Kudar Lajos
Turizmusunk története dióhéjban 511753
1 1 ' 111
I SBN 963 9372 55 2
9 789639 372559 980 Ft
Tinta Könyvkiadó 2003
Ízelítő a menüből
Értékeink, kincseink, magyar örökségünk I. Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor
Minek nevezzelek?
I degenforgalomtól
A könyv megjelenését támogatta: A MAGYAR TURIZMUS RT., VALAMINT
BUDAPEST MAGIG, DANUBIUS HOTELS RT., HERENDI PORCELÁNMANUFAKTÚRA RT., HOTEL TAVERNA; MAV NOSZTALGIA KFT., MOTIVATION UTAZÁSI IRODA
A fenti támogatókon kívül a szerző köszönetet mond mindazoknak, akik szaktanáccsal, illusztrációs anyag átadásával segítették a könyv elkészítésében
a Turizmusig
Valahogy így kezdődött...
A Nagyvilágban és mifelénk
„Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók..." Ezredéves ünnepségeinktől Trianonig
Két világégés között H 2 Ország kincsei
Jégkorszak - olvadással Szabadság a hó alatt
szerkesztés lezárva:
, k4pS1 KŐNV~r ~ NAGYATNO
I SBN
2003.
február 10.
963 9372 55 2
Gulyásturizmus Kompországban Felsőbb osztályba léphet
Quo vadis?
Határtalanul
Utóhang Kudar Lajos © TINTA Könyvkiadó A kiadásért felelős a Tinta Könyvkiadó igazgatóin TINTA Könyvkiadó Budapest, Kondorosa út 1 7. Tel.: 371 05 01, fax: 371 05 02
1116
Akiktől volt mit átvenni Bibliográfia
A Magyar Turizmus Rt. címjegyzéke
6 8 13 19 31 36 51 57 58
A Magyar Turizmus Rt. vezetőinek elérhetősége
59
Tourinform belföldi irodák
63
A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei
60
Nyomdai előkészítés, nyomdai munkálatok
£f8 Nyomda Kft.
Felelős vezető: Fonyódi Ottó
5
Minek nevezzelek?
Mint tudjuk, semmi sem tökéletes. Bizonyára akadnak majd olyanok, akik hiányolják, hogy egy vagy más adat, történet miért nem kapott helyet, nagyobb hangsúlyt ebben az összeállításban. E sorok írója könyvtárnyi kordokumentumot, értekezést, visszaemlékezést olvasott át, mi több: az utóbbi öt évtizedben' maga is részese volt a történéseknek. Tekintve, hogy a turizmus rendkívül összetett jelenség, annak fejlődésére különösen az elmúlt másfél században folyamatosan hatást gyakorolt a politika, a gazdaság, a közlekedési eszközök fejlődése, háború és béke. A magyar idegenforgalom - szoros összefüggésben a nemzetközi turizmus alakulásával - húzóágazatává vált a nemzetgazdaságnak, ennélfogva megérdemli, hogy egyszer végre megírja valaki történetét is. „Nem lehet az íjat mindig kifeszítve tartani és sohasem lazítani, vagy mindig lazán tartani és sohasem feszíteni" - mondotta egykoron Konfucius. A Biblia szerint az Úristen hat nap alatt teremtette a Földet, de a hetediken Ő is megpihent... Nyissuk ki a nagyszótárt: tourism, tourisme, turismo címszavak mellett idegenforgalmat fogunk találni a megfelelő magyar szószedetben, amely nem más, mint a német Fremdenverkehr tükörfordítása. A fenti mellett használatos még a sokkal barátságosabb „vendégforgalom" kifejezés is. Már csak a szöveghűség kedvéért, no meg stilisztikai megfontolásokból, a továbbiakban nálam mindhárommal fog találkozni az olvasó. Emellett üdülőforgalommal is persze, ha a lakóhelyüket kifejezetten csak pihenési célzattal elhagyókról lesz szó, akik „nyaralni" men6
nek valahová, tekintve, hogy ezt a kifejezést használja leggyakrabban a magyar (telelni mifelénk legfeljebb a krumpli vagy a medve szokott, őszülni meg manapság az edző, meccs közben a kispadon...). Honfitársaink turisztikai szokásai változásának, vagy ha úgy tetszik: fejlődésének illusztrálása végett hallgassuk meg, hogy miként vélekedett Eötvös Károly „Utazás a Balaton körül" címen megjelent múlt századi művében. Íme: „A magyar oda nem megy, ahová nem hívják. Oda nem megy, ahol dolga nincs.
Azért, hogy utazzék, nem utazik sehová. Ami a másé, azt nem bámulja. Ami nem az ő kenyérkeresete, azt tanulgatni esze ágában nincs. sem természete a magyarnak.
Mi
zony kevés köze van. Ahol pedig a
Még
a cél nélkül való sétálgatás
köze Somogy vármegyének Zala vármegyéhez?
Balaton
köztük fekszik: ott
semmi. Okos ember csak nem megy neki a víznek.
nyári évszakban
Nincs annak gerendája..."
Bi-
éppen
7
Valahogy így kezdődött... A trójai háborúk korának hősi eposzában felfedezhető a vendégbarátság i ntézménye: az istenek előtt is kedves, aki szívesen látja a jövevényt. Egyes ünnepek idején tilosak voltak a harci cselekmények. (Időszerű erre épp Athén előtt emlékeztetni...) Egyébként már az ókori olimpiai j átékokra és a Daedalia ünnepekre érkezők nagy száma miatt indokolttá vált egyre több és egyre jobban felszerelt vendégfogadó; taverna, használható út, Tóváltó állomás (mutatio), valamint fürdőszálló (deversoria) építése. A Római Birodalom úthálózatán az utazás biztonságának megteremtésével nagy forgalom fejlődött ki, így a nyári hónapokban patríciusok ezrei hagyták el a városukat azért; hogy vidéken a provinciákban üdülhessenek. A nagy jövés-menés folytatódott a zarándoklatok megindulásának korában is. Elég, ha a muzulmánok mekkai vagy a keresztények szentföldi, illetve római zarándoklatára; mint mai napig ható folyamatokra gondolunk. Angliában a XVII-XVIII_ században alakult ki az a szokás, hogy az arisztokrata családok fiaikat külföldre küldjék: a nevelésnek egy utazással történő befejezését, a tanulmányutak divatját a jómódú polgárság Európa-szerte átvette a francia forradalmat, valamint a napóleoni háborúkat követő időszakban. Kialakult egy szinte kötelező útirány is; ezt az ifjaknak végig kellett járniuk a kontinens nyugati és déli vidékein: Párizs - Firenze - Róma - Nápoly - Velence - Bécs - Rajna-vidék - Németalföld, amely később Svájc, beiktatásával kibővült. Ez volt az úgynevezett grand-tour: Goethe (Itáliai utazások) Stendhal, Byron, még az orosz arisztokrácia XIX. századi utazási és üdülési szokásainak kialakulására is hatással volt. Fulton gőzhajója és Stephenson gőzmozdonya forradalmasította a közlekedést, óriási lendületet adva az utasforgalom fejlődésének Ebben is Anglia járt élen: 1825-ben megépítették az első vasútvonalat, 1837-ben az Atlanti-óceánt átszelő első gőzhajót. 1841-ben Thomas Cook, egy Leicesterből származó angol esztergályos, a baptista mértékletességi mozgalom misszionáriusa vetette fel azt a gondolatot, hogy hazája szépségeit „vándorló utastársaságoknak" bemutatandó kül önféle kedvezményekkel olcsóbbá tegye számukra a kirándulást, ezzel a közlekedési vállalatnak is nagyobb forgalmat biztosítva: az általa szervezett londoni különvonatok ebben a formában több jövedelmet ered8
ményeztek, mintha teljes tarifával az utasoknak csak egy töredékét szállították volna. Thomas Cook ezzel megvetette a mai ér telemben vett társasutazás alapjait. A megnövekedett szabadidővel rendelkezők köré ben később vil ágszerte megi ndult a turizmus fejlődése. Így például Ausztráliában is, ahol már 1 860-ban bevezették a nyolcórás munkahetet... A Kárpát-medencében is a régi rómaiaknak köszönhetjük a fürdőkultúra korai elterjedését. Elég, ha az aquincumi, a Fenék-pusztai ásatásokra utalok, az észak-deli forgalom kapcsán pedig a Savaria (mai Szombathely) térségében feltárt úgynevezett „Borostyánkő út"-ra. polgári 1233-ban Buda törvénykönyvének egy külön fejezete szabál yozta a termálvíz használatát. A keresztes háborúk, a középkori búcsúj árások, a közép-európai uralkodók 1335-ös visegrádi találkozója, továbbá a Hunyadi Mátyás udvarába érkező külföldi, elsősorban itáliai humanisták, művészek jel entették a világjárást - velük párhuzamosan és követően pedig a külföldön tanuló magyar-diákok és iparoslegények, akik tudo mányukat határainkon túl tökéletesítették, vagy éppen szerezték meg. A török idők híres krónikása Evlia Cselebi a hódoltsági területek virágzó fürdőkultúrájáról ír (Budapesten négy, Egerben egy török fürdő ma is működik). A megritkult települések közt vezető utak mentén épült csárdák száll ást, étkezést nyújtottak a betérő vendégeknek. Később a császári postaszolgálat látta el a személyszállítást Bécs és Buda közt, a továbbjutás pedig az ún. „gyorsparasztok', vagyis a 9
magyar szekeres gazdák biztosították. Mária Terézia kísérete fogadásának építészeti emlékeit Vácott (Diadalkapu) és Gödöllőn (Grassalkovich kastély) egyaránt fellelhetj ük. A reformkor részben az országgyűlések kapcsán, részben az 1825 óta megrendezett balatonfüredi Anna-báloknak köszönhetően megpezsdítette a társadalmi életet: 1846-ban i nnen indult el az első balatoni gőzhajó. Füreden a Bal atoni Pantheon elnevezésű fedett sétány emléktábl ái azokra az írókra, költőkre, tudósokra és utazókra emlékeztetnek, akik munkásságukkal kapcsolódnak Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavának újkori történetéhez. A vasút térhódítása előtt egyébként Európában a Duna volt a Nyugatot Kelettel összekötő legfrekventáltabb útvonal: az 1880-as évek elején évente átlag három millió utas közlekedett a Császári és Királyi Dunahajózási Társaság vonalain - háromnegyedük az akkori Magyarország területén. Pest városában nagyszabású szállodaépítésekre került sor. Elég, ha csak a Pannonia (1868), a Hungária (1871), vagy a Margit-szigeti Nagyszállót (1873) említem, amelyek igen jól egészítették ki a korábban épült pesti fogadókat: Postakürt, Fehér 16, Zöldfa (1822), illetve Tigris (1826), Mátyás király (1834), Nádor (1835), Angol királynő (1839), István főherceg (1846) és Európa szálló (1848). Az első társasutazást Magyarországra, egész pontosan a Magas Tátrába a német utazási ipar úttörője, Karl Stagen szervezte 1869-ben azt követően, hogy Ferenc Józsefet 1867-ben Budán magyar királlyá koronázták. Pestből, Budából és Óbudából 1873-ban Budapest néven létrej ött a Monarchia második legnagyobb települése. 1874-ben Cathry Szaléz Ferenc svájci mérnök tervei alapján megépült a mai Fogaskerekű Vasút elődje, amely eredetileg csak a Svábhegyi megállóig közlekedett. Nem sokkal előtte (1868-ban) l étrejött az Első Magyar Szállodaépítő Rt., 1872-ben pedig megjelent az első magyar 10
általános ipartörvény is, amely pl. a cukrászatot elkülönítette a vendéglős szakmától és az italméréstől. A Budapestről kiinduló vasúthálózat kifejlesztése indokolttá tette az Első Magyar Menetiroda megalapítását, amelyre 1884. augusztus 1 6-án került sor Schwimmer Pál temesvári lakos kezdeményezésére a budapesti Hungária szálló két földszinti helyiségében, mindössze öt tisztviselővel. Szükség is volt rá, hiszen 1885-ben megtartották a már negyedmilliós főváros első nagy, turisztikai szempontból sem elhanyagolható eseményét, az Oszágos Kiállítást. Ha hinni lehet a legelső idegenforgalmi adatfelvételeknek, a szóban forgó esztendőben Budapestre már 1 02 252 vendég látogatott el, köztük 66 775-en bel-, 35 477-en pedig külföldről. Talán hatott rájuk Ambroise Tardieu francia utazó beszámolója, aki az azt megelőző évben gőzhajóval érkezett Pestre, gőzsik-
1 1
lón ment fel a budai várba és fürdött meg annak lábánál gőzölgő fürdők valamelyikében. Tardieu mindenesetre részletesen beszámolt a város gyönyörű fekvéséről, vendégszerető népéről, tágas kávéházairól, még műemlékeiről is, mindenekelőtt a királyi palotáról. 1888 márciusában a főváros 265/1888 sz. közgyűlési határozatával létrehozta az első magyar idegenforgalmi munkaprogramot, amelyben megjelölte a legsürgősebb feladatokat és a legfontosabb tennivalókat. Az elvek modernek, aktuálisak, mai napig azóta sem találtak ki jobb direktívákat... (Csupán az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy a közgyűlési határozattal létrehívott önálló hatáskörű végrehajtó bizottság tagja volt Jókai Mór is,.,) A rákövetkező esztendőben került sor Párizsban a francia forradalom 100. évfordulójának megünneplésére. A Menetjegyiroda nem kevesebb, mint hat társasutazást indított ebből az alkalomból. Ezek közül kettő Torinoi i s útba ejtette, hogy a 845 résztvevő találkozni tudjon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emigrációban élő vezéralakjával, az agg Kossuth Lajossal. A vonatokat Párizsban a kor ünnepelt magyar festője, Munkácsy Mihály fo~ gadta. Baross Gábor közlekedési államtitkár, majd vasminiszter kor szakalkotó „zónatarifája"nak életbeléptetésével olcsóbbá vált a vasút Magyarországon.
