Kultúra, kaland, kikapcsolódás Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon

Kultúra, kaland, kikapcsolódás Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon Bevezetés A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: NTS) 2005-2013 című dokumentum rövid fejezetben foglalkozik az ifjúsági turizmus kérdéskörével. Jelentőségénél és összetettségénél fogva a stratégia kiemelt feladatként jelöli meg a terület fejlesztését és színvonalának emelését. „Korosztályi jellemzők miatt kiemelt jelentősége van a szemléletformálásnak, az életminőség javításának, valamint a korszerű, elektronikus alapú marketingeszközök használatának.” (NTS, 2005: 124). A szemléletformálással összeköthető oktatás, az ismeretek bővítése fontosságára hívja fel a figyelmet az Európai Parlament (EP) is, amely 2005. szeptember 8-i ülésén a fenntartható európai idegenforgalom új távlatairól és új kihívásairól (2004/2229(INI)) elfogadott állásfoglalásában többek között „hangsúlyozza az oktatás alapvető szerepét a felelősségteljes idegenforgalom népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot, hogy 2006 utáni programjaiban az eddiginél jobban összpontosítson az oktatási cserekapcsolatokra, a tanulásra és az önkéntességre annak érdekében, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a vakáció helyszínéül szolgáló régiók kultúrájára és kulturális értékeire, hogy ösztönözzék a polgárok öntudatos, a helyi lakosságot és környezetet tiszteletben tartó idegenforgalmát” (EP, 2005.09.08., 33. pont). Szükséges felmérni az ifjúsági korosztály speciális igényeit, és ez alapján meghatározni azokat az akciókat és attrakciókat, amelyek előrelépést jelenthetnek e terület fejlesztése érdekében. Mindezt úgy elvárt véghez vinni, hogy mindvégig a fenntarthatóság és a hosszú távú tervezés alapelvei jussanak érvényre. Ez utóbbi különösen komoly kérdés, mert – egyet értve Bogó Ágnessel (2002) – „az ifjúsági turizmus szocializácós, rekreációs, kultúraközvetítő funkciója mellett egyre jelentősebb lehet gazdasági funkciója is” – természetesen, ha szükséges fejlesztésekre több forrás felett rendelkezhet mind országos, regionális, és megyei, mind kistérségi és települési szinten. A jelen tanulmány számára is mérvadó referenciaként szolgáló Richards-Wilson (ISTCATLAS, 2003) felmérés1 alapján megállapítható, hogy a nemzetközi diákközösségre fókuszáló turizmus folyamatosan növekvő és bővülő piacot takar. A fiatalok többsége ráadásul tervszerűen készül az adott utazásra, és amennyiben szükséges (az esetek jelentős részében), képesek félretenni,

1 A felmérés pontos elnevezése: Richards, G. – Wilson, J. (2003). New Horizons in Independent Youth and Student Travel. A Report for the International Student Travel Confederation (ISTC) and the Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS). Letölthető az Internetről: http://www.atlas-euro.org/pages/pdf/FINAL_Full_report.pdf

„előtakarékoskodni” annak érdekében, hogy az utazás a lehető legösszetettebb élményt nyújthassa – Richard és Wilson megfogalmazásában „egyszer az életben” típusú készültség ez, miközben a statisztikailag kimutatható visszatérő fiatal utazók miatt ez egyértelműen nem egyszerit jelent. Lehet és kell tehát építeni e visszatérő vendégekre, a jövő potenciális turistáira.

Miért utaznak a fiatalok? A Richards-Wilson (ISTC-ATLAS, 2003) felmérés szerint a fő motivációk között találjuk: - más kultúrák felfedezését (felmérés megkérdezetteinek 83%-a nyilatkozott így), - izgalmat és újszerűséget (74%), - a meglévő tudás gyarapítását (69%), amely mind arra mutat rá, hogy a fiatalok a különböző emberekkel és helyekkel való találkozásokat részesítik előnyben.

Mennyi utazási tapasztalata van a fiataloknak? Jelentős! A 26 év alattiak esetében az anyarégión kívüli utazások száma 6, a 26 év felettieknél 8. Az utazások során minimum 2 különböző országot keresnek fel a fiatalok – a tapasztaltabb utazóknál ez a szám magasabb.

Utazástervezés Felhasznált információforrások: - Internet (71%) - barátok/család (70%) - útikönyvek (37%) – inkább az idősebbeknél A fiatal utazók kétharmada utazásszervezőket vesz igénybe utazásaik részleteinek fixálásához (jegyrendelés, szállásfoglalás). A rövidebb időtartamú utazások tervezése során átlagosan 6 héttel az utazás megkezdése előtt foglalják le a kívánt helyeket.

