Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket?

LADÁNYI PÉTER (Máthé József, Ladányi Zoltán, Patkó Tamás, Dr. Nagy Tamás)1:

Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? "Az egér nem más, mint az elefánt japán változata"

Bevezetés A digitális videorendszerek a számítástechnikai ipar robbanásszerű fejlődésének, valamint a speciális matematikai, képfeldolgozási és kiértékelő módszerek alkalmazásának következtében jelentős előnyökkel rendelkeznek a széleskörben elterjedt hagyományos analóg videorendszerekkel szemben. Különös aktualitást ad a témának, hogy több integrált áramkört gyártó cég is mostanában kezdte el a nagyközönség felé terjeszteni a legújabb technológia gyermekeit, a populáris videorendszereknek köszönhetően a biztonságtechnikában is egyre inkább megfizethető árakon lehet hozzájutni a magas színvonalú technikákhoz. A Philips például 1998. szeptemberében jött ki (50$ alatti áron) egy valósidejű MPEG2 encoder áramkörrel, mellyel a digitális rendszerek újabb diadalt fognak aratni a hagyományos analóg rendszerek fölött. Elképzelhető hogy az új technológia felváltja az eddigi gyakorlatnak megfelelő analóg megoldásokat? (természetesen igen, de erről majd később) A jelen cikkben erre a kérdésre keressük a választ: megpróbálkozunk a kétféle kategória jellemzőinek összefoglalásával és összehasonlításával az előnyök-hátrányok tükrében.

“Analóg vagy digitális?” Analóg és digitális rendszerekről beszélünk. Vizsgáljuk meg, mit is jelentenek ezek a fogalmak, mitől analóg és mitől digitális egy videorendszer. Analóg Az analóg kifejezés lényegében azt jelenti, hogy a rendszer elemei által kezelt jelek (persze adott tartományon belül) tetszőleges értéket felvehetnek, sőt időben is folytonosak. Apropó tetszőleges érték: a korlátot a jel-zaj viszony jelenti. Digitális A digitális technika ezzel szemben idő- és amplitúdó-diszkrét jelekkel dolgozik, tehát a jel amplitúdója sem vehet fel tetszőleges értéket, és időben sem áll rendelkezésre minden pillanatban információ. A digitális jelek egyik jellemzője az értéktartomány felbontásának 1

A szerzők a HEXIUM Műszaki Fejlesztő Kft. munkatársai

V. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia

Hajdúszoboszló - 1998. december 2-3-4.

LADÁNYI PÉTER (Máthé József, Ladányi Zoltán, Patkó Tamás, Dr. Nagy Tamás):

Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? mértéke (tulajdonképpen az analóg tartományt ennyi apró részre bontjuk fel). A másik jellemző a mintavételi frekvencia, mely az analóg jel mintavételének időpillanatait határozza meg. Ha ez a két tulajdonság megfelelő mértékű, a kapott eredmény minősége is kifogástalan lesz. Kevert rendszerek Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy a biztonságtechnikában alkalmazott digitális videofelügyeleti rendszereknek jellemzően nem minden eleme digitális, gondoljunk csak például a kamerára, a monitorra (a digitális kamerák és megjelenítő egységek árfekvése most kezdi megengedni gazdaságos alkalmazásukat). Természetesen már digitális rendszernek tekintendők ezen kevert rendszerek is, hiszen a kép feldolgozása és tárolása is digitális úton történik (és ezek azok a funkciók, melyek a vizsgálat szempontjából lényegesek). Egy biztos: a kétféle kategória között nem feltétlenül éles a határfelület, néha nehéz a besorolás.

