KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

Budapest, 1897. évi január lió 3-án.

VII. évfolyam.

1. (547.) s z á m .

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Aí országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Figyelmeztetés. Jelen számúnkhoz tagjaink részére posta" utalványt mellékeltünk, melylyel kérjük a tag' sági dijat mielőbb beküldeni. Igazgató.

Meghívó. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya 1897. évi január hó 9-én (szombaton) délután 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. Fő-tárgyak: . 1. Mult választmányi ülés jegyzőkönyvé-nek bemutatása. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag ki-

x

3. Meghalt tagok bejelentése. 4. Uj tagok • felvétele. 5. Növénytermelési szakosztály javaslatai: Luft Károly emlékirata a kendertermelés emelése tárgyában. 6. Kísérleti állomások tárgyában. 7. Az OMGE. alapszabály-tervezetén a szövetségi alakuló gyűlésből kifolyólag foganatosítandó változtatások. 8. Az alapszabályok megváltoztatása czéljából egybehívandó rendkívüli közgyűlés határidejének és tárgysorozatának megállapítása. 9. Szolgálati és. fegyelmi szabályzat kidolgozására egy bizottság kiküldése. 10. Folyóiigyek. Budapest. 1896. deczember 30. Gróf Dessewffy Aurél, s. k. elnök.

Teendőink. Elmúlt az ü n n e p s é g e s millenáris eszt e n d ő és m a g a u t á n n e m c s a k az ü n n e pélyek, a kiállítás emlékét hagyva, h a n e m r e á n k mezőgazdákra n é m i reménységet ; és u j kilátásokat, de főleg u j m u n k á t .

M e p M mialei szerfláfi és szomMoi.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelelt), illői ül 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

Mindenkinek el kell ismernie, hogy h a z á n k legjelentősebb közgazdasági ága: a mezőgazdaság, amely országunk ezredéves fentartásának alapját képezte, az utolsó h u s z o n ö t év alatt külső és belső okok következtében a lokozatos hanyatlást tünteti föl és ezzel az ország legtöbb tagot számláló produktív osztályának elszegényedését, sokrészben elpusztulását. Ezzel szemben éppen az utóbbi években fejlődött ki h a t a l m a s a n az a törekvés, melynek czélja a mezőgazdaság helyzetének javítása. Minden vonalon megindult a tevékenység a mezőgazdaság érdekeinek b e h a t ó b b istápolására, a m e z ő gazdasággal foglalkozók helyzetének javisára. Hogy ebben a m u n k á b a n m e n n y i ellentétes törekvésre, m e n n y i n e h é z s é g r e és rosszakaratra találtunk elleneseink részéről, azt a napról-napra jelentkező küzdelmek tapasztalatai igazolták. És sokáig ugy látszott, hogy a mezőgazdaság helyzetének javítását czélzó r e m é n y e i n k hiuk, törekvéseink m e d d ő k m a r a d n a k , oly h a talmasan jelentkezett m i n d e n téren az ellentétes áramlat. A kitartó m u n k a , a fáradhatatlan lelkesedés a z o n b a n m i n d e n nehézséget legyőzött és m a önérzettel m o n d h a t j u k , hogy a mezőgazdaság j a v á r a irányuló m u n k á l k o d á s gyümölcse érni kezd, törekvéseink megvalósulásának küszöbén állunk. E n n e k az e r e d m é n y n e k elérése első s o r b a n a gazdatársadalom m u n k á l k o d á sának az eredménye. Mert a gazdatársadalom volt az, a mely lethargiához hasonló tétlenségéből az utolsó órákban, de m é g mindig elég k o r á n kibontakozott és a cselekvés terére lépett, követelve jogos érdekei kielégítését. És n e m elégedett

MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE

meg a puszta rekriminácziókkal, h a n e m m a g a is a tettek m e z e j é r e lépett, a mid ő n szervezkedvén a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségében, megalkotta a m a társadalmi érdekképviseletét, a mely súlyt és tekintélyt is képes adni kifejezett kívánságainak. A mezőgazdaság helyzetének javítása t e r é n t e h á t az első lépés megtörtént.. A nagy m u n k a sikerének alapjai készen vann a k . De mindez még csak előkészítő m u n kálat a további munkálkodásra, a melynek kötelezettségét a multakból vettük át. Most m á r elérkezett az ideje a n n a k , hogy a mezőgazdák s a j á t helyzetük javítására éppen megalkotott -érdekképviseletük u t j á n m i n d a z o n intézmények létesítését sürgessék és közvetlenül előkészítsék, a melyek a segítségre szükségeseknek mutatkoznak és a z o n káros befolyásokat eltávolítsák, a melyek a mezőgazdaság boldogulását megakadályozzák. E b b e n a tekintetben a most kezdődő esztendő m á r igen jelentékeny m u n k á l k o d á s i kört nyit, a társadalmi érdekképviseletnek. Első sorban az Ausztriával kötendő v á m - és kereskedelmi egyezségnél kell, hogy e szervezet a mezőgazdaság érdekeinek érvényre j u t á s á r a törekedjék. Hogy ezt a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a jövőben sikeresen fogja megtehetni, arra a mult elég biztató példát nyújt, amidőn ezen szervezet h i á n y á b a n is sikérült eddig is m e z ő g a z d a sági kívánságaink n é m i részét a kiegyezési tárgyalásoknál érvényesíteni. De ezen kivül a t e e n d ő k n e k egész sorozata áll előttünk, ahol a gazdasági érdekképviseleti szervezet az eredményekre való ki-

Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám.

A szövetkezet czélja: I. Olcsó közveBizomány osztály. Gyapjú, hízott marha és sertés bizotítés gazdas. felszerelési és fogyasztási mányi értékesítése. - Hadseregellátás. czikkek beszerzésénél. II. Mezei gazd. Vetőmag-osztály. Gabonaeladás. termények legelőnyösebb értékesítése. Erötakarmányok vétele. Mindennemű vetőmagvak megvétele III. Hitelnyújtás a tagok részére. Fedezeti tőzsdei kötések. és elaclása. Eredeti külföldi magvak. Tűz és jég elleni biztositások Heremagvak bérröstolása. Árú-osztály. közvetítése. Gazdasági gép-osztály. Összes gazdasági czikkek a legkiváSürgönyczim: M. kir. államvas. gépgyára mezőlóbb minőségben. Mezőgazdák, Budapest. gazdasági gépeinek szövetkezeti képMűtrágyák. Hivatalos óra 1/29—1-jg és 2—5-ig. viselősége. Építkezési anyagok. Árúraktár czime: A „bergerdofi Eisenwerk" tejgazdaGazdasági vasnemüek. M.. Á. V. ny. pályaudvar XX. sz. raktár. sági gépgyár kizárólagos képviselete. A szövetkezet alapszabályait és havonkint kétszer megjelenc „Üzleti Értesitő'-jét bárkinek ingyen Mai számunk

oldal.

Adrience Platt & Co. new-yorki, kaszáló, marokrakó és kévekötő gépeinek kizárólagos képviselete. V. Vermorel-féle Éclair-permetező kizárólagos képviselete. Csonka Bánki-féle petroleummotorok mezőgazdasági képviselete. Mindennemű kipróbált solid kivitelű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptelepek, malmok, takarmányos és tejes kamarák berendezése. és bérmentve megküldi. "*3H

16

KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HO 3.

látással veheti fel a m u n k á l k o d á s folyam á t . Az -adózási viszonyok rendezése és ezzel együtt a föld a d ó j á n a k leszállitása a mezőgazdasági t e r m é n y e k biztositása é s megkönnyítése, a szövetkezetek életbeléptetése, a börze reformálása által, a legközelebbi j ö v ő n e k máris napirendre tűzött m e g o l d a n d ó kérdését jelentik. E mellett a szakértelem terjesztésére a mezőgazdasági termelés technikáj á n a k fejlesztésére az érdekképviseleti szervezet jelentékeny befolyást gyakorolh a t . Végül, a mit egyáltalában n e m lehet kicsinyelni a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének feladata a mezőgazdasággal foglalkozók körében saját ügyeik iránt való érdeklődésüket fokozni, sőt sok tekintetben felkelteni, hogy a mezőgazdasági körök a m a g u k érdekein e k szolgálatában m i n d e n k o r résen állj a n a k , hogy a mezőgazdasági érdekeket érintő közdolgokban részt vegyenek és azok intézésénél az őket megillető befolyásukat a mezőgazdaság j a v á r a érvényesítsék. A második ezredév elsője t e h á t sok és f o n t o s teendő v é g r e h a j t á s á n a k kötelességét rójja a mezőgazdákra, de tagadhatatlanul jogos reményeket is támaszt, a a melyek alapját az előző évek m u n k á l kodásával m á r lerakták. Hogy ezek a rem é n y e k teljesedhessenek, arra a mezőg a z d á k n a k további fokozott ernyedetlen m u n k á s s á g a szükséges. Adjon Isten e m u n k á s s á g h o z elegendő kitartást és erőt az u j évben. Sz. Z.

GAZDASÁGI

ÉPÍTÉSZET.

ÉovatvezetS: Szálender Gyula.

A trágyatelepek helyes berendezése. Trágyatelepek építése tulajdonképpen igen egyszerű dolog és sok változatosságot, lényeges eltérést bennök alig találhatunk. Mindazonáltal igen gyakran van alkalmunk alapjában elhibázott trágyatelepet láthatni, melyet ugyanazon költséggel s munkával sokkal czélszerübben is lehetett volna felépíteni. Ezért azt hisszük nem lesz felesleges a helyes trágyatelepet — mely nélkül jó trágyakezelés el sem képzelhető — annak kellékeit egy néhány egyszerűbb, a praxisban jól bevált tervezettel együtt az alábbiakban röviden ismertetnünk. Leglényegesebb része a telepnek kétség kivül a feneke. Ennek mindenesetre vizáthatlan anyagból kell készülnie, hogy se a trágyalében foglalt-, se a bomlásnál keletkező oldható anyagokból a földbe mi se szivároghasson. Sch. J. tanár a Oest. L. W. 1894-ik évfolyam 8-ik számában egy rosszul alapozott trágyatelep altalajának, analyzisát ismerteti, melynél kitűnt volna, hogy 5 év leforgása alatt a trágyából 175—250 q foszforsav, 3500—5000 frt értékben és 180—225 q káli 2000—3000 frt értékében veszett el. Ha e számokat kissé túlzottaknak kell is feltételeznünk, annyi bizonyos, hogy évek során e módon jelentékeny összeg mehet veszendőbe s hogy a fenékre fordított költség minden esetben meghozza a maga kamatját. Legjobban megfelelne e czélra kétségkívül a 8—10 cm. vastag portlandczementburkolat. Ez azonban nagyobb telepeknél oly drága, hogy alkalmazását alig ajánlhatjuk. Olcsóbb, de azért még mindég elég költséges

a téglaburkolat is, kivált, mert e czélra csakis első minőségű, nagyon keményre égetett téglát s portlandczement-habarcsot szabad használnunk. Ott, a hol a termés kő, legyen az bár keményebb homok vagy mészkő, könnyen beszerezhető, ott az ilyen burkolat az előbbieknél olcsóbb, s minden tekintetben megfelelő alapot fog szolgáltatni. A legtöbb esetben azonr ban csak az agyagdöngölés mellett kell maradnunk, mely legalább 25—30 cm. vastag rétegben felrakva és 10—10 cm. vastag rétegekben keményre megdöngölve szintén vizáthatlan alapot eredményez. Bármely anyagból is készüljön a trágyatelep feneke, annak mindig bizónyos hajlással kell bírnia, hogy a fenekén összegyűlt ló lefolyást találjon. Ezt a hajlást, melynek méterenkint legalább 3—4 ezentimétert kell kitennie, mint alább látni fogjuk, sokan az oldaloktól a közép felé, sokan megfordítva a középtől a szélek felé alkalmazzák. Mindkét esetben azonban a trágyalé-kutban kell /végződnie, hogy a. felesleges lé e helyen gyűljön össze/ Épp ily szétágazók a nézetek a telep fenekének fekvéséről illetve mélységéről is. Sokan a lemélyitett trágyadombok mellett kardoskodnak, azt állítván, hogy csakis gödörben érik meg egyformán a trágya s csak igy vannak oldalai a kiszáradástól megvédve. Mások ezt határozottan károsnak tartják, mert a 1'5—2-0 m. mély gödörből a trágya kihordása nagyon meg van. nehezítve s mert a trágya erősen felmelegszik s lassú bomlás helyett penészedésnek, rothadásnak indul.. Ezek a földfeletti vagy csak részben lemélyitett telepet tartják a legczélszerübbnek. Magam is az utóbbi nézetet vallom s inkább semmit mint túlsókat építek a föld alá. A lemélyitett telepek különben költségesebbek is szoktak lenni. A földkiemelés munkálatot eltekintve nagyon megdrágítja ezeket az, hogy oldalaikat a legtöbb esetben ki kell falazni, a mi 1 "5—2'0 m. mélységnél már számottevő összegbe kerül. Alakra nézve legegyszerűbb a telepnek nyújtott négyszöget adni, melynek keskeny oldalain egy-egy 3'0 m. széles, 1 : 15—-1' : 20 arányban menedékes lejáró van elhelyezve. Nagyobb marhaállománynál czélszerübb a telepet két egymás mellett fekvő részre osztani, melyek egy közös trág.yalékuttal birnak s melyek között az istállóból jövő trágyakihordó vasút könnyen helyet talál. (1. ábra.) A domb lehetőleg az istálló közelében legyen elhelyezve. Északon, szélmentes oldalon fekvő s fákkal körülültetett telep lesz a legkevésbé kitéve a szél és nap kiszárításának. Jó, ha kissé emelkedettebb részen fekszik, mert ellenkező esetben oldalait, ha ezek nem volnának a földből kiépítve, 30—40 centiméter magas fallal, vagy legalább földhányással kell körülvennünk, s igy akadályoznunk meg, hogy az udvaron összegyűlt eső-, hó-viz a telepbe utat ne találjon. A hely kiszemelésénél vigyáznunk kell, hogy a legközelebbi kut legalább 10 0 m, távolságra essék, mert még a leggondosabban készitett alapnál s a legjobban kezelt telepnél se akadályozhatjuk meg teljesen, hogy az altalajba trágyáié ne szivárogjon s hogy ez magasabb vizállásnál a kut vizét ne inficziálja. A telep nagysága függ az állatok számától, takarmányozástól s főleg természetesen a felhasznált alom mennyiségétől. Legegyszerűbb az évi trágyatermelést kiszámítanunk, a miből bizonyos kihordási időközt alapul véve könnyen meghatározhatjuk a - szükséges területet. Égy felnőtt marha után naponta nagy átlagban kb, 3;5 kgr. trágyát vehetünk fel. Ha most a trágya pl. 100 napig marad a dombon, minden egyes darab után 3500 kgr. gyül össze. Mivel 1 m3 s|EÖzépnedves trágya kb. 600 kgrmot nyom, a fentemiitett mennyiség 6 0 m s tesz ki és hozzá T 5 m. magas rakás mellett 4'0 m2 terület szükséges. Trágyalé-hut nikiden telepnél elengedhet len. Czélja ugy az istálló folyókáin összegyűlt, mint a telep fenekén összeszivárgott

1. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. lét a legrövidebb uton felfogni. Az első czél elérésére lehetőleg az istálló közelében, a második miatt a telep hosszoldalának közepében helyezendő el. Alapjának, falainak okvetlen vízhatlan anyagból vagy legalább is vizáthatlan vakolattal kell készülnie. Tetejét vagy boltozat vagy csak egy keményfából faragott fedél képezze, mely utóbbit a gyors elrothadás meggátlására tanácsos Carbolineummal bekenni. Nagyságára irányadóul szolgálhat, hogy számos marhánkint évenkint átlag 10—1"38 trágyáié gyül össze, illetve ennyi folyik a kútba. Sok helyt a trágyalé-kut fölé cselédárnvékszéket is helyeznek. (2. sz. ábra). Ezeket előre bocsátva az 1—11. sz. ábrákban több kisebb-nagyobb s; a praxisban jól bevált trágyatelep-tervezetet mutatunk be. I. így az 1. sz. ábra egy 40—50 darabból álló tehenészet, trágyáját befogadó, félig lesülyesztett tele;pet tüntet elénk. A telep négyszög alakú legömbölyített sarkokkal. Oldalait felében a föld alá épített, felében szabadon álló l'O m. magas és 48 cm. vastag téglafalak képezik, mely mindkét felén czementtel van kihézagolva. Fenekére 30 cm. vastagságban agyagréteg van döngölve, mely a középső folyóka felé 1:35 arányú eséssel, bír. Ez utóbbi ismét a téglából falazott s czementtel rakott trágyalékut felé menedékes s hogy a rajta fekvő trágya a lefolyást el ne zárja, egész hosszában kemény fapallókkal van befödve. A két keskeny oldalon egy-egy 3'0 méter széles és 1 : 20 lejtővel épített lejáró látható, melyek a könnyebb ki s behordás végett terméskőburkolattal vannak ellátva. E 180 m2 területű trágyatelep összes költségei a primitív árnyékszékkel együtt kb. 320 frtra rúgnak. II. A 3. ábra a földfeletti trágyatelepek legegyszerűbb alakját mutatja. A telep tulajdonképpen csakis az agyaggal kidöngölt menedékes alapból s az ezt környező terméskővel vagy téglával kifalazott földhányásbői áll. Ez utóbbi belülről a trágyaléfolyóka oldalát alkotja, kívülről pedig megakadályozza, hogy az udvar vize a telepbe kerüljön. III. A 4. ábra Rovara jószágigazgató trágyatelep-rendszerét tünteti elénk, melynek modeljét az ezredéves kiállításon is volt alkalmunk láthatni. E telep oldalait J'25 métermagas, felül 32 cm. alul 64 cm. vastag téglafalak képezik. A falak mentén egy téglával kirakott csatorna vezet, mely a fenekén összegyűlt s a fal nyílásain idefolyt trágyalevet a kútba vezeti. Alja domború, illetőleg a középtől kifelé menedékes és élére állított téglával van kiburkolva. A telep két különálló részre van osztva, s ezek között egy 4'0 méter széles ut van hagyva. 24'0 méter hosszúság s ugyanennyi szélesség mellett kb. 120—140 állat trágyáját képes befogadni s összes költségei a fent leirt kivitel mellett mintegy 760 frtra rúgnak. IV.. Hasonló ehhez az 5. ábrában vázolt telep is, melyet a magyar-óvári főherczegi uradalomban alkalmazunk már évek óta. Fenekét e teljesen a föld felett fekvő telepnek 25 cm. vastag agyagréteg képezi. Szélein körül-körül egy terméskővel kifalazott csatorna húzódik végig, melynek külső fala valamivel magasabb mint a belső. A fenék a telep központján a legmagasabb és innen mind a 4 oldal felé 1 : 20 arányban menedékes. Trágya tehát lében soha sem állhat, mert a fölösleges lé a csatornába s.ezen keresztül a kútba folyik. Tulajdonképpeni oldalfalai e telepnek nincsenek, minek az olcsóságon kívül meg van az a jó oldala, bogy akihordásnál a kocsik keresztül-kasul járhatnak s hogy a domb oldalait is a szükséghez képest jól meglehet öntözni, A használatban lévő szivattyúkkal való öntözés — eltekintve, hogy jó trágyalészivattyu vajmi ritka — t. i. több hátránynyal jár. Magasabb s nagyobb területű domboknál igy pl, leginkább csak a domb felülete lesz megöntözve, oldalai, melyeket pedig a szél leghamarabb szárit ki, nedvességhez alig juthatnak, A fecskendezés

