KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

?IÍ.

évfolyaffi.

fiudapest,

Í801

évi február hó

í t

ŰUn.

(563.)

száűi.

KÖZTELE KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁCOS m a g y a r g a z d a s á g i Az erszágos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület

dohánytermelés! szakosztályának f . évi február hó 27-én {szombaton) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Tárgy: A dohány termelök helyzetének megbeszélése és a dohánytermelés állapotának javítására irányuló javaslatok. Gróf

Dessewffy

Aurél,

Meghívó az O r s z á g o s M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t igazgató-választmányának 1897. márczius 6-án (szombaton), d. u. 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. Fö-tárgyaTc: 1. Mult választmányi ülés jegyzőkönyvének bemutatása. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Meghalt tagok bejelentése. » 4. Uj tagok felvétele. 5. Pénzügyi bizottság jelentése több fedezeti kérdésben. 6. Paikert Alajos leköszönése folytán a tisztviselői karban teendő változások. 7. Földmivelésügyi miniszter a Király Ö Felsége legfelső elismerését t u d a t j a és saját részéről köszönetét fejezi ki az e g y e s ü l t n e k a kiállitás körül kifejtett működéséért. 8. Vallás- és közoktatásügyi miniszter a könyvkiadó vállalat ügyében tett felterjesztésre válaszol és a gazdasági ismétlő iskolák tantervét megküldi. 9. Magyar-óvári gazd. akadémiai hallgatók gazd. egyesülete a gazdasági kvalifikáczió érdekében szerkesztett memorandumát pártolás végett megküldi. 10. Felső-tiszavidéki gazd. egyesület a vidéki gazdasági egyesületek titkárai részére

egyesület

hiyatalos

M e g j e M m t i szertói és szombaton.

közlönye.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (I Ü l l ő i - ö t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztSség nem küld vissza.

kieszközlendő kedvezményes vasúti jegyek tárgyában. 11. Sopronmegyei gazd. egyesület a csőszök kutyatartását eltiltó miniszteri rendelet tarthatatlansága tárgyában. 12. Jelentés a gazdasági előadások lefolyásáról. Szakosztályi javaslatok. Közgazdasági szakosztály: 13. A cs. kir. bécsi gazdasági egyesületnek a börzereform és a középeurópai vámunió tárgyában irt levelére adandó válasz. Szőlőszeti szakosztály: 14. Az 1893. évi XXIII. t.-cz. végrehajtási rendelete tárgyában. 15. Az őszszel rendezendő szőlőszeti tanulmányút tárgyában. Kertészeti szakosztály. 16. Földmivelésügyi miniszter „Adatok Magyarország Gyümölcstermeléséhez" czimü munkánkból a felajánlott példányokat elfogadja terjesztés végett és a nagybani termelésre ajánlatos gyümölcsfajok jegyzékét küldi. 17. Gyümölcsértékesitési szövetkezetek tárgyában. 18. Tóth Imre javaslata a közutaknak gyümölcsfákkal beültetése tárgyában. Dohánytermelési szakosztály. 19. A dohánytermelők sérelmei és dohány-, termelésünk hanyatlása tárgyában. Tudomásul veendők: 20. Földmivelésügyi miniszter tudatja, hogy a „Földmivelési Értesítőt" és „Néplapot" az egyesületnek díjtalanul küldeti. 21. Ugyanaz Jenei Ernő „Utasítás a gyümölcsfa tenyésztés" czimü könyvét megküldi. 22. Ugyanaz tudatja, hogy a növénytermelési kísérleti állomás évi jelentését az egyesület tagjainak megküldeti. 23. Ugyanaz a vásárcsarnoki intézmény pártolása tárgyában. 24. Ugyanaz Magyarország geologiai térképét megküldi. 25. Ugyanaz a , törzskönyvelő-bizottság „ líra az évi rendes segélyt utalványozza. 26. Brüsseli kiállitás végrehajtó-bizottsága közli, hogy a sörárpa be fog mutattatni.

27. Nyitramegyei gazdasági egyesület meghívót küld az agrár felolvasásra. 28. Maros-tordamegyei gazd. egyesület meghívót küld a czUkorrépa-termelők értekezBudapest, 1897. február 24. Gróf Dessewffy Aurél,

s. k.

XIV. tényészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter támogatásával a f. év m á j u s h ó 2., 3. és 4-ik napjain t a r t j a meg díjazással egybekötött XIV. t e n y é s z á l l a t v á s á rj á t az Erzsébet-királyné-utja mentén fekvő volt ezredéves kiállitás állatkiállitási c s a r n o k a i b a n . A tenyészállatvásárra hozható : szarvasmarha, juh és sertés; sertések azonban csakis a földmivelésügyi miniszter külön engedélye alapján engedtetnek a vásárra. A tenyészállatvásárral kapcsolatban gépkiállítás, m ű t r á g y a - és a b r a k t a k a r m á n y k i á l l i t á s is fog rendeztetni. A v á s á r t e r v e z e t é t és b e j e l e n t é s i i v e k e t a r e n d e z ő - b i z o t t s á g az i s m e r t e b b t e n y é s z t ő k nek ós g é p g y á r o s o k n a k m á r s z é t k ü l d ö t t e . A kik a tervezeteket n e m kapták m e g s arra igényt tartanak, azoknak kívánatra a rendező-bizottság megküldi a szükséges nyomtatványokat. Minden a tenyészállatvásárra és gépkiállításra vonatkozó felvilágosítással s bejelentési ivekkel készségesen szolgál az OMGE. titkári hivatala (Budapest, Köztelek). A XIV. tenyészállatvásár rendező-bizottsága.

Tavaszi luxuslóvásárok. A folyó évi l u x u s l ó v á s á r o k a T a t t e r sallban á p r i l i s h ó 4., 5. és 6 - á n , továbbá m á j u s h ó 3., 4. és 5-én fognak megtartatni. Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Tattersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. A díjlovaglás és d í j u g r a t á s pedig m á j u s

Magyar Mezőgazdák szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31. Váczi-körut sarok. y fps gg^Ssi--0

tt

Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtöké_ letesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtdkéletesebb permetezőgep a Vermorel féle

A t. ez. gazdák és szőlőbirtokosok figyelmébe.

f f t , J f 5á „ E C L A I R " f j A z előrelátható tömeges tavasai meg1atóTO^ ^í? ^: peronospora permetező, mely eddig minden versenynél rendelésekből kifolyólag — k é s é s e k e l k e r ü l é s e ^ g c l x ^ - ' a2 első dijat nyerté el. ffli/J|\ Kizárólagos magyarországi képviselet. ezéljából — kérjük különösen az ,<,ECLAIR" F/I/Wi "" '''' forint csomagolással. WKM—-—permetező megrendeléseket előjegyzés végett mielőbb M IM „ A z u r i n " 1 frt 25 kr. kilogrammja, jLrag „ í f t é a s g ó - l i o z " 30 frt métermázsánként, hozzánk juttatni. laVdl „ K a f f i a h á n c s " 48 kr. kilogrammja. Mai számunk 3 6

oldal*

'

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . F E B R U Á R HQ 27.

2ÍÉ

Szőlőművelési és borászati szakosztály ülése. (1897. február 23.) Jelen voltak : gróf Zselénslci Róbert elnöklete alatt Baross Károly, dr. DrucTcer Jenő, Engelbrecht Károly, Gáígóczy Károly, Landesz József, LefŰiényi György, Politzer Bernát, 8zeverá Károly, Vadászffy Jenő szakosztályi tagok, az egyesület tisztviselő kara r é s z é r ő l : Forster Géza igazgató, Jeszenszky Pál társszerkesztő és Rubinele Gyula ügyvezető titkár, mint előadó. Gróf Zselénslci Róbert szakosztályi elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, az ülést megnyitja. Rubinele Gyula előadó bejelenti, hogy a földmivelésügyi miniszter megküldte az egyesületnek tárgyalás és véleményadás végett a mesterséges borok készitésének ós forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-cz, revíziója tárgyában kidolgozott szabályrendeletet és egyúttal -az általa megtartandó értekezletre az egyesület kiküldötteinek megnevezesét kéri, Előadó (felolvassa a rendelet módosított pontjait). A szakosztály pontonkint tárgyalás alá vévén a szabályrendelet tervezetét, hosszabb eszmecsere u t á n azt általánosságban elfogadta s némi módosítások keresztülvitelét javasolta a miniszternek. Szőlöszeti t a n u l m á n y ú t

rendezése.

Előadó előterjeszti, hogy m á r régebben felmerült azon óhaj, hogy az OMGE. egy szőlöszeti tanulmányutat rendezzen. Az utolsó tanulmányutat 1891-ben' rendezte az egyesület, a midőn augusztus második felében két hétig tartó körúttal az ország legnevezetesebb bortermelő vidékeit látogatták m e g , . az ország legelőkelőbb bortermelői s azon a földmivelésügyi miniszter is képviseltette magát szakértőivel s igy alkalma volt nemcsak a gazdapublikumnak közvetlen tapasztalatok u t j á n és szakértők által adott közvetlen felvilágosítások utján

TÁRCZA. Farkas história. Rövid évekkel ezelőtt a Nyírségen n e m ment ritkaság számba a farkas. A tó és mocsár birodalom nádrengetegében volt a pákozda úrfiak h a z á j a s hideg téli estéken, mikor a szegény ember csizmája alatt nyikorogva lapult meg a hó, panaszos üvöltésük felverte a környéket. A bestiák éjjeli tivornyái nem merültek ki e bus konczertekben, a milyent elvégre b á r mely tanyai kuvasz rögtönöz, ha rosszat álmodik vagy orridegeit nyugtalanító szag izgatja. Mikor a pokoli éhség kinjai végig űzték őket a szélverte r ó n á k o n : akkor bizony nem sokat tudakozódtak attól, kit szembe találtak, a - h u s ára felől; h a n e m megvették azt hatalmas álkapezáik egy-két összerántásával, Embert, állatot egyformán taksáltak. Jó étvágyukból éppen nem igyekeztek titkot csinálni, sőt egyszeri a mint két ordas szembe találkozott egy dohányossal, addig faggatták azt, hogy mennyiért adná oda a pecsenyéjét, mig végre a magányos utazóból n e m maradt egyéb, mint a két csizma és a mi a csizmákban foglaltatott. Még nagyobb vakmerőséget tanúsítottak a gonosz bestiák, mikor egyszer ketten két oldalról elállották az országutat s a jó f . . , i tiszteletes, a ki Nyiregyháza felé iparkodott, már egy hajitásnyira beérte őket a szánkójával a nélkül, hogy hajlandóságot mutattak volna a távozásra. Kutya módra nyugodtan ült meg a két ficzkó s apró villogó szemeikkel olyan impertinens módon kacsintottak össze a szán közeledtére, mintha tudomást sem vettek volna

ismereteiket gyarapítani, de sokkal messzebb menő eredményei is voltak, mert ez az ut szolgált alapul a szakosztály tárgyalásainak és ennek eredménye volt, a mit a szőlőrekonstrukezió terén elért az OMGE. t. i. a szőlöszeti szakoktatásnak felsőbb fokon való szervezése,- a bortörvény, filloxeratörvény és a törvényhozási alkotások egész sorozata. Amennyiben a szakosztály a tanulmányut megtartásának elvét határozatilag kimondja, a választmány beleegyezését kellene kinyerni. Engelbrecht Károly szőlöszeti felügyelő ur a tanulmányut mikéntjére egy tervezetet is dolgozott ki, melyet szives lesz a " Szakosztálynak előterjeszteni. Engelbrecht, Károly : Mindenekelőtt helyesléssel fogadja az OMGE. által kitűzött azon czélt, hogy bizonyos évek után ismét ilyen tanulmányi kirándulásokat rendez abból a czélból, hogy az érdeklődőknek alkalmuk legyen a védekezési, ojtási, nemesitési eljárások felett nézeteiket — melyek m a annyira eltérők az országban —- kicserélni. E z alkalommal helyesnek találná, h a az ország dunántuli része tekintetnék meg, mint ahol a filloxerapusztitás óta az újratelepítések nagyobb mérvet öltöttek. A kirándulás főbb vonásokban a következő volna. Az indulás Budapestről történnék s az összejövetelt föl lehetne használni arra, hogy a fővárosi szőlőtelep és a Jáliep-féle telep megtekintessék. A kirándulás súlypontját a Balaton vidékére lehet helyezni, a fővárosból indulva Siófok, Tihany, Balaton-Füredre, onnan gőzhajóval Fülöpre, hol mintegy 600 hold van m á r újratelepítve, innen Badacsonyba ős Keszthelyre. Keszthelyen a gazd. tanintézet megtekintése után a társaság egy része Fonyódra, a másik része Lesencze-Tomajra menne, a mely mintegy pihenőül szolgálna. Majd Pécs vidéke volna megtekinthető, mely a szőlők rekonstruálása tekintetében első helyén áll. Pécsről esetleg Villányra, m a j d Horgos ős Szeged vidékére s innen Arad-Hegyaljára, hol a paulis-baraczkai telepet,' a ménesi vinczellér-iskolát és Világost arról, hogy a vidéknek legveszedelmesebb nimródja közeledik. Hej, h a vele lett volna a h á r o m szern serétre töltött puskája. Csakhogy a puska otthon maradt, mert a mi falunkban a vadászok éppen^akkor szokták otthon hagyni a fegyvert, mikor 'a legnevezetesebb vadászkalandok kínálkoznának. A főúr villámgyorsasággal megfordittatta a szánkót, haza hajtatott, felfegyverkezett hat a l m a s a n ; ekként előkészülve ismét útra kélt s meg n e m állhatta, hogy be ne kiáltson ajegyző »meg az ispán ablakán, hogy „farkasok vannak a megyei uton, megyek a bőrükért". Mikor aztán tűiért a falu határán, akkor meggondolta a dolgot a jámbor főúr,- a kocsis is, a lovak is s hallgatólagos megegyezéssel a magyi ut helyett a petri uton baktatának el Nyíregyházáig. „Persze — beszélte el busán a főúr most nálam volt a flinta, - hát farkast sem láttam sehol". Néhány n a p múlva ez eset után nagyszerű hajtó vadászatot rendeztek; felzavarták a „Farkasmarót" meg a „Nyirjest", amint m o n d t á k : „A Gerzson farkasaiért". Természetesen m a g a Gerzson sem m a r a d t ki a vadászatból, hiszen a vadász ember félig már a s a j á t j á n a k t a r t j a azt a vadat, a melyet meglőhetett volna. Ha látta, azzal" már eljegyezte m a g á n a k ; ha meg éppen elszalasztotta, akkor a lelkiismerete kezdi gyötörni s nincs nyugvása, mig puskacsőre n e m kapja. A főúr tele volt sopánkodással. „Kapnám • én meg csak még egyszer azt a f a r k a s t ! Rostát csinálnék belőle, pozdorjává l ő n é m ; csak annyit látnék meg belőle, mint egy szunyogszem." Hanem mikor a főurat magára hagyták a

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. megtekinteni. Ez volna a 8—10 napos kirándulás programmja. Többek hozzászólása után a szakosztály a tanulmányut eszméjét helyesléssel fo-gadta s erre nézve javaslatot tesz az igazoló-választmánynak. A programm részletes kidőlgozására felkéri Engelbrecht Károly, Rubinéiír Gyula és dr. Drucker Jenő tagokat. Ezzel' az ülés véget ért.

Földmivelésügyi vita, Kilencz napi tárgyalás u t á n véget ért a k é p v i s e l ő h á z b a n a földmivelésügyi tárcza költségvetési vitája. Hogy éppen e z e n t á r c z a ü g y e i m i l y f o n t o s a k , a z t legj o b b a n bizonyitja az a körülmény, hogy az idei, k ü l ö n b e n igen g y o r s tempóban h a l a d ó költségvetési vita alkalmával egyetlen t á r c z a költségvetésével s e m foglalkozott a h á z oly h o s s z ú ideig. Azonban tartózkodás nélkül kijelenthetjük a z t is, hogy ez az aránylagos hosszú vita korántsem mondható behatónak. Természetes, hogy a jelenlegi gazdasági válság legfeltűnőbb j e l e n s é g e az árdepresszió kérdése domborodott ki a vitában leginkább. A mezőgazdaságnak ezt a súlyos b a j á t s e m eltagadni, sem leplezni többé n e m lehetséges, s mint tényleg meglevő legnagyobb bajról beszéltek róla a h á z b a n . És b á r az általán o s vitának egyetlen szónoka s e m mellőzte e kérdést, az árdepresszió enyhítés é n e k eszközei tekintetében tisztult n é z e tek egyáltalában n e m b o n t a k o z t a k ki a vitából. Azok a s z ó n o k o k , a kik az u r a l k o d ó közgazdasági rendszernek bajnokaiképen a legnagyobb számban és nagy vehem e n c z i á v a l léptek fel ez i r á n y z a t meg„ S t a n d j á n " , s megvigasztalták, hogy okvetlen erre fognak kitörni a farkasok: h á t ekkor valami búskomor elfogultság vett erőt rajta. Csikorgó hideg téli n a p volt, a gyilkos levegőtől meggémberedett az ember keze. Az ilyen hideg idő gyámoltalanná teszi az embert s ez az állapot n e m alkalmas a bátorság fokozására. Könnyű hetykén beszélni az ártó vadállatok felől jó, meleg szobában, mikor az emb e r tagjainak minden izülete fölött feltélten biztonsággal rendelkezik. Hanem kint az istenverte hidegben, térdig hóban állva, mikor az ember nyitott szende könnybe lábad, az orrát kegyetlen inger csiklandozza s ha mozdulni akar csak egy milliméternyire is, előbb a vasnehézségü b u n d á j á n a k engedelmét kell kierőszakolni s mikor mindezek mellett azt sem tudja, hogy mikor s merről jön az ellenség: ez megviseli a vadász szivét, ha az még anynyira megbarátkozott is a veszély tudatával, „Csak j ö n n e , már az a farkaé düny-nyögte a főúr, — mert okvetlen itt fog kitörni, — a milyen szerencsém van. Aztán ha legalább oldalban kaphatnám, de a milyeii bolond, még megteszi, , hogy szemközt rohad r e á m ; az ember sohasem lehet tisztában atf ilyen vadállattal. Azt m o n d j á k különben, hogy a farkas nem is olyan vadállat . . De bizony" a múltkor is megevett egy dohányost. Hanem lehet, hogy a dohányos kezdett ki vele; orron ütötte s erre a farkas felbőszült. A kutya is haragos, ha bántják, de a ki jól b á n vele, az iránt még hálás is tud lenni. A farkas is kutyaféle, miért ne lehetne benne egy kis jóra való értelem, Ha teszem füttyentene az ember s kenyeret dobna neki a táskájából. Még talán a farkát isi m e g c s ó v á l n á ; hisz a farkas nem .is olyan rossz állat. Azután elmenne szépen".

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. védésére, természetesen' tagadásba vonták a b ö r z e i ü z e l m e k n e k az á r a k f e j l ő d é s é r e gyakorolt k e d v e z ő t l e n h a t á s á t . Sőt az ezek é l é n álló v e z é r : gróf Tisza I s t v á n , mint m á r lapunk hasábjain ismertetett r ö p i r a t á b a n is kifejtette, a b ö r z e i s p e k u lácziót e g y e n e s e n a g a z d a é r d e k é b e n levőnek mondotta, annyira, hogy maga m é g a g a z d á k a t is b u z d í t j a a b ö r z e i spek u l á c z i ó b a n való r é s z v é t e l r e . I g e n s z é p e n köszönjük a jó tanácsot, de nem kérünk belőle. Az ilyen üzletek legfeljebb azokn a k valók, a kik a b ö r z e i k ö r ö k k e l oly szoros v i s z o n y b a n vannak, h o g y a kizsebeléstöl n e m kell félniök. Mivel pedig a g a z d á k l e g n a g y o b b r é s z e a börzétől n e m c s a k t á v o l áll, h a n e m az ott folyó erkölcstelen spekulácziót és játékot m á r elvi s z e m p o n t b ó l is p e r h o r r e s z k á l j a , n e m ü l n e k fel az ilyen t a n á c s n a k , amelynek k ö v e t é s e e s e t é n m a g u k a t n e m csak m é g nagyobb romlásba döntenék, hanem m é g r é s z e s e i v é is l e n n é n e k a m a g y a r gazda tönkretételének. A'gazdák n e m a n n y i r a t á j é k o z a t l a n o k m a már, hogy azoknak a jelszavaknak, a m e l y e k e t gróf Tisza I s t v á n a t ő z s d e áldásairól, a s z a b a d versenyről, a z osztályé r d e k e k r ő l stb. h a n g o z t a t , f e l ü l j e n e k , m é g a k k o r s e m , h a ezt a z ö g a z d a i m i v o l t á r a való h i v a t k o z á s s a l teszi. A s ú l y o s c s a p á s o k b a n á l l a n d ó a n h i á n y z o t t segítség megtanította m á r gazdaközönségünket, hogy b i z a l m á t első s o r b a n a m a g a erejébe v e s s e és n e e n g e d j e m a g á t t o v á b b r a is félrevezetni oly térre, a h o l a z u t á n m e g b é n u l v a , s a j á t é r d e k e i ellen l e g y e n k é n y telen cselekedni.

KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HÖ 27. Mivel a z o n b a n az á r d e p r e s s z i ó t é n y leg a l e g s ú l y o s a b b b a j a a m a g y a r gazd á n a k a m e r k a n t i l i s t a k ö r ö k n e k orvoss z e r t is kellett j a v a s l a t b a h o z n i o k . Ezt R o s e n b e r g Gyula képviselő tette m e g , a b u z a kivitelére p r a e m i u m o k a t ajánlván. T u d v a l e v ő dolog pedig, h o g y a b ú z á t a legtöbb esetben n e m a gazda exportálja, h a n e m a k e r e s k é d ö , a k á r b u z a , a k á r liszt a l a k j á b a n t ö r t é n j é k az. N a g y o n t e r m é szetes, h o g y h a a k e r e s k e d ő e x p o r t p r a e m i u m o t k a p , c s a k elősegítjük az ö s p e k u lácziójának biztonságát, melyben ö nyerhet, a g a z d a a z o n b a n hoppon marad, vágy l e g j o b b e s e t b e n az állam áldozatkészségéből nyújtott praemiumok csak legkisebb r é s z é b e n r é s z e s e d n é k . De eltek i n t v e ettől, A u s z t r i á v a l k ö z ö s v á m t e r ü l e t ü n k v a n s h a a z előjelek n e m csaln a k , ez m é g h o s s z ú i d ő n t o v á b b is f e n n fog állani. F e l t é v e t e h á t , h o g y a b u z a ára a praemium következtében emelkedn é k , v á j j o n feltehető e az o k o s Ausztriáról, a m e l y i m p o r t á l ó á l l a m és Magyarország legnagyobb fogyasztója, hogy h o z z á fog j á r u l n i a k i f i z e t e n d ő p r a e m i u mok összegéhez, másrészt, hogy a praemium inaugurálásával megengedi azt, h o g y h a b á r ez b i z o n y o s m é r t é k i g a s a j á t t e r m e l ő i n e k is a j a v á r a szolgálna, Ausztria f o g y a s z t á s a r é s z é r e a b ú z á t m e g is drágítsa ? N e m , R o s e n b e r g képviselő jav a s l a t á v a l a z egész o s z t r á k - m a g y a r m o narchia közvéleményét egyszerűen persziflálni a k a r t a , m e r t k o m o l y a n egy perczig s e m g o n d o l h a t o t t ily lehetetlenség életbeléptetésére, éppen ezért csodáljuk, h o g y akkor, a m i d ő n a főldmivelésügyi

A mint Gerzson ilyen önmegnyugtató hiszen könnyű lelőni, még nyúlnál is könnyebb. eszmefuttatást tartott, előtte alig harmincz lé- Csak most el ne vitassa valaki, hogy ő lőtte. pésnyire egy nagy ordas tört ki a cserjék Mert ez megesik. Avagy a hajtó is belebotolközül s kelletlen, lomha léptekkel egyenesen a hatik s rá fogja, hogy ő ütötte agyon. Nem oda főúr irányába loholt. Buda!," A mint Gerzson tudomást vett a farkasÓvatosan a fához támasztotta a puskáját, ról, abban a pillanatban leguggolt. Ezt szokta a lelőtt vadhoz lopódzott s bele kapaszkodott ő tenni, ha kacsára lőtt, fürjre lőtt, nyúlra lőtt. annak -a hosszú farkába, ugy kezdte vonszolni Ebben feküdt a vadász talentuma, meg a standjához. egy másikban: abban a bizopyos három szem Gyere csak haza koma. Nem félek már serétben. tőled, hehe. Majd megkínállak egy kis szilvóriMivelhogy ha nagy dolgot akart cselekedni, ummal is, hogy meg ne fázzál. Te , meg csehárom szem srétnél többet nem eresztett a rébe nekem adod a meleg bundácskádat; áll töltésébe. Miért? Hát hogy azt a kevés golyót az alku? He he.* annál nagyobb erővel lökje! ki a puskapor; ne Amint ilyen kedélyes ötletek között szánosztozzék meg a robbanás erejében egy marék kóztatta a bundást, az egyszerre villámgyorólom, hanem csak; egy csipetnyi, ez a csipetnyi sasággal felugrott a négy lábára, aztán vesd aztán bikát öl. Hát a farkast megöli-e? el magad farkastól, papostól nyakába kapta A főúr még alkudozott egy darabig a job- a bus világot. Most már inkább ő szánbik felével. „Ne bántsd azt az állatot, az is kóztatta a főurat, aki a világ minden kinIsten teremtése. Nem lövöm /meg szegényt, cséért el nem eresztette a megragadott farkat, hátha békességgel tovább megy. Én sem vétet- hanem ezt görcsösen átszorítva, önmagából tem neki, ő sem nekem. Hát ha tudja is az a kikelve, iramodott a farkas nyomába. farkas, hogy én olyan jó ember vagyok. Ne A bundás érezte, hogy lóg valami a farka szaladj hát nekem te bolond, mert bizony lelő- után; attól kétségbeesett s loholt ina szakadlek. Hess — k r s s ! ! ! táig egyenest, az erdőt szegélyzö • árok szélén, A neszre a farkas felkapta fejét egy pilla- melynek másik szélén a vadászok voltak felnatra s barátságos tekintetet vetett a főúrra, állítva. A főúr titánná, nem kevésbé kétségbe• esve talán, mint maga a farkas amitől ennek fejébe szökött a vér. Egy pillanat alatt végig futotta puska csöígy érkeztek el az első standig. Ott a vét s piff — paff! ami azután történt az a főúr kiabálásra fogta a dolgot. menybeli hatóság intézkedése volt. ,,Lőjjétek meg, fogjátok meg, mert mindMire a főúr felnyitotta a szemeit, melye- járt elszalad!" ket a ravasz elrántásakor az annál nagyobb Jól mondta a tiszteletes; szaladt bizony biztonság kedvéért behunyt, ott feküdt előtte a a bundás, mintha uj erőre kapott volna a rém pompás vad fehér ravatalon; még a füle botját kiáltásoktól. A főúr nyomában. Egy szemhusem mozgatta többé. nyorítás alatt elérkeztek a második standhoz is, „Hollá! Segítség! Eődd meg, mert már Attól fogva Gerzson le nem tudta venni szemeit a vadról. „Ez hát az a kegyetlen állat, nem bírom!"

