Kutatás-fejlesztés (K+F) az EU-ban, hazánkban és a mezőgazdaságban

Ökonómia

Kutatás-fejlesztés (K+F) az EU-ban, hazánkban és a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2015.10.30-án jelent meg a Statisztikai Tükör 2015/71. száma: „Kutatás-fejlesztés, 2014” címmel. Ez a tanulmány négy oldalon, (szöveggel, táblázatokkal és ábrákkal), valamint mellékletként még 88 táblázattal részletesen bemutatja a hazai K+F tevékenység helyzetét. Ennek ismerete azért fontos, mert hazánk, illetve mezőgazdaságunk az EU-ban nem a legjobbak között található, és előrehaladásunk főleg hozzáértésünk, szorgalmunk és K+F eredményeink javításától várható. Célszerű tehát áttekinteni, hogy e téren hogyan állunk, egyrészt az EU jobb mezőgazdasággal rendelkező országaihoz viszonyítva, másrészt azért, hogy lássuk, miként alakult K+F tevékenységünk az utóbbi években. Eredményeink az EU-ban Az egyes országok által elért eredményeket nagyon sokféle módon lehet mérni és értékelni, de legegyszerűbb az egy főre jutó GDP alakulását vizsgálni (1. táblázat). E téren az elmúlt években sajnálatosan lemaradtunk mind az EU-28 átlagához, mind az EU hat jobb mezőgazdasággal rendelkező (ezért nekünk is példát mutató) országokhoz viszonyítva. Így az egy főre jutó GDP nálunk az EU-28 átlagához viszonyítva 2000-2014 évek átlagos adatai szerint 67,1 %, 2014-ben pedig 69,6 %, az EU-6hoz viszont 2000-2014 átlaga csak 54,1 %, és 2014-ben 57,2 % volt. Ez annak ellenére alakult így, hogy 2000 és 2014 között hazánk jelentős javulást ért el, mert az egy főre jutó GDP 2014-ben a 2000. évi 100 %-hoz viszonyítva 176,8 %-ra nőtt, így az évenkénti átlagos növekedés 5,5 %, míg az EU-28-nál 4,2 %, az EU-6nál pedig csak 3,3 % volt. Hazánkban a GDP/fő változása 2014-ben – 2013-hoz viszonyítva – is kedvező, 5,6 %, mert az EU-28-nál csak 3,1 %, az EU-6-nál pedig 2,5 % lett. Az intenzívebb emelkedés ellenére az általunk elért GDP 2014-ben 25019 USD volt, a 28 tagország között a legjobbtól számítva a 24. Az utánunk következők: Lettország, Horvátország, Románia és Bulgária. A legjobb eredményt Luxemburg érte el, 97639 USD-t, a legrosszabbat Bulgária, 17926 USD-t. A kutatási-fejlesztési kiadások (általában) jól jellemzik az egyes országok fejlettségét. Ezt az ország GDP-jére, valamint egy főre vetítve lehet összehasonlítani (2. táblázat). Hazánk a GDP-re vetített K+F kiadásoknál kissé mérsékeltebb lemaradást produkált, mint a GDP termelésnél, bár az arány az évek során itt is szá­ mottevően javult, mert pl. 2013-ban a 2000 évit 179,5 %-ra teljesítettük. 2013-ban a hazai K+F kiadás/GDP aránya 1,4 % volt, ez Portugáliával azonos, így a 28 EU ország között a 13-14. helyet értük el. E téren a legjobb Finnország és Svédország volt 3,3 %-kal, míg a legrosszabb Románia 0,4 %-kal. E két összetevő alapján az egy főre jutó K+F kiadás hazánkban sokkal ros�szabb, mint az EU-28 és az EU-6 országok K+F ráfordításai, annak ellenére, hogy a hazai adat 2013-ban a 2000 évinek 298,2 %-a lett, és a 248 PPS/fő ráfordításunkkal a 28 EU ország között Mezőgazdasági Technika, 2015. december

a 18. helyen szerepelünk. A legjobb Svédország 1118 PPS/fő, a legrosszabb Románia 55 PPS/fő eredménnyel. A probléma azonban az, hogy a hazai K+F ráfordítás az EU-28 átlagához viszonyítva 2000-2013 években 42,8 %, 2013ban pedig 55,1 % volt, az EU-6-hoz hasonlítva pedig a 2000-2013 átlag csak 25,5 %, a 2013. évi pedig 33,2 % lett. Jellemző (hiba!) továbbá, hogy 2013-ban nálunk lényegesen kisebb arány volt a felsőoktatási K+F felhasználás, és nagyobb a kutatóintézeti, valamint a vállalkozási, mint a nyugati országokban (3. táblázat). A hazai helyzet változása A hazai K+F tevékenység elmúlt években bekövetkezett jelentős, (de nem elegendő!) javulását a 2. táblázat számai mellett a 4. táblázat adatai is bizonyítják. Így pl. 2002 és 2014 között 123,4 %-ra nőtt a kutatóhelyek száma, 157,5 %-ra a számított létszám, (ezen belül 175,2 %-ra a kutatók-fejlesztők száma,) a K+F ráfordítás pedig 257,2 %-ra. Ez utóbbiból a K+F költség 277,4 %-ra nőtt és 242,9 %-ra a beruházás, valamint mintegy háromszor nagyobb lett a vállalkozási és a külföldi ráfordítás aránya, mint az állami költségvetésé. Az évenkénti növekedés nem volt egyenletes, de a 2002-2014 évek átlagos változása minden jellemzőnél pozitív. Fontos azonban, hogy a 2008-2014 évek fejlődése – a 2002-2008. évekéhez viszo-

