KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

VIP, évfolyam.

Budapest, 1898 évi julius hó 27.

60. (710.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET MIYATALOS KŐZLÖKYI. A* ceazágos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nen tagoknak elóflzetési dij; gg6w tTT» 1« frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Szőlőszeti tanulmányut. A'z „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" szőlőművelési és borászati bizottsága szeptember hó 11-től 18-áig terjedő időközben szőlőszeti tanulmányutat rendez. A tanulmányut az alábbi szőlőtermelő vidékekre terjed ki : a) A tokaj-hegyaljai kirándulás. A tállyai, mádi, tarczali, tokaji, liszkai, tolcsvai, bodrogh-zsadányi, sárospataki, kistornyai és szőllőskei állami, községi és magán szőlőbirtokok megtekintése. Sátoralja Ujhelyen szőlőszeti értekezlet. b) A beregszász-vidéJci kirándulás. A beregszászi, beregszász-vég-ardói, benei, nagy-muzsalyí magán es községi szőlőbirtokok megtekintése. A kirándulás 9 napot venne igénybe, beleszámítva szeptember hó 10 ét, az összejövetel napját. A tanulmányut Szerencsről indul ki szeptember 11-én és Beregszászon záródik szeptember hó 18-án. A tanulmányut részletes tervezete a ,Köztelek* 51. számában jelent meg. Részvételi dij. A tanulmányútnak összes költségei maximálisan 60—70 frtot tesznek ki, bele nem számítva a Szerencsre való utazást és a Beregszászról való hazautazás költségeit. A tanulmányozó társaság Sátoralja-Ujhelytől Beregszászig külön megrendelt ugyanazon osztályú kocsikban utazik s igy nevezett útra nézve a részvételi dij mindenkire nézve egyformán vettetik ki. Jelentkezés. A tanulmányúiban a résztvevők száma maximálisan 60-ban lett a rendező-bizottság

S»erke»zt6séjf éa kiadóhivatal: ISKdspoKt (KftxSelelc.), £ u « l - * t »s. u i m KöEÍraíakat a sEerkeszífoég nem köld -Hassa.

iGoelentt siiiei szériái & siombaíaa.

által megállapítva, miután a nagyobb számú társaságnak a vidéken való elhelyezése és kocsikon való továbbszállítása nehézségekbe ütközik, másrészről a nagyon látogatott tanulmányuti kirándulások rendesen az egyesekre kevés eredménynyel szoktak járni. A tanulmányutban való részvételre szóló jelentkezések határideje augusztus hó 20 ika. A jelentkezési határidő ezen korai bezárását az teszi szükségessé, hogy a pontos utiprogramm, valamint a meglátogatandó szőlőtelepek ismertetését tartalmazó füzet még idején el legyen készíthető és a résztvevők közt szétosztható ; nemkülömben azon érdekelt városi hatóságok, gazdasági egyesületek, szőlőojtványtelepitő részvénytársaságok és egyes szőlőbirtokosok a résztvevők számáról idejében és "pontosan értesíttethessenek. A tanulmányutban való részvételre a jelentkezések az OMOE. titkári hivatalához intézendők, mely jelentkezésekkel egyidejűleg az előirányzott költségek fele a?az 30 forint az OMGE. pénztárára czimezve beküldendő. Oly jelentkezések, amelyekkel ezen összeg egyidejűleg az OMGE. pénztárába be nem küldetik, figyelembe nem vétetnek. A részvételi dij második részlete a jelentkezések lezárása s a költségek végleges megállapítása után lesz befizetendő. Minden esetben kérjük a tanulmányuti kirándulásban résztvenni szándékozókat, hogy bejelentéseikkel ne késlekedjenek, mert minél előbb zárhatók le a jelentkezések, annál pontosabban és biztosabban állapitható meg az utiprogramm.

Földadóelengedés bérbeadott birtoknál. Az 1883 : XLIV. t.-cz. 49. §. alapj á n „az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóéiengedésnek van helye." A törvény a z egyes eseteket felsorolja é s a z 5 0 . §. a z t m o n d j a : „ h a s o n l ó a n n i n c s helye adóelengedésnek h a s z o n b é r b e a d o t t oly birtok u t á n sem,

melyre n é z v e a birtokos a b é r s z e r z ő désben elemi csapások által o k o z o t t k á r o k e s e t é b e n is az évi bérösszegnek minden levonás n é l k ü l való k i s z o l g á l t a t á s á t bizt o s i t o t t a. E z e n h a t á r o z m á n y a l ó l kivétetnek azon esetek, melyekben a bérlök a bérszerzödés szerint a földadót is fizetik." Szószerint u g y a n e z v a n felsorolva a z 1885. évi 4 5 0 5 5 . s z á m ú pénzügyminiszteri utasítás 135. § - á n a k utolsó bekezdéseiben. Általánosan használatos, nagyobb a z adó-, illetve bérbérszerzödésekben leengedésre ' vonatkozólag a következő p o n t felvétele. „A. haszonbérlet u t á n j á r ó , m i n d e n n e m ű adót h a s z o n b é r l ő , ellenben az ingatlan u t á n j á r ó földadót b é r b e a d ó köteles fizetni. H a pedig a bérlet t a r t a m a alatt n e t á n bekövetkezhető elemi csapások következtében a földadóból adóelengedés eszközöltetnék, ez a bérlő javára esik és általa • a bérleti összegből visszatartható, illetve a megállapítás után fizetendő első részletből levonható lesz." Az ily szerződések u t á n elemi csapások eseteiben a pénzügyi hatóságok a földadóelengedést r e n d e s e n leírásba h o z t á k ; mig 18tí4. évben ezen alapon beadott földadóelengedés iránti kereseteket a pénzügyigazgatóságok elutasították. A h a t á r o z a t o k ellen felebbezés kiséreltetett meg s a közigazgatási bizottság II. fokban helyt adott a z adóelengedési k é r e l e m n e k ; a kincstár képviselőjének felebbezése folytán a z ügyek egyike a m . kir. pénzügyi közigazgatási bíróságh o z jutott, mely (1895. évi 5 4 1 2 . sz. a . kelt Ítéletével) kimondotta, „hogy a közigazgatási bizottság h a t á r o z a t á t felhozott

ÜSX bel- mn it külföldi szene igen k e d v e z ő a j á n l a t o k k a l k é s z s é g g e l szolgál

a MAGYAR MEZŐGAZDÁK

SZÖVETKEZETE

Budapest, V. ker., Alkotmány-utcza 31. sz. Mai •lámánk 31 oldal.

1100 indokaiból s még azért is helybenhagyja, mert a pénzügyigazgató részéről javaslatának támogatására felhozott indok a felebbezett határozatnak törvényen alapuló indokolását nem gyengíti meg. A következő 1895. évben a pénzügyigazgatóságok ismét elutasították a feleket, hivatkozással a fennállott, a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróságnak 1896. évi márcz. 26. tanácsülésében 67. sz. alatt hozott hozott elvi határozatára, melynek vonatkozó passzusa igy szól; „ . . . Ezekből a^ okokból ki kellett mondani, hogy elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben az 1883. XLIV. t.-cz. 50. §. utolsó bekezdése alapján, h a s z o n b é r b e a d o t t o l y b i r t o k u t á n , melyr_e n é z v e a z elemi kár következtében netán e l e n g e d e n d ő f ö l d a d ó n a k a bérösszegbeleendőbetudásaabérlő j a v á r a szerződésileg biztosíttatik, h a b á r a f ö l d a d ó t m a g a a b é r b e a d ó fizeti, aki e g y s z e r s m i n d a z é v i b é r ö s s z e g n e k m i n d e n lev o n á s n é l k ü l való kiszolgáltatás á t — e l e m i c s a p á s o k á l t a l okozott károk esetén is— kikötötte, földadó elengedésének helye nincs." A sérelmesnek vélt végzés ellen felebbezés adatván be, a közigazgatási bizottság most már a pénzügyigazgatóság felhozott indokaira hivatkozással elutasította a felet, ki további jogorvoslatért panaszszal fordult a m. kir. közigazgatási bírósághoz, mely 1898. febr. 5. 17558. P. 1897. sz. alatt hozott ítélettel a panasznak helyt nem adott és az Ítéletet hivatkozással az első és másodfokú hatóság határozatára igy indokolja: „ . . . Ez az érvelés helyes, mert az 1883 : XLIV. t.-cz. 50. §-ának utolsó bekezdéséből kitetszöleg elemi csapás esetében az adóelengedés csak azt illeti meg, aki az elemi csapás által sújtott föld után az adót fizeti; már pedig a jelen esetben az adót az 1875 : VII. t.-cz. 7. §-ának megfelelően s a kötött bérleti szerződés szerint is a tulajdonos fizetvén, valamint annak elengedéséért is csak ö folyamodott volna, ugy másrészről ö a z e l e m i c s a p á s általa birtokból járó bevételeire nézve kárt nem szenvedett, amennyiben a b é r l e t n e k azt a részét, a melyet látszólag elenged, az adóleirásnál nyeri vissza; ebből a z i n d o k b ó l és tekintettel a fennállott m. kir .pénzügyi közigazgatási biróságnak 67. számú döntvényében kimondott és ezen bíróság által is helyeseknek vallott elvekre, a panasznak helyt adni nem lehetett." A tényállás hü megvilágítása végett mellékkörülményként jegyzem meg, hogy — mint azt a panasz indokolásában a haszonbérbeadó nyilatkozatával és a csatolt adókönyvecskével kimutattatqtt — az adókat, a földadót is a bérlő fizeti, mit a bíróság nem látszott hajlandónak

KÖZTELEK, 1898. JULÍUS HO 27. figyelembe venni, sőt tudomást sem vett róla. Az állam tehát egy nem létező jövedelem után szedett adót, nem hajlandó a törvény §-a daczára azt visszatéríteni, pedig köztudomásúlag a földadó a kataszteri tiszta jövedelem után számíttatik. A mikor tehát egészben vagy részben nincs kataszteri tiszta jövedelem, akkor éppen oly arányban nem lehet földadó sem! A haszonbérlő által fizetett haszonbér egyenlő a járadék + adók és szolgáim ányokkal és ezeken felül fizeti a bérlő a maga III. oszt. kereseti adóját és a különféle pótadókat. Ebből kitűnik, hogy a bérösszegben mindenkor a földadó stb. benne van, akár egészében a birtokos kezeihez fizetendő, akár pedig egyrésze az adóhivatalba és csak a fenmaradó - összeg lesz a birtokosnak* fizetendő. Ha a nagybirtokos magyar állampolgár, akkor adóczenzusa jogosítja a virilismusra és esetleg a főrendiházi tagságra és ez okból, vagy pedig a pontos adófizetés esetleges el nem mulasztása végeit (választói jog) nem bízza a bérlőre a haszonbér egyrészét képező földadónak fizetését, hanem a teljes bérösszegnek a maga kezeihez való lefizetését köti ki. Hogy azonban a bérlő az öt megillető esetleges adóelengedéstől el ne essék, hanem nékie a szenvedett kár arányos és igazságos mérvben részben megtérülhessen, felveszik a szerződésben a fentebb czitált pontot, mely szerint „elemi kár esetében a földadóból adóelengedés eszközöltetnék, ez a bérlő javára esik és általa a bérleti összegből visszatartható, stb.;" vagyis világosan az 1883 : XLIV. t.-cz. 50. §-ának alapján járnak el. Mindebből kiviláglik, hogy ugy a fennállott m. kir. pénzügyi bíróság, mint a m. kir. közigazgatási bíróság az előbbi által hozott és az utóbbi által helyesnek vallqtt fent közölt döntvényben nem a páter familias részrehajlatlan gondosságával járnak el, hanem finánczpolitikus szofizmával magyarázzák ki az emiitett bérszerzödési feltételek inkriminált pontját, midőn azt a konklúziót vonják le, hogy „a hirtokos az elemi csapás által a birtokból járó bevételeire nézve kárt nem szenvedett, amennyiben a bérletnek azt a részét, amelyet látszólag elenged, az adóleirásnál nyeri vissza!" Hogy melyik zsebéből fizeti a birtokos-bérbeadó bérlőjének elemi csapások okozta kárának részmegtérítésre szolgáló összeget, az teljesen irreleváns, de mindenesetre legjobban kiválasztott és legigazságosabb kulcs a bérleengedésre az elemi csapás esetének mérve szerint megállapítandó adóelengedés. Méltassuk csak figyelemre a bérlő helyzetét adófizetés szempontjából. Fentebb kimutattam, hogy a bérlő a bérösszegben (direkt vagy indirekt)- fizeti a

60. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. földadót és azonfelül a saját III. osztályú kereseti adóját. Utóbbit az 1875 : XXIX. t.-cz. 19. §-a alapján, mely ekként hangzik: „minimális kereseti nyereményt képez és rO°/o-ban megállapítandó adótétellel megrovandó; haszonbérlőknél a szerződésben elvállalt készpénz és egyéb kötelezettségek, te rhek, szolgálmányok évi értékösszegének 25 százaléka." Ebből azonban semmi körülmények között a szerződés tartama alatt az 1883 : XLIX. t.-cz. 12. §-ának 2. alpontja értelmében, akár általános terméketlenség, víz, tüz, jég vagy rovarkár esete- fordulna is elő, adóelengedésnek nincs helye.' Elemi csapás által beállható rossz termés esetében a bérlőnek - fizetnie kell a teljes haszonbért, mondjuk holdankint 10 frtot, ebből földadóra esik 1 frt és III. oszt. kereseti adót minimálisan 0'25 frtot, a pótadóktól (útadó, községi' közköltség stb.), melyek nem kis megterheltetést képeznek eltekintve; tehát nincs jövedelme, kárba veszett munkája, fáradsága és pénzbeli áldozata és mert bérlő, kiváltsága, hogy üzemtökéjéböl — amelyiknek és ameddig van — fizethet minden jövedelem hiányában többféle és éppen nem csekély adót! A haszonbérlő, az a munkásközvetitö, aki megműveli a földet, becsületesen dolgozik, sok családnak és számos munkásnak kenyeret ad, haszonbért és adókat fizet s emellett elviselni tartozik a mostoha gazdasági viszonyok szülte válságos helyzetet, ö nékie a mai finánczpolitika mellett borura-derüíé jövedelmi adót kell fizetnie a földbirtokosa, saját cselédei és a maga keresete után, m é g a k k o r is, h a n i n c s t e r m é s e , t e h á t n e m l e h e t j ö v e d e l m e sem, h a n e m e l v e s z t e t t e a t ö k é j é t ! ez jogos állapot nem lehet, bármely biróság akarja is magyarázni 1' A földadó elengedése elemi kár esetén csak a rajta gazdálkodót illetheti meg és bérbeadott birtoknál egyenesen és egyedül csak a' haszonbérlőt. Minden kultur állam törvényhozása állal elismert alapigazság, hogy az adótárgy .jövedelemhozamának megszűnésével az adófizetési kötelezettség is megszűnik. Az 1883 : XLIV. t.-cz. 50. §-ának utolsó és elöl már idézett bekezdése ellenkezvén a méltányos és igazságos közteherviselés alapélvével, ezen törvényszakasz megváltoztatása felette sürgősen szükséges, ha nem akarjuk az ország gazdaközönségének egy tekintélyes részét — több mint ezer bérlőt — tudva aránytalanul megterhelve hagyni. Erre a méltánytalan eljárásra kívántam a gazdasági egyesületekés a hatóságok figyelmét felhívni azon meggyőződésben, hogy egy igazságos ügy védelmétől nem fogják megvonni támogatásukat. Deutsch Andor. *

2 6 0 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1 8 9 8 . J U L I U S HO 27.