Mivel utaznak a fiatalok? A legnépszerűbb utazási mód a repülőgéppel történő utazás (82%). A második helyen a vonattal történő utazás található (30%).

Hol szállnak meg a fiatalok? Legtöbben barátoknál, rokonoknál (41%), vagy diákszállókban (32%).

Utazásaik alkalmával mit szeretnek a fiatalok csinálni a legjobban? - történelmi helyeket és emlékeket megnézni (77%) - sétálni, túrázni (76%) - inkább lazán élvezni a helyi atmoszférát, pl. kávézókban ülni, éttermekbe járni (72%) - vásárolni (72%) - tanulási céllal utazni (28%) (pl. nyári egyetemen részt venni) Ha a nemi megoszlást is figyelembe vesszük, szembe tűnő, hogy a sétálás, túrázás, valamint a kulturális eseményeken való részvétel inkább a női válaszadók között a legkedveltebb aktivitás egyegy út alkalmával. Ezzel szemben a férfi válaszadók sokkal inkább a sportokkal kapcsolatos, adrenalin-növelő élményeket kedvelik és keresik.

Miért utaznának a Dél- Dunántúlra? Milyen program vonzza a fiatalokat Pécsre? A Dél-Dunántúl kevés programmal rendelkezik a nemzetközi egyetemista, diák közösségek számára. Tekintettel arra, hogy a készülő ifjúsági turisztikai koncepció elsődleges célcsoportja a 18 és 26 év közötti, önállóan utazó, jól szituált fiatalok, főként felsőoktatásban tanulók, illetve onnan nemrég kikerültek, azaz fiatal munkavállalók alkotják – akik a DDRMI 2elképzelései szerint az „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” program kiemelten kezelendő célcsoportját jelentik –, hangsúlyosan, az eddigi hangsúlyokat átrendezve szükséges gondolkodnia a regionális és országos érintett szereplőknek (döntéshozóknak, menedzsereknek, civil és egyéb vezetőknek) a fiatal utazóés látogatóközönség megszólításáról és a térségbe csábításáról. Ez egyértelműen hosszú távon végig gondolandó ügy, amely stratégiai, koncepcióban való gondolkodást igényel, pontosan a RichardsWilson szerzőpáros által kimutatottakat észben tartva: óriási, és folyamatosan bővülő piacot takar az ifjúsági turizmus területe! Szokolai Zsolt (2006) regionális fejlesztési szakértő kritikai hanggal megfogalmazott elemzésében arról olvashatunk az ifjúság számára is az egyik legnagyobb vonzerő-területet jelentő rendezvények sorát áttekintve, hogy a „hazai vidéki, így a régiós rendezvények zöme egymástól nehezen megkülönböztethető, az egyediséget nélkülöző ’összművészeti’ fesztivál. … Sok a hagyományőrző és folklór, kevés a kortárs, progresszív és fiataloknak szóló fesztivál!” A Dél-Dunántúl e területen elérhető kínálata a 2007-es (ráadásul az első komolyabb EKF felkészülési évben) programok alapján nagyon szerény. Magyarországon pedig van követendő példa: „ahol léteznek a fiatalok igényeit kielégíteni célzó fesztiválok (pl. Volt fesztivál – Sopron, Wanted fesztivál – Mezőtúr,

2

A Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága.

Hegyalja fesztivál – Tokaj), ott kifejezetten sikeres, tömegeket vonzó eseményekről beszélhetünk.” Ez nemzetközi kitekintésben is igaz.

1. Táblázat A 2007-es év nemzetközi érdeklődésre is potenciálisan számot tartó rendezvényei (saját válogatás és szerkesztés)

hónap február március

április május

időpont 02.15-02.20. 03.15-04-05. 03.19-03.25. 03.14-03.30. 03.01-03.02. 03.30-03.31. 04.13. 04.19-04.22. 05.02-05.06. 05.16-05.21. 05.18-tól 05.25-től 05.30-06.03.

június

július

szeptember

október december

05.18. 05.24-05.27. 05.25-05.28. 06.16-07.01. 06.07-06.16. 06.16. 06.24. 06.22-06.24. 06.24-08.17. 07.01-08.31. 07.04-07.08. 07.06-07.07. 07.20-07.28. 09.01. 09.03-09.14. 09.11-09.15. 09.12-09.15. 09.13-09.16. 09.21-09.23. 09.21-09.23. 10.01-10.10. 10.01-10.15. 12.02-12.21.

