KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGJELENÍTÉSE ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉS A TÁPIÓ-VIDÉK FEJLŐDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGJELENÍTÉSE ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉS A TÁPIÓ-VIDÉK FEJLŐDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN TÉMAPARK KIALAKÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ KUTATÁS ÉS PROJEKTTANULMÁNY

◙

2012. május 31.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGJELENÍTÉSE ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉS A TÁPIÓ-VIDÉK FEJLŐDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN TÉMAPARK KIALAKÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ KUTATÁS ÉS PROJEKTTANULMÁNY

◙ Készítette:

European Development Consulting Kft. 1013 Budapest, Krisztina krt. 32. IV. em.

Szakmai közreműködő:

Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. 1013 Budapest, Krisztina krt. 32 Tel.: (36 1) 472 2130, Fax: (36 1) 269 3552 E-mail: [email protected]

Igazgatóság elnöke:

Nádasi Tamás

Tervezők:

Kondor Attila Csaba PhD Területfejlesztési és Turisztikai Üzletág vezetője Sifter Lívia területfejlesztési tanácsadó Márkus Ildikó területfejlesztési referens

Kulturális örökség megjelenítése és turizmusfejlesztés a Tápió-vidék fejlődésének szolgálatában

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 4 1. TÉMAPARKOK BEMUTATÁSA ................................................................................. 5 2. SIKERES TEMATIKUS PARKOK ............................................................................... 7 3. ATILLA FAPALOTA ÉS A KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEK .......................................... 9 3.1. 3.2.

PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK A SIKERESSÉGI TÉNYEZŐK TÜKRÉBEN ................... 11 JAVASOLT PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK ..................................................................... 16 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4.

3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

TERVSZÜKSÉGLET ........................................................................................................ 25 PROJEKT ÁGAZATI HATÁSAI, SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK ................................... 26 SZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉSI ELEMEK ..................................................................... 28 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL........................................................................................ 30 MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TERV ................................................................... 32 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4. 3.7.5.

3.8.

Atilla Fapalota és kapcsolódó elemei ................................................................. 16 Gyógy- és strandfürdő fejlesztése és szállodaépítés ........................................ 18 Albertirsa-Tápiószentmárton összekötő út és Tápiószentmárton elkerülő út megépítése ........................................................................................................ 22 Kerékpárút-hálózat fejlesztése ........................................................................... 22

Kommunikációs célok ........................................................................................ 32 Kommunikációs magatartás ............................................................................... 32 Kommunikációs üzenet ...................................................................................... 33 Kommunikáció célcsoportjai............................................................................... 33 Kommunikációs eszközök, csatornák ................................................................ 35

KORMÁNYZATI TÁMOGATÁS INDOKOLTSÁGA .......................................................... 39

4. ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................... 41 5. FORRÁSJEGYZÉK ................................................................................................... 42 MELLÉKLET ................................................................................................................... 43 1. EGYBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK HELYSZÍNE (A PROJEKT ELEMEI) .......... 43 2. TERVEZŐI FELADATOK........................................................................................................... 44 3. INTERJÚK BESZÁMOLÓI ......................................................................................................... 48 4. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZÁMÁRA 2012 JANUÁRJÁBAN ÁTADOTT PROJEKTÖTLET ...................................................................................................................... 53


BEVEZETÉS Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Technikai Segítségnyújtás keretéből Tápiószentmárton Önkormányzata támogatást kapott, amelyben meghatározott projektelőkészítési tevékenység (kutatás) elvégzését végezheti el. A kutatás célja a Tápiószentmártonban tervezett „Atilla Fapalota” c. projekt vizsgálata, azaz annak feltárása, hogy a Tápió-vidéken, mint döntően agrárjellegű, rurális térségben milyen lehetőségei és tervezési feltételei vannak egy nemzetközi jelentőségű komplex turisztikai program (tematikus park) kialakításának. Mivel az Atilla Fapalota projekt eddig elkészült tervei a tematikus parkok jegyeit tartalmazzák, ezért célszerű a tematikus parkok oldaláról megközelíteni a fejlesztést. A kutatás során a projekttel kapcsolatos eddigi várakozások és kalkulációk pontosítása, megalapozása vagy cáfolata, illetve – amennyiben szükséges – módosítási javaslatok megfogalmazása is kiemelt feladatként jelenik meg. Mindezek mellett a térség (Tápió-vidék) projekttel kapcsolatos turizmus-fejlesztéshez kapcsolódó támogatási szükségleteket is összegyűjti, ezzel segítve a nemzetközi jelentőségű komplex turisztikai programcsomag kialakítását. A projekt – bár pályázati próbálkozás is történt ebben a témában – még egyáltalán nem kiforrott. Azt lehet mondani, hogy maga az ötlet rendelkezésre áll, de a projekt koncepcionális kidolgozása és a tevékenységek rögzítése még nem történt meg. Jól mutatja a koncepció előkészítésének nehézségét az is, hogy a 2012 elején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére továbbított projekt összefoglaló (Lásd: 4. számú melléklet) már tartalmilag szinte teljesen eltér az eredeti koncepcióktól; ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy ezt a projekt összefoglaló is számos ponton meghaladottá vált/válik a jelen kutatási anyag alapján. A kutatás eredményei a projektfejlesztés jelenlegi szakaszában elsősorban a projektkoncepció véglegesítéséhez alkalmazhatók. Az érdekeltek (tulajdonosok, támogatók, fejlesztők) számára ez a feltáró munka segítséget nyújthat egy életképes koncepció kidolgozásához, ehhez azonban további egyeztetésekre van szükség. Mindezek következtében jelenleg nem határozható meg egyértelműen a projektgazdák köre, az állami szerepvállalás jellege és mértéke, ezzel együtt a fejlesztési elemek összehangolása elengedhetetlen. Bizonyosnak tűnik azonban, hogy – ellentétben pl. a már említett 2012. eleji projekt-összefoglalóval – önmagában az Atilla Fapalota megépítése járulékos infrastrukturális és szolgáltatási elemek kiépítése és a kapcsolódó attrakciók fejlesztése nélkül nem fenntartható.

4


A jelen kutatás javaslatot ad a projektek körére, de a projekt fejlesztése során az érintetteknek közösen kell ezt elfogadni, formálni. A fenntarthatóság érdekében és a szezonalitás kezelése miatt be kell vonni a fejlesztésbe Tápiószentmárton meglévő, de fejleszthető turisztikai attrakcióit (különösen a gyógy- és strandfürdőt), a kapcsolódó út és kerékpárút-hálózat kiépítését, felújítását is. Amint a komplex projekt (Atilla Fapalota, gyógyés strandfürdő, út és kerékpárút fejlesztése) az érintettek által elfogadásra kerül, előzetes és részletes megvalósíthatósági tanulmányokat, terveket kell készíteni – alapos kereslet-kínálat elemzéssel – a teljes projektre és annak elemeire. A kutatás kiinduló alapdokumentumai a közel 10 éves múltú projekttel kapcsolatban eddig készült tervek, koncepciók, összefoglalók, amelyeket a projektötlet tulajdonosa (projektgazda), a 2004. évben megalakult Atilla Alapítvány készített, készíttetett. Mindezeket kiegészítette a témaparkokkal kapcsolatos adatgyűjtés, interjúzás és elemzés. Ezek egy részét a főszöveg, az interjúkat a 3. számú melléklet tartalmazza.

1. TÉMAPARKOK BEMUTATÁSA A tematikus parkok olyan turisztikai és szabadidős attrakciók, amelyek tekintélyes mértékű keresletet vonzanak, programot kínálnak a család minden tagja számára, mindezek mellett magas egy főre jutó bevételt generálnak, így katalizátorként működve hozzájárulhatnak egy térség gazdasági fellendüléséhez. A tematikus parkok elődei a vidámparkok voltak. Az ilyen jellegű élményparkoknak az 1950es években, a kaliforniai Anaheimben megnyílt Disneyland az egyik legelső, mára klasszikussá vált példája. A hagyományos szórakoztató parkoktól két lényeges elem különbözteti meg: a központi téma és az egységes irányítás. A siker hatására mind az Egyesült Államokban, mind Európában sorra nyíltak meg hasonló parkok, míg a világ többi részén az 1980-as évektől váltak népszerű turisztikai attrakciókká (Michael Braun 2000). Európában az amerikai parkokban megszokott show-elemek, vendéglátóipar, merchandising, vásárlási lehetőségek jóval kevésbé játszottak hangsúlyos szerepet, de az 1990-es évek végétől a parkok egy része itt is szemléletet váltott és átpozícionálta kínálatát, illetve kiegészítette azt nagy tömegeket vonzó, jelentős szórakoztató elemekkel, show műsorokkal és olyan szolgáltatásokkal, amelyek elsődleges célja a bevételek közvetlen növelése, ami különösen a vendéglátás és a vásárlási lehetőségek bővítésével érhető el. Európán belül a tematikus parkok látogatottsága növekvő tendenciájú, de az egyértelmű, hogy a kontinensen belül a fejlettebb országokban van meg egyrészt a hagyománya, másrészt a kialakult látogatói attitűd (szabadidő-eltöltési szokás).1

1

http://www.iaapa.org/europe/en/documents/2009ThemeIndex.pdf 5


Európa keleti felén nagyobb méretű tematikus parkberuházások eddig csak elvétve történtek, aminek oka a magas befektetési igényű, rendszerint magas belépődíjakkal működő parkok megtérüléséhez szükséges fogyasztói piac hiánya volt. A kelet-középeurópai térség gazdasági növekedése a viszonylag magas jövedelemmel rendelkezők körét is növeli, ami a közeljövőben a régió országait vonzó célponttá tehetik a szórakoztatóipari befektetők számára. Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt az utóbbi években észrevehető a piac kínálati oldalának változása. Mindezek mellett a tematikus beruházások java része fürdőhöz kapcsolódó és nemzetközi szinten eddig is ismert szolgáltatásokra épít, vagy meglévő, valós történelmi helyszínhez kapcsolható (pl. Sümeg). Igazán nagy léptékű tematikus beruházásnak csak a 2008 decemberében megnyílt budapesti szálloda és élményfürdő együttes, az Aquaworld számít (a teljes beruházás 17 milliárd Ft volt). A fővároson kívül több, hasonló jellegű fürdőberuházás is megvalósult, mindegyik EU-s támogatással, például az Aqua Palace Élményfürdő (Hajdúszoboszló) 4,5 milliárd Ft-os költségéből 2,25 milliárd Ft volt a támogatás. A további parkok egy része kalandpark, de akad földrajzi-kulturális témára épülő park is, például ilyen a: • 2011-ben megnyílt lajozsmizsei Magyarkert az ország 1:1000-es terep-makettje (EUs támogatással valósult meg);2 • 2010-ben megnyílt, a reneszánsz kort megidéző Bikali Élménypark, ahol 7,5 ha-on 17 000 m2 beépített területen szórakoztatás, vendéglátás mellett hagyományőrzés és oktatás zajlik (a 2,5 milliárd Ft összköltségből 550 millió Ft EU-támogatás, 90 fő alkalmazott /főszezonban 250 fő).3 Több, kisebb fejlesztési ötlettel (pl. Mária Park) párhuzamosan előrehaladott tervezési fázisig jutott – de a befektetők meghiúsulni látszik – Kecskemét mellett megvalósítani tervezett történelmi témapark kialakítása.4 Ennek első ütemét közel 83 millió eurós (kb. 25 milliárd Ft) költségűre tervezték. A világhírű francia Puy du Fou5 (történelmi témapark) üzemeltetőinek közreműködésével a parkban a magyar történelem főbb korszakainak bemutatását látványos előadások formájában tervezték. Egy tematikus park jellemző adottságai általában a következők6: • • •

•

Elsődlegesen szabadtéri attrakció, amely azonban beltéri programlehetőségeket is kínál. Önmagában vonzó, tehát elsődleges turisztikai attrakció (regionális, nemzeti vagy nemzetközi hatókörrel). A kínálat alapelemei a szórakoztató elemek (ride-ok), amelyek ugyanazon vállalathoz tartoznak és amelyeket egységes management irányít. A ride-okat kiegészítik az étkezési és vásárlási lehetőségek, amelyek szerződéses konstrukcióban is működhetnek. A kínálat egy vagy több meghatározott témán alapszik.

2

http://www.magyarkert.hu/ http://www.bikal.hu 4 http://kecskemet.hu/?r=701&c=14431 5 http://www.puydufou.com/ 6 Dr. Puczkó László - Dr. Rátz Tamara (2001): A tematikus park, mint turisztikai attrakció, p5 3

6


•

•

•

• •

• • •

A park által nyújtott élmény összetevői között szerepelnek "utcai", rendszeres, de spontánnak tűnő show-elemek, a témának megfelelő formában (például arra sétál a Mikulás, le lehet fényképezkedni Mickey egérrel, cowboyok váratlanul lövöldözésbe kezdenek a Vadnyugaton, stb.). A park belépődíja magában foglalja az összes attrakció használatát (nem tekinthető "all inclusive-nak" a kínálat abból a szempontból, hogy az étkezést nem tartalmazza a látogató által kifizetett összeg, abból a szempontból viszont igen, hogy a látogató egy helyen megtalálja mindazon szolgáltatásokat, amelyekre szüksége van). Mesterségesen, kifejezetten a látogatók igényeinek kielégítésére kialakított létesítmény, amely viszonylag kevéssé támaszkodik az adott terület természeti vagy előzetesen is létező épített és kulturális erőforrásaira. Elsődleges célja a szórakoztatás, nem pedig az oktatás (az elmúlt időszakban azonban a keresletben hangsúlyeltolódás figyelhető meg az utóbbi javára). A kínálat elsősorban nem szimuláción alapuló, hanem valóságos fizikai élményeket nyújt a látogatóknak, bár a ride-ok között szerepelhetnek szimulátorok is (ennek alapján azonban a tematikus parkok megkülönböztethetőek az olyan szimulációs szórakoztató központoktól, mint például a londoni Sega World). A park befogadóképessége nagy, és minden korosztály számára kínál szórakozási lehetőségeket, tehát többgenerációs, családi attrakciónak tekinthető. A park meglátogatása egész napos, sőt, esetenként többnapos programot is jelent. Jelentős beruházást igénylő attrakció, mind abszolút értékben, mind pedig az egy látogatóra vagy az egy ride-ra/show-műsorra jutó költségeket nézve.

Összességében ezeket az alaptulajdonságokat és az ezeknek való megfelelést egy témapark kialakításának felmerülésekor mérlegelni szükséges. Természetesen a saját egyedi jelleg, vagy adottság (páratlan természeti környezet, olcsó munkaerő, projekt támogatottsága, lobbyereje) a fenti jellemzőket befolyásolhatja, torzíthatja.

2. SIKERES TEMATIKUS PARKOK A mesterséges, kifejezetten szabadidő-eltöltési vagy turisztikai fogyasztási céllal létrehozott attrakciók – növekvő látogatottsági adataik alapján – egyre nagyobb szerepet játszanak napjaink turisztikai kínálatában.7 Az igazán sikeres parkok esetében megfigyelhető néhány alapszabály, törvényszerűség, amelyek egy része külső, megváltoztathatatlan vagy nehezen változtatható adottság (pl. klimatikus jellemzők, megközelíthetőség), más része koncepcionálisan kialakítható, fejleszthető. Általánosan elmondható, hogy a sikeres, nagy volumenű tematikus parkok többségét tőkeerős vállalkozások, beruházók jól kidolgozott üzleti tervre alapozva saját forrásból és banki hitelekkel valósították meg, erős helyi (lakossági, önkormányzati) támogatottság mellett. Az európai uniós források igénybevétele nem játszik fő szerepet a sikerben.

7

http://www.iaapa.org/europe/en/documents/2009ThemeIndex.pdf 7


A sikeresség alaptényezői A klimatikus jellemzőknek nagy szerepük van a parkok esetében. Még azoknál a parkoknál is, ahol a beltéri attrakciók átlagon felüli minőségűek, a kereslet 70%-a a nyári hónapokban realizálódik. Ez az oka annak, hogy a kontinentális éghajlatú európai tematikus parkok túlnyomó többsége a késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban zárva van, így elkerülve a szezonalitásból adódó problémákat. Amennyiben EU-forrást biztosítanak az attrakcióhoz, a létesítményt ugyan nem kell egész évben üzemeltetni, de fő szabály szerint legalább 300 napon keresztül nyitva kell állnia a közönség előtt. Különösen fontos, hogy a témapark mellett, vagy annak közelében legyen olyan kapcsolódó létesítmény, aminek hatása csökkenti a szezonalitást. A park helyszíne a siker egyik alapeleme. A felmérések alapján a park körüli 150-200 km-es sugarú kör jelenti a vonzáskörzetet, de ez csak akkor használható ki megfelelően, ha a megközelíthetőség jó, vagyis van a közelben közlekedési csomópont, autópálya. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tematikus parkok látogatóinak többsége autóval vagy bérelt busszal közelíti meg az adott parkot, a repülőgéppel érkező külföldi turisták számára azonban a tömegközlekedéssel való megközelíthetőség vagy a repülőtértől mért távolság is lényeges szempont lehet (Puczkó – Rátz 2002). A tematikus parkok többségének meghatározott központi témája van, azonban számos tematikus parkként nyilvántartott park attrakciói több, különböző témán alapulnak, vagy olyannyira általános az alkalmazott motívum, hogy az nem alkalmas megkülönböztetésre. A világban létező tematikus parkok egészének vagy egy területüknek kialakításában leggyakrabban alkalmazott (sikeres) témák a következők: • mesefigurák és rajzfilmhősök (például Disney Magic Kingdom, Parc Astérix, de Efteling, Walibi Schtroumpf), • állatvilág (Busch Gardens, Disney Animal Kingdom), • jövő (Futuroscope, Discoveryland a Disneyland Parisben), • filmek (Warner Bros Movie World, Universal Studios, Disney MGM Studios), • egzotikus tájak és hangulatok (Kína vagy Mexikó mint tematikus terület Port Aventurában, az Amerika hangulatát megteremtő Tokyo Disney Japánban), • idegen kultúrák (Terra Mítica, Port Aventura, Europa Park), • híres épületek rendszerint kicsinyített másolatai (Splendid China és Windows of the World Kínában, Madurodam, Legoland), • víz és főként tengeri élővilág (Sea World, Wet'n Wild), • kaland (Islands of Adventure, Universal Studios).8 A sikeres tematikus parkok attrakciói elsődlegesen szórakoztatnak, de egyre inkább szórakoztatva tanítják is a látogatókat. Mivel a látogatóknak szükségük van pihenésre is, a parkoknak a relaxálás, a „semmittevés” fizikai feltételeit is ki kell szolgálniuk (például padokkal, kijelölt piknik területekkel, bejárható zöld felületekkel).

8

http://en.wikipedia.org/wiki/Amusement_park 8


A sikeres parkokban az egyes népszerű attrakcióknál a nagy látogatószám miatt zsúfoltság alakulhat ki. A várakozási idő csökkentése a park érdeke, hiszen jó időmenedzsmenttel a látogató több szolgáltatást tud ott tartózkodása alatt igénybe venni. A parkoknak a biztonsági és technológiai fejlettség mellett egyre rövidebb időközökben kell újabb és újabb attrakciókkal (show műsor, élményelem) kiegészíteni kínálatukat. A fogyasztói elvárásokhoz való folyamatos igazodás nagyon beruházás-igényes folyamat, s a nemzetközi tapasztalatok szerint a kínálatbővítő befektetések megtérülésére csak az évi egymilliónál több látogatót vonzó parkok esetében van esély. Sikeres témaparkok esetében saját szállodakapacitás (tematikus hotel formájában) azoknál figyelhető meg, ahol az attrakciók több napra elegendő programot kínálnak, vagy a régión belül egyéb, „ütős” attrakció is megtalálható. Ha ez nem igaz, akkor a szálloda nem járul hozzá a park látogatószámának növeléséhez. Összefoglalva megállapítható, hogy több tényezőnek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy egy nagy anyagi ráfordítással megvalósuló park hosszú távon sikeresen tudjon működni. Számos esetben a tematikus parkokat célzó befektetés a rosszul pozícionált projekt, vagy a versenytársak, gazdasági viszonyok változása miatt rövidebb-hosszabb időn belül bedőlt (Európán belül több tucat pl. Mirapolis, Lilliom9), vagy már a tervezési időszakban megbukott (pl. Bukarest melletti Drakula Park).