1 2
„Egy nemzetnél sem vagyunk
aláóóvalk'
A' közönség immár szórakozásból, élvezetből kezdett utazni, s ezzel hazánkban is polgárjogot nyert a klasszikus értelemben vett turizmus. A Menetjegyiroda Baross Gábor ösztönzésére 1886-ban a bécsi Kártnerringen lévő Grand Hotelben, majd a konstantinápolyi Pera Pal ace Hotelben nyitott fiókirodát. Vasúti közlekedésünk a legjobbak közé tartozott a XIX. századvégi Európában. Magyar mérnökök építették ki a mai napig legtöbb nyaralót szállító BudapestSzékesfehérvár-Siófok-Fiume közti DÉLI VASÚT pályáját, amely sokáig magánkézben volt. 1877ben Siófokot már „magyar tengeri fürdő"-nek nevezték. Rá egy évre elkészült az első fürdőház is, amelyet a tél beállta előtt kihúztak a partra, nehogy a feltorlódó jégtáblák összetörjék. 1885-ben megkezdődött a telekparcellázás, s ezzel együtt a mai fürdőtelep kiépítése. 1891-ben 16trehozták az első fürdőtelepi társulást i s Siófokon. A magyar fogadóturizmus első igazán komoly próbatételét kétségtelenül az 1896-os Ezredéves Ünnepségek kiszolgálása jelentette. A május 2-tőt október 30-ig terjedő időszakban (nem tévedés!) 5 800 000 látogató volt kíváncsi az 548 500 négyzetméternyi területet igénybevevő 22 464 kiállító produktumaira. A Milleniumi Utazási és Ellátási Vállalat néven szervezett társaság hét üres házat bérelt a vidékiek elszállásolására, továbbá „Szórakozási jegyfüzet" néven 14 napig érvényes kedvezményes vasúti szelvényt, balesetbiztosítási kupont adott ki, vállalta egy „tudakozó kalauz és tolmácsintézet" megszervezését és vezetését. Kuriózumképp jegyzem meg, hogy még a legelső újkori olimpiai j átékok megrendezésének gondolata is feln -ierült az Ezredéves ünnep~ 13
ségek „mellékrendezvénye"-ként, de győzött a hagyománytisztelet és Athén kapta meg ennek jogát. 1916-ban ismét Budapestre esett a választás, ám azt az olimpiát elsöpörte a világháború, az 1920-as antwerpenire pedig már meghívót sem kapott a vesztes Magyarország... A Millenniummal Budapest fejlődése újabb lendületet kapott a századfordulón, gondoljunk csak az Országház, a Magyar Állami Operaház és Balettintézet, a Szent István Bazilika, a Duna-hidak, az Iparmű & szeti Múzeum, a Vígszínház, a Vásárcsarnok, valamint a Hősök terének múzeumi épületeire, szobraira stb. Új fővárosi szállodák épültek (Royal, Bristol, Nemzeti, Metropol). Egy idegenforgalmi egyesület létrehozása került napirendre 1901ben. Még a „szállodásipar" is késznek mutatkozott 1000 korona jegyzésével oda belépni. Eggyel több argumentum arra, hogy a magyar turizmus történetét ne szakítsuk el hazánk szállodaiparának históriájától, akárcsak az ország közlekedésének fejlődéstörténetétől. Ez utóbbi kapcsán említem meg, hogy 1895-ben megalakult a MFTR. Feladata a magyar személyhajózás megszervezése volt
a Dunán, a Tiszán, a Száván, illetve a Balatonon. 1896. május 7-én átadták rendeltetésének a kontinentális Európa első földalattijának a pesti Andrássy út alatti szakaszát. 14
Az illetékesek időben felismerték az idegenforgalmi statisztika készítésének jelentőségét is Körössy József vezetésével. Évente történt az adatok publikálása, amely még az 1940-es évek elején is egyedül álló jelenség volt ebben az országban. A klasszikus értelemben vett turizmus minden eleme fellelhető volt tehát múltszázadvégi elődeink tevékenységében, amivel az akkori Európa dicsekedhetett. A Magyar Királyi Államvasutak városi Menetjegyirodája pl. földrészünk 10 legrégebbi utazási irodája között szerepelt. Külföldi akcióik sorát egy 1900-ban megrendezett szentévi zarándoklat zárta 3000 fős részvétellel. Őket Rómában több mint harminc szállodában helyezték el... „A magyar kormány méltányolva annak szükségességét, hogy az idegenforgalom vezetése egy kifelé teljesen független, tiszta magyar társaság kezében összpontosuljon, amelynek vezetősége elsősorban Magyarország érdekeit szolgálja, a vállalatot pártfogásba veszi, különféle kedvezményekben részesíti s tekintélyének, befolyásának a külföldre kiható súlyával támogatja" - olvassuk a korabeli ;, Magyarország és a külföld" című kiadványban. A kereskedelmi miniszter hozzájárult a tervbe vett Idegenforgalmi és Utazási Vállalat megteremtéséhez. Az új cég 800 ezer koronás alaptőkével üzemközösséget Tétesített a Thomas Cook and Son budapesti irodával, átvette tőlük a külföldi jegyek, szállószelvények és hitellevelek kiadásának jogát, megvásárolta a Nemzetközi Há16kocsitársaság 1. sz Menetjegyirodáját, valamint annak brassói, fiumei és temesvári fiókját. Az alakuló közgyűlésre 1902. augusztus 29-én került sor fővárosunkban, röviddel azután a Wagons-Lits bezárta Hungária szálló-beli irodáját, s egész személyzetével átvonult az Első Magyar Általános Biztosító palotájának földszinti helyiségeibe. A Vígadó tér 1. sz. alatt fényűzően berendezett épületben állandó néprajzi kiállítás nyílt meg-háziipari termékek árusításával egybekötve. (Etnográfiai bazárnak hívták.) Itt működött még a magyar fürdők vezérképviselete; továbbá egy bankrészleg, de színházjegy-értékesítéssel is foglalkoztak. A korabeli Európa egyik legcélszerűbben berendezett utazási irodájában a felsoroltakon kívül baleset és poggyászbiztosítással, kivándorlási ügyekkel is foglalkoztak. Menetjegy-kibocsátó tevékenysé90k jogi alapját az a szerződés garantálta, amelyet a vállalat 92512/ 1902 sz. alatt az Államvasutak Igazgatóságával kötött. Ez feljogosította arra is, hogy belföldön rövid idő alatt 35, külföldön pedig Kijevben, Ogyesszában és Varsóban kirendeltséget létesíthessen, sőt poggyász-szállítással is foglalkozhassék. Szerződésileg kötelezték arra, hogy propagandát fejtsen ki a hazai fürdők és ipari termékek meg15
ismertetése céljából saj át költségen kiadott folyóirat, illetve külön kiadványformájában. Napvilágot látott az első magyar idegenforgalmi plakát és falinaptár i s. A Vállalat körlevelet i ntézett a magyarság ismertebb külföldi barátaihoz hazánkról szóló cikkek, tanulmányok írásának és közlésének érdekében. Ezt követte a ,, Magyarország Képes Albuma", majd a „Magyarország és a Nagyvilág" című képes folyóirat. „Útitervek' néven 1905-től 1938~ig évről évre kiadták azt a brossurát, amely a javasolt külföldi programokon kívül tartalmazta mindazon gyakorlati tanácsokat, amelyekre az utazóközönségnek szüksége lehet. Ugyancsak 1902-ben tartotta fővárosunkban kongresszusát a Szállodások Nemzetközi Egyesülete is. Hazánkban a századfordulóra a szállovendéglátástól. Egy sereg új létesítményt daipar elvált a köszönhetünk ennek a korszaknak: Royal, Astoria (az egyetlen olyan budapesti hotelről van szó, amelyről metróállomást neveztek el később a magyar fővárosban). Ne feledkezzünk megemlíteni olyan pompás éttermek nevét sem, amelyek szintén ennek a korszaknak szülöttei: Gundel, New York stb. 1903-ban egy jól sikerült sportönnepély keretében nyári korcsolyázást rendeztek a 'dobsingi légbarlangban; majd pedig látványos Dunaünnepélyre került sor Budapesten, amelynek védnöki tisztét az uralkodó Ferenc József vállalta. A párizsi Place de I'Operán egy, akkor még szenzáció erejével ható óriási villanyreklám propagálta ezt a rendezvényt. Május 1 3-án 60 ezer vidéki és külföldi vendég gyönyörködött a látványban, amelyről a legelőkelőbb világlapok is terjedelmes cikkekben számoltak be. 16
Az új vállalat első tranzitutazását is ebben az évben bonyolította le Boroszlóból ( ma Wroclaw) Rómába zarándokló 212 fős társaság részére, megváltoztatva a Drezda-München-Firenze útirányt Budapest-FiumeAnconá-ra, amivel sikerült elérni, hogy a résztvevők visszafelé útban is hazánkon keresztül utazzanak haza és nálunk is töltsenek néhány napot. 1904ben még egy portugál rendszerű bikaviadalra is sor került az Állatkertben (!), majd 1905-ben riviérai mintára virágkorzót rendeztek fővárosunkban. 1906-ban sor került az első budapesti Márciusi Vásárra, amelyet joggal tekinthetünk a későbbi BNV-k elődjének. Ennek az évnek októberében két különvonatnyi magyar hozta haza Rákóczi Ferenc, Thököly Imre és száműzött társainak földi maradványait Törökországból. 1909-ben 5200 résztvevővel megrendezték az első nagy nemzetközi orvoskongresszust hazánkban. 1910 kimagasló eseménye volt az éppen csak hogy megalakult Magyar Aero Club által Bleriot részvételével megtartott nemzetközi repülőverseny, melynek megtekintésére 300 ezer bel- és külföldi érkezett Budapest immár három pályaudvarára. A Vállalat 1912 májusában közreműködött a magyar fővárosban tartott Wagner Ünnepi Játékok lebonyolításában is. Ekkorra épült fel a Ritz, a későbbi Duna-palota. Megala-
kuli az általános Beszerzési és Szállítási Rt., amely az állomásokon történő hírlap-, könyv- és dohányáruk árusítását tűzte ki fő feladatául. Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1916. május 24-én 603/1916 sz. alatti határozatával létrehozta saját Idegenforgalmi Hivatalát, melynek eredményeképpen a belvárosi Haris bazár 1. sz. alatt bérelt helyiségben az új szervezet megkezdte működését. Neki kellett gondoskodnia a IV Károly király koronázására fővárosunkba érkező vendégek ellátásáról, tájékoztatásáról - a korabeli feljegyzések szerint mintegy 7600 esetben. Mitteleuropaisches Reisebüro (MER) néven megalakult kontinensünk egyik legnagyobb utazási iroda tömörülése a Német, az Osztrák és a Magyar Államvasutak utasforgalmának összehangolt kiszolgálása érdekében. A nyitóértekezletre Budapesten került sor. Egyesült Gyógyfürdő Ingatlan és Szálloda (ÉGISZ) néven megalakult egy Rt., amely a Balatonon, a Svábhegyen szállodák építésére alkalmas telkeket vásárolt, megszerezte a Lukács fürdőt és megvette a Tátrai Helyiérdekű Villamos Vasutat is. Ekkor még senki sem számolt azzal, hogy a korábbi 63 megyéből rövidesen 20 (sem) marad érintetlenül magyar kézen, a Kárpát-medencéből még a medence sem, egy tengerevesztett ország. Az I. világháborút követő összeomlás maga alá temette az Idegenforgalmi és Utazási Vállalatnak az alábbi városokban működő irodáit is: Arad, Brassó, Fiume, Kassa, Kolozsvár, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nagyvárad, Szabadka, Szatmárnémeti, Temesvár, Újvidék, Zombor. Az utódállamokból a mai Magyarország területére menekülők egy részét csak vasúti vagonokban tudták elhelyezni. 1918 első felében még ilyen körülmények között is beszélhetünk beutazó forgalomról, főként a semleges országokból érkező vendégeknek köszönhetően: Budapesten került megrendezésre a Nemzetközi Légügyi, a Török Jogtudósok, a Pszichoanalitikai, valamint a Közép-európai városok idegenforgalmi kongresszusa. (Ez utóbbi esemény alkalmából adták át rendeltetésének a háború alatt épített Gellért Szállót és Gyógyfürdőt, a magyar főváros mai napig egyik legpatinásabbnak tartott vendéglátóipara objektumát.) 18
Két világégés között
,Fluctuat nec mergitur" -vagyis i mbolyog, de nem süllyed el -olvasható Párizs városának címerpajzsában: úgy tűnik, hogy a turizmus talált először magára az I. világháborút követően létrejött új közép-európai államokban, ahol egymás után nyíltak meg a nemzeti utazási irodák: Ausztriában az ÖVB, Csehszlovákiában a CEDOK, Jugoszláviában a PUTNIK, majd Romániában a SARDEV A Magyar Idegenforgalmi és Utazási Vállalatnak 1921. végén sikerült egy 1932. december 31-ig szóló kizárólagossági szerződést kötnie a Nemzetközi Hálókocsi Társasággal, amelynek értelmében a Wagons-Lits saját irodáin kívül csak ez a cég adhatott el expresszvonat, étkező- s hálókocsijegyeket Magyarországon. Az olasz ENIT tel kötött megállapodás alapján, amelyet a később létesült CIT is magáévá tett, a Vállalatot tekintették az Olasz Államvasutak (FS) egyedüli képviselőjének hazánkban. Megtartva a mai Magyarország területére eső régebbi alapítású fiókjait új irodákat nyitott Békéscsabán, Egerben, Hódmezővásárhelyt, Kaposvárott, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán; Makón, Nyíregyházán, Sopronban, Szegeden, Szolnokon, valamint Sátoraljaújhelyen. 1925-ben új képvisel etek létesültek Párizsban; Göteborgban, Oslóban és Koppenhágában i s. Külföldi példák nyomán a cég beindította rendszeres budapesti városnéző járatait, és hozzá saját idegenvezető gárdát nevelt ki. Belépett a MER; az ORBIS, a CIT, az ÖVB, a CEDOK, a PUTNIK részvételével Abbáziában megalakult AGOT-ba (Association des Grandes Órganisations Nationales de Voyage et Tourisme), amihez később csatl akozott az angol Dean and Dawson, a dán Dansk, a finn Finnlands, a holland Lissone Lindemann, a norvég Bennett, a román SARDEV a svéd Nordisk, végül a svájci Kuoni is, akik célul tűzték ki a nemzeti utazási irodák (vállalkozások) érdekeinek együttes védelmét. Öt továbbipártoló taggal (a török Natta, a belga Brook, a bolgár Bulgaria, a l ett Celtrans, valamint az észt Eesti) már 20 ország képviseltette magát a testületben, melynek elnöki tisztét 1933-35 között a magyar Bársony Oszkár töltötte be. Hollandia és Belgium az emberiesség szép példáját mutatva szegény sorsú magyar gyerekek százait látta vendégülés helyezte el családoknál odakint rövidebb-hosszabb időre (már csak ezért is érthetetlen, hogy a rendszerváltás után miért nem kapta vissza eredeti nevét a Gorkij fasor19
tűzijátékot meghaladó városképi látványossággal gazdagodott; mert először kísérte ezt a Halászbástya és a Mátyás templom ünnepi díszkivilágítása. Az 1929. évi fürdőtörvénynek a Balatonra vonatkozó különrendelkezései alapján a kormány felállította a Balatoni Intéző Bizottság (BIB), ennek hivatalos propaganda- és forgalomszervező vállalata az IBUSz Rt. lett; amely fiókhálózatának továbbfejlesztése érdekében saját kezelésbe vette a Nádor utcai magyar-olasz utazási irodát, továbbá a Baross u. l . sz. alatt megnyitotta holland-magyarfiókját -felbuzdulva a holland kezdeményezésre létesült Union Internationale des Organes Officiels de Propagande Touristique 1928-as budapesti kongresszusának eredményein. Dr. Markos Béla: Jelentés a Budapest Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal 25 esztendős munkásságáról szóló munkájában dolgozatában megemlékezik a frissen megalakult Parlamenti Idegenforgalmi Bizottságról is. Szerfölött tanulságos az az összeállítás; amelyet a két közép-európai főváros fogadóturizmusáról tettek közzé. Ezek szerint 1 921-ben 1 929-ben 1 920-29 között
Bécsbe 1 71 ezer 326 ezer 2 926 ezer
külföldi állampolgár érkezett összesen...