egészségesen learatott gabona a r e n d e n , a keresztekben vagy a kaziaban többször mégázik s hirtelen nem száradhat meg : a gabon á n a k ugy szárán, mint levelein és kalászain megjelennek a Cladosporium piszkosbarna molyhos csomói, melyek igen kedvezőtlen időjárásban egészen megfeketitik a termést.*) A még zöld gabonán nagyon ritka j e H. J. ur Zólyomból a következő kérdést intézte lenség a Cladosporium, s ha az ilyen gabon á n észlelhető, ugy a a legtöbb esetben a hozzánk: szóbanforgó gomba b a r n a foltjai a növény „A mellékelt buzakalászok hirtelen elhalásának okával nem vagyok tisztában. Egy búzatáblám, amelyen a m a részein szoktak előtűnni, a melyeket vaa termést a folytonos esők ledöntötték, hirtelen fehé- lami rovar támadásá'Vagy pedig valami előtörő redni kezdett s ma már a búzának csaknem 50%-a gomba letelepedése elszáritott, tönkre tett. Éppen azért, mert a Cladosporium a m á r olya.n, mintha érett lenne, a többi kalász pedig, — bár megérett g a b o n a holt szövetein szokott rendlevélzete rozsdalepett — egészen üde, zöldszinü. A buzakalászok gyors színváltozásának aligha a szerint tanyát ütni, azt a gombát inkább szaprozsda az oka, mert ennek vöröses- a szine és fösti a rofitának s nem parazitának tekintjük, s csupán hozzáérő idegen tárgyat; ellenbén a kérdeses . buza- néhány olyan megfigyelés — a m e l y e k helyességéhez azonban még mindig sok kétely fér — .'gzálak szine penészes és halavány. A földön való fekvés nem lehet az oka a kalá- említtetik a szakirodalomban, a. mely azt látszok elsatnyulásának, mivel az álló kalászok között is szik bizonyítani, hogy a Cladosporium herbaelég a szineveszett; végül pedig rovarrágás nyoma rum, mint valódi parazita, a még zöld, sőt ez egész zsenge gabonát is m e g t á m a d j a s ezt sem látszik a búzán, amint hogy szorgos kutatás dafejlődésében megakasztja, minek esetén időczára sem akadtam bármiféle parazitára. előtti elszáradás — kora vagy kényszeredett Midőn még megjegyzem, hogy a buzatövek kitéérés lehet a következménye. pése alkalmával a gyökerek nagy része penészes és Nemcsak azért, mert a Cladosporium herrothadásnak induló volt, kérem annak meghatározását, •hogy mi okozza a bajt, mely az aratásig, (mi nálunk b a r u m parazitizmusa még nagyon kétséges, :ugy két hét, múlva kezdődik) az egész búzatermést h a n e m egyrészt azért, mert tényleg az esetek túlnyomó részében e gomba mint másodrendű megsemmisítéssel fenyegeti.". jelenség a már egészen érett gabonán szokott megjelenni, másrészt pedig azért, mert a beküldött kalászokon n e m valami nagy mértékEzen érdekes levél kíséretében 5 darab ben mutatkoznak a gogiba c s o m ó i : nagyon valószínűtlen, hogy a Cladosporium h e r b a r u m " röviden levágott búzakalász jutott h o z z á m . okozta volna a bajt, vagy hogy ennek előidéA kalászok külsején itt-ott kisebb-nagyobb piszkos b a r n a foltok mutatkoztak, amelyek gór- zéséhez jelentéken hozzájárult volna. csői vizsgálatnál a Cladosporium herbarum nwü Ami a rozsdát illeti, ez a kalászokon gomba telepeinek bizonyultak. még csekélyebb mértékben mutatkozik, mint a Szétszedve részeire a kalászokat, ezek- Cladosporium. Ha m a g á n a leveles szárakon b e n többé-kevésbé összetöpörödött magvak is oly kis mérvben jelentkezett a rozsda, mint látszottak, amelyek némelyike oly csenevész a kalászokon, ugy a rozsda sem okozta a kavolt, hogy alig volt akkora, mint egy nagyobb lászok hirtelen érését. gombostűfej. A kérdésttevő azt írja ugyan, hogy á A kifejtett buzaszemek szőrös hegye növények nem rozsdásak, „mert a rozsda szintén piszkosbarna szinü volt s a górcső - szine vöröses és festi a hozzáérő idegen tárkimutatta, hogy a szőrök elbarnulását is a gyakat." Ez a m e g h a t á r o z á s a a rozsdának azért n e m helyes, mert a megsárgult gabonán Cladosporium herbarum nevü gomba okozza. A kalászok szétfejtésénél a polyvákon m á r az eleinte vörös rozsdafoltok rendszerint gramicsekély mértékben a Puccinia glumaruni nevü megfeketednek és h a nem a Puccinia nis szel, h a n e m az éppoly gyakori Puccinia rozsdagomba csomói voltak észrevehetők, de vera nevü gombával van dolgunk, ugyancsak e munkánál két, még feltűnőbb Rubigo jelenség mutatkozott. Ugyanis, amint a poly- akkor az érett gabonáról a fekete foltok n e m .vákból a szemek kipiszkáltattak, a polyvák is r a g a d n a k az ember r u h á j á r a , mert e rozsda(között karcsú, pirosas szinü, többnyire m á r el- gomba spóráiból álló csomók a gabona bőre ihalt, kiszáradt rovarok kerültek felszínre: a által el vannak takarva. Ilyenformán megeshe'Thrips frumentaria álczái, néhány polyvalevél tik az, hogy a gabona nagyon rozsdás anélibelső felén pedig hosszúkás átlátszó fehér kül, hogy a vele érintkező világosszinü tárgyatókocskák voltak észrevehetők, melyek belse- kat (ugyanis a világos ruhán, pl. az aratók j é b e n narancssárga fejetlen és lábatlan álczák gatyáján, látszanak meg legjobban a Puccinia foglaltak ugy helyet, hogy testük n e m ért egé- graminis-tól származó fekete foltok) megszen a tokocska két végéig. Ezek a narancs- festené. sárgaszinü álczák egy légynek a Diplosis Az előadottak szerint t e h á t nincs kizárva (Cecidomya) aurantiaca-nák álczái. annak lehetősége, hogy a hirtelen érésben a

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.

Hirtelen érett, aszottszemü buzakalászok.

Már most . az a kérdés, hogy a kalászokon, illetve a kalászokban talált két gombaparazita és két rovarparazita közül, melyik okozta a b a j t ? Az emiitett 4 parazita közül mindegyik okozhat olyan n e m ű jelenségeket, mint aminőket a kérdésttevő leir s igy lehetséges, hogy mind a 4 parazita együttesen okozta a b a j t . Lehetségesnek — és n e m bizonyosnak mondom ezt azért, mert egyrészt az általam megvizsgált kalászokban a 4 parazita közül egyik sem mijtatkozott oly nagy mértékben, a , mely a kérdésttevő levelében leirt nagymérvű kárt egészben és határozottan az ő rovásukra engedné irni, másrészt mert egyéb okok is egészen hasonló b a j t idézhetnek elő. De mielőtt ezekről az egyéb okokról szólnék, taglaljuk röviden az előbb emiitett 4 parazita életét és kártételét, A Cladosporium herbarum, nevü gomba valami nagyon közönséges jelenség. Ha az

rozsdának is van része, mert lehetséges, hogy a Puccinia glumarum, az a rozsdagomba, mely a beküldött kalászok, tokiászain csak kis mértékben észlelhető, a buza leveleit erősen megt á m a d t a s vele együtt m e g t á m a d t a még a Puccinia Rubigo vera nevü gomba. E gombák s minden más rozsdagomba erős t á m a d á s á n a k pedig az lehet a következménye, hogy a növény időelőtt bevégzi életét, mi a magvak tökéletlen kifejlődésével jár. Ami már most a kalászokban található pirosasszinü' rovarálczák szerepét illeti, megjegyzem, hogy ezek a Thrips álczák éppolyan közönségesek a gabona kalászaiban, mint a minő közönséges azokon és azokban a Ciadoporium h e r b a r u m nevü gomba. Ezek az álczák a még zöld, puha gabonaszemet szívják s gyengítik; a legtöbb esztendő*) Lásd a „Köztelek" 1892. évfolyamában „A kormos gabona" czitnii czikkemet.

ben észrevehető kárt nem tesznek ugyan, akkor azonban ha egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt pedig, h a a gabona kedvezőtlen körülmények miatt gyengén fejlődött, az általuk okozott kár, mely a szemek időelőtti száradásáb a n s összeaszásában nyilvánul, jelentékeny lehet.*) A kezeimhez jutott kalászokban nem sok Thrips-et lehet találni ugyan, de ez n e m szól okvetlen a mellett, hogy a k á r b a n e rovarnak része ne volna, mert az álczák akkor, h a a kalászban a gabonaszemek már megkeményednek, ezeketelhagyják, s közönségesen más, fejletlenebb kalászokat keresnek fel. Meggyőződhetik erről bárki különösen az idén, midőn a buza n a gyon sok vidéken olyan egyenetlenül érik, hogy a learatott g a b o n á b a n is akad még zöld kalász. Ha ilyen zöld kalászt szétfejtünk, csakúgy hemzsegnek n é h a benne a piros rovarok, mig az érettekben csak keveset találunk már. Ezek szerint h a b á r biztosan a Thrips-et illetőleg sem mondhatom, hogy a rovarnak jelentékeny része lett volna a szóban forgó kár előidézésében, de ennek eshetősége kizárva nincsen, különösen, h a az idei időjárást figyelembe veszszük. Ugyanis az ország jó részében az esős, hűvös idő junius végén állott be, akkor, midőn a rozsot m á r aratni kezdték s a buza levélzete is sárgult. Tudjuk, hogy a gabona alulról felfelé kezd sárgulni; a legfelső levél s a kalász az, mely utóljára veszti el zöld szinét. Az esős, hűvös idő megakasztotta a buza érését ; a kalász soká megtartotta zöld szinét, a magvak soká voltak puha állapotban. É p p e n e miatt a magvak hosszú ideig ki voltak téve annak a veszélynek, hogy a Thrips-ek táplálékot vonhassanak belőlük s igy ha valamely vidéken az idén sok Thrips jelent meg, az idei időj á r á s nagvon kedvezővé tette megélhetésüket a b ú z á b a n s fokozta kártevésük veszélyét. Olyankor azonban, ha nomális időjárásnál a buza érése meg nem akasztatik, amidőn a buza napról-napra j o b b a n sárgul felfelé: a mag puha, zöld állapota n e m tart olyan soká, a mag csakhamar, hogy ugy m o n d j a m „kinő a Thrips foga alul." Emez állításommal némi ellenmondásban látszik az lenni, hogy hiszen éppen a koraérett, időelőtt megsárgult kalászokról, n e m pedig a soká zölden maradottakról van szó. Ez igaz. De azért az ellenmondás mégis csak látszólagos. Ugyanis mindenütt, ahol az esőzések beálltak, a buza érésében megakadt s a kalászok soká zölden maradtak. Most m á r azok a kalászok, amelyekbe a Thrips-ek nagyszámban telepedtek meg, sérülést és anyagveszteséget szenvedtek s igy kiszáradásuknak is, viszonyítva a meg nem t á m a d o t t vagy a csekély mértékben megtámadott kalászokhoz, előbb kellett beállani. Végül térjünk át a talált 4-ik parazitára, a Diplosis aurantiacá-n&k nevezett légyre. Ez a légy a kalászát hányó buza tokiászai közé r a k j a petéit, n é h a egy virágba többet is. A petékből kibujt lábatlan álczák szívják a maghont, vagy a fejlődő magot, minek következtében a mag rendes fejlettségét nem éri el és sokszor eltorzul. Én a beküldött kalászok h á r m á b a n össze- • sen 5 álczát találtam, még pedig valamennyit oly tokiászok között, melyekben a m a g nemcsak fejletlen, de eltorzult v o l t ; az álczák vagy a külső virágpolyvák belsejéhez tapadva voltak tokjukban meghúzódva, vagy a fejletlen maghoz simultak. A tett észlelésekből bizonyosra veheiő, hogy a Diplosis aurantiaca okozta részben a kérdéses búzatáblán a kárt, de hogy mily mértékben volt e légynek része a k á r t e v é s b e n ? az természetesen n e m tudható. *) Bőven foglalkozik e kártevővel a „Köztelek" 1895. évfolyamában Jablonowski „k buzakalászok fehéredése" czimü czikkében.

1102 Tekintve, hogy én aránylag kevés álczát találtam a kalászokban, annak daczára, hogy az irodalmi adatok szerint e légy (eltérőleg az álczaállapotban hozzá nagyon hasonló s egészen olyan kárt okozó rokonától a Diplosis tritiei-től, mely bebábozás végett rendesen elhagyja a kalászt s a földbe húzódik) főleg a kalászokban bábozza be magát: azt kellene hinnem, hogy a Diplosis aurantiaca sok kárt nem tehetett; de viszont nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy az álezák jelentékeny része talán mégis a talajba került.

KÖZTELEK, 1898. JULÍUS HO 27. hozzám került buzatöveken és gyökereken észlelni, mint a parazita is szerepel, de még ennek a gombának a jelentkezését is csak másodrendű dolognak vagyok hajlandó tekinteni az ázott földben álló gabona gyökérzetén.