279 m i n i s z t e r is h a m a r o s a n sietett kivégezni ez a b s z u r d u m o t , gróf Tisza I s t v á n , akin e k pedig k ö z g a z d a s á g i t e k i n t é l y é r e s o k a t t a r t a n a k , s a j n á l k o z o t t az e s z m e kimult á n . ; De a r r a a z u t á n i g a z á n k í v á n c s i a k v a g y u n k , h o g y e p r a e m i u m r e n d s z e r t gr. Tisza I s t v á n m i k é p e g y e z t e t n é ö s s z e a z ö agrárvédvámjaival, amelyeket röpiratáb a n és a h á z b a n is m i n t a m a g y a r mezőgazdaság egyedüli segitö e s z k ö z é t hangoztatott ? A buzaexport-praemium eszméjének f e l v e t é s e e g y s z e r ű e n elterelte a f ö k é r d é s röl a figyelmet. M e g s z ű n t a h á z gondolk o z n i a s p e k u l á c z i ó h a t á s á r ó l és a helyett, hogy a meglevő, mindenki által l á t h a t ó és r é g e n p a n a s z l o t t v i s z á s s á g o k n a k m e g szüntetéséről tanácskoztak volna, egy f a n t o m u f á n s z a l a d t a k , a mely, h a azt követni akarnák, a gazdákat az ö r v é n y széléről a m é l y s é g b e c s a l n á . A m á s i k f ö e s z m e , a m e l y a költségvetési v i t á b a n előkelő s z e r e p e t vitt, a n é p i e s hitel o l c s ó b b á tétele. E z t gróf Károlyi S á n d o r v e t e t t e a v i t á b a . A m a gyar g a z d á k előtt m a m á r n e m kell bőven fejtegetni a n n a k nagy jelentőségét, hogy a gazdahitel k ö n n y e n hozzáférhet ő v é és o l c s ó v á tétessék. H o g y e z e n a t é r e n k ü l ö n ö s e n a vidéki t a k a r é k p é n z t á r a k és b a n k o k és az ezeket alimentáló f ő v á r o s i és külföldi p é n z i n t é z e t e k m i l y e n é r d e k s z ö v e t s é g b e n v a n n a k é p p e n érdekeik k ö z ö s s é g é n é l fogva, a z s z i n t é n n e m szor u l b ő v e b b m a g y a r á z a t r a . É s ezért n e m g y a n u s i t á s , h a n e m a l a p o s vélelem az, a m e l y e t e l t a g a d n i n e m lehet, és a m e l y e t é r v e k n é l k ü l i e r ő t e l j e s kifejezésekkel m e g Lövésről persze szó sem lehetett, mert a veszett iramodás közben könnyen a főurat találhatta volna a golyó. Meg aztán aki a főúrnak ezt a futtatását látta, az hamarabb a hasához kapott, mint a fegyveréhez, mert azön nevetni kellett, kaczagni kellett, dühöngeni kellett, hogy a vadászoknak kiesett a puska a kezéből, a szeme könynyel telt meg, a torka' elfulla,dt s valóságos görcsök között esdettek irgalomért a tréfák jókedvű istenéhez. A farkas pedig szaladt, eszeveszett erőlködéssel ; a főúr utána, mint egy nagy slep, s rekedt, fuldokló hangon kiabálta: „Lőjjétek meg már . . . Az Isten áldja meg . . ." Néhányan utána futottak, hogy a puska boldogabb végével lássák el a bundást. Arra a farkas nagyot gondolt s végső erőfeszítéssel átvetette magát a hóval töltött árkon. Hanem ez az ugrás már sok volt Gerzsonnak. Amint besüppedt a hó bizonytalan, botorkáló léptei alatt, kezeivel támpontok után kezdett kapkodni s markában mindössze néhány szál szőr maradt a bundás farkából a találkozás kellemes emlékeként; maga Gerzson nyakig sülyedt a havas árokba. A farkas pedig megmutatván még egyszer haragos hátulját a megrekedt üldözőnek, a jelentékeny megkönnyülés után gyorsan robogott tovább a hómezőn. ^Persze, nem messze vihette a szűrét —• mondogatta a főúr elmélázva az esemény fölött — mert rögtön éreztem, hogy. nem ugy -szaladt, mint ahogy az egészséges farkas szokott." Buday Barnabás.

' 2ÍÉ

KÖZTELEK,

1 8 9 7 . F E B R U Á R HQ 2 7 .

s z ü n t e t n i n e m lehet, az, h o g y e z e n intézetek önérdekeik védelmezése közben i g e n is m i n d e n b e f o l y á s u k a t arra érvéRovatvezető : Mezey Gyula. nyesitik, hogy a n é p i e s hitel legéletrevalóbb o r g á n u m a i n a k : a hitelszövetkézeteknek létrejövetelét megakadályozzák. Az a h a t s z á z é s egynéhány hitelszövetkezet, a melyek a budapesti szövetkezeti # Annak a kipuhatolása, hogy az elektroközponttal összefüggésben vannak, már n a g y o n is m e g m u t a t t á k é l e t r e v a l ó s á g u k a t mosság miféle hatással van a növények fejlődésére, már évek hosszú során keresztül képezi é s m á r n a g y o n is n a g y m é r t é k b e n felszámos kísérletnek tárgyát és daczára annak, idézték a versenyre hivatott p é n z i n t é z e - hogy eddig ebben az irányban igen kedvező t e k i r i g y s é g é t é s f é l t é k e n y s é g é t . , T e r m é - eredményeket értek el és m a már minden kéts z e t e s n e k találjuk, hogy ez ellen v é d e - séget kizáró módon bebizonyult, hogy a növél e m r e is k e l n e k ; d e b á r m i k é p p i g y e k e z - nyek az elektromosság behatása következtében előnyösen és gyorsabban fejlődnek, m a még az z e n e k is a h i t e l s z ö v e t k e z e t e k működését e téren tett tapasztalatokat gyakorlatilag nem -a t ö k e elleni h a r c z n a k b é l y e g e z n i , e z z e l használják. Nincs azonban kizárva, hogy már a jelszóval a megdönthetetlen t é n y e k a közel jövőben az elektromosságot fogják alkonzekvencziáját megsemmisíteni n e m . kalmazni ott, a hol a gyümölcs korábbi megf o g j á k , m e r t a h i t e l s z ö v e t k e z e t e k k é p e z i k érését, vagy egyes értékesebb növényfajok gyorsabb fejlődését és termőképességük fokoazt a csomópontot, a melyből egyelőre a zását akarják előidézni. Éppen ezért •— ugy n é p i e s h i t e l o l c s ó b b é s á l t a l á n o s a b b f o r - vélem '— nem fölösleges munka, az e téren m á j a kiindulni fog és a m e l y a s z ö v e t - tett nevezetesebb tapasztalatokat ismertetni. kezeti e s z m é k n e k általános elterjesztéséAz eddigi észlelések szerint elektromosság vel az értékesités, fogyasztás és a teralkalmazásával háromféleképpen fejleszthetjük melés terére is k i f o g j a t e r j e s z t e n i a a növényeket: 1. a virág és a gyümölcs• fejlődését oly módon segítjük elő, hogy ködös n a szövetkezeti együttműködés áldásos hatását. Hogy ez n e m rögeszme, a r r a a pokon és éjjel a hiányzó napfényt elektromos Ívlámpák fényével helyettesitjük. 2. A magnak külföldön eléggé f é n y e s példák v a n n a k , csirázási erélyét fokozzuk, ha a magot vetés c s a k h o g y o t t a s z ö v e t k e z e t i e s z m e t e r j e - előtt elektromos árammal kezeljük és 3. a nöd é s é n e k s e m m i f é l e p á r t v e z é r f é r f i a i g á t a t vény termőképessége nagyobbodik, ha a növés vetni n e m igyekeznek, söt e l l e n k e z ő l e g , ideje alatt a növényen és annak gyökerét köa z t m i n t k ö z g a z d a s á g i , s z o c z i á l i s é s poli- rülvevő földön keresztül elektromos áramot vezetünk. tikai j e l e n t é k e n y f a k t o r t e l ő s e g í t e n i e l s ő Még a hetvenes évek végén foglalkozott rendű hazafias kötelességüknek tartják. Sir William Siemens saját birtokán azokkal a E z elöl a k ö t e l e s s é g a l ó l a m a g y a r kísérletekkel, melyekből az ivfény hatását a növényzetre megállapította és az eredményekről politikai v e z é r f é r í i a k s e m v o n h a t j á k ki ' 1 8 8 0 . márczius hó 4-én tartott előadásában a magukat, aminthogy e d d i g s e m t e t t é k Royal Society-ben számolt be. Azt emiitette a z t , l e g f e l j e b b t a l á n n a g y o n i s l a n y h á n első sorban, hogy a növény fejlődése abban igyekeztek előmozdítani. áll, hogy a napfény behatásaképpen viz és szénA f ö l d m i v e l é s ü g y i v i t a h a r m a d i k ver sav a levólséjtekben alkatrészeikre bomlanak, ugy, hogy klorofill, keményítő és növénysejtzérlö e s z m é j e volt a , m e z ö g a z d a s á g i m u n anyag keletkezik; azután tért rá annak a kérk á s k é r d é s . E l i s m e r j ü k , h o g y a z a k é r d é s désnek tárgyalására, vájjon az elektromos ivn a g y o n is k é s z ü l e t l e n ü l t a l á l t a a t. h á z a t fény, mely különösen gazdag aktinikus és kék sugarakban, nem idézheti-e elő ugyanazt az é s e z é r t n e m is v á r h a t t u n k t i s z t á z o t t eszm é k e t a v i t a e r e d m é n y e k é p , a n n y i t a z o n - eredményt. Kísérletei nyomán e kérdésre a legnagyobb határozottsággal azt felelheti, hogy az b a n mégis eredményezett, hogy e kérdés elektromos ivfény klorofillt állit elő s a növést alapos tanulmányozására fordította a fejleszti, hogy egy 1400 normálgyertya erősségű figyelmet és r e m é l j ü k , h o g y a l e g k ö z e - elektromos fényforrás kb. 2 méter távolságból l e b b i a l k a l o m m a l m á r h a t á r o z o t t a b b á l l á s - ugyanazt a hatást idézi elő, mint a napfény, x pontot, m e g f e l e l ő b b j a v a s l a t o k a t é s n a - hogy a növények az állatokkal ellentétben nem szükségeinek pihenési iclőt és hogy .az elektrogyobb körű intézkedések kezdeményezémos .fény hatásának kitett növények nagyobb s é t v á r h a t j u k , m i n t a m o s t a n i v i t a u t á n . meleget birnak el. Végül n e m hagyhatjuk megemlítés E kísérleti eredmények annak idején nagy nélkül azt, h o g y a vita egyes s z ó n o k a i feltűnést keltettek és különösen a kertészetben v a l ó s á g g a l t e t s z e l e g t e k m a g u k n a k a b b a n , fűztek ezekhez nagy reményeket, a melyek hogy az agrártörekvéseket m e g g y a n ú s í t - azonban pénzügyi okokból csak korlátolt mérs á k , a z o k k é p v i s e l ő i t a l e g e r ő s e b b k i f e j e - tékben teljesültek. Specnew az általa eszközölt csiráztatási zésekkel illessék. A harcznak ezen modora bizonyítja, hogy a z i l l e t ő k n e m kísérleteknél is azt tapasztalta, hogy az -indukczió segélyével előállított elektromos áramb í z n a k érveik súlyában, söt nélkülözik a mal 2 perczig kteeít magvak kb. kétszer oly t á r g y i l a g o s é r v e k e t , a m i d ő n i g a z u k a t ily gyorsan kelnek ki, mint a nem elektromozott m ó d o n óhajtják érvényre juttatni. Az magvak. Az ilyen eljárás azonban nem növeli agrárérdekek képviselői a z o n b a n nyugodZab tak lehetnek, mert a szidalmak vissza1895. hullanak azok fejére, a k i k a z o k a t ki-

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN.

Az elektromosság hatása a növények fejlődésére.

bocsájtják és a magyar gazdaközvélemény sokkal j o b b a n van m á r tájékozva, semhogy az eddigi m e r k a n t i l irányzat a gazdákat érdekeikkel ellenkező irányba m é g sokáig vezethesse. Sz. Z.

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. a termőképességet, a mit csak ugy lehet elérni, ha a csirázó magot és a fejlődő növényt állandóan gyönge elektromos áram hatásának tesszük ki, vagy ugy, hogy mesterséges uton előállított elektromos áramot küldünk a növényt körülvevő földbe; vagy ugy, hogy a légköri elektromosságnak a föld elektromosságával a növényen keresztül történő kiegyenlítésére alkalmas berendezésekkel elősegítjük. E módszerek által elérjük azt is, hogy a gyümölcsben a tápanyagok aránylag nagyobb mennyiségben rakodnak lé. ' Legújabban — 1896. november 24-én — Narkewitsch-Jodko tartott előadást e tárgyról a szent-pétervári „Császári Szabad Mezőgazdasági Társaságban." A nevezett tudós körülbelül 20 esztendő óta foglalkozik már az elektro-kulturával és két módszert alkalmaz. Az egyik abban áll, hogy egy réz- és egy zinklemezt egymástól meghatározott távolságban a földbe helyez és ezeket a föld felett jól vezető dróttal köti össze. Így keletkezik galván-elem, a melynél a szokásos híg kénsavat a föld nedvessége helyettesíti. Egy másik módszernél, mely előnyösebb, a légköri elektromosságot vezetik a földbe, ugy hogy 8—10 méter magas álló rudak végén levő szigetelt nikelezett réztükkel sugárirányban haladó jól vezető drótokat kötnek össze és ezeket megint a földbe helyezett czinklemezekkel hozzák kapcsolatba. Egy hektárra elegendő 10—15 ily rud, a minek az előállítási költsége 20 frt körül van. Mindkét esetben a keletkezett á r a m n a k h a t á s a kétféle:

elektromos

1. Vegyi hatás, melynek következtében a növény tápláléka oldott állapotba megy át, alkatrészeire bomlik s igy a növény számára könynyebben hozzáférhető. Megjegyzendő, hogy az elektro-kultura, csak kövér talajban előnyös, táplálékban szegény talajban csak káros. 2. Mechanikai hatás, mély abban áll, hogy az elektrizált talaj egyes részei molekuláris mozgásba jönnek, a minek eredményeképpen a talaj • Az elektro-kulturával elért gyakorlati eredményeket a legutóbbi h á r o m évből összeállított alábbi adatok m u t a t j á k : E táblázatból látható, hogy az árpa és a burgonya eleinte negatív eredményeket adtak. Ennek az volt az oka, hogy túlságos sok elektrokultivátort használtak és elegendő volt a kívánt eredmények elérésére ézek számának csökkentése. Az elektromos áram hatásának ily módon kitett gyümölcsfák hasonló jó eredményeket mutattak fel. Mindeme kísérletek minden kétséget kizáró módon mutatják, hogy elektro-kulturával a növénytermelésnél igen jó eredményeket érhetünk el, nyílt kérdés marad csak az, vájjon sikerül-e az elektromosságot e czélokra ugy alakítani, hogy a költségtöbblet arányban álljon az elért nagyobb bevétellel. Megengedhető azonban már most is, hogy ott, a hol a termény nemesítése és' javítása annak értékét nagy mértékben emeli, a mint pl. a dohánynál az elektrokultura közgazdasági előnynyel j á r n a ; továbbá, hogy az elektromos telepek szaporodásával, a vetőmagvaknak elektromossággal való kezelés^ számithat némileg elterjedésre. Felbert

1896.

Árpa 1894. 1895. 1896. 1894.

1895.

Gyula:

1896.

1896.

V e t é s , . . , 1 2 2 , 9 113,5 113,5 147,4 147,4 ,147,4 147,4 147,4 147,4 1966 1966 1966 65,5 Termés: Rendes mivelés . 918,4 1328,4 1115,2 787,a 918,4 688,8 852,6 803,6 574,0 9840 6888 9807 721,6 Elektro mivelés , 1164,4 1459,5 1361,2 1146,8 1146,6 1016,4 524,8 492,8 754,4 8856 12300 13284 852,6

17. S Z Á M . 7-IK ÉVFOLYAM.

A gyümölcsök rothadása. Sokszor a gyümölcs m á r a f á n elkezd rothadni, máskor azonban a látszólag egészségesen leszedett gyümölcs csak az eltartás alatt, a k a m r á k b a n vagy a pinczékben indul rothadásnak. A gyümölcsök rothadását különféle gombák okozzák, igy az alma, körte és naspolya rothadását leginkább a Penicillium glaucum Lk. és a Mucor piriformis A. F i s c h e r ; a cseresznyéjét ős a szilváét leginkább a Penicillium glaucum Lk. és a Mucor racemosus F r e s e n ; az őszi baraczkét a Monilia fructigena Pers. és a Penicillium crustaceum Fr. a kajszin baraczkét a Monilia fructigena P e r s . ; a szőlőét a Botrytis cinerea Pers. és a Penicillium glaucum Lk.-, ugyancsak e két gomba okozza a dió rothadá- sát is. E gombák a gyümölcsök sértetlen viaszos bőrén n e m képesek áthatolni, miért is csak azok a gyümölcsök indulnak rothadásnak, a melyek valaminő m ó d o n előbb már megsérültek. A sérülést okozhatja a szél, az ember a gondatlan szedésnél, okozhatják azt a parazita rovarok és g o m b á t , miért is az elrakott gyümölcsök rothadását megakadályozandó, első sorban a gyümölcs gondos szedésére és átválogatására kell ügyelnünk. Minden ütődött, rovarszurt vagy bármi betegségnek nyomait mutató gyümölcsöt mielőbb el kell fogyasztani s csakis a teljesen egészségeseknek látszókat kell az eltartásra kiválasztani. De a leggondosabban kiválasztott gyümölcsben is lesznek olyanok, amelyek kisebbn e m ü bántalmait észre n e m vettük s a melyek sérüléseik miatt később a fentebbi gombáknak tanyát nyújtanak. Mivel pedig az emiitett gombák főleg a meleg és nedves levegőben tenyésznek tovább, oly -helyekre rakjuk el a gyümölcsöt, amelyek hőmérséklete 1 0 - 1 2 - Co-nál magasabbra nem hág s amely helyek szellőztethetők legyenek. Ha az eltartó helyiségbén a levegő nedves lenne, ugy a helyiségét szellőztetni kell, mihez soha sem szabad nedves, esős időjárást választani. Természetesen, ha a téli gyümölcs nincs egymásra zsúfolva, h a n e m minden egyes gyümölcsnek annyi helye van, hogy m á s gyümölcscsel n e m ér össze, a gyümölcs sokkal kevésbé fog rothadni, mint rakásba rakva vagy bármi módon összezsúfolva. De mert a leggondosabb eltartás mellett sem vagyunk képesek az elrakott gyümölcs rothadását teljesen meggátolni, kivánatos, hogy a gyümölcsöt később is, lehetőleg minden két hétben, átválogassuk. Ezzel egyrészt gátoljuk a rothadást okozó gombák nagymérvű elszaporodását, másrészt pedig a rothadni kezdő gyümölcsöt, mielőtt ez a .fogyasztásra teljesen alkalmatlanná lett volna, értékesíthetjük.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.

Borjunevelés. A „Köztelei" f. évi 9. számában „.Erdemes-e borjut félnevelni" czim alatt megjelent közlemény késztet arra, hogy ezt illetőleg én is egy p á r szót ejtsek. Sok gazdának az a rossz szokása, hogy a tulajdonába levő borjaihoz nem ragaszkodik s rendes ápolásban nem részesiti azokat. Vegyük csak a szoptatási időt. Ez nálunk n e m 6 hónapig tart, mint M. K. ur becses közleményéb e n a fiihozott példára nézve mondja, h a n e m alig 2—2Va hónapig. Anyjától elválasztván azután a borjut, azt talán még két hónapig benn tartják némi takarmánynyal s 4 hónapos korában szabad gulyába bocsátják, hol az erősebb állatok törik, tapossák, mig őszszel a gulyás aztán jelenti, hogy a tarka borjút kocsi-

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . F E B R U Á R HÖ

27.

279

hullott állatok, amennyiben ipari czélokra fel nem dolgoztatnának, azonnal a dögtérre szállitandók s elásandók. Annyi ebből kétségtelen, hogy a hulia a helyszínén ipari czélokra (pl. szappankészítésre, kenőzsír előállításra) feldolgozható, de részemről nem ismerek sem tiltó, sem megengedő rendeletet arra, hogy ily hullák anyaga el- és kiszállítható, ennek legalább nincs n y o m a a később kiadott módositó rendeletekben se. Legczélszerübb volna ezt megtudandó, közönséges levélben a földm. minisztérium állategészségügyi osztályához fordulnia, nehogy ha tilos a dolog — b a j b a keveredjék a kérdésttevő. Ugy látszik egyébiránt, hogy ez nem tilos, legalább erre mutat az, hogy Hosenthal Jakab fagygyuolvasztó ős szappanfőző (Bpest, Külső-Soroksári-ut 64. szám) mint engem telefon utján értesít, ilyen hulladékot vidékről j is vásárol, m é t e r m á z s á j á t 11 írtért. Ami már most a 2-ik kérdést illeti, egészen fiatal szopós malaczokélve és levágva akadály nélkül á r u b a bocsáthatók, feltevén, hogy azokat az állatorvos egészségeseknek konstatálja s fogyasztásra alkalmasnak deklarálja. Legjobb árt az ilyenekkel karácsony és újév t á j á n lehet elérni, de Budapestre küldésük talán máskor is kifizeti magát. Eziránt intézzen kérdést pl. a Magyar Mezőgazdák VásárcsarnokEllátó Szövetkezetéhez, (Budapest, központi fehérje zsír széntápvásárcsarnok), vagy valamelyik husbizományi hydrát arány üzlethez ugyanott, pl. Witz Mór, Franki Mór, 0-14 3 1. tej 0-10 . .0-11 Grünspan és t á r s a ; ezek ölött malaczokat 1 kg. zab 0-08 0"04 0'44 3—4°/o megtérítése mellett bizományba bizo1 kg. árpadara 0'08 O'Ol 0"58 nyosan elfogadnak, eleveneket pedig valószí2 kg. sarjú . 0"14 0'05 0"54 nűleg. : 5-5 Összesen 0 ' 4 0 0'21 1-70 Különben malaczait sovány tejen vagy egyéb eleségen élemedettebb korukig fel is Az újszülött borjú ekként 2 és fél hizlalhatja s ekkor bocsáthatja élő vagy leölt hónapos szoptatási idő alatt naállapotban áruba. 1 ponta 8 liter tejet fogyaszt, mely A harmadik kérdésre az a feleletem, összesen 600 liter, a 6 kr véve 36 — f hogy reménye lehet, miszerint a malaczok A három hónaptól félévig n a p o n t a születése után megbetegedett anyáktól eredő 3 t v összesen 2251. á 6 krjával ivadékok a vészt meg nem kapják, (nagyon véve 13-50 szomorú volna, ha ezt remélni egyáltalán n e m 75 kg. zab á 6 kr 4"50 lehetne) de semmiképpen sincs az kizárva, 75 kg. á r p a á 4"5 kr 3"37 hogy a szaporulat daczára a mondott kö150 kg. sarjú á 2 kr . . . . . 3 — rülménynek — megbetegszik és kigyógyul, Összesen 60"37 frt. vagy megbetegszik és elhull. Az a szigorú védekezés és fertöztelenités, Féléves kor után egészen másféle takarm á n y b a n részesül, mely csekély korpa, dara, melyről emliti, hogy végrehajtja, legbiztosabb e mellett széna, illetőleg nyáron zöldtakarmány szere annak, hogy az ivadékok s egyéb megs télen valami csekély répából áll. Ezt kapják maradt vagy bevásárolt sertések a vészt meg a vemhességi idő kezdete beálltáig, vagy ha ne kapják, de sajnos, nagyon nagy kérdés, bika, a használtatási idő bekövetkeztéig, a mi hogy valóban nem fogják-e megkapni, daczára kürülbelül 530 napig tarthat. Ennek költsége minden védekezésnek, mert éppen ezen'óvakodási és védekezési eljárás ritkán lehet eléggé 90 frt s igy az egész kiadás a következő: skrupulózus, s a legkisebb mulasztás vagy Borjú értéke . . . . 18'60 frt. hiba ezenközben súlyosan megboszulhatja Takarmány féléves korig 60" 37 „ magát. . 530 n a p o n á t . . , . 90'— „ Negyedik kérdésérc, ha azt tudnám mondani, hogy igen is lehet s be is tudnám ezt Ápolás . . . . . 30'„ bizonyítani, ugy első dolgom az volna, hogy Összesen 198'97 frt. beutaznám az egész országot és gyógyítanám Egy üszőért eladás következtében kap- a sertéseket. A dolog a valóságban azonban tam 240 frtot, egy bikáért ,Gyém községtől sajnos ugy áll, hogy a beteg állatokon segíteni (Pestmegye) 250 frtot. Igaz, hogy a f a j t a is valamit tudunk, de biztosan gyógyítani azokat értékes volt, de tehát a tiszta jövedelem 41 képesek nem vagyunk. frt 0 3 krt s 51 frt 03 krt tett ki. A szigorú elzárkózáson, gyökeres tisztánTápió-Süly. Osztrovácz György. tartáson és fertöztelenitésen kivül, lényeges segítség egészséges állataink védése egyfelől az által, hogy azokat betegek és betegségre gyanúsak között nem tartjuk, h a n e m külön helyezzük s gondozzuk, másfelöl pedig, hogy dögökkel, döghulladékokkal be nem mocskol{Felelet a 110-ik kérdésre.) juk az egész környezetet, h a n e m az efféle raA mennyiben a földmiyelésügyi m. kir. gályozó anyagokat azonnal és végképp megminiszter 1895. évi 36,500 sz. a. kelt rendele- semmisítjük, nem ugy, mint talán kérdésttevő tében mindenütt csak leölt sertésvészes, vagy teszi, hogy vészes hullák zsiradékát tartogatja. a r r a gyanús állatok fogyasztásra beosztásáról Segítséget képez még az, hogy fordítsunk vagy ipari czélokra való feldolgozásáról szól, szigorú gondot sertéseink eleségének romlatlan n e m lehet világosan tudnunk, hogy az. elhullott voltára. Ne adjunk nekik nevezetesen penészes, állatokkal mi történhetik az elásáson kivül, mert dohos, rothadt, üszögös s több efféle anyagoa szóban forgó rendelet 10-ik §-ában pusztán kat s legyen gondunk arra, hogy •hasszorulás-. . csak annyit mond, hogy a sertésvészben el- ban ne szenvedjenek. Ez okból nagyon indoval kell hazahozni, m e r t nagyon gyenge, n e m tud menni sem. A gazda rendszerint azt m o n d j a erre, hogy hiszen szép volt az a b o r j ú m á j u s ban, mikor kihajtottuk. Neveljen ezutáp borjut, akinek passziója van, én'jtöbbet nem n e v e l e k ! Ez pedig n e m jól van igy. Tekintsük csak a vásárokat, kisérjük csak figyelemmel a gazdasági bérlő urakat, kik hizlalással leginkább foglalkoznak, hogy 1—2 éves és fiatalabb borjukat mily mennyiségben vásárolnak s azokból okszerű tartás és gondozás mellett mily nagytestű állatokat nevelnek, melyeket 2 — 3 évi használat után, mint fiatal állatokat hizlalásba fognak s feltűnő eredményt képesek felmutatni. Igen sajnálatra méltó dolog, hogy sok tenyésztő ezen eljárást kellő figyelemmel kisérni és követni nem hajlandó. Gyakorlatomban legjobbnak bizonyult a következő nevelési r e n d s z e r : Borjaimat rendesen 12 hétig szoptatom, de midőn ezt a kort elérték, a tejiváshoz szoktatom s pár n a p r a reá elválasztom. Ez időtől fogva féléves korig minden n a p r a 3 1. tejet s az alább jegyzett abrakot juttatom nekik és pedig választás után kap egy n a p r a 100 kg. élőborju 3 1. tejet, 1 kg. zabot, 1 kg. árpadarát, 2 kg. sarjút, melynek felét szecskaképpen zab- és darával vegyítve adom s ezekben dr. Th.' Dietrích és dr. J. König számításai szerint a következő tápanyagokat k a p j á k :

Állatanyag értékesítés sertésvész esetén.