Budapestre 5 ezer 92 ezer 552 ezer
olaszoknak,
1928-ban a Kereskedelmi Minisztérium kebelén belül létrehozták az Országos Idegenforgalmi Tanácsot. Az úi magyar állami szervezet felhasználva a New York-i Kossuth-szobor leleplezésére kiutazó és több amerikai nagyvárost is felkereső „zarándokok" utazását mintegy 30 ezer angol nyelvű reklámkiadványt juttatott ki a tengerentúlra, ahol népszerűsítő előadássorozatokat szervezett. Ennek eredményeképp nemcsak a hazánkba utazó tősgyökeres amerikai turisták száma növekedett jelentősen, de igen sok kint élő magyar is úgy határozott: felkeresi az Óhazát. Az év eseményei közé tartozik, hogy Budapest a szokásos Szent István napi 20
A cseheknek, a jugoszlávoknak, az a németeknek, a svájciaknak is volt már Bécsben turistairodájuk, csak nekünk magyaroknak nem. A világgazdasági válság kellős közepén épült Bécs-Budapest autóutat 1931 -ben megnyitották, s ezzel zöld jelzést adtak korunk legjelentősebb személyforgalmi ágazatának, a nemzetközi autósturizmusnak. Az idézett Markos-jelentés az esztendő legjelentősebb eseményeként említi, hogy a Kártner Strasse 51: sz. alatti Oppenheim palotában 1931 októbér 26-án megnyflt a Budapesti Idegenforgalmi Iroda. A Törvényhatósági Tanács 397/1931 sz. határozata értelmében. Dr. Sipőcz Jenő polgármester Budaörsről induló repülőgépe a rossz időjárás miatt Békásmegyernél visszafordult, így képviseletében előre kiutazott tanácsosa, KovácsházyVilmos volt kénytelen megnyitni a magyar tájékoztató központot Bécs városában, ahol az iroda tisztviselői saját anyanyelvükön kív(jl németül, franciául angolul, olaszul és törökül (!) is képesek voltak felVllaLnSÍYáCtarlni fwárncttlr natirr~~Attecncrcirnl Drr~r,~r7~ni-15i,tLh~n co21
gítségükre volt a mások által még sohasem alkalmazott 75 db nagy méretű átvilágított kirakati diapozitív is. 1931. október 28-ai keltű bécsi tudósításban a Független Budapest c. lap arról ír, hogy „kora reggeltől éjfél utánig tömegek bámulják a fényben úszó utcai magyar képkiállítást." A lap nem felejti el megemlíteni, hogy ugyanabban a palotában, ahol a magyar turisztikai képviselet megnyílt, működik az amerikai konzulátus is. A várva várt siker nem maradhatott el: a rákövetkező egy évleforgása alatt 104 társasutazás keretében 6788 vendég érkezett Budapestre, hogy megismerkedjék a magyar főváros nevezetességeivel. Közülük 23 úttal mintegy 900 érdeklődő kifejezetten az 1932es nemzetközi vásárra. Az ország propagandájának érdekében még a Gyöngyösbokréta nevet viselő népi együttest is felléptették. Az ötven féle nációból verbuválódott utasközönségben az osztrákok mellett amerikaiak, angolok és olaszok képviseltették magukat a legnagyobb arányban. Egyébiránt a szóban forgó 1932-es vásárra fővárosunkba mintegy 20 ezer külföldi és 40 ezer vidéki látogató érkezett. A Szent István-hét pályaudvari statisztikája augusztusban már négyszázezer utas regisztrálásáról szól..: Az olasz ,treno popolare" sikerén felbuzdulva a Szegedi Ünnepi játékokra a Tokaji Szüretre, különböző vidéki ünnepségekre és versenyekre az IBUSz ún. Filléres vonatokat indított. 1932. március 27-től 1940 november 9-ig terjedő kilenc esztendő leforgása alatt 1400 filléres vonaton egymilliónál több olyan magyar állampolgár utazott, aki még az akkor legalacsonyabbnak számító harmadosztályú jegyet sem igen tudta volna megváltani. Az új forma demokratizálta az utazást, és új rétegeket vont be a vendégforgalomba. Ebben a körben egy másik újdonság, a Fizetővendég-szolgálat ( paying guest service) is rövid időn belül népszerűvé vált. A kompenzációs társasutazások bevezetésével pedig sikerült a tömeges külföldi nyaralást is olcsóbbá tenni: az első Cserevonat 1932. július 23-án i ndult el Velencébe. ellenvonata ugyanennek az évnek szeptemberében a CIT szervezésében Budapestre. Tanulságaival az 1933-as nizzai idegenforgalmi kongresszus is foglalkozott: )unod elnök kijelentette, hogy „a világválság idején talán ez az egyetlen nagy gyakorlati értékű javaslat, amely alkalmas az ellanyhult nemzetközi idegenforgalom fellendítésére". Szavainak i gazságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ezek után nemzetközi konferenciát hívtak össze Budapestre a cserevonati rendszer kiterjesztésének érdekében, ahol 22 európai vasúttársaság hat& rozsa el az ötlet átvételét. Mi több: a cserevonati díjszabás határozatainak ügyvitelét a magyarokra bízták. Az 50%-os mérséklésű szállítá22
si díjak mellett a vendéglátóipar, valamint néhány buszos cég további engedményekkel járult hozzá az akció sikeréhez. A külföldi pénzeszközökben krónikusan szűkölködő Magyarországon áruszállításokból
eredő pénzkövetelésekkel biztosították a turizmus valutafedezetét. Az 1 933-as statisztikai adatok hazánkba közel félszáz cserevonattal érkezett 12 882 külföldi vendégről szólnak, ellenirányban 25 cserevonatot indítottak el 9312 magyar állampolgárral. A szóban forgó esztendő egyik legnagyobb belföldi eseményét a IV Nemzetközi Cserkész Világtáborozás, ismertebb nevén a Gödöllői lamboree j elentette. Rajta kívül a Nemzetközi Újságíró Kongresszus, a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny, valamint a Vívó Európa Bajnokságmegrendezése kapcsán emelkedett a beutazó vendégforgalom, akárcsak olyan labdarúgó mérkőzések nyomán, mint a fővárosunkban lejátszott magyar-cseh, magyar-svájci és magyar-olasz (annál is inkább, mert a foci ekkor a Közép-Európa Kupák i dején errefel é kezdett feljutni zenitjére). 1934 a motorizált turizmus-erőteljes fejlődésének jegyében kezdődött. A Budapest által kezdeménye23
zett Szent Kristóf-plakett propagandájának átütő sikere volt a kü 61diek körében. Ebben az esztendőben látott napvilágot „A falusi vendéglátás mestersége" c. könyv (ami a magyar falusi turizmus történetét illeti, ez a legelső volt a maga nemében). Újdonságnak számított a „ Magyar Pilóta-piknik" is: résztvevői saját repülőgépeken érkeztek Budapestre, s ezzel egy úi utastípus első hírnökei jelentek meg magyar földön. Ráadásképpen a Vörösmarty téren megnyílt az Autobus Tours iroda is, amely 1 4, 16, 25 és 30 személyes buszaival közel 25 ezer utast mozgatott Budapesten, illetve vitt el a Mátra, a Mecsek és a Bakony hegységbe, a bugaci vagy a hortobágyi pusztára, végül pedig a magyar népművészet olyan fellegváraiba, mint Mezőkövesd, Buják, vagy a csipkeveréséről híres Kiskunhalas. Budapestet a nagy utazók hírében álló angolok és amerikaiak a l egszebb európai városok közt kezdték emlegetni. Népszerűségünknek különösen jót tett Edward walesi herceg, aki 1935-ben két alkal ommal is ellátogatott fővárosunkba. Az angol utazóközönség meg24
nyerését célozta az is, hogy legalább a turisztikai főszezonra megszüntették a rájuk vonatkozó vízumkötelezettséget. Ezen túlmenően a külföldi utazási irodák alkalmazottai számára szervezett fővárosi tanulmányút (a mai study-túrák korai változatáról van szó), továbbá a környező országok polgármestereinek Budapestre történő meghívása jelentette a propagandatevékenység fokozását hazánk irányában. Ugyanebben az esztendőben a magyar turisztikai szaksajtó egy kiválóan összeállított, bármely korabeli külföldii periodikával versenyezni képes, kiadvánnyal lett gazdagabb, amely Budapester Rundschau, majd Hungaria Magazin néven látott napvilágot. 1935-ben megalakult Mórosunkban is az utazási szakma barátiszervezete, a SKAL CLUB (a svéd betűszó jel entése Sundet Egészség , Kerlek = Szeretet, Árurger Hosszú élet; Lykke = Szerencse) Ebben az évben a V1. Fői skolai Világbajnokság, valamint a már hagyománnyá váló magyar-osztrák labdarúgó mérkőzés iránt nyilvánult meg a l egnagyobb érdeklődés kül- és belföldön egyaránt: 1936-ra már négy nagy szakmai intézmény működött hazánkban: az Országos Magyar I degenforgalmi Hivatal, Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala, a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság, valamint az IBUSz Rt. 22 ország vendéglátóiparának vezető szakemberei érkeztek hozzánk a szállodások „világparlament"-ifinek budapesti ülésére. Egy örökzöld téma ismét felmerült, melynek nyomán kormányrendelet született a vendéglátóiparban szokásos borravaló' megszüntetéséről_ Ezzel kapcsolatban nem árt meghallgatni azt a Hevesi Lajost, aki fél évszázaddal korábban (hogy pontos l egyek: 1873-ban) megjelent Budapest és környéke c. munkájában már így vélekedik: „A borravalónak; is jó -
lesz ehelyütt néhány szót szentelnünk. A mívelt világ már rég megszokta e rossz szokást oly szokásnak tekinteni, melynek senki által nem szentesített törvényeit mai napság a legszűkebb-markú fösvény is bajosan merné egyszerűen ignorálni. A magyarfőváros szolgáló személyzetének markát is igen kellemesen csiklandozza a borravaló, s a szállodákban a kapustól kezdve le a háziszolgáig mindenki az usus vagy abusus joga szerint reá háramlandó járulék reményével kecsegteti magát, a kávéházakban és vendéglőkben pedig a főpinczér s az ételfogó egyforma hévvel áhítozzák a
mindennapi donatiot. A borravalók helytelensége meglehetősen grasszál a folyam városában is és eléggé el van már harapózva ennek módja..."
Duna
A vendégforgalom növelését elősegítette, hogy a britek után az amerikai állampolgárok számára is időleges vízummentességet biztosított Magyarország. A hazánk beutazó turistaforgalmából származó bevételek 1937-ben érték el első ízben a 40 millió pengős szintet, s ez a hazai exLT M NTOGR 8UDAKSS portbevétel hét százalékával ttt 91r~srcen~r~t, volt már egyenlő! Magyarország külkereskedelmi mérlegében a búza-, meg az élőállatexport után már a harmadik helyet foglalta el a korabeli statisztikák szerint. Az olasz kirólyi pár nálunk tett látogatása, a húsvéti, a pünkösdi, a karácsonyi ünnepek és a Szent Istvánhét eredményeképpen 278 ezerre volt tehető a fővárosunkba látogató vendégek száma. Közülük Budapest szállodáiban és panzióiban 182 747 külföldi 653 363 vendégéjszakát töltött el (ezeket a rekordokat csak húsz évvel később sikerült megközelíteni). 1 937 októberében 30 nemzet 350 képviselőjének részvételével Budapesten rendezték meg az 1. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust. Számunkra ennek az volt a legnagyobb sikere, hogy a Nemzetközi Fürdőszövetség állandó székhelyéül fővárosunkat választotta, főtitkárává pedig a magyar Szviezsényi Zoltánt. Már Ágai Adolf (Porzó) „Utazás Pestről Budapestre 1843-1907' c. könyvében feltérképezte mindazon páratlan lehetőségeket, amelyekkel szeretett fővárosunk rendelkezik sajátos geológiai adottságai következtében. Elsődlegesen a város fürdőkultúrájáról van szó, amelynek kétezerével hagyománya van. Gondoljunk csak Aquincumra, a török időkben épített budai fürdőkre, vagy a XIX X század második felében végzett Zsigmondy-féle mélyfúrásokra. A mai Magyarország területén fekvő 200 település több mint 400 kútjából lázhőmérséklet feletti víz bugyog, napi 250 millió li26
teres mennyiségben. A rájuk épített 1 40 termálfürdő~ b61 50-et gyógyfürdőként tartanak nyilván. A belföldi ,, vizes" helyeket évente mintegy 30 millió alkalommal keresik fel bel- és külföldiek. Ezek között vannak természetes vizek termálvizek
ásványvizek gyógyvizek
( Balaton, Velencei, ill. Fertő-tó stb.) (hőmérsékletük magasabb az előfordulás helyének átlaghőmérsékleténél) (melyek literenként 1000 mg-nál több oldott ásványi anyagot tartalmaznak) (gyógyhatásuk a részletes orvosi vizsgálatok alapján megállapítható)
p
Mindezeket már csak a szabatos, szakszerű szóhasználat érdekében sem árt tudr ni, miként azt is, hogy a Balaton tőszomszédságában fekvő és világörökségi védelemre is ajánlott Hévízhez hasonl ó nagyságú termálvíz-tavat l egközelebb Új-Zélandon tal át az utazó. Az elmondottakat megtoldanám azzal, hogy én speciál nemigen tudok olyan fővárosról a nagyvilágban, amelynek területén 123 forráskút lenne található, mint Budapesten. Fürdőiről Ágai így ír: „A Sáros-fdrdő (helyén épült fel az 1. világháború idején a Gellért), csak amolyan mu-
27
száj-fürdő, oda mulatni bizony senkise jár, ami meg a Rudast illeti, az afféle szerelmi tanya, szemben a Ráci fürdővel, amelynek római, török, orosz alapon szerkesztett gőzfürdőjébe ömlik az úri közönség A Margit-híd lábánál elterülő Lukácsot „a Buda-vidéki parasztság ősi Lyukas fürdője"-ként mutatj a be Ágai, ahová „a falusi orvos rendeli be az ő köszvényes emberét: Lyukas egyszerre azon vette észre magát, hogy a csonkító, csiszoló s tódító népnyelv révén Lukács lett belőle, mint ahol Illésre változott Eliah". A felsorolásból természetesen nem maradt ki a szomszédos Császár sem pedig a török-kupolás Király fürdő. A szerző elragadtatással ír a jel enlegi Thermál Ybl által épített elődjéről, a Szent Margit fürdőről, amely „hódító szépségének fejedelmi pompájában uralkodik a Sziget gazdag virányai között". Pest kényesebb közönségét szolgálta a Diána-fürdő, valamint az 1 909-13 között megépült Széchenyi Gyógyfürdő, amelyet a kor Európájának legnagyobb ilyen jellegű épületegyüttesei között tartanak számon. Csoda-e, ha ezek után az 1 937-es Balneologiai Világkongresszus Budapestet fürdővárossá nyilvánította? (Ezt a címet, tudtommal, azóta sem ítélték oda más településnek.) Hazánk területén félezer olyan forrást tartanak nyilván, amelynek vize emberi fogyasztásra alkalmas, ivókúrára, palackozásra használható. Gyógyvizeink közül legismertebbek: a bükkszéki Salvus, a Mira, a Hunyadi János, az Igmándi, a Ferenci József, a Kékkun, a Mohai Ágnes, a Margitszigeti, a Parádi, az Apenta egytől egyig ma is ott található a kü16nböző patikák, sőt az élelmiszerboltok elárusító polcain is... A Felvidékét, Erdélyét vesztett Trianon utáni Magyarországon felértékelődtek a klimatikus gyógyhelyek, így az asztma és a szamárköhögés gyógyítására alkalmas barlangok éppúgy, mint a Mátra, a Bakony, a Mecsek, illetve Sopron és Kőszeg magaslatai (Lövérek, Irottk (5). Egymás után építették fel a hegyvidéki üdülőket; gondoljunk csak a Hámori-tó partján emelt romantikus hangulatú Lillafüredi Palotaszállóra 20
(1927-30), hazánk legmagasabba-fekvő hoteljére, a Gat l yatetői Nagyszállóra (1934), a mátraházai Pagoda szállóra , -. (1927-30), vagy a kékestetői l uxus gyógyszállóra (1933). A két világháború közötti ;' i dőszak páratlannak tartott rendezvényeként emlegetik a ' Szent Istváni esztendőben sorra került 1938-as Eucharisticus Világkongresszus-t, amely a hívő katolikusok sokaságát vonzotta a magyar fővárosba. Méltó l ebonyolítása érdekében az I BUSz főképviseleti szerződést között az angol Frames Tours, az osztrák ÖVB, a belga Brook, a norvég Bennett, a francia Wagons-Lits, a görög Hellas Travel, a holland Lissone Lindemann, a j ugoszláv PUTNIK, a lengyel ORBIS, a német Hapag, az olasz CIT, a svájci KUON1, a svéd Nyman and Schultz s a török Natta céggel; valamint az AMEX-el és néhány olyan hajóstársasággal, mint a Cunard Line I illetve a Canadian Pacific. A kongresszussal kapcsolatos teendők jobb e116fása érdekében együttműködött 1500 plébániával, 3500 községi elölj árósággal is. Budapesten rendelkezésére állt 5055 szállodai, valamint 745 panzióágy, ezen kívül 3000 első-, 7000 másod-, és 1 5 000 harmadrendű elszállásolási lehetőség, főleg magánlakásokban: Tekintve, hogy ez is kevésnek bizonyult; intézeti hálótermekben lekötöttek még 7500, zarándok szállásokon pedig további 4000 vendég elhelyezésére alkalmas férőhelyet. A 300 ezer lelkes tömeg elhelyezésére Budapesten bizonyos napokon még ez sem bizonyult elegendőnek A 11. világháború küszöbén megrendezett utolsó hazai megarendezvényt megtisztelte személyes jelenlétével Eugenio Pacielli bíboros, aki ezt követően nemsokára XII. Pius pápaként római katolikus egyházfő lett. 1938-40 között a Felvidék, a Kárpátalja és Észak-Erdély magyarlakta területeinek egy része visszakerült Magyarországhoz, akárcsak később a Délvidék bizonyos részei (Szabadka - Zombor - Újvidék). A MALERT tel kötött megállapodással az IBUSz elsőként próbálkozott repülő/vonatos kombinációjú túraszervezéssel, 29
majd Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Újvidéken nyitott saját irodát. A magyar turizmus egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 4400/ 1 941 M.E. számú rendelet, majd ennek végrehajtása tárgyában kelt 46.320/1942 K.K.M. számú utasítás létrehozta az országos viszonyl atban legmagasabb rendű hivatali szervezet, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal (OMIH) főhatóságát, alárendelve a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszternek. (Az OMIH vezetője a minisztérium idegenforgalmi szakosztályának főnöke volt.) A hivatal tevékenységét belés külföldön egyaránt gyakorolta országhatárainkon belül és túl felár Iftott képviseletei révén. A hazai nyaralás érdekében életrehívott Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség 1942-től mint az OMIH Községi Osztálya működött. A Kelet-magyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövetsége is ebbe a szervezetbe tagozódott be. Szólnunk kell még az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösségről, amelyet az OMIH, a Fővárosi Idegenforgalmi Iroda, a Budapesti Központi Gyógy- és Üdül őhelyi Bizottság, valamint az IBUSz közösen működtetett. 1941. j únius 26-án Németország oldalán beléptünk a 11. világháborúba. Ez hazánk és állampolgárai számára végzetes következményekkel járt...