elnevezés Busójárás Pécsi Tavaszi Fesztivál Frankofón Hét Kaposvári Tavaszi Fesztivál Francia Napok VIII. Tolna Megyei Diákparlament Európai első könyvesek fesztiválja Országos Diákszínjátszó Találkozó 8. Ibero-Amerikai Napok, 1. Déli Öröm Zenei Fesztivál IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál Varázskert Palkonya – Európa Kulturális Faluja XIV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál Fiatal tehetségek hangversenye Festők városa hangulatfesztivál XVII. Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál Sétatér Fesztivál 7. POSZT Streetball Fesztivál Szentivánéji Vígasságok Szent László Napok Szentjakabi Nyári Esték Szabadtéri játékok III. Országos Gyermek Lovastalálkozó Folk&Roll Fesztivál 11. ICWiP Gemenc 100 kerékpáros teljesítménytúra Őszi Nemzetközi Művészeti Akadémia Duna-menti Nemzetközi Fafaragó Tábor MédiaGyár 2008 Szekszárdi Szüreti Napok Balkán Világzenei Fesztivál XII. Európai Bordalfesztivál Nemzetközi szobrász szimpózium Nemzetközi Filmünnep Pécsi Advent

helyszín Mohács Pécs Pécs Kaposvár Szekszárd Szekszárd Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Palkonya Pécs Kaposvár Kaposvár Szekszárd Pécs Pécs Szekszárd Kaposvár Szekszárd Kaposvár Pécs Orfű Pécs Pécs Szekszárd Pécs Szekszárd Pécs Szekszárd Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs

Egyet értve Szokolaival, Pécsett, a ’fiatalok városában’3 „a fiataloknak szóló progresszív, a művészet és technológia összekapcsolásával létrejövő eseményeket, fesztiválokat lenne érdemes meghonosítani” – különös tekintettel az EKF-cím jelentette lehetőségre. Már a felvezető évek során a kialakítandó művészeti koncepcióban markáns helyet kellene biztosítani, és egy külön „Ifjúsági pályázati alap” segítségével, civil pályázatok útján 2008-tól még hangsúlyosabban fel/megerősíteni az ilyen tartalmú, célzatú eseményeket. A táblázatban szereplő rendezvény-kínálatból kiemelendő a hagyományos, a városok és a régió kulturális életébe beágyazódott rendezvényekben rejlő vonzerő (pl. Pécsett a nemzetközi felnőttbábfesztivál, az európai bordalfesztivál, a filmünnep, vagy éppen az ICWiP; Szekszárdon a Szent László Napok; Kaposváron a Festők városa hangulatfesztivál), illetve azon új, progresszívnek tűnő kezdeményezések, amelyek pár év alatt színfoltjaivá válhatnak a térségnek, különösen, ha az EKF-program struktúrában megerősített helyeket kapnak (pl. a MédiaGyár, a nemzetközi szobrász szimpózium, a Balkán Világzenei Fesztivál, vagy az orfűi lovastalálkozó, amelynek programjában számos pécsi kiegészítő program is helyet kaphatna a jövőben). Az EKF-program ideális kereteket jelölhet meg a városok együttműködésére is. 2007 júniusában például Pécs Kaposvárral kötött együttműködési megállapodást, amelynek kommentálása során Szita Károly kaposvári polgármester kijelentette, hogy „Kaposvár a többi között a farsangi rendezvényekkel, a tavaszi fesztivállal, a festők városa hangulatfesztivállal, a nemzetközi gyermekszínjátszó találkozóval, a Szent Jakab nyári esték kulturális rendezvényeivel és a díjlovagló világkupával kíván csatlakozni a 2010-es EKF-programokhoz.”4 Minden hasonló kezdeményezés esetén az együttműködésen túl az európai tartalmakra szükséges helyezni a hangsúlyt. Ami Pécs megítélését és vonzerejét illeti, az IDResearch Kutatási és Képzési Kft., együttműködésben a SIEN Alapítvánnyal 2007. február 16-25. között Trondheimban (Norvégia), illetve 2007. június 1-10. között Ilmenauban (Németország) nemreprezentatív kérdőíves felmérést végzett a nemzetközi egyetemista találkozókra, fesztiválokra járó fiatalok körében. A megkérdezett összesen 293 fő, akik a világ közel 80 különböző országából érkeztek a találkozókra, többek között arról fejtette ki véleményét, milyen motivációk miatt látogatna el Pécsre, milyen utazási módot választana, hány napot töltene el a városban, illetve mennyit költene a tartózkodás ideje alatt. A válaszadók 28,4%-a kulturális fesztivál miatt, 21%-a ifjúsági találkozó kapcsán, további 18% és 17% egy vonzó koncert vagy éppen színházi program/előadás miatt, 9% egy érdekes nyári egyetemet választva, 6,6% sport és egyéb rendezvény kapcsán utazna el Pécsre. A legtöbben 5 és 7 nap között tartózkodnának a városban (34,8%), jelentős számban (30%) gondolják azt, hogy 7 3 Az EKF-cím elnyerésért folyó országos pályázati küzdelem során a pécsi országos kampány egyik szlogenje volt „Pécs, a fiatalok városa”, Lovasi András (Kispál és a borz) tomácsolásában.