3. ATILLA FAPALOTA ÉS A KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEK Az Atilla Fapalota megépítésének célja – az alapötlet szerint – nem egy hagyományos örökségpark kialakítása, hanem egy, az adott terület kulturális-történelmi örökségéhez kapcsolódó, központi témával rendelkező tematikus park létrehozása Tápiószentmárton határában. A legendára és feltételezésekre épülő attrakció központi témája Atilla, a hun vezér. A legenda szerint a Tápió árterén ma is látható kiemelkedések egyikén állt a hun vezér főhadiszállása, fapalotája és halála után itt is temették el. Azok a tények, miszerint a halmok területéről (pl. az Atilla-dombról, amivel szemben állna a fapalota) értékes népvándorlás-kori leletek kerültek elő (szkíta aranyszarvas, Nemzeti Múzeum), valamint itt született Kincsem, a világhírű, legyőzhetetlen versenyló, a helynek egyediséget kölcsönöznek. A parkkal a meglévő és fejlődő igények szerint elsődlegesen a szórakoztatás, de a fokozatosan erősödő trendek alapján a szórakoztató módon tanítás is cél, kielégítve ezzel a látogatók mai igényeit.

9

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_defunct_amusement_parks#Europe

9


Tápiószentmárton a Közép-magyarországi régióban, Pest megyében, a Nagykátai kistérségben (77 ezer lakos) helyezkedik el, Budapest (1,7 millió lakos, 77 km) és a megyeszékhely Szolnok (75 ezer lakos, 52 km) között. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér autóval mindössze 55 km-re található (~40 perc). Közúton Budapest belvárosától a 4-es úton, Monornál letérve 31-es útra Nagykátát érintve érhető el leggyorsabban (~1óra). Vasútállomása a Budapest - Újszász - Szolnok vonalon van (Budapesttől kb. 1 óra a menetidő). Legközelebbi autópályák: M5 32 km; M0 45km; M3 50 km 1. ábra: Elhelyezkedés

Forrás: Internet, saját szerkesztés

A tervezett beruházás közvetlen közelében, illetve azon a területen található a Kincsem Lovaspark10, amelyben a csodatévő hatásáról elhíresült Atilla domb is megtalálható. A szállodával is rendelkező park jelenleg kb. évi 150 ezer látogatót fogad. A Kincsem Lovasparkban több száz lóból álló ménes, közel kétszáz szürkemarha és más haszonállat mellet az elmúlt évtizedekben nagy méretű mesterséges tó, díjugrató pálya, versenyeztetésre is alkalmas fedett lovarda, fogathajtó versenypálya mellett egész sor sportolásra alkalmas pálya (minigolf, tenisz, kézilabda, futball, stb.) épült ki. Mindezek mellett rendszeresen vannak szabadtéri rendezvények (koncertek) és hozzá megfelelő infrastruktúra. A múltbeli, történelmi-kulturális témán alapuló létesítménynél a tervek szerint az interpretációban megnyilvánulva összekapcsolódnak a múlt értékei a jelen technológiai lehetőségeivel, hiszen a valósághű múltbeli atmoszférát vagy a történelmi tematikájú élményelemeket csak a modern technológia képes megteremteni.

10

http://www.kincsemlovaspark.hu/ 10


3.1. PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK A SIKERESSÉGI TÉNYEZŐK TÜKRÉBEN Az Atilla Fapalota projekt koncepcióját és belső, illetve kapcsolódó elemeit a tematikus parkok sikerességi faktoraira építve kell meghatározni. 1. Klimatikus tényező Magyarországon a téli félév időjárása nem kedvez a szabadtéri tematikus parkoknak. Emiatt olyan fedett terekre is szükség van, ahol rossz idő esetén is tartalmas programokat lehet kialakítani. A fedett helységek kialakítása a fapalota megépítésével és a helyi gyógyvízre alapozott járulékos fejlesztésekkel (szálloda- és fürdőfejlesztések) adottak lehetnek. Létre kell hozni a témapark nyári kínálatát, ami a szabadtéri elemek legteljesebb kihasználását eredményezi. A téli félévben két-három hónapra érdemes megfontolni a szabadtéri helyszínek üzemeltetésének leállítását. 2. Helyszín A helyszín (Tápiószentmárton, illetve a Tápió-mente) ideális lehet egy témapark kialakításához, mert közel fekszik Budapesthez, ezzel együtt a Budapesti Metropolisz Régióban található. A helyszín vizsgálata esetén a Tápió-mentén a földrajzi fekvés szerepe elsőrangú, a természeti környezet egy, ezen a helyszínen kialakítandó témapark esetében nem játszik fontos szerepet. A helyszínválasztás esetében mindemellett ki kell emelnünk a gyógyvizet is, ami a témapark mellett kialakítható járulékos szolgáltatások szempontjából fontos (pl. egészségturizmus fejlesztése - gyógy- és strandfürdő fejlesztése). A község és a tervezett projekt kapcsolatait alapvetően meghatározza közlekedési, elérhetőségi helyzete, ami jelenleg komoly hiányossággal küzd. A kistérség belső úthálózata nem szolgálja hatékonyan a települések egymásközti elérhetőségét, és a település belső úthálózata is tehermentesítésre, kiegészítésre szorul. Tápiószentmárton a Budapest-Szolnok villamosított vasútvonalon vasúti megállóval rendelkezik, de az a település belterületétől távolabb, a Göbölyjárás településrészen található. A vasútnak a kedvezőtlen - központi belterülettől távol eső – elhelyezkedés és a rossz elérhetőség miatt a helyi lakosság életében betöltött szerepe minimális. A község az M3, M5 autópályáktól légvonalban csaknem egyenlő távolságra fekszik. A legközelebbi főút a 31-es útról leágazó Nagykáta-Cegléd közti 311. sz. II. rendű főút, de ez is elég távol van a beépített területek legtöbbjétől. A községet az országos közúthálózat alsóbbrendű hálózati elemei közül a 3112 j. ök. út (Monor-Tápiószele), a 3116 j. ök. út (Tápiószentmárton-Cegléd) és a 31.123 j. bek. út (Göbölyjárás-Tápiószentmárton) érinti. Autóval Budapestről a 4-es úton, Monornál letérve érhető el legkönnyebben a település. Megközelíthető a 31-es úton a főváros és északkelet felől is, Nagykátánál lekanyarodva, illetve Cegléd felől a 311-es úton, szintén Nagykátát érintve.

11


A Településszerkezeti tervben foglaltak alapján a hiányosságok nagy részét orvosolni fogják a tervezett külső, és a szerkezeti tervben javasolt belső fejlesztések: • OTRT11-ben tervezett É-D irányú új út, amely Nagykáta északi (tervezett) elkerülő útjából indul és Tápiószentmártonon keresztül – a kiépült önkormányzati út részbeni felhasználásával - éri el a 405. sz. utat Albertirsa térségében. • Előző beruházáshoz kapcsolódva módosításra kerülne a 311. sz út nyomvonala, és a kettő út közös, külön szintű átjáróval keresztezné a vasútvonalat. • A külső fejlesztési elképzelések mellett a belső tehermentesítés miatt, szükséges a település történelmi magján átvezető keresztirányú országos hálózat kiváltása egy délkeleti elkerülő hurokkal, amely alulhasznosított területeken vezet át és az idegenforgalmi fejlesztési területeket fűzi fel. • A településközi kapcsolatok erősítése miatt Tápiószőlős felé útépítés szükséges a Sőregi út nyomvonalán elindulva egy meglévő földút felhasználásával. Tápiószentmárton a földrajzi fekvéséből adódó előnyöket nem tudja megfelelően kihasználni a rossz közlekedési infrastruktúra miatt, ezért a fővárosi agglomeráció árnyékában fekvő település gazdasági fejlődésének üteme mindeddig elmaradt a lehetőségektől. Ebben változást jelenthet a jövőben az agglomeráció és tágabb térsége, az úgynevezett Budapesti Metropolisz régió megerősödése. A metropoliszban való gondolkodást alátámasztja az az irányvonal, miszerint az Új Európa fejlődését meghatározó gazdasági szereplők nem országokban, hanem az innovatív gazdaságot, kreatív energiát összpontosító városrégiók és városhálózatok felé fordulnak. Budapest esetében a cél a főváros körüli, kb. 60-80 km átmérőjű urbanizált térség intézményesült, európai jelentőséggel bíró városrégióvá való szervezése.

A leendő Budapest Metropolisz jövőképe egy olyan hálózatosan szerveződő gazdasági egység létrehozása, amely gravitációs erőként hat a kreatív gazdaságra, kultúrára és az innovatív iparágakra. Az urbanisták célja Budapest és térsége újrapozícionálása, amely szerint a magyar fővárost nem egy másfél milliós nagyvárosként kell kezelni és fejleszteni, hanem egy közel három és félmilliós metropolisz-térségként. Forrás: Metropoly: Stratégiai Fejlesztéspolitikai Orientáló Tanulmány; Studio Metropolitana, 2010

11

Országos Területrendezési Terv 12


2. ábra: Budapest Metropolisz régió Tápiószentmártonnal

Forrás: Metropoly: Stratégiai Fejlesztéspolitikai Orientáló Tanulmány, munkaközi anyag, verzió 2.4, megjelenés: 2010. augusztus 1.

A Budapest Metropolisz komoly húzóerőt képviselhet, hiszen a települések tágabb környezetének is képes a befektetők és az ott lakók számára vonzó arculatot, ehhez illeszkedő jövőképet felvonultatni. A nemzetközi jelentőségű várostérségbe való bekapcsolódás feltételei adottak, mivel a településtől alig 35 km-re fekszik Közép-Európa egyik legforgalmasabb nemzetközi repülőtere (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér /korábban: Ferihegy/) is. Ez – kiegészülve a megfelelő közúti fejlesztésekkel – komoly előnyére válhat Tápiószentmártonnak, növelve a település versenyképességét regionális és nemzetközi szinten is. A városrégiók szempontjából fontos jellemző a helyi versenyképesség növelése. A saját dinamikával rendelkező különböző földrajzi helyeknek másokhoz képest versenyképesebb, előnyösebb helyzetbe kell kerülniük, illetve a pozíciójuk javítására, más hasonló helyekkel szembeni előnyük megtartására kell törekedniük. A versenyképesség tehát egyszerűen nem más, mint folyamatos, megújítható helyzetelőny! Ez az előny a belső adottságok és a külső lehetőségek kihasználásán alapul. Forrás: Metropoly: Stratégiai Fejlesztéspolitikai Orientáló Tanulmány; Studio Metropolitana, 2010

A belső adottságok (megfelelő gazdasági környezet) és külső lehetőségek (fejlődési tendenciák, metropolizáció) kihasználására törekszik Tápiószentmárton is. Mindez erős identitástudattal, a település meghatározó szereplőivel kooperáló szemlélettel párosul. A tervezett témapark létrehozása egyéb kapcsolódó fejlesztésekkel együtt megalapozza a település és a tágabb térség fellendülését. Nagyon fontos, hogy a projekt célja illeszkedik Tápiószentmárton 2011-ben kidolgozott Fejlesztési Akciótervéhez is. A fejlesztési akcióterv szerint Tápiószentmárton jövőképe a következő: Tápiószentmárton a Tápió-menti térségen belül kimagasló turisztikai központ, ami erős helyi gazdasággal rendelkezik, és fenntartható módon, teljes körűen kielégíti lakóinak és látogatóinak szükségleteit és igényeit.

13


Az akcióterv célja az infrastrukturális ellátottság fejlesztése, a humánerőforrás-fejlesztés és a versenyképes gazdaság kiépítése. Ehhez illeszkedik az Atilla Fapalota létrehozásának koncepciója, valamint a fürdő- és szállodafejlesztések köre is. 3. Választott téma A választott téma a témapark esetében a kulturális örökség megjelenítése - Atilla és a hun hagyomány - turisztikai céllal. A témaválasztás jónak mondható, mert Atilla neve világszerte ismert, akár "brand" is lehet. Egy olyan személyről van szó, akit könnyen azonosítanak a világban bárhol. A téma érdekessége és megalapozottsága már a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak 2012 elején átadott összefoglalóban helyet kapott: "Olyan térségekben, ahol a tényleges nemzetközi turisztikai célponttá válás egyes természeti (pl. domborzati, éghajlati) vagy épített környezetbeli feltételei hiányoznak, a turizmus-forgalom generálása céljából gyakran élnek a különböző legendákban rejlő lehetőségekkel. Klasszikus példák lehetnek erre Drakula gróf (Vlad Tepes), a Loch Ness-i szörny vagy az Ötz-völgyi jégember (Ötzi) stb. legendái, ahol a mítoszokban eltorzított vagy kitalált szereplők által látogatott helyek, települések és környékük forgalmas turisztikai célponttá válnak. Ez a lehetőség rejlik Tápiószentmártonban is, a felépített és továbbfejlesztendő legenda szerint a terület ugyanis a néhány, igazán nemzetközi ismertségű, Magyarországhoz köthető védjegy (brand) közül a hunok királyához, Atillához köthető, aki birodalmában egyesítette Közép- és Kelet Európa népeit. Atilla neve és legendája azért rejt rendkívül nagy lehetőségeket magában, mert a hun király személyisége nemcsak Magyarországon ismert és népszerű, hanem 100 milliók számára szerte a világon. Neve jelentős szerepet kap minden Európa történetét feldolgozó könyvben, és szinte minden európai történelem-tankönyvben is jelen van, mítosza pedig jelentős történelmi és kulturális tényként jelenik meg az európai emlékezetben. Nem véletlen, hogy Attila számos művészeti, köztük irodalmi alkotás hőse. Verdi önálló operát szentelt alakjának, sőt, még kisbolygót is elneveztek róla. Mi több, 2001-ben történelmi játékfilmet forgattak róla Amerikában, melyet a televíziónak köszönhetően világszerte 100 milliók láttak. A projekt kapcsán már most nagy a nemzetközi média érdeklődése, a BCC pl. dokumentumfilmet kíván forgatni az építkezésről."

A témaválasztás megalapozottságával együtt a témapark szolgáltatási elemeinek a következőkre figyelemmel kell lenniük: - 4 generáció számára történő bemutatás (gyerekek, tinédzserek, szülők (középkorúak), idősek) - szórakoztatva tanítás - interaktív bemutatás - folyamatos magas színvonal, megbízható, állandó program - komoly vezetés, szakértelem 4. Pihenés, rekreáció

A fapalota és együttese, valamint a kapcsolódó projektek köre ugyan közel fekszik Budapesthez, de a budapesti napi városnéző és kulturális programokba nem beilleszthető. Egy autóbuszos kirándulás alkalmával egynapos program lesz a tematikus park meglátogatása. Ehhez mindenképpen szükséges megfelelő gasztronómiai és szálláshelykapacitás, és egyéb rekreációs elem kiépítése. A helyi adottságokra alapozva a következő elemek fejlesztése ajánlott (a szálláshelyeken kívül): - kerékpáros infrastruktúra fejlesztése - fürdőfejlesztés, és kapcsolódó fejlesztések (lsd. alább)

14


- parképítés- és fejlesztés - pihenők kialakítása 5. Technológia A tényleges vonzerővé váláshoz a témaparkot magas színvonalú installációkkal és kalandparki eszközökkel kell ellátni, azokat folyamatosan üzemeltetni és fejleszteni kell. Úgy gondoljuk, hogy a technológiai kérdés kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy a park igazi élményelemeket kínáljon és évi többszázezres belépő legyen, elengedhetetlen egy-két innováció, újítás bevezetése. Ezzel a magyarországi témaparkok is egyre inkább élnek (pl. Ipolytarnóc, 3D-s bemutató; Poroszló - 600 ezer literes édesvízi akvárium; sőt említhetjük a Budapesti Állatkert legújabb attrakcióját (Varázshegy) is. A megfelelő technológiát és installációkat profi, nemzetközi színvonalú szakemberekkel kell kidolgoztatni. 6. Szálláshely-kapacitás A fentiekből kitűnik, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szálláshely-létesítés elengedhetetlen a projekt sikere szempontjából. A szálláshely-fejlesztés esetén az országos és nemzetközi vonzerővé váláshoz szállodaépítésre és a gyógy- és strandfürdő melletti kempingterület fejlesztésére van szükség. Magánszálláshelyek csak korlátozottan és járulékosan jöhetnek szóba a témapark látogatóforgalma esetében. Jelenleg a szálláslehetőségek a mostani igényeket kielégítik, a kihasználtságuk kapacitásukat jóval alulmúlja (az öt regisztrált szálláshely 128 férőhelyet tud biztosítani). Ezek a jövőbeni fejlesztések tükrében minden bizonnyal szűkösnek bizonyulnak. Azoknak, akik a településen kívánnak megszállni, napjainkban rendelkezésükre áll több típusú (kereskedelmi, magán) szálláshely. A vendégkört leginkább belföldiek alkotják, egyedül a Kincsem Lovasparknál számottevőbb (5%) a külföldiek aránya, akik átlagosan majd kétszer annyi (3,5 éjszaka) vendégéjszakát töltenek el, mint a belföldi látogatók (2 éjszaka). 1. táblázat: Szálláshely

Regisztrált szálláshelyek Tápiószentmártonban Szállóvendég fogadásra alkalmas kapacitás

Egyéb

Kincsem Lovaspark szállodája

8 db kétágyas, 22 db 2-3-4 ágyas szoba, 4 db apartman

Rendelkezésre áll: étterem, tárgyaló, szauna, szolárium, fittness- és játékterem, múzeum, fedett úszómedence

Kubinyi Kúria

1 db 6+1 ágyas, 1 db 2+1 ágyas, 2 db 2 ágyas, 1 db 2+2 ágyas szoba

A szobák TV-vel, hűtőszekrénnyel, saját fürdőszobával felszereltek

Kaiser Pizzéria - Panzió Anna Panzió Tápió Fogadó

Szobák: saját fürdő, TV, minibár, Két és többágyas szobák Rendelkezésre áll: szauna, állószolárium Két és négyágyas szobák Zárt parkoló, presszó Két közös fürdő, étterem, 5 db kétágyas szoba zárt parkoló Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

15


A vendéglátás területén két nagyobb befogadóképességű hely áll rendelkezésre. A Kincsem Lovasparkban működő étteremben kiséttermes (40 főig), nagyéttermes (250 főig), szabadtéri és csárdaéttermi szolgáltatás áll rendelkezésre, de nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas a 80 fős befogadó képességével a Royal Étterem és Pizzéria is. A fenti szállás- és vendéglátási lehetőségek elégtelenek lesznek a tervezett bővítés esetén. Szálláshely tekintetében legalább egy, minimum négycsillagos szálloda építése javasolt, elsősorban a gyógy- és strandfürdő mellett, azzal egybeépülve.

