Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás (150 lecke 10 kredit)

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás (150 lecke 10 kredit) Készítették: Prof. Anda Angéla, egyetemi tanár Dr. Burucs Zoltán, egyetemi docens Dr. Kocsis Tímea, egyetemi tanársegéd Dr. Józsa Sándor Jakusch Pál Tudományos kutatási alapanyag feldolgozása, elemzési ismeretek (30 lecke 2 kredit) Felhasznált irodalom Baráth – Ittzés – Ugrósdy: Biometria. Mezıgazda Kiadó, 1996 Biometriai értelmezı szótár (szerk. Jánossy, A., Muraközy, T. és Aradszky, G.né) Mezıgazda Kiadó, 1966 Ezekiel – Fox: Korreláció és regresszió analízis. Közg. És Jogi Kiadó, 1970 Hajtman, B.: Bevezetés a matematikai statisztikába. Akadémiai Kiadó, 1966 Harnos – Ladányi: Biometria agrártudományi alkalmazásokkal. Aula Kiadó, 2004 Lukács Ottó: Matematikai statisztika. Mőszaki Könyvkiadó, 2006 Sváb János: Biometriai módszerek a kutatásban. Mg. Kiadó, 1981 Sváb János: Többváltozós módszerek a biometriában. Mg. Kiadó, 1979 Rickmers – Todd: Statistics. McGraw-Hill Book Co., 1967 Sokal – Rohlf: Biometry. Freeman and Co., New-York, 1981 Steel – Torrie: Principles and procedures of statistics. McGraw-Hill Publ. Co., 1980 Vizsgakérdések: 1. Mit nevezünk alapsokaságnak ill. mintának, miért kell mintát vennünk 2. Ismérvek (változók) típusai 3. Kvalitatív és kvantitatív változók változatai 4. Mérési skálák 5. Számtani, mértani, harmonikus és négyzetes átlag 6. Miért van szükség többféle átlagra 7. Diszkrét és folytonos változó mintájának gyakorisági megoszlása 8. Minta átlaga, fıbb tulajdonságai 9. Minta szórása, fıbb tulajdonságai. Mi a variancia 10. A relatív szórás és az átlag hibája 11. Az alapsokaság statisztikai megoszlásának jellemzése 12. Diszkrét változó gyakorisági megoszlása (bot-diagram) 13. Folytonos változó sőrőség függvénye és eloszlás függvénye 14. A várható érték fogalma 15. Két minta-átlag eltérésének várható értéke és szórása 16. A binomiális eloszlás jellemzése 17. A normális eloszlás jellemzése

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

Standard normális eloszlás és az átszámítási formula Khí-négyzet, t és F eloszlás lényege Paraméter becslés fogalma, elvárások Konfidencia intervallum fogalma, példa normális esetre Hipotézis vizsgálat lényege, szignifikancia fogalma Egy- és kétoldali próbák Elsı- és másodfajta hiba fogalma Variancia analízis célja VA alkalmazásának feltételei Szórás-egyenlıség vizsgálata két és több független szórásra Szórás–kiegyenlítı transzformáció, ha a relatív szórások egyeznek. Mikor alkalmazunk négyzetgyök-transzformációt? Mikor alkalmazunk reciprok-transzformációt? Milyen transzformáció alkalmazható, ha az adatok relatív gyakoriságok? A t-próbáknak milyen változatait ismeri? Az egymintás t-próba feladata, lényege, egy- és kétoldali eset Párosított adatok t-próbája Kétmintás t-próba alkalmazásának feltételei, eljárások Mi történik, ha párosított adatoknál kétmintás t-próbát alkalmazunk és nem vesszük figyelembe a párosítottságot? Egytényezıs VA blokképzés nélküli esetben: a nullhipotézis, alkalmazás feltétele Egytényezıs VA: SS- felbontás, df, MS, F, p értékek jelentése Az átlagok páronkénti összehasonlítása (mikor szükséges, hogyan történik) Az SzD érték fogalma, alkalmazása Egytényezıs VA blokk-képzés esetén, a modell Blokk-képzéses egytényezıs VA-táblázatának szerkezete, SS, df, MS stb. jelentése Mi a determinációs együttható, kétféle változatának képzése VA-nél Kéttényezıs VA modellje, SS felbontás Vizsgálható hipotézisek kéttényezıs VA-sel A fıhatások és a kölcsönhatás értelmezése, tesztelése Kéttényezıs, ha az ismétlések blokkokat képeznek Kéttényezıs VA ismétlések hiányában (cellánként egy adat), mit tegyünk? A Pearson-féle korrelációs együttható értelmezése a sokaságban (rho), fontosabb tulajdonságai A mintabeli korrelációs együttható (r) számítása, mit mér? r szignifikancia vizsgálata t-próbával. Mi itt Ho? r szignifikancia vizsgálata táblázat segítségével. Mennyi a szabadságfok? Mikor szükséges parciális korrelációs együtthatót számolni, miben segíthet? Ismertesse a többszörös korrelációs együttható lényegét, szakmai tartalmát A regresszió-analízis feladata, regressziós függvény definíciója Regresszió-illesztés feltételei, paramétereinek becslési elve SS-felbontás, determinációs (vagy illeszkedési) együttható Lineáris regresszió VA táblázatának szerkezete, P-érték jelentése, a paraméterek jelentése, érvényességének határai Lineáris regresszió VA táblázatának szerkezete, P-érték jelentése, a paraméterek konfidencia határainak értelmezése Ha az r2 „illeszkedés” szignifikáns, lehet-e ellenırizni, hogy a tendencia valóban lineáris-e (csak sorolja fel a lehetıségeket) Linearitás ellenırzése, ha az egyes xi értékhez ismétlések is tartoznak. A konfidencia sáv ábrája, tartalma