1. S Z ÁM. 7 - I K É V F O L Y A M . kiegészítéséül tehát a kútból levet merítünk a folyókába s innen lapáttal locsoljuk a telep oldalaira. Mivel mint m á r e m l i t é m , a kocsik kiés lejárása nincs határozott helyhez kötve s mivel a nehéz kocsi a téglafalat h a m a r kikezdi, szükséges a külső falra köröskörül 20 cm. vastag kemény fagerendát fektetni s ezt több, a földbe jól levert karóhoz erősiteni. Az 5. ábrán jelzett nagyság mellett e telep összes költségei négyszögméterenkint átlag 1 frtba kerülnek, a mi a jelen esetben 144 frtot tesz ki. V. A 6. ábra a bábolnai ménesbirtok Újm a j o r j á b a n épült trágya-telepét tünteti elénk. A telep az istállóból jövő vasút által két egyenlő, 24"0 m. hosszú s 12 m. széles részre van osztva. Agyaggal kivert feneke mindkét oldalon a közös félkör alakban épitett kut felé bir meglehetős eséssel, ugy hogy az utóbbi, helyen az alap m á r 1"5 méterrel fekszik a föld szine alatt. A telep fenekén összegyűlt lé az egyik oldalon több- keskeny nyíláson, a másik oldalon pedig egy falazott csatornán át jöhet a kútba, A keskeny oldalokon egy-egy lejáró vezet a telepbe. Nem annyira szükségből, mint inkább a telep szép egyenes széleinek biztosítására mind a 4 oldalon fakeret van

7

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . J A N U Á R . H Ó 3. 12 cm. vastagságban egy portlandczement beton réteg képezi, mely a két keskeny oldalról a közép felé 1'40 arányban menedékes. Ugyaniy arányban esik a középen végig húzódó folyóka is a trágyalékut felé. A szemközt fekvő lejárók csak 1-15 esésre vannak épitve s a k i f u t ó k kapuit is képezik. Az 500 m 2 területű telep k. b. 125 m a r h a trágyáját képes befogadni s a fent leirt kivitelben a tervező adatai szerint összesen 2100 frtba kerül. Nézetünk szerint sokkal czélszerübb volna a drága betont, melynek négyszögmétere m á r maga legalább 2 frtba kerül, egyszerű agyag réteggel helyettesiteni, miáltal ugyan ezt a telepet m a j d felényi költséggel az az 1200 frttal is elő lehetne állítani. Száhlender Gyula.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutjra Ferencz.

A ragadós tüdőlob irtása. Az állategészségrendészet terén elérhető legszebb eredmények közzé kétségkívül azok tartoznak, midőn czéltudatos és következetes

vagy nemcsak ragályozás u t j á n támad, h a n e m hogy egyebek között főképpen a mosléketetéssel a legszorosabb okozati összefüggésben áll, azonkívül pedig ezt a betegséget is olyannak tekintették, mely m á r „benne van a f a j t á b a n " . Némely helyen és pedig nemcsak a pórnép köreiben az irtási eljárással szemben valóságos, agitácziót fejtettek ki, melyet csak a mindenkit szükségképpen meggyőző siker, a betegségnek teljes megszűnése, hallgattatott el. A nagy munka nincs ugyan még teljesen befejezve, de a mi belőle még hátra van, az a megtörténthez képest nem bir elég jelentőséggel. A 14 vármegyére kiterjedő fertőzött terület túlnyomó része egészen járványmentes és a betegség már csak 3—4 vármegye területén .és ott is többnyire csak szórványosan fordul elő. Ugy véljük tehát, nem lesz érdektelen, ha az irtási mivelet menetét, eddigi eredményeit és költségeit az „Állategészségügyi Évkönyvek" nyomán az alábbiakban ismertetjük. A nyugat felől hozzánk importált b e t e g ' ség a dunáninneni s részben a tiszáninneni vármegyék területén terjedt el és a fertőzött terület az ország északnyugati sarkát foglalta el, melyet délfelé a Duna, kelet felé Sáros

.. ábra. 40—50 db szarvasmarhára épült, felül mélyített trágya telep

#

l

é

^

M

s í

5. ábra. A m.-óvM főherczegi uradalomban lévő trágyatelep felülnézet'®. 3. ábra. Egyszerű földfölötti trágyatelep. a földbe erősítve. E 576 m 9 területű s igy kb. 280 m a r h a trágyáját befogadó telep összköltségei 810 írtra rúgtak. Egy számos m a r h á r a tehát átlag 4.50 forint és egy négyzetméter területre 1'40 frt esik. Ausztria egyes vidékein, de különösen Cseh és Morva országokban igen gyakran láthatjuk Wolf A. mérn&k trágyatelepét. (1. 9. sz. ábra.) Az 1*20 magas § felében a föld szinealatt fekvő oldalfalak itten a többiektől éltérő. Jeg kör, illetve perecz alakra vannak épitve A 2 körrész csúcsaiban egy-egy trágyalé-kut v á n elhelyezve, a melybe a középen végighúzódó tísatörna a fenéken összegyűlt lét vezeti. Állítólagos előnye é rendszernek a b b a n állana, hogy a trágya igy j o b b a n s könnyebben összetaposható volna, s hogy egyenlő terület mellett valamivel kevesebb oldalfal szükséges. VII. A 10—11. ábrákban végül Schuberth A, berlini műépítész kifutóval egybekötött trágyatelepét mutatjuk be,- mely a n é m e t gazdasági egyesület tervpályázatán az első díjjal lett ki-, tüntetve. A 20'0 méter széles s 25'0 méter hosszú telep l'O méter magas téglázattal s 1*25 magas korláttal van körülvéve. Alapját

eljárással sikerül egyik-másik veszedelmes betegséget, mely körábban nagy vesztesége* ket okozott a z állatállományokban, teljesen kiirtani valamely földrész területéről, Nálunk az első ilyen eredmény az volt, midőn a keleti marhavészt az 1874. XX. t.-cz. nyújtotta esz* közökkel az ország területén teljesen elfojtották, ugy, hogy a z 1881. év óta e betegségnek egyetlen esete sem fordult elő többé. A második hasonló e r e d m é n y h e z m á r nagyon közel állunk, a mennyiben a ragadós tüdőlob irtása, melyet az 1893. II. t.-cz. elrendelt volt, eddig már olyannyira előrehaladott, hogy előreláthatólag már a közeli jövőben ettől a nagyon veszedelmes betegségtől is teljesen mentes lesz az ország. Ismereteseik ez utóbbi törvénynek és m a g á n a k az irtásnak előzményei, mert e lapok hasábjain is ismételten szóba került ez a kérdés.* Az egész mivelet éppen a közvetlenül érdekelt gazdaközönség köreiben sok helyütt nagy ellenszenvre talált és általában nagyon csekély volt a bizalom a siker iránt, mert hiszen m a j d n e m általános volt a nézet, hogy a betegség nem * L. ,Köztelek' 1893. évf. 106., 405.;; 526., 806. lap

Abauj, Gömör és Nógrád, mint még szintén fertőzött Vármegyék határoltak. Az utóbbi évekb e n azonban m á r Zemplénben is fordult elő két községben, de onnan csakhamar kiirtatott, m a j d Heves, Borsod, Pest Vármegyéknek, a jel^ zett területtel SzordszédOs Vidékein kezdett mutatkozni, jelezVé az iránytj melyben a vásári forgalom közvetítésével Okvetlenül, bár lassankint, terjedt volna, h a terjedésének az elfojtó intézkedések n e m állják ú t j á t . Mindössze ezideig 18 vármegyében fordult e l ő - a betegség, eltekintve Csongrád, Arad és Temes vármegyéktől, hol azt egyes szeszgyárak hízóiban felvidékről odahozott állatokon állapították meg. Az irtási mivelet az 1891, év folyamán indult meg, midőn h á r o m vármegye (Bars, Nyitra és Pozsony) anyagi hozzájárulásával lehetővé tette a betegség gyanújában álló állatok leölését. A következő évben már h a t vármegyében és jóval nagyobb anyagi eszközökkel és erélylyel folyt az irtás, a mire az akkortájt Németországgal megkötött állategészségügyi egyezmény is volt serkentő befolyással, mig végre az Í893. évi I.-cz. megalkotása az irtást áz egész vönalon megindította és ez idő

16

KÖZTELEK,

óta azután az eredmények is szembe kezdtek tűnni. Az ; utóbbi öt. év alatt a fertőzött községekben leöletett beteg és beteggyanus, illetőleg vágóhidra szállított fertőzésről' gyanús szarvasmarha: Beteg Gyanús ..Fertőzésről gyanús 1891-ben : 987 1,110 1892-ben36 ' 4,973 ' 160 1893-bán 2,289 426 " 8,698 1894-ben 2,356 1,030 17,538 1895-ben , 845 \ 1,176 10,088 Összesen 6,637 3,778 41,297 A z öt év alatt tehát mindössze 51,712

1897. JANUÁR

3.

1. S Z Á M . 7 - I K

ÉVFOLYAM.

Az 1894. és az 1895. évre vonatkozó adatokat vármegyénkint összegezve az alábbi két táblázat tünteti fel, mely táblázatok az eltávolított állatok számán kívül még azok becsértékéről és az értők fizetett átlagos kártalanítási összegről is felvilágosítást nyújtanak. A következő táblázatban még külön összeállítottuk azokat az adatokat, mélyek, a megállapított kártalanítási összegek, illetőleg, a becsérték és a tényleg kifizetett, összegek égymáshoz való arányát . tüntetik 'fel, m e l y e k b ő l " kitűnik, hogy a kincstár áz egyes években beteg és gyanús állatokért a .kártalanítási 'i5sz- ' szeg, (azaz a becsérték 9 /io részének) 59 - 3 — 6 2 ' 8 % - á t , a fertőzés gyanúja miatt elszállított

11. ábra,. Kifutóval .-egybékötött tr'igyatelep keresztmetszete. .

S. ábra. Köralaku trágyatelep. db s z a r v a s m a r h á t távolítottak el a fertőzött vidékről. E nagy m u n k á n a k eredménye a fertőzött terület fokozatos kisebbedésében, illetőleg , a fertőzött községek és udvarok számának u j a b b a n igen erős csökkenésében mutatkozik. Fertőzve volt ugyanis: Vármegye Község Udvar 1891 elején 9 66 ? 1892 „ 12 89 385 12 :9? 1893 . B . .1894. „ . 13 82 206 30 1896' 12 . Az 1894. évig a számok emelkednek; mért azelőtt a betegséget általában titkolták

HO

és csak a n n a k kártérítés ' mellett való irtása óta jelentik be azt pontosan. Ugyanebből az okból az előbbi évekre vonatkozó nem pontos számokkal szemben az utóbbi évekre vonatkozók m á r egészen pontosak és szabatosan jelzik a tényleges állapotot. Az irtás költségeire vonatkozólag csak az utóbbi h á r o m évből állanak adatok rendelkezésünkre és ezek közül is csak az utolsó két évre vonatkozók minden tekintetben szabatosak és megbízhatók. Ezek szerint helyben a leölt és a vágóhidra szállított állatokért az államkincstár az első években az érdekelt törvényhatóságok némi hozzájárulásával, kártérítés czimén fizetett:

1893. okt. i 1894-ben 1895-ben Összesen

; 16,475 17,125 11,071 44,671

állatokért pedig a becsérték 457—51'7°/o-át • fizette ki, mig a többi az állatok eladásából' megtérült. Végezetül, még az alábbi összeállításban azt tüntetjük fel, hogy a fertőzött vármegyék- : 1.495,832 frt 28 krt I bői külön-külön hány állatot távolítottak el és 691,192 frt í 501,416 •„ ! .303,219 „ (

Beteg éB gyanua á l l a t o k u t á n Fertőzésről gyanús állatok után darabonkinti átlagos A kártalanítási. . darabonkinti átlagos A becsérték hány kártalanítási kifizetett összeg hány becsérték _ fizetett .' százalékát fizette kártalanítás összeg összeg százalékát fizette kr, frt ' kr. irt >62'&°/V 59'3°/o 597%

64 89 62 55

,96 • 50 10 79

:

33 46 28 26

25 -32 41 15

61-1% 5.17% ' 457% 46'8%

.

1. S ZÁM. 7 - I K É V F O L Y A M .

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . J A N U Á R . H Ó 3. 7 1

KERTÉSZET.

Kovatvezető: Angyal Dezső. Marháért

A • ragaclós tüdőlob ez időszerint még öt vármegye egyes községeiben fordul e l ő ; t e kintettel az egészen rendszeresen tovább folyó irtó eljárásra, nincs m á r messze az idő, midőn az. ország ismét egy veszedelmes állati betegségtől teljesen és egyszersmindenkorra mentes lész. D r . H. F.

Filloxera által elpusztított szőlők rekonstruálása. Dr. Vhdnay Béla ügyvéd és zalamegyei szőlőbirtokos a filloxera által elpusztított szőlők felújítását tárgyaló 1896. éviV. tcz. végreh a j t á s á n a k sikeres keresztülvitele iránti aggályait egy terjedelmes Emlékiratban hozta a földmivelésügyi miniszter tudomására, melyben azon meggyőződését fejti ki, hogy ezentörvény végrehajtása elé a gyakorlati kivitel közben oly nagyfokú nehézségek fognak gördülni, amelyek esetleg magának e szentesitett törvénynek novelláris megváltoztatását és kiterjesztését is mielőbb szükségessé fogják tenni. Dr. Vadnay aggályait két fejezetben tárgyalja, melyeknek kivonatát a következőkben a d j u k : A 96. évi V. t.-cz. indokolásában ki van fejtve, hogy az országnak 300,000 kat. holdnyi kiválóbb jelentőségű elpusztult szőlőinek. rekonstruálására mindenekelőtt 1.440,000,000 azaz egyezernégyszáznegyvenmillió szőlőojtványra volna minimaliter számítva szüksége. Ezen czélra az eddigi tapasztalatok alapján

K i m u t a t á s a r a g a d ó s t ü d ő l o b i r t á s á n a k k ö l t s é g e i r ő l az 1 8 9 4 . Beteg és gyanús állatok, után •j Drbonkinti átlagos; £t? Z ™ "

%

|||

A kártal szegnek zalékát kincstár

Vágóhidr állatok

1241 176 12 39 304 22 217 69 82 94 446 237 '79 206

Árva Bars . . . . . . Esztergom . . . . Hont Liptó . Nógrád N y i t r a . . . . . . Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun Pozsony . . . . . Sáros . . . . . . Szepes . . . . . T r e n c s é n . .' . . . Turócz . . . . . . Zólyom Összegezve

51,423 6,076 1,093 2,973 17,578 1,612 18,081 6,576 6,497 4,111 20,866 21,942 5,546. 14,995

43 20 — 50 37 — 30 90 60 40 27 76 37 20

33,387 62 3,829 10 568 60 2,280 — 11,478 58 1,106'70 9,490 20 3,289 90 3/858 — 3,068 50 12,178 22 9,311 06 3,417 87 9,205 05

3224 179,374 30 106,469 40

Ö ®

frt kr . 41 43 34 5 2 91 ' 0 8 76. 24 57. 82 73 27 83 32 95 31 79 24' 43 73 46 78 92 5 9 70 2 0 72'79

64-9 63-0 52-0 76-6 65-3 68-6 52-5 50'2 59-3 74-6 58-3 42'4 61-6 61-4

3,311

21 75 47 38 58 46 37 75 50 30 43'7347 67 47 04 32 64 27 35 39 28 43 26 4 4 68

55 61

33 02

59'3 13,901

1.1

évben.

Fertőzésről gyanús állatok után ^ • Drbonkinti átlagos'H

frt

frt

kr

_

68 48 89 28 41' 16 . 42 95 16 84 —. 181 75 41 53 — 72 31 35 — 30 63 97 35 64 80 138 55 32 26 40 65 29 18 51 60 129 4.5 28 69 80 66 98 • 27, 04 98 48 0 1 ' 27 24 26- 53 8 3 •30 24 — 67 67 26 64 84 75* 0 5 3 6 77: 01 78 85 37 34

394,946 83

863,294 37

K i m u t a t á s a r a g a d ó s tttdőlob i r t á s á n a k k é l t s é g e i r ő l az 1 S 9 5 .

frt Abauj-Torna. . . . Árva . . . . . . . Bars Hont . . . . . . Liptó . . ."••. . . Nógrád Nyitra . . . . . Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun Pozsony . . . . . Sáros . . , . . Szepes Trencsén Turócz , . . . . Zólyom

. . -. . . . .

