Kulcsadatok az Oktatásban 2012 Az európai oktatási rendszereket érintő fejlemények az elmúlt tíz évben
A Kulcsadatok az Oktatásban 2012 az Eurydice hálózat egyik legjelentősebb kiadványa, amely az európai oktatási rendszereket érintő főbb fejleményeket követi nyomon az elmúlt tíz évet vizsgálva. A tanulmány statisztikai adatokat és kvalitatív információkat együttesen felhasználva írja le 37 európai ország oktatási rendszerének felépítését, működtetését és működését az iskola előtti neveléstől/oktatástól kezdve a felsőoktatásig. A kiadvány az európai oktatási és képzési együttműködés keretstratégiájának (ET 2020) számos kiemelt területével foglalkozik a szélesebb kört érintő európai növekedési stratégia (EU 2020) mellett, amely az elkövetkező 10 évre az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzte ki célul. A jelentésben szereplő 95 indikátort a következő témák köré lehet csoportosítani: Demográfiai háttér, Oktatás szerkezeti felépítése, Részvétel, Források, Tanárok és Intézményvezetés, Oktatási folyamat szervezése, és Képesítési szintek, valamint Oktatásból a Foglalkoztatásba való átmenet. Az előző tanulmányhoz képest, a Kulcsadatok az Oktatásban 2012 azzal is gazdagodott, hogy hosszabb időszakot vizsgál, aminek köszönhetően könnyebb az oktatási rendszerekre ható egyes fejlemények beazonosítása és a jelenlegi helyzet múlthoz képest történő elemzése. A Kulcsadatok az Oktatásban 2012 az Eurostat-tal közösen kiadott tanulmány, alapjául az Eurydice hálózat Nemzeti Irodák és az Eurostat, valamint a PISA 2009 nemzetközi mérés adatai szolgálnak. Ez a rövid tájékoztatófüzet a tanulmány néhány fontosabb következtetésébe enged bepillantást.
Mi az Eurydice? Az Eurydice Hálózat információt szolgáltat, és elemzéseket készít az európai oktatási rendszerekről és szakpolitikákról. 2011 óta a Hálózat az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában (EU tagállamok, EFTA országok, Horvátország és Törökország) résztvevő 33 ország 37 Nemzeti Irodájából áll, amelyek koordinálását és vezetését, a publikációk és az adatbázisok összeállítása mellett, az EU brüsszeli Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége látja el.
1
Európai Bizottság
HOSSZABB RÉSZVÉTEL AZ OKTATÁSBAN A kötelező oktatás hosszának növekvő tendenciája
A hosszabb kötelező oktatáson felül a gyerekek
figyelhető meg Európa szinte mindegyik oktatási
jellemzően egyre korábban kezdenek tanulni az
rendszerében, mindez összhangban van azzal a
iskolarendszeren belüli oktatásban. 2000 és 2009
céllal,
között a 3-5 éves gyermekek átlagos részvételi
hogy
a
korai
iskolaelhagyás
arányát
csökkentsék, valamint egyes országok esetében,
aránya
hogy
nevelésben/oktatásban
minden
tanuló
számára
biztosítsák
az
az
óvodai
és 6,3
valamint
iskolai 15,3
általános iskolai bizonyítvány megszerzését. Tíz
százalékponttal nőtt, ami 2009-ben 77%-ot és 94%-
országban egy évvel (Lettországban pedig két
ot ért el. A háromévesek részvételi aránya az
évvel) csökkentették a kötelező oktatás időtartamát.
általános
Ezzel
iskolát
megelőző
nevelés-oktatásban
a
majdnem elérte a 100%-ot Belgiumban, Dániában,
nemrégiben bevezetett reformok eredményeképp,
Spanyolországban, Franciaországban és Izlandon
kitolták a kötelező nappali oktatás időtartamát egy-
2009-ben.
két,
ellentétben,
Portugáliában
tizenhárom
pedig
országban,
három
évvel.
Számszerűen nézve az összes 17 éves európai diáknak majdnem 90 %-a volt iskolás 2009-ben.