4

2007.06.13-i nyilatkozat.

napnál is több belefér a főként a nyári hónapokban lebonyolított látogatásra, illetve a válaszadók kicsit több mint egynegyede (27%) 2 és 5 nap között szervezné meg pécsi programját. A fennmaradó kb. 8% 1-2 nap erejéig keresné fel a baranyai megyeszékhelyet. A megkérdezettek több mint fele (51,7%) olcsó repülőjárattal utazna, de 20-20% választaná a vonatot, illetve a buszt, a többiek pedig gépkocsival közlekednének. A felmérésben részt vett fiatalok 48%-a maximum 300 eurót hajlandó elkölteni a pécsi látogatás alkalmával, 19%-uk 300 és 500 euró között, 14%-uk 500 és 1000 euró között áldozna a tartózkodás alatt igénybevett szolgáltatásokra, szórakozásra, ajándékokra. A válaszadók 37%-a ismeri az ICWiP (Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, mint tematikus ifjúsági találkozó) rendezvényét, információjuk pedig többnyire a szervezők által készített promóciós anyagokból (37,6%), barátoktól (25,5%), valamint az Internetről (15,4%) származik. A fennmaradó 21,5% egyetemeik, szervezeteik segítségével tájékozódik a rendezvényről. Az Interneten kutakodók 77%-a a Google, 15%-a a Yahoo, 8%-a pedig egyéb, pl. AltaVista, MSN, keresőmotor segítségét használja a szörfözés során. Az internetes keresések alkalmával sokan ellátogattak a www.hungary.com oldalra (13,4%), Pécsről és térségéről pedig marketing kiadványok, honlapok és barátok segítségével szereznek információkat.

Az ICWiP mint nemzetközi vonzerővel rendelkező progresszív ifjúsági projekt Az ismertebb nevén ICWiP (International Culture Week in Pécs – Pécsi Nemzetközi Kultúrhét) elmúlt tíz évében Közép-Európa és az Alpok-Adria térség egyik legismertebb és legnagyobb tematikus ifjúsági fesztiváljává vált. A nagyközönség koncerteket és nyilvános előadásokat egyaránt látogathat, és aktív részesévé válhat egy különleges nemzetközi kultúr-kavalkádnak. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet a kezdetektől, 1996-tól, amikor is egy nemzetközi egyetemista konferencia alapozta meg az 1997-es indulást, egy cél vezérli: megértést ébreszteni és együttműködést generálni a fiatalok között, országhatárokon, térségeken, kultúrákon átívelően. A projekt komplex egysége egy tematikus konferenciából, Pécs és környéknek, és a dél-dunántúli régió bemutatását célzó kirándulásokból, rekreációs és sporteseményekből, civil szervezeteket bevonó eseményekből, kiállításokból, és egy szabadtéri városi fesztiválból áll koncertekkel, táncbemutatókkal, parádéval színesítve. Az eddigi 11 év alatt több mint 2.400 fiatal látogatott Pécsre az ICWiP (és elődje) résztvevőjeként több mint 70 országból. A rendezvény minden évben egy aktuális, a fiatalokat hangsúlyosan foglalkoztató témát dolgoz fel a konferencián, és e mentén kerül kialakításra a program menete, meglévő és célzottan megkeresett partnerek (civil szervezetek, egyetemek) segítségével. Az ICWiP „belső” résztvevői főként 18-35 év közötti fiatal felnőttek, akik tanulnak, dolgoznak, civil szervezetekben vállalnak szerepet. Őket az eddig kialakult és bővülő partnerségi