' 2ÍÉ

KÖZTELEK,

kolt időnként nedyes, sós eleséget nyujtanunk, avagy valóságos moslékot adnunk, sőt enyhe hashajtók, pl. keserüsónak időnkénti adagolása határozottan javalt. Beteg állatoknak a b a j legkezdetén czélszerü, nemkülönben h a s h a j t ó t adni, pl. .1—2 kanál riczinus-olajat, azután pedig valami bélfertőztelenitő szert, pl. a következőket: Veszünk. 10 gramm tömör kénsavat, ezt összekeverjük 100 gramm tisztított kreolinnal s h q z z á ö n t ü n k egy liter székfüvirág vagy szénamurva forrázatot s ezen langyos folyadékból adunk a malaeznak 1 deczilitert, nagy sertésnek 3 deczilitert reggel, délben és este, t e h á t egy n a p r a 3, illetőleg 6 deczilitert s ezt ismételjük legalább 3 napon keresztül. Feltétlenül kerülni kell, hogy az- egészséges disznókkal is ugyanazon ember bánjon, aki a betegekkel, mert különben minden fáradságunk haszontalan. Csudákat ez a kezelés se fog művelni, valamint, hogy a szérummal valé o j t á s t ó l se sok v á r h a t ó ; de h a az itt mondottak lelkiismeretesen h a j t a t n a k végre, a szerényebb siker el n e m m a r a d s ez is jobb, mint a kétségbeejtő teljes sikertelenség. Monostori Károly.

HALÁSZAT. Rovatvezető: landgráf János.

A ponty a mezőgazdaságban. Az ezredéves országos kiállítás halászati pavillonja megmutatta, hogy nálunk is meg van m á r törve a jég a, mesterséges haltenyésztés terén s hogy, a mi a fő, Magyarországon végre magyar emberek is kezdenek ezzel a külföldön oly nagy jelentőségre emelkedett gazdasági ággal foglalkozni; méltán remélhetjük tehát, hogy a kezdet nehézségeinek l e k ü z - ' dése után m i h a m a r á b b meg fogja m á r most nálunk is teljesen hódítani a jelentőségéhez illő teret. Eltekintve attól a nemzetgazdasági nézőponttól, hogy a mesterséges haltenyésztés a legfőbb eszköz a n n a k a halapadásnak a pótlására, a mely a kultura n y o m á b a n jár, midőn a vizeinket ősi jellegükből kivetkőzteti, megfelelő viszonyok között a mezőgazdának egy nagyon jelentékeny jövedelmi forrását képezheti, mert a hal mindig s mindenhol igen jól értékesíthető. Hazai viszonyaink között a fősuly e tekintetben a pontytenyésztésre esik. A halfaj m a g a jó husu, gyorsan hizó s n e m kényes, ugy, hogy termelése és piaczra vitele semmi különösebb nehézséggel nem jár. Tenyésztésére olyan teruh 1 1 ,1 i,tt<>' , a melyek egyébként parlagon h e v e m é n e k ; a tavak létesítése, különösen h a a viz közel van, kevésbe kerül, mert a legjobb tavak n e m ásással, h a n e m töltések emelésével létesítendők. Sok viz se kell hozzá, inkább csak az, hogy vizre mindig biztosan'lehessen számítani; a tóba tett potyka pedig magától, minden pénzbe Tcerülő takarmányozás nélkül nő, gyarapszik, az üzem költsége tehát a lehető legcsekélyebb, mindössze is a felügyeletre és a kihalászásra szorítkozik. Mint minden hústermelésre irányuló gazdasági miveletnél, ugy a haltenyésztésnél is alapvető dolog az állat okszerű táplálása s e táplálék olcsón való előállítása. Alig egy évtizede, hogy e tekintetben kellő tájékozottsággal birunk. Két embernek a nevéhez fűződnek az idevonatkozó kutatások s azok eredményekép az a h a t a l m a s lendület, amelylyel a mesterséges pontytenyésztés ' az utóbbi időben emelkedett; ez a két ember Susta József és Dubisch Tamás*). Az első megmutatta, hogy mi a ponty természetes tápláléka, a második pedig megállapította azt a módszert, amely szerint a vizben levő természetes táplálék a *) 1. J. Susta : Die Ernahruug Hermán. Ottó : Halgazdaság.

1897. FEBRUÁR

HQ

27.

legjobban hasznosítható s ezzel a pontytenyésztést az addigi tapogatódzásokkal szemben az egyedül biztos, czéltudatos, t e r m é s z e t e s alapra fektették. Laikusoknak azután a meglehetősen elt e r j e d t néphit után, h o g y t . i. a ponty iszappal vagy korhadó növényi részekkel él, mindenesetre meglepő annak a hallása, hogy biz az tisztára húsevő állat. Susta erről igen egyszerű módon győződött m e g : kifogta a tóból a, „legelésző" halat s megvizsgálta emésztő szerveinek tartalmát. Kiderült ily módon teljes bizonyossággal, hogy a ponty a növényi eledelt megveti s kizárólag állatokkal táplálkozik; megesik ugyan, hogy ezekkel együtt néhaiszapés növényrészek is kerülnek a belébe, de csak azért, mert n e m t u d j a a lenyelés előtt különválasztani őket. A táplálékot képező állatok mind a gerincztelen alsóbbrendüek osztályába tartoznak. Vannak közöttük olyanok, amelyeket a mindennapi életből igen jól ismerünk, de legnagyobb részük a vizeknek fel nem tűnő szabad szemmel alig, vagy éppen n e m látható apró lakói. Lássuk őket sorra, ugy amint természetrajzi fejlettségük szerint egymásután következnek. A bogárvilágnak csak nagyon kevés képviselője szolgál a pontynak eledelül. Az első helyet foglalják el minden tekintetben a szúnyogok. Ezek a kicsiny, kellemetlen állatkák a tóság környékének rendkívül hasznos lakói. Petéiket az álló, csendes vizre r a k j á k ; azokból aztán milliószámra kelnek ki a vizben élő álczák. Egy szúnyog 250—300 darab petét tojik, a petéből 4 — 5 hét alatt szaporodásra képes állat fejlődik, elképzelhető tehát, hogy kedvező körülmények között — viz, meleg, szélcsend — micsoda rengeteg módon elszaporodhatnak.

Az álczák a ponty legkedveltebb eledelei közé számithatók és nagy számuknál fogva jelentősek is. Megemlítendő azután még a tegzes légy, amelynek álczáját mindenki ismeri tegzéről, melyet homokszemekből, füdarabokból készít. Ezt az álczát nagyon szívesen nyeli el a potyka. Továbbá a kérész, amelynek ugy az álczája, mint maga a rövid életű s a vizre hulló állat is bő eledelül szolgálhat a pontynak. A bogárfélék többi vizben élő képviselőiről egész nyugodtan elmondhatjuk, hogy azok inkább károsak, mint hasznosak, m e r t vagy közvetlen a hal ikráit s az abból kikelő porontyot t á m a d j á k - m e g , mint pl. a vizipoloska és a csikbogár, vagy pedig eleszik a hal elől a táplálására nézve oly fontos alsóbb rendű állatokat. Sor szerint meg kell itt említenünk a pókféléknek vizben élő faját a vizikullancsot is (Hidrachnidae), amelyet szintén megeszik a ponty, de táplálása tekintetében csak másodrendű jelentőséggel bir. Legfontosabbak e tekintetben az apró rákfélékegyes fajtái (Cladocera, Copepoda, Ost r a c o d a ) ; azok a kicsiny, alig kásaszemnyi nagyságú állatkák, amelyek milliárd számra népesitik különösen az álló vagy csendesen folyó vizeket, de amelyek a közömbös szemnek, mivel többé-kevésbbé átlátszó, áttetsző testüek, fel nem tűnik. Kicsinységük mellett rendkívül szaporák. Életföltételük a viznek bizonyos fokú melegsége ; a kifejlett állatok télen át el is pusztulnak, csak petéik m a r a d n a k meg. Ezekből aztán tavaszszal csakhamar benépesedik a viz, hiszen egyetlen Cladocera származékainak száma két h ó n a p alatt is 2—3 ezer millióra tehető. A ponty teméntelen mennyiségben szürcsöli a szájába a légzésre szükséges vizzel együtt ezeket a rákocskákat, a melyek legszívesebben fogadott, legfőbb és legjobban felhasznált táplálékát képezik. A rákfélék után még csak a puha testű állatokhoz tartozó s édes vizeinkben honos des Karpfens ós kagylókat és vizicsigákat lehet említenünk, a melyek fiatal korukban, mig kicsinyek ég héjuk

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. nem túlságosan kemény, szintén igen fontos haltáplálékot képeznek, m á r csak a nagyobb mennyiségű mész miatt is, a mely velők a ponty gyomrába jut s a melyre annak a csontképzésnél nagy szüksége van. Ezzel aztán körülbelül be is van fejezve azoknak az állatoknak a sorozata, a melyeket a ponty közvetlen táplálására nézve figyelembe kell vennünk. Ismerve ezeket az állatokat, igen természetes m á r most az a törekvés, hogy az ő életfeltételeiket is kutassuk, mert csak így juthatunk azoknak a módoknak az ismeretéhez, a melyek szerint halasvizeinket jó kövérekké, táplálékban dúsakká tehetjük. Messze vezetne a részletekbe való bocsátkozás, legyen elég csak a legfőbbekre rámutatnunk. A haltáplálékot képező állatok fejlődésére a sekély, könnyen átmelegedő viz a kedvező, ezért a halastavaknak mélyeknek egyáltalán n e m kell lenniök, sőt a nagyobb mélység határozottan hátrányos is. Ezek az állatok maguk is még alsóbb rendű állatkákkal (infusoriak stb.) és növényekkel, sőt közvetlen, szervetlen ásványi anyagokkal is táplálkoznak. A tóban tehát a legélénkebb anyagcsere megy végbe; az anyagót pedig csak a tófenék talaja vagy a folyóvízzel a tóba került hordalék adhatja. Ezért oly rendkívül fontos mind az, s ezért van oly bámulatos eredménye mind annak, a mi a tó talajának a feltárását és gazdagítását segíti élő. Valóságos földmivelés ez, csakhogy buza helyett hust a r a t u n k ! Az első szabály azért, hogy a tavak télire, — a mikor a halakat, mivel nem táplálkoznak, szűk helyen is eltarthatjuk, — teljesen lecsapoltassanak és üresen á l l j a n a k : ezzel a két leghatásosabb talajfeltáró, a levegő és fagy befolyása van biztosítva. Közbevetőleg mondva, a fagynak még az a jótékony h a t á s a is van, hogy kipusztítja a káros bogarak és .élősdiek nagy részét. Ugyancsak a talaj feltárása a czélja a tó fenék feltörésének és bevetésének is ; ez vezet végül a tógazdaságnak forgók szerint rétmiveléssel, rétöntözéssel való összeköttetésére. A trágyázás hasonlóan épp oly hatásos a tógazdaságnál,mint a földmivelésnél; mint o t t , itt is az a czélja, hogy a szegény vagy kimerült talajt gazdagítsa. Ezért van rendkívüli hatása akár a közvetlen mesterséges trágyázásnak (istálló vagy műtrágyával, mészszel stb.), akár annak, hogy a községekből, legelőkről stb. lefutó s trágyázó anyagokban. gazdag vizet a tóba tereljük. Mind ennek n e m a ponty közvetlen táplálása, h a n e m az a czélja, hogy a táplálékául szolgáló állatok fejlődésére a szükséges anyagcserét lehetővé tegye. Nem kell a ponty tenyésztésénél semmiféle mesterséges táplálásra gondolnunk; az teljesen felesleges, költséges, erőszakolt dolog, a melyet csak rendkívüli viszonyok indokolhatnak, de a melynek eredménye, m a még, legalább, mindenesetre kétséges. Igyekezzünk csup á n csak azon, hogy tavainkban a természetes táplálék jól fejlődjék és az eredmény nem fog elmaradni. Önként következik azonban ebből az is, hogy bizonyos vízterületen csak bizonyos számú halat lehet jól tartani. A gyakorlatban ezt az elvet Dubisch T a m á s állapította meg először. Szerencsés megfigyeléssel leste el a ponty természetes életföltételeit s azok alapján rendezte be tógazdaságát. A fősúlyt arra fektette, hogy a természetes haltápjálék fejlődését lehetőleg előmozdítsa és pedig a szükség szerint fokozatos a n ; hogy egy tóban együtt csak egykorú halat tartson, nehogy az erősebb a gyengébb rovására dúslakodjék s végül, hogy bizonyos területen csak bizonyos számú halai helyezzen el, a,

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. mely számú hal azon a területen a legkedvezőbb piaezi súlyt még elérje, mielőtt szaporodásra képes lesz, a mikor t. i. táplálékát nem fordítja többé oly mértékben husképzésre. Dubisch teljesen gyakorlati ember volt; nála egy életnek helyes megfigyeléssel gyűjtött tapasztalata pótolta a tudományos készültséget. Ő bizonyára jól meg tudta itélni minden különösebb munka, vizsgálódás nélkül vizének minőségét s ahhoz képest szabta meg a benépesítés arányát; mert nyilvánvaló, hogy nem lehet egyszer s mindenkorra megállapítani az elhelyezendő halak s a terület arányszámát, hanem áz minden egyes esetben lényegesen függ-a víz minőségétől és a talaj haltáplálék teírmő képességétől is. Ennek a szabálynak figyelembe nem vétele nagy hiba volna. Az ifjabb, nemzedéknek gyakorlati ügyesség híján máskép kell segítenie magán. Susta felfedezései alapján, amely a pontytenyésztésnek általában s igy a Dubics rendszerének is tudományos alapját képezik, meg is van rá ^jlva a mód. Láttuk, hogy a haltáplálékot legfőkép az apró rákféle állatkák alkotják ugy, hogy azoknak a sokaságáról vagy hiáhyáróí egész bátran következtethetünk a tó jóságára. Közelebbi kutatásokból kitűnt, hogy ezek az állatkák nem seregekbe verő'dve, hanem meglehetősen egyenletesen eloszolva népesitik a vizet azzal a hozzáadással, hogy sűrűségűk a mélység szerint változik; a felszínen ritkábbak, lejebb sűrűbbek s egy bizonyos mélységen tul lefelé, már nem találhatók. Sokaságuk egészben véve mintegy lebeg a vizben. Ennélfogva, ha a tó néhány helyén meghatározzuk mennyiségüket, következtetünk az egész tóban élő tömegre. 1 Ujabban, különösen Németországban, több helyütt keletkeztek már tudományos megfigyelő helyek a nagyobb tavak és tóságok ily értelemben való tanulmányozására. A mint ezeket a vizeket vizsgálják, ugyanígy határozhatjuk meg halgazdaságunk vizeinek is tápláló értékét. A vizben a fent adott értelemben lebegő állatkáknak — a melyeket a velük lévő mindenfajta, még alsóbbrendű élő szervezettel együtt egyetlen műszóval planktonnak neveznek — a kifogására külön arra a czélra készített hálót használnak; a háló ugy van szerkesztve, hogy bizonyos mélységbe húzva felfelé bizonyos űrmértékű viznek megfelelő planktonmennyiséget hoz fel. így állapították meg, hogy pl. a Bodeni tó planktonmennyisége kerekszámba átlag 2000 métermázsa, ugy értvén a dolgot, hogy ha a tó vizét egyszerre átszürhetnők, 2000 métermázsa ilyen alsóbbrendű állat, a melyből egy-egy alig látható, maradna a szűrön ! A németeknél már annyira átment a köztudatba a viz „planktontartalma", hogy már igazán meglepően egyszerű gyakorlati módszereket ajánlgatnak ennek a tartalomnak a megítélésére. így pl., hogy mártsa be az ember mindkét kezét a vizbe s dörzsölje azokat aztán össze: ha a dörzsölésnél kezeink csúszósak, mintha szappanosak volnának, a tó bővelkedik planktonban; ha kezünk ellenben érdes, ugy a viz szegény. De ez talán mégis nagyon hirtelen ugrás egyszerre azután az ismert alaposság után! Ha megelégszünk ilyen egyszerű móddal, ám j ó ; ha ném. akkor behatóbb vizsgálathoz folyamodunk, de vizeinket mindig szemmel tartjuk, hogy tisztában legyünk értékük felől, hogy tudjuk mily intézkedésekre van szükségünk, mert különben kellemetlen meglepetéseknek s csalódásoknak is lehetünk kitéve! Csak nagyon általánosságban vázoltam e szük keretben a ponty tenyésztésére vonatkozó alapelveket, de azt hiszem, már ennyi is elég, hogy teljes bizalmat keltsen sikere iránt. Egészen beleillik a többi mezőgazdasági .foglalkozás közé; semmi uj fajta tudásra nincs a gazdának . szüksége; a meglevőt kell csak alkal-

KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HÖ 27. maznia, hogy a kínálkozó viszonyokat kihasználja és egy nagyon hasznos . háziállattal többje legyen. Még a technikai1 berendezésre vonatkozólag akarom megjegyezni azt, hogy e tekintetben is meg van adva-minden könnyítés, mfcrt, az állam gondoskodott az országos halászati. felügyelőség (földmivelésügyi minisztérium) létesítésével arról, hogy a gazdák minden tekintetben megkaphassák^— ez idő szerint teljesen díjmentesen — a kellő szaksegítséget. Végül még csak egy példára akarok rámutatni, mert hiába, mindennél ékesebben szólnak a tények: a tatai hitbizományi uradalom tógazdaságára, a mely messze földön páratlanul álló ugy terjedelmét, mint hozamát illetőleg. A tógazdaság nagyon régi keletű ; meg volt már Mátyás király idejében. Üzeme azonban, mint általában a régi halasgazdaságoké, nélkülözte az , okszerűséget egész a legújabbidőkig. 1891-ben készítette az országos halászati felügyelő az uradalmi igazgatóság megkeresésére az első terveket a tógazdaság átalakítására, a melyek alapján az a Dubischféle rendszer szerint rőtöntözéssel kapcsolatbán három éves forgóra tényleg be is rendeztetett. Az 1895. és 1896. évi halászatok már az uj , rendszeres kezelés és üzem eredményét mutatják. A kellő összehasonlítás végett meg kell mindjárt itt említenünk, hogy az uj aera kezdetén lehalászták az összes tavakat; egészen uj anyaggal akarták kezdeni az ujabb gazdálkodási módot. A lehalászás eredménye 1196 métermázsa volt, a melyet az uradalom 27,000 frton tudott értékesiteni; a legjobb áruőrt sem adtak többet métermázsánként 22—23 frtnál, a legnagyobb része 16 frton alul kelt el. Ez a kerekszámban 2000 q. hal 7 esztendő eredménye volt. A szorosan vett tatai és tóvárosi területeken az ujabb rendszerű'üzembe bevont; tavak Összes kiterjedése 575 kat. hold; ezek között a tatai nagytó képezi a hizlaló tavat, a melyből évenként a piaczi áru kerül ki. 1895. év őszén iörtént ennek első lehalászása, azonban egyéb, a dolog technikai részén kivül fekvő okokból csak részlegesen, ugy, hogy az ekkor 3 éves halaknak több mint fele bent maradt a tóban, ugy, hogy 1896. tavaszán aztán ezekhez jöttek a hízásra szánt 2 évesek; ennek az esztendőnek az őszén a lehalászást már teljesen végrehajtották; a nyert anyagok között természetesen vegyesen voltak 3 és 4 éves halak, a mi szorosan vett szakszempontból nem tekinthető előnyös körülménynek. A két évi lehalászás eredménye együttesen 1040 métermázsa volt; ebből 800 métermázsa ponty -70 frtjával vagy még azon felül kelt el; a tenyésztési czélokra szánt anyagot ezenkívül mintegy 100 métermázsa süllőt az uradalom nem adott el, de ezeknek az értéke még nagyobb; volt aztán még mintegy 50 q. csuka és harcsa, s vagy 90 q. vegyes hal, a melyek olcsóbban keltek el. Látható tehát, hogy ez az 1040 métermázsa magában háromszor akkora értékű volt, mint a régi gazdálkodás eredményeképp kifogott 2000 métermázsa, a mi minőség tekintetében hatszoros értéknövekedést jelent. Ennél mi sem jellemezheti jobban az uj rendszer okszerűségét és megbízhatóságát. A terület szerint való hasznot illetőleg, ha a két év eredményét felezzük, kapunk egy évre 520 q-t, ezt termi 575 kat. holdnyi vízterület; esik tehát 1 kat. holdra 90 kiló hal. Ha ezt jövőben, esetleges kedvezőtlenebb árváltozásokra gondolva, csak 55 kron értékesitik is, egy kat. hold jövedelme kerekszámban még mindig 50 frt lesz. Ebből természetesen le kell vonni az üzem költségét, a mi az uradalom adatai szerint 4 frt 2 kr — és.a berendezés amortizáczióját, — még akkor is biztosan megmarad, tiszta jövedelemnek kat. holdankint 40 frt. Ehhez nem kell bővebb kommentár. ; • >JRépássy Miklós.

279

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 110. sz. kérdés. Sertésvészben elhullott sertések szalonnája és zsiradéka hol, mennyiért értékesíthető? Mi a teendő az 1, 2, 3 hetes szopós malaczokkal, melyeknek anyjok elhullott? Eladhatók-e ezek fogyasztás czéljából ? Érdemes-e felküldeni Budapestre?. Milyen ár érhető el darabonkint? Lehet-e íemény arra, hogy ha a kocza a fiadzás után megbetegedett s a vészt kiállotta., hogy malaczai később meg nem kapják a b a j t ? A beteg koczákon s malaczokon lehet-e segíteni? Fertőtlenítés, véde]$:ézés a legszigorúbban lett s lesz végrehajtva. Jánk. ' F.Oy. 111. sz. kérdés. Egy ezelőtt 5 é.vvel készült dohányszáritó pajtába, hol a szarufák és szárító rudak legalább előttem látszólag tiszta, száraz, ép, egészséges fenyőszálakból készültek, a szú felütötte magát, s különösen két év óta ugy látom rendkívül gelszaporodtak. Pajtámat veszélyeztetik. Mit tehetek ellenük, hogy pusztításukat ellensúlyozzam ? Miről ösmerhetem fel biztosan más alkalommal a szú jelenlétét az egészségesnek látszó fenyőn? Homok. F. K. 112. sz. kérdés. A mezőgazdasági szeszgyár tartozik-e a magyar kir. iparfelügyelő hatásköre alá ? 1. Ha igen, akkor köteles-é tulajdonosa nevezett szeszgyárnak az elsőfokú iparhatóság által láttamozott munkarendet kifüggeszteni ? Télen át nevezett szeszgyárban alkalmazott 1 fűtőt és 1 malczost, kik éves cselédek s cselédkönyvvel bírnak, kell-e ellátni ügynevezett (1893. évi XXVIII. t. cz. értelme szerint) munkakönyvvel, s őket 1891. évi XIV. t. czikk értelmében valami betegsegélyző pénztárnál beíratni és biztosítani, mivel ugy is betegségük esetén ingyen uradalmi orvos által kezeltetnek s ingyen orvosságot kapnak ? 2. Fenti szeszgyárban foglalkoztatik továbbá 5 munkás, kik havi bért húznak s betegségük esetén 1 hónapon át, helyettes állítása mellett, orvost és gyógyszert kapnák ingyen. Vonatkozik-e ezekre fenti kérdésem, mivel hónápszámosak ? Simontornya. 8. I). 113. sz. kérdés. Lent magnak óhajtok vetni, mért a mi vidékünkön nem termesztik. Kérek szives felvilágosítást, hány kiló szükségeltetik egy katasztrális holdra, úgyszintén baltaczim-magból, a mit takarmánynak óhajtok vetni, mennyi kell egy katasztrális holdra és mivel vessem? Somberek. Oy. 8. 114. sz. kérdés. A „Köztelek"-hon is hirhirdetett spiritus-répáról kérek bővebb felvilágosítást. Lajosmizse. ' 8. 0. 115. sz. kérdés. Birtokom Temesbén I. oszt. magasan fekvő fekete, kissé kötött talaj, hol sörárpa, dohány és ezukorrépa elég jól megterem, de elődöm e földet elhanyagolta és istálló trágya szűkében műtrágyát óhajtok alkalmazni, miért is kérek tanácsot, hogy milyen sörárpafajt vessek? A ezukorrépa és dohány alá mily műtrágyákat és holdankint mennyit és mikor alkalmazzak, hogy a hozamot fokozzam, továbbá ajánlatos-e , istállótrágyámat gipszszel kezelni, nem ártalmas a talajnak? Szépfalu. 8. Á. 116. sz. kérdés. Hol szerezhetek be szárított marhavért, vagy huslisztet, mit esetleg trágyának, szükségből takarmánynak alkalmazhatnék. Dézna, Arad m. V. T. O. 117. sz. kéi'dés. Hol szerezhető be egy kézierőre való oly gép, amely a juhsajt gomolyát túróvá gyúrja.

' 2ÍÉ

KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HQ 27.

Mi az ára egy ily gépnek és minő a munkaképessége ? Frics. Br. G. I. 118. sz. kérdés. Mi a repcze, illetve lenmagolaj értéke mint gépolaj? Dragojest. H. D. 119. sz. kérdés. Tavaszszal kénytelen'leszek — a mi — őszi buzavetéseirn nagyobb részét a kézzeli rendetlen vetés következtében, a vetéssel kereszt-irányban megboronáltatni. Ezért oly boronát szándékom beszerezni, mely főlég az emiitett czélnak feleljen meg. A talaj kötött. A boronát- természetesen a vetéseknél a magvait alátalcarására is használnám. így tehát: Melyik gyárosnak van általánosan ismert legtökéletesebb szerkezetű boronája. Szeged. K D. K. 12Ó. sz. kérdés. Tiz hónapos sertéseim közt a sertősvész pusztított, a megmaradottakon a vész után hat hétre a következő kórtünetü betegség tört ki. A sertések majdnem mindegyike lábaikon alig képesek járni, némelyik egyáltalán fel sem bír kelni, . ha fekvésükből felakarják állítani sivitni kezdenek, roppant fájdalmat mutatnak, etetéskor csúszva másznak az etetővályukhoz, étvágyuk -nagyon csökkent. Rugadós körömfájás nem észlelhető rajtok, jelenlég zárt meleg helyen tartatnak. . Munkács. T. Gy. 121. sz. kérdés; Mult tavaszszal 36 négy éves fejős tehén, j30 szopós és választott bornyu és igás ökrökből álló állományomat antrax ellen beojtottam, melynek előnyéről meggyőződve az idéi\ ismét csak eszközöltetni óhajtanám. Kérek az iránt szives feleletet, hogy ezen tavalyi ojtás. mennyi időre tette jószágomat fogékonytalanná, vagy is szükséges-e az idén ismét ojtani ós esetleg melyeket? Buttyin. 11- M. 122. sz. kérdés. Van-e a Köztelekben hirdetett Knotek-féle szélrostához hasonló, t. i. a szél ereje által osztályozó hazai gyártmányú s szinte jutányos rostánk? Terje. M. 123. sz. kérdés. Egy három he tes borjúm, mely idáig elég szépen fejlődött, most pár nap óta minden ok nélkül szemmel láthatólag fogy és a fogát csikorgatja, a hátulsó fogai, (zápfogak) nagyon hegyesek, a metszőfogak jobbrólbalra kopnak. Tisztelettel kérdem, mi ennek az oka? És mit kell tennem, hogy a fogcsikorgatás! elhagyja, megjegyzem még, hogy szopni egyáltalán nem akar, eddig bélkatarus ellen lett gyógyítva. Gömör-Panyit. G. K. 124. sz. kérdés. Hordóimba az őszszel mult 2 éve almabort töltöttem. Egy 300 és egy 110 literes hordóba mintegy 250 ős 100 liter bor megeczetesedett s mint kitűnő eczet a, hordókból csak a mult őszön fogyott ki; azóta a hordók szabad levegőn szellőznek. Miként járjak el, hogy alma-eczetes hordóimat minden veszély nélkül"bortartásra használhassam ? ' D-

Feleletek. Szu irtása. (Felelet a 111. számú kérdésre.) Ha dohány pajtájának fareszeit a szu már tényleg annyira tönkre tette, mint azt kérdésttevő leirja, akkor nem marad más hátra, mint a nagy mértékben megtámadott gerendákat s szarufákat ujakkal pótolni, mert a mely épület fába a szú bele vette magát, onnan azt kiirtani alig lehetséges, vagy legalább is nem fizeti ki magát. Azt ugyan tapasztalták, hogy a Carbolineum, vagy más fakonzerváló szerrel bekent fát a szu meg nem támadja, de a hol már egyszer befészkelte magát ott már a bekenés, —"melv tuvalevőleg csak a külső rostokat impregnálja — sem használ semmit. Különben, ha épületeink farészeit jól kiszáradt Ürgétől megfosztott egészséges fából készitjük, ugy a szu okozta károktól alig lesz okunk tartani. Sz.