63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90.

Változik-e az illesztett egyenes, ha a két változót felcseréljük? Ha igen, milyen kapcsolat van a két b meredekség között? Hiperbolikus és logaritmikus regresszió. Képlet, linearizáló transzformáció Exponenciális és hatványfüggvény kapcsolat, linearizálás Másodfokú (parabolikus) regresszió: modell, VA-táblázat A Mitscerlich-féle és a logisztikus telítıdési függvény lényege Többszörös lineáris regresszió modellje Többszörös lineáris regresszió SS-felbontása, a VA táblázat szerkezete A többszörös korrelációs együttható (R), R2 felbontása Többváltozós hatványfüggvény és exponenciális függvény Kétváltozós kvadratikus felület, paramétereinek értelmezése, illesztés Excellel A Spearman-féle rang korrelációs együttható képzése, mikor használjuk r helyett A Kendall-féle rangkonkordancia együttható feladata, tesztelése A Wilcoxon-féle elıjeles rangpróba, mi helyett használjuk, milyen esetben A Binomiális eloszláson alapuló elıjel próba kis minták esetén ( a lényeg) A kétmintás rangösszeg próba számítás-menete. Melyik próba helyett használhatjuk és mely esetben Többmintás rangösszeg próba (Kruskal-Wallis) számítás menete. Melyik VA eloszlásmentes megfelelıje? A K és a G statisztikai képlete, jelentése, a benne szereplı jelölések tartalma Az illeszkedés vizsgálat feladata, a megfigyelt esetszámok (f) becslése, K és G képlete Az illeszkedés tesztelése általános esetben. A kétosztályos speciális eset egyszerősített képlete A fele-fele arány ellenırzése, kis minták esetén a Yates korrekció ill. a Binomiális P számítás Két szempont szerinti osztályozás, a kontingencia táblázat Kétféle feladat a kétirányú osztályozásnál (megnevezés, rövid jellemzés) Cellagyakoriságok becslése kétirányú osztályozásnál, ha Ho igaz K és G képlete kontingencia táblázatnál a null hipotézis statisztikai próbája, a kontingencia együttható A négymezıs gyakorisági táblázat elemzésének egyszerősített formulája. A Yates korrekció Két relatív gyakoriság eltérésének tesztelése A Fisher-féle egzakt próba 2x2-es táblázatnál Több szempont szerinti osztályozás feladata. A G-statisztika felbontása, hipotézisek megfogalmazása

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei (60 lecke 4 kredit) Levegıkörnyezet mőszerei I. (30 lecke 2 kredit) 1. 2. 3. 4.

lecke Az OMSZ bemutatása, szerepe lecke A meteorológiai szolgálat tevékenységi köre, alaptevékenységei lecke A WMO tevékenységi köre, feladatai, elérhetısége. A világközpontok lecke A Globális Megfigyelı Rendszer (GOS), a Globális Távközlési Rendszer (GTS) és a Globális Adatfeldolgozó és Elırejelzı Rendszer (GDPS)