30
Jégkorszak - olvadással
1944/45-ben Duna-hídjaink kivétel nélkül a háború áldozataivá váltak. Szállodáink nagy százaléka megsemmisült vagy jelentős károkat szenvedett a vendéglátó-hálózat döntő hányadával együtt. A háború utáni újjáépítéskor több egységet más célra kezdtek használni, egy részük kormányszerveké, vállalatoké lett. Az 1946-os párizsi békekötés idején a trianoninál is rosszabb feltételek mellett indult meg az élet hazánk romba dőlt fővárosában, ahová külföldi főleg katonaruhában, ritkább esetben hivatalos segélyprogram végrehajtása ügyében érkezett. Itt illik megemlékeznünk a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekmentő akcióiról, hiszen az ő segítségükkel, szervezésükben és költségükön Svájcba, Dániába, Franciaországba magyar gyerekek százai jutottak ki ezekben az években indított gyermekvonatokon, sokszor több hónapos külföldi vakációra. A fiatal generáció érdekében tett konkrét lépésként értékelendő annak a 11 km hosszú keskeny nyomtávú Úttörővasútnak a megépítése, amely a budai hegyek lejtőin kanyarog ma is a Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy között. Csak szakszemélyzetét adták a felnőttek, a többi feladatot megfelelő kiképzés és állandó felügyelet alatt mindmáig gyerekek látják el. A Csillebérci Úttörőtábor alapjait is ebben az időben rakták 1e (javarészt a régi golfpálya helyén) - nyilvánvalóan a megfelel ő szovjet példák nyomán és szellemében.
31
A tömegturizmus első jeleit azok az 1947-es pünkösdi különvonatok jelentették, amelyek Hévízre, Pécsre, illetőleg a Mátrába vitték „kollektíva" utasaikat, nem egyszer üzemi szervezésben. Aki egyénil eg, vagy mondjuk családjával egyetemben kívánt nyaralni a forint 1946. augusztus elsejei bevezetése előtti hiperinflációs időkben, jobban tette, ha eladni való ékszereket vitt magával (Visszaemlékezésekből tudjuk, hogy a Balaton mellett egy napi panziós ellátás akkoriban másfél-két gramm aranyba került -személyenként.) Az IBUSz pályaudvari pavilonjait sorban megszüntették, szállítási tevékenységét a ;,MÁV háztól-házig' szolgálatra bízták. Hírlap- és könyvforgalmazását a Magyar Posta, illetve az akkor létesített Kultúra Nemzeti Vállalt vette át míg az utasszolgáltatások egy másik részét a később megalakult UTASELLÁTÓ-ra testálták. Az első, kifejezetten üdülési céllal fogadott külföldiek csoportja szakszervezeti csereakció keretében érkezett hazánkba. Különvonat fogadására is csak 1947-ben került sor, amikor Franciaországban 616 magyarok látogattak haza, a visszaemlékezések szerint nem is egy szerelvénnyel Bizonyára nagyot nézhettek, amikor feltekintve a régi utcanév-táblákra az Andrássy út helyett Sztálin utat, Erzsébet vagy Teréz körút helyett Lenin körutat találtak, szabadságot pedig legfeljebb a Sváb-hegyen lévő Fogas-megálló feliratában, illetve a jó öreg Ferenc József híd helyett, melyet fővárosunkban az elsők közt állítottak helyre az ostrom után: s ha átmentek rajta, láthatták: Tolbuchin lett a Vámház körútból, a Nagykörúton lévő Britannia szállóból meg Béke. Békén azonban senkit sem hagytak: röviddel a megszállók által támogatott baloldali hatalomátvétel után megkezdődtek a kitelepítések: a fővárosból száműzték a régi rendszer híveit és tisztségviselőit, míg a Budapestre költözést „letelepedési engedély"-hez kötötték. Az emberek és eszmék szabad áramlását más eszközökkel is igyekeztek korlátozni az 1948/49-es „fordulat évé"-nek kikiáltott „forradalmi" változásokat követően, amikorra a „szocialista tábor" határán fekvő magyar be- és kilépőhelyeket olyannyira lezárták, hogy még a belföldi turizmus szempontjából legértékesebbnek számító Sopron és Kőszeg városát, mi több: környékét (Fertő-tó, Nagycenk, Brennbergbánya, Bozsok, Vel em stb.) is egészen az 1968-as műszaki zár telepítéséig csak ,határsáv-engedéllyel" kereshették fel magyar állampolgárok A Népgazdasági Tanács 517/26/1950 sz. határozatával töröltették hazánk legelső utazási irodájának nevét, majd egy évre ugyanennek az IBUSz Rt-nek részvényeit 100%-ban állami tulajdonba vonták. A patinás cég a magyar turizmus lebonyolításának állami szerve lett, és 32
i Közlekedés és Postaügyi Minisztérium VILI. Főosztályának irányítása alatt működhetett csak tovább a szekérfuvarozással és kordélyozásul együtt. Munkásutaztatási osztálya, amely hétvégi különvonatokat szervezett: a DKV akció ( Dolgozók Külön Vonata) tagadhatatlanul sikeres3ek bizonyult, hiszen százával indítottak üzemi és gyári szervezésű -soportokat IQrályrétre, Porva-Csesznekre, Lillafüredre, valamint a „ma,yar tenger" partjára. A szolgáltatási háttér elsorvasztásának mértékére jellemző, hogy egy 1949-es statisztika a vendéglátás területén alkalmazottaknak megközelítően akkora létszámát tartalmazta, mint 1 920-ban. Míg Budapesten 1930-ban 4337 vendéglátóipara egység műKödött, 1949-ben már csak 2364, 1952-ben pedig még 1200 sem. Ami tiedig a külföldi vendégek összlétszámát illeti: a világháborút követő~n egészen 1958-ig egyetlen egy esztendőben sem sikerült elérni az 1 937-es beutazó forgalom szintjét. Ilyen körülmények között került megrendezésre 1949-ben a korszak legjelentősebbnek tartott eseménye Budapesten: a Világifjúsági Találkozó és a Főiskolai Világbainokság. Ami a magyarok külföldre utazásának lehetőségeit illeti, hadd idézem ifi. Bartók Béla öt földrészen tett 186 utazásáról szóló könyvéZek alábbi sorait: „ A következő tíz évben a külföldi utazások lehetősége úgy~zólván teljesen megszűnt. Areménytelennek látszó helyzetben 1 955-ben mégis ,lhatározták, hogy egyes szocialista országokba lehetővé tesznek egy-egy szer~ rezett utat. Valamelyik ismerősöm összeköttetéseit felhasználva bejuttatott egy rágai bélyegkiállításra, melyet- bár sohasem voltam bélyeggyűjtő-örömmel lfogadtam."
Mai fejjel gondolkodva e l képed az ember azon, ogy a magyar sport mindA i g legeredményesebb )rszakát jelentő 1948-58. `=~zti évtizedben alig jutott egy-egy rangosabb külf Ildi sporteseményre maL, ;var szurkoló. Az 1948-as 1 ~~ndoni olimpiára Budaörsről Londonba repülő olimpikonjaink sikeré1' ez drukkolói támogatást talán csak a kint élő magyar emigránsok nyújt~ ittak, rá négy évre Helsinkiben is legfeljebb (nyelv)rokonaink a finnek az eredmények ismeretében kiváló hatásfokkal, hiszen 16 arany, 10 ' Üst, 16 bronz, összesen 42 érmet se előtte, se utána nyári olimpiai i ékokon nem nyertek Magyarország sportolói. A sorozat 1953-ban z évszázad mérkőzésé"-nek titulált angol-magyarral folytatódott, s ki 33
1
I,F
tudja: a berni stadionban megrendezett 1 954-es Labdarúgó Világbajnokságot eldöntő mérkőzésen az ott már egyszer 8:3 arányban legyőzött nyugatnémet válogatottat nem vertük volna-e meg másodszor is, ha a lelátókon csak fele annyi lelkes magyar szurkoló buzdítja csapatát, mint ahány vele szemben a németekét? A sportturizmus, amely a két világháború közötti magyar-osztrák focimeccsekkel tömegeket mozgatott meg, csak jóval később indult be újra. A ,,splendid"-nek egyáltalán nem nevezhető i solation főleg az ifjúság lehetőségeit redukálta Magyarországon. A tárgyilagosság kedvéért meg kell állapítani, hogy a szociálturisztika szintjén viszonttörtént komoly előrelépés hazánkban ebben az időben. A Gazdasági Főtanács rendelete a szervezett üdülés anyagi támogatásával megalapozta a szakszervezeti beutaló több évtizedet megélt rendszerét. Kapalyag Imre: Tanuljunk turizmusul c. 1998-ban megjelent gyűjteményes munkájában a szemtanú hitelességével írja le, hogy kezdetben mindenki saját ágyneműjét, élelmiszerjegyeit (!) vitte magával az üdülőbe, ahol hétvégén családtagjai is meglátogathatták a beutaltat. (A 16nép ezeket a szerelvényeket nevezte „bika-vonatoknak".) Akárhogy volt is, 1 947-ben már százezer dolgozó üdültetéséről tudtak gondoskodni, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy aláírták az első kollektív szerződéseket, amelyek egyértelműen rögzítették a munkavállalók fizetett szabadságát.. A szovjet ,putyovka"-rendszerhez kísértetiesen hasonlító szakszervezeti beutalás szisztémája az 1949-79 közötti három évtizedbe megközelítően két Magyarországnyi, vagyis 20 millió vendég nyaral ását tette lehetővé. Egyes üdülőkben tortával jutalmazták azt; aki a „turnus", vagyis az adott két hét leforgása alatt a legtöbbet hízott. Animátori teendőket az üdülő „kultúrosa" látott el, akinek alapfeladatává tették a beutalt dolgozók kollektív szórakoztatását. Akárhogy mosolygunk is rajta ma, az akkoriban még átlag hat napon át robotoló és mindössze két hét szabadsággal rendelkező munkavállalók verekedtek egy-egy jobb főszezoni beutalóért, aminek nem az általános szegénység volt az egyedüli oka, sokkalta inkább a hiánygazdaság. Egyébként ennek áldásaival az egyéni nyaralóközönségnek 34
is lépten-nyomon meg kellett küzdenie, amikor egy liter tejért, kiló húsért, vagy akár csak egy szabadtéri mozijegyért volt kénytelen sorba állni, tekintve, hogy ez aztán a Balatonon, vagy az ország más vidékeinn az év bármely időszakában garantálható volt, hiszen a kereslet szinte mindenütt felülmúlta a kínálatot. Mivel a MÁUAUT autóbusz parkját is jelentősen megtizedelték a világháborús harci események Magyarországon és az IKARUS-gyár jobbára még csak tervezőasztalokon létezett, az alkalmi „kollektív" kirándulások szállítóeszköze a Csepel teherautó volt, ezen csasztuskákat éneklő szocialista brigádok utaztak jutalomból, kétt sikeres vidéki agitációs járat után, amelynek célja a magyar falu kollektivizálása volt szov... kolh... azaz keleti mintára. Abban, hogy a magyar turizmus ma ott tart, ahol, jelentős szerepe van az elődöknek, akik ennek a sokszor mellőzött ágazatnak a létjogosultságáért, elismertetéséért önfeláldozó munkát végeztek, az esetek többségében egy lokálpatrióta elszántságával. A többb tucat kiemelkedő tudású és szorgalmú szakember közül elég, ha csak két nevet említek: Zákonyi Ferencét, a Balaton nagy ismerőjét, a Veszprémi Idegenforgalmi Hivatal országszerte tisztelt vezető munkatársát, akiről utcát neveztek el Balatonfüreden, továbbá Friedrich Károlyét, aki mozigépész-tulajdonosként kezdte, majd miután saját tulajdonából kitették, idegenvezetőként folytatta szeretett Sopronjában, amely végül díszpolgárává avatta. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála, az Osztrák Államszerződés 1955-ös aláírása, az 1956-os poznani események és a vele szolidaritást vállaló budapesti felkelés, majd forradalom leverése utáni helyzetben, ha korlátozottan is, de végre megindulhatott a nemzetközi turizmus fejlődése Európa keleti térségében is: 1957-ben Karlovy Vary adott otthont a Szocialista Államok Utazási Irodái (rövidítve: SBPSS) első konferenciáj ának Itt a kölcsönös turisztikai fejlesztések kérdéseit, az utaztatás és az elszállásolás kulturáltságának fokozását, valamint különböző technikai kérdéseket tárgyaltak meg. A korra jellemzően egyébként többet foglalkoztak a turizmus politikai jelentőségével, mint gazdasági hasznával. Száll odaépítésekre is jobbára a jelentősebb ipari központokban került sorigén sokszor figyelmen kívül hagyva az adott országrész vagy térség turisztikai vonzerejét. Ennek jegyében épült meg például a dunaújvárosi, a komlói majd a kazincbarcikai hotel. Ebben az időben a nagy Szovjetunió mindössze 486 ezer külföldi vendéget fogadott éves (!) szinten, Csehszlovákia 390 ezret, Magyarország csupán 186 ezret, Bulgária 146 ezret, és így tovább; összrészesedésük az európai beutazó vendégforgalom 4%-át sem érte el. 35
Gulyásturizmus kompországban A „békés egymás mellett élés" külpolitikájának szellemében, amely további három és fél évtizedre biztosította a jaltai kelet-nyugati egyensúlyt, sarkosabban fogalmazva: a Szovjetunió dominanciáját térségünkben, ahol Csehszlovákia, Lengyelország azt kapta jutalmul, amit Magyarország büntetésül, ha rengeteg adminisztratív kötöttséggel is, de végre megindult a meglehetősen egyirányúra sikeredett nemzetközi utasforgalom. „Nyugati relációban" hazánkban ez az „UTAZÁSI BU számla pénzügyminisztériumi bevezetését jelentette 1957-ben, melynek keretében itt élő honfitársai nk külföldi rokonaik nevükre szóló devizaátutalósait használhatták fel saját utazásaikhoz. Tekintve azonban; hogy az emberek többségének nem volt „amerikai nagybácsija", megállapodás született arról, hogy a „szocialista tábor" polgárai vízum nélkül utazhatnak egymás országába, ahol rendre létrehozták az ifjúsági utaztatásra szakosított irodákat is. Ennek jegyében született meg 1957-ben nálunk az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Első idegenvezetői tanfolyamának valamelyikén végzett e sorok írója is, ennélfogva személyes élményekkel rendelkezik a korabeli állapotokról. Tekintve, hogy a Beethoven utcai Express szálló, illetve a Zivatar utcai Hotel Ifjúság akkoriban legfeljebb még csak a tervezőasztalokon feküdt, és pénz sem igen volt megvalósításukra, a hazánkba érkező fiatalokat nyaranta üresen álló diákszállókban helyezték el. Hasonlókat ajánlottak fel partnereik a külföldre utazó magyar csoportoknak is, amelyek az óriási érdeklődés miatt, különösen eleinte, 60-70 fő körül indultak. 36
A korábbiakban már ecsetelt túrabusz-hiány következtében a fővárosi városnézéseket villamossal bonyolítottuk le: egy-egy különjárati 2-es vitt bennünket végig a pesti Duna-parton, az akkor még a Margit hídig közlekedő 9-es pedig a budai vonalon (a többit gyalogosan tettük meg). Vendégeinek az Express vidéken katonai sátras elhel yezést tudott csak biztosítani saját nógrádverőcei, balatonföldvári telepén. Ami a különprogramokat illeti, azok bizony meglehetősen kal andosak voltak. Hol van ma olyan lengyel turistacsoport, amely arra kéri magyar idegenvezetőjét, hogy összeadott 100 (egyszáz) forintjából vegyen neki valahol a Duna-kanyarban egy cseresznyefát (épp akkor érő gyümölcsét negyedóra leforgása alatt ötven éhes száj úgy letarolta, hogy még levelek is alig maradtak rajta). Manapság az is elképzelhetetlen lenne, hogy a Tarnówi Magyarbarátok Társasága ne tudná elhelyezni virágait városa nagy szülöttének a Magyar Külügyminisztérium tőszomszédságában emelt szobra talapzatán. Pedig Bem apó földijeivel ez akkor megtörtént. Súlyosbította a helyzetet, hogy a piski csatában megsérült lengyel tábornok az 1849-es szabadságharc diadalmas erdélyi hadjáratának vezére bekötött kézzel állt a vártán, mi meg a kerületi rendőrőrsön, ahol magyarázkodhatunk. Hiába, túl közel volt még 1956. október 23-a s a poznani felkeléssel szolidáris pesti egyetemi ifjúság, amely velünk ellentétben, nemcsak koszorúzni akart-- ugyanitt. Végül is kompromisszum született, hála Bem apónak, aki másik (ép) kezével mutatta a kivezető utat. Nevezetesen a Margit híd irányába, melynek budai hídfőjénél álló Przemysl emlékműnél landoltak virágaink: az I. világháború galíciai erődítményvárosának védelmében elesett magyar hősök tiszteletét már nem tiltotta senki, aktuálpolitikai felhangjai a kegyeletnek nem voltak, ráadásul a l engyel turistacsoport vezetője odavalósi volt. Azt meg már senki sem hallotta, hogy én mit morgok nem létező bajuszom alatt Gyóni Géza után szabadon: „Csak egy éjszakára küldjétek el őket..." Az ötvenes évek végére tömegessé váló nemzetközi turizmus első hullámai már addigra elérték a felnőtt magyar lakosságot is, amely kezdetben al-dunai, majd bécsi hajótúrákon, pozsonyi, prágai, később a lipcsei vásárral szervezett különvonatok formájában bekapcsolódhatott végre kontinensünk turisztikai vérkeringésébe. jelentős politikai és nem kevés anyagi támogatással beindított „barátságvonatok" vitték ezerszámra az embereket a szovjet city-túra háromszög nagyvárosaiba ( Kiev -Moszkva - Leningrád). A belföldi kirándulóforgalom is-jelentős fejlődésnek indult az „Ismerd meg hazádat" mozgalom keretében. 1958-ban első ízben rendezték meg a Soproni Ünnepi Heteket. 37
Y, -
Ha ezeken az ország más területén élő magyar állampolgárok is részt kívántak venni, névre és időtartamra korlátozott ún. „határsávi gazolvány"-nyal kellett rendelkezniük, amit lakóhelyükön tudtak beszerezni.