nyítva – a K+F helyek és az összes ráfordítás terén kissé kedvezőtlenebb volt. A mérsékelt növekedés oka főleg a 2008. évi válság, illetve ennek hatása lehetett. Az viszont nagyon kedvező, hogy a 2008-2014. évi átlag a rendkívüli körülmények ellenére is minden mutató esetében nőtt, és nem csökkent, és az is dicséretes, hogy 2002 valamint 2014 között a K+F ráfordítás évenkénti átlaga 9,4 %-kal nőtt, míg az infláció ez alatt az idő alatt átlagosan csak 4,8 %-kal lett nagyobb. 2014-ben nemzetgazdasági szinten kutatás-fejlesztésre 441,1 milliárd forintot fordítottunk, 5 %-kal többet, mint 2013-ban (4. táblázat). A K+F-ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya a 2013. évi 1,41 %-ról 2014-ben 1,38 %-ra változott, és mérséklődött a K+F-létszám részesedése az összes foglalkoztatottak létszámából (0,9 %). Az országban 2014-ben 2994 kutatóhely működött, 165-tel (5,2 %-kal) kevesebb, mint 2013-ban. A K+F tevékenységek tényleges létszáma a kutatóhelyek számánál kisebb ütemben (1,8 %-kal) 57,2 ezer főre, a K+F számított létszáma pedig (2,2 %-kal) 37,3 ezer főre csökkent. Ezzel szemben a kutatók tényleges és számított létszáma is emelkedett, 3,7, illetve 4,7 %-kal. Ennek következtében részarányuk szintén növekedett, így a teljes munkaidejű dolgozóra átszámított összes létszám több mint 70 %-a volt kutató. Az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású K+F-személyzet számított létszáma 20 %-kal, a segédszemélyzeté közel 12 %-kal lett kevesebb. A K+F ráfordításon belül 2014-ben a költségek összege 372,2 milliárd forint volt, 9,2 %-kal több az előző évihez képest. K+F beruházásra – a megelőző év magas bázisához képest – 14,2 %-kal kevesebbet, 63,5 milliárd forintot fordítottunk. A jelentős csökkenés ellenére ez az összeg még

1. táblázat   Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján [USD] Ország

2000

2007

EU-6 29932 39622 EU-15 30467 41598 Csatl. 13 13588 22796 EU-28 22 630 32 868 Magyarország 14 153 21 939 Magyaro./EU-6 % 47,3 55,4 Magyaro./EU-28 % 62,5 66,7 Belgium* 29 714 39 365 Dánia* 32 716 42 575 Egyesült Királyság* 25 853 36 234 Franciaország* 28 515 36 725 Hollandia* 33 244 44 066 Németország* 29 549 38 766 EU-28 súlyozott 24 145 33 188 Megjegyzés: *= EU-6 országok. Forrás: KSH.

2013

2014

42633 43191 25254 34 863 23 688 55,6 67,9 42 153 43 547 38 295 39 979 46 878 44 946 35 900

43717 44449 26160 35 958 25 019 57,2 69,6 43 139 44 625 39 826 40 538 47 960 46 216 36 869

2000- 2000- 2007- 2014/ 2014 2007 2014 2000 átlag átlag átlag % 37 403 38 479 20 576 30 167 20 236 54,1 67,1 37 211 39 617 33 663 35 062 41 425 37 441 31 157

33 990 35 150 17 465 26 939 17 938 52,8 66,6 33 810 36 830 30 680 32 077 37 432 33 109 28 024

41 094 42 198 23 965 33 732 22 748 55,4 67,4 40 881 42 774 36 968 38 256 45 747 41 937 34 544

146,1 145,9 192,5 158,9 176,8 121,0 111,3 145,2 136,4 154,0 142,2 144,3 156,4 152,7

20072014/ 20002007, % 120,9 120,1 137,2 125,2 126,8 104,9 101,3 120,9 116,1 120,5 119,3 122,2 126,7 123,3

