Kulcsszavak: építéstörténet, Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata, Marosvásárhely, barokk, Schmidt Pál, portrék

EME „MERT KÖNYVET LEHETNE ARRÓL ÍRNI SOKAT ... TSAK A’ MÍG ÉPITETT ÓLLY’ FÉNYES HÁZAKAT”

265

„MERT KÖNYVET LEHETNE ARRÓL ÍRNI SOKAT …TSAK A’ MÍG ÉPITETT ÓLLY’ FÉNYES HÁZAKAT”. WESSELÉNYI KATA MAROSVÁSÁRHELYI HÁZÁRÓL ORBÁN JÁNOS

Rhédey Zsigmondné báró Wesselényi Katát a művelődéstörténet könyvgyűjtőként és egyházpártolóként tartja számon. Tanulmányunk az építtetőt szeretné megismertetni: 18. századi marosvásárhelyi házának történetét vizsgálja. Ez ma a Teleki Téka együttesének része, Teleki Sámuel ennek bővítése révén alakította ki 1799–1802 között híres könyvtárát, de a ház már előzőleg is a Szent Miklós utcai városkép meghatározó eleme volt, 1778-ban a város legértékesebb ingatlanjai között tartották számon. Építési munkálatai 1775-ben kezdődtek, lakhatóvá 1778 táján vált. Az építkezés szervesen illeszkedik a kor helyi folyamataiba: az erdélyi arisztokraták a 18. század derekától egyre intenzívebben építkeztek a növekvő jelentőségű városban. Ez a folyamat jelentősen hozzájárult a marosvásárhelyi barokk építészet fejlődéséhez. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szűkszavú összeírások szerint Rhédeyné marosvásárhelyi otthonát már a hetvenes években tekintélyes mennyiségű „kép” ékesítette: egy 1777es jegyzék összesen 47 festményt vett számba, többségük portré lehetett. Java részük a házzal együtt Teleki Sámuel tulajdonába került, a Teleki Téka előterét díszítő portrégaléria magvát képezve. Kulcsszavak: építéstörténet, Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata, Marosvásárhely, barokk, Schmidt Pál, portrék

J

ól ismert tény, hogy Teleki Sámuel a felesége nagynénjétől, özvegy Rhédey Zsigmondné Wesselényi Katától örökölt ház bővítése révén építette ki 1799–1802 között híres könyvtárát, a Teleki Tékát. Tudnunk kell azonban, hogy a hajdani Szent Miklós és Fazekas utcák sarkán álló épület a világhírnevet biztosító toldás előtt is tisztes lakóháznak számított, önálló létezésének röpke két évtizede alatt a fejlődőfélben lévő Szent Miklós utcai városkép meghatározó eleme volt. Wesselényi Kata halotti versének szerzője ugyan kissé túloz az épület városbeli rangját illetően („Sok szép palotákkal most ékes e’ város, / De ez épülettel egy-is nints még páros”),1 de tény, hogy az 1778-as vásárhelyi összeírás szerint a város második legértékesebb polgári ingatlana volt az akkor vadonatúj épület.2 Könyvet írni róla, miként azt a címben idézett halotti vers3 szerzője sugallná, nem áll ugyan módunkban, de eddig nem kutatott levéltári források segítségével egy rövid tanulmány erejéig megpróbáljuk körvonalazni a ház építésének körülményeit.

1

„ …Mert Könyvet lehetne arról írni sokat, / Nem egyet úgy kettőt, még pedig nagyokat / Vitt véghez a’ Grófné minémü dolgokat / Tsak a’ míg épített ólly’ fényes Házakat. / Mellyeknek betse sok ezer-forint árros, / De a’ rá ment költség mégsem leve káros. Sok szép palotákkal most ékes e’ város, / De ez épülettel egy-is nints még páros” – hangzik a házra vonatkozó teljes passzus a halotti versből. VESSELÉNYI KATALIN ÚRASSZONY 1788. 2 Teleki József házát a Szent György utca sarkán 2500, a Rhédeynéét 2000 rajnai forintra becsülték. A nemesi jogállású telkek házait nem értékelték, ezek között pedig ekkor már ott volt a kvalitásban mindkettőt felülmúló Toldalagi-palota, ezért tekinthető túlzónak a halotti vers szófordulata. HÁZÖSSZEÍRÁS 1778, 64–65. Vö. ORBÁN 2009, 267. 3 VESSELÉNYI KATALIN ÚRASSZONY 1788.

EME 266

ORBÁN JÁNOS

Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata Wesselényi Kata (1735–1788) alakja lényegében Deé Nagy Anikó kutatásainak4 köszönhetően került az erdélyi művelődéstörténet nagyjai közé. Tanulmányai megvilágították tragédiákkal szegélyezett életútja mellett a könyvgyűjtő, a versírással is próbálkozó művelt úrnő, a református egyházközségeket és a korabeli oktatás fellegvárainak számító kollégiumokat nagylelkűen támogató arisztokrata mecénás arcélét is. A buzgó református nagyasszony egyházi ingóságok készítésében, adományozásában játszott szerepe is tisztábban áll előttünk az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően.5 Wesselényi Ferenc, Közép-Szolnok vármegye főispánja és Rhédey Zsuzsanna legidősebb gyermekeként 1735-ben született Hadadon. Ott nevelkedett testvéreivel, Máriával (mh. 1755) és Farkassal (1743–1811) együtt. Húgának, Máriának a leánya, iktári Bethlen Zsuzsanna lett a könyvtáralapító Teleki Sámuel felesége. Wesselényi Kata 1751-ben, tizenhat évesen kötött házasságot Rhédey Zsigmonddal, az Erdőszentgyörgyön birtokos Rhédey János (mh. 1686) unokájával, Rhédey Ferenc fiával.6 Mint láttuk, anyja szintén Rhédey leány volt, a házasságkötés így nem mellékesen alkalmat kínált különböző Rhédey-birtoktestek egyesítésére.7 Erre szükség is lehetett, hiszen, ha hihetünk a későbbi periratoknak, az ifjú feleség meglehetősen visszás állapotokat talált férje birtokain, házasságuk első éveit a rogyadozó erdőszentgyörgyi Rhédey-kúria helyett az anyjától örökölt házban voltak kénytelenek tölteni;8 majd férje és atyja (a hadadi építtető, Wesselényi Ferenc) pallérokat hozattak a romladozó kúria átépítéséhez (új fedelét azonban már ő rakatta fel özvegyen).9 Hatévi házasság után, 1758. február 13-án Rhédey Zsigmond elhunyt.10 A szomorú fordulat után Wesselényi Kata folytatta a zilált birtokügyek rendezését, a jószágok visszaperlését,11 miközben nagy gonddal nevelte egyetlen gyermeküket, a család ezen ágát fenntartani hivatott Rhédey Ferencet.12 A Marosvásárhelyen őrzött levéltári anyag szerint az özvegy a hatvanas-hetvenes években az erdőszentgyörgyi, malomfalvi, mártonfalvi, aranymezei, mezőszengyeli, veresegyházai, szászpénteki, homoródszentpáli, magyarkályáni birtokokat használta.13 4

DEÉ NAGY 1996; DEÉ NAGY 2008; DEÉ NAGY 2010. A Wesselényi Kata által adományozott úrasztali terítőkről Horváth Iringó írt tanulmányt. HORVÁTH 2007. 6 VESSELÉNYI KATALIN ÚRASSZONY 1788; CZAKÓ 1929, 9; DEÉ NAGY 2010. 7 Ez az „atyafiak közötti házasság” Rettegi György fantáziáját és vele együtt bizonyára a korabeli közvéleményt is kiemelten izgatta, emlékiratában többször feljegyezte a pletykát, mely szerint Wesselényi Katát anyja azért adta Rhédey Zsigmondhoz, hogy megmutassa, „Rhédey is veszen Wesselényi leányt” (mivel saját házasságát annak idején sokan rangon alulinak tartották). RETTEGI 1970, 226–228, 314–315. Wesselényi Kata ennél valamivel mitizáltabb képet őrzött saját házassága történetéről, eszerint az anyatársak már születése előtt megegyeztek sorsáról. DEÉ NAGY 2010, 147. 8 „…az én férjhez menésemkor én vittem haza az én férjemet az én anyám lak házaiban Erdő Szent Györgjön, nem lévén másutt is és ott is lakható hajlékunk, s mind ott is laktunk, míg Isten engemet reá nem segített, hogy építsek; az jószágok jövedelmeit én vittem többre, mert szőllőket, gyümölcseseket plántáltam, szántó, kaszáló helyeket irtattattam, malmokat, korcsomákat építettem, ezeknek végben vitelét sok magam kincsemmel, magam megszűkítésével való keresményemmel vittem véghez, bizony erre az jószág ereje elég nem lett volna.” Báró Wesselényi Katának maga reflexiói az gróf Rhédey Mihály úrral és lineájával való perfolyás dolgában. 1777. december 30. MVTELVARIA, Nr. 21, 78–87. 9 Az erdőszentgyörgyi jószág iránti reflexióim. 1774. MVTELVARIA, Nr. 20, 144–164. További értékes adatokat tartalmaz a régi erdőszentgyörgyi kastély 18. századi átépítéseire vonatkozóan. 10 Az erdőszentgyörgyi jószág iránti reflexióim. 1774. MVTELVARIA, Nr. 20, 147. 11 „…régi időtől fogva szerte széllyel sok labirinthusban lévő örökségeket jobb részint sok fáratságommal, költségemmel haza hoztam, az melyet az régiség olyan felejdékenységben tett volna, hogyha én öszve nem gyűjtöttem volna, még azt sem tudták volna, kitől keressék azon örökségeket”, mármint az őt perelő Rhédeyek. Lásd Wesselényi Katának maga reflexiói az gróf Rhédey Mihály úrral és lineájával való perfolyás dolgában. 1777. december 30. MVTELVARIA, Nr. 21, 83r. 12 DEÉ NAGY 2008, 41. 13 MVTELWESS passim. 5


267

A második tragédia 1770-ben következett be Rhédeyné életében: fia 14 éves és 8 hónapos korában himlőben elhunyt.14 Vele a család ezen ága kihalt, gyámi és gondnoki minőségének megszűnésével pedig a Rhédey-rokonság azonnal beperelte a férjére és fiára szállott családi birtokokért: a hetvenes éveket ez a per határozta meg az özvegy életében (a birtoktestek szétválasztását az anyja révén öröklött Rhédey-juss, valamint a férje birtokain eszközölt saját befektetései nehezítették).15 A per pontos kimenetelét nem áll szándékunkban és módunkban kutatni,16 mindenesetre úgy tűnik, hogy a Rhédeyek sikeresen pereltek: az özvegy örökösei a későbbiekben a marosvásárhelyi ház mellett csak két nagyobb birtokrész, Malomfalva és Erdőszentgyörgy tartozékain osztozhattak.17 Wesselényi Kata házai az Ebhát és Szent Miklós utcában Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata közvetlenül férje halála után, 1759-ben vásárolt először jószágot Marosvásárhelyen. 1759. május 23-án kelt polgári esküjének szövege szerint ez a Berekszászi Tüzes Mihály polgár feleségétől, Zilahi Borbarától vett civilis fundus még nem a Szent Miklós, hanem az Ebhát (később Kazinczy, ma Mihail Kogălniceanu) utcában volt.18 Az Ebhát utcai ház a hatvanas években és a hetvenes évek első felében folyamatosan szerepel tulajdonosa marosvásárhelyi számadásaiban: az özvegy kocsmát működtetett itt, és rendszeresen fizette érte a városnak a közterhek megváltásáért szedett redemptionis taxát.19 A hetvenes évek építéstörténeti forrásai még többször emlegetik, de az 1778-as általános marosvásárhelyi házösszeírás már nem tart számon az utcában házat az özvegy tulajdonában. A telek Ebhát utcán belüli pontos topográfiai behatárolását sajnos nem teszik lehetővé forrásaink. A Szent Miklós utcai ház számadásaiban azonban több ízben szerepelnek a „gróf Lázár ház”, valamint a „Siménfalvi uram” – bizonyára tehát a szomszédok – felől való kerítés javítására szánt deszkák, lécszegek. Az adat akkor nyer jelentőséget, ha figyelembe vesszük, hogy az 1778-as házösszeírás az Ebhát utcában az 517. számú ház szomszédaiként írta össze Lázár János nemes (516. szám) és Siménfavi János civilis (518. szám) házát.20 Bonyolítja a Wesselényi Kata marosvásárhelyi ingatlanjaira vonatkozó ismereteinket, hogy az 1778-as házösszeírás teljes egyértelműséggel az ő tulajdonaként tartja számon a Szent Miklós utcában Marosszék székházát keletről határoló, nemesi jogállású telket és házat is. Nem tudjuk, hogy kitől és mikor vásárolhatta, de marosvásárhelyi számadásaiban 1768-ban jelenik meg először bevételként a „nemes ház” lakója által fizetett 24 magyar forint lakbér; javítgatására a továbbiakban folyamatosan utalnak adatok. 1785-ben, a II. József-féle népszámlálás ívein még az özvegy tulajdonában szerepel, de közvetlenül ezután, az ívek korrekcióját követően már az újonnan létrehozott Küküllő vármegye székházához (korábban és később is Marosszék székháza) tartozó kocsmát tüntetik itt fel – az épület nyilván ekkortájt cserélhetett gazdát.21 A szóban forgó nemes fundus a mai Bolyai utca 7. szám alatti telekkel tűnik azonosíthatónak a városrész ekkoriban már viszonylag megbízhatóan kirajzolódó 14