.

Összesen

kf

10 993 — 626 30,533 93 69 3,227 40 29 2,697 30 431. 21,765 85 7 627 — 108 9,703 80 •7 607 50 26 3,149 — 31 1,472 30 369 18,474 30 140 9,350 34 42 2,630 30 38 2,766 5 0 1939 107,998 52

'frt '

kr

698 19,311 2,005 1,770 13,179 377 5,487 ' 432 1,467 994 10,402 5,372 1,712 1,209

50 20 35 70 97 50 40 — — 30 76 30 80. 62-

64,419 40

frt kr 62 •48 46. 93 50 89 89 •86 121 47 50 66 6.2 72

06 78 77 ; 91 50 57 85 78 11 49 0678 63 80

55 í

frt

frt kr 43 30 29 61 30 53, 50 61 56 32 28 38 40 31

53 70-1 85 63-2 06 62-1 05 65-6 58 60-5 93 60-2 81 56-5 71 71-1 42 4 6 6 07 67-5 18 56-3 37 '57'4 78 65-1 83 43-9

28 41- 45-7

' frt

490 62,480 27,171 1,24Q 1.18,852

— 90 39 — .64

245 33,234 10,159 616 53,553

657 60 25 828 3044 359 , — . 103

50,060 . 5,503 3,189 45,548 156,486 30,966 -— 7,471

— — — 43 17 —

23,027 2,613 1,517 24,465 71,420 14.251 — . 3,696

—

509,458 5 3 .

162

3637

évibeit.

A kincstártól fizetett kártala-

kr

7 1365 370 18 2296

9 7 . 0132

62 10

—.' 58.1 , — — ; 39-2 13 22-8 10 ' 45..;— — 48-2 — 51-5 5 23-2 248 13 28-1 9 . 308 ' 22-2 8 457 40-3 117 2095 — •56-7 56' 1 ' ' 3 . 2 39-3 383 — •49-483, 505

Fertőzésről gyanús állatok után Drbonkinti átlagos Becsérték

~ cg kifizetett összeg

kártalanítási ösz?egnek hány száilékát fizette a incstár? góhidra szállított Itatok száma.

.a kártalanítási g" összeg » g

A kincstár tényleg fizetett

Megállapított kártalanítási összeg

lyben levágott Hatok száma

Beteg és gyanús, állatok után

•

frt kr

kr . frt kr

.161,902 •83 94,098 13,071 33,328 21 35.625 •— . 8,140 5,565 11,498. Us 41,633 80,833 90 4,904 21,060 — 33,607 119,214 8,205 36,939 •ÍLi ' 16.119 39,913 28 29,147 05 . 16,535 89,328 159,015 48 36,613 —• . 14,417 10,738 21,916 76,288 62 38,576

s

kr

1 II

frt kr frt, kr — ' 35 — 78 24 34 43 27 45 89 34 22 76 23 3 2

— 70 -90 45 50 7 3 — 68 — .51 25 74 — 6002 —

76 91 127 55 51 á6 — 65 72

A „

5 8 . 15 23 : 150 — — , 11 130 16 19 35 0 5 45-9 -r— 86 — 72 4 3 56 ,47-5 56 60 6 8 47-5' 14 242 01 29 55' 5 3 7 . 2 9 4 0 2 3 , 4 6 45-9 17 , 53 25 39 70 4 6 0 — 132 — — '2 — 5 4 ' 35 89 49-5 5; 8

55 79

50-0 53-1 37-4 49-6 45-1

Kártalanítás o ~

•

góbidra szálttatott

Abauj-Torna vmegyében 173 12,231-20 frt Árva 8,263 • 251,145-03 „ Bars 1,553 36,144-26 „ w Esztergom 208. 8,708-60 „ Gömör •11,1 5,284-93 „ Hont 1,060' 47,796-72 „ Liptó .5,007 154,775-97 „ Nógrád . 561 27,010-58 „ Nyitra 4,655 137,408-96 „ Pest : 862 34,263-43 „ Pozsony 1,037 41,179-50 „ Sáros 3,998 151,590-53 „ Szepes 7,545 209,287-93 „ Trencsén 2,730 118,420-23 „ Turócz 2,015 74,014-23 „ Zólyom 3,688 135,699'82 „

5^760,000,000' fejtiszta ojtható' szőlővessző volna szükséges, hogy az 10 év alatt Magyarországon megtermeltessék. Beosztva ez óriási feszeget a rekonstruálásra kitűzött 10' évi idő-... termelendő volna évenkint az orS2,..gűan 576,000,000 fajtiszta ojtható amerikai szőlővessző, amelynek termelésére 7200 kat. hold fajtiszta anyatelepre volna szükségünk. És ezzel szemben van eddig mindösszesen 710' hold vosszőtermelő telepünk körülbelül számitva, fajtiszta minőségű, vagyis a szükségeltnek éppen egy tizedrésze. Ez óriási hiányt a miniszter ugy törekedett pótolni, hogy az ország vállalkozó közönségét felhivta, hogy az • állam részéről nyújtandó bizonyos praemiumok és subsidiumok reményében, a gazdaközönség vállalkozóbb része társas avagy m a g á n vállalat u t j á n létesitse mielőbb, a szükséges vessző- és ojtványtermelő telepeket. A miniszter ezen bizodalma nem vezetett eredményre. Csak számbevehető módon sem érkeztek be vállalkozásra jelentkezések, éppen azokról a vidékekről, — a rekonstruálandó területekről — a hol a kisebb vállalkozók telepeinek azon kulturális missziója is lett volna, hogy azon a vidéken, a régi szőlőmunkásokat ezen u j tudományra kiképezzék. Zalavármegyéből és Balatonmellékéről van,,biztos tudomásom a

lyben levágatott

SZŐLŐSZET,

fizetett kártalaníts a becsértéknek ány- százaléka ?

értük a kincstár mennyi kártérítést fizetett az irtás eddigi folyama a l a t t i i . m.

.

26 15

46'8

82

16 KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HO 3. vállalkozási kedv hiányának okáról is. Itt már a küzdelemben vagyonilag kimerült, de gyakorlati tapasztalatokban gazdagabbá lett földbirtokos osztálynál egyaránt meg volna a vállal kozási kedv és a teljesen megbízható gyakorlati jártasság és szakismeret is, vessző- és ojtványtermelésre, de vállalkozni még sem mernek, mert hiányzik a vállalkozáshoz a legfőbb szükséglet, hiányzik az erre szükséges forgótőke, a mely egy vessző szaporítással egybekötött ojtványtermeléshez kataszteri holdanként legalább 1000 forintban kellene, hogy rendelkezésökre álljon. De meg mindegyikök azon nézetben van, hogy még ha az erre szükségei tőkeösszeg rendelkezésökre állana is, önmaguk iránt való első kötelességüknek azt ismernék, hogy inkább elpusztult szőlőjüket fognák azon- a pénzen rekonstruálni és egész szorgalmukat és igyekezetüket oda fordítani, mert hiszen ezen vállalatoknak sikere iránt már tájékozva, sőt részben biztosítva is vannak, míg ellenben állami anyatelepre vállalkozva, - ki biztosítja őket, •— a többi közül is csak ery okot említve, ha például a most pusztító filloxerának időközben biztos orvosszere találtatván, termelendő veszszőjük és ojtványaik vevőre többé nem találva, egész befektetett tőkéjük és fáradságuk kamatostól odá nem vész. Mig ellenben szőlőt ültetve — még ha a. filioxera pusztító vésze el is múlna fejük felöl, az esetre is látnák fáradságuk jutalmát a réginél sokkal jobbat és többet termő ojtványszőlőjükből és e mellett törvényadt z mérten élvezhetnék az öt évig kamatmentes Agrár-kölcsön teljes előnyeit is. íVi-.Í£ ellenben az anyatelep és ojtványiskola létesítésénél az Agrár-kölcsönre .egyáltalán nem számithatnak annak törvényadta formájában, .holott ezen vállalkozásuknál befektetett tőkéjüknek az első öt évben csak egy kraiczárnyi kamatját sem remélhetik. És mit ér nekik csak a talaj rigolozására sem elégséges 100 frt állami subsidium holdankint, a mikor nekik szakértelmük és teljes igyekezetük s fáradozásaik mellé holdankint minimaliter 1000 frtra volna szükségük? A magyar szőlőtermelő osztály az intelligencziának és hazafiságnak kell, hogy azon á fokán álljon, a mely kizárja azt, hogy még lesújtva, elhárithatlan nagy veszedelem után is ajándékot várjon, hanem csakis a nagy elemi csapás által sújtottaknak kölcsönözni szokott állami segélyezésre számítson. Az 1896. évi V. t.-czikk ugyan két különálló, de egybefüggő részből áll, a melynek eleje többi közt a szőlők felújítására szükséges szőlővesszőknek és szőlőojtványoknak nagyban való termelésére is feljogosítja a minisztert: a mely jogosultságát azonban ő a magánvállalkozásra bizva, a gazdaközönségre ruházta át. A törvény II. fejezete pedig a czélra vezető eszközt foglalván magában, a szőlők felújítására nyújtandó kölcsön módozataival foglalkozik. A törvény- ezen két különálló részének mintegy összekötő, kapcsául tekintjük mi szőlőmivelök az I. fejezet 5-ik §-ában foglalt legfontosabb intézkedéseket. Ezen paragrafus ugyan azt mondja, hogy azon előnyökben, a melyek a jelen törvényből a szőlőmivelésre származnak, csak az eddigi borvidékeken levő oly területek részesitendők, a melyek szőlőültetvényeit a filioxera már elpusztította vagy elpusztítja és ezen előnyök kizárólag az ily területeken volt szőlők felújítására nyújthatók, illetőleg vehetők igénybe. Mi ugy hisszük, hogy az állami közérdeknek azzal, hogy mi elpusztult szőlőterületünkön szőlő helyett vesszőt, bor helyett pedig ojtványt készítünk, semmi kárára sem leszünk. De sőt meg vagyunk győződve róla, hogy a nemzetgazdasági közérdek és ügyünk érdekének ezzel csak a leghasznosabb szolgálatokat fogjuk tenni. És mégis ugy vagyunk eddigelé értésülve, hogy a mig ha szőlőinket a sokkal könnyebb módon ós sokkal hamarább jövedelmező bortermelés czéljából kész ojtványokkal ültetnénk te, erre a czélra az esetleg öt évi kamatmen-

fes kölcsönben föltétlenül részesülhetnénk, mig ellenben ha a sokkal költségesebb és nagyobb utánjárást igénylő anya- és ojtványtelepet akarnánk ugyanezen területen létesíteni — ez esetre az Agrárkölcsön jótéteményére éppenséggel nem számithatnánk, hanem vállalatunkhoz csakis a 100 forintos állami subsidium kilátásba helyezett összegéhez reménykedhetnénk. Szerény nézetünk szerint azonban a miniszternek csak egy rendeletébe kerül, hogy a végrehajtással megbízott Magyar Agrár- és Járadékbank kiutalandó kölcsöneit ezen anyatelepekre is kiterjessze, illetve az előállítás költségében mutatkoző különbözet mérve szerint, éppen ezen, amúgy is rendszerint hitelképesebb földbirtokos osztálylval szemben megnagyobbítsa, esetleg talán holdankint 1000 frtig is. Mert csak így látjuk mi Balatonmellékiek — lehet, hogy tán csak a saját specziális viszonyainkból kiindulva a lehetőségét annak, . hogy az intelligensebb földbirtokos osztály, a mely ojtványait eddig is legnagyobb részben önmaga termelte, ezentúl nemcsak a saját szükségletére, hanem az erre képtelen kisgazdák szükségletére is elegendő s megfelelő mennyiségű ojtványt az erre megjelölt időtartamon belül termelhessen. A kisgazdák részére, mondom, mert az így létesítendő anya- ős ojtványi telepekről szerény nézetünk szerint az ojtványtermeléshez kellő intelligencziával amúgy is rendelkező földbirtokos osztálynak, különösen az első években, csak egy szál ojtványt sem volna szabad az Agrárkölcsön utján is kiosztani, mert ezek a megfelelő anyagi segítségben részesülve, önerejükből is képesek lesznek azt előállítani. Mig ellenben, ha a dolog marad a régiben és a mostani ojtványtermelési kisszerű produktumot a soha el nem pusztuló pr.otekcziós urak élelmes válfaja fogja a Balatonmellékén eddig létező telepekről &z Agrárpénzzel a kis gazdák elől elvásárolni; az esetre ojtványiskola helyett kisgazdáink részére az urgyülőlő elégedetlenség iskoláját fogjuk megteremteni. Majd pedig — ismerve köznépünknek rajongó előszeretetét a szőlőszet iránt, — az elégedetlenségből és urgyülöletből a legszélsőbbségig menő szocziálisztikus irányzat lábrakapását is látjuk felburjánozhatónak. Mert a törvénynek czélravezető végrehajtása szempontjából, az Agrárkölcsön kiszolgáltatásának mikéntjére nézve megállapított azon, — különben egyedül helyes alapelv szerint eljárva, hogy t. i. a kölcsön tisztán készpénzben csakis azon szőlőbirtokosoknak és amúgy is hitelképes, megbízható egyéneknek szolgáltatható ki, akikben teljes mértékben meg van a garanczia az iránt, hogy azt tényleg és egyedül szőlőik rekonstruálására fogják felhasználni, mig ellenben a kevésbbé hitelképes kisgazdák számára nyújtandó kölcsönnek egy nagy része kész terményekben, kész ojtványokban, a bank közvetítése utján lesz kiszolgáltatandó, azt látjuk mi az ojtványok mostani módon komptemplált kisszerű előállításának módszere mellett elkerülhetetlenül fenyegető veszélyként bekövetkezendőnek, — hogy amig az amúgy is szerencsésebb helyzetben levő, mert hitelképes jobb módúak a készpénzbeli kölcsönben azonnal részesülhetnek és ezzel a csekély ojtványtermést — esetleg egymásra is liczitálva — elkapkodják ; — addig a szegényebb sorsú, avagy talán szőlője pusztulása folytán teljesen hitelképtelenné vált kisgazdának, évek hosszú során át sem lesz az első sorban rajtuk segíteni hivatott kölcsön folyósítható. Érintkeztem intelligensebb földbirtokos társaimmal és ugy találtam, hogy azok nagy részénél a vállalkozási kedv ós a lelkesedés az ügyért olyannyira nem hiányzik szakavatottságuk mellé, hogy az esetre, ha bár minden állami subsidium és praemium nélkül csak az általam jelzett módon nyújtandó kölcsönben részesülnének is; a kezdet nehézségeit csak

1. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. hamar áthidalva pár év mulya már a kívánatos mennyiségű telepeket felállítva a kellő mennyiségű ojtványt előállíthatnánk, ugy hogy a magunk szükségletét is fedezve, a kisgazdák igényeit az Agrár-bank utján teljes mértékben kielégíteni képesek volnánk.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 1. sz. kérdés. 30 darab pihent jármos ökröt szándékozom meghizlalni és miután a helyes táparány összeállítását nem ismerem, miként mily időközben és mily adagokban adjam a következő rendelkezésemre álló takarmányt ökreimnek ? Középminőségű virágjában kaszált vöröshereszéna, középminőségű zabszalma esetleg szecska, zabtörek illetve polyva, tengeridara, tökmag-olajpogácsavagy napraforgópogácsa és takarmányrépa? Hizlalási időszakra 120 napot veszek. Széplak. E. 0. 2. sz. kérdés. Miként volnának az alább felsorolt takarmányok 1000 kg. élősúlyra s öreg jármos ökröknek legczélszerübben adagolhatok. Rendelkezéseimre áll: Olajpogácsa, here vagy bükkönyszéna, kukoriczadara, buzaszalma és törek. Szt.-Pál. ff. G. 3. sz. kérdés. „Rendelkezésemre áll kellő mennyiségű takarmányrépa, közép jó vörös here, árpadara, búzadara, tengeridara, száritott czukorrépaszelet, jóminőségű t; árpaszalma és polyvafélék. Tisztelettel kérdem, hogy hizóókröknek 1000 kg. élősúlyra, időszakonkint (értve három szakot),' melyik volna a leghelyesebb adagolás.' Kevermes. Sz. A. 4. sz. kérdés. Valóban sok tanulsággal lehetett olvasni b. lapjában a Hajclu István ur által közölt szeszgyári mérleget, ugy hogy egész bátran állithatom, hogy általa számos érdeklődő köszönetét érdemelte ki. A „Köztelek" egyik utóbbi számában közölt szeszgyári mérleg szerint termeltetett 1894—95. év február hóban 21,529 liter, áprilisban 21,595 liter, 1895—96. év február havában 21,530 lirer, április hóban 21,599 liter és végül május hóban 23,480 liter abszolút, alkohol. É n ugy tudom, hogy a mezőgazdasági szeszgyár egyik sarkalakos törvénye az, hogy havonkénti leszámolásnál átlagosan az az naponként a termelt szesznek nem szabad a 700 litert meghaladnia, különben elveszti mezőgazdasági jellegét és igy a bonifikácziótól elesik. Már most szeretném megtudni és azt hiszem mások is ugy vannak, hogy tulajdonképpen mi alapon lehetett több szeszt termelni, mert tényleg a fenti hónapokban jóval meghaladja az engedélyezett 700 litert, különösen pedig 1896. év május hóban, mikor is átlagosan kb. 757. liter absolut alkohol termeltetett. Tartozom kijelenteni, hogy kérdésem csupán oda konkludál, hogy az esetleges kedvezmény alapját mi is megtudjuk, esetleg élhessünk véle. F. L. 5. sz. kérdés. Egy 7 hektoliteres mezőgazdasági szeszgyárt szándékozom felállítani burgonyakifőzésre; a gyár nyolcz hónapon keresztül burgonyával fog dolgozni. 1. kérdésem a folytonmüködö lepárló' készülék, vagy pedig a Schivarcz-féle apparatus fog-e jobban megfelelni czélunknak, mivel többen állítják, hogy a folytonmüködő lepárlónál gyakoriak az eldugulások különösen tavasz felé, midőn a burgonya csirás. 2. A 2 vagy pedig a 3-szori czefrézés alkalmasabb-e. Veleg. O. J.