39

Ökonómia 2. táblázat   Kutatási-fejlesztési kiadások Ország

2000 2007 2012

2013

20002013 átlag

2000- 20072007 2013 átlag átlag

A GDP %-ában [%] EU-6 2,02 2,04 2,32 2,35 2,13 2,04 2,23 EU-15 1,74 1,88 2,06 2,10 1,93 1,83 2,04 Csatl. 13 0,66 0,77 1,11 1,09 0,82 0,71 0,94 EU-28 1,27 1,37 1,62 1,61 1,42 1,32 1,53 Magyarország 0,78 0,97 1,30 1,40 1,04 0,93 1,16 Magyaro./EU-6, % 38,7 47,6 56,1 59,6 48,8 45,5 52,1 Magyaro./EU-28, % 61,5 71,0 80,4 86,7 73,3 70,1 76,2 Belgium* 1,9 1,8 2,2 2,3 2,0 1,9 2,1 Dánia* 2,2 2,5 3,0 3,1 2,6 2,4 2,9 Egyesült Királyság* 1,7 1,7 1,6 1,6 1,7 1,7 1,7 Franciaország* 2,1 2,0 2,2 2,2 2,1 2,1 2,2 Hollandia* 1,8 1,7 2,0 2,0 1,8 1,8 1,8 Németország* 2,4 2,5 2,9 2,9 2,6 2,4 2,7 EU–28 súlyozott 1,8 1,8 2,0 2,0 1,9 1,8 1,9 Egy főre jutó kutatási-fejlesztési kiadások vásárlóerő-egységben [PPS] EU-6 496 625 742 747 614 553 685 EU-15 443 611 664 672 571 511 645 Csatl. 13 71 135 210 211 132 99 171 EU-28 273 390 453 450 366 318 424 Magyarország 83 151 220 248 156 124 193 Magyaro./EU-6, % 16,8 24,1 29,7 33,2 25,5 22,4 28,2 Magyaro./EU-28, % 30,5 38,6 48,5 55,1 42,8 38,9 45,6 Belgium 472 547 706 714 559 499 625 Dánia 561 788 993 998 788 669 924 Egyesült Királyság 410 512 462 469 462 455 478 Franciaország 484 576 654 657 571 531 617 Hollandia 494 597 684 689 577 538 624 Németország 553 729 951 953 726 626 840 EU–28 súlyozott 329 439 509 514 421 376 475 Megjegyzés: *= EU-6 országok. Forrás: KSH.

2013/ 2000 %

20072013/ 20002007, %

116,5 120,8 166,0 127,3 179,5 154,0 141,0 121,1 140,9 94,1 104,8 111,1 120,8 111,1

109,4 111,4 131,7 115,2 125,4 114,6 108,8 112,0 122,1 100,6 103,6 101,5 111,6 107,1

150,7 151,5 296,0 164,9 298,2 197,9 180,8 151,4 177,9 114,4 135,7 139,5 172,3 156

123,8 126,3 173,3 133,1 156,1 126,1 117,2 125,2 138,2 105,1 116,1 116,0 134,2 126,4

3. táblázat   Kutatási-fejlesztési kiadások megoszlása, 2013-ban [%] Ország Üzleti vállalkozások EU-6 64,70 EU-15 61,08 Csatl. 13 46,38 EU-28 54,25 Magyarország 69,40 Magyaro./EU-6 107,3 Magyaro./EU-28 127,9 Belgium* 69,1 Dánia* 65,4 Egyesült Királyság* 64,5 Franciaország* 64,8 Hollandia* 57,5 Németország* 66,9 EU-28 súlyozott 63,5 Megjegyzés: *= EU-6 országok. Forrás: KSH.

Kutatóintézetek 9,57 11,37 21,55 16,10 14,90 155,7 92,6 8,8 2,4 7,3 13,1 10,7 15,1 12,3

Felsőoktatás 25,05 26,29 30,76 28,36 14,40 57,5 50,8 21,7 31,8 26,3 20,7 31,8 18,0 23,4

mindig 12 %-kal magasabb, mint a 2012. évi. A legnagyobb (46 %-os) visszaesés a kutatófejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél következett be, de 2014-ben a vállalkozások is 5,3 %-kal kevesebbet költöttek beruházásra, mint 2013-ban. Az országos K+F tevékenység változása mellett természetesen (nekünk) az is fontos, hogy az összesből hogyan részesedik az agrárium (az agrártudományok, illetve a mezőgazdaság). Az arány megítéléséhez segíthet az, ha figyelembe vesszük a mezőgazdaság részesedését a hazai összes GDP-ből, a beruházásból és a foglalkoztatásból (5. táblázat). Mivel ezek az arányok az elmúlt évtizedekben számottevően mérséklődtek, (de még így is sokkal ma­ gasabbak a nyugati országokénál,) és a GDP részesedés kedvezőtlenebb, mint a foglalkoztatásé valamint a beruházásé (ez utóbbi arány természetesen a mezőgazdaság számára pozitív eredmény), így napjainkban a GDP és a foglalkoztatás átlaga szerint (legalább) mint­ egy 4,2 %, míg ha mind a három mutatót fi­ gye­­lembe vesszük úgy 4,7 % „elvárható” ré­ sze­sedést vehetünk figyelembe az ország összes K+F tevékenységéből az agrárium szá­ ­mára. Ezzel szemben 2009 és 2014 között (6. táblázat), valmint 2014-ben (7-9. táblázatok) az „agrártudományok” (többnyire) ennél ked­ vezőbb arányban részesedtek azzal a különbséggel, hogy a vállalkozási szektornál különösen az összes ráfordítás (Ft) és az egy főre jutó K+F ráfordítás (Ft/fő) kisebb volt, és az egy főre jutó ráfordítás országos átlaga csak az államháztartási kutatóhelyeken érte el az országos átlagot (6 táblázat). Az adatok szerint ugyanis az agrártudományok az összes K+F létszámból (fő) 2009-2014-ben átlagosan évi 7,64 %-kal, 2014-ben 5,38 %-kal, az összes K+F költségből (Ft) 2009-2014-ben 5,94 %-kal, 2014-ben már „csak” 4,47 %-kal, tehát csökkenő arányban részesedtek, de ezek az arányok is jobbak, mint az elvárható, és így az egy főre jutó K+F ráfordítás a 2009-2014. évi átlagos 78,8 %-ról 2014-ben 83,1 %-ra nőtt (6. táblázat). Az „agrártudományok” a létszám és a ráfordítási hátránya miatt kevesebb „minősített”