DEÉ NAGY 2010, 155. A tragédiára a Wesselényi Kata által 1772-ben megújított veresegyházai (Mezőveresegyháza, Strugureni) református templom karzatfelirata is utal: TAGÁNYI–RÉTHY–POKOLY 1901, 93. További levéltári adat a gyermek halálára: Bukur János számadása 1771-ből. MVTELWESS 5A/10, 7v. 15 MVTELVARIA, Nr. 15, 19–22. passim. 16 A marosszéki Folytonos Tábláról a Királyi Táblához fellebbezett perben a Királyi Tábla 1778. február 16-án hozott ítéletet; a deliberatumra az özvegy egy 958 oldalas kötetben tette meg reflexióit. MVTELVARIA, Nr. 22. 17 Osztályos egyezség Teleki Sámuel és Wesselényi Farkas között. 1798. július 16. MVTELVARIA, Nr. 108. 18 AP, 1725/1772. Özvegy Berekszásziné Zilahi Borbarának 1769-ben egy, a Szent Király utcában férjével együtt épített, majd elzálogosított ház miatt volt pere a magisztrátus előtt. Lásd AP 560K/1760, 1336/1769. 19 MVTELWESS 5A, 1–15. passim. 20 Az 517. szám alatti telket Werestoi Pál örökösei bírták. Ebben az összefüggésben jelentőséggel bírhat az is, hogy 1778-ban az 515. szám alatti szomszéd a Szent Miklós utcában Rhédeynének telket eladó Finna Sámuel csizmadia volt. HÁZÖSSZEÍRÁS 1778, 62–63. 21 CONSCRIPTIO 1785, 9–10. csomó, 668. és 718. házszám.

EME 268

ORBÁN JÁNOS

topográfiai egységeinek sorában. Amennyiben így van, további levéltári kutatásoknak kell eldöntenie, hogy a ma rajta álló, emeletes, árkádos udvari tornácos, barokk jellegű épület köthető-e valamilyen mértékben Wesselényi Kata személyéhez, vagy pedig teljes egészében későbbi fejleménynek tekintendő. Építkezés a Szent Miklós és Fazekas utca sarkán Az említett két ház mellett a hetvenes évek első felében az özvegy tovább gyarapította ingatlanvagyonát a városban. A három egymás melletti telek megszerzése a Szent Miklós és Fazekas utcák sarkán arra utal, hogy a napjainkban a Teleki Téka épületébe foglalt, a korabeli helyi mérce szerint nagyméretűnek számító ház terve régebben érlelődhetett. A várossal 1783-ban kötött szerződés tanúsága szerint három, Sebestyén Dávid szenátortól, Zabolai Finna Sámuel csizmadiától, valamint Hegedűs János szíjgyártótól szerzett fundus ment át az özvegy tulajdonába.22 Az építtetői hajlamok nem voltak idegenek Wesselényi Kata családjától: apja Wesselényi Ferenc, a hadadi barokk kastély jól ismert megrendelője, ennek építése a teljes hatvanas éveket átfogta a család életében, és folytatódott az idős Wesselényi halála (1770) után is.23 Leánya, a férje halála után a gazdaságot energikusan kézbe vevő „férjfiúvá vált asszony” is továbbvitte ezt a családi hagyományt: az ötvenes-hatvanas években komoly munkálatok zajlottak Erdőszentgyörgyön, illetve Malomfalván,24 tehát a marosvásárhelyi építőtelep sem előzmény nélküli az özvegy életében. A Rhédey–Wesselényi-ház25 építésének menete a fennmaradt számadásokban tükröződik. Az építőanyagokat 1775 júniusában adták át a munkálatokat adminisztráló Nagy Mózesnek. A több százezer téglát (1777-ig 629 360 darabot használtak fel) néhány, a téglavetéssel vállalkozásszerűen foglalkozó marosvásárhelyi polgár (Buzási János, Gyulai Mihály, Olajos István, később Jakab János és Sós József) szállította már 1773-mal kezdődően. Az alapozásnak való köveket a malomfalvi birtokról hozatták. Mész 1775-ben már volt beoltva a Szent Miklós utcai és az Ebhát utcai telken, de a továbbiakban karácsonyfalvi, almási, dályai, jánosfalvi, keményfalvi, oklándi mészégetőktől is vásároltak 441 hordóval. A hiányzó faanyagot Korondon és helyben készültek beszerezni. A fedéshez szükséges 45000 lapos és 1000 kupás („gömböjég”) cserepet Erdőszentgyörgyön alkudták meg. A vasat Hunyadról szállították, homokot a Marosról fuvaroztak a hámos lovak és a bivalyszekerek.26 A munka valamikor 1775 késő tavaszán-nyarán kezdődhetett el. A számadás 1777 októberéig tart – tartalmát figyelembe véve az építkezés java része az eltelt csaknem két és fél esztendőben végbe is ment. Ez a kronológia tökéletesen egybevág a Deé Nagy Anikó által Wesselényi Kata kéziratos verseskönyvében felfedezett forrásértékű utalásokkal. Az 1778. január 1-én kelt újesztendei költemény bevezetőjében olvashatjuk: „Újj esztendői ének mellyet készitettem én báró Wesselényi Kata gróf Rhédei Sigmond úr özvegye az marosvásárhellyi Szent Miklós uttzában épített újj lakó mostani házamban 22

„Tisztelt méltóságos grófné assz[o]ny eő nagysága ezen a városon ab Anno 1775 rész szerént a Szent Miklós, rész szerént pedig a Fazekas uttzákban circumscribálva, úgymint egy felől M[aros]Vásárhellyi Roskoványi György eő kegyelme civilis fundussa, más felől az írt Fazekas uttza, harmadik felől civis Hegedűs szigyártó Josef, negyedik felől az ide való n[eme]s reformata ekkl[ézsi]a temető helyének egy része, ötödik felől pedig az írt Szent Miklós uttzában lakó egynéhány civisek reá rúgó civilis fundussai szomszédságokban, mostan is élő Sebestyén Dávid senator atyánkfia, zabolai csizmadia Finna Sámuel és Hegedűs szigyártó János ide való civisek eő kegyelmektől appropriált civilis fundusokon igen költséges házakat, s egyébféle eő nagysága szükségére meg kívántató kő épületeket egészen új fundamentumból rész szerént már fel is építtetett, rész szerint pedig építtését mai napigis continuallya, s nagy költséggel continuáltattya, ezen városnak nemcsak díszére, hanem sok tekintetekre nézve hasznára is és commodumára.” Szerződés. 1783. december 20. MOL P661, 14. csomó, 1783, 176–178. 23 B. NAGY 1970. 24 DEÉ NAGY 2010, 157–158. 25 Az épület megnevezése a szakirodalomban és a forrásokban változó: hol Rhédey-, hol Wesselényi-házként emlegetik. A magunk részéről a félreértések elkerülése végett a Rhédey–Wesselényi-ház összevonást javasoljuk. 26 A Szent Miklós utcában mostan építendő házhoz megkívántatandó materiálék. 1775. június 16. MVTELWESS 5A/13, 1r–5v; Nagy Mózes számadása. 1775. június 12. – 1776. június 12. MVTELWESS 5A/13, 7–14.


269

1778-dik esztendőre viradólag…”27 A verseskönyvben tehát 1777-ben befejeződött építkezésekre történik (most már a levéltári források által is megerősített) hivatkozás. Egy 1777 októberében felvett leltár a marosvásárhelyi (vélhetően már a Szent Miklós és Fazekas utcák sarkán lévő) háznál található „portékákat” adja a számtartó keze alá: az úrnő lakosztálya ebben gyakorlatilag már be van rendezve.28 A számadás fényt vet az építkezésen dolgozó mesterek kilétére is. Rhédeyné elsősorban a marosvásárhelyi barokk mesterkör tagjainak munkáját vette igénybe. Az építőtelepet nem meglepő módon az ekkor már Erdély-szerte tevékenykedő neves helyi német építőmester, a barokk Marosvásárhely születésében kulcsszerepet játszó Schmidt Pál (kb. 1732–1789) vezette,29 neve folyamatosan szerepel a mintegy két és fél évet átfogó számadások lapjain. Felbukkanása – városbeli keresettségét és tekintélyét, valamint a Wesselényi Kata és Teleki Sámuel családja közötti szoros rokoni kapcsolatot szem előtt tartva – szinte törvényszerűnek tekinthető (Schmidt a hetvenes években folyamatosan dolgozott a Telekiek sáromberki és gernyeszegi ágának). Az ácsmunkát egy Josef Rosenstingl nevű ácspallér irányította,30 vicepallérként több ízben Hantz György neve tűnik fel mellette.31 Rosenstingl ugyan teljesen új szereplője a marosvásárhelyi barokk történetének, Rhédeyné számára végzett munkái révén irányult rá először a figyelem, ez azonban máris hozott eredményeket: a jelek szerint a hetvenes évek végén sokat dolgozott a városban.32 A számadás a két asztalos egyikét, a marosvásárhelyi Henne Józsefet33 is név szerint említi.34 A lakatosmunka vonatkozásában 1775–1776-ban még csak a pince-

