Kutatás és fejlesztés, 2009

Internetes kiadvány – www.ksh.hu © Központi Statisztikai Hivatal

2010. szeptember ISSN 1419-9033

Kutatás és fejlesztés, 2009

Tartalom A kutatás-fejlesztési tevékenység 2009. évi adatai ....................2 A vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési tevékenysége.............6 A felsőoktatási szektor kutatás-fejlesztési tevékenysége ...........8 Az államháztartási szektor kutatás-fejlesztési tevékenysége....10 Táblázatok Módszertan

Elérhetőségek

www.ksh.hu

A kutatás-fejlesztési tevékenység 2009. évi adatai A gazdaság hosszú távú fejlődésének elengedhetetlen feltétele az intenzív kutatásfejlesztési tevékenység. A lisszaboni, majd az EU 2020 stratégiákkal összhangban Magyarországon is évek óta kiemelt jelentőségű ez a terület. Ennek is köszönhetően elsősorban a vállalkozások K+F aktivitása erősödött, és 2009-ben a gazdasági válság ellenére a kutatásfejlesztési tevékenység a korábbi éveknél is dinamikusabban fejlődött. 2009-ben a K+F ráfordítások összege 2008-hoz képest 12,3%-kal emelkedett, elérte 299,2 milliárd forintot, a GDP 1,15%-át, ami 1990 óta a legmagasabb arány. Nemzetgazdasági szinten az összes foglalkoztatott 0,8%-ának tevékenysége kapcsolódott közvetlenül a kutatás-fejlesztéshez, szemben az előző évi 0,7%-kal. A kapcsolódó beruházások arányának növekedése a nemzetgazdasági beruházásokon belül tovább folytatódott: 0,75% volt, 0,13 százalékponttal magasabb, mint 2008-ban. (Az arányszámok esetében figyelembe kell venni, hogy 2009-ben mind a GDP, mind a beruházások /folyó áras/ értéke kisebb volt az előző évinél.) 1. tábla A kutatás-fejlesztés fő mutatószámai A kutató-fejlesztő helyek Év

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

létszáma1 az összes foglalkoztatott százalékában

ebből: kutatók, fejlesztők

0,61 0,59 0,61 0,59 0,59 0,60 0,66 0,66 0,71 0,79

beruházásai a nemzetgazdasági beruházások százalékában 0,64 0,76 0,77 0,76 0,61 0,73 0,90 0,60 0,62 0,75

0,37 0,38 0,39 0,38 0,39 0,41 0,45 0,44 0,48 0,53

ráfordításai a bruttó hazai termék (GDP) százalékában 0,82 0,94 1,01 0,95 0,89 0,95 1,00 0,97 1,00 1,15

2009-ben a közel 2900 kutatóhelyen 52,5 ezren foglalkoztak kutatással és fejlesztéssel, 4,5%-kal többen, mint 2008-ban. A teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám a ténylegesnél intenzívebben, 8,7%-kal nőtt, és megközelítette a 30 ezret. A mintegy 20 ezer kutató munkáját 5,5 ezres segédszemélyzet közreműködésével végezte. A létszám mindkét kategóriában emelkedett, de a kutatóké, fejlesztőké intenzívebben, így a 100 kutatóra jutó segédszemélyzet létszáma 27,5 főre csökkent. Az egyéb fizikai és nem fizikai dolgozók létszáma viszont az átlagot meghaladóan, 14,8%-kal (4,2 ezer főre) bővült. A változások a munkakörök szerinti összetételt nem módosították jelentősen: a kutatók kétharmados részesedése az összlétszámból lényegében változatlan maradt. Az egy kutatóhelyre jutó létszám 10,3 fő volt, 0,6 fővel több, mint 2008-ban. 1

Teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám.

-2-


2. tábla A számított létszám összetétele K+F munkakörök szerint 2008

Munkakör Kutatók, fejlesztők Segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai dolgozók Összesen

fő

2009 %

fő

%

Létszámváltozás (2008 = 100%)

18 504

67,5

20 064

67,3

108,4

5 237

19,1

5 527

18,6

105,5

3 662

13,4

4 204

14,1

114,8

27 403

100,0

29 795

100,0

108,7

Hazánkban 2009-ben 625 külföldi állampolgárságú kutató és 323 ösztöndíjas dolgozott, 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a magyar kutatók közül 454-en, közel 18%-kal többen végeztek kutatás-fejlesztési tevékenységet munkavállalóként, illetve ösztöndíjasként az országhatárokon kívül. A K+F személyzet iskolai végzettsége az elmúlt évihez képest lényegesen nem változott. A kutatással foglalkozók több mint háromnegyede rendelkezett diplomával, közülük minden harmadiknak tudományos fokozata is volt. (A kutatók gyakorlatilag valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, 37%-uk PhD-fokozatot is szerzett.) Az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya 4% alatt maradt (döntő többségük kisegítő személyzet). A kutatók életkor szerinti összetétele kedvezően alakult: a 45 évesnél fiatalabbak aránya 56,7%-ról 58,4%-ra emelkedett az idősebbek rovására. 2009-ben központi költségvetési forrásból K+F célokra2 összesen 119,6 milliárd forintot fizettek ki, 5 milliárddal többet az előző évinél. Változatlanul az általános tudásszint fejlesztését szolgáló kutatásokra – ezen belül a természettudományos kutatásokra – folyósították a legtöbb pénzt, és a felsőoktatás 2009-ben is prioritást élvezett. A K+F ráfordítások pénzügyi forrásainak összetétele kismértékben módosult. Bár 2008-hoz hasonlóan továbbra is a vállalkozások finanszírozták a kutatás-fejlesztés legnagyobb hányadát (139 milliárd forintot), az elmúlt évek felfelé ívelő tendenciáját megtörve részarányuk 48,3%-ról 46,4%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a központi állami költségvetés hányada – az átlagot meghaladó, közel 13%-os növekedése következtében – csekély mértékben, 0,2 százalékponttal több lett a 2008. évihez képest, és elérte a 42%-ot. Ez alapvetően annak következménye, hogy a GOP3 keretéből felhasznált összegek majdnem megnégyszereződtek, s a Technológiai Innovációs Alapból származó források is 19%-kal lettek magasabbak. Összességében a külföldi források bővültek a legnagyobb mértékben (32%kal), ezáltal részesedésük is jelentősen nőtt, 2009-ben már közel 11%-ot ért el. A nonprofit szervezetek szerepe a finanszírozásban változatlanul elhanyagolható.

2 3

Ún. GBAORD-mutató. Gazdaságfejlesztési Operatív Program.

-3-

www.ksh.hu

1. ábra

Forrás

A K+F ráfordítások forrásainak és felhasználásának áramlása szektorok szerint, 2009

Állami költségvetés

Vállalkozások

Külföld

Nonprofit

138 892 millió Ft

32 620 millió Ft

2052 millió Ft

125 595 millió Fta) 46 176 millió Ft

4474 millió Ft 22 902 millió Ft

47 625 millió Ft

5244 millió Ft

26 496 millió Ft 7576 millió Ft

Felhasználás

328 millió Ft

Államháztartási szektor 60 003 millió Ft

a) A szektorok szerint nem osztható összegekkel

9720 millió Ft

121 596 millió Ft

1493 millió Ft

231 millió Ft

Vállalkozási szektor 171 225 millió Ft

Felsőoktatási szektor 62 633 millió Ft

együtt.

2009-ben a ráfordítások túlnyomó részét, 88,1%-át a K+F költségek tették ki, melyek összege 258,8 milliárd forint volt. Az összes kiadást meghaladó (15%-os) növekedés következtében a K+F beruházások értéke elérte a 35 milliárd forintot, és részarányuk is 0,2 százalékponttal meghaladta a 2008. évit. A korábbi évekhez hasonlóan a személyi jellegű ráfordítások tették ki az összes költség közel 56%-át, a beruházásokon belül pedig a gépek beszerzésére fordított összegek adták a túlnyomó részt (2009-ben 77%-ot), 7 százalékponttal többet, mint az előző évben. A tudományos kutatás a teljes K+F ráfordítás 59,3%-át (ezen belül az alapkutatás 23,8%-ot) tette ki. A kísérleti fejlesztés aránya 40,7% volt, 0,8 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kutatás-fejlesztési tevékenység tudományági összetétele érzékelhetően változott. A ráfordítások átlagosnál gyorsabb növekedése következtében a természettudományok részesedése 1,9 százalékponttal nőtt, a műszaki tudományoké pedig 0,6 százalékponttal lett több az előző évinél, a többi tudományterület (elsősorban a bölcsészettudományok) rovására. Ez alapvetően két ágazat, az informatika és a villamosmérnöki tudományok kiemelkedő fejlődésének tudható be – noha a leginkább az automatika és robottechnika ráfordítása nőtt (ötszörösére), jelenlegi súlya az összes kiadáson belül még nem meghatározó. Csak árnyalatnyit mérséklődött a kutatás-fejlesztés erőteljes területi koncentrációja. A kutatóhelyek közel fele továbbra is Közép-Magyarországon működött, ahol a kutatók több -4-


mint 60%-a dolgozott, és az összes K+F ráfordítás majdnem kétharmadát is itt költötték el. Dél-Alföld kutatás-fejlesztési tevékenysége fejlődött a legintenzívebben, ezzel pozícióját is jelentősen erősítette. 3. tábla A kutatás-fejlesztési tevékenység jellemző mutatóinak régiónkénti megoszlása 2009-ben (%) Régió Közép-Magyarország

Kutató-helyek száma

K+F tényleges létszám

K+F számított létszám

Ebből tudományos kutató, fejlesztő

K+F ráfordítás

47,6

57,2

62,9

64,7

65,5

Közép-Dunántúl

6,5

5,2

5,5

5,4

5,6

Nyugat-Dunántúl

7,9

5,9

5,2

4,9

4,8

Dél-Dunántúl

7,2

6,3

4,0

3,7

2,5

Észak-Magyarország

7,2

5,2

4,4

4,4

4,1

Észak-Alföld

11,2

9,5

8,6

8,2

10,0

Dél-Alföld

12,4

10,7

9,4

8,7

7,7

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

A K+F eredményeinek mérésére általában két – a publikációkkal, illetve a szabadalmakkal kapcsolatos – mutatószámcsoport szolgál. Összességében a kutatóhelyeken 2009-ben 8800 könyvet, könyvfejezetet írtak, ezek több mint egynegyedét idegen nyelven. A megjelent cikkek száma 29,5 ezer volt, 44%-uk idegen nyelvű. A 100 kutatóra jutó könyvek száma évek óta változatlan (44), a cikkeknél viszont csökkenés figyelhető meg: számuk 160-ról 147-re esett vissza. Ez részben azzal magyarázható, hogy a cikkek szerepét az elektronikus formában megjelent tudományos művek vették át, amelyeknél viszont jelentős növekedés mutatkozott. A konferenciakiadványokból is lényegesen, 9,2%-kal több jelent meg 2009-ben, mint 2008-ban. A szabadalmi tevékenység is megélénkült. A 2005 óta tartó folyamatos csökkenés után 2009-ben 6,3%-os növekedést tapasztaltunk, így összesen 821-re emelkedett a nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma. Ezen belül a hazai bejelentéseké dinamikusan, mintegy 10,9%-kal bővült, a külföldieké azonban tovább csökkent. 2009-ben közel 2700 volt az elfogadott szabadalmak száma, ami még jelentősebb, 22%-os emelkedést jelent. A nemzetgazdaság kutatás-fejlesztési tevékenységében a három szektor – a vállalkozási, az államháztartási (amely a kutató-fejlesztő intézeteket és egyéb kutatóhelyeket foglalja magába), és a felsőoktatási – általában más-más szerepet tölt be. Ezen túlmenően az egyes szektorokhoz tartozó kutatóhelyek feladata, súlya is eltérő. Ebből adódik, hogy a gazdasági változások, tudományos kihívások nem azonosan érintik a különböző típusú K+F helyeket, ezért érdemes részletesebben elemezni a K+F tevékenység alakulását szektoronként is.

-5-

www.ksh.hu

4. tábla A kutatás-fejlesztési tevékenység jellemző mutatóinak szektoronkénti megoszlása 2009-ben (%) Kutatóhelyek száma

Szektor Vállalkozási Felsőoktatási Államháztartási Összesen

K+F tényleges létszám

45,1 48,1 6,8 100,0

K+F számított létszám

31,4 49,4 19,2 100,0

Ebből kutató

44,3 28,1 27,6 100,0

K+F ráfordítás

44,7 30,7 24,6 100,0

58,3 21,3 20,4 100,0

A vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési tevékenysége A vállalkozások kutatás, fejlesztési tevékenységének kiemelt elemzése különösen indokolt. Egyrészt itt érzékelhető legmarkánsabban a K+F gazdasági fejlődésre gyakorolt közvetlen hatása, másrészt az utóbbi években e terület fejlődött a legdinamikusabban, melynek következtében szerepe mind jelentősebbé válik. 2009-ben 1307 kutatóhely működött a vállalkozási szektorban, 13,2%-kal több, mint az előző évben. Közel kétharmaduk már 2008-ban is; egyharmaduk 2006 óta folyamatosan végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet. 2. ábra A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek főbb adatainak megoszlása létszám-kategóriák szerint 2009-ben 100% 80% 60%

11 16 24

40% 20%

46

0% Kutatóhely ek száma

Ismeretlen

41

42

22

21

22

21

11

14

15

K+F ráfordítás

K+F foglalkoztatottak


tény leges létszáma

számított létszáma

62

13 14

0–9

10–49

50–249

250–

Létszám-kategória (fő)

A vállalkozási kutatóhelyek több mint felében a foglalkoztatottak száma nem éri el a 20 főt, és mindössze 139 (11%) a legalább 250 fős vállalat. Az összes K+F számított létszám 13,2 ezer fő, közülük 9 ezren dolgoztak kutatóként. Az egy kutatóhelyre jutó átlagos létszám, bár emelkedő tendenciát mutat, alig haladta meg a 10 főt. Ez alapvetően a mikro- és kisvállalkozások magas arányából fakad, ahol többnyire legfeljebb 5 fő foglalkozik kutatási-6-


fejlesztési tevékenységgel, amit nem tudott ellensúlyozni a mindössze 11%-ot kitevő nagyvállalatok 40 fős átlagos K+F létszáma. Míg a vállalkozási szektor az összes kutatóhely és K+F létszám jóval kevesebb mint felével részesedett, addig a K+F ráfordítások közel 60%-át itt költötték el. Ez az arány 2000-ben csak 44% volt. A ráfordítások összetételét tekintve még nagyobb koncentráció tapasztalható: 2009-ben a K+F beruházásoknak több mint háromnegyede valamely vállalkozásnál realizálódott, szemben a 2000. évi 71%-kal. A ráfordítások eloszlása a cégek létszám-kategóriái szerint nagyon egyenetlen: a vállalkozások 7%-ára összpontosult a K+F ráfordítások majdnem 60%-a. A mikrovállalkozásoknál az egy kutatóhelyre jutó K+F kiadás mindössze 30 millió forint volt, a legalább 250 főt foglalkoztatóknál ennek 25-szöröse. A tulajdonforma szerinti K+F tevékenységet hasonlóan erős koncentráció jellemzi, mint amit a vállalkozások mérete szerint tapasztaltunk. 2009-ben a külföldi vagy többségében külföldi tulajdonú vállalkozási kutatóhelyek aránya nem érte el az 13%-ot, ugyanakkor a ráfordítások közel 60%-a oda összpontosult. A 72%-ot kitevő, többségében belföldi tulajdonú cégek a K+F ráfordítások alig több mint egyharmadát jelentették. Az egyes nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F ráfordításának alakulásában is erőteljes eltérés mutatkozott. Változatlanul a gyógyszergyártásban jelentkezik a legnagyobb arányú K+F ráfordítás, 2009-ben az összes 29%-a (51 milliárd forint), de ez jelentősen alatta maradt az egy évvel korábbi, 33%-os értéknek. Ez abból adódik, hogy a ráfordítások bővülése az átlagosnál kisebb volt ezen a területen, ellentétben pl. a gép-, gépiberendezésgyártással, ahol 67%-os, vagy az információ, kommunikáció ágazattal, ahol majdnem kétszeres volt az emelkedés. A kiemelt ágazatként kezelt járműgyártás területén is jelentős, 10%-ot meghaladó volt a visszaesés. A vállalkozások K+F tevékenységének nagyobbik hányadát a piacképesebb kísérleti fejlesztés teszi ki: 2009-ben a költségek 63%-a ezzel kapcsolatban merült fel. A kutatáson belül hagyományosan az alkalmazott kutatás van túlsúlyban, az alapkutatás részesedése csak töredéke, az elmúlt évben is mindössze 13% volt. 3. ábra A vállalkozások K+F ráfordításainak pénzügyi források szerinti megoszlása 2009-ben

71%

Vállalkozások Állami költségv etés Nonprofit Külföldi forrás 16% 13%

0,1%

-7-

www.ksh.hu

A vállalkozási szektor ráfordításainak finanszírozásában a saját források játszották a fő szerepet. A K+F-re költött 171 milliárd forint több mint kétharmadát a cégek önmaguk finanszírozták, további 16%-ban költségvetési forrásból, 13%-ban külföldről származó pénzeszközök segítségével. Ez utóbbi kettő értéke az átlagnál dinamikusabban emelkedett. Az összes határokon kívülről érkező K+F célú pénzeszköz 70%-át a vállalkozások használták fel. A felsőoktatási szektor kutatás-fejlesztési tevékenysége A felsőoktatási intézmények a kutatás-fejlesztési tevékenységet az oktatás mellett alaptevékenységként végzik. 2009-ben a főiskolák, egyetemek 1394 szervezeti egysége működött kutatóhelyként is, ami az előző évhez képest 5%-kal kevesebb. A felsőoktatási szektor K+F tényleges létszáma közel 26 ezer fő volt, szintén csökkenést mutat, ugyanakkor annak következtében, hogy a kutatással foglalkozók munkaidejük nagyobb hányadát fordították erre a tevékenységre, a számított létszám 5%-kal (8,4 ezer főre) emelkedett. Ezen belül a kutatók száma ugyancsak 5%-kal emelkedett, 74%-os arányuk a 2008. évivel megegyezően alakult. Az egy kutatóhelyre jutó számított K+F létszám átlagosan 6 fő volt, ami 10%-os növekedés a 2008-as értékhez képest. Miközben a Magyarországon működő kutatóhelyek 48%-a a felsőoktatáshoz tartozott, a kutatóknak csak kevesebb mint harmada dolgozott ebben a szektorban. A felsőoktatási K+F ráfordítások összege 62,6 milliárd forintot tett ki 2009-ben, 6,7%-kal többet a 2008. évinél, de részesedése a nemzetgazdaság összes kutatásfejlesztésre fordított összegéből alig több mint egyötöd. 4. ábra A felsőoktatási szektor K+F ráfordításainak pénzügyi források szerinti megoszlása 2009-ben 74%

Állami költségv etés Vállalkozások Nonprofit Külföldi forrás

8%

2%

16%

A felsőoktatás kutatás-fejlesztési tevékenységének majdnem háromnegyedét az állami költségvetés finanszírozza. A vállalkozások részesedése a források között ugyan emelkedő tendenciát mutat, de 2009-ben még így is 16% alatt maradt. A külföldről származó támogatások is egyre nagyobb szerepet játszanak, ám arányuk változatlanul nem érte el a 9%-ot. -8-


Az egyetemek, főiskolák kutatóhelyeinek költségeiben a kísérleti fejlesztés csak alig több mint egytizedet tett ki, a kutatáson belül pedig az alap- és az alkalmazott kutatás közel azonos arányban (43-44%-ban) voltak jelen. A ráfordítások tudományágak szerinti összetételét vizsgálva 2008-hoz hasonlóan a legnagyobb hányadot a természettudományok képviselték (27%), a legkisebbet (11%) az amúgy is kevésbé költségigényes bölcsészettudományok. A felsőoktatási kutatóhelyeken folyik a legintenzívebb publikációs tevékenység, amiben közrejátszhat az is, hogy az oktatók minősítése részben ez alapján történik. A 100 kutatóra jutó magyar nyelvű könyvek, könyvfejezetek száma 2009-ben elérte a 97-et, míg a nemzetgazdasági átlag mindössze 44 volt. Hasonlóak az arányok a többi megjelent tudományos műnél a magyar nyelven írt cikkek, idegen nyelvű könyvek, cikkek esetében is.

