Követelés-átruházás – engedményezés (Ptk. Hatodik könyv – XXVIII. fejezet 6:193.§ – 6:201.§) fogalom: a jogosult a követelését másra átruházhatja „6:193. § (1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.”
megváltozott szabályozás
régi Ptk. szerint egyetlen megállapodás új Ptk. 6:193.§ (2) bek. kiindulási alap, hogy a követelés – ha
forgalomképes – akkor jogtárgy, átruházható (megterhelhető vö. pl. 5:101.§ (4) bek.) „6:193.§ (2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.”
átruházás egységes polgári jogi szemlélet és módszer szerint
kötelező és rendelkező ügylet megkülönböztetését jelenti
A követelés-átruházó ügylet természete (Ptk. 6:193.§ (2) bek) A) kötelmi komponens, kötelező ügylet: • a követelés megszerzésére irányuló szerződés vagy más jogcím • jellemzően szerződés, adásvétel, ajándékozás (de! 6:99.§ tilos) „6:99.§ Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.”
• ez szolgáltatja a jogi címet a jogszerzéshez, fogalmilag kauzális természetű • szerepe pl. a jogszerzés érvényességének megítélése, ill. jogszavatosság
B) ún. dologi ügylet, rendelkező ügylet: • az engedményezés, mint terminus technikus a 2013. évi V. törvény alapján a • • •
•
rendelkező ügyletet jelöli a rendelkezés – az engedményezés – az engedményező és az engedményes szerződése joghatása: az engedményezéssel lép az engedményes az engedményező helyébe az alanyváltozást az engedményezés idézi elő (dologi jogi analógia szerint ez a „quasi traditio”), egyúttal a kötelmi ügylet teljesítése is, kötelmi közös és szerződések általános szabályai vonatkoznak rá
Kettős ügyleti természet a két komponens – két jognyilatkozat – elválik egymástól, időben is elkülönülhetnek, de egyidőben is megvalósulhat a
kötelezés és a rendelkezés egy okiratban is, akár – eddigi gyakorlat („egyetlen okirat”) követhető De! vita esetén értelmezés dönti el, hogy a megtett nyilatkozatok rendelkezést magukban foglalnak-e vagy nem (alanyváltozás, egyik vagyonból ki – a másikba bekerül! stb.) rendelkezés elmaradása – engedményező és engedményes között szerződésszegés, késedelem (teljesítés megtagadása stb.) jogkövetkezményei illetve jognyilatkozat ítélettel való pótlása (Ptk. 6:184.§) „6:184.§ Ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.”
Engedményezhető követelések engedményezés tárgya átruházható követelés
kizárt: semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése „6:194.§ (3) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.” körülírás: az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelésnél legkésőbb
a követelés létrejöttekor azonosítható legyen a tárgy pl. kötelezett, jogcím, összeg és esedékesség megjelölésével, más alkalmas módon közös szabály: a követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor (rendelkezés!) már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad engedményezéssel (rendelkező ügylet) átszállnak a kezességből és zálogjogból eredő jogok, a kamatkövetelés is okiratok átadása, tájékoztatási kötelezettség az engedményes felé „6:196.§ Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.”
Engedményezést kizáró kikötés harmadik
személlyel szemben engedményezésének kizárása „6:195.§ (1) Harmadik személlyel engedményezését kizáró kikötés.”
hatálytalan
a
követelés
szemben hatálytalan a követelés
kötelezett és engedményező (eredeti jogosult) jogviszonyára tartozó
kérdés a követelés átszáll az engedményesre, bekövetkezik a jogutódlás de! engedményező megszegi a szerződést – felelősség, helytállás a szerződésszegés esetére felmondási jog vagy kötbér kikötése semmis „6:195.§ (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő.”
Értesítés az engedményezésről 6:197.§ (1)-(3) bekezdés megváltozott jogi természet, új funkció és joghatás az engedményezésről (rendelkezésről, nem a kötelező ügyletről)
értesítik a kötelezettet engedményezéssel a követelés feletti rendelkezési jog az engedményesre száll: az főszabályként az engedményes választása (jognyilatkozata) szerint történik ez értesítés, de konszenzussal is dönthetnek az értesítés módjáról az engedményező és az engedményes
Értesítés módja „6:197. § (1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.”
engedményező értesíti a kötelezettet az engedményezés tényét és a követelést körülíró (megjelölő) jognyilatkozat: kötelező elemek eshetőleges (lehetséges) elemei pl. engedményes személye, engedményes adatai, teljesítési utasítás engedményes engedményezési okirat átadását követelheti engedményezés (rendelkező ügylet) elemei engedményes személye is tartalmi elem értesítés egyéb módja lehet az átruházó és rendelkező ügyletet
egyaránt magában foglaló okirat eljuttatása a kötelezetthez a rendelkezés más hitelt érdemlő módon való igazolása (pl. jogerős ítélet)
Értesítés joghatása I. megváltozott szabályozás! az értesítést követően az
engedményessel szemben hatálytalan az engedményező és a kötelezett szerződésének módosítása „6:197.§ (2) A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. (…).”