A kötelező oktatás időtartama Európában, 1980/81-2010/11
2
általános
Részidős képzés Forrás: Eurydice.
ISKOLÁK ÉS FELSŐFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MEGNÖVEKEDETT ÖNÁLLÓSÁGA Az elmúlt évtizedben megnövekedett az iskolák
Mindazonáltal az iskolák lényegesen nagyobb
önállósága,
szabadsággal
bár
ez
az
autonómia
bizonyos
rendelkeznek
a
mindennapi
területeken jobban érvényesül, mint máshol. A
oktatásban, például az oktatási módszerek és
tanári kar irányítását érintő kérdésekben például a
tankönyvek kiválasztásában, a tanulói csoportok
döntést jellemzően iskolai szinten hozzák meg, míg
feladatonkénti
az iskolaigazgató pozíciójának tekintetében nagyon
értékelés meghatározásában. Az iskolákon belül a
gyakran egy magasabb szintű oktatásügyi hatóság
tanárok nagyobb önállósággal dönthetnek a tanítási
kialakításában,
vagy
a
belső
dönt. Ezen felül a közös, kötelező érvényű
módszerek, a belső értékelési követelmények
alaptanterv
meghatározása, és a tankönyvválasztás területén,
meghatározása
minden
országban
mint például a tanulók csoportba rendezését érintő
központilag történik.
kérdésekben.
Az iskolai autonómia szintje az emberi erőforrások területén az alapfokú és a középiskolai oktatásban (ISCED 1-3), 2010/11 Az iskolaigazgatók vonatkozásában Iskolaigazgató kiválasztása iskolaigazgató feladatainak és felelősségeinek meghatározása
A tanári kar vonatkozásában Új tanárok kiválasztása Helyettesítő tanárok kiválasztása Tanárok elbocsátása A tanárok feladatainak és felelősségeinek meghatározása
Jobb ISCED 2-3
Bal ISCED 1
Teljes autonómia
Korlátozott autonómia
Nincs autonómia
Nem alkalmazható
A döntéshozatali hatáskört a helyi hatóságok átruházhatják
Forrás: Eurydice.
Az intézményi szinten megnövekedett autonómia
A
szintén tetten érhető a felsőoktatásban résztvevő
felsőoktatási intézményekkel közösen felelnek az
tanári
oktatásban
kart
érintő
döntésekben.
Például
az
központi
vagy részt
regionális vevő
hatóságok
hallgatók
a
számának
intézmények szinte teljes mértékben felelősek a
meghatározásáért,
felsőoktatásban részt vevő oktatók értékeléséért és
intézmények maguk szervezik meg a saját felvételi
előléptetéséért.
eljárásaikat.
és
számos
országban
az
3
Az önállóság foka a felsőoktatási felvételi eljárás során (alap-, mester- és doktori képzés), 2010/11
Mester-és doktori képzés
Oktatási hatóságok közvetlenül és/vagy független ügynökségek Intézményi szint A legtöbb tanulmányi területre nem kell felvételizni, csak bizonyos területeken léteznek konkrét eljárások
Forrás: Eurydice.
A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS TÉRHÓDÍTÁSA AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN A minőségi oktatás kiemelt fontossággal bír Európában,
Néhány országban nemrégiben vezették be vagy
értékelése egyre nagyobb teret nyer az iskolák, tanárok
erősítették meg az egyéni tanári értékelést (Belgium
és az oktatási rendszer szintjén is. Számtalan országban
[Flamand
az iskolák értékelése külső értékelő, többnyire egy
Liechtenstein).
Közösség],
Portugália,
Szlovénia
és
felügyelő hatóság bevonásával történik, és mindemellett a tanári kar - és néha az iskolaközösség egyéb tagjai is –
Az országok többsége a diákok külső értékelésben
részt vesznek egy belső értékelésben. A legtöbb
elért
országban
eredményeit
és
az
iskolai
értékelések
diákok
megállapításait használja fel az oktatási rendszer
teljesítményére koncentrál, mint például a diákok
teljesítményének ellenőrzéséhez. Sőt, az európai
országos versenyeken elért eredményeire vagy a tanári
országok több mint fele szervez országos méréseket
értékelésekre, vagy a diákok iskolai előrehaladására.
diákjai részére ezzel a céllal.
a
külső
iskolaértékelés
a
Tanulói teljesítményadatok felhasználása külső értékelésben alapfokú és középiskolai oktatásban (ISCED 13), 2010/11
A tanulói teljesítményadatokat felhasználják az intézmények külső értékelésére A tanulói teljesítményadatokat nem használják fel az intézmények külső értékelésére Nincs külső iskolaértékelés Nincs adat
4
Forrás: Eurydice.
