Kunszentmártoni Értéktár Bizottság Elnöke Kunszentmártoni Ertéktár Bizottság 5440 Kuriszentmárton, Köztársaság tér 1

Kunszentmártoni Értéktár Bizottság Elnöke Kunszentmártoni Ertéktár Bizottság 5440 Kuriszentmárton, Köztársaság tér 1. 1/20 16. Ea: Herczeg László

Tárgy: értesítés a Kunszentmártoni Értéktár Bizottság döntéséről Kunszentmárton Város Képviselő Testülete Kunszentmárton Város Polgármestere Tisztelt Képviselő Testület! Tisztelt Polgármester Ur! Értesítem a T. Képviselő Testületet, hogy a Kunszentmártoni Értéktár Bizottság 2016. augusztus 1 7-i ülésén a Kunszentmártoni Települési Ertéktárba az alábbi nemzeti értékeket vette fel: 1. Az 1/2016. (VIII. 17.) KTÉB sz. határozatával a „Szent Márton plébániatemplom” megnevezésű javaslatot javaslattevő Dr. Barna Gábor, 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. sz. alatti lakos; 2. A 2/2016. (VIII. 17.) KTEB sz. határozatával „A kunszentniártoni zsinagóga” megnevezésű javaslatot javaslattevő Dr. Barna Gábor, 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. sz. alatti lakos; 3. A 3/20 16. (VIII. 17.) KTEB sz. határozatával a „Sáray Szabó Albert kunszentmártoni fényképész 20. század eleji munkássága” megnevezésű javaslatot javaslattevő Dr. Barna Gábor, 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. sz. alatti lakos; 4. A 4/2016. (VIII. 17.) KTEB sz. határozatával „Az Elő Rózsafüzér kunszentmártoni társulata” megnevezésű javaslatot javaslattevő Dr. Barna Gábor, 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. sz. alatti lakos; 5. A 5/2016. (VIII. 17.) KTEB sz. határozatával a „Kereszt-, haraugtársulatok Kunszentmártonban” megnevezésű javaslatot- javaslattevő Dr. Barna Gábor, 1114 Budapest, Bartók Béla út 37. 1/7. sz. alatti lakos; 6. A 6/2016. (VIII. 17.) KTEB sz. határozatával a „Seres Katalin írói munkássága és javaslattevő Dr. Barna Gábor, 1114 naiv festészete” megnevezésű javaslatot lakos; alatti Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. sz. 7. A 7/2016. (VIII. 17.) KTEB sz. határozatával a „Veress János tanító pedagógiai, népművelői és helytörténeti kutató munkássága” javaslattevő Dr. Barna Gábor, 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. sz. alatti lakos. —

-

-

-

-

-

Kérem a T. Képviselő Testületet, hogy ezen határozatokat jóváhagyni, ill. tudomásul venni szíveskedjék. Kérem ‚továbbá a T. Testületet, hogy mindezen javaslatoknak a Jász Nagykun-Szolnok Megyei Ertéktárba történő befogadását is támogassák. Kunszentmárton, 2016. augusztus 17.

/ Lf

Dr. Barra Gábor elnök

Javas’at a kunszentmártoni települési értéktárba történő felvételhez

Készítette: Prof. Dr. Barna Gábor

Kunszentmárton, 2016. augusztus 9.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslattevő (személy, intézmény, szervezet, vállalkozás) neve: Prof’. Dr. Barna Gábor 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó adatai: Név: Prof. Dr. Barna Gábor Levelezési cím: 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. Tetefonszám: 20/920 6122 E-mail cím: gaborbarnadrgmai1 .com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. a nemzeti érték megnevezése: Szent Márton plébániatemplom 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- és élelmiszergazdaság O egészség és életmód X épített környezet o ipari és műszaki megoldások O kulturális örökség O sport O turizmus és vendéglátás o természeti környezet 3. A nemzeti érték föllelhetőségének helye: Kunszentmárton, Köztársaság tér 4. Értéktár megnevezése X tájeyséi X települési

X meyei

O külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A Kunszentmárton főterén álló impozáns római katolikus Szent Márton plébániatemplom a településnek már negyedik temploma az 1719-ben történt községgé szerveződés, újratelepülés óta. Terveit Jung József, jeles 18 századi építész készítette 1781-ben és Esterházy Károly egri püspök fogadta el. 1781. július 24-én történt az ünnepélyes alapkőletétel, s az új templomot 1784. november ii-én, a Szent Márton búcsú keretében áldotta meg Horváth Imre egri kanonok. Epítésében közreműködött Jung Józsefen kívül Rabl Károly kerületi építőmester, Gruber József ács, Fahrensohn Ferenc egri festő és Spórer János Mihály egri márványozó mester. Szószéke Mótzer József egri szobrász műhelyében készült. A templom tornya az i763-ban elkészült torony maradt, amit 1822-23-ban megmagasítottak és új, rézborítású sisakkal látták el. Ezt 1895-ben a honfoglalás közelgő lecserélték a ma is látható, 23 méter magas, vörösréz borítású millenniuma emlékére toronysisakra. A templomot 1910-ben két mellékhajóval bővítették. A templom belső kiképzése késő barokk, jelenlegi festését a helyi születésű Dósa Lukács iparművész nyerte el pályázaton, s valósította meg Muhits Sándor és Zsille Kálmán iparművészek közreműködésével. A főoltár és két mellékoltárt Rabi Károly építette. A főoltár nagyméretű képét Czikler János egri „piktor” festette, s azt ajelenetet ábrázolja, ahogyan Szent Márton püspök a halottat föltámasztja. Az északi oldalhajóban áll a carrarai márvány Szent Kereszt-oltár, a Szent Sír halott Krisztus szobrát az I. világháborúban elesett helyi szobrász, Molnár Vince alkotta. Az oldalhajó közepén a Jézus Szíve-oltár áll, s itt található a valószínűleg még a második templomból (1 730-as évek) származó Szent Ferenc-oltár a Boldogasszony máriaradnai kegyképének kolostormunka változatával. A déli oldalhajó oltárai: a magyar -