-9-

www.ksh.hu

Az államháztartási szektor kutatás-fejlesztési tevékenysége Az államháztartási szektorhoz tartoznak az állami költségvetésből finanszírozott kutatóintézetek és egyéb kutatóhelyek, pl. levéltárak, múzeumok, könyvtárak. Ezek többségének elsődleges főtevékenysége a kutatás-fejlesztés, amit a szektor jellemzői is jól tükröznek. Kiemelten kell kezelni az MTA kutatóintézetek szerepét, ezért a kiadvány ezek adatait részletesen, külön táblázatokban mutatja be. 2009-ben az összes kutatóhely kevesebb mint 7%-át kitevő 197 kutatóintézetben és egyéb kutatóhelyen 10 100 fő foglalkozott kutatás, fejlesztéssel, átlagban munkaideje 82%-ában. Így a számított létszám 8,2 ezer fő volt, a teljes magyar K+F létszám 28%-a. 2008-hoz képest némi csökkenés tapasztalható, mert a kutatóintézetek létszáma lassabban – alig több mint 2%-kal – növekedett, mint a nemzetgazdasági kutatóhelyein együttesen. Az egy kutatóhelyre jutó K+F létszám ebben a szektorban 42 fő volt, az országos átlag négyszerese. A K+F számított létszám 60%-a, 4900 fő kutatóként tevékenykedett. A ráfordítások alakulását tekintve már kevésbé kedvező a helyzet. Bár az egy kutatóhelyre jutó átlagos érték (305 millió forint) közel háromszor nagyobb volt, mint a nemzetgazdasági átlag, az egy kutatóra számított 12 millió forint alatta maradt az átlagosnak. 5. ábra Az államháztartási szektor K+F ráfordításainak pénzügyi források szerinti megoszlása 2009-ben

80%

Állami költségv etés Vállalkozások Nonprofit Külföldi forrás

7%

1%

12%

A szektor K+F tevékenységének legjelentősebb finanszírozási forrása közel 80%-os (47,6 milliárd forint) részesedésével az állami költségvetés volt 2009-ben is. A vállalkozásoktól 13% (7,6 milliárd forint) származott, ami még a felsőoktatásénál is kisebb hányad. A külföldi források részesedése (7%) enyhe emelkedést mutat. Az államháztartási szektor kutatóhelyeinek tevékenysége a kutatásra, kiemelten az alapkutatásra összpontosít, a kísérleti fejlesztés – a felsőoktatáshoz hasonlóan – csak a munkák kisebb hányadát teszi ki. 2009-ben a ráfordítások 48%-a, közel 28,8 milliárd forint, a természettudományos kutatásokkal kapcsolatban merült fel. Ez a magas arány az MTA kutatóintézeteinek köszönhető, ahol 24,6 milliárd forintot költöttek e tudományág kutatására. A többi tudományterület - 10 -


részesedése nem mutat nagy eltéréseket az elmúlt évekhez képest: 6 és 14% között mozgott. A tudományos eredmények megjelentetése magyar és idegen nyelvű könyvekben, cikkekben az államháztartási szektorhoz tartozó kutatóhelyeken is a K+F munka lényegi részét képezi. A száz kutatóra jutó publikációk száma itt is nagyon magas, bár nem éri el a felsőoktatás értékeit. Az államháztartási szektor és a felsőoktatási kutatóhelyek publikációs tevékenységének értékelésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a kutatók nagy része mindkét helyen tevékenykedhetett kutatóként, és a megjelent tudományos munkák számbavétele nem feltétlenül a kutatóintézeteknél történik meg.

- 11 -

WWW.KSH.HU

Elérhetőségek: Felelős szerkesztő és további információ: Szunyogh Zsuzsanna osztályvezető Telefon: (+36-1) 345-6753, [email protected] Információszolgálat, telefon: (+36-1) 345-6789

- 12 -

Táblázatok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

A kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai .........................................................4 A kutatás-fejlesztés ráfordításadatai...............................................................................5 A kutatás-fejlesztés főbb arányai....................................................................................6 A főbb K+F adatok nemzetközi összehasonlítása ..........................................................6 A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek száma és létszámadatai.................7 A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek kutatás-fejlesztési ráfordításadatai 7 A felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai ....................................8 A felsőoktatási kutatás-fejlesztés ráfordításadatai..........................................................8 A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai ......................................9 A vállalkozási kutatás-fejlesztés ráfordításadatai ...........................................................9 A kutató-fejlesztő helyek összes létszáma szektorok és foglalkozástípusok szerint 2009-ben ......................................................................................................................10 A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám szektorok és foglalkozástípusok szerint 2009-ben...........................................................................................................10 A 100 kutatóra, fejlesztőre jutó segédszemélyzet létszáma szektoronként és tudományáganként 2009-ben .......................................................................................10 A külföldön tartózkodó kutatók, fejlesztők száma .........................................................11 A külföldi állampolgárságú kutatók, fejlesztők és ösztöndíjasok száma 2009-ben .......11 A kutatás-fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint...........................................11 A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint 2009-ben......11 A kutatóhelyek kutatás-fejlesztési költségei szektorok és pénzügyi források szerint 2009-ben ......................................................................................................................12 A kutató-fejlesztő helyek beruházásai szektorok és pénzügyi források szerint 2009-ben ......................................................................................................................12 A kutatás-fejlesztés ráfordításai tevékenységtípusok szerint 2009-ben .......................12 A kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint 2009-ben ......................................................................................................................13 A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok szerint 2009-ben ................................13 A kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói 2009-ben .......................................14 A kutató-fejlesztő helyek beruházásai szektorok és anyagi-műszaki összetétel szerint 2009-ben...........................................................................................................14 A tudományos munka főbb mutatószámai 2009-ben....................................................15 A nemzetközi együttműködés keretében munkált kutatási témák, fejlesztési feladatok száma 2009-ben...........................................................................................................15 A megjelent publikációk a kutató-fejlesztő helyek tudományági besorolása szerint 2009-ben ......................................................................................................................16 A K+F-létszám iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben ............16 A kutatók, fejlesztők iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben ...16 A kutatás-fejlesztési segédszemélyzet iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben ...............................................................................................16 Az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúak iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben ...............................................................................................17 A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők és a tudományos továbbképzésben részt vevők száma........................................................................................................17 A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők korcsoportok szerint 2009-ben.......17 A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők a fokozat tudományterülete szerint 2009-ben ......................................................................................................................18 A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők száma a kutató-fejlesztő helyeken ..18 1

36. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak száma a kutató-fejlesztő helyeken tudományágak és szektorok szerint 2009-ben .............................................................19 37. A tudományos fokozattal rendelkezők a kutató-fejlesztő helyeken tudományágak és szektorok szerint 2009-ben ..........................................................................................19 38. A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatott magyar ösztöndíjasok száma tudományágak szerint ..................................................................................................19 39. A kutatók létszáma tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben .........................20 40. A kutatók létszáma a kutató-fejlesztő intézetekben és az egyéb kötségvetési kutatóhelyeken tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben ...............................20 41. A kutatók létszáma a felsőoktatási kutatóhelyeken tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben...........................................................................................................21 42. A kutatók létszáma a vállalkozási kutatóhelyeken tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben...........................................................................................................21 43. A kutató-fejlesztő helyek létszáma szektorok és foglalkozás szerint (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám) ..........................................................................22 44. A kutató-fejlesztő helyek létszáma szektorok és főbb tudományágak szerint (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám)................................................................22 45. A kutató-fejlesztő helyek költségei szektorok és tevékenységtípusok szerint ..............23 46. A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok és a főbb tudományágak szerint .......23 47. A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint ..............24 48. A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok és a költségek típusa szerint .............24 49. A vállalkozási szektor kutatói gazdasági ágak szerint 2004–2007 (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám) ...................................................................................25 50. A vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési ráfordításai gazdasági ágak szerint 2004–2007 ...................................................................................................................25 51. A vállalkozási szektor kutatói létszáma (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám) gazdasági ágak szerint 2008–2009-ben ........................................................26 52. A vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési ráfordításai gazdasági ágak szerint 2008–2009-ben ............................................................................................................26 53. A kutatás-fejlesztési szolgáltatás külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak szerint 2009-ben ......................................................................................................................27 54. A kutatás-fejlesztési szolgáltatás külkereskedelmi forgalma létszám-kategóriák szerint 2009-ben...........................................................................................................27 55. Az állami költségvetés K+F-előirányzata társadalmi gazdasági célok szerint (GBAORD) 2009-ben ...................................................................................................27 56. A kutató-fejlesztő helyek száma szektorok és tudományágak szerint 2009-ben ..........28 57. A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma tudományágak szerint 2009-ben 30 58. A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai tudományágak szerint 2009-ben........................32 59. A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya a kutató-fejlesztő helyeken, tudományágak szerint 2009-ben ..................................................................34 60. A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya a kutató-fejlesztő helyeken, tudományágak és szektorok szerint 2009-ben .............................................36 61. A megjelent tudományos publikációk száma tudományágak szerint 2009-ben............37 62. A kutató-fejlesztő helyek száma szektorok és gazdálkodási formák szerint 2009-ben 39 63. A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma gazdálkodási formák szerint 2009-ben ......................................................................................................................39 64. A kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai gazdálkodási formák szerint 2009-ben.......40 65. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek szervezeti és létszámadatai gazdasági ágak szerint 2009-ben...........................................................................................................41 66. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai gazdasági ágak szerint 2009-ben ......................................................................................................................42

2

67. A gyógyszeripar főbb mutatószámai 2009-ben ............................................................42 68. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek száma és a K+F létszám létszám-kategóriák szerint 2009-ben...........................................................................................................43 69. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek főbb adatainak megoszlása létszám-kategóriák szerint 2009-ben...........................................................................................................43 70. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai létszám-kategóriák szerint 2009-ben ......................................................................................................................43 71. A vállalkozási kutató, fejlesztő helyek kutatás-fejlesztési ráfordításai pénzügyi forrásai létszámkategóriák szerint 2009-ben ................................................................43 72. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek száma és a K+F létszám tulajdonos szerint 2009-ben ......................................................................................................................44 73. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek föbb adatainak megoszlása tulajdonos szerint 2009-ben ......................................................................................................................44 74. A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai tulajdonos szerint 2009-ben ...44 75. A vállalkozási kutatási, fejlesztési ráfordítások pénzügyi forrásai tulajdonos szerint 2009-ben ......................................................................................................................44 76. A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma területi egységenként 2009-ben ......................................................................................................................45 77. A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma területi egységenként 2009-ben..................................................45 78. A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők száma és aránya a kutató-fejlesztő helyeken területi egységenként 2009-ben ....................................................................46 79. A kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai területi egységenként 2009-ben .................46 80. A megjelent tudományos művek száma a kutató-fejlesztő helyeken területi egységenként 2009-ben ...............................................................................................47 81. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek létszáma tudományágak szerint 2009-ben...........................................................................................................47 82. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek ráfordításai tudományágak szerint 2009-ben...........................................................................................................48 83. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek kutatás-fejlesztési ráfordításai pénzügyi források és tudományágak szerint 2009-ben ................................................48 84. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek kutatás-fejlesztési költségei pénzügyi források és tudományágak szerint 2009-ben ................................................48 85. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek kutatás-fejlesztési beruházásai pénzügyi források és tudományágak szerint 2009-ben ................................................49 86. A kutatás-fejlesztés költségei a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben tevékenységtípusok és tudományágak szerint 2009-ben .............................................49 87. A megjelent publikációk száma a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben tudományágak szerint 2009-ben. .................................................................................49 88. A szabadalmi tevékenység főbb jellemzői ....................................................................50 89. A szabadalmi bejelentések száma szakterület szerint..................................................50 90. A használati mintaoltalmi tevékenység főbb jellemzői ..................................................50 91. A formatervezési mintaoltalmi tevékenység főbb jellemzői...........................................51 92. A védjegyoltalmi tevékenység főbb jellemzői ...............................................................51

3

1.

A kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai Kutató-fejlesztő helyek Év 1991 1992 b) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 b) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Kutató-fejlesztő helyek száma

K+F tényleges létszáma összesen (fő)

1 257 1 287 1 380 1 401 1 442 1 461 1 679 1 725 1 887 2 020 2 337 2 426 2 470 2 541 2 516 2 787 2 840 2 821 2 898

51 218 43 879 40 999 39 810 38 088 37 286 39 626 41 317 42 088 45 325 45 676 48 727 48 681 49 615 49 723 50 411 49 485 50 279 52 522

ebből: kutató, fejlesztő 26 763 24 110 23 012 22 401 20 859 20 485 21 999 23 547 24 609 27 876 28 351 29 764 30 292 30 420 31 407 32 786 33 059 33 739 35 267

segédszemélyzet 14 238 11 449 9 761 9 691 9 612 9 244 9 375 9 209 9 036 8 313 8 098 8 965 8 659 8 873 8 663 8 441 8 474 8 456 8 739

K+F számított létszáma a) összesen (fő)

ebből:

29 397 24 192 22 609 22 008 19 585 19 776 20 758 20 315 21 329 23 534 22 942 23 703 23 311 22 826 23 239 25 971 25 954 27 403 29 795

14 471 12 311 11 818 11 752 10 499 10 408 11 154 11 731 12 579 14 406 14 666 14 965 15 180 14 904 15 878 17 547 17 391 18 504 20 064

segédszemélyzet 8 903 7 152 6 003 5 922 5 207 5 114 5 205 4 907 5 037 5 166 4 752 4 936 4 641 4 713 4 591 4 943 5 141 5 237 5 527

101,0 105,0 97,9 105,0 110,3 97,5 103,3 98,3 97,9 101,8 111,8 99,9 105,6 108,7

99,1 107,2 105,2 107,2 114,5 101,8 102,0 101,4 98,2 106,5 110,5 99,1 106,4 108,4

98,2 101,8 94,3 102,6 102,6 92,0 103,9 94,0 101,6 97,4 107,7 104,0 101,9 105,5

kutató, fejlesztő

Az előző évi százalékában 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

101,3 114,9 102,7 109,4 107,0 115,7 103,8 101,8 102,9 99,0 110,8 101,9 99,3 102,7

97,9 106,3 104,3 101,9 107,7 100,8 106,7 99,9 101,9 100,2 101,4 98,2 101,6 104,5

98,2 107,4 107,0 104,5 113,3 101,7 105,0 101,8 100,4 103,2 104,4 100,8 102,1 104,5

96,2 101,4 98,2 98,1 92,0 97,4 110,7 96,6 102,5 97,6 97,4 100,4 99,8 103,3

a) A kutatás, kísérleti fejlesztés létszámadatai a kutató-fejlesztő munkára fordított idő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám. b) 1993-tól a K+F-tevékenységet folytató korlátolt felelősségű társaságokkal együtt, 2000-től a K+F-tevékenységet folytató betéti társaságokkal és non-profit szervezetekkel együtt.

1

2.

A kutatás-fejlesztés ráfordításadatai (millió Ft) Év 1991 1992 c) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 c) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

A kutatásfejlesztés ráfordításai a) összesen 27 103 31 632 35 252 40 288 42 310 46 027 63 591 71 186 78 188 105 388 140 605 171 470 175 773 181 525 207 764 237 953 245 693 266 388 299 159

Ebből: K+F költség

b)

21 191 23 044 25 012 31 311 35 030 39 041 49 044 56 240 61 467 81 356 105 230 134 166 138 523 147 708 167 924 191 445 212 358 230 596 258 842

A K+F ráfordítások pénzügyi forrásai beruházás 2 209 3 359 3 593 4 680 4 713 5 332 8 141 11 380 12 711 18 152 23 727 26 125 28 106 25 188 32 197 41 743 28 013 30 464 35 019

vállalkozások 10 974 9 907 10 086 11 565 15 292 17 221 23 153 26 859 30 070 39 790 48 984 50 936 53 926 67 351 81 954 103 040 107 769 128 683 138 892

állami költségvetés

egyéb hazai források

külföldi források

15 075 19 893 22 926 25 403 23 278 23 558 34 854 38 930 41 624 52 207 75 386 100 392 102 008 94 049 102 666 d) 106 538 d) 109 117 d) 111 401 d) 125 595

574 921 1 384 1 886 1 744 3 173 2 929 2 022 2 131 2 189 3 317 2 369 991 1 334 974 e) 1 497 e) 1 574 e) 1 600 e) 2 052

480 911 857 1 434 1 997 2 076 2 655 3 375 4 363 11 202 12 918 17 773 18 847 18 791 22 171 26 877 27 233 24 704 32 620

101,2 147,9 111,7 106,9 125,4 144,4 133,2 101,6 92,2 109,2 g) 103,5 102,4 102,1 112,7

181,9 92,3 69,0 105,4 102,7 151,5 71,4 41,8 134,6 73,0 g) 225,2 105,1 101,7 128,2

104,0 127,9 127,1 129,3 256,7 115,3 137,6 106,0 99,7 118,0 121,2 101,3 90,7 132,0

Az előző évi százalékában 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

108,8 138,2 111,9 f) 109,8 134,8 133,4 122,0 102,5 103,3 114,5 114,5 103,3 108,4 112,3

111,5 125,6 114,7 109,3 132,4 129,3 127,5 103,2 106,6 113,7 114,0 110,9 108,6 112,2

113,1 152,7 139,8 111,7 142,8 130,7 110,1 107,6 89,6 127,8 129,7 67,1 108,7 115,0

112,6 134,4 116,0 112,0 132,3 123,1 104,0 105,9 124,9 121,7 125,7 104,6 119,4 107,9

a) A ráfordítások nem tartalmazzák a kapcsolódó tevékenységek (termelés, szolgáltatás), valamint az egyéb feladatok költségtényezőit. 1999-től a költségés ráfordításadatok amortizáció nélkül. Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket, továbbá 2005-ig az államháztartási forrásból származó, a megfigyelt kutatófejlesztő helyeken kívül felhasznált pénzeszközöket. b) 1999-től a költség- és ráfordításadatok amortizáció nélkül. c) 1993-tól a K+F-tevékenységet folytató korlátolt felelősségű társaságokkal együtt, 2000-től a K+F-tevékenységet folytató betéti társaságokkal és nonprofit szervezetekkel együtt. d) Önkormányzatokkal együtt. e) Csak a nonprofit szervezeteket tartalmazza. f) Amortizáció nélküli változás. g) Összehasonlítható adatok alapján számítva.

2

3.

A kutatás-fejlesztés főbb arányai (%) Év

létszáma az összes foglalkoztatott a) százalékában 0,63 0,57 0,58 0,59 0,54 0,55 0,57 0,56 0,56 0,61 0,59 0,61 0,59 0,59 0,60 0,66 0,66 0,71 0,79

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

A kutató-fejlesztő helyek ebből: kutató, fejlesztő 0,31 0,29 0,30 0,32 0,29 0,29 0,31 0,32 0,33 0,37 0,38 0,39 0,38 0,39 0,41 0,45 0,44 0,48 0,53

beruházásai a nemzetgazdasági b) beruházások százalékában 0,45 0,72 0,67 0,65 0,56 0,50 0,48 0,53 0,52 0,64 0,76 0,77 0,76 0,61 0,73 0,90 0,60 0,62 0,75

a) A kutató-fejlesztő munkára fordított idő arányában a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám. b) A gazdálkodó szervezetek (jogi személyiségű gazdasági szervezetek, költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek) beruházásaihoz viszonyítva.