5. lecke Meteorológiai állomástípusok. Őrbázisú alrendszer elemei: a mőholdak. Mőholdtípusok. 6. lecke A geoszinkron mőholdak jellemzıi. A METEOSAT bemutatása 7. lecke Kvázipoláris (napszinkron) mőholdak 8. Speciális mőholdas program bemutatása. Tengeri állomástípusok és szerepük a meteorológiai megfigyelésekben 9. lecke Szárazföldi állomások. Szinoptikus állomások. Hazai hálózat. Mérıautomaták. Éghajlati megfigyelések I. 10. lecke Éghajlati megfigyelések II. Klímaállomás és programja. Regionális központok hazánkban 11. lecke Speciális célú meteorológiai állomások I. 12. lecke Speciális célú meteorológiai állomások II. Mérések reprezentativitása. Szinoptikus elv. Az észlelı feladatai 13. lecke Mérési hiba. A mőszerkert legfontosabb tulajdonságai. 14. lecke Az állomás-hálózat kialakítása. A hazai rendszer legfontosabb tagjainak (mérési programok) bemutatása 15. lecke Megfigyelések csoportjai, jellemzıi. Vizuális megfigyelések. Felhıtípusok I. 16. lecke Felhıtípusok II: függıleges felépítéső felhık. 17. lecke Vizuális jelenségek a légkörben (látástávolság, talajállapot becslés, speciális jelenségek I.) 18. lecke Egyéb kategóriába sorolt speciális légköri jelenségek II. (képekben is) 19. lecke A légnyomás mérése, mértékegységek, folyadékos barométer. 20. lecke Fortin-féle barométer. Korrekciózás, elhelyezés. Egyéb, nem folyadékos légnyomásmérık 21. lecke A hımérsékleti skálák bemutatása. A mérés hibája. Folyadékos töltető hımérık I. 22. lecke Folyadékos töltető hımérık II. Deformációs és elektromos hımérık, mőködési elvek 23. lecke Termoelektromos hımérık. Hımérı elhelyezése. Az infrahımérı bemutatása 24. lecke Infrahımérı alkalmazása (fizikai alap). Párolgásmérés 25. lecke Légnedvesség mérés. I. Mechanikus higrometerek. Pszichrometerek, mőködési elvük. 26. lecke Légnedvesség mérés. II. Elektromos higrometerek, elhelyezésük. Automaták hálózatunkban 27. lecke Közvetlen és közvetett csapadékmérés. A csapadék intenzitásának detektálása 28. lecke Csapadékmérı automaták. A szélmérés I. (szélirány) 29. lecke A szél nagyságának (sebesség) mérési alapelve. A sugárzásmérés – közvetett eljárás bevezetése 30. lecke Sugárzásmérık bemutatása sugárzás típusonként. A mőszerek kalibrációja Felhasznált irodalom Anda, A. és Burucs, Z. 1998. Növény és víz kapcsolata a talaj-növény-légkör rendszerben. MKM „Alapítvány a Magyar Felsıoktatásért és Kutatásért” keretében támogatott kiadvány Anda, A. és Dunkel, Z. 2000. Agrometeorológia. Kari jegyzet, Keszthely Czelnai R.1993: Bevezetés a meteorológiába III.: A meteorológia eszközei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Czelnai, R. 1980. A meteorológia eszközei és módszerei. OMSZ Kiadvány, Budapest Gyúró, Gy. 2003. Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelési alaprendszere, OMSZ

Kiadvány, Budapest. Kozma, F., Dunay, S. és Csomor, M. 1978. Útmutatás meteorológiai, agrometeorológiai megfigyelésekre és adattovábbításra. OMSZ-KLFI, Budapest Nagy, Z. és Tóth, Z. Napsugárzás, ózon és UV-B mérések az OMSZ-nál. Budapest. Varga-Haszonits Z. 1998. Agrometeorológiai gyakorlatok. Kari jegyzet, Mosonmagyaróvár. Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelési alaprendszere, OMSZ Hivatalos Kiadványa, Budapest, 2003. Ajánlott internetes honlapok: Gerhátné dr. Kerényi J., Lábó E., dr. Putsay M.: www.hso.hu/page.php?page=241 A meteorológia története 1911-ig http://mek.niif.hu/02100/02185/html/843.html A meteorológia története 1945-ig http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/844.html www.met.hu/omsz/unnep140/ http://www.wmo.int/pages/members/membership/index_en.html# http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1holdceos.cnes.fr:8100/.../meteosat/meteosat.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1hold http://fotozz.hu/teljes_kepet_mutat?Foto_ID=122194 http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9r%C5%91#Termoszk.C3.B3p Vizsgatételek 1. Az OMSZ helye, elérhetıségei 2. Az OMSZ története az 1950-es évekig 3. Az OMSZ története az 1950-es éveket követıen 4. Az OMSZ által kiadott kiadványok 5. A Szolgálat tevékenységi köre 6. Az OMSZ alapfeladatai 7. A WMO feladatai 8. A WMO tagállamai, hazánk belépése 9. A WMO rendszeres publikációi 10. A WMO felépítése. A világközpontok 11. Regionális szint a WMO-ban 12. A WMO mőködési rendje (World Weather Watch Programme, www: GOS; GTS; GDPS) 13. Meteorológiai állomások csoportosítása a területi érintettség alapján 14. Mőholdak csoportjai az alkalmazásuk és méretük szerint 15. A mőhold pályára bocsátása, pályatípusok 16. Kvázipoláris mőholdak 17. Geostacionárius mőholdak 18. A METEOSAT mőhold szerepe 19. Az inklináció fogalma, szerepe 20. A kvázipoláris mőholdak által használt sugárzási sávok 21. A kávzipoláris mőholdak programjai 22. A hazánkban használt mőhold adatok 23. Az őrszemét 24. Földbázisú állomások: tengeri állomások 25. Szárazföldi állomások szerepe, típusai 26. Hazánk megfigyelési alaprendszere 27. Szinoptikus mérı automaták mérési programja

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77.