-

-

-

szentek oltára, Mária Szíve-oltár, Páduai Szent Antal-oltár a Celli Szűzanya kegyszobrának kolostori munka másolatával (szintén a 18. század 30-as éveiből). Az üvegablakok elkészítésében Bátky József festőművész működött közre. A mellékoltárokon található alkotása Kovács Ilona helyi tanítónőnek, az Imádkozó Mária képet pedig Papp-Kökényesdy Sándorné Szeöke Izabella helyi születésű festőművész készítette. A templom mennyezetét tudatos ikonográfiai program falképek díszítik. A templom bejárata fölötti akrosztikonos feliratban ajászkürt látható, míg az ajtó f?Mött a Nagykunság oroszlános címere, jelezvén Kunszentmárton lakóinak kettős kötődését. 6. Indoklás az értéktárba történő f5Ivétel mellett A késő barokk templom Kunszentmárton embiematikus épülete. Számos fontos és régi műalkotás őrzőhelye. Papjai között többen a magyar művelődéstörténet jeles képviselői voltak: báró Bémer László (18112-1816) későbbi nagyváradi püspök, Flegyfoky Kabos, a magyar meteorológia atyja, Demeter István (19 14-1977) költő és festő. A jelenben számos rendezvénynek is helyet ad az egyházi szertartások mellett. Innen indul a Kunszentmártont Tiszapüspökivel összekötő Alföldi Szent Márton Zarándokút. Jelentősége miatt mind a megyei, mind az Országos értéktárba felvétele is indokolt. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográűa, honlapok, multimédiás források) 1.Dósa József— Szabó Elek: Kunszentmórton története I. Kunszentrnárton, 1936.

2. Józsa László: „Isten hajléka az emberek között” A kunszentmártoni római katolikus nagytempiom. Szeged-Budapest, 2009. 3. Harangozóné Tóth Éva (szerk.) Kunszentirni’rton épületei régen és ma. Lapok a 200 éves város építészettörténetébó’l. Kunszentmárton, 2007. 10. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: http ://szentmarton .rlebania.hu/index .php?id=templom III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzetei érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdésj) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. Ajavaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzáj áruló nyilatkozat. Józsa László könyve több száz színes és fekete-fehér felvételt tartalmaz a kunszentmártoni Szent Márton plébániatemploniról.

rr. •

I

—

I

—

% -

I

S

B

Báró Bémer László, kunszentmártoni plébános 1812-1816

4

Hegyfoky Kabos, káplán

YEM i H-1OO

Javaslat a kunszentmártoni települési értéktárba történő felvételhez


Kunszentmárton,201 6. augusztus 12.


1. A javaslattevő (személy, Prof. Dr. Barna Gábor

intézmény.

szervezet, vállalkozás) neve:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó adatai: Név: Prof. Dr. Barna Gábor Levelezési cím: 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. Telefonszám: 20/920 6122 E-mail cím: gaborbarnadrgrnail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. a nemzeti érték megnevezése A kunszentmártoni zsinagóga 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- és élelmiszergazdaság O egészség és életmód X épített környezet o ipari és műszaki megoldások O kulturális örökség O sport o természeti környezet O turizmus és vendéglátás 3. A nemzeti érték f?illelhetőségének helye: Kunszentmárton, Deák Ferenc utca 18. 4. Értéktár megnevezése X települési X tájeyséi

X me2yei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Az épület egykori tulajdonosairól. az itt élő zsidó közösségről már az 1820-as évektől vannak adataink, bár állandó lakhatási jogot csak az 1850-es évek elején szereztek. Az ortodox hitközség 1 860-ban 89 főből állt. A zsidó imaház 1 906-ban leégett, s helyén a hitközség egy modern zsinagógát kívánt felépíteni. A kunszentmártoni zsinagóga a monarchia kori magyar zsinagógaépítészet utolsó éveiben (1911 és 1912 között) épült Dobrovszky József István tervei alapján.. Az alaprajz elnyújtott téglalap, U alakban körülfutó karzattal, központi bimával és pici apszissal. Kívül, az oromzat csúcsán a törvénytáblák között Dávid-csillag látható. A bejárati ajtó részletén is jelen van a kósi formavilág ős a Jakab—Komor-féle népies hangvétel, rnűfolklór. A kívül kereszthajónak tűnő rizalit rózsaablaka hangsúlytalanul nyílik a karzatra, egykor a nők helyére. A karzatfelj árat a tornyocskákban és a belőlük előreugró tömegben található. Dobrovszky ötvözi a Kós-féle erdélyi. illetve skandináv nemzeti romantika formavilágát a Jakab—Komor fémjelezte magyaros szecesszióval. A lépcsőház fordulójában található piros mézeskalács szív oculus optimizmusát megtagadta a történelem. A mai Bartók Béla-terem épülete (Deák Ferenc utca 18.) volt a helyi zsidó hitközség temploma, mely A szecessziós zsinagóga főhomlokzata magas, oromzatos, kör alakú, rozettás