1. SZ ÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ti. sz. kérdés. Gazdaságunkban 100 hold ezukorrépa vár a tavaszszal elvetésre. Szíveskedjenek tanácsot adni, vájjon hogy müveitessem? Napszámban e ? (A legnagyobb dologidőben egy asszony napszáma 45 kr. Napszámosom talán 50holdra lenne; megjegyzendő, mi vagyunk e vidéken az első czukorrépatermelők). Vagy szakmányban, mely esetben hol kaphatok szakmányosokat ? Mennyit kell biztositanom 100 holdczukor és 50 hold takarmányrépához. Egész kiszedésig mindig tudnék munkát adni nekik. Lehetőleg a termeléshez értő hónapszámosokat szeretnék. Kaphatók-e ilyenek? Hol? Mily feltételek alatt? Pa-Zdence (Slavonia). K. D.

Feleletek. Felelet ámult éri 387. kérdésre. Tavaszi repczét őszkor nem vetünk azért, mert a nagyobb téli hideget nem állja s nagy része kipusztul. Különben a kérdés oly elkésve érkezett (deczember közepe táján), hogy tanácsot e tekintetben már adni nem lehet. Czukorrépa után oly földeken, melyeken az árpa megsárgul, tavaszi búzát óhajtana vetni. Ha az árpát mint sörárpát akarjuk értékesíteni, ezen megsárgulás mindenesetre baj, de h a szeszgyártási vagy takarmányozási czélból termesztjük, nem hiba s ekkor a termés nagysága s a tavaszi takarmányszalma értéke állítandó szembe a tavaszi búzával. Az ottani vidékre ezen esetben a Champlein tavaszi búzát ajánlom, mely bőtermő, szép szemű s csaknem oly súlyos, mint az őszi buza. K. K. Kertészeti szakkönyvek. (Felelet a múlt évi 388. sz. kérdésre.) A spárgatermést tárgyaló munkák közül ajánlhatom : Légrády Károlyt ,,Spárgatermelés könyve." Franz Göscke : „Eintragliche Spargelzuchtu : t IV. Auflage. Ernst Wendisch : „Praktische Anleitung zum Spargelbau". Minthogy nem t u d j u k : „a bő és gyakorlati kertészkönyv" a gyümölcs, zöldség, vagy diszkertészetre vonatkozzék, avagy a kertészet mind a három ágára? ennélfogva csak általános kertészeti müveket ajánlhatunk. Ilyenek volnának: Jáger-Benes „A kertészet általános kézikönyve" Smidlin's „Gartenbuch'1. Ha ezek nem felelnének meg czéljainak, ugy tessék kérdését preczizebben formulázni. A szakközlönyök közül tessék mutatószámot kérni a Molnár István szerkesztésében megjelenő „Gyümölcskertész" czimü szaklapból. (Budapest, Gellérthegy m. kii', kertészeti tanintézet), a mely czéljainak teljesen meg fog felelni. A. D.

Ifj. Paikert Alajos. O. M. G. E. volt titkárja. Az O. M. G. E. igazgató-választmán y á n a k mult évi d e c z e m b e r h ó 19-én tartott ülésén nyújtotta b e ifj. Paikert Alajos az egyesületnél több mint öt éven át viselt titkári állásáról való l e m o n d á s á t . Az igazgató-választmány e lemondást sajnálattal vette tudomásul, n e m c s a k azért, m e r t egy régi tisztviselőjének eltávozásáról v a n szó, h a n e m főként azért, m e r t Paikertben egy képzett, ügybuzgó és az egyesületnek és a gazdasági ügyeknek eddig is h a s z n o s szolgálatokat teljesített férfiú munkálkodását kénytelen ezentúl nélkülözni. Paikert az 0 . M. G. E.-nél kivált m i n t a tanügyi és irodalmi szakosztály előadója a Köztelken tartott évi gazdasági előadások állandó szervezésével, továbbá mint a lótenyésztési szakosztály

KÖZTELEK, 1897. JANUÁR. HÓ 3. előadója a luxus-lóvásárok r e n d e z é s e és a díjlovaglás és díjugratás szervezése és k ü l ö n ö s e n a „Gazdaságtörténelmi Szemle" létrehozatala és szerkesztése körül szerzett elismerésre méltó érdemeket, melyeket az igazgató-választmány a legszebben és a legnagyobb m é r t é k b e n jutalmazott azzal, hogy az egyesület tisztviselői kötelékéből kiváló titkárt az egyesület tiszteletbeli titkárjának megválasztotta. Paikert sokoldalú tanulmányaival, ismereteivel, ügybuzgóságával és szorgalm á v a l hivatását n e m c s a k teljesen betöltötte és m i n d e n k i becsülését kiérdemelte, h a n e m szerénységével és előzékenységével mint egyén is a vele érintkezettek rokonszenvét teljes m é r t é k b e n megnyerni tudta. A m i d ő n az egyesület tisztviselői kötelékéből megválik, a jól teljesített kötelesség öntudatával teheti ezt s remélhet-

7 ban választatott meg segédtitkárnak, 1892-ben mint s. titkár letette az államtudományi vizsgát és 1893-ban az egyesületnél titkárnak lépett elő. 1893-ban a csikágói világkiállítás alkalmából az észak-amerikai Egyesült Allamokhan félévi időre terjedő nagyobb tanulmányi utazást tett, 1895-ben Francziaország, Anglia, Skóczia, Irland és Németországban tett hoszszabb tanulmányi ut.ázást. 1896 év elején az OMGE.-töl félévi szabadságot nyervén, ezen idő alatt a földmivelésügyi miniszter által rendezett nemzetközi gazdakongresszus előkészítő munkálataiban mint a kongresszus egyik titkára vett tevékeny részt, mig a kongresszus után a földmivelésügyi miniszter a létesíteni szándékolt mezőgazdasági muzeum rendezése és szervezésére alkalmazta. 1896. decz. 19-én mondott le az OMGE. titkári állásáról s ugyanakkor tiszteletbeli titkárnak választatott meg.

V E G Y E S E K . Mai számunk tartalma: Oldal Figyelmeztetés. — Meghívó.... ... — 1' Teendőink. Sz. Z. , í ' Ifj. Paikert Alajos... 7 Gazdasági építészet. A trágyatelepek helyes berendezése. Száhlender Gy. 2 Állategészségügy. A ragadós tüdőlob irtása 3 Kertészet, Szőlőszet. Filloxera által elpusztított szőlők rekonstruálása. 5 Levélszekrény.... ... (i Vegyesek. 7 Méltóságadományozás. — Kinevezés. —» Eljegyzés. •— Halálozás. — A földmivelésügyi minisztérium uj ügybeosztása. '. 7, Kereskedelem, tőzsde. ... !) Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet. — Élelmiozikkek a budapesti hetivásáron. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti Tágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarha- ' vásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becs- „ értéken felül.) ........ .. !) Szerkesztői üzenetek. ... ő

ifj. Paikert Alajos. jük, hogy az általa eddig szolgált ügynek ezentúl is — bár m á s szerepkörben — hü munkása marad. Életrajzi adatai a következők: Született Nagyszombatban 1866 május 31-én, hol atyja katonai törzsorvos volt. Szülei házánál a leggondosabb nevelésben részesült és már gyermekkorában a franczia, német és angol nyelveket elsajátította. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi állami főgimnáziumban végezte. Az érettségi vizsga letétele után, hajlamai a gazdasági pályára vonván őt, egy évet a kisbéri áll. ménes birtokon Renner Gusztáv akkori igazgató oldata mellett, mint gyakornok töltött el. Ennek befejezte után a m.-óvári gazdasági akadémiát látogatta, a hol tanulmányait 1887-ben kitüntetéssel végezte. A gazdasági akadémiai tanulmányok után a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be hallgatónak és a jogot 1891-ben végezvén, ugyanakkor a tudomány bölcsészeti karánál asszisztensnek neveztetett ki. Jogi tanulmányai alatt a szünidőket mindig a gazdaságban töltötte és ezen idő alatt a Leídenfrostok lévai uradalmában és herczeg Schwarzenberg uradalmában Willingauban bővítette gazdasági ismereteit. Az OMGE."-hez 1891.

évi október havá-

Méltóságadományozás. Ö felsége a király kellemesi Melczer László és sédeni báró Ambrózy Gyula földbirtokosoknak, a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. Kinevezés. A fÖ14mivelésiigyi miniszter dr. Balogh Sándort ideiglenes minőségű díjtalan miniszteri fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. E'jegyzés. Rónay József előszállási uradalmi ispán eljegyezte Gróhman Károly nyűg. gazdatiszt leányát, Terkát Keszthelyen. Halálozás. Miltényi Mihály, Eszterházy herczeg bujáki uradalmának nyugalmazott tiszttartója, nyolczvanöt éves korában Váczón meghalt. A földmivelésügyi minisztérium u j ügybeosztása. Darányi földmivelésügyi miniszter újév napján uj beosztást léptetett életbe a vezetése alatt álló minisztériumban. Mint értesülünk, több ügyosztály vezetőit más osztályokba osztották be s a miniszter e változtatásokkal egyidejűleg elrendelte, hogy ezentúl ne kizárólag a miniszteri tanácsosok referálják az ügyeket, hanem elsősorban azon osztálytanácsosok, a kik az ügyeket elkészítik, a kik tehát azok mibenlétét a legalaposabban ismerik. A változások közül kiemelendő, hogy a szőlőszeti ügyosztályt ketté osztották; ezek egyike Dobokay Lajos osztálytanács, országos borászati kormánybiztos vezetése alatt a filloxéra által elpusztított szőlők fölüjitása ügyeivel, a másik pedig, melynek élén Lónyay Ferencz dr. titkár áll, a borászat és szőlőszet többi ügyeivel fog foglalkozni. A gyümölcstermelés jelentőségére való tekintettel egy uj kertészeti ós gyiimölcsészeti ügyosztályt szervezett a miniszter, melynek élére Molnár István gyümölcsészeti miniszteri biz'tost állította, kit mától kezdve a budapesti

16 kertészeti- tanintézet igazgatói teendői alól fölmentett. Az országgyűlési tárgyalásokra, valamint az uj költségvetésre való figyelemmel az ügybeosztásban a földmivélésügyi tárcza keretében létesített, vagy létesítendő uj intézmények s a miniszter működési programmjába fölvett ujabb teendők is szerepelnek. Ezek közé tartoznak a fölállítandó gazdasági főiskola és muzeum ügyei, az állami és magángyógyfürdők balneóteknikai fejlesztése és emelése, a cselédképző iskolák és mezőgazdasági ipari szakképzés ügyei, mintagazdaságok, állatélettani és takarmányozási, dohánytermelési, növénytermelési stb. kísérleti állomások, öntözési ügyek, vízmosásos területek megkötése s a mezőgazdasági munkás- ős cselédviszonyokkal kapcsolatos ügyek. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének megalakulásával foglalkozik az „Erdélyi Gazda" múlt év deezember havi számában s a mint azt már megszoktuk, az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek a szövetség megalakulása körül szerzett érdemeit dicséri. Bizonynyal nem mi tehetünk róla, ha ez érdemek a szövetség alakuló ülésén épp oly kevés méltánylásra találtak, mint a IV. országos gazdakongresszuson, s ép azért a kérdéses közleménynek azon inszinuáczióját, mintha az Erdélyi Gazdasági Egyesület kiküldöttei által a kongresszuson és alakuló ülésen mondott beszédek hivatalos reprodukcziói következetesen „zajos ellenmondások" és „eláll" féle beszúrásokkal czélzatosan volnának fűszerezve a leghatározottabban visszautasítjuk, s elvárjuk a czikkirótól, hogy ezen általa semmivel sem igazolható vádat a saját reputácziója érdekében visszavonja. Az ily légből kapott állitások, a melyekkel nem első izben találkozunk az „Erdélyi Gazda" hasábjain, legkevésbé sem alkalmasak a kívánatos egyetértés gyarapítására, de arra sem, hogy az egylet vezetősége a szövetség megalakulása körül kifejtett működését egyesületi tagjai előtt szépítgesse. A Bécú Biztosító Társaság, a melynek hazánkban is meglehetősen kiterjedt üzletköre van, mint értesülünk, kötvénykiállitási joggal felruházott magyarországi föügynökségeit ez év január 1-től feloszlatja, mert a verseny következtében tetemesen leszállított biztosítási dijak következtében eddig élvezett üzleti jövedelme lényegesen csökkent. A „Magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete ismeretlen tartózkodásit tagjainak névsora. A „Magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete alább felsorolt tagjai czimére küldött kongresszusi kiadványok, körlevelek, értesítések stb. visszaérkeztek, ismeretlen, elköltözött megjegyzésekkel; miért is az egyesület ügyvezetősége felkéri a kartársakat, kik az alábbiak közül egyeseknek jelenlegi lakhelyéről tudomással birnak, hogy azt az egyesület irodájával, (Budapest, IX. Lónyay-utcza 7.) levelezőlap utján közölni szíveskedjenek: Lázár Bernát, Leischner János, Lengyel János, Lőrinczy Ernő, Löwinger Ármin, Lukáts Károly, Lulicsek Pál, Lunyák, Leó, Lutter Károly, Lyubibratich István, Maár Gyula, Martin János, Mattyasovszky Kornél, Mauks Árpád, Mayer Sándor, Milotay József, Molnár Béla, Móré János, Müller Ferencz, Nagy Dániel, Nagy Ferencz, Nagy János, Nagy Jenő, Nagy Lukács, Navratil Eustach, Németh Mihály, Németh Sándor, Noszticzius Árpád, Nürnberger Sándor, Nyessey József, Nyiri Bertalan, Nyiry József, Nyulászy János, Ottlik Gedeon, Palugyay Salamon, Pávay Gábor, Pázár Miklós, Pérchi Árpád Peske Béla, Pfitzner János, Pittlinger Kálmán, Podhorszky Vilmos, Pók Géza, Polgár Lajos, Posevitz Károly, Prágay Dávid, Prámár Elemér, Preitter Ferencz, Puck Károly, Repeczky András, Részeghy József, Richter Gyula, Rosznáky Ágoston, Rottler József, Rózsa Sándor, Ruzsinszky István. (Folytatás a jövő számban.) A dohány évelösége és (lngványozhatósága. A „Köztelel" folyó évi 102. száma reprodukálta a napilapoknak ama közlemé-

KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HO 3. nyét, a melyben a dohánytermelés terén Daróczi Vilmos, a .Magyar Dohányujság" szerkesztője által tett két rendbeli felfedezésről volt szó s a hazai és külföldi lapoknak e tárgyban közölt ismertetése. Ugyanakkor kifejeztük, hogy az ügy sikerültéhez nem nagy reményt füzünk, egyébként a tudományos és gyakorlati kísérletek vannak hivatva világosságot vetni az ügyre. E megjegyzésekre Daróczi ar hosszabb válaszban a következő megjegyzéseket teszi: „Én sem vagyok olyankönnyen hivő, vagy önmagam iránt elfogult, hogy ezekhez az én felfedezéseimhez, egyhamar még valami nagy reményeket fűznék ; mert hiszjazt mindnyáj an nagyon j ól tudjuk, hogy minden újításnak sok átalakuláson kell keresztülmenni, a mig végre vagy feledékenységbe merül, vagy tökéletességre hozatik. Hogy ez az én két felfedezésem a dohánytermelésnek mennyiben lesz vagy lehet praktikus hasznára: azt a jövő fogja megmutatni, de addig is — még most egyelőre — legyen szabad azon szerény egyéni véleményemnek kifejezést adni, hogy első sorban — én is a valószínűség szempontjábólkiindulva — azt tartom, hogy az a doháDynövény, amely már kitelelt s a kitelelés után tavaszszal újra kihajt és fejlődésnek indul: az a növény már mintegy megedzve, bizonyára jobban képes lesz a hideget elviselni, kibírni, mint a melegágyból kikerült, elkényeztetett, gyenge paiánta. De oly felette korán még a dugványokkal sem rendelkezhetnénk, hisz ezek sem hajtanának ki épp oly nagyon korán. De a dugványoknak a koraiságon kivül más előnyük volna, nevezetesen az, hogy — amint tudjuk — a fiatal dohánypalántának temérdek sok mindenféle rovarellensége van, ezeknek pedig a dugvány nem lenne oly kedves eledelük, mint a finom, gyönge zsengés melegágyi palánta, mert a dugvány már egy kissé érdesebb, kemény ágacska, amely a rovaroknak nem szolgálna oly kívánatos csemegéül. Hogy pedig a dugványból silányabb levélhozam fog bekövetkeztetni, mint a melegágyi palántákból: annak én éppen az ellenkezőjét hiszem, sőt erősen meg vagyok győződve, hogy a dugványból eredő dohány sokkal nemesebb s mennyiségileg és minőségileg is sokkal jobb termést fogadni; igy van ez minden növénynél, amely dugványról szaporítható. Most még és legelső sorban a főkérdés, hogy váljon a szabad földben kiteleltethető-e s mily módon teleltetendő és dugványozandó a dohány, hogy az a gyakorlati követelményeknek megfeleljen ? Erre nézve az ország különböző helyein, az elismert legjelesebb termelők által kísérletek fognak tétetni, a melyre — a hozzám érkezett nagyszámú tudósitások szerint — folyvást többen és többen vállalkoznak". A nyitra vármegyei gazdasági egyesület m. é. decz. decz. hó 28-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, mely kimondta az egyesületnek a gazdasági egyesületek országos szövetségébe való belépést s a végrehajtó-bizottságba Mérey Lajos, Mezey Gyula és Meskó Pál tagokat küldötte ki. A jövő éyi munkatervet a következőleg állapították meg: 1. Felolvasások az aktuális agrárkérdésekről. 2. Népies gazdasági előadások a vármegye különböző vidékein. 3. Az újonnan rendszeresített gazdasági ismétlő iskolák támogatása. 4. A Ill-ik nyitrai téli gazdasági tanfolyam, rendezése. 5. A szőlőművelési tanfolyamok és pedig: a) szőlőfásojtási, b) szőlőojtvány-metszési, c) ojtványkezelési. 6. Szőlőtelepítés előmozdítás az 1896-ik évi V-ik t.-cz. alapján. 7. Hitelszövetkezetek létesítése. 8. A szövetkezeti biztosítás ügyének felkarolása. 9. A tagok anyagi érdekéinek előmozdítása, szükségleteiknek jutányos beszerzése által. 10. A XV-ik érsekújvári lóvásár rendezése. 11. Az ujabb és javított mezőgazdasági gépek bemutatása. 12; Tenyészapaállatok kiosztása a, községeknek részletfizetésre. 13. Ló-

1. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. tenyészkerületek által tipikus tájfajták létesítése. 14. A m. kir. növénytermelési kísérleti állorrjással egyetértőleg növénytermelési ós mütrágyázási kísérletek eszközlése. 15. A hazai tót árpa nemesítése iránti intézkedések. 16. A jll-ik árpavásár rendezése. A közgyűlés után tói sikerült bankett következett. Állatszállítás Horvátországba. A földmivelési miniszter a' sertéseknek Horvát-Szlavonországból Magyarországba való hozatala iránt az 1895. évi junius2-án kiadott általános tilalmat 1897. évi január hó 1-től kezdve hatályon kivül helyezte s a horvát-szlavonországi hasított körmű állatoknak Magyarországba való behozatala tekintetében ugyancsak 1897. évi. január hó 1-én kezdődő érvényességgel a következőket rendelte el: I. Ragadós száj- és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek ^ (szarvasmarhák, juhok, kecskék) Belovár-Körös' vármegye területéről Magyarországba való behozatala tilos. II. Sertésvész miatt a sertéseknek Pozsega és Zágráb vármegyék területéről Magyarországba való behozatala tilos. III. Horvát-Szlavonország egyéb járványmentes területeiről az egészséges és elszállítás előtt hatósági állatorvos által megvizsgált szarvasmarháknak, juhoknak és kecskéknek kizárólag vasúton való behozatala az általános egészségrendőri szabályok megtartása mellett meg van engedve; a sertéseknek behozatala tekintetében pedig a következő szabályok irányadók: a) Vásárokon vett, vagy szedett sertések csakis vasúton és csakis kizárólag levágás czéljából hozhatók be. b) A nyájban együtt nevelt vagy együtt hizlalt sertések további hizlalás czéljából is behozhatok vasúton, azon feltétel mellett, ha az állatok származási helyének községi elöljárósága a marhaleveleken igazolja, hogy a behozni szándékolt sertések tényleg együtt neveltettek vagy. hizlaltattak, továbbá, hogy a sertések származási helyén sortésekre veszélyes semmiféle ragadó betegség nem uralkodik, végül, hogy a sertések az illető községben már legalább 10 nap óta tartatnak. A sertésszállitmányok elszállítás előtt hatósági állatorvos által megvizsgálandók s azon körülmény, hogy a sertések a vizsgálat alkalmával egészségesnek találtattak, a marhalevélre szintén rávezetendő, c) Oly sertések, a melyeknek marhalevelei a fenti b) pontban meghatározott igazolásokat nem tartalmazzák: csakis kizárólag levágás czéljából bocsáttatnak be. d) Ha valamely sertésszállitmányban a megérkezés alkalmával .csak egy darabon, is ragadós száj- és körömfájás, vagy sertésvész állapíttatnék meg, az egész szállítmány a származási helyre visszaküldendő, e) A sertéseknek a Horvát-Szlavonországgal közvetlenül határos főszolgabírói járások területére és az ily terület által körülvett törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok területére lábon való áthajtása az a), b), c) és d) pontokban foglaltak figyelembe vételével azon esethen eszközölhető, ha az illető fél a behajtást és a behajtandó sertések számát, valamint származási és rendeltetési helyét az illetékes I. fokú hatóságnál előzetesen bejelenti. Az I. fokú hatóság a bejelentőnek a bejelentés megtörténtéről bizonyítványt állit ki, mely behajtás közben igazolványul szolgál. Megjegyzendő azonban, hogy az I. és II. alatt emiitett vármegyék területéről _ sertéseket ezen határszéli forgalomban sem szabad behozni, f) Kőbányára és Győrbe horvát-szlavonországi sertések egyelőre nem szállíthatók. , Szakértő

szőlőművelésre

(Szerkeszti: BAROSS KÁROLY) 28 év óta fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább féléve uj előfizetők Mr ingyen TW kapják, olvasmányul az ünnepekre a „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" czimü oldalon, 360 ábra és .fényképpel, 3 diszmelíéklettel. 80 magán szölőteiep tanulságos leírásával. - A „BORASZATI LAPOK" kiadóhivatala Budapest (Köztelek), Ullöi-út 25. sz. Előfizetési ára egy

7 KÖZTELEK, 1897. JANUÁR. HÓ 3.

1. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. A legolcsóbb é s legjobb m a g y a r heti újság

„ F ü g g e t l e n

Ü j s

á

g "

mezőgazdasági és politikai képes hetilap. P B " A „Magyar Gazdaszövetség" népies közlönye. Előfizetési ára:

E g é s z é v r e 2 frt, f é l é v r e 1 frt. . ; Lapunknak; czélja.' a ; magyar máj? értelmiségének emelése, kiválóan stílyt- : helyezünk. a gazdasági szakismeretek fejlesztésére, elsősorban; czélunk pedig az, hogy a nép között veszedelmesen terjedő szoczialisztikus fércz lapokat és olvasmányokat ellensúlyozzuk, illetve kiszorítsuk a miben minden gazda kell, hogy saját érdekében segítségünkre legyen. Ezért Kérjük a földbirtokosokat, bérlőket, gazdatiszteket s mindenkit a ki nép barátja, Itogry terjessze és rendelje meg a „ F Í e C H E l X E S r OSÁO"-ot.

A „Független Ujság"-ot a legelső magyar irók irják. Szépirodalmi részének munkatársai: Bársony István, Buday Barnabás, Lakatos Sándor, Móra István, Péterffy Tamás, Petrus Jenő, Pósa Lajos, Rexa Dezső, dr. Szilárd Ferencz. Lapunk Baly Kálmán, dr. aazdasagi r. szének munkatársai Bernát István, Cserháti Sándor, Hajdú István, Hreblay Emil, Jeszenzky Pál, Kerpely Kálmán, Löcherer Andor, Monostori Kálmán, Práznovszky Ágost, Rovara Frigyes, Kubinek Gyula, K. Ruffy Pál, Sporzon Pál, Száhlender Gyula, Szilassy Zoltán, Sztankovich János, Vasadi Balogh Lajos, Wimmer Károly. A

„Füg-g-etlen

Újság144

olcsóságával,

főleg a szegényebb viszonyuak igényeinek felel meg. Előfizetési pénzek a kiadóhivatalnak

BUDAPEST, IX., Üllöi-ut 25. Köztelek küldendők jpjg*"

Tessék

mutatványszámot

kérni.

Rozs kevesbbe javult. A forgalom főleg a fogyasztás kiéebfe Vételeire ^szorítkozott míg az export továbbra" is tétlen maradt. Az ára,lt áziiárdan tartottak és minőség szerint • a mult hétjiez;' tépest 5^10 :krral töbfo< 5-70—75 frt érhető el,hef#b'60--<S'lf> frt"!. jegyzünk helyben. Tín^éri (ó) helVÍ)en.;4:05 frt; a ^iszavidékón 3.85— 90 frt lett fizetve. Uj tengeriben, nagyon gyenge az érdeklődés és szeszégetők Budapesten. 3.35—40 frtért vásárolnak. Állomásokon a Bánátbai - 0 íil L'isza vidéken 2.90—3,05 körül' volt elérhető, az eladók árkövetelései azonban magasabbak.. • Olajmagvak: káposztarepeze változatlan, a forgalom gyenge maradt. Készárut 11.50-^12.50 frt, bánáti repezet 10.50 frt, vadrepezét 4.75—5— frt, gomborkát 7.75 frton jegyzünk. Káposztarepeze '1897 aug.-szeptemberre, 11,30—35 frt után 11-45—50 frt jegyzett és később 11-30 frton zárul. Hüvelyesek: Búbban a hangulat csendes és e héten is csak névleges árakat jegyezhetünk. Uj bab : gyöngyösi és félegyházai trieurt aprószemü 6,50 frt, nagy 7.— frton, déli vasút és dunamenti áru 6.50—75 i ion ÍM n i i i i ll I ii n i Hl | \ bükköny 5.25, Muhar 5.—, Kendermag üzlettelen 7-5Ó, Lenmag 8.50—75 frt, Köles változatlanul 5.4Ö—65 frton jpgyezHeremagvak: A hangulat csendes és változatlan árak mellett alig volt forgalom. Ui vöröshere: Báháti 36—38, erdélyi 40—46, felvidéki 46—47 frt. Luczerna (ó) 35—38 frt, uj 40—48 frt jegyzünk helyben. Ma búzát níjérsékelten kínáltak, a vételkedv sürgős volt, az irányzat bágyadt lett, elkelt csak néhány 1000 mm. 5 krral olcsóbb árakon. ' . ' Határidők délben kovetkezoleg zárulnak : Szokvány bnza tavaszra 1897. 8-31—8'33 frt. tengeri máj.-jnn.-ra 1897. . . 3-91—3-92 „ zab tavaszra 1897. '_„ 5'92—5'93 „ káposztarepeze 1897. aug-szeptl 1-30—ll'4i

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. {Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi ,-zég jelentése.) , Budapest, 1897. január 2. A lefolyt hét. kezdetével az időjárás borús és esős volt, később kiderült az égboltozat és tetemesen sülyedt I Ilii t \ 1 II ! t 1M11I I II l I I l< I íel -változást és a Mohács-Baja felett lévő hajórakományok nagyobbára • ií'íí de éi'lM'/.li'k. KiiiroUliin a miénkhez liü»ouló ulujtmW uralkodott, Közép Európában azonban továbbra is borús 'os esős maradt. A külföldi piaezok üzletmenetét illetőleg a hangulat nagyobbára szilárd, a forgalom megélénkült és az árirányzat emelkedő. Amerikában kedvezőtlen argentinia termés becslések, a spekuláczió jobb részvétele és fedezési 'Vásárlások az árfolyamok emelkedését vonták maguk után, csupán a hét vége felé lett az üzlet valamivel csendesebb. Az angol .piaezokon szintén jobb volt a kereslet és készáru tulajdonosok V* sh. magasabb árakat érhettek el; liszt is jobb érdeklődésre talált, mig a franczia piaezok kisebb variácziók mellett változatlan árakat jelentenek. Németországban a gabonatőzsdén előfordult ismeretes események, az .üzlet kifejlődését megakadályozták, a hangulat mindazonáltal1 kellemes volt és árak kb. 2 M. magasabbak. A többi kontinentális piáczókon a forgalom gyenge volt és árak Változatlanok. Nálunk erőteljes javulás következett be. A forgalom különösen búzában nagyobb terjedelmet öltött i. i .,•,...••:.; érhetők. A többi czikkek csak . kevéssé * emelkedtek. Az üzleti hét részleteiről kővetkezőket jelenthetjük : Buza kezdetben gyengen volt kinálva, néhány malom azonban, jobb vásárlási kedvet tanüsitván néhány krajezárnyi emelkedés is volt lávihétfí. A beérkezett külföldi magasabb jegyzések valamint azon körülménynél fogva is, hogy a malmok búzakészletei eddigi tartózkodásuk folytán leapadtak — a keresletet általában élénkebbé tették, a: kinált mennyiségek gyorsan találtak elhelyezést és a 30 krral felemelt követelések készségesen adattak meg. A spekulácziónak az ugyanfisak megszilárdult határidő piaezon szintén alkalma hyilott arbitrázs üzleteit előnyösen lebonyolítani és így , a forgalom nagyohbára raktáráruból állott, minélfogva az nagyobb' terjedelmet is öltött! Csupán a hét vége felé lön a hangulat újból csendes, mert a határ• időpiaezon eszközölt. nagyobbszerü eladások" csökkenő, befolyást gyakoroltak. A vidéki hozatalok állandóan gyengék. A helyi forgalmat 220,000 fflun.-, a hozatalokat 3.4,000 mm. tesszük. ,

A „Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó Szövetkezel e" jelentése. 1896. decz. 26-ától 1897, jan. l-ig a közp. vásárcsarnokban elért árakról. Bárány ölve párja 6.-9.—, szopós malacz 1 db 3 . 5 0 — , nyut 1 db 1-40 -1.60, fogoly 1 db —.60 .60. élő csirke párja 1.—1.10, élő tyúk 1 db —,60 .70, élő kappan 1 1db1 — 80—1 2(1 i I l | i I 1. db 1.80—2.50, tisztított liba kövér 1 kg.—.50 .60, tisztított kappan ^-'80—1.20, tisztított csibe l.db —.50 — .60, alma 1 kg. —.28 ; .30, dió 1 kg. —.18 '30, thea-vaj 1 kg: 1.10— 1.20, méz nagyban 1 kg. —.55— —.55, méz kicsiben 1 kg. —. 100, bor fehér 1 palaczk —.60 .65, bor yörös 1 palaczk —.75—.85 frt.

tiroli, 32 drb bécsi, drb növendék borjú, 78 drb VilBft bárány. - • (IW> t-IK kecske. . A borjú- és b&r.ányvásár élénk lefolyású volt. 3 , , : , Arak ia'köMftpzíik : Élő;,borjuk : belföldi.' 1J7H-26Ü Mg*,' kivéti-li-A'ii — Mig dbűnkint, 38-^-45 frtig, kivág telesen .— frtig ;sulyra, növendék borjú , 15—30 frtig, kivételesén' ' —'' frtig dbönkirit, : "02—23" : frtig súlyra*: Ölött 'boíjU : belföldi'52—60, tiroli — frtig, galK cZiai 40—BO frtig, növendék börju "38^-40 frtig dara* bonkint; bárány — frtig, bécsi 56—64 frtig súlyra. Élfj bárány 7^-10 'frtig páronkint.. Élő. kc.-ske —^ ;;flrti^' jpároMint, kivétéleséií^^ "frtig.

Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken felül) (Kivonat a hivatalos lapból.) Január 7 Kisvárdai kir. atkviha--Ferenczy járásbiróság tóság Emil ; Január 12 Budapesti kir. atkviha- Dalnoky törvényszék tóság Lajos Január 14 Budapesti kir. atkviha- Fritz törvényszék tóság Jánosné Január 15 Budapesti kir. atkviha- Deutsch törvényszék tóság Izidor és i Január 15 Puchói kir. atkviha- Wintér járásbiróság tóság Leon J anuár 28 Kecskeméti a tkvi ha- Nagy kir. tvszék tóság Balázs Január 28 N.-tapolcsányi a tkvi ha- Rudnyánszky kir. jbiróság tóság József Február 5 Budapesti kir. a tkvi ha- Rohoska törvényszék tóság , Pál Febr. 10 Újvidéki kir. atkviha-Mihajlovics törvényszék tóság Steics Mária Febr. 20 Kaposvári atkviha- Sárközy kir. tvszék tóság Vinczéné • Febr. 27 Budapesti kir. a tkvi ha- Kiss törvényszék tóság Andor Márcz. 3 Gy.-fehérvári atkvihakir. tvszék

100934 36682!

32798?-

24000 4000Q 3002S 23600 30000

Szerkesztői üzenetek. Jankó Szilárd. Hirdetését közöljük. A közlemény még nem jelent meg. Sajnálatunkra nem használhatjuk^ B. czimére mai napon visszaküldöttük. Gy. P. Pa-Tükrös. Levelezőlapját áttettük a kiadóhivatalhoz, miután kérdésére mi felvilágosítást nem. tudunk adni. Hirdetési ügyekben szíveskedjék mindig közvetlenül a kiadóhivatalhoz fordulni. Az O r s z . m a s j . gazd. e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, ár. Darányi Gyula, Torster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő ós kia .tóéért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkésztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál.

A budapesti vásárigazgatóság jelentését lapunk zártáig be nem küldvén, azt mai számunkban nem közölhettük. Állatvásárok. Budapesti vágómarhavásár. 1896. deczember hó í. (A buiapestí közvágóhíd és marhemásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) Felhajtatott : 213Ö db. n i n ökör, 280 db magyar és tarka tehén, 972 db szerbiai .ökör, —. db boszniai ökör, 169 db szerbiai tehén, 22 db bika és 6 db bivaly. Minőség szerint: 144 db elsőrendű hizott bika, Í876 db középminőségü bika és 112 db alárendelt minőségű bika, — db elsőrendű hívott ökör, — db középminőségű Ökör és — db alárendelt min. is .i i 279 dbbal többet hajtottak fel, mint mult héten. Az ünnepek befolyása következtében az üzlet ma is csöndes hangulatban folyt az árak is változatlanul a mult hetíek maradtak. Km clk l i H magyar és tarka ökör Jobb minőségű 27—32-50, kivételesen —•—; 1 hízott magy u i I i 1 l unH I i ! II s inngyiu- ós I ökör ín Jobb minőségű magyar tehén 25—29, kivételesen tarka ' hén —, magyar tehén középm. 1824, tarka tehén - . szerbiai ökör jobb minőségű 25-—27-50, kivételesen —, szerbiai ökör középminőségü 17—24-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű 17—24, szerbiai bika 22-50—28-50. szerbiai bivaly 15'—'—16 —, kivételesen frtigrmétermázsánkint élősúlyban. Budapesti szurómarliavasar. Decz. hó 31-én. Á székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. IVÍhajiatolt: 180 drb- belföldi, -.drb galicziai, — drb tiroli, 8 drb növendék élő borjú, 122 ,drb .élő bárány; 166 drb ' belföldi .2,78 drb galicziai,: — drb"

a tökéletesség legmagasabb fokán állanak. Magyarország legnagyobb és egyedüli

gazdasági

gépgyára

mely a gazdálkodáshoz szüksége*

isSr ö s s z e s HKH gazdasági gépeket gyártja.