3.2. JAVASOLT PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK Mint említettük, a projekt-előkészítés a projektötlet konkretizálásánál tart, amelynek során Káel Csaba rendező segítségével több vizuális elemet, látványtervet, illetve részletes látogatási szcenáriót dolgoztak ki. Az eddigiek során a megvalósíthatósági és gazdasági számítások a projekt egy részére készültek el, egy 2009-ben beadott (de támogatást nem kapott) kiemelt fejlesztés keretében. Ezek a számítások pályázati szempontokat és maximális támogatási arányt vettek alapul. A meglévő tervek és elképzelések jelenleg nem felelnek meg a sikeres témaparkok kritériumainak. A témaparkok sikerességi faktoraira alapozva, az Atilla Fapalota megvalósítása kapcsán a fejlesztendő és támogatható területek két körben határozhatóak meg: egyrészt a projekthez közvetlenül kapcsolódó, másrészt a tágabb térségben (Tápiószentmárton, illetve Tápiómente) fejlesztendő turisztikai és egyéb területen. 3.2.1. Atilla Fapalota és kapcsolódó elemei Atilla Fapalota megépítéséhez közvetlenül kapcsolódó és támogatható területek, tevékenységek turisztikai: - fapalota és témapark-építés - telken belüli alapinfrastruktúra kiépítése - soft elemek (marketing, nyilvánosság) egyéb: - közvetlen határos szennyvízteleppel kapcsolatos fejlesztések (EU-s támogatásból folyamatban van) és a jelen beruházás összehangolása, - terület-előkészítés (tulajdonviszonyok rendezése) - építési munkákat megelőző régészeti feltárások, engedélyek beszerzése - foglalkoztatást célzó támogatások igénybevétele az alkalmazottak részére (támogatható a TÁMOP segítségével is) - oktatás-továbbképzés az alkalmazottak részére (támogatható a TÁMOP segítségével is) - a beruházással kapcsolatos energetikai fejlesztések (megfelelő előkészítés esetén támogatható pl. KEOP-források segítségével is) A fapalota megépítéséhez szükséges ágazati és szolgáltatás-fejlesztési elemeket, az együttműködési modellt és a kommunikációs tervet a későbbi fejezetek tartalmazzák. 16


A projekt az élmény- és kulturális turizmus fejlesztésével a szabadidő eltöltése céljából utazókat, a hazai mellett a külföldi fizetőképes réteget célozza, és extra élményelemeket nyújt a Kincsem Lovaspark évi 150 ezer látogatójának is. A látogatók többségében gépkocsival vagy szervezett buszokkal tudják megközelíteni a területet. Nagy részük napi látogató lesz, de a reménybeli, kapcsolódó fejlesztések (pl. gyógyfürdő-, kemping és szállodafejlesztés) eredményeként a Tápió-vidék egyéb látogatói a környéken több napot is eltölthetnek. A projekthez közvetve kapcsolódó területek, tevékenységek turisztikai: - ökoturizmus, aktív turizmus, egészségturizmus, kulturális kínálat és események, gasztronómia és borkultúra, falusi turizmus területén turisztikai szolgáltatások fejlesztése /pl. fürdőrekonstrukció, bővítés, téliesítés/ (ezekre források meríthetők a KMOP-ból is) - szálláshelyfejlesztés (kemping- és szállodafejlesztések, panziók) kerékpárútépítés - soft elemek (marketing-tevékenység és humán erőforrás fejlesztés, valamint a szervezet- és intézményfejlesztés) egyéb: - úthálózat felújítása, új utak építése (lehetséges forrás: KÖZOP, KMOP) - terület-előkészítés (tulajdonviszonyok rendezése) - építési munkákat megelőző régészeti feltárások, engedélyek beszerzése A turizmusfejlesztés céljából készített tervek közül a Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója (2003)12 a Tápiószentmártonban terezett beruházást megemlíti, azonban nem önálló projektként, hanem a Kincsem Lovaspark fejlesztésének részeként. A Tápió-vidékre készült Koncepció leszögezi, hogy jelenleg a térség nincs rajta Magyarország turisztikai térképén, egyben célként fogalmazza meg azt, hogy a jövőben ez a helyzet pozitív irányban változzon. A dokumentum a Tápió-vidékre nézve összességében határozottan elutasítja a mega törekvéseket: „… Nagy a kísértés a turizmus tömegszerű fejlesztésére, aminek megállítása erős ellenőrzést és a szabályok szigorú betartását igényli.. ..ellent kell állni a „mega” törekvéseknek.” (TK 7. old.). A Koncepció inkább a szelíd turizmus különböző formáit támogatja, amelyben kiemeli a tudatos termékfejlesztést. A térségre megfogalmazottak alapján a fejlesztendő turisztikai termékek a következők: ökoturizmus, aktív turizmus, egészségturizmus, kulturális kínálat és események, gasztronómia és borkultúra, falusi turizmus, és komplex fejlesztések. A termékfejlesztés mellett szükséges a marketing-tevékenység és a humán erőforrás fejlesztése, valamint a szervezet- és intézményfejlesztés.

12

http://www.tapiovidek.hu/tapio/tapio_files/File/Kisterseg/szakanyagok/t%E1pi%F3%20vid%E9k%20turi zmusfejleszt%E9si%20programja%202003.pdf 17


Azzal együtt, hogy a 2003-ban született Koncepció felülvizsgálata indokolt, érdemes figyelembe venni az abban meghatározott, lehetőségként felmerülő turisztikai területeket a projekt végleges koncepciójának kialakításakor. Az Atilla Fapalotával kapcsolatos eddigi beruházási, megtérülési számítások és hatáselemzések pályázatorientáltak voltak, a komplex területfejlesztés lehetőségét, piaci szempontokat és forrásokat figyelmen kívül hagyva készültek, és nem tértek ki arra, hogy a Kincsem Lovaspark egyéb funkcióit hogyan befolyásolják (pl. állatállomány élettere, egyéb tevékenységek felszámolása, vagy éppen bővülése). Mindezek mellett a beruházás sikeréhez és megvalósulásához szükséges telken kívüli fejlesztések egy részének előkészítése és ezzel kapcsolatos tárgyalások, egyeztetések lefolytatása sem történt meg. Mindez azért szükséges, mert a projekt komplex, több projektet (a látogatottságot befolyásoló gyógy- és strandfürdő, a megközelíthetőséghez elengedhetetlen út- és kerékpárút-fejlesztések) is magába foglaló megvalósítása az egyetlen javasolt út, amennyiben nagymértékű állami források is bevonásra kerülnek. Az Atilla Fapalota fejlesztésével egyidejűleg a következő projektelemeket kell megvalósítani ahhoz, hogy a program életképes és fenntartható legyen: 1. Tápiószentmártoni gyógy- és strandfürdő fejlesztése, kapcsolódó szállodával 2. Albertirsa-Tápiószentmárton összekötő út és Tápiószentmárton elkerülő út megépítése 3. Kerékpárút-építés az Atilla Fapalota és a gyógy- és strandfürdő között A kalkulációk szerint a palota és a többi elem együttesen bruttó 7 milliárdos költsége évi 400 ezer látogató13 esetén 10 évnél rövidebb idő alatt megtérülne, ami indokolja a nem visszatérítendő támogatás mellett a piaci alapokon nyugvó gazdasági számítások elvégzését is (alternatívák: kedvezményes, esetleg állami kezességvállalású kölcsön, külföldi beruházók, stb.). Eredetileg a 6-7 mrd Ft-os költség csaknem egésze a fapalotára volt beállítva. A sikeres témaparkok funkció-gazdagságát és területhasználati jellemzőit a fellelhető szakirodalom és a személyes interjúk segítségével elemezve megállapíthatjuk, hogy egy ilyen nagyságú fejlesztést nem érdemes egyetlen épületre - vagy akár egy összekapcsolt épület-együttesre fordítani. A fejlesztést területileg indokolt széthúzni, abba más projektgazdákat és projekthelyszíneket is bekapcsolni. Így a tervezett költségkeretek megoszlanak az Atilla Fapalota és az egyéb elemek (elsősorban az útépítés, kerékpárút, gyógy- és strandfürdő) között. Ennek eredményeként javasolt egy, az eredetinél szerényebb palota építése fejlett, részben outdoor téma- és kalandparkkal, és a fejlesztési forrásokból jutnia kell a más projektek fejlesztésére is annak érdekében, hogy a projekt terület- és a turizmusfejlesztési hatása nagyobb legyen. 3.2.2. Gyógy- és strandfürdő fejlesztése és szállodaépítés A fürdőfejlesztésre 2011-ben koncepció készült, ez az alfejezet erre a koncepcióra épít. A tápiószentmártoni Gyógy- és strandfürdő a település északkeleti részén lévő Üdülőterületen található. A létesítmény belterületi üdülőövezetben, 10 hektáron fekszik. A környező üdülőtelepen több mint ezer nyaraló található, amelyek egy része téliesített. A fürdő és az Üdülőterület víz-, elektromos- és gázellátása kielégítő. A szennyvízkezelés 13

A tervezett épület éves kapacitása 750.000 fő, melyhez az előzetes fejlesztői becslés kb. 50%-os kihasználtsággal számolt. 18


jelenleg megoldott, de a további fejlesztésekhez új műszaki megoldások, elvezetési rendszer kiépítése szükséges. A terület északi részén, a jelenleg fürdő- és strand célra hasznosított területek mellett fóliasátras mezőgazdasági termelés folyik, ahol a termálvíz hőjét is hasznosítják. A fürdő medencéinek vízellátása a fürdő saját fúrt (egy hideg és két termál) kútjain alapszik. 2003 októberében egy szakértői csoport által végzett kutatás eredményeképpen a régebbi termálkút vizét gyógyvízzé minősítették. A víz gyógyhatását meghatározza annak hidrogénkarbonát és klorid tartalma. Az hidrogén-karbonát tartalom miatt gyulladáscsökkentő hatással bír, magas klorid tartalma pedig fokozza a szervezet ellenálló-képességét, ezenkívül élénkítő és általános erősítő hatása van. 2. táblázat:

A Gyógy- és strandfürdő jelenlegi medencéi

úszómedence strandmedence ülőmedence gyermekmedence

660 234 120 100

Egyidejű maximális befogadóképesség (fő) 132 47 48 50

Összesen

1114

277

Medencék

2

Vízfelület (m )

A létesítményben 4 db medence üzemel, amelyből 3-at a közelmúltban felújítottak, valamint épült egy új nyári öltözőépület is. Az úszómedence felújítandó, a meglévő épületek rossz állapotuk miatt zömmel bontandóak. A strand kerítéssel körbevett, de az nem a telekhatáron húzódik. A fejlesztés építészeti terve A látványterv a mai kornak és igényeknek megfelelően, a szükségesnek tartott alapszolgáltatásokhoz és jelenlegi adottságokhoz igazodva készült, célja elsősorban a befektetői érdeklődés felkeltése és a hozzávetőleges költségek kalkulációja. A tervezés során elkészült a projektterület helyszínrajza, továbbá a szintenkénti áttekintő rajzok és az épületrészek szerkezeti alaprajzai, amelyek a helyi önkormányzatnál elérhetőek. A terv ugyan nem részletezi, de az új épületeknél a termálvíz hulladékhő-hasznosítási lehetősége adott (ami a működési /fűtési/ költségeket csökkenti). Tervezett beépítés, telepítési javaslat A Gyógy- és strandfürdő főbejárata a meglévő fasor tengelyének vonalába került. A főbejárattól keletre a fürdőépület, nyugatra a szálloda és ahhoz kapcsolódóan a gyógyászati épület helyezkedik el. A tervezett épületek egymáshoz kapcsoltak, így a közlekedés biztosítható akár a szállodából, akár a gyógyászati épületből. A több ütemben építhető épületegyüttes végső formájában déli irány felől képez térfalat és zárja a fejlesztési területet. A tervek szerint a fürdő meglévő belső közlekedési rendszere megmarad, és kiegészül a főbejáratnál mind a belső, mind a külső oldalon egy viszonylag nagyobb burkolt teresedéssel. A nagyobb térnek köszönhetően az egyszerre érkező nagy tömegek fogadása, kezelése is megoldható. A kemping a szállodától és gyógyászattól távol, a telek keleti oldala mentén épül meg, annak érdekében, hogy az eltérő jellegű területhasználatok ne zavarják egymást.

19


A telek déli részén a fasor mellett az előírt parkolóhelyeket biztosítani lehet. A létesítményekhez tervezett parkolóhelyek száma: 195 db. Építészeti koncepciók Az épületeknél a most divatos irányzatok és az energiatudatos kialakítás került előtérbe, illetve az a szempont, hogy a több ütemben építhető épületegyüttes egységes megjelenést adjon. Az épületek funkciójából adódóan azok tömege eltérő méretű, ezért minden létesítmény kisebb blokkokból áll, hogy ezen ellentmondások elmosódjanak. Az épületek természetesen teljesen akadálymentesek, a mozgáskorlátozottak részére a fürdőben külön öltözőkabin és vizesblokk áll rendelkezésre. Fogadótér és fürdőépület A téliesített fürdőt és fogadóteret tartalmazó épület a fejlesztés kiindulópontja. Az elsődleges igény az egész évben üzemelő modern fedett fürdő építése, amelynek az építési és később az üzemeltetési költségei a lehető legalacsonyabbak. A funkciók és a szolgáltatás az igények kielégítése miatt a lehető legtömörebb térben kerültek megtervezésre. A földszinten a főbejárat fogadja a fürdő és strandoló vendégeket, ahol a pénztár és az előtérből megközelíthető vizesblokk mellett kiadható ültehelyiségek (pl. fodrászat, kozmetika stb.) is megtalálhatóak. A vendégek a főbejárati fogadótérből közvetlenül juthatnak el az öltözőbe. Az öltöző 400 férőhelyes koedukált váltókabinos-szekrényes, ami az újonnan épült hasonló épületeknél már szinte minden esetben hasonló családbarát kialakítással készül. Az öltözőből az uszodatérbe – az előírásoknak megfelelően – nemenkénti zuhanyzó-mosdón keresztül lehet bejutni. Az uszodatér kompakt módon, minden korosztály pihenését és kikapcsolódását igyekszik kielégíteni. Az élménymedence egyik oldalán úszófelület található, míg a másik hosszoldal mentén sorakoznak az élményelemek: sodrófolyósó, buzgárok, hát és derékmasszázs víz-, illetve levegőbefúvással. Az ülőmedencék egy medencetömeget alkotnak, de három különböző vízfelülettel, amelyeknek eltérő a vízhőmérsékletük. A két, közel azonos méretű ülőmedence elérő hőfokú gyógyvízzel rendelkezik, a kevésbé melegben sakkasztal található, a legkisebb pedig egy alacsonyabb hőmérsékletű pezsgőfürdő. A legfiatalabbak számára külön medence áll rendelkezésre, valamint az épülethez legközelebb elhelyezkedő kültéri meglévő medence is bekapcsolódik a fürdő téli használatába. Ez a medence egy kiúszó-nyúlvánnyal bővült, amely az uszodatérben végződik. Az emeletre kerületek az üzemeltetési helyiségek, az uszodatérből megközelíthető szaunavilág, masszázsszoba, pihenőterületek valamint kávézó és büfé. Az épület keleti végén mindkét szinten gépészeti helyiségek vannak, a felső szinten a légkezelők és a fűtési berendezések, az alsó szinten pedig a vízgépészet és a vegyszertárolók. A vízgépészeti helyiség csökkentett padlószintű, így az épület alatt nem kell költséges pinceszintet építeni. Az uszodagépészeti vezetékek padlócsatornában jutnak el a medencékhez. A fejlesztés után a fürdő egyidejű befogadóképessége: Nyáron: 784 + 30 = 814 fő Télen: 204 + 30 = 234 fő

20


Szállodaépület A második ütemben megvalósuló szállodaépület funkcionális elrendezése hagyományos. Az emeleti szinteken a szobák (3 szinten 20-20 db szoba, azaz összesen 60 db), a földszinten pedig a kiszolgáló és üzemeltetési helyiségek, rendezvény- és étteremrész található. Az épületnek két önálló bejárata van a déli oldalon, az egyik maga a szállodabejárat, amely a szálloda halljába vezet, a másik pedig az étterem utcai bejárata. A szobákból a fürdőbe az első emeleten közvetlenül lehet átjárni. Gyógyászati épület A fejlesztés zárásaként megvalósuló gyógyászati épület a szálloda tömbjéhez nyugati oldalról csatlakozik. Az épület kétszintes, a földszinten a recepción történik a vendégek irányítása. A váróteremből az orvosi szobák érhetőek el, továbbhaladva az öltözőkön keresztül a kádas kezelőhelyiségek találhatóak. Az emeleten a különböző kezelőhelyiségek és pihenők helyezkednek el, valamint az átközlekedési lehetőség a szálloda irányába. Természetesen a kezelők mennyisége és jellege változtatható a konkrét igény vagy program ismeretében. Kemping A kemping területének kialakítása bármelyik ütemben készülhet, nem függ össze az új épületekkel. A keleti telekhatár mellett elhelyezett kempingterület 40 db, részben lakókocsik és lakóbuszok fogadására, részben sátrak elhelyezésére alkalmas. A fogadóépület és a kemping bejárata a keleti oldalon található. A fogadóépület recepciót, melegítőkonyhát, vizesblokkot és egy kisboltot is magában foglal. 3. ábra: A fürdő és szállodaterület vázlatterve

Forrás: Tápiószentmártoni Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése. Aquaprofit Zrt., 2011.

21


3.2.3. Albertirsa-Tápiószentmárton összekötő út és Tápiószentmárton elkerülő út megépítése Az útépítésre még nem készültek konkrét tervek. Az úthálózat fejlesztése összesen kb. 20 km út megépítését, illetve a jelenlegi utak felújítását jelenti. Mint említettük, a Településszerkezeti tervben foglaltak alapján a hiányosságok nagy részét orvosolni fogják a tervezett külső, és a szerkezeti tervben javasolt belső fejlesztések. Ezen fejlesztések egy részét jelen projekt segítségével meg kell gyorsítani, illetve el kell végezni: • a tervezett É-D irányú új utat meg kell építeni (illetve a meglévő utat ki kell bővíteni) Albertirsa és Tápiószentmárton között; • A külső fejlesztési elképzelések mellett a belső tehermentesítés miatt, szükséges a település történelmi magján átvezető keresztirányú országos hálózat kiváltása egy délkeleti elkerülő hurokkal, amely alulhasznosított területeken vezet át és az idegenforgalmi fejlesztési területeket fűzi fel. Ez a koncepció már szerepel a Településrendezési tervben is.

3.2.4. Kerékpárút-hálózat fejlesztése A Fapalota és a fürdő közti távolság, a tervezett szállodák és a projekthelyszínek közötti közlekedés elősegítéséhez, valamint a kerékpáros turizmus, mint járulékos elem fellendítéséhez kerékpárutat kell építeni legalább az Atilla Fapalota és a fürdő épülete között. A kerékpárút parkosított területen vezet át. A kb. 4 km hosszú útra konkrét tervek még nem készültek. A kerékpárutat úgy kell megépíteni, hogy azon négykerekű, emberi erővel hajtott járművek (pl. bringó hintó, fagylaltárus, kukoricaárus kocsik), valamint egy elektromos motoros kisvonat is tudjanak közlekedni. A kerékpárutat pihenőknek, kiállóknak, közforgalmú parkoknak és játszótereknek kell szegélyezniük. Az egyben megvalósítandó fejlesztési elemek elhelyezkedését tartalmazó ábra az 1. számú mellékletben található. A projektek elemeit és becsült költségeit az alábbi táblázat részletezi. Felhívjuk a figyelmet, hogy a becsült költségek szakértői költségbecslések, annak véglegesítéséhez a projektgazdáknak közös nevezőre kell majd jutniuk a fejlesztési elemek tekintetében. Mindenesetre az alábbi táblázatból az látható, hogy az Atilla Fapalota projekt összköltsége a járulékos elemekkel együtt kb. nettó 7,7 mrd Ft-ba kerül, ennek 60%-a esik a fapalotára, 40% a járulékos út- kerékpárút és fürdőfejlesztés. A 7,7 mrd Ft kiegészül még a szállodaépítéssel (magánszálloda), és opcionálisan egy gyógyászati részleg kialakításával - ez utóbbival számol pl. a fürdőfejlesztési koncepció is: a gyógyászat kialakítása elősegítheti a gyógyvíz minél teljesebb körű kiaknázását és segíthet a szezonalitási problémák kezelésében. Ez utóbbiakkal együtt a projekt eléri a nettó 10 milliárd Ft-ot.