i
f
A legújabb kori magyar idegenforgalom első nagy sikerét minden kétséget kizáróan a háború után megrendezett legelső világkiállítóson aratta 1958-ban: Brüsszelben, nem utolsósorban a Magyar Étteremnek köszönhetően (gasztronómiánk az ezt követő évtizedekben rendezett magyar napjaival, heteivel egyik leghatásosabb propagandaeszközünknek bizonyult a nagyvilágban). A brüsszeli világkiállítás aranyérmet nyert Magyar Étterme mellett elismerő oklevelet kapott az IBUSz, nem utolsósorban „kiállítási vízumkiadás"-nak bevezetett gyakorlata okán. Vásárzárás után a belgáktól sikerült megvásárolni az ottani moteleket is, amelyek bázisaivá váltak a balatoni fogadókapacitás kiszélesítés-igényeknek a tó északi (Tihany), déli (Siófok, Balatonföldvár), valamint nyugati partján (Keszthely). A fentiekkel egy időben a 11. világháború kitörése előtt ,Ameríkába kitántorgott" másfélmillió magyar kezdett egyenként hazaszállingózni (egyelőre és óvatosságból persze csak az öregje) néhány hetes rokonl átogatásra. A zömében Kanadából és az USÁ-ból érkező tengerentúli 38
KLM és Sabena járatok utasait az 1956-ban leégett, majd négy év alatt i íji66pített körúti Royal szállóban vagy az ugyancsak erre az időpontra felújított Gellértben szállásolták el (a szűk férőhely-kapacitás bővítését egyetlen adattal indokolták: 1957-ben egész Magyarországon mindössze csak 6350 szállodai ággyal rendelkeztünk.). Nyelvet beszélő fiatalokból verbuválódott hazai gárda kezdte megtanulni kedvükért a régi fővárosi utcaneveket, a háború előtti vendéglő- és mozielnevezéseket. A szabolcsi és nyírségi menetrendet már mindnyájan betéve tudtuk: ott laktak a ,sisterek", ,brotherek", vagy még inkább ott pihentek csendes kis falusi temetőikben. Olyanok voltak számunkra ezek az ősz hajú, anyanyelvüket olykor ízesen, olykor törve beszélő öreg emberek, mint a tél utáni hóvirág, a hidegháború utáni kibontakozás első hírnökei. Röviddel utánuk lengyel szótól lettek hangosak nálunk a boltok, némettől meg nyaranta a Balatonpart, tekintve, hogy ez utóbbi volt a legközelebbitalálkozóhelye nyugat- és keletnémet, 1961-ben berlini fallal kettévál asztott családok vagy rokonok, ismerősök százezreinek. Értük még többet tett Magyarország a rendszerváltás idejének határnyitásával. Mindezek együttesen eredményezték, hogy mára sok keletnémetből lett tel ek-német a tengernyi magyar gyógyfürdő és a magyar tenger partján. A hatvanas években egyre nagyobb számban érkező szovjet 1 NTOURIST csoportokról is szólni kell e helyütt: munkát adtak szinte egész éven át igencsak sok embernek. Valójában a szocialista exporttevékenység szerves részeként értékelendő, hasonlóan a magyar KGST hüs-bor-buszkivitelhez és a fejlődő gyógyszervegyészeti termékek exportjához. A szóban forgó beutazás jótékonyan járult hozzá - térben és időben - a hazai turizmus lehetőségeinek szélesebb körű kiaknázásához. Belőle a vidéki magyar idegenforgalmi hivatalok is egyre többet profitáltak. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy elsősorban mennyiségi mutatóik javultak a KGST, ezen belül is a szovjet beutazás erőteljes növekedésével. Budapestben a külföldi légitársaságok is láttak fantáziát- ennek tulajdonítható, hogy egymás után nyitották meg állandó képviseleteiket a magyar fővárosunkban. A legelső nyugatiak között találjuk az olimpikonjainkat Tokióba, majd Mexikóba is szállító KLMet: Igazgatóságának vezető alkalmazottaiból állt össze 1962-ben az i dők folyamán annyira népszerűvé vált magyar lovasturizmus l egelső cross-country csoportja. Ekkor létesült a magyar kempingturizmus történetének mai napig legkiemelkedőbb objektuma: az 1. osztályú balatonfüredi tábor, akárcsak a siófoki szállodasor, a széplaki, a zamárdi, illetve a füredi nagy befogadóképességű étterem, nem különben pedig a Szántód-Tihany közt
9n
üzemeltetett nagyteljesítményű komphajó. Minisztertanácsi határozat született a balatoni térség regionális tervezéséről, amelyben máig megoldatlan problémák egész sorát vetették fel. Ezek között szerepel Közép-Európa leghosszabb, sekély édesvizű tavának megközelítése kapcsán a dupla vasúti sínpár hiánya, az eliszaposodás veszélye (csupán a Keszthelyi öbölben 10 millió köbméter iszapot kellene kiemelni), az algásodás, nyomában a későbbi nyári halpusztulás, a tó körüli települések közművesítése - mindenekelőtt a csatornahálózat kiépítése, az üdülőhelyek pormentesítése (aszfaltozással), a BudapestSzékesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb-Adria vonalon kialakított, a tel epüléseket elkerülő autópálya létrehozása és mindenekelőtt annak a vízminőségnek a biztosítása, amely nélkül nincs fürdőélet a Balatonon. Rengeteg problémát okoz mindmáig a szezonaktás, a forgalom koncentráltságából eredő feladatok megoldása, a lökésszerű érdeklődés, összefüggésben az egyszerre kiadott nyári iskolai szünettel és más örökzöld témák. Az is az igazsághoz tartozik viszont, hogy elsősorban pénzügyi fedezet hiányában ebben az i dőszakban nem vállalkozhattak az akkor illetékes szervek többirányú fejlesztésre. Így alakult ki a ;,dualista" idegenforgalom-politika Magyarországon, vagyis a Budapest-Balaton koncentráltság (dunakanyari, egri, pusztai kirándulásokkal megspékelve). Ez az egysíkúság a Magyarországot programozó legtöbb külföldi tour-operátor éves ajánlatában sajnos a mai napig nyomon követhető... 1962-ben turisztikai céllal már mintegy másfél millió ember járta az országot, többek közt az IBUSz-TIT túrák keretében. Meghirdették a Budapestre menő téli „paraszt-vonatokat", illetve a hévízi és harkányi fürdőprogramot, a hortobágyi lovasünnepet, az arató-bált és a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban rendszeresített ún. disznótoros téli gaszt40
ronómiai túrákat. A tárgyévben különjáratként elindított 74 útvonaI on mintegy 28 ezer autóbusz járt. Óriási választék volt ez annak az 570 országjáró diákcsoportnak a számára is, amely ily módon megismerkedett szülőföldjének tájaival és nevezetességeivel. A magyar nagyközönség kulturális érdeklődését a Szegedi, a Margitszigeti, az Állatkerti, a Városmajori, a Martonvásári, majd később a Gyulai és Fertőrákosi szabadtéri előadásokon igyekeztek kielégíteni. Mindezekhez egyre több szakemberre lett hirtelen szükség. Képzésüket a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főiskoláján, az IBUSz, az Express és a vidéki idegenforgalmi hivatalok tanfolyamain minden korábbinál nagyobb számban és magasabb színvonal on igyekeztek biztosítani. A hazai szénhidrogén kutatások egyik velejárója volt az „olajat keresünk - forró vizet találunk" történet. Ezekről tucatszámra olvashattunk a korabeli vidéki és központi sajtótermékekben. Az olajkutatásoknak köszönheti létét egy sor virágzó üdülőhely a mai Magyarországon (Zalakaros, Bükkfürdő és a Sárvárral egybeépült Rábasömlyén, hogy kapásból néhány ismertebb dunántúli fürdőtelepülést említsek). 1963 az Atomcsend Egyezmény szerződésének éve a nagypolitikában, a Római Konferenciadátuma a nemzetközi turizmusban. A kettő közti összefüggés egyértelmű, nem szorul különösebb magyarázatra. Előtte már brüsszeli székhellyel létrehívták a Hivatalos Idegenforgalmi Szervezetek Szövetségét az I UOTONIOOT t, amely a rendelkezésre álló eszközökkel igyekezett minden akadályt elhárítani az ifjúsági utazások előtt, felkarolni a szociálturizmust, összehangolni az idegenforgalmi és kulturális tevékenységet. A témák korabeli népszerűségére és aktualitására mi sem jellemzőbb, minthogy az ENSZ által 1963-ban összehívott Nemzetközi Utazási és Idegenforgalmi Konferencián, Rómában, 87 ország és 27 nemzetközi szervezet 500 képviselője vett részt, ahol egyértelműen leszögezték: „az idegenforgalom alapvető és elsőrangúan kívánatos tevékenység, amely megérdemli minden nép és kormány támogatását". Magyar gyakorlatra lefordítva a Római Konferencia azt jelentette, hogy konzulátusaink 48 óra leforgása alatt (közúti határátkelő-helyei nk a helyszínen egy-két órán belül) kötelesek voltak foglalkozni a magyar beutazási engedély kiadásával, amennyiben az kifejezetten tu41
risztfikai célzatú volt. Az ún. „szocialista országok"-ba utazó magyar állampolgárok személyi igazolványuk mellé kiadott betétlappal utazhattak, ha pedig konvertibilis elszámolású országokat kívántak felkeresni, utazási kiadásaik fedezésére meghatározott mennyiségű valutát igényelhettek (Jugoszláviába évenként, a nyugati országokban három évente). Jelentősen megnőtt ezzel a több országot felkereső, hosszabblélegzetű társasutazások iránti kereslet idehaza. A tehetősebbek Európa-körüli hajóúton vettek részt (Rijekától Warnemündéig NDK-zászló alatt közlekedő óceánjár(Sval, vagy bolgár, szovjet hajóutat tettek a Fekete-, a Földközi-tengeren) a távol-keleti repülőtúrák a Szovjetunión keresztül vezettek pl. az 1964-es tokiói olimpiára illetve a kulturális forradalom kitörése előtt a Kínai Népköztársaságba, majd Észak-Koreába, Kubába és így tovább). Önálló költségvetési szervként, tervhatósági jogkörrel létre hozták az Országos Idegenforgalmi Hivatal-t. Ez volt az első jele annak, hogy a turizmust mint önálló gazdasági ágazatot kezdik elismerni. Az IBUSz, az EXPRESS, az AUTOKLUB TOURING OSZTÁLYA, a MAGYAR CAMPING ÉS CARAVANNING CLUB, 22 tanácsi idegenforgalmi hivatal, 8 tájegységi intéző bizottság szakmai felügyelete tartozott hozzá. A Medicina Könyvkiadó Vállalat keretében létrehozták a Panoráma szerkesztőséget, amely magyar nyelvű útikönyveket volt hivatva kiadni. Negyedévenként látott napvilágot az Idegenforgalmi Magazin, havonta az Idegenforgalom című szaklap, bizonyos időszakban az Idegenforgalmi Közlemények (benne tanulmányokat publikáltak). A korszak jelentős közlekedésfejlesztési erőfeszítései között megemlítem a vasútdizelesítési, majd villamosítási programot is, amely j elentős pályafelújítással járt együtt a MÁV főbb vonalain. Az 1963-as nyári budapesti turisztikai szezon egyik látványossága volt a tető nélküli Panoráma-Ikarus városnéző-busz megjelenése a pesti utcán, a mikrobuszoké pedig a budai vámegyedben. 42
Erre az időszakra esik a tömeges hétvégiház-építési kampány, amely hobby-telek vásárlással, majd a kétütemű kiskocsik megjelenésével alaposan megpezsdítette a turizmust országhatárainkon belül. 1960 és 1964 között csupán a Velencei-tónak kb. 26 km-es partszakaszán 4000 telekparcella eladásával kötelezték a tulajdonosokat három éven belül víkend ház építésére... A Balaton-környék kulturális programajánlata is bővült tihanyi és szántódi orgonahangversenyekkel, illetve a keszthelyi Festetics-kastély zenekari estélyeivel. A tó melletti településekre nyáron már átszállás nélkül lehetett vasúton érkezni Prágából, Lipcséből, később Bécsből is. A korábban megalakult Országos i degenforgalmi Étterem és Szállodavállalatból kivált HungarHotels kapta meg a Balaton északi partj át, míg egy büfévállalatból Pannonfiává avanzsált cégé lett (számos budapesti szálló és a nemzetközi repülőtér plusz a légi kiszolgálás mellett) a Balaton déli partja. A hatvanas évek hazai szállodaépítési boomja ugyanakkor messze elmaradt akár a Fekete-tengeren akár az Adrián tapasztalható férőhely-bővítési hullámtól, így Magyarországon 1966-ra mindent összeszámolva sem állt rendelkezésre százezernél több turisztikai férőhely, pedig az 1965-ös budapesti UNIVERSIADE, még inkább pedig az 1966os Népstadion-beli Atlétikai E&re érkező vendégek jelezték, hogy az érdeklődés olcsó áraink, jónak mondott közbiztonságunk és az ország stabilitásának köszönhetően emelkedőben van. A felsoroltak következtében az idegenforgalom ázsiója növekedni látszott. Hozzájárult az i s persze, hogy 1967-et az ENSZ a Nemzetközi Turizmus Évének nyilvánította. A magyarországi reformpolitika korai megnyilvánulásának tekinthető „új gazdagsági mechanizmus" légkörében kihasználva a kedvező pillanatot az IBUSz elhatározta, hogy jelentősen kiszélesíti külföldi kapcsolatait: egymás után nyitott képviseleteket az NSZK-ban és-a Szovjetunióban, Olaszországban és Csehszlovákiában, a Benel ux államokban és Lengyelországban „libikókázva": egy ide - egy oda. „Szocialista viszonylatban" mindezt viszonossági alapon SBPSSszellemben hajtották végre, így Budapesten is megnyílt az INTOURIST, az ORBIS, a CEDOK, a BALKANTOURIST, az RDDR, később a IAT légitársaság irodájában a jugoszláv turisztikai képviselet. Mindezek kereskedelmi joggal nem rendelkezvén információs feladatok láttak el és segítőivé váltak a magyarországi irodáknak az utastoborzásban kiállítások szervezésével, előadások tartásával, melyeknek egyértelmű célja volt az adott ország értékeinek széles körű bemutatása fővárosunkban és vidéken egyaránt. 43
Párhuzamosan az elmondottakkal az IBUSz nyugati országokban dolgozó külképviseletei részben kereskedelmi jogú utazási irodaként, részben a nagyközönség felé promóciós és a szakma irányában üzleti partnerkereső tevékenységet folytattak. Mindezek ismeretében értjük meg, hogy lehettek nemcsak tagjai, hanem az adott országban működő nemzeti turisztikai képviseletek szövetségének tisztségviselői is az IBUSz külképviselők Brüsszelben, Londonban, majd jóval később Rómában is... A tömegszórakoztatás nagy ötlete is az IBUSz-szal és 1967-e1 kapcsol atos. Egy sokat kritizált és dicsért rendezvénysorozatról van szó, amel yen a rákövetkező negyedszázad alatt nem kevesebb mint egymillió (!) külföldi evett, ivott, szórakozott „tipikus magyar" ételeket és esztrád mű-
sort fogyasztva. Valószínűleg közrejátszott hazánk sommás megítélésében ez a hűvösvölgyi „Gulyás party", amely estéről estére szórakozni hívta fővárosunk több tucat nemzetiségű külföldi utasközönségét s lettünk „a szocialista tábor legvidámabb barakkja", ahová elhozta kongresszusát a Nemzetközi Turisztikai Újságírószövetség, a FIJET is. 1969decemberében, hosszú előkészületi munkát követően, a második világháború utolsó esztendejében lebombázott Duna-parti száll odasor helyén megnyílt a Finta József által épített első luxus szálló a