4.

A főbb K+F adatok nemzetközi összehasonlítása (%) Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

K+F tényleges létszám az összes foglalkoztatott százalékában az EU-tagállamokban Magyarországon 1,29 1,34 1,33 1,36 1,37 1,41 1,44 .. ..

1,11 1,19 1,17 1,19 1,18 1,19 1,17 1,30 1,39

K+F ráfordítás a bruttó hazai termék (GDP) százalékában a) az EU-tagállamokban Magyarországon 1,86 1,87 1,86 1,82 1,82 1,85 1,85 1,90 ..

0,94 1,01 0,95 0,89 0,95 1,00 0,97 1,00 1,15

a) Becsült érték

3

5.

A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek száma és létszámadatai Kutató-fejlesztő helyek Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009


K+F tényleges létszám összesen (fő)

143 168 175 201 208 219 195 197

11 767 11 474 11 483 11 627 11 498 10 429 9 996 10 100

ebből: kutató, fejlesztő 5 735 5 822 5 921 6 213 6 217 5 941 5 750 5 973

segédszemélyzet 2 634 2 359 2 434 2 465 2 317 2 466 2 220 2 149

K+F számított létszám a) összesen (fő)

ebből:

7 979 7 859 7 595 7 652 8 169 7 834 8 050 8 234

4 622 4 741 4 693 4 959 5 226 4 572 4 720 4 928


100,8 106,8 95,9 102,8 102,3

105,7 105,4 87,6 103,2 104,4

93,8 97,7 112,6 95,8 99,2

kutató, fejlesztő

Az előző évi százalékában 2005 2006 2007 2008 2009

114,9 103,5 105,3 89,0 101,0

101,3 98,9 90,7 95,8 101,0

104,9 100,1 95,6 96,8 103,9

101,3 94,0 106,4 90,0 96,8

a) Lásd az 1. tábla a) megjegyzését.

6.

A kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek kutatás-fejlesztési ráfordításadatai (millió Ft) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

A kutatásfejlesztés ráfordításai összesen 56 328 55 091 53 640 58 171 60 373 59 337 62 314 60 003

Ebből: a)

K+F költség

47 363 46 716 48 731 53 163 55 302 55 177 58 065 56 458

A K+F ráfordítások pénzügyi forrásai beruházás 8 965 8 375 4 909 5 008 5 071 4 160 4 249 3 545

vállalkozások 3 630 3 151 3 847 5 979 8 660 7 327 8 271 7 576




48 738 48 830 46 273 48 881 b) 47 445 47 843 49 749 47 625

1 500 394 942 565 c) 389 317 267 328

2 460 2 716 2 578 2 746 3 879 3 850 4 027 4 474

105,6 d) 96,6 100,8 104,0 95,7

60,0 d) 122,6 81,6 84,2 122,8

106,5 141,3 99,2 104,6 111,1


108,5 103,8 98,3 105,0 96,3

109,1 104,0 99,8 105,2 97,2

a) A nagyjavítások (felújítások) összege 668,9 millió Ft volt. b) Lásd a 2. tábla d) megjegyzését. c) Lásd a 2. tábla e) megjegyzését. d) Lásd a 2. tábla g) megjegyzését.

4

102,0 101,2 82,0 102,1 83,4

155,4 144,8 84,6 112,9 91,6

7.

A felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai Kutató-fejlesztő helyek Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009



1 613 1 628 1 697 1 566 1 552 1 496 1 471 1 394

27 532 27 769 29 262 28 702 27 165 25 923 26 240 25 934




ebből:

8 528 8 272 8 527 8 194 8 523 7 778 7 980 8 372

5 999 5 957 5 902 5 911 6 073 5 833 5 872 6 164


96,1 104,0 91,3 102,6 104,9

100,2 102,7 96,0 100,7 105,0

95,3 72,1 85,6 112,5 101,8

kutató, fejlesztő


92,3 99,1 96,4 98,3 94,8

98,1 94,6 95,4 101,2 98,8

100,2 99,2 98,0 100,2 99,0

95,8 86,0 90,8 105,0 97,0


8.

A felsőoktatási kutatás-fejlesztés ráfordításadatai (millió Ft)

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009


2005 2006 2007 2008 2009

117,1 110,9 99,0 102,3 106,7

Év

Ebből: K+F költség 37 738 40 923 40 343 45 233 51 400 52 494 54 476 58 429


vállalkozások 5 076 4 987 5 745 6 159 7 521 7 859 8 601 9 720




36 097 39 925 36 045 42 624 a) 44 663 44 051 44 288 46 176

387 365 302 316 b) 1 009 1 038 1 105 1 493

1 575 1 695 2 522 3 147 4 750 4 417 4 710 5 244

118,3 c) 104,7 98,6 100,5 104,3

104,5 c) 348,0 102,9 106,4 135,1

124,8 151,0 92,9 106,7 111,3

Az előző évi százalékában 112,1 113,6 102,1 103,8 107,3

164,2 93,3 74,4 86,8 99,4

107,2 122,1 104,5 109,4 113,0

a) Lásd a 2. tábla d) megjegyzését. b) Lásd a 2. tábla e) megjegyzését. c) Lásd a 2. tábla g) megjegyzését.

5

9.

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai Kutató-fejlesztő helyek Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009



670 674 669 749 1 027 1 125 1 155 1 307

9 428 9 438 8 870 9 394 11 748 13 133 14 043 16 488




ebből:

7 196 7 180 6 704 7 393 9 279 10 342 11 373 13 189

4 344 4 482 4 309 5 008 6 248 6 986 7 912 8 972


110,3 125,5 111,5 110,0 116,0

116,2 124,8 111,8 113,3 113,4

102,9 126,2 107,9 101,9 111,9

kutató, fejlesztő


112,0 137,1 109,5 102,7 113,2

105,9 125,1 111,8 106,9 117,4

112,0 125,1 112,2 109,7 115,8

97,1 121,1 107,2 102,6 115,0


10.

A vállalkozási kutatás-fejlesztés ráfordításadatai (miilió Ft.)

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009


2005 2006 2007 2008 2009

120,2 128,1 107,7 113,2 122,3

Év

Ebből: K+F költség 49 065 50 884 58 635 69 528 84 743 104 686 118 055 143 955


vállalkozások 42 230 45 788 57 759 69 815 86 860 92 583 111 810 121 596




4 378 4 109 3 101 3 516 a) 9 665 11 901 12 036 26 496

482 233 89 93 b) 100 218 229 231

13 738 14 435 13 692 16 279 18 247 18 967 15 967 22 902

113,4 c) 272,2 123,1 101,1 220,1

103,8 c) 171,3 218,1 104,7 101,2

118,9 112,1 103,9 84,2 143,4

Az előző évi százalékában

a) Lásd a 2. tábla d) megjegyzését. b) Lásd a 2. tábla e) megjegyzését. c) Lásd a 2. tábla g) megjegyzését.

6

118,6 121,9 123,5 112,8 121,9

126,0 149,3 63,0 115,8 124,0

120,9 124,4 106,6 120,8 108,8

11.

A kutató-fejlesztő helyek összes létszáma szektorok és foglalkozástípusok szerint 2009-ben* Kutatófejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 5 973 2 149 1 978 10 100

Foglalkozás

Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen

Összesen

Felsőoktatási kutatóhely

Vállalkozási kutatófejlesztő hely

18 395 3 131 4 408 25 934

10 899 3 459 2 130 16 488

35 267 8 739 8 516 52 522

104,5 103,3 105,3 104,5

6 644 2 276 3 531 12 451 98,0

2 288 1 496 688 4 472 110,3

11 323 5 147 5 415 21 885 101,1

101,7 100,6 100,3 101,1 x

a 2008. évi %-ában

fő

Ebből: nők Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen A nők létszáma a 2008. évi % -ában

2 391 1 375 1 196 4 962 101,4

* Ezen kívül az állományba nem tartozó, egyszeri, eseti megbízással foglalkoztatottak száma: kutató-fejlesztő intézetben és egyéb kutatóhelyen 920 fő; felsőoktatási kutatóhelyen 1 557 fő; vállalkozási kutatóhelyen 1 180 fő

12.

A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám szektorok és foglalkozástípusok szerint 2009-ben Kutatófejlesztő intézet és egyéb kutatóhely

Foglalkozás


Összesen


a 2008. évi %-ában

fő

Számított létszám, fő Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen

4 928 1 709 1 597 8 234

6 164 1 172 1 036 8 372

8 972 2 646 1 571 13 189

20 064 5 527 4 204 29 795

108,4 105,5 114,8 108,7

6,9 2,0 1,2 10,1

6,9 1,9 1,5 10,3

105,5 102,7 111,8 105,8

82,3 76,5 73,8 80,0

56,9 63,2 49,4 56,7

x x x x

Egy kutató-fejlesztő helyre jutó átlagos számított létszám, fő Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen

25,0 8,7 8,1 41,8

4,2 0,8 0,7 6,0

Számított létszám az összes létszám százalékában Tudományos kutató, fejlesztő Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású Összesen

13.

82,5 79,5 80,7 81,5

33,5 37,4 23,5 32,3

A 100 kutatóra, fejlesztőre jutó segédszemélyzet létszáma szektoronként és tudományáganként 2009-ben* (fő) Tudományág

Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Átlagosan

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 33 34 54 53 23 27 35


Vállalkozási kutatófejlesztő hely 18 16 41 66 4 1 19

14 34 32 59 16 100 29

Átlagosan 22 32 42 59 10 13 28

* Teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám alapján.

7

14.

A külföldön tartózkodó kutatók, fejlesztők száma (fő)

Megnevezés A 6 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodók száma Ebből: munkavállalóként ösztöndíjasként

15.

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

531

412

413

388

437

386

454

323 208

270 142

284 129

240 148

283 154

261 125

323 131

A külföldi állampolgárságú kutatók, fejlesztők és ösztöndíjasok száma 2009-ben (fő) EUtagországból

Megnevezés Külföldi állampolgárságú kutatók, fejlesztők Külföldi állampolgárságú ösztöndíjasok

16.

EU-n kívüli más európai országból

419 170

111 85

Nem európai országból

Összesen

95 68

ebből: nő

625 323

197 161

A kutatás-fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint Pénzügyi forrás

Vállalkozások a) Állami költségvetés Nonprofit Külföldi forrás Összesen

Kutatás-fejlesztés ráfordításai összesen megoszlása értéke megoszlása (százalék) (millió Ft) (százalék) 2008 2009 128 682,6 48,3 138 892,4 46,4 111 400,7 41,8 125 594,6 42,0 1 600,4 0,6 2 052,0 0,7 24 704,3 9,3 32 619,7 10,9 266 388,0 100,0 299 158,7 100,0

értéke (millió Ft)

2009. év a 2008. évi %-ában 107,9 113,4 128,2 132,0 112,3

a) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket.

17.

A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint 2009ben Pénzügyi forrás

Vállalkozások Állami költségvetés Nonprofit Külföldi forrás Összesen

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely értéke megosz(millió Ft) lása (%) 7 575,8 12,6 47 625,7 79,4 327,7 0,5 4 473,8 7,5 60 003,0 100,0

Felsőoktatási kutatóhely értéke (millió Ft) 9 720,3 46 175,9 1 492,8 5 244,3 62 633,3

megoszlása (%) 15,5 73,7 2,4 8,4 100,0

Vállalkozási kutatófejlesztő hely értéke megosz(millió Ft) lása (%) 121 596,3 71,0 26 496,1 15,5 231,5 0,1 22 901,6 13,4 171 225,5 100,0

Összesen értéke (millió Ft) 138 892,4 a) 125 594,6 2 052,0 32 619,7 299 158,7

megoszlása (%) 46,4 42,0 0,7 10,9 100,0


8

18.

A kutatóhelyek kutatás-fejlesztési költségei szektorok és pénzügyi források szerint 2009-ben Pénzügyi forrás


19.

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely millió Ft 8 962,6 102 133,5 43 242,0 20 474,4 1 342,3 223,2 4 882,7 21 123,6 58 429,6 143 954,7


6 980,3 44 934,4 327,0 4 216,5 56 458,2

Összesen értéke

megoszlása (%)

118 076,4 108 650,8 1 892,5 30 222,8 258 842,5

45,6 42,0 0,7 11,7 100,0

A kutató-fejlesztő helyek beruházásai szektorok és pénzügyi források szerint 2009-ben Pénzügyi forrás


20.

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely


Vállalkozási kutató-fejlesztő hely millió Ft 757,7 19 462,8 2 933,9 6 021,7 150,5 8,3 361,6 1 778,0 4 203,7 27 270,8


595,5 2 691,3 0,7 257,3 3 544,8

Összesen értéke

megoszlása (%)

20 816,0 11 646,9 159,5 2 396,9 35 019,3

59,4 33,3 0,5 6,8 100,0

A kutatás-fejlesztés ráfordításai tevékenységtípusok szerint 2009-ben* A tevékenység típusa

Tudományos kutatás Ebből: alapkutatás alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Összesen

Kutató-fejlesztő helyek K+F költségei beruházásai millió Ft 153 509,2 20 768,5 61 684,4 91 824,8 105 333,3 258 842,5

8 345,3 12 423,2 14 250,8 35 019,3

Az összes K+F ráfordítás értéke (millió Ft)

a)

megoszlása (%)

174 277,7

59,3

70 029,7 104 248,0 119 584,1 b) 299 158,7

23,8 35,5 40,7 100,0

* Számított adatok. a) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket. A kutatási témák költségeinek szektoronkénti megoszlási arányai alapján végzett számítás. b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket.

9

21.

A kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint 2009-ben (%) Társadalmi, gazdasági célok

Mezőgazdaság Az ipari termelés és technológia Energia Környezet Egészség A Föld kutatása és hasznosítása Általános tudásszint fejlesztése Védelem A világűr kutatása és hasznosítása Közlekedés, telekommunikáció és egyéb infrastruktúra Oktatás Kultúra, rekreáció (szabadidő), vallás és tömegkommunikáció Politikai és társadalmi rendszerek, struktúrák és folyamatok Összesen

22.

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 15,7 13,0 1,1 4,4 10,5 8,1 20,9 0,4 0,8

12,1 12,7 3,3 4,4 17,3 0,0 21,6 0,8 0,2

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 3,1 62,4 2,1 2,7 14,8 0,2 1,8 0,6 0,1

6,6 1,2

5,0 16,7

11,0 0,2

8,8 3,9

6,1

1,7

0,1

1,7

11,2 100,0

4,2 100,0

0,9 100,0

3,7 100,0


Összesen 7,6 41,8 2,2 3,4 14,5 1,7 9,9 0,6 0,2

A kutatás-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok szerint 2009-ben Megnevezés



Vállalkozási kutató-fejlesztő hely

Összesen

Millió Ft K+F-tevékenység költsége Beruházás Ráfordítás összesen

56 458,2 3 544,8 60 003,0

58 429,6 4 203,7 62 633,3

143 954,7 27 270,8 171 225,5

107,3 99,4 106,7

121,9 124,0 122,3

258 842,5 35 019,3 a) 299 158,7

Az előző évi százalékában K+F-tevékenység költsége Beruházás Ráfordítás összesen

97,2 83,4 96,3

112,2 115,0 112,3


10

23.

A kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói 2009-ben Tudományág




Egy foglalkoztatottra (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (ezer Ft) Természettudomány Műszaki tudomány Orvostudomány Agrártudomány Társadalomtudomány Bölcsészettudományok Összesen

8 318 5 320 3 971 6 701 7 835 5 358 6 857

7 948 10 406 5 494 6 662 6 565 5 499 6 979

10 449 11 611 9 628 6 662 8 209 7 467 10 915

Egy kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (ezer Ft) Természettudomány Műszaki tudomány Orvostudomány Agrártudomány Társadalomtudomány Bölcsészettudományok Összesen

13 395 9 179 7 911 13 640 11 356 8 358 11 457 K+F költségek megoszlása (%)

Bérek és jövedelmek Egyéb költség Összesen

10 388 13 321 9 583 14 521 7 316 6 113 9 479

12 727 17 630 14 613 16 547 10 429 16 178 16 045

69,1 30,9 100,0

49,3 50,7 100,0

a)

57,6 42,4 100,0

a) A K+F költségek tartalmáról lásd a „Fogalmak és módszertani megjegyzések” c. fejezetben.

24.

A kutató-fejlesztő helyek beruházásai szektorok és anyagi-műszaki összetétel szerint 2009-ben Anyagi-műszaki összetétel

Beruházások összesen (millió Ft) Ebből: építési beruházás (millió Ft) az összesen százalékában az előző évi százalékában gépberuházás (millió Ft) az összesen százalékában az előző évi százalékában szoftver (millió Ft) az összesen százalékában az előző évi százalékában

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 3 544,8 618,6 17,5 89,8 2 607,2 73,5 90,0 298,1 8,4 115,9

4 203,7

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 27 270,8

287,2 6,8 142,8 3 508,8 83,5 103,7 241,7 5,7 136,5

3 518,1 12,9 71,0 20 763,0 76,1 137,8 2 050,7 7,5 125,9


Összesen 35 019,3 4 423,9 12,6 75,7 26 879,0 76,8 125,9 2 590,5 7,4 125,5

11

25.

A tudományos munka főbb mutatószámai 2009-ben Megnevezés

Kutatófejlesztő intézet és egyéb kutatóhely



Összesen a 2008. évi %-ában

2009

Mennyiség (db) Megjelent könyvek és könyvfejezetek Ebből: magyar nyelvű idegen nyelvű Megjelent cikkek Ebből: magyar nyelvű idegen nyelvű Elektronikus formában megjelent tudományos művek Konferenciakiadványok Elfogadott értekezések

2 593

5 995

222

8 810

107,3

1 823 770 8 131

4 485 1510 19 990

176 46 1 424

6 484 2 326 29 545

108,5 104,1 99,5

4 163 3 968

11 417 8 573

886 538

16 466 13 079

102,6 96,0

756 3 422 426

2 336 12 524 982

388 866 83

3 480 16 812 1 491

x 109,2 114,0

a)

100 kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) számított mennyiség Megjelent könyvek és könyvfejezetek Ebből: magyar nyelvű idegen nyelvű Megjelent cikkek Ebből: magyar nyelvű idegen nyelvű Elektronikus formában megjelent tudományos művek Konferenciakiadványok Elfogadott értekezések

53

97

2

44

x

37 16 165

73 24 324

2 1 16

32 12 147

x x x

84 81

185 139

10 6

82 65

x x

15 69 9

38 203 16

4 10 1

17 84 7

x x x

a) Nem összehasonlítható, mert 2008-ra csak a CD-kre vonatkozó adat áll rendelkezésre

26.

A nemzetközi együttműködés keretében munkált kutatási témák, fejlesztési feladatok száma 2009-ben Kutatási témák, fejlesztési feladatok száma Év, tudományág

2008 2009 2009. év a 2008.év százalékában

kutató-fejlesztő intézetben és egyéb kutatóhelyen 512 581 113,5

felsőoktatási kutatóhelyen

vállalkozási kutató-fejlesztő helyen

a)

összesen

627 698 111,3

1 434 1 690 117,9

2 573 2 969 115,4

254 99 91 39 135 80 698

475 943 119 146 6 1 1 690

1 085 1 087 244 258 190 105 2 969

A 2009. éviből tudományáganként Természettudomány Műszaki tudomány Orvostudomány Agrártudomány Társadalomtudomány Bölcsészettudomány Összesen

356 45 34 73 49 24 581

a) A kutatási téma, kísérleti fejlesztési feladat elszámolási egységként értelmezhető.