22


3. táblázat:

Összegző táblázat becsült költségekkel – projektterv (nettó összegek)

Projekt

Tevékenység

Feltételek Egybeszámolandó kapcsolódó projektek megvalósulása

A) Atilla Fapalota Projektstratégia rögzítése Stakeholderek bevonása (Önkormányzat, Kincsem Park, Atilla Alapítvány) Tulajdonviszonyok rendezése Projektkoncepció elfogadása (government) Források körének meghatározása

Párbeszéd, egység, egyetértés, elfogadás

Együttműködési modell (TDM vagy más szervezet felállítása) Szennyvíztelep áthelyezésének, felújításának összehangolása a projekttel

108 200 000

Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat Épülettervek (Vázlat, Tender, Kivitelezési)

1 200 000 5 000 000 Projektstratégia rögzítése, források biztosítása

Parktervek

65 000 000

Régészeti feltárások

4 000 000

Engedélyezési eljárások

10 000 000 4 305 000 000

Közműfejlesztés

40 000 000

Kertépítészet (parkosítás -berendezés, gyalogút építés)

100 000 000

Parkolóépítés Fogadóépület Fapalota Látnivalók, outdoor témapark, kiállítások

Projektstratégia rögzítése, források biztosítása

15 000 000 50 000 000 3 500 000 000 500 000 000

Napi programok, események (műsortervek, kellékek)

100 000 000 40 000 000

Átképzés/továbbképzés


Online eszközök

Projektstratégia

Munkaerő-toborzás Marketing, kommunikáció Publikációk

8 000 000

15 000 000

Kivitelezés

szolgáltatás-fejlesztési elemek Humánerőforrásfejlesztés

-

-

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány

épület

-

-

Előkészítés (tervezés, engedélyeztetés)

infrastruktúra

Teljes becsült költség (nettó, Ft)

0 40 000 000 44 500 000 5 000 000

23


Projekt

Tevékenység Fizetett hirdetések Kiadványok

Események Egyéb eszközök Projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások

Feltételek rögzítése, források biztosítása

Teljes becsült költség (nettó, Ft) 15 000 000 10 000 000

Rendezvények

4 500 000

Egyéb eszközök

10 000 000 65 000 000

Projektmendzsment Közbeszerzési eljárások


A) ÖSSZESEN: Egybeszámolandó kapcsolódó elemek B) Gyógy- és strandfürdő fejlesztése (téliesítés)

45 000 000 20 000 000 4 562 700 000

1 115 000 000


70 000 000

Kivitelezés

1 000 000 000

Humánerőforrásfejlesztés Marketing, kommunikáció (éves ktg)

Atilla Fapalotához kapcsolódó tevékenységek megvalósulása

15 000 000

Projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások C) Úthálózat fejlesztése Előkészítés (tervezés, engedélyeztetés) Kivitelezés Projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások D) Kerékpárút-hálózat fejlesztése Előkészítés (tervezés, engedélyeztetés) Kivitelezés

15 000 000

15 000 000 1 930 000 000 Atilla Fapalotához kapcsolódó tevékenységek megvalósulása

100 000 000 1 800 000 000 30 000 000 109 500 000

Atilla Fapalotához kapcsolódó tevékenységek megvalósulása

Projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások

7 000 000 100 000 000

2 500 000

B)+C)+D) ÖSSZESEN:

3 154 500 000

MINDÖSSZESEN (A)+B)+C)+D)):

7 717 200 000

Külön költségű kapcsolódó elemek E) Szálláshely-fejlesztés (egy 60 szobás 4*-os szálloda ) Tervezés, engedélyeztetés Kivitelezés

1 980 000 000 Atilla Fapalotához és azzal egybeszámolt kapcsolódó

50 000 000 1 900 000 000

24


Projekt

Tevékenység

Projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások F) Gyógyászat kialakítása (Gyógyfürdőnél) Tervezés, engedélyeztetés Kivitelezés Projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások

Feltételek projektekhez tartozó tevékenységek megvalósulása


30 000 000 219 000 000

Atilla Fapalotához és azzal egybeszámolt kapcsolódó projektekhez tartozó tevékenységek megvalósulása

15 000 000 200 000 000

4 000 000

E)+F) ÖSSZESEN:

2 199 000 000

Mindösszesen (A+B+C+D+E+F)

9 916 200 000

3.3. TERVSZÜKSÉGLET A projekt pozícionálása és a léptékének meghatározása, valamint a helyi adottságok összehangolása kiemelkedő fontosságú. A tervezett beruházáshoz szükséges tervek köre egyrészt a beruházási elemekhez kapcsolódik, másrészt a környező és a beruházást is kiszolgáló infrastruktúrafejlesztésekhez és a csatolható turisztikai fejlesztésekhez csatoltan jelenik meg. Projekthez közvetlenül kapcsolódó tervek: - Komplex fejlesztési stratégia kidolgozása a park területére - Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat (SKV) – amennyiben a beruházás mérete és komplexitása a stratégia alapján megkívánja - Részletes megvalósíthatósági tanulmány - Üzleti terv - Beruházás elemeihez /épület, közterület, telken belüli infrastruktúra/ tervek elkészítése (vázlatterv engedélyes terv, tenderterv, kiviteli terv) /tartalmi szükséglet részletezése a 2. számú mellékletben/ Projekthez közvetve kapcsolódó szükséges tervek - ingatlanleltár és kisajátítási tervek fejlesztendő utakhoz megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyes és kiviteli tervek - fürdőfejlesztés kiviteli terveinek elkészítése

kapcsolódó

25


3.4. PROJEKT ÁGAZATI HATÁSAI, SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK Az eddigi turisztikai nagyberuházásoknál szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a Fapalotát és fürdőfejlesztést, út- és kerékpárút-építést is tartalmazó komplex program megvalósulása önmagában is gazdasági fejlődést generálhat a térségben. A közvetlenül kapcsolódó tevékenységek közül a kivitelezések hatására például az építőiparban spontán és támogatási igény nélkül is megvalósul fellendülés. A szolgáltatás-fejlesztések (pl. szálláshelyfejlesztés) első lépésben várhatóan támogatás, illetve banki hitel segítségével valósulnak meg. A fejlesztések sikerességének tükrében dől el az, hogy később a magántőke megjelenése milyen mértékű lesz a térségben. A projekt hosszú távú eredményes működésének kulcsa alapvetően a hagyományokra, kulturális örökségre épülő szórakoztatóipar (előadások, attrakciók) megjelenése és fejlődése, ami a jövőbeni fejlesztéseknek és bővüléseknek is a bázisa. Természetesen a versenytársak pozíciója és forrásbevonó képessége hatással van a tervezett beruházásra. Ha mégis megvalósul, akkor a kecskeméti történelmi témapark kialakítása nagymértékben befolyásolhatja a tervezett, és sok szempontból (elérhetőség, beruházás léptéke, tervezett attrakciók) jelenleg hátrányban lévő projekt megtérülését, gazdaságosságát. A megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásánál és a fejlesztési volumennél ezzel számolni kell, és az előnyök feltárásakor és a pozícionálásnál szintén figyelembe kell venni. Az alábbiakban a projekt érdekében Tápiószentmártonon belül kapcsolódó és érintett területek kapacitás-igényét vagy a beruházás jellegét vázoljuk fel. 4. táblázat: Területek Humán erőforrás

Fejlesztések jellege és mértéke Kapacitás-igény, beruházás jellege 40-60 fő közvetlenül /főszezonban 30%-kal több/, további 60-80 beszállítóknál Albertirsa-Tápiószentmárton bekötőút felújítása és a

Infrastruktúra (közlekedési, kommunális)

tápiószentmártoni elkerülő megépítése - 20 km Tápiószentmártoni Gyógy- és strandfürdővel összekötő 4 km kerékpárút megépítése Gyógyfürdő kivezető út megépítése, gyógyfürdő szennyvízcsatlakozásának kiépítése

Szálláshely (kempingfejlesztés, szálloda)

Tápiószentmártoni Gyógy- és strandfürdő fejlesztésével tervezett kempingfejlesztés (kb. 40 lakókocsi), szállodaépítés (60 szobás)

Egyéb attrakció fejlesztése pl. Tápiószentmártoni Gyógy- és strandfürdő

fürdő bővítése (gyógyászat) és téliesítése

Az alábbiakban azok a legfontosabb területek szerepelnek, amelyekre az évi maximum 750 ezer látogató fogadására alkalmas palota megépítését tartalmazó projekt közvetlen hatással

26


van. A területek számbavételekor figyelembe vettük a kontinentális éghajlatú tematikus parkoknál jellemző sajátosságot, miszerint – beltéri attrakciók minőségétől függetlenül – a látogatók kb. 70%-a az elő-, fő- és utószezonra, azaz a május-októberi időszakra prognosztizálható. 1. Humán erőforrás: A projekt megvalósulása esetén a térségben számos munkalehetőség keletkezik (legalább 40-60 közvetlenül /főszezonban 30%-kal több/, további 60-80 beszállítóknál), amelyek betöltéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű humán erőforrásra van szükség. Példaként a 7,5 hektáros Bikali Élménybirtok 80 fő alkalmazottal működik, és főszezonban 250 főt foglalkoztat beszállítókkal együtt, míg a 65 hektáron működő holland Efteling park 2000-es adatai azt mutatják, hogy egy igazán világszínvonalú és méretű témapark 1670 dolgozót is foglalkoztathat, ahol 24%-a állandó, teljes munkaidős alkalmazott, 27%-a szezonálisan, de teljes munkaidőben alkalmazott, míg a részmunkaidősök aránya 49%.14 2010-ben Tápiószentmártonban 283 fő nyilvántartott álláskereső volt, amelynek fele általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Emellett jelentős arányt képviselnek (27%) a szakiskolai végzettségűek. Az összes álláskeresők 90%-a fizikai foglalkozású. A 10 km-es körzetben fekvő települések (Nagykáta, Farmos, Pánd, Tápiószele, Tápiószőlős és Tápióbicske) álláskeresőinek száma 1517 fő. A tápiószentmártoni és a térségbeli álláskeresők egy részének a projekt munkalehetőséget biztosíthat, amelyek azonban zömmel alacsony presztízsű, és szezonális munkát (pl. takarítás, kertkarbantartás stb.) jelentenek. Természetesen szükség van magasabb képzettségi szintű munkavállalókra is a témapark működtetéséhez. Ennek az igénynek a kielégítéséhez jó alapot jelent az, hogy a közeli városok (Cegléd, Jászberény, Szolnok) mindegyikében található vendéglátóipari szakiskola. A szakképzések mellett Szolnokon a főiskola alapképzést és felsőfokú szakképzést is kínál turizmus és vendéglátás területen. A képzések mindegyike hasznos a park humán erőforrás szükségletének kielégítésére. Tápiószentmárton szűkebb térsége mellett Budapestről érkező munkaerő is várható (kb. egy tucat /főszezonban ennél 2-3-szor több/, az összes munkavállaló kb. 15-30%-a). A főváros különböző képzettségi szintű munkavállalókat képes adni a projekthez, de leginkább a jobban fizetett, magasabb kvalitású munkaerő érkezése várható. A témapark és turizmus szezonalitása miatt számítani kell az „idénymunkás” szükségletre, ez részben helyi munkaerővel, részben diákmunkával is megoldható. Utóbbiak közül kerülhetnének ki az animátorok, amelyekre a legnagyobb számban a főszezonban van szükség. Ez az időszak (június-július) egybeesik a diákok nyári vakációjával, amelyet sokan közülük munkával szeretnének eltölteni.

14

http://en.wikipedia.org/wiki/Efteling 27


Közlekedési infrastruktúra (utak és parkolók) A megfelelő minőségű közlekedési infrastruktúra alapkövetelmény egy sikeres témapark esetében. Ebben a tekintetben elsősorban a Budapestről való megközelíthetőséget kell javítani. Tápiósztmárton-Albertirsa és a Tápiószentmárton elkerülő út (körforgalom) megépítése (kb. 15+5 km), amelynek becsült költsége – a munka jellegétől (felújítás vagy építés) függően – 100-200 millió Ft/km (kb. 1,5 milliárd Ft). A megnövekedett gépkocsi- és autóbusz-forgalomnak megfelelően a parkoló kapacitás bővítése szükséges, amely becsült vendégforgalom alapján 1-1,5 ha területet igényel. Vendéglátóhely-kapacitás Szükséges egy nagy központi vendéglátóhely kialakítása 2000 adagos konyhakapacitással és 650 fő éttermi kapacitással. Emellett az egész területen elszórt vendéglátás kialakítása szükséges, amelyek főleg a főszezonban számíthatnak nagy forgalomra. Szálláshely A Kincsem Lovaspark saját szállodakapacitással (110 fős kapacitás) rendelkezik, de mivel nem többnapos attrakciót jelent, ezért a területen belüli további fejlesztés nem szolgálná a park látogatószámának növelését. A kiegészítő, nem közvetlen turisztikai fejlesztések közül a fürdő- és szálláshely-fejlesztés (összesen kb. 2,8 milliárd Ft) azonban egyértelműen pozitívan hat a parkra, hiszen akik ott eltöltenek üdülés, egészséggyógyászat miatt hosszabb időt, azok valószínűleg nem hagynák ki az új attrakciót.

3.5. SZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉSI ELEMEK Az Atilla Fapalota megépítésével egy időben, komplexen fejlesztendő szolgáltatási elemek, vagyis a nyújtandó kormányzati támogatással pénzügyileg finanszírozott további projektelemek az alábbiak: 1) megközelíthetőség biztosítása: közlekedés /Tápiósztmárton-Albertirsa és a Tápiószentmártoni elkerülő út, Fürdő kivezető útjának át- illetve megépítése (kb. 20 km), kerékpárút építés (Kincsem Lovaspark – fürdő között)/, 2) kiegészítő élményelem fejlesztése a településen belül: fürdőfejlesztés /minimálisan a téliesítés és esetleg a kempingfejlesztés is/ 3) szálláshely-fejlesztés (magánberuházásból történhet, pályázati támogatással) Az előző fejezetekben, valamint a 3. számú mellékletben bemutatott hazai példák alapján az Atilla Fapalota megvalósításának, majd továbbfejlesztésének a Kincsem Lovasparkon belüli attrakcióként van értelme (kiegészülve a kapcsolódó beruházásokkal). A szolgáltatások egy részét (tematikájában összeegyeztethetőeket) a jövőben együttesen kell fejleszteni, ezek elérését - közvetlen területi kapcsolódás biztosításával - a park látogatóinak a belépőjegy megváltásával lehetővé kell tenni. Ilyen meglévő elemek például az Atilla domb, állatkert stb. Az Atilla Fapalotára a projektgazda által eddig kidolgozott szolgáltatási elemeket és értékelésüket az alábbi táblázat foglalja össze:15

15

Forrás: Atilla Fapalotájának Újjászületése – I. ütem Megvalósíthatósági tanulmány, 2008 28

Kulturális örökség megjelenítése és turizmusfejlesztés a Tápió-vidék fejlődésének szolgálatában 5. táblázat:

Szolgáltatási elemek (látnivalók, programok, események)

LÁTNIVALÓK Atilla trónja, imitált máglya, korabeli hangulatú terek

→

Panoptikum kiállítás

→

Történelmi események bemutatása táblákon, térképen

→

Priscos Rhétor látogatását bemutató állandó kiállítás

→

Tápió-menti településeket és azok történetét, környezeti értékeit bemutató kiállítás

→

Lovas nomád életmóddal kapcsolatos kiállítások PROGRAMOK, ESEMÉNYEK

→

Priscos Rhétor fogadja a vendégeket, majd Atilla elé vezeti őket

→

Korbeli események bemutatása, eljátszása

→

Történelmi ismeretterjesztő előadások

→

Lovas-íjász bemutató (kültéri) Kézműves foglalkozások gyerekeknek Egyházi zenei hangversenyek Részvétel korabeli lakomán Kápolnarészben egyházi események (misék, esküvők, keresztelők) megrendezése

→ → → → →

értékelés a látogatók számára nyújtott szolgáltatás a tervezett csoportos körbevezetéssel nem élményszerű, inkább múzeumlátogatáshoz hasonló bemutató jellegű, statikus, magas előállítási költség bemutató jellegű, statikus, magas előállítási költség bemutató jellegű, statikus, magas előállítási költség Kevés attrakció van a környéken, de hasonlóak már igen /Vízparti Élet Háza Oktatóközpont (Farmos), Falumúzeum és Tájház (Tápiógyörgye), Blaskovich Múzeum, Néprajzi Ház (Tápiószele)/, nem ajánlott más kiegészítő kapcsolható vonzerőket gyöngíteni bemutató jellegű, statikus, nem élményszerű értékelés szerepjátékba kényszeríti a látogatót, ami vegyes érzelmeket válthat ki, az élményszerzés nem garantált változatos műsorrenddel jó és kedvelt élményelem, illik a hasonló és jól működő parkok szolgáltatási köréhez amennyiben játékos és rövid, célközönségnek szóló kedvelt attrakció lehet, száraz, tudományos jellegű előadás átlagos látogatónak nem ajánlott kedvelt, látványos elem kedvelt, szórakoztató, és egyben oktató jellegű elem a szolgáltatási elem a napi látogatók számára nem értékelhető szolgáltatási elemként színesítő, csoportok számára vonzó elem szolgáltatási elemként színesítő, speciális célcsoportot megcélzó szolgáltatás

A fentiekből kitűnik, hogy az eddig megjelent szolgáltatás-elemeken kívül további szolgáltatás-típusokat kell kidolgozni. A további javasolt szolgáltatási elemek külső és belső helyszíneken: • korabeli mesterségek /ötvös, kovács, bőrműves/ megjelenítése a tervezett népvándorlási táborban (termékeik ajándéktárgyként történő árusítása) • piacok, élethelyzetek élményelemekkel tarkított bemutatása (harcjelenet, esküvő, vallási kultusz, solymászat stb.) • interaktív játékos formában oktatótér (kiállítótér) (pl. a helyi régészeti tevékenységgel összekapcsolva) • interaktív játszótér és játszóház (több korosztálynak, nem csak gyermekeknek)

29


•

össze lehet kapcsolni a fürdő és a fapalota szolgáltatásait. Ebben az esetben további kapcsolódó szolgáltatási elemek kialakítása indokolt: o tematikus út a fürdő és a fapalota közt, (a kerékpárút mentén); o korabeli hangulatot árasztó helyiségek a fürdőben, o népvándorlás-kori gyógyászat (pl. gyógynövények) bemutatása és alkalmazása a fapalotában és a fürdőben

Lehetőleg kerülni kell a statikus, kiállítási (avagy hagyományos múzeum) jellegű szolgáltatási elemeket, mert a korhű kiállítási darabok drágák, nehezen beszerezhetőek, őrzés/védés/biztosítás költséges és az élményparki tematikától és céltól (”örömszerzés, kikapcsolódás, játékos tanulás”) idegen. Szükséges lépések: A Fapalota léptékének átgondolása, szükség esetén áttervezése, funkciók megjelenítése és modellezése (a mai tervező programokkal tökéletesen lehet szimulációs-tervet készíteni); ütemezés, jövőbeni fejlesztési lehetőségek újbóli átgondolása.