“Miért vásároltak eddig analóg rendszereket?” Mi lehet az oka, hogy a szakemberek ezidáig az analóg rendszereket részesítették előnyben, hiszen azok a digitális technikával szemben számos hátránnyal rendelkeznek? Mert régebben nem is volt digitális rendszer Igen, ez egy kézenfekvő magyarázat. A digitális technika egy igen dinamikusan fejlődő iparág, a digitális jelfeldolgozás által kínált óriási lehetőségek csak néhány éve kezdték betölteni ma már pótolhatatlan szerepüket. Alacsony beruházási és fenntartási költségek Előnyként jelentkezett a viszonylag alacsony ár, illetve beruházási költség is. Egyszerűbb analóg rendszerek már néhány százezer forintból kihozhatók, sőt ha az ember az otthonában fellelhető eszközöket is teljes erővel beveti, akár százezer forint alatt (szinte ingyen) megvalósítható egy “szuper” videorendszer. Most persze nem fogok kitérni a rendszer minőségének jellemzésére. További előnyként jelentkezett a fenntartási költség, hiszen akár egyetlen videokazettával (melyen azelőtt a gyerek "Hupikék törpikék" című kedvence volt) korlátlan (!?) számú felvétel készíthető, hiszen a videokazetta mágneses adathordozó, így törölni lehet róla a felvételeket, majd újakat lehet rá felvenni. Ez a mai újrahasznosítási törekvések szerint dícséretes lenne, azonban nem az egy biztonságtechnikai rendszer esetében. Kicsit később be fogom bizonyítani, hogy adott, azonos feltételek mellett a beruházási és fenntartási költségek is a digitális rendszerek létjogosultságát erősítik meg. De nézzük tovább az analóg rendszerek előnyeit.

V. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia - Hajdúszoboszló - 1998. december 2-3-4.

2


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? Széles termékskála Nem kis előnyük volt az analóg rendszereknek, hogy a piacon igen nagy termékválaszték állt rendelkezésre. Látni fogjuk, hogy a digitális rendszerek is lassan elérik ezt a változatosságot és választékot. A digitális rendszerek képtárolási korlátai Közismert, hogy a digitális rendszerek valós idejű képtárolási lehetőségei alulmúlják az analóg rendszerekét. Ami igaz is lehet, azonban kellő ismeret birtokában a megfelelően kiválasztott digitális videorendszer is skálázható úgy, hogy szükség esetén a valósidejű képtárolás biztosított legyen. Ez az első pillanatban túlzásnak tűnő kijelentést minden kétség nélkül vállalni lehet, hiszen mindez technikailag, műszakilag kivitelezhető, csak egy kicsit sokba kerül. Viszont az egymás után megállás nélkül születő IC-csodák világában nemsokára mindez kifizethető áron is megkapható lesz. Manapság, autóvezetés közben nem is sejtjük, hogy hány DSP processzor működik az autónkban, pedig jó néhány. Gondoljunk csak a befecskendezésre, a kanyarodásra, a sebességváltásra, a vezetést elősegítő információkra, a biztonsági övre, a sebességtúllépést figyelő automatikára, sőt még a műszerfalon elhelyezkedő órában is digitális processzor van. Persze a példákat vég nélkül említhetnénk. A DSP processzorok, A/D és D/A átalakítók, MPEG kódolók és dekódolók és persze kellő kiegészítők segítségével pedig a real-time, azaz a valós idejű képtárolást biztosító videorendszer megalkotása már csak a fejlesztőmérnökök feladata. A hitelesség biztosításának nehézségei Közismert a digitális technikával, számítógépekkel foglalkozó szakemberek számára, hogy a digitális információ tetszőleges módon másolható, sokszorosítható, módosítható, majd a rendszerbe visszajuttatható. Ez igaz. Egy olyan alkalmazásnál, ahol a rendszer biztonságtechnikai szempontból komolytalan operációs rendszerre épül vagy az alkalmazás az adott -amúgy a feladatra egyébként alkalmas- operációs rendszer lehetőségeit nem használja ki. Egy valamire való biztonságtechnikai fejlesztőmérnök természetesen kizárólag olyan operációs rendszert választ, melynél a BIZTONSÁG nem csak néhány betűből álló szekvencia, hanem fontos alapelv. Egy szó, mint száz, kritikus kérdés a hitelesség biztosítása. Az aktív szabotázs lehetősége és a rendszeradatok meghamisításának veszélye -bár ezek sohasem voltak ismeretlen fogalmaka technika fejlődésével és a műszaki felsőoktatás túltermelésével arányosan növekszik.

“És a digitális rendszerek előnyei?” Most vizsgáljuk meg a digitális rendszerek által biztosított előnyöket! V. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia - Hajdúszoboszló - 1998. december 2-3-4.