Éghajlati megfigyelések, klímaállomások Tradicionális klímaállomás mérési programja Regionális központjaink (adatbázis, minıségbiztosítás) Speciális célú meteorológiai állomások felsorolása Agrometeorológiai állomás típusok Magaslégköri (rádiószondázó) állomások, Háttérszennyezést mérı állomások Mérések reprezentativitása - légköri folyamatok méretezése A megfigyelések ideje (szinoptikus elv; idıpontok) Az észlelı feladatai Az észlelés hibái A mőszerkert Az állomáshálózat kialakítása MILOS-500 szinoptikus mérıautomata jellemzése QLC-50 mérési programja A mőszerkalibrálás helyszínei terület-csoportonként Meteorológiai megfigyelések csoportosítása Vizuális megfigyelések fı csoportjai Felhımegfigyelések szerepe, kategóriái (vizuális) A felhık fajtái A WMO felhı osztályozása A felhımennyiségének becslése (vizuális) A látástávolság becslése Talajállapot értékelés Egyéb vizuális megfigyelések csoportjai, jelenségek felsorolása Légköri por jelenségek Légköri vízjelenségek Légköri fényjelenségek A légnyomás fogalma, mértékegységei Légnyomásmérık mérési alapelvei Folyadékos barométerek mőködési elve Légnyomás korrekciói, a mőszer elhelyezése Aneroid barográf Forráspontmérık. Elektromos barométerek A hımérséklet. Mérése, skálák A hımérsékletmérés alapelvei Folyadékos hımérık Deformációs hımérık Elektromos hımérık Távérzékelés és hımérséklet mérés A léghımérséklet mérésének helye Az infrahımérı mőködési alapelve Emissziós tényezık szerepe a hımérsékletmérésben Az infrahımérı gyakorlati alkalmazása (példa) A párolgásmérés alapelve Kádtípusok az evaporáció mérésében A légnedvesség mutatói Mechanikus higrométerek Pszichrométerek Elektromos higrométerek Harmatpont (kondenzációs) higrométerek

78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90.

Higrométerek elhelyezése Csapadékmérés alapelve, mértékegysége Közvetett csapadékmérés Közvetlen csapadék mennyiség mérés (Hellmann-féle mérıedény) Csapadékintenzitás mérés (ombrográf) Csapadékmérı automaták. A mőszer elhelyezés szabályai A szélmérés elvei, mértékegységek A szélirány mérése A szélsebesség mérés eszközei Speciális szélmérık A sugárzás és mérési lehetısége Sugárzásmérı típusok Sugárzásmérık kalibrációja

A talaj és a víz mőszerei II. 61-90. lecke Elıadások és vizsgakérdések: 61. Az anyagszerkezet alapjai • Az atom szerkezete • Coulomb törvénye • Izotópok 62. Instabil anyagok • Instabil atomok bomlása • Radioaktivitás • A különféle sugárzások jellegzetességei 63. Az atomok alkotói • A szén és oxigén szerkezete • A proton- és neutronszám viszonya • A H izotópjai 64. Izotópok, és az atom szerkezete • Izotópok • Hasadóanyagok • Pauli elv 65. Kvantumszámok és elektronegativitás • Kvantumszámok fogalma és rendszere • Elektronhéjak telítettsége • Kémiai kötések 66. Kémiai kötések • Apoláros és poláros kovalens kötés • A vízmolekula polaritása • Fémes kötés 67. A vízmolekula • A vízmolekula szerkezete • A víz mint oldószer • Szilárd anyagok és gázok oldódása vízben 68. Oldódás, oldatok I. • Az oldódás tényezıi • Folyadékok, és szilárd anyagok oldódása