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

tén'; legjobb zabos bükköny vagy árpa vódnövénynvel vetni. Kevert vetés esetén 60 kg. baltaczimét, 4 kg. cHomósebirt és 3 kg. réti komócsint, vagy pedig homokos talajon 60 kg. baltaczimét 20 kg. mágocsi rózsnokot. Kerpély Kálmán. Felelet a 114. sz. kérdésre. A czükorgyártásra legalkálmasabb a czükorrépa, amelynek levében a száraz anyag legnagyobb része czukor; minthogy az.u. n. „i^em czukor" a czukor kihasználását csökkenti. Különösen áll ez az ásványi és protein anyagokra nézve. A szeszgyártásnál ellenben, azon körülmény,, hogy a lében a czukor mellett több nem czukor van, a' czukor kihasználását egyáltalán nem gátolja, minthogy a nemczukoranyagok a répáié kierjedését nem gátolják, sőt ellenkezőleg, az ásványi anyagok és a próteinatok az élesztő fejlő- , dését elősegítik ős így a lé kierjedősét gyorsítják. Az elmondott czélból a czukorrépát oly irányban tökéletesítették, hogy at>ban minél több legyen a czukor, s minél kevesebb a nem czukor. Ámde ezen tökéletesbitéssel karöltve járt a czükorrépa terméshozamának csökké- . nőse. Ezen hátrányt kiküszöbölendő, ujabb időben arra törekszenek, hogy a répaszeszgyártás Ha ellenben a magtermelést összekapcsol- czéljára oly rőpaféleségeket állítsanak elő, a juk a kóróértékesitéssel is, a jövedelem egészen' melyekben aránylag nagyobb cukortartalom' másként alakul, mint ezt a komárommegyei s van —• tekintet nélkül a nem czukoranyavágmenti lentermelő gazdáknál láthatjuk. Ez gokra — s amelyek nagyobb termést adnak, esetben magyar holdanként kapnak átlagban mint a czükorrépa. Ezen répaféleségek „spritusz 5 .q magot á 8 frt = 40 frt és 15 q száraz répa" név alatt hozatnak forgalomba. A spirilenkórót á 3 frt = 45 frt, • összesen 95 frt, tusz répanak a czükorrépa felett még azon melyből 20—25 frt holdankénti kezelési költség előnye is van, hogy kilugzás után visszamaradó, levonásával 70—75 frt jövedelmet nyerhetünk. répaszelet értékesebb takarmányt képez, mint , —a —d. Hazánkban a lentermelésnek ezen módja fizeti a czükorrépa szelet. ki magát legjobban. És pedig legjobban azért, Felelet a 115. számú kérdésre. Hogyha mert a kórót házilag kikészittetni sok vidéken Temesmegyében, jelzett első osztályú fekete nem lehet, a nyers kóró ellenben Csehország- kötött földön a sörárpa jól megterem, akkor ban biztos vevőre talál. A lenkórót Fiedler termesztősre a „hanna árpát" ajánlom, mely a János (Weckelsdorf, Csehország) mindez ideig mi viszonyainknak legjobban megfelel, nem oly korlátlan mennyiségben vette át s a kóró minő- kényes, mint a, chevalier, annál valamivel sége szerint a vasúti szállítás levonásával méter- korábban érik, bőtermő és a hőütésnek annyira mázsánként 3—3 frt 20 krt fizetett. Saját ki- kitéve nincsen. Nem hagyhatom azonban emjelentőse szerint a magyar len jóminőségü, ha lítés nélkül, hogy hazánk alföldi klímája (külöjó magot használnak, ha sűrűen vetnek s jól nösen televényesebb talajjal) nem igen felel előkészített, gyommentes földet használnak. meg a jó sörárpatermesztés igényeinek, amenyTermelésre nem a rigai, de a pernaui lenmagot n'yiben az árpa durvább héjú, sárgaszínű s ajánja, mely klimatikus viszonyainknak jobban aczőlos. Kérdés, nem lenne-e helyesebb egy megfelel, nem durvul el s nem degenerálódik kevésbé kényes, de bőtermő s a szeszgyári oly könnyen. czélokra nagyon jól beváló árpát, pl. az „illHa tehát a lentermelésre óhajt áttérni, mitzi árpát" termeszteni, melyről az országos akkor Mohács vidékén — természetesen Fied- növénytermélősi kísérleti állomás 5 évi kísérletezései alapján kimutatta, hogy az alföldi lerrel kötendő előzetes egység alapján — a mag s kóró együttes termelését ajánlom. Ezen viszonyoknak legjobban megfelel. Erre nézve a. czélból a lent kora tavaszszal (az árpa vetés gazdaságban végzett összehasonlító termelési idején) az őszszel szántott s tavaszszal grub- kísérlet adhatna legbiztosabb felvilágosítást.' berolt, nem íirissen trágyázott, de jó erőben A talajerő állapotára való tekintettel — a álló, gyommentes földbe vetjük, magyar hol- mint az a kérdésben jelezve van — a kisebb dankint 60—70 kg. magot számítva. Ezen igényű illmitzi árpát tartanám hely önvalónak. mennyiség bizonyult legmegfelelőbbnek a kis A mi a műtrágyázásra vonatkozó kérdémagyar Alföldre. Sürü korai vetés s gyom- seket illeti, megjegyzem, hogy ezekkel átmenementes talaj képezik a lentermelés alapját, tileg pótolhatjuk az istállótrágyát, dé csak átmert a gyomok könnyen elhatalmaskodnak meneti.eg ; a talaj elszegényedése esetén egybenne, illetve gyomláltatása nagy költséget oldaló műtrágyázással kellő s tartós eredményt okozna; kései vetés esetén pedig kevés magot nem érhetünk el. és rostot ád. A mi a czükorrépa műtrágyázását illeti, Ha tisztán magtermelés czéljából vetjük, erre nézve biztos tanácsot adni könnyű, mert akkor is sűrűen m. holdankint 40—50 kg.-ot egyike azon kevés növényeknek, melyek ha- • számítva, kell vetni, mert klimatikus viszonyain- zánkban a legjobb eredménynyel értékesítik a kat tekintve, dus erős elágazásra számitanunk műtrágyát. Katasztrális holdankint 135—1-40 kg. ugy sem szabad, s inkább a sűrűbb vetéssel , 17°/o-os szuperfoszfátot a vetőszántás (vagy igyekezünk a mennyiséget fokozni s ezzel kap- extirpálás). előtt kiszórunk. A chilisalétromot, csolatban, a gyomok elhatalmaskodását ellensú- melyet a czükorrépa alá szintőn alkalmazni lyozni! kell, már többféleképpen használhatjuk. Ha a Az aratás idejében csak annyiban van répát fejlődésének legelején siettetni akarjuk eltérés, hogy mag s kóróra termelve hozzáfo- növekedésében, hogy a répaormányos s répa2 gunk az aratáshoz, a mint a len szára /a-ad bolha szája alul minél gyorsabban kinőjjön, részében elsárgult; ilyenkor a mag világos akkor a répakelőskor kat. holdankint 50—60, barna szinü s az utánérés alkalmával telje- kg. cbilisalőtromot egyszerűen kiszórunk, s az sen megérik, a kóró pedig jó minőségét szin- első kapálás alkalmával bekapáljuk. Ha a föld tén megtartja. Az aratás ez esetben is kaszá- erőállapota — mint például jelen esetben is val végezhető, a magot azonban ezen czélra lehetséges — megkívánná, akkor a 2-ik kapálás előtt ismét elszórunk 40—50 kg. chihsalétkészült fősükön kell eltávolítani. Jó minőségű baltaczim magból kat. hol- romot. Azon. eljárást, hogy a chilisalétromot dankint 80—90 kg. szükséges tiszta vetés ese- közvetlen a vetés előtt fogasoljuk be a földbe,

Lenmagteruielés. (Felelet a 113. számú kérdésre.) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a lenmag egyoldalú termesztéséről — tehát a kóró • értékesítése nélkül — csak ott lehet szó, a hol tapasztalati!ag a klima a jóminőségü lenkóró termesztésének nem felel meg. Ily körülmények között azonban jól megfontolandó az, vájjon az egyoldalú lenmag termelése kifizeti-e magát. Magyar holclanként (12Ó0"Q öl) a legkedvezőbb esetben 6—7 q magot kaphatunk,. • melyet jelenleg 8—9' írtjával adhatunk el s így m. holdanként 48—63 frt bruttó bevételt érhetünk el,'de a termés — tekintve a len kényes voltát — nem ritkán 2—3 q között isingadozik, midőn a nyers bevétel csak 16—27 frt között ingadozik. Az igaz, hogy a maglen kezelése és letakaritása nem okoz valami nagy költséget, mert kaszával vágva, cséplőgépen, csépelhető, de viszont jól megfontolandó, hogy a magtárban igen gondos kezelést kíván, hogy igen jó erőben álló, kitűnően elkészített, gyommentes földet kiván és hogy a korai vetések között foglal helyet, midőn a gazdának úgyis tele van mindkét keze munkával. A kései lenvetés nálunk - mindig bizonytalan akár k0ró, akár magtermelés képezze gátunkat.

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. jelen esetben a talaj kötöttségre való tekintettel, a kórgesedés veszélye miatt nem ajánlom. Bajosabb már a dohány műtrágyázásának kérdése. É tekintetben egész határozott utasítást adni igen bajos. A dohány egyaránt meghálálhatja a kálium, mész, foszfor és légenytrágyát. Nitrogéntrágyát jó erőben álló talajon adni, rendszerint, felesleges. A káliumtrágya nem annyira a termés mennyiségére, mint inkább a minőségére hat fokozólag; a szuperfoszfáttal legtöbbnyire jó eredmények érhetők el, feltéve, hogy elegendő mész van a talajban, ellenkező esetben a mésztrágya hatása is feltűnő szokott lenni, a mint ezt az országos növénytermelési kísérleti állomás, hazánk több vidékén végzett mütrágyázási kísérleteivel kimutatta. Oly határozott tanácsot, mint a ezukorrépa műtrágyázásánál, a dohányra nézve adni nem lehet, hanem a fenforgó körülményeket tekintve, következőket ajánlhatom. A vetőszántás, előtt tessék kat. holdanként 150 kg. 17°/o-os szuperfoszfátot kiszórni ; a palánták kiültetése s megeredése után pedig az első kapálás előtt, a palánták közvetlen fészektrágyázására, 40—50 kg. chilisalétromot kiszórni. A gipszszel kezelt istállótrágya, a talajnak ártalmára nem fog szolgálni, sőt ellenkezőleg. Kerpely. Felelet a 117. számú kérdésre. A juhsajt gomolyát túróvá gyúró gép beszerezhető a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (Budapest, Alkolmány-utcza 31.) Ezt a Bergedorfi tejgazdasági gépgyár is készíti még pedig oly formán, hogy egy tölcsér alakú garat alatt késekkel ellátott tengely forog, mely a sajtot szétmorzsálja s ezt azután egy másik, hengerekkel ellátott gépen össze lehet gyúrni. Lehet azonban a gomolyát kézzel is szétaprózni s azután a hengeres gyurógépbe tenni összegyúrás végett. A gomoly aprítógép ára 45 márka Hamburgban, a gyúró gépé két kőhengerrel 60 márka, kézi erőre berendezve.;, I. 8. P. Lenmagolaj értéke mint gépolaj. (Felelet a 118. sz. kérdésre.) A növényi olajoknak, bárminő növényi: terményből készültek legyen azok, mint gépkenő olajoknak egyáltalán nincs értékük, mert azok oly maró anyagokat — savakat — tartalmaznak, melyek a tengelyek és csapágyak anyagát idővel megrongálják. Egyszerűbb, kevésbé értékes gépeknél lehet ugyan és szoktak is a repezeolajat kenőanyagnak használni, de drágább és összetettebb gépeknél, valamint a közlő müveknél (transzmissziók) növényi eredetű olajat használni nem szabad. Ide csakis az ásványi eredetű olajok valók. A növényi eredetű olajok főzésre, égetésre, orvosi czélokra, fényezésre. és festésre, impregnálásra valók, de mint gépolajoknak használati értékek —*• legalább helyes gépkezelés mellett — nincs. 8. P. Duplex borona. {Felelei a 119. sz. kérdésre.) A vetéseknek mégboronálására rendkívül jól alkalmazhatók az u. n. „Duplex" boronák, melyek hegyes fogaikkal odaférkőznek a talaj minden részéhez, s azt a szó szoros értelmében felkavarják, anélkül, hogy a vetésben kárt tennének. E böronákat lóval gyors tempóban kell járatni; a borona maga nagyon könnyű s egy ló egész nap megerőltetés nélkül húzhatja- A „Duplex" borona kapható Kühne Ede gépgyárosnál két nagyságban. Tessék kérdésttevőnek oda fordulni: s onnan ez ügyben szívesen szolgálnak felvilágosítással. Ugyancsak Kühne gyártja a jónak bizonyult Laacke-féle szántóföld bOronákat, melyek a különböző talajok és használati czélok szerint különböző sulybaii készülnek. Ezekre nézve is. a;. Kühne-féle gépárjegyzék ad részletes felvilágosítást. i. S. P. 120. sz. felelet. Miután a kérdés szövege nem tájékoztat arról, vájjon a sánta malaczok lábain s nevezetesen azok csuklóin vannak-e s ha igen, minő kóros eltérések, nem is \ mondhatunk a. fájdalmas sántaság okáról véleményt. Lehetséges, hogy & seríösvészszel kapcsolatban

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . FEBRUÁR HÖ 27. a csontok izületi végeiben gyulladásos, elsajtosodó góczok fejlődtek s ezekhez később az izületek gyulladása társult. Lehet azonban az is, hogy a megelőzőleg elgyöngült állatokban utólagosan az angolkór fejlődik vagy pedig az izületek csuzosan megbetegedtek. Minthogy a további eljárás a betegség természete szerint lényegesen módosul, azért ajánlatos azt pontos vizsgálat,. esetleg bonczolás utján is megállapítani. — y. — Beojtott állatok immunitásának tartama. {Félélet a 121. sz. kérdésre.) Az eddigi tapasztalatok szerint a baktérium-kulturákkal létesített mesterséges immunitás, a minő a Pasteur módszere szerint lépfene ellen beojtott állatoké is, körülbelül egy évig tart. Ez okból fertőzött vidéken az állatoknak évenkinti ujraojtása ajánlatos. — y. — Szelelő rosták. {Felelet a 122. sz. kérdésre). A kérdezett szelelő rosta igenis meg van, még pedig magyar gyártmány, melyet Kühne Ede gépgyáros készít és „szelelő magtárrosta" név alatt hoz forgalomba. Ára 34 frt Budapesten. E rostával, tisztán a szél erejével kitűnőén lehet mindenféle magvat suly szerint osztályozva sz étválasztani, s azonkívül a gabonának a portól s polyvától való megtisztítására is igen alkalmas. Tessék Kühne gépgyároshoz fordulni ez ügyben, honnan kimerítő felvilágosítás kapható. Egyébiránt e rosta a ,,Köztelek' 1894. évfolyamában is ismertetve lett. I. S. P.

A gazdaszövetség szervezkedése. A múlt vasárnap Pozsonyban, e hó 25-én pedig Nyitrán aratta diadalait a magyar gazdaszövetség. Daczára az agráriusok ellen megindított hajszának és az ellentábor erőlködésének, az eszme feltartózhatatlanul terjed és a gazdák mindinkább arra a meggyőződésre jutnak, hogy érdekeiket csak tömörülve és szervezkedve képesek megvédelmezni. Mint legutóbb Pozsonyban, ugy most Nyitrán még talán fokozottabb érdeklődés mellett tartottak gyűlést a vidék gazdái és kimondották a magyar gazdaszövetség megalakítását. A nyitramegyei gazdasági egyesület tevékeny vezetősége az általa rendezett idei téli gazdasági tanfolyam zárvizsgája alkalmából hivta össze a gazdagyülést Nyitrára e hó 25-ére. Egyben felkérte gróf Zsélénski Bóbertet és dr. Bernát Istvánt, hogy a gyűlésen az aktuális gazdasági kérdésekről előadást tartsanak. A felolvasók kíséretében a központból felrándultak Nyitrára Fórster Géza az „OMGE/ igazgatója, Okolicsányi Géza országos képviselő és Bálintffy Pál. A gyűlésen a nyitramegyei birtokos osztály tagjai igen nagy számban jelentek meg, s ezenkívül sokan Bars- és Pozsonymcgyékből is. A programmot az egyesület olyformán állapította meg, hogy 9-től 11 óráig a nyitrai téli gazdasági tanfolyam záróvizsgája tartatott meg, 11 órakor pedig áz agrárius felolvasások vették kezdetüket a városháza nagytermében. A téli gazdasági tanfolyam sikerrel megkezdett záróvizsgája után, — melyen 24 ifjú vizsgázott le — kezdetét vették az agrárius előadások a városháza nagytermében. Elsőnek gróf Zsélénski Róbert tartott előadást „Adóreform" czimén. Előadásában rámutat arra, hogy az alkotmány helyreállítása óta mindig azt hirdették a kormányok ős szócsövei, hogy a földbirtokos adóját fölemelni nem akarják, föl nem emelik és ezt a nagy közönség elhitte. Hát egy uradalom, mely az ötvenes évek elején 10.504 forint adót szolgáltatott be, fizetett a hatvanas években átlag 19.360 forintot, a hetvenes években 25.361 forintot, a nyolezvanas években 28.775 forintot, a kilenczvenes években pedig 31.268 forintot. De mindig az volt a jelszó, hogy a földbirtokos adóját nem emelik fel — igaz, nem is emelték .föl, de folyton uj pótlékokkal terhelték. Tanácsolja, hogy semmi adóreformba bele ne menjünk, ha az egyenes adókkal egyszermind nem

279 tárgyaljákapótadókkérdésétis.Majdhosszasabban foglalkozik Wekerle Sándor emlékiratával s kimutatj a, hogy mennyi igaztalansággal van az tele, különösen mikor azt találja mondani, hogy a földnek marad még megnem adóztatott 100 milliónyi jövedelme, mely jövedelmet az általános jövedelmi pótadóval megadóztatni nem tud. A felolvasó behatóan bírálja a földbirtokosok megadóztatását, amely vidókenkint nagyon elütő, ugy hogy némely helyen 57 százalékot, másut pedig 28 százalékot tesz ki, de mindig roppant magasnak mondható. Bírálja azután a III. osztályú keresetadót s számokkal mutatja ki, hogy mily tarthatatlan s igazságtalan állapotok vannak e téren. Végül ajánlja, hogy az adókérdéssel komolyan foglalkozzunk, mert a földbirtokos helyzete nem fog javulni, hanem rosszabbodni'fog. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Bernát István foglalta el az előadó széket, ki a börze reformjával foglalkozott. Elmondja az utolsó tőzsdeankéten történt dolgokat s ráutalt arra, hogy a börze, mint autonom testület, csakugyan azt teszi a gazdával s annak terményeivel, a mi neki tetszik. Megmagyarázza a fedezetlen terminüzletet s annak a követelésnek jogosultságát, a mely megkívánja, hogy a tőzsde a törvényhozás erélyes felügyelete alá kerüljön, a papirosbuza pedig töröltessék el kegyetlenül. Számos példával illusztrálva a börzemanipulácziókat, felszólítja a jelenlevőket, hogy ők is működjenek közre a tőzsde megrendszabályozásának nehéz müvén. Bernát István előadását zajosan megéljenezték, melynek csillapultával Mérey Lajos nagy hévvel elmondott beszédben ajánlja, hogy az egybegyűltek ma tegyék meg az első lépést a nyitramegyei gazdaszövetség megalakulásához. A jelenlevők hozzájárulván az indítványhoz, megalakították a 100 tagból álló végrehajtó bizottságot, melynek elnökévé gróf Hunyady Imrét, alelnökévé Emődy Józsefet, és Mezey Gyulát, ügyvezetővé pedig Meskó Pált választották meg. A végrehajtó-bizottság tagjai közé Nyitramegye legelőkelőbb gazdái vannak beválasztva. A választás eredményének kihirdetése után Meskó Pál szólalt fel s hosszabb beszédben méltatva a magyar gazdaszövetség vezérének gróf Károlyi Sándornak érdemeit, indítványozza, hogy az ülés gróf Károlyi Sándornak az igaz lelki nemességből származó és a közjóra irányzott cselekedeteinek méltatásaképpen adjon kifejezést hálájának és legbensőbb ragaszkodásának vezére iránt. Indítványozza, hogy a gyűlés táviratilag üdvözölje a magyar gazdák vezérét, mely indítványát a gyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá és a következő táviratot küldötte gróf Károlyi Sándorhoz: „A nyitramegyei gazdaszövetség megalakult s felesküszik arra a lobogóra, mely exczellencziád kezében egy szebb jövő reményével biztatja a nemzeti erő alapját képező magyar gazdaközönséget. Követni fogjuk exczellencziádat, mint hazafias szent ügyért harezoló hü katonák. Legyen vezérünk elveink diadaláig s még azon tul is sokáig. Emődy József, Meskó Pál. A gyűlés után 120 terítékű banketre gyűltek össze az újonnan megalakult nyitramegyei gazdaszövetség tagjai, kik között 43 egyszerű földmives is megjelent. A felköszöntők egymást érték és érdekesnek tartjuk felemlíteni azon körülményt, hogy ezen egyszerű parasztgazdák sorából is hangzottak felköszöntők, a melyekben a szervezkedés és tömörülés feltétlen szükségességót hangoztatták. A leglényegesebb kelléke a magyar gazdaszövetség prosperálásának, mint arra gróf Károlyi Sándor is rámutatott, az, hogy ezen eszméknek a „kis embereket" megnyerjük, a kik természetszerűleg a mostoha viszonyok súlya alatt leginkább szenvednek. Kitartás és ügyszeretet teszik ezt csak igazán lehetővé a mit a nyitramegyei gazdasági egyesület vezetősége mostani példájával fényesen beigazolt.

' 2ÍÉ

Az ó'rléskikészitési engedély Németországban. A ki visszaemlékezik a nálunk nem régen lefolyt azon akcziéra, mely a malmok által az őrlési engedély örve alatt behozott idegen búzánál, a tapasztalt vámvisszaélések megszüntetésére irányult, az bizonynyal érdeklődéssel vesz tudomást arról, hogy most Németországban is teljesen azonos mozgalom indult meg a nagymalmok üzelmei ellen. A két eset annyira analóg, hogy két nemzet gazdasági életében alig találhatnánk még egy ilyen azonos mozzanatot. Németországnak ugyanis 1870-ig gabonakivitele v o l t ; e szerint — éppen ugy, mint nekünk, mig kivitelre termeltünk — Németországnak is érdekében feküdt, hogy. felesleges gabonájának liszt a ' a k j á b a n való kivitelét elősegítse. Hogy pedig a malmokat versenyképessé tegye, megengedte, hogy azok idegen búzát, őrlési czélból vámmentesen h o z h a s s a n a k be. Az őrlés ez élj áb ól behozott gabona vámvisszatérítése ugy történt, hogy a malmok a behozott gabonából előállítható liszt vámmentes livitelére jogosító igazolványokat kaptak; ujabban azonban a kivitt , liszt mennyiségének megfelelő gabona vámmentes behozatalára kapnak igazolványt. Ez az utóbbi eljárás a német mezőgazdákra már csak azért is sérelmes, mert az a gabonabehozatal mesterséges emelésére vezet,, a malmok pedig kiviteli prémiummal vannak ösztönözve arra, hogy csakis idegen, vámmentes, tehát olcsó gabonát őröljenek mindez könnyen érthetőleg a németországi gabonaárakra csökkentőleg hat. A nagyobb sérelem azonban csak ezután következik. Szükséges volt ugyanis számítást tenni arra nézve, hogy a malmok milyen irányban képesek a gabonából lisztet előállítani: tehát p. o. 100 mm. kivitt liszt u t á n hány mm. gabona behozatalára k a p h a t n a k engedélyt. A számítás azon a feltevésen alapult, hogy a malmok a rozsból 6 5 % , a búzából 7 5 % arányban képesek lisztet előállítani. Egy ideig ez a számítás elfogadható is v o l t ; de u j a b b a n a malmok technikai berendezéseiket' folytonosan tökéletesítvén, az arány a 65, illetve 75%-ról 80, illetve 9 0 % - r a szökött fel. Lássuk, mi következik ebből a gyakorlatban. Egy nagy malom vesz a külföldről 114'3 mm. gabonát, kitűnő technikai berendezésénél fogva ebből a gabonából 100 mm. kivitelképes lisztet képes előállítani. E 100 mm. kivitt liszt fejében a nagy malom egy gabonabehozatali igazolványt kap, melynek erejénél fogva a kivitt lisztnek megfelelő gabonát vámmentesen hozhatja be. De mennyi vámmentes gabonát hozhat hát be a malom a kivitt 100 mm. liszt ellenében ? Az állam igy s z á m i t : a malmok 100 m m . ' gabonából 65 mm. kivitelképes lisztet állítanak e l ő ; e szerint 100 m m . liszt előállítására 153S5 mm. gabonára v a n szükségük, tehát ennyi idegen gabonát v á m m e n t e s e n hozhatnak be. Minthogy azonban a 100 mm. liszt 114'30 m m . idegen gabonából állíttatott elő, következésképpen a malmok minden kivitt 100 mm. liszt után 39'55 mm. gabonát, minden ellenszolgáltatás kötelezettsége nélkül, teljesen vámm e n t e s e n hoztak be Németországba. Erre a 39'5 mm. gabonára ca. 138 márka behozatali vám esnék; ezt az összeget a malmok minden 100 mm. liszt kivitele után megnyerik. Természetes aztán, hógy ez a vámmentesen viszamaradt olcsó gabona igen alkalmas arra, hogy vele az árakat lenyomják s manipulácziók eszközéül használják fel. A n é m e t gazdák a helyzet orvoslását abban látják, hogy az az arányszám, mely szerint az előállítható liszt a rozsnál 65, a búzánál 75 százalékban van megállapítva, a malmok , tökéletesebb technikai berendezésének megfelelőleg, m a g a s a b b r a emeltessék.

KÖZTELEK,

1897. FEBRUÁR

HQ

27.