A most felmerült kérdés alkalmával terjedelmesen tárgyaltam a buza hirtelen érésének okait; tettem ézt azért, mert ugy az idén, mint tavaly — midőn ugyancsak esős nyarunk volt — a hirtelen érett aszottszemü buza nagyon gyakori volt. Válaszom terjedelmes volta mellett is, szeíme, már az előadottakból is kitűnik, rettem volna még ama jelenségeket is ismerhogy a kalászok megvizsgálásából .a szóban tetni, amelyek a tavaly hozzám jutott beteg buza forgó kárt illetőleg nem vagyunk képesek tel- minták alkalmával észlelhetők voltak, de talán mégis jobb lesz, ha e fontos kérdés, tárgyajesen eligazodni. De még nagyobb lesz zavarunk akkor, lása többször felszínre kerül, azért még monha tudjuk, hogy az ismertetteknél még sok danivalóimat máskorra hagyom. egyéb ok is hasonló jelenségeket okozhat: a Most már csak a következő dolgokra kalászok hirtelen, kényszeredett érését. vagyok bátor gazdáink figyelmét felhívni. A rovarok közül például a gyökérzeten A kérdés tárgyalásából kitünk, hogy élő tetveJc, továbbá a gabona szárát rongáló vajmi nehéz eligazodni az ilyen kérdésben hesszeni légy és a gabona darázs egészen olyan akkor, ha nem az egész beteg növény, hanem nemű kárt okozhatnak, mint aminő a kérdést- annak csak egyes részei — a jelen esetben tevő búzáját érte. csak a kalászok — küldetnek vizsgálatra. Én csak a buza kalászait kaptam ke- Azért szokják már meg a gazdák azt, hogy a zembe, leveles szárát és gyökérzetét nem s növényt gyökerestől, sőt a környező földet is így nem is tudhatom, vájjon nem támadta-e kiemelve, küldjék be, bárhová — az országos rovartani állomáshoz, a m.-óvári magvizsgáló meg ezeket nagymérvben valami parazita ? A kérdésttevő ugyan azt írja, hogy ro- állomással kapcsolatos növénykórtani állomásvarrágásnak nyoma sem látszik a búzán, s hoz — küldik is azt vizsgálat végett. hogy szorgos kulalás daczára sam akadt bárDe még ez sem elég, hanem szükséges miféle parazitára, ez azonban legfeljebb a az is, hogy a gazdák necsak akkor figyeljék gyökértetvek jelenlétét, melyek a buza gyökér- meg növényeiket, mikor azok már tönkrezetén szabadszemmel is- könnyen észrevehetők, mentek, illeire mikor már a pusztítás feltűlátszik kizárni, a hesszeni legyet és a gabona- nően jelentkezett, hanem kisérjék azokat figyedarázst nem, mert a kártevőket nem látni a lemmel fejlődésük egész ideje alatt. Mert csak tövek felületén s igy ezeket gondosan ke- igy adhatnak a vizsgálónak tájékoztató adató-, resni kell. kat, melyek igen sok kár alkalmával okvetleDe az is lehetséges, hogy a búzát a nül szükségesek s melyek hiányában a szakkalászokon észlelt növényi parazitákon kivül értő is hamis nyomra tévedhet. valami más növényi parazita telte ennyire Ha a gazda nem figyeli meg növényeit s tönkre. így már a kérdésttevő levelének ama az ezek fejlődésére befolyással biró tényezőszaviból, hogy „a buzaszálak szine penészes, ket s e tekintetben megbízható felvilágosítáhalavány" nagyon könnyen fel lehet tenni, sokat a szakértőnek nem adhat, sokszor még hogy a búzatáblát a gabonalisztharmat (oko- a helyszíni szemle sem igazithatja útba a zója Erysiyhe graminis nevü gomba) támadta vizsgálót, mert a vizsgálat alkalmával esetleg meg erősen, mi ugyancsak a kalászok korai már csak a másodrendű jelenségek figyelheelsárgulását és a magvak elsatnyulását von- tők meg. Mezey Oyula. hatja maga után. Az idén, legalább MagyarOvár környékén a gabonalisztharmat meglehetősen belepte -a gabonát s igy lesz ez valóLEVÉLSZEKRÉNY színűleg az ország sok részében is. Azokon a parazitákon kivül, melyek, a íenforgó esetben mint kártevők főleg számbaKérdések. jöhetnek, még egy nagyon fontos tényezőt kell tekintetbe vennünk • az időjárást. 301. kérdés. Az Összes kalászos terméA folytonos esőzések, melyek hazánkban nyeim az Első Magyar Általános Biztositó'Tára gabonáérés kezdetén megindultak, a kötöt- saságnál vannak jég ellen biztosítva. tebb, vizet át nem eresztő talajokat annyira Bérelt birtokom Ugocsamegye északkeátáztatták, hogy a gyökerek állandóan az ázott, leti részén van ; a jég háromszor érte, igaz túltelített talajban, a levegőtől elzárva lévén, mindég esővel vegyest és rövid ideig s igy a életműködésüket, melyre pedig a gabonának kár hála Istennek jelentéktelen, alig 5—6% s fejlődése e stádiumában még igen nagy szük- különösen a búzában és rozsban, látható melysége volt, nem tudták végezni, sőt bomlásnak, ben a szem már teljesen volt kifejlődve, a rothadásnak indultak. szem még azonban teljesen tejes volt. A jégIlyen esetben daczára annak, hogy a verés volt junius 30-án, a kárbecslő kijött talaj tele van vízzel; a gyökérzet a vizet nem julius 16-án. A birtok tagositatlan s ennélképes fel fenni és vezetni, miért is beáll a fogva a kalászosok több helyen vannak elnövény elszáradása: hirtelen, kényszeredett vetve, a kárbecslő a több darab föld közül csak egy darabot nézett meg — még pedig érése. A kérdésttevő emliti is levelében, hogy a búzát — és ezen egy darab föld után vonta „gyökerek nagy része penészes és rothadásnak le a konzekvencziát a többire nézve. Ezen indult volt", s igy ha a búzatábla, amelyen a egy darab föld után konstatálja, hogy jéghirtelen érés oly károsan jelentkezett, nehéz, eső .illetve jég volt, de szerinte a kár csekötött talajú, vagy a többi táblánál mélyebb kély, ezt megállapítani nem fogja, nehogy a fekvésű, akkor bizonyosra vehető, hogy a kár társaságnál ilyen kis perczentet mutasson be előidézésében főtényező a viz megrekedése, s igy beleirta a jelentésbe, hogy megállapítható kár nincsen. A községben négyen vannak tehát a folytonos eső volt. Ami a gyökérzeten található penészt illeti, ezen társaságnál biztosítva s most nem maradt a penészgombák már csak mint másodrendű más hátra, mint vagy aláírni a kárbecslő becslését, vagy szakbizottságot kérni. jelenségek tekinthetők'. Igaz ugyan, hogy egy gyökérgomba az Ophiobolus graminis Sacc., A biztosított felek ugy tettek, hogy sem melyet tavaly volt alkalmam az Alföldről nem irták alá a kárbecslő becslési jelentését,

60. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. sem szakbizottságott nem kértek, mert az utóbbi költséges és hosszadalmas dolog. Kérdem : 1. Helyes volt-e a kárbecslő és a biztosított felek eljárása ? 2. Ha szakbizottság által kérelmeztetik a becslés, mennyi ideig- huzódhatik el a kár felvétel ? 3. A biztosító fél kérhet-e bírói szakbizottságot ? 4. Ha bármilyen jégeső bármilyen stádiumában éri a kalászosokat, létezik-e jégkár ? 5. Ha kifejlett szemű, de még nem érett kalászosokat éri bármilyen jég, létezik-e jégkár, melyet ugy a kárbecslő, mint az esetleg kiküldött szakbizottság is köteles felbecsülni, ha bármilyen csekély is. 6. Mennyiben befolyásolja a jég a kalászosokat a szemkifejlődést illetőleg ? Hány %> kárt okozhat ? 7. Mint szövetségi tag köteles-e tovább is magát ezen társaságnál biztosítani, ha jégeső után semmiféle kárt nem akart a társaság a félnek megállapítani, de biztosításra köteD. K. lezi őt V 302. kérdés. Finom gyümölcspálinkák előállításához a gyakran igen kis czukortartalmu czefrék jobb erjesztése czéljára nem kapható-e adómentes nyers czukor ? és ha igen, hol, mily alakban kell eziránt kérelmezni. Sz. J. 303. sz. kérdés. A makói állatvásárlér területe 3678/iooo hold ; a kataszteri birtokivben mint IIÍ., IV-ed osztályú legelőföld van kitüntetve; kataszteri tiszta jövedelme 79 forint 17 kr. Erre a területre 1895. évi ápril 4-én 300 darab juhot hajtottak; a juhnyáj ott legelt 1895. ápril 27-ig; minthogy azonban a legelő gyenge volt, ezen idő alatt három nagy szekér száraz szénát is elfogyasztottak. A vásártér szénaterméséért nyilvános árverésen 1893-ik évben 321 forint 10 krt, 1894 ben 135 frt 35 krt s 1897-ben 373 frt 40 krt fizettek; 1895 ben pedig a legeltetés után termett fűért 29 frt 45 krt adtak. Tekintettel a terület nagyságára, a talaj minőségére, a birkák számára és külön táplálékára, végre a legeltetés tartamára és arra, hogy a legeltetés idején folytonos esőzések voltak és 1895. márczius végén ugyanott országos állatvásár tartatott: az a kérdés, milyen befolyással .volt a legeltetés az 1895. évi fütermésnek minőségére, mennyiségére és értékére? A legeltetés-nélkül mily jöredelem foly-halott volna be? A legeltetés volt-e az oka annak, hogy 1895-ben'a fütermésért csak 29 " frt 45 krt adtak ? Képes-e ilyen területet ekkora nyáj 23 nap alatt ugy letarolni, hogy a szokásos termésnek csak 10%-a terem meg, ha a legelőn kivül szénát is fogyaszt? Mi befolyással volt a talaj javítására és a következő év hozadékára ez a legeltetés? K. J.

Feleletek. Jégkárbecslés. (Felelet a 301. sz. leér' désre.) Az idei rendkívüli jégveréseknél gyakran ós sok helyütt megtörtént, hogy a biztosító társaság becslője nagyon hiányosan becsült és a kárnak csak felét, két harmadát liquidálta. Némely becslő annyira méltánytalanul járt el, hogy egyes törvényhatóság a kereskedelmi minisztérium beavatkozását kérte a visszaélések megszüntetése szempontjából. Különösen sok panaszra adott oköt a kisgazdák kárának felbecslése körüli eljárás. Az ilyen kisgazda majdnem védtelenül áll a társasággal szemben, miután az okozott kár nem oly nagy, hogy békés megegyezés hiányában, egy úgynevezett kompromisz bíróság költségeit megbírná és igy a fél kénytelen sokszor nagyon

60. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. méltánytalan liquidácziót'elfogadni. Ezen bajon ugy lehet segíteni, hogyha a kárbecslő nem a valóságnak megfelelő kárt állapit meg, hogy akkor össze állnak az egy községbeli kár vallottak, és együttesen kérik a szakbizottsákiküldését. Ezen bizottság megalakítása oly elsőrangú társaságnál, mint a minő az „Első Általános' nagyon kevés késedelmet okoz, megjegyzem azonban, hogy igen csekély, vagy nagyon kétes kár esetén csakugyan nem érdemes szakbizottságot kérni. A jelen esetben amikor a felek sem a becslő által felvett jegyzőkönyvet alá nem írták, sem pedig birói, vagy szakbizottsági becslést nem kértek, mintegy önként lemondottak jogaik érvényesítéséről. Ha a jégvert gabona még learatva és behordva nem volna, ugy birói becsüvel lehetne a kárt megállapitatni és polgári kereset utján érvényesíteni; ha azonban már le volna aratva és be is takarítva, ebben az esetben a kár többé semmi módon sem állapitható meg. Kérdéseire áttérve; az elsőre a fentiekben feleltem, a másodikra nézve ugyanazt mondhatom, amit fentebb, hogy t. i. a kompromisz bíróság összeállítása egy kis jó ;: akarattal három-négy nap alatt megtörténhetik. A biztosító fél minden esetben kérhet birói szakbizottságot; de ennek becslése alig bir a társasággal szemben érvénynyel; miután a két fél között létrejött azon külön egyezmény, hogy a kár nagysága feletti nézeteltérés esetén kompromisz bíróság utján döntendő el a kérdés, mely ellen nincsen felebbezés. így nézetem szerint a birói becsű csak. per utján volna érvényesíthető. Szárbaindulás előtt a kérdésttevő által emiitett csekély arányú jég nem okoz kárt; kalászhányás után azonban minden jégszem ütése nagyon befolyásolhatja a szemfejlődést még azon esetben is, ha a szárt nem törte meg vagy le, ilyen esetekben a minőség rovására eshetik 30—50%-nyi kár is. Ötödik kérdése analóg a negyedikkel és igy abból folyólag a be nem érett kalászokban lehet jégkár, mihelyt pedig kár van, azt nagyon természetesen az illető becslő tartozik tekintetbe venni. Hogy mennyiben befolyásolja a jég a szemfejlődést, azt csak a helyszínén lehet megállapítani, az ilyen következmény lehet igen súlyos, lehet nagyon csekély, aszerint amint a jég apróbb vagy nagyobb szemű volt. Az idén láttam például olyan esetet, amidőn a jég egy szemet sem vert ki a kalászból és mégis a tábla jégvert részén egy kereszt 18 .kilót adott, holott a tábla másik felén 32 kilót, ily esetben nemcsak a mennyiségben okozott kár állapítandó meg, hanem a sokkal csekélyebb értékkel bíró minőségben esett kár is. Azon körülmény, hogy az okozott jégkár nagyságára nézve békés uton nem egyezett meg a társasággal, nem menti fel a jégszövetség tagságától annak megkötött tartamára nézve. Még meg kell jegyeznem, hogy a kárbecslőnek a jelen esetben követett azon eljárása, hogy a szétszórtan több tagban fekvő gabonákban okozott kárt csak egy tagnak megtekintésével bírálta el, teljesen helytelen, mely ellen okvetlen emeljen óvást a társaság igazgatóságánál és ha még megállapítható a kár, ugy kérjen azonnal uj egyszerű kárbecslést, amit a társaság ez esetben nem fog megtagadni. L. S. Kapható-e adómentes ezukor czefrejavitás czéljaira. (Felelet a 302. sz. kérdésre.) Sem a czukoradóról szóló 1888. évi XXIII. t.-ez., sem a szeszfőzést szabályozó és szeszadóról szóló 1888. évi XXIV. t.-cz. idevágó pontjai nem tesznek említést arról, miszerint a gyümölcsezefre javítására adómentes ezukor

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 27. volna használható. Minthogy az utóbbi tíz év alatt sem történt ilynemű törvényes intézkedés, nyilvánvaló, hogy a kérdéses czélra adómentes ezukor nem kapható. Egyébiránt e czélra a kisebb adóval terhelt keményitő-ezukor alkalmasabb, illetve olcsóbb volna; bár megjegyzem, hogy a hulladékgyümölcsben foglalt ezukor ennél is olcsóbb. Hiszen ha a 10% ezukrot tartalmazó hullott szilvából származó czefrének, vagy magának a szilvának is métermázsáját egy forintért szerezzük m e g : a benne foglalt 10 kgr. ezukrot kilónként 10 kr.-jával fizetjük meg. Az érett gyümölcs czefréje nem is szokott „igen kis czukortartalmu" lenni, az éretlen meg nem érdemli meg a czefrézés és lefőzés költségeit. Oy. I. Legelő szénahozamának csőkkenése. {Felelet a 303. kérdésre.) A helyi viszonyok ismerete nélkül teljesen érthetetlén, hogy egy 36 kat. holdoyi vásártér, melynek szénaterméseért egyes évekban 300 forintnál többet vettek be, 1895-ben csak 29 frtnyi értékű szénát termett volna azért, mert az illető terület ápril hóban birkákkal lett legeltetve. Hogy a tavaszi legeltetés a kaszálók szénahozamát csökkenti, kétségtelen, nemcsak mert a legelésző állatok a termett fűnek egy részét fogyasztják, hanem különösen azért, mert a korai tavaszi legeltetés a réti növények további fejlődésére van hátrányos hatással. Ezen hátrányos hatás mérve főképpen két körülménytől függ, u. m. a rét talajától és az időjárástól. Termőkópes talajnál és kedvező, mondjuk eléggé nedves időjárás mellett a korai tavaszi legeltetés a szénahozamot csak 5—10%-al szokta csökkenteni, ellenben roszszabb talajnál és száraz időjárás esetén 15, sőt 20%-ra is emelkedhetik ez a károsítás, ha pedig legeltetés közben esős az időjárás, mely eset' itt fenforog, a károsítás 25°/o-ra tehető. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy a kérdéses területen termelt szénáért kedvező években (1893., 1897.) 321, illetve 373 frtot frtot vettek be s ha széna értékét q-ként 2 frtra teszszük, akkor a vásártérről, nyert széna kereken 160 illetve 186 métermázsát tenne, amiből egy kat. holdra 4'4 illetve 5 q esne. Ez a hozam nem mondható nagynak, de tekintettel arra, hogy vásártérrel van dolgunk, megfelelőnek tekinthető. Azon körülmény pedig, hogy 1894-ben csak 135 forintot vettek be szénáért, arra enged következtetni, hogy vagy a terület szénatermése nagyon ingadozó, vagy hogy az értékesítés módozatai nagyon eltérők. Ha már most a legeltetés által okozott terméscsökkenést a főtermés 25%-ára teszszük, ez 160, ilktve 186 q. után 40—46Va q.-át tenne, s hasonló eredményre jutunk, ha a juhok által fogyasztott széna mennyiségét tekintjük. Egy-egy középsúlyú juh naponta 1—V2 kgr. szénát szokott fogyasztani; 300 db juh szénafogyasztása 23 napon át tehet ennélfogva 69—82 - 8 q.-át; minthogy azonban ezen idő alatt 3 nagy szekér szénát is elfogyasztottak, melynek súlya " 30—36 q.-ra tehető, marad a legelőn fű alakjában fölvett szénára 39—46-8 q.; ha ezt a mennyiséget 40, illetve 46 q.-ára kikerekítve a normális évek termeléséből, vagyis 160, illetve 186q.-ból levonjuk, ezen eredményre jutunk, hogy normális viszonyok közt a legeltetés daczára 120—140 q. szénát kellett volna 1895-ben a vásártérről nyerni. Tényleg azonban csak 29 frt értékű, vagyis fenti feltevés mellett csak mintegy 15 q. széna nyeretett, minek oka azonban, mint a fenti fejtegetésekből világosan kitetszik, nem a birkákkal való legeltetésben keresendő, hanem más körülményekben, melyek csak a helyszínén kipuhatolhatok. Henseh Árpád.