az érintettek között érvényes ügylet, de az engedményesre
nézve relatív hatálytalanság de! az engedményezés és az értesítés között érvényes és hatályos lehet a módosítás (jogkövetkezmény az eset körülményeihez képest pl. nem érinti az engedményes helyzetét, vagy az engedményezési szerződés megszegésének minősül)
Értesítés joghatása II. kifogások Ptk. 6:197.§ (2) második fordulat, az értesítéskor
fennálló jogalapon keletkező kifogások emelhetők „6:197.§ (2) (…) A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.”
ebben a kérdésben változatlan a szabály, korábbi gyakorlat is
megfelelően alkalmazható kérdéses: utólagos (vagy tovább-) engedményezésnél egyszerű vagy halmozott kifogásolási rendszer érvényesül?
Értesítés joghatása III. fontos! „6:197.§(3) Az engedményezésről szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltja ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét.”
az értesítés (6:197.§ (2) bekezdés szerinti) joghatása csak akkor
állnak be, ha az értesítés az engedményezőtől származik, az engedményes engedményezési okirattal igazolja a rendelkező jog
átszállását az engedményes a jogszerzést hitelt érdemlő módon igazolja (pl. ítélet)
a kötelezettnek az engedményezésről való egyéb „tudomásszerzése”
a fenti joghatásokkal nem jár!
Teljesítési utasítás I. a Ptk. szabályai között – régi Ptk-hoz képest – új intézmény (megjelenik a
követelésen alapított zálogjog szabályai között is vö. Ptk. 5:111.§) az értesítés korábbi funkciói közül a „teljesítési irány megváltoztatását” veszi át címzett jognyilatkozat, alakszerűtlen, de a gyakorlatban szinte kivétel nélkül írásban jelenik majd meg (értesítés eddig is) a teljesítési határidő beálltáig kell megérkeznie a kötelezett a szabályos teljesítési utasítás tudomásul vétele (hatályosulása) után csak a teljesítési utasítás szerint fizethet „6:198.§ (1) (…) Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.”
vagyis: nem a követelés átruházása (adásvétele, ajándékozása stb.) nem a rendelkező ügylet megkötése (az engedményezés) nem az értesítés vagy „tudomásszerzés” hanem a szabályos teljesítési utasítás változtatja a meg a fizetési kötelezettség irányát!
Teljesítési utasítás II. kötelező elemei a szűkebb értelemben vett teljesítési utasítás, mint jognyilatkozat („ne oda, hanem ide fizess…”) engedményes személye (kötelező elem) Jogi személy engedményes telephelyét (ennek hiányában) székhelyét, természetes személy engedményes lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét, engedményes számlaszámának megjelölése
a szabályos teljesítési utasítás érkezhet (6:198.§ (2) bek.) engedményezőtől, értesítéssel egyidőben (értesítés + engedményest megjelölő teljesítési utasítás) vagy értesítést követően (önálló teljesítési utasítás) egyaránt engedményestől (engedményezési okirat, más hitelt érdemlő igazolás birtokában) csak az engedményestől, ha az értesítés megjelölte az engedményest (nem kötelező elem!)
Kötelmi adós fizetési kötelezettségének alakulása teljesítési határidő beálltakor eredeti kötelezett kezéhez teljesítési utasítás hatályossá válása után kizárólag a teljesítési utasítás szerint esetleg: a jogosult személyének bizonytalansága esetén bírói letét vagy közjegyzői letét vagyis:
az engedményezésről (a jogosult személyének megváltozásáról) való értesítést követően is! csak az engedményezőnek fizethet joghatályosan, a teljesítés (kötelemből szabadulás) hatásával (ugyanez: a teljesítési határidő eltelte után, de még a fizetés megejtése előtt hatályosuló utasítás esetén is)
ha az engedményezett követelés az engedményezőhöz
folyik be, akkor az
engedményezett (engedményest illető) követelés az engedményező vagyonában „alvagyon”, mi több: ennek következtében elkülönítve kezelendő (Ptk. 6:198.§ (3) bek.) „6:198.§ (3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.”
aktív magatartás előírása az engedményező terhére, továbbá haladéktalan kiadási kötelezettség („késedelem nélkül”) végül: az engedményező hitelezői számára idegen vagyon.