12

27.

A megjelent publikációk a kutató-fejlesztő helyek tudományági besorolása szerint 2009-ben Magyar nyelvű Tudományág, szektor

könyvek és könyvfejezetek

szakfolyóiratokban megjelent cikkek


Idegen nyelvű akadémiai külföldi szakaktákban folyóiratban megjelent cikkek

Mennyiség (db) Természettudomány Műszaki tudomány Orvostudomány Agrártudomány Társadalomtudomány Bölcsészettudomány Összesen

28.

802 434 615 341 2 349 1 943 6 484

2 039 2 086 1 484 1 276 4 854 4 727 16 466

634 122 131 95 637 707 2 326

698 367 207 333 546 592 2 743

4 942 1 070 2 044 658 901 721 10 336

A K+F-létszám iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben (fő) Iskolai végzettség

Alapfokú és annál alacsonyabb Középfokú Felsőfokú Ebből: PhD-, DLA-fokozat Összesen Ebből: nő

29.

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 505 2 538 7 057 2 533 10 100 4 962

Felsőoktatási kutatóhely 667 3 958 21 309 9 306 25 934 12 451

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 675 4 177 11 636 1 236 16 488 4 472

Összesen

Ebből: nő

1 847 10 673 40 002 13 075 52 522 21 885

946 6 411 14 528 3 917 21 885 x

A kutatók, fejlesztők iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben (fő) Iskolai végzettség


30.

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely – 7 5 966 2 519 5 973 2 391

Felsőoktatási kutatóhely 5 53 18 337 9 257 18 395 6 644

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 2 113 10 784 1 201 10 899 2 288

Összesen 7 173 35 087 12 977 35 267 11 323

Ebből: nő 2 59 11 262 3 863 11 323 x

A kutatás-fejlesztési segédszemélyzet iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben (fő) Iskolai végzettség


Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 65 1 510 574 9 2 149 1 375


Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 135 2 897 427 20 3 459 1 496

Összesen 401 6 021 2 317 54 8 739 5 147

Ebből: nő 217 3 561 1 369 34 5 147 x

13

31.

Az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúak iskolai végzettség és nemek szerint, szektoronként 2009-ben (fő) Iskolai végzettség


32.


Vállalkozási kutató-fejlesztő hely 538 1 167 425 15 2 130 688


Összesen

Ebből: nő

1 439 4 479 2 598 44 8 516 5 415

727 2 791 1 897 20 5 415 x

A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők és a tudományos továbbképzésben részt vevők száma (fő)

Tudományos fokozat, cím A Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjainak száma Ebből: rendes tag levelező tag A Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagjainak száma Ebből: külső tag tiszteletbeli tag Tudomány doktorainak száma Tudomány kandidátusainak száma A Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a tudományos fokozattal rendelkezők száma összesen Tudományos továbbképzési ösztöndíjasok a) száma

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

326

316

351

344

337

354

346

339

236 90

227 89

259 92

252 92

246 91

277 77

269 77

263 76

343

343

383

367

359

404

397

375

142 201 2 404 9 990

142 201 2 485 9 864

165 218 2 514 9 718

163 204 2 598 9 611

160 199 2 650 9 508

178 226 2 677 9 383

175 222 2 714 9 304

170 205 2 728 9 240

12 720

12 665

12 583

12 553

12 495

12 414

12 364

12 307

515

529

493

514

482

482

475

548

a) Bólyai János kutatási ösztöndíj. Forrás: MTA Doktori Tanács Titkársága.

33.

A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők korcsoportok szerint 2009-ben (fő)

Tudományos fokozat, cím A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagja Tudományos fokozattal rendelkező Ebből: tudomány doktora tudomány kandidátusa a) Ezen belül 70 év fölötti életkorú 173 fő. Forrás: MTA Doktori Tanács Titkársága.

14

50 év alatt

50–59 éves

60 éves és a felett a)

Összesen

6 744

38 2 304

295 8 920

339 11 968

181 563

579 1 725

1 968 6 952

2 728 9 240

34.

A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők a fokozat tudományterülete szerint 2009-ben (fő) Tudományág

Természettudományok összesen Ebből: kémiai biológiai Műszaki tudományok összesen Ebből: gépészeti, kohászati elektronikai és számítástechnikai Orvostudományok összesen Ebből: klinikai orvostudományi Agrártudományok összesen Ebből: növénytermesztési Társadalom- és bölcsészettudományok összesen Ebből: közgazdaságtudományi történelemtudományi Összesen

Tudomány doktora Tudomány kandidátusa fokozattal rendelkezők összesen nők összesen nők 1 032 134 2 136

486

365 274 310

45 59 17

851 591 1 236

196 201 99

68 69 504

3 4 80

396 248 1 825

31 21 408

312 190

35 16

1 401 822

293 175

140 692

13 127

598 3 221

141 850

89 110 2 728

17 19 374

697 363 9 240

166 87 2 018

Forrás: MTA Doktori Tanács Titkársága.

35.

A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők száma a kutató-fejlesztő helyeken* (fő)

Év

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A 2009. éviből kutató-fejlesztő intézetben és egyéb kutatóhelyen felsőoktatási kutatóhelyen vállalkozási kutató-fejlesztő helyen

272 287 337 321 303 327 324 331 317 323 321

1 431 1 616 1 609 1 715 1 774 1 777 1 847 1 903 1 840 1 853 1 796

6 361 7 057 7 369 8 655 8 836 9 185 9 639 10 488 10 736 11 319 11 886

Magyar Tudományos Akadémiai tagok és a fokozattal rendelkezők összesen 8 064 8 960 9 315 10 691 10 913 11 289 11 810 12 722 12 893 13 495 14 003

93 216 12

499 1 186 111

2 164 8 499 1 223

2 756 9 901 1 346

A Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagja

Tudomány doktora

Tudomány kandidátusa

* A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők több kutatóhelyen is számbavételre kerülhettek.

15

36.

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak száma a kutató-fejlesztő helyeken tudományágak és szektorok szerint 2009-ben (fő) Tudományág

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 50 3 7 10 13 10 93

a)

Természet-tudományok Műszaki tudományok Orvos-tudományok Agrár-tudományok Társadalomtudományok Bölcsészet-tudományok Összesen



73 35 34 7 36 31 216

Összesen

1 6 5 – – – 12

124 44 46 17 49 41 321

a) A kutató-fejlesztő hely tudományági besorolása alapján csoportosítva.

37.

A tudományos fokozattal rendelkezők a kutató-fejlesztő helyeken tudományágak és szektorok szerint 2009-ben* (fő) Tudományág, fokozat

Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Ebből: tudomány doktora tudomány kandidátusa

a)



499 2 164


Összesen

2 023 1 210 1 675 549 2 367 1 861 9 685

252 755 172 86 68 1 1 334

3 515 2 103 1 977 911 2 809 2 367 13 682

1 186 8 499

111 1223

1 796 11 886

* A tudományos fokozattal rendelkezők több kutatóhelyen is számbavételre kerülhettek. a) A kutató-fejlesztő hely tudományági besorolása alapján csoportosítva.

38.

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatott magyar ösztöndíjasok száma tudományágak szerint (fő) Év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

16

Természettudomány 376 283 203 240 228 205 277 239 224

Műszaki tudomány 273 213 210 205 176 257 150 131 149

Orvostudomány 87 82 75 72 61 73 74 122 131

Agrártudomány 143 87 78 98 77 84 29 42 37

Társadalomtudomány 1 193 971 159 1 058 249 174 162 85 117

Bölcsészettudomány 377 208 290 171 270 203 339 315 295

Összesen 2 449 1 844 1 015 1 844 1 061 996 1 031 934 953

39.

A kutatók létszáma tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben (fő)

Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen

25 évesnél fiatalabb 469 269 50 53 37 9 887


141 58 25 33 22 5 284

Tudományág

25–34 éves 3 154 3 716 1 261 616 1 518 670 10 935

35–44 éves 2 125 2 271 1 217 406 1 386 1 361 8 766

45–54 éves 1 444 1 600 928 387 1 206 1 174 6 739

55–64 éves 1 341 1 607 722 412 1 286 997 6 365

65 éves és idősebb 327 371 232 88 304 253 1 575

317 434 428 128 529 553 2 389

290 324 284 116 455 448 1 917

36 36 63 11 63 57 266

Összesen 8 860 9 834 4 410 1 962 5 737 4 464 35 267

A kutatók közül a nők száma

40.

774 802 646 314 724 356 3 616

422 484 540 152 628 625 2 851

1 980 2 138 1 986 754 2 421 2 044 11 323

A kutatók létszáma a kutató-fejlesztő intézetekben és az egyéb kötségvetési kutatóhelyeken tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben (fő) Tudományág


25 évesnél fiatalabb 241 4 7 24 7 – 283

25–34 éves 713 178 134 205 278 222 1 730

35–44 éves 444 134 107 118 177 360 1 340

45–54 éves 401 106 87 113 162 373 1 242

55–64 éves 398 114 71 121 159 226 1 089

65 éves és idősebb 111 37 17 34 33 57 289

99 34 61 44 69 193 500

80 31 48 49 49 112 369

14 11 5 8 4 21 63

Összesen 2 308 573 423 615 816 1 238 5 973

A kutatók közül a nők száma Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen

101 2 4 15 4 – 126

284 57 91 105 142 121 800

124 44 62 62 77 164 533

702 179 271 283 345 611 2 391

17

41.

A kutatók létszáma a felsőoktatási kutatóhelyeken tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben (fő) Tudományág


25 évesnél fiatalabb 47 18 24 15 23 9 136

25–34 éves 905 570 944 254 1 161 447 4 281

35–44 éves 842 465 1 009 195 1 162 997 4 670

45–54 éves 743 472 751 179 994 800 3 939

55–64 éves 825 784 592 217 1 084 771 4 273

65 éves és idősebb 185 211 199 43 262 196 1 096

175 104 333 58 442 360 1 472

186 133 223 54 389 336 1 321

20 14 55 2 54 36 181

Összesen 3 547 2 520 3 519 903 4 686 3 220 18 395

A kutatók közül a nők száma Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen

42.

18 5 14 11 14 5 67

281 125 482 135 553 235 1 811

206 84 439 62 541 460 1 792

886 465 1 546 322 1 993 1 432 6 644

A kutatók létszáma a vállalkozási kutatóhelyeken tudományágak és korcsoportok szerint 2009-ben (fő)


25 évesnél fiatalabb 181 247 19 14 7 – 468


22 51 7 7 4 – 91

Tudományág

25–34 éves 1 536 2 968 183 157 79 1 4 924

35–44 éves 839 1 672 101 93 47 4 2 756

45–54 éves 300 1 022 90 95 50 1 1 558

55–64 éves 118 709 59 74 43 – 1 003

65 éves és idősebb 31 123 16 11 9 – 190

43 296 34 26 18 – 417

24 160 13 13 17 – 227

2 11 3 1 5 – 22

Összesen 3 005 6 741 468 444 235 6 10 899

A kutatók közül a nők száma

18

209 620 73 74 29 – 1 005

92 356 39 28 10 1 526

392 1 494 169 149 83 1 2 288

43.

A kutató-fejlesztő helyek létszáma szektorok és foglalkozás szerint (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám)* (fő)

Szektor, foglalkozás Vállalkozási Tudományos kutató, fejlesztő Segédszemélyzet Egyéb Összesen Államháztartási Tudományos kutató, fejlesztő Segédszemélyzet Egyéb Összesen Felsőoktatási Tudományos kutató, fejlesztő Segédszemélyzet Egyéb Összesen Együtt Tudományos kutató, fejlesztő Segédszemélyzet Egyéb Összesen

2004

2005

2006

2007

2008

2009

4 309 1 657 738 6 704

5 008 1 705 680 7 393

6 248 2 151 880 9 279

6 986 2 320 1 036 10 342

7 912 2 364 1 097 11 373

8 972 2 646 1 571 13 189

4 693 1 743 1 159 7 595

4 959 1 635 1 058 7 652

5 226 1 597 1 346 8 169

4 572 1 798 1 464 7 834

4 720 1 722 1 608 8 050

4 928 1 709 1 597 8 234

5 902 1 313 1 312 8 527

5 911 1 251 1 032 8 194

6 073 1 195 1 255 8 523

5 833 1 023 922 7 778

5 872 1 151 957 7 980

6 164 1 172 1 036 8 372

14 904 4 713 3 209 22 826

15 878 4 591 2 770 23 239

17 547 4 943 3 481 25 971

17 391 5 141 3 422 25 954

18 504 5 237 3 662 27 403

20 064 5 527 4 204 29 795

* Az Eurostat adatbázisában szereplő szerkezet szerinti adatok.

44.

A kutató-fejlesztő helyek létszáma szektorok és főbb tudományágak szerint (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám)* (fő)

Szektor, tudományág Vállalkozási Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Államháztartási Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Felsőoktatási Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Együtt Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen

2004

2005

2006

2007

2008

2009

139 5 713 355 343 146 8 6 704

183 6 308 345 400 148 9 7 393

278 7 810 426 552 181 32 9 279

1 377 7 477 520 751 211 6 10 342

2 622 7 360 502 656 226 7 11 373

2 799 8 752 601 775 249 13 13 189

3 118 538 969 1 197 721 1 052 7 595

2 829 643 843 1 240 826 1 271 7 652

2 856 773 921 1 201 860 1 558 8 169

3 344 558 562 1 380 1 057 933 7 834

3 407 532 756 1 232 883 1 240 8 050

3 282 804 759 1 150 874 1 365 8 234

1 463 1 232 1 733 923 1 338 1 838 8 527

1 467 1 282 1 656 733 1 315 1 741 8 194

1 226 1 303 2 018 807 1 411 1 758 8 523

1 675 976 1 523 805 1 779 1 020 7 778

1 637 963 1 616 815 1 775 1 174 7 980

1 907 1 010 1 781 922 1 598 1 154 8 372

4 720 7 483 3 057 2 463 2 205 2 898 22 826

4 479 8 233 2 844 2 373 2 289 3 021 23 239

4 360 9 886 3 365 2 560 2 452 3 348 25 971

6 396 9 011 2 605 2 936 3 047 1 959 25 954

7 666 8 855 2 874 2 703 2 884 2 421 27 403

7 988 10 566 3 141 2 847 2 721 2 532 29 795


19

45.

A kutató-fejlesztő helyek költségei szektorok és tevékenységtípusok szerint* (millió Ft)

Szektor, tevékenység típusa Vállalkozási Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Összesen Államháztartási Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Összesen Felsőoktatási Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Összesen Együtt Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Összesen

2004

2005

2006

2007

2008

2009

8 274,1 14 975,8 35 385,2 58 635,1

1 930,6 17 529,2 50 068,6 69 528,4

1 076,2 25 433,5 58 233,2 84 742,9

2 184,5 34 476,9 68 024,7 104 686,1

2 849,1 38 300,4 76 905,1 118 054,6

6 931,2 46 544,1 90 479,4 143 954,7

25 926,4 15 630,0 7 174,2 48 730,6

27 177,8 20 809,2 5 175,6 53 162,6

27 646,0 21 946,2 5 710,1 55 302,3

27 173,2 22 170,7 5 833,4 55 177,3

29 975,1 20 813,0 7 276,8 58 064,9

29 765,5 19 707,2 6 985,5 56 458,2

18 767,7 15 332,1 6 242,7 40 342,5

20 370,0 18 508,5 6 354,0 45 232,5

22 141,0 21 983,8 7 275,3 51 400,1

20 987,0 24 491,5 7 015,9 52 494,4

21 487,2 24 278,3 8 710,6 54 476,2

24 987,7 25 573,5 7 868,4 58 429,6

52 968,2 45 937,9 48 802,1 147 708,2

49 478,4 56 846,9 61 598,2 167 923,5

50 863,2 69 363,5 71 218,7 191 445,4

50 344,7 81 139,1 80 874,0 212 357,8

54 311,4 83 391,8 92 892,5 230 595,7

61 684,4 91 824,8 105 333,3 258 842,5


46.

A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok és a főbb tudományágak szerint* (millió Ft)

Szektor, tudományág Vállalkozási Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Államháztartási Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Felsőoktatási Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Együtt Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Tudományáganként nem részletezhető Összesen

2004

2005

856,5 67 112,6 4 238,7 1 547,0 871,5 15,1 74 641,4

917,8 81 297,4 4 210,6 2 152,3 1 113,3 12,0 89 703,4

1 273,0 103 864,3 4 986,6 3 141,6 1 528,5 78,0 114 872,1

13 097,6 97 779,4 6 841,5 4 037,6 1 893,4 19,9 123 669,4

22 676,6 104 464,8 5 548,2 5 451,7 1 838,7 61,9 140 041,9

33 786,9 122 065,4 6 575,2 6 423,0 2 213,5 161,5 171 225,5

18 183,8 8 822,8 4 161,2 8 929,0 6 470,5 7 072,6 53 639,9

20 583,1 6 749,0 5 614,1 9 934,1 6 578,3 8 712,3 58 170,9

22 147,0 7 497,9 5 707,7 9 867,2 6 718,4 8 434,4 60 372,6

28 653,1 4 816,4 4 013,5 9 304,9 6 209,6 6 339,1 59 336,6

27 784,3 5 312,2 3 865,5 8 939,3 7 039,1 9 373,4 62 313,8

28 796,9 5 029,3 3 355,9 8 101,0 7 060,7 7 659,2 60 003,0

9 544,3 8 968,1 7 667,9 4 938,7 5 986,7 7 509,0 44 614,7

12 406,6 12 277,4 8 598,2 4 959,4 6 482,5 7 521,7 52 245,8

11 377,4 14 670,1 9 408,3 5 392,6 7 557,1 9 537,8 57 943,3

14 606,1 11 953,9 10 045,5 5 231,2 10 341,8 5 186,4 57 364,9

15 400,0 11 756,6 10 345,0 5 310,2 10 015,1 5 877,4 58 704,3

16 981,2 11 520,8 10 359,8 6 403,4 10 824,5 6 543,6 62 633,3

28 584,6 84 903,5 16 067,8 15 414,7 13 328,7 14 596,7

33 907,5 100 323,8 18 422,9 17 045,8 14 174,1 16 246,0

34 797,4 126 032,3 20 102,7 18 401,4 15 804,0 18 050,2

56 356,8 114 549,7 20 900,5 18 573,7 18 444,8 11 545,4

65 860,9 121 533,7 19 758,7 19 701,2 18 892,8 15 312,7

79 565,0 138 615,5 20 290,9 20 927,4 20 098,7 14 364,3

8 629,4 181 525,4

7 643,9 207 764,0

4 765,2 237 953,2

5 321,9 245 692,8

5 328,0 266 388,0

5 296,9 299 158,7


20

2006

2007

2008

2009

47.