• Felületaktív anyagok 69. Oldódás, oldatok II • Az oldódás és a hımérséklet viszonya • A koncentráció kifejezései • Normáloldat 70. Alapvetı kémiai folyamatok • Egyesülés és bomlás • Elektrolitos disszociáció • Oxidáció és redukció 71. Az analitikai módszerek csoportosítása • Mőszeres kémiai analitikai módszerek • A környezetvédelmi analitika felosztása • A környezetvédelemben alkalmazott elektroanalitikai módszerek 72. A környezetvédelmi mérésekkel szembeni elvárások I. • A mőszerek hitelesítése • Szelektivitás, és specifikusság • Torzítatlanság 73. A környezetvédelmi mérésekkel szembeni elvárások II. • Ismételhetıség és reprodukálhatóság fogalmai • Robosztusság és méréstartomány • Visszanyerési tényezı 74. A mintavételezés problémái I. • Az analízis folyamata • A mintázás követelményei • Egy hulladéklerakó szennyezıinek mintázása 75. A mintavételezés problémái II. • Víz mintavevık • Talajok mintázása • Minták konzerválása 76. Légkör, víz, és talajszennyezık • A légkör fontosabb szennyezıi • Az olajszennyezések hatásai • Nehézfém szennyezık • A környezetszennyezés mérhetı hatásai 77. Az oxigénháztartás folyamatos mérése (BOI, KOI, TOC) • A szervesanyag-tartalom folyamatos mérése • Az összegzı paraméterek mérésének szerepe • A folyamatos mérések haszna 78. Optikai módszerek, spektroszkópia I. • A fény fontosabb jellemzıi • Használt hullámhosszok szerinti osztályozás • Gerjesztési módok, és a fényelnyelés mérése 79. Optikai módszerek, spektroszkópia II. • A módszerrel vizsgálható anyagok szerinti osztályozás • Fény emisszión és abszorpción alapuló módszerek • A NIR spektroszkópia alapjai 80. Atomabszorpciós spektroszkópia • Atomspektroszkópiás módszerek • A mérés elve • Az atom szerkezete és az atomszínképek keletkezése

81. Fotometriás eljárások • A mérés elve • A koncentráció kifejezése • Az érzékenység fokozása 82. Spektrofotometria • A spektrofotometria elve • Emissziós színképelemzés • Abszorbancia és transzmisszió 83. Elválasztáson alapuló módszerek • A kromatográfiás eljárások elve • A kromatográfiás módszereket csoportosítása • A gázkromatográfia követelményei 84. Folyadék és gázkromatográfia • A kromatográfiai eljárások csoportosítása • Nagy nyomású kromatográfia • Detektorok 85. Réteg és oszlop kromatográfia I. • A réteg kromatográfiás eljárások csoportosítása • A rétegek felépítése • Futtatás, és utókezelések Réteg és oszlop kromatográfia II. • Az oszlopkromatográfia használata • Az oszlopok töltése • Eluálószerek és használatuk 86. Titrimetria, gravimetria • A titrimetria elve • A gravimetria elve • A titrimetria és gravimetria eszközei és alkalmazott számításai 87. Légszennyezések mérése I. • Kéndioxid mérése • Nitrogén oxidok mérése • Nehézfémek meghatározása Légszennyezések mérése II. • Szénmonoxid mérése • Szálló porok meghatározása • Porleválasztás módszerei 88. Vízminıség vizsgálatok I. • Vezetıképesség és pH mérése • Szulfátion meghatározása ivóvízbıl • Az összes, a karbonát- és a nemkarbonát-keménység meghatározása Vízminıség vizsgálatok II. • Alkalmazott módszerek • Nephelométerek • Alacsony és közepes zavarossági szint mérése 89. Talajnedvesség meghatározása • Gravimetrikus talajnedvesség meghatározás • Térfogatszázalékos talajnedvesség • Elektronikus jeleket alkalmazó megoldások 90. Vízpotenciál a talaj, növény, légkör rendszerben • Kémiai potenciál

• •

Vízpotenciál értelmezése Vízpotenciál gradiens

Modellezés, mint módszer bemutatása (30 lecke 2 kredit) 1. lecke Modellezés globálistól lokális skáláig I. 2. lecke Modellezés globálistól lokális skáláig II. 3. lecke Modellezés globálistól lokális skáláig III. 4. lecke Modellezés globálistól lokális skáláig IV. 5. lecke Modellezés globálistól lokális skáláig V. 6. lecke Modellezés globálistól lokális skáláig VI. 7. lecke Modellezés az agrometeorológiában I. 8. lecke Modellezés az agrometeorológiában II. 9. lecke Modellek általános jellemzıi I. 10. lecke Modellek általános jellemzıi II. 11. lecke Modellek csoportosítása I. 12. lecke Modellek csoportosítása II. 13. lecke Légszennyezés terjedésének modellezése I. 14. lecke Légszennyezés terjedésének modellezése II. 15. lecke Légszennyezés terjedésének modellezése III. 16. lecke Légszennyezés terjedésének modellezése IV. 17. lecke Szennyezıdésterjedési modellek alkalmazása a kármentesítésben I. 18. lecke Szennyezıdésterjedési modellek alkalmazása a kármentesítésben II. 19. lecke Ökológiai modellek I. 20. lecke Ökológiai modellek II. 21. lecke Az atmoszféra szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben I. 22. lecke Az atmoszféra szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben II. 23. lecke A növény szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben I. 24. lecke A növény szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben II. 25. lecke A talaj szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben 26. lecke A talaj-növény-légkör rendszer modellezése 27. lecke Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje I. 28. lecke Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje II. 29. lecke Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 30. lecke Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje IV.