3.6. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL A javasolt komplex fejlesztéseknél az érdekeltek és érintettek köre behatárolható. Az érdekeltek megélhetését és bevételeit a fejlesztések meghatározzák, aktív részvételük a termék minőségére hatással van. Az érintetteknek nincs a fejlesztésekből anyagi hasznuk, de annak hatásait (pozitív és negatív hatásokat egyaránt) viselik. 6. táblázat:

Érdekeltek és érintettek köre a tápiószentmártoni fejlesztéseknél Érdekeltek

Út és kerékpárút

• •

Önkormányzat Kincsem Lovaspark tulajdonosai

fejlesztés

•

Térségi turisztikai szolgáltatók (attrakció, szállás, vendéglátás)

Érintettek •

Lakosság

• •

Turisták Önkormányzat

• •

Kincsem Lovaspark tulajdonosai Atilla Alapítvány

•

Térségi turisztikai szolgáltatók (attrakció, szállás, vendéglátás)

•

Állami szervek (állami támogatás révén)

Kincsem Lovaspark

• •

Önkormányzat Kincsem Lovaspark tulajdonosai

• •

Lakosság Turisták

fejlesztése (Fapalota

• •

Atilla Alapítvány Térségi turisztikai szolgáltatók

• •

Civil szervezetek Állami szervek (állami támogatás

(attrakció, szállás, vendéglátás)

megépítésével)

Fürdőfejlesztés

révén)

•

Önkormányzat (fürdő üzemeltetője és társtulajdonosa)

• •

Lakosság Turisták

• •

Aranyszarvas Zrt (társtulajdonos) Térségi turisztikai szolgáltatók

• •

Civil szervezetek Állami szervek (állami támogatás

(attrakció, szállás, vendéglátás)

révén)

30


Az együttműködés során minden résztvevő, de leginkább a két fő elem (Kincsem Lovaspark, fürdőfejlesztés) érdekeltjei között pozitív folyamatok zajlanak le. Az együttműködés hozadéka, hogy a helyi lakosok turistákhoz való hozzáállása javul; a résztvevők megoszthatják egymással álláspontjukat, észrevételeiket, aggályaikat és javaslataikat; növekszik az érdekeltség és ezzel a turizmusfejlesztést célzó kezdeményezések támogatottsága; az erőviszonyokon alapuló egyenlőtlenség csökken; a szereplők közti viszony a közös érdekek és célok hatására javul. Magyarországon a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködési modellek közül a TDM – Turisztikai Desztinációs Menedzsment – terjedése figyelhető meg az elmúlt években. Ez nagyrészt a TDM szervezetek megalakítását támogató pályázati forrásoknak, részben a turisztikai szolgáltatók által az együttműködésben rejlő lehetőségek felismerésének köszönhető. A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése, érdekek összehangolása egy turistákat fogadó térségben (desztinációban). A mindezt ellátó szervezeti forma elősegíti, hogy a látogatóforgalom növekedjen, hatásai a desztináció közösségére, gazdaságára és környezetére egyaránt előnyösek legyenek ma és hosszú távon egyaránt. A TDM irányítást és koordinálását végez, de ennek ellátásához szükséges a szakmai felkészültség, a döntések meghozatalához az érdekeltek bevonása és a döntések végrehajtásához megfelelő önállóság, azaz saját erőforrások és eszközök. Leegyszerűsítve: a TDM modell kialakításának három fő feltétele a professzionalizmus, a partnerség és a pénz (3P). A TDM szervezeti rendszer alulról-felfele építkezik, azaz a települési szintű szervezetek alakítják ki a kistérségi és a regionális együttműködést. A tápiószentmártoni, beruházásokra épülő komplex program a hagyományos TDM szervezetektől eltérő együttműködési modellt igényel, illetve a létrejövő szervezetnek más feladatokat is el kell látnia (pl. együttműködés munkaügyi központokkal, oktatási intézményekkel, hagyományőrző, vagy éppen szakmai szervezetekkel /fürdő esetében/), ezért az érdekeltek együttműködésénél ezeket a feladatokat is ellátó szervezet (ez lehet TDM) felállítására van szükség. Összefoglalva a létrehozandó szervezet legfontosabb feladata a térség (település) turisztikai marketingjének ellátása és a működést segítő feladatok elvégzése. Ennek keretében: • koordinálja a térség program- és rendezvénykínálatát, • koordinálja az önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók marketing-kommunikációját, • kapcsolatot tart turisztikai szervezetekkel, gondoskodik ezek kommunikációs csatornáinak igénybe vételéről a térség turisztikai kínálatának piacra vitele során, • közvetlenül is ellátja a térség desztináció-marketing feladatait, ide értve o a térség turisztikai folyamatainak elemzését, o marketingstratégia kialakítását, o a termékfejlesztést (fürdő, Kincsem Lovaspark, egyéb programok), o az értékesítést (on-line és off-line szállásértékesítés, jegyértékesítés a rendezvényekre), o a promóciót

31


•

kapcsolattartás, együttműködés a legfontosabb turisztikai attrakciókhoz fűződő oktatási, munkaerő-piaci kérdésekben speciális szervezetekkel (pl. munkaügyi központ, oktatási, hagyományőrző intézmények)

A szervezet működtetéséhez szükséges tőke többek között az idegenforgalmi adóból (pl. az önkormányzati adóbevételek 70 %-a); a helyi turizmusban érdekeltek hozzájárulásaiból; valamint szerződéses alapon turisztikai szolgáltatók szállás- és programértékesítéséből is származhat.

3.7. MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TERV 3.7.1. Kommunikációs célok A tanulmányban bemutatott, és csak együttesen támogatásra javasolt fejlesztési elemek, vagyis az út, kerékpárút, fapalota megépítése és fürdőfejlesztés közül a két utóbbi nagy léptékű turisztikai attrakció esetében a kommunikációs célok meghatározása a hosszú távú sikeres működés egyik alappillére. A kommunikáció ebben az esetben eszköz, eszközrendszer, amellyel az eredmények elérhetők, vagyis túllép a sokszor elkövetett hibán, ami a kommunikációt tekinti célnak és a gyakorlat a tájékoztatásban merül ki. A Kincsem Lovaspark működő rendszerébe a Fapalota új, jelenleg nem, vagy részben élő napi kommunikációs közege valósul meg, ennek megfelelően a kommunikációs javaslatok a park koncepcionálisan illeszkedő részeire is vonatkoznak. A Fapalotára koncentrálva a kommunikációval a tájékoztatás csak az első lépés, ahhoz hogy fokozatosan elérjük: 1. minél többet tudjanak a folyamatosan „növekvő és fejlődő” Kincsem Lovasparkról és annak megépülő attrakciójáról, azaz a Fapalotáról; 2. megértsék annak a magyarság kulturális örökségében, természeti környezetében (Attila-domb) és hangulatában rejlő különlegességét; 3. elfogadják a park fejlesztése kapcsán változó helyi körülményeket; 4. látogatásaikkal, illetve a programok másoknak történő továbbajánlásával támogassák a célkitűzések elérését. 3.7.2. Kommunikációs magatartás A Fapalotához kapcsolódóan az alkalmazott kommunikációnál a legfontosabbak, hogy a kommunikáció legyen: • kezdeményező: folyamatosan szolgáltasson a parkkal, programjaival, a tervekkel, az eseményekkel kapcsolatos információkat; • párbeszédalapú: az egyes célcsoportok tagjainak véleménye legyen kikérve, és a véleményük kerüljön kiértékelésre; • a célcsoport legszélesebb körét tájékoztató pr-eszközöket alkalmazzon (pl. honlap „feltöltése”; internetalapú eszközök alkalmazása: pl. közösségi oldalak, fórumok, webanimáció; televíziós megjelenések stb.)

32


3.7.3. Kommunikációs üzenet A Fapalota esetében a kommunikációs üzenetek tartalmának és hangsúlyainak a kidolgozandó és véglegesített szolgáltatásokhoz kell igazodniuk. Ilyenek például: • minden korosztálynak érdekes és értelmes kikapcsolódás biztosítása; • magyarság múltjának, eredetének (kulturális örökségnek) méltó, korszerű bemutatása; • hagyományok ápolása, és annak komplex szolgáltatásokkal a mai kor emberének történő élményszerű bemutatása; • helyszínben rejlő ”erő” egészségre, érzelmekre gyakorolt hatása. Mindezek mellet a kommunikáció részét képezi az esetlegesen felmerülő konfliktusok és azok kezelése. A konfliktuskezelésnél figyelembe kell venni, hogy minden megoldás helyzetés személyfüggő, ebből adódóan minden helyzetet és érintett személyt a célokat érvényesítő konstruktív, együttműködő magatartással kell kezelni. Alkalmazandó technikák pl.: megbeszélés, javaslatok kidolgozása, alkalmazkodás, módosítás, tájékoztatás, belső információs és szolgáltatási szabályzat kialakítása a krízishelyzetekre. 3.7.4. Kommunikáció célcsoportjai A kommunikáció célcsoportjába beletartozik minden érintett – vagyis olyan személy –, aki befolyásolhatja a célok megvalósítását vagy érintve van általa. A fejlesztések hatnak e csoportokra és a csoportok is hatnak a Fapalota, ill. fürdő működésére. A tervezett fejlesztés minden eleme (Fapalota, fürdőfejlesztés, út és kerékpárút építés) épít a Kincsem Lovaspark, valamint a fürdő jelenlegi vendégkörére, és kibővül a kb. 100 km-es körben élőkkel. Mind a volt, mind a jövőbeni célcsoportot jó és bővülésre képes turisztikai attrakcióval, szolgáltatásokkal kívánja ellátni. Fontos, hogy megfelelő kommunikáció segítségével az érkező vendégek megtalálják „számításaikat”, elégedetten távozzanak és visszatérjenek, illetve másoknak is ajánlják az attrakciókat. Kommunikációval elérendő közvetlen célcsoportok és jellemzőik, motivációjuk: a) Turisták (kulturális, sport- és egészségturisták és a Lovaspark vendégei) • Gyermekkel érkező családok: - állandó keresletet támasztanak, a 6 év alatti gyermekkel érkezők esetén lehetőség van a hét közben történő pihenésre, mivel a gyermek még nem iskolás, - heterogén csoport, - a családok utazási döntését elsődlegesen az határozza meg, hogy az adott úti cél rendelkezzen minél több gyermek- és családbarát szolgáltatással, ahol a család minden tagja jól érzi magát, tartalmas szórakozást talál, - nagy igény mutatkozik kiegészítő szolgáltatásokra (játszóház, gyermekprogramok, szabadidős programok stb.), - a szülők gyakran vesznek igénybe kiegészítő wellness szolgáltatásokat, - növekvő belföldi fizetőképes kereslet, - egyre jobban előtérbe kerül az élménnyel párosuló kikapcsolódás, kulturálódás a szórakoztató jelleg.

33


•

Diákok, fiatalok: - állandó keresletet támasztó réteg, - növekszik az élményt adó szolgáltatások iránti kereslet ebben a szegmensben, - sportos életmód – fokozott igény az aktív tevékenységet igénylő attrakcióra, - szervezett, csoportos formában történő utazás (osztálykirándulás).

•

Aktív életet élő középkorosztály, gyermek nélküli párok: - egészségtudatos, aktív életvitel, - ezotéria és természetfeletti jelenségek iránti fogékonyág terjedése - wellness szolgáltatások és preventív gyógyászati kezelések iránti igény, - az átlagosnál magasabb diszkrecionális jövedelem,

Idősek: - hagyományok tisztelete, - ezotéria és természetfeletti jelenségek iránti fogékonyág terjedése, - szervezett, csoportos formában történő utazás (nyugdíjas baráti társaságok, szervezett utak), - gyakoribb egészségügyi problémák miatt gyógyhatású tényezők (gyógyvíz, Atilla-domb) kúraszerű alkalmazása. b) Helyiek • Helyi lakosok: - magában foglalja az eddig említett összes célcsoportot. Tápiószentmárton állandó népességének 18%-a 0-14 év közötti, 61%-a 15-59 év közötti és 21%a 60 év feletti, - A helyiek a Kincsem Lovasparkhoz kapcsolódó attrakciót leginkább ismerősökkel, vendégekkel látogatja, illetve a szolgáltatásokat családi események (névnap, születésnap, esküvő stb.) megünnepléséhez veszi igénybe. A fürdőfejlesztési elem célja kikapcsolódás, mozgás (fürdő), úszás (fürdő), terápia. Elsősorban munka, iskola utáni (illetve szünidei) időszakban és hétvégén látogatják. • Üdülőtulajdonosok: - kb. ezer üdülőtulajdonos a fürdőfejlesztés egyik legfontosabb célcsoportja. A téliesítéssel a hétvégi és nyári szezon fürdőhasználatának kitolódása várható. Valószínűleg az Atilla Fapalotát ismerősökkel, rokonokkal fogják látogatni. c) Vállalatok • Vállalatok: - munkavállalók számára szervezett „családi” jellegű programok kapcsán jelentkező igény, - csapatépítő tréningek kapcsán megjelenő igény (outdoor elemeket igényel). - fizetőképes keresletet biztosít. d) Alkalmazottak • Kincsem Lovaspark (Fapalota) munkatársai és a Tápiószentmártoni gyógyfürdő munkatársai: - Információforrásként funkcionálnak - A lojalitásuk kialakítása elengedhetetlen a hatékony működtetéshez •

34


e) Egyéb • Kutatók (régészek, történészek stb.), okkultisták, hagyományőrzők: - expedíciók, kutatómunka végzése - gyakorlati hely - oktatás, előadások tartása - zarándokhely Kommunikációt közvetítő célcsoport: a) Média • Közvetítő, csatorna szerepet töltenek be az attrakciók (Fürdő, Kincsem Lovaspark) és a fent említett célcsoportok között

3.7.5. Kommunikációs eszközök, csatornák A fejlesztések eredményeképpen létrejövő attrakcióknak elkerülhetetlenül kommunikálnia kell jelenlegi és potenciális vendégeivel, partnereivel, környezetével. A promóciós (kommunikációs) tevékenység öt fő elemből áll: – reklám: elképzelések, áruk vagy szolgáltatások bemutatásának minden nem személyes, azonosítható forrásból származó, fizetett formája. – vásárlásösztönzés: termék vagy szolgáltatás kipróbálására vagy megvásárlására sarkall, rövidtávon ható ösztönző eszközök. – public relations: azoknak a programoknak az összessége, amelyek a cég imázsát vagy egyes termékeinek ösztönzését és/vagy védelmét szolgálják. – személyes eladás: egy vagy több potenciális vevővel való személyes, mindkét fél aktivitását feltételező kommunikáció. Céljai: bemutatás, kérdések megválaszolása, rendelések szerzése. – direkt marketing: közvetlen kommunikáció konkrét vagy potenciális fogyasztókkal (posta, telefon, fax, e-mail segítségével vagy a kapcsolattartás egyéb nem személyes eszközével) amelyek során a megszólított vagy önként válaszol, vagy igyekeznek erre rábírni. Minden termék (szolgáltatás) promotálásánál meg kell találni a fentiek legmegfelelőbb kombinációját. Egy-egy célcsoport esetében a megfelelő kommunikációs (marketing) eszköztípusokkal, illetve azok biztosításával, megvalósításával, „bevetésével” a motivációs szint emelhető.

35


7. táblázat: Célcsoportok

turisták

helyiek

vállalatok

alkalmazottak egyéb (kutatók, okkultisták) média

Célcsoportok motiválása

Eszköztípusok szolgáltatások kínálása, információnyújtás: • Folyamatos információadás, tájékoztatás • Programok, érdekes események szervezése • Attrakciók számának növelése • Kedvezmények biztosítása • Szuvenír vásárlási lehetőség • Az egyes helyszínen a várakozási idő csökkentésének elérése • Választékos étkezési lehetőség biztosítása szolgáltatások kínálása, információnyújtás • Folyamatos információadás, tájékoztatás • Kedvezmények biztosítása szolgáltatások kínálása, információnyújtás • Folyamatos információadás, tájékoztatás • Aránylag rövid időn belül, a legegyszerűbb módon eljussanak a helyszínre (egyelőre nem biztosított pl. egy budapesti vállalat számára) • Biztosított legyen a szállás (Kincsem Lovasparkban ez megoldott) • Rendelkezzen a park komplett tréningprogrammal • Reprezentációs tárgyak biztosítása felkészítés (informálás), képzés, csapatépítés, ösztönző rendszer kialakítása szolgáltatások kínálása, információnyújtás • kutatóhelyszín, szállás biztosítása (az Atilla Alapítvány most épülő kutatóháza ezt kiszolgálja) szolgáltatások kínálása, információnyújtás • Hírértékű információnyújtás, tájékoztatás (parkról, fejlesztésekről, programokról, eseményekről) • Személyes élmény biztosítása a számukra (study tour).

A kommunikációs célok teljesülését leginkább segítő akcióelemek és programok a jelen kommunikációs és marketing terv jövőben kidolgozandó részletes akciótervébe beépíthetők. A publikációk (online eszközök, fizetett hirdetések, kiadványok), események valamint egyéb eszközök kiemelésére és rövid bemutatására a hatékonyságok és fontosságuk miatt az alábbiakban kerül sor: Publikációk: a) Online eszközök Az internet marketingben és kommunikációban betöltött szerepét nem lehet megkérdőjelezni. Mára szinte minden célcsoporthoz el lehet juttatni az üzeneteket a világháló segítségével, hisz az internet-hozzáférés szinte mindenhol megoldott (otthon, vagy nyilvános helyeken pl. Teleház, könyvtár), illetve a megszokásnak, és beletanulásnak köszönhetően már az idősebb korosztály is elérhetővé vált. Az online eszközök közül egy turisztikai szolgáltatás honlap és bannerek általi megjelenése nem elég. Figyelembe kell venni, hogy a felhasználók aktívan alakítják és befolyásolják a kommunikációt, méghozzá azáltal, hogy véleményt nyilvánítanak, megosztják tapasztalataikat. Mindez a reklámokban közölt információktól hiteles, tényszerű, alapos és valóságot tükröző tartalmat követel meg, hiszen ha nem ez történik, akkor egy tudatos érdeklődő könnyen megtalálhatja azokat a fórumokat (blogokat) ahol a beszámolók erre felhívják a figyelmét.