A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint* (millió Ft)

Szektor, pénzügyi forrás Vállalkozási Vállalkozási a) Költségvetési Nonprofit Külföldi Összesen Államháztartási Vállalkozási a) Költségvetési Nonprofit Külföldi Összesen Felsőoktatási Vállalkozási a) Költségvetési Nonprofit Külföldi Összesen Együtt Vállalkozási c) Költségvetési Nonprofit Külföldi Összesen

2004

2005

2006

2007

2008

2009

57 759,4 3 101,1 49,6 13 691,6 b) 74 641,4

69 815,6 3 516,5 58,2 16 278,6 b) 89 703,4

86 859,9 9 664,9 99,9 18 247,4 114 872,1

92 582,8 11 900,6 218,4 18 967,6 123 669,4

111 810,0 12 036,0 228,6 15 967,3 140 041,9

121 596,3 26 496,1 231,5 22 901,6 171 225,5

3 847,2 46 272,6 702,0 2 577,6 b) 53 639,9

5 979,5 48 880,7 316,9 2 745,6 b) 58 170,9

8 659,7 47 444,8 388,6 3 879,5 60 372,6

7 326,6 47 843,4 317,2 3 849,4 59 336,6

8 271,4 49 748,8 267,1 4 026,5 62 313,8

7 575,8 47 625,7 327,7 4 473,8 60 003,0

5 744,9 36 045,4 269,2 2 522,1 b) 44 614,7

6 158,7 42 624,5 290,0 3 146,7 b) 52 245,8

7 520,7 44 663,5 1 009,1 4 750,0 57 943,3

7 859,1 44 050,9 1 038,4 4 416,5 57 364,9

8 601,2 44 287,9 1 104,7 4 710,5 58 704,3

9 720,3 46 175,9 1 492,8 5 244,3 62 633,3

67 351,5 94 048,6 1 020,8 18 791,3 b) 181525,4b)

81 953,8 102 665,6 665,1 22 170,9 b) 207 764,0

103 040,3 106 538,4 1 497,6 26 876,9 237 953,2

107 768,5 109 116,8 1 574,0 27 233,5 245 692,8

128 682,6 111 400,7 1 600,4 24 704,3 266 388,0

138 892,4 125 594,6 2 052,0 32 619,7 299 158,7

* Az Eurostat adatbázisában szereplő szerkezet szerinti adatok. a) 2006-tól önkormányzatokkal együtt. b) Tartalmazza azokat az összegeket is, amelyek a megjelölt források szerint nem részletezhetők. c) 2006-tól önkormányzatokkal együtt. Tartalmazza azokat az összegeket is, amelyek szektorok szerint nem részletezhetők.

48.

A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai szektorok és a költségek típusa szerint* (millió Ft)

Szektor, költségtípus Vállalkozási K+F költségek Ebből: bérköltség K+F-beruházás Ebből: a) gépek és műszerek Ráfordítás összesen Államháztartási K+F költségek Ebből: bérköltség K+F-beruházás Ebből: a) gépek és műszerek Ráfordítás összesen Felsőoktatási K+F költségek Ebből: bérköltség K+F-beruházás Ebből: a) gépek és műszerek Ráfordítás összesen Együtt K+F költségek Ebből: bérköltség K+F-beruházás Ebből: a) gépek és műszerek b) Ráfordítás összesen

2004

2005

2006

2007

2008

2009

58 635,1

69 528,4

84 742,9

104 686,1

118 054,6

143 954,7

30 490,2 16 006,3

36 684,6 20 175,0

44 449,9 30 129,2

51 716,8 18 983,3

58 733,8 21 987,3

70 979,1 27 270,8

12 997,6 74 641,4

14 083,7 89 703,4

20 023,4 114 872,1

15 095,9 123 669,4

16 695,3 140 041,9

22 813,7 171 225,5

48 730,6

53 162,6

55 302,3

55 177,3

58 064,9

56 458,2

28 030,8 4 909,3

30 213,3 5 008,3

31 989,1 5 070,3

32 094,7 4 159,3

33 787,0 4 248,9

32 547,4 3 544,8

3 967,9 53 639,9

4 570,8 58 170,9

4 455,7 60 372,6

3 487,9 59 336,6

3 154,9 62 313,8

2 905,3 60 003,0

40 342,6

45 232,5

51 400,1

52 494,4

54 476,2

58 429,6

26 946,8 4 272,1

30 278,7 7 013,3

35 253,8 6 543,2

35 083,5 4 870,5

37 395,2 4 228,1

40 385,1 4 203,7

3 839,9 44 614,7

6 717,2 52 245,8

5 446,2 57 943,3

4 686,8 57 364,9

3 561,7 58 704,3

3 750,5 62 633,3

147 708,2

167 923,5

191 445,4

212 357,8

230 595,7

258 842,5

85 467,8 25 187,8

97 176,6 32 196,6

111 693,8 41 743,6

118 895,0 28 013,1

129 916,0 30 464,3

141 911,6 35 019,3

20 805,5 181 525,4

25 371,7 207 764,0

29 925,3 237 953,2

23 270,6 245 692,8

23 411,9 266 388,0

29 469,5 299 158,7

* Az Eurostat adatbázisában szereplő szerkezet szerinti adatok. a) Tartalmazza a szoftver beszerzésére fordított összegeket is. b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket, továbbá 2005-ig az államháztartási forrásból származó, a megfigyelt kutató-fejlesztő helyeken kívül felhasznált pénzeszközöket.

21

49.

A vállalkozási szektor kutatói gazdasági ágak szerint 2004-2007 (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám)* (fő)

Számjel A,B C D

a)

DA DB DF-DH DK-DM E F G–Q G I 72 A–Q

Gazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: élelmiszerek, italok és dohánytermékek textíliák, ruházat, bőr- és szőrmetermékek vegyipar gépipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Építőipar Szolgáltatási szektor Ebből: kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikkek javítása, karbantartása szállítás, raktározás, posta, távközlés számítástechnika és ehhez kapcsolódó tevékenységek Mindösszesen

2004

2005

2006

2007

95 … 2 859

118 … 3 152

116 … 3 770

189 – 4 299

69 11 1 270 1 425 69 13 1 270

89 6 1 321 1 646 47 22 1 667

122 11 1 486 2 015 58 30 2 273

119 6 1 637 2 380 42 25 2 431

416 63

644 54

854 78

890 45

215 4 309

328 5 008

501 6 248

562 6 986

* Az Eurostat adatbázisában szereplő szerkezet szerinti adatok. A kutatás- fejlesztés ágazatba tartozó vállalkozások besorolása a K+F tevékenységük célja alapján történt. a) TEÁOR 2003 szerint

50.

A vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési ráfordításai gazdasági ágak szerint 2004-2007* (millió Ft)

Számjel A,B C D

a)

DA DB DF–DH DK–DM E F G–Q G I 72 A–Q

Gazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszerek, italok és dohánytermékek Textíliák, ruházat, bőr- és szőrmetermékek Vegyipar Gépipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Építőipar Szolgáltatási szektor Ebből: Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikkek javítása, karbantartása Szállítás, raktározás, posta, távközlés Számítástechnika és ehhez kapcsolódó tevékenységek Mindösszesen

2004 884,8 … 60 042,3

2005 1 256,0 … 70 903,4

2006 1 781,4 … 87 646,1

2007 2 480,0 – 90 606,5

909,5 61,8 33 122,3 24 726,7 423,3 169,1 13 106,2

1 082,6 27,3 44 510,0 23 872,1 399,6 188,7 16 944,9

1 697,6 56,7 56 608,4 26 926,3 382,2 449,5 24 610,3

1 828,7 44,3 48 168,6 38 273,3 336,0 225,0 30 021,9

6 986,3 398,3

9 731,5 447,1

13 023,7 589,8

15 390,7 589,9

1 690,5 74 641,4

1 755,0 89 703,4

3 915,9 114 872,1

4 406,8 123 669,4

* Az Eurostat adatbázisában szereplő szerkezet szerinti adatok. A kutatás- fejlesztés ágazatba tartozó vállalkozások besorolása a K+F tevékenységük célja alapján történt. a) TEÁOR 2003 szerint

22

51.

A vállalkozási szektor kutatói létszáma (teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám) gazdasági ágak szerint 2008-2009-ben* (fő)

Számjel A B C CA CB CE–CF CI–CL D+E

F G–S G H+JB+JC A–S

Gazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr- és bőrtermék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása és gyógyszergyártás Számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berendezés, gép, gépi berendezés, közúti jármű, egyéb jármű gyártása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, és vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Szolgáltatási szektor Ebből: Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás, távközlés, információs technológiai és egyéb információs szolgáltatás Összesen

2008

2009 173 – 4 536

178 … 5 148

106 6 1 660

145 2 1 775

2 257

2 568

55 25 3 123

65 … 3 527

596

754

1 321 7 912

1 307 8 972

* Az Eurostat adatbázisában szereplő szerkezet szerinti adatok. A kutatás- fejlesztés ágazatba tartozó vállalkozások besorolása a K+F tevékenységük célja alapján történt.

52.

A vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési ráfordításai gazdasági ágak szerint 2008-2009-ben* (millió Ft)

Számjel A B C CA CB CE–CF CI–CL D+E

F G–S G H+JB+JC A–S

Gazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr- és bőrtermék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása és gyógyszergyártás Számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berendezés, gép, gépi berendezés, közúti jármű, egyéb jármű gyártása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, és vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Szolgáltatási szektor Ebből: Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás, távközlés, információs technológiai és egyéb információs szolgáltatás Összesen

2008

2009

2 540,9 – 102 395,9

3 193,7 … 116 531,5

1 689,1 47,1 52 841,1

2 951,5 59,0 56 499,7

38 424,7

44 098,4

952,9 396,5 33 755,8

1 262,0 … 48 961,7

10 256,5

11 442,2

9 697,7 140 041,9

18 076,4 171 225,5

* Az Eurostat adatbázisában szereplő szerkezet szerinti adatok. A kutatás- fejlesztés ágazatba tartozó vállalkozások besorolása a K+F tevékenységük célja alapján történt.

23

53.

A kutatás-fejlesztési szolgáltatás külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak szerint 2009-ben (millió Ft)

Számjel

10–12 21 26 27 29–30 46 72 85

54.

Gazdasági ág, ágazat Összesen Ebből:. Élelmiszer, ital, dohány gyártása Gyógyszergyártás Iroda-, számítógépgyártás Villamos berendezés gyártása Járműgyártás Nagykereskedelem Kutatás-fejlesztés Oktatás

Export

Import 80 018,0

142 008,0

… 11 699,9 … 6 982,4 3 983,7 22 273,6 5 617,6 469,6

412,9 11 959,3 536,0 1 560,1 83 842,6 610,8 679,4 4,6

A kutatás-fejlesztési szolgáltatás külkereskedelmi forgalma létszám-kategóriák szerint 2009-ben (millió Ft)

Létszám-kategória (fő) – 49 50 – 249 250 – Összesen

Export

Import 7 231,7 9 381,1 63 405,2 80 018,0

41 881,0 1 352,6 98 774,4 142 008,0

Forrás: 1470 OSAP Nemzetközi üzleti és szállítási szolgáltatások, 2014 OSAP Éves jelentés a nemzetközi üzleti és szállítási szolgáltatásokról

55.

Az állami költségvetés K+F-előirányzata társadalmi gazdasági célok szerint (GBAORD) 2009-ben Társadalmi-gazdasági célok

A Föld kutatása és hasznosítása Környezet A világűr kutatása és hasznosítása Közlekedés, telekommunikáció és egyéb infrastruktúra Energia Ipari termelés és technológia Egészség Mezőgazdaság Oktatás Kultúra, rekreáció (szabadidő), vallás és tömegkommunikáció Politikai és társadalmi rendszerek, struktúrák és folyamatok Általános tudásszint fejlesztését szolgáló kutatások általános egyetemi alapokból finanszírozva (GUF) Általános tudásszint fejlesztését szolgáló kutatások egyéb forrásból finanszírozva (nem GUF) Ebből: természettudományokkal összefüggő műszaki tudományokkal összefüggő orvostudományokkal összefüggő agrártudományokkal összefüggő társadalomtudományokkal összefüggő bölcsészettudományokkal összefüggő Védelem Összesen

24

K+F célra kifizetett pénzösszeg millió Ft-ban megoszlása %-ban 342,6 4 458,0 21,1 13 305,6 1 651,0 16 409,3 11 395,9 10 333,1 564,2 51,2 1 953,8

0,3 3,7 0,0 11,1 1,4 13,7 9,5 8,7 0,5 0,0 1,6

33 118,5

27,7

25 866,9

21,6

18 309,1 236,6 373,5 63,2 6 486,5 – 106,0 119 577,2

15,3 0,2 0,3 0,1 5,4 – 0,1 100,0

56.

A kutató-fejlesztő helyek száma szektorok és tudományágak szerint 2009-ben*

Számjel

Tudományág




Összesen

száma 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.3 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.5 2.5.1 2.5.2 2.6 2.7 2.7.1 2.7.2 2.7.3 2.7.4 2.7.5 2.8 2.9 2.10 2.11 2.11.1 2.11.2 2.11.3 3.1 3.1.1 3.1.2 3.2 3.3 3.4 3.5

Matematika- és statisztikatudományok Informatika Fizikai tudományok Kémiai tudományok Föld- és környezettudományok Biológiai tudományok Egyéb természettudományok Természettudományok összesen Építés-, építő-, közlekedés és közműmérnöki tudományok Építészmérnöki tudományok Építőmérnöki tudományok Közlekedésmérnöki tudományok Közmű- és statikai mérnöki tudományok Villamosmérnöki tudományok összesen Villamosmérnöki tudományok Automatika és robottechnika Számítógép, hardware és architektúra Híradástechnika Hírközlés Gépészeti tudományok Vegyészmérnöki, gyógyszeripari, gumi- és műanyagipar tudományok Vegyészmérnöki tudományok Gyógyszeripar Gumi- és műanyagipar Anyagtudományok Anyagtudományok és technológiák Könnyűipar Orvos-műszaki tudományok Környezettudományok Környezet- és geológiai mérnöki tudományok Geotechnológia Bányászat és ásványfeldolgozás Olajmérnöki tudományok Energia- és üzemanyag-mérnöki tudományok Környezeti biotechnológia Ipari biotechnológia Nanotechnológia Egyéb műszaki tudományok Élelmiszeripar Agrárműszaki tudományok Katonai műszaki tudományok Műszaki tudományok összesen Általános orvostudományok Elméleti orvostudományok Gyógyszertudományok Klinikai orvostudományok Egészségtudományok Orvosi biotechnológia Egyéb orvostudományok Orvostudományok összesen

2 5 7 2 10 5 3 34

36 57 25 27 38 42 11 236

7 179 12 14 25 38 18 293

45 241 44 43 73 85 32 563

2 – 1 1 – 2 1 1 – – – 2

36 7 18 10 1 22 7 5 2 5 2 36

49 5 11 21 – 129 44 13 28 14 12 94

87 12 30 32 1 153 52 19 30 19 14 132

2 1 1 – – – – – 7 – – – – 3 – – 1 9 2 2 2 25 2 2 – 6 4 – 3 15

4 3 – 1 14 8 6 1 13 8 1 2 – – 1 2 – 42 8 10 8 171 83 60 23 99 46 1 3 232

128 35 51 27 62 41 17 32 68 8 1 1 1 21 7 11 4 112 60 13 4 696 39 3 34 20 18 17 10 104

134 39 52 28 76 49 23 33 88 16 2 3 1 24 8 13 5 163 70 25 14 892 124 65 57 125 68 18 16 351

* A kutató-fejlesztő hely tudományági besorolása alapján csoportosítva.

25

56.

A kutató-fejlesztő helyek száma szektorok és tudományágak szerint 2009-ben* (folytatás)

Számjel

Tudományág




Összesen

száma 4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.3 4.4 4.5 4.5.1 5.1 5.2 5.2.1 5.2.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.9.1 6.1 6.2 6.3 6.3.1 6.3.2 6.4 6.5

Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok Állattenyésztési tudományok Állatorvosi tudományok Agrár biotechnológiai tudományok Egyéb agrártudományok Élelmiszer-tudományok Agrártudományok összesen Pszichológiai tudományok Közgazdaság és gazdálkodás tudományok Közgazdaság-tudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok Neveléstudományok Szociológiai tudományok Állam- és jogtudományok Politikatudományok Gazdaság- és társadalomföldrajz Média- és kommunikációs tudományok Egyéb társadalomtudományok Hadtudományok Társadalomtudományok összesen Történelemtudományok Nyelv- és irodalomtudományok Filozófia- és vallástudományok Filozófiai tudományok Vallástudományok, hittudományok Művészetek, művészeti és művelődéstörténeti tudományok Egyéb bölcsészettudományok Bölcsészettudományok összesen Mindösszesen

* A kutató-fejlesztő hely tudományági besorolása alapján csoportosítva.

26

14 11 2 1 1 1 5 3 22 2 11 6 4 – 2 2 3 – – 14 1 34 41 2 2 1 1

41 37 4 12 15 2 29 3 99 15 128 40 88 63 18 88 10 8 14 70 11 414 28 96 61 14 47

66 56 6 19 2 11 21 12 119 1 41 19 14 3 5 1 3 4 5 23 2 86 1 – 1 1 –

121 104 12 32 18 14 55 18 240 18 180 65 106 66 25 91 16 12 19 107 14 534 70 98 64 16 48

9 13 67 197

36 21 242 1 394

5 2 9 1 307

50 36 318 2 898

57.

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma tudományágak szerint 2009-ben

Számjel

Tudományág


Ebből: a kutatók, segédfejlesztők személyzet

tényleges létszáma (fő) 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.3 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.5 2.5.1 2.5.2 2.6 2.7 2.7.1 2.7.2 2.7.3 2.7.4 2.7.5 2.8 2.9 2.10 2.11 2.11.1 2.11.2 2.11.3 3.1 3.1.1 3.1.2 3.2 3.3 3.4 3.5


Ebből: a kutatók, segédfejlesztők személyzet teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma (fő) 439 393 25 3 051 2 539 318 1 104 713 240 819 515 171 701 457 146 1 140 671 247 734 507 115


894 4 616 1 497 1 236 1 341 1 644 929

793 3 807 978 785 863 1 012 622

34 442 306 258 249 353 142

12 157

8 860

1 784

7 988

5 795

1 262

2 010 201 598 1 131

1 368 149 397 767

339 36 93 196

1 198 64 177 911

860 49 117 662

202 14 32 148

...

...

...

...

...

...

2 791 727 236 332

2 162 508 177 261

399 99 44 50

2 020 483 157 238

1 617 340 125 183

267 63 23 41

365 908 2 298

259 809 1 468

80 75 364

204 750 1 454

151 685 932

46 55 222

3 227 330 2 439 226 888 601 241 616 1 090

1 907 176 1 476 133 545 368 152 459 611

1 035 115 797 71 228 169 49 137 232

3 006 269 2 365 159 534 378 119 389 658

1 776 137 1 430 101 342 260 62 303 339

970 97 778 47 134 87 38 70 141

205 ... 35 ...

144 ... 25 ...

22 ... 4 ...

109 ... 11 ...

69 ... 8 ...

12 ... 1 ...

312 52 136 238 1 635 510 333 211 14 981 2 465 1 770 652 4 429 1 292 160 112 8 458

186 29 72 169 1 044 253 206 120 9 834 1 322 967 335 2 080 819 103 86 4 410

84 16 53 21 334 141 70 49 3 158 672 476 178 1 125 131 34 18 1 980

130 41 93 213 960 318 208 66 10 566 1 226 879 304 1 203 489 146 77 3 141

79 25 46 154 625 160 116 49 7 019 677 464 193 663 301 100 57 1 798

35 11 39 15 193 90 55 6 2 264 333 240 75 313 60 30 17 753

27

57.

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma tudományágak szerint 2009-ben (folytatás)

Számjel

Tudományág

2 132

956

531

Ebből: a kutatók, segédfejlesztők személyzet teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma (fő) 1 464 643 401

1 879

806

476

1 320

556

370

211 439 394 223 975 316 4 163 308

115 220 210 125 451 151 1 962 235

48 127 115 55 226 79 1 054 37

129 240 209 193 741 239 2 847 168

75 119 122 108 308 119 1 300 116

28 54 65 49 196 65 765 36

2 660 1 046

2 195 886

92 52

961 490

819 419

63 42

1 577 842 404 839 238 80 185 1 478 200

1 284 694 332 742 188 68 158 1 125 147

34 36 20 13 8 5 6 161 41

437 216 198 339 137 36 56 610 95

376 192 158 314 110 31 47 446 64

15 9 16 8 5 4 5 82 29

7 034 1 437 1 892 691 175 516

5 737 969 1 633 542 152 390

378 205 24 14 4 10

2 721 898 694 229 77 152

2 233 584 603 198 70 128

228 139 15 9 3 6

855 854

719 601

38 104

324 387

262 272

25 67

5 729 52 522

4 464 35 267

385 8 739

2 532 29 795

1 919 20 064

255 5 527



tényleges létszáma (fő) 4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.3 4.4 4.5 4.5.1 5.1 5.2 5.2.1 5.2.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.9.1

6.1 6.2 6.3 6.3.1 6.3.2 6.4 6.5

28



58.