27

DEÉ NAGY 1997, 181–182. Az új hajlék motívuma mint az új esztendő párhuzama a továbbiakban többször visszatér: „Rá segítél engem ez újj hajlékomba / Újj esztendőm kezgyem újj vidámlásban.” Lásd még a 20. és 36. szakaszokat. Wesselényi Kata verseskönyve, I. MVTELKT, Thd. 99 – Ms. 268. 28 Nemes Marosvásárhely királyi városában lévő házamnál feltaláltató bonumaim… 1777. október 1. MVTELWESS 5A/15, 1–14. 29 Nagy Mózes számadása. 1776. június 12. – 1777. október 10. MVTELWESS 5A/14, passim; Nagy Mózes számadása. 1775. június 12.–1776. június 12. MVTELWESS 5A/13, passim. 30 Nagy Mózes számadása. 1775. június 12. – 1776. június 12. MVTELWESS 5A/13, 14r; Nagy Mózes számadása. 1776. június 12.–1777. október 10. MVTELWESS 5A/14, 7v. 31 Nagy Mózes számadása. 1775. június 12.–1776. június 12. MVTELWESS 5A/13, 12r; Nagy Mózes számadása. 1776. június 12. – 1777. október 10. MVTELWESS 5A/14, 7v. 32 Rosenstingl (Rosinstingl), Josef ácspallér. Marosvásárhelyi polgár. 1778-ban a Szent Miklós utcában bír egy szerény, 60 német forintot érő házat (HÁZÖSSZEÍRÁS 1778, 72–73). Több pere van a magisztrátus előtt. 1779ben Patrubán Antal pereli egy bunda áráért, a forrás szerint ekkoriban már többfelé el volt adósodva (AP 2574B/1779). 1776. november 2-án a radnóti udvarbíróval, kendői Kováts Imrével szerződik „bizonyos épületek felállítása végett”, fel is vesz előlegként 20 császári aranyat, de arrafelé sem néz, így 1778-ban az udvarbíró kénytelen a városi tanács elé idézni (AP 2410/1778). 1778-ban Korda György új marosvásárhelyi házán dolgozik embereivel: itt Fitzi Jankó, gróf Kemény Farkas vásárhelyi cigányjobbágya szállított számára vaskapcsokat, léc- és zsindelyszeget, a szegek mennyiségére nézve azonban legényei segítségével rendszeresen becsapta a német pallért. Az ügy a keletkezett per május 8-án kelt tanúvallatásából bontakozik ki részletesen. Innen derül ki az is, hogy 1778-ban, a pallér beteg lévén, András és Tamás nevű (a fenti ügyben érintett) korhely legényeit dolgoztatta Jakab János civilis házának új fedelén. 1778-ban Baló Antal, Béla István és Moses György házain, valamint gróf Lázár János marosszentannai épületein is Rosenstingl dolgozott (AP 2425C/1779). 33 Sajnos a számadás alapján eldönthetetlen, hogy idősebb vagy ifjabb Henne Józsefről van szó, közöljük tehát mindkettő eddig feltárt életrajzi adatait. Id. Henne József asztalos 1756-ban állt be mesterként a céhbe (ASZTCÉHKÖNYV, 19r). A hatvanas-hetvenes években esküvői tanúként és keresztapaként sűrűn szerepel a katolikus anyakönyvben. Felesége Vogl Erzsébet. Joáchim nevű fiuk 1761-ben, 4 naposan halt meg (KATANY II, 45r, 46v, 80v). A cigánymezei földosztás irataiban az 1780-as évek elején telekre jogosulatlannak ítélik (az indoklás: „senex decrepitus, gulae deditus, raro sobrius”). Az iszákosság régebbi szokásai közé tartozhatott: 1759-ben Siménfalvi János táblai ügyvéd új házában vállalta fel az épületasztalosi munkát, de a megrendelő 1760-ban panaszkodott, hogy „szegődött munkáját közélt sem végezte el mindeddig, mert maga a kortsomákot járván, kivált a házaknak padlási körül csak valami hitván gyermekekkel dolgoztatott, s vesztegette deszkáimot…” (AP 560M/1760). 1783 januárjában halt meg (KATANY III, 155v). Fia, ifj. Henne József 1763. március 24-én szegődött inasnak apjához; október 2-án fel is szabadult és legénnyé avatták; 1774-től mester (ASZTCÉHKÖNYV, 32r, 48v, 19v). Az 1785–1787-es népszámlálás idején 33 éves, katolikus, polgárjoggal rendelkezett. Felesége Anna, gyermekei József, János, Ferenc és Borbara. 1786 májusától gr. Lázár Éva

EME 270

ORBÁN JÁNOS

ablakokra felszerelt 19 rostélyról esik szó, a „német lakatos” Marosvásárhelyen elkészített egy utólag elbontott cifra virágos, valamint egy sima rostélyt.35 A munka java része azonban egy meg nem nevezett ebesfalvi (erzsébetvárosi) lakatosra hárult 1776–1777-ben: ő szállította a földszint és az emelet ablakrostélyait, a különféle borított és táblás zárakat (ide értve a „forgó grátits [ti. grádics] és kitsin árnyék szék ajtajára való borított zárt”, a „falban és ajtó mellyékekben levő almáriumok ajtajába” felszerelt 15 zárt), valamint az összesen 1010 darab különféle, „virágos”, illetve „angliai” sarkakból álló ablakvasalatot.36 Kilétét a számadás nem fedi fel, azonos lehet az ez idő tájt épülő református kollégium auditóriumának forrásanyagában szintén név nélkül emlegetett ebesfalvi lakatossal.37 Az építkezés java része 1777-ig ugyan lejárt, de bizonyos adatok szerint még a nyolcvanas évek első felében is zajlott: a várossal 1783-ban kötött szerződés legalábbis folyamatban lévő munkálatokat sejtet, eszerint az özvegy háza építését „mai napig is continuállya, s nagy költséggel continuáltattya”.38 Wesselényi Kata 1781. december 31-én írt versében is többször előfordul az új ház és az építkezés motívuma, talán nem véletlenül.39 A másnap, 1782. január 1-én kelt ének bevezetője is az új lakást hangsúlyozza: „Marosvásárhelyt Szent Miklós uttzában épült újj házaimnak második tractusában lakásomnak legelső ujj esztendeit kezdeném, az én Istenem volt nékem, valamint mindenekben, úgy szintén ezen újj hajlékomnak építésének segedelme.”40 Ha hihetünk az idézett forrás szóhasználatának, Wesselényi Kata 1781–1782-től lakott az épületben. A ház utáni kötelezettségeit 1783-ban rendezte a város felé. Visszamenőleg kifizette 1777-ig a közmunkák és egyéb terhek megváltásáért a polgári telkeket bíró nemesekre kirótt, évi 15 magyar forint redemptionis taxát; a jövőre nézve pedig (a fizetéstől általában húzódozó, adómentességükre alaptalanul hivatkozó főúri háztulajdonosok többségével ellentétben) rangjához illő nagyvonalúságot tanúsított: 500 magyar forintot helyezett el a városi pénztárban körmöci aranyban, melynek évi kamatait élete végéig a redemptionis taxa fizetésére rendelte.41 Jól érzékelhető tehát, hogy Rhédeyné a hatvanas-hetvenes években következetesen törekedett arra, hogy Marosvásárhelyen házat szerezzen, s e törekvése teljesedett ki a hetvenes évek derekán a Szent Miklós és Fazekas utcák sarkán végbement, viszonylag nagy építkezésben. Joggal kérdezhető, hogy milyen egyéni megfontolások és általános korabeli tendenciák motiválhatták. Alapvető szempont lehetett a városnak a vidéki birtokaihoz való közelsége: akár a malomfalvi kúriát, akár az erdőszentgyörgyi birtokközpontot tekintjük, a legközelebbi város Marosvásárhely volt, a század derekától egyre

házában lakott, legényei ekkor a boroszlói Perlink Károly, valamint az ausztriai Ernstbrunnból származó Elias Huber (CONSCRIPTIO 1785, 11. csomó, 21). 1792 decemberében hunyt el (KATANY III, 165v). 34 Nagy Mózes számadása. 1776. június 12. – 1777. október 10. MVTELWESS 5A/14, 11v. 35 Nagy Mózes számadása. 1775. június 12. – 1776. június 12. MVTELWESS 5A/13, 10v, 11r, 14r; Nagy Mózes számadása. 1776. június 12. – 1777. október 10. MVTELWESS 5A/14, 9r–v. A hetvenes évek derekának két keresett német mestere, Mitzler Jakab és Spanner József közül lehet valamelyikről szó. 36 A lakatos összesen 1719 ablakvasalatot szállított le, ebből 1010-et használtak fel a számadás lezárultáig. A számadás a legnagyobb aprólékossággal különíti el a különféle vasalat-elemeket: az alsó traktusra való virágos sarkakat, ezeknek a tokba járó részét, az ezekhez szükséges „szegelet pántokat”, gombokat, pléheket, fordítókat, valamint a felső traktus ablakaira való virágos és angliai sarkokat. Lásd Nagy Mózes számadása. 1776. június 12.–1777. október 10. MVTELWESS 5A/14, 9r–10r. 37 ORBÁN 2007, 262, 66. lábjegyzet. 38 Lásd 22. lábjegyzet. 39 A bevezetőben: „Marosvásárhellyen a’ Szent Miklós uttzában épült házaimnak második tractusában lévő lakó hajlékomban készítettem ezen hálaadásomnak énekét” (DEÉ NAGY 1997, 182), majd a versben „Rá segítél, hogy én ideig való / Lakásomra való hajlékom / Fel építhesem.” Wesselényi Kata verseskönyve, II. MVTELKT, Thd. 100–Ms 268. 40 Az új hajlék és az emelet motívuma a versben is visszatér: „Rá segítettél / Épület hajlékimnak, / Felső részével, / Légyen lakásom / És mulatásom.” Wesselényi Kata verseskönyve, II. MVTELKT, Thd. 100 – Ms. 268. 41 Lásd 22. lábjegyzet.


271

nyilvánvalóbb centrum-szereppel, élénkülő társadalmi, gazdasági és kulturális élettel.42 Felértékelődhetett a város Rhédeyné szemében amiatt is, hogy a hatvanas években fia már az itteni református kollégiumban tanult – ez annak ellenére jelentős tényező, hogy a kis Rhédey Ferenc a kor erdélyi szokásainak megfelelően diáktársaival együtt a kollégium kamráiban lakott.43 A férje jószágaival együtt örökölt zűrzavaros birtokügyek, fia halála után pedig a Rhédeyekkel való osztozás hosszadalmas pereskedésre kényszerítették az özvegyet: ez a körülmény is szükségessé tehette jelenlétét Marosvásárhelyen, az erdélyi Királyi Tábla székvárosában. Végül, de nem utolsósorban úgy tűnik, hogy a Szent Miklós és Fazekas utca sarkán építendő házra vonatkozó tervek körvonalazódása egybeesik fia halálának tragédiájával: az özvegy számára ezt követően egyértelmű lehetett, hogy a férje révén használt birtokok java részéről előbb-utóbb le kell mondania a Rhédey-atyafiság javára. Saját maga, illetve oldalági örökösei érdekeit tekintve is alapvető fontosságú volt tehát, hogy a még keze alatt lévő és tulajdonképpen általa felvirágoztatott Rhédey-birtokok jövedelmeit minél nagyobb arányban forgassa vissza saját szerzeményű javakba – a nagyszabású marosvásárhelyi építkezés kiváló eszközét jelenthette ennek. Wesselényi Kata marosvásárhelyi építkezése egyébként szervesen illeszkedik a 18. század második felének helyi építészeti folyamataiba: az erdélyi arisztokraták a század derekától kezdve egyre sűrűbben vásároltak telkeket a növekvő jelentőségű városban, s ezeken egyre-másra épültek vagy öltöttek új, barokk köntöst lakóházaik. A folyamat nyitányának 1759-től a legszebb erdélyi barokk városi paloták között számon tartott Toldalagi-palota építése tekinthető. Gróf Földvári Ferenc ma már nem álló háza a Poklos utca nyugati során 1764-től emelkedett;44 Teleki László 1763–1768 között alakíttatta át a Szent György és Szent Király utcák sarkán vásárolt ódon lakóházat.45 Az özvegy Kendeffy Elekné Bethlen Krisztina által építtetett Kendeffy-palota 1789-es emléktáblát őriz. Wesselényi Kata 1788-ban halt meg. Halála után sokáig eldöntetlen volt, hogy Wesselényi Farkas leszármazottai vagy pedig Bethlen Zsuzsanna örökli-e a házat,46 amely végül az utóbbi és férje, Teleki Sámuel tulajdonába került. Az 1790-es években szóbeli megegyezés alapján ugyan már használták az épületet,47 karbantartására is folyamatosan költöttek,48 de a tulajdonjog kérdése végérvényesen csak 1798-ban, már Bethlen Zsuzsanna halálát követően rendeződött.49 A ház az özvegy halála után keletkezett forrásokban rossz, gyenge állagú épületként jelenik meg. Teleki Sámuel 1788-ban úgy tünteti fel az osztozkodás ügyében Wesselényi Farkashoz írt levelében az alig néhány éves ingatlant, 42