1103

A La Plata gyapjak főpiaczáró]. Ki ne ismerné Makart János szingazdag képét: V. Károly bevonulása Antwerpenbe az ő szellős öltözetű kecses női alakjaival? De hányan vannak köztünk, akik tudják, hogy ezen Scheldementi a középkorban dúsgazdag városnak régi dicsősége újra föléledt s kereskedelme oly arányokat öltött, hogy régibb versenytársait Liverpoolt, Marseille-t már is legyűrte, csak az egy Hamburg volt képes vele lépést haladni. A Scheldén való hajózásnak a hollandusok kezére való átjátszását, követte annak elzárása a westphali békekötés kapcsán, mi annyira alákötötte a város óletereit, hogy 1790-ben lakóinak száma 40,000-re olvadt le. Egy évszázad múlva állandó népessége 300,000-re szaporodott föl, melynek javarésze kereskedik csak ugy, mint Guicciardini korában, mikor selyemárut és aranyszöveteket 3 millió aranyértékében Olaszországból, másfélmillió aranyérlékü gabonát a keleti tenger mellékéről, ugyanannyi értékű ezukrot és fűszereket Portugáliából hoztak volt be ide. Az auversi ember mindennel kereskedik ma, kezdve az elefántcsonton, — melynek még rövid idővel ezelőtt pusztán London volt piacza, — le a rongyhulladékokig. Aki vadállatot — oroszlánt, tigrist, csörgőkígyót— akar vásárolni, épp oly bizalommal jöhet ide, mint az, kinek amerikai- kocsilóra van szüksége. Egyiket ugy, mint a másikat jutányos áron szerezheti Anversbe, melynek kikötőjébe 1850-ben bejutott volt 1124 vitorlás és 282 gőzhajó 239,169 tonnasúlyú árukkal, 1896-ban pedig 507 vitorlás és 4480 gőzhajó 5.785,662 tonnatartalommal, köztük 2766 angol, 796 német, de csak 17 osztrák-magyar lobogóalatt. A forgalom jelentősége nyilvánvaló lesz, ha fölemlítem, hogy ezen évben Belgium összes kikötőibe 7.483.366 tonnasúlyú árut hoztak s hogy Osztendébe mindössze 1800, Gaudba 984, Nienportba 44 hajó futott be. Anversben sok kivándorló is fordul meg ujabb időben ; igy 1896-ban innen 24,384 kivándorló hagyta el a vénkedő Európát, köztük 3187 nő. Monarchiánkból 11,031 személy vette ide útját, majdnem kivétel nélkül az Unió államaiba, csak 17-en pályáztak Canadábá és Dél-Amerikába. Mindezt csak Ízelítőül kívántam felemlíteni, mert czélom itt csak az, hogy Anvers gyapjú behozatalának és forgalmának vázlatát nyújtsam, mely szerény kezdetekből indulván ki, jelenleg az európai szorosulaton La Plata gyapjakra nézve a legelső p.iacz, mert bárha Dunkerqu-be nagyobb mennyiségek szállíttatnak is (1896 ban 239,063. bál), ez csak átmeneti áru, csakúgy mint a Brémába és Hamburgba küldött La Plata gyapjak. Hasonló áll a genuai, marseillei és bordeauxi kikötőre nézve, mig a Hőverbe, Liverpoolba küldött La Plata gyapjak is csak részben kerülnek ott helyben eladásra, hanem jórészt transita áruk, sőt a londoni gyapjú világpiaezra 1895-ben . küldött 491,115 bál gyapjúból is csak 3001 bál volt La Plata gyaju, 1896-ban pedig 529,856 bál közül 2775. Anversbe behoztak volt gyapjút: 1850. évben 21,294 bált 1860. „ 16,245 „ 1870. „ 135,245 „ 159,014 „ 1880. ' „ 1890. „ 294,931 „ 1895. „ 259,361 „ 236,145 „ 1896. „ Ezen utolsó években behozott mennyiségből volt La Plata gyapjú : 1895. évben 120,362 bál 1896. „ . 105,125 s A La Plata gyapjú vasabroncsokkal koritett koczka alakú 400—500 kiló nehéz présel t

KÖZTELEK, 1898. JULÍUS HO 27.

1104 bálokban jut az európai piaczra, igen gondos osztályozással, de már ma csak részben jeles posztógyapju minőségben, láttam ugyan olyan La Plata gyapjakat, melyek a mi legnemesebb elektorai negretti gyapjakkal kiállják a versenyt, de ezek mind ritkábbá kezdenek válni, mert az angol husjuhokkal való keresztezés ott is mindinkább rontja a gyapjú minőséget, s igy a Crossbreed gyapjú mindnagyobb mennyiségben keres piaczot. . Anversben a gyapjú részint szabad kézből, részint nyilvános árveréseken kerül eladásra. Az árveréseket egyes bizományos czégek megbízásából hites alkuszok (courtiers) rendezik, kiknek irodáiban betekintheti a vevő a mustrákat, az egyes raktárokban pedig az egész tételeket. Az a gyapjú, mely az árverésen el nem kell, ugy a következőre marad, vagy szabadkézből lesz eladva. Evenkint rendesen 4 árverést rendeznek, február 5—6-án kalapács alá kerül 4225 bál s gazdát cserélt 3000 bál; junius 9-től 11-ig 7700 bálból 3750; szeptember 15—19-én 10,500 bálból 7100; november 14—15-én 9300 bálból 7400, miből látni való, hogy 31,725kinált bálból nyomban csak 18,550 kelt el, min természetesen meg nem ütközik senki, nem ugy, mint nálunk, hol mindjárt meghúznák az aukczió intézmény felett a lélekharangot, ha a tulajdonos túlzott követelése következtében néhány tételre nem akad reflektáns. Hanem az év végéig szépen lebonyolódik az üzlet, ugy, hogy az uj évre aránylag csekély „Stock" megy á t ; például: 1895-ben 3252 bál 1896 ban 3657 „ 1897-ben 2900 „ Súlyra nézve az utolsó évben 7.046,477 kgr. gyapjú érkezett Anversbe, melyből direkt transito áru 427,362 kgr. volt. . A fönebb kimutatott mennyiségből esett Ausztráliára 30.424,381 kiló Argentinára 16.139,413 „ Urug-Ayra 8.359,716 , Jóreménység fokára . . . . 1.945,108 „ mig Angolországból átküldetett 5.598,503 „ Lefelé menő sorrendben még a következő államok küldtek ide gyapjút: Francziaország, Brazilia, Németország, észak-amerikai Egyesült-Államok, Törökország, Spanyolország, Natal, Angol-India, Dánia, Portugália, Románia, Olaszország, Algir, mely részben Belgiumban magában került földolgozásra, részben kivitelre került; nevezetesen: Németországba . . . . . . 9.482,368 kiló Angolországba . . . . . ..6.580,356 „ Am.-Egy.-Államokba . . . . 1.952,991 „ Svéd-Norvégországba. . . . 496,264 „ Portugáliába. . . . . . . 230,735 „ továbbá lefelé menő sorrendben meg Oroszországba, Dániába, Olaszországba, Spanyolországba, Kanadába, Svájczba, Ausztriába (85,177 kiló), Braziliába, Francziaországba, Görögországba, Németalföldre, Romániába, Kínába, Törökországba. Anvers azonban arról is nevezetes, hogy nagy vásárja van kartkoczban és fésült gyapjúban s hogy a fésült gyapjúban való határüzlet ujabban már a franczia B fonalak belevorásával oly mérveket öltött, melyek méltán aggályosnak jelezhetők/ A kártkócz vásárokon elkelt: február 12-én 87,500 kiló április 16-án 190,000 „ junius 12-én 134,000 „ augusztus 6-án 57,600 ,, október 15-én 137,000 „ deczember 10-én 121,000 „ Fésült gyapjúból pedig elkelt Anversben: 1895-ben 54.929,000 kiló 1896-ban 46.575,000 „

Folyó évi márczius 1 tői kezdve a franczia és belga fésűs gyapjú is tárgya a határidőüzletnek, azzal a különbséggel, hogy a franczia fésűs gyapjú ára kilónkint 10 centimesmel alacsonyabban számíttatott. Az Anversben fizetett árak voltak : 1895. 1896. 1897. .Gyapjú centimes-kben Zsiros 97'5—1375 112—134-5 109—120'5 Mosott 270—382 311—373 300—335"5 B. fésült 317-5—445 370—432-5 355—400"5 Látni való ebből, hogy mind a nyers gyapjú, mind a fésült gyapjuárak az utolsó évben itt hanyatló tendencziát mutatott. Dr. Eodiczky Jenő.

KÜLFÖLDI SZEMLE.

60. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. A dolog nyélbeütése nagyon nehéz, dehát annál nagyobb az érdem, ha keresztülvitetett. Aztán ott van a gazdasági biztosítás megoldandó kérdése. A biztosítás a közvagyonpsodás egyik hites biztosítása. Mennyi kalamitás tünndezik él . létesítésével s mennyi bajnak vétetik vele eleje? Hányszor fordult elő, hogy a nem biztositolt vidéknek nemcsak vetőmagra, de betevő falatjára sem tellett! A' hamisítások megtorlása ügyében már eddig is sok történt, de lehetetlen a kérdést a kamara napirendjéről levenni, mert a legkevesebb elnézés is a franczia termékeknek a külföld előtti dekonszideráczióját vonja maga után. A műtrágya, a vaj, a borhamisítását megtorló intézkedések eddig is meghozták áldásos gyümölcseiket. Mindezen dolgok keresztülvitele nem oly nehéz s mégis hogy van, hogy a parlamentben évek óta nem készülnek el vele ? Ez onnan, van, hogy a parlamentnek nincs kellő munkarendje ! Mert napról-napra valami fantasztikus újság, botrány, néha kanapé-pör jön elő s a képviselő urak figyelmét a komoly munkától eltereli. Ma valaki elavult alkotmány-reviziót kér, holnap a vatikáni követ visszahívását sürgetik, azután Dreyfuss-ügy ismétlődik. Amint látjuk a franczia parlamentnak is sok kiegyenlítendő tartozása van a gazdával szemben, éppen ugy mint nálunk. Kíváncsiak vagyunk, vájjon rendezi-e az parlament a krónikus adósságokat ? amit immár erősen sürget a közvélemény. Németország. A német mezőgazdasági szövetkezeteknek általános társulása-, mely 1883 ik év julius 6-án nyilváníttatott' Hamburgban, ezidőszerint vagy 4800 mezőgazdasági szövetkezetet egyesit magában. A szükségletek közös beszerzésére, alakított szervezkedés áldásos működése számokban fejezhető ki. A központi hivatal az 1896-ik évben nem kevesebb, mint 5.498,932 mm. műtrágya s takarmányt közvetített tagjai között. Magot és szenet 13.956,753 márka értékben fizetett ki. 1883. óta pedig összes forgalma 93V2 millió márkára emelkedett, melyet főleg a gazdák szükségletét képező anyagok beszerzésére fordított. Szinte mesésnek tűnik fel előttünk, hogy tagjai között esak 1896-ik évben 1.196,249 mm. kainitot osztatott szét. Az évenként megtartatni szokott közgyűlés az idén Karlsruhéban lesz. A társulás főleg abban fejti ki hasznos voltát, hogy szakközlönyei utján, a gazdák egymás között tapasztalataikat cserélhetik ki. A központi társulás, daczára azonban az egyes szövetkezetek önálló szervezete (autonómiája) semmiképpen sincsen gátolva. Mindezek elolvasása után szinte hihetetlennek tűnik fel, hogy a gazdák szövetkezésének ezen áldásos példája közvetlen szomszédságunkban létezzék 1 Az almabor kivitelének emelkedése. A német gyümölcsexport mint mindig, az utóbbi években sem mondható jelentékenynek, ennek ellenében hatalmas lendület észlelhető a gyümölcsbor^export terén. Az 1890-ik évbeii például csakis"50,000 literre volt az tehető, ám az 1896-ik évben meg már 300,000 literre emelkedett, amiből kerek 125,000 márkányi jövedelem volt számitható; sőt mi több, tavaly az első 10 hónapban 30,000 literrel többet is exportáltak. Á főpiacz : Afrikának európai gyarmatai. Tekintve a gyümölcsbor-kereslet fokozódottságát, most már a berlini gazdasági egyesület is behatóbban foglalkozik a dologgal s az idei drezdai gazdasági kiállításon gyümölcsbor-mintákat is állíttatott ki, melyben alma-, körte-, szamócza- s cseresnyebór—odaértve az abból gyártott pezsgők is — méltatásukat találták. A német gazdák a gyümölcsbor-exportból egy ujabb szép jövedelemforrás megnyíltát remélik.

Francziaország. Mit kívánnak az uj képviselőktől. Az 1898-ik évi képviselőválasztás megtörtént. Senkisem vádolhatja a gazdákat, hogy nagyon siettek volna választottaikat a kamrába juttatni, pedig megtehették volna, hogy számuknál fogva azokkal domináltassák a képviselők számát. Ezt megsem kisérlették, miután 581 képviselő közül csak is húsz gazda van, a többi ügyvéd, újságíró — sőt 60 orvos is. Ennyi szóval s tolla után élő ember között, most sokan ugy vélik, helyénvaló lett volna, ha többen lennének, kiknek a föld müvelése a főfoglalkozásuk. Most már csak az marad hátra, hogy megmutassák miszerint a sok — választásoknál kifejezett szép Ígéretek — nem maradnak platonikusak. A jövőben végzendő munka erre nézve tág teret biztosit. Lássuk csak a kamara vázlatos programmját. Szükséges a föld adójának leszállítása. A gazda óriási adóterhe alatt görnyed, mely boldogulását gátolja, szegénynyé teszi s * rontja a föld árát. Főleg a középbirtok az, mely már képtelen a további terheket viselni. Az utóbbi képviselőház, elég jasvlatot mutatott, midőn is tagositatlan birtokok adóelengedését megpendítette, a megkezdett munkát a földadó általános leszállításával kell folytatni. A gazdának mai nap az a czélja, hogy az intenzív, racziónális gazdálkodást fejleszsze, terméketlen területet vonjon kultura alá, ezt persze csakis a gazdasági szakoktatás fejlesztésével lehet elérni. Ám itt nem arról -van szó, melyet kathedrán adnak elő, hanem arról, melyet kapával, kaszával ellátva sajátít el a nép. Munkásvezetők, kertészek, méhmesterek, tejgazdák neveléséről van szó. E tekintetben gyengék a francziák s ennek köszönhetik, hogy exportálókból, buzgó importálók lettek. Most a különleges szakoktatásra szándékoznak a főfigyelmet terelni, még pedig a lehető leggyakorlatiasabb irányban, tehát jó utón haladnak. Egyébiránt a képviselőknek még egy csomó gazdát boldogító törvényt kell megszavazni ok. Várják többek között a mezőgazdaság törvényes képvüeltetését. A gazda e törvény megszavazásában nem kivételes kedvezményt akar, hanem azt a jogot követeli, mely a többi iparágnak rég meg van adva. Minden ipartestület képviselteti magát, hogy törvényes jogait védje, mért maradjon ki éppen a mezőgazdaság. A gazdasági hitel fejlesztése az utóbbi képviselőház diadala — de fájdalom csak ideálisztikus értékű' vívmány. Az az uj kamara feladata, hogy szabályozza, hogy életet adjon neki kerületi bankok felállításával, oly szervezettel, melynek a szövetkezetek képezik lelkét. A gazdának, hogy befektethessen s produkálhasson, pénzre van szüksége, de csak olyanra, Belgium. A czukorprémium nemzetközi mely olcsó kamatos s a visszafizetés feltételei konferencziája. A Brüsszelben, a belga pénzrá nézve nem nyomasztók — melyet a leara- ügyminiszter elnöklete alatt hét ülésben megtott termés után — játszva fizélhet vissza. tartott czukorprémium konferenczia szétoszlott