4. táblázat   A hazai kutató-fejlesztő helyek számának, létszámának és ráfordításának változása A kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai A kutatás-fejlesztés ráfordításadatai (millió Ft) ebből ebből A K+F ráfordítások pénzügyi forrásai KutatóK+F K+F A K+F Évek fejlesztő tényleges számított kutató, segéd- ráfordítás K+F K+F vállalko- állami egyéb hazai külföldi helyek létszám létszám fejlesztő személyzet összesen költség beruházás zások költségv. források források száma összes fő összes fő 2002 2 426 48 727 23 703 14 965 4 936 171 470 134 166 26 125 50 936 100 392 2 369 17 773 2002, %     100,0 63,1 20,8 100,0 78,2 15,2 29,7 58,5 1,4 10,4 2013 3 159 58 237 38 163 25 038 7 748 420 100 340 797 73 917 196 614 150 728 3 151 69 607 2013, %     100,0 65,6 20,3 100,0 81,1 17,6 46,8 35,9 0,8 16,6 2014 2 994 57 185 37 329 26 213 6 833 441 092 372 190 63 454 212 972 147 703 3 046 77 371 2014, %     100,0 70,2 18,3 100,0 84,4 14,4 48,3 33,5 0,7 17,5 2014/2002, % 123,4 117,4 157,5 175,2 138,4 257,2 277,4 242,9 418,1 147,1 128,6 435,3 Az előző évi százalékában 2014/2013 94,8 98,2 97,8 104,7 88,2 105,0 109,2 85,8 108,3 98,0 96,7 111,2 2002-2008 átl. 102,8 101,4 102,7 103,4 101,5 109,8 112,1 105,8 115,2 106,3 107,5 110,6 2008-2014 átl. 100,8 102,1 105,4 106,1 104,4 108,8 108,4 113,9 110,3 104,6 111,1 116,8 2002-2014 átl. 102,0 101,8 103,9 104,6 103,0 109,4 110,4 110,0 112,2 105,7 109,9 115,5 Forrás: KSH, 2015/71. Statisztikai Tükör: Kutatás-fejlesztés, 2014.

40

Mezőgazdasági Technika, 2015. december

Ökonómia kutatóval, és mérsékeltebb „nagyon-tudományos” eredménnyel dicsekedhet (7. táblázat), de lényeges lemaradás e területen sincs. Ennek az oka (talán) az, hogy az agráriumban K+F tevékenységet végzők között kissé nagyobb arányban dolgoznak 45 évnél fiatalabbak és nők (8. táblázat). Mivel az agrártudományok terén csekélyebb a kutatók aránya, az egy főre jutó ráfordítás mérsékeltebb, a kutatókra vetített viszont kedvezőbb az átlagosnál. Ezek el­ lenére a mezőgazdaság (illetve az „agrárium”) K+F ráfordítása (a hazai viszonyok között) jónak ítélhető, mert az intézeti 17,9 %, a felsőoktatási 8,9 %, a vállalkozási 4,4 %, és az átlagos 6,9 % K+F ráfordítás jobb az elvárhatónál, de ezen kívül azért is, mert a 9. táblázat-

ban szereplő társadalmi-gazdasági célok szerinti felsorolásban az „agráriumot” nem csak a „Mezőgazdaság” címszónál feltüntetett ará­ nyok érintik. Az, hogy a mezőgazdaságban a vállalkozási szektor K+F tevékenysége (a 20092014 közötti javulás ellenére) nem jelentősebb, azért hiba, mert az egy főre jutó ráfordítás min­ den tudományágban a vállalkozásoknál a leg­ nagyobb. Az viszont még ennél is nagyobb hi­ba (?), hogy a felsőoktatási K+F helyeknél az egy főre jutó költség a legkisebb, holott a kutatás itt az oktatást is szolgálja, tehát a képzés során minden új dolgot be kellene mutatni. (Természetesen ezt a helyzetet úgy is lehet ér­telmezni, hogy a felsőoktatás K+F költsége azért kedvező, (illetve „hatékony”,) mert a költség megosz-

5. táblázat   A hazai mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaság összesenből (%) A bruttó hazai A A termékből beruhá- foglalkoz(GDP) zásból tatásból

Év 1990 1991-1995 1996-2000 2001-2005 2005-2010 2010 2011 2012 2013 2014 2010-2014 Forrás: KSH.