3


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? Képminőség Az analóg rendszerek által tárolt képi információ az idővel arányosan romlik, tehát a tárolás nem mondható -csak bizonyos megszorításokkal- biztonságosnak. Az analóg módon eltárolt adat sérülékeny, könnyen megváltozhat, elmászhat, tehát romlik a minősége. A digitális rendszerek esetében más a helyzet. Az egyszer eltárolt információ nem könnyen sérül, de ha mégis, a számítástechnika képes biztosítani a sérült adatok helyességének visszaállítását (hibajavító kódolás). Az eltárolt adat nem érzékeny a hőmérsékletváltozásra, csak az adathordozó anyagi minősége korlátozza, hogy milyen hőmérséklettartományon belül működik a rendszer. Természetesen ez sem mondható el analóg testvéréről. Digitális adatkezelés, tárolás (tömörítés) Az előbbiek előnyeit kihasználva a tárolás biztonsága nem kérdés. Ráadásul -mivel a digitális információkezelés kellően rugalmas- a képi adatbázis könnyen felépíthető úgy is, hogy az adatbázisban az adott képhez tartozó járulékos információk is helyet kapjanak, ezáltal biztosítva az információk képekhez rendelését. Erre mindegyik digitális rendszer több-kevesebb támogatást ad. A jól szervezett adatbázisból ezután könnyű a visszakeresés: tetszőleges szűrési feltételek, előre definiált keresési metódusok segítségével a rendszer könnyen szolgáltathat időben régebbi eseményekről is információkat. De nem csak a képekkel kapcsolatos információk kerülnek bele az adatbázisba, hanem a naplóadatbázis alkalmazásával lehetőség nyílik az operátori tevékenységek teljeskörű dokumentálására. Ezzel később ellenőrizhető az ügyeletes munkavégzése, ill. a rendkívüli események bekövetkezése esetén a rendszer hatásos információközlést biztosít a kezelő, nyomozó számára. Képtovábbítás Felmerülhet a kérdés, hogy nagyobb távolságokra milyen módon történik a képek továbbítása. Nos, ez is egy olyan terület, ahol az analóg technika labdába sem rúghat. Tehát az analóg rendszerek egyike sem rendelkezik azzal a nagyfokú rugalmassággal, mellyel a digitálisok nagy része. Szinte tetszőleges hálózati felület választható: LAN, WAN, PSTN, ISDN, DOV, RS485, stb. Természetesen az egyes átviteli módok között nem csak fizikai, hanem elvi különbségek is vannak. Ebből kifolyólag egyes közegek esetében a rendelkezésre álló sávszélesség korlátaiba ütközünk. Figyelem! Nem a digitális videorendszerek korlátairól, hanem az adatátviteli közegek fizikai korlátairól van szó.


4


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? Képtömörítés Természetesen egyetlen digitális képátviteli rendszer sem létezhet képtömörítés nélkül. Mi is az a képtömörítés? Tömörítés nélkül a nyers digitális képi adatokat vizsgálva azonnal kiderül, hogy az adatmennyiség olyan óriási, hogy az adatok kezelése a jelenlegi rendszerekkel, eszközökkel lehetetlen. Mi erre a megoldás? Az adathalmazt -mivel óriási redundancia van benne- ábrázoljuk kevesebb adattal. Ezt kétféle módon lehet megtenni. Az egyik az adatvesztés nélküli tömörítés, mellyel a tömörített adatcsomagból az eredeti képi adat bájtról bájtra, bitről bitre visszaállítható (pl. Huffman, RLE, JPEG). Itt természetesen nem beszélünk sem minőségromlásról, sem óriási tömörítési lehetőségről. A másik lehetőség az adatvesztéses tömörítés. Ekkor azonban nem érvényesül, hogy a visszanyert információ teljes mértékben megegyezik az eredetivel (pl. JPEG, Fraktál). De hogy is van ez, a digitális rendszerek adatvesztéssel működnek? A válasz -bármennyire is meglepő-, igen. Viszont az elveszített adatok nem a lényegi információt szolgáltatták, hanem szinte teljesen jelentéktelent. Éppen itt rejlik a jelentőségük.