Duna Inter Continental, melyet több is követett, még a rendszerváltást megelőző esztendőkben. A hotelépítési kampányban felépült a Balatonpart mai napig legnagyobb háza: a füredi Marina, majd Almádiban az Aurora, Földváron az első üdülőhelyi-klub, fővárosunkban pedig a kör- vagy toronyszállónak titulált Budapest. Az OIH felügyelete alatt megkezdte működését az Idegenforgalmi Tájékoztató Szolgálat (ITSz), egy olyan országos turisztikai propagandafeladatok ellátásra hivatott költségvetési szervezet, melynek kompetenciája kiterjedt a külföldi újságíró-meghívásokra éppúgy mint az országos témájú több nyelvű kiadványok megjelentetésére, a filmszolgálatra, illetve az idegenforgalmi szakkönyvtár működtetésére. Európa keleti felében az 1968-as „prágai tavasz"-t követő katonai bevonulás azonban lefékezte a beindult reform-folyamatokat. A Willy Brandt nevével fémjelzett „Ostpolitik" mindazonáltal új távlatokat nyitott a kelet-nyugati közeledésben, amely később a helsinki csúcsértekezleten jutott el zenitjére. Mi magyarok ebben az enyhülési folyamatban többször jutottunk kezdeményező szerephez. A rákövetkező húsz évben nem egy tudósítás kezdődött így: „a szocialista országok közül elsőként hazánkban rendezték meg a ..." mint például 1969 novemberében az ICCA (International Congress and Convention Association) kongresszusát a budapesti Gellért szállóban. A külföldiek tájékoztatására a Magyar Távirati Iroda angol és német nyelvű lapot jelentetett meg Daily News, Neueste Nachrichten néven. Erősödött a tranzitforgalom is Magyarországon keresztül, mindenekelőtt az egykori E5-ön túrabusszal érkező turistáknak köszönhetően, akik a bulgáriai, a romániai üdülőtelepekre utaztak a Fekete-tenger partjára. Szovjet szárnyashajó-vásárlással megindult a Budapest-Bécs napi járat, majd szovjet, bolgár és román haj ókkal több országon át végig a Dunán kezdett divatba jönni a nem45
zetközi folyami túra - teljes ellátással a fedélzeten. A felsoroltakhoz egy csehszlovák kabinos-hajó társaságában csatlakozott a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom" névre hallgató magyar SZOT hajó is ( hiába: „navigare necesse est"... a navigációból nekünk sem volt ildomos kimaradnunk egy ilyen szép nevű hajóval). Természetesen nemcsak a folyami hajózás kívánt „több csatornás" l enni, hanem a magyar turizmus is. Ennél fogva az IBUSz mezőgazdasági, majd szövetkezeti utazásokra szakosodott osztályából megalakult a COOPTOURIST, majd a különböző közlekedési vállalatok is létrehozták saját utazási részlegeiket: MALÉV AIRTOURS, VOLÁNTOURIST. (Míg a MAHART TOURS, a MÁVTOURS, a BKV TOURS későbbi idők terméke.) Párhuzamosan megfigyelhető volt a korábban tanácsi költségvetésből fenntartott idegenforgalmi hivatalok utazási irodákká történő átalakításának folyamata, kifejezetten jövedelmezőségi céloktól vezéreltetve („Éljenek meg önállóan!") A korszak kiemelkedő rendezvényére az 1971-es Vadászati Világkiállításra nem kevesebb mint öt szálloda épült fel főleg vidéken. A budapesti nyitvatartás 35 napja alatt 900 ezer magyar és 130 ezer külföldi vendéget fogadtak a vásárvárosban, melyet felkeresett többek közt II. Erzsébet angol királynő férje Fülöp herceg is. A kiálIftás külföldi népszerűsítése érdekében számos rendezvényre sor került. Így például a brüsszeli Martini Centerben a belga televízió „Visa pour l e monde" sorozatának legelső színes adására, amely 55 perces kvíz játék formájában népszerűsítette hazánk turisztikai nevezetességeit. Ebben az évben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Szántód-pusztai Skanzen, amely a kulturális értékek védelméért és környezetvédelmi tevékenységéért 1994-ben Europa Nostra kitüntetésben részesült. Sikereinkhez az is hozzájárult, hogy Budapesten 1978-ban, egy ezentúl minden év márciusában megrendezendő turisztikai szakkiállítást 46
i s létrehívtak „UTAZÁS HAZAI TÁJAKON" címmel a Kossuth téri Néprajzi Múzeum (volt Kúria) patinás épületében, megelőzve ezzel a ,Fejlett Nyugat" olyan seregszemléit mint például a madridi FITUR, a milánói BIT, hogy a londoni WTM-ről se feledkezzünk meg. (Később a „hazai tájakon" a címből elmaradt, a kiállítás nemzetközivé Alt, s átkerülvén előbb a Rákóczi úti Technika Házába, majd a kőbányai vásárváros területére UTAZÁS ra rövidOlt, melyet néha -számomra érthetetlenül idegen nyelvre is lefordítanak, miáltal „személyiségét" veszti.) 1981-től egyébként beágyazódott az OIH által létrehívott, s kulturális, gasztronómiai és sportrendezvényeket egyaránt tartalmazó Budapesti Tavaszi Fesztivál (BT)programjai közé (ennek jelszava: „ 10 nap 100 helyszín 1000 esemény" mindent elmond annak céljáról, tartalmáról). Nagyjából ekkorra tehető a TájakKorok-Múzeumok elnevezéssel később országossá vált mozgalom, amelynek alapja egy speciális jelekkel ellátott térkép, és a felsorolt mintegy 700 múzeum, műemlék, természetvédelmi terület leírása, és azok számozott bélyegzővel való ellátása (a mozgalom 1985-től egyesület, 1998-tól pedig kiemelten közhasznú szervezet lett, a belföldi turizmus szervezésének egyik legintelligensebb eszköze). A Magyarországra látogatók száma 1978-ra már elérte a 18 millió főt. Ebben az évben megkezdődött az ún. „osztrák hitelkonstrukció" keretében történő szállodaépítési program is, amelyet az MNB és az CSsterreichische Konroll-bank megállapodása alapján a 300 millió US dollár összegű Ferihegy II., a hegyeshalmi és kópházai határátkelő. Mindezeket a BKK, mint a kongresszusi turizmus fejlesztésének nélkülözhetetlen új létesítménye egészített ki. A főként négy- és ötcsillagos kategóriájú, jóval több mint 7000 férőhellyel bővült szállók többsége egyúttal valamilyen nemzetközi láncnak ,Hyatt, Novotel, Forum, Penta, Flamenco stb.) is tagja. Az üzlet Ausztria számára számtalan előnnyel járt, hiszen kihasználatlan építőiparának kapacitását mozgósítani tudta. A magyar állami garancia biztosítékot jelentett számára a folyósított összeg 15 éven belüli visszafizetésére. Az új k. und k. (Kreisky-Kádár) együttműködés 1979. január l. hatállyal a két állam közti turista- és kirándulóforgalomban eljutott a vízummentességhez, melynek hatására egy év leforgása alatt megduplázódott az országaink közötti forgalom. Ez (többek közt) a ter47
málturizmus fellendüléséhez vezetett - mindenekelőtt a Dunántúlon, ahol a bevásád6körutak is virágkorukat élték - főleg az osztráknál l ényegesen olcsóbb magyar élelmiszereknek és szolgáltatásoknak köszönhetően (Sopron lakosságának 130 fogorvosra aligha lenne szüksége, az ottani fodrászboltok sem csak a helyiek forgalmából élnek, a hírek szerint nem is olyan rosszul. Engedték, mert olyat és olyan mértékben exportált Magyarországról, amely turizmus nélkül elképzelhetetlen lett volna a Közös Piacon s a NATO-n is kívülálló Ausztriába. A finn rokonokkal, mint az előbbiekhez hasonlóan ,semlegesekkel" ugyanezt meg lehetett csinálni, csak persze az üzlet hozama volt kisebb. Ők viszont jöttek, télen is. Inni. Szesz pedig volt Kompországban. Fizettek is érte rendesen. Papírral. A budapesti Volga száll óban meg értékpapírral. Később pedig Moszkvához Leningrádhoz és Tallinnhez hasonlóan a Volgától eléggé messzi pesti Duna partján nekünk is építettek egy szállodát. Neve: Hélia... De ne siessünk annyira előre. „ A korábbi nagy magyar szállodaipari vállalatok (HungarHotels, Pannonia után) egy 1972-es Belkereskedelmi Minisztérium-i rendeletre létrehozták a DANUBIUS szállodaláncot, amely részben meglévő, illetve építés alatt álló gyógyfürdő-szállodák üzemeltetésére lett hivatott Budapesten és vidéken egyaránt. (Hozzácsatolták a gyógyászati részleggel egyáltalán nem rendelkező budavári Hilton hotelt is.) A forgalomnövekedést frappánsan illusztrálja az alábbi statisztika: 1 972-ben 6 millió külföldi járt hazánkban, 1 millió magyar Ulföldön. 1978-ban 16 millió külföldi járt hazánkban, 5 millió magyar külföldön. A két időpont között az utasforgalom meggyorsítása érdekében több mint 20 határátkelőhely nyit Magyarországon. Felépült a korábban említett Hilton mellett a margitszigeti Thermál, a pécsi új Pannonia, a szegedi Hungária, a balatonfüredi Neptun, a tatabányai Árpád szálló, megkezdték a budapesti Stadion és Expo szálló előkészítését is. Az IBUSz vezetősége attól a félelemtől vezéreltetve, hogy a Minisztérium a Hilton után más célra is „igénybe veszi" féltve őrzött tartalékait, úgy döntött, hogy beszáll a szállodarekonstrukciós piacba - a HungarHotels oldalán. Ilymódon 50%-os tulajdonosává lett az ország legnagyobb ágyvárának: a Szabadságból Hungariává bővült nagyszállónak, a belvárosi Erzsébetnek és egy épülőfélben lévő füredi kis hotelnek, a Margarétának. Hazánk szálláshely-kapacitásának alakulását (ezer főben számítva) jól illusztrálja dr. a Czeglédi József Korunk turizmusa c. munkájában közölt alábbi statisztikai felmérés: 48
1 965-ben (ezerben) 79 19 60
1980-ban (ezerben) 228 ágy, ebből: 33 (szállodákban) 1 94 (egyéb szálláshelyen)
á11t a vendégforgalom rendelkezésére. Nagyon kellett a jó minőségű szállodai elhelyezés. Ezt ismerte fel nemzeti légitársaságunk, a MALÉV amelynek kiterjedt külképviselői hálózata folyamatosan igyekszik tölteni együttesen a Pannonia Vállalattal alig 28 hónap leforgása alatt megépített ötcsillagos belvárosi szállodáját, az Atrium Hyattot, amely 1982 óta fogad vendégeket. A heti 380 fős turnusokban érkező mintegy tízezer bostoni utast hozó amerikai charterlánc jelezte: megnőtt az érdeklődés a tengerentúlon i s hazánk iránt. Az IBUSz erre úgy reagált, hogy rekordsebességgel megnyitotta New-York-i állandó képviseletét. Ebből az apropóból a Danubius Szálloda és Éttermi Vállalattal együtt nagyszabású prezentációt rendezett az acapulcói ASTA konvenciót követő napokban Los Angelesben, San Franciscóban és természetesen New Yorkban. A képviselet-nyitási hullám keretében 1981-ben Madridban, 1982-ben Stuttgartban, majd 1984-től Zürichben, illetve Tokyóban kezdte meg munkáját egy-egy megbízottja. Az Express Balatonföldváron legnagyobb szállodáját avatta fel (Hotel Festival). Ugyanezt tette a Budapest Tourist ( Hotel Europa) és a Cooptourist is (Hotel Rege) a Budakeszi úton. A magyar főváros feliratkozott sikeres nagyrendezvényeivel Európa kongresszusszervező városainak listájára, így nálunk is nagyobb l éptékűvé válta hivatásturizmus: a Nemzetközi Biokémiai, Gasztroenterológiai, Élettani, a Haematológiai, a Rákkongresszus színhelye ugyanúgy Budapest lett, mit számos nemzeti utazási irodaszövetség éves közgyűléséé: nálunk került sor a svéd, a holland, a finn, a német, majd pedig az 1988-as ASTA konvenció megrendezésére. Csupán ez utóbbin több mint 6500 résztvevőt regisztráltak, őket a magyar főváros 25 hoteljében szállásolták el. Ülésüket kivitték a Hungexpo kőbányai vásárterületére (már akkor nagyon hiányzott egy nagy befogadóképességű magyar kongresszusi központ). Hazánkban 1988-ban sor került a világútlevél bevezetésére. A bőséges valutaellátás, nem különben a liberalizált vámszabályok hatására ugrásszerűen megnőtt a bevásárló utak száma, amelyeknek főbb célállomásai: Ausztria, Olasz-, illetve Törökország voltak. (Ezeket nevezték akkoriban „Gorenje", illetve „bunda-túrák"-nak.) 49
J986-tói folyamatosan megrendezték a fővárosi melletti Mogyoród térségében a FORMA-I Budapest Nagydíjért folyó gyorsasági autóversenyt, amely évről évre azóta is nagy tömegeket vonz oda augusztus első felében bel- és külföldről egyaránt. Az érdeklődés és a bevételek szakadatlanul növekednek. A motorizáció fejlődésével jelentősen meg nőtt az autós turizmus hazánkban: Egy adattal hadd érzékeltessem, mennyire: míg 1960-ban 31 ezer, addig a rendszerváltás évében már egymillió magyar személygépkocsi volt magánkézen! A forgalom lebonyolítására épített autópályák teherbíró-képessége az évnek a nyári l egfrekventáltabb időszakában már nem elégséges - sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nézve... Az aktív turizmus kategóriájába tartozó városi futóversenyek meghonosításáról szintén szót kell ejtenünk, annál is inkább, hiszen az elsősorban amerikai példa nyomán rendezett IBUSz-Maraton, a FUTAPEST, majd később a Bécs-Budapest emlékfutás kezdettől fogva tömegeket mozgatott meg (I 990-ben Guiness rekordok könyvébe ill ő világrekord született Budapesten: Ives Pol 3 57 26 alatt menetiránynak háttal futva tette meg a teljes távot). Avárosi lakosságkörében megnőtt az ún. „civilizációs betegségek" előfordulásának száma, vele párhuzamosan felerősödött az ösztönös vágyakozás a természetes életfeltételek után. Mindezek együttesen a két világháború közt már hazánkban is megindult falusi turizmus reneszánszához vezettek. Tekintettel arra, hogy a városiasodás világjelenség, az utastartalékok ebben az ágazatban kifogyhatatlanok. Hogy megtudjuk, emberi leleménnyel mi mindent lehet kihozni belőle, legj obb, ha ellátogatunk Pusztamérgesre, melynek polgármestere tíz év l eforgása alatt a Duna-Tisza táj homokján csodát művelt, az odalátogató dán turisták százainak véleménye szerint J.1. Rousseau szavaival élve: „Vissza a természethez!" és a természeteshez, amelytől oly sok hel yen és vonatkozásban annyira eltávolodtunk. 50
Quo vadis? századutolsó évtizedét a korszakos változások jellemezték. Elég a közép- és a kelet-európai átalakulásra utalni, nyomában olyan mesterségesen létrehozott államalakulatok szétesésére, mint a Szovjetunió, Csehszlovákia, illetve Jugoszlávia volt. A fentiekben vázoltakkal ellentétes folyamat játszódott le Németország esetében véget ért területének háború utáni megosztottsága. A diktatúrákat a legtöbb országban, ha komoly zökkenőkkel is, lassanként mindenütt felváltja a demokrácia. Gazdaságilag mindez a tervutasításos rendszer helyett a piacgazdaság kiépülését eredményezte, ami a korábbi monopóliumok megszűnéséhez, pluralizmushoz vezetett. Hazánk turizmusában gombamódra szaporodó utazási irodákon, kis családi panziók és üz l étek tucatjainak felépítésén ez a folyamat éppúgy nyomon követhető, mint a multik megjelenésén, ami esetünkben az idegenforgalmi világcégek fővárosi irodáinak megnyitásában, illetve képviseleteinek felállításában realizálódott a XX X század utolsó évtizedében Magyarország-szerte. (Hasonló jelenségvolt tapasztalható a magyar szállodaiparban; pl. a korábbi munkásszállásokat turistahotelekké alakító Eravis, illetve a Hunguest esetében, hogy a Taverna l ánc kialakításáról se feledkezzünk meg.) 1 990 áprilisának első napjaiban Budapest adott otthont a FIAVET éves közgyűlésének: az olaszok voltak a legelső NATO országból érkező olyan állampolgárok; akik magyar beutazóvízum nélkül léphettek hazánk földjére. Ugyancsak ennek az esztendőnek volt szakmail ag is fontos eseménye a Brit Utazási Irodák Szövetségének (ABTA) budapesti kongresszusa. A két rendezvényt követően 40-50%-os forgalomnövekedést regisztráltak Magyarországon ebből a számunkra fontos olasz és angol relációból, amelyről az is elmondható volt ezek után, hogy finanszírozni képes teljes egészben a magyar kiutazó forgalomnak rá eső részét ( p1. az olaszok 2-3 napos beutazásából a magyarok 2-3 hetes kiutazását), s ez merőben új helyzetet jelentett devizagazdálkodási szempontból is. 1990. június 21-én IBUSz-részvényekkel megnyit a Budapesti Értéktőzsde, rá egy évre létrehozták az Ibusz Bankot. Hazánk legnagyobb turisztikai vállalkozásának a rendszerváltás éveiben jelentős szerep jutott a fővárosi szállodafejlesztésben is ( Kempinski, Rubin), a biztosítási ágazatban ( Atlasz); a felsoroltakon 51 AXX.