6 0 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. anélkül, hogy érdemleges, határozatot hozott volna s a jövőben m a j d tudatni fogják ismét a hatalmakkal, mikor, hova küldjék ugyanezen ügy megbeszélésére küldötteiket. A konferenczia üléseiről szóló jegyzetek közelébb kerülnek a a nyilvánosság elé. A kis- és nagyhatalmak valamennyie a kiviteli prémiumok megszüntetését kivánják, csakhogy néhányuk némi kártalanítást követelnek s igy érthető, hogy sok ügyességre s békülékeny szellemre van szükség, hogy az arany középút eltaláltassék. Ha sikerülne a direkt prémiumokat megszüntetni, ez m á r sokat könnyítene az adózók s a hazai fogyasztókon, kiknek költségén esett meg, hogy az angolok olcsó czukrot élvezhetnek. Evvel kapcsolatosan jelezhetjük, miszerint Belgium, Németország s Hollandia között még é hónapban kezdődnek a tárgyalások, hogy megegyezésre jöjjenek aczukor kiviteli prémiuma törlése ügyében. A Németországból érkező hirek szerint a h á r o m hatalom el van határozva, hogy a Franczia- s Oroszországból érkező czukor bevitelét igen magas vámokkal tegyék lehetetlenné, melyeknek az a czélja, hogy paralizálják a kiviteli prémiumokat, melyeket a két hatalom n e m hajlandó törölni. Meglátjuk, kitűzött tervüket csakugyan valósítani fogják-e ? Amerika. Sertéstenyésztés a fokozódott kukoriczatermelés nyomán. Az amerikaiak tavaly 32.406,457 hektáron, 691.538,546 hektoliter szemes kukoriczát termeltek, vagyis 20"38 hektolitert hektáronkint. Az eredménynyel meg is vannak elégedve, mert sertéstenyésztésük, felvirágzását látják a fokozódott kukoriczatermelésben. A tenyésztés kezdete alkalmával az amerikai gazdák a Poland-China s a Berkshire minden képzelhető keresztezéséből származott sertéseiket erdőkbe eresztették makkoltatás czéljából s ott hagyták, hogy az idők viszontagságaival szemben éljenek meg, ahogy tudnak. A mostoha b á n á s m ó d daczára a koczák jól malaczozlak s a malaczok 18 hónapos korukig szemes eledelt n e m is láttak. A rákövetkező két h ó n a p b a n hizóba fogták jól fejlett állataikat s jól eladták azokat. Ám az idők j á r á s á v a l a viszonyok is változtak. Az erdők talaját szántófölddé alakították s oly sertés előállítását kellett szorgalmazni, mely korán fejlődő és sok hust képes produkálni kukoriczávali hizlalás mellett. Miután ez nem sikerült, czéljuk elérése végett most széltében a Henry T a m á s etetési m ó d j á t alkalmazzák, ki azt tanácsolja, hogy a malaczokat ne etessék oly következetességgel tengerivel, mert az fejlődésüket késlelteti, h a n e m oly táplálékot válasszanak, mely légenyben gazdag, avval jó csontozatot, sok s bőséges izomzatot fognak nyerni. A légenydus eledellel csak addig etessenek, mig a malacz 6—7 h ó n a p o s korát el n e m érte s csak azután adagoltasson nekik gazdájok sok tengerit, miután a bő kukoricza termést igy lehet jól értékesíteni. Sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdáinknak érdemes az oczeántulról jövő tanácsot megszívlelni.

VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : V Az OMGE. közleményei ... 1 Földadó elengedés bérbeadott birtoknál. Éeutsch A La Plata gyapjak föpiaezáról. Dr. Bodiczky J. 1 Gazdasági növénytan. Hirtelen érett, aszottszemü buzak.alászok. M zey I.evelazekrény. _ 1 Külföldi szemle. l V egyesek ... i Kereskedelem, tőzsde. 1 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. . — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — 1 Szerkesztői üzenetek. 1

KÖZTELEK,

1 8 9 8 . J U L I U S HO

1105

27

Megbízatások. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Ofner József földbirtokost, tököli lakost, Pest-PillsSolt-Kiskun vármegye ráczkevei járására, Németh Gyula ev. ref. tanitót, felsö-eőri lakost, Vas vármegye felsőeőri járására nézve, Mandl. Kálmán tanitót, gőbölyjárási lakost, Fejér vármegye vaáli járására és Ii ss Gyula ugrai lakost Bihar vármegye cséffai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel biita meg.

szerint időről-időre gyakorlati útmutatásokkal hivatott ellátni. Emellett a n é p és a minisztérium között mintegy közvetítő szervezet is működik, amennyiben a gondjaira bízott termelési ágak keretében minden felmerülő fontosabb mozzanatról jelentést tesz, a beálló teendők vagy szükségletek irányában a földmivelési kormányt szükség szerint tájékozh a t j a . A vándor-tanár tervbevett működésének p r ö g r a m m j á t főbb vonásokban megállapítva a miniszterhez terjeszti be s igy elég tág tér v a n neki adva, hogy saját jó belátása s tapasztalatai szerint szabhassa saját működésének irányát. A szaktanárok részére kijelölt hivatási körben, lelkiismeretes és buzgó egyének nemcsak egyes termelési ágak fejlesztése érdekében, de általában a n é p gazdasági életéb e n is igen fontos hivatást fejthetnek ki, különösen az esetben, hogyha ez a z , intézmény továbbfejlesztve, élére kipróbált és megfelelő szakerők alkalmaztatnak.

A „Köztelek" mai melléklete. ígéretünkhöz képest a „Köztelek" mai melléklete gyanánt teljes terjedelmükben hozzuk a vámértekezleten a gazdasági egyletek kiküldöttjei részéről elmondott beszédeket, melyekre ez uton is felhivjuk olvasóink figyelmét. A r a t á s . Értesüléseink szerint az a r a t á s az ország több részén j o b b a n sikerült, mint azt a katasztrófaszerü elemi csapások h a t á s a alatt remélni merték volna. Általános a vélemény, hogy a terméseredmény n e m m a r a d a juniusi becslések mögött, de ugy tapasztaljuk, mintha e részben kissé túlzottak volnának a várakozások. A sajtó épp oly gyorsan vigasztalódik, amint röviddel ezelőtt kétségbeesett a magyar gazdák sorsa fölött s ezt a változott hangulatot a tőzsde szívesen használja fel arra, hogy jelentéktelenebb fennakadásokkal, de biztosan közeledjék a 8 frtos búzaárakhoz. 15 forintos b ú z a á r a k r a természetesen n e m számíthattunk, de másrészről bizonyos, hogy mindent összevéve a 8 frtos árak n e m fogják rekompenzálni a magyar gazdát a termés mennyiségében szenvedett vesztességekkel szemben. „Kitartani az á r u v a l ! " — ez volna most a leghelyesebb jelszó, sajnos, ezt éppen azok a gázdák n e m tehetik meg, akiket az aratás idején mesterségesen lenyomott árak legérzékenyebben sújtanak. Aratásról lévén szó, ez uton ismételten felkérjük t. olvasóinkat, hogy a „Köztelek" 59. s z á m á b a n foglalt közlemény értelmében az aratógépek alkalmazhatóságának kérdése körül szerzett tapasztalataikat a „ Köztelek" s z á m á r a lehetőleg egybegyűjteni szíveskedjenek. Nemzetközi rostaverseny. Az OMGE. ugy is, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyei gazdasági egyesülettel karöltve f. évi szeptember hó 8-án, Szolnokon nemzetközi terménytisztitó gépversenyt rendez. Mint az államvasutak igazgatósága az OMGE.-t értesiti, a hazai vasutak részéről a gépversenyre szállítandó gépek után a szokásos kiállítási díjkedvezmény engedélyeztetett. Tejértékesités és a tejtermelök egyesülete. A f. év t a v a s z á n megalakult „Tejtermelők Egyesülete" megállapodásra jutott a Központi Tejcsarnokkal, hogy szeptember hó 15-től október hó 15-ig mindazon termelők tejét, kik tejüket megfelelő á r o n ' e l h e l y e z n i nem képesek s a tejet elhelyezés czéljából a tejtermelők egyesületénél bejelentik, fixirozott feltételek mellett átveszi. Az átvételi feltételek és árak rendkívül k e d v e z ő e k ; az október hó 15-én tul elhelyezni kivánt tej mily feltételek mellett való átvétele külön megállapodás tárgyát fogja képezni. Az átvételi feltételek s az árak megtudhatók az egyesület ügyvezetőségénél, Bpest, Köztelek, Üllői-ut 25. Azon tejtermelő gazdáink, kik tehát tejüket elhelyezni nem képesek, vegyék igénybe a Tejtermelök Egyesületének közGazdasági vándor-szaktanárok. A földmivelésügyi miniszter egyes külön gazdasági szakmákra gazdásági vándor szaktanári állásokat szervezett és egyidejűleg ilyen vándor szaktanárokká a következőket nevezte k i : Czeglédy Tivadart a tejgazdasági szakra Kaposvár székhelylyel, Monyi Károlyt a szövetkezeti szakra Nyíregyházára, Csérer Lajost a komlótermelési szakra Segesvárra és Füredy Lajost a lentermelési szakra Liptó-Szent-Miklós székhelylyel. A szaktanárok működési körét egy erre kidolgozott utasítás i r j a elő. Minden szakt a n á r a m a g a vidéke népének mintegy tanácsadója a m a g a szakmájában, melyet szükség

É r t e s í t é s . Olvasóink tudomására hozzuk, hogy a „Magyar Élelmiszer-Szállító RészvényTársaság" (Budapest, Kerepesi-ut 20.) nemcsak hizott sertések eladásával foglalkozik, h a n e m sovány sertések eladását is elvállalja. Bővebb felvilágosítás a társaság igazgatóságánál szerezhető be. A szibériai gyorsvonat első utja. A Pétervár és Tomszk között közlekedő gyorsvon a t első u t j a hat napot és hat éjjelt vett igénybe. A vonat berendezése olyan kényelmes mint az amerikai Pacific-vasuton közlekedő vonatoké. Az Oroszországban készült kocsik z a j és r á z á s nélkül futnak. Az első és másodosztályú szakaszok 4 — 4 u t a s r a v a n n a k berendezve és oly szélesek, hogy minden utas fekve foglalhat helyet. A folyósok és szakaszok villamosan vannak világítva, ezenkívül minden egyes üllőhely mellett az utasok tetszés szerinti használatára izzólámpa van, hogy az utasok éjjel olvashassanak ; minden ülőhely mellett csappantó asztal és minden szakaszban egy játszó asztal van és ezenkívül az étkező kocsiba szolgáló csengettyű. Minden kocsiban van öltözőkabin meleg és hideg vízvezetéssel, a vonathoz tágas étkezőkocsi van csatolva, melynek külön termeiben pianinó, dúsan felszerelt könyvtár, íróasztal stb. van. A buffett mellett gőzfürdő zuhanyokkal. Az étkező kocsik k o n y h á j a csakis hideg ételeket, hideg és meleg italokat ád. Kiemelendő még a kocsik_szellőztető berendezése. A kocsik tet e j é n respirátorok vannak, melyekben a levegő meggyülik. Ezt télen csövekben melegítik, nyáron pedig hűtik. A külföldi utasokra való tekintettel minden vonaton vannak alkalmazottak kik németül, francziául és angolul b e s z é j . nek. A vonat egyelőre havonkint kétszer köz_ lekedik Pétervár és Tomszk között és vissza

Moly pille

elleni

Molypille lámpák 4 oldalról kivehető ablaküvegekke darabonként ... 1 frt 2.— Molypille lámpához való illatos enyv '

1 frt 50 i r . ,75 kr..„ Kénpor fúvók I. nagyság frt 3.—, H. nagyság frt 4.— Finom szemcséjű kénpor (arzénmentes) 10.0 kilo frt 9.50 la. Aussigi kékgállcz „ „ „ 25.— Kristály szóda , , „ 4.50 „Simplex" permetező drb „ 12,50 „Besnyő" szénkéneg fecskendő ,, „ 20.— Csomagolás önköltségen. Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

8 c h o t t o l a Budapest.

E r n ő

Föüzlet: Gyár: "VI., A n d r á s s y - i i t S. VI., R é v a y - u t c z a 1 6 . (Fonciére-patota). SürgÖnyozim: S C H O T T O L A , B u d a p e s t

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 27.

Frecipitált

trágya-gipszet, szuperfoszfátot műtrágyaféléket és egyéb

Iegjutányoíabban ajánl a

MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B t T I D i L F B S T E I T ,

V. KER. VÁCZI-KÖRÚT 21. SZÁM. Részletes ntasitásoíaf M n a t r a iHgyen és bérmentve,

„ R E M S N G T O N " IRÓGEPEK v i l á g h í r ű e k .

6 0 . SZAM. 8 - I K ÉVFOLYAM.

