KÖVETELMÉNYEK. Gyermekcsoportok kohéziójának mérése és fejlesztése. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős szervezeti egység kódja

KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős szervezeti egység kódja

Gyermekcsoportok kohéziójának mérése és fejlesztése PDB2301 5 2 0+2 G Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd TK

A félév során:

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a tanulói csoportok, közösségek társas viszonyaival és a csoporton belüli társas alakzatokkal. A célkitűzés értelmében szükség van azonban megismertetni a hallgatókat azokkal az eszközökkel, amelyekkel a csoport rejtett hálózata láthatóvá válik. Az eszközök közül alaposabban tárgyaljuk a többszempontú szociometriai kérdőív készítését és kipróbálását. A mutatók alapján lehetősége lesz a hallgatónak a csoport jellemzésére, majd a csoportkohéziót erősítő pedagógiai eszközök meghatározására. A szeminárium részvétel kötelező, a hallgató a TVSZ. figyelembevételével, 3 alkalommal hiányozhat (igazoltan). Mulasztás esetén a hallgató köteles beszámolni az adott téma ismeretéről, a tanultak pótlásáról. Ha a hallgató a szemináriumokról több mint három alkalommal hiányzik, nem kap aláírást. A hallgató a félév folyamán egy választott témából kiselőadást tart. A folyamatos hallgatói munka menetében a tervezett félévközi ellenőrzések száma: 1. zárthelyi dolgozat, melyet a hallgatók a félév végén, a szemeszter folyamán elsajátított tudásuk szerint teszik. A hallgató a félév lezárásaként gyakorlati jegyet kap. A gyakorlati jegyet az évvégi sikeres zárthelyi dolgozat megírásával teljesíti, valamint a félév elején egyeztetett témából beadott szemináriumi dolgozat alapján. A kötelező és ajánlott irodalmak listáját az első szemináriumon ismerhetik meg a hallgatók. Kötelező és ajánlott irodalom: • Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Osiris Kiadó, Budapest, 1998. • Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris, Budapest, 1997. • Elliot Aronson: A társas lény KJK, Budapest, 1995. • Willem Doise: Csoportközi viszonyok és reprezentációk. In: Csoportlélektan, szerk: Pataki Ferenc. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980. Nyíregyháza, 2012. szeptember 20.

Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd

1


Gyermekcsoportok kohéziójának mérése és fejlesztése PDB2301L 5 2 0+2 G Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd TK

A félév során:

Az előadások tömbösítve, a félév elején közölt időpontban kerülnek megtartásra — az előadások látogatása ajánlott. A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a tanulói csoportok, közösségek társas viszonyaival és a csoporton belüli társas alakzatokkal. A célkitűzés értelmében szükség van azonban megismertetni a hallgatókat azokkal az eszközökkel, amelyekkel a csoport rejtett hálózata láthatóvá válik. Az eszközök közül alaposabban tárgyaljuk a többszempontú szociometriai kérdőív készítését és kipróbálását. A mutatók alapján lehetősége lesz a hallgatónak a csoport jellemzésére, majd a csoportkohéziót erősítő pedagógiai eszközök meghatározására. A folyamatos hallgatói munka menetében a tervezett félévközi ellenőrzések száma: 1. zárthelyi dolgozat, melyet a hallgatók a félév végén, a szemeszter folyamán elsajátított tudásuk szerint teszik. A hallgató a félév lezárásaként gyakorlati jegyet kap. A gyakorlati jegyet az év végi sikeres zárthelyi dolgozat megírásával teljesíti, valamint a félév elején egyeztetett témából beadott szemináriumi dolgozat alapján. A kötelező és ajánlott irodalmak listáját az első szemináriumon ismerhetik meg a hallgatók. Kötelező és ajánlott irodalom: • M  érei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata, Osiris Kiadó, Budapest, 1998 • Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris, Budapest, 1997 • Elliot Aronson: A társas lény KJK, Budapest, 1995 • Willem Doise: Csoportközi viszonyok és reprezentációk. in: Csoportlélektan, szerk: Pataki Ferenc. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980 Nyíregyháza, 2012. szeptember 20.