A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai tudományágak szerint 2009-ben (millió Ft)

Számjel 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.3 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.5 2.5.1 2.5.2 2.6 2.7 2.7.1 2.7.2 2.7.3 2.7.4 2.7.5 2.8 2.9 2.10 2.11 2.11.1 2.11.2 2.11.3 3.1 3.1.1 3.1.2 3.2 3.3 3.4 3.5

Tudományág Matematika- és statisztikatudományok Informatika Fizikai tudományok Kémiai tudományok Föld- és környezettudományok Biológiai tudományok Egyéb természettudományok Természettudományok összesen Építés-, építő-, közlekedés és közműmérnöki tudományok Építészmérnöki tudományok Építőmérnöki tudományok Közlekedésmérnöki tudományok Közmű- és statikai mérnöki tudományok Villamosmérnöki tudományok összesen Villamosmérnöki tudományok Automatika és robottechnika Számítógép, hardware és architektúra Híradástechnika Hírközlés Gépészeti tudományok Vegyészmérnöki, gyógyszeripari, gumi- és műanyagipar tudományok Vegyészmérnöki tudományok Gyógyszeripar Gumi- és műanyagipar Anyagtudományok Anyagtudományok és technológiák Könnyűipar Orvos-műszaki tudományok Környezettudományok Környezet- és geológiai mérnöki tudományok Geotechnológia Bányászat és ásványfeldolgozás Olajmérnöki tudományok Energia- és üzemanyag-mérnöki tudományok Környezeti biotechnológia Ipari biotechnológia Nanotechnológia Egyéb műszaki tudományok Élelmiszeripar Agrárműszaki tudományok Katonai műszaki tudományok Műszaki tudományok összesen Általános orvostudományok Elméleti orvostudományok Gyógyszertudományok Klinikai orvostudományok Egészségtudományok Orvosi biotechnológia Egyéb orvostudományok Orvostudományok összesen

K+F ráfordítás

Ebből:

2 864,6 37 941,3 12 787,5 6 960,6 4 861,1 9 766,0 4 383,9 79 565,0

K+F-költség 2 799,9 33 732,3 12 038,8 6 438,5 4 356,2 8 572,5 3 763,4 71 701,6

beruházás

15 468,1 421,8 888,2 13 574,9 ... 21 320,4 4 981,3 1 009,2 1 431,5 2 137,3 9 064,3 16 668,6

12 273,7 380,7 806,9 10 641,5 ... 19 871,1 4 484,6 922,8 1 274,5 2 044,4 8 562,5 13 554,1

3 194,4 41,1 81,3 2 933,4 ... 1 449,3 496,7 86,4 157,0 92,9 501,8 3 114,5

57 511,2 3 093,4 51 652,3 2 334,1 4 910,6 2 933,0 1 893,1 4 083,8 6 792,2 752,3 … 126,3 … 3 759,9 427,5 748,9 2 089,8 8 594,4 2 776,3 1 914,7 487,5 138 615,5 8 026,3 4 786,2 2 902,2 8 044,2 1 957,1 1 767,8 495,5 20 290,9

48 591,1 2 650,6 44 042,2 1 475,8 3 246,8 2 318,6 854,5 3 239,5 5 654,7 667,8 … 126,3 … 2 846,8 274,0 559,0 1 704,9 7 436,3 2 434,1 1 631,1 409,8 116 405,2 7 476,8 4 456,6 2 690,4 7 488,0 1 818,8 1 454,1 347,0 18 584,7

8 920,1 442,8 7 610,1 858,3 1 663,8 614,4 1 038,6 844,3 1 137,5 84,5 … – … 913,1 153,5 189,9 384,9 1 158,1 342,2 283,6 77,7 22 210,3 549,5 329,6 211,8 556,2 138,3 313,7 148,5 1 706,2

64,7 4 209,0 748,7 522,1 504,9 1 193,5 620,5 7 863,4

29

58.

A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai tudományágak szerint 2009-ben (folytatás) (millió Ft)

Számjel 4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.3 4.4 4.5 4.5.1 5.1 5.2 5.2.1 5.2.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.9.1 6.1 6.2 6.3 6.3.1 6.3.2 6.4 6.5

30

Tudományág Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok Állattenyésztési tudományok Állatorvosi tudományok Agrár biotechnológiai tudományok Egyéb agrártudományok Élelmiszer-tudományok Agrártudományok összesen Pszichológiai tudományok Közgazdaság és gazdálkodás tudományok Közgazdaság-tudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok Neveléstudományok Szociológiai tudományok Állam- és jogtudományok Politikatudományok Gazdaság- és társadalomföldrajz Média- és kommunikációs tudományok Egyéb társadalomtudományok Hadtudományok Társadalomtudományok összesen Történelemtudományok Nyelv- és irodalomtudományok Filozófia- és vallástudományok Filozófiai tudományok Vallástudományok, hittudományok Művészetek, művészeti és művelődéstörténeti tudományok Egyéb bölcsészettudományok Bölcsészettudományok összesen Tudományáganként nem részletezhető Mindösszesen

9 970,6 8 994,8 844,6 2 297,0 1 639,7 1 943,9 5 076,2 1 518,7 20 927,4 866,6 7 165,2 4 420,2 2 636,9 2 158,2 1 963,2 1 568,7 1 225,6 239,6 534,5 4 377,1 230,9 20 098,7 5 465,7 3 804,9 1 107,4 582,5 524,8

Ebből: K+F-költség 9 131,2 8 205,8 811,5 2 150,7 1 455,9 1 499,0 4 775,0 1 439,7 19 011,8 844,7 6 910,1 4 274,0 2 533,9 2 090,0 1 929,4 1 542,2 1 202,8 234,9 458,1 4 171,0 226,6 19 383,2 5 155,6 3 678,0 1 098,6 578,2 520,3

1 709,7 2 276,6 14 364,3 5 296,9 299 158,7

1 669,6 2 154,1 13 755,9 – 258 842,5

K+F ráfordítás

beruházás 839,4 789,0 33,1 146,3 183,8 444,9 301,2 79,0 1 915,6 21,9 255,1 146,2 1 030,0 68,2 33,8 26,5 22,8 4,7 76,4 206,1 4,3 715,5 310,1 126,9 8,8 4,3 4,5 40,1 122,5 608,4 – 35 019,3

59.

A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya a kutatófejlesztő helyeken, tudományágak szerint 2009-ben

Számjel

Tudományág

Akadémiai rendes vagy levelező tag

Tudomány doktora

kandidátusa

száma 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.3 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.5 2.5.1 2.5.2 2.6 2.7 2.7.1 2.7.2 2.7.3 2.7.4 2.7.5 2.8 2.9 2.10 2.11 2.11.1 2.11.2 2.11.3 3.1 3.1.1 3.1.2 3.2 3.3 3.4 3.5


Akadémiai Tudomány rendes vagy kandidoktora levelező dátusa tag a tudományos kutatók, fejlesztők %- ában 3,8 12,7 48,7 0,6 2,3 14,4 2,8 15,5 42,5 1,8 14,3 47,0 0,7 7,9 41,1 1,4 11,7 48,7 1,6 5,5 44,7

30 23 27 14 6 14 10

101 86 152 112 68 118 34

386 547 416 369 355 493 278

124

671

2 844

1,4

7,6

32,1

15 2 10 2

31 4 15 12

284 77 120 77

1,1 1,3 2,5 0,3

2,3 2,7 3,8 1,6

20,8 51,7 30,2 10,0

...

...

...

...

...

...

2 – –

36 14 –

238 83 17

0,1 – –

1,7 2,8 –

11,0 16,3 9,6

1 1 – 2

2 13 7 20

29 49 57 258

0,4 0,4 – 0,1

0,8 5,0 0,9 1,4

11,1 18,9 7,0 17,6

5 3 1 – 4 4 – – 3

50 7 38 2 19 12 7 3 14

420 52 305 12 133 93 38 54 158

0,3 1,7 0,1 – 0,7 1,1 – – 0,5

2,6 4,0 2,6 1,5 3,5 3,3 4,6 0,7 2,3

22,0 29,5 20,7 9,0 24,4 25,3 25,0 11,8 25,9

– ... 1 ...

5 ... – ...

54 ... 23 ...

– ... 4,0 ...

3,5 ... – ...

37,5 ... 92,0 ...

2 – 1 1 11 1 4 – 44 21 17 4 19 4 1 1 46

4 3 4 11 19 – 4 4 210 109 76 33 159 32 3 9 312

14 6 35 31 276 66 69 42 1 893 579 419 151 774 246 36 30 1 665

1,1 – 1,4 0,6 1,1 0,4 1,9 – 0,4 1,6 1,8 1,2 0,9 0,5 1,0 1,2 1,0

2,2 10,3 5,6 6,5 1,8 – 1,9 3,3 2,1 8,2 7,9 9,9 7,6 3,9 2,9 10,5 7,1

7,5 20,7 48,6 18,3 26,4 26,1 33,5 35 19,2 43,8 43,3 45,1 37,2 30,0 35,0 34,9 37,8

31

59.

A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya a kutatófejlesztő helyeken, tudományágak szerint 2009-ben (folytatás)

Számjel

Tudományág


Tudomány doktora

kandidátusa

száma 4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.3 4.4 4.5 4.5.1 5.1 5.2 5.2.1 5.2.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.9.1

6.1 6.2 6.3 6.3.1 6.3.2 6.4 6.5

32


Akadémiai Tudomány rendes vagy kandidoktora levelező dátusa tag a tudományos kutatók, fejlesztők %- ában 1,2 5,8 35,1

11

55

336

10

53

286

1,2

6,6

35,5

– 1 1 1 3 1 17 2

2 15 10 5 32 11 117 17

47 96 97 57 208 61 794 87

– 0,5 0,5 0,8 0,7 0,7 0,9 0,9

1,7 6,8 4,8 4,0 7,1 7,3 6,0 7,2

40,9 43,6 46,2 45,6 46,1 40,4 40,5 37,0

17 14

75 47

992 423

0,8 1,6

3,4 5,3

45,2 47,7

3 5 – 9 3 2 – 11 1 49

27 12 27 40 15 5 – 61 7 252

567 284 157 355 118 39 63 462 79 2 557

0,2 0,7 – 1,2 1,6 2,9 – 1,0 0,7 0,9

2,1 1,7 8,1 5,4 8,0 7,4 – 5,4 4,8 4,4

44,2 40,9 47,3 47,8 62,8 57,4 39,9 41,1 53,7 44,6

8 18 6 4 2

60 106 23 20 3

465 837 291 97 194

0,8 1,1 1,1 2,6 0,5

6,2 6,5 4,2 13,2 0,8

48,0 51,3 53,7 63,8 49,7

4 5 41

18 27 234

262 278 2 133

0,6 0,8 0,9

2,5 4,5 5,2

36,4 46,3 47,8

321

1 796

11 886

0,9

5,1

33,7

60.

A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya a kutatófejlesztő helyeken, tudományágak és szektorok szerint 2009-ben Tudományág


Tudomány doktora

kandidátusa

száma

Akadémiai Tudomány rendes vagy doktora kandidátusa levelező tag a tudományos kutatók, fejlesztők % - ában

Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Mindösszesen

50 3 7 10 13 10 93

293 18 26 45 56 61 499

947 120 104 231 318 444 2 164

2,2 0,5 1,7 1,6 1,6 0,8 1,6

12,7 3,1 6,1 7,3 6,9 4,9 8,4

41,0 20,9 24,6 37,6 39,0 35,9 36,2

1 660 1 083 1 406 483 2 179 1 688 8 499

2,1 1,4 1,0 0,8 0,8 1,0 1,2

10,2 5,0 7,6 7,3 4,0 5,4 6,4

46,8 43,0 40,0 53,5 46,5 52,4 46,2

0,0 0,1 1,1 – – – 0,1

0,5 1,0 3,6 1,4 3,4 – 1,0

7,9 10,2 33,1 18,0 25,5 16,7 11,2

Felsőoktatási kutatóhely Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Mindösszesen

73 35 34 7 36 31 216

363 127 269 66 188 173 1 186

Vállalkozási kutató-fejlesztő hely Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Mindösszesen

1 6 5 – – – 12

15 65 17 6 8 – 111

237 690 155 80 60 1 1 223

33

61.

A megjelent tudományos publikációk száma tudományágak szerint 2009-ben Magyar nyelvű

Számjel

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.3 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.5 2.5.1 2.5.2 2.6 2.7 2.7.1 2.7.2 2.7.3 2.7.4 2.7.5 2.8 2.9 2.10 2.11 2.11.1 2.11.2 2.11.3 3.1 3.1.1 3.1.2 3.2 3.3 3.4 3.5

34

Tudományág


Idegen nyelvű elfogadott kandidátusi könyvek és , doktori könyvértekezése fejezetek k száma 26 37 66 91 27 206 38 25 41 79 61 42 67 154



36 74 42 21 227 186 216

124 377 114 85 477 295 567

802

2 039

326

58 13 20 25

535 96 258 177

...

akadémiai aktákban

külföldi szakfolyóiratokban

megjelent cikkek 117 108 141 40 130 94 68

553 464 1 101 769 331 694 1 030

634

698

4 942

19 2 16 1

14 2 1 11

52 17 25 10

119 21 57 39

...

...

...

...

...

107 8 4

235 34 37

25 7 2

39 5 –

61 9 2

181 69 14

3 4 1 18

43 85 5 237

3 13 – 20

4 22 4 10

30 14 4 75

19 60 18 147

8 2 2 3 8 6 2 2 117

75 31 34 9 131 79 49 8 315

10 5 5 – 23 10 10 1 10

8 8 – – 1 – 1 1 25

13 6 4 3 17 8 9 – 51

160 62 90 6 87 59 28 13 103

28 ... – ...

52 ... 24 ...

4 ... 1 ...

5 ... 2 ...

18 ... 2 ...

36 ... – ...

30 – 3 1 112 29 20 8 434 41 18 23 423 145 1 5 615

81 15 19 12 504 58 135 71 2 086 204 90 114 907 361 3 9 1 484

– 3 6 3 67 8 43 4 187 40 31 9 106 33 3 3 185

12 – 1 2 21 3 7 – 122 28 21 7 70 31 – 2 131

– 9 11 – 78 15 21 19 367 92 77 15 87 18 8 2 207

13 4 46 36 174 17 50 3 1 070 562 360 202 1153 229 39 61 2 044

61.

A megjelent tudományos publikációk száma tudományágak szerint 2009-ben (folytatás) Magyar nyelvű

Számjel

4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.3 4.4 4.5 4.5.1 5.1 5.2 5.2.1 5.2.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.9.1

6.1 6.2 6.3 6.3.1 6.3.2 6.4 6.5

Tudományág


Idegen nyelvű elfogadott kandidátusi könyvek és , doktori könyvértekezése fejezetek k száma 33 21



196

634

149

533

32

44 52 6 8 79 5 341 104

76 287 106 16 233 35 1 276 200

642 259


külföldi szakfolyóiratokban

megjelent cikkek 157

280

18

152

241

1 5 14 3 14 8 69 12

3 6 4 6 58 6 95 14

5 25 42 21 88 6 333 44

22 115 132 20 111 26 658 81

1 346 707

103 51

128 75

229 126

299 149

382 348 160 459 157 31 64 384 36

635 573 336 787 143 126 83 1 260 334

52 68 12 45 7 15 15 81 6

53 66 50 74 124 24 6 151 –

103 17 32 49 12 29 3 131 11

150 75 93 82 90 23 6 152 4

2 349 446 560 214 69 145

4 854 1 360 1 300 503 189 314

358 87 81 32 5 27

637 184 274 75 42 33

546 97 400 22 7 15

901 199 316 83 59 24

338 385

670 894

84 82

73 101

17 56

57 66

1 943 6 484

4 727 16 466

366 1 491

707 2 326

592 2 743

721 10 336

35

62.

A kutató-fejlesztő helyek száma szektorok és gazdálkodási formák szerint 2009-ben

Számjel

Gazdálkodási forma

Mindösszesen Jogi személyiségű vállalkozás ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság szövetkezet Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Költségvetési szervezet és intézménye ebből: központi költségvetési szerv és intézménye helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv köztestület által felügyelt költségvetési szerv Jogi személyiségü nonprofit szervezet ebből: egyház, egyházi intézmény alapítvány egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet

1. 113. 114. 12. 21. 3. 31. 322. 342. 5. 55. 56. 599.

63.


Összesen

197 –

száma 1 394 –

1 307 1 168

2 898 1 168

– – – – 140

– – – – 1 234

954 202 11 62 –

954 202 11 62 1 374

51

1 234

–

1 285

48 41 57

– – 160

– – 77

48 41 294

4 7 44

106 17 37

– 28 22

110 52 103

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma gazdálkodási formák szerint 2009-ben

Számjel




tényleges létszáma (fő) 1. 113. 114. 12. 21. 3. 31. 322. 342. 5. 55. 56. 599.

36



Mindösszesen Jogi személyiségű vállalkozás ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság szövetkezet Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Költségvetési szervezet és intézménye ebből: központi költségvetési szerv és intézménye helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv köztestület által felügyelt költségvetési szerv Jogi személyiségü nonprofit szervezet ebből: egyház, egyházi intézmény alapítvány egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet

Ebből: a kutatók, segédfejlesztők személyzet teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma (fő) 29 795 20 064 5 527 12 788 8 705 2 575


52 522 15 987

35 267 10 570

8 739 3 368

10 905 4 981 73

7 442 3 067 41

1 944 1 406 18

8 698 4 000 62

6 102 2 544 39

1 457 1 103 15

170 32 097

120 21 641

36 4 930

131 14 860

95 9 910

23 2 670

26 214

18 016

3 804

9 651

6 673

1 696

1 025

591

222

686

383

145

4 858 4 268

3 034 2 936

904 405

4 523 2 016

2 854 1 354

829 259

1 199 555

953 409

21 26

398 331

346 248

12 23

2 379

1 499

322

1 175

691

197

64.

A kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai gazdálkodási formák szerint 2009-ben (millió Ft)

Számjel

1. 113. 114. 12. 21. 3. 31. 322. 342. 5. 55. 56. 599.


K+F ráfordítás

Mindösszesen Jogi személyiségű vállalkozás ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság szövetkezet Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Költségvetési szervezet és intézménye ebből: központi költségvetési szerv és intézménye helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv köztestület által felügyelt költségvetési szerv Jogi személyiségü nonprofit szervezet ebből: egyház, egyházi intézmény alapítvány egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet Gazdálkodási formánként nem bontható

299 158,7 166 860,3

40

Ebből: K+F költség 258 842,5 140 190,8

beruházás 35 019,3 26 669,5

98 245,9 68 215,7 262,6

83 706,8 56 207,1 258,3

14 539,1 12 008,6 4,3

719,1 110 321,6

593,3 103 727,5

125,8 6 594,1

69 011,9

64 507,4

4 504,5

3 523,9

3 243,8

280,1

37 785,8 15 960,8

35 976,3 14 330,9

1 809,5 1 629,9

1 464,1 4 221,5

1 432,7 3 527,1

31,4 694,4

9 666,3

8 777,6

888,7

5 296,9

–

–

65.