ablakkal és előugró bejárattal ellátva. A bejárat felett sgraűttós, kerámiával díszített, melyek Bozsik Kálmán színes kerámiái és a Mátray-féle téglagyár épületdíszei. Nyugati homlokzatán kétoldalt magas, előugró, többszörösen tagolt négyzetes torony található, nyolcszögű fedéssel. Keleti homlokzatán félköríves alapraj zú tórafülkével, törtvonalú oromzatokkal. A zsinagóga előcsarnokában állt egy emléktábla, melyen az 1. világháborúban hősi halált halt kunszentmártoni zsidó katonák névsora szerepelt. Az 1922. szeptember 17-én felavatott emléktábla 1944-ben eltűnt a hitközség nélkül maradt templomból. A 2. világháború után évtizedekig romos műemlék épületet 2000-ben állították helyre. (Bimá az az emelvény, ahol a Tórát olvassák. Hagyományhű templomokban középen áll. Az istentisztelet egy részét, vagy egészét innen vezetik.) -

6. Indoklás az értéktárba történő fölvétel mellett Ma az épület kultúrház. A kultúrházzá történő átalakítással eltűnt a bima, ás a tér még hosszúkásabbnak tűnik. Ma hangverseny és kiállító teremként működik, Bartók Béla-terem néven. A 2. világháború után évtizedekig romos, sokáig bútorboltként ás bútorraktárként használt műemlék épületet 2000-ben állították helyre. Megmentésében ás hangverseny teremmé alakításában nagy szerepe volt Baross Gábornak és Tóth Máriának, az ELTE Bartók Béla kórusa karnagyának ás titkárának. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Forrás: Bíró Attiláné: A kunszentmártoni volt zsinagóga felújítása = Műszaki Tervezés 4]. éi’f 6. sz. (2001.) 14. p Szolnok megye műeinlékei. Szolnok, 1988. Beregszászi Zsolt (szerk.) Alföldi szecesszió. 94. oldal Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon. 148. oldal

Harangozóné Tóth Éva (szerk.) Kunszentmárton épületei régen és ína. Lapok a 200 éves város építészettörténetéből. Kunszentmárton, 2007. 28. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzetei érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdésj) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató ás ajánló levelek 3. Ajavaslathoz csatolt Saját készítésű fényképek ás filmek felhasználására vonatkozó hozzáj áruló nyilatkozat.

II

i I

S

II

S

S

Javaslat települési értéktárba történő felvételhez a kunszentmártoni

Készítette: Prof. Dr. Barna Gbor

aláíra Kunszentmárton, 2016. augusztus 12.

L A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslattevő (személy, intézmény, szervezet, vállalkozás) neve: Prof. Dr. Barna Gábor 2. A javaslatot benyújtó személy Vagy a kapcsolattartó adatai: Név: Prof. Dr. Barna Gábor Levelezési cím: 11 14 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. Telefonszám: 20/920 6122 E-mail cím: gaborbarnadrgmail .com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. a nemzeti érték megbevezése Sáray Szabó Albert kunszentmártoni fényképész 20. század eleji munkássága 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- és élelmiszergazdaság O egészség és életmód O épített környezet o ipari és műszaki megoldások X kulturális örökség O sport O turizmus és vendéglátás o természeti környezet 3. A nemzeti érték föllelhetőségének helye: Kunszentmárton, Helytörténeti Múzeum, 5440 Kunszentmárton, Kerületi ház u. 2-8. 4. Értéktár megnevezése X telenülési X tájeysé2i

X meyei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jeHemzőinek és történetének leírása

Sáray Szabó Albert 1869. augusztus 14-én született Békésszentandráson. Fiatal koráról Szinte Semmit sem tudunk. 1890 körül báró Harkányi uradalmába került (Abony), ahol hat évig kulcsárként alkalmazták. Ezt követeién tanulta ki a fényképészmesterséget. 1 896-ban már segédként dolgozott Szolnok legismertebb fényképészénél, Szigety Henriknél. Mestere szakmai tudását bizonyítja, hogy 1 903-ban József főherceg udvari fényképésze lett. Sáray 1897-ben szabadult fel, s 1898-ban kezdte az ipart. 1899-ben feleségül vette Kézsmárki Erzsébetet. 1914-ben. 45 éves korában behívták katonának, s a háborúban haditudósítóként dolgozott. 1916 novemberében sebesülését a budapesti Ludovika Kórházban kezelték. Hazatérése után 1919-ben vették fel az Iparos és Kereskedő Ifjak Egyletébe. Első műhelyét a piactéren rendezte be, majd a főutcára költözött át a mai művelődési ház helyére. A humoráról is jól ismert fényképész gyorsan közkedveitté vált. I 924-től Bethien Gábor utcai házánál építette fel új műtermét, mely 1927-ben nyílt meg. A mester élete végéig itt dolgozott. A műterem felszerelése igen egyszerű volt, hasonló a mai műtermekhez. A díszlet csekély számú, de viszonylag változatos hátteret, környezetet biztosított a fényképezéshez. A mester számtalan megrendelést kapott. Hívták a társasági rendezvényekre, s a község iparos-, paraszt-, hivatalnok és birtokos családjainak az igényeit is kiszolgálta. Az öregedő mestert nagyon megviselte felesége halála 1944-ben, hiszen 45 évi boldog házasság után egyedül