körökön keresztül egyetemek (pl. Pécsi Tudományegyetem, Nyitrai Egyetem, Masaryk Egyetem, Salfordi Egyetem) és városi-, kulturális-, ifjúsági szervezetek segítségével (pl. Torino Város Önkormányzata, Finnagora, SORCE Hálózat) éri el a főszervező SIEN Alapítvány. Az ICWiP teljes programjában ők vehetnek részt. „Külső” résztvevőknek tekinthetők azok a civil szervezetek, intézményi képviselők, egyéni érdeklődők, Pécs és régiója lakossága és látogatói, akik a nyilvános programba (pl. Civil Terasz, konferencia előadások, koncertek) bekapcsolódnak. Őket szervezetenként meghívással, valamint nyilvános felhívással, hirdetéssel lehet elérni. Célzott kommunikációval – elsősorban az Internet és utazási irodák, valamint a testvérvárosi és partneregyetemi hálózatok segítségével – egyre hatékonyabban lehet bevonni a Pécsre látogató turistákat is. Az ICWiP-koncerteken és a nemzetközi ételudvarban naponta közel 3.000 látogató fordul meg. Az ICWiP minden évben a fiatalok nemzetközi találkozóhelye, ahol megismerhetik egymás kultúráját, megoszthatják egymással véleményüket, ötleteiket, és személyes kapcsolatokat, barátságokat alakíthatnak ki, hálózatos együttműködéseket építhetnek. Mindez a régió jobb nemzetközi megismertetését, az ifjúsági turizmus fellendítését és hosszú távon fenntartható fejlesztését szolgálja. Fontos szempont, hogy a már bevált elemek mellett újakkal is bővüljön a kínálat, több új kirándulás, a dél-dunántúli régió megismerése is szerepeljen a programban. 2007ben a strandprogramokat a Tolna megyei Szálkán rendezik meg, míg a hagyományos borkóstolót és szabadtéri minifesztivált Versenden tartják meg, amely egésznapos falunappá növi ki magát. Az ICWiP-re lehet és kell építeni az ifúsági turisztikai vonzerő fejlesztésének folyamatában. Az ICWiP tapasztalatait be lehet forgatni további, a régió más pontjain megszervezhető – kisebb méretű és volumenű – nemzetközi ifjúsági projektekbe. Ehhez lenne ideális, ha az EKF kapcsán a kormányzat külön forrást nyitna meg a régió ifjúsági civil szervezeteinek, hallgatói önkormányzatainak, hogy ilyen projekteket megfogalmazzanak, kifejlesszenek! Az ICWiP tehát egyrészt önmagában fejlesztendő a még nagyobb, és főként hosszú távú vonzerőfejlesztés okán, másrészt felhasználandó mint hajtómotor, multiplikátor, amely képes összefogni a régió más, nemzetközi ifjúsági projektjeit, de legalábbis képes képzéseket, tréningeket, partnerségépítő találkozókat szervezni. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen formában lehet – utazásszervező szemmel – 2010-ig úgy fejleszteni a rendezvényt, hogy utazási irodák segítségével célzottan utaztassunk/hozzunk el fiatalokat Pécsre. Végül, az ICWiP szervezősége által menedzselt rendezvény-portál, a www.icwip.hu, alkalmas lehet arra, hogy egységes felületet kínáljon a DélDunántúl más nemzetközi ifjúsági projektjeinek, összekapcsolódva a www.deldunantul.hu oldallal. Különösen nagy multiplikációs lehetőséget ad a fejlődéshez az a tény, hogy az ICWiP alapító tagja

az európai SORCE Hálózatnak, amely valamennyi tematikus ifjúsági fesztivált, ICWiP testvérrendezvényt egybe fogja (www.sorce.info).

Erősségek – gyengeségek, lehetőségek – veszélyek (SWOT5) A hosszú távú közös gondolkodást, valamint egy regionális ifjúsági turisztikai marketing koncepció létrejöttét elősegítendő, az IDResearch Kft. egyszerű SWOT-analízist készített a turisztika, a turisztikai marketing, a kulturális programfejlesztés területén dolgozó számos pécsi szakember bevonásával 2007 májusában. Az elemzés fő elemeit a 2. sz. Táblázat mutatja be.

2. Táblázat

5

Erősségek:

Gyengeségek:

- diákszínjátszás, fesztivál, nemzetközisége - egyetem: nemzetközi jó híre, kapcsolatai, oktatás minősége, egyetemi klub hiányzik! - barátságos, befogadó - ifjúsági szálláshelyek mennyisége - drogfogyasztás szempontjából viszonylag tiszta a régió - nemzetközi viszonylatban az ár-érték arány (szolgáltatásokban, szállásban, étkezésben) még mindig kedvező - PTE MK és a művészeti szakközép - sok az ifjúsági szervezet - Mobilitással közösen adatbázis kialakítása, ifjúsági munkacsoport felélesztése - a régió turisztikai adottságai jók - néptánc-, népdalkultúra

- olcsó és gyors közlekedés hiánya országszerte és a régióban - a város lakosságának egynyelvűsége - az ifjúsági szervezetek jellemzően forráshiányosak - a régió turisztikai kínálata nem kidolgozott, nem vonzó - a turisztikai információs anyag nem megfelelő, online tartalomfejlesztés kiemelten szükséges! - ifjúsági szálláshelyek minősége