A képben óriási, de a képszekvenciában még nagyobb redundancia rejlik, melynek tárolása felesleges. Így a már eltárolt képrészlet újbóli eltárolása sem szükséges. Ráadásul egyes tömörítési algoritmusok azt a biológiai-fiziológiai tulajdonságot is kihasználják, hogy az emberi szem (és agy) segítségével csak a számukra érdekes információt hordozó részt kell tárolni. Így a modern tömörítési algoritmusok, együttműködve az agy számítási erőforrásaival olyan eredményt érnek el, melynek segítségével az analóg rendszerek erőssége, a folyamatos képrögzítés teljesíthető. A bemutatott képek közül a bal oldali tömörítés nélküli, míg a jobb oldali adatvesztéses módon tömörített. A tömörítés mértéke sem jelentéktelen: 33:1! Ez azt jelenti, hogy az eredeti (fotóminőségű) kép 1,327,160 bájtja helyett mindössze 39,256 bájt szükséges a tároláshoz. Ez is óriási megtakarítás, de a képsorozatok (mozgóképek) tömörítésében további lehetőségek vannak. Mozgás- és jelenlétérzékelés Óriási előnyük a digitális rendszereknek, hogy a biztonságtechnikai szakma speciális igényeire és követelményeire igen rugalmasan és gyorsan képesek reagálni. Biztosítják a V. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia - Hajdúszoboszló - 1998. december 2-3-4.

5


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? beépített mozgásérzékelés lehetőségét, felhasználóbarát kezelői felület segítségével könnyű kezelést biztosítanak, sőt az ellenőrzésre is van mód. Ezeket a lehetőségeket az analóg eszközök többnyire csak nehézkesen, külön egységben voltak képesek biztosítani, míg a digitális rendszereknél ez vagy a szoftverben, vagy a képek digitalizálását végző kártyán van. Ez tehát azt jelenti, hogy a mozgásérzékelési funkcióért nem kell újabb jelentős kiadásokra számítani, a rendszerben már benne van! Szabotázs Közismert, a passzív szabotázs esetén a lehallgató a rendszerből csak információt nyer, az aktív szabotőr az átmenő információk egy részét eltávolítja, illetve helyettesíti. Erre is kínál megoldást a digitális technika. A szabotázsra legtöbbször a képtovábbításkor van lehetőség, hiszen az ”érdekes” adatok ebben az esetben futnak publikus (nyilvános) helyen. Ezeknek az eseményeknek az elkerülése érdekében különféle kódolási, titkosítási algoritmusok léteznek. Erről a funkcióról a digitális videorendszerek specifikációjából tájékozódhatunk. Sajnos, ezen a területen az elmúlt időszakban csak igen kismértékű erőfeszítések történtek. Ez nem probléma, hiszen a digitális szoftver/hardver módszerek előnye a modularitás, bővíthetőség és skálázhatóság, és néhány rendszer már rendelkezik efféle védelemmel. Digitális jelfeldolgozás A digitális technológia egy új és dinamikusan fejlődő területe a digitális jelfeldolgozás technikája (DSP). Alapja, hogy digitálisan és valós időben dolgozzuk fel az információt (mintavételezéssel), majd bonyolultabbnál bonyolultabb matematikai összefüggések segítségével a bemeneti jelsorozatból egy adott kimeneti jelsorozat állítható elő. Ezzel a módszerrel tetszőleges szűrő és transzformációs algoritmusok valósíthatók meg, olyan funkciók, melyeket az analóg rendszereknél még csak nem is álmodhatunk. Hogy egy egyszerű példát említsek, a DSP segítségével előállítható egy olyan aluláteresztő szűrő, mely 10 kHz-en egységnyi átvitellel rendelkezik, 1 Hz-el nagyobb frekvencián pedig már 80 dB-t csillapít. Az analóg technikával ilyen szűrő megvalósítása igen nagy nehézségekkel járna. A digitális jelfeldolgozás egyik biztonságtechnikai eredménye például a magyar fejlesztésű FALCON rendszámfelismerő rendszer, mely egyre komolyabb eredményeket ér el itthon és külföldön egyaránt. Utófeldolgozás, kiértékelés A digitális rendszerek többnyire lehetőséget teremtenek az utófeldolgozásra, kiértékelésre. Az itt említhető előnyök sora szinte vég nélküli, az összes szűrő és transzformációs algoritmus említést érdemelne. Csupán címszavakban néhány lehetőség: homályos kép élesítése, kontrasztosítás, fényerő beállítás, normálás, mátrix-transzformációk, stb. Intelligens perifériakezelés A digitális rendszereket intelligens perifériákkal körülvéve könnyedén kezelhető, jó működő felügyeleti rendszert építhetünk. Persze az analóg eszközöket is ki lehet efféle okosságokkal V. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia - Hajdúszoboszló - 1998. december 2-3-4.