maradt. 1947-ben, működése lezárásaképpen eladta felszerelését, majd műtermét is. Az 1940es években már Sáray egykori segédei kezdték megnyitni önálló műhelyeiket. Bárdos Jolán a Piac téren, Mészáros János saját házánál dolgozott. Számtalan segéd szabadult fel műtermében. 1 956-ban távozott felesége után, 87 éves korában. Sírja a Felső temetőben látható. Hagyatéka, a kunszentmártoni múzeumban található fényképei és mintegy 8000 db üvegnegatíxja a helytörténészek, néprajzkutatók, antropológusok, vallás- és fotótörténészek számára pótolhatatlan kincset jelentenek. (Pusztai Gabriella) A gyűjteményben legtöbb a portré, a különféle alkalmi felvétel (p1. első áldozás), de több épületet, utcarészletet, lakásbelsőt, közéleti eseményt, megszálló orosz katonát stb. ábrázoló értékes felvétele is van. A Sáray Szabó Albert-féle fényképgyűjtemény Magyarország egyik legnagyobb üvegnegatív gyűjteménye. a kunszentmártoni múzeum egyik legértékesebb gyűjteményi részlege. Feldolgozása még várat magára. A fényképészt Ökrös Imre szabómester és felesége, Csatorday Piroska fogadta fel eltartási szerződéssel. Az 1970-es években ők adták oda Barna Gábornak a sok ezres. addig a padláson tárolt üvegnegatív gyűjteményt, aki azt a múzeumba vitte és megkezdte feldolgozását. 6. Indoklás az értéktárba történő fölvétel mellett A fényképgyűjtemény a 20. század első felének kunszentmártoni embereit ábrázolja, nagyszüleink, dédszüleink korosztályát. Egy fél évszázad helyi képi lenyomata. Feltétlenül érdemes volna feldolgozni, s több részletben, tematikus válogatásban megjelentetni. Jelentősége miatt a kistáji és a megyei értéktárba felvétele is indokolt. Feldolgozása után javasolni lehet az Országos értéktárba is! 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia. honlapok, multimédiás források) Pusztai Gabriella: Sáray Szabó Albert (1869-l 956) Tiszazzigi Fzizetek 9. Jeles kainszenimártoniak. Kunszentmárton, 2006. 62. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzetei érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdésj) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. Ajavaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzáj áruló nyi’atkozat.

Ő

4

Javaslat értéktárba történő felvételhez települési a kunszentmártoni

Készítette: Prof. Dr. Barna (ábor

aláírás Kunszentmárton,2016. augusztus 9.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslattevő (személy, intézmény. szervezet, vállalkozás) neve: CProf. Dr. Barna Gábor 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó adatai: Név: Prof. Dr. Barna Gábor Levelezési cím: 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. Telefonszám: 20/920 6122 E-mail cím: gaborbarnadrgmail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. a nemzeti érték megnevezése: Az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni társulata 2. A nemzeti érték szakterületeiikénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- ás élelmiszergazdaság O egészség és életmód O épített környezet o ipari ás műszaki megoldások Xkulturális örökség O Sport o természeti környezet O turizmus ás vendéglátás 3. A nemzeti érték fZ1le1hetőségének helye: Kunszentmárton 4. Értéktár megnevezése X települési O táj egységi

O megyei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek ás történetének leírása A Rózsafüzér Társulat, magyarul a Szentolvasó Társulat a legelterjedtebb testvérület az egész Katolikus Egyházban. A rózsafüzér imádság alapítójának Szent Domovnkost tartják. Célja tagjainak a szentolvasó imádkozásával való megszentelése. Tagja lehet minden katolikus keresztény. A tagok vállalják, hogy hetenként egyszer elimádkozzák a 15 tizedes rózsafüzért. Magyarországon főleg az Elő Rózsafüzér Egyesületi formája terjedt el, amelyet 1826ban Lyonban alapított Marie Jaricot. Ez egy csoportonként 15 tagból álló imatársulat, melynek tagjai vállalják, hogy naponta elmondanak egy tizedet a rózsafüzérből. A titokcsere havonta sorsolással v. a következő tizedre való áttéréssel történik. Pápai jóváhagyást 1832-en nyert. IX. Pius pápa 1877-ben a domonkos rendre bízta vezetését. Magyarországon az 1840-es évektől terjedt el. 1942-ben 1500 plébánián kb. 1,5 millió tagja volt. Saját folyóirata 18851948 között jelent meg A Legszentebb Rózsafüzér Királynéja, 1909-44: a Rózsczfüzér Királynéja, 1947-48: Rózsafüzér Társulatok Ertesító7e címmel. A kunszentmártoniak 1851 -ben. a máriaradnai búcsúban ismerkedtek meg vele, s plébánosi támogatással alakították meg. Az 1 800-as évek végére lényegében minden kunszentmártoni családból belépett valaki a szentolvasó társulatba, ami városunkban elsősorban családi keretek ás szomszédsági kapcsolatok alapján szerveződött. A társulat ás a társulati ima tehát erősítette a családi kötelékeket. és ajószomszédi emberi kapcsolatokat is. S teheti, tehetné ezt máig. A kunszentmártoni rózsafüzér társulat a 19. század végén összefogta a mesterszállási ás a Görgeteg-Kuntelepre költözött lakosság egy részét is.