A TANÁRI PÁLYA VONZEREJE LÁTHATÓAN CSÖKKEN MÉG A TANÁROK NÖVEKVŐ TÁMOGATÁSA MELLETT IS Az elmúlt évek során egyre gyakoribb a tanári
Hasonló a probléma a munkaidő terén: míg a
pályát választó pályakezdők támogatása. Míg a
tanárok teljes munkaideje nem változott, az aktív
2002/03 tanévben mindössze 14 országban volt
tanítási órák átlagos száma megnőtt az elmúlt
elérhető
években.
hivatalos,
központilag
szabályozott
támogatás, a 2010/11 tanévben 21 ország számolt be arról, hogy bevezettek központilag szabályozott támogató
intézkedéseket
(például
mentorálás,
tanácsadás, értékelés és hospitálás) a kezdő tanárok részére. Ezen felül a folyamatos szakmai továbbképzés (CPD) egyre nagyobb jelentőséggel bír. A 2002/03-as tanévben a tanároknak az európai országok mintegy felében lehetőségük nyílt CPD tevékenységekben részt venniük; ma ez szakmai kötelességként jelenik meg 26 országban vagy régióban.
Ezekkel
a
tendenciákkal
egyidőben
a
pedagógusként végző hallgatók száma lényegesen lecsökkent. Ezen csökkenések eredményeképp a közeljövőben tanárhiány léphet fel, különösen mivel számos
európai
országban
a
jelenleg
alkalmazásban lévő tanárok nagy része hamarosan nyugállományba vonul. Továbbá, mivel 2001/02 óta a nyugdíjkorhatárt az európai országok mintegy egyharmadában megemelték, a tanárok többsége azonnal nyugdíjba megy, amint teheti. Valójában már 2009-ben dokumentáltak komoly tanárhiányt
Az Európában dolgozó tanárok fizetése emelkedett
alaptantárgyak
az elmúlt évtizedben – bizonyos esetekben több
országban.
esetében
néhány
európai
mint 40%-al. A fizetésemelés azonban nem minden esetben elégséges a tanárok vásárlóerejének fenntartásához, mivel a megélhetési költségek ennél is gyorsabban növekednek.
15 éves tanulók százalékos eloszlása, akik olyan iskolákban tanulnak, amelyeket érint a szakképzett alaptantárgyi oktatók hiánya, 2009
Matematika tanárok
Természettudományi tanárok
Tanítás nyelvét oktató tanár
Az adatgyűjtésben részt nem vevő országok Forrás: OECD, PISA 2009.
5
OKTATÁSFINANSZÍROZÁS – KOMOLY KIHÍVÁS VÁLSÁG IDEJÉN Az országok többségében az oktatás finanszírozása
Míg az oktatásra költött összes állami ráfordítás
többnyire változatlan maradt az elmúlt évtized során
szintje stabil maradt az EU-27 szintjén 2001 és
egészen
A
2008 között, pozitív tendenciaként megfigyelhető,
válságra bizonyos kormányok konkrét lépésekkel
hogy az egy diákra vetített teljes éves beruházás
reagáltak annak érdekében, hogy biztosíthassák a már
mértéke emelkedett.
meglévő finanszírozási megoldások változatlanságát,
Az elmúlt évtizedben egyre több ország vezetett be
2008-ig,
a
gazdasági
visszaesésig.