12,5 6,4 4,8 3,5 3,6 3,0 3,9 3,8 3,7 3,7 3,6

8,7 3,2 4,6 5,5 4,7 4,8 5,6 5,8 5,9 6,1 5,6

14,2 9,8 7,5 5,7 4,6 4,6 4,9 5,0 4,7 4,6 4,8

6. táblázat   A hazai kutató-fejlesztő helyek létszáma és K+F ráfordítása Szektor, tudományág Vállalkozási Összesen Agrártudományok agrártud. % Államháztartási Összesen Agrártudományok agrártud. % Felsőoktatási Összesen Agrártudományok agrártud. % Együtt Összesen Agrártudományok agrártud. % Vállalkozási Összesen Agrártudományok agrártud. % Államháztartási Összesen Agrártudományok agrártud. % Felsőoktatási Összesen Agrártudományok agrártud. % Együtt Összesen Agrártudományok agrártud. %

2009

2010

2011

13 189 14 999 17 220 775 775 899 5,88 5,17 5,22         8 234 8 225 8 480 1 150 1 131 1 134 13,97 13,75 13,37 8 372 922 11,01   29 795 2 847 9,56

8 256 804 9,74   31 480 2 710 8,61

8 260 822 9,95   33 960 2 855 8,41

2012 2013 2014 A K+F helyek létszáma (fő) 19 997 919 4,60 7 605 887 11,66

22 244 1 075 4,83  

7 765 910 11,72

2009-2014 átl.

22 177 1 043 4,70  

7 215 253 3,51

2014/ 2009 %

18 304 914 5,00  

8 130 8 154 7 937 792 765 713 9,74 9,38 8,98       35 732 38 163 37 329 2 598 2 750 2 009 7,27 7,21 5,38 A K+F ráfordítások (millió Ft) 

7 921 911 11,50

 

2009 %*

168,1 134,6 80,04     87,6 22,0 25,11  

8 185 803 9,81   34 410 2 628 7,64

94,8 77,3 81,57       125,3 70,6 56,32  

171 226 185 548 210 073 238 671 291 679 315 499 6 423 7 989 9 784 8 308 12 986 12 034 3,75 4,31 4,66 3,48 4,45 3,81               60 003 57 450 53 035 52 528 62 572 60 608 8 101 7 312 6 764 6 732 6 664 2 547 13,50 12,73 12,75 12,82 10,65 4,20

235 449 9 587 4,07

184,3 187,4 101,68     101,0 31,4 31,12  

62 633 61 819 6 403 5 203 10,22 8,42     299 159 310 211 20 927 20 505 7,00 6,61

63 223 5 536 8,76   361 797 21 476 5,94

95,1 80,4 84,54       147,4 94,3 63,93  

12,8 10,4 80,88

109,6   139,2   127,04     115,3   142,9   123,95  

67 924 66 958 60 464 59 537 5 429 5 687 5 344 5 146 7,99 8,49 8,84 8,64         336 537 363 683 420 100 441 092 21 977 20 727 24 994 19 726 6,53 5,70 5,95 4,47 A K+F ráfordítások (millió Ft/fő)

Vállalkozási Összesen 13,0 12,4 12,2 11,9 Agrártudományok 8,3 10,3 10,9 9,0 agrártud. % 63,84 83,33 89,21 75,74 Államháztartási           Összesen 7,3 7,0 6,3 6,9 Agrártudományok 7,0 6,5 6,0 7,6 96,67 92,56 95,37 109,88 agrártud. % Felsőoktatási Összesen 7,5 7,5 8,2 8,2 Agrártudományok 6,9 6,5 6,6 7,2 agrártud. % 92,83 86,43 80,31 87,19 Együtt         Összesen 10,0 9,9 9,9 10,2 Agrártudományok 7,4 7,6 7,7 8,0 agrártud. % 73,21 76,78 77,68 78,38 Megjegyzés: * = szektoronként az együtt (összesen) %-ában. Forrás: KSH, 2015/71. Statisztikai Tükör: Kutatás-fejlesztés, 2014. Mezőgazdasági Technika, 2015. december

13,1 12,1 92,13 8,1 7,3 90,88 7,4 7,0 94,21   11,0 9,1 82,57

14,2 11,5 81,10  

8,4 10,1 119,82 7,5 7,2 96,22   11,8 9,8 83,10

 

57 699 6 353 11,01

7,3 7,4 101,28 7,7 6,9 89,34   10,5 8,3 78,81

 

 

100,3 103,9 103,65   117,7 133,6 113,50

             

44,3 27,2

27,6 40,4

28,1 32,4

100,0 100,0

57,2 30,7

20,1 38,7

20,9 30,6

100,0 100,0

2014 %*  

   

   

   

   

   

   

   

 

59,4 51,9

19,3 12,6

21,3 35,5

100,0 100,0

71,5 61,0

13,7 12,9

13,5 26,1

100,0 100,0

                               

41

Ökonómia lik az oktatás és a kutatás között, valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy a ku­tatás és az oktatás két különböző feladat.) Fontos továbbá megjegyezni, hogy az egyes fajlagos mutatók nem csak a kutatóhelyek, ha­nem a tudományágak szerint is nagymértékben eltérnek. Így az egy foglalkoztatottra jutó K+F költség

átlagos adata 9971 ezer Ft/fő, az agrártudományoknál 8155 (81,8 %), a műszaki tudományoknál 13291 (133,3 %) és a bölcsésztudományoknál 5214 ezer Ft/fő (52,3 %). Hasonlóan eltérő az egy kutató-fejlesztőkre jutó költség is, melynek átlaga 14199 ezer Ft/fő, ez az agrártudományoknál 17120 (120,6 %), a műszaki tudomá-

7. táblázat   A hazai kutató-fejlesztő helyek fontosabb adatai 2014-ben K+F helyek száma