Vö. ORBÁN 2009. Kamrájának berendezéséről 1764-ből maradt fenn összeírás: Inventárium. 1764. március 16. – december 31. MVTELWESS 5A/4, 7v. 44 ORBÁN 2009, 265. 45 BIRÓ 1938, 135–136. 46 DEÉ NAGY 1997, 181–182. 47 Wesselényi Farkas cserében a malomfalvi kúriát birtokolhatta hasonló módon. Bethlen Zsuzsanna Teleki Sámuelhez, Marosvásárhely, 1797. június 3. Közli DEÉ NAGY 1997, 332. 48 1791-ben 108 magyar forintot költöttek a ház renoválására (MOL, P661, 18. csomó, 1791, 220). 1794–1795-ben Lipcsai („Liptsaji”) Mihály kőműves, Joseph Jäger pléhes, Müncher Vilmos asztalos és Borbély Miklós lakatos dolgozott az épületben. (Lásd Jäger szerződése. 1794. március 28. Müncher számlája. 1794. április 22. Borbély számlája. 1794. június 28. MOL P661, 21. csomó, 1794, 161, 160, 128.) Jäger 25 rajnai forintért a ház frontjának megpléhezését vállalta, az alkura Lipcsai kőművespallér jelenlétében került sor – 1795-ben utóbbi igazította a prefektusi házat ugyanitt (MOL P661, 21. csomó, 1795, 10). 49 A Wesselényi Kata halálát követő osztozkodás során egy adott ponton úgy tűnt, hogy a házat kétfelé fogják osztani, s fele részét külön meg kell majd váltani Telekinek – hogy nem így történt, az a Gyujtó Sándor jogi ügyintéző érdeme. Wesselényi Farkas ragaszkodott ahhoz, hogy ne csak az épület, hanem a telek is kétfelé osztódjon. A telekviszonyokat jól ismerő Gyujtó ebbe csak azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a kancelláré az 1795-ben vásárolt szomszédos keleti telke melletti félrész legyen. A telek felmérése után derült ki, hogy Wesselényinek így alig egy ösvénynyi bejárata maradt volna a házhoz. A kedvező helyzetet kihasználva lehetett úgy megegyezni, hogy a telek a házzal együtt a Teleki Sámuel tulajdonába kerüljön. A későbbiekben a maradék kert- és épületrészeket is sikerült elcserélni Wesselényitől. TSZLVT, III. 1243–1247. 43

EME 272

ORBÁN JÁNOS

mint amely annyira rossz, hogy „felit sem éri annak, a mennyiben került”. Minthogy rossz állapota miatt elosztása nem lett volna gazdaságos, és birtokai központjához, Sáromberkéhez is közel volt, hajlandónak mutatkozott az egész ház átvételére.50 Nem tudjuk, mekkora lehetett szavainak valóságtartalma – értékelését az érlelődő könyvtáralapítási tervek megvalósítására kiszemelt épület megszerzésének vágya is motiválhatta. Tény viszont, hogy tíz év múlva, a könyvtárépítés előkészítése idején még mindig gondot okozott tulajdonosainak az épület rossz állaga.51 Alaprajz, funkciók, berendezés A bécsi Ernest Koch által a könyvtárszárnyhoz készített 1797-es tervrajz tulajdonképpen tartalmazza a régi Rhédey–Wesselényi szárny felmérési rajzát is (1. tábla),52 így az épület alaprajzi elrendezésének értékes forrása, habár hitelessége több részletét illetően is kétséges (az építész nem ismerte személyesen a helyszínt). Főhomlokzata eszerint héttengelyes volt, a kapu a nyugatról számolt ötödik tengelyben nyílt. A Fazekas utca hosszában hátranyúló szárny udvari homlokzata előtt már ott húzódott az árkádos tornác is, de a szárny végében lévő lépcső ekkor még az udvarról és nem a földszinti árkádok alól indult. Az épületben valahol „áltán” (erkély) is volt, elbontását 1796-ban említik.53 Fontos információkat árul el az alaprajzról az az 1796-os helyszínrajz, melyre a bécsi tervező munkájához volt szükség, ezért külön kikötötték a mérések pontosságát (2. tábla).54 A rajz tisztázatát 1796. február 26-án küldték fel Telekinek Bécsbe. Eszerint az alaprajz nem volt szabályos L alakú: a kaputól keletre található, 6,26 méter (3 öl 22 hüvelyk) széles épületrész a Roskoványi-féle telek felőli oldalon 20,92 méter (11 öl és 3 hüvelyk) hosszan nyúlt hátra az udvar felé, a kapualj 15 méteres (7 öl és 5 ½ láb) mélységét tehát csaknem 6 méterrel haladta meg. Ennek a beugró épületrésznek a sarkai a felmérés szerint nem voltak derékszögűek: belső, nyugati oldalán a fal hosszát mintegy 0,70 méterrel rövidebbnek mérték.55 A helyszínrajz ismeretében válik érthetővé a Teleki Sámuel és felesége közötti levélváltás egyik problémája is: „Még ez is egy kevés baj lesz, és talám káros is lenne az épületnek, ha az grádicsot el rontanák és messzebb is tennék, mert felette messze esnék az kapu alatt hidegben azon az hosszú gangon járni” – írta 1797-ben Bethlen Zsuzsanna.56 „Lehetetlen pedig tisztességesen és szükséges Commoditással épitteni, és használhatóvá tenni azt az épületet, ha a mostani garadics, és buda el-nem vonatik. Eleget törtem Bécsben is a pallérral együtt a fejemet rajta. A garadicsra vivő Gangon pedig nem leszen alkalmatlan a járás, mert Zug nem leszen benne” – érkezett rá a férj válasza.57 Nem kizárt, hogy itt az említett beugró épületrész lebontását vitathatták a házastársak, mely nagy valószínűséggel lépcsőházat és mellékhelyiséget foglalhatott magába. A gang után következő földszinti főhomlokzati helyiségben kocsma működött, legalábbis erre következtethetünk a helyszínrajz „fogadó” jelöléséből. 50

Teleki Sámuel Wesselényi Farkashoz. Bécs, 1788. február 8. TSZLVT, Ia 275. „Mind az sáromberki házat belölről, mind ezt az szép nagy házat kívül-belöl el fogott az pusztaság és romlás, én nem látom, hogy ezen az házon mit reparaltanak, csak éppen hogy az áltánt el szedték, és annak helyit bé fejéritették. Az fedél alatt való házak falai is meg gyengültenek, azokat jó is volna tavasszal le szedetni, mert csak az szobák teteit nyomja. Az … udvaron lévő hátulsó épületek is romlásban vagynak…” Bethlen Zsuzsanna Teleki Sámuelhez. Marosvásárhely, 1796. november 11. MOL P661, 46. csomó, 3072 (2907). 52 TSZLVT, II. 695-2. 50 x 34,5 cm 53 Lásd az előző lábjegyzetet. 54 MOL P661, 22. csomó, 1796, 82. „Ezen mértéket olyan accuratioval kell meg tenni, hogy egy tzólt sem hibázzon, mert a delineatio hibásson fog esni. Melyre nézve igen jónak tartom kőmíves p[allér] Lipsait elhívatni, megmondván a mérésnek az okát, úgy accurate meg fogja mérni.” (Bedets János kézírása.) Hátlapján: „Ennek párja Mlgs. Groff Uram ő Exjának Bétsbe fel küldettetett. 26. Febr. 796.” 55 A „fogadó” hosszúságát illetően kétféle adatot tartalmaz a helyszínrajz: „Ezen épületnek hossza a csengettyűig öll No. 11, 3 tzoll” – olvashatjuk; emellé a „belől No. 10 és 4 such” feliratot szúrták be. 56 Bethlen Zsuzsanna Teleki Sámuelhez. Hely és idő nélkül (1797. május). MOL P661, 46. csomó, 3054 (2954). 57 Teleki Sámuel Bethlen Zsuzsannához. Nagyvárad, 1797. június 9. MOL P661, 46. csomó, 2681. 51


273

A ház alaprajzi kiosztása a könyvtárépítés során később részben megváltozott. A belső terek átalakítást megelőző helyzetéről, funkcióiról a kilencvenes években felvett leltárak és az Ernest Kochféle tervrajz együttes vizsgálata alapján alkothatunk némi fogalmat.58 A leltárak ugyan már a Telekiék által használt épület funkcióit rögzítik, de közük van még bizonyára a néhány évvel korábbi állapotokhoz. Az emeleten két előszoba és a vendégszoba számbavételével kezdődnek, ezek után következik a palota. A vendégszoba minden bizonnyal a főhomlokzati oldal legkeletibb helyiségével azonos, a palota bizonyára az ezután következő hosszú, háromablakos főhomlokzati terem lehetett, az előszobák pedig az előttük nyíló két keskeny előtérrel lehetnek azonosak. A továbbiakban a nappali ház és a hálószoba összeírása következik: ezek a termek a délnyugati sarokszobával, illetve az utána következő kétablakos helyiséggel azonosíthatók; Koch terve jól láthatóan előírta ezek egybebontását, de erre úgy tűnik, nem került sor, hiszen a kiosztás itt napjainkban is a 18. századi helyzetet tükrözi.59 Az 1796-os inventárium hátrafelé haladva a bibliothéca, a leányok háza, a vendég ház, a hosszú ház, a konyha, a legények háza, a téli konyha és a sütő ház összeírásával folytatódik (az 1797-es leltár említi még a háló ház, valamint a leányok háza mellett lévő két boltot is). A továbbiakban – a tisztek szállása, az alsó hosszú ház, a volt számtartó ház, valamint az alsó vasas bolt számbavételekor – már az „alsó Stock”, a földszint helyiségeiben található ingóságokat írták össze a leltározók.60 A könyvtárépítéssel kialakuló mai épület megőrzött néhány, Wesselényi Kata korából származó faragott kő elemet is. Az első a pincelejárat utáni udvarra néző dongaboltozatos terem és az ebből nyíló, két csehsüvegboltszakasszal fedett helyiség közötti ajtó mészkő kerete. A füles kialakítású, rovátkolt szélű keretet a csehsüvegboltozatos helyiség felőli oldalon helyezték be, két lábazati résszel kialakított szárkőből és egy szemöldökkőből tevődik össze.61 Barokkosan ívelt szemöldökére a Wesselényiek címerállata, a koronás sellő került, két oldalára az építtető monogramját vésték: B(aro) H(adadi) • V(esselényi) K(ata). A sellő liliomot tartó jobb keze már a szállítás-behelyezés során letörhetett, így vakolatból és stukkóból egészítették ki (3. tábla).62 Hasonló szemöldökkő maradt fenn az 1769-től épülő sáromberki kastély északi szárnyának egyik ajtónyílásában. A második kőkeret a pincelejáratot követő második dongaboltozatos terem és a mögötte lévő, két csehsüveg-boltszakasszal fedett kis helyiség között található (az utóbbi felőli oldalon). Az egyenes záródású keretet lábazati résszel alakították ki, külső peremén egyszerű vájat szalad körbe, szemöldökébe a B: W: K: monogramot vésték. A harmadik kőkeret jól látható helyen, a második kapualjból (napjainkban Bolyai emlékszoba) a hajdani könyvtárosi lakosztály, illetve olvasóterem előtti folyosóra vezető ajtóban található. Kialakítása megegyezik az előzőével: egyenes záródású, külső szegélyét szerény vájat emeli ki, a szemöldökkőre pedig a 18. századi építtetőre utaló

58

1796k esztendőben november és december holnapokban… MOL P661, 22. csomó, 1796, 2–10 (lásd a függelékben); Anno 1797. diebus 8bris néhai méltóságos gróf Teleki Sámuelné … halála után a marosvásárhelyi háznál inventáltatott… MOL, P661, 22. csomó, 1797, 338–344. Utóbbi kötött, iktatatlan eredetijét a Teleki Téka levéltára őrzi. 59 Talán ezekre a helyiségekre vagy környékükre vonatkoznak a következő passzusok Teleki Sámuel és felesége levelezésében: „Az nappali ház ha öszve szakad az háló házzal egy kisség formátlannak tettzik, mert keskeny és felette hosszú kolbász lesz.” Bethlen Zsuzsnna Teleki Sámuelhez. Marosvásárhely, 1797. május 27. MOL P661, 46. csomó, 3053 (2938); „A nappali házad Vásárhelyen nem lehet szélesebb, hanem csak kolbász forma, ha az egész épületnek derekát alól-fellyül másképpen nem csináljuk, a pedig igen kölcséges volna.” Teleki Sámuel Bethlen Zsuzsannához, Nagyvárad, 1797. június 5. MOL P 661, 46. csomó, 2680. 60 Ekkoriban néhány földszinti helyiséget a Bécsben tartózkodó tulajdonosok bérbe is adtak. Bethlen Zsuzsanna Teleki Sámuelhez. Sáromberke, 1797. április 29. MOL P661, 46. csomó, 3084 (2899). 61 Az elemek mintázata nem illeszkedik mindenhol: a szemöldökkő két szélén, a füleknél a rovátkolt szegély nem fordul le és nem kapcsolódik össze a szárak hasonló díszítésével. 62 A közelmúltban befejezett, teljes vakolateltávolítással járó restaurálás során ez is elpusztult.