i
kívül közös kereskedelmi jogú utazási irodát nyitott az osztrákokkal (Austropa), az olaszokkal ( Primatour), valamint a lengyelekkel (Orbis). A
fontos célkitűzésként kezelt kulturális turizmus továbbfejlesztése érdekében létrehívta a Madách Kft-t, az idegenvezetői szolgáltatások növelésére pedig az Euroguide-ot. 1 990-ben átadták rendeltetésének
Beutazó forgalmunk (ezrekben) Külföldi látogatók száma: ebből turista:
vendégéjszakák száma:
ebből keresk. száll. helyen:
hazánk második legnagyobb, mintegy
konvertibilis bevétel j (millió USA dollárban): Kiutazó forgalmunk (ezrekben)
22 ezer ml összfelületű hotelkomple-
xumát, a 433 szobás Korona szállót, melyet majd'egy félszázada üresen tá-
kiadások
tongó Kálvin téri telken építettek fel.
j ának névadásában közrelátszott a
( millió USA dollárban) Magyar férőhely-kapacitás
1 978-ban Cyrus Vance amerikai kül-
ebből szállodákban
A Pannonia vállalat legújabb szállodá-
keresk. száll. h. ezrekben
magyar szent korona, melyet még ügyminiszter hozott (vissza) fővárosunkba, majd helyeztek el a szomszédos Nemzeti Múzeumban.
1 991 augusztusában 11. János Pál
pápa első magyarországi látogatása l endületet adott a vallási turizmusnak, melyre szakosodott utazási
irodák jöttek létre hazánkban is.
A rendszerváltást követő időkben megnőtt a nemzeti emlékhe-
l yek iránti érdeklődés is, gondolj unk csak az ópusztaszeri Fesztykörkép felavatása óta mindmáig
1995
1998
1 5 126
37 632
39 240
1 00 793
1 32 283
33 624 1 5 000
9 724 69 994 1 5 199 271
20 510 13 618
818
20 690 9 997 1 714 ,
1 10 000 1 0 022 2 504
5 533
1 3 596
13 083
1 2 317
126
473
1 056
1 205
298 302
305 970
37 476
48 886
287 850 300 820 85640
94 698
Az eredmények maguk helyett beszélnek. Mégis szólnunk kell az elmaradt haszonról, ami elsősorban a Bécs-Budapest, majd csak a
mi fővárosunkra redukálódóa 1996-os Budapesti Világkiállítás lemondósából adódott. A helyette megrendezett Millecentenáriumi évfordu16 megünneplése javarészt a Kárpát-medence magyar emlékeinek bemutatására korlátozódott.
Az országos bevételek alakulásának szempontjából ugyanakkor fon-
tosnak tartom megemlíteni annak a húsz játékkaszinónak a létrehozását és működtetését, amely ebben az időszakban 400-500 ezer ember fogadását tette lehetővé éves viszonylatban.
Ami a rendszerváltás utáni Magyarország turizmusának állami irá-
nyítását illeti, a Belkereskedelmi Minisztériumnak az ipari tárcával tör-
lom"-ból „Turizmus" l ett, mellette
módosították, melyből a második „I" legalább már utalt az I degenforgalomra). Ezt követően a turizmus felügyeletét a Gazdasági
olasz kezdeményezésre és tulajdonban létrejött a TTG Hungary, majd tisztán magánerőből az Útlevél s a GSzTis.
Az, hogy manapság hazánkat a világ leglátogatottabb 20 országa között tartják nyilván, bizonyára sokakat meglep. A World Tourism
Organization (WTO) alábbi statisztikája érzékelteti legjobban a ma52
1990
tartó turistaáradatra. A pluralizmusa turisztikai szaksajtóban is éreztette hatását: az „Idegenforga-
gyar fejlődés dinamikáját. Íme:
1985
tén-t fúzióját követően az IKM látta el ezt a feladatot (később IKIM-re
Minisztérium Turisztikai Helyettes Államtitkársága látta el. Az Országos Idegenforgalmi Bizottságban (OIB) a szakma fontosabb szervezetei kaptak helyet, egyebek közt a több mint 400 tagot számláló Magyar Száll odaszövetség (MSzSz)és a 2000-től teljes nevén Magyar Utazásszervezős és Utazásközvetítők Szövetsége, ismertebb nevén a MUISZ, melynek taglétszáma is felette van a 300-nak. Országos marketingfel-
adatokat a Magyar Turizmus Rt. végez a hozzá tartozó külföldi képvisel etek regionális marketing igazgatóságok és az országunk területén 53
terebélyesedő Tourinform hálózat aktív közreműködésével. Ők együttesen naponta az érdeklődők ezreit tájékoztatják lehetőségeinkről, melyekre felhasználják a bel- és külföldi kiállítások tucatjait is az év folyamán. A turizmus hazánk több mint negyedmillió polgárának biztosít ma megélhetést és főleg nyaranta még legalább ennyi embernek pótlólagos jövedelmet. Részben devizatermelő tevékenység is, aktívan járul hozzá külföldi fizetési mérlegünk kedvező alakulásához, mégpedig évtizedek óta, fejlődő ütemben. Füstmentes iparág, amely egy részről Magyarország természeti és kulturális értékeinek piacravitelét jelenti, más részről különösen a városi lakosság egészségének megóvása, vagy éppen helyreállítása érdekében, a szabadidő értelmes felhasználásában, eltöltésében bír alapvető jelentőséggel. Az elmondottakon túl infrastrukturális beruházásokat is indukál, olyan út- s vasútfejlesztéseket, műemlék-felújítási munkálatokat (gondoljunk csak a fogadóturizmusban egyre nagyobb szerepet játszó vidéki kastélyokra; kúriákra), amelyeket egyébként legjobb esetben is elodáznának hazánkban. A közeljövőben fővárosunkban sor kerül számos szálló építésére, vagy rekonstrukciójára négy- és ötcsillagos, tehát luxus kategóriában. Utalnék e helyütt a Nyugati pályaudvar tőszomszédságában létesült Hiltonra, a Deák téri Meridienre, a Nemzeti Színház körül tervezendő dél-budapesti hotel(ek)re, illetve a Gresham átalakítása után megnyíló Four Seasonra, a New York palota szállodává formálására, no meg a Csipkerózsika-álmából feléledni látszó rózsadombi SZOT üdülő helyén létesülő hotelre. Építkezésekről lévén szó, nem mulasztom el megemlíteni, hogy a hazai szakembereink által vázolt jövőképben a hivatásturizmus fejlesztésének szolgálatára épül ő kongresszusi központok előnyt élveznek, akár budapesti, akár vidéki (elsőrendűen termálközpontjaink közelében létesítendő) objektumokról szóljanak a tervek. lobb és gyorsabb megközelítésüket szolgálják az államilag finanszírozott autópálya-építések és -rekonstrukciók. Nyilvánvaló, hogy a korábbi szovjet repülőterek polgári (turisztikai) célra történő átalakítása is része ennek a folyamatnak. Példaképp em54
lítem a sármelléki repülőteret, ahová heti rendszerességgel érkeznek svájci üdülőturisták Crossair gépekkel a nyári főszezonban, valamint németek egész éven át Lufthansa járatokkal. Nagy tömegeket vonzó nyári rendezvényekben fővárosunk sem szűkölködik egy jó ideje már, s itt utalnék a FORMA 1. mellett az óbudai Hajógyári-szigeten rendszeresen megtartott pop-találkozóra.
Az aktív turizmus fejlesztése érdekében külön jelentősége van Magyarországon a lovas-, a vitorlás, valamint (főleg kisoroszi, bükfürdői és alcsutdobozi példák nyomán) a golfturizmus ösztönzésének. Ezek egytől egyig a minőségi turizmus irányába mutatnak, időben és térben szélesítve a magyar turisztikai kínálatot a M. század és az Európai Unió kapujába érkező mai Magyarországon. Itt az ideje, hogy a világörökség részét képező magyar természetvédelmi területek és kulturális központok is felkerüljenek a korábbinál sokkal jelentősebb mértékben kínálati palettánkra (Aggtelek, Hollókő, Pannonhalma, Hortobágy). 2003. június 15-22. között Nagy Károly frank birodalmának egykori központjában, a ma már több mint negyedmillió lelket számláló né55
metországi Aachenben Magyarország lesz a díszvendége a minden évben óriási érdeklődéssel kísért nemzetközi lovasversenynek (CHIO), amelyet ott 1898 óta immár 105, alkalommal rendeznek meg díjugratásban, díjlovaglásban és fogathajtásban egyaránt. A patinás monstre rendezvénynek nemcsak nagy hazai közönsége van, hanem külföldi is, hiszen a város Belgiummal és Hollandiával egyaránt határos. Világhírű dómja (Münster) mint tudjuk, művészettörténeti szempontból is becses darabja az európai kultúrának. Ősi magja az aacheni Oktogon a Karoling építőművészet majdhogynem teljes épségben ránk maradt emléke-Rómával vetélkedő zarándok-helynek számított 1200tól kezdve. Kápolnák koronája veszi körül, közülük 2003 június közepe táján a legtöbb figyelem valószínűleg a Magyarország-kápolnára fog irányulni (Ungarnkapelle). A templom főoltárának óriási tartópil1 6reit egyébként 29 kőplasztika díszíti: az apostolok, az angyalok és a történelmi személyiségek sorában felfedezhetjük az államalapító Szent István alakját is, akit 1000 karácsonyán koronáztak magyar királlyá. A CHIO tíz alkalommal is az év lovasversenyének bizonyult Európában, több mint egy átlagos derby, ahová 100 ezer ember látogat el minden esztendőben. Rangos társadalmi eseménynek számít, ahol a díszvendég-ország kulturális kínálatából, gasztronómiai remekléseiből is ízelítőt kap az érdeklődő. Bár sokszor még a lábát se kell betennie ehhez Aachenbe, annyi televíziós csatorna, filmes stáb, újságíró és fotóriporter közvetíti hozzá a képet, amelyben még az adott ország turisztikai kínálata is helyet kap. Mindenféle szempontból remek bemutatkozási lehetőség ez az Európiai Unió küszöbén álló Magyarország számára. Aachen kirakataiban magyar áruk jelennek meg a Duna-menti ország folklórkincse a maga teljes gazdaságában tárul eléjük, kézműipari-, színes népművészeti termékei bizonyosan nagy sikert aratnak majd az odalátogatók körében. Parádés nyitó-gálára van kilátás. A helyszínen, egész héten át működik egy magyar étterem, lesz önálló turisztikai tanácsadás, többek közt a 2004-es fogathajtó világbajnokság promóciója érdekében, mivel annak Magyarország ad otthont. Aki további részletekre kíváncsi, legjobb, ha a Magyar Turizmus Rt, németországi képviseletei hez fordul
56
Utóhang
Annak, akinek ezen oldalak elolvasása után is az a véleménye, hogy az én magyar idegenforgalmi leltárom nem teljes, félek, igaza lesz. Nem beszéltem például a bakancsos turizmusról, a főleg fiatalok számára szervezett külföldi sítáborokról, a magyar települések testvérvárosi kapcsolataiból eredő jövés-menésről, és így tovább. Mea maxima culpa... Mentségemül annyit, amennyit az olvasónak írt előszóban, jó előre közöltem, hogy tudniillik semmi sem tökéletes a Nap alatt, így alkotásomat bármennyi stúdium előzte is meg, benne akárhány évtized tapasztalata, megélt eseménye halmozódik is fel, én csak egy kis magyar turizmustörténetet írtam a szónak terjedelmi értelmében, ami mint tudjuk, erősen korlátozott (erre szokott hivatkozni minden valamirevaló szerző). Mindazonáltal nagyon remélem, hogy szerény próbálkozásom, mely arra irányul, hogy kronologikus sorrendbe állítva a történéseket a különböző magyar szakterületek históriájának fonalából készült honi turizmus szövetét gurítsam az érdeklődő elé, eléri célját s talán segítségemmel jobban megérti majd a „mi miért van?" karszakról korszakra visszaköszönő problematikáját is. Ezzel kapcsolatban és befejezésül hadd idézzem dr Klaudy J ózsefnek az „Európai l egelső nemzeti utazási iroda történeté"-ben jóval több mint félévszó$ zada megjelent mindmáig aktuális sorait: „Az a küzdelmes korszak, amely ránk virradt, most izzik a történelem kohójában, s még nem látjuk, miből lesz érc és miből salak. A ma és holnap kérdőjelére a túlélők felelnek meg." Kudar Lajos 57
Akiktől volt mit átvenni: • • • • • • • • • • • • • • • •
Hevesi Lajos: Budapest és Környéke, 1 873. Ágai Adolf: Utazás Pestről Budapestre 1843-1907. Budapest Székesfőváros idegenforgalmi propagandája Bécsben 1 933. Dr. Klaudy József: Az európai legelső nemzeti utazási iroda története 1 942. Dr. Benárd Miklós dr.: Civilizációs betegségek és idegenforgalom, 1944. Dr. Czeglédi József: Korunk turizmusa, 1 982. Hanns Strouhal: Touristische Erinnerungen, 1 988 Fiavet Turismo: Per una nuova coscienza Europea, 1 990. Dr. Nagy László: Nagyrendezvények és Kongresszusok szervezése 1 991. Bartók Béla ifj.: Az öt földrész, ahogy én láttam, 1 992. Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország, 1 996. Kapalyag Imre: Tanuljunk Turizmusul, 1 998. MTI Adatbank: UNGARN -Taunsend Jahrte, 1 999. Lénárt Judit: Tájak-korok múzeumok, 2000. (levél) Dr. Csók Csaba: Az idegenforgalom szervezetei (cikksorozat) Dr. Rubovszky András: Hotel GELLÉRT
+ a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipara és Idegenforgalmi Karának szakarchívumából:
• Szupper Ákos főiskolai diplomamunkája: Az osztrák-magyar i degenforgalom története 1921. óta • I degenforgalmi és vendéglátó ismeretek I. • Budapest: A IV, Idegenforgalom című fejezet. • • • •
Saját kútfőből:
I mage: felsőfokú idegenforgalmi szaktanfolyam, záródolgozat 1981. Az IBUSz HISTÓRIÁJA 1902-1992 ünnepi díszkiadvány, 1992. UTAZÁS 95' Kiállítási Magazin: K őrt utaztak dédanyáink, 1995. Szemelvények a magyar turisztikai szaksajtóban 1975-2000. között megjelent írásokból.