A társulat atmak idején számos Új áhítatformát vezetett be: nagypénteki temetői virrasztást, körmenetet a Szeplőtelen fogantatás szobrához, imaházakba szerveződtek tagjai. Megalapítója és az új áhítatformák bevezetője Ökrös József takács céhrnester és előénekes volt, akinek rózsafüzérrel kapcsolatos énekei Országos népszerűségnek örvendenek mind a mai napig. A tagság segélyezése érdekében egyesületi kereten belül temetkezési egyletet alapított. A szocializmus évtizedei alatt lecsökkent a rózsafüzért imádkozók száma. Ma a városban két csoport működik, az egyik Szőkéné Bíró Erzsébet, a másik Laurinyeez Pál kántor vezetésével. Az Elő Rózsafüzér kunszentmártoni társulatának 1851 és 1940 között femimaradt a jegyzőkönyve, amely részletes bepillantást enged a társulat és a Város mindennapjainak vallásos áhítatába, életébe. Ez ajegyzőkönyv példa nélküli a 19-20. század fordulójáról. Megismeijük belőle néhány szobrunk és templomi klenódiumunk eredetét, amelyet a Társulat finanszírozott. A plébániatemplom berendezési tárgyai közül a Rózsafüzér Királynéját ábrázoló, nagyméretű kép, a hordozó Mária-szobor a körmeneti kereszt biztosan a rózsafüzéresek adománya. A Rózsafüzér Társulat szervezte évtizedeken keresztül a Máriaradnára vezetett pünkösdi zarándoklatokat, s a Társulat ajándékozta a radnai kegytemplom ma is látható stációs képeit. ‚

6. Indoklás az értéktárba történő fZilvétel mellett Minden társulat, egyesület az azonos érdeklődés mellett tömöríti tagjait, így a rózsafüzér társulat is. A közösségformálás, a másokért végzett munka ma is példa értékű lehet. Emellett sok helytörténeti és helyi egyháztörténeti adatot ismerünk meg jegyzőkönyvéből. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Barna Gábor: Az Élő Rózsaf7zér kunszentmáiioni táisulata. Devotio Hungarorum 5. Szeged, 1998. Barna Gábor: Az Élő Rózsafüzé; íárszilaía. Imádság és itnaközösség a 19-21. században. Budapest, 2011. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzetei érték fényképe Vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdésj) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. Ajavaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat.

4.

4, 1, IS L . t

—

-

-‘

-;‘ I D

1: Jili

9-

Ő

_‘_J

1

_4

452’ /(

/6

L

-é 1 4

—

\

)

Q: -

—

Is’

J

VTV

J 2

•

L1

2?

b’-



alairas Kunszentmárton, 2016. augusztus 9.


1. A javaslattevő (személy, intézmény, szervezet. vállalkozás) neve: Prof. Dr. Barna Gábor 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó adatai: Név: Prof. Dr. Barna Gábor Levelezési cím: 1114 Budapest, Bartók Béla Út 3’7. 1/7. Telefonszám: 20/920 6122 E-mail cím: gaborbarnadrgmail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. a nemzeti érték megnevezése: Kereszt-, harangtársulatok Kunszentmárton 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- és élelmiszergazdaság O egészség és életmód O épített környezet o ipari és műszaki megoldások X kulturális örökség O Sport O turizmus és vendéglátás o természeti környezet 3. A nemzeti érték föllelhetőségének helye: Kunszentmárton 4. Értéktár megnevezése X táj egvséi X települési

X megyei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A Magyar Alföldön a 19. század közepétől épült ki a határbeli tanyák hálózata. Ez akkor a gazdasági modernizáció része volt: a lakóhely és a gazdasági üzem egy helyre került, a munkaszervezést sokkal hatékonyabbá lehetett tenni. A gazdasági etőnyök mellett azonban társadalmi és kulturális hátrányok keletkeztek. A tanyára kiköltöző családok gyakran kiestek a városi közigazgatás látóköréből: felnőtt tagjai nem vettek részt a közmunkában, nemjártak templomba és a gyermekek pedig iskolába. (A 19. század közepéig ezért tilalmazták a tanyára való kiköltözést.) A 19. század végén, a 20. század első évtizedeiben megépültek az első iskolák a tanyavilágban. Epületük lehetőséget teremtett nemcsak a gyermekek oktatására, hanem a közösségi összejövetelekre és a vasárnapi misék megtartására is. Az iskolák mellé a környéken élő családok pedig megfelelő alapítványi, azaz pénzügyi háttérrel hamarosan keresztet és harangot állíttattak. Ezzel is jelezték: megszentelték a várostól távol eső térnek e pontját, a haranggal pedig az időt. hiszen a harangszó jelezte az időt, halottat búcsúztatott, misére hívott. Kunszentmártonban (Jász-Nagykun-Szolnok m.) e kisépítmény fenntartására tett alapítvány mellett társulati keretben gondoskodtak. Ezeket hívták „kereszt, harang társulatoknak”. A város határában a 19-20. század fordulóján négy külterületi iskola épült fel, tanítói lakással. Az első 1895 őszén az ún. Telekparton. Majd ezt követte az ugari, a vekeri és a -