Mint az „I. L. Z n é m e t szakközlönyben olvassuk, az orvoslás másik nemét a gabonabeviteli vámok felemelésében jelölik ki. A német molnárok szempontjából az teljesen közönyös, hegy emelik-e a vámot vagy sem, mert azt az idegen gabonát, melyet n e m kénytelenek liszt alakjában kivinni, igyis úgyis vámment e s e n hozták be. A mi azonban a vámvisszatéritési eljárásra vonatkozó reformot illeti, erre nézve ajánljuk figyelmébe a német kollégáknak a magyar p r e c z e d e n s t — szerény viszonzásképp e n : minthogy elleneseink szeretik hangoztatni, hogy mozgalmainkat külföldi s főként német mintára indítjuk meg. B.

VEGYESEK. Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Oldal Meghívó. — Meghívó. — XlV. tenyészállatvásár. V Tavaszi luxuslóvásárok. — Szőlőmivelési és ,bo-, rászati szakosztály ülése. ._„ ... ... ... ... ' -277 Földmivelésügyi vita. __ "Jj .1. 278 r__ A gazdaszövetség szervezkedése. ... .... -_'„_ 285 Az őrléskíkészitési engedély Németországban. ... 286 Tárcza. Farkas história. j 278 Gazdasági növénytan. Az elektromosság hatása a növények fejlődésére. Felbert Gyula. 280 A gyümölcsök rothadása.... 281 Állattenyésztés. Borjunevelés. Osztrovácz György 281 Állatanyag értékesítés sertésvész esetén. Monostori. 281 Halászat. A ponty a mezőgazdaságban. Répássy Miklós. ... 282 Levélszekrény. Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarárujegyzése a nagyban ,(en gros) eladott élelmi| ! czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) -

283 286 287

288

Szerkesztői üzenetek.

288

Németországi gazdák tanulmányútja Magyarországon. 100 német gazda m á j u s h a v á b a n 3 heti körutat fog tenni Magyarországon, hogy megismerkedjenek országunk mezőgazdasági viszonyaival. A német birodalmi gazdasági egyesület a tanulmányut vezetésére felkérte hazánkfiát Egan Edét, ki mióta a f ö l d mivelési minisztériumban elfoglalt állásáról néhány év előtt leköszönt, poroszországi birtokán gazdálkodik. A csak pár hét előtt közzétett utiprogramm alapján, mint a n é m e t lapok közlik, máig m á r mintegy 180 gazda iratkozott be. A 100-on felül jelentkezetteket azonban visza kellett utasítani, mivel a társulat vezetőjének véleménye szerint a meglátogatandó uradalmak és városok vendégszeretetét nem lehetett túlságosan igénybe venni. A beiratkozottak közt képviselve van a német birodalom minden országa és tartománya. Szász- és Bajorország, Baden, Rajnavidék, Hannover, Schleswig-Holstein, Nassau, Pommerania, Posen, Szilézia, nyugot és kelet Poroszország, Brandenburg, Wesztfália stb. A résztvevők legnagyobb része természetesen a „Rittergutsbesitzer"-ek és „Domainenpáchter"-ek soraiban keresendő. Nem csek.ély a lovaskapitányok, őrnagyok, ezredesek s z á m a ; továbbá van k ö z t ü k : czukorés sörgyáros; azonkívül a Majoratsherr-ek egész sora s nem kevesebb, mint 5 „Landesrath" (mely rang körülbelül a mi alispánjaink rangjának és foglalkozásának felel meg). E tény eléggé bizonyítja, mily nagy az érdeklődés az ország minden részében és a gazdatársadalom minden rétegében. Egan Ede a sokatigérő tanulmányut vezetője, márczius elején p á r hétre h a z a érkezik Magyarországba, hogy az OMGE. igazgatójával az utiprogrammot véglegesen megállapítsák. Tudtunkkal első eset ez, hogy szom-

1 7 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. széd országunkban az érdeklődés viszonyaink iránt ily élénken és ily körben nyilvánul s hogy egy nagy és tekintélyes németországi testület ily alaposan kíván nálunk szaktanulmányokat tenni. Miután épp az államfentartó elein, az életrevaló és élesszemü gazdák táborából nyilvánul ezen érdeklődés, remélhető, hogy vendégeink hazájukba visszatérve, igyekezni fognak az itt tapasztaltak alapján eloszlatni azon balvéleményt, melyet felőlünk a külföldön kétségen, kívül, táplálnak. Ezen reményben melegen üdvözöljük a német g a z d a t á r s a k a t ! A „ M a g y a r Gazdák V á s á r c s a r n o k E l l á t ó Szövetkezete" tagjaihoz az igazgatóság a napokban egy körlevelet intéztett, melyben több fontos körülményre hivja fel azok figyelmét. Nevezetesen hangsúlyozza é felhívás, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaközönség még nincs kellőleg tájékozva azon módozatokról, amelyek mellett az áruk a szövetkezetnek beküldendők és nem fordit elég gondot és óvatosságot az áruk csomagolására, mi által pedig az egyes áru sokszor teljesen értéktelenné válik. Az áru irányítására nézve nagyon fontos, hogy a fuvarlevélen világosan feltüntessék, hogy az áru a „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezeté "-nek küldetik. Vasúti állomás gyanánt á fuvarlevélben Budapest, Központi-Vásárcsarnok• í r a n d ó és semmiféle más budapesti vasuti-állomás neve n e m teendő oda. A fuvarlevélen továbbá világosan feltüntetendő az aláírásnál, hogy ki által lesz az áru beküldve és hogy az elszámolandó pénz hová küldendő. Ezenkívül a fuvarlevél „jegyzet" rovatba beleírandó az is, vájjon egészségi-bizonyitvány, vagy bármely okmány mellékeltetik-e a fuvarlevélhez, ne hogy ennek elmulasztása esetén ezen okmányok elkallódjanak. Az áruk csomagolására nézve figyelmébe ajánlja a szövetkezet igazgatósága a termelőknek, hogy az általa kiadott „Utasításban tudomásukra hozott szabályokat figyelmen kiviil ne hagyják. Figyelemreméltó intézkedést tett a szövetkezet igazgatósága a termelés irányítása érdekében is. És pedig felkérte tagjait, hogy a nekik megküldött bejelentési iven értesítsék a szövetkezetet, hogy mely termények állanak értékesítés czéljából rendelkezésükre ez idő szerint vagy melyek fognak a jövőben rendelkezésükre állani. A bejelentési-ív arra is szolgál, hogy a termelő azon terményeket bejelentse, amelyeket a termelés körébe a jövőben belevoni óhajt. A beérkező adatokat a szövetkezet egybe fogja állítani és amennyiben azokból kitűnnék, hogy a termelni szándékolt egyes élelmi czikkekből nagy produkczióra lesz kilátás, akkor a r r a a szövetkezet tagjait figyelmeztetni fogja és oly termények előállítására fogja őket felkérni, amelyek még bejelentve nincsenek. A bejelen.tési-lapok a tagoknak m á r megküldettek; a "visszaküldés határideje márczius hó 10-e. Gazdasági előadások. Az „Erdélyi Gazdasági Egylet" a földmivelésügyi miniszter támogatásával és az „Udvarhely-vármegyei Gazdasági Egyesület" közreműködésével Székely-Ker esz túron február hó 28-án, népszerű gazdasági előadást tart. Az előadás tárgyai a vidéket kiválóan érdeklő gazdasági kérdésekből vannak összeállítva. Mint értesültünk, a debreczeni gazdasági tanintézet és az ottani földmives iskola tanárai is rendszeresen tartanak a vidéken népies gazdasági előadásokat,, sőt H.-Nánáson rendes heti korzusok tartatnak, mint tavaly Szoboszlón, amidőn is heti 3 órában a kis gazdaságok kezelését és berendezés t a n á t Szüts Mihály igazgató, a „földmivelés- és növénytermeléstant" Kerpely Kálmán, az „állattenyésztéstant" Ferenczy Ferencz tanárok tanítják részletesen. Egy-egy előadást 80—200 kis gazda hallgatja. T e n y é s z á l l a t á r v e r é s . Az országos tenyésztés érdekében fentartott mezőhegyesi tiszta vérű magyar gulya számfeletti tenyészanyagát f. évi márczius hó 22-én fogják elárverezni Mezőhegyesen. A részletek a lapban közölt hirdetésben olvashatók.

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Szöyetkezeti o l a j g y á r . A gabonaáraknák az utolsó években bekövetkezett nagymérvű árhanyatlása arra • készteti a gazdákat, hogy u j jövedelmi forrásokat keressenek s különösen az ipari növények termelésének felkarolásával ellensúlyozzák a beállott jövedelem csökkenést. A haszonnal termelhető kereskedelmi és ipari növények közül a riczinus termelését karolták fel hazánk több vidékén ; igy Temesvár vidékén az utóbbi években Mokry István tett kísérleteket a riczinustermeléssel, még pedig kielégítő eredménynyel és neki sikerült egy korán érő riczinusfőleséget előállitania. Az eredményes kísérletek arra indították a délvidék gazdáit, hogy ezen koránérő és nagy olajtartalmú fajnak nagyban termelése ős a termelés ipari feldolgozására szövetségbe lépjenek. Miután pedig a földmivelésügyi miniszter a Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesületének tagjai között ezen koránérő magból 200 holdra való magot osztatott ki és ezenkívül egyes birtokosok m á r mintegy 200 holdat el is vetettek, ugy azon gazdák, akik a riczinüstermelést felkarolták, elérkezettnek látták az időt a már régebben tervezett gazdasági olajgyárnak szövetkezeti uton való felállítására. A kiboesájtott aláírási iveken rövid idő alatt ezer darab üzletrész jegyeztetett, mely ugyanannyi hold olajmagvak termelésének felel meg és igy a délmagyarországi olajgyár-szövetkezet még a mult évben megalakult. A szövetkezetnek termelők és nem termelők is lehetnek tagjai. A tiszta nyereségben való. részesedés a szövetkezeti alapszabályok szerint olykép történik, hogy a tartalékalap j a v á r a és m á s czélokra történt levonások után fenmaradó és szétosztandó üzleti nyereségben az alaptőke 6°/o-os kamatozásáig valamennyi üzletrész egyformán részesedik. A 6 % - o s kamatozáson felül szétosztandó összegnek 5 0 % - a csakis azon üzletrészek között lesz szétosztva, amelyekkel a lefolyt évben megfelelő termelés volt egybekötve ; míg a többi 50%> ismét valamennyi üzletrész között egyformán osztatik fel. Nem termelők részére ez idő szerint még 500 drb 50 frtos üzletrész áll rendelkezésre, melyre ez idő szerint még jegyezni lehet. Érdeklődőknek a Temesvárott székelő . Délmagyarországi Növényolajgyári Szövetkezet igazgatósága szívesen szolgál bővebb felvilágosítással.

279

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . F E B R U Á R HÖ 27. ben, midőn az Egyesült-Államok tervézeit rendszabálya folytán kilátás volt arra, hogy a játékos urak az ő tevékenységük színhelyét kénytelenek lesznek New-York és Chicagóból az angol lobogó oltalma alá helyezni, siettek a büntető törvénykönyvet egy olyan záradékkal ellátni, a mely szerint a fiktív üzletek művelőire 500 dollárig terjedhető pénz- és öt évre rugó szabadság-büntetés szabandó. Ennek a drákói rendszabálynak teljes mértékben meg volt a foganatja, mi azt mutatja, hogy igen is lehet a papirosbuza éllen törvényes uton sikerrel eljárni.

s jobb kész-

Tavaszi ;buza . Máj.-jun.'.buza . őszi buza . . Tavaszi rozs . Tavaszi zab. . Uj tengeri ü j repeze

. . . . .

Köttetett. 7 84—7-89 • 7-81—7-86 • 7-34—7-376-50—6-56 • 6• •

Déli zárlat. 7"88—89 7-86—87 7-36—38 6-55—57 6-08—09

. . . 3-81—3-81—• . . , —•— >•—

Heremagvak

3-83—84 10-90—11 ^

plombozása.

A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1896/97. idényben t évi február hó 25-ig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő mennyiségű vetőmagyakat ólomzároltak Luczerna Lóhere Összesen m é t e r m á z s a Mauthner Ödön,*) Budapest 1105 ' 962 2068 Haldek Ignácz, Budapest ..... 577 578 1155 Frommer A. H. utóda Bpest 264 , 281 545 Magy. mezőgazd. szöv. Bpest 175 328 503 Deutsch Gyula, Budapest ... 220 224 453 Klein Vilmos Szatmár 68 295 - 363 Gr. Teleki Arvéd,**) Drassö 129 162 291 Beimel és fia Budapest ... 91 162 253 Kramer Lipót Budapest ... 76 89 165 Szávoszt Emil Budapest ... 61 19 80 Nöthling Vilmos Budapest... ' — 63 63 Kuch Tóbiás Budapest 59 — 59 Boross és Szalai Budapest... 12 22 34 Radváner I. L. Budapest ... 13 — 13 Összesen ... 2860 3185 6045

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

B o r b e h o z a t a l u n k . A borbehozatal még mindig emelkedik, kivált / Olaszországból, míg Dalmácziából aránylag kevés érkezik, mert az Budapesti gabonatőzsde. ottani termés a közepesen alul m a r a d t valamivel. Mivel a magyar termés végeredményben (GMtmarin és WaU budapesti terménybizományi rosszabb, mint az utolsó éveké, a behozatal czég jelentése.) emelkedése alighanem tovább is tartani fog. J a n u á r b a n Fiúméba 132.793 métermázsa bor Napi j e l e n t é s 1897. f e b r u á r 2 6 . érkezett, mig tavaly j a n u á r b a n csak 95.997 és Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok jobb 1895. j a n u á r b a n csak 77.239 métermázsa. Olasz-: ország 110.398 métermázsával részes az im- vételkedvüek voltak, szilárd iránynál kb. 30,000 mm. portban. Legtöbb bor jött Szicziliából: 64.687 kelt el, az árak 2V2—5 krig magasabbak. métermázsa, azután Apuliából: 41.698 méterEladatott: mázsa, végül Ischiából 2690 métermázsa. Az 0 kg. á 8-421/2 frt 3 3 Tiszavidéki : importra kerülő bor többnyire fehér, magas 0 „ „ "8-37Va i szesztartalmu (12—15 fokos) bor volt, az árak 0 „ „ 8-42VS „ 600 8-35 , Fiúméban vám nélkül 10—11 frt körül mozog8-30 tak métermázsánkint. Vörösbor Apuliából és 500 78 „ „ Dalmácziából jött kisebb mennyiségben. Emlí400 „ 78 „ „ 8'27Va „ tésre méltó, hogy az idén Trieszt forgalma is 300 „ 78 „ „ 8-25 500 , 78 . , 8 271/2 „ növekedik. Elszállítottak onnét vasúton 73.718*' 900 „ 79 „ „ 8271/2 » { + 2 6 . 1 4 8 ) métermázsa bort, Fiúméból pedig Pestvidéki: 200 „ 76 , , 8-021/2 „ 104.470 ( + 3 9 . 7 7 1 ) métermázsát, ebből 87.496-ot Becskereki: 5500 „ 76 „ „ 8-— „ Magyarországba. Triesztből közel 15.000 méter- Bácskai: 1500 „ 76 , , 8'221/a , mázsa bor érkezett hozzánk, ugy, hogy bor1500 . 76 . , 8-20 , 4700 , 74 , , 8-— importunk, leszámítva az idegen államokba 1700 „ 75 „ „ 8-02Va „ kerülő mennyiségeket, még mindig meghaladja, B.-Almási: F.-Tiszai: 300 . 79 , „ 8-30 „ a : 100.000 métermázsát. Raktáráru: 1700 „ 75 „ „ 7 90 „ 1100 , 74 „ , 7 85 , A p a p i r o s b u z a ellen. Mikor a gazdák a 1150 „ 74 „ „ 7-821/2 „ fiktív üzletek üldözését követelik, azt hozzák Szerbiai: ! hóra 1500 „ 73 „ , 6'90 fel a börzei körök, hogy a fiktív ü z l e t e k e l n e m Készrozs forgalma igen csekély, kisebb tételek különíthetők a tényleges szállítási üzletektől s igy a rendszabályok vagy sújtsák a tisztességes 6-45 frt pesti paritással kelt el. Árpa esak jobb fajták keresettek, etetési czélra effektív szállítási üzletet is, vagy nem fogana- 4-50—60frt ab itt nagyobb Kőbánya kelt el. tosíthatók. Érdekes e tekintetben a következő Tengeri uj áruban 3-60—65 frt ab itt kelt el. amerikai törvényhozási akczió: Canadában 1892Zab tartott.

Szeszüzlet. Szesz. (Qoldfinger Gábor . szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten igen szilárd bécsi kontengens jegyzések folytán szilárd irányzat uralkodott és a szeszárak 25 krral drágábban zárulnak. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten jóval magasabb áron lett kinálva és minthogy finomítók és szeszkereskedők által élénk vételkedv mutatkozott, az árak drágábban 14-75—14-88 frton zá-. rultak. Galicziából szintén szilárdabb irányzatot jeleztek. Kontigens nyersszesz 14-70—15 frt, kontingens finomított szesz 15-75 frton kelt el tartályokban szállítva. A budapesti piaezon kontingens nyersszesz 15— 15-25 frton zárul. A vidékről meglehetősen érkeztek rendelések és főleg kötések iránt volt nagyobb fedezési vételkedv. Elkelt: élesztő-szesz 52-—52-13 frt, nyersszesz adózva 51-25 frt, adózatlan (exkontingens) 12-25 frt, denaturált szesz 17-50 frt, finomított szesz ugy budapesti, valamint vidéki vevők által 52-25 frton lett vásárolva. ' Bécsi jegyzés 15-90—16-10 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 51-13—51-25 adózott burgonyaszeszért. Trieszti jegyzés 8-371/2—8-50 frt magyar kiviteli A kivitel e héten 200 q finomított szeszt vásárolt, Vidéki szeszgyárak közül: Győr, Kenyérmező, Losoncz, Baja, Temesvár 25 krral, a többiek 50 krral drágábban zárulnak. Budapesti zárlatárak e héten-. Finomított szesz 52-—52.25 frt, élesztőszesz 52-13—52.25 frt, nyersszesz adózva 51.25—51.25 frt, nyersszesz adózatlan 12.——12.50 frt, denaturált szesz 17.50—18.— frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 üterfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (cn gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Budapest, 1897. február 25-én. Hus. Marhahús I. oszt. 1 q frt 45—60, II. oszt. 38—45, III. oszt. 30—36, borjúhús I. oszt. 50—66, II. oszt. 52—56, birkahús I. oszt. 34—38, II. oszt. 28—34, bárány 1 db 2—5, sertéshús magyar (nyers) 1 q 45— 53, füstölt 45—50, sertéshús szerb 44—48, sonka nyers 1 kg. 56—60. füstölt belf. csonttal 0 65—1, csont nélkül 0-80—1-—, sonka füstölt külf. csont nélkül 1MO, szalonna sózott 1 q 54—56, füstölt 56—70, sertés-zsír hordóval 52—60, hordó nélkül 52—60, kolbász nyers 1 kg. , füstölt malacz szopós élő 1 db —, tisztított 3—4. Baromfi, a) ÉI9. Tyúk 1 pár frt 1-25—1-60, csirke 0-80—1-25, kappan hízott 22-50, sovány 1-30 1—-80, récze hízott 1-80—2-50, sovány 1-60—2'—, lu

Köztéléi,

1891 F e b r u á r

hó

27.

lt.

SZÁM. 7 - I R

ÉVFOLYAM.

hízott 4-——6-50, sovány 2-80—3-50, pulyka hízott 3'50 pedig: Fehérszőrű magyar tehén ——, tarka kevert Márcz. —7-—, sovány 3-20. b) Tisztított. Tyúk l db frt 1 Szabadkai kir. atkvi ha- néh. Bajsai 94000 , bonyhádi tehén 11-20, 1 kg. , csirke 1 db 0:50—0-80, 1 kg. származású tehén törvényszék tóság Vojnits B. örökösei frtig páronkint. , kappan hízott 1 db 0-80—1-40, 1 kg. 0-55—0-58 frtig, bika Budapesti vágómarhavásár. 1897. február uu Márcz. 2 K.-Szt-Mártóni atkvi ha- Jalsoviczky 144564 récze'hízott 1 db 11-30, 1 kg. —, félkövér' kir. jbiróság tóság . DánielJ 1 db 0-80—1-—, lud hízott 1 db , 1 kg. 0-48— 25-én. {A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság 0-60, félkövér 1 db , 1 kg. /pulyka hízott jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2585 db 3' Gy.-fehérvári atkvi ha32000 1 db , 1 kg. 0-b0—0-60, félkövér 1 db , nagy vágómarha, nevezetesen: 1627 db magyar és tarka kir. tvszék tóság 1 kg. , ludmáj 1 db , 1 kg. 2" 2"50, ökör, 671 db magyar és tarka tehén, 141 db szerbiai Márcz. 4 Homonnaikir. atkvi ha- Broszman ökör, — db boszniai ökör, 8 db szerbiai tehf' 33485 ludzsir 1 kg. —, idei liba 1 db p/t—3Va. bika és 106 db bivaly. tóság Ernő . járásbíróság Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 11-20, csuka 0-40 Minőség szerint: 760 db elsőrendű hízott bika, Márcz. Budapesti kir. atkvi ha- Mautner V —0-80, ponty (dunai) 0-40—1-20,.- süllő 0-50— 1—, ke- 1530 db 20680 ' középminőségü bika és 295 db alárendelt micsege 1-80—2, márna 0'40—0'60j czompó 0-40—0-60, • törvényszék tóság Henrik bika, — db elsőrendű hizottökör, — db középangolna — , apró kevert Ö-20—0-40, lazacz ö—6, nőségű Bpesti I—III. atkvi ha- Nepp Márcz. 48409-35 minőségü ökör és — db alárendelt min. pisztráng 55-50. ker. jbiróság tóság A mai vágómarhavásárra 280 drbbal többet hajJózsef Tej és tejtermékek. Tej i fii frt 0-08—0-09, tottak fel, mint mult héten. A vásár hangulata ugyanLosonczi kir. atkvi ha- Farkas .24948 lefölözött 0-05—0-07, tejszín 0-24—0-36, tejföl 0'30 —0-40, csak, mert vásárló kevés, jelent meg, lanyha volt. A Márcz. járásbíróság tóság Lajos tehénvaj (tea) 1 kg. 110—Í-40,1. rendű 11'10, II. r. konzervgyárak részére meglehetősen vásároltak. Az. Budapesti kir. 0-75^1-—, olvasztott •, Margarin I. rendű 0"65— árak 1 írttal csökkentek. Márcz. 0-70, II. rendii 0-54—Ö'60, tehéntúró 0'18—0-28, juhtörvényszék Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar es turó — , liptói 0-45—0*50, juhsajt 1—1, emmen- tarka ökör jobb minőségű 27—29'—, kivételesen —•—, N.-becskereki thali sajt 1-10—Vtib; grojí sajt 0'76—0'76. i hizott magyar és tarka ökör középmin. ' 2526' kir. tvszék l i s z t és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 1 alárendelt minőségű magyar és tarka ökör 1824- , Budapesti kir. 0-11—0-15, barna kenyér - 0-09—0-11, rozskenyér 0'"" jobb minőségi! magyar tehén 26—29, kivételesen tarka a tkvi ha- Neuhauser és 50899 törvényszék —0-09. ' , tehén —, magyar tehén középm. 19-50—25, tarka tehén tóság Rockenszein czég . szerbiai ökör jobb minőségű 24-—25-— Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 10—12 stokea tkvi ha- Röck 34115 Nyitrai kir. raní 20—25, bqisó héjas magyar 14—16-5, koptatott telesen—, szerbiai ökör középminőségü • 21'——m, tóság Istvánná törvéifyszék magyar — , külföldi 20—24, bab' fehér apró 10—12, szerbiai ökör alárendelt minőségű 21—23, szerbiai bika atkvijhaKátai 24000 nagy 12—14, színes 10—14. 20'Vs—29-—. szerbiai bivaly 1620'—, kivételesen Április 8 Szolnoki kir. frtig métermázsánkint élősúlyban. törvényszék tóság Imre Tolás. Friss I. oszt. (1140 db.) 1 láda frt 30—31, II. oszt. (1440 db.) , meszes , orosz tojás Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. február 25. Április 9 Szigetvári kir. a tkvi ha- Odescalchi 241221 100 db. — . (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztélek" járásbíróság tóság Gyula hg. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0-80—3-0, 1 q részére). A vásár kielégítő felhajtás iiiellett"élí§nk forgalmú 3-5-^5-0; Petrezselem 100 kötés 1-00-^5-0, 1 q 4-60—8-0, zeller 100 drb 1—3'—.karalábé PO—1'60; vöröshagyma volt, az eladások száma az előző vásárokat JelentékeSzerkesztői üzenetek. ' 100 kötés , 1 q. 2-50—3-5, foghagyma 100 kötés\ nyen felülmulta, a vételárak némi emelkedést mutatnak. Budapest. Ha okvetlen disztinkcziát akar Felhajtatott összesen 766 db. Eladatott 355 db. , 1 q 6-0—8-5, vörösrépa 100 drb 1-—•—2"—, fehér répa , fejeskáposzta 4-5—12, kelkáposzta Jobb minőségű lovakból hátas 45 db, eladatott 30 db tenni, ugy a czukor tűzben olvad,. vizben oldódik. i 100 drb 1 '0- -2'0, vörös káposzta. 8—20, fejessaláta 105—220 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 80 db, A különbség tehát az, hogy az olvadás csak a test , kötött saláta — — , burgonya, rózsa 1 q 2"0— eladatott 50 db 105—180 írtért,' nehezebb koqsilő' halmaz állapotában végbemenő változást jelenti, az oldodás pedig valamely testnek folyadékban való fel2.50, sárga 2-40—2-60, külföldi 12—13, fekete retek 100 (hintós) 60 db, eladatott 25 db 90—260 írtéit, igás bomlását, ami egyébiránt J czukornál nem vegyi, " "'80—1*0. uborka nagy salátának 1 drb , kocsiló (nehéz nyugoti faj) 70 db, eladatott 42: db 50 hanem csak mechanikai afolyamat. Leglényegesebb írtért, savanyítani való- 100 drb -5-1savanyitott 2—2.20, — 120 írtért, ponny 3 db, eladatott 0 db különbség mégis az, hogy sok test olvasztható anélkül, zöld paprika , tök —— zöldborsó hüvelyes 1 közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló hogy egyúttal oldható is lenne. kg. , fejtett 1 lit. , ngeri 100 cső . stb.) 120 db, eladatott 65 db 40—85 írtért, könnyebb D. I. A fekete ugar fogalma alatt kétségkívül félék (parasztló stb.) 180 db, eladatott 6d db 25-70 Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—35, közönséges írtért; alárendelt minőségű lovakból 208 db, eladatott felszántott, nem pedig parlagon heverő föld értendő. alma 8—18, fajkörte 40—45, közönséges körte — ss db 10—18 írtért. Bécsi vágóra vásároltatott 70 db, Ha tehát szerződésében 100 hold fekete ugar visszaszilva magvaváló , vörös , aszalt hagyására van kötelezve, akkor tartozik azt legkevesebb az. állatkert és kutyák részére vásároltatott 8 db, tucseresnye faj — , közönséges , bara,czk kaj- lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be- egyszer meg is szántani. szin , őszi — , dinnye görög nagy 100 drb tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt K. I. Újfalu. Tessék a talajból 5 kgnyi mennyi, görög kicsi , sárga, faj , közönsé- a gyepmesterhez' küldetett — db. seget az országos vegykisérleti állomásnak (Budapest, ges . szőlő 1 q , csemege — , dió (faj földmivelésügyi minisztérium) beküldeni. .De beküldheti Kőbányai sertésvásár. 1897. február 26. (Els papirhéju) , közönséges 16—22, mogyoró 27—50 vegyvizsgálat végett a magyar-óvári vegykisérleti állogesztenye magyar , olasz 18—19, narancs messi- magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése á másnak fa A ™.»íi„«4 /m , . megállapított tarifák nai 100 drb 1-50—2-50, pugliai •— .mandarin 2"50— „Köztelek" részére.) Az üzlet kellemes. Heti átlagárak: 2-60, czitrom 1-1—1-5, füge, hordós 1 q 15—16, koszo- Magyar válogatott 32p—380 kg. nehéz 48—51 kr, 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli rús 17—18, datolya 43—48, Mazsolaszőlő 42—58. Az Orsz. magy. arázd. egyesület tulajdona. vidéki sertés könnyű — krajczár. Szerb 48—51.— Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt kr, Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet45—95, II. rendű 38—45,. csöves , (szá- kr. sulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleség- Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Bessewflfy Aurél, Bernát rított) . köménymag — , borsókamag árak: Tengeri uj 4-30—-— frt, árpa 5-— frt Kőbányán István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy — •• m á k 1 q- frt 14—16, méz csurgatott 0'40— átvéve. Helyi állomány: febr. hó 19. maradt 7000 drb. I H.'klien 1 q. 1szappan szín — . Felhajtás: Belföldről 1430 drb, Szerbiából 1538 darab, Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadáközönséges —_-_—, fehérbor asztali palaczkban 1 lit! Romániából drb, egyéb államokból darab. sért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E.. igazgatója. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi Összesen 10568 db. F ő ö s s z e g db. Állomány — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. É. pálinka palaczkban 1V-20, ásványvíz palaczkban és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fo- szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál. gyasztásra (I—X. kerület) 821 drb, belföldre Budapest környékére 546 drb, Bécsbe 63 drb, Csehországba, Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mester- Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 538 db, drb, egyéb országokba — db. utcza, 1897. február 26. A székesfőv. vásárigazgatóság Német' birodalomba jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott A szappangyárakban feldolgoztatott 43 drb, összesen 2011 drb. Maradt állomány 8557 drb. A részv.-szálláközségekből 134 szekér réti széna, 50 szekér muhar 30 szupszalma, 18 szekér alomszalma, — szekér takar- sokban 2915 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranmányszalma, 1 szekér tengeriszár, 8 szekér egyéb zitőszállásokban maradt 2977 drb. Felhajtás: Szerbiátakarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), ból 1538 drb, Romániából — drb, összesen 4515 drb. 1000 zsák szecska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a Elhajtás: 1600 drb, maradt állomány 2915 drb és következők: reti széna 240—270, muhar uj 220—240, pedig 2977 drb szerb és — drb román. Az egészségi zsupszalma 1100—1300, alomszalma 130—140, egyéb szemlénél jan. 1-től máig 116 drb a fogyasztás alól kitakarmány , lóhere , takarmány- vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. a tökéletesség legmagasabb fokán szalma — , tengeriszár 56—60, luczerna Budapesti szurómarliayásár. Február hó 25-én , sarjú 210—240, szalmaszecska 180—190, széna' A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Magyarország legnagyobb és egyedüli , uj , zabosbükköny — . Összes jelentése. kocsiszám 251, suly 200.800 kg. Felhajtatott: 292 drb belföldi, 163 drb galicziai, — drb tiroli, 74 drb növendék élő borjú, 254 drb élő bárány; 171 drb belföldi, 163 drb galicziai, — drb mely a gazdálkodáshoz szükséges tiroli, — drb béosi, • drb növendék borjú, 1948 drb wösszes"91 ölött bárány, — drb élő kecske. Budapesti gazdasági és tenyészmarhaváisár. 1897. A borjuvásár élénk lefolyású volt. gazdasági gépeket gyártja. febr. J ho 25-én. (A budapesti közvágóhíd és marhaÁrak a következők: Élő borjuk : belföldi vasangazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhaj- frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—38 frtig, kivéRészletes árjegyzékkel és saakbavágó feltatott: 215 db, úgymint ; jármos ökör elsőminőségü 72 telesen 39 frtig súlyra, növendék boiju •—•—- frtig, világosítással díjmentesen szolgálunk. db,• közép. 133 db,, alárendelt - db. Fejőstehén Fejőstehéi ; fehér kivételesen — frtig dbonkint, 20—22— frtig súlyra. — drb, tarka — drb, bonyhádi — drb, tarka ökör Ölött borjú : belföldi 46—58, tiroli — frtig, galiKérjük minden k é r d é s s e l bizadb, üsző 1 1 db, jármosbivaly " való tinó cziai 44—58 frtig, növendék borjú frtig dbkint, lommal h o z z á n k fordulni, - dB, bárány 3-75—8-— frtig, bécsi — frtig súlyra. Élő k é s z s é g g e l adunk k i m e r i t ő é s A gazdasági marhavásár meglehetős bágyadt bárány 46— frtig páronkint. Élő kecske — — volt s elenk hangulat mellett nyert lebonyolódást. felvilágosító választ. y frtig páronkint, kivételesen frtig. Az egy es v e v ö k kö ül o ^- említhetők: dr. StrasserS. D , , , C z i m s Polgárdi 13, Strasser J, Urög 10 drb, gr. Breiner L. Zsehz 50 drb jármos ökör. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű iármos I n g a t l a n o k á r v e r é s e i (20000 f r t b e c s é r t é k e n ökör 360-370, középminőségü jármos Ökör 218-315 felül.) alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni való forintig páronkint. Jármosbivaly (Kivonat a hivatalos lapból.) jobb minőségű jármos ökör , tarka bekötni Febr. 27 Budapesti kir. atkvi ha- Kiss ' 261695' B U D A P E S T E N . I való ökör frtig páronkint. Fejőstellenekért és törvényszék tóság Andor :zimre 'essek I - j ^ J J f l B