Többszöri engedményezés többszöri engedményezés = az engedményező ugyanazon követelést
többször engedményezi, több rendelkező ügylet „6:199.§ (1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.”
a rendelkező ügylettel a követelés feletti rendelkezési jog átszáll az
engedményesre a többszöri engedményezés jogellenes és jogszerű jogi helyzet képét is mutathatja (pl. követelés visszaengedményezése, elállás, felbontás, érvénytelenség megállapítása stb.) engedményező és engedményes(ek) közötti jogviszonyt – jogszerzés kérdését – az anyagi jogi szabályok rendezik Ptk. 6:199.§ (1) bek. a kötelezettre tekint – az elsőként kapott teljesítési utasítás szerint kell, hogy fizessen! anyagi jogi helyzetet (rendelkezési jogot főszabályként nm vizsgál, engedményesek között nem rangsorol)
Utólagos (tovább-)engedményezés „láncszerű továbbengedményezés”, egymást követő kötelmi jogosultak Ptk. 6:199.§ (2) bek.: a kötelezett az utolsó teljesítési utasítás szerint
kell, hogy fizessen
„6:199.§(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.”
veszély ugyanaz, mint előbb: anyagi jogi jogosultság és a látszat esetleg
nem esik egybe vitás helyzetekben (többszöri és utólagos engedményezés) pl. egyidőben érkező teljesítési utasítások – bírói letét 6:53.§ (1) bek. a) pont, közjegyzői letét 6:56.§ (1) bek.
„6:53. § (1) A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani;”
„6:56. § (1) A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti.”
De! elsőként a Ptk. szabályai az irányadóak!
„Felelősség” az átruházott követelésért 1959. évi IV. tv.: Kezesi helytállás Ellenérték erejéig
Egyes esetekben kizárt illetve kizárható
2013. évi V. tv. Jogszavatosság szabályai szerint v.ö. a következőkkel: „6:175.§ (1) Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.” „6:176.§ (1) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet.”
Részletszabályok: szavatosság szerint
Követelés átszállás jogszabály alapján ún. „törvényi engedmény”
esetkörei megcsappantak (pl. kezesség esetében új szabály
6:57.§ (3) bek.) az engedményezés szabályai megfelelően alkalmazandók engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő 6:201.§ második mondata „6:201. § (…) Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.”
(jogszabály meghatározhatja a helytállás módját is) Harmadik személy részéről történő teljesítés „6:57.§ (3) Ha a követelés teljesítésére tekintettel a harmadik személynek követelése keletkezik a kötelezettel szemben, a megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor.”
Jogátruházás I. „6:202. § (1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.”
átruházható
a jog, kivéve ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a természetéből adódik (haszonélvezeti jog, tartási jog) átruházható jogok katalógusa sokszínű, pl. orvosi praxisjog zálogjog átruházása a követelés nélkül (különvált zálogjog) tőzsdei ügyletben kikötött opció stb.
adott jogszabály részletszabályokat állapíthat meg
Jogátruházás II. a jogátruházás az engedményezés mintájára kialakított konstrukcióval
működik mögöttes szabály – megfelelő alkalmazással – az engedményezés
„6:202.§(3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
Ptk. 6:202.§ (2) bek. a jogátruházáshoz szükséges az átruházásra
irányuló szerződés vagy más jogcím (kötelmi komponens, kötelező ügylet) „6:202.§ (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.”
és a jogátruházás („dologi” rendelkező ügylet) – a jogátruházás a
jogosult és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az előd helyébe lép Közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés!!
„6:202.§ (4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.”
Szerződésátruházás 6:208.§ (1) „A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre való átruházásáról.” 6:208.§ (2) „A szerződésbe belépő felet megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben megillették és terhelték. (…)”
Szerződésátruházás II. A szerződésátruházás nem könnyen modellezhető intézmény a korábbi Ptk. nem rendelkezett róla, jogbizonytalanság, alkalmazási
nehézségek több polgári jogi jogintézmény határán mozog, vegyes kötelmi alkatú szerződés, rendkívül összetett: pl. átruházás és átvállalás egyaránt, de nem egyszerűen engedményezés +
tartozásátvállalás, magán viseli a módosítás jellemvonásait is (lényeges kötelmi jogviszonybeli elem cserélődik), a szerződés (mindhárom alany konszenzusával) magában foglalhat az alanyváltozáson túlmutató (egyéb) módosítást is, felfogható súlyánál fogva – a kötelem lényeges átalakítása folytán – novációként is, legalábbis ebből az irányból is megközelíthető, stb.