A Magyar Turizmus Rt. vezetőinek elérhetősége Cím: 1012 Budapest, Vérmező út 4. Központi telefonszám: 488-8700 Központi fax: 4888600
beosztás
telefonszám,
faxszára.
Vez 6rigazgat6 : Marketingigazgató: Gazdasági igazgató, Vezérigazgató-helyettes: Nemzetközi igazgató: Kutatási igazgat 6 : Információs és logisztikai igazgató: hrom6ci 6 s igazgat 6 : PR és rendezvény igazgató: Term 6 kigazgat 6 :
488-8701 488-8622
488-8600 488-8621
488-8610 4888730 4888717 4888770 4888630 488-8742 4888766
488-8811 488-8731 488-8711 488-8771 4888631 488-8741 488-8761
Az idegenforgalom növekvő jelentőségére utaló tényként kell értékelnünk, hogy hazánkban végre már nem egy vagy más tárcához tartozik ennek a tevékenységnek állami felügyelete, hanem egyenesen a Miniszterelnöki Hivatalhoz: 2003-tól a politikai államtitkár felelés az irányítása alatt ott működő és több főosztályból álló-Turisztikai Hivatal tevékenységéért éppúgy mint az ország bel- és külföldi idegenforgalmi marketing célkitűzéseinek valóra váltásáért dolgozó Magyar Turizmus Rt. operatív munkájáért - ráadásul ugyanazon épületben (1012 Bp. Vérmező u. 4.). Az alábbiakban közreadjuk a hozzájuk tartozó Külképviseletek, belföldi regionális marketing igazgatóságok, Tourinform Irodák teljes jegyzékét a 2003. február 10-i állapotnak megfelelően.
nRo45~
58
-
59
Franciaország
Magyar Turimus Rt. kalképviseletei
office du Tourisme de Hongrie 751 16 Paris, 1 40 avenue Victor
Hugo Tel.: (33 1) 5370-6717, 5370-6718; fax: (33 1) 4704-8357 e-mail:
[email protected] honlap: wwwhongrietourisme.com ; minitel: 3615othongrie Hollandia Hongaars Verkeersbureau 2593 BS Den Haag, Laan van Nieuw Oost l ndie 271 Tel.: (31 70) 320-9092; fax: (31 70) 327-2833 e-mail:
[email protected] honlap: wwwhongaarsverkeersbureau.nl Izrael Hungarian National Tourist Office 63401 Tel-Aviv, Ben Jehuda St. 101. Tel.: (972 3) 527-5004; fax: (972 3) 527-4483 e-mail:
[email protected] Japán Hungarian National Tourist Office 1 06-0031 Tokyo, Minato-ku, Nishiazabu 4-16-13, 28 Mori Building I IF, 1103 Tel.: (81 3) 3499-4953; fax: 3499-4944 e-mail:
[email protected] honlap: wwwhungarytabi.jp Lengyelország Narodowe Przedstawicielstwo Turystyki
Amerikai Egyesült Államok Hungarian National Tourist Office N.Y 10155-3398 New York, 1 50 East
58th Street, 33rd Floor Tel.: (1 212) 355-240, 355-5055; fax: (1 212) 207-4103 e-mail:
[email protected] honlap: wwwgotohungary.com Ausztria Ungarisches Tourismusamt A-1010 Wien, Operaring 5/2. Stk. Tel.: (43 1) 585-20-1213, 585-20-1214; fax: (43 1) 585-20-1215 e-mail:
[email protected] Belgium B-1050 Bruxelles, Avenue Louise 365 (b-1050 Brussel, 365 Loizalaan) Tel.: (32 2) 346-8630, 6487-5285; fax: (32 2) 344-6967 e-mail:
[email protected] Csehország Madarská Turistika 225 37 Praha 2., Rumunská 22 Tel.: (42 02 ) 2109-0135; fax: (42 02) 2109-0139 e-mail: htprague@hungarytóurism.hu honlap: wwwmadarsko.cz Egyesült Királyság Hungarian National Tourist Office SW IX 8 AL London, 46. Eaton Place Tel.: (44 20) 7823-1032, 823-1055; fax: (44 20) 7235-9840 e-mail htlondon@hungarytóurism.hu Észak-Európa Office du Tourisme de Hongrie (HongaarsVerkeersbureau)
S-1 14 34 Stockholm, Birger Jarlsgatan 22. Tel.: (46 8) 204-040; fax: (46 8) 61-7647 e-mail:
[email protected] honlap: wwwungernturism.org ; wwwungarn.dk; wwwungarnturisme.com Finnország, Unkarin Matkailutoismisto, információs iroda 00100 Helsinki, Kaisaniemenkatu 1 0 Tel.: (358 9) 8240 1040; fax: (358 9) 8240-1041 e-mail:
[email protected] honlap: wwwunkarinmatkailu.fi
Wegierskiej w Polsce
i
Ungerska Turistbyran I Norden
60
room
~~ a ~ov 6z p "
00-464 Warszawa, ul. Szwolezerów 10. Tel.: (48 22) 841-3024; fax: (48 22) 841-4157 e-mail:
[email protected] honlap: wwwwegry.info.pl Németország Ungarisches Tourismusamt D-10178 Berlin, Karl-Liebknecht Str. 34 Tel.: (49-30) 243-146-0; fax: (49 30) 243-146-13 e-mail:
[email protected] honlap: wwwungarn-tourismus.de Ungarisches Tourismusamt D-80637 München, Dom Pedro Str. 17 Tel.: (49 89) 1211-5230, 1211-5253; fax: (49 89) 1211 5251 e-mail:
[email protected] honlap: www.ungarn-tourismus.de Ungarisches Tourismusamt - Régióközpont ( Ausztria, Hollandia, Németország) D-60313 Frankfurt, An der Hauptwache 11 Tel.: (49 69) 9288-460; fax: (49 69) 9288-4613
e-mail:
[email protected] honlap: www.ungarn-tourismus.de Olaszország Ufficio Turistico Ungherese 20145 Milano, Via Alberto De Giusasno 1. Tel.: (39 02) 4819-5434; fax: (39 02) 4801-0268 e-mail:
[email protected] UfficioTuristico Ungherese, Pueto d' Informazione 00 1 87 Rorna, Via Sallustiana 23.
e-mail:
[email protected] Oroszország
Buro Torgovogo savetnika po turizrnu Vengerskoj Respublika 1 23242 Moszkva, Krasznaja Presznya ul. 1-7.
Tel.: (70 95) 362-3962/3241, 3287, 3288; fax: (70 95) 362-3963 e-mail:
[email protected] honlap: www.hungaryru Románia Consulatul General al Republicti Ungare; Sectia Turisrn 3400 Cluj- Naposa, C.P. 352 Tel./fax: (40 264) 440-547 e-mail:
[email protected] Spanyolország Oficina National de Turismo de Hungría 28020 Madrid, Avenida de Brasil 1 7., Piso 1 0, Puerto B Tel.: (34 91) 556-9348; fax: (34 91) 556-9869 e-mail:
[email protected] honlap: www.hungariaturismo.com Svájc Ungarisches Tourismusamt CH-8035 Zürich, Stampfenbach Str. 78 Tel.: (41 1) 361-1414; fax: (41 1) 361-3939 e-mail
[email protected] Ukrajna Ugorszke Bjuro z rozvitku zovnyisnyo - ekonomicsnüh vidoszin 252034 Kijev, al. Streleckaja 1 6.
Tel./fax: (380 44) 228-0811 e--mail: htkiev@hungarytóurism.hu
Tourinform belföldi irodák Automata Tourinform--vonal (0-24 óráig): 06-80-66-00-44 (belföldről) 06-30-30-30-600 Tourinform telefonos szolgálat (0-24 óráig): +36-1-438-80-80 Levél: Budapest H-1548 Fax: +36-1-488-86-61 e-mail:
[email protected] Személyes információ: Tourinform-főiroda, Budapest V, Vörösmarty tér (Vigadó u. 6.) Tourinform-iroda, Budapest V, Deák tér (Sütő utca 2.) Tourinform-pont, Budapest VI., WESTEND CITYCENTER
Budapest-Közép -Dunavidék régió
Budapest, 1 051 Vigadó u. 6. Budapest, 1 052 Sütő utca 2. Budapest, 1 062 WESTEND CITYCENTER, Váci út 3. Budapest, 1 061 Liszt Ferenc tér 1 1. Tel.: (1)-322-4098 Fax: (1)-342-9390 Budapest, 1 014 Szentháromságtér, (Budai Vár) Tel: (1)-488-0453, (1)-488-0475 Fax: (1)-488-0474 Budapest 1 062, Nyugati Pályaudvar Tel: (1)-302-8580 Fax: (1)-302-8580 Budapest 1 054, Steindl 1. u. 12. (Pest m.-i iroda)*, Tel: (1)-353-2956, (1)-4280377 Fax: (1)-428-0375
[email protected] Budaörs, 2040 MI-M7 AGIP Komplexum Tel: 23-417-518 Fax: 23-417518 Cegléd, 2700 Kossuth tér 1. Tel 53-500-285 Fax: 53-500-286 cegled@tourinform_hu Gödöllő, 2 100 Királyi Kastély Tel/Fax: 28-415-402 Tel: 28-415-403 godollo@ tourinform. hu Ráckeve, 2300 Kossuth L. u. 51. Tel: 24.429-747 Fax: 24-429-747
[email protected] Szentendre, 2000 Dumtsa Jenő u. 22. Tel/Fax: 26-317-965, 26-317966
[email protected] Vác, 2600 Március 1 5. tér 1 6-18. Tel: 27-316-160 Fax: 27-316-464
[email protected] Zsámbék, 2072 Etyeki út 2. Tel/Fax: 23-342-318
[email protected]
touronÍo,mí Tur
62
7ouriplnorm~llen
63
Észak-Magyarország régió
Aggtelek, 3759 Baradla oldal 3. Tel: 48/503-001, 48/343-073 Fax: 48/503-002
[email protected] Dédestapolcsány, 3643 Petőfi u. 21. Tel/Fax: 48-340-013
[email protected] Edelény, 3780 István király út 63. Tel/Fax: 48-342-999
[email protected] Eger, 3300 Bajcsy Zsilinszky utca 9. Pf: 263. Tel: 36-517-715 Fax: 36-518-815
[email protected] Encs, 3860 Petőfi út 20 -22. Tel: 46-587-389 Tel/Fax: 46-587-390
[email protected] Gyöngyös, 3200 Fő tér 10. Tel/Fax: 37-311-15 5
[email protected] Hatvan, 3000 Grassalkovich Kastély Tel: 37-346-415 Fax: 37-342-383
[email protected] Hollókő, 3176 Kossuth utca 68. Tel: 32-579-011 Tel/Fax: 32-579-010
[email protected] Mezőkövesd, 3400 Szent László tér 23. Tel: 49-500-285 Fax: 49-500-286
[email protected] Miskolc, 3530 Mindszent tér 1. (megyei) Tel/Fax: 46-348-921
[email protected] Miskolc, 3525 Rákóczi u. 2. (városi) Tel: 46-350-425, Tel/Fax: 46-350-439
[email protected] Salgótarján, 3 100 Fő tér 5. Tel: 32-512.315 Fax: 32-512-316
[email protected] Sárospatak, 3950 Eötvös u. 6. Tel: 47-315316 Tel/Fax: 47-51 1-441
[email protected] Sátoraljaújhely, 3980 Táncsics tér 3. Tel/Fax: 47-321-458
[email protected] Szécsény, 3170 Ady E. út 7. Tel: 32-370-777 Fax: 32-370-170
[email protected] Tokaj, 3910 Serház út 1. Tel/Fax: 47352-259 Tel: 47552070 toka]@tourinform.hu Észak-Alföld régió
Cserkeszölő, 5465 Fürdő u. 1/a Tel: 56-568-466 Fax: 56568-465
[email protected] Debrecen, 4024 Piac u. 20. Tel: 52-412-250, 52-316419 Fax: 52-535323
[email protected] Hajdúnánás, 4080 Fürdő u. 7. Tel/Fax: 52239-014 (06.15. - 08.3 1.) 4080 Köztársaság tér 6 Tel/Fax: 52-382-076 (szezonon kívül)
[email protected]
touifinforni 7wnu inlermicle
64
vw
o,notb,
Hajdúszoboszló, 4200 Szilfákalja u. 2. Tel/Fax: 52-558-928, 52-558-929
[email protected] Hortobágy, 4071 Pásztormúzeum, Petőfi tér 1. Tel/Fax: 52-589-321 4071 Czinege János u. 1. Tel: 52-589-1 10 Fax: 52-369-109 (szezonon kívül)
[email protected] Jászapáti, 5130 Tompa M. u. 2. Tel/Fax: 57-441-008 Fax: 57441-081 j
[email protected] Jászberény, 5100 Lehel vezér tér 33. Tel/Fax: 57-406-439 Tel: 57-41 1-976/16 j
[email protected] Kisújszállás, 5310 Deák Ferenc u. 6. Tel/Fax: 59-520-672 kisujszallas@tourinform Mezőtúr, 5400 Szabadság tér 17. Tel/Fax: 56-350-901 Tel: 56-550-637
[email protected] Nyíracsád, 4262 Petőfi tér 3. Tel/Fax: 52-207-271
[email protected] Nyíregyháza, 4400 Országzászló tér 6. Tel/Fax: 42-504-647, 42-504-648
[email protected] Sóstógyógyfürdő, 4431 Nyíregyháza Sóstógyógyfürdő, Víztorony, Tel/Fax: 42-411-193 (szezonban: 05.15 -09.15) 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. Tel/Fax: 42-402-1 15
[email protected] Szolnok, 5000 Ságvári krt. 4. Tel: 56-420-704 Fax: 56-341-441
[email protected] Vásárosnamény, 4800 Szabadság tér 33. Tel: 45-570-206 Tel/Fax: 45570-207
[email protected] Tisza-tó régió
Abádszalók, 5241 Füzes Kemping, Strand út 2. (szezonban) Tel: 59-535-346 Fax: 59-535-345 5241 Deák Ferenc u. 1/17. Tel/Fax: 59-357376
[email protected] Berekfürdő, 5309 Berek tér 1 1. Tel: 59-519-007 Fax: 59-319-408
[email protected] Karcag, 5300 Dózsa György u. 5-7. Tel/Fax: 59-503-225
[email protected] Kisköre, 3384 Kossuth L. utca 8. Tel/Fax: 36-358-023
[email protected] Nagykörű, 5065 Kossuth út 1. Tel/Fax: 56-496-305
[email protected] Tiszacsege, 4066 Fő u. 38. Tel/Fax: 52-588-036
[email protected] Tiszafüred, 5350 Fürdő út 21. Tel/Fax: 59-511-123, 59-51 1-124
[email protected] Tur,w.WeemacW-7our~
orar
65
Keszthely, 8360 Kossuth L. u. 28. Tel/Fax: 83--314-144 Tel: 83-511-660, 83-511-661 keszthely@ tourinform. hu Révfülöp, 8253 Villa Filip tér 8/b Tel/Fax: 87-463-092 Tel: 87-463 94
[email protected] Siófok, 8600 Víztorony, Pf.:75. Tel/Fax: 84-315-355, 84-310-1 17
[email protected] Tapolca, 8300 Fő tér 1 7. Tel: 87-510-777 Fax: 87-510-778
[email protected] Tihany, 8237 Kossuth u. 20. Tel/Fax: 87-448-804 Tel: 87-438-016
[email protected] Zalakaros, 8749 Gyógyfürdő tér 1 0. Tel/Fax: 93340-421 zalakaros@ tourinform.h u Zamárdi, 8621 Kossuth utca 1 6. Tel: 84-345-291, 84-545-052, Fax 34-345-29ór' zamardi@our t informhu . Dél-Dunántúli régió
My, 7754 Erzsébet tér 1. Tel/Fax: 69-368-100
[email protected] Csurgó, 8840 Csokonai u. 24. Tel/