Kérjük minden k é r d é s s e l bizalommal h o z z á n k fordulni, k é s z s é g g e l adunk kimerítő é s felvilágosító választ. Czim:

Első magyar gasdasági gépgyár | részvény-társulat B U D A P E S T E N .

16

KÖZTELEK,

BUDAPESTEN,

VIII., J ó z s e f - k ö r u t

1. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

1897. JANUÁR HO 3 .

8.

Alelnök: CSÍTOSSY I ANDBÁSSY GÉZA gróf, BUJANOYICS a, DESSEWFPY ARISTIB, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKI EMIL, KI , „„., „. GYÚL Aj SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIBMOND, SZTÁKAY ISTYÁN gróf, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐITYI Zsigmond.

A

és átalány

(pauschal)

kénkovand

r. í.

a j á n l : m i n d e n n e m ű száraz é s k ö n n y e n szórható foszfátot, répa-, szőlő- é s árpatrágyát T salaklisztet, chilisalétromot, kénsavas niákot és minden egyéb m ű t r á g y á t béltartalommal.

biztositásnál

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

Fölvilágositásokkal

A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A díjak itt is a lehető legmérsékeltebbek. f H f Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. T p ® Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, IO°/u engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut . 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek.

a

superhomasammoszavatolt

é s részletes • á r j e g y z é k k e l , szívesen

g y á r v e z e t ő s é g '

B r a s s ó n ,

a központi iroda

v a l a m i n t

BUDAPEST. IV., Bécsi-utcza 5. sz.

ORENSTEIN és KOPPEL

Magyar királyi államvasutak.

mezei v a s u t a k g y á r a ,

H i r d e t m é n y . illamvasutak a Ymkovi lkai 'vonalán jövő évi ja: ryes vonatokon kívül i regg-el 3 óra 22 perczkor

Koítl

ipar

Brassói kénsav műtrágyagyára

A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület

Zalatlmai

B u d a p e s t . I r o d a : A n d r á s s y - u t 77. s z á m . Gyár: Szl.-Lőrincz nyaraló. Mozdonyjavitási o s z t á l y a elvállal

g ő z m o z g o n y ii1111111111

il il il I I I I I I I I I I ,

201?

j a v í t á s o k a t .

I

MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE B u d a p e s t , Alkotmány-utcza 31. s z . K

i

z

á

r

ó

l

a

g

o

s

Sciair"

magyarországi képviselete az eredeti

VERMOREL-féle

franczia gyártmányú

Peronospora permetezőknek. ®EST Á r a Hosszú

évek

tóságánál

d a r a b o n k é n t

tapasztalata

fogva

után

a legolcsóbb

bebizonyult, permetezőgép

2 1

hogy

frt

c s o m a g o l á s s a l .

e permetezőgép

is, m e l y

eddig

minden

határozottan

HSH

a legkitűnőbb és tar-

versenyen az

e l s ő d i j a t n y e r t e el.

I-a Jegeczes „azurin" 1.25 frt kgrja.

Rézgálicz 28 frt mmja. W

w

w

w

w

W

w

w

w

Raffiaháncs 4S kr. kgrja. w

f f t i r f t f W W f t

1. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. JANUÁR H ö 3.

KOSZÉN u ..

Tokodi, Dorogi és Ebszöny- 4 t %

annavölgyi szén,

Osztraui gyári, dió-, koczka A

és darabos,

2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén,

,,

coaks, szobafütésre és épületek szárítására,

összes gazdasági ipari es hazi czelokra

leg-lcxt.Tj.n.ő'b'b a a i i s i ő s é g ' l s e i i l e g - j i i t á s i y o s a V b a n .

H / f l l I k W Í JL V fimmUPl^i-m. A m

m

m

____

I X A R A T M ü l l l f f j

W A

kaph.ató

kőszén-nagykereskedőnél, Budapest, A r a n y János-utcza 34. sz.

\ c s . é s kii*, s z a b . H i t e l i n t é z e t k ő s z é n - o s z t á l y á n a k

vezérképviselete.

f

»

m

f

w

i

f

w

»

w

m

»

f

m

»

m

m

f

»

szölövesszö-szaporitó-anyatelepek

és oltványteiepek

Földmivelésügyi 2214

m.

(üiánnyomat nem dijaztatik.)

í !r t

f

f

»

, )k"nedves gibona miatt nehézkes 'víli'fa . cséplőgép mindennek daczára sohasem mondta fel a szolgálatot, leg- : csekélyebb kifogás nélkül dolgozott és tiszta, jól válogatott gabonái, valamint tiszta szalmát szolgáltatott, továbbá megemlítésre méltó, hogy az egész eséplési idény /olyanja alatt, a legcsekélyebb javításra som volt szükség. Ep ugy kitűnőnek bizonyult e gép lóhere, luczerna és magvas bükköny cséplésére. Nem hagyható említés nélkül továbbá a gőzmozgoiiynak kitűnő szerkezete,, melynéífogva a leggyorsabb, gözfeilesztós mellett jelentéktelen csekély fütő-anyagot emészt fel, valamint annak kiválóan czélszerű .berendezése a személyzet védelmere el nem mulaszthatjuk tehát Önnek ezennel kijelenteni, hegy az Ö . oséplökésj-Iete fejtétlenül a legmegbízhatóbbak közé tartozik és minden várakozásunknak a legjobban megfe e".

létesítésére.

kir.

0 Fensége Lajos bajor kir. herczeg gazdasági felügyelősége. "Magyarországi vezérképviselősége:

Dénes

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

W

tizedes- és hídmérlegek, továbbá: gőzgrépek, gőzkazánok. szivattyúit, horgonyok, lánczok, távirdai sodrony bekerítéshez, ép*t Kezéül esmezeivasuti Kinek, griirpálya-kocslk, szerszám o k és szerszámgépek, transzmissziók és ezek berendezési részel Seller rendszei'e szerint, újonnan, valamint használva, igen jutányosán kaphatók:'

a s~

"

*

9.

Ugyanott használt W E R I D L - r e g y r e r e k (mező- és erdőőröknek) is felette olcsón beszerezhetők. 2186

v

t í f i.

i f f i

W a l f l s c

^asse

1 4

sz

í

i

m

m

m

valamjnt

W í í H l

L

"

Schwarzenbergstrasse 6.,

'

E

i

i . ,

turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő-elosetek,

( J A R V M S

*

f é m -

B u d a p e s t , VI., M o z s á r - u t c z a

miníster.

legújabb javított százaleguiabb iavitott rendszerű tizedes, száz dos és hídmérlegek fából és. vasból, kereskedelmi, kozlekedesi l íI Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

1 J i 1

é s

K 0 H N A . M « n a jg y k e r e s k e d ő n é l . Iroda és raktár:

u

1 1 1

59.

cte jo Karnan tevő

gZIYATTYDK MERLEGEK neme.' házi, házi. nyilvános, mezőgazdaminden neme, sági és iparczélokra. BOWER-BARFFÍcle szabadalmazott inoxydálás módszer, szerint i n o x i d á l t s z i v a t t y ú k rozsda ellpn védve.

B.,

B u d a p e s t , VI., V á c z i - k ö r u t

.

wwwwwf f f f f l r t

r w%

n p f i

esíteni, hogy az ez idén Öntől

:séplökészlet

Amerikai s^ővessző-szaporitó-anyatelepek létesítése és szőlőoltványok készítésének előmozdítása iránt 1896. évi szeptember hó 25-én 60900 sz. a. egy hirdetést bocsátottam ki, melynek lényegesebb feltétételei' a következők: A vállalkozó köteles legalább S t k a t . hold anyatelepet létesíteni s azon a meghatározott amerikai szőlőfajtákat termelni, s köteles egész kezelésére és üzemére nézve magát az állami felügyeletnek és ellenőrzésnek alávetni. K ö t e les továbbá évenként legalább 200,000 darab szőlőoltványt készíteni. Ennek ellenében kap minden kath. hold anyatelepért egyszer s mindenkorra 100 frt segélyt s minden 1000 darab tökéletes szőlőoltványért, a melyet eladott, 1897—1901 években 7, 6, 5, 4 és illetőleg 4 frt dijt. Ezen kívül biztosíttattak a vállalkozók, hogy azon szőlőbirtokosok ojtványszükséglete, .a kik szőleiket az 1896. Y. t. cz. alapján igénybe vett kölcsönnel szándékoznak felújítani, az állami telepek mellett és után első sorban ezen segélyezett telepekről fog fedeztetni. A fenti segély, illetőleg dij azonban csak az ajánlattevő esetleges eddigi üzemének terjedelmét túlhaladó többlet után számíttatik. Habár az emiitett hirdetés alapján jelentékeny mennyiségű ajánlat tétetett, mégis egyrészt azért, mert az, ojtványszükséglet előreláthatólag igen nagy lesz, s másrészt azért is, hogy az e részben több oldalról nyilvánított kívánságokra tekintettel legyek, említett hirdetésem értelmében teendő ajánlatok beadásának határidejét ^ 1 8 9 7 . é v i j i m i u s h ó 1-éigmeghosszabbítom. A részletes feltételeket-tartalmazó hirdetésem a vezetésem alatt álló ministerium borászati ügyosztályához intézendő megkeresésre azonnal megküldetik. Budapesten, 1896. évi deczember hó 26-án.

\ #

m

Mannheimban.*

HIRDETES

í

m

Lanz Henrik urnák

"

felszerelési tárgyai Yállalata BUDAPEST, I I . , I.ánczlild-utcza 3. Árjegyzékek lcivánatra Vérmentesen küldetnek.

KÖZTELEK, 1897.

16

TEJ K

l

szállító

kannák,

kek, Alfa

hűtő

3.

1. S Z Á M .

teljes

berendezések

e i n e r é s F l e i s e h m a s. és kir. szab. vas- és fémáru gyárából Nlödling b e i Wien. K é p e s árjegyzéli Ingyen és bérmentve.

n

n

Hampshire-, Cotswold Magy. kir. államvasutak.

Igazgatóság.

P á l y á z a t i h i r d e t m é n y . A magy. kir. államvasutak alóiift igazgatósága az 1897. év folyamin összegyűlő valő külümbözö óoska'anyagokat fsinek és fémnemüek kivételével) értékesiteili óhajtván idása czéljáből nyllvinos pályázatot- hirdet. Az •!0 is rltii v..liMsu l, •kin i<-l,'• 1- „ i i :iz alább id.''zr(t ... át cngf.Ml elL miy^-uk ii 1 ;í i-i, *„ feltételek irányadók, de az 1897. év novemher"hó végéig SsszegyüiendS anyagok feltétlenül ugyanaí hó 25-ike előtt, a deczember hóban összegyülendgk pedig a következő 1898. évi 25-ig, _ 4 pályázni ' ivenként 50 kros magyar bélyeggel ellátott ajánk anyag és leltár beszerzési szakosztályához (VI, Andrássy-St^s!, íl* ?.**•••> • pAjiínlm .il.ska iin.vuji'ok „ i déli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek, ' ' " 1897. január hó 2ö-ik napjának lü s : kizárólag ezen ozélra rendeltt és^ és az emiitett említett anyagés anyag és leltárbeszerzési szakbapható ajánlati nyomtatványon és annak rovatainak pc_„ "határŐMttan klkötteTik, hogy°az anyagokért fel' i •- _i •' • i -• ••• i- ii • ' létessenek, honnét a vevő fél az anyagot saját it i I u.zik továbbítani. te figyelembe. alatt feználli feltételek lyomtatványtárünknál példányonként és leltár beszerzése szakosztályunkban Kapna™, ételek nélkül, úgyszintén elégtelen bánatpénzzel, vagy szániitbannik. uu-vszim<'n nlvannk s.>]ii. „„.!• ivitások, vagy vakarások ajánlatok egyáltalában nem vétetnek tárgyal, Az ajánlati ár számokkal és netükkel olvashatóan kitee Az ócska anyagoknak esetleges csomagolási költségeit ,t pályáéi! ••r.Hlinrii.vrnr telezettségben marad, ezt Az ajánlatok tetszés szerinti r nonnyiségre szólhatnak, cl nagy. kir. államvasutak igazgatósága is fenntartja magának az, nennylséget engedhessen át, melyét ajánló — lír imvasutak Igazgatósága fenntartja továbbá magának a jogot, hogy az ajánil az ajánlott árakra szabadon választhasson, s hogy végre a czél elérsére Az igazgatóság.

7-IK

ÉVFOLYAM.

Eredeti Angol kosok.

készülé

szeparátorok s

tejgazdasági

JANUÁR HO

után

Oxfordshire-,

és

Lincoln

14 n a p

alatt

Shropshire-,

kosokat

bármely

p i c e :

Sonth-down

szállít

megrendelés,

állomásra

o

s

w

a

l

d

,

tenyészállat-iifiporteup Budapest,

Külső-Kerepesi-ut

1.

szám.

Eladó mén. Méltóságos tótmegyeri cm.

magas,

sötét

pej,

gróf

Károlyi

uradalmában

8

Lajos

egy

175

éves

eredeti oldenburgi hágómén, mely

ott

e l a d ó . sésre

három A

év

óta

tótmegyeri

fogatot

küld

800

fedezett,

forintért

vasúti állomásra

megkere-

a Tótmegyeri

2215

tiszttartóság.

tfairűanüs mérlegek a legtökéletesebb

mérlegszerkezetek.

A s z a b a d a l m a z o t t F a i r b a t i k m - m é r k g e k százados rendszerűek, telósúlyos fémmérőkarral bírnak s a h i d r a t e t t t e r h e t m i n d e n p o n t o n e g y e n l ő e n mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyű kezelésűkn é l f o g v a u g y h a z á n k b a n , m i n t a k ü l f ö l d ö n a legelső d i j a t nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k . C r a z d a s á g i , é s

s z e k é r - ,

r a k t á r i

m a r h a - ,

Egyéves méncsikók vásárlása.

z s á k - ,

m é r l e g e i n k e t

czélszerü és a ezélnak megfelelő s z e r k e z e t ü k n é l f o g v a k ü l ö nösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben a j á n l h a t j u k . A j u t á n y o s árakban, melyek sulyokkal számitott jobb kivitelű t i z e d e s mérlegek árainál nem magasabbak, a h i t e l e s í t é s , csomagolás és loco vasútra való feladás költségei m á r benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. M e g r e n d e l é s e k k ö z v e t l e n k ö z p o n t i i r o d á n k h o z , A n d r á s s y - u t 12, c z i m z e n d ő k . Á r j e g y z é k k e l , f e l v i l á g o s í tással szintén központi i r o d á n k szolgál. 5005

Felhivatnak birtokában

éves

méncsikó

MÉRLEG ÉS

GÉPGYÁR

B U D A P E S T , A n d r á s s y - u t 14. G y á r : K ü l s ö - v á c z i - u t 156.

Van

ebbe1!

hogy

postának,

valamint nak, a

a

csikók

színének

és

s

l-ig

vétetni

nem

tul

hol

m.

a

pontos

kir.

helynek állanak,

magasságá-

megjelölésével

ellátott

1897., évi

szíveskedjenek, érkező

a

csikók

erős egy-

eladni

minisztériumhoz

bélyeggel

legkésőbb

bejelenteni

határidőn

szándékukat

a

50 k r o s

nyilatkozatban

kiknek

származású,

saját nevelésű

származásának,

árának

földmivelésügyi

nyújtandó

jó

s azokat az á l l a m n a k

és

utolsó

méntulajdonosok,

testalkatú,

kivánják,

mivel

bejelentések

be-

Írásbeli

február az

hó ezen

figyelembe

fognak.

Budapest, F A M 1 S

azon

l e g a l á b b is n é g y

csontú, szabályos

1896. é v i

deczember

23-án.

Földmivelésügyi ni, kir. miniszter. H E H D i

KÖZTÉLEK, 1897, JAMJÁR Hő 8.

i . SZAM. 7-IK ÉVOLYAM.

13

„Glória"

vihar-lámpa

m égetésre 3"' saabadégővel, üvegcylinder nélkül, minden eddigi találmányt, mely eddig piaozra került, m igen Izlézes lámpa, kemény színezett bádogból van készítve, lenütt forrasztva és ékelve ; a vihar és ütődés! biztonság a h ..:.,!,.• i iszuálhatóbb lán-plnak van elismerve, miért is az érdeklődők s figyelmébe ajánlom. Magassága a fogó nélkül 32 cm. • 4t•jü, rácsozattal együtt 18 cm. Körülbelül 16 ór&lg «g, ez ilatt felemészt 220 gramm petróleumot. Ara darabonként

Árjegyzék ingyen es bérmentve. Megrendelést idejekorán kérek.

ALEXANDER

IMT A TÉLI ÉVADRA ~Wm

z

n

ii - li á

á

1 ó

k

a

t

g;azdaság-a Gyál (1

p s r

B l e i e r é s WeisZkötéigyáriczég B u d a p e s t . Raktár és iroda: Kál'oly-kölnt 9. sz., a gróf Hadik-Barkóczy-féle házban. Gyártelep : Uajtsár-ut 730?. sz. Egyéb ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Coeos futószőnyegek, lábtörlők, ruhaszárító kötelek stb.; továbbá gazdasági ezikkek u. m.: istráng, kötőfék, rudaló, gabona-zsákok, vízhatlan ponyvák, itató és tűzi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti árakon.. Képes árjegyzék kívánatra bérmentesen küldetik. — Vidéki megrendelésele pontosan eszközöltetnek.