vitán felüli azonban, hogy van rá gyakorlati igény, a szerződésátruházás új
szabályai már megjelentek (üzleti élet szerződései, pl. vállalkozási szerződések, pénzintézeti általános szerződési feltételek)
Szerződésátruházás III. Probléma: a szerződés nem jogtárgy, amit könnyen át lehetne ruházni, hanem kötelem komplexum a szerződéses pozíció sem jogtárgy, a módosítás Ptk-beli megközelítése ellenben nem fedi le megfelelően a szerződésbeli követelések és jogok, illetve kötelezettségek átszállását A Polgári Törvénykönyv 6:208.§ és köv. (XXXI. fejezet)
szerződésátruházás = hárompólusú
konszenzusra alapítva (de a hozzájárulás a szerződésátruházáshoz előzetesen is megtehető, vö. Ptk. 6:209.§) sajátos jogviszony módosítás engedményezés és tartozásátvállalás kombinációja
De! önálló jogi arculattal
fakadó megoldás
- ‘jogtechnikai’ szükségességből
Szerződésátruházás IV. „6:208. § (3) A szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek. A zálogkötelezett hozzájárulása esetén az új zálogjog az eredeti zálogjog ranghelyén jön létre.”
Összetett jogviszony – „komplett alanycsere” Harmadik személy érdekei követelik meg (elsősorban), hogy a
biztosítékok megszűnnek Kivétel: hozzájárulás a fennmaradáshoz (Ptk. 6:208.§(3) bek.), jogtechnikai megoldás: új zálogjog jön létre az eredeti ranghelyen.
Szerződésátruházás V. „6:210. § A szerződésátruházásra egyebekben a követelések és a jogok tekintetében az engedményezés, a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.” „6:211. § Ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
Tartozásátvállalás 6:203. § [Tartozásátvállalás] (1) Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik
személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. (2) Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. (3) A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul.
Tartozásátvállalás (folyt.) Háromoldalú megállapodás (ellentétben a régi Ptk-val) Lényege és célja: alanyváltozás előidézése a kötelmi kötelezetti
pozícióban A háromoldalú megállapodás eredményezi az alanycserét – régi kötelezett „kilép”, új kötelezett „belép” a kötelembe (bár Tóth L. szerint az alanyok nem szállnak a kötelembe ki- és be,
mint a madarak…)
Új kötelezett teljes jogú alanya a szerződésnek – megilletik
mindazok a jogok, melyek a korábbi kötelezettet megillették Az alanycsere után a jogosult csak az új kötelezettől követelheti a teljesítést
Tartozásátvállalás (folyt.) Biztosítékok megszűnnek, ez a főszabály ellenkező megállapodás lehetséges
(pl. kezes, dologi zálogkötelezett, de akár a korábbi
kötelezett által nyújtott zálogfedezet fenntartásában is megállapodhatnak) – szerződési szabadság elve
Tartozásátvállalás II. 6:204. § [Előzetes hozzájárulás a
tartozásátvállaláshoz] (1) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá. (2) A jogosult jognyilatkozata megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására.
Teljesítésátvállalás 6:205. § [Teljesítésátvállalás] Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a
kötelezett tartozásának átvállalásáról, a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől.
Teljesítésátvállalás (folyt.) Kétoldalú megállapodás – eredeti kötelezett és harmadik
személy (teljesítésátvállaló) között Jogosult nem alanya a megállapodásnak, nyilatkozata, hozzájárulása nem szükséges Amolyan „megkezdett tartozásátvállalás…” – mivel a jogosult konszenzusa hiányzik, a harmadik személy nem lép a kötelezetti pozícióba (nem tartozásátvállaló) ! A harmadik személy a kötelezettel kötött – érvényes – megállapodás alapján a teljesítést vállalja „át” vö. maga fog teljesíteni lejáratkor, vagy a kötelezettet hozza olyan helyzetbe, hogy fizethessen (pl. rendelkezésre bocsátja a szolgáltatás tárgyát)
Tartozáselvállalás 6:206. § [Tartozáselvállalás] Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik,
egyetemleges kötelezettség jön létre. Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. A tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését.
Tartozáselvállalás (folyt.) „továbbgördített teljesítésátvállalás” plusz elem: a jogosult értesítése egyetemleges
kötelezettség jön létre (anyagi jogi egyetemlegesség) A tartozáselvállaló nem számíthatja be a kötelezett egyéb (más jogviszonyból eredő) ellenkövetelését Ennek kimondása a kezességgel való hasonlóság miatt szükséges (kezes beszámíthatja), elhatárolási nehézséget eredményez majd (kiváltképpen, ha a tartozáselvállalás biztosítéki céllal jön létre:
kezesség? „egyetemleges tartozáselvállalás?)
adóstársi”
pozíció?
vagy
Tartozásátszállás 6:207. § [Tartozás átszállása jogszabály rendelkezése
alapján] Ha a tartozás jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Pl. öröklés (vö. Ptk. 7:1.§, 7:96.§ (1) bek.), lényeg a
megfelelő alkalmazás (vitás kérdés)