gazdasági gépgyára

Első magyar gazdasági-gépgyár I részvény-társulat

1 7 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

A

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . F E B R U Á R HÖ 2 7 .

„HUNGARIA"

M Ű T R Á G Y A , K É N S A V és V E G Y I IPAR R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G a j írni.-

SUPERFOSZFATOT, és minden más műtrágyaréléket, legjutámyosabb áron és elismert kitűnő minőségben.

Központi Igazgatóság: BUDAPEST, V . V á c z i - k ö r u t 21.

szám.

Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes müvét érdeklődőknek ingyen és bérmentve küldjük meg.

279

Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1891. óvban. Elnök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: C S Á V O S 8 Y Béla. Igazgatósági tagok: ANIÍItÁSSY GÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOÍi, DESSEWFFY ABISTID, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCBY TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, SZTÁBAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOB gróf. Vezérigazgató: SZÖHYI Zalgmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület

é s átalány

(pauschal)

biztositásnál

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány é s termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. M T Gazdasági egyesületi tagok - tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019

Kitűnő minőségű 1895.

é s 1896.

évi termésű

1 6 0 h e c t o l i t e r

Rizlingéskadarka bor eladó M I S T K Y SÁNDOR-nál Puszta-Dános». p. Pilis. A zalathnai kénkovand ipar r. t. kénsav- é s műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű

MŰTRÁGYÁIT a t. cz. gazdaközönsé? b. ügyeiméibe.

Á r a j á n l a t o k k a l készséggel szolgál a

UMRATHJARSA

IV., Bécsi-utcza 5,

mezőgazdasági gépgyárosok

BUDAPESTEN, V.,

Váczi-körut

m

gőzcséplőkészleteket valamint minden

nagyságban

m

®

m

m

m

m m m m

60. szám.

K e d v e z ő á r a k é s fizetési f e l t é t e l e k m e l l e t t s z á l l í t a n a k k i t ű n ő e n m ű k ö d ő é s t ö b b fontos ú j í t á s s a l biró

k a z a l o z ó k a t

a legmesszebbmenő

jótállás

mellett.

Ugyanott a tavaszi idényre e g y e t e m e s és t ö b b v a s ú ekék, boronák, hengerek, trieurök, wetögép e k , k a s z á l ó - és a r a t ó g é p e k , l ó g e r e b l y é k , r e n d kívüli n a g y v á l a s z t é k b a n , a l e g j o b b s z e r k e z e t b e n olcsó árakon beszerezhetők. Képes árjegyzék összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve küldetik.

Vintschgaui hasas tehenek tejelési képesség 2500—3000 liter, melyet több oldali bizonylatokkal

igazolhatok.

J P i o k O s v / a l d , VIII,, Külső Kerepesi-ut 1. sz.

290

KÖZTELEK,

KOSZEN

Tf.

1897. FEBRUÁR H 0 2 7 .

: ÉVFOLYAM.

Tokodi, Dorogi és Ebszöny- ^ x annavöígyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,

összes gazdasági ipari és házi czélokra leg&itü.siő'b'b Eaiaőség-Taea l e g j u t á n y o s a V b a n .

M D M I

KAROLY

kapliató

kőszén-nagykereskedőnél,

Budapest, Arany János-utcza 34. sz.

A cs. és kir. szab. Hitelintézet kőszén-osztályának vezérképviselete. E G («E N II E H G E R-féle könyvkereskedésben kapató

Kézi könyvtár. Ezen huszonöt munka, egyszerre véve, 6 2 f r t bolti á r helyett, 4 5 f r t . Minden

kötet

30 éves, ref. vall. családos, elméletileg és gyakorlatilag képzett feltétlenül megbízh a t ó j ó z a n s z o r g a l m a s g a z d a , k i 6 évig m i n t önálló n a g y b é r l ő i s m ű k ö d ö t t j e l e n leg is, m i n t azelőtt, e g y h í r n e v e s - g a z d a s á g n a k önálló vezetője, m a g á n v i s z o n y a i miatt felmondatlan állását változtatni óhajtván, keres magának olyan helyet, ahol 1000 holdra való felcserélését, és ezenkívül több ezer forintot, mint biztosítékot elhelyezhetné, a hol, m u n k á s s á g a , és s z a k é r t e l m é n e k értéke és h a s z n a szérint lenne dotálva. — egyelőre a k á r u t ó l a g o s a n is. — M e g k e r e sések a k i a d ó h i v a t a l b a k é r e t n e k , „Biztosí, 3w tott kezelés" czimen.

állást keres.

angolvá-

szönbá van kötve. Ezen müvek 4 5 f r t á r a 5 f r t részletekben is

Gazdasági intéző,

Gazdasági középiskolát végzett 5 é v i p r a x i s s a l bíró gazdatiszt ki jelenleg a Hallei gazdasági főiskolában van, f . évi a u g u s z tus 14-ére

fizethető.

1. A szarvasmarha és annak tenyésztése. Irta Tormay Béla. .2. A hazai sertéstenyésztés és hizlalás terén szerzett ötvennégy éves tapasztalataim.- Irta Fodor Antal. 3. Gazdasági állatgyógyászat. Irta Bornemissza Zoltán. 4. A juh és gyapjú ismertetése. Irta dr."R,odiczky Jenő. 5. Méhtenyésztési kalauz. Irta Dömjitőr ^szlu. 6. Tejgazdaság. Irta Kirohner Vilmos. 7. A takarmányozás gyakorlata. Irta ffrünqer J. :8. A trágyázás alapelvet. Irta Cscrtiáty Kossutány. ' 9Í Talajismeret. Irta Cserháty Sándor, ífl. Szőlőink újjáalakítása amerikai szőlöfajok segélyével.

ellenőr. M a g y a r o r s z á g e g y i k n é m e t v a g y tót vidékén. Bizonyítványok és ajánlatok rendelkezésre állanak. A j á n l a t o t „ F . H. 1001" j e l a l a t t e lap kiadóhivatalába kérek. 3421

KWIZDA FERENCZ JÁNOS

>X\ \ x \

üwíizda-féle

I1ESTITUTI0NS-FLUID K O R N E Ü B I M I MARHA-TÁPPOR .. t.

Ára « , , d

Kwizda-féle i!

- s i - s i ' r . s

23. Mezőgazdasági üzemtan. Ira Sporzon Pál. 24. Gazdasági becsléstan. Irta Sporzon Pál.. - 25. Egyszerű és kettős gazdasági kőnyvviteltáp. Irta Spor• zon Pál.

Budapest, Ferencziektere 2. szám.

BÁRÁNYÁT

nakS/? bádtgJdobISar2°fkrt!0rí

i!

2£wisda-£éle

X

1 doboz a 5 tápadaggal 30 kr., ládika v 4 \ á 50 tápadaggal 3 forint, ládika a 100 j!Á a X tápadaggal 6 forint. V*» <-• ^ . % \ Naponta postai

I.,

turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő-closetek, áriylszéMereMezési

Kwizda-féle erötápláiék lovak és szarvasmarhának

P

S e r t e

s - p o r

Kerületi gyógyszertár által Kornenburgban.

gMTTYUK

MERLEGEK

és ,

felszerelési tárgyai vállalata B U I D i L F E S T , II., liáncahid-utcza 3 . Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek.

neme. házi, házi. nyilvános, nyilvános. mezőgazdaminden neme, sági és iparczélokra. BOWER-BARFF-fcle szabadalmazott inoxydálás rl ' inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.

Árjegyzékek

ingyen és bérmentve.

W

— — — legújabb lemiabb javított iavitott rendszerű tizedes, tizedes. százaszáz dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári,, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

ftAPVMK

'» • u n i l ! U i l U j

Wl'pil

L Walflsch asse 14 sz

'

«

M 1C1I, Schwarzenbersstrasse 6

•

1 7 . S Z Á M . 7-IK

KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

•

•

M

H

K

a

1 8 9 7 . F E B R U Á R HÖ 2 7 . 279

biztonsági járgányaimat és l e g j o b b r e n d s z e r ű

,REFORM" takarraány-pároló készüléken valamint e r e d e t i — E E =

Sack

minőségű.

ekéket

E£T_:

• és más egyéb talajmivelési eszközöket és gépeket van szerencsém a t. gazda-közönségnek ajánlani. Ábrás árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.

P R O P P E R S A M U Budapest, Táczi-kSrnt 53.

Cseresnye- és meggyfa-csemeték

Gulya árverés. A mezőhegy esi m. kir. állami ménesbirtokori (Csanádvármegye, vasút, posta és távirda állo-' más) a következő nagyobbrészt számfeletti, részint pedig kisorolt, ' ' "

i T r r í S r r i S " II á t i t s r t is !!Tessék árjegyzéket kérni!!

Van szerencsénk ajánlani szavatolt

*

tisztaságú

citrá'ban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. ), minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány it'ünő hatású az összes gabnancmüek, kapás és olajnöluczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen

fat0fe

oldható foszforsav-tarl alomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk, A dtrátban olc

A cselországi Tlomasnűvelc rrágal foszfátM eladási iroiájáiafc Tezérkéuviselös'ége a magyar korona orsz. területén

K A L M Á R , VILMOS,

magyarfajtáju gulyabeli szarvasmarha

^•KEK.i

folyó évi márczius hó 22-én nyilvános szóbeli árverés »utján, készpénz mellett el fog adatni u. m.

fizetés

4 darab idősebb tenyészbika, 18 „ hároméves^ 24 „ öreg tehén, 8 „ v négyéves tehén, 23 „ hároméves üsző (felfolyatva), 17 „ kétéves üsző. Venni szándékozók a Szeged, Arad, Kétegyháza és Szarvas felől közlekedő vonatokkal közvetlenül az árverés színhelyére érkezhetnek; megfelelő ellátásról gondoskodva van. Kelt Budapesten, 1897. évi február hó 19-én. M16

.

Föliljriivelésiinyi m. kir. ininisk

' 2ÍÉ

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . F E B R U Á R HQ 2 7 .

S

K

A

I

N

I

T

S

nagyban é s kicsinyben. Megrendelhető

az Országos hivatalánál

1 7 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

CERNOVSZKY & Co. gazdasági gépgyár

Magyar Gazdasági Egyesület (Budapest Köztelek).

titkári

B Ö M I B Ö H Prág-a

nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 f r t , z s á k b a n s z á l l í t v a 130 f r t . A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomás o k szerint 13Ó—140 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l egyes ü l e t i t a g o k részére 2 f r t 80 k r . , n e m t a g o k n a k 3 f r t . A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénzt á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.

B R O D

mellett.

Ajánlja a t. gazdáknak legújabb szabadalmazott

—~ 8 v a s ú

EEE—

CULTIVATORÁT a tavaszi vetést megelőző alapos felporhanyítására a földeknek,

| C s a k fogy asztóknak!! |

munkálati szélesség 110 cm.

A legjobb gép- és czylinder olajok

Ára egy darabnak 50 frt.

Előnyök: KlvMÓ k e n £ a 6 * A n J Használatban vannak: Am<

Részletes árjegyzék kívánatra gyen és b é r m e n t v e .

in-

Magyar királyi államvasutak.

9917/gi. szám.

Hirdetmény. lgyar

vasúti kötelék. - Budapest M^P-miV '

„ADRIA" m. kir. tengerhajózási részvény-társaság.

irosra^éz^foglal^közve^-e^^ytéf^^tálya^ a Budapest központi állomásra rendelt vagy o.i "' Budapest. .sárcsarnok Addig is, mig ezen állomás az i knak 18971 évi január lió 1-töl érvén} ponta alatt foglalt korlátozások ezen Budapest, 1897. február Hó. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyúttal i részes vasutak nevében is. 1897. március

V e z é r ü f f y n ö k s é f f e : HOFFMANN S. és V., 1897. márczius havában a következő gőzösök közlekednek: Honnan

H o v á . QibraítaH), London [Hull, Newcastle'/T. . Rouen°01 H^New^ís'ueW

Gőzös neve

Formai in

Marathón (C. L.) . Mátyás Király Tibor* Algérián

10-20 15—25

B^roSona^ Glasgow

BritMia (A. L.) . Sparta i Rotterdam, Antwerpen Deák , 25/HL-Wiy. 1. Ha a gőzös indiilása előtt 8 nappal Algir vagy Gibraltar kikötőkbe elegendő rakomány be n.m jelentetett, azBigazgatóság féntartja magának a jogot, e kikötőket nem érinteni. A eÖZÖ3 a r c e l 0 I l á n kivU1 mé Cadixot « földközi tengeri spanyol kikötőt fog érinteni, esetleg

1

Reszelt

:

|

Fiuíne-Trieszt

I^aria (O. L.)

-

í

ílí-fllílíllí

( lO'/o-os f o r m a l d e h y d ) k i t ű n ő s z e r : i s z á j - é sk ö r ö m f á j á s e l l e n . Nagyobb számban érkezett igás ökrök között kiütött száj- és körömfájás kezelését Rühmekorf kir. főtiszt ur Winzenburgban Freden mellett Formáimnál (40°/o-es formaldehyddel) kísérletté meg. Az ökrök szája és körme naponta egyszer félperczentes formalinoldattal lett tisztítva. A sebeket egyötöd perczentes oldattal mosták ki, utána pedig bekenték a körmöket fakátránynyal. Ezenkívül az istálló szóró segítségével formalin gőzzel fertőtlenittetett. A járvány 14 nap lefolyása alatt megszűnt. Az ökrök csak alig egy napig maradtak táplálék nélkül és jóformán semmit sem szenvedtek a járvány miatt. Nevezettnek sikerült továbbá a járványt csupán egy. istállóra a trágyának ugyancsák fenti félperczentes oldattal való megöntözésével izolálni, daczára, hogy a beteg ökrök istállója a többi istállók közvetlen közelében volt.

S

15—25 15—25

Nagyhajós Aleppo (C. L.)

S

Petőfid Lesbian Átraködási szolgálat közvetlen hajóraklgvelekkel a felsorol kikötőkbőlaz összes földközi és adriai kikötőkbe, valamint az osztrák Lloyd levantei, k Középtengeri szolgálat. >lgáíat. A. Fiume-Malta-Sziczilia-Marseille-i Hume-Malta-Szioz1SÍMarseffle-fvmjf1Mározíus 4-én^SJapáry^ imény", 18-án „Rákóczy", és 26-én •->• „n-euiBiiy--, 25-én „Andrássy", gőzös indul. indul, iuméból Marseiilebe és márczius 6-én „Rákóczy", 12-én „Andrássy" 19-én „Szapáry", és ,,B.' Kemény", gőzös indul MarseillebSl Fiúméba. Fiume-Sziczilia-Marseille-i gyorsvonal. Márczius 1-én „Buda", 8-án „Tisza", 16-én „Adria", • "" ' "" s7-én „Árpád", 14-én

L u c z e r n á t ,

l ó h e r é t ,

f i i m a g v a k a t , minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket és

vetőmagot a legjutányosabb áron é s garantált jó minőségben

K R A M E B

Chemische F a t e k auf Actien (vorm. E. Schering.)

K o c s i k e n ő c s ö t , Peiroleuanot zsákokat,takaró- és szekrényponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllaktt.

un Ű

formalin-gelatíne

(Dr.Schleich-féle fílutol) Dr. iess Charlottenburg, Schuemacher Freiburg I. B., K. Tiburtlus Nörenberg, Wagenheuser Neuhof i. Bayern és a graditzi-i Wagner-ménesbirtok kísérletei szerint kiválóan alkalmas nyilt sebek gyógyításához lovaknál^ nevezetesen a .lovak pókja" elnevezés alatt nagyon elterjedt Dermatitis eccematosa és gangraenosa ellen. Az utóbb nevez2tt a dr. Schleich-féle Glutol-t mint igen kitűnő szert ajánlja és különösen friss sebeknél nélkülözhetetlennek tartja. Formalin és Glutol k a p h a t ó minden droguista kereskedés utján,

T R Á G Y Á T .

Berlin N., Müllerstrasse 170/171.

G É P O L A J Á T ,

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat stb.

Szalonnát, Fertőtlenítő szereket,

Olasz szadonáriát, tisztán vastag gyökerekről őrölve.

BBHPESTEN, L I P Ó T , V. ker., Akadéinia-utcza

Süpgönyczim : „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

ÍO.

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HO 27.

293

Meghívó.

W E I S E R

a Budapesti bankegyesület részvénytársaságának

J . C.

17. évi február hó 28-án d. o. 11' órakor saját helyiségében (Budapesten, tilet. Fürdő-utcza 1, szám) tartandó

gazdasági gépgyára és vasöntődéje

• ' v -—' I < í

V-

évi rendes közgyűlésére.

K A N I Z S Á N .

Magyarország legjobb sorvetőgépei:

1. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletéről. . 2. A felügyelő-bizottság jelentése. " • 3. Az 1896. évi mérlég megállapítása és a nyereség hováfoi'ditása iránti határozat. 4. Az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a lefolyt üzletévre a felHientvény megadása. .5. A félügyelö-bizottság megválasztása, évi dijainak megállapítása. J e g y z e t : Azon részvényesek, kik a közgyűlésen résztvonni kívánnák, tartoznak részvényeiket az alapszabályok , 20. és 21. §-a értelmében, a hozzájuk tartozó szelvényekkel együtt, legkésőbb 8 nappal a közgyűlés előtt a hivatalos órákban a társulat ériékpapirpénztáránál (Fürdő-ütcza 3. szám. letéteményezni. A közgyűlésen mindegyik jelenlevő részvényest m'nden általa a 20. §. következményéhez képest letett részvény után egy-egy saavazat illeti meg. A szavazati jogot meghatalmazott útján is szabád gyakorolni. Meghatalmazottak, a törvényes képviselők kivételével, csak1 a szavazatképes részvényesek sorából választhatók.

az .összes létező, vetögépek közt legkitűnőbbnek bizonyult.

„ZALA

DRILL"

(szabad. Simplex) szaD.

„PERFECTA

sorvetögéB.

i. ml MválMó kapacsuMrókkal

Képviselet

és

raktár:

DEBBECZENEEN : 1 KLEIN JAKAB urnái. Békés-Csabán: TEYÁJí ADOLF urnái.

f Répamagvak. |

MP Árjegyzék ingyen és bérmentve. "3W

TllOSt Ottó-féle rostély-öntöde P a r i s , Z w i c k a u Vs Szent-Pétervár.

Vezérképviselő Magyarország részére

KÜHNELADOLF mérnők

lülső Kerepesi-út 1. FeWlágositást és Mltsépelést imm ad fenti

^ g B 8 H p ^

E r f u r t i rothendorfi t a r l ó r é p a Mangold Ö gyökeret elad a g r ó f Zedtwitz Curt g a z - ^ daság-i hivatala M o r a v á n b a n , Nyiíramegye, ^ 100 kilogram 15 frt, csomagolás nélkül ab Pöstyén g vasúti állomás. 3413 g . Ugyszinte eladók m u s t á r m a g takarmá- ^ nyozásra v a g y zöld trágyázásra, k i l p g r a m j a 10 kr. fej

Lapunk MaiflóM¥ataIátanf li_dap@stf Üllői-ut 21. (miié.) a következő g a z d a s á g i s z a k m u n k á k és r e g é n y e k leszállított áron kaphatók:

javítása Gazdasági Czimtár A sertés mezőgazdaságról Magyar és a a g y s i e g y e d a l a k , 3 S ív terjedelema/beja. egyesületek, g a z d a k ö r ö k , földbirtokosok, h i z l a l a s a KiMfesgrísl gazd. u r a d a l m a k , hitbizományok, b é r l ő k , gazdatisztek, Tartalmazza az összes

g a z d á k és hizlalók hasz-

erdészek

szóló 1894. éri III. törrkyczitt, a v é g r e h a j t á s á r a vonatkozó

pontos és legmegbízhatóbb

miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.

Miután az összes gazdasági egyesületek tágjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik,

czimeit.

a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható. A r a f ű z v e 7 f r t , kötve 7 f r t 5 0 k r .

Ára bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr. A.

Igen érdekes regények leszállított áron:

nálatára. Irta:

XS. R u f f y

Pál

uradalmi főtiszt. • 1 Ára portómentes küldéssel 1 f r t 10 Kr. B A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XH-dik törv.-czikk alapján összeállított: I.

mesterséges borokNEM SZABAD SZERETNIE,

EGY CSODAEMBER KALANDJAI.

Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.

Káté községi mező- és hegyőrük

készítésének forgalomba hozatalának tilalmáról szóló

A portómentesen MALOM TÖRTÉNETE. megküldve 1 frt. helyett 40 kr.

Ára portómentes küldéssel 20 kr.

Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint helyett 40 krajczár.

Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta : Dr. Lónyay Ferencz. Ara 8 0 l s r - .

ERDÉSZ ÜR FIA.

k l v E S E h m Ara portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr.

n.

Káté az uradalmi csőszéi

n m T A I r t a A n n a V e r t u a Gentile. Ára portó- II M/ÍV A T ÜC A D T \ Á f Irta Mathers Helén D Ü l i i L A . mentesen megküldve 1 frt helyett A W u I A i i l!i£> U Í Í i / U U . Ara portómente40 krajczár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajczár. Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. Mindkettő csinos zsebkönyvalaku fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen küldve 1 frt helyett 40 krajczár. keménytáblába van kötve és 20 megküldve 1 frt helyett 40 kr. oldalas jegyzék-naplóval ellátva.

MI A SZERELEM?

BONDA MIKLÓS.

X i r i

'2ÍÉKÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HQ 27.

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

43. ÉVFOLYAM.

1897. február lió.

WIESCHNITZKY & CLAUSER'5 NACHF. mag-kereskedése és mag-ciilí u r a i

Eoke der Akademiestrasse.

W I E 1 " , I. WallflSChgaSSe

8.

Impregnált

Ecke der Akademiestrasse.

német

Elité takarmány tarló répamag 50 kilós eredeti zsákokban melyek valamennyien az eredeti ólomzár és jegygyei vannak ellátva. Sejecfyae-b-fc •védjegy: Csillag

-

r y-

A „Csillag jegygyel"'ellátott t a k a r m á n y répamag, mely a legnagyobb gondosság és szakismerettel termeltetik — különösen erősebb csiraképesség és gyorsabb, erőteljesebb kikelés, nagy termő erő, a fajok tisztasága alak és szilire nézve, a magnak gondos tisztítása és meglepő hozam képesseg által tűnik ki a közönséges kereskedelmi á r u felett. 101 102 103 104 105 106 107 108

m

109

I

50 105. sz. H f a m i n u t h .