2


Nevelési alapismeretek I. CG1028 3 1 1+0 K Baracsi Ágnes főiskolai docens SP

A félév során: 1 óra elmélet — az előadások látogatása ajánlott. A kurzus megismerteti a hallgatókat azokkal a pedagógiai alapfogalmakkal, melyekre a hallgató a későbbiekben is tudását építheti. A kurzus tárgyalja azokat az lényegi kérdéseket, melyekre a pedagógia tudománya építkezett, s melyek különböző megválaszolásával kialakultak az eltérő irányelvek és iskolák. A kurzus ezentúl megismerteti a hallgatókat a nevelés formális, informális és nonformális színtereivel, továbbá a család, az iskola, a médiumok és a kortársak hatásával. A kurzus megalapozza a Nevelési alapismeretek II. c. tárgyat, annak előfeltételét képezi. A hallgató a félév végére így megkísérli elmélyíteni mindazon ismereteket, melyeket a következő félévben az új témák feldolgozásához kiindulópontként használhatnak. A hallgató a félév lezárásaként elméleti jegyet kap. Az elméleti jegyet az év végi sikeres zárthelyi dolgozat megírásával teljesíti. Azok a hallgatók, akik az előadásokon rendszeresen részt vesznek és a félév során egy előre egyeztetett témából felkészülnek, megajánlott jegyet kapnak. A kötelező és ajánlott irodalmak listáját az első szemináriumon ismerhetik meg a hallgatók. Kötelező és ajánlott irodalom: 1. Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó. Budapest. 2004. 2. Bevezetés a pedagógiába. Szgy. Szerk.: Czike Bernadett. Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 1996. 3. Gáspár László: Neveléselmélet. Okker. 1998. 112-131. oldal 4. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki könyvkiadó, Bp. 2002.

Nyíregyháza, 2012. szeptember 20.


3


Nevelési alapismeretek CG1028L 3 1 1+0 K Baracsi Ágnes főiskolai docens SP

A félév során: Az előadások tömbösítve, a félév elején közölt időpontban kerülnek megtartásra — az előadások látogatása ajánlott. A kurzus megismerteti a hallgatókat azokkal a pedagógiai alapfogalmakkal, melyekre a hallgató a későbbiekben is tudását építheti. A kurzus tárgyalja azokat az lényegi kérdéseket, melyekre a pedagógia tudománya építkezett, s melyek különböző megválaszolásával kialakultak az eltérő irányelvek és iskolák. A kurzus ezentúl megismerteti a hallgatókat a nevelés formális, informális és nonformális színtereivel, továbbá a család, az iskola, a médiumok és a kortársak hatásával. A kurzus megalapozza a Nevelési alapismeretek II. c. tárgyat, annak előfeltételét képezi. A hallgató a félév végére így megkísérli elmélyíteni mindazon ismereteket, melyeket a következő félévben az új témák feldolgozásához kiindulópontként használhatnak. A hallgató a félév lezárásaként elméleti jegyet kap. Az elméleti jegyet az évvégi sikeres zárthelyi dolgozat megírásával teljesíti. A kötelező és ajánlott irodalmak listáját az első szemináriumon ismerhetik meg a hallgatók. Kötelező és ajánlott irodalom: 1. Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó. Budapest. 2004. 2. Bevezetés a pedagógiába. Szgy. Szerk.: Czike Bernadett. Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 1996. 3. Gáspár László: Neveléselmélet. Okker. 1998. 112-131. oldal 4. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki könyvkiadó, Bp. 2002.

Nyíregyháza, 2012. szeptember 20.


4


Gondolkodás a nevelésről TKB1101 3 3 1 GY Dr. habil Venter György egyetemi tanár TK

A félév során:

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a különböző korok és társadalmak legkiemelkedőbb gondolkodóinak elveivel a nevelésről, oktatásról, iskoláról azért, hogy a hallgatók előzetes ismereteikhez képest tisztábban lássák azokat a folyamatokat és tendenciákat, melyeket kiemelkedő újítások indukáltak és vezéreltek. A gyakorlati kurzus kiegészíti az elméletet, elmélyíti az előadásokon elhangzottakat. A hallgatók az elméleti kurzushoz viszonyítva új rendszerezés szerint találkoznak a tanultakkal. A szemináriumok nem a neveléstörténet kronoligus ívét követik, hanem a neveléstörténet egy-egy szeletének tematikus feldolgozására adnak alkalmat. A kötelező és ajánlott irodalmak listáját az első szemináriumon ismerhetik meg a hallgatók. A szeminárium részvétel kötelező, a hallgató a TVSZ. figyelembevételével, 3 alkalommal hiányozhat (igazoltan). Mulasztás esetén a hallgató köteles beszámolni az adott téma ismeretéről, a tanultak pótlásáról. Ha a hallgató a szemináriumokról több mint három alkalommal hiányzik, nem kap aláírást. A hallgató a félév folyamán egy választott témából kiselőadást tart. A hallgató a félév lezárásaként aláírást kap. Azok a hallgatók, akik kiválóan teljesítik a szeminárium feladatait, követelményeit, a félév végén megajánlott jegyet kapnak, ami a kurzus előadásának teljesítéséhez is beszámít. Kötelező és ajánlott irodalom: Bessenyei György válogatott művei Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1987 Comenius: Orbis Pictus A Látható Világ Magyar Helikon 1959 Horváth László – Pornói Imre: Neveléstörténet Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza, 2002 Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetéből. Élmény ’94 Kiadó Nyíregyháza, 2003 Rousseau J. J.: Emil avagy a nevelésről. Budapest, Franklin-Társulat, 1911. Nyíregyháza, 2012. szeptember 20. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd

5

KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

A neveléstudomány értelmezései TAB 1209 3. 2 0+2 G TAB 1207 Dr. habil. Brezsnyánszky László egyetemi tanár TK

A félév során: A félév során a hallgatók betekintést nyernek a neveléstudomány különböző aspektusú értelmezéseibe, felfogásaiba és ez alapján képessé válnak a pedagógia elméleti paradigmái, különböző szempontú megközelítései közötti tájékozódásra. A hallgatók megismerkednek a neveléstudomány-elmélet évszázadának kiemelkedő hazai és nemzetközi teoretikusai (Weszely Ödön, Imre Sándor, Fináczy Ernő és mások) munkásságával. A fenti szerzők forrásanyagainak áttanulmányozása révén áttekinthetővé válik a neveléstudomány 20. századi fejlődéstörténete, kiteljesedése, megtorpanása, a 20-21. század fordulójának új fejlődési tendenciái. A szeminárium részvétel kötelező, a hallgató a TVSZ. figyelembevételével, 3 alkalommal hiányozhat (igazoltan). Mulasztás esetén a hallgató köteles beszámolni az adott téma ismeretéről, a tanultak pótlásáról. Ha a hallgató a szemináriumokról több mint három alkalommal hiányzik, nem kap aláírást. A hallgató a félév folyamán egy választott témából kiselőadást tart. A hallgató a félév lezárásaként aláírást kap. A folyamatos hallgatói munka menetében a tervezett félévközi ellenőrzések száma: 1. zárthelyi dolgozat, melyet a hallgatók a félév végén, a szemeszter folyamán elsajátított tudásuk szerint teszik. A hallgató a félév lezárásaként gyakorlati jegyet kap. A gyakorlati jegyet az évvégi sikeres zárthelyi dolgozat megírásával teljesíti, valamint a félév elején egyeztetett témából beadott szemináriumi dolgozat alapján. A kötelező és ajánlott irodalmak listáját az első szemináriumon ismerhetik meg a hallgatók. Kötelező, ajánlott irodalom Brezsnyánszky László- Holik Ildikó: A neveléstudomány értelmezései és alapkérdései. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza, 2009. 148p. Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzetközi Könyvkiadó, Budapest, 2004. Fináczy Ernő: Neveléselméletek a 19. században. MTA kiadása, Budapest, 1934 Mészáros István: A neveléstudomány rendszere az első magyar neveléselméletben 1827. In: Vizsgálatok a nevelés-oktatás korszerűsítésével kapcsolatban, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 Nyíregyháza, 2012. szeptember 20. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd

6

KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

A neveléstudomány értelmezései TAB 1209L 3. 2 0+2 G TAB 1207 Dr. habil. Brezsnyánszky László egyetemi tanár TK