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek szervezeti és létszámadatai gazdasági ágak szerint 2009-ben

Számjel

A C CA CE–CF CH CI CK CL CM D–E

F G J M MB

P Q R S

Gazdasági ág, ágazat

Mindösszesen Ebből: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása és gyógyszergyártás Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás, valamint vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Információ, kommunikáció Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ebből: Tudományos kutatás, fejlesztés 7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás

Kutatóhelyek száma


Ebből: a kutatók, fejlesztők

tényleges létszáma (fő)

Ebből: a kutatók, fejlesztők teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám (fő) 13 189 8 972


1 307

16 488

10 899

62 365

700 8 217

182 5 052

421 6 799

112 4 396

59

373

150

240

106

57

2 695

1 537

2 570

1 477

30

425

171

315

143

33 46 25

1 142 942 1 042

877 544 793

1 013 589 906

823 339 758

46

617

377

475

313

20 21 87 147 507

141 178 1 378 1 898 3 378

73 64 1 149 1 594 2 404

87 139 958 1 471 2 916

45 53 771 1 245 2 105

374 49 256

2 314 283 1 776

1 640 198 1 233

2 065 244 1 588

1 484 168 1 120

69

255

209

233

196

7 15 5 30

16 129 15 77

14 83 7 50

12 81 10 60

10 49 4 36

41

66.

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai gazdasági ágak szerint 2009-ben (millió Ft)

Számjel

A C CA CE–CF CH CI CK CL CM D–E

F G J M MB

P Q R S

67.

Gazdasági ág, ágazat

K+F ráfordítás

Mindösszesen Ebből: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása és gyógyszergyártás Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás, valamint vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Információ, kommunikáció Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ebből: Tudományos kutatás, fejlesztés 7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás

171 225,5

Ebből: K+F költség 143 954,7

beruházás 27 270,8

2 575,0 103 919,9

2 200,0 85 818,9

375,0 18 101,0

2 136,0

1 829,8

306,2

51 203,0

43 177,4

8 025,6

1 774,9

1 521,4

253,5

11 156,2 5 557,9 14 291,4

10 352,8 4 572,5 12 204,2

803,4 985,4 2 087,2

5 056,7

3 119,3

1 937,4

1 079,5 1 370,2 19 860,8 9 671,5 29 268,9

473,8 1 100,3 18 048,6 8 493,5 24 811,3

605,7 269,9 1 812,2 1 178,0 4 454,6

21 511,8 2 826,2

18 575,2 2 340,0

2 936,6 486,2

15 863,0

13 582,6

2 280,4

2 822,6 85,9 1 230,8 56,8 473,8

2 652,6 84,0 1 176,5 56,7 411,6

170,0 1,9 54,3 0,1 62,2

A gyógyszeripar főbb mutatószámai 2009-ben

Megnevezés

K+F foglalkoztatottak tényleges létszáma, fő ebből: Kutató, fejlesztő Segédszemélyzet K+F foglalkoztatottak számított létszáma, fő ebből: Kutató, fejlesztő Segédszemélyzet K+F ráfordítás, millió Ft. ebből: K+F költség, millió Ft. beruházás, millió Ft. Kiadott K+F megbízások összege, millió Ft. K+F-re fordított kiadások összesen, millió Ft

Gyógyszeralapanyaggyártás

Gyógyszerkészítmény gyártás

Gyógyzeripar összesen

A gyógyszeripar az összes az összes feldolgozóiparban vállalkozási kutatóhely működő kutatóhely %-ában 28,5 14,2

63

2 275

2 338

22 19 52

1 346 763 2 195

1 368 782 2 247

27,1 37,5 33,0

12,6 22,6 17,0

18 12 471,9

1 304 736 48 578,9

1 322 748 49 050,8

30,1 46,6 47,2

14,7 28,3 28,6

389,2 82,7 – 471,9

41 017,1 7 561,8 4 589,5 53 168,4

41 406,3 7 644,5 4 589,5 53 640,3

48,2 42,2 11,0 36,8

28,8 28,0 9,2 24,2

42

68.

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek száma és a K+F létszám létszámkategóriák szerint 2009-ben

Létszám-kategória (fő)



Ebből: a kutatók, fejlesztők

Ebből: a kutatók, segédfejlesztők személyzet teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma (fő) 155 113 18 1 992 1 368 398 1 054 670 261 1 699 1 082 373 2 734 1 692 453 449 273 111 5 106 3 774 1 032 13 189 8 972 2 646


segédszemélyzet

tényleges létszáma (fő) Ismeretlen 0 – 9 10 – 19 20 – 49 50 – 249 250 – 499 500 – Összesen

69.

46 603 149 158 212 54 85 1 307

198 2 304 1 385 2 193 3 667 581 6 160 16 488

139 1 576 850 1 333 2 124 355 4 522 10 899

21 460 350 507 747 146 1 228 3 459

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek főbb adatainak megoszlása létszámkategóriák szerint 2009-ben (%)

Létszám-kategória (fő) Ismeretlen 0 – 9 10 – 19 20 – 49 50 – 249 250 – 499 500 – Összesen

70.


Ebből: kutatók, fejlesztők

tényleges létszáma

3,5 46,2 11,4 12,1 16,2 4,1 6,5 100,0

1,2 14,0 8,4 13,3 22,2 3,5 37,4 100,0

1,3 14,5 7,8 12,2 19,5 3,2 41,5 100,0

K+F foglalkoz- Ebből: kutatók, tatottak fejlesztők teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma 1,2 1,3 15,1 15,2 8,0 7,5 12,9 12,1 20,7 18,8 3,4 3,0 38,7 42,1 100,0 100,0

K+F ráfordítás 0,8 10,6 5,4 8,3 13,1 3,2 58,6 100,0

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai létszám-kategóriák szerint 2009-ben

Létszám-kategória (fő) Ismeretlen 0 – 9 10 – 19 20 – 49 50 – 249 250 – 499 500 – Összesen

71.


K+F költség

Beruházás millió Ft.

1 236,9 14 474,3 7 595,2 11 010,7 19 051,5 4 281,2 86 304,9 143 954,7

K+F ráfordítás

200,4 3 638,7 1 717,5 3 233,1 3 288,2 1 257,6 13 935,3 27 270,8

K+F ráfordítás a 2008. évi %-ában

1 437,3 18 113,0 9 312,7 14 243,8 22 339,7 5 538,8 100 240,2 171 225,5

149,5 151,7 166,4 130,0 124,6 50,1 122,8 122,3

A vállalkozási kutató, fejlesztő helyek kutatás-fejlesztési ráfordításai pénzügyi forrásai létszámkategóriák szerint 2009-ben (millió Ft)

Létszám-kategória (fő) Ismeretlen 0 – 9 10 – 19 20 – 49 50 – 249 250 – 499 500– Összesen

vállalkozás 719,6 7 677,6 4 480,5 7 204,5 13 926,7 4 894,9 82 692,5 121 596,3

állami költségvetés 691,8 9 003,7 3 323,9 5 689,7 6 435,2 404,7 947,1 26 496,1

43

Pénzügyi forrás nonprofit 25,9 167,8 21,5 – 1,8 14,5 0,0 231,5

külföldi forrás – 1 263,8 1 486,8 1 349,6 1 976,0 224,7 16 600,7 22 901,6

összesen 1 437,3 18 112,9 9 312,7 14 243,8 22 339,7 5 538,8 100 240,3 171 225,5

72.

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek száma és a K+F létszám tulajdonos szerint 2009-ben Tulajdonos

Többségében belföldi Többségében külföldi Külföldi Többségében állami Többségében önkormányzati Ismeretlen vagy nincs értelmezve Összesen

73.




tényleges létszáma (fő)

936 56 111 20 9 175 1 307

8 617 2 651 3 910 273 62 975 16 488

5 135 1 607 3 271 140 32 714 10 899

1 977 792 420 84 14 172 3 459

Ebből: a kutatók, segédfejlesztők személyzet teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma (fő) 6 580 4 090 1 427 2 317 1 417 701 3 435 2 856 382 126 77 17 32 15 7 699 517 112 13 189 8 972 2 646


A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek föbb adatainak megoszlása tulajdonos szerint 2009-ben (%)

Tulajdonos


74.

Ebből: kutatók, fejlesztők

tényleges létszáma

71,6 4,3 8,5 1,5 0,7 13,4 100,0

52,3 16,1 23,7 1,6 0,4 5,9 100,0

47,1 14,7 30,0 1,3 0,3 6,6 100,0

K+F Ebből: foglalkozkutatók, tatottak fejlesztők teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma 49,9 45,6 17,6 15,8 26,0 31,8 1,0 0,8 0,2 0,2 5,3 5,8 100,0 100,0

K+F ráfordítás 36,0 25,6 32,6 0,5 0,3 5,0 100,0

A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai tulajdonos szerint 2009-ben Tulajdonos


75.



K+F költség

Beruházás

K+F ráfordítás

millió Ft 50 433,0 36 523,4 49 212,2 722,1 241,7 6 822,3 143 954,7

11 149,9 7 318,0 6 590,4 63,3 349,7 1 799,5 27 270,8

61 582,9 43 841,4 55 802,6 785,4 591,4 8 621,8 171 225,5

K+F ráfordítás a 2008. évi % - ában 144,2 115,4 124,0 17,1 233,5 90,6 122,3

A vállalkozási kutatási, fejlesztési ráfordítások pénzügyi forrásai tulajdonos szerint 2009-ben (millió Ft) Pénzügyi forrás Tulajdonos


vállalkozás 38 999,5 41 518,4 35 498,1 626,3 379,5 4 574,5 121 596,3

állami költségvetés 20 648,9 1 119,6 1 569,4 126,5 211,9 2 819,8 26 496,1

44

nonprofit 115,0 1,8 – – – 114,7 231,5

külföldi forrás 1 819,5 1 201,6 18 735,1 32,6 – 1 112,8 22 901,6

összesen 61 582,9 43 841,4 55 802,6 785,4 591,4 8 621,8 171 225,5

76.

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma területi egységenként 2009-ben Területi egység

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

77.

Kutató-helyek száma 1 196 183 1 379 79 33 76 188 159 39 31 229 156 41 13 210 121 75 13 209 229 32 64 325 70 31 257 358 2 898


27 825 2 220 30 045 1 190 396 1 159 2 745 2 110 573 418 3 101 2 726 426 174 3 326 1 523 1 042 156 2 721 3 726 385 874 4 985 966 315 4 318 5 599 52 522

Ebből: kutató, segédfejlesztő személyzet fő 19 400 4 499 1 351 443 20 751 4 942 827 206 222 80 805 211 1 854 497 1 405 299 414 72 189 71 2 008 442 1 780 281 269 57 85 57 2 134 395 1 186 151 655 163 82 53 1 923 367 2 373 754 258 64 556 142 3 187 960 645 110 147 90 2 618 936 3 410 1 136 35 267 8 739

Ebből: kutató, fejlesztő

K+F foglalkoztatottak % 53,0 4,2 57,2 2,3 0,7 2,2 5,2 4,0 1,1 0,8 5,9 5,2 0,8 0,3 6,3 2,9 2,0 0,3 5,2 7,1 0,7 1,7 9,5 1,9 0,6 8,2 10,7 100,0

55,0 3,8 58,8 2,4 0,6 2,3 5,3 4,0 1,2 0,5 5,7 5,0 0,8 0,2 6,0 3,4 1,9 0,2 5,5 6,7 0,7 1,6 9,0 1,8 0,4 7,5 9,7 100,0

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma területi egységenként 2009-ben Területi egység


K+F számított létszám összesen 17 291 1 445 18 736 740 181 705 1 626 1 043 289 215 1 547 890 226 86 1 202 719 487 121 1 327 1 873 241 460 2 574 506 175 2 102 2 783 29 795

Ebből: kutató, segédfejlesztő személyzet fő 12 114 3 103 862 298 12 976 3 401 471 174 108 36 516 115 1 095 325 706 186 192 57 80 35 978 278 602 128 113 40 33 44 748 212 560 87 255 105 62 38 877 230 1 251 390 146 52 256 87 1 653 529 312 70 88 53 1 337 429 1 737 552 20 064 5 527

45

K+F létszám összesen

58,0 4,9 62,9 2,5 0,6 2,4 5,5 3,5 1,0 0,7 5,2 3,0 0,7 0,3 4,0 2,4 1,6 0,4 4,4 6,3 0,8 1,5 8,6 1,7 0,6 7,1 9,4 100,0

Ebből: kutató, segédfejlesztő személyzet % 60,4 56,1 4,3 5,4 64,7 61,5 2,3 3,2 0,5 0,6 2,6 2,1 5,4 5,9 3,5 3,4 1,0 1,0 0,4 0,6 4,9 5,0 3,0 2,3 0,5 0,7 0,2 0,8 3,7 3,8 2,8 1,6 1,3 1,9 0,3 0,7 4,4 4,2 6,2 7,1 0,7 0,9 1,3 1,6 8,2 9,6 1,6 1,3 0,4 1,0 6,7 7,7 8,7 10,0 100,0 100,0

78.

A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők száma és aránya a kutató-fejlesztő helyeken területi egységenként 2009-ben A Magyar Tudományos Akadémiai rendes vagy levelező tag

Terület

Tudomány doktora

kandidátusa

fokozattal rendelkezők száma


79.

211 6 217 4 – 2 6 11 1 1 13 10 2 – 12 9 6 – 15 23 – 3 26 2 – 30 32 321

1 048 45 1 093 16 1 31 48 45 17 3 65 101 10 – 111 37 26 – 63 193 2 16 211 2 1 202 205 1 796

5 949 427 6 376 201 57 262 520 496 152 76 724 751 92 27 870 486 287 6 779 1 026 52 214 1 292 164 44 1 117 1 325 11 886

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai és fokozattal rendelkezők a kutatók, fejlesztők %-ában 37,2 35,4 37,0 26,7 26,1 36,6 31,0 39,3 41,1 42,3 39,9 48,4 38,7 31,8 46,5 44,9 48,7 7,3 44,6 52,3 20,9 41,9 48,0 26,0 30,6 51,5 45,8 39,7

A kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai területi egységenként 2009-ben (millió Ft) Terület

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen

K+F költség 159 514,6 9 984,7 169 499,3 6 414,9 1 545,9 6 926,6 14 887,4 7 799,8 3 331,4 1 212,8 12 344,0 4 644,7 1 375,8 321,2 6 341,7 5 832,7 4 002,9 369,5 10 205,1 21 620,2 2 050,2 2 286,9 25 957,3 4 677,0 1 168,5 13 762,2 19 607,7 – 258 842,5

46

Beruházás 21 493,0 1 352,1 22 845,1 645,8 228,6 690,1 1 564,5 1 217,1 258,9 140,5 1 616,5 711,4 143,9 41,5 896,8 564,6 989,8 160,1 1 714,5 1 934,4 1 122,0 242,3 3 298,7 231,7 340,0 2 511,5 3 083,2 – 35 019,3

K+F ráfordítás 181 007,6 11 336,8 192 344,4 7 060,7 1 774,5 7 616,7 16 451,9 9 016,9 3 590,3 1 353,3 13 960,5 5 356,1 1 519,7 362,7 7 238,5 6 397,3 4 992,7 529,6 11 919,6 23 554,6 3 172,2 2 529,2 29 256,0 4 908,7 1 508,5 16 273,7 22 690,9 5 296,9 299 158,7

80.

A megjelent tudományos művek száma a kutató-fejlesztő helyeken területi egységenként 2009-ben (db) Magyar nyelvű Terület



81.

Idegen nyelvű


3 387 229 3 616 115 120 139 374 255 91 23 369 355 56 28 439 284 153 10 447 445 34 118 597 76 26 540 642 6 484


8 405 595 9 000 303 96 255 654 718 278 127 1 123 910 162 65 1 137 838 376 16 1 230 1 422 85 408 1 915 193 45 1 169 1 407 16 466

1 572 56 1 628 10 5 55 70 62 31 3 96 95 11 5 111 49 33 – 82 131 9 13 153 25 6 155 186 2 326

külföldi szakfolyóiratokban és akadémiai aktákban megjelent cikkek 7 590 388 7 978 137 15 321 473 307 89 50 446 235 102 12 349 279 186 2 467 1 530 9 167 1 706 101 35 1 524 1 660 13 079

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek létszáma tudományágak szerint 2009-ben* (fő) Tudományág

Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Az előző évi százalékában A MTA-intézetek részesedése: az összes kutatóhelyi létszámból (%) a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek létszámából (%)

Ebből: kutató, segédfejlesztő személyzet 1 933 628 – – 108 22 241 137 385 68 367 49 3 034 904 104,5 101,6

K+F létszám összesen 3 112 – 201 464 569 512 4 858 102,3

Számított létszám összesen 2 845 – 177 459 555 487 4 523 99,6

Ebből: kutató, segédfejlesztő személyzet 1 790 561 – – 98 21 238 136 379 64 349 47 2 854 829 102,1 98,5

9,2

8,6

10,3

15,2

14,2

15,0

48,1

50,8

42,1

54,9

57,9

48,5

* Tartalmazza a Támogatott Kutatóhelyek Irodája adatait is.

47

82.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek ráfordításai tudományágak szerint 2009-ben* (millió Ft) Tudományág

Ebből: a) K+F költség 23 296,6 – 1 519,7 3 823,7 4 199,9 3 136,4 35 976,3 107,6

K+F ráfordítás

Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Ősszesen Az előző évi százalékában A MTA-intézetek részesedése: az összes kutatóhely megfelelő adataiból (%) a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek megfelelő adataiból (%)

24 609,9 – 1 633,5 4 088,8 4 262,7 3 190,9 37 785,8 106,9

beruházás 1 313,3 – 113,8 265,1 62,8 54,5 1 809,5 94,2

12,6

13,9

5,2

63,0

63,7

51,0

* Tartalmazza a Támogatott Kutatóhelyek Irodája adatait is. a) A felújítások összegével (630,5 millió Ft) együtt.

83.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek kutatás-fejlesztési ráfordításai pénzügyi források és tudományágak szerint 2009-ben* (millió Ft) Pénzügyi forrás Tudományág

Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Az előző évi százalékában A MTA-intézetek részesedése: az összes kutatóhely megfelelő adataiból (%) a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek megfelelő adataiból (%)

állami költségvetés 19 589,1 – 1 255,5 2 976,4 3 311,2 2 798,5 29 930,7 105,3

vállalkozás

nonprofit

külföldi

összesen

2 410,4 – 106,8 949,3 568,0 367,8 4 402,3 113,5

45,2 – 0,6 – 68,6 1,7 116,1 268,1

2 565,2 – 270,6 163,1 314,9 22,9 3 336,7 111,0

24 609,9 – 1 633,5 4 088,8 4 262,7 3 190,9 37 785,8 106,9

24,9

3,2

5,7

10,2

12,6

62,8

58,1

35,4

74,6

63,0


84.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek kutatás-fejlesztési költségei pénzügyi források és tudományágak szerint 2009-ben* (millió Ft) Pénzügyi forrás Tudományág


állami költségvetés 18 667,9 – 1 177,6 2 732,7 3 266,9 2 744,0 28 589,1 105,0

vállalkozás

nonprofit

külföldi

összesen

2 199,1 – 102,7 937,7 555,8 367,8 4 163,1 119,0

45,2 – 0,6 0,0 68,3 1,7 115,8 305,7

2 384,4 – 238,8 153,3 308,9 22,9 3 108,3 116,6

23 296,6 – 1 519,7 3 823,7 4 199,9 3 136,4 35 976,3 107,6

26,3

3,5

6,1

10,3

13,9

63,6

59,6

35,4

73,7

63,7


48

85.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek kutatás-fejlesztési beruházásai pénzügyi források és tudományágak szerint 2009-ben* (millió Ft) Pénzügyi forrás Tudományág


állami költségvetés 921,2 – 77,9 243,6 44,3 54,5 1 341,5 112,3

vállalkozás

nonprofit

külföldi

összesen

211,3 – 4,1 11,6 12,3 – 239,3 62,9

– – – – 0,2 – 0,2 4,5

180,8 – 31,8 9,9 6,0 – 228,5 67,0

1 313,3 – 113,8 265,1 62,8 54,5 1 809,5 94,2

11,5

1,1

0,2

9,5

5,2

49,8

40,2

32,9

88,8

51,0


86.