Oberndorfi, nagy, lapos gömbölyű, sárga . .. — „ „ - - "„ vörös Eckendorfi óriás-henger, javított nagy sima sárga „ „ „ „ „ vörös • Mammuth, valódi angolElvetíiam hoszu, vastag vörös óriások Henger-alaku óriás u j nagy sima sárga „ .„ „ „ • „ i vörös — — Olajbogyó alakú, nagy sima sárga óriások (Barres) különösen tartós ... ... ... ... ... ... ... ... Olajbogyó alakú fehér, zöldfejü takarmány czükorrépa magas tápértékü ... ... kilón

alóli mennyiségékhez papírlapok csillagnak természetű rajz

100 ko. 30.— 30.— 30 — 30.— 30.— 30.— 30 —

mellékelteinek, utánzatával.

10 'ko. 4.— 4.— 4.— 4— 4.— 4.— 4.—

1 ko. —.45 —.45 —.45 —.45 —.45 —.45 —.45

30.—

4.—

—.45

30.—

4.—

—.45'

a répa

és a

A répamagnak, melynek imprágnáli módja a 88,000 számú szabadalmi okirattal van védve a közönséges mag fölött következő előnye vannak. 1. Minden a répamaghoz tapadt gomba, penészspora stb ; melyek igen sok répa betegségnek okozói, a nevezett impregnálási eljárás által teljesen és biztosan elpusztíttatnak. 2. Az impregnált répamag 2—4 nappal előbb kel ki, mint a közönséges mag. B. Az impregnált répamag s o k k a l több és erősebb palántákat hoz, mint a közönséges mag. 4. Az impregnált répamagból származó fiatal növények, gyorsabban és, dúsabban nőnek és m á r az első 4 hét alatt körülbelül 8 napi időnek megfelelően fejlettebbek mint a közönséges magról termesztettek. Az impregnált m a g g a l bevetett földek ennek folytán már a legtöbb esetben elültethetők s ritkíthatok, a mikor a közönséges m a g g a l bevetett szántóföldet legelőször kapálják. 5. Az impregnált répamagvak, mint a vetési kísérletek alkalmával szemmel láthatólag kitűnt rovarok v a g y gyökér üszögtől éppen semmit sem v a g y sokkal kevesebbet szenvednek, mint a közönséges magból származó répa. 6. Az imprágnált répamag hosszabb ideig zsákban való iartás esetében sem lesz dohos v a g y penészes, és az említett tulajdonságokat a második évben is megtartja.

17. SZÁM. 7-IK

ÉVFOLAM.

KÖZTELEK,

1896. FEBRUÁR HÓ

27.

Lóhere magvak. vg •ív;-;

V a l a m e n n y i f a j t a j ó t á l l á s mellett a r a n k a m e n t e s , .50 és 100 kilós ó l o m z á r r a l és a bécsi, cs„. és kir. magvizsgáló á l l o m á s b i z o n y í t v á n y á v a l van ellátva. A tisztaság és c s i r a k é p e s s é g r e m i n t .minimalis j ó t á l l á s a Bécsi cs. <§s kir. magvizsgáló állomásnál elfogadott . szokások é r v é n y e s e k . •

1. Vörös here. Steier lóher, Trifolium pratense, valódi 2-szer növő, 2-szer tisztított 54.— 7. Luczerna. Medicago sativa, valódi provencei, kétszer tisztított, különlegesség ... ,78.— 8. Luczerna. valódi provencei k é t s z e r tisztított, kiváló minőség 1000 k g r . 720 frt 74,— 9. Luczerna f r a n c z i a Poitou, k é t s z e r tisztított, k i v á l t a i finom 1000 k g r . 640 f r t 66.— 10. Luczerna magyar, k é t s z e r tisztított, kiváló minőség 1000 k g r . 540 frt prima — 1000 k g r . 510 f r t

W. v;v

—.90

8.-

—.85

7:40

—.80: —.65'

100 Ko. 10 Ko. I o. ért frt kr. 58.—

6.50

—Í70

15.— 24.— 30.—• 3.60 60 - 7 0 8,50 60—70 • 8.50 40—45 5 . 4 0 '

Fümagvak. . A z eladást a bécsi cs. ; kir. magyizsgáló állomás jótV a l a m e n n y i m a g 1896-ik évi t e r m é s és kipróbált m a g a s álló okiratával is e s z k ö z ö l h e t j ü k . 100 Ko. 10 Ko. 1 Ko. 100 Ko. 10 Ko. 1 Ko. 66. Timotheus fü. Phleum pratense, a r a n k a o. ért. frt kr. o. ért frt kr. m e n t e s , i g e n finom . . . 1000ko..300frt , | 2 — .4:—. —.45 30. Perje, angol Lohum perenne, valódi s e h o t t 67. Timotheus fü, a r a n k a m e n t e s finom, landi, legfinomab t e r m é s legjobb minő1000 kiló 280 f r t '30.— — . — — .— ségű 1000 kiló 220 f r t 24 — 3 . .40 42. Mézfü. Holcus lanatus, legelső rendű ... 4.20 .50 31. „ angol legelső rendű 1000 kiló 200 f r t , 22.— —. .— australíai e l s ő r e n d ű 1000 kiló 180 frt, 20. . .— 45. Csómósjebir Dactylisglomerata, ' legelső r é n d ü „. 70.— —.90 34. „ Olasz Lolium italicum 7.— legjobb minőségű . . . 1000 kiló 240 f r t 2 6 — 3 . .40 46. Csomós ebir s t á j e r , legelső r e n d ű —.90 35. „ olasz, legelső rendű 1000 kiló 220 f r t 24,.— 51. Réti csenkesz Poa pratensis, legelső rendű 36. „ olasz elsőrendű . . . 1000 kiló 200 f r t 22. . .— 60. Juh csenkesz, Festuca ovina, legelső rendű ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . 6.40 37. „ franczia, Avena elatior tisztított 60.— 7.— —.75 38. „ franczia, eredeti t e r m é s . . . ... 52. . —.— 64. Juh csenkesz réti, Festucapratens, legelső rendű Kh . . . 36.— 4 50 —.50 39. „ német, Bromus mollis 18.— 2.40 —.30

| »

.70 8.50

11. Luczerna olasz, k é t s z e r tisztított, kiváló minőség .1000 k g r . 560 f r t 15. Esparsettejl Hedysarum anobrychis, kiváló minőség . . . >>. 1000 kgr. 140 f r t 18. Incarnat here, Trifolium incarnatum, nyári lóher . ......... _r 20. Komló here, m á s n é v e n m i n e t t v a g y sárga l ó h e r , Medicago lupulina . . . . . . . . . 23. Svéd v a g y korcs here. Trifolium hybridum 27. Réti lóhere, f e h é r l ó h e r , Trifolium repens 29. Wund oder Tannenklee, Anthyllis vulneraria

:*:«' >::>;í ;>;:>;:

Fűmag* keverékek. Okszerűen összeállítva. K i m e r í t ő adatok á r j e g y z é k ü n k 4. és 5-ik oldalán. 100 Ko. 10 Ko. 1 Ko. 100 Ko. 10 Ko. 11 0. ért. frt kr. o. ért. frt. kr. T a r t ó s kerti f ű h ö z : Non plus ultra keverék . . . . . . . . Folyton tartó rétekhez, állandó rétekhez . . . . m.~ ,t 7..-- —. Változtatott rétekhez 3 — 5 évre t e r j e d ő Bécsi városi liget-keverék l e g f i n o m a b b ... - .62.— ' 7.— . 45.— használati időtartamra 36.— 4.50 —.50 Berlini állatkerti keverék l e g f i n o m a b b 5.50 —7 S z a r v a s m a r h a és birka legelőkhöz 36.— 4.50 —.50 Erős gyökérzetü fűkeverékek, lejtős talaj, 18.— folyam és vasúti töltésekhez 2.40 —. Here fűmag keverék ... . . . . . . 45.— 5.— —.60

M a g v a k zöld és száraz takarmányhoz és zöld trágyázáshoz.

0 Ko. 10 Ko. 1 Ko. oszt. ért. frt kr. 149. T a t á r k a , Poligonum fagopyram M a r c h mezei ... 1000 kgr.. 80 frt 8.50 . 1.50 —.20 152. Borsó, Pisum arvense, vető b o r s ó 1000 kgr. 88 f r t 9.50 1.50 —.20 1.50 — . 2 0 163. Lupinák s á r g a , kék v a g y f e h é r 8—10 165. Tengeri, eredeti a m e r i k a i f e h é r , ló1.50 —.20 fogu, virginiai óriás 1000 kgr. 100 frt l i l e ? . Tengeri f e h é r , lófogu, osztrák utóül7.50 1.20 — . 1 5 tetés — 1000 kgr. 70 f r t 168. Mohar, Pinicum germanicum elsőrendű —.16 vető minőség — 1000 kgr. 75 frt —.20 170. Lóbab, Vic/a faba, . . . 1000 kgr. 85 f r t 10.172. Pimpinella, Poterium sanguisorba, száraz —.40 t a l a j h o z — ki Á ,— — 15—20

jpgr

176. Mustár, fehér vagy sárga, Sinapis alba ... ... ... ... ... ... 1000 kgr. 125 f f t 177. Seradella, Ornithopus sativus ... ... ... 179. Spárga, n a g y óriás, Spergula Maxima 180. „ szántó, Spergula arvensis 183. Bükköny, takarmány, elsőrendű Vicia sativa 1000 kgr. 75 f r t r'88. Czukor czirok v a g y mór köles, czukor köles, Sorghum saccharatum fekete m a g v u 1000 k g r . 95 f r t 189. Florentini seprőczirók, Sorghum vulgare, 1000 kgr. 8 5 f r t

100 Ko. 10 Ko. oszt. srt. frt. k

Kimerítő árjegyzékünket valamennyi gazdasági magvak, vető magvak, lomb- és tűlevelű fák főzelékek, virágmagvak és virághagymákról stb. kívánatra bérmentve küldjük. "H®! osztr. értékben készpénzfizetés mellett a bécsi raktártól szállítva értendők. Szállításérti a meddig a készlet tart.

Az árak

1.75 2.80 1.50 1.50

—.20 —.12

magvai, kezesség

I

' 2ÍÉ

KÖZTELEK,

1 8 9 7 . F E B R U Á R HQ 2 7 .

Az első s o r v e t ő g é p e t Magyarországban

K Ü H N E E. legrégilíb

gazdasági

gépgyára

MOSONBAN.

készité

(isse.)

Az eddigi eladás több mint 1 7 0 0 0 darab. Ügynökök ália'i TÍTTW/tÁPTA TlT?TT T "RT7"' szóló rendeléseknél eladásoknál „ X I U A N W Á R I A I J i U L l r í V Ü követeljük mindig^

KÜHCSTB E. gyártna.an.yá'b. A iegjohb hegyisorvető K Ü H S E E . „ M o s o n i D r i [ l l " vetögépe. B T £ f Moravek-féle répavetS-mütrágyaszórővaf. Trágyaszórók: Sack-féle J * ekék 2-3-4 vasú ekék nagy választékban. Hengerek extirpátorok s. a. t. Laacke-féle híres szánté és rétboronái 25 féle, nagyságban. Magtárrosták a vetőmag előkészítésére

M. Hann's Söhne cs. kir. udv. patkolási eszköz szállító B É C S , I . k e r . , S t r a u c h g a s s e £5. s z á m . A j á n l j á k nagy raktárukat minden patkolási czikkből és ezen szakmába rágó különlegességekből. — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által legjobban ajánlott patkóikat igáslovak és paripák, úgyszintén ö k r ö h vasalására. Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott radvasalásiiit és kengyeleit. 1815.

Eperpalánfák eladása:

Főraktár:

BUDAPEST, VI., Váczi-körut 57/a. saját ház.

Birtok-bérbeadás. N a g y - h a l á s z i 3 0 0 0 , k á l l ó - s e m j é n i 1500 és n a p k o r i 3 5 0 h o l d a s b i r t o k a i m

1 7 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

I j ] i | | I | 8 |

1

Laxton noble, l e g n a g y o b b , g ö m b ö l y ű , piros, édes, b ő t e r m é s ü , f korai. König Albert von Sachsen, i g e n n a g y , l a p o s s z i v a l a k u , piro , s z á z a 1 f r t , ezre 8 f r t , e z e n k í v ü l a j á n l t a t n a k é l ő s ö v é n y e k : Illatos levelii sövényrózsa, ( S w e e t b r i a r ) 2 éves g y ö k e r e s ültönczök, ezre 12 f r t . Osagoknarancsa (Maölura a u r a n t i a c a ) 1 éves gyökeres m a g o n c z , ezre 10 f r t . M i n d e z e k v a s ú t h o z v a g y p o s t á h o z szállítva, c s o m a g o l á s j a l e g j u t á n y o s a b b önköltségen. Megrendelések intézendők:

F K I I K H

I l i M A

kertészetéhez

f. é. ápril bó 1-ső napjától fogva pr

bérbeadók.

Nyíregyháza, 1897. január 1

Kállay András. Magyar

királyi

államvasutak.

HIRDETMÉNY. 11 >f- Bidyi.i'n a .MUMi.'lilijiik i^.svs ,i!y In i.ofc I >n Ö Ú ' ^ S ^ M Ezon díjszabással az 1892. évi julius 1-tő CB liasoijnevü díjszabás énrényen MmU .itatnak. i ; elárusító irodájában' (Budapest, Osen

í

Szeszfőzde, gazdasági és asztali burgonya.

Német

Tavaszi vetésre ajánlok:

elite-tarlórépát

(Németországi eredeti dugványokból termelve.) Oberndorfi sárga óriás hengeres á frt 21.— Eckendorfi vörös , „ á „ 24.— Matimuth Elvanthams á „ 20.— plombált eredeti zsákokban bruttó 100 kgr. ab Prag készpénzfizetés mellett levonás nélkül.

Franczia elite czükorrépa

polarizált anyarépákról tenyésztve: 1. Exeelsior (hozamra nézve minden kül- és belföldi terményt fölülmúl) sacharin tartalom 17°—180. 2. Javított Brabant longue igen magas hozamú és 16®—17° sacharin tartalom. 3. Keresztezett és eredeti Pologne (mennyiségre nézve rendkívül nagy hozamú és 14°—16" sacharizáczió). Valamennyi fajta k frt 36.— pr. bruttó 100 kgr. készpénz fizetés mellett, scontó nélkül, ólmozott zsákokban á 30 kgr. ab Prága. Valódiság, tisztaság és esiraképességért teljes jótállást vállalunk. Fizetési módozatok: Nagyobb tételek egyezség szerint. L e v e l e z é s magyar, német, franczia és angol nyelven. A D A L B E R T W E R N E H , magkulturák Német- és Francziaországban. Iroda: P r a g , Poriő No 1 8 9 4 . 3154

August der Starke.

Sárga színű burgonya, magas erős. szárral, ;...,, .1 .•.,„,. . . , , . : . • I ... • ' ' 1! ' : •' keményítő, tartalmánál fogva, minden czélra. alkalmas, igen tar.tós. Érési idő szeptember. . J u n O . Paulsens termeszlése. Sárgás hajú lapos, vörös, csiraszemekkel, fehér husii, erős, magas keményü tartalmánál , fogva ugy szeszfő.zési czélokra, mint eledelül egyaránt alkalmas, nagyon tartós és magas hozaínképességü. — Érési ideje szeptember. Az ujabb burgonya fajtákkal évek sorári át nagy gonddal eszközölt összehasonlító vetési kísérletek alkalmával ezen fajták fényesen, beváltak A legmagasabb,hozamot eredményezték gumókban és keményítő tartalomban. — Dús szárképződés mellett a Perohospóra ' infestanstól teljesen mentesek és nincsenek sem a száraz, sem a nedves rothadásnak alávetve. Szíves, mielőbbi ajánlatok

B U B E R ' S

G U T S Y E R W A L T U N G

in Sniatyn-Capowce, Post Koszylovce, G a l i z i e n czim alatt kéretnek.

Ára m é t e r m á z s á n k é n t 2 f r t 5 0 kr. A s z é t k ü l d é s t a v a s z s z a l történik.

aooooooooocooooooooocooeooooQi^soíioooocsoooeeooooooee

1 Magyar tőzeg- és mísírágya-ipar részv.-társ. | g a j á n l j a losonczi g y á r á b ó l , kitűnő

minőségű

f f a e c á l 4I ^ t r á g y á i t § feltárt faecáiiák, faecál-superphosphát, tözegphosphorsav stb. stb. » R é s z l e t e s á r j e g y z é k k e l és f e l v i l á g o s í t á s s a l k é s z s é g g e l

fGg" a z igazgatóság

szolgál

g

3138 £

! Budapest, YI,, Andrássy-út 30. szára, II. emelet 8. ajtó. I

279

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . F E B R U Á R HÖ 2 7 .

17. SZÁM. 7 - I K ÉVFOLYAM.

Mindennemű tornaszerebet $ és l e g j o b b m i i i ő s é g O

Ajánljulc

fraaczia

Q

I gazdasági k ö t é l n e m ü e k e í , a

s p i r i l u s - r é p á n ü

ajánl a

BLEIER ós WEISZ,

\

m a g j a i ,

\ kötélgy&ri c z é g B u d a p e s t . K j Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle házban P Gyártelep: H a j t s á p - u t 7307. s z . H Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futúsiőnjegeli, Q lábtörlők, ruhaszárító kö- 5 ( telek. h

brabanti fajtát, melynek hozama 4 0 - 6 0 , 0 0 0 kiló hektáronkint 14-17° Brix mellett, a csiraképességért és valódiságért jótállás. Associaíion Maurus Deuísch | Paris 8 rue Laffitte.

halhálók, p kézitáskák stb. továbbá sraz- d daságl czikkek u. m.: istráng:, S kötőfék, rndalé gabona- H zsákok, vízhatlan ponyvák, ö itató és tűzi vedrek, kender- £ tömlők, hevederek, kender, h kőcz stb. a lfegjutányosabb eredeti p gyári árakon. H

Viiffi Megrendelései rontom eszközöltetned. K é p e s árjegyzék kiván

- 1 M. kir. államvasutak.

ÜNGHVÁRY JÓZSEF

Zágrábi üzletvezetőség

Hirdetmény. A m. kir. államvasutak Adonyszaboli tása végett • ezennel nyilvános ajtólati tárgya 1 • 1

magasépitmények helvreálli-

".'I • -' • mérnökségnél a hivatalos órák alatt í. évi február 20-átől kezdve megtekinthetek^ hol egyúttal'az szerezhető. ^ é p i t é s r e teendő ajánlatok [a kBltségvetósl^ürlapokba sajátkezüleg beírandó^ árak osztálytaS (Zágráb, Trenk-utcza 14. sz.) lepecsételve és ezen felirattal „ajánlat a magy. kir. államvasutak Adony-Szabolcs állomásán létesítendő munkákra'^ lesznek^benyujtandók.^ ^ ^ ^ készpénzben vagy állami letétekre alkalmasépitési értlkpípSo^^ zágrábi^^zletvezetőségtóe^gyüjtőpéi^táráná! : '" ipi"' árfolyam Az értékpaj' ' ' — ífO»/o-ával számitandók és a bánatpénz lefizetését igazoló, Ajánlatokhoz ^csatolva volt letétjegyek az ajánlati tárgyalás után, azok tulajdo.nosai által " .natptazek t fct ajánlatok el, ví izetőség f. 1 fogadása^ Az üzletvezetöség. (Utánn;

(posta, távírda

gyümölcsfaiskolájában Czegléden és vasút állomás), ez év tavaszán egy nagyobb mennyiségű 1—2—3—4 éves

nemes gyümölcsfa és egyéb csemete kerül eladásra és p resznye, meggy, eper, 1 köszméte, ribiszke, málna, /»«<» , -árai azok erőssége szerint, 15, 20, 25, 30 kr. Ugyancsak igen nagy mennyiségben 'kapható 1—2—3 éves vadoncz csemete: ezek árai azok erőssége szerint, 100 drb 60 krtót 1 frt 60 krig, 1000 drb 5 frttól 15 írtig. Nemes csemetékből: őszi baraczk és földi epernél nagyobb rendeléseknél árengedmény adatik. H l Tessék árjegyzéket kérni! Figyelmeztetésül!! Unghváry László tulajdonos és Unghváry "Sándor szintén teleptulajdonos (?!) (a leinek telepe nincs) egy és ugyanaz. Fakíjpeczségére vonatkozólag feleletet adnak idei árjegyzékem közjegyző által hitelesitett elismerő nyilatkozatai, különben jelenleg 9 hold üzemképes telepem van.

SorjuYérhast,

ólomzárolt lóheremag

kutyát etegséget, baromfikolerát, sertésvészt, ugyizinte az állatok mindennemű hasben gyógyítják a

Ihiiringi labdacsok

| kitűnő minőségben, mmázsánként 4 5 f r t t ó l , ugyanolyan ó l o m z á r a l t í T l u c z e r n a m k g 5 10 f r í t ó l feljebb, mindenféle gazdasági és saját ter- Y. ; ,• •i i Í.-A-: i' Uiü á!"ik!>:u a;já i.l

ingyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros CL. LÁG-EMAN

József gyógyszertára Budapest. VI, Király-u. 12.

GRAEPEL

minden minőségien szállít bárhova versenyképesen 1349

S C H R A M A., kénsav- és műtrágyagyára

KLEIN VILMOS magkereskedése és kertészete Szatmáron.

MŰTRÁGYÁT

HUGÓ

szabadalm. lóhere - tokászoló készüléke

Központi iroda: PRÁGA, Heinricligasse 27. RÁCZ GYÖRGY jolánföldi szőlő- és kertészeti telepén 3409 1 K U L Á N , Bácsmegyóben.

eleffii söYény, maciura anrentiaca oszágoR narancsa,

minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban

GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V . , K ü l s ő v ^ o s s l - u t 4 6 . SÍK.

•nagyon sürűii bokrosodó és kemény tövisű sövény, melynek még azon előnye is van, hogy a nyúl nem rágja, semmiféle rovar nem pusztítja, nem sarjadzik, és, a levelei selyembogár etetésére épen úgy használhatók, mint az eperfa levelei. Czélszerüen alkalmazható szőlő, kert, udvar, legelő és utak bekerítésére. Ültetési időszak márcziustól május hó 10-éig. Í^Oío-; -yökriTS •],!(•> Ok á ™ )l«iii .1 ;in. 1,^ I y f rí. ^ v ;í 1 o.^' I u i 1 lókkal drágább. — Előjegyzések;'kéretnek, mig az évenkénti készlet tart. Maelura anrentiaca friss mag kilója 6 frt, ez évenként máius eleién lesz kisajtolva'naranosalaku gyümölcséből, tehát ugyanezen időtájban szállítható. Kapható még különféle gyümölcsfa, külön árjegyzék mellett, azután szép útszéli fák, u. m.: a c e r - n e g u n d o , ^ k á c z , ^ p o p u l u s o c a n a e n s i s ts P ? ™ ™ ^ 'házanként 15 írtért. MagburBonya kincsem és hópehely métermizsinkint 4 frtért.

' 2ÍÉ

KÖZTELEK,

1 8 9 7 . F E B R U Á R HQ 2 7 .

Eladó szőlővessző. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület

„ i s t v á n t e l k i

i m m ú n i s

homoktalaja

4 4

szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók: Gyökeres Riparia Sauvage alanyra készitett ojtványok. Chasselas blanc 3150 db. száza 12 frt. „ Rouge 400 „ „ 12 „ ., bl. Croqu. 650 „ „ .12 „ JFurmint ... 300 „ „ 12 „ Nemes Kadarka 30 „ „ 1 2 „ Olasz Rizling... 550 „ „ 12 „ Nagy-Burgundi 390 „ „ 1 2 „ Mézes-fehér ... 100 ,. „ 12 „ Tramini piros... 225 „ „ 1 2 „ Sima Olasz Rizling . . 170OO drb < re 8 frt. Nagy Burgundi 6000 „ Chasselas blanc 3000 „ „ blanc cr qu.1000 „ Rouge ... 3000 Muscat vegyes... 1500

Gyökeres vesszők. Olasz Rizling ... 15000 db. ezre Nagy Burgundi... 300 „ „ Tramini piros ... 2250 „ Musc. Alex. blanc 70 „ Kanadai 80 „ „ Delambre Fur.nint

® Árverési hirdetmény. j D A bábolnai m. k i r . á l l a m i ménes- j 1 birtok tisztavérü simmenthali tehené| szetéből származó:

{ 28 darab tenyészbika j | és 12 darab előhasi üsző j

100 „ 20 „ „

Madelaine Ang.... 3200 Mézesfehér 5000 Piros bakar 1200 Furmint... .. . ... 700 Nemes kadarka " 200

Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához B U D A P E S T , K ö z t e l e k intézendők. — Az elszállítás tavaszsz.il történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.

Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6 k r é r t (portómentesen)

1 7 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

folyó évi márczius hó 15-kén U délutáni 1 órakor a k i s - b á b o l n a i m a j o r b a n j megtartandó nyilvános árverésen a legf- r többet ig-érőnek lesz eladva. Az árverés napján előzetes bejelentésre kocsik , fognak rendelkezésre állani az ácsi (m. á.v.) és j j j ^ a nagy-igmándi (d. v.) vasútállomásokon. (m Az eladásra kerülő tenyészállatok pontos le- jjj ) irása kivánatra megkiildetik. j Posta és távirda állomás: Bábolna puszta. )

Bábolna, 1897. évi február hó 9-én.

! ' j

ítíJ

I

A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok |{J

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

-ígaZgatÓSága.

^

kapható kiadóhivatalunkban. KI8 HIRDETÉSEK. Cznkorczirok

Világ legszebb regénye.

Gyümölcsfák, diszbokrok és bokro\,

A Kemény szem

Hugó Viktortól „A Nyomorul tak" 12 kötet 12 frt, nálam kapható 5 forintért. Fiatal leányok részére legszebb regény Wernertől „Az oltárnál" 2 kötet 2 frt, nálam kapható 1 írtért. Zola regényei : „Mouret abbé vétke", ,Zsákmány", „Páris gyomra", „A föld" mindegyik 3 köteVI (zsákon kivül) les ; mind a négy regény piaczi áruból 5 12 kötettel 12 frt helyett SSéHkét™ nálam 5 frt. A Zola regényekből egyes regények is s é f f e l kaphatók nálam 1 frt 50 krjával. A könyvek ujak, tiszták, felvágatlanok. 4383

Millassin Vilmos Budapest, IX., Üllői-ut 23.

Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a r t ó

portiókötelek

TOJÁS

6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta Csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb 15 frt. Ugyanily

porczellánból t y ú k alá, tuczatja 2 frt c s o m a g o l á s s a l és ' \ portóval.

4Va m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 darabot 7 frtért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon

ReinIoM Scüroeter Wien, Stadiongasse 6.

kévekötelek

Bellán Mátyás, Bács-Cséb.

8033

Rózsák, Kertalakitások PECZ ÁRMIN

ffairBanüs mérlegeit a legtökéletesebb

mérlegszerkezetek.

Á s z a b a d a l m a z o t t F a i r b a n k s - m é r l e g e k százados rendszerűek, tolósúlyos fémmérőkarral bírnak s a h i d r a t e t t

t e r h e t minden ponton egyenlően mérlegelik. T a r t ó s s á g , pontosság é s könnyű kezelésük-

n é l fogva u g j hazánkban, mint a külföldön a legelső nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k .