Lehetőségek:

Veszélyek:

- a diákok/fiatalok bevonható, hosszútávon visszatérő vendégek lehetnek - a városi, megyei és egyetemi szinten meglévő kapcsolatokat fel lehet éleszteni (pl: EKF egyetemek hálózata - tanárok bevonása is) - országos ifjúsági szervezetek közötti hálózatok partnersége - egyéb hálózatok, szövetségek megszólítása és bevonása (pl. Rotary) - a fiatalok, diákok egyre inkább többnyelvűek - egyetemi médiumok, középiskolás lapok

- nem szabad hagyni, hogy a fiatalok azért utazzanak hozzánk, mert "itt mindent lehet" (rongáljanak, randalírozzanak) - szálláshelyek: nincsenek források a fejlesztésükre - általában: projekteknél is forráshiány

A SWOT angol betűszó (Strenghts–erősségek, Weaknesses–gyengeségek, Oppourtinities–lehetőségek, Threats–veszélyek), mely egy intézményi önértékeléshez használatos, nyitott önértékelési eszközt jelöl. Alkalmas arra, hogy segítsen feltérképezni akár az intézmény működésével kapcsolatosan, akár az intézmény egy kulcsterületével, projektjével összefüggően meglévő erősségeket, pozitívumokat, illetve hiányosságokat. Számos tanácsadó alkalmazza a módszert, hogy egyfajta helyzetértékelés után a megfogalmazhatókká váljanak a változtatási/fejlesztési lehetőségek, egyben felszínre kerüljenek azok a veszélyek is, amelyek a változtatással járnak.

jelentősége- feltérképezni őket! - ifjúságot megszólító médiák feltérképezése - Est, Exit, alternatív, online médiák - HÖK-ök megszólítása és partnerként kezelése - nagyvárosi tv-hálózat, közszolgálati médiumok bevonása - ifjúsági, egyetemi, középiskolás rendezvényeknek nyilvánosságot teremteni - vetélkedők indítása belföldön, országos ifjúsági hálózatok, Sulinet - országos presztizsmédiák - feltérképezni őket! - mobilizálható ifjúság - EKF önkéntes stratégia - térségben, nemzetközi kontinges is, EVS, önkéntes vendégfogadók - új narratívák kellenek: legendák, történetek

A közös gondoklodás számos ponton előhozta a „bevonásra” irányuló projektek fontosságát. Általánosságban kijelenthető, hogy a fiatalokra/ifjakra fókuszáló leendő stratégia alapelemei között ki kell emelni a helyi lakosság hatékony, tevőleges bevonását, amely az iskolai, baráti szálakon keresztül még több és nagyobb mozgást generálhat a térségben, illetve a térség irányába. Mind a külföldiek, mind a belföldiek megszólítása és bevonása során hasznos lehet egy széles bázisú önkéntes hálózat/program indítása. A fiatalok részvételét tovább fokozhatjuk egy olyan ösztöndíjprogram indításával, amely az általuk szervezendő nemzetközi tartalmú, nemzetközi vonzerőt magában rejtő projektek kifejlesztéséhez, megszervezéséhez kapcsolódhat. A helyi szervezeteken, egyéneken (pl. a liverpooli ifjúsági követi program mintájára) keresztül megsokszorozható a bevonás, sőt indirekt módon a külföldi ifjúsági turizmus serkenthető. A legjobb módszertan: „fiatalok a fiataloknak” típusú programok erősítése. Az említett „Ifjúsági pályázati alap”, amely valójában ifjúsági együttműködéseket támogatna, a helyi szervezetek nemzetközi ifjúsági projekjeit támogatná, ezáltal hozzájárulna egy multiplikációs folyamat elindításához. Ha ez utóbbit a Déldunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával (DDRISZI) együtt szervezik az érintettek, még nagyobb hatást lehet elérni, különösen az iroda által működtetett regionális ifjúsági civil hálózatos együttműködések becsatornázásával, alapvetően az ifjúsági közösségi fejlesztésekre koncentrálva. Még 2007 folyamán szüksége lesz egy helyi/regionális szubkulturális erősségek térkép elkészítésére, amely segítséget fog nyújtani az ezekhez kötődő programfejlesztéshez és kommunikációhoz. Fontos a meglévő szubkulturális közösségekre és projektekre építeni, mert az ifjúsági együttműködések meghatározó részét a tevékenységek lefedik. Összhangban továbbá a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában a témához kapcsolódóan kimondottakkal, „korszerű, elektronikus alapú marketingeszközök” kellenek a fiatalok elérésére, bevonására, és a multiplikációs, hosszú távon érezhető hatások generálására. A közeljövőben érdemes lenne ehhez kapcsolódóan is pályázatot hirdetni az ifjúsági közösségekben, civil szervezetekben.