Napi jelentés 1898. julius 26. A mai határidőüzlet folytatólago an az utóbbi napok üzletmenetéhez hasonlóan lanyha irányzatú volt, mire befolyással volt. egyrészt azon körülmény, hogy készáruban a kinálat már is roppant nagy, másBudapesti gabonatőzsde. részt a külföldi piaczok változatlan volta. Határidőre következő kötések történtek. (•Gfuttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1598. július 23. Szept. buza . . . A lefolyt hét időjárása kedvezőbb volt a meny- Márcz. buza (1899.) nyiben nagyobbára száraz, meleg idő uralkodott és Szept rozs . . . 6-30 -27—•—•—'— 633—35 csak elvétve fordultak elő mérsékelt esőzések. Az 5-30—32 5-34—36 aratási és cseplési munkálatok teljes mérvben vannak Szept. zab . . . folyamatban és alig történt feunakadás. Az eredmény Jul.-aug. tengeri . 5-09-07—-•— 5-04-05 különböző ugyan, nagyjában azonban ugy mennyiségi- Máj. tengeri (1899.) 4-23—21—4-22 leg mint mi minőségileg teljesen kielégitő, sőt heKáp.-repcze aug. lyenként jobb a reméltnél. Külföldön a terméskilátások nagyobbára szintén kédvezőek. Készáruban különösen pedig búzában igen nagy a kinálat a malmok azonban tartózkodva vásárolnak A külföldi piaczok üzletmenete csendes volt és a hangulat a nagyon gyenge készletek daczára csendes, s ennek tulajdonítható az árak folytonos visszaesése. mert a spekuláczió. és a fogyasztás még egyaránt tar- Rozsban szintén kevés üzlet köttetett, mig árpában élénkebb vételkedv mutatkozik. tózkodó. A kedvező termés becslések pedig szintén Készbuzában eladatott: nyomasztó hatással vannak. Amerikában a folyó határidő jobb kiviteli kereslet folytán mérsékelten emelkedett, Uj buza: míg az őszi terminusok alig változtak. Angliában az Tiszavidéki : , 200 ni 0 kg frt üzlet ismét ellanyhult és korlátolt forgalom mellett az 8; 75 árak alig tartottak. A franczia piaczok ellenben teljesen ellanyhultak és az árcsökkenés jelentékenyebb, mert kedvező időjárás és ugyanoly termés kilátások a tulajdonosokat engedékenységre ösztönözte. A többi kontinentális piaczokon a hangulat gyenge forgalom mellett ugyancsak csendes, az árak azonban alig változtak. Nálunk kenyérmagvak erősen csökkentek, mig takarmány czikkek melyekben — zab kivételévél — hiány van, ártartóak maradtak. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza állandóan lanyha maradt. Ó-buza csak szórványosan van kinálva, mig uj búzában a kinálat habár aránylag korlátolt, de sürgető volt. A termelők különös igyekezetet mutattak, hogy- készáruval minél hamarabb kerüljenek a piaczra, mert a nagyobb kinálat az árak tetemes csökkenését helyezte kilátásba és a kedvező időjárás a cséplési munkálatok gyors előmenetelét is elősegítette. A rettegett áresés tényleg be is következett és anélkül, hogy a forgalom nagyobb terjedelmet öltött volna, az árak a hét folyamán rohamosan csökkenve ca. 1.80 fr'tot vesztettek mm.-ként. Szállítási áru e mellett teljesen el volt hanyagolva és csak itt. lévő ;árut vásároltak. Hozzájárult a tulajdonosok engedékenységéhez a teljesen ellanyhult határidőpiacz is. Ellentétben a mult. év ez idei ca. 220,000 mm. tévő hetiforgalmához, a forgalom e héten csak 60,(300 mm. volt, a hozatalok 32,000' mm. tesznek ki.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Sozs csupán uj áruban került a piczra és már á hét elején lanyha irányzatban indult. Kezdetben budapesti paritásra még 7-50 frt és helyben 7-75 frtot fizettek promt szállításra, a hét folyamán árak azonban ca. 45 krt vesztettek. A kinalat e czikben sem bő, azonban szintén sürgős volt a nélkül, hogy megfelelő kereslet mutatkozott volná. Vevőként főleg a helyi Hivatalos Közlöny-bői. fogyasztás szerepelt, elszállítási czélokra csak gyenge ,A vallás és közoktatás- volt a kereslet. A hét vége felé budapesti paritásra iagy. kir. mínister csak 7.20—25 frt és útban lévő vagy azonnal szállíRemington Írógépet (kapható| tandó áruért 7.15—30 frtot fizettek helyben. Későbbi Glogowski és Társa budapesti czégnél £rzsébet-tér szállításra csak nehezen akadt vevő.. Nyíri származé16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin-kokért viszonylagosan a napi árnál 10 krral többet' tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. fizettek. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) e héten F e s t é k p á m a mellőzve. — 4-szeres billenis csak szórványosan fordult elő és kellemes irányzat tyű S-szoros helyett. — Legfinomabb mellett hizlalóknál 5-60—80 frt között helyben értékesítacélszerkezet. — Közismert n a g y tartóshető. Állomásokon átvéve jobb árpafajtákbán még. nem ság. — Központi v e z e t é k nélkül. — Telfejlődött forgalom. Az eddig bemutatott minták külömnagyar és német billentyűzet. — Minbözőek ugyan, minőségileg azonban elfogadhatóan jók. betünek csak 1 billentyűje. — LegZab ó áruban kezdetben alig volt kinálva és a *gyobb sokszorositó k é p e s s é g g e l . hét elején szilárd irányzat mellett 8*80 frtig volt helyben átvéve értékesíthető. Később a kinálat bővebb lett, mig á kereslet alábbhagyott és az árak is gyorsan voltak csökkenőek. A hét vége felé uj áru érkezett már a piaczra, mely 7'20—6'70 frt között talált elhelyezést. Tengeri ártartó maradt és 5.20—4q frt között kelt el waggonba téve ab Budapest A Tiszavidéken változatlan 5.— körül fizettek. Békésen 4'15—5.—, Szarvason 5'05, Zsombolyán 4'85 frt volt elérhető. Olajmagvak Káposztarepczébm (uj) gyengén van kinálva és előfordu'ó kisebb tételek 11-50—12— frton keltek el helyben. Határidő káposztarepcze 12.—12.10 frt között jegyzett. Bánáti repczéből ugyancsak kevés kerül a piaczra és 10-75—11-50 frt között jegyzett. Hüvelyesek : Bab e héten ismét üzlettelen maradti Uj gömbölyű Baja-Zomboron 6-50 frton apró Remington írógépet szemű trieurt bab Gyöngyös-Félegyházán á 7-25 frton kelt el, Köles helyben 4. 4.25 frt. mutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására Vetőmagvak : Vöröshere változatlan, a forgalom bárhova ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki ' jóformán szünetel. Minőség szerint bánáti 32-——35-— tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. frt, durvaszemü felvidék áruért 37" 40"— frtot fizetnek. Luczernát -csak szórványosan kínálnak és hazai termésű áru 35 42'— frton jegyez. MuharE r z s é b e t - t é r 16. mag 66-25 frtot ér el helyben. Bükköny üzlettelen, helyben 5'50 frton jegyez. Remington irógépeklés Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

200 .

77 ,

.

8 30

sárga

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek" részére. Budapest, 1898. jul. 21-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara 19.80 frt. . 772 liszt: frt 19.50 18.} 8-as takarmányliszt

.— 16.4015.8015.1013.5011 buzakorpa finom goromba

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején élénkebb kereslet uralkodott és főleg a vidéki szeszgyárak eszközöltek nagyobb eladásokat bérmentve, helybeli állomásokhoz szállítva. A budapesti szeszgyárak kartelje azonban meglehetős szüárdan tartja az árt. Elkelt finomított szesz budapesti áru 57.75 frt, vidéki áru 57 frtig azon-

60. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. nali és augusztusi szállításra. Élesztőszesz nagyban 56.7S—57.»/s/fi'tjg kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e hétnek elején 18 írtig kelt felső-magyarországi állomásokhoz szállítva. Oalicziából kínálat nem volt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19.75— 20.— forint. Bécsi jegyzés 19 50—19'80 frt kontingens nyertszeszért. Prágai jegyzés 55-50—55-7? frt adózott és 18-75 —19-"— forint adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 13.— frt magyar és 12.75— frt Cseh kiviteli szeszért. A kivitel 200 q finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül : Temesvár, Győr, Kenyérmező 25 krral olcsóbban, a többiek változattanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 57-75—57-7/8 frt, élesztőszesz 57" 57-50 frt, nyersszesz adózva 56-75—56.7/s frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 16'—^16 25 frt, denaturált szesz 22 25 —22-75 frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. julius hó 28-án. Jóllehet a hét második fele élénkebb lefolyású volt első felénél, még mindig csak mérsékelt forgalmúnak mondható. Az érkező áruk közül a gyümölcs örvend a legnagyobb keresetnek, mely czikkben — minthogy csak kis mennyiségben kerül piaczra —' áremelkedés. állott be. Príma minőségű baraczk, avagy cseresnyéért sokszor versengés folyik, csak az a sajnos a dologban, hogy a pesti piaczra ritkán 1- kerül szép gyümölcs, amennyiben magyar termelőir '—' " ' '—' keikkel a bécsi piaczot keresik kának itt is megadják az árát. Tojás áru és husnemüek elegendő mennyiségben kerültek szilárd áron eladás alá. Tejtermékekben kielégítő a kereslet, fennáll a helyes viszony a kereslet és kínálat között, baromfi és zöldség kevés érkezett. Eladásra került: Marhahús 50—56, borjúhús 47—52 kgként átlag számítva, sonka 90—1.05, szalámi 1-50—1.70-ig. Tojás frt, 28—29.50-ig eredeti ládánként, teatojás " 2.30—2.50 100 drb. Teavaj 90—1.20, főzővaj 70—85, tehéntúró 6—16, tejföl 28-^30 kr kg. Kajszinbaraczk 25—35, cseresnye 12—24, alma 12—16, körte .6—12, .ringlótta 8—20, ribiszke 18—24 kí kgr. Csirke 40—60 drbja. Beküldésre ajánlunk mindenféle . gyümölcsöt, nagyobb tételekben, mert az egy-két kosáros küldeményeket felemészti a szállítási költség. (A sfcékesfő városi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. julius 25-én. Hűs. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 48-52, III. oszt. 40—44, eleje I. oszt. 50—52, II. oszt. 48—50, Hl. oszt. 36—40, borjúhús hátulja I. oszt. 56—58, II. oszt. 52—54, eleje I. oszt. 52—54, II. oszt. 46—50, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, II. oszt. 38—40, eleje I. oszt. 36—38, II. oszt. 32—36, bárány , sertéshús magyar eleje 1 db 0.——0'—, hátulja •szalonnával elsőrendű 1 q 60—62-0, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki 50—56, sertéshús pörkölt —-0, sertéshús szerb szalonnával — — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 80—100, füstölt belf. csonttal 1-0—1-10, csont nélkül MO —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 600—630, füstölt 64—68', sertészsír hordóval 65-0—66 0, hordónélkül 63 0—64 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 170 - 1 8 0 , külföldi , malaicz szopós élő 1 db 36-—, tisztított 0-00—00. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt MO—130, csirke 0 55—1-20, kappan hízott • , sovány 00-—, récze hízott 1-60—2-40, sovány 0'90—1-30, lud hizott 3 50—6-50, sovány 1-80—3 00, pulyka hízott —0-—, sovány —'0—O'OO. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0o-—, 1 kg. , csirke 1 db 0-40—0-70, 1 kg. , kappan hizott 1 db 00'—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 1-00—1"50, 1 kg. .félkövér 1 db 0'90—1-20, lud hizott 1 db 2-80—3-50, 1 kg. 68-0-75, 1 kg. , ludmáj 1 db l ó - 0 80, 1 kg. 1-20—1-50| ludzsir 1 kg. 1-0—1-20, idei liba 1 db . Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0'60—0'80, csuka 0-60 —1-20, ponty (dunai) Ö'30—0'40, süllő —• •—, kecsege 0'—O'O, márna —-50—'60, czompő 060—0'70, angolna 0' 0—, apró kevert 0'20—030, lazacz , pisztráng —• .

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 27. 8 Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08-0-00, ;ött 0-06—0-07, tejszín 0" 0'—, tejföl 0"20—0'3Ó, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80—1-10,1. rendű 0'75—0'80, II. r. 0-60—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I, rendű 0-—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0'04-0-1 d, juhturó 45—48, liptói 0-48—0"60, juhsajt 0-48—48, emmenthali sajt 1-10— MO, groji sajt 0-72—0-72. Liszt és kény 17-0—20-0, barna k —12 0. Búzaliszt 00 s Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18, stokeraui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, nagy 8—12, szines 8-00—13. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 29-6—30-50 II. oszt. (1440 db.) 28'5—29 5, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-30—2 50, törött tojás 0-—-0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00—4-00, 1 q 2-—4-5, Petrezselyem 100 kötés 1-0—4-50, 1 q 00-0 -0 zeller 100 drb 0'50—0'6, karalábé 0-8—1-00 vöröshagyma 100 köt. 1-00—2-50, 1 q 5-0—8'—. foghagyma 100 köt. 8'—16 0, 1 q 9-—16'—, vörösrépa 100 drb 0'50—0'80, fehérrépa , fejeskáposzta 2'0—7 00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-40, vörös káposzta 4--6'— fejessaláta 0'50— 1 00, kötött saláta O'O—O'OO, burgonya, rózsa 1 q 1-90 2 50, sárga 3-00—3'50, külföldi —• •, fekete retek 100 drb 0'60—1-00, uborka nagy salátának 100 db 2 — 3-—, savanyítani való 100 db 0 3—0 8, savanyitott 0'80—l'20, zöld papr. '35—1-0, tök főző 9'—1Ó 0Ó, zöldbab 0'4—0 07

Birkavásár élénk lefolyású vólt. Árak a kővetkezők: Belföldi hizlalt ürü 18-0—22-0 frtig páronkint, 22'5—23'50 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. — frtig, feljavított juhok 14'0—18'0 páronkint, 20'50 22'— frtig súlyra, kiv. —, kisorolt kosok •—, kiv. frtig, kiverő juh—• '—páronkint, 19' '20, kiv. frtig súlyra, bárány —, kecske 12'—, anyajuh 12—17 angol keresztezés pár., — suly, szerbiai 12—15 durvaszőrü •— frtig páronkint, 100 kiló után — frt.

Bécsi vágómarliavásár. 1898. julius 25. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 3861 db. Ebből magyar 697 db galicziai 319 db, bukovinai 676, németországi 3179 db hizott 616 db, legelő 1758 db, fiatal 3817 db, ökör 860 db, bika 563 db, tehén db, bivaly 313 db, Szombaton a vesztegvásárra 206* darí.b hajtatott fel. A felhajtás ugyancsak 140 drbbal volt kisebb a mult hetihez képest, ez a kevesblet mindazonáltal jelentéktelenebb volt, semhogy az irányzatra befolyást gya* korolhatott volna. Tényleg a vásár a mult hetihez ké- . pest nem mutatott'változást és' ugy a príma, mint a vidéki szükségletre alkalmas ökrök a mult heti árakon keltek, nehézkesebb volt a silányabb áruk és legelő- , marhák forgalma, amelyek még a legutolsó árjegyzés mellett sem voltak eladhatók; fiatal marhák és ökrök még a mult heti árakat sem érték el. A vásár zárlata lanyha volt, mindazpnáltal csak kevés ár,u maradt-eladatlan. Árak: prima magyar 34—36-— (—•—)frt, szekunda -30- 33 frt, tertia 26—29 frt. Galicziai prima 35'——37-— (—•—) frt, szekunda 31—34 frt, tertia 27—30 frt. Német prima 38—39'— (—.—), szekunda 33—37, tertia 29—32 1 q Konzervökrök. 21'—38'— é. s., rosszabb minőségű Gyümölcs. Fajalma 1 q frt , köz. alma 15—18, frt. 22—27 frt é. s. Bika 22—34-—() frt é. s., tehén 21—33 fajkörte 24—28, közönséges körte 12—15, szilva magva, frt és bivaly 18—22'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra váló — •—, vörös —, aszalt , cseresnye faj minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben 16—20, közönséges 6—12, meggy faj , közön- kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanséges 18 — 20, ringló 8'—16, baraczk kajszin 12—40, azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 őszi 25-60, dinnye görög nagy 100 db 20—l'OO, kicsi krt, a kivérésért pedig 35 krt kap.) , sárga faj 0 20—1-20, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0 60—0 80, csemege , dió (faj, papirEgyes eladások: Magyar liizó ökrök. Eladók: héju) 35—50, közönséges 25—30, mogyoró 25—28, Ár Ár gesztenye magyar — — , olasz , narancs messinai 100 db —-0—O'O, pugliai 4-5—5'0, mandarin 0-00— Grubitsch Pál, Kopháza 31 — 28 — 0-00, czitrom 0'80—1 50, füge hordós 1 q 18—20, ko- Löwinger Sal., Sárvár 28 j24 — szorús 2022, datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—65, Neumann testvérek, Arad ... ... 36 — 321/8 — egres 1 lit. 4—10, eper 1 kg. •— kr. Német hizóökrök. Eladók : Fiiszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt Blau testvérek, Temesvár 39 — 37 — 30—60, II. rendű 20—28, csöves , (száHacker Miksa, Sopron 37 — 35 — rított) . köménymag ——, borsókamag Neumann testvérek, Arad 39 — 35V2 — . mák 1 q. frt 38—40, méz csurgatott 0-25— •—, szappan szin 20—25, 0-45, sejtekben 1 kg. —• A cs. kir. helytartóság rendelete következtében közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. ragadós tüdőlob miatt zár alatt vannak Árva, Liptó, 0-40—0-50, vörös asztali paJSfczkban 0-40—0-50, házi Nyitra, Pozsony, Szepes, Trencsén és- Turóczmegyók, pálinka palaczkban —• '—, ásványvíz palaczkban valamint Mosonymegye rajkai járása és Pozsony szab. kir. város területe. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mestersertésvásár. 1898. július . 26-an. (SchleiffeU atcza, 1898. julius 26. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság der és Bécsi társai bizományi czég távirati jelentése a ,Közjelentése a ,Köztelek" részére). Felhozatott a szokott telek" részére). községekből 209 szekér réti széna, 9 szekér muhar, Felhajtás : 3505 lengyel, 3051 magyar sertés, össze43 zsupszalma, 6 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 12 szekér egyéb sen 6556 drb. Az üzlet élénk. takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél1100 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 220—30®, muhar uj 260—300, kftl prima 54—55 kr, kivételesen —.;— kr, közepes 19—53"'— kr, könnyű 47—49 kr, süldő 38—82 kr. zsupszalma 150—180, alomszalma 130—140, egyéb takarmány —, lóhere , takarmányBécsi sznrómarliavásár. 1898. julius 19-én. Felszalma ; , tengeriszár —— , luczerna hozatott: 3265 borjú, 1165 élő sertés, 782 kizsigerelt ——, sarjú —0 0, szalmaszecska 180—200, széna sertés, 332 kizsigerelt juh, 97 bárány. , uj - , zabosbükköny 260—300. Összes Ugy a borjú, mint a kizsigerelt sertések üzlete^ kocsiszám 290, suly 261000 kg. változatlan árak mellett csendes volt. A többi áru változatlan. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 28—54' Állatvásárok. kr., prima kr., primissima kr., élő borjú (—) Budapesti sznrómarliavásár. Julius hó 22-én. 26 36 kr., prima 38—46 kr., primissima A székesfővárosi' közvágóhíd és marhavásár igazgatóság kr., fiatal sertés 38—52 kr., kizsigerelt sertés nehéz 54—62 kr., süldő 52—62 kr., kizsigerelt juh 26—38 kr., bárány páronkint 4—12 kr. Felhajtatott . 761 drb belföldi, db galicziai, Bécsi juhvásár. 1898.'julius hó 21-én. Felhajtás — drb tiroli, — db növendék élő borjú, — db élő 1876 db juh.' bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb Az üzletmenet igen lanyha ~ volt és az árak 1 ölött bárány, — drb élő kecske. krral hanyatlottak. A borjú és bárányvásár hangulata élénk lefoÁrak : export juh páronként 2325'—, kivét lyású volt. ——, raczka —, selejtes juh párkint 20—22-— frt Arak a kővetkezők: Élő borjuk: belföldi —• frtíg, kivételesen 42 frtíg dbonkint, 28—40 frtíg, kivé telesen 42 frtíg súlyra, növendék borjú — frtíg, Szerkesztői üzenetek. kivételesen, — frtíg dbonkint, •— frtíg súlyra Ölött borjú : belföldi írtig;, tiroli frt, galiH. S. urnák, Erzsébetfalva. Nagy károkat szencziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, vedett ugyan, de azokat fizetni fogja s valószínű, hogy ölött bárány 0-—0-— frtig, bécsi ölött borjú ——, kiv fennállása nem kétséges. frtíg súlyra. Élő bárány—•—•— frtíg, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü — A i O r s a . m a g y . gassfi. e g y e s ü l e t t n l a j t a . Budapesti julivásár. 1898. julius hó 25-én. (A székesfővárosi közvágóhid és marhavásár igazgatóság Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és jelentése a "Köztelek" részére). kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazFelhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 1315, feljavított gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az juh 113, kisorolt kos 834, kiverő juh —, bárány , kecske 22, szerbiai 926, angol keresztezés —, ro- 0. M. G.K. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Buday Barnabás, az 0. M. G. E. titkára, mániai — durvaszőrü — db.