Felhasznált irodalom Anda A. – Dunkel Z. /2000/: Agrometeorológia, egyetemi jegyzet, VE-GMK, Keszthely Anda A. - Kocsis T. /2006/: Szemelvények meteorológiából és éghajlattanból alapszakos (BSc) hallgatók számára. Kiadó: PE-GMK Nyomda, Keszthely Anda A. – Lıke Zs. – Sz. Kirkovits M. /2002/: Kukorica néhány vízháztartási jellemzıjének szimulációja. Journal of Central European Agriculture 3./2.: 95-103. Anda A. - Lıke Zs. /2003/: A kukorica párolgását meghatározó tényezık, a sztómaellenállás, a növényhımérséklet, valamint a fotoszintézis-intenzitás számítása szimulációs modellel. Növénytermelés 52./3-4.: 351-363. Barrow, E. M. – Semenov, M. A. /1995/: Climate change scenarios with high spatial and temporal resolution for agricultural applications. Forestry 68(4): 349-360.

Barry, R. G. – Chorley, R. J. /1998/: Atmosphere, weather and climate. Routlegde, London. Bartholy J. – Pongrácz R. – Torma Cs. – Hunyadi A. /2006/: A regionális klímaváltozás becslése a Kárpát-medence térségére. VAHAVA Projektzáró-konferencia Budapest, 2006. március 9. Bartholy J. – Schlanger V. /2004/: Az éghajlat regionális modellezése. Természet világa II. különszám, Budapest: 40-44. Bíró T. : Levegıtisztaság-védelem elektronikus tanagyag HEFOP 3.3.1. (www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=60/10_eloadas.ppt) Bozó L. /2004/: Regionális levegıkörnyezeti terhelés: hatások és várható tendenciák Magyarországon. Tudományos jelentés az MTA-KvVM Környezeti Állapotértékelés Program számára Brooks, R. J. – Semenov, M. A. – Jamieson, P. D. /2001/: Simplifying Sirius: sensitivity analysis and development of a meta-model for wheat yield prediction. European Journal of Agronomy 14: 43-60. Formayer, H. /2005/: Overview of the development of climate change scenarios. AGRIDEMA Workshop, Viena Formayer, H. /2005/: Statistical downscaling. AGRIDEMA Workshop, Viena Gao, X. – Pal, J. S. – Giorgi, F. /2006/: Projected changes in mean and extreme precipitation over the Mediterranean region from high resolution double nested RCM simulations. Geophysical Research Letters 33, L03706 Giorgi, F. – Lionello, P. /2008/: Climate change projections for the Mediterranean region. Global and Palnetary Change 63: 90-104. Goudriaan J. - H. H. van Laar /1994/: Modelling Potential Crop Growth Processes, Kluwer Academic Publishers No. 2. Goudriaan J. /1977/: Crop micrometeorology: a simulation study. Simulation monographs, Pudoc, Wageningen Hunkár M. /1990/: Kukoricaállomány mikroklímájának szimulációja. Idıjárás 94./4.: 221229. Huzsvai L. – Rajkai K. – Szász G. /2004/: Az agrárökológia modellezéstechnikája. Debrecen ISBN 963 472 856 1 IPCC /2001/: Third Assessment Report-Climate Change 2001. (Houghton J.T., et al., eds.), Cambridge Univ. Press, Cambridge, UK & New York, www.ipcc.ch IPCC /2007/: Le Treut, H., R. Somerville, U. Cubasch, Y. Ding, C. Mauritzen, A. Mokssit, T. Peterson and M. Prather: Historical Overview of Climate Change. In: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA. Kimball, B.A. /1983/: Carbon dioxide and agricultural yield: An assemblage and analysis of 430 prior observations. Agronomy Journal 75: 779-788. Kocsis T. - Anda A. /2006/: A légköri CO2 koncentráció növekedés hatása a kukorica fiziológiai folyamataira. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely (CD kiadvány ISBN 963 96 39 12 5) Kocsis T. /2008/: Az éghajlatváltozás detektálása és hatásainak modellezése Keszthelyen. PhD értekezés Lábó E. – Radnóti G. – Horányi A. – Szépszó G. /2004/: Regionális modellek – éghajlati vizsgálatok. Természet világa II. különszám, Budapest: 45-47. Mészáros E. /1993/: Légkörtan. Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém Mihailovic, D. T. – Eitzinger, J. /2006/: Modelling temperatures of crop environment. Ecological Modelling 202(3-4): 465-475.