-

jaksori iskola felépítése. Mindegyik iskola udvarán előbb-utóbb kőkeresztet és mellette haranglábat állítottak fel. Az iskolákban hétköznapokon tanítás folyt összevont osztályokban. A harang reggel, délben és este Urangyalára hívott, vasárnaponként pedig szentmisére. Máskor a halottakat búcsúztatta. 19-20. század fordulój án több határrészen kereszt, harang társulatok (ritkábban harang, kereszt társulat) alakultak választott vezetőséggel, nyilvántartott tagsággal, tagdíjjal. Rendszeres munkát végeztek, gyűléseket, tisztújítást tartottak. Bálokat rendeztek, gyűjtést végeztek a keresztek és a harangok megújítására, fenntartására. Ez az öngondoskodás, önigazgatás, és a keresztény nagykorúság Szép példája. A keresztek és harangok állításáról, fenntartásáról és a társulatok működéséről szólnak a plébániai irattár megmaradt dokumentumai, korabeli sajtóhírek és fényképfelvételek. Legrészletesebb adataink ajaksori társulatról vannak, mert ennek fennmaradt ajegyzőkönyvi anyaga a megalakutástól kezdve egészen a második világháborúig. 6. Indoklás az értéktárba történő Rlvétel mellett A kereszt- harang társulatok a kunszentmártoni vallási élet Sajátos, másutt föl nem lelhető intézményei voltak. Mint társulatok teljesen egyedülállóak. Egyedülálló társadalmi szervezeti voltuk miatt indokolt a tájegységi, esetleg a megyei értéktárba fölvételre is. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia. honlapok, multimédiás források) BARNA Gábor, 2011 Az Elő Rózsafözér társulata. Imádság és imaközösség a 19—21. századi vallási kultúrában. Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék Szent István Társulat Szeged Budapest. 2014 Kereszt- és harangtársulatok Kunszentmártonban. In: Kothencz Kelemen (szerk.) Határjelek és hagyásfák: a hetvenedik életévébe lépó’ Bárth János tiszteletére írott tanulmányok. Baja, 582-595. DOSA József— SZABO Elek [1936] Kunszentmárton története I. Kunszentmárton. JOZSA László [1968] A kunszentmártoni Nagyiskola története 1833- 1968. h. n. 1999 Megszentelt kövek. Kápolnák, szobrok, keresztek és temetők Kunszentmártonban. Néprajzi Tanszék, Szeged. SCHEFTSIK György (szerk.) 1935 Jász-Nagykun-Szolnok várinegye inultja és jelene. Kalotai László, Pécs. —

—

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: Nincs külön weboldala! III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzetei érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdésj) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

3. A javaslathoz csatolt Saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat.

$zabályszeru Jelentés ez cgri drseki cgyházmcgyében és. vármegyében fekvő ../14€4L.ei.

kazségben

....

lakos

4?ir.±i€,ri (‘4414

általl9O?

1.

évi

.e,z

Az nlapilvőnvt tev’nek

hó

mt

l-Tol. mikor

(i

3.

/iao’.,,

napján teu ra-aIapitványróI.

a vezetiMz-

s kercztnve, tórnudalnii óllaa?

2.

-

/oJ

t. Az aIpitvónyt tevő

‘‘Le

a

int eziMra WteIctt az

2. Ez ilapitvőii

Tp

1tetett sz egri raeki

egy1i4zmegy4

v.rmegye keb;iezett közsógbeu, i 9o. iv yi ‘a napi.i

hő

.

r.

3. Az niapitványt tőkepinz én mennyi avagy irtkpajiir folő Vagy hóz kpezi?

4. ITal van

3.

Ezen alapitvónyt

‘Ó, u

kor.

(ill.

tőkepétiz képezi.

ez alapitvny elhelyezve,

miképen biztjtaa? ki őn mi haszo,iflvezt

kan

4. Ez alapitv4ny

.

ő

amellett kezIi azt

van ellilyezve

zíimu

renőelet értelniéljen.

5. Mit jévedetmez évenkintez nlpitvny?

5. Ez nTpitvány évetikint

s

egyimőzmegyei

T

cinu1iLsg.

A kunsntmiioni belhatri kereszt é. lwrang trsuInt 1908. juniu hó 2 t—én, (vasrmip) iz ugari igkoI;)I, a bcly beli első magyar zenekar közreműködése mellett jótélonycélu iiyiri táncinu1atsgot rendez. Be— lépő-dij személyjegy 60 fiilér, csiiIdjegy I korona 20 flhIr. A be1épő—ciijik tiszta jővedelme a keicszt és harang trsu1L alap javára fordit— ta tik. Fclülíizctésel kőzőnettel fogadta tnak é hirlafiilag nyug[ztattiak. [zietes ételekről a rcncJezősé gondoskodni fog. —

Táncmulat.ság. A knnszentmrtoni l)e1lttXi kereszt— és hi ra gtrsula[ 1909. Jtii)itJS hó 2 7—én, (Vas rnaj)) az ugii is ko1.nal jóÍékonycé1u nyari taneni u la[sgót rCn(tCZ 30 (11 Jéres beépt i dij mci Id 1. A táncrnnIakg kezdete déIutin 4 órakor. A. belépödijak !iz[a jöve(teme a kereszt- és 1) ara ngtarsu ki alap ju vt ni (ordi L ta 11k. lziéscs ételekről és iWlokról a rendezöség gondoskodni fog. —

j

c!

j

‚

/ %na

ect-

4aceZ/e/y4r’ cec X-iyaeZV

aonctz

crc

7fltbCM

it

oe%W-r

-“7V C77

toav (nrnnt 47

moqco

a

Á2%? e

Ó “

nizJ

%4’crz

ai*c
Át

cz-

/brJp’

l(4rc?

y%%Ó eq

tLJ

dtrna

4jca 4 #x qy!f.z Lnda2%e d»f7

-

ct

(a.n

-cte.nZ

4Á cn

-

cÓcí,

4Oflct

cyzn%it zzrt

1taja Ce-cÓ’tci /

I ‚c1

a%, 4 . 6”

r_t

‘znt

Zttnnta.

cj2ncnjon

S/

11%

‘\

/ :;

IT;

Lt

;; h

k

D tN) 9)

(D

(1)