1108

60. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. JULÍUS HO 27.

Eladók

„HAMPSHIRE DOWN" JUHOK.

^

Kitűnő hús, jó gyapjú, nagy súly.

megyeri Krausz Lajos ur boűajki versenyistállójából a következő

Ezen-kiválóan értékes

angol juh-fajta

telivér kanczák: ap. stp. k. ..Juana" p. k. „Yerona" p. k. „Daisy ÍI." „ stp. k. , .. s. k. „Éaplatyi" „ stp. k. „Giza" .. 4 éves p. k. „Rózsa" ,. 2 éves p. k. ..Ka fa" • ;

Bosicrudán, ány. Buccaneer, „ Pásztor, „ Kegyúr, ,. Zsupán, „ Galaor, ., Theodore, „ Fenék, „ Továbbá: id. p. in. ..Bolond", apja Vinea,

Mantilla, fedezve Chilham, „ DachessofCornwall, „ Maggie, „ , Erzsike, „ Garuda, „ Ruby, Kínkora,

bámulatosan Korai

Benczúrtól. Cullodentöl. Abonnenttöl. Benczúrtól. Guerriertöl. Fenéktől.

ezen kivül pedig oly erős szervezetüek, hogy

m i n d e n é g h a j l a t h o z alkalmasak^ és a hus minőségére nézve egyedül állanak. A „Schmíthfield Club" 1S97. decemberi ki állításán Londonban a „Hampsbire Downn"-ok voltak a legkiválóbbak. A bárányok csoportja 20 nevezéssel felülmulta mind a többit számra nézve és egy ürünyáj a Champion dijra a legjobb rövid gyapjasok között a kiállításon tartalékban maradt. Egy „Hampstare Down ismét első dijat nyerte mindenféle rövid fajták kozott a leszúrt állatok versenyében. Közelebbi felvilágosítást nyújt

anyja Bromicknom.

Bővebb felvilágosítást ad:

J a m e s É . B a w l e n e e , • o. Hampshire Down juhtenyésztők szövetségének titkárja, Sallsburj, England.

K r a u s z M i k s a , Gizella gőzmalom, Budapest.

' - 82215/98. 'sz. Cl.

V Magy. kir. államvasutak. Nyugotmagyar-osztrák vasúti kötelék. Sajtóhiba helyesbítés". A nyügotmagyar-osztrák vasúti kötelékben 1898. évi junius hó 1-én éleibe lépő III. rész,: 3 díjszabási füzet 21. lapján a II. kivételes díjszabásban Szatmár: Klém-Schwebat (L. B. Soh, M. és K. K. St. B.) viszonylatra foglalt díjtételek követ' kezűleg helyesbittetnek, - és pedig : az a).alatti 178 fillérre,. .;••...,.-:• . a b) alatti pedig 180_ fillérre., A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind a többi köteléki vasutak ••••,.: , nevében is. ; '(Utánnyomat nem• dijp&tatik.

Most jelent meg

fflBDETMÉNY. ÍBelga-osztrák-magyar vasúti kötelék.) Folyó évi julius hó 1-én a fenti kötelék forgalombán 1898. évi április hó 1-től érvényes II. rész 3. füzet és II. rész 4. füzet ezimü dijszabásoksoz a IV. illetve I. pótlék lép életbe, mely pótlékok uj állomások felvételét és uj kivételes díjszabásokat tartalmaznak ablaküveg, vas- és aczéláruk, valamint földolajból nyert benzin stb. szállítására. A szóban forgó pótlékok a magy. kir. államvasutaknál megszerezhetők Budapest, 1898. évi julius hóban. • (Utánnyomás nem dijaztatik.)

y

Amerikai mezőgazdasági msm

JJg

Jjg

tkMm

^am

MÁSODIK KIADÁS.

||j

SXJLASSyZOLTÁN

|

| az OMGE. szerkesztő titkárja, a „Köztelek" felelős szerkesztője.

fi|

I Eredeti fényképek és Vladár Ernő festőművész rajzai után ÉÉ készült számos képpel.

I —Stotti j OMGE, t a g o k n a k

f^

ára 4 frt. és a

Ö z t e leli'*

É előfizetőinek

kedyezmenyes ára 3 frt 50 h

J |

•

M

|

Megrendelhető a

M

í

(Budapest, IX. Üllői-ut 25. sz.)

y

\ „Köztelek"

kiadóhivatalában

flr^

S . V

/

'

if.

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 27. 10

60. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KIS H I R M T E S E K ,

i ái IS sséig 30tar.,i feltűnő betűkkel 4 kr. nien beiktatásnál 30 kr.

Tétetnek fel • ke<W«mény«e fontban.

C s a l t o l y l C v e l e k r e ^ a a S Z o l n n k , m e l y e k k e l v á l n w r r n s z f . k a ^ o s l e v é l h é l y e y e t ^ragy l e r e l e ^ ő l a p o t

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

Szeszfőző, i"tnák,egáánlkfzik™ő?e°geds™ ' elméletileg és gyakorlatilag megállapítandó tisztelet-dijjért, képzett, felfogadtatik egy uraegy a magyar-óvári gazdasági dalom gazd. szeszgyáriba. Czín akadémiát ^kitűnő sikérrel végj rendelke0z5b ^olt^gazdatiszt. Ozim a kiadóhivatalban. 6020 Gazdasági lát végzett keresztény .^e gyén, segédtiszfV1 éviVvo™ 'alkaltoko™'önállóan gazdálkodik. Ozlm a kiadóhivatalban. 6138 . Egy A homokszentgyörgyibérgazdaságban egy Írnoki álgazdasági 1iskolát végzett 'fiatal embere ~~' sai bírnak, van yu kai nem küldetoek, ^Thimoks: györgyi főbérnökséghez Ho Szent-György (Somogy). : írnoki

rés®7 CzmeZ a^klidóhivataíbanjMűkertész, (botanikus iskolát' végzett) ki a kertészetnek minden ágában jártas ^s nagy uraságtól 5-6

lásági intézetet végzett fiaamberek folyam odványoket. Gazdatiszt! Pályázat. Pongráci^Frlgyes gróf t 'segédi Jkész"B^Iifio AT'HT : f o l á r p a alá, 24 kilhmét;er lágy •

Repeze,árpa és buza aratásra

Helyettesltés.

& Eladó

sertések,

Horczeg Ypsilanü gazdasági segédi á augusztus hó 1-én 1: Megkívántatik felső

ajánl:

10 drb féléves fehér szőrű herélt malacz 100 drb fehérszőrű kimustrált herélt sertés. . Urad. intézőség.

ÁLLÁST KERESŐK.

biborherét,

Sok évi tartósságuk és más

SiTSSbS So a 3 : Bélbe TovábbTegy Műholdas birtok; 4 szobás lakással. Továbbá egy bérlet 100—300 holdig ; .végül

Elhizottság,

A osákyárí

den ágában jártas. Ezeket Táp'ió'-Györgye^ vagy ^Boldogigénybe venni óhajtók fordultik!a Alat^án^ostarsürgönyÍz°LskolaigaTlaMságho ™"o 112

bir az'összes gazdasági gépek gyárak javítását teljesen éiti, látva. Czim a kiadóhivatalban.

Eladó üszök. A Báró 0 'Czy Béla 6 Bxoellentiája e^yáiából a tenyészirány h trmídfif 22 ^da/ab^ tavaké

Gazdatiszti 5 0 0 darab gazdasági iskolát végzett, sz'ofajmalaczok megvételre kdresegyén, 13 évi gyakorlatot' naJelenle ura^a,™akba"ukor^á ^'

ideg-, bőr és női betegst gek biztosan és gyorsan gyógyíthatók villamos fényfürdő, vizkura, napfürdő és svéd gyögygimnasztika segítségével Dr. Palócz Ignácz gyógyintézetében (rendelő intézet) Budapest, IX. ker., vámház-körut 7. Rendelés: d. e. 10—12-ig, d. u. 3 - 5

t a k a r ó

kölcsön-ponyvák

Cs. és kir. oszt. magyar vásárol szabadalom. Wiatschka általánosan legmagasabb árakon: elismert legjobb szöszös b ü k k ö n y t , őszi a legjobb szer a legyek elpusztítására lakások, istállókban stb.Kapható Észelenczékben á 50 kr. és á l frt. . Egy postacsomag 7szelencze, á I frtos, 6 frtért bérmentve küldetik meg. Wiatschka József Tégy. laboratóriuma Mithr. Schönberg.

kiadóhivatalban KOHNéísTEIN

zsák- és fonjragjári raltárálan Agár. Hat hetes . agárok, importált V. Béla-utcza 5. angol apától, bácskai szukától, I£ét a g á r , jól kipróbált sólóágárok, egyik eladók. Ezeken kivül importált nőstény 3 éves, másik herélt Bérbeadandó éves szuka 20 frt. Pitry ispán, szerezhet,kaphatóK8^ös-°Ladáp. -Pá. Bántelek, U. p. Nagy-Bees- esetleg eladandó Tolna v kerek. 6176 tok, megfelelő gazdasági é] T e l i v élés félvér simmenthaii. Uíigróhold legelő, a többi kit' képes bikák eladók Ihászi pusztán, u. p. Pápa. Bővebb Bérbeadási a ?,Gazdasági KeLeláség"! 6130 hirdetmény. Nógrádmegyében Salgó-Tarjánhoz^ háromnegyed Az llonKai

ÁLLATOK.

VEGYESJ5K.

if tejgazdasági És

béruradalomban idei saját ti legelő 'kb! ím hold á 1200.Q-Íl! 18 frt! Szives megrendelés urila'kkal és minden gazdasági Tej! Tej! 2 egész 5 éves-anyajuh tenyész- mező tejgazdaságra, állatte, tési ozélra eladó. A birkák nyésztésre,^^zöMségterméíésre takarmány leltár jár. Bővebb Károly Ügyvéd Budapesten, VC,

450 darab

bükkönyt,

S s z i

b o r s ó t ,

nyári repezét, mustármagot,

Szt. Iván rozsot, csomós ebirt, b i b o r l i e r é t ,

baltaczimet

felvétetnek a TápSságH\™stmeg%)Sczimen

Képzett

4 darab

káposzta repezét, őszi bükkönyt, őszi borsót,

központi tejcsarnok szöszös bükkönyt, részvény muharmagot, eladó, esetleg kölcsönöztetnek. mustármagot, Czim a kiadóhivatalban. paprikakölest stb,

Hirdetések

Kerestesik

Cséplésliez

Mérlegképes könyvvezető, 38 éves, ki akadémiát végzett, magyar és német nyelvét teljesen birja, kereskedelmileg , is képzett és jártas, 12 év óta ezukorgyárí gazdaságokban önállóan működik, állását változtatni óhajtaná. —• Szives ajánlatok „Sz. F. 1898" alatt- á „Köztelek" kiadóhivatalába czimzenffők. 6156

magkereskedése BUDAPESTEN

tarlórépamagot,

Ifedaságolr tarló é'rtékesí- (#Séie igen alkalmas szépen

ft^^ke^esósek^a^iadóh\vataíba 7 5 drb.

Főgépész

Mauthner Ödön csász. és kir. udvari szállító

F I S C H E R J. zsák- és ponyyagyári raktárában BMajest, Mgyíoioiia-ii, 18. Ugyanott

Gróf Kii olyi Lajos erdödi . uradalmában posta és . vasútállomás Károlyi-Erdőd

/

megye) nyújtandók bo. l I'. V i s/ept i'tnbtM- 1 -i'l]

A legjobb

takaróponyvák

teflldenete.

Budapest, Üllői-ut 25. HALDEK magkereskedése Budapest, Károly-körut 9.

ajánl

és egyátalában

mindenféle gazdasági magOt'jó minőlégben. Minták beküldése alk;,-

fpörleszt. kölcsön 1

földbirtokokra.

jutányos árak mellett

pohánkát, biborherét,

őszi borsót,

őszi bükkönyt, káposzta repezét. faj rozsot stb.

Semmi előlege linden felpilá >/os Ingatlan- és JelzálogForgalmi-Intézet, Budapest, Vftczi-kürnt 39. Legnagyobb Ingatlan- és Jel-

1110

KÖZTELEK,

1 8 9 8 . J U L I U S HO

6 0 SZÁM 8 - i K É V F O L Y A M ,

27.

G ő z m i v e l é s .

Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó ragyok elvállalni} épúgy

méSjrrsgoSozást szőlő-telepitésekhez.

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. rnfi WOlít TErnő, Budapest-Kelenföld. gözszántási

Wnlíl

vállalkozó

A „Szegedi Kenderfonógyár részvény-társaság" Szegeden ajánlja

ELSIMERM.JLFIAI BUDAPEST;

gazdasági kenderzsákjait, melyek t i s z t á n saját fonógyárában előállított v a l ó d i k e n d e r f o n a l a k b ó l készítve, r e n d k í v ü l i t a r t ó s s á g u k n á l fogva az u. n . , c s a b a i z s á k o k n á l ' is sokkal jobbak. Ugyanott mindennemű g a z d a s á s i k ö t é l á r u k legjobb minőségben és: legolcsóbb árban kaphatók. 6067

TELFS,

V., M á r i a V a l é r i ü - u t e z a 10. ( T i r o l . )

BÉCS,

. V o l k s g a r t e n g . 1.