A kutatás-fejlesztés költségei a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben tevékenységtípusok és tudományágak szerint 2009-ben* (millió Ft)

Tudományág Természettudományok Műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok Bölcsészettudományok Összesen Az előző évi százalékában A MTA-intézetek részesedése: az összes kutatóhely megfelelő adataiból (%) a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek megfelelő adataiból (%)

23 296,6 – 1 519,7 3 823,7 4 199,9 3 136,4 35 976,3 107,6

14 859,3 – 1 519,7 1 841,7 3 047,1 2 130,6 23 398,4 106,5

Ebből: alkalmazott kutatás a) költsége 5 598,7 – – 1 260,1 1 097,4 879,1 8 835,3 107,1

13,9

37,9

9,6

3,6

63,7

78,6

44,8

53,6

K+F-költség

alapkutatás

kísérleti fejlesztés 2 838,6 – – 721,9 55,4 126,7 3 742,6 116,3

* Tartalmazza a Támogatott Kutatóhelyek Irodája adatait is. a) A felújítás összegével együtt. Részben számított adatok.

87.

A megjelent publikációk száma a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben tudományágak szerint 2009-ban* Magyar nyelvű Tudományág,




329 – – 52 233 432 1 046 104,0

681 – 1 81 516 600 1 879 88,1

16,1

11,4

57,4

45,1


49

Idegen nyelvű elfogadott kandidátusi, doktori értekezések

Könyvek és könyvfejezetek

száma 125 – 13 9 55 9 211 140,7

külföldi szakfolyóiratokban megjelent cikkek


393 – 4 38 82 117 634 128,9

254 – 1 68 131 64 518 73,9

2 297 – 62 152 121 111 2 743 94,2

14,2

27,3

18,9

26,5

49,5

82,3

79,4

82,7

88.

A szabadalmi tevékenység főbb jellemzői*

Megnevezés A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma Ebből: hazai bejelentések egyéni intézményi külföldről származó bejelentések nemzeti úton tett külföldi bejelentések PCT – nemzetközi bejelentésekből származó Európai szabadalom szövegfordításának benyújtása (hatályosítás) Európai igénypontok fordításának benyújtása Folyamatban lévő bejelentések a) Megadott szabadalmak a) Érvényben lévő szabadalmak

2004 2 657

2005 1 275

2006 924

2007 791

2008 772

2009 821

738 553 185 1 919 63 1 856

699 518 181 576 57 519

715 517 198 209 32 177

686 469 217 105 53 52

682 454 228 90 34 56

756 522 234 65 30 35

18 4 17 607 977 9 525

169 15 15 600 1 243 9 224

973 14 13 019 1 916 9 338

1 648 13 11 263 2 216 10 306

2 211 17 10 426 2 212 11 462

2 309 5 8 939 2 688 12 749

* Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal a) A nemzeti úton benyújtott és a hatályosított európai szabadalmakkal együtt

89.

A szabadalmi bejelentések száma szakterület szerint

Szakterület Gyógyszeripar, biotechnológia Gépelemek Kémia (gyógyszeripar nélkül) Műszerek Fémtermékek (gépek nélkül) Villamos gépek (elektronika nélkül) Elektronika Egyéb ipari termékek Élelmiszer, dohányipar Kő-, agyag- és üvegtermékek Számítógépek, irodagépek Mezőgazdaság Papír-, nyomdaipar Motoros járművek Építőipar, épületszerkezetek Egyéb szállítás

2004 1 191 219 189 214 132 89 71 69 78 30 39 29 72 39 28 39

2005 313 127 75 132 81 68 40 75 50 28 26 – – 31 – –

2006 188 140 56 99 73 46 27 71 41 20 18 – 19 16 44 –

2007 124 124 57 106 68 51 40 58 27 17 20 – 16 18 21 –

2008

2009

82 132 46 94 60 43 15 55 30 15 15 – 18 18 22 –

94 138 44 100 60 51 18 52 25 25 14 – 17 27 23 –

Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal

90.

A használati mintaoltalmi tevékenység főbb jellemzői

Megnevezés A használati mintaoltalmi bejelentések száma Ebből: hazai bejelentések külföldről származó bejelentések Megadott használati mintaoltalmak száma Elutasított bejelentések Megszűnt bejelentések Befejezett bejelentések Folyamatban lévő használati mintaoltalmi bejelentések száma Érvényben lévő használati mintaoltalmak

2004 296

2005 268

2006 285

2007 221

2008 221

2009 251

280 16 198 8 106 312

243 25 169 4 116 289

254 31 180 7 69 256

191 30 147 12 101 260

198 23 165 16 87 268

228 23 166 9 68 243

185 1 145

184 988

213 970

175 986

130 952

139 832


50

91.

A formatervezési mintaoltalmi tevékenység főbb jellemzői

Megnevezés A formatervezési (ipari) mintaoltalmi bejelentések száma Ebből: hazai bejelentések külföldről származó bejelentések Nemzeti ipari lajstromozások Elutasított bejelentések Megszűnt bejelentések Befejezett bejelentések Folyamatban lévő formatervezési (ipari) mintaoltalmi bejelentések száma Érvényben lévő formatervezési mintaoltalmak

2004

2005

2006

2007

2008

2009

371

262

260

209

299

225

273 98 277 6 96 379

250 12 262 6 76 344

241 19 250 8 94 352

199 10 274 3 58 335

295 4 242 – 69 311

219 6 234 – 42 276

185 3 325

463 3 568

371 3 876

254 3 619

244 3 881

196 3 159


92.

A védjegyoltalmi tevékenység főbb jellemzői

Megnevezés Nemzeti védjegybejelentési adatok A védjegyoltalmi bejelentések száma Ebből: hazai bejelentések külföldről származó bejelentések Nemzeti védjegylajstromozások Elutasított bejelentések Megszűnt bejelentések Befejezett bejelentések Folyamatban lévő védjegyoltalmi bejelentések száma Érvényben lévő nemzeti oltalmak Nemzetközi védjegybejelentések Magyarországi lajstromozások Érvényben lévő nemzetközi védjegyoltalmak

2004

2005

2006

2007

2008

2009

5 119

4 174

4 237

4 246

3 843

3 741

4 293 826 2 809 457 1 796 5 062

3 515 659 3 044 307 1 695 5 046

3 490 747 4 852 263 1 429 6 544

3 615 631 4 012 333 1 163 5 509

3 291 552 4 001 390 968 5 359

3 240 501 2 646 266 952 3 864

5 314 46 986 6 664 7 099 148 016

4 532 48 292 5 897 7 738 149 436

5 161 50 516 5 123 5 744 152 254

3 959 52 093 4 568 4 977 147 538

2 502 53 339 4 132 4 078 143 130

2 447 52 844 3 025 3 127 142 708


51

Fogalmak és módszertani megjegyzések

A KSH tudományos kutatási, kísérleti fejlesztési adatgyűjtése tevékenységre szervezett megfigyelésen alapul, amely – a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően – kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, vállalkozások, egyetemek, tanszékek, klinikák, laboratóriumok, főiskolák, költségvetési szervezetek és intézmények), ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeznek. Az adatok forrásai a KSH alábbi – az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban 229/2006 (XI. 20.) és a 265/2008 (XI. 6.) kormányrendeletek alapján elrendelt – éves adatgyűjtései: – OSAP 1071/09 sz. Jelentés a kutató-fejlesztő intézetek és az egyéb költségvetési kutatóhelyek 2009. évi kutatási, fejlesztési adatairól – OSAP 1072/07 sz. Jelentés a felsőoktatási kutatóhelyek 2009. évi kutatási, fejlesztési adatairól – OSAP 1074/09 sz. Jelentés egyes jogi személyiségű vállalkozások 2009. évi kutatási, fejlesztési adatairól Az adatok kiegészülnek továbbá az MTA Doktori Tanács Titkársága tudományos fokozattal rendelkezőkre vonatkozó adataival, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal adataival. A K+F statisztikában alkalmazott fogalmak – az adatgyűjtés speciális jellege miatt – részben egyediek, ezek meghatározásait a következőkben ismertetjük. Más ágazati statisztikákkal megegyezően használt fogalmak leírását a „Munkaügyi statisztikai fogalmak” és a „Nemzetgazdasági elszámolások rendszere” című kiadványok tartalmazzák. Kutatás-fejlesztés A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra szolgál, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. alkalmazása; új ismeret létrehozása. Típusai: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés. A megfigyelés köre A kutató-fejlesztő helyek a statisztikai megfigyelés számbavételi egységei, azok az egységek, melyek fő- vagy melléktevékenységként kutatási és fejlesztési tevékenységet végeznek, függetlenül attól, hogy ezt milyen szervezeti keretek között végzik. A kutatási statisztikában a megfigyelési egység – a felsőoktatási kutatóhelyeket kivéve – megegyezik az önálló gazdasági egységgel. A K+F statisztika megfigyelési köre és szervezeti csoportosítása a következő. Kormányzati (államháztartási) szektor A kormányzati szektorba tartozik valamennyi szervezet, amely kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységet végez, és tevékenységét az állam finanszírozza. Ide soroljuk a kutató-fejlesztő intézeteket, amelyek alaptevékenysége a kutatás-fejlesztés; tevékenységükben a K+F túlnyomó hányadot képvisel, jelentős feladatokat végeznek valamely probléma megoldásában, ellátják valamely tudományterület (tudományágazat, diszciplína) hazai kutatóintézeti művelését és kutatási témái alapján részt vesznek kiemelt programok teljesítésében. 52

Idetartoznak továbbá a központi vagy helyi költségvetési szerv vagy költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervezet intézményei, amelyek nem kizárólagos alapfeladatként látnak el K+F tevékenységet, vagy alapfeladatuk mellett a munkaidő egy részében kutatást végeznek (saját foglalkoztatottal és berendezéssel), részt vesznek kiemelt programok teljesítésében, vagy elnyert K+F pályázat alapján K+F célalapokból részesültek. Ezek lehetnek múzeumok, könyvtárak, kórházak és egyéb közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint a döntően állami finanszírozású nonprofit szervezetek. Felsőoktatási szektor A felsőoktatási szektorba tartozik kutatóhelyként az az egyetemi, főiskolai szervezeti egység, amely az oktató-nevelő (gyógyító-megelőző) munka mellett, esetleg attól elkülönítve kutatási és kísérleti fejlesztési munkát végez. Ide soroljuk az intézeteket, laboratóriumokat, tanszékeket, tanszékcsoportokat, kísérleti állomásokat, továbbá a felsőoktatási intézmények mellett működő kutatóintézeteket. Vállalkozási szektor A vállalkozási szektorba tartozik kutatóhelyként az a vállalkozás, amely főtevékenységként vagy alaptevékenysége (áruk, szolgáltatások előállítása, forgalmazása) mellett, ahhoz kapcsolódóan saját eszközeivel, saját dolgozóival, saját szervezetben kutatási és fejlesztési tevékenységet végez. Ez a szektor fogja át a jogi személyiségű (közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet), illetve a jogi személyiség nélküli (betéti társaság, közkereseti társaság) vállalkozásokat és a nonprofit szervezeteket (alapítvány), amennyiben azok az előbbi feltételeknek megfelelnek. Idetartoznak továbbá azok a gazdasági egységek, amelyek főtevékenységük alapján 2007-ig a 73.10 (Műszaki kutatás-fejlesztés), 73.20 (Humán kutatás-fejlesztés) 2008-tól a 72.10 (Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés), 72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés TEÁOR-ba sorolással rendelkeznek, valamint azok a vállalkozások, amelyek jelentős feladatokat végeznek kiemelt programok teljesítésében, vagy elnyert K+F pályázat alapján K+F célra folyósított összegben részesültek. A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók tényleges létszáma Azoknak a természetes személyeknek a statisztikai állományi létszáma, akik a különböző szektorok kutatóhelyein K+F tevékenységgel foglalkoznak (kutató-fejlesztő, kutatási segédszemélyzet, egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású személyzet), függetlenül a tudományos kutatásra, fejlesztésre fordított időtől. Kutató, fejlesztő A kutatók, fejlesztők olyan szakemberek, akik új tudományos ismeretek, termékek, eljárások, módszerek és rendszerek koncepciójával vagy megalkotásával, valamint az érintett projektek menedzselésével foglalkoznak. Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet A kutatás-fejlesztési segédszemélyzethez tartoznak azok, akiknek fő feladatuk ellátásához technikai ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkezniük a műszaki tudományok, a fizikai és élettudományok, vagy a társadalom- és humántudományok egy vagy több területén. Tudományos és műszaki feladatok ellátásával vesznek részt a K+F-ben, melyek elméleti és gyakorlati módszerek alkalmazását igénylik. Munkájukat általában a kutatók, fejlesztők irányításával végzik. Ide tartoznak a technikusok, a laboránsok, az asszisztensek stb. 53

Egyéb (fizikai és nem fizikai foglalkozású) személyzet Az egyéb személyzetcsoportba tartoznak azok a fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak, akik részt vesznek a K+F projektekben, vagy az ilyen projektekhez közvetlenül kapcsolódnak, a K+F munka feltételeit biztosítják, tevékenységük a K+F közvetlen szolgálatában áll. Teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított létszám Kutatás, fejlesztés számított létszáma: a K+F-tevékenységgel foglalkozó személyek

tényleges létszáma a K+F tevékenységre vetített, teljes munkaidőre átszámítva. A tényleges létszámba tartozók a kötelező (előírt) munkaidejük egészében vagy annak egy részében végeznek K+F tevékenységet, illetve közreműködnek a tevékenységben. A kutatás, fejlesztésre fordított időnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányával súlyozott tényleges létszám adja a számított létszámot. A munkaidő megoszlására vonatkozó számítást – minden egyes foglalkozási csoportra vonatkozóan – az adatszolgáltatók végzik el. Kutatás-fejlesztési ráfordítás A K+F ráfordítás a K+F költség és a K+F beruházás (felhalmozási kiadás) együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból származik, és függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre. A K+F ráfordítás – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a saját szervezetben végzett („falakon belüli”) tevékenység ráfordításait méri. Az összes K+F ráfordítás az egyes szektorokhoz (intézeti, felsőoktatási, vállalkozási) tartozó kutatóhelyek K+F költségeinek és K+F célú beruházásanak összege, kiegészítve a K+F statisztikában nem jelentkező – nem a kutatóhelyek által közvetlenül felhasznált – K+F célú alapokkal, valamint a tudományos fokozatok tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére kifizetett összegekkel. Kutatás-fejlesztési költség A K+F költség a saját szervezetben végzett kutatási és fejlesztési tevékenységgel összefüggő költségek összessége. A kutatási és kísérleti fejlesztés költsége a saját foglalkoztatottakkal, saját berendezéssel végzett K+F munka költségeit jelenti, akár a saját költség terhére elszámolt, akár szerződés, megrendelés alapján végzett kutatásról, kísérleti fejlesztésről van szó. A költség egyrészt a személyi jellegű ráfordításokat, másrészt az egyéb, dologi költségeket tartalmazza. A K+F tevékenység költségeként nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett költségek, így pl a K+F általános költségei is elszámolásra kerülnek, viszont az amortizáció – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – ki van zárva. A kutató-fejlesztő helyek összes K+F költsége az egyes szektorokba (kormányzati szektor, felsőoktatási szektor, vállalkozási szektor) tartozó kutatóhelyek K+F költségeinek összege. A K+F költségek nem tartalmazzák a kapcsolódó tevékenységek (a tudományos célú szolgáltatás, a termelőtevékenység, a nem tudományos célú szolgáltatás) költségeit. A kutatás-fejlesztési beruházás A K+F beruházás – felhalmozási kiadás – a tárgyévben felmerült, közvetlenül a kutatás és kísérleti fejlesztés végzését elősegítő, annak eszközéül szolgáló, új és használt tárgyi eszközök és számítógépes szoftverek beszerzésének értéke, és a hozzájuk kapcsolódó licencedíjak.

54

Beruházásnak minősül a tárgyi eszközök, számítógépes szoftverek beszerzése, előállítása, saját vállalkozásban történő kivitelezése, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység, továbbá mindaz a tevékenység, amely az egyedi tárgyi eszközhöz közvetlenül vagy közvetve hozzákapcsolható, ideértve a hitel igénybevételt és a biztosítást is. Az ezekkel kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások a beszerzési ár részét képezik. A K+F tárgyát képező gépek, műszerek, szoftverek beszerzési, előállítási költségei a beruházási adatokban nem szerepelnek. A beruházások az alábbiakat tartalmazzák: – építési beruházás, – gép-, műszerberuházás, – számítógépes szoftver. A K+F ráfordítások pénzügyi forrásai A K+F-pénzügyi forrásai szerinti számbavétel azt részletezi, hogy a – nemzetgazdasági szintű – ráfordításoknak kik voltak a finanszírozói, illetve milyen pénzforrások felhasználására került sor. A statisztikában az alábbi pénzügyi forrásokat különböztetjük meg – vállalkozások mint a K+F forrása, – állami költségvetés mint a K+F forrása, 2006-tól az állami költségvetéshez tartoznak az önkormányzatok is, – nonprofit szervezetek mint K+F forrás, 2006-tól szerepelnek önálló forrásként, addig az egyéb hazai forrás része volt, – az egyéb hazai forrás 2006-ig szerepelt külön pénzügyi forrásként, és a nonprofit szervezeteket valamint az önkormányzatokat tartalmazta, – külföldi K+F forrás. A megfigyelés időpontja, illetve időtartama A táblázatokban külön jelölés nélkül közölt adatok és mutatószámok közül a) december 31-ei állapotot tükröznek: – a kutató-fejlesztő helyek számára, és – a kutató-fejlesztő helyek dolgozóira vonatkozó részletezések (pl. fokozattal rendelkezők, nők); b) éves átlagot jellemeznek: – a foglalkoztatottak tényleges létszámára, és – a teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított létszámra vonatkozó adatok; c) éves időtartamra vonatkoznak: – a pénzügyi (költség- és beruházási) adatok, és – a tudományos munkára vonatkozó mutatószámok (kutatási témák, publikációk). A kutató-fejlesztő helyek osztályozásai A kutató-fejlesztő helyek besorolása a kutatóhelyre legjellemzőbb kutatási, fejlesztési tevékenység alapján: – a tudományági osztályozás a nemzetközileg elfogadott rendszer szerint, és a 169/2000. (IX.29.) korm. rendelet alapján; a nemzetközi besorolási rendszer 2007-től változott – a gazdasági tevékenység jellege szerinti osztályozás a „A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása” c. nómenklatúra alapján;

55

– a gazdálkodási forma szerinti osztályozás a 9001/2002. „A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása és tartalmi meghatározása” c. közlemény alapján történik GBAORD Költségvetési alapú adatok. A központi állami költségvetésben K+F célra tervezett, illetve az annak terhére ténylegesen kifizetett összegeket tartalmazza társadalmi gazdasági célok szerinti bontásban, függetlenül annak tényleges felhasználásától. Az adatok forrása a 2210/09. évi "Jelentés a 2009.évi központi állami költségvetésben K+F célra tervezett és a 2008. évi központi állami költségvetésben K+F célra ténylegesen kifizetett összegekről". Módszertan a Magyar Szabadalmi Hivatal adataihoz Szabadalom Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. Védjegy Áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas, grafikailag ábrázolható megjelölés. Használati minta Tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. Formatervezési/ipari minta Bármely iparilag előállítható termék formai kialakítása, a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy a díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek.

56

Kutatás és fejlesztés, 2009

Recommend Documents