Javaslat értéktárba történő felvételhez ülési i telep a kunszentmárton

Készítette: Prof. Dr. Barna Gbor


I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslattevő (személy, intézmény, szervezet, vállalkozás) neve: Prof Dr. Barna Gábor 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó adatai: Név: Prof. Dr. Barna Gábor Levelezési cím: 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. Telefonszám: 20/920 6122 E-mail Cím: gaborbarnadrgmail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. a nemzeti érték megnevezése Seres Katalin írói munkássága ás naiv festászete 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- és élelmiszergazdaság O egészség ás életmód O épített környezet o ipari és műszaki megoldások X kulturális öröksé2 O sport o természeti környezet O turizmus ás vendéglátás 3. A nemzeti érték főllelhetőségének helye: Kunszentmárton 4. Értéktár megnevezése X települési X táj eyséi

X meyei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek ás történetének leírása Szülőfaluja a Kunszentmártonból kivált Mesterszállás, de szülei ás a kiterjedt rokonság révén kunszentmártoninak vallotta magát. A tanyavilágban született 1922-ben, itt nőtt fel. Ebből a paraszti világból kitörni vágyó, lázadó gyermeklány és később már felnőtt nő életét A pusztai vadóc című önéletírásából ismerhetjük meg. Egy jórészt eltűnt társadalmi osztály ás életmód utolsó emlékének szánta könyvét. Ez a paraszti világ alakította gondolkodását, formálta viselkedését és a mindkettőt meghatározó normákat. Vágyott egy másik, az egyéniséget jobban elismerő, a képességeket jobban kibontakozni hagyó, segítő másik világba. A család tiltakozása ellenére elérte, hogy a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének tagja legyen mint apáca, dolgozó nővér, rendi nevén Mária Avita. A családregénynek is tekinthető döbbenetesen őszinte önéletírásból nemcsak a paraszti sors, az alfőldi tanyavilág ismerhető meg, hanem a rendek működését, a korlátozásokat, a szerzetes nővérek hányatott életét is bemutatja. A szerzetesrendek feloszlatása után dolgozott házi cseládként, gyári munkásként, plébánián házvezetőnőként ás kántorként, a hozzátartozóit segítő nővér életét élte. Oreg napjaiban visszakerült egykori szerzetesrendjébe Debrecenbe, a Svetits Intézetbe, ahol 83 éves korában elhunyt.

A zene, a rajzolás és az írás mindig foglalkoztatta, érdekelte. Egyiket sem tanulhatta, s csak minden más kötelességének teljesítése után gyakorolhatta. Naiv művészetét írásaiban, képem a szociográfiai, néprajzi hitelesség jellemzi. A kunszentmártoni Alsó temető kálváriájának stációs képeit ő festette újjá. Képeiből 1992-ben, 70. születésnapjára az Albertinumban, a Keresztény Ertelmiségiek Szövetségének székházában kiáflítást rendezett Erdélyi Zsuzsanna és Sinkó Veronika. Az ünnepséget megtisztelte látogatásával Göncz Arpád, akkori köztársasági elnök is. További kiállításai: 1995 Mesterszállás, 2002 Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét, ezt Varga Mihály akkori pénzügyminiszter nyitotta meg. Erdélyi Zsuzsanna szakértői közreműködésével előbb egy rövid interjút, majd kétrészes portréfilmet készített róla Szemadám György a (H)arcképek című sorozatban, amit a televízió be is mutatott. (Tóthné Barna Mária)

A pusztai vadóc maga a Szerző, Seres Katalin, a paraszti világ kötöttségeiből kitörni vágyó, abból ki is kerülő gyermeklány. Am ez a paraszti élet és kemény törvényei alakították gondolkodását és formálták viselkedését. Vágyott egy másik, az egyéniséget jobban elismerő, az egyéni képességeket kibontakozni hagyó és kiteljesedni segítő szabadabb élet után, ahol nemcsak a kíméletlen fizikai munka és a vagyon az ember egyetlen értékmérője, ahol az ember nem annyira kiszolgáltatott. A pusztai életből kiszakadó “vadóc” a vastörvényű tanyai világtól távol került ugyan, ám egy hasonlóan szigorú szabátyok szerint elrendezett életbe és közösségbe jutott: a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének lett tagja, apáca, dolgozó nővér, rendi nevén Mária Avita. Bár ez a világ sok vágyott értéket közvetített számára, szeretetre és függetlenségre vágyó egyéniséget ismét csak gúzsba kötötte. Eletrajza, családregénye ezért szinte semmi másból nem áll, mint a különböző kultúrák, értékrendek konfliktusainak, az egyéni célok és az elvárások, a szabályok ütközésének leírásából. A megnemértések sorozatából. Orökös áldozathozatalból. Sok-sok nehéz, kevéssé magasztos, döbbenetes, szinte hihetetlen, ám mégis megtörtént eseményből, és sok lélekemelő, lelket szabadító lírai pillanatból. S mindezt egységes stílusban, nagyszerű helyzet- és jellemábrázoló erővel írta meg a Szerző. A pusztai vadóc egy olyan embernek a története, “aki bizalommal kapaszkodott az Isten kezejbe”. Emlék és emlékeztető a családnak, a mesterszállásiaknak, tanulság az Olvasónak. (Fülszöveg: Barna Gábor) 6. Indoklás az értéktárba történő fölvétel mellett Seres Katalin kimagasló tehetségű naiv művész, akinek írói tehetsége a népi írókéval egy szinten említhető. A pusztai vadóc című regényében elsősorban az asszonyi/női paraszti sorsot mutatja be drámaian megragadó módon. Az általánosítható vonásokon túl a regény Kunszentmárton és térsége 20. századi életének is emléket állít irodalmi szinten. Seres Katalin a 20. század egyik kiemelkedő naiv művésze, népi Írója, ezért indokolt a kistáji és megyei értéktárba fölvétele is.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Seres Katalin: A pusztai vadóc. H. és é.n. Barna Gábor: Előszó. A pusztai vadóc. H. és é.n. 9-15. Tóthné Barna Mária: Seres Katalin (1922-2003) apáca, naiv festő. Tiszazugi Füzetek 9. Jeles kunszentmártoniak. Kunszentmárton, 2006. 63.