EME 274

ORBÁN JÁNOS

monogramot (B: W: K) véstek. Elhelyezése biztosan másodlagos – a tárgyalt épületrész és ajtónyílás Wesselényi Kata idején még nem létezett.63 A hajdani berendezés kapcsán fontos elmondani, hogy a szűkszavú összeírások szerint Rhédeyné marosvásárhelyi otthonát már a hetvenes években tekintélyes mennyiségű „kép” ékesítette: egy 1777es jegyzék a palota termében 14 nagyobb és 7 kisebb képet, a nappali házban 10 nagyobb és 10 kisebb kép mellett Mária Terézia és II. József portréját, a hálóházban pedig 4 nagy, falon függő képet vett számba.64 A leltárkészítő sajnos nem fordított gondot azonosításukra, de a 47 tétel számottevő része bizonyára portré lehetett. A portrégalériák iránti érdeklődést (a portrék egy részével együtt) a családi hajlékból hozhatta magával Wesselényi Kata: egy 1772-es leltárában 19 darab, elhunyt szülei tulajdonát képező és az örökösök közötti osztályra váró, név szerint azonosított portrét tartott számon: „…falra való rámás vászonyra festett képek, úgymint: 1. Wesselényi Ferentz úr 2. Wesselényi Ferentzné asszonyom 3. Wesselényi Ferentz, az palatinus 4. Bánffi Susánna 5. Gyulai Ferentz úr 6. és az felesége 7. és az Ferentz fiak 8. Carolus 9. Carolusné 10. Mária Therésia 11. Mária Therésia 12. Franciscus 13. Franciscus 14. Josephus 15. Apaffi Mihály 16. Rhédey Ferentz 17. Wesselényi Kata asszony 18. G. Bethen Susánna 19. Eugenius. Ezen képeknek kilenc számja aviticumok.”65 Ezeknek a portréknak java része a marosvásárhelyi házba, később pedig azzal együtt Teleki Sámuel és felesége tulajdonába került. A ház két 1794-es leltára tíz, kimondottan az özvegy tulajdonából származó portrét vett számba: Mária Terézia és II. József mellett Wesselényi Ferenc palatinus, Wesselényi Ferenc és felesége Rhédey Zsuzsanna, Rhédey Zsigmondné és fia, Rhédey Ferenc, Lázár János, valamint a kancellár gyermekei, Domokos és Mária portréját.66 Mindez azért lényeges, mert tulajdonképpen ezek a Rhédeynétől örökölt képek képezték a 19. században a Teleki Téka előterét díszítő portrégaléria magvát.67 1815-ben még dokumentálhatóan az épületben volt Wesselényi Kata fiának, Rhédey Ferencnek egy gyermekkori képe is.68

63

Sajnos eldöntetlenül maradó kérdés, hogy az 1775-től épülő házba foglaltak-e bele korábbi épületrészeket. A várossal kötött szerződés „egészen új fundamentumból” emelt épületről beszél. Ettől függetlenül a Fazekas utca felőli traktus saroktól számolt negyedik helyisége alatt a pincében található két egymást metsző, felszámolt lejárat (egy egyenes karú lépcső, illetve egy egyértelműen belső lejáratként működő csigalépcső), a földszint szabálytalan alaprajzi szerkezete, valamint a pince kiterjedése felvethet periodizációs kérdéseket. Annál is inkább, mert az építkezés forrásanyaga már emleget egy „forgó grátits”-ot, amely könnyen lehet azonos az imént említett felszámolt csigalépcsővel. Az épületben a 2009-es felújítás során rajtaütésszerűen zajló teljes vakolateltávolítás és újravakolás idején mindenesetre nem sikerült egyértelműen korábbi fázisra utaló falelválásokat megfigyelnünk, az esetleges korábbi épületben azonban az emeletráépítés mindenképpen komoly falerősítésekkel, köpenyezésekkel, újraboltozásokkal járhatott. 64 Nemes Marosvásárhely királyi városában lévő házamnál feltaláltató bonumaim… 1777. október 1. MVTELWESS 5A/15, 12v. 65 Wesselényi Kata kidolgozott munkája arról, hogy apja és anyja ingó és ingatlan javaiból miket és hol tudhat lenni… 1772. április 8. MVTELVARIA, Nr. 19, 104. Nem kizárt, hogy a listán szereplő Apafi Mihály és „Eugenius” Bethlen Zsuzsanna révén a sáromberki kastélyba került, és ezek szerepelnek a nyolcvanas évek kastélyleltáraiban. 66 Marosvásárhellyre Szebenből hozatott portékák specificatioja. 1794 április. MOL P661, 20. csomó, 1794, 1–2; Marosvásárhellyen és Sáromberkén találtatott némely mobiliák Specificatioja. 1794. április. MOL P661, 20. csomó, 1794, 94–97. 67 CLAUSER 1940, 9–14. 68 Erről egy Teleki Sámuel és fia, Ferenc közötti levélváltásból értesülünk: „…amely képet pedig a magad gyermekkori képednek gondolsz, nem a te képed, mert gyermekkorodban nem is voltál lefestve, hanem a szegény Rhédey Ferencznek, Rhédey Sigmond fiának gyermekkori képe” – ábrándítja ki fiát a kancellár. Teleki Sámuel Teleki Ferenchez. Bécs, 1815. szeptember 22. KVÁLVT, TELSBLVT, 895. csomó, 19. Rhédey Ferenc egy portréja jelenleg a Kolozsvári Művészeti Múzeum gyűjteményében található. Lásd SABĂU 2005, 353, 601.


275

FÜGGELÉK Az egykori Rhédey–Wesselényi-ház leltára, 179669 MOL P 661, 22. csomó, 1796, 2–10. [2r] 1796k esztendőben november és december holnapokban méltóságos R[ómai] Sz[ent] Bir[odalombéli] gróf széki Teleki Sámuel udvari Cancellarius úr ő excellentiája M[aros]vásárhelyen Sz[ent] Miklós utzabeli házainál lévő mobileinak a méltóságos grófné asszony ő excellentiája70 jelenlétében szám szerint lett feljegyzése A Forr Tzimmerbe71 1. Egy ebédlő asztal ...........................................................................................................................1. 2. Egy festett víz tartó pohárszék ......................................................................................................1. 3. Egy bor hűtő réz medentze ............................................................................................................1. 4. Egy egyes bőrös szék, néhai gróf Rédeinétől maradott..................................................................1. 5. Két vízhordó legély72 ......................................................................................................................2. 6. Egy üveglámpás .............................................................................................................................1. 7. Egy ház seprő kefe .........................................................................................................................1. A belső For Tzim[m]erbe 1. Két ágyfa ........................................................................................................................................2. 2. Egy bőrös szék, néhai gr[óf] Rhédeynéről maradott ......................................................................1. 3. Két poltzos, fa fogú, festett fogas...................................................................................................2. 4. Egy köntös aggató, vas fogú, festett fogas .....................................................................................1. A vendég73 szobáb[a] 1. Egy Sárdról hozott, veress krádlis74 kanabé [!] ..............................................................................1. 2. Ahoz való egyes székek .................................................................................................................7. 3. Egy kecske lábú, bőrös közepű, Szebenből hozott asztal...............................................................1. 4. Hasonló kecske lábú, rakott asztal..................................................................................................1. 5. Két fenyő ágyfa ..............................................................................................................................2. 6. Egy mosdó edénynek való asztal....................................................................................................1. 7. Egy mosdó ón tál............................................................................................................................1. 8. Két pökő edény...............................................................................................................................2. 9. [2v] Egy vas kalan..........................................................................................................................1. 10. Három vas fogú, köntöstartó fogas...............................................................................................3. 11. Egy boros pohár ...........................................................................................................................1.

69

A leltár 24 fűzött lapból áll. A teleírt lapokat az iratot magába foglaló levéltári csomó rendjén 2-től 16-ig számozták, 9 lap üresen maradt. Szerkezete kéthasábos – ezt átírásunkban nem érzékeltettük, hiszen a második, megjegyzéseknek szánt hasáb általában üresen maradt. Néha ide írták be a tárgyak származási helyét, ilyenkor ezt kerek zárójelben tüntettük fel a leírás után. Átírásunkban igyekeztünk megőrizni a szöveg eredeti jellegét, de törekednünk kellett annak olvashatóvá tételére is. Ezért az általában következetlenül használt magán-, illetve mássalhangzó-hosszúságot, valamint a kis- és nagy kezdőbetűket a mai helyesírás szerint jelöltük. A gj, lj, nj, ts betűket gy, ly, ny, cs betűkként írtuk át. A külön írt összetett szavakat, igekötőket egybeírtuk ott, ahol ez nem zavarta az értelmezést; a szöveget jelentés szerint központoztuk ott, ahol félreérthetetlenül értelmezhető volt; elhagytuk az aposztrófokat. A tulajdonneveket, régies kifejezéseket, archaizmusokat, idegen szavakat érintetlenül hagytuk. Néhány gyakran ismétlődő, egyértelmű rövidítés feloldását (méltóságos, excellenciája, őnagysága, gróf, -nak, -nek) nem jelöltük. A feloldásokat szögletes zárójelbe helyeztük, szögletes zárójelbe tett kérdő-, illetve felkiáltójellel jelöltük a bizonytalan olvasatot, valamint a helytelen és szokatlan írásmódot. A sorszámok latinos írásmódját (1o, 2o stb.) megszüntettük. 70 Ti. Teleki Sámuelné iktári Bethlen Zsuzsanna. 71 A leltárkészítő ezt a szobát még 1-gyel megszámozta, a továbbiakban azonban megfeledkezett a helyiségek számozásáról. 72 Légely = hordócska, csobolyó. 73 A „vendég” áthúzva, beszúrva helyette a „gróf”. 74 Szövetfajta.