36


Mindezeket figyelembe véve, költséghatékonysága miatt elengedhetetlen, ha a marketingcélok támogatása céljából laza ellenőrzés alatt állnak az internetes tartalmak. Egyegy jelenlét bizonyos népszerű fórumokon, és az itt megjelentetett információk, beszámolók jótékonyan hatnak a termék (jelen esetben a Fapalota, ill. fürdő) megítélésére. A jelenlét egyrészt biztosítja azt, hogy beszélgetés alakuljon ki (előtérbe hozza a témát), másrészt megakadályozza azt, hogy egyoldalú negatív vélemények jelenjenek meg. Természetesen az önálló honlap kialakítása mindegyik attrakciónál elsődleges. Az Atilla Fapalota esetében a Kincsem Lovaspark rendelkezik honlappal, így itt a működési konstrukciónak megfelelően kell a honlapot ki, ill. átalakítani. Honlapfejlesztésnél, kialakításnál javasolt elemek: 1. többnyelvű honlap kialakítása (legalább angol és német nyelven); 2. virtuális térkép (a honlapon körbejárható attrakció) 3. központi fotó-, ill. videótár létrehozása (fényképek elhelyezése képaláírással; élményt bemutató videók; reklámspotok); 4. megfontolandó az online jegyrendelés bevezetése; 5. bővebb információ egy-egy programról, témaparkon, ill. fürdőn belüli helyszínről; 6. webkamera menüpont (ahol nyomon lehet követni a jövőben bekötött kamerák által közvetített képet, jelenleg a vadfigyelő kamerák képeit – javaslatot ld. alább); A kapcsolati hálózatokra épülő internetes portálok rendkívüli népszerűségét érdemes kihasználni a célcsoportok elérésére. Az attrakciók megnyitását megelőzően elvégzendő a regisztrálás (fotókkal, logókkal, információval). Javasolt oldalak: www.facebook.com, www.iwiw.hu, www.myvip.hu. A linkgyűjtemények szintén jó lehetőséget nyújtanak az internetet használók tájékoztatására. Az egyik legnépszerűbb magyar nyelvű internetes portál, a Startlap linkgyűjteményei jó felületek az attrakciók népszerűsítésére. Érdemes a Fapalota és fürdő weboldalának linkjét minél több releváns aloldalon szerepeltetni a lap.hu rendszerben, hiszen a linkajánlás ingyenes. Javasolt aloldalak: trening.lap.hu, utazas.lap.hu, gyerekprogram.lap.hu, stb.) Javasolt továbbá, hogy minél több külföldi linkgyűjtemény szórakozással, utazással, Magyarországgal kapcsolatos aloldaláról is legyenek elérhetőek a honlapok, természetesen csak azt követően, hogy azok már idegen nyelveken is böngészhetők. A kuponoldalak elmúlt időszakban tapasztalt népszerűsége elképesztő reklámerővel bír. Az 50-70%-os engedmények sok esetben megtérülnek a látogatók többletfogyasztásából, és abból a reklámból, amit az ő ajánlásuk jelent, illetve ami a fogyasztásuk révén a forgalomban a későbbiek folyamán realizálódik. Népszerű kuponoldalak: www.bonuszbrigad.hu, www.kuponvilag.hu, www.bonuszneked.hu, www.lealkudtuk.hu stb. b) Fizetett hirdetések Ár-érték arányuk alapján általában a fizetett hirdetéseket országos, illetve határon túl is fogható TV adók esetében érdemes feladni, helyi jelentőségű (helybelieknek szánt) programok esetében a helyi újság, vagy szórólap, plakát is elegendő. A fizetett hirdetések alkalmazása akár el is maradhat, ha a programok, vagy a sajtóanyagok alapján a médiumok maguk keresik fel a helyszínt és adnak tudósítást az attrakciókról.

37

Kulturális örökség megjelenítése és turizmusfejlesztés a Tápió-vidék fejlődésének szolgálatában 8. táblázat: Típus Televízió Rádió Írott sajtó

Internetes oldalak

Egyéb

Hirdetések megjelentetési köre

Hely RTL, TV2 Közszolgálati (Duna, MTV) National Geographic Channel Turizmus Trend magazin Turizmus Panoráma (online formája ami napi hírlevelet küld: Turizmus Panoráma Bulletin) Irány Magyarország Itthon Otthon Van www.osztalykirandulasok.hu www.kirandulasok.hu www.idegenvezeto.hu, www.iranymagyarorszag.hu www.vendegvaro.hu www.hungariantourism.com (idegen nyelvterületről elérhető) óriásplakát, metró-plakát, buszrekám

Általános használatú (nem célcsoportra definiált) 5 db 15 másodperces kisfilm készítése a televíziós megjelenéshez feltétlenül szükséges. Amennyiben az ottani reklámozás el is marad, a film marketingcélját a honlapon, valamint népszerű videó-megosztókon (pl. youtube), prezentációkon, turisztikai kiállítások saját standjánál ugyancsak el tudja érni. c) Kiadványok A kiadványok megjelentetése az információ eljuttatásához és az érdeklődés felkeltéséhez fontos eszköz, amivel a Tourinform- és utazási irodák, szálláshelyek, vagyis a közvetítők segítségével a célcsoport jól elérhető. A kiadványok kiállításokon, rendezvényeken szintén jól terjeszthetőek. Javasolt kiadványtípusok: • szórólap: árakat, információkat (leírás, szolgáltatásjegyzék), képeket tartalmaz - több nyelven kell készíteni (magyar. angol, német), • térkép (tematikus): látogatóknak belépéskor a jeggyel odaadható, segíti a tájékozódást, esetleg elhelyezhetőek rajta reklámfelületek, amiből bevétel származik több nyelven kell készíteni (magyar. angol, német). Események: Javasolt egy évben maximum két darab kiemelt, országos, sőt akár külföldi érdeklődésre is számot tartó esemény megszervezése (pl. Attila nap + konferencia), ezen kívül ajánlott néhány középkategóriás rendezvény és mindenképpen meg kell tartani kisebb rendezvényeket (táborok; egyes világnapokhoz, nemzeti és egyházi ünnepekhez köthető programok). Az eseményeket javasolt tematikus évek szerint rangsorolni és 1-2 évre előre kigondolni, és a szervezést idejében megkezdeni (Az előadók, program résztvevők időbeosztása sok esetben hónapokra, évekre előre leszervezett.)

38


Egyéb eszközök: a) Szponzoráció Ha még a fürdő téliesítés nem is, de egy olyan nagyszabású projekt esetében, mint az Atilla Fapalota megépítése, feltétlenül szükséges, hogy szponzoráljon egy-két kiemelt projektet, eseményt, szervezetet, tevékenységet. Ilyenek lehetnek: hagyományőrzők, kutatók, Atilla életével, munkásságával foglalkozó tanulók, hagyományőrző fesztiválok stb. A támogatásért cserébe az attrakció reklámozását (logó a saját honlapon vagy ha van mezen; szórólap terjesztése, molinó kihelyezése stb.) lehet elvárni a szponzoráltaktól. b) Jutalékos megállapodás Utazási irodáknál, illetve a régió szállodáiban, hoteljeiben és panzióiban szórólapok elhelyezése, valamint a vendégek számára sorszámozott belépőjegy árusítása. A sorszámozás alapján a jegyár megegyezés szerinti százalékát kapnák meg az irodák, vagy szállásadók, akik így érdekeltek lennének a jegyértékesítésben. A szállásadók akár növelhetik a náluk töltött vendégéjszakák számát azzal, hogy egész napos programot ajánlanak, másrészt a jutalék plusz bevételi forrást jelent számukra. a) Nyereményjátékok Kommunikációs és marketing szempontból remek lehetőséget nyújtó kommunikációs eszköz. Termékhez, műsorhoz köthető nyereményjátéknál, mint tárgynyeremény belépőjegyet lehet felajánlani.

3.8. KORMÁNYZATI TÁMOGATÁS INDOKOLTSÁGA Az elvégzett feltáró munka egyrészt bemutatja azt, hogy milyen alapsémák szerint működnek a tematikus parkok, másrészt a konkrét projektötlet jellemzőit és megvalósításának szükséges feltételeit foglalja össze. A fejezetekben megfogalmazottak segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az infrastrukturális fejlesztési, turizmusfejlesztési és a hozzájuk kapcsolódó tájékoztatási tevékenységek segítségével az alábbi célok megvalósuljanak: • jöjjön létre egy nemzetközi jelentőségű, komplex turisztikai program, turisztikai desztináció, • a fejlesztéssel kerüljön bemutatásra kulturális-történelmi örökségünk, ill. Európa népvándorlás-kori történelmének és örökségének egy része, • teremtődjenek vidéki térségben munkahelyek és fejlődjön a helyi gazdaság. Az alábbi táblázat összegzi az érintett projekteket, tevékenységeket valamint ezek becslésre alapozott költségvonzatát. A beruházások megvalósítása és annak támogatása turisztikai, kulturális jelentősége, továbbá tovagyűrűző hatásai miatt javasolt.

39


9. táblázat:

Projekt

Támogatási mértékek és csoportosítás*


Támogatási intenzitás (%)

Állami hozzájárulás (pl. pályázat, állami támogatás) (nettó, Ft)

Önrész (nettó, Ft)

Összes egybeszámolandó költség A) Atilla Fapalota

4 562 700 000

42%

2 652 700 000

0

0

Projektstratégia rögzítése

0


108 200 000

100%

108 200 000

0

Kivitelezés

4 305 000 000

40%

1 722 000 000

2 583 000 000

Humánerőforrás-fejlesztés

40 000 000

90%

36 000 000

4 000 000

Marketing, kommunikáció

44 500 000

40%

17 800 000

26 700 000

65 000 000

40%

26 000 000

39 000 000

1 115 000 000

85%

947 750 000

167 250 000

C) Úthálózat fejlesztése D) Kerékpárút-hálózat fejlesztése

1 930 000 000

100%

1 930 000 000

0

109 500 000

100%

109 500 000

0

A)+B)+C)+D) ÖSSZESEN:

Projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások B) Gyógy- és Termálfürdő fejlesztése (téliesítés)

0

1 910 000 000

7 717 200 000

63%

4 897 250 000

2 819 950 000

Külön költségű kapcsolódó elemek E) Szálláshely-fejlesztés (Gyógyfürdőnél) 1 980 000 000 F) Gyógyászat kialakítása (Gyógyfürdőnél) 219 000 000

40%

792 000 000

1 188 000 000

95%

208 050 000

10 950 000

E)+F) ÖSSZESEN:

2 199 000 000

45%

1 000 050 000

1 198 950 000

Mindösszesen

9 916 200 000

59%

5 897 300 000

4 018 900 000

*Megjegyezzük, hogy a fenti támogatási intenzitás javaslat, ezek nem minden esetben eredeztethetők a jelenlegi pályázati konstrukciókból. Ezek a támogatási intenzitások akkor lehetnek mérvadók, ha a projekt megvalósításához a kormányzat EU-forrásokat biztosít. Amennyiben a magyar költségvetés képes állni egy-egy elem vagy akár az egész projekt fejlesztését, akkor ez az intenzitás magasabb lesz. A megvalósítás utáni további fejlesztések, és a beruházások fenntartóiban az ”gazdaszellem” kialakítása és fenntartása miatt pénzügyi elköteleződésre van szükség a projektgazdáktól, vagyis önrész beépítése szükséges. Az önrész előteremtéséhez például valós fedezettű hitel felvétele olyan ösztönző tényező, amely biztosítja, hogy a kiemelkedő támogatottságú beruházások (Gyógy- és strandfürdő, Atilla Fapalota) fenntartásában és kialakításában a projektgazda maradéktalan érdekeltsége érvényesüljön.

40


4. ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás feltárta, hogy komplex, több projektelemet (Atilla Fapalota, gyógyfürdő, úthálózati fejlesztések) tartalmazó konstrukcióban valósítható meg az Atilla Fapalota projekt fő célja, vagyis: „Kulturális örökség megjelenítésén keresztül egy olyan nemzetközi jelentőségű idegenforgalmi vonzerővel rendelkező turisztikai és kulturális komplexum létesítése, ami számottevően hozzájárul Magyarország turisztikai pozíciójának erősítéséhez, és a turizmusból származó bevételek jelentős növeléséhez”. Megállapítható, hogy a projekt tartalmának az előzetes összefoglalókban megjelenő, Történelmi játéktérre, Európa nagyjai című tematikus kiállítási térre, és Európai integráció mérföldkövei című kiállítási térre történő bontása nem teljesen megalapozott, illetve kissé elhamarkodottan történt. A kutatás 3. és 4. fejezetében javasolt szolgáltatási elemek alapján azonban mind a játéktér, mind a kiállítási terek megjelennek, kiegészülve a tematikus parkoknál a sikeres a népszerűség (ezáltal a látogatottság) növeléséhez illeszkedő, valamint a pénzügyi fenntarthatóságot is biztosító elemekkel. A javasolt komplex projekt várható eredményei és hatási kapcsán megállapítható, hogy alapvetően a turizmusra épülő gazdasági fellendülést generál nemcsak Tápiószentmártonban és térségében, de az egész Közép-magyarországi Régióban is: • Ma is meglévő turisztikai kínálat növekszik (Gyógy- és strandfürdő fejlesztése, Kincsem Lovaspark és Atilla-domb). • Háttérágazatok fejlődnek (közlekedés-fejlesztés, szolgáltatás, új hotelek, szálláshelyek jöhetnek létre) • Munkaerő képzettségének emelkedik (szakképzett munkaerő megjelenése a térségben) • Magyarország turizmusának fellendül (a látogatók számának növelése) • Európai és globális léptékű kiállítások, politikai és szakmai konferenciák (kiállítások, politikai és szakmai konferenciák) Támogatás esetén a projektet a jelen kutatásban rögzítettek figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy a projekt megfeleljen a témaparkok sikerességi faktorainak. A projekt legalább hat részelemre kell, hogy épüljön: 1. Atilla Fapalota témapark és bemutatótér létrehozása 2. Gyógy- és strandfürdő fejlesztése (téliesítése) 3. Közútfejlesztések 4. Kerékpárút-fejlesztések 5. Szállodaépítések 6. Gyógyászat kialakítása Mindezek alapján létre kell hozni az együttműködést a projekt partnerek és érintettek között, valamint ki kell dolgozni a projekt részletes megvalósíthatósági tanulmányát. Maga "A projekt" tehát javaslatunk szerint nem csak az Atilla Fapalota projektet jelenti, hanem az hat részelemet egyben. Ennek szellemében kell elvégezni projektjavaslat részletes kidolgozását, a jelen kutatásban rögzítettek figyelembe vételével.

41


5. FORRÁSJEGYZÉK • • • • • • • • •

Amusement Business - www.amusementbusiness.com Atilla Palotája – marketing kiadvány Dr. Puczkó László - Dr. Rátz Tamara (2002): A tematikus park, mint turisztikai attrakció. In: Turizmus Bulletin 6. 1. 6-15. International Association of Amusement Parks and Attractions - www.iaapa.org Michael Braun (2000): The economic impact of theme parks on regions Tápió-vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója (2003) Nemzetközi turisztikai együttműködési modellek bemutatása (Balaton Partnerség Program) Tápiószentmárton Fejlesztési Akcióterve. Helyzetelemzés, projektleltár, pályázati lehetőségek. Aquaprofit Zrt., 2011. Tápiószentmártoni Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése. Aquaprofit Zrt., 2011.

42

Kulturális örökség megjelenítése és turizmusfejlesztés a Tápió-vidék fejlődésének szolgálatában -MELLÉKLET

MELLÉKLET 1. EGYBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK HELYSZÍNE (A PROJEKT ELEMEI)

43

Kulturális örökség megjelenítése és turizmusfejlesztés a Tápió-vidék fejlődésének szolgálatában MELLÉKLET

2. TERVEZŐI FELADATOK Építészeti tervezés, a hatályos magyar jogszabályoknak, és a mindenkori EU szabványoknak és előírásoknak megfelelően. A terveket értelemszerűen minden projektelemre külön-külön el kell készíteni (Atilla Fapalota, útépítés, fürdőépítés, szállodaépítés stb.) 1.) Vázlatterv/Tanulmányterv Építészeti vázlattervek és látványtervek, méretarányban.

a megértéshez

szükséges

számban

és

2.) Engedélyezési tervek Hatályos magyar jogszabályok, és az EU szabványok és előírások szerinti tervdokumentáció. Építési engedély megszerzéséig szükséges hatósági egyeztetések. Szükséges közműnyilatkozatok beszerzése. Műszaki leírás, az alábbi fejezetekkel: Építészeti műszaki leírás Épület ellenőrző statikai számításai, műszaki leírás készítése, geometriai méretek meghatározása Épületgépészeti műszaki leírás, az épület hőtechnikai méretezése, és a közműterhelések meghatározása Épület villamos műszaki leírás. A főbb elektromos berendezéseinek, és a közműterheléseinek meghatározása. Gyengeáramú rendszerek, biztonsági hálózatok meghatározása, műszaki leírása Kertészet, tájépítészet műszaki leírása Közlekedési terv műszaki leírás Lifttervek műszaki leírása Tűzvédelmi műszaki leírás Környezetvédelmi és környezet akusztikai műszaki leírás Konyhatechnológiai műszaki leírás Akadálymentesítés műszaki leírása Műszaki tervlapok Az épület és környezetének tervei a jogszabályokban előírt módon dokumentálva. Főbb épületgépészeti nyomvonalak meghatározása, az épületgépészet elhelyezéséhez és működtetéséhez szükséges építészeti terek egyeztetése és meghatározása. Az épületvillamosság elhelyezéséhez és működtetéséhez szükséges építészeti terek egyeztetése és meghatározása. 3.) Tenderterv Célja: A kiviteli tervrajzok és csomópontok műszaki specifikációinak és az anyagkvalitások meghatározása, pontosítása, a kivitelezés költségének számíthatóságához. Gyakorlatilag a kiviteli tervezés egy meghatározott szintjénél történő dokumentálás. Általános tartalma: Építészeti kiviteli tervek, pontosított csomópontok és konszignációk nélkül.

44


Tartószerkezeti tervek, zsaluzási tervekkel, vashányad megadással. Gépészeti és villamos tervek: Gépteljesítmények, keresztmetszeti meghatározások, főbb nyomvonalak rajzi meghatározásai, műszaki megfelelőségek. Generál műszaki specifikáció – Kötelem füzet meghatározása (közösen) Árazatlan költségvetés mennyiségekkel Fajlagos egységárgyűjtemény elkészítése Típusjegyzék elkészítése Tenderterv dokumentáció, építész tervfejezet: (jogszabály meghatározása alapján) - Az építész kiviteli tervlapok, alaprajzok, metszetek, homlokzatok - Műszaki csomópontok kidolgozása (nem konkrét anyagokkal, specifikációk alapján) - Műszaki leírás - Generál műszaki specifikáció – kötelemfüzet meghatározása - Árazatlan költségvetés mennyiségszámítással - Egységárgyűjtemény elkészítése Tenderterv dokumentáció, statika tervfejezet: Mélyépítés: Munkagödör körülzárás tervezése horganyzással, fejgerendával, földkiemeléssel, szükséges víztelenítéssel. Magasépítés: Tartószerkezetek tervezése: Alapozás, födémek, gerendák, falak, pillérek, lépcsők tervezése, (vashányad megadással) szükség esetén cölöpalappal, zsaluzási tervekkel. Környezetvédelmi tervfejezet: Környezetvédelmi tervfejezet az építési engedélyezési tervdokumentációhoz (pontforrás, üzemelés technológiai leírás, hulladékkezelés) valamint egyéb hatósági előírásoknak való megfeleltetés. Kertészet Engedélyezési tervdokumentáció kertészeti tervlap, zöldfelület számítás, fapótlás, kiviteli terv burkolt felületek tervei, zöldfelületi tervek, növényültetési tervek. Tenderterv dokumentáció, gépész tervfejezet: A vezérterv az alábbi szakágakból tevődik össze: vízellátás-csatornázás / csapadékvíz elvezetés / tüzivíz ellátás, sprinkler rendszer központi fűtés-hűtés / gázellátás szellőzés/légtechnika tűzvédelem telken belüli közművek A tervdokumentáció tartalma: - vízellátás-csatornázás tervek (függőleges csőtervek és alaprajzok) - gázellátás tervek (függőleges csőtervek és alaprajzok, kéményméretezés) - központi fűtés-hűtés tervek (függőleges csőtervek, alaprajzok, séma és kapcsolási rajzok) - légtechnikai tervek (függőleges csőtervek, alaprajzok, séma és kapcsolási rajzok)