Mihailovic, D. T. /2006/: Lectures at Corvinus University, Budapest (Hungary), 23-25 August 2006 Mika J. /2002/: A globális klímaváltozásról. Fizikai Szemle 2002/9: 258-268. Mika J. /2004/: A globális klímamodellek. Természet világa II. különszám, Budapest: 33-36. Monsi M. – Saeki T. /1953/: Über den Lichtfaktor in den Pflanzengesellschaften und seine Bedeutung für die Stoffproduktion. Jap. J. Bot. 14: 22-52. Nagy A. /2007/: Légköri szennyezıdésterjedés modellezésének kérdései Nánási I. (2005): Humánökológia Oke T. R. /1987/: Boundary layer climates. 2nd edition, reprinted in 2006 by Routledge, New York, USA: 69. Pal, J. S. - Giorgi, F. – Bi, X. - Elguindi, N. –Solmon, F. – Gao, X. /2005/: Regional Climate Modeling and the ICTP Regional Climate Model (RegCM3). AGRIDEMA Workshop, Viena Páll J. – Anda A. - Hunkár M. /1998/: Különbözı vízellátású kukorica állományok mikroklímájának modellezése. Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina 34.: 41-60. Semenov, M. A. - Barrow, E. M. /1997/: Use of a stochastic weather generator in the development of climate change scenarios. Climatic Change 35: 397-414. Semenov, M. A. /2008/: Simulation of weather events by a stochastic weather generator. Climate Research 35: 203-212. Szőcs Ervin: A modellezés elmélete és gyakorlata Van Laar, H. H. - Penning de Vries, F. W. T. /1972/: CO2 assimilation light responce curves of leaves, some experimental data. Vels. Inst. biol. scheik. Onderz. LandbGewassen 62, Wageningen. Varga-Haszonits Z. - Varga Z. - Lantos Zs. /2004/: Az éghajlati változékonyság és az extrém jelenségek agroklimatológiai elemzése. Mosonmagyaróvár Varga-Haszonits Z. /2003/: Az éghajlatváltozás mezıgazdasági hatásának elemzése, éghajlati szcenáriók. AGRO-21 Füzetek 31.: 9.-28. Internetes források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bijekci%C3%B3 http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/6320515.stm http://web.t-online.hu/eszucs7/modell/Modellcsoportos.htm http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk1/index.htm (Simonffy Z. Kármentesítési kézikönyv 1.) http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=homepages&pid=anaten&mpx=0&kps=1&pri=9 (Steib R.) http://www.metoffice.gov.uk/research/hadleycentre/models/modeltypes.html http://www.metoffice.gov.uk/research/hadleycentre/models/modeltypes.html http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-10-populaciok www.agr.unideb.hu/~huzsvai/okt/Tajgazdtan.ppt www.hvg.hu www.ipcc.ch www.zeus.nyf.hu/~tkgt/letoltheto/vizgazdalkodas.ppt Vizsgakérdések: 1. A modell fogalma 2. Az éghajlati rendszer modellezése, modelltípusok 3. Légköri általános cirkulációs modell (AGCM)

4. Óceáni általános cirkulációs modell (OGCM) 5. Atmoszféra-óceán kapcsolt általános cirkulációs modellek (AOGCM) 6. A klímamodellek felépítése 7. Az éghajlati modellek legfontosabb elemei 8. Globális klímamodellek (GCM) 9. A GCM-ek típusai 10. Regionális éghajlati viszonyok modellezése 11. Statisztikus leskálázás 12. Regionális klímamodell 13. A regionális klímamodellek tulajdonságai 14. RegCM3 15. PRECIS 16. Éghajlati szcenáriók, a szcenárió fogalma 17. Szcenáriók típusai 18. Példák az éghajlati forgatókönyvekre 19. Az agrometeorológiai modellek csoportosítása 20. Az agrometeorológiai modellek tér- és idıbeli osztályozása 21. Termésbecslı modellek 22. Tranziens modellek 23. Növényi mikroklíma szimuláció 24. A növényi mikroklíma szimulációs modell felépítése 25. Modell szinonimái 26. A modell célja 27. Hasonlóság 28. A hasonlósági reláció 29. A hasonlósági szempontok fıbb típusai 30. Geometria és a mőködés (funkció) közötti ellentmondás 31. Rendszertípusok 32. Modellek csoportosítása 33. Modellek típusai: Anyagi modellek 34. Számítógépes modellek 35. Számítógépes szimuláció fajtái 36. A modellezés módszere 37. A kibocsátás és a légköri koncentráció összefüggése 38. A szennyezıdésterjedést leíró modellek osztályozása 39. Statisztikus és dinamikus modellek 40. Terjedési modell-számítások 41. Dobozmodell 42. Euler-féle közelítés: kontinuitási egyenlet 43. Lagrange-típusú modellek 44. Gauss-modell: kis léptékő légszennyezıdési folyamatok 45. A modellezés és a mérés 46. A mérési és modellezési tevékenység együttes alkalmazásának lehetséges fokozatai 47. Modellszámítások outputjainak hasznosulása 48. Modellhierarchia 49. A talajszennyezıdések okozta károk enyhítésének, illetve felszámolásának fázisai 50. Talajszennyezés modellezése: Elımunkálatok fázisa 51. Talajszennyezés modellezése: Tényfeltárás szakasza 52. Transzportmodellek használata a feltárási fázisban 53. Talajszennyezés modellezése: A megvalósítás fázisa