EME 276

ORBÁN JÁNOS

A palotán 1. Egy ebédlő asztal............................................................................................................................1. 2. Egy transiérozó asztal75 ..................................................................................................................1. 3. Két Szebenből hozott szőnyeg .......................................................................................................2. 4. 18 Bécsből hozott, pátzolt fából fekete lószőr matériábúl készült egyes székek ...........................18. 5. A méltóságos gróf úr és grófné asszony ő excellentiájok képeik...................................................2. 6. A nagy Teleki Mihály képe ............................................................................................................1. 7. Gróf Domokos úrfi és gróf Rhédei Ádámné76 őnagyságok képek .................................................2. 8. Gróf Bethlen Gábor fejedelem képe...............................................................................................1. 9. Hat darab régi, ráma nélkül való képek77 .......................................................................................6. NB. Ezen fenn írt képek Sáromberkéről hozattak, oda pedig rész szerint Váradról, rész szerint Szebenből.78 10. Palatinus Vesselényi Ferencz, más L[iber] B[aro] Vesselényi Ferencz és Vesselényi Ferenczné79 ő excellentiájok képei ..............................................................................................3. 11. N[agyságos] gróf Rhédei Sigmondné és Ferencz fia ő nagyságok képei.....................................2. 12. Gróf Lázár János80 képe ...............................................................................................................1. NB. Ezek n[agyságos] gróf Rédei Sigmondné ő nagyságáról maradtak. 13. Egy fa egyes szék .........................................................................................................................1. 14. Két kis vas fogú fogas ..................................................................................................................2. 15. Egy porzó81 kicsin nyeles kefe .....................................................................................................1. [3r] A nappali házba 1. Egy Chinai kászten, hozzá való két fedeles urnájával (Bécsből) ...................................................3. 2. Egy Commod kászten török magyaró fából (Bécsből)...................................................................1. 3. Egy Frick Track játzó asztal, hozzá való kotzkával és kövekkel, és vető két poharával (Bécsből) .....................................................................................................................................................1. 4. Egy kanabé82 eleibe való diófa, rakott, kecskelábú asztal (Szebenből)..........................................1. 5. Egy fekete, márván kő közepű, rakott asztal (Szebenből)..............................................................1. 6. Egy kanábé, öt párnájával, zöld és fejér virágokkal való lámpázból készült, rajta lévő zöld csíkos Crádli, borítékjával együtt (Bécsből)...........................................................................................1. 7. Két karos szék, hozzá hasonló materiából (Bécsből) .....................................................................2. 8. Hat hasonló egyes szék (Bécsből) ..................................................................................................6. 9. Egy kis fenyőfa, láb alá való egyes szék ........................................................................................1. 10. Két kis pökő edény.......................................................................................................................2. 11. A Mária Théresia és Joseff császár képe (gróf Rédeinéről) .........................................................1. 12. Egy ezüstös rámájú tükör (Szebenből) .........................................................................................1. 13. Két veresses és zöldös, selymes krádlival borított szék ...............................................................2. 14. Egy zöld tafotából való, négy levelű, tűz eleibe való olosz fal ....................................................1. 15. Egy szőnyeg, a kanabé előtt felszegezve......................................................................................1. [3v] A háló szobába 1. Egy két darabból álló nyugvó kanabé, öt párnájával együtt, zöld Damasckból83 és rajta lévő borítékjával (Bécsből)..................................................................................................................1. 2. Hat veresses és zöldös selymes krádlival borított szék (Bécsből)..................................................6. 75

Az étel szeletelésére, felszolgálására használt asztal. Ti. Teleki Sámuel gyeremekei, Teleki Domokos és Rhédey Ádámné Teleki Mária. 77 A 9. pont áthúzva. 78 Ez a megjegyzés is áthúzva. 79 Wesselényi Ferenc (1605–1667), Magyarország nádora, hadvezér; továbbá Wesselényi Kata szülei, Wesselényi Ferenc Közép-Szolnok vármegyei főispán és felesége, Rhédey Zsuzsanna. 80 Lázár János (1703–1772), kiemelkedő erdélyi államférfi, guberniumi tanácsos, a Királyi Tábla, majd a rendek elnöke. Irodalmi munkássága is igen jelentős. 81 Áthúzva: „sepr”. 82 Ti. kanapé. 83 Damaszt, vászonfajta. 76


277

3. Egy török magyaró fából készült, záros író asztal (Sáromberkéről) ..............................................1. 4. Egy kis félhold formájú, lakírozott, 3 lábú kis asztal, záros (Szebenből) ......................................1. 5. Egy török magyarófából való öltöző asztal, alája járó székével együtt (Sáromberkéről) ..............1. 6. Egy fejér és zöld sujtásos, krádliból való olosz fal (Bécsből) ........................................................1. 7. Egy nagy zöld kender bárson84 olosz fal (Szebenből) ....................................................................1. 8. Egy ezüstözött tükör.......................................................................................................................1. 9. A méltóságos gróf úr ő excellentiája képe (Váradról)....................................................................1. 10. A gróf Domos [!] úrfi és az ifiú gróf Rhédeiné gyermekkori képeik85 (gróf Rhédeinétől) ..........2. 11. Egy vas kalán ...............................................................................................................................1. 12. Két kis láb alá való fenyőfa szék..................................................................................................2. 13. Egy ágy eleibe való, kis párkányos cserefa kettős asztal .............................................................1. A Bibliothécába 1. Egy Commod kaszten, rajta lévő Aufszatzaival86 együtt (szebeni)................................................1. 2. Egy rakott asztal, rajta lévő lakírozott Aufszattzal, melynek a kasztennye Bécsben vagyon (szebeni) .....................................................................................................................................................1. 3. Egy rakott kisded láda jó zárjával (szebeni)...................................................................................1. 4. Hat egyes szék, zöld és fejér krádliból készült (Bétsből) ...............................................................1. 5. [4r] Két festett és két festetlen fogas .............................................................................................4. A leányok házába 1. Két fenyő ágy fa .............................................................................................................................2. 2. Egy fenyő asztal .............................................................................................................................1. 3. Négy veress krádlis egyes szék (Sárdról).......................................................................................4. 4. Egy fa szék .....................................................................................................................................1. 5. Vas kalán ........................................................................................................................................1. 6. Egy fogó .........................................................................................................................................1. 7. 2 vasmacska....................................................................................................................................2. A vendég házba 1. Két hevederes fa ágy ......................................................................................................................2. 2. Egy zöld és fejér csíkos selyem mátériából készült kanabéé, öt párnájával együtt (Bécs) ............1. 3. Ahhoz való két karosszék, hasonló mátériából készült (Bétsből) ..................................................2. 4. Hasonló matériából készült, hat egyes szék (Bécs)........................................................................6. 5. 3 festett, karos fogas.......................................................................................................................3. A hosszú házba 1. Egy hevederes ágyfa, esztergába metzett lábakkal.........................................................................1. 2. Egy kefe seprű................................................................................................................................1. A konyhán 1. Egy hosszú konyha asztal...............................................................................................................1. 2. Más kisebb asztal............................................................................................................................1. 3. Három cseber..................................................................................................................................3. [4v] A legények ház[á]b[a] 1. Két ágyfa ........................................................................................................................................2. 2. Egy veress krádlis szék (Sárdról)87 .................................................................................................1. 3. Egy fekete bőrös egyes szék (Gr. Rhédeinétől)..............................................................................1. 4. Egy hosszú fenyőfa asztal ..............................................................................................................1. 84

Áthúzva: „vászon”. Ti. Teleki Sámuel gyermekei, Domokos és Mária (Rhédey Ádámné). 86 A bútordarab felső része, felépítménye (német). 87 Ez a sor kihúzva. 85

EME 278

ORBÁN JÁNOS

5. Négy egyes fejér szék.....................................................................................................................4. 6. 3 fejér, fenyőfa festetlen fogas .......................................................................................................3. A téli konyhába88 1. 3 fejér poltzos fogas .......................................................................................................................3. A sütő házba 1. Egy fenyő ágyfa..............................................................................................................................1. 2. Egy fenyő asztal .............................................................................................................................1. Holmi házi apróság portékák specifica[tio]ja89 Ezek mind öszveséggel egy bőrös ládába rakadtattak.90 1. Cresus és Cirus király képei egy darabba (Szebenből) ..................................................................1. 2. Más képek hat darabba ráma nélkül ...............................................................................................6. 3. Egy Laufer páltza ezüstös gombjával és kék selyemmel, s ezüstöl [!] elegyes sinórjával, s bojtjával.............................................................................................................1. 4. Három flinta tok .............................................................................................................................3. 5. Három kitsin korbács......................................................................................................................3. 6. [5r] Egy veress bőrből készült pantallér ........................................................................................1. 7. Két pár pistoly tok ..........................................................................................................................4. 8. Egy Meitz,91 fekete, kardra való.....................................................................................................1. 9. Egy kék, szövött Trenzli92 szár, zabolástól.....................................................................................1. 10. Egy fekete kordovánból készült kardszíj, rézcsatostól.................................................................1. 11. Két kengyel szíjú, és egy kantárszár, és egy szügyellő darab ......................................................4. 12. Egy ordinér fekete kard szijjú ......................................................................................................1. 13. Negyedfél sing veress és fejéres tarka Meitz ...............................................................................1. 14. Sárga Meitz, 3 sing, új .................................................................................................................1. 15. Dirib-darab sárga Meitz, szélyes és keskeny, 3 rojttal .................................................................6. 1693 Öt könyvtok ................................................................................................................................5. 17. Egy asztalra való, tarka viasszas vászon94 ....................................................................................1. 18. Más egy darab fekete viaszaszas [!] vászon .................................................................................1. 19. Egy bélyegző vas, melyre a gróf úr ő excellenciája neve rá van mettzve ....................................1. 20. Két, houszárnak való rezes kard, réz csatjaival és veress szíjaival ..............................................2. 21. Fekete vasas magyar kard, veress szijjával, réz csattokkal ..........................................................1. 22. Egy magyar kard vas, megtörve ...................................................................................................1. 23. Egy fekete zamántzos spádé.........................................................................................................1. 24. [5v] Egy aranyozott markolatú spádé...........................................................................................1. 25. Egy kisdedebb aranyos markolatú spádé......................................................................................1. 26. Egy puskapor tartó pléh................................................................................................................1. 27. Régimódi, kerekes puska ágy [!] ..................................................................................................5. 28. Egy rezes petir [?] kés ..................................................................................................................1. 29. Egy pár csontos pistoly.................................................................................................................2. 30. Egy ágya nélkül való puskacső ....................................................................................................1. 31. Egy tölcséres juku Burkus karabé,95 kakassa és vesszője nélkül..................................................1. 32. Egy vont lyukú Stutz96, szerszám nélkül ......................................................................................1. 33. Más vont juku Stutz, ugyan szerszám nélkül ...............................................................................1. 88

Itt az első sorban kihúzva: „1. Egy üress fejér fenyő deszka alma…” A cím kihúzva. Alatta kihúzva: „Fegyverek”. 90 A jobb oldali hasábon függőlegesen beírva az alfejezet szélességében. 91 Szalagszerű textilanyag („majc”). 92 Kantár. 93 Kihúzva: „16o Három csengetyü” 94 Előtte kihúzva: „Egy darab tarka...” 95 Ti. karabély. 96 Rövid csövű puska. 89


279

34. Egy karábé, szerszám nélkül ........................................................................................................1. 35. Egy kisded karabé szerszámostúl, rosdás.....................................................................................1. 36. Tíz srófos, fogas szegek ...............................................................................................................10. 37. Egy flinta, szerszám nélkül ..........................................................................................................1. 38. Egy pár pistoly tok takaró ............................................................................................................2. 39. Egy ánglus zöld bársonnal borított nyereg prits[?].......................................................................1. 40. Libéri[a] gombok, fejér ezüstös egy skatulába................................................................skatula 1. 41. Egy almáriomra való zár, kulcsával együtt ..................................................................................1. 42. Egy gyertyatartó merő vas rúdon álló küpüje mindenfele forgathatni [!] ....................................1. 43. 6 csomó missilis levelek................................................................................................. csomó 6. 44. Egy csomó fa gomb........................................................................................................ csomó 1. [6r] A tisztek házába és az azok mellett lévő több szobákba az alsó stockbeli portékák specificatioja A tisztek szállásán 1. Egy nagy fejér könyves Théca, jó zárjával együtt (Szebenből) .....................................................1. 2. 3 úti könyves Théca, jó zárjaival együtt (Szebenből).....................................................................1. 3. Két ágyfa fenyőfából ......................................................................................................................2. 4. Egy kanabé, durva nyomtatott vászon[n]al bévonva (gróf Rhédeinétől) .......................................1. 5. Nyoltz bőrös egyes szék (gróf Rhéd[einétől])................................................................................8. 6. Egy féligre ovális fenyőfa asztal ....................................................................................................1. 7. Három egyes fenyőfa szék .............................................................................................................3. 8. Egy festett és egy festetlen fogas ...................................................................................................2. 9. Egy réz virágokkal rakott pléh kementze, rajta lévő sirénnel97 együtt (gróf Rhéd[einétől])..........1. 10. Egy leveleket tartó apró fiókos poltz98 (Szebenből) .....................................................................1. A vasas bolt előtt lévő kis házba 1. Négy leveles Théca, melyben vannak a n[agyságos] gróf Rhédeinétől maradott levelek..............4. Az alsó hosszú házba 1. Egy nagy fenyőfa könyves Théca, jó zárjával együtt (Szebenből).................................................1. 2. Egy hosszú, ágy néműnek való láda...............................................................................................1. 3. Egy ajtóra való vas rostély (Szebenből) .........................................................................................1. 4. Egy ablakba való vas rostély ..........................................................................................................1. 5. [6v] Tizenegy darab nagyobb és kisebb tiszafa (Szebenből) .........................................................11. A volt számtartó házba 1. Egy romladozott hevederes ágyfa ..................................................................................................1. 2. Két cserefa fegyver- és köntöstartó rakott almáriom, üveges ajtaival, egy sarok hijjával, romladozott párkányaival99 ..........................................................................................................2. 3. Öt fa egyes szék..............................................................................................................................5. 4. Egy hosszú, reteszes, más három négy szegletű Ferslág................................................................4. 5. Egy nagy és kisebb teknő ...............................................................................................................2. [7r] Holitsi100 fejér asztalra való edények 1. Hat leveses fazék, fedelestől ..........................................................................................................12. 2. Egy leveses fazék alá való, nagy csipkés szélyű tál .......................................................................1. 3. Leveses fazék alá való, nagy kerek tál ...........................................................................................1. 4. 8 nagy hosszukó mély fazék, fedelestől .........................................................................................16. 97

Ti. a Wesselényi-címerrel. Utána kihúzva: „mely a The...” 99 A 2. pont után kihúzva egy alcím: „Tarka holitsi edények”. 100 Holics, Holič (Szlovákia). Lotharingiai Ferenc keménycserép manufaktúrája. 98

EME 280

ORBÁN JÁNOS

5. Két kisebb hosszukó fazék, fedelestől............................................................................................2. 6. Három négyszegű tál, fedelestől ....................................................................................................6. 7. Két négyszegletű tál, fedél nélkül ..................................................................................................2. 8. Tizenkét háromszegletű tál, fedelestől ...........................................................................................12. 9. Tizenkét nagy, kerek tál .................................................................................................................12. 10. Hat kisebb, kerek .........................................................................................................................6. 11. Nyoltz mély kerek tál ...................................................................................................................8. 12. Két kisebb mély kerek tál.............................................................................................................2. 13. Nyoltz Schultznak való, mély kerek tál .......................................................................................8. 14. Két irós tésztának való kerek csésze............................................................................................2. 15. Tésztának való kitsin kerek csésze ...............................................................................................4. 16. Tésztának való két hosszukó tálacska ..........................................................................................2. 17. Hat tehén hús lévnek való hosszukó mély csésze, alája való hosszukó tányérával együtt...........12. 18. Öt nagy hosszú, lapos tál..............................................................................................................5. 19. d[ett]o kisebb................................................................................................................................8. 20. d[ett]o annál is kisebb...................................................................................................................8. 21. Harmintz öt leveses tányér ...........................................................................................................35. 22. Tizennégy tutzett101 [!] közönséges sima tángyér ........................................................................168. 23. Egy borhűtő fazék........................................................................................................................1. 24. [7v] Egy mosdó medentze kannástól...........................................................................................1. 25. Kilentz sótartó ..............................................................................................................................9. 26. Hét gyümölcshöz való font kosár.................................................................................................7. Páratlan edények 1. Egy ovális fedeletlen fazék.............................................................................................................1. 2. Egy hosszukó, fazékra való fedél ...................................................................................................1. 3. Három leveses fazékra való fedél...................................................................................................3. 4. Egy kis hosszukó lapos tál..............................................................................................................1. 5. Egy tehén hús lévhez való csészének alája való tálja.....................................................................1. 6. Három ordináré tángyér..................................................................................................................3. Tarka holitsi edények 1. Egy kerek fedeles fazék, kék virágokkal........................................................................................2. 2. Két ovális fedeles fazék, d[ett]o .....................................................................................................2. 3. Három-három szegeletes fedeles tál, d[ett]o ..................................................................................6. 4. Egy három szegeletes tál fedő nélkül .............................................................................................1. 5. Három négy szegeletes mély tál, d[ett]o, fedél nélkül ...................................................................3. 6. Öt ovális lapos tál, d[ett]o ..............................................................................................................5. 7. Két kerekded tál, d[ett]o.................................................................................................................2. 8. Két ovális tál fedél, d[ett]o .............................................................................................................2. 9. Hat tehén hús lévnek való csésze, alája való tányérokkal, d[ett]o .................................................12. 10. Három hosszukó tálacskák, d[ett]o ..............................................................................................3. 11. Három kék, kettő zöld virágos sótartók........................................................................................5. 12. Öt102 leveses tángyér, d[ett]o ........................................................................................................5. 13. Hét lapos tángyér, d[ett]o .............................................................................................................7. 14. 4 zöld virágos tányér, egyik csorba ..............................................................................................4. 15. Két kisded veress virágos fazék, fedeleivel s alan[ti] tányér[jaival] ............................................6. 16. Három zöld sárga kék tarkájú holitsi lapos tál, egyik csorba .......................................................3. [8r] Portzellán finsiák 1. 4 pár haj színű finsiák, belől a szélyei kéken és veressen festve, tálastól ......................................8. 2. 5 pár kisebb haj szín finsia, tálastól................................................................................................5. 101 102

Tucat. Kihúzva: „veress”.


281

3. 4 pár finsi[a], veress103 virágos, tálostól .........................................................................................8. 4. 7 pár kisebb finsia, veress és kék virágos, tálostól .........................................................................14. 5. Három pár aranyos-virágos hollandiai fejér portzellán, aranyos virágos, tálastól .........................6. 6. NB. A negyedik párnak nincsen tála, a finsia magára....................................................................1. 7. Egy kék virágos csokoládés finsia, tálastól ....................................................................................2. 8. Egy pár igen kicsin veress virágos finsia. NB. Ennek felyül a szélye el van törve. Tálával ..........2. 9. Két pár kicsin finsia, holitsi, tálastól ..............................................................................................2. 10. Két pár kékes holitsi finsia, tálaival .............................................................................................4. 11. Egy pár zöldes és veresses virágú holitsi finsia, tálastól ..............................................................2. 12. Egy pár fejér csokoládés finsia, hollitsi, tálastól ..........................................................................2. 13. 3 pár, fekete szerpentin kőből való, metzett finsia, tálastól..........................................................6. 14. Egy réz aranyozott lábon álló, haj színű, veress és kék virágú finsia tál, nádméznek való..........1. 15. 3 haj színű finsia tál, finsia nélkül ................................................................................................3. 16. [8v] Két portzellán finsia tál, kék és zöld virágokkal ..................................................................2. 17. Egy hollitsi nádméz tartó csésze, kék fedelestől, veress és zöld virágokkal, alája való tiszta kéken festett tálával104 ............................................................................................................................3. 18. Öt pár haj színű, közönséges cserép finsia, tálastól......................................................................10. 19. Két pár fekete finsia, d[ett]o fedelestől ........................................................................................4. 20. Egy haj-szín aranyozott cserép herbatejes Ibrick, fedelestől105 ....................................................2. 21. Egy kis106 csésze, fekete szerpentin kőből, fedelestől ..................................................................2. 22. Egy herba théé tartó, fekete szerpentin kőből, fedelestől .............................................................2. [9r] Csipkés ón edények Egy vasas bőrös ládába vagynak ezen alább írt edények Nro. 1. NB. Ezen ónos láda Sáromberkéről hozatott ide. 1. Két leveses füles fazék, fedelestől..................................................................................................4. 2. Hat füles kerek tál,107 hozzá hasonló fedelével ..............................................................................12. 3. Négy hosszukó füles tál, hozzá hasonló fedeleivel ........................................................................8. 4. Négy hosszukó lapos füles tál, fedél nélkül ...................................................................................4. 5. Hat lapos kerek tál, fedél nélkül.....................................................................................................6. 6. 4 tehén hús lévnek való kerek csésze .............................................................................................4. 7. Hat tutzett csipkés szélyű tányér ....................................................................................................72. Sima ón edények 1. Két leveses, füles kerek fazék, fedelestől.......................................................................................4. 2. Két leveses fazék alá való, lapos tál ...............................................................................................2. 3. Két lapos, kerek sültes tál...............................................................................................................2. 4. Tizenkét kerek, mély, füles tál, hasonló fedelestől ........................................................................24. 5. Hat kerek, füles mély tál, fedele nélkül..........................................................................................6. 6. Négy tehén hús lévnek való, csipkés csésze...................................................................................4. 7. Két ugorkának való, hosszukó csipkés csésze................................................................................2. 8. Hat tutzet [!] sima kerek tányér......................................................................................................72. 9. Két csipkés szélyű csésze, tésztanéműnek .....................................................................................2. 10. Hat egymásba járó füles kerek csésze, reá járó két lábos tányérával ...........................................8. 11. Tizenkét gyümölcsnek való, csipkés szélű tányér108 ....................................................................12. Ezen ón edények mind az alsó vasas boltba tétettek sub Nro. 2.

103

Kihúzva: „…tól”. Kihúzva: „és fedel…” 105 Kihúzva: „por…” 106 Kihúzva: „fekete” 107 Kihúzva: „fedelestől”. 108 Ez a tétel a lap jobb oldalán van beszúrva. 104

EME 282

ORBÁN JÁNOS

[9v] Cselédek számára elé járó ón edények 1. Egy leveses füles mély tál ..............................................................................................................1. 2. Hat sima lapos kerek tál .................................................................................................................6. 3. Két tutzett tányér és egy .................................................................................................................25. Sáromberkére vitettenek ezen ón edény[ek] 1. Egy leveses kerek fazék fedelestől .................................................................................................2. 2. Hat kerek mély tál,109 hozzá hasonló tál fedéllel............................................................................12. 3. Tizenkét kerek, lapos sima tál ........................................................................................................12. 4. Két csipkés szélyű, nagy kerek csésze ...........................................................................................2. 5. Négy tehén hús lévnek való kerek, csipkés szélyű csésze..............................................................4. 6. Két ugorkának való, hosszukó, csipkés csésze...............................................................................2. 7. Öt tutzett sima kerek tányér............................................................................................................70. 8. Hat gyümölcsnek való, csipkés szélyű tángyér ..............................................................................6. Dirib-darab, olvasztani való ón edények 1. Három rongyos mély tál .................................................................................................................3. 2. Hét sima, jukas kerek tál ................................................................................................................7. 3. Tizenhat darab eltört tángyér..........................................................................................................16. 4. Egy nagy darab ón..........................................................................................................................1. [10r] Üveg edények 1. Egy boros és vizes karafin, a Teleki czímer rajta, hozzá hasonló czímeres talpas pohárjával .......3. 2. Egy cseh or[szá]gi metzett Vesselényi czímeres vizes pohár.........................................................1. 3. Hat sima, metzett szélű vizes poharak............................................................................................6. 4. 37 metzett boros kerek karafin .......................................................................................................37. 5. Kilentz ordinér, négy szegeletű boros karafin................................................................................9. 6. 11 boros sima, metzett szélű, fein üveg vizes pohár ......................................................................11. 7. Öt durvább, sima boros pohár ........................................................................................................5. 8. Hat fejér, festett virágú, ürmös bokáj .............................................................................................6. [10v–15r] Végekben lévő gyolcsok és vásznok listáji110 Első láda (Sub Nro. 3.) Len gyolcs: 28 vég Gyapottas gyolcsok: 14 vég Muselinok (Muschlin): 9 vég Fejér, fenyődeszka ládában (Sub Nro. 4.) Kender gyolcs: 7 vég Kender vászon: 41 vég Kékes vásznak Fejér és kék, selyem sujtásos kanafász: 1 vég Kék sujtásos kanafász, tiszta len (áthúzva): 10 vég (egy áthúzva) Ezen következők egy zöld, festett ládába vannak111 (Sub Nro. 5.) Kék sujtásos vászon: 14 vég Fejérített len: 1 vég 109

Kihúzva: „reá”. A továbbiakban tíz oldalon keresztül szöveteket vesznek számba. A leltározó általában megjelöli a szövet típusát, utána „detto” jelöléssel felsorolja az összes vég ilyen szövetet, megadva singben mindenik hosszúságát. A szövegkép teljes visszaadása fölöslegesen terhelte volna átírásunkat, ezért minden szövettípusnál összesítve adtuk meg a végek számát, mellőzve azok hosszúságát. A szövetek különféle beszúrások révén végül öt ládába „rendeződnek”, ezeket mindenhol kiemeltük az elejére, így strukturálva a leltárrészt. 111 Kihúzva: diófa. 110


283

Kékes, kotzkás gyolcs: 10 vég Kék sujtásos, szúnyoghálónak való: 1 vég Kékes, kotzkás sebbeli keszkenő: 4 darab Kávéhoz való kékes keszkenő: 1 darab Egy darab főre való, zabolai: 1 darab (áthúzva) Egy vég szélyes sujtású, fejér krádli: 1 vég Keskenyebb sujtású, fejér krádli: 4 vég Más egy fejér eperjesi lakatos ládába e következők (Sub Nro. 6.) Egy darab fejér krádli Gyapottas parkét: 8 vég Fejér Zvillik: 7 vég Abroszra valók száma azon ládába: Abrosznak való: 4 vég Egy vég kotzkás, egy szélybéli abrosz, három Sing szélyességű, hosszára 7 Abrosznak való: 14 vég (ebből egy kihúzva) Egy vég egy szélbeli abrosz Egy vég virágos kamuka abrosz Vég abrosz: 2 vég Más eperjesi ládába (Sub Nro. 7.) Asztal keszkenő: 45 vég Egy vég abrosznak való Egy vég abrosz, kottzás virágú Három nyüstös, fejérített vászon: 2 vég Zabolai főre való: 1 vég Ezen 7 ládák az alsó vasas boltba tétettek. [15r] Ugyanazon boltba112 1. Egy nagy bőrös láda, melyben vagynak az apróságok és fegyverek..............................................1. 2. 7 szőnyeg113 egy zöld, vas párkányú ládába...................................................................................7. 3. Egy Ferlogs [?]114 nro. 18., melybe vannak a méltóságos gróf úr ő excellenciája szebeni levelei.1. 4. Egy eperjesi láda, melybe vannak a néhai gróf Rhédeiné jószágaiba lett számadások..................1. 5. Két üres, záros fa láda ....................................................................................................................2. 6. Egy Ferslog,115 holmi dirib-darab vasokkal....................................................................................1. 7. Egy képes Ferslog, melybe van a n[agyságos] gróf Rhédeiné leánkori képe és a n[agyságos] gróf Teleki László megromlott képe ..............................................................................1. 8. Két pintzetok [?], egyikbe 3 zöld és fejér üveg, a másikba 8 üvegek ............................................2. 9. Két nagy, hosszú puska ..................................................................................................................2. [15v] 10. Egy réz vízipuska .........................................................................................................................1. 11. Egy rezes, tűz alá való vasmacska................................................................................................1. 12. Egy pléh, három virágú liliom......................................................................................................1. [16r] A ház hijjába 1. Három képnek való, lapos Ferschlag..............................................................................................3. 2. Négy fejér, karos fogas...................................................................................................................4. 3. Ablak felébe való négy párkányos Firhang tartó............................................................................4. 112

Ti. az alsó vasas boltba. Kihúzva: „négy”. 114 Talán itt is Ferslog, mint alább. 115 Ferschlag (német) láda. 113

EME 284

ORBÁN JÁNOS

4. Négy zöld festékű ajtó....................................................................................................................4. 5. Festetlen tábla, rámájával ...............................................................................................................20. 6. Egy szekrén ....................................................................................................................................1. 7. Egy nagyobb és egy kisebb zöld záros láda ...................................................................................2. 8. Hét eperjesi láda .............................................................................................................................7. 9. Egy gyereknek való, veress bőrös szék ..........................................................................................1. 10. Egy gyerek járni tanító szék .........................................................................................................1. 11. Négy falra való, három szegeletű lámpás.....................................................................................4.

LEVÉLTÁRI FORRÁSOK

AP Acta politica (107. leltár). Román Állami Levéltár Maros Megyei Hivatala. Marosvásárhely város levéltára (Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Mureş, Fondul Primăria oraşului Tg. Mureş). ASZTCÉHKÖNYV A marosvásárhelyi asztalosok céhkönyve 1754–1871. A Maros Megyei Múzeum tulajdonában. CONSCRIPTIO 1785 Román Állami Levéltár Maros Megyei Hivatala. Marosvásárhely város levéltára (Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Mureş, Fondul Primăria oraşului Tg. Mureş). Összeírások és népszámlálások (119. leltár). Az 1785-ös népszámlálás ívei. HÁZÖSSZÍRÁS 1778 Magyar Országos Levéltár, Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak, Vegyes összeírások (F 49), 17. csomó, 76. cím, 17. Marosvásárhelyi házösszeírás 1778-ból. KATANY II. Román Állami Levéltár Maros Megyei Hivatala, Anyakönyvek gyűjteménye, 1. leltár (Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Mureş, Colecţia registre de stare civilă, nr. inv. 1.), Nr. 865. A marosvásárhelyi római katolikus plébánia anyakönyve (1739–1770). KATANY III. Román Állami Levéltár Maros Megyei Hivatala, Anyakönyvek gyűjteménye, 1. leltár (Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Mureş, Colecţia registre de stare civilă, nr. inv. 1.), Nr. 866. A marosvásárhelyi római katolikus plébánia anyakönyve (1770–1803). KVÁLVT, TELSBLVT Román Állami Levéltár Kolozs Megyei Hivatala, A Telekiek sáromberki levéltára (Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Cluj, Fond familial Teleki din Dumbrăvioara). MOL P661 Teleki Sámuel osztály (P661), Telekiek marosvásárhelyi levéltára, Magyar Országos Levéltár. MVTELKT Marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár. MVTELVARIA Román Állami Levéltár Maros Megyei Hivatala, A széki Teleki család levéltára, 158. leltár. Varia (Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Mureş, Fond familial Teleki de Szék, nr. inv. 158. Seria Varia). MVTELWESS Román Állami Levéltár Maros Megyei Hivatala, A széki Teleki család levéltára, 158. leltár. Wesselényi Kata birtokiratai (Serviciul Judeţean al Arhivelor Naţionale Mureş, Fond familial Teleki de Szék, nr. inv. 158. Seria Posesiunile baronesei Ecaterina Wesselényi).


TSZLVT Marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár, Teleki Sámuel személyi levéltár.

IRODALOM BIRÓ J. 1938 A gernyeszegi Teleki-kastély. Budapest. CLAUSER M. 1940 Nagy-Ernyei Kelemen Márton leírása a Teleki-tékáról. In: Teleki Domokos – Clauser Mihály – Varjas Béla: Gróf Teleki Sámuel-emlékünnep. Budapest. 9–14. CZAKÓ K. 1929 A kisrédei Rhédey család története. Budapest. (Különlenyomat a Historia 1929. június hó 4–5. számából.) DEÉ NAGY A. 1996 Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században. In: Kovács András – Sipos Gábor – Tonk Sándor: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének 80. évfordulójára. Kolozsvár. 135–147. 2008 Az erdőszentgyörgyi Rhédey kastély-könyvtár a XVIII. században. In: Sipos Gábor: Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár. 39–65. 2009 Báró hadadi Wesselényi Kata imanaplói. In: Stemler Ágnes – Varga Bernadett (szerk.): „…az gyümölczös és termett szölöveszszöc…” Tanulmányok P. Vásárhelyi Judit tiszteletére. Budapest. 145–164. HORVÁTH I. 2007 Báró Wesselényi Kata református gyülekezeteknek adományozott textíliáiról. In: Dolgozatok, ÚS II. (XII.) 201–215. B. NAGY M. 1970 A hadadi kastély. In: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest. 171–189. ORBÁN J. 2009 Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak. Városkép és társadalom változásai Marosvásárhelyen a Királyi Tábla beköltözése után. In: Bányai Réka – Sebestyén Spielmann Mihály (szerk.): Könyvek által a világ... Tanulmányok a hetvenéves Deé Nagy Anikó tiszteletére. Marosvásárhely. 245–280. RETTEGI GY. 1970 Emlékezetre méltó dolgok 1718–1784. S. a. r. Jakó Zsigmond. Bukarest. SABĂU, N. 2005 Metamorfoze ale barocului transilvan, II. Pictura. Cluj-Napoca. TAGÁNYI K. – Dr. RÉTHY L. – POKOLY J. 1901 Szolnok-Dobokavármegye monographiája, VII. Deés. VESSELÉNYI KATALIN ÚRASSZONY 1788 Nagy és épen különös virtusaira nézve férjfiuvá változott asszony, az az néhai méltóságos L. B. Hadadi Vesselényi Katalin úr asszony… Kolozsvár.

285

EME 286

ORBÁN JÁNOS

„MAN KÖNNTE DARÜBER VIELE BÜCHER SCHREIBEN … ALS SIE SO PRÄCHTIGE HÄUSER BAUEN LIEß”. ÜBER DAS HAUS VON KATALINA DE WESSELÉNYI AUS MAROSVÁSÁRHELY (TÂRGU MUREŞ, NEUMARKT AM MIERESCH) (ZUSAMMENFASSUNG) Diese Studie nimmt die Baugeschichte des Hauses aus dem 18. Jahrhundert unter die Lupe, die der Baronin Zsigmondné Rhédey, geborene Katalina de Wesselényi gehört hatte. Das Gebäude ist heute ein Teil der Baueinheit der Teleki-Bibliothek. Nachdem das Haus durch Erbschaft in den Besitz von Sámuel Teleki gelangte, hatte er 1799–1802 seine berühmte Bibliothek hinzugebaut (das alte Gebäude diente weiterhin als städtisches Wohnhaus). Es galt aber auch noch vor der Erweiterung als imposantes städtisches Gebäude, und während der zwei Jahrzehnten lange Existenz als selbständiges Wohnhaus hatte es schon das Stadtbild der damaligen Szent-Miklós-Straße geprägt und zählte 1778 unter den wertvollsten Häusern der Stadt. Die Gestalt der Baronin Zsigmondné Rhédey, geborene Katalina de Wesselényi (1735–1788) ist vor allem aus kulturhistorischer Hinsicht von Bedeutung: die einschlägigen Forschungen preisen ihre Bibliothek, ihre Dichtungsversuche und ihre Bemühungen für die Unterstützung der reformierten Kirche. Ihr Leben ist von mehreren Tragödien beschattet: sie war erst 23 Jahre alt, als zuächst ihr Mann, Zsigmond Rhédey nach 6-jähriger Heirat, dann 1770 auch ihr einziger 15-jähriger Sohn, Ferenc, gestorben hat. Die letzten 30 Jahre ihres Lebens waren von unendlichen Prozessen verbittert. Die Bauarbeiten wurden am diesem Wohnhaus an der Ecke der damaligen Szent-MiklósStraße und der Fazekas-Straße (heute str. Ştefan cel Mare und Borsos Tamás) um 1775 begonnen und es war um 1778 schon bewohnbar. Die Arbeiten wurden von Meistern aus Marosvásárhely geleistet: die Zahlungsbelege bewahren die Namen des Maurerpaliers Paul Schmidt, des Zimmerpaliers Josef Rosenstingl und des Tischlers Thomas Henne. Dieses Bauvorhaben sitzt organisch in der Städtebaugeschichte der Stadt und der Epoche: die Aristokratie aus Siebenbürgen begann um die Mitte des 18. Jahrhunderts in dieser Stadt, deren Bedeutung stets wuchs, sich Häuser bauen zu lassen, diese Mode führte eigentlich zur Entwicklung des Barockbaustils in Marosvásárhely. Es ist wichtig in Bezug auf die damalige Innenausstattung des Hauses zu betonen, dass gemäß den lakonischen Inventurblättern das Haus der Baronin aus Marosvásárhely schon während der 70-er Jahre mit zahlreichen „Bildern” geschmückt wurde: eine Inventur aus 1777 erwähnt insgesamt 47 Gemälden, deren Großteil wahrscheinlich aus Portraits bestanden hat. Die meisten Gemälden gelangten mit dem Haus in den Besitz von Sámuel Teleki, und diese Werke, die einst Frau Rhédey gehörten, bildeten im 19. Jahrhundert den Kern der Portraitgalerie aus dem Empfangsraum der Teleki-Bibliothek.

EME

EME

EME

Kulcsszavak: építéstörténet, Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata, Marosvásárhely, barokk, Schmidt Pál, portrék

Recommend Documents