A félév során: Az előadások tömbösítve, a félév elején közölt időpontban kerülnek megtartásra — az előadások látogatása ajánlott. A félév során a hallgatók betekintést nyernek a neveléstudomány különböző aspektusú értelmezéseibe, felfogásaiba és ez alapján képessé válnak a pedagógia elméleti paradigmái, különböző szempontú megközelítései közötti tájékozódásra. A hallgatók megismerkednek a neveléstudomány-elmélet évszázadának kiemelkedő hazai és nemzetközi teoretikusai (Weszely Ödön, Imre Sándor, Fináczy Ernő és mások) munkásságával. A fenti szerzők forrásanyagainak áttanulmányozása révén áttekinthetővé válik a neveléstudomány 20. századi fejlődéstörténete, kiteljesedése, megtorpanása, a 20-21. század fordulójának új fejlődési tendenciái. A folyamatos hallgatói munka menetében a tervezett félévközi ellenőrzések száma: 1. zárthelyi dolgozat, melyet a hallgatók a félév végén, a szemeszter folyamán elsajátított tudásuk szerint teszik. A hallgató a félév lezárásaként gyakorlati jegyet kap. A gyakorlati jegyet az évvégi sikeres zárthelyi dolgozat megírásával teljesíti, valamint a félév elején egyeztetett témából beadott szemináriumi dolgozat alapján. A kötelező és ajánlott irodalmak listáját az első szemináriumon ismerhetik meg a hallgatók. Kötelező, ajánlott irodalom Brezsnyánszky László- Holik Ildikó: A neveléstudomány értelmezései és alapkérdései. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza, 2009. 148p. Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzetközi Könyvkiadó, Budapest, 2004. Fináczy Ernő: Neveléselméletek a 19. században. MTA kiadása, Budapest, 1934 Mészáros István: A neveléstudomány rendszere az első magyar neveléselméletben 1827. In: Vizsgálatok a nevelés-oktatás korszerűsítésével kapcsolatban, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 Nyíregyháza, 2012. szeptember 20. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd

7

KÖVETELMÉNYEK Tantárgyelem neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

A nevelés társadalmi alapjai CGB1102 1 3 2+0 Kollokvium SPB1109 Dr. Márton Sára Katalin TK

A félév során: A kurzus célja a társadalmi folyamatok és a pedagógiai elmélet és gyakorlat összefüggésrendszerének bemutatása, a különböző társadalmakban megjelenő pedagógiai konzekvenciák tárgyalása. A félév során megvizsgáljuk és összefüggésében mutatjuk be a neveléselméletek társadalomképét, társadalomelméletek emberképét. A kurzus különböző problémák analizálása során külön rámutat a technikai civilizáció hatására, a konformitás és a deviancia megítélésére és a közösségi élet kereteinek felbomlására. A megelőző korok és (poszt)modern társadalmak bemutatásával hangsúlyt kap a dezintegráció megakadályozására tett törekvések, valamint a nevelés preventív jellegének megerősödésének bemutatása. A tárgyalt problémák szemléletes bemutatásához a multimédiás eszközök használata nyújt segítséget. A félév folyamán több olyan filmet, illetve film-, és hangrészletet nézünk/ hallgatunk meg közösen, melyek lehetővé teszik az egyes témák elmélyítését. A félév folyamán a hallgatók egyeztetett időpontban egy előre megadott témából kiselőadást tartanak, melyek alapvetően kapcsolódnak a bemutatott film-szövegrészletekhez, az előadásokon felvázolt problémakörökhöz. A hallgatók a félév végén zárthelyi dolgozatot írnak, a kurzus során megszerzett ismereteikről beszámolnak. Kötelező, ajánlott irodalom

Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996 Fekete Sándor: Deviancia és társadalom. Comenius BT Pécs, 2001 Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,1999 Kozma Tamás-Tomasz Gábor: Szociálpedagógia. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Pataki Ferenc: Kollektív, társas, társadalmi, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999

Nyíregyháza, 2012. szeptember 20. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd

8


A nevelés társadalmi alapjai CGB1102L 1 3 2+0 Kollokvium SPB1109 Dr. Márton Sára Katalin TK