6


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? egészíteni, de ez valószínűleg pazarlás lenne. Ugyanis az intelligens periféria egy olyan elem (mely lehet forgózsámoly, monitor, videomátrix, stb.), mely önálló intelligenciával rendelkezik, melyet csak a digitális rendszerek képesek maximálisan kihasználni. Ezek az eszközök korántsem elérhetetlenek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Magyarországon is több cég foglalkozik efféle eszközök fejlesztésével, gyártásával (pl. HFT Kft.: Cyber Eye, Hexium Kft.: Videomátrix). Távlati lehetőségek Természetesen a világ fejlődése nem áll meg (gondoljunk csak a bevezetőben említett egérre), újabb és újabb felhasználási területek válnak elérhetővé a technológiák fejlődése révén. Ezek közül néhányat: digitális I/O kapcsolat révén automatikus vezérlési és szabályozási feladatok ellátása, azonosítórendszerekben való megjelenés (pl. biometrikus), automatikus forgalomirányítás, forgalomszámlálás, háromdimenziós nagyfelbontású modellek előállítása két darab kétdimenziós képből (felhasználás: térképészet, rendőrségi/katonai alkalmazások), igen nagy felbontású képek és színmélységek alkalmazása. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy ezen a téren is komoly erőfeszítések és fejlesztések folynak az egész világon, de Magyarországon is komoly szakemberek foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Éppen ezért a terület biztonságtechnikai (napi) alkalmazása 3-5 éven belül reálisan várható, kiszorítva ezzel a piacról számos analóg alkalmazást.

“Tehát analóg vagy digitális?” Természetesen digitális! De mi ennek az oka? Vizsgáljuk meg újra az analóg rendszerek előnyeit és a digitális rendszerek hátrányait, milyen megoldásokat tud nyújtani ezekre a digitális technika ma vagy a nagyon közeli jövőben. Alacsony beruházási és fenntartási költség Az archiváló egység kiválasztásának szempontjai: jó minőségű és nagyszámú archivált kép, a lehetőségek szerinti kényelmes működtetés. Ezeknek a szempontoknak az elemzéséhez tekintsük át a következő táblázatokat (12 jelforrást feltételezve):


7


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? Analóg

rögzítő eszközök száma

média

kazettacsere / eszköz

szükséges kazetták száma

nagyfelbontású képek realtime rögzítése

12 db képmagnó

VHS szalag

3 óra / 12 db

2880 db/hó

közepes felbontású képek (4 kamera / kép) real-time rögzítése

3 db képmagnó

VHS szalag

3 óra / 3 db

720 db/hó

nagyfelbontású képek timelapse rögzítése (2 kép / kamera / mp)

1 db képmagnó

VHS szalag

3 óra / 1 db

240 db/hó

Digitális

egy kép mérete

szükséges tárolókapacitás / mp

rögzítő eszköz

rögzítési idő / 12 GB kazetta

6 kazettás kazettaegység cseréje

nagyfelbontású képek (768x576, színes), real-time rögzítése, tömörítési arány: 1:25

35 KB

10 MB / 12 kamera

10 MB / mp DAT

20 perc

2 óránként

közepes felbontású képek (384x288) real-time rögzítése, tömörítési arány: 1:25

8.8 KB

2.6 MB / 12 kamera

5 MB / mp DAT

1.26 óra

7.5 óránként

nagyfelbontású képek (768x576, színes), 2 kép / mp rögzítés, tömörítési arány: 1:25

35 KB

0.84 MB / 12 kamera

1 MB / mp DAT

4 óra

24 óránként

Milyen következtetéseket vonhatunk le az előző táblázatokból? • valamennyi kamerakép folyamatos rögzítésének sem az analóg, sem a digitális rendszerben nincs értelme, mert mindkettőben olyan mennyiségű anyag keletkezik és olyan sűrűn kell a kazettákat cserélni, ami már kezelhetetlen, ráadásul a rendszer is nehezen bővíthető; • közepes felbontású képek alkalmazása a kis felbontás miatt nem kívánatos minőségromlást eredményezne; • ezzel szemben esetleg valamelyik kamera képének folyamatos real-time rögzítése kívánatos lenne (ez egy skálázható digitális rendszerben könnyen megoldható); • adott helyzetben szükség lehet olyan időben közeli esemény felvételének visszanézésére, mely felvétel még azon a kazettán van, amelyre a rendszer még éppen archivál. Ez a probléma analóg esetben úgy, hogy az archiválás ne szüneteljen, csak a kazettának a rendszerből való kivételével oldható meg, ami nem kívánatos. Digitális rögzítés esetén azonban úgyis kell egy gyors átmeneti tárolónak lennie (HDD), ennek a problémának a megoldásához csak annak méretét és az V. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia - Hajdúszoboszló - 1998. december 2-3-4.