K+F ráfordítás [millió forint]

KutatóTudományág fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Mindösszesen 136 Agrártud. össz. 7 agrártud. % 5,15

Tudományág

Mindösszesen Agrártud. össz. agrártud. %

Tudományág

Mindösszesen Agrártud. össz. agrártud. %

Tudományág

FelsőVállaloktatási kozási Az Az K+F kutatókutatóÖsszesen összesből összesből ráfordítás fejlesztő fejlesztő költség beruházás hely hely 1 288 1 570 2 994 441 092 372 190 63 454 104 110 221 19 726,2 16 384,1 3 342,2 8,07 7,01 7,38 4,47 4,40 5,27 A K+F helyeken foglalkoztatottak létszáma Ebből Ebből K+F K+F Fő/K-F foglalkoz- kutatók, foglalkoz- kutatók, segédsegédhely tatottak tatottak fejlesztők személyzet fejlesztők személyzet tényleges létszám, fő számított létszám, fő 57 185 39 190 10 069 37 329 26 213 6 833 12,5 3 278 1 540 917 2 009 957 622 9,1 5,73 3,93 9,11 5,38 3,65 9,10 72,9 A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya Tudomány Tudomány Akadémiai Akadémiai rendes rendes kandikandiÖsszesen vagy leve- doktora vagy leve- doktora dátusa dátusa lező tag lező tag (PhD, DLA) (PhD, DLA) szám, fő a kutatók, fejlesztők %-ában 225 1 686 13 897 15 808 0,6 4,3 35,5 9 65 765 839 0,6 4,2 49,7 4,00 3,86 5,50 5,31 100,00 97,67 140,00 A megjelent tudományos publikációk száma Magyar nyelvű Idegen nyelvű Tudományos szakfolyókönyvek akadémiai külföldi könyvek és elfogadott szakfolyó- publikáiratokban és aktákban könyvértekezéiratokban ciók megjelent könyvfejezetek sek összesen cikkek fejezetek megjelent cikkek

Mindösszesen 7 716 11 718 1 560 3 406 2 406 Agrártud. össz. 295 958 41 133 236 agrártud. % 3,82 8,18 2,63 3,90 9,81 Forrás: KSH, 2015/71. Statisztikai Tükör: Kutatás-fejlesztés, 2014.

13 397 534 3,99

40 203 2 197 5,46

8. táblázat   A kutatók létszáma 2014-ben [fő] 25 évesnél 25-34 35-44 45-54 55-64 65 éves és Összefiatalabb éves éves éves éves idősebb sen Kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kötségvetési kutatóhelyeken  Összesen 123 1 798 1 995 1 177 1 009 155 6 257 Agrártudományok 3 47 68 31 36 9 194 agrártud. % 2,44 2,61 3,41 2,63 3,57 5,81 3,10 A nők aránya össz. % 41,5 47,9 40,4 46,4 38,7 21,9 43,0 agrártud.% 33,3 55,3 60,3 38,7 36,1 . 47,9 Felsőoktatási kutató-fejlesztő helyeken  Összesen 90 3 185 5 160 3 627 3 166 697 15 925 Agrártudományok 5 196 302 199 147 34 883 agrártud. % 5,56 6,15 5,85 5,49 4,64 4,88 5,54 A nők aránya össz. % 33,3 43,6 43,4 37,3 33,0 21,2 39,0 agrártud.% 60,0 59,2 40,1 33,7 29,3 23,5 40,5 Vállalkozási kutatóhelyeken  Összesen 605 7 154 5 617 2 170 1 199 263 17 008 Agrártudományok 5 158 144 72 61 23 463 agrártud. % 0,83 2,21 2,56 3,32 5,09 8,75 2,72 A nők aránya össz. % 18,5 16,0 18,4 20,1 20,4 13,3 17,7 agrártud.% 40,0 43,7 36,8 15,3 16,4 13,0 32,0 A kutatók létszáma összesen  Összesen 818 12 137 12 772 6 974 5 374 1 115 39 190 Agrártudományok 13 401 514 302 244 66 1 540 agrártud. % 1,59 3,30 4,02 4,33 4,54 5,92 3,93 A nők aránya össz. % 23,6 28,0 31,9 33,5 31,2 19,5 30,4 agrártud.% 46,2 52,6 41,8 29,8 27,0 16,7 38,9 Forrás: KSH, 2015/71. Statisztikai Tükör: Kutatás-fejlesztés, 2014. Tudományág

42

45 évnél fiatalabb, %

     

     

     

     