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzetei érték fényképe vagy audiovizuális. 2. A Htv. L (1) bekezdésj) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. A javaslathoz csatolt Saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzáj áruló nyilatkozat. Szemadám György a (H)arcképek című sorozatban portréfilm Seres Katalim-ól.




I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslattevő (személy, intézmény, szervezet, vállalkozás) neve: Prof. Dr. Barna Gábor 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó adatai: Név: Prof Dr. Barna Gábor Levelezési cím: 1114 Budapest, Bartók Béla Út 37. 1/7. Telefonszám: 20/920 6122 E-mail cím: gaborbarnadrgmail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. a nemzeti érték megnevezése Veress János tanító pedagógiai, népművelői és helytörténeti kutató munkássága 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: o agrár- és élelmiszergazdaság O egészség és életmód O épített környezet o ipari és műszaki megoldások X kulturális öröksé2 O sport o természeti környezet O turizmus és vendéglátás 3. A nemzeti érték föllelhetőségének helye: Kunszentmárton 4. Értéktár megnevezése X települési X táieyséi

X mevei


5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 1854. február 24-én született Nagykászonban, római katolikus családban. Szülei az akkori csík vármegyei Kászonfeltizben laktak. Edesapja Veress Ferenc földműves, édesanyja Máté Katalin háztartásbeli volt. Népiskolai tanulmányait helyben végezte, majd középiskolai éveit Gyulafehérváron töltötte. A tanítóképző iskolát már Déván fejezte be. Tanítói tevékenységét 1 876-ban egy Hunyad vármegyei, vegyes román-magyar lakta kisközségben, Nagypestyényben kezdte. Háromévi tevékenység után elnyerte a Kunszent mártonra meghirdetett tanítói állást. 1 883-ban részt vett a II. Országos Tanítói Gyűlésen. Nagy szerepe volt abban, hogy 1 888-ban létrejött a helyi szakmunkásképzés centruma, az iparos-tanonc iskola, melynek oktatómunkájába 1890-ben kapcsolódott be, és Ő lett negyedszázadon át az intézmény igazgatója. Nagy energiával fogott hozzá a polgári iskola megalapításához. 1909. december 12-én kezdeményezésére alakult meg a Társulati Polgári Fiú és Leányiskolái Egyesület, melynek titkárává választották. 1 926-ban nyugalmazott igazgatóként 300 pengővel, legnagyobb tá mogatóként segítette az alapítványt. Az oktató-nevelő munka mellett volt energiája a járási tanítókör vezetésére (12 év), valamint a Szolnok Vármegyei Tanító Testület elnöki, illetve alelnöki tisztségének ellátására (16 év).

A Tiszazug első hetilapjának, a Kunszentmárton és Vidéke című újságnak ő volt az alapítója és első szerkesztője, majd hosszú ideig a lap külső munkatársa. 1921-ben vonult nyugdíjba, s megírta Régi idők jákult írásai című visszaemlékezését. 1935-ben az iskolai egyesület Gaál Lajos igazgató kezdeményezésére díszelnökké választotta. 1936-ban 200 szülő és iskolatámogató aláírásával kérvényt nyújtott be a képviselőtestületnek a polgári iskola államosítása ügyében. Az eredményt már nem érhette meg, életének 83-ik évében 1936. október 12-én hunyt el. A kunszentmártoni Felső temetőben helyezték örök nyugalomra. A 628. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 1990. március 15-én vette Fel Veress János nevét. (Licsicsányi István) -

-

6. Indoklás az értéktárba történő fötvétel mellett Kevés ilyen nagyhatású tanítója volt Kunszentmártonnak. Mint a nevelés, mind a népművelés, mind a helytörténeti kutatás terén nagyot, maradandót alkotott. Kunszentmártonban utca őrzi emlékét. Kunszentmárton város szülőhelyén, a székelyföldi Nagykászonban is emléktáblával adózott nagy tanítója emlékének. Kiemelkedő, s nemcsak helyi, hanem megyei vonatkozású életműve miattj avasolható a megyei értéktárba is!

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliogárfia, honlapok, multimédiás források) Licsicsányi István: Veress János (1854-1936) tanító. Tiszazugi Füzetek 9. Jeles kunszentmártoniak. Kunszentmárton, 2006. 80. Józsa László: A ranoncképzés története Kunszentmártonban. h. és é.n. Józsa László: A szakmai képzés története Kunszentmártonban 1888-1988. Kunszentmárton, 1989. Szánthó Krisztina: Kunszentmártoni Társulati Polgári Fiú és Leányiskola története 19101942. Szakdolgozat, 1992. 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzetei érték fényképe vagy audiovizuális dokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. Aj avaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzáj áruló nyilatkozat.

S

Kunszentmártoni Értéktár Bizottság Elnöke Kunszentmártoni Ertéktár Bizottság 5440 Kuriszentmárton, Köztársaság tér 1

Recommend Documents