A félév során: Az előadások tömbösítve, a félév elején közölt időpontban kerülnek megtartásra — az előadások látogatása ajánlott. A kurzus célja a társadalmi folyamatok és a pedagógiai elmélet és gyakorlat összefüggésrendszerének bemutatása, a különböző társadalmakban megjelenő pedagógiai konzekvenciák tárgyalása. A félév során megvizsgáljuk és összefüggésében mutatjuk be a neveléselméletek társadalomképét, társadalomelméletek emberképét. A kurzus különböző problémák analizálása során külön rámutat a technikai civilizáció hatására, a konformitás és a deviancia megítélésére és a közösségi élet kereteinek felbomlására. A megelőző korok és (poszt)modern társadalmak bemutatásával hangsúlyt kap a dezintegráció megakadályozására tett törekvések, valamint a nevelés preventív jellegének megerősödésének bemutatása. A tárgyalt problémák szemléletes bemutatásához a multimédiás eszközök használata nyújt segítséget. A félév folyamán több olyan filmet, illetve film-, és hangrészletet nézünk/ hallgatunk meg közösen, melyek lehetővé teszik az egyes témák elmélyítését. A hallgatók a félév végén zárthelyi dolgozatot írnak, a kurzus során megszerzett ismereteikről beszámolnak. Kötelező, ajánlott irodalom



9


A társadalompedagógia alapjai PDB1008 1 3 0+2 GY Dr. Brezsnyánszky László egyetemi tanár TK

A félév során: A kurzus célja a társadalmi folyamatok és a pedagógiai elmélet és gyakorlat összefüggésrendszerének bemutatása, a különböző társadalmakban megjelenő pedagógiai konzekvenciák tárgyalása. A félév során megvizsgáljuk és összefüggésében mutatjuk be a neveléselméletek társadalomképét, társadalomelméletek emberképét. A kurzus különböző problémák analizálása során külön rámutat a technikai civilizáció hatására, a konformitás és a deviancia megítélésére és a közösségi élet kereteinek felbomlására. A megelőző korok és (poszt)modern társadalmak bemutatásával hangsúlyt kap a dezintegráció megakadályozására tett törekvések, valamint a nevelés preventív jellegének megerősödésének bemutatása. A tárgyalt problémák szemléletes bemutatásához a multimédiás eszközök használata nyújt segítséget. A félév folyamán több olyan filmet, illetve film-, és hangrészletet nézünk/ hallgatunk meg közösen, melyek lehetővé teszik az egyes témák elmélyítését. A félév folyamán a hallgatók egyeztetett időpontban egy előre megadott témából kiselőadást tartanak, melyek alapvetően kapcsolódnak a bemutatott film-szövegrészletekhez, az előadásokon felvázolt problémakörökhöz. A hallgatók a félév végén zárthelyi dolgozatot írnak, a kurzus során megszerzett ismereteikről beszámolnak. Kötelező, ajánlott irodalom



10


A társadalompedagógia alapjai PDB1008L 1 3 0+2 GY Dr. Brezsnyánszky László egyetemi tanár TK

A félév során: Az előadások tömbösítve, a félév elején közölt időpontban kerülnek megtartásra — az előadások látogatása ajánlott. A kurzus célja a társadalmi folyamatok és a pedagógiai elmélet és gyakorlat összefüggésrendszerének bemutatása, a különböző társadalmakban megjelenő pedagógiai konzekvenciák tárgyalása. A félév során megvizsgáljuk és összefüggésében mutatjuk be a neveléselméletek társadalomképét, társadalomelméletek emberképét. A kurzus különböző problémák analizálása során külön rámutat a technikai civilizáció hatására, a konformitás és a deviancia megítélésére és a közösségi élet kereteinek felbomlására. A megelőző korok és (poszt)modern társadalmak bemutatásával hangsúlyt kap a dezintegráció megakadályozására tett törekvések, valamint a nevelés preventív jellegének megerősödésének bemutatása. A tárgyalt problémák szemléletes bemutatásához a multimédiás eszközök használata nyújt segítséget. A félév folyamán több olyan filmet, illetve film-, és hangrészletet nézünk/ hallgatunk meg közösen, melyek lehetővé teszik az egyes témák elmélyítését. A hallgatók a félév végén zárthelyi dolgozatot írnak, a kurzus során megszerzett ismereteikről beszámolnak. Kötelező, ajánlott irodalom