62,6 60,8

53,0 57,0

78,6 66,3

65,6 60,3

nyoknál 19129 (134,7 %), a bölcsésztudományoknál pedig 6429 ezer Ft/fő (45,3 %). (9. táblázat). E két mutatónál azért van számottevő különbség, mert a hazai összes K+F területen foglalkoztatottból 5,73 % dolgozik az ag­rártudományok terén, míg az itt dolgozó ku­ tatók aránya az összes kutatóból csak 3,93 %, a segédszemélyzeté pedig 9,11 %, illetve a kutatók-fejlesztők aránya az összes K+F területen foglalkoztatottból 68,5 %, míg ez az agrártudományoknál csak 47,0 % (7. táblázat). Az egy főre jutó K+F költség mellett az egyes szektoroknál és tudományágaknál felhasznált összes ráfordítás (millió Ft) változása is jelentősen eltérő volt. Ez az összes K+F tevékenységnél átlagosan a 2009 évit 100 %-nak te­kintve 2014-ben 147,4 %-ra nőtt. Az összesből a vállalkozási szektornál felhasznált 184,3 %-ra, az államháztartásinál 101,0 %-ra, míg a felsőoktatásinál 95,1 %-ra módosult. A változás a műszaki tudományoknál 179,9 %, a természettudományoknál 140,0 %, az orvostudományoknál 130,7 %, az agrártudományoknál 94,3 %, a társadalomtudományoknál 84,1 %, a bölcsészettudományoknál pedig 82,0 % volt. A fenti arányokhoz azonban figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy 2009 és 2014 között az infláció mintegy 20,2 %-kal nőtt, másrészt azt, hogy a műszaki-, a természettudomány- és az orvostudomány területein általában nagyobb befektetés szükséges, mint a bölcsészet-vagy társadalomtudományoknál. Az indokolható különbségek ellenére felmerülhet a kérdés, hogy ezek a jelentősen eltérő költségváltozások helyes irányt mutatnak-e? A hazai K+F ráfordítás „eredményei” Természetesen nem lehet megbecsülni azt, hogy a K+F ráfordítás milyen kapcsolatban van a GDP „termelés”, az életszínvonal, az emberi elégedettség, vagy a politikai hangulat alakulásával. Tény azonban, hogy nálunk országosan és az agráriumban is a K+F ráfordítás a közelmúltban jelentősen nőtt, ennek ellenére lemaradásunk a fejlett országokhoz viszonyítva nem csökkent számottevően. Különösen kimutatható ez a mezőgazdaságban, ahol az eredmények (a fajlagos hozamokat, és több év átlagát tekintve, de a 2014. év jó hozamait is figyelembe véve) csak nagyon mérsékelt javulást mutatnak (lásd a 10. táblázatot, és a Mezőgazdasági Technika 2015. 3. szám 40-43. oldatain közölt cikket). Figyelemre méltó, hogy az 1960-1970-hez képest az 1971-1990es évek eredményei lényegesen javultak, míg a rendszerváltás utáni 20 év fajlagos hozamai csak mérsékelten haladták meg a rendszerváltás előtti 20 év átlagát. Ehhez hasonlóan 20052009-hez viszonyítva 2010-2014-átlaga is csak esetenként, és csak kis mértékben volt jobb, de pl. a bruttó termelési érték (1960=100 %) még csökkent is. Okokat természetesen lehet keresni, de tény, hogy a gyakorlat „eredményein” a jelentősen növekedő K+F ráfordítás nem tükröződik, hacsak az nem számít eredményMezőgazdasági Technika, 2015. december

Ökonómia nek, hogy a rendszerváltás utáni történések és a 2008-as válság hatására a mezőgazdaság hozama nem mérséklődött számottevőbben. Az eredmények stagnálásának oka lehet, hogy a K+F tevékenység (esetleg) nem „állít elő megfelelő mennyiségű és minőségű használható terméket”, (példa lehet erre az energiafű, a cu­ kor­cirok stb. kutatása), vagy a jelenlegi gyakorlat (a törpe gazdaságok nagy száma, az alacsony képzettség stb. miatt) nem tudja széles körben hasznosítani a K+F tevékenység egyébként „értékes” elméleti és gyakorlati eredményeit. Összegzés Hazánk és mezőgazdaságunk teljesítményének lemaradása az EU-28 átlagától, de különösen az élenjáró mezőgazdasággal rendelkező, és az EU-28 teljes GDP-jének 61-62 %-át előállító 6 ország adataihoz viszonyítva nagyon jelentős. Ezzel szemben nálunk a propaganda (szinte minden területen) többnyire csak számottevő sikerekről szól, pedig ha a hibáinkat, és ennek okait nem látjuk, aligha tudunk előre lépni. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdaságunkra, ahol a rendszerváltás óta (esetenként?) a fejlettebb országokban alkalmazottal ellentétes irányú változások zajlanak. Tudomásul kellene végre venni, hogy kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértés esetén, nagyobb birtokokon, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű gépekkel lehet elérni, és a mezőgazdaságban is az adott lehetőségek legjobb kihasználására kellene törekedni úgy, hogy e mellett minimalizáljuk a környezet szennyezését, és (fenntartható módon) növeljük a termelés hatékonyságát. Mindez azt jelenti, hogy ha a rendszerváltás utáni mezőgazdasági politikát folytatjuk, az élenjáró EU országoktól egyre jobban lemaradunk. Ez azonban jelentős gondot okoz, mert a Föld lakóinak száma gyors ütemben nő, az élelmiszerek iránti igény mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben egyaránt fokozódik, a klíma kedvezőtlen változása és a technika mérséklődő fejlődése pedig a termésho-

zamok növelését korlátozza, így a mezőgazdasági termelés felértékelődik, az élelmiszerek ára emelkedik, a mezőgazdasági termékek iránti verseny világméretűvé válik. Ezért minél előbb célszerű volna elgondolkozni azon, hogy a hazánkban „elképzelt” önellátásra

berendezkedő „családi” gazdaságok a várható lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között, és élesedő versenyben hogyan boldogulnak majd. Dr. Gockler Lajos