45


- tüzivíz ellátás, sprinkler tervek (függőleges csőtervek, alaprajzok, séma és kapcsolási rajzok) - közmű tervek (telekhatáron belüli helyszínrajzok) - csapadékvíz elvezetés tervek (függőleges csőtervek, alaprajzok) - árazatlan fajlagos egységár gyűjtemény - kitöltetlen típuslista - műszaki leírás - közmű nyilatkozatok, szakhatósági hozzájárulások, közmű helyszínrajz Konyhatechnológia: Tenderterv dokumentáció, épületvillamossági tervfejezet 1. Energiaellátás: Energia fogadás, főelosztó, energiaszámítás, bérlemények energia ellátása, mérése, közös területek energia ellátása. Külső létesítmények energia ellátása. Épületgépészeti rendszerek energia ellátása. 2. Világítási Berendezés: Belső területek világítási berendezése, kapcsolási módja. Parkoló világítás, kültéri világítások, kapcsolási módja: Biztonsági és kijáratmutató világítás. 3. Elektromos hálózat tartószerkezetei: Erős – és gyenge áramú hálózat tartószerkezete és elvi nyomvonala (kábellétra, kábeltálca, földkábelek fektetési nyomvonala). 4. Energia fogadás tervezése: Transzformátorok tervezése, (középfeszültségű mérés) Központi UPS rendszer betervezése az épület üzemeltetése szempontjából fontos fogyasztók számára, továbbá (opcionális) az IT rendszer (bérlők) számára. EPH, villámvédelem és túlfeszültség védelem. 5. Épület felügyelet: Épületgépész kapcsolási rajzok és műszaki leírások alapján (légtechnika, hűtés – fűtés az épületgépészeti automatikai rendszerek tervezése, és szabályozása, valamint az erősáramú kapcsolási rajzok és műszaki leírás alapján az épület elektromos rendszereinek felügyelete készül el. Műszaki leírás, adatpont lista, anyagjegyzék, automatika elvi kapcsolási rajzok, kábelnyomvonal rajzok, Elektromos szekrények kapcsolási rajza. (Egyvonalas) Hő – és füstelvezető rendszer (RWA). Az épület tűzvédelmi leírása szerint kialakított, tűzoltósággal egyeztetett gépi- és gravitációs hő- és füstelvezető rendszer egységes megoldása. 6. Biztonságtechnikai és kommunikációs rendszerek 6.1. Automatikus tűzjelző rendszer, a vonatkozó előírásoknak megfelelő és az épület adottságait figyelembe vevő lefedettségű védelem. 6.2. Behatolásjelző rendszer. Csak héjvédelem, illetve a gépházak, technikai helyiségek védelme. Opcionálisan bérlemények alközponti jelzéseit is képes fogadni. 6.3. CCTV rendszer Az épület külső területét, a gépkocsi tárolókat illetve a közönségforgalmi területeket megfigyelő színes CCD kamerás rendszer, digitális képrögzítéssel, megfelelő számú és méretű LCD monitoros megfigyelő központtal. 6.4. Telefon, strukturált hálózat

46


Különböző szolgáltatók fogadása az épületben, Mobil szolgáltatók belső antenna rendszere. Alternatív út kialakítás a távközlési szolgáltatók felé. Telefongerincek kialakítása. Telefonközpont ill. VOIP rendszerek. Bérlemények ellátása telefonnal. Üzemeltetés telekommunikáció megoldása (CAT(6)/FTP) hálózat) IT hálózati rendszer CAT(6) FTP hálózat szintenkénti technikai helyiséggel, IT zóna, központi szerver helyiség. 6.5. Beléptető rendszer 6.5.1 Általános Mágneskártyás beléptető rendszer, az épület személy illetve gépkocsi bejáratánál, továbbá az egyes bérlemények illetve technikai helyiségek bejáratánál. 4.) Kiviteli terv A műszaki részletek teljes körű meghatározása, szakági tervek. Konszignációk, és közös terek belsőépítészeteinek kidolgozása. Gépészeti, villamos, automatika, gyengeáram tervezése. A megbízó igénye alapján nyomvonalak, közműcsatlakozások, műszaki megoldások és elvek lefektetése, dokumentálása. Építészeti kiviteli terv: Építészeti kiviteli tervek: alaprajzok, szükséges metszetrajzok és homlokzatok, lépcsőtervek, falnézeti tervek Műszaki leírás Részlettervek: (kivitelezés ideje alatt pontosítandó), külső – belső nyílászáró, lakatos, asztalos konszignációk Belsőépítészeti tervek: külső-belső tábla és feliratrendszer, burkolati tervek, bútortervek, színtervek. Tartószerkezeti kiviteli terv: Alapozási tervek, vasbeton szerkezetek (felmenő szerkezetek, födémek, támfalak). Zsaluzás és vasalás tervei, beton és acél kimutatással, esetleges kiegészítő acél segédszerkezetek kiviteli terv szintű tervei. Útterv: Telken belüli közlekedés és parkolás technológiai tervek. Magasépítési eljáráshoz szükséges közlekedési tervfejezet elkészítése. Külső közútra csatlakozás terveinek elkészítése igény szerint, engedélyezési eljárás kísérése. Belső út parkoló terveinek elkészítése. Egyéb: Az ingatlan előtti közterületi csatlakozási ponttól: Ivóvízhálózat telken belüli tervezése Szennyvízelvezetés, és szükség szerint szennyvíztisztító műtárgy tervezése (előkezelő) Útburkolati csapadékvíz elvezetés és előtisztító műtárgyak tervezése Telken belüli oltóvízhálózat tervezése Telken belüli gázhálózat, nyomáscsökkentő tervezése Telken belüli energiaellátás Telken belüli térvilágítás tervezése Épületgépészeti tervek: A tendertervek alapján beérkezett ajánlatok szerinti kiviteli tervek elkészítése, az előírásoknak illetve a kivitelezésnek és szerelhetőségnek megfelelő részletezettséggel. Elektromos tervek: A tendertervek alapján beérkezett ajánlatok szerinti kiviteli tervek elkészítése, az előírásoknak illetve a kivitelezésnek és szerelhetőségnek megfelelő részletezettséggel.

47


3. INTERJÚK BESZÁMOLÓI Cél: A hazai tapasztalatok megismerése és ezzel a tápiószentmártoni elképzelések magyarországi realitáshoz való illesztése. Eredmény: A tapasztalatokra építve a megszerzett információk a kialakítás és az üzemelétetés kérdéseihez tudtak inputot szolgáltatni.

1. Téma: Bikali Reneszánsz Élménybirtok Időpont: 2012. április 10. Helyszín: Bikal, Puchner Kastélyszálló Interjú alanya: Kollár László (tulajdonos) A 7,5 hektáron elterülő élménypark területileg 5 nagy egységre tagolódik. Ezek a Középkori Falu, az Óváros, a Főtér, a Reneszánsz Palota és a Lovagi Küzdőtér. A közel 35 építményben műhelyek, boltok, vendéglátó egységek és képzésre, foglalkozások megtartására alkalmas helységek kerültek kialakításra. Az állami rendezvénytámogatások megszűnésével (amelyekhez az egyes önkormányzatok regionális forrásokon keresztül tudtak hozzájutni) a színvonalas, elérhető árú programok lecsökkentek. Bikalon és 100 km-es környékén is a vidéki ingyenes, vagy szinte csak koncertekre szorítkozó fizetős szórakozási lehetőség maradt meg. Az Élménybirtok garantáltan jó minőségű programkínálatként jelenik meg, így kitöltve a piaci űrt. A tulajdonos (aki a Puchner Kastélyszálló tulajdonosa is) a fejlesztés megkezdése előtt több mint 10 európai parkot látogatott meg élmény és tapasztalatszerzés céljából. Azt a következtetést szűrte le az utazásaiból, hogy a hagyományőrzésre is építő élményparkok létrejöttét és működését sok országban támogatások segítik, működésük non-profit jellegű, ami a bennük megjelenő sokszor természetvédelemmel ötvözött képzési és oktatási funkcióknak köszönhető. Némelyik külföldi példánál a támogatásokat sokszor jelentős adományok is segítik, amelyeket alapítványok gyűjtenek a park számára, de a parkok fenntartását a non-profit jelleg miatt az adómentesség és a nagyszámú önkéntes ingyenes munkája is segíti. Mindez a hazai Nemzeti Park látogatóközpontokban vagy skanzenekben is érezhető kicsit, bár működtetés terén pl. az erdei iskolák kevésbé prosperálnak, mert míg ugyanahhoz kaptak támogatást,(infrastruktúrális fejlesztések), a fenntartást nem tudják megoldani. Az azonban a tulajdonos számára (aki turisztikai szakemberként /többek között a Parlament Idegenforgalmi Bizottságának tagja/ működteti a szállodát és kezdett bele az élményparkba) a hazai viszonyok között nem tűnik megoldhatónak, hogy az önkéntes munkát a működésbe beépítse – ennek okai az itthon kialakulatlan önkéntes-kultúra, NAV szabályok (munkaszerződés kötési kötelezettség), ellenőrzések és bürokrácia együttese.16 A beruházás elkezdése előtt komoly helyi szakemberekkel történt meg a tematika, üzleti terv és a marketing terv kidolgozása, amit kiegészített többek között: tanulmányút, vendégösszetétel-elemzés, interjúzás. A kastélyszállónál dolgozó 4-5 fős stáb 3 éven

16

Megjegyzés: más szervezeteknél (fogyatékosokkal, gyerekekkel foglalkozó non profit szervezetek) az önkéntes szerződési rendszer jól működik

48


keresztül dolgozott, a tulajdonos (szakemberként és megfelelő szaktudású alkalmazottak birtokában) külső tanácsadó céget nem vett igénybe. Az élménybirtok kialakításában a költségek 40%-a volt a munka a „mi, milyen, hol”, vagyis a kitalálás megterveztetési és kivitelezési része, az összes többi a fenntartás, üzemeltetés és tartalmi elemek, valamint a fejlesztési lehetőségek irányának meghatározásával telt. A beruházás volumenének mértékénél azt is elérték, hogy mivel nem ért el egy-egy ütemmel 1 milliárdot nem kellett időben és költségben az örökségvédelmi és környezetvédelmi eljárások lefolytatásával vesződni. Amennyiben ezek az eljárások is részei a projektnek sokkal jobban elhúzódik és ezzel együtt drágult volna a beruházás. A Bikali Élménybirtok megvalósítását komplex turisztikai termék (attrakció) fejlesztést célzó pályázati forrás (500 millió Ft) indította el. A baranyai élménykörút 5 eleme az alapgondolat szerint mind kapcsolódott a Pécs kultúra fővárosa programhoz, még ha utólag maga az élménykörút elemek és a PKF kapcsolódás nem is nyert alátámasztást. A turisztikai attrakciófejlesztés hazánkban az elmúlt években jellemzően látogatóközpont, kalandpark, vagy szállodáknál wellness-részleg kialakítását jelenti, ami egyforma, sematikus és nem rendelkezik igazi megkülönböztető jelleggel. A tulajdonos a fejlesztésnél éppen ezen akart túllépni és a jól működő kastélyszállóját is egyedi jelleggel (többi kastélyszállótól megkülönböztetve) olyan elemmel akarta gazdagítani, ami új, és tematikájában mégis kapcsolódik (kapcsolódhat) hozzá. A kb. 2,5 milliárdos összköltségű beruházás az élménybirtok-kastély együttesével, vagyis a „Bikali-módszer” alkalmazásával tud csak idővel (kb. 15 év) megtérülni és ezt a tulajdonos már a beruházás kezdetén tudta, bár az üzleti terv még 2006-2007-ben készült a világgazdasági válság kirobbanása előtt. A módszer helyességét alátámasztja az is, hogy míg a bankoktól az élménypark kialakításához nem kapott hitelt, addig a kastélyra tudott felvenni 1 milliárdot (a kastély nyeresége a hiteltörlesztést fedezni tudja), amit így végül is rákölthetett az élményparkra. A konstrukció előnye már egy kb. 500 milliós hasonló beruházás pénzügyi modelljében nyilvánvalóvá válik, hiszen a befektetett összeg 50%-os támogatásnál működési időszakban szinte csak a kamat-visszafizetésre termel, így ha nincs más nyereséges háttérbázis, akkor a felfutó időszakot már nem éri meg a park és bedől a hitel-visszatörlesztés miatt. Kollár László véleménye szerint marketingre éves szinten súlyos összegeket kell fordítani (kb. 50 millió Ft az élménypark-kastély páros esetében), mert a piacra kerüléshez és ahhoz, hogy a marketing egyéb olcsóbb formája (szájmarketing = ajánlás) is beinduljon, valamint az érdeklődés megmaradjon ez szükséges és megtérülő költség. A marketing a termékre épülve, a célközönséghez igazodva (gyerek, cégek, család) a hozzájuk alkalmazott módszerrel éri csak el a célját. Ez utóbbi költségelem nem haladhatja meg a hasznot. Mindezek mellett a nyújtott szolgáltatások színvonala és a programok változatossága és megújulása egy kulcskérdés, ami leginkább „soft” tevékenységek (előadások) segítségével, vagy ahhoz társuló ötlettel (pl. tematikus évek) valósítható meg. Bikalon ezt már 2 évre előre kidolgozták, így vonzóak és érdekesek tudnak maradni.

49


Ha túl sok a kiállítás jellegű elem, akkor az egyrészt előírások tömkelegének való megfelelésre kötelez, és hosszú távon nem attraktív és összességében kevesebb látogatót vonz. Ehhez hozzájárul az is, hogy ilyenkor nem lehet olyan könnyen elérni, hogy a kb. 30 kilométeres körből látogatók visszajöjjenek és a jövetelüket az új programokhoz és családi eseményekhez (pl. születésnap) kössék. Üzemletetés tekintetében az interjú során kiderült, hogy a park napi 1200-1300 látogatószámnál (a 4 hónapos szezonon belül is hétvégenkénti csúccsal), vagyis havi 15-16 ezer látogatóval már nem veszteséges. Az üzleti terveket a realitás alapozta meg, a vezető az elszállt, magyar valóságtól messze álló elvárásoktól mindenkit óva int (pl. milliós látogatószám). Mindezeken túl Budapest közelében a fejlesztéseknél a túlzott (budapesti turistákra alapozott) elvárásokat szakmailag nem tartja alátámasztottnak. Meglátása alapján a budapesti attrakciók célja, hogy a fővárosba érkezőket ott is tartsa, vagyis a belföldi turizmusban résztvevők az igazi célközönség (ahogy Bikalon is), erre épülve hosszú távú kötődést lehet kialakítani. Az üzemletetés másik kulcs tényezője, amit Bikalon alkalmaznak, hogy mindent egységesen üzemeltetnek (belépő, vendéglátás, gyerekfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatás (utóbbit a szálloda vendégei részére nyújtja a birtok), így a kevésbé nyereségest kompenzálja a jobban jövedelmező. A bérleti rendszer (mesteremberek utcájában, ahol különböző hagyományos mesterséget űzők dolgoznak) úgy lett kikalkulálva, hogy a betervezett, termékek eladásából származó jutalékkal a tervezett összbevételhez igazodjon, a haszonból visszaosztott juttatás révén pedig ösztönző legyen mind a park, mind a bérlők számára. Az élménybirtoknál a 2010. áprilisi nyitás óta, vagyis két szezon (április 30 és szeptember 30.) alatt veszteség termelődött. 2010-2011 években összesen 100 ezer látogató volt, az első évben 57 milliós, a második évben 12 milliós veszteséggel zárt a park. A tendenciát tekintve a harmadik évtől várhatóan nyereséges lesz az élménybirtok, amit az ismertség és látogatószám növekedésével tudott elérni. A „Bikali-módszer” révén a veszteséges időszakot a kastély finanszírozni tudta. Mivel a park minden nap nyitva van, de ennek egy részén csak a szálló vendégei részére (tematikus programokat nyújt), Ennek célja, hogy a kellékeket, behívandó dolgozók körét (megfelelő számú animátor) kalkulálni tudják a nem tematikus külsős napokra, amelyekre előre bejelentkezés alapján fogadják a vendégeket. A rendszer nagyon jól bevált és most már gyakorlottan kb. egy nap alatt rugalmasan tudják a megrendeléseket (ételek alapanyagai), és a munkaerőt kalkulálni (bejelentkezettek kb. duplája jelenik meg). A munkaerő kérdéskörét már az előkészítésnél alaposan megvizsgálták. Jelenleg 40 fő főállású alkalmazott (animátor, lovász, kertész, jegyszedő stb.) és 40 fő külsős (bérbe kiadott műhelyekben dolgozók), vagyis összesen 80 fő dolgozik a park területén. A munkaerőre való pozitív hatás természetesen ennél nagyobb, hisz külső szolgáltatóknál is jelentkezett többletigény, amit sok esetben ők is az alkalmazottak számának emelésével tudtak kielégíteni.

50


A dolgozók kb. 50 km-es körzetből érkeztek. A belső 40 fő kiválasztása képzéssel együtt közel ¾ évet vett igénybe. Az animátorok képzését a munkaügyi központon keresztül, állam által finanszírozott képzéssel, és a végzettek alkalmazásának vállalásával adó- és bérkedvezménnyel oldották meg. A tervek szerint az ilyen jellegű képzésekből a kezdeti időszakon túl már csak a munkaerő cserélődésének mértékéig vállalnak be foglalkoztatást. A szakmát igénylő munkaerőt hirdetésekkel, kamarán belüli érdeklődéssel (pl. kézműves kamara), hagyományőrző egyesületek megkeresésével intézték. A már működő honlapon (www.elmenybirtok.hu) elérhető felhívással keresnek folyamatosan új munkaerőt.

2. Téma: Mecsextrém park Időpont: 2012. április 10. Helyszín: Pécs, Aquaprofit Zrt irodája Interjú alanya: Káldy József (Mecsekerdő Zrt egykori vezérigazgatója) A Mecsextrém Park Pécstől 2 km-re a 66-os számú főút mellett, Árpádtetőn található. A Mecsekerdő Zrt tulajdonában és üzemeltetésében van, létrehozásakor a cél az erdészeti tevékenység és magának az erdőnek a kikapcsolódást és egyben modern, izgalmat is nyújtó oldalának a megmutatása volt. A Szigetközi kötélpálya adta a volt vezérigazgatónak az ötletet, hogy a fenti célt kalandpark formájában valósítsa meg a cég. A projekt cégen belüli gazdája a kezdetekkor felső vezető volt, de mivel az állami tulajdonú cég profiljába az ötlet és megvalósítás nem tartozott bele külső szakértői cégek készítették el a megvalósíthatósági tanulmányokat, koncepciókat és marketingtervet. Ezek a háttértanulmányok az elképzelést szakmailag alátámasztották, így elindultak a forrásszerzési (hitel), megvalósítási lépések. A projekt együttműködésben történő fejlesztésének érdekében már kezdetben megtörtént az érdekelt helyi önkormányzattal az együttműködés kialakítása, de a tulajdonos az idő folyamán magára maradt. A projekt hosszú távú fejlesztési elemeiben volt koncepcionális elképzelés (pl. szállásfejlesztés, állatkert áthelyezése), de a cég profilja, állami jellege és ezzel a bármikor bekövetkezhető vezetőváltás (ami a koncepció végigvezetésének romló esélyét takarja) valószínűsége túl nagy volt: a vezetőváltás bekövetkezett, és ez kihat a park működésére és a fejlesztési ötletek továbbvitelére. (Pontos információk a jelen helyzetről nincsenek, mert megkeresésünkben jelezett interjút a jelenlegi illetékes nemleges válasszal, a bürokratikus struktúrára való hivatkozással elutasította.)