Javasolt marketing akciók és eszközök 1. Hosszú távon, a fenntartható fejlesztések érdekében hálózatba kell szervezni a régió nemzetközi ifjúsági projekteken dolgozó szervezeteit, fiataljait (ebben különösen nagy segítséget adhat a DDRISZI), vagy a meglévő hálózatos együttműködéseket meg kell erősíteni, hogy a nemzetközi térben elérhető nagyszabású, pontszerű, de nagy hatósugárral rendelkező nemzetközi eseményeket Pécsre, a Dél-Dunántúlra hozzuk. Legyen évről-évre egy-egy olyan nemzetközi ifjúsági konferencia, szeminárium, fesztivál, találkozó Pécsett vagy a régió valamelyik városában, amely egy nagy európai vagy világszervezet rendezvénye (pl. a Youth Forum egyik programja, vagy az ESIB egyik közgyűlése, vagy éppen az UNESCO ifjúsági bizottságának soros ülése, stb.). Erre bizonyára pályázni kell a későbbiekben – és pontosan a siker egyik záloga lehet a hatékony konzorciális együttműködés, és az ilyen együttműködési formában történő közös fellépés. 2. Használjuk ki a konzuli-tiszteletbeli konzuli hálózat adta diplomáciai kapcsolatokat, illetve az egyetemi dísztoktori hálózat adta lehetőségeket, amelyeket ugyancsak konkrét események formájában, és mindenképpen vonzerőfejlesztési célzattal lehetne megfogalmazni. Magasabb diplomáciai szintekben is lehetne gondolkodni, pl. akkor , amikor a Külügyminisztérium szokásos nyári nagyköveti-konzuli értekezletét Pécsre hozzuk, és a magyar diplomatákkal (később, egy másik körben pedig a hazánkba akkreditált külföldi diplomatákkal) megismertetjük a térség ifjúsági turisztikai aspirációit, fejlesztési elképzeléseit. Ugyanígy járhatunk el a magyar kulturális intézetek hálózatát használva. 3. Hozzunk létre egy ifjúsági turisztikai portált, amely kapcsolódik a meglévő régiós turisztikai portálhoz (www.deldunantul.hu), támaszkodik az ICWiP-portálra (www.icwip.hu), és szorosan összefonódik az EKF-et népszerűsítő oldalakkal, pl. a www.pecs2010.hu-val, vagy még inkább a fejlesztés alatt álló www.visitpecs.hu-val. 4. Vegyenek részt pécsi, dél-dunántúli egyetemisták a SORCE Hálózat rendezvényein, építsenek kapcsolatokat, és hozzák-vigyék a közös tudást, amely további projektek kifejlesztését eredményezheti, egyben vigyék a régió hírét, a hagyományos PR-eszközök segítségével. Ahhoz, hogy a fiatalok (rendezvényenként 3-4 fő) gond nélkül eljuthassanak a hálózat rendezvényeire, pl. Trondheimba, vagy Sumyba, javasolt, hogy a DDRMI-nél , vagy a PTE-nél, vagy az EKF Központnál pályázható legyen egy csekély pénzügyi keret, amely az utazásukat és kinti tartózkodásukat finanszírozza. Ez egyfajta „nagyköveti programmá” is kinőheti magát. 5. Készüljön egy olyan kiadvány, főként angol nyelven, amely a régió nemzetközi érdeklődésre számot tartó ifjúsági projektjeit mutatja be. Ezt évről-évre adja ki a DDRMI.

6. Induljon egy olyan képzés-sorozat (lehetőség szerint szoros együttműködésben a DDRFÜ-vel és a PTE EHÖK-kel, valamint a PTE KÖSZI-vel), amely a régió hallgatói és ifjúsági szervezeteinek ad továbbképzést a nemzetközi projektfejlesztés, -generálás, és projektmenedzsment területén. Ebben képes meghatározó partner lenni mind a SIEN Alapítvány, mind az IDResearch Kft.