9. táblázat   A hazai kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói és megoszlása 2014-ben K+F intézet és Felsőoktatási Vállalkozási egyéb K+F hely K+F hely kutatóhely Egy teljes munkaidejű foglalkoztatottra jutó K+F-költség, ezer forint Természettudomány 7 655 7 470 8 460 Műszaki tudomány 8 934 8 115 14 022 Orvostudomány 7 733 6 322 9 235 Agrártudomány 8 284 6 483 9 268 Társadalomtudomány 6 768 6 753 8 231 Bölcsészettudományok 4 309 6 004 7 382 Összesen (átlag) 7 270 6 931 11 937 Az összesen %-a 72,9 69,5 119,7 Egy teljes munkaidejű kutatóra, fejlesztőre jutó K+F-költség, ezer forint Természettudomány 12 251 10 159 11 122 Műszaki tudomány 17 869 11 223 19 910 Orvostudomány 9 306 10 405 15 416 Agrártudomány 13 698 11 761 23 519 Társadalomtudomány 8 832 7 548 10 899 Bölcsészettudományok 5 833 6 795 11 073 Összesen (átlag) 10 982 9 387 16 995 Az összesen %-a 77,3 66,1 119,7 K+F-költségek megoszlása, % Bérek és jövedelmek 65,3 72,2 54,9 Egyéb költség 34,7 27,8 45,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 A K+F ráfordítás megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint, % A Föld kutatása és hasznosítása 5,2 3,2 0,2 Környezet 3,2 5,7 1,5 A világűr kutatása és hasznosítása 1,0 0,1 0,1 Közlekedés, telekommunikáció és 4,5 5,6 14,5 egyéb infrastruktúra Energia 0,5 2,2 1,9 Az ipari termelés és technológia 7,2 9,1 52,8 Egészség 18,0 22,3 21,2 Mezőgazdaság 17,9 8,9 4,4 Oktatás 6,6 22,4 0,6 Kultúra, rekreáció (szabadidő), 2,2 2,0 0,6 vallás és tömegkommunikáció Politikai és társadalmi rendszerek, 6,4 4,5 0,7 struktúrák és folyamatok Általános tudásszint fejlesztése 27,2 13,7 1,0 Védelem 0,1 0,3 0,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, 2015/71. Statisztikai Tükör: Kutatás-fejlesztés, 2014. Tudományág

Átlago- Átlagosan san, % 8 051 13 291 7 435 8 155 6 941 5 214 9 971 100,0

 

1,3 2,3 0,2

80,7 133,3 74,6 81,8 69,6 52,3 100,0     79,2 134,7 79,5 120,6 58,3 45,3 100,0                  

11,9

 

1,7 40,5 20,9 6,9 4,4

         

1,0

 

2,1

 

6,4 0,4 100,0

     

11 253 19 129 11 285 17 120 8 285 6 429 14 199 100,0 59,0 41,0 100,0

10. táblázat   A mezőgazdaság egyes fontosabb fajlagos teljesítményadatainak változása Év 1960-70 1971-90 1991-2010 2010 2011 2012 2013 2014 2005-09 2010-14 1971-90/1960-70, % 1991-2010/1971-90, % 2010-14/ 2005-09, % Max. term. éve adata Forrás: KSH

Búza

Kukorica

2 100 4 216 4 008 3 710 4 200 3 750 4 640 4 730 4 198 4 206 200,8 95,1 100,2 1 988 5 450

2 891 5 215 5 565 6 470 6 500 4 000 5 440 7 820 6 394 6 046 180,4 106,7 94,6 2 014 7 820

Mezőgazdasági Technika, 2015. december

NapraRepceforgómag mag termésátlag kg/ha 1 031 1 200 1 705 1 579 1 914 1 857 1 930 2 050 2 370 2 250 2 140 2 510 2 490 2 690 2 690 3 270 2 294 2 352 2 324 2 554 165,3 131,6 112,3 117,6 101,3 108,6 2 014 2 014 2 690 3 270

Cukorrépa

Burgonya

28 247 35 967 42 545 59 090 56 510 47 090 52 660 69 200 52 752 56 910 127,3 118,3 107,9 2 014 69 200

9 275 15 487 18 423 20 420 25 860 20 540 21 690 25 580 21 796 22 818 167,0 119,0 104,7 2 014 25 580

Tehéntej liter/év

Tyúktojás db/év

2 300 3 646 5 624 6 696 6 670 6 922 6 933 7 248 6582 6 894 158,5 154,2 104,7 2014 7 248

95 147 205 218 214 217 208 214 212,2 214 155,9 139,2 100,9 2007, 2010 218

Növénytermelés

Állattenyésztés

Mezőgazg. összesen

a bruttó term. ért. indexe 1960=100 109,5 116,2 112,2 152,8 187,2 167,2 134,3 131,4 135,1 128 106 125 154 108 141 129 108 126 157 107 143 178 111 157 152,8 118,0 142,6 149,2 108,0 138,4 139,5 161,1 149,0 87,9 70,2 80,8 97,6 91,5 97,1 1914 1984 1982, 1984 178 214 188

43