Mára a volt vezető a következőkben térne el az akkori lépésektől: • nem egyben, készre akarná megépíteni, minden élményelemmel a parkot, mert így nincs meg az évről évre építkezés, és ezzel az érdeklődés fenntartásának az esélye • az elemek 60%-os kiépítésével nyitná meg a kapukat, és a tapasztalatokhoz, visszajelzésekhez igazodva történnének meg az újabb és újabb fejlesztések • bizonyos beruházási elemek minőségi kiépítése nem lenne annyira fontos a kezdetekben (pl. kezdetben tökéletes a szórt kavicsos parkolóhely a drága bitumenes, aszfalt, beton, vagy térkő helyett)

51


A park megnyitása előtt a munkaerő megtalálása nem jelentett gondot, képzett animátorokat is könnyen találtak (sok munkanélküli felsővégzettségű örömmel és gyorsan beletanult, csak hogy munkába állhasson). A kezdeti 22 foglalkoztatott 30%-a közép, 70%-a felsőfokú képesítéssel rendelkezett. A foglalkoztatáshoz munkahelyteremtő pályázatok igénybevétele megtörtént és ezt a volt vezető mindenhol csak ajánlani tudja. Mindezek mellett a tanulóknak (pl. tanárjelölt) gyakorlati helyet is biztosítanak, ami mindkét fél számára előnyös. Az üzemeltetést a tulajdonos végzi. A létesítmény szabadtéri jellegéből fakadóan szezonálisan van nyitva (márc.15 – okt.15). Legtöbb látogató április-májusban, az iskolai buszos kirándulások időszakában érkezik. 2009-es évben 60-80 ezer fő látogatta meg a létesítményt, egyszerre maximum 1500-an tudnak belépni. A parkon belüli attrakciók egy része nagyon kedvelt így maximálisan kihasznált, míg mások kevésbé. A népszerű elemeknél a várakozási idő csökkentésére nem alkalmaztak(nak) egyébként már nyugaton létező módszereket /időpont egyeztetés az attrakcióhoz stb./. Az üzemletetési költségek között jelentős a vagyonvédelem, ami az értékes és szabadtéren elhelyezett elemek miatt a volt vezető számára nem tartozott a megspórolható tételek közé. Az erdei környezetben, Pécs cigányok által nagyobb arányban lakott településrészének közelében ez egyébként sem meglepő hozzáállás. A park megnyitását követően szálláshely-fejlesztésben főleg az iskolai csoportok igényeinek kielégítésére voltak tervek. Ezek a meglévő épületek átalakításával kb. kettő iskolásbusznyi diáknak tudtak volna turista kategóriában szállást szolgáltatni. A családosok számára 4*-os szállodafejlesztés is felmerült, ahol már melegkonyhás étterem is helyet kaphatott volna. A marketingre a cégen belül meghatározott kvóták alapján aránylag kis keret állt a volt vezető idejében rendelkezésre, de iskolákkal, turisztikai irodákkal már a kezdetekben felvették a kapcsolatot. Az internet adta elektronikus értesítési lehetőséggel, fórumokkal (saját weblap: www.mecsextrem.hu) már a kezdetektől él a park. A volt vezető a visszajelzéseket figyelte, ezek jók voltak (tisztaság iránti igény (főleg mellékhelyiség/ és a kiszolgálók kedvessége volt a legfontosabb a választ adó látogatóknak). Az erdészet tevékenységének kalandparkon belüli kommunikációját, a parkon belüli bemutatóteremmel jó irányvonalnak tartja.

52


4. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZÁMÁRA 2012 JANUÁRJÁBAN ÁTADOTT PROJEKTÖTLET

Atilla17 Fapalotája

Nagyprojekt a hazai turizmus fellendülésének szolgálatában

Projekt összefoglaló 1. A projekt célja Az Atilla Fapalotája nevű projekt célja a kulturális örökség megjelenítésén keresztül egy olyan nemzetközi jelentőségű idegenforgalmi vonzerővel rendelkező turisztikai és kulturális komplexum létesítése, ami számottevően hozzájárul Magyarország turisztikai pozíciójának erősítéséhez, és a turizmusból származó bevételek jelentős növeléséhez. Egyes korabeli feljegyzések és történészek szerint a világszerte ismert hun vezér, Atilla székvárosa, illetve lenyűgöző méretű fapalotája valahol a Duna-Tisza közén állt. A környékbeli népvándorlás-kori régészeti leletek és a helyi legendák alapján a projekt Atilla fapalotájának korhű felépítését célozza Tápiószentmárton mellett, a Kincsem Lovaspark tőszomszédságában. A projekt részcéljai a következők: a) hazai és európai kulturális-történelmi örökségen alapuló, nemzetközi jelentőségű turisztikai attrakciót létrehozó fejlesztés; b) európai jelentőségű tematikus kiállítási tér megteremtése – kimagasló európai jelentőségű személyiségek, nagy csaták, sorsfordító események interaktív bemutatása) c) az európai integráció mérföldköveinek megjelenítése interaktív kiállítás segítségével, történelmi és össz-európai perspektívából.

2. A projekt indokoltsága A hazai gazdaságfejlesztés területén a rendszerváltozás után előtérbe került a turizmusfejlesztés. A tapasztalatok szerint azonban a támogatási források hasznosulása nem megfelelő annak ellenére, hogy a turizmus a magyar gazdaság egyik húzóágazatává vált az utóbbi évtizedekben. Több vizsgálat is megállapította, hogy a támogatott turizmus-fejlesztési célok túlságosan szétaprózottak, nem szerveződnek olyan programcsomagokba, amelyek minőségi kínálat kialakításán keresztül jelentős keresletet generálnának, így járulva hozzá a turizmus által történt külső erőforrás-bevonáshoz.

17

a hun nagykirály korabeli névhasználata szerint Atilla, és nem Attila. 53


Egyebek mellett a VÁTI által az új Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) készített „2005. évi Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről” című összefoglaló is kiemeli, hogy az elmúlt évtizedek hazai turizmus-fejlesztési programjai nem hoztak létre új nemzetközi jelentőségű turisztikai desztinációkat, emiatt alacsony a külföldi turisták egy napra eső költése és átlagos tartózkodási ideje, a hazai fizetőképes keresletre pedig nem lehet igazi gazdasági fellendülést építeni. A hazai turisztikai attrakciók megfelelő infrastrukturális fejlesztések, megfelelő szálláshelyek, jól képzett humán-erőforrás és komplexen kialakított programcsoportok híján nem jelentenek valódi nemzetközi vonzerőt, így nem sikerül kihasználni a turizmusban rejlő gazdasági és munkahely-teremtési lehetőséget sem. A valódi nemzetközi vonzerő megteremtéséhez szükség van olyan nagyprojektekre, amelyek a helyi adottságokra építve feltehetik Magyarországot Európa turisztikai térképére. Erre elsősorban hazánk turizmus szempontjából legértékesebb térségében, a budapesti agglomerációban látunk lehetőséget, mivel ez a térség független a leginkább a szezonalitástól és a kedvezőbb infrastrukturális helyzet következtében (pl. nemzetközi repülőtér, pezsgő gazdasági és kulturális élet, differenciált szálláshely-kínálat stb.) itt érvényesülhet igazából a turisztikai nagyberuházások tovagyűrűző hatása. A jelenleg meglévő turisztikai kínálat mellé olyan turisztikai attrakciót kell létrehozni, ami ténylegesen európai hírű lesz, ezáltal új turistákat vonz, felkerül a Budapestet és térségét, illetve hazánk más területeit felkereső turisták „kötelező” programjai közé, növelve a tartózkodási időt és a vendégéjszaka-számot. Az elmúlt években Közép-Magyarországon a turisztikai attrakciófejlesztés és általában a gazdaságfejlesztés lehetőségei korlátozottak voltak. Az Európai Unióból érkező, fejlesztésre szánt támogatások a merev végrehajtás következtében a Közép-magyarországi Régiót annak relatív fejlettsége miatt elkerülték. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy hazánk legfejlettebb városának, Budapestnek a szomszédságában továbbra is a vidéki átlagnál is fejletlenebb területeket találunk. Fővárosunk relatív fejlettsége néhány kivételtől eltekintve nem dinamizálta az agglomerációt és a Pest megyei kistérségeket. Új turisztikai attrakciók nem jöttek létre, a fővárost és térségét felkereső turisták szinte kizárólag sok-sok évtizeddel vagy évszázaddal ezelőtt felépült történelmi emlékeket tekinthetnek meg, amelyek azonban sok tekintetben nem tudják felvenni a versenyt Európa legvonzóbb célterületeivel. Olyan térségekben, ahol a tényleges nemzetközi turisztikai célponttá válás egyes természeti (pl. domborzati, éghajlati) vagy épített környezetbeli feltételei hiányoznak, a turizmusforgalom generálása céljából gyakran élnek a különböző legendákban rejlő lehetőségekkel. Klasszikus példák lehetnek erre Drakula gróf (Vlad Tepes), a Loch Ness-i szörny vagy az Ötz-völgyi jégember (Ötzi) stb. legendái, ahol a mítoszokban eltorzított vagy kitalált szereplők által látogatott helyek, települések és környékük forgalmas turisztikai célponttá válnak. Ez a lehetőség rejlik Tápiószentmártonban is, a felépített és továbbfejlesztendő legenda szerint a terület ugyanis a néhány, igazán nemzetközi ismertségű, Magyarországhoz köthető védjegy (brand) közül a hunok királyához, Atillához köthető, aki birodalmában egyesítette Közép- és Kelet Európa népeit.

54


Atilla neve és legendája azért rejt rendkívül nagy lehetőségeket magában, mert a hun király személyisége nemcsak Magyarországon ismert és népszerű, hanem 100 milliók számára szerte a világon. Neve jelentős szerepet kap minden Európa történetét feldolgozó könyvben, és szinte minden európai történelem-tankönyvben is jelen van, mítosza pedig jelentős történelmi és kulturális tényként jelenik meg az európai emlékezetben. Nem véletlen, hogy Attila számos művészeti, köztük irodalmi alkotás hőse. Verdi önálló operát szentelt alakjának, sőt, még kisbolygót is elneveztek róla. Mi több, 2001-ben történelmi játékfilmet forgattak róla Amerikában, melyet a televíziónak köszönhetően világszerte 100 milliók láttak. A projekt kapcsán már most nagy a nemzetközi média érdeklődése, a BCC pl. dokumentumfilmet kíván forgatni az építkezésről. Az agrárjellegű Tápió-vidék és Tápiószentmárton, bár Budapesthez közel fekszik, jelenleg mégis belső perifériának számít. A térség jó példája annak, hogy megfelelően kialakított háttér-infrastruktúra nélkül még nagyvárosok vonzáskörzetében is mégoly nehézkes a gazdaság fejlesztése. Tápiószentmárton ugyan rendelkezik néhány komolyabb turisztikai vonzerővel (pl. a gyógyfürdőt a nyári félévben több tízezer hazai és külföldi vendég keresi fel, a Kincsem Lovasparkba is sokezren ellátogatnak), de mindeddig nem sikerült a település és térségét a turizmus komoly célpontjává tenni, összekapcsolni Budapesttel és kihasználni azt, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mindössze 40 km-re fekszik a nagyközségtől. A megvalósítandó projekt a jelenlegi vonzerőket, különösen a gyógyfürdőt, a Kincsem Lovasparkot és a hozzá tartozó Attila-dombot mintegy egységbe szervezi, és létrehoz egy olyan nemzetközi jelentőségű turisztikai célpontot (Attila Palotája), ami egy legendára épül. A legenda szerint a Tápió árterén ma is látható kiemelkedések egyikén állt a hun vezér főhadiszállása, fapalotája és halála után itt is temették el. Azok a tények, miszerint a halmok területéről (pl. az Atilla-dombról, amivel szemben állna a fapalota) értékes népvándorlás-kori leletek kerültek elő (szkíta aranyszarvas, Nemzeti Múzeum), valamint itt született Kincsem, a világhírű, legyőzhetetlen versenyló, ténylegesen megalapozzák a hely egyediségét.

3. A projekt tartalmának bemutatása A projekt keretében felépül egy 7000 m2 alapterületű, többfunkciós fapalota és a környezetében tematikus kalandparkot helyeznek el. A fapalota kiállítóterei és a kalandpark funkciói, céljai összefonódnak, és a gyakorlatban a következő három tartalmi elem köré csoportosíthatóak. 1.) Történelmi játéktér A palota bemutatja a látogatók számára a hunok, illetve Atilla életét, uralkodását interaktív formában. Létesül egy hun harcászati és lovasíjászati centrum, kiépül a hun sámánok kultikus központja, emellett egy természetgyógyászati bázist és egy hun gasztronómiai központot is terveznek. A történelmi játéktér elemeit a palota vizuális terveivel együtt egy, Káel Csaba által vezetett team már kidolgozta.

55


2.) Európa nagyjai című tematikus kiállítási tér A fapalota helyszínéül szolgál kimagasló európai jelentőségű személyiségek, nagy csaták, sorsfordító események interaktív kiállításai számára is. A fapalotában installált állandó kiállítótér egyrészt Attila, a hunok, a Kelet- és nyugatrómai Birodalom korát, annak kiemelkedő személyeit és történéseit mutatja be, ami már önmagában is nemzetközi jelentőségű prezentáció. Emellett helyszínéül szolgál más európai nagykiállításnak, teret ad vendégkiállításoknak és interaktív prezentációknak. 3.) Európai integráció mérföldkövei című kiállítási tér A tervezett fapalota bemutatja az európai egységtörekvéseket és a nagyformátumú, Európát egyesítő vagy egyesíteni kívánó személyeket, a római kortól napjainkig, legyen szó rabszolgatartó, keleti (ázsiai), feudális vagy demokratikus megalapozottságú egységtörekvésekről és gondolkodókról. A projekt egyediségét növeli, hogy a fapalota egészének, a tervezett kiállítótereknek, valamint az interaktív kalandparkoknak az energetikai ellátása szinte teljes egészében megújuló energiaforrásokra épül (geotermikus energia és napenergia), ezáltal biztosítva a fenntarthatóságot.

4. A projekt szervezeti keretei A projektgazda a tervek szerint a projektötlet tulajdonosa, az Atilla Alapítvány lesz.

5. Az előkészítés helyzete, megvalósulásának feltétele A tervezett fapalota ötlete közel 10 évre nyúlik vissza, és 2004. évi megalakulásától az Attila Alapítvány kezeli a projekttel kapcsolatos teendőket. A projekt-előkészítés a projektötlet konkretizálásánál tart, amelynek során Káel Csaba rendező segítségével több vizuális elemet, látványtervet, illetve részletes látogatási szcenáriót dolgoztak ki. A teljes beruházáshoz – pl. a tervek, járulékos elemek, és a helyszínhez kapcsolódó térségi infrastruktúra (útépítés) megteremtése – szükséges források előteremtése jelenleg is zajlik. A projekt megvalósulásának feltétele a megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyes tervek elkészítése. A megvalósítás támogatása esetén erre is szükséges forrást biztosítani.

6. A projekt indikatív költségterve A projekt tervezett összköltsége bruttó 7 milliárd Ft. A tervek szerint ez az összeg a következőképpen oszlik el: 6.1. Infrastruktúra-fejlesztés: bruttó 1 milliárd Ft Ennek keretében kiépül a projektterület közüzemi és közlekedési infrastruktúrája a kapcsolódó személyautó és autóbusz-parkolókkal;

56


6.2. Építési költség: bruttó 5 milliárd Ft Az épület két, egyenként 7000 m2-es alapterületű, teljes szintből és a kapcsolódó kapuzatokból és tornyokból áll. A hasznosítható alapterület összesen 16600 m2. 1 m2 egységára a szükséges felszereléssel (infrastruktúra) együtt kb. 300 000 Ft/m2. 6.3. A berendezések és a kiállítóterek beüzemelésének költségei: bruttó 1 milliárd Ft Mindez magában foglalja a három kiállítási tér felszerelését.

7. A projekt várható eredményei és hatásai Az Atilla Fapalotája projekt alapvetően a turizmusra épülő gazdasági fellendülést generál nemcsak Tápiószentmártonban és térségében, de az egész Közép-magyarországi Régióban is. 7.1. A projekt szervesen összekapcsolódik a Tápiószentmártonban ma is meglévő turisztikai kínálattal és lehetőségekkel, így a Kincsem Lovasparkkal, illetve a Gyógy- és Strandfürdővel. Ugyanakkor természetesen – léptékénél fogva – ezeknek a jelenleg is működő regionális célpontoknak a fejlesztését, látogatottságuk növelését is szolgálja. 7.2. A nemzetközi jelentőséget megcélzó, a kulturális örökség megjelenítésére törekvő Atilla Fapalotája projekt fellendíti a turisztikai és gazdasági háttérágazatokat és szolgáltatásokat (közlekedési infrastruktúra, gasztronómia) is. Emellett a projekt új szálláshelyeket, hoteleket vonz a térségbe. Mindezek segítségével a projekt új munkahelyeket is eredményez. 7.3. A projektnek komoly közcéljai is vannak. Mindenekelőtt hozzájárul a munkaerő képzettségi szintjének emeléséhez, a térségi és az országos idegenforgalmi oktatáshoz és a képzéshez. A nemzetközi turistaforgalomnak köszönhetően a helyben lakók és az ide érkező humán-erőforrás minősége javul. A projekt összességében véve javítja az elmaradott Tápió-mente gazdasági és társadalmi mutatóit, hozzájárul a Tápiómente egészének fellendüléséhez. 7.4. A projekt jelentős hatással lesz nemcsak a térség, de az egész ország turizmusára is. A projekt célja 2 millió látogató fogadása évente (naponta kb. 5500 fő belépő). A célértékek szerint Atilla Fapalotáját a jelenlegi összes magyarországi turistának (külföldi és belföldi együtt jelenleg kb. 7,6 millió fő) 20%-a, kb. 1,5 millió fő keresi majd fel évente. Ezen felül a projekt kb. 0,5 millió fővel növeli a Magyarországra látogatók abszolút számát (jelenleg: kb. 40 millió fő), és ezek közül 0,4 millió fő 24 óránál többet tölt majd el az országban.

57


A fentiek következtében a magyarországi turisták száma kb. 400 000 fővel nő, és 8 millió fő fölé emelkedik. A tartózkodási idő meghosszabbodása miatt a hazai vendégéjszakák száma is nő, ami nagyjából megegyezik a turisták számának növekedésével. 7.5. A projekt megvalósulása – jellegénél fogva – jelentős össz-európai értéket teremt. Ezáltal olyan helyszín jön létre, amely alkalmas Magyarország külföldi hírnevének öregbítésére, európai és globális léptékű kiállítások, politikai és szakmai konferenciák lebonyolítására is. Mindez fellendíti Magyarország konferencia-turizmusát is. Mindent egybevetve, a kb. 7 milliárd Ft-os beruházás nagyságrendileg 14 milliárd Ft magánberuházást vonz a térségbe, közvetlenül vagy közvetve 1000 fő szakképzett munkaerő foglalkoztatását eredményezi, jelentősen megemeli hazánk vendégforgalmi mutatóit és hozzájárul évente legalább 5 politikai, kulturális és szakmai kiállítás megszervezéséhez. A projekt indikátorai, összefoglaló táblázat Eredmény/hatás

1. Ma is meglévő turisztikai kínálat növelése

2. Háttérágazatok fejlesztése

Eredmény típusa - Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése - Kincsem Lovaspark és Attila domb fejlesztése - közlekedés-fejlesztés - szolgáltatás - új hotelek, szálláshelyek

3. Munkaerő képzettségének emelése

- szakképzett munkaerő megjelenése a térségben

4. Magyarország turizmusának fellendítése

- a látogatók számának növelése

5. Európai és globális léptékű kiállítások, politikai és szakmai konferenciák

- kiállítások, politikai és szakmai konferenciák

Várt eredményességi mutatók 1,5 milliárd Ft beruházás 1 milliárd Ft beruházás 3 mrd Ft beruházás 0,5 mrd Ft beruházás 8 mrd Ft beruházás - 1000 fő szakképzett munkaerő (kb. 500 helyi és 500 betelepülő) - a hazánkba látogatók számának 0,5 millió fővel történő növelése - 2 millió belépő - 0,5 millió új vendégéjszaka évente Évente 1 tematikus kiállítás, 1 politikai és 3 nemzetközi szakmai konferencia

Eredmény megjelenése

Tápiószentmárton

Tápió-mente

Tápió-mente

Egész Magyarország

Egész Magyarország (tágabban: egész Európa)

58

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGJELENÍTÉSE ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉS A TÁPIÓ-VIDÉK FEJLŐDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN

Recommend Documents