„ a d e i a "

szavatolt

Vezérüffjnökséffe:

HOFFMANN

Honnan Fiúméból-

H o v á Liverpool Oporto, Bordeaux Hull, Newcastle o/T Gibraltar1) London Liverpool Algier1) Glasgow New-York Liverpool Duncerque

tisztaságú

Barcelona

szavatalt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen soványtalajok javítására, kitűnő hatású az összes gabnanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen

Glasgow Liverpool Rotterdam, Antwerpen

Liverpool Bordeaux London Hull Newcastle o/T

A cseliországi TlomasműTek Drágái foszfátliszt eladási Májánál: raértéjraló'sége Liverpool a magyar korona orsz. területén

K A L M A E VILMOS, E

l

a

d

o

VII.,

Erzsébet-körut 34. sz.

k

jól összeforrott 45.000 gyökeres szőlő párosítást, 100.000 hazai vesszőt fajtisztán. Rípária portálison, Olasz Rizling, Budai zöld, Bálint, Bakator, ezre 110 frt. Csemegefajok Portalison: Schassla piros és fehér vegyesen, Muskat Lunel, ezre 120 frt. Rupestris monticolán: Passatuti, ezre 130 frt. Berlandierin Mézesfehér, ezre 200 frt. Hazai vesszők: Juhfark, Bálint, Olasz Riezling, Budai zöld, Fehér szőlő, Öportó, Zsíros fekete, ezre 3 frt. A vesszők épek, s minden károsodástól mentek. Kívánatra eddigi vevőimtől számos elismerő levelet mutathatok fel. Megrendelésnél az ár Va-át foglalóul kérem. Ojtványok készítésére 1897-re előjegyzést elfogadok:

I t l I t ^ V Í V 2144

L A J O S

K ö t r e s - K á l l a , (Zalarxiegye.)

HAMBURGI

S. és

V.,

Budapest

1896. január havában a következő gőzösök fognak közlekedni:

A legmagasabb dijakkal kitüntetett

Legjobb, leghatásosabb^ legolcsóbb foszforsavtrágya; tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes szupcrroszfátokat. A citrátban oldható foszforsav-tarl alomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál

-iga

magy. kir. tengerhajózási részvény-társaság.

Van szerencsénk ajánlani I V

BÁLINTH,

Wien, III 3, Sak sianergasse 8/1.

igen alkalmas

London Rotterdam, Antwerpen Rio de Jáneiro, Santos Glasgow Liwerpool Fiume, Triest Rotterdam, Antwerpen Triest-Fiume Rouen „ „ Glasgow „ „ Liverpool „ „ Bordeaux , || „ ..

Gőzös neve A|gerian Deák Kálmán király Marathón (G. L.) Stefánia Viktória (A. L.) Alsatian Zrínyi Wm. Bailey Széchenyi Tarifa (C. L.) Szent István

1896. november 1—10 1 — 10 5—15 5—15. 5—15 5—15 15—25 15—25 25 21—31 21—31 21—31 25/1— 6/11.

Athenian Jókai Sultana Toledo Samaria (C. L.) Szent-László Nagy Lajos Zichy Bátory Aleppo (C. L.) Matlekovits Mátyás Király Petőfi Tibor

15—25

Átrakodási szolgálat közvetlen hajóraklevelekkel a felsorolt kiindulási kikötőkből az összes földközi és adriai kikötőkbe, valamint az osztrák Lloyd levantei, keletindiai, chinai és japáni vonalaira. Iíözéptengerl szolgálat. A) Fiume—Malta—Szicziliai—Marseille-i vonal. December 3-án „Andrássy", 10-én „Szapáry", 17-én „B. Kemény", 24-én „Rákóczy" és 31-én „Andrássy", gőzös indul. Fiuméből Marseillebe és deczember 4-ikén „B. Kemény", 11-ikén „Rákóczy", 18-ikán „Andrássy", és 25-én „Szapáry" gőzös indul Marseilleból Fiúméba. B) Fiume—Sziczilia—Marseille-i gyors\oial. Deczember hó 7-én „Buda", 14-kén „Tisza", 21-én „Adria", és 28-án „Árpád" gőzös indul Fiuméből Marseillebe 6s december hó 6-án „Adria", 13-án „Árpád", 20-án „Buda", 27-én „Tisza" gőzös indul Marseilleból Fiúméba.

legkedvezőbb biztositáskatonai szolgálatra, legajánlatosabb tőkére és k i h á z a s i t á s r a való biztosítás, legújabb j á r a d . - b i z t o s i t ó kombináczió, osztalék 7Va%' illetőleg 10%

katonai szolgálatra kiházasitási és korbiztositási társaság- Hamburgban.

G a z d á k n a k különösen ajánlandó, ha földjük felosztását vagy túlterhelését kerülendő, mindegyik gyermeknek mégis osztályrészüket biztosítani akarják.

Magyarhoni vezérképviselőség: Budapesten Erzsébet-körut, 7.

Meghatalmazott vezér ké p T iselő: gróf Széchenyi Emil.

16

KÖZTELEK,

Gyári

Mosonhan (alakult 1856.)

KíllmeE.

gazdasági gépgyára

1 8 9 7 . JANUÁR HO 3 .

ÉVFOLYAM.

Főraktár:

Budapest,

szecskavágó-jépayágó-gépeimet,

VI., Váczi-körut 57a. sz. ~ m ,

biztonsági j á r g á n y a i m a t

ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező öszi idényre

takarmány-kamra berendezéseit

3 legjobb rendszerű

,REFORM'

. legjutánvosabb árban. . T e r v e z e t ' ib kivánatra kés s i t t e t i i e k .

Takarmány füllesztők,

valamint

(Ventzky szabadalma) melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felől számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; továbtá: s z e c s k a v á g ó k , r é p a v á g ó k , lók, darálók, czirokcséplők, arankarosták, Sack-rends z e r ü e g y e s , kettős és h á r m a s ekék, tárrosta' 33 frt), kolyválasztók

1. S Z Á M . 7 - I K

eredeti

•EEEE S s i c k 1

m i n ő s é g ű .

e k é k e t EEEZ

és más egyéb- talajmivelési eszközöket és gépeket |f van szerencsém a t. gazda-közönségnek ajánlani. Ij Ábrás árjegyzékek kívánatra ingyen és bér- l[ mentve.

P R O P P E R Budapest,

stb.

S A M ü f

Táczi-körut

53.

Hadviger-féle legjobb aczél t kazalvágó kések! |

Pinczészeti czikkek

Magyar királyi államvasutak.

borszivattyuk,

HIRDETMÉNY. asutak igazgatóságától vett értesülés szeri

szűrő

készülékek,

erjesztő

akonák, borminta dobozok fából vagy pléhből, parafa szőlővessző nemesítéshez, hordó

ilpergkOT^ndptó

czimkék bádogból

av hó 20-án, Az igazgatóság.

(Utánnyomá

czimmel ellátva

spanyol 1880

derítő föld, kiváló bortömlők.

Árjegyzék kívánatra küldetik. A répczelaki tisztavérü törzstehenészetből 12 darab részben hasas, tisztavérü, törzskönyvezett simmentháli tehenet és 2 vagy 3 drb másfél éves bikaborjut

cserébe ajánlok 1 vagy 2 éves félvér, jó apától származott csikólovakért.

L.

tziiletes boronák kaphatók 1857

Oiistav Mődig gazdasági eszközök gyárában HíircJiejg, Alsó-Ausztria.

Hagy Imre gazdasági intézőhöz kéretik, RépczelaK, Posta-vg,sutállomás, Vasmegye. 2201

Kwizda

Ferencz

EWIZDA-féle ResIltDtlonsfliiId cs. és kir. szab. m o s ó v á l o v á n a k Egy palaczkkat 1 frt 4 0 Kr. osztr. ért. l frt 25 k.

János

W e c h t l ,

B é c s

I. H e l f e r s t o r f e r s í r a s s e 13.

\ \'\ v *% <

KWIZDA-féle

N*

Korneuburgi marha-táppor

F é l m i l l i ó fajtiszta venyige csemege és b o r f a j , l e v é l h u l l á s u t á n t ő k é j é v e l l e t a k a r t , j é g v e r é s t ő l m e n t , t e l j e s e n b e é r e t t Olasz R i z l i n g , K ö v i D i n k a , M u s t o s f e h é r , ezre 5 frt. E z e r j ó f e h é r , ezre 6 f r t . C h a s s e l a s s b l a n c és r o u g e , v e g y e s e n , ezre 10 f o r i n t c s o m a g o l á s s a l N y í r e g y h á z a á l l o m á s r a száll í t v a é r t e n d ő k . R e n d e l m é n y e k 25°/ 0 előleg küldéssel Miskolczra

Mezey Pál birtokoshoz intézendők.

O j t v á n y g a l y d r á g á b b 30°/ 0 -al. 2190

_ iíldi tápláló Síéi Ára 'li doboznak TO fer,

testerséges ^pataszaju,^ 1 rud ára

pat,

8RAEPEL szabadalm.

HUGÓ

lóhere - tokászoló

készüléke

E W I Z D A - f é l e szab. szárszalagvédő gummibol A szab. szárszalagvédők szürke, fekete, barna és fehér szinbei l nagyságban állíttatnak elő és pedig bal- és jobblábhoz., A megerősitéshe: íer.-nél megfelel 1. számú nagyságnak ; ; 4. i n i . ab. szárszalagvédők ára sztti-fte színben dara-

szijszerszámok tisztítása V V \

minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban G R A E P E L HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V"., Külső váczi-ul 46. sz.

KÖZTELEK, 1897. JANUÁR. HÓ 3. 7

1. SZ ÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Megjelent a

,KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR' — — n m

lSS7-dik

étrre

mam——

GYULA és S Z I L A S S Y

ZOLTÁN.

az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, titkárjai.

A

„ Z S E B N A P T Á R "

praktikus uj beosztással, gazdag tartalommal s t e r j e d e l m e s k ö n y v v i t e l i r é s z s z e l é s j e g y z é k n a p l ó v a l jelent meg. Solti ára 1 forint

cs. kir. udv. patkoiási eszköz szállító

B É C S ,

Szerkesztik:

RUSINEK

M. Hann's Söhne

SO-kr.

Ára előfizetőknek és az Orsz, Magy. Gazd. Egyes, tagjainak 1 f r t 20 kr. Postadij ÍO k r .

I.

k e r . ,

S t r a i i c h g a s s e

2 .

s z á m .

Ajánlják nagy raktárakat minden patkolási czikkből és ezen szakmába vágó különlegességekből. - Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által legjobban ajánlott patkóikat igáslorak és paripák, úgyszintén ö k r ö k vasalására. Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott 1815. rudvasaln sait és kengyeleit.

Megrendelhető a „KÖZTELEK" kiadóhivatalánál, B u d a p e s t , Ü l l ő i - ú t 2 5 . (Köztelek).

T i i o s t O t t ó féle rostély-öntőde

Ssi-sres

P a r i s , Z w i c k a u '/ s Szent-Pétervár.

fig-yeleraibeT

Vezérképviselő Magyarország részére : -

KÜHNEL

ADOLF

Wesselényi-utcza 36. földszint. 1448

#

Felvilágosítást és költségvetést ingyen ad fenti

i s k o l a t á b l a 111 á z ti t

2168

Füstemésztő tüzelés, nagy szénmeglakaritás, a legnagyobb tartósság.

a gazdaságnál szokásos bárminemű és nevű uj és régi irásfeliiletek béfeketitésére szállít használatra készen frt 1.80 és 3.50 kros pléhszelenczékben (10 és 20m2 területnek az előálKtó

Magyar királyi államvasutak.

Greschik Gyula, Lőcsén (Szepes vm.) 1 drb! táblamázecset 60' kr. Láda, szállítólevél és csomagolás 20 krba számíttatik. Szállítás csak utánvét vagy az összeg előleges beküldése mellett. P r o s p e k t a s kiTánatra ingyen és bérmentve. T ö r v é n y e se »

védett.

Haszonbérbeadás,

Hirdetmény. Délnémet-osztrák magyar vasúti kötelék (III. rész 2 füzet). Folyó évi deczember hó ló-vel a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság ^„Fonyód^ fürdőtelep" Budape8té,k1896. 'deczombe?^19-fn ' u z e ' é b e f e h étetett A magy. kir. államvasutak a résses vasutak

is.

flagy. kir. államvasutak. 10172/96: C/I. sz. Hirdetmény. 'asutak él8 álfatok szállitósára

A kalocsai főkáptalani uradalom közhírré teszi, h o g y az uradalom tulajdonát képező és a pestmegyei Keczél község határában fekvő,

Tttrkös pusztáját

nevében

llitási dijíszabások li i i ii

jegyzékben ki< kelyreigazitás a, megfelelő 1

1897. január 15-én d. e. 10 órakor alólirott hivatalban tartandó nyilvános árverésen 1897. október 1-től kezdve 3—(i évre terjedő időre a legtöbbet Ígérőnek

haszonbérbe adja. Melyre a bérelni szándékozók ezennel meghivatnak. A haszonbéri feltételek alólirott hivatalban a délelőtti ó r á k b a n bármikor megtekinthetők. Kellő bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatok is ;.elfogadtatnak,' nrelyek a szóbeli árverés után fogn a k eltárgyaltatni. Kalocsán, 1896.' déczembér hó 29-én. A kalocsai főkáptalani uradalom ooi j

tiszttartói hivatala.

A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomat nem dijáztatik.)

HIRDETÉSEK

felvétetnek a kiadóhyatalban BUDAPEST, t ' l í ő i - u t 3 5 - d i k sz.-írn.

Amerikai óriás-zab

m'érczénkint ('/a hold) középminöségű talajban 52 kgr. sulyu 20 és több hektolitert is eredményez, 1-5 hosszúságú szalmát 10—12 qut. Ezen zabnak tápértéké a bécsi cs. és kir. gazdasági vegyvizsgálóállomás vizsgálatai szerint magasabb, mint a hazaié. E zabot nem tanácsos trágyázott talajba vetni, mert túlságosan gazdagon hajtana. Az erős szalmaképződés folytán elégséges 20 kgrammot '/a holdankint eWetniv Ezen zab barna és fehér fajtában létezik. Az eredeti magot'a termelő Észak-Amerikából, métermázsánkint 60 írtjával rendelte meg és fele árban árusítja Brodek vasúti állomástól, Prerau mellett 1 q. á 30 frt, 10 kgr. H frt 25 kr, 5 kgr. á 1 frt 75 kr.

V I N C E N S D O C K A L gazdálkodó B r o d e k bei P r e r a U j Máhren. Gross-Kunstlitz-Celadna-i gazdaságomban több fiatál t e n y é s z k o c z a és k a n vegyes fájták, azonnali vagy tavaszkor való átvételre e l a d ó . 2?02 Levelezés csakis német nyelven.

KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HO 3.

16

1. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Az „Országos H a g y a r Gazdasági Egyesület" hirdetései* Az

0 . M . Gr. E . k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t á n á l Budapest, Köztelek, megrendelhető: ii.j g a z d a s á g i s z a k m u n k á k :

Külön

kiadványok:

Vetőmagvak termelése és kezelése. Irta: Hirsch Alfréd. 50 kr. Az állatok átöröklő betegségei és hiábai. Irta: Tátray János. Ára 20 krajezár.

TAKARMÁNYOZÁSTAN; Máig a legtökéletesebb szakmunka; világosan, tömören 3 mindenre kiterjedőleg irták : Cselkó István s dr. Kosutáuy Tamás m.-óvári g. akadémiai .tanárok;

„Gazdaságtörténetiül Szemle" 1894. évfolyam. Ára kötve 3 frt.

TALAJISMERET; 12 ny. iv. Caorháti Sándor m.-óvári gazd. akad. tanártól áru 3 frt. CAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET; legkeresettebb szakmunka, számos magyarázó ábrával; Domokos Kálmán debreozeni gazd. tanint-volt igazgatójától; 24 ny. iv .. Ara 3 Irt.

Általános á lattenyésztéstan. Irta; Tormay Béla, minisz. tanácsos. 2-ih teljesen átdolgozott kiadás. 327 oldal. Ára 3 forint. Tömeges megrendelésnél olcsóbban.

SZÍ *E^S

TALAJOK ^KEZELÉSE ÉS JAYITÁSA ; ^Hilgard I. w. amerikai tanulmányautón

OKSZERÜ^TALAJMlYELÉS^ ^fzlmos^ábnlval, Cserháti Sándor m.-óvári gazd^akadéniia^taGAZDASÁCI BECSLÉSTAN ; uj alapokon, kimerítően tárgyalja a különféle^becsléseket; Az 1894^-1896. évekre terjedő 3 éves eyeíusban ezeken kivül még 7 hézagot pótló gazdasági Az egész cyclusra az előfizetési flr 20 írt ÍO kra postabéreken kivill, kötött példányban. Ugyanott megrendelhető : „A GAZDASÁGI YÁLSÁG ÉS A BUZA ÁRHANYATLÁSA MAGYARORSZÁGON" lO^ny. ivben igen tanulságos a^ legváltozatosabb tartalmú közgazdasági

Az 0 . M. Gr. E. k i a d ó h i v a t a l á n á l

megrendelhetők:

1895. évi előadások Külön füzetemben. A szőlőojtványok metszéséről, különös tekintettel a Dezeimeris-féle metszési elmélettel. Irta: Engelbrecht Károly. Ára 50 kr. — A gazdasági szeszgyár üzemének ellenőrzése. Irta: Dr. Szilágyi Gyula. Ára 20.kr. — Lótenyésztésünk emeléséről. Irta: Luezenbacher Miklós. Ára 30 kr. — A kendertermelés és áztatás. Irta: Sierbán János. Ára 30 kr. — IJjabb tapasztalatok a trágyázás köréből. Irta: Cserháti Sándor. Ara 30 kr. — Útmutatás a komlótelepitésre. Irta: Imreh Lajos. Ara 30 kr. — A hazai öntözések mai állásáról. Irta: Kvassay Jenő. Ára 20kr.