8


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? archiválási algoritmust kell megfelelően megválasztani. Sőt, ha továbbmegyünk: mivel a megfigyelő munkaállomásokban is szükség van az átmeneti tárolásra, közeli események visszanézésére ott is lehetőség nyílik, a megfigyelési, archiválási folyamatok felfüggesztése nélkül.

Széles termékskála Ma már minden komolyabb gyártó rendelkezik digitális rendszerekkel (A teljesség igénye nélkül csak néhány nagy céget említve: SONY, Synapse, Mitsubishi, BOSCH, GeuteBrück, Sensormatic, Ernitec, BCN; de ezen a területen sok itthoni cég is otthon van: Comproject, Hexium, VMD, VidCom; Termékek: DigiEye, DS-sorozat, Multivision, TeleSite, VIDOC, VMD). A digitális technika -dinamikusan fejlődő terület révén- egyre inkább biztosítja létjogosultságát a videorendszerek piacán. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a korszerű analóg rendszerek sem nélkülözhetik a digitális áramköri megvalósításokat, néhány különc "analóg" készülék nem átall digitális jelfeldolgozással javítani műszaki paraméterein. A digitális rendszerek képtárolási korlátai Ezen a területen ma még ideig-óráig valóban az analóg rendszerek vezetnek (nyúlfarknyival). Az előbbiekben láthattuk a tároláshoz szükséges adathordozó-mizériát, és beláthattuk, hogy a digitális rendszerek lényegében semmivel nem rosszabbak ebben a tekintetben analóg társaiknál. Van még valami, mellyel az előbbi állítás alátámasztható. Ezek pedig a matematikai algoritmusok fejlődése és alkalmazása révén szaporodó és szabványosodó kép- és hangtömörítési eljárások, melyek igen nagy segítséget nyújtanak a képtárolás problémájának megoldásában. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy bizonyos kisebb rendszereknél, ahol nem annyira a biztonsági szint, mint a megvalósítás egyszerűsége és olcsósága számít, az analóg rendszereknek még mindig van létjogosultságuk (de már nem sokáig). A hitelesség biztosításának nehézségei Sajnos ezen a területen nem minden gyártó biztosítja a megfelelő biztonsági színvonalat, de léteznek korrekt rendszerek, ahol az eredetileg a rendszerbe került (nyers) kép mindenféleképpen megőrződik, a képfeldolgozó eljárások csak új képet képesek létrehozni. Így minden körülmények között biztosítható a képek hitelessége, hiszen a szoftver "tudja" a képről, hogy az eredeti-e vagy sem. A fentiek szerint tehát megfelelő szoftver használatával biztosítható a hitelesség, és a rendszer által garantálható (és megjeleníthető) a hitelesség ténye.

“Most már biztos, hogy digitális!” Az előbbiekből láthatóvá vált, hogy az analóg videorendszereket (bár szerepük ma még nem kérdéses) digitális társaik igen rövid időn belül ki fogják szorítani a biztonságtechnikai piacról. Nem vagyok jós, de nem nehéz belátni, hogy néhány elszigetelt esetet kivéve a V. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia - Hajdúszoboszló - 1998. december 2-3-4.

9


Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket? digitális rendszerek fogják uralni ezt a piacot is, hiszen az általuk nyújtott magas színvonalú szolgáltatások messze felülmúlják az analóg társaik által nyújtotta lehetőségeket. Fontos tanulság, melyet szem előtt kell tartanunk: a kutatás/fejlesztés területén számos hazai versenyképes vállalkozás is aktív szereplőként jelenik meg, melyeket támogatni és ösztönözni kell annak érdekében, hogy őket a helyes irányba terelgetve a piac gazdasági és minőségi igényeinek a legmesszebbmenőkig eleget tudjanak tenni.


10

Felváltják-e a Digitális Videorendszerek az Analóg Rendszereket?

Recommend Documents