Gazdasági,

szekér-, marha-,

és r a k t á r i

mérlegeinket

czélszerü é s a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva

nősen

1 frt 60 kr. B. minőségű í írt. — Sárga Mőrü Í a k e r

helyTf. Bnndb.kiii, Wien II., Örosse-Pfargass 25. Gazdagon illustrált ár jegyzék órákról stb. mindé] szállítmányhoz csomagolvi

küSS-

é s uradaSswak

A j u t á n y o s árakban, melyek sulyokkal számított jobb k i vitelű t i z e d e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás é s loeo vasútra való f e l adás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 12, czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi iródánk szolgál.

részére katonatiszti lópokrócaim nyújtanak, melyek számtalan előkelő személyek, gazdák, lótulajddonosok, birtokkezelők és czirkusz igaz-

a gazdák, gazdaságok

a legmelegebben

dijat

zsák-,

F A M 1 S MÉR

ajánlhatjuk.

BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külsö-váczi-ut 156.

KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HO 27.

17. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KIS HIRDETÉSEK, C s a k oly levelekre Tálaszolnnk, i Gépész-kovács, nős, ki nagy uradalmakban volt hasonló minőségben alkalmazva, állást keres április l-re. Czim

Tisztelettel kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, SO éves azokhoz a megfelelő levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mert a eddig ' 3000- holdas gazdaságot kiadóhivatal azt sajáté költségén nem továb- nősen dohány és czukoirépatermelésben jártassággal bir, bíthatja. családi körülmények miatt.állását változtatni óhajtja.' Ozim^ak

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Állásnélküli

Gazdai míves iskolát végzett, jSf éves

gazdatisztek addig is, míg mint nak. Hol ? megtudható a kiadó -

rendeltozfkrÁnásTtf .'^i ápitís 1-én. foglalhatná ef. öíim^^a

írnoki Ispán, állás jött üresedésbe gróf Zichy Pál őnagyméltósága Nagy-Hör15 évi gyakorlattal, ki kitűnő pályázhatnak gazdasági-iskolát jó s:ik(T'V.I vóazad, szoraaljaaH Sárczius^lí-ére5 állást6 keres!' és megbizhatő egyének. Ez Czim „H." jegy alatt' a kiadő^irányban bővebb felvilágositást aó. í-;;iia:ih[f
ÁLLÁST KERESŐK, Okleveles cödensáciős stabil gépész, ki már nagyobb gőzmalomban és gőztéglagyárban mint ^gépész. att™ulaTo?vmanyTŰ4gltáslkezelésében is teljesen jártas, jó bizonyítványokkal rendelkezik, azonnali belépésre állást keres. Czim a kiadóhivatalban. 8417 Gazdatiszti

képezdét^és föfdmivesSskolát

jó sikerrel végzett egy nagyobb belterjesen kezelt működik, beszé? magyarul és tótul, 32 éves, nős, gyermektelen, állását bármikor elfoglalhatja. Szives ajánlatokat „M. F." jegy alatt e lap kiadóhivatala továbbit. 3284 Gépész, ki á gazdasági és gőzgépek javításában és kezelésében, a mülakatosságban, a kazánkovácsolásban, az érczöntésben és esztergályozó munkában teljeBen jártas, nagy uradalomban 13 évig szolgált, a magyar, némul és horvát nyelvet beszéli, jó bizonyítványokkal rendelkezik, április 24-től állást keres. £2im a kiadóhivatalban. 3414

Vadász, okmányai.' Ozim a kiadóhivaGazdatiszt, 83 éves, nős, izr. vallású, jártas a gazdaság és tehenészet ágaiban, 15 éves praxissal, állását április l-re esetleg későbbre változtatni^ óha jtj a^CzimeVTöEgy 24 éves fiatal ember, • ki jártas vezefisben" földmives iskolát végzetes négy évi gyakorlata Gazdasági intézetet jó sikerrel végzett, katonakötelezettségének eleget tett 26 éves eKyén> kel|6-gyasegédtfsztTáfást keresJEsetleg 600—1000 holdas gazdaság vezetését elvállalja, kellő biztosítékkal, perczent vagyfixfizetésért. Ozim a kiadóhivatalban. Gépész, okleveles, ki a gazdasági gépek körül kellő gyakorlattal' blr, óhajt nagyobb uradalomban gépészi állomást elnyerni.

válaszra, szfthséges levélbélyeget v a g y levelezőlapot

ÁLLATOK, Ö t éves sötét pejmén, 169. cm. magas, apja Therezianist angol^ telivér, 600 Sank dijat1 nyert az országos .kiállításon, eladó,, ára. 1000 viis^rh^^mén^izsgltó^^^ot^

m

saját termésű szászötven kilo- ' állomására. Czim 'a kiadóhivaÓriás és kitűnő minőségű spárgagyökér kapható Tarnai VMmos tag-on ^ Pestmegyébön. Száza 15 frt. Ezre 12 frt. 3423

találtatott. Ozim a kiadóhivatélban.. 3375

Eladó a Marczali uradalom magyar fajta törzsgulyájából 7 drb 2—3 éves tenyészbika, ugyszinte^lfí Bővebb felvilágosítással szolgái az uradalmi intézőség Marczali Somogy megye. 3237

"Vetésre,

^ f .'

70 kr., bácskai^ tender- ^és BelfáTMátyásnál' Bács-Csében Iiegkorábban érő székelykukoricza vetőmag eredeti Székelyföldön te™^14

Eladó

r^ndű minőségű ; 100 q. lenBalaton-Sz^Qyörgy^ (Somogr-

drassói uradalmában u. p. Ko aca. Szétküldés ab Alvincz és Szászrégen utánvéttel. A pénz előre küldőjének áru franoo megy. Továbbá lucerna mag, vörös lóhere mag, baltaczim, fehér paszuly, Heineféle és Dupauí zab kaphatók. 3047 Eladó egy Kiihne-féle czirokmagfejtővevőnél Puszta-Tenyőn, pályá-

VEGYESEK, Eladó kis_ ideig használt jó karban hérmas-eke. Felvilágosítással szolgál Kelemen Márton gazd. 646 hold á 1200 •-éyel Szabolcsmegyében Pátroha község határában

vadócá^Bugányi-féiefaz Ssők minden nagyobb gyár, gazdaság, sörfőzde, szeszfőzde, gőzmalomrészére 100 frtig terjedhető pénzbirság terhe mellet ttörvényesen előirt, hatóságüag megvizsgált, hivatalosan pecsételve, olcsón eladók. Solie v. H. magánzónő Bécs, IV., Paniglgasse 3. sz. ajtó 5. (A szigorú vásár-rendőri felülvizsgálásokat ép most eszközlik mindenfelé). Továbbá uj tizedes mérlegek 50—1000 kilóig egyenkint olcsón eladók. 3067 Bérbeadás. A marczaltői uradalomhoz tartozó Puszta Emilháza, Győrvármegye, 1400 magyar hold terület, kitűnő épületekkel 1897. évi márczius 15. vagy szeptem1 , , l L 1 1 1' Ól czaltó'i3 uradalmi intézöségnél p. Pápa. Ügynökök kizárva. Tavaszvetéshea elsőminőségü pimpinellamentes

m S sági teendőkben, szorgalmas és íutí'mMJegenye níár, Iegjűtárendkívül megbizhatő, állást nyosabb árban eladó Bashalkeres. Állását bármikor elfog- mán posta és vásut Királytelek 8394 lalhatja. Ozim a kiadóhivatal- ' Liptay Jenőnél. ban. 3112 Gazdálkodó uraknak díjmentesen ajánl: Gépész, felügyelőket, Intézőket, számgőz Is gazdasági gépek keze- tartókat stb. a Landwírth schaft-

Oemlchen"! " I

2

Mag-burgonya, Igen bőtermő, fajtiszta, egészséges, külföldről hozatott mag klgként zsákkal együtt looo

50 "

ufp?ZBecsAe3yTzalamewraE' Tavaszi bükköny, szép tiszta, 100 métermázsa á 5 frt 50 kr. e l a d ó Thamenhaini Schőnberg Nánállomás Ferendia, posta Klopodla, Temesm. Wippern Frigyes tiszttartó. ' 3376

Gyümölcsfa ' szőlővessző és mezei terméárpa 7 frt 50 kr. stíriaiiíeremag nyekről szóló árjegyzéke a

rény (AbaujmO^ Ohamplam ta-

litva^ zsák^őnköltségen. 3410 Komócsin (timőtfü) és csomós ebir fűmag igen jutányos áron eladó. Ozim a kiadóhivatalban. 3419

Budapest, IX. ker,, Ferencz-körut 46.

Concóháti gazdaságnak megjelent, s az érdeklődőknek bérmentve készséggel megkül= - i l apbatók, u. posta Ács, Komárommegye. 3372

tizedes-mérlegek

sulyokkal együtt, minden nagyságban, ugyszmte

távirdai sodropl,

„Werndl"-fegyverek :

felette olcső áron; kaphatók K o h u .A.. VI . vas és'fém nagykereskedőnél Minden f a j t a

erdei A legjobb . gazdasági-, konyhakerti- és virágmagvak 3195

a vüSjJiM erfurti S c h m i d t J. C.

csemeték

erdők és sövények alapításához szép és olcső: fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös- és fehér égerfa, jávor, ^ bükk, fehér fals' bodzífa^csemetéket "afání Gutsverwaltung Borowna,

Ő felsége a porosz király, Ö felsége a bajor király, Ó^felsége^a németalföldi a meiningeni fejedelem és

ía

L'efa

Railwaiier J. M l , kaphatók.

Eredeti mag, eredeti csomagolásban, eredeti árat. Árjegij'zéli ingyen és

3 frt - kr.

kazánkovácsi és esztergályotaíja * az electroteohnika terén felső-láneziEladó gazdaságban p. Pe-

Biehn János

bekeritési czélokra,, valamint

2 szab. hídmérleg

Eladó

•(mkMiilig tMti), szép tölgyfaszinü mázanyag és fatelitő-szer. Különösen gyalult fára mázolva, pompás szint ad. Garbolineumnál valamivel lassabban szárad, de a fát sokkal mélyebben és tartósabban conserválja. Árlapokat, mintákat 3353/b díjmentesen küld

wagpn-hidmérlegek,

vllágotltással szolgál^Höf«r

Luclus

nagyobb uradalomban 4 óv óta áll alkalmazásban, jó bizonyítványok és ajánlatokkal van ellátva, április hó 24-"ére állását változtatni óhajtja. Czime a kiadóhivatalban. S260

Gróf Teleli Ariéi

n yé« b 1 i k a SF égvilág o sitá s Lii s z o 1Cserébe Eladók: adatik tavaszi ültetésr^ Ő00.0(f0 négyes fogat, vadászié, igás- cm. erős és 3—5 méter hosszú, éves tölgy, esetleg fenyőfac'se, ... , , • .1 ,, nél, állomás Tót-Györk. 3888 &tperZda!Sr|ntélŐSé?3^

Gazdasági szakiskolát^ végzett egyén^seésn'dohlnyéStaie5nak°Saíkahnas kisbéri íótenyészett Intézetben ' birtok hosszabb időtartamra bérbeadó, esetleg kedvező feltételek mellett eladó. Csak, den áyában jártas. Ozim a kiadóhivatalban. 3420 komoly vásárlóknak közvetítők kizárásával czim a kiadóhivaGazdálkodó, Akácz

*nyélv™kSyatökéletesen birja,

1000-ed éves kiállításon legmagasabb dijjal: díszoklevéllel kitüntetve. Répáméig. Sárga Oberndorfi állami ólomzár alatt, 50 kilonkint 12 forintért 500 kilónként 100 írtért kapható

Sándor^és Társai zemplén-

Eladó

LáSfeleW U4adévSbapinzgaui mén. Bővebb felvilágosítással szolgál az uradalmi intézőség Marczali Somogy megye. 3236

kMdenek.

Eladok

WeisT Adolf gazdaság? intézősége, Czabaj, Nyitra mellett.

ártézi kutfurrásokat jő sikerrel eszközölt, jó számoló és a né-

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

5 Mlós csomag lementre. Szőlővessző iladás. Csányi^ Ágoston aju-, sima és gyöklres szőlőÜvtoatra árjegyzéket 6küld zölőtelep kezelősége, u. posta A magyar gazdatisztek és erdötisztek o szagos egyesülete ajánlja a cz. földbirtokos és bérlő ura] m>.. í.llíiű.íi/viHÚS uskiiy.a, bejelentett tagjait elhelyezési-

Me/nira/d ls erdészettel foglkoiéi nyugdíjintézete. Eszizöl biztosításokat: nyugdijra, özvegyi dijra, mezőgazdasági,, erdészeti és ezekkel rokon •glalkozásu egyének számára legolcsóbb altételekkel, mert u^felvT díjtáblázattal lágositással ^ lolgál az iroda:

Ő csász. és kir. J ó z s e f f ő h e r c z e g és Ő királyi Fensége FUlöp Szász-CoburgGothai h e r c z e g udv. szállítója

Dr. Lendl Adolf, tanár

3040

praeparatoriuma és

tanszerkészitőJntézute B U D A P E S T , l-u. 7. II. I Legmagasabb és magas elismerések; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 e m l ő s ö k és m a d a r a k természethü,művészi és tartós l e i t ö ü l é s é r e . Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.

KŐZTELEK, F E B R U Á R HÓ

Gőzekéket,

Állami r é s z r ő l törlésit kísérletezésem a l a p j a « oülkes t a l a j u k javítás.*a. cs -teiTTiőképessé tótelére ~ kitűnőnek bizonyult az 4631

EGERESS

Gőz-tatEhangereket és

n . szám. 7-iK é v f o l y a m .

21.

TRÁGYAGIPSZ,

melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállít az

EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR ingyen és bérmentve.

Gőz-ntbnozdonyokat a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John FowSer & Co. Budapest-Kelenföld, • "SSSSf" 1

hol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.

KRAMERJ,, BUDAPEST, V. ker., Dorottya-uteza 9. sz.

F H I E D L A E M B E H

J Ó Z S E F

g é p g y á r o s - , mérnök volt az e l s ő ki 1891-ben az ő

„TRIUMPH

III."

sorvetőgépével, a gazdaközönségnek, egy uj, a mai kor kívánalmainak megfelelő vetőgépet nyújtott, a kellemetlen váltókerekeknek és magtartószekrény állításának elejtésével.

f ^

lTOTT 1 8 4 8 - b a n .

I

cs. és kir. szab. nyereg-, szij- és bőröndáruk gyára

B u d a p e s t , IV., Moronaherczcg--utcza

3-

Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lónyiró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon. Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

a „TRIUMPH III." ver.senynélkül, leyjOjb ás legegyszerűbb vetőgép, hegyes és lapályos vidékek részére: Cziin: 1897. Február l-töl, B U D A P E S T , VIII., Külső kerepesi-ut I. Mimeritő árjegyzékek ingyen és bérmentve. Magy^kir. államvasutak. H i r d e t m é n y . TJj személy díjszabás életbeléptetése a héjasfalva-székelyudrarhelyi helyi érdekű rasutőH. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. é. vasúton folyó évi május hó 1-én uj személydijszabás lép életbe, melylyel az 1891. szeptember hó 1-én életbelépett hasonló díjszabás érvényen kivül helyeztetik, s melyben a menetárak részben folemellrlnck. ívs/b™ IpszálUttatnak. Ezen díjszabás a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-uteza 83. sz.) 10 krért kapható. Budapest, 1897. február 19. (Utánnyomás nem díjaztatik.) AZ igazgatóság.

| Sangerhauseni gépgyár és vasöntöde részvénytársaság"! magyarországi gyártelepe.

Gépgyár, v a s ö n t ö d e és

iroda:

Budapest, Külső váczi-ut 1443. sz. Első és egyedüli m a g y a r speciaS g é p g y á r , a mely az ö s s z e s m e z ő g a z d a s á g i i p a r á g a k számára szükséges gépek és teljes gyárberendezések előállításával foglalkozik. Ilyenek különösen: C z u k o r g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. ^ S ö r g y á r a k és m a l á t a g y á r a k teljes berendezésé és átalakítása. S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása, — valamint az ezen gyárakhoz szükséges egyes gépek szállítása.

Szaüteüintéiy mezőgazdasági czuüorgyáraü WV" és mezőgazdasági szeszfőzdéd terén. Szövetkezeti alapon több mint 100 mezőgazdasági ezukorgyárat létesített. Mindenféle

gőzgépek? szivattyúk, felvonók

stb. stb.

Minden szakbavágó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készségesen szolgálunk. .Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

17. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HÖ 27.

279

-m

Az országos szőlöfelepitö szövetkezet czélja és szervezete. Hazánk szőlőhegyeit elpusztította a filloxera! Szőlőink megsemmisülésével elveszett egy mérhetlen nagy nemzeti vagyon. Szőlőtermelő népünk elszegényedett s igen nagy részük a koldusbottól menekülendő, Amerikába és Szlavóniába vándorolt. Társadalmunk a szőlők pusztulása után agóniába esett, sem bátorsága, sem pénze nem volt, de még ut és mód sem volt arra, hogy u j szőlőket miként ültessen, a kipusztultakat miként reeonstruálja, a kezdeményezést az államtól várta, sőt még ma is ott állunk, hogy szőlőtermelőink nagy része mindent az államhatalomtól vár, pénzt, talajt, szakértelmet! Az állam az elpusztult szőlők reconstruálása s u j szőlők telepitése tekintetében megtesz u g y a n minden tőle telhetőt, azonban e tekintetben a legnagyobb feladat nem az államra, hanem a társadalomra hárul. Az állam adhat segélyt, adhat olcsó kölesönt a szőlőtelepitőnek, de n e m adhat kész s kellő szakértelemmel betelepitett szőlőt; ezt megtenni a társadalom feladata. Ezen társadalmi feladat keresztülvitelét vállalta magára az országos szőlőtelepitő szövetkezet. Mert u g y a n mit ér a segélylyel, mit ér az olcsó kölcsönnel a közép- és kisszőlőtermelő, ha nincs megfelelő szőlőtalaja s ha nem bir szakértelemmel az u j szőlőóulturában. Megfelelő talajba szakértelem nélkül ültetett és kezelt szőlők Csak a nemzeti vagyon további pusztulását mozdítják elő. „Kész szölöt a termelő kezébe!" ez jelszava az országos szőlőtelepitő szövetkezetnek! Az országos szőlőtelepitő szövetkezet az egész országra kiterjeszti tevékenységét és az elpusztult szőlők reconstruálása, u j szőlők telepitése, a kor színvonalán álló egészséges m u n k a i r á n y követése, a hazai Csemege-szőlő és borkészleteknek külföldön biztos és állandó piaozok szerzése stb. által vissza a k a r j a hóditani veszendőbe ment nemzeti nagy kincsünket a „ s z ő l ő f ^ é s ezzel biztosítani a k a r j a szőlőmivelő n é p ü n k vagyonosodását s ezeknek nyujtand biztos alapot a tisztességes megélhetésre. A szövetkezet működését egyenlő arányban terjeszti k i u g y a kötött, mint a homoktalajon levő szőlőculturára. Az országos szőlőtelepitő szövetkezet feladatainak • megvalósítása czéljából azon tagjai számára, akiknek sem szőlőtalajuk, sem pénzük, sem szakértelmük nincs, — szőlőterületeket vásárol, azokat beülteti— parczellázza s nekik ezeket a vételárnak 10—15 évalatt kisebb részletekbenleendő törlesztése mellett tulajdonukba bocsátja; azon tagjainak, kiknek talajuk van, de pénzük és szakértelmük nincs, talaját beülteti, őket szakképzett kezelők által az u j culturába bevezeti s a beültetésért járó munkadijat hosszabb lejáratú kölcsön f o r m á j á b a n szedi be

tőlük, h o g y kiki szőlőtermese egy töredékéből könnyedén törleszthesse tartozását; végül azon tagjai részére, akiknél csak a szakértelem és jártasság hiányzik, a szövetkezeti telepeken m u n k á sokat és szőlőkezelőket képez. • • Nagy, sőt kiváló súlyt fektet a szövetkezet a homoki szőlőculturára s minden erejével azon lesz, h o g y a homoki szőlők telepítését m é g az által is előmozditsa, bogy igyekezni fog m e g n y e r n i a saját jótállása mellett pénzintézeteket arra, h o g y az állam által garantirozott 25 milliós kölcsönhöz hasonló feltételek mellett homoki szőlőkre is engedélyezzenek törlesztéses kölcsönöket. I l y e n kedvezményre a homoki szőlők jövedelmezőségüknél fogva méltán igényt tarthatnak! A szövetkezet ezen n a g y feladatai mellett tagjai egyéb szőlészeti szükségleteit is ellátandja, nevezetesen, európai és amerikai szőlővesszőket és ojtványokat tömegesen termel s azokat t a g j a i n a k jutányosán bocsátja rendelkezésére, valamint a tagok vesszőkészletei eladását közvetíti. Államilag segélyezett anya- és minta-szőlő telepeket létesít, karónyerés czéljaira akáczosokat ültet és kosárfüzet termel; —tagjainak körében a szakértelmet igen olcsó szaklap kiadása által is terjeszti; — a szőlészeti mellékterményeket feldolgozza s a jobban nem értékesíthető borokból cognacot gyárt. Szőlészetünk felvirágoztatására azonban mindez nem elég, mert mit ér a legszebb szőlő, mit ér a legjobb bor, ha nincs reá vevő! A szövetkezet működésének egyik fő csoportja leend a szőlőtermények jó áron való s biztos értékesithetésének keresztülvitele. — Ezen czél elérésére a szövet- ,, kezet tagjai bor és csemegeszőlő készleteinek eladását közvetíti, külföldi piaczo'kat keres fel és nyer meg, külföldi kereskedőket h i v be, hogy tagjai szőlőjét és borait lehető jó áron eladhassa. Sőt ennél sem áll meg, h a n e m ha nagyobb bormennyiségek állanak m a j d rendelkezésre, a monarchia esetleg a külföld nagyobb városaiban mintapinczéket. és kiméréseket állit fel, továbbá szőlő és borkiállításokat és auktiókat rendez. Mindezek oly n a g y horderejű feladatok, melyeknek czéltudatos megváló sitása nélkül szőlőink helyreállítva, szőlőtermelő n é p ü n k a koldusbottól megmentve s szőlő és borkereskedelmünk felvirágoztatva nem lesz s nem lehet soha. Az országos szőlőtelepitő szövetkezet székhelye Budapest. A működéséhez szükséges tőke 100 korona névértékű üzletrészek kibocsátása által képeztetik. Az üzletrészek havi 10 koronás részletekben is fizethetők. A szervezési költségek fedezésére minden üzletrész után a jegyzés alkalmával 2 k o r o n a beiratási díj fizetendő.

KÖZTELEK,

1897. FEBRUÁR HÓ

Á szövetkezet ügyeit Budapesten az igazgatóság vezeti a felügyelő-bizottság ellenőrzése mellett. A vidéki ügyvitel és a tagokkal való érintkezés sikeres keresztülvitele czéljából az igazgatóság minden községben, hol szőlőtermeléssel foglalkoznak, bizalmi férfiakat, „ügyvivőket" nevez ki, a kiknek feladata: 1. Eladásra és betelepítésre ajánlott szőlőterületeket nyilvántartani s a szövetkezettel közölni. 2. A szövetkezet által beültetett s eladásra kerülő szőlők vételére ajánlkozó vevőkkel tárgyalni. 3. A működése helyén levő bor, szőlő, ojtvány, vessző síb. készletet, illetve szükségletet tudakolni, a szövetkezetnek bejelenteni, bormintákat beszerezni s küldeni. 4. A szövetkezet által venni vagy eladni kivánt terményeket és anyagokat tudakolni s a vételt vagy eladást közvetíteni. 5. Végül mindezekről könyvet vezetni. Budapesten, 1897. évi február hó 20-án.

27

17. SZÁM 7-IK ÉVFOLYAM.

Az ügyvivőket működésűkért az igazgátóság ; által meghatározandó jutalék illeti. A szövetkezet tagja lehet-bárki, nemkülöinben alapok és egyletek, mint jogi személyek és kiskorúak is az általuk aláirott belépési nyilatkozat alapján. A szőlőtelepítést és a szőlészeti termények értékesítését ennyire felölelő intézmény biztos ; emeltyűje leend szőlőtermelésünk és borászatunk felvirágozásának, s ha ezen ezélját a/szövetkezet betölti, ami, hogy megtörténend, kétségtelen; ezzel együtt nem megvetendő pénzügyi eredményt is ér el azáltal, hogy az üzletrészek után tisztességes, sőt jelentékeny osztalékot fog tagjainak juttatni. Az üzletrészek törlesztésére szolgáló összegek egyelőre a pesti magyar kereskedelmi bank terézvárosi fiókjához — Budapest, VI., Andrássy-ut 21. szám alatt — küldendők. Értesítést az országos szölötelepitö szövetkezet szervező bizottsága (Budapest, VI-, Nagymező-utcza 12. sz. a.) ad.

Igazgatósági rendes tagok s N a g y György

F ö l d v á r y László

Luppa Péter

cs. és kir. kamarás nagybirtokos.

orsz. gy. képviselő, nagybirtokos.

ifj. H o r v á t h Mihály

Maurer

kir. tanácsos, nagybirtokos.

Dr. H o r v á t h J e n ő

János

ügyvéd, szőlőtelep tulajdonos.

a szőlőszeti és borászati lapok szerkesztője, szőlőtelep tulajdonos.

nagybirtokos.

Vasadi Balogh L a j o s a „Magyar Földmives" szerkesztője.

Igazgatósági póttagoks Moóri König Károly

Olgyai Molnár Pál

nagybirtokos, P-.Zámor.

földbirtokos, Czegléd.

Balogh Gyula k. jegyző, Tabajd.

N é m e t h József

B a j o r József

birtokos, Budapest.

szőlőtelep tulajdonos, Rácz-Almás.

Felügyelő-bizottsági rendes tagok s P a p p Károly

Deák T a m á s

Lengyel Antal

budapesti református lelkész.

a fővárosi szőlő-telep intézője.

takarékpénztári-igazgató, Szolnok .

Felügyelő-bizottsági

póttagoka

Hannibál József

Molnár Lajos

M e d v é s Mihály

ügyvéd, Budapest.

szőlőtelep-igazgatój Gyorok.

földbirtokos, Békás-Megyer.

Marosy Péter

Banai B e n ő

szőlőbirtokos, Czegléd.

földmives, Tabajd.

v. főpénztáros, szőlőtulajdonos.

Borhy János

H o l d a m p f István

Papp Sándor

P i r o s Benő birtokos, P.-Szent-Mihály.

magánzó, Szent-Endre.

vendéglős, Czegléd.

Gergelyi J a k a b

Szentpétery Sándor

C z e r m a n n Pál

isk. igazgató, szőlőbirtokos Budapest.

birtokos, Tazlár.

borkereskedő Budafok.

S t r i h o Gyula

R u d d a Károly

Ulrich J á n o s

orsz. gyül. gyorsíró, Budapest.

kereskedő, Czegléd.

szőlőtulajdonos, Báes-Almás.

Végh S á n d o r kereskedő, Czegléd.

U n g h v á r y László

L a u t u r n e r Ignácz

Horváth Sándor

lc. jegyző, Tárnok.

miniszteri számtiszt, Budapest.

kertész, Czegléd.

ifj S c h a t z R ó b e r t

Linzbauer József

Czuczin Ignácz

orvosnövendék, Budapest.

gazdatiszt, Tárnok.

kertész, B.-Szent-Tamás'.

Vékony Antal

Bozansits Alajos

P i r o s Lajos

birtokos, Vadkert-Tázlár.

szőlőbirtokos, Diósd.

. szőlőtulajdonos Czegléd.