54. Talajszennyezés modellezése: Utóellenırzés fázisa 55. Ökológiai modellezés: Populációk sajátságai 56. Populáció méret változása idıben 57. Populációdinamika 58. Exponenciális (korlátlan) növekedés 59. Logisztikus (korlátos) növekedés 60. A környezet eltartóképessége 61. Az atmoszféra szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben: Sugárzás 62. Napsugárzás a növényállományokban 63. Efficiencia 64. A levegı mozgása a növényállományok felett és a növényállományokban 65. Párolgás 66. Párolgásszámítási módok 67. A növény szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben: Levélzet 68. Levélállandó 69. Levélfelület index 70. Nyílt vagy zárt növényállományok 71. A sztómák szerepe 72. A gyökér és a szár szerepe 73. A talaj szerepe a talaj-növény-légkör rendszerben: A talaj vízforgalma 74. A talaj vízvezetıképessége 75. A talaj-növény-légkör rendszer modellezése 76. A számítógépes matematikai modellek csoportosítása 77. Modellek és modell eredmények minısítése 78. Termésszimulációs modellek 79. Mikroklíma fogalma 80. Többrétegő modell sémája 81. Látens- és szenzibilis hıáram 82. A növényhımérséklet számítása 83. A nettó CO2 asszimiláció számítása 84. A CMSM modell bemenı paraméterei 85. A CMSM modell bemenı paraméter moduljának bemutatása 86. A meteorológiai változók moduljának bemutatása 87. Az eredménytábla bemutatása 88. Példa az energiaáramok szimulálására 89. Példa a sztómaellenállás és a fotoszintézis intenzitás szimulálására 90. Példa az állományon belüli légtér- és a növény hımérsékletének szimulálására

Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés (30 lecke 2 kredit) 121-150 lecke 1) hét (1-2 lecke) i) A tudomány és kutatás alapfogalmai 1. ii) Kutatás célja, tudományos kommunikáció, tudomány, ismeretanyag 2) hét (3-4 lecke) i) A tudomány és kutatás alapfogalmai 2. ii) A tudomány osztályozása, kutató jellemzıi, munkahely választás feltételei, CV 3) hét (5-6 lecke)

i) Stílus ii) Stílus fogalma, stílusok összehasonlítása, tudományos stílus követelményei 4) hét (7-8 lecke) i) Az anyaggyőjtés és publikáció írás eljárás technikája ii) A tudományos közlemény részei iii) A publikáció tagolása 5) hét (9-10 lecke) i) Az eredmények közlése ii) Számok, mértékegységek, statisztikai értékelés, ábra és táblázat, diagram, fénykép stb. 6) hét (11-12 lecke) i) Diszkusszió, köszönetek és egyéb csatolmányok beszúrása ii) Az irodalomjegyzék összeállításának fontossága, követelményei 7) hét (13-14 lecke) A kutatói ismeretalkotás járulékos módszerei i) szaknyelvészet és alkalmazása ii) probléma megoldó gondolkodás fogalma 8) hét (15-16 lecke) i) A benyújtott kész publikáció lektorálása. ii) A nyilvános kutatói beszéd elemei iii) Az elıadás összeállítás extra követelményei iv) Felkészülés az elıadás megtartására 9) hét (17-18 lecke) Oktatási gyakorlat i) Kutatás átültetése az oktatásba ii) Kivonatkészítés iii) Szóhasználati gyakorlatok iv) Kreativitási gyakorlatok 10) hét (19-20 lecke) Szakdolgozat készítés I. i) Szakdolgozat fajták, típusok; eltérı igények ii) Formai követelmények – „Ahány ház, annyi szokás” 11) hét (21-22 lecke) Szakdolgozat készítés II. i) A leggyakrabban elıforduló típushibák ii) Mire vigyázzunk? 12) hét (23-24 lecke) i) Számítógépes szakirodalmi forráskutatás ii) Kutatómunka és publikációs tevékenység szervezése 13) hét (25-26 lecke) A könyvírás és szerkesztés I. i) Szerzı és kiadó ii) Kézirat 14) hét (27-28 lecke) A könyvírás és szerkesztés II. i) Szerkesztés ii) Korrektúra

15) hét (29-30 lecke) A könyvírás és szerkesztés III. i) Mőszaki szerkesztés