G A Z D A S Á G I

E L Ő A D Á S O K

1 8 9 4 . évről. T a r t a l m a i 1. Cserháti Sándor. A kulturnövényféleségek megválasztása. 2. Szabó Fercncz. Eszmék a mezőgazdasági könyvvitelről. 8. Baross Károly. A mezőgazdasági politikáról. 4. Sierbán János. Takarmányok konzerválása. B. Pirkner János. Szarvasmarhatenyésztésünk és az import kérdése. 6. Deák Tamás. A szSlőojtása és a szőlőoltványokkal való tenyésztés. 7. Dr. Eátz István. A baromfiak fertőző betegségeiről és az ellflnök váló 8. Dr. Hutyra Ferencz. A szarvasmarhák' gümBkórja. mmmamm^m Ára, 5 O krajezftr. w h b b í

Hirdetmény. Osztrák-magyar vasúti kötelék. SajtóMba helyesbítés. Az ösztrák magyar vasúti kötelékben 1898. évi november hő 1461 érvéi íekedé's'í k ' szabási füzethez tartkző függeléknek életbeléptetés' évi deczember hő 20-án megjelent 158. számában : mőny második bekezdésének helyes szövege a kövi „Az osztrák-magyar vasúti kötelékben 1893. füzethez 1897. évi január hő 1-től és a mennyiben dijmegdrágitás .„ nő l-t6I uj függelék lép életbe, mely osztály- és kocsirakomái] áruezikkekre egyes viszonylatokban közvetlen díjtételeket t; Budapest, 1896. deczember- hő 23-án. M. kir. államvasutak, egyúttal a részes vasutak nevében is (Utánnyomás nem dijaztatik.)

rormalin (40%-os l"oi-jiiitlrteli>
kitűnő szer a száj- és körömfájás

ellen.

Nagyobb számban érkezett igás ökrök között kiütött száj- és körömfájás kezelését Rühmekorf kir. főtiszt ur Winzenbürgban Freden mellett Formaiinnal (40%-es formaldehyddel) kisérlette meg. Az ökrök szája és körme naponta egyszer félperczentes formalinoldattal lett tisztítva.* A sebeket egyötöd perczentes oldattal mosták ki, utána pedig bekenték a körmöket fakátránynyal. Ezenkívül az istálló szóró segítségével formalin gőzzel fertő Űenittetett. A járvány 14 nap lefolyása alatt megsziint. Az ökrök csak alig egy napig maradtak táplálék nélkül és jóformán semmit sem szenvedtek a járvány miatt. Nevezettnek sikerült továbbá a járványt csupán egy istállóra a trágyának ugyancsak fenti "félperczentes oldattal való megöntözésével izolálni, daczára, hogy a beteg ökrök istállója a többi istállók közvetlen közelében volt.

Reszelt

formalin-gelaline

(Ur. Schleich-féle Glutol) Dr. Jess Charlottenburg, Schuemacher Freiburg i. B., K. Tiburtlus Nörenberg, Wagenheuser Neuhcf i. Bayern és a graditzi-i Wagner-ménesbirtok kísérletei szerint kiválóan alkalmas nyílt sebek gyógyításához lovaknál, nevezetesen a „lovak pókja" elnevezés alatt nagyon elterjedt Dermatitis • eccematosa és gangraenosa ellen. Az utóbb nevezitt a dr. Schleieh-féle Glutol-t mint igen kitűnő szert ajánlja és kUlönösen friss sebeknél nélkülözhetetlennek tartja.

Formalin és Glutol kapható minden drogulsta kereskedés utján, Chemische F a b r i k a u f A c t i e n ( v o r m . E. S c h e r i n g . ) Berlin N., Müllerstrasse 170/171.

Viteldijvisszatérités az 0. M. G. E. utján.

Ama több oldalról a gazdák köréből fdlmerült panasz folytán, hogy a vasutak részéről igen gyakran sokkal magasabb díjtételek számíttatnak, mint a mennyi a küldemé.. v , dSén6dijszabási kTrdésben^vüágositással szólgáí önmagjainknak? " SZerV6Z S > m e ^ m l n Kérjük tehát azon gazdatársainkat, kik a díjszámítás helyességéről meggyőződni ^ aD Ha az^t^szZmitás^sakugyaif^^tőbble^et^tiinte^ ki, ugy a 'beküldőnek ' egy meghatalmazást kell kitöltenie, melynek alapján a dijszámitási iroda a visszatérítés iránt ille- • tékes helyen intézkedik és a díjtöbbletet 20% eljárási költség levonásával beküldőnek megküldi. A díjvisszatérítés igénye a díjfizetéstől számított egy éven belül elévül. K A I N I T N A G Y B A N ÉS K I C S I N Y B E N . Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület t i t k á r i hivatalánál (Budapest, Köztelek.) ÁRAK: Nagyban waggon-rak-jmányonként ab Leopoldshall-Strassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 180frt.A vasúti sí állítási-költség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 180—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt a „Budapesti közraktárak" egyesületi tagok A megrendrtísse/e^idejüieg6™ tSnuíráít ' egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a külde.nény átvételénéi fizetendők.

ORSZÁGOS TENYÉSZÁLLAT-TÖRZSKÖNYV,

1. füzet: Magyar fajta szarvasmarhák könyve, 2. „ Borzderes „ „ 3. , Sfmmentháli „ „

ára 1 — , 1.— „ 2.50

Útmutatás a magántörzskönyvek berendezésére és vezetésére. —

• •.•••' • A r a , S O

krajeíár.

v hága fások és borjasátok jegyzéke 3 krajezár. A z Országos T ö r z s k ö n y v szabályzata S O kr.

Takarmányozó - kamrák £ Ü UMRATH és TÁRSA teljes berendezését, j á r g á n y v a g y gőzhajtásra, elvállalj á k és l e g o l c s ó b b b költségvetéssel valamint tervrajzzal díjmentesen szolgálnak:

mezőgazdasági

=

gépgyárosok

B U D A P E S T ,

—

Táczi-körut 60. szám. N a g y v á l a s z t é k ú á r j e g y z é k szecska- és répavágdgépek, darálók, egyes- és kettös-rnalomjáratok, takarmányfiillesztök, olajpogácsatörök, kukoriczamorzsolók é s a z

összes gazdasági gépekről k í v á n a t r a i n g y e n és

bérmentve.

K ü l ö n l e g e s s é g s Teljes gőzc s é p l ő g a r n i t u r á k és C o m p o u n d - g ő z mozgonyok Í00 lóerőig rendkívül k e d v e z m é n y e s á r a k é s fizetési-, v a l a mint jótállási feltételek mellett.

KÖZTELEK,

1. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. iidetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül mm 3 kr., féltttnő betűkkel 4 kr. Czim közlési minden beiktatásnál 30. kr. bélyegilleték.

18&7. J A N U Á R HO

17

3

KIS HIRDETÉSEK.

Csak 'mezőgazdák és a szakirodalom term továbbá állást' keresők & adók hirdeti vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

C s a k oly l e v c l k r e v á l a s z o l n n k , m e l y e k k e l v é l a s z r a s z ü k s é g e s le-yélbély e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t Tisztelettel kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, azokhoz a megfelelő levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mért a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbithatja.

! szab. hídmérleg kiünő minőségben ajánl

P0KR0CZ és

X X A L J D E K Szakképzett Itizzt, a ki a gazdasági al liát Igen jó sikerrel végze > évi gyakorlattal mint c

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Pályázat.

SiirSS

latóságüag

magkereskedése Budapest,

fásár-rendőri^felüliíizsgálásokat; ép^most^eszközU e legek 50—1000 kilóig egyenkint

-Károly-körut 9. sz.

nemezáru gyári raktár. A n. t közönséget van szerencsém értesíteni,'hogy kényelme szempontjából fenti árukból Budapest, Károly-körut 5.

l t o n felszerelt raktárt tartói

A magyar

Polsrócsok akadémiát végzett, 1 lendők. Pályázat a társaság igazgatóságához Bpest, KUlsőKerepesi-út „TattersaL" ozimre Esry írnoki illái 1897^febroár^-re^leta

f

Az'adai^

a legolcsóbb áraktól a legfi-

ik állásközvetítő osztályánál Ujjait elhelyezései. z ez ügyben való fölvilágosiMezögazfl. és erdészettel fogilko. o i nyugdíjintézete. Eszözöl biztosításokat r nyugdíjra, 5 özvegy1 e^é™'M^felSrokoan ífigoícsóbb dyfétefekkeltmert üt. Kívánatra alapszabály

nem felelő árukért, bérmentes visszaküldés ellenében, ez összeg visszatérittet-k. Ö csász. és kir. Fensége . J ó z s e f f ő h e r c z e y és Ó királyi Fensége FUIöp Szász-CoburgGothai b e r e z e g udv. szállítója

Dr. Lendl Adolf, Megvételre "ttlgytado mufákra ^alkalmas, esetleg már levágott fák ií

praeparatoriuma és

tanszerkészitőIntézcte Megvételre készpénz, szabad lakás, 2 db. telién és azok borjainak 1 évig tartása, 15 db. sertés legeltetés, valamint mintegy 600 frtot érő • terménybeli javadalmazás mellett. Belépés 1897. márczius

ÁLLÁST KERESŐK, Gyakorlott gazdatiszt, 88 éves, nős, rém. kath., 18 évi gyakorlattal a gazdáság oqatmten ágában Jártas,

uía dugvány, 5000 drb po s nigra dugvány, 5Q0P Erélyes és megbízható 16' évi prakszissal, önálló kezelésre képesített és a sz;iin V :•[ Mi jsi t:is gllzll ati.K/.l, állást keres. Czim a kiadóhiva-

t

.ji

TTj!

Gazdaközönség szíves figyelmébe. sikerrel végzett nőtlen egyén, rögtöni belépésre szolgálatot keelege^tett1 Ajánlja® az flletSt Szobonya Bertalan igazgató.

rSarvMmarhí éB°'juhal™lalásban elismert gyakorlattal

ti vagy más megfelelő állást es, ki több évi gyakorlattal jő bizonyítványokkal rendel-

ÁLLATOK, Kerestetik telivér vagy magas vérű higó mén bérbe- e^eilee me.íívételre. Megkívántatik jő származás, bebizonyítható jó tenyészképes-

Jutányos árak. Az állatok friss állapotban areaparatio nélkül ídendők be.

nyelven ;tárgysija az °kszei takarmányozást, legeltetést. a sertés feldolgozását, ölést, sózást, füstölést, sonkapáczolást, burka- és kolbász készitést, zsir készitést, kenyérhez való szalonakészítésétstb^stbj, végül sét,egészségügyi tudnivalókat. AllatsyégyMsat. Kézikönyv az állatok.külső és belső betegs.é• •• ' tátott 100 ábrával és 100 recepttel. Irta : Momstori Krol^ f ^ ucla Megjelent és kapható :

adezésére jogositványKönyves Kálmán t Bogár Lajo™n?r O-Moto- ».' irod. Bészvínytiraság giMisági könyvkeréskefo's':«n VII., Keiepesi-út22. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

Tejgazdasági szakiskolát' T íp ett > t összeg6 ágaiba^ j áitasf"Megfelelő állást keres. Czim a kiadó, iiivatalhan. 2^19

II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 Ajánlliozifc e m l ő s ö k és m a d a r a k természethü,művészi és tartós k i t ö m é s é r e .

A kisgazdák szükségleteihez mérve irta és 35 ábrával ellátta MONOSTORI KAROLY. Ára 8 0 kr. nyelvet. szivosen s/!,.i(r4lmr» ajánlja Szobonya Bertalan igaz-

is gazdaságban 'S ajánlatokat A e láp kiadóhivai Vő6®6

B U D A P E S T ,

láó ^eutsoh Sta urnái

VEGYESEK,

Champleln

kutyabetegséget, baromfikolerát, s e r t é s v é s z t , ugyszinte az állatok mindennemű hasmenéseit a legsúlyosabb esetekben gyógyítják a

iriiilaMot Wallmann Erfurti kerületi állatorvos ur tudományos értekezése, ugyszinte a használati utasítást ingyen és bérmentve küldi meg áz egyedüli gyáros CL. LAGENIANN vegyészeti gyára Erfurt. Megrendelhető minden gyógyszerész és állatorvos által dobozonként 1 frt 50 krért. Főraktár: .

Török József gyógyszertára Budapest, VI.," Király-u. 12.

küldenek.

Kerestetik igvétolre 100 q. garant'lt tiszta fajú G o l d m e l o n árpa ™ Se^-Fiíteláti Selyp, Nógrád-m

Tátrai különlegességek. Vörös áfonya czukorban főtt, 5 kilós edény 3.50. Rizike salátagomba 5 kilós bödöny 3.50. Málnaszörp 5 kilós edény 3.80. Kárpáti gyomorerősítő, kitűnő likőr, 3 üveg 3.90. Borókaszesz legtisztáb boróka-párlat, 3 üveg 2.65, utánvét mellett bérmentve szállit Cornides K. gyógy- • szerész, Felka, Szepesm. 1995

Pontos s lelkiismeretesMszolg lás Budapest, Károly-körut 5.

Hirdetmény. Ooztrák-magyar-franczia vasúti kötelék. ^alom Magyarországgal.)

Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a r t ó

portiókötelek 6 m/m vastag, 200 e/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb 15 f r t Ugyanily

kévekötelek 41/2 m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 darabot 7 frtért szállit utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötéínemüeket ajánl legjutányosabb árakon

Bellán Mátyás, Bács-Cséb.

KE Lajos, kiadja Dr. Murányi Ármin. Előfizetési árak a „Hölgyek Laaja" és a „Regény" melléklettel együtt Egész évre 6 frt — kr. Félévre ... 3 „ — „ Negyedévre 1 „ 50,. „ Mutatványszámok kívánatra in-

pálya-társ aság(mag;

Kételyek elosztása ozéljából fabásban megálfapttStt'^ho'rókban" csomagolás csakis

MMotató! malom és^SldMrtők tulajdonosa aki KLEIN gyógysz.féle Rattoxint patkányok és egerek kiirtására használta. Mintadoboz 60 kr., V« kg. kisebb vállalatnak elegendő, 3 frt; nagy vállalatok számára 1 kg. 5 frt. Valódi kapható csak KLEIN 8., 0. gyógyszerésznél, LÚGOSON, 60 sz.

katonatiszti lópokróeaim

„KÉPES CSALÁDI LÁPOK" kiadóhivatala Budapest, V., Váci körút

H-patkosarok| 8-otyton é l e s i g

íeg^gytekír

minőségű .nőségli 2 pukróozok 6 jjtokkal teljés

KÖZTELEK,

1897. JANUÁR HÓ

Gözekéket,

3.

1. S Z A M . 7 - I K É V F O L Y A M .

Állami részről történt kísérletezéseit alapján szikes, talajok • javítás : termóképessé tételére — kitűnőnek bizonyult az 4631

EGERESS

Gőz-utihengereket

TRÁGYAGIPSZ,

melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállít az

és

- ^ E s - t e S T egeresi

Gőz-utimozdonyokat

ingryen és bérmentve. •

a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fowler & G». Teieíon 92-50.

Budapest

Kelenföld,

aT

műtrágyagyár

K R A M E R J., BUDAPEST, V. ker., BoFottya-uteza 9. sz.

Szecskavágók Répavágók,

^em£n?ssaI

járgány- é§ kézihajtásra,

hol is épített u j t e l e p ü k ö n gőzeke s z e r k e z e t e i r ő l t á r l a t o t rendeztek be. U g y a n o t t t e l j e s e n b e r e n d e z e t t t a r t a l é k r é s z - r a k t á r t és javítóműhelyt t a r t a n a k fenn.

legújabb Szabadalmazott

„ H A P I B "

darálógépek

Wentzki-fíle szabad.

gyorstabarmáiiF-füllesztfik

ALAPÍTTATOTT 1848-ban.

Rl

&

nagy készletben

Friedlaender József

cs. és k i r . szab. nyereg-, szíj- és b ő r ö n d á r u k g y á r a Budapest,

IV.,

gépgyára,

Koronaherczegr-utcza 3 .

Budapest, V I I I . , kerepesi-ut 1 7 . sz.

Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lónyiró ollók s utazó czikkekhen, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon.

mf Az összes gazdasági gépek gyártisa, -m i f l e m t a Ingyen és bérmeiitvE. 1897. feb. l-től tetemesen nagyobbított és dúsan felszelt raktár és irodahelyiségeim VIII., k. Kerepesi-út 1., a központi pályaudvar mellett fognak létezni.

Képes árjegyzék kívánatra ingyen és b é r m e n t v e .

iVjásilj-uls f r a n c z i a ,

spiritus-répánfi |j magját,

Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6k r é r t

(portómentesen)

brabanti fajtát,

kapható kiadóhivatalunkban.

melynek hozama 4 0 — 6 0 . 0 0 0 Vetőmagvak J.QOÓ-ed. éves kiállításon legmagasabb dijjal: díszoklevéllel kitüntetve. | Répamag. Sárga Oberndorii állami ólomzár alatt, 50 kilonkint 12 forintért ' 500 kilónként 100 forintért kapható I

G r ó f

T e l e k i

a

Association Maurus Deutsch

\

Paris 8 rue Laffitte.

s

Luczernát, lóherét, K o c s i k e n ő c s ö t , fiimagvakat, Petpoleumot vetőmagot a legjutánvosabb áron és garantált jó minőségben

K R A M E R

csiraképességért é s v a l ó d i s á g é r t jótállás.

A r v é d !

d r a s s ó i uradalmában u. p. Koncza. Szétküldés ab Alvincz és Szászrégen utánvéttel. A pénz előre küldőjének áru franeo megy. Továbbá lucerna mag, vörös lóhere mag, baltaczim, fehér paszuly, Heine-féle és Dupaui zab kaphatók.

minden ezélra és minden egyéb gazdasági czikket és

kiló |

hektáron kiiít 14 17° Brix mellett,

zsákokat,takaró- és szekrényponyvákat, kátrányrestékeket, fedéllakc t.

M Ű T R Á G Y Á T .

G E P O L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeola.jat stb.

Szalonnát, F e r t ő t l e n í t ő szereket,

Olasz szadonáriát, tisztán vastag gyökerekről őrölve.

L I P Ó T ,

BDAPESTEN,

k e r . , Ü L b a d é m i a - u t c z a l O . sz. Süpgőnyczim s „ C E R E S " Budapest. T e l e f o n . Árjegyzékkel és részletes külön irániatokkal kivánatra szolgálok. • \ ••:•. ' — ; .Pátria" irodalmi és nyc

Budapest, (Köztelek).