Vízmentes takarók (ponyvák) kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra, olcsóbb és iegjotó/, elpusztíthatatlan minőségben, továbbá Repcze-ponyvák, maggyttjtő-ponyvák, k e n d e r - t ö m l ő k , esőköpenyek és öltönyök kautschukkal és anélkül. Gabona és lisztes zsákok, légibb és Iiplesibb Tiizi és itatóvedrek. Sátrak. Árjegyzék és minták ingyen és bérmentve. Leggyorsabb kiszolgálás. Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják és szíveskedjék határozottan E I . S I S G E R g y á r t m á n y t k é r n i .

S i i p e r f o § z f á t o k állati és ásványi eredetűek,

a legmegbízhatóbb, a legjobban bevált és a legolcsóbb foszforsavas trágyaszerek, minden talajra alkalmasak.

J f

. Tartalmaznak 10—20% vizben oldható foszforsavat. Vegytaftalomért feltétlenül Szavato'Uik. — Száriíva és finoman Őrölve. Gyors hatásáért szavatolunk; Legmagasabb hozamképesség.

Megrendelheti

nélküiSzhétetien aaü őszi v e t é s e k n é l . Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. Ajáülok továbbá: Císontlisztet, Ohilisalétromót, kénsavas ammoniákot, kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos n ö v é n y e k alá, tliemenaui szab. sziipeí fősz Tátgypszet herések trágyájául és az istálló trágya konzerválására ; t a k a r m á n y m é s z stb. bárhová versenyképes áron szállítja:

A. S C H R A M

Prága.

R

A

I

N

nsgsfüau és

I

T

^

kicsinyben.

Magyar Gazdasági EgyesülM titkári (Xudapeet Köztelek).

az Országot hivatalánál

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A va«uti BzálÜtásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt kőzött váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

Bérbeadási hirdetmény.

Központi iroda: H E I N R I C H S G A S S E 2 7 . Kénsav és miitrágyagyár Ludenburg-Themeneau és Rostok melletti Lissékbén

• V a s m e g y e Sárvári járásában a P o z s o n y - S z o m b a t h e l y i h. é. vasút vonalán f e k v ő A l s ó - S z e l e s t e i u r a d a l o m m i n t e g y 105461/98. Szám. MÁGY; KIR. ÁLLAMVÁSÚÍAK Pályázati hirdetményi A magy. kir. államvasutak igazgatósága a vonalain Összegyűlt részint teljesén jó karban levő, részint kisebb-nagyobb javításokkal még jó karba helyezhető különböző fordító korongokat eladás utján értékesíteni óhajtván: azok eladására ezennel pályázatot hirdet. Az eladásra kerülő fordító korongok jegyzéke a magy. kir. államvasutak igazga :t 73. s; , II. e -- - - . -„ -- — j hazai kereskedelmi és iparkamaráknál megtekinthető. A korongok magok pedig raktározási helveiken tekinthetők meg. Ezen fordító korongokat vevő a vételár előzetes lefizetése ellenében a felszólítás vételétől- számított 14 nap alatt átvenni és a raktározási helyről eltávolítani A fordító korongok vagy a helysz'nén veendők át, vagy pedig a magy. kir. államvasutaknak a vevő által meghatározandó valamely állomáson bérmentesen és vasúti kocsiba rakva fognak átadatni. Ajánlat az összes vagy pedig egyes korongra téhető, de okvetlenül darabonkint nem. pedig sulv szerint értendő árakkal. Kiköttetik, hogy minden ajánlattevő ajánlatával az a felett hozandó határozatig visszavonhatlan kötelezettségben maradjon. A szóban levő fordító korongok használhatóságára nézve semminemű kötee! « u - in vállalunk. Az ajánlattevő az itt felsorolt feltételeken kívül magára nézve., kőtelezőknek ismeri el a magy. kir. államvasutaknak az ócska anyagok eladására 122291/96. sz. alatt fennálló általános feltételeit, melyetet nyomtatványtártóhülégazerezni, 15 kros bélyeggel és aláírásával ellátva ajánlatához csatolni tartozik. * Az ajánlattételre szolgáló űrlap, melyen, az eladásra kéifflő fordító korongok és a raktározási helyek felsorolva vannak, fentnevtaett afiyag és\leltárbeszerzési szakosztályban egy példányban ingyen kapható. ' ' ; Bánatpénzképen az ajánlott egységárak siserint kiszámított értékösszeg 5°/o-a az ajánlat . benyújtását megelőző napon déli 12 óráig teendő le főpénztárunknál készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban. Más, már lejáró ügyletekről szabaddá tett, de még letétünkben levő biztosíték ezen ajánlathoz nem fogadtatik el bánatpénzül. Felhivatnak tehát", a pályázni szándékozók, hogy kellően lepecsételt és egy 50 kros magyar i>élyegjegygyel ellátott ..ajánlataikat ezen külfelirattal „Ajánlat 105461/98. számhoz, használt fordító korongok megvételére" folyó évi augusztus hó 25-ig anyag és leltár beszerzési szakosztályunknál benyújtani szíveskedjenek. Bánatpénz nélküli, elégtelen bána'pénzzel, a fentebb kikötött feltételektel eltérő és határidőn tul beérkező ajánlatok, úgyszintén olyanok, melyek az előirt feltétfüzet nélkül érkeznek, valamint pótajánlatok nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1898. évi julius hóban. Az igazgatóság

4 0 0 0 m. holdnyi területe, m e l y b ő l 3400 m. h o l d szántó,

1 8 9 8 - i k i o k t ó b e r h ó 15-ikétőI 1.2

é

v

r

e

b

é

r

i

b

e

a d a t i l i .

Bővebb felvilágosítások n y e r h e t ő k K i s Gyula, földbirtok o s hitbizományi gondnok urnái K e m é n y - E g e r s z e g e l i , u. p. H e g y f a l u (Vasmegyében). Van szerencsénk ajánlani szavatolt

tisztásáén

homasfogzMiszíefc 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luezerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kivállképen a rétekre. L e g j o b b , l e g h a t á s o s a b b és l e g o l c s ó b b f o s z f o r s a v l r á g y a tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az ö s s z e s sziu>erf o s z f á t o k a t . A citrátban oldható foszforsav-tartalomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál szavatolt

A csehországi T t o m a s i M prágai fafátliszt eladási irodájának TaérkéDráelösége a magyar korona orsz, területén

KALMAK VILMOS,

BUDAPEST, VII., Erzsébet-körűt 34. szám.

M a r t e l l i n a l e g f i n o m a b b d o h á n y n c m e s i t ő t r á g y a kizárólagos eladása.

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

1100 indokaiból s még azért is helybenhagyja, mert a pénzügyigazgató részéről javaslatának támogatására felhozott indok a felebbezett határozatnak törvényen alapuló indokolását nem gyengíti meg. A következő 1895. évben a pénzügyigazgatóságok ismét elutasították a feleket', hivatkozással a fennállott, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi márcz. 26. tanácsülésében 67. sz. alatt hozott hozott elvi határozatára, melynek vonatkozó passzusa igy szól; „ . . . Ezekből aí, okokból ki kellett mondani, hogy elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben az 1883. XLIV. t.-cz. 50. §. utolsó bekezdése alapján, h a s z o n b é r b e a d o t t o l y b i r t o k u t á n , melyr_e n é z v e a z elemi kár következtében netán e l e n g e d e n d ő f ö l d a d ó n a k a bérösszegbeleendőbetudásaabérlő j a v á r a szerződésileg biztosíttatik, h a b á r a f ö l d a d ó t m a g a a b é r b e a d ó fizeti, a k i e g y s z e r s m i n d a z é v i b é r ö s s z e g n e k m i n d e n lev o n á s n é l k ü l való kiszolgáltatás á t — e l e m i c s a p á s o k á l t a l okozott károk esetén is— kikötötte, földadó elengedésének helye nincs." A sérelmesnek vélt végzés ellen felebbezés adatván be, a közigazgatási bizottság most már a pénzügyigazgatóság felhozott indokaira hivatkozással elutasította a felet, ki további jogorvoslatért panaszszal fordult a m. kir. közigazgatási bírósághoz, mely 1898. febr. 5. 17558. P. 1897. sz. alatt hozott ítélettel a panasznak helyt nem adott és az Ítéletet hivatkozással az első és másodfokú hatóság határozatára igy indokolja: „ . . . Ez az érvelés helyes, mert az 1883 : XLIV. t.-cz. 50. §-ának utolsó bekezdéséből kitetszöleg elemi csapás esetében az adóelengedés csak azt illeti meg, aki az elemi csapás által sújtott föld után az adót fizeti; már pedig a jelen esetben az adót az 1875 : VII. t.-cz. 7. §-ának megfelelően s a kötött bérleti szerződés szerint is a tulajdonos fizetvén, valamint annak elengedéséért is csak ö folyamodott volna, ugy másrészről ö a z e l e m i c s a p á s általa birtokból járó bevételeire nézve kárt nem szenvedett, amennyiben a b é r l e t n e k azt a részét, a melyet látszólag elenged, az adóleirásnál nyeri vissza; ebből a z i n d o k b ó l és tekintettel a fennállott m. kir .pénzügyi közigazgatási bíróságnak 67. számú döntvényében kimondott és ezen bíróság által is helyeseknek vallott elvekre, a panasznak helyt adni nem lehetett." A tényállás hü megvilágítása végett mellékkörülményként jegyzem meg, hogy — mint azt a panasz indokolásában a haszonbérbeadó nyilatkozatával és a csatolt adókönyvecskével kimutattatqtt — az adókat, a földadót is a bérlő fizeti, mit a bíróság nem látszott hajlandónak

KÖZTELEK, 1898. JULIUS HO 27. figyelembe venni, sőt tudomást sem vett róla. Az állam tehát egy nem létező jövedelem után szedett adót, nem hajlandó a törvény §-a daczára azt visszatéríteni, pedig köztudomásúlag a földadó a kataszteri tiszta jövedelem után számíttatik. A mikor tehát egészben vagy részben nincs kataszteri tiszta jövedelem, akkor éppen oly arányban nem lehet földadó sem! A haszonbérlő által fizetett haszonbér egyenlő a járadék + adók és szolgáim ányokkal és ezeken felüt fizeti a bérlő a maga III. oszt. kereseti adóját és a különféle pótadókat. Ebből kitűnik, hogy a bérösszegben mindenkor a földadó stb. benne van, akár egészében a birtokos kezeihez fizetendő, akár pedig egyrésze az adóhivatalba és csak a fenmaradó - összeg lesz a birtokosnak* fizetendő. Ha a nagybirtokos magyar állampolgár, akkor adóczenzusa jogosítja a virilismusra és esetleg a főrendiházi tagságra és ez okból, vagy pedig a pontos adófizetés esetleges el nem mulasztása végeit (választói jog) nem bízza a bérlőre a haszonbér egyrészét képező földadónak fizetését, hanem a teljes bérösszegnek a maga kezeihez való lefizetését köti ki. Hogy azonban a bérlő az öt megillető esetleges adóelengedéstől el ne essék, hanem nékie a szenvedett kár arányos és igazságos mérvben részben megtérülhessen, felveszik a szerződésben a fentebb czitált pontot, mely szerint „elemi kár esetében a földadóból adóelengedés eszközöltetnék, ez a bérlő javára esik és általa a bérleti összegből visszatartható, stb.;" vagyis világosan az 1883 : XLIV. t.-cz. 50. §-ának alapján járnak el. Mindebből kiviláglik, hogy ugy a fennállott m. kir. pénzügyi bíróság, mint a m. kir. közigazgatási bíróság az előbbi által hozott és az utóbbi által helyesnek vallqtt fent közölt döntvényben nem a páter familias részrehajlatlan gondosságával járnak el, hanem finánczpolitikus szofizmával magyarázzák ki az említett bérszerzödési feltételek inkriminált pontját, midőn azt a konklúziót vonják le, hogy „a hirtokos az elemi csapás által a birtokból járó bevételeire nézve kárt nem szenvedett, amennyiben a bérletnek azt a részét, amelyet látszólag elenged, az adóleirásnál nyeri vissza!" Hogy melyik zsebéből fizeti a birtokos-bérbeadó bérlőjének elérni csapások okozta kárának részmegtérítésre szolgáló összeget, az teljesen irreleváns, de mindenesetre legjobban kiválasztott és legigazságosabb kulcs a bérleengedésre az elemi csapás esetének mérve szerint megállapítandó adóelengedés. Méltassuk csak figyelemre a bérlő helyzetét adófizetés szempontjából. Fentebb kimutattam, hogy a bérlő a bérösszegben (direkt vagy indirekt)- fizeti a

m . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. földadót és azonfelül a saját III. osztályú kereseti adóját. Utóbbit az 1875 : XXIX. t.-cz. 19. §-a alapján, mely ekként hangzik: „minimális kereseti nyereményt képez és 10°/o-ban megállapítandó adótétellel megrovandó; haszonbérlőknél a szerződésben elvállalt készpénz és egyéb kötelezettségek, te rhek, szolgálmányok évi értékösszegének 25 százaléka." Ebből azonban semmi körülmények között a szerződés tartama alatt az 1883 : XLIX. t.-cz. 12. §-ának 2. alpontja értelmében, akár általános terméketlenség, viz, tüz, jég vagy rovarkár esete- fordulna is elő, adóelengedésnek nincs helye.' Elemi csapás által beállható rossz termés esetében a bérlőnek - fizetnie kell a teljes haszonbért, mondjuk holdankint 10 frtot, ebből földadóra esik 1 frt és III. oszt. kereseti adót minimálisan 0'25 frtot, a pótadóktól (útadó, községi' közköltség stb.), melyek nem kis megterheltetést képeznek eltekintve; tehát nincs jövedelme, kárba veszett munkája, fáradsága és pénzbeli áldozata és mert bérlő, kiváltsága, hogy üzemtökéjéböl — amelyiknek és ameddig van — fizethet minden jövedelem hiányában többféle és éppen nem csekély adót! Á haszonbérlő, az a munkásközvetitö, aki megműveli a földet, becsületesen dolgozik, sok családnak és számos munkásnak kenyeret ad, haszonbért és adókat fizet s emellett elviselni tartozik a mostoha gazdasági viszonyok szülte válságos helyzetet, ö nékie a mai finánczpolitika mellett borura-derüíé jövedelmi adót kell fizetnie a földbirtokosa, saját cselédei és a maga keresete után, m é g a k k o r is, h a n i n c s t e r m é s e , t e h á t n e m l e h e t j ö v e d e l m e sem, h a n e m e l v e s z t e t t e a t ö k é j é t ! ez jogos állapot nem lehet, bármely biróság akarja is magyarázni 1' A földadó elengedése elemi kár esetén csak a rajta gazdálkodót illetheti meg és bérbeadott birtoknál egyenesen és egyedül csak a' haszonbérlői. Minden kultur állam törvényhozása állal elismert alapigazság, hogy az adótárgy .jövedelemhozamának megszűnésével az adófizetési kötelezettség is megszűnik. Az 1883 : XLIV. t.-cz. 50. §-ának utolsó és elöl már idézett bekezdése ellenkezvén a méltányos és igazságos közteherviselés alapélvével, ezen törvényszakasz megváltoztatása feletíe sürgősen szükséges, ha nem akarjuk az ország gazdaközönségének egy tekintélyes részét — több mint ezer bérlőt — tudva aránytalanul megterhelve hagyni. Erre a méltánytalan eljárásra kívántam a gazdasági egyesületekés a hatóságok figyelmét felhívni azon meggyőződésben, hogy egy igazságos ügy védelmétől nem fogják megvonni támogatásukat. Deutsch Andor. *