Következő lépések 2007 őszétől kezdődően Egy regionális méretű kutatás lefolytatása, amely figyelmet szentel a - küldőország és motiváció szerinti vendégforgalom elemzésének (meglévő felmérések, statisztikák alapján), illetve javaslatot tesz 2008-tól indítandó folyamatos monitoringra, - az ifjúsági turizmus fejlesztése szempontjából potenciális lehetőséget rejtő desztinációk és események elemzésének, különös tekintettel a fejlődés/fejlesztés feltételeire, - a hosszú távon és költséghatékonyan fenntartható információs eszköz és csatorna megoldásoknak és a kiemelt küldőterületekkel a folyamatos információ áramlást biztosító hálózat kialakításának és működtetésének (itt a „Pécs2010” marketing, illetve kommunikációs koncepció, a pécsi városmarketingkoncepció, a régiós turisztikai marketing stratégiai alapelvek meghatározóak!) A kutatást összefoglaló tanulmány egy marketing koncepciót és részletes akciótervet is vázol: kitér az utazási döntést a küldőterületen befolyásoló, illetve a már a térségben tartózkodókat helyi információval ellátó marketing feladatokra. Javaslatot tesz arra, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa nemzetközi ifjúsági célcsoportjainak ide vonzása érdekében milyen intézkedéseket szükséges tennie az EKF menedzsment szervezetnek a termékfejlesztés, és a Magyar Turizmus ZRT-nek a promóció területén (itt a Palmer-jelentés, illetve egyes EKF-ek tapasztalatai mérvadóak). A stratégia figyelembe veszi és elemzi a rendelkezésre álló vendégkör megkérdezések és külföldi ifjúsági turisztikai piackutatások eredményeit. Külön (vagy a fentihez kapcsolódó) kutatásban kellene tovább vinni az eddigi megyei, régiós, országos ifjúságkutatási tanulságokat, és hangsúlyosan az EKF teremtette nemzetközi kontextusra lenne szükség egy olyan vizsgálatra, amely a fiatalok kulturális fogyasztási szokásait, művészeti-kulturális aktivitásait és hajlandóságát méri fel. Mindezeket pedig évről-évre szükséges nyomon követni, tehát ki kell alakítani a monitoring rendszerét, illetve a folyamatos, építkező fejlesztés stratégiai szemléletét.

Pécs, 2007. július 18.

Tarrósy István IDResearch Kutatási és Képzési Kft. ügyvezető

Felhasznált irodalom 1056/2001. (VI. 20.) Korm. határozat Balogh, A. – Vass, A. – Patai, P. (2006). „Mi a N(II)DK? nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Központ tervező szemináriuma – Dél-Dunántúli Régió.” Pécs, 2006. február 23-25. Európai Parlament (2004). Állásfoglalás a fenntartható európai idegendforgalom új távlatairól és új kihívásairól. (2004/2229 (INI)). Fazekas, B. – Szász, B. (2006). „A fiatalok az Európa Kulturális Fővárosa programban.” Tanulmány (kézirat). Pécs, 2006. november 2. Kákai, L. – Szabó, A. (2005). „A pécsi fiatalok helyzete, életmódja 2005-ben. Szociológiai vizsgálat Pécs város fiatal lakosságának körében.” Pólusok Társadalomtudományi Egyesület, Pécs, 2005 KOPINT-DATORG Rt. (2004). „Ausztria, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia turisztikai kínálatának és árszínvonalának áttekintése.” Tanulmány (készült a GKM Turisztikai Hivatala megbízásából). Budapest, 2004 december Központi Statisztikai Hivatal (2006). „Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről.” Budapest, 2006 Magyar Turisztikai Hivatal (2005). Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013. (Letölthető az Internetről: http://www.mth.gov.hu/) Makkos, V. – Patai, P. – Kátai, G. – Horváth, L. (2005). „Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2005.” Belvedere Meridionale, 2005 Palmer, R. et al (2004). „European Cities and Capitals of Culture.” Study prepared for the European Commission. Palmer/Rae Associates, Brüsszel, 2004 augusztus Richards, G. – Wilson, J. (2003). „New Horizons in Independent Youth and Student Travel.” A Report for the International Student Travel Confederation (ISTC) and the Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS). Amszterdam, 2003 szeptember Szokolai, Zs. (2006). „A kulturális kínálat átalakítása az eredményes kulturális turizmusfejlesztési stratégia egyik alapvető feltétele.” Tanulmány (kézirat). Pécs, 2006. április 18. World Tourism Organization, ETC Research Group (2005). „City Tourism and Culture. The European Experience.” A Report produced for the Research Group of the European Travel Commission (ETC) and for the World Tourism Organization (WTO) by LAgroup & Interarts. Brüsszel, 2005 február Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Kh. (2002). Táboroztatók Országos Konferenciája (TOK) 2002. Konferenciakiadvány Internetes források, adatbázisok www.tourmis.info www.atlas-euro.org www.world-tourism.org