11


Társadalomtudományi kutatások PDB1702 3 3 0+2 Gyakorlat PDB1008 Dr. Schmercz István főiskolai tanár TK

A félév során: A kurzus során a hallgatók elmélyítik az előző félévben szerzett ismereteiket. A különböző kutatás metodológiai kérdéseket újabb aspektusból vizsgáljuk, tárgyalásra kerülnek a kutatáshoz kötődő, komplex módon feldolgozott stratégiák, feltáró és feldolgozó Módszerek. A hallgató megismeri azokat a jelentős magyar kutatásokat, melyek meghatározzák a mai pedagógiai kutatások irányvonalait, úgy mint az IEA, rejtett tanterv, a pedagógusok pedagógiája, kompetenciamérés, szegedi kutatócsoport munkái, Szabó Ildikó, Murányi István kutatásai, PISA nemzetközi összehasonlító kutatások, stb. Külön foglalkozunk a mintavétel technikáival, a kvalitatív és a kvantitatív elemzés leggyakoribb módszereivel, a leíró és az elemi statisztikai módszerek alkalmazásával. A hallgató a félév folyamán a bemutatott kutatási módszerekhez kapcsolódó gyakorlati munkát végez, a félév során egy kiselőadást vállal, egyéni kutatását bemutatja. A szeminárium részvétel kötelező, a hallgató a TVSZ. figyelembevételével, 3 alkalommal hiányozhat (igazoltan). Mulasztás esetén a hallgató köteles beszámolni az adott téma ismeretéről, a tanultak pótlásáról. Ha a hallgató a szemináriumokról több mint három alkalommal hiányzik, nem kap aláírást. A hallgató a félév folyamán egy választott témából kiselőadást tart. A hallgató a félév lezárásaként aláírást kap. Azok a hallgatók, akik kiválóan teljesítik a szeminárium feladatait, követelményeit, a félév végén megajánlott jegyet kapnak, ami a kurzus előadásának teljesítéséhez is beszámít. Kötelező, ajánlott irodalom

• Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest, 2002 • Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000 • Golnhofer Erzsébet, Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001 • Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv”. OKI, Budapest, 1985 • Vidákovics Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990 Nyíregyháza, 2011.szeptember 20. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd

12


Társadalomtudományi kutatások PDB1702 3 3 0+2 Gyakorlat PDB1008 Dr. Schmercz István főiskolai tanár TK

A félév során: Az előadások tömbösítve, a félév elején közölt időpontban kerülnek megtartásra — az előadások látogatása ajánlott. A kurzus során a hallgatók elmélyítik az előző félévben szerzett ismereteiket. A különböző kutatás metodológiai kérdéseket újabb aspektusból vizsgáljuk, tárgyalásra kerülnek a kutatáshoz kötődő, komplex módon feldolgozott stratégiák, feltáró és feldolgozó Módszerek. A hallgató megismeri azokat a jelentős magyar kutatásokat, melyek meghatározzák a mai pedagógiai kutatások irányvonalait, úgy mint az IEA, rejtett tanterv, a pedagógusok pedagógiája, kompetenciamérés, szegedi kutatócsoport munkái, Szabó Ildikó, Murányi István kutatásai, PISA nemzetközi összehasonlító kutatások, stb. Külön foglalkozunk a mintavétel technikáival, a kvalitatív és a kvantitatív elemzés leggyakoribb módszereivel, a leíró és az elemi statisztikai módszerek alkalmazásával. A hallgató a félév folyamán a bemutatott kutatási módszerekhez kapcsolódó gyakorlati munkát végez, a félév során egy kiselőadást vállal, egyéni kutatását bemutatja. Kötelező, ajánlott irodalom

• Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest, 2002 • Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000 • Golnhofer Erzsébet, Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001 • Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv”. OKI, Budapest, 1985 • Vidákovics Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990 Nyíregyháza, 2011.szeptember 20. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd

13

KÖVETELMÉNYEK. Gyermekcsoportok kohéziójának mérése és fejlesztése. Bicsák Zsanett Ágnes főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős szervezeti egység kódja

Recommend Documents