hogy a rendszer továbbra is működhessen, és az elmúlt tíz év során bevezetett reformok ne sérüljenek. A nem kötelező óvodai nevelés továbbra is és egyre szélesebb körben térítésmentes. Ezáltal az iskola előtti nevelés
könnyebben
számára,
különösen
elérhető az
minden
gyermek
alacsonyabb
keresetű
különféle díjakat a felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére. Ezzel párhuzamosan az egyes hallgatóknak nyújtott célzott pénzügyi támogatások enyhítettek
a
mindenkit
érintő
adminisztratív
és/vagy tandíjak bevezetésével járó kedvezőtlen
családok gyermekeinek. Ezen felül az országokban
hatásokon. Az egyetemi és főiskolai hallgatók
bevett gyakorlat, hogy a nem kötelező óvodai
ösztöndíjai és diákhitelei komoly megterhelést
nevelésért
jelentenek az oktatás állami finanszírozásában, és
fizetendő
díjak
mértékét
a
családi
bevételhez és egyéb követelményekhez igazítják.
annak több mint 16,7%-át teszik ki.
Mindezen lépések magyarázatul szolgálhatnak az ezen
a
szinten
tapasztalható
megnövekedett
részvételre.
Államilag finanszírozott oktatási intézményekre (ISCED 0-6) fordított, egy diákra jutó éves költségvetési kiadás, PPS-ben kifejezve, 2000-ben és 2008-ban (változatlan árakon), EUR (ezer)
6
2008 (d) (2000-es árak)
2008 (d) (2000-es áron)
2000
2000 Forrás: Eurostat, UOE és országos statisztikai számlaadatok (adatok kivonatolása: 2011. június).
A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK KÉTSZER OLYAN GYORSAN TALÁLNAK ÁLLÁST, MINT AZ ALACSONYABB KÉPZETTSÉGŰEK Európában a 20-24 év közötti fiatalok 79 %-a
Uniós
középiskolát
megtalálása átlagosan közel 6,5 hónapot vett
végzett
2010-ben,
ezzel
is
szinten
megerősítve a 2000 óta Európában megfigyelhető
igénybe
emelkedő tendenciát. A felsőfokú képesítéssel
végzettségtől.
rendelkezők uniós átlaga minden korcsoportban
a
matematika
2009-ben,
komoly
függetlenül
munkahely az
iskolai
emelkedése ellenére egyre több munkavállaló
egyensúlyhiány a különböző tudományterületeken. természettudományok,
első
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának
emelkedett 2000 óta, bár még mindig létezik A
az
túlképzett az általuk talált munkakör betöltéséhez.
és
Tény,
számítástechnika, valamint az oktatás területén,
hogy
a diplomások
több
mint
20%-a
túlképzett a betöltött állásukra, és ez az arány csak
például csökkent a végzős hallgatók aránya.
növekedett 2000 óta. Ezen felül, bár a nemek közti
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kétszer
különbségek 2000 óta kevésbé markánsak, a
olyan
az
diplomás nők átlagosan nagyobb eséllyel maradnak
alacsonyabb képzettségűek. Átlagosan 5 hónapig
munka nélkül, mint a férfiak annak ellenére, hogy a
gyorsan
helyezkednek
el,
mint
tart egy diplomás álláskeresőnek munkát találni,
nők
míg a kevésbé képzettek esetében ez az időtartam
magasabb.
száma
szinte
minden
képzési
területen
9,8 hónap.
Oktatásból a foglalkoztatásba való átmenet átlagos hossza iskolai végzettségi bontásban, 2009 Hónapok
Hónapok
Legmagasabb végzettség: alapfokú
Legmagasabb végzettség: középiskola
Legmagasabb végzettség: felsőfokú
Forrás: Eurostat, Munkaerő-felmérés ad hoc modul (adatok kivonatolása: 2011. július)
* *
*
7
A tanulmány teljes szövege Key Data on Education in Europe 2012 címmel elérhető angol, francia és német nyelven az Eurydice holnapján: http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/key_data_en.php
A tanulmány nyomtatott formában
[email protected] e-mailcímen.
Kapcsolattartók
Stanislav Ranguelov, társszerző:
[email protected]
8
Wim Vansteenkiste, Kommunikációs és Kiadvány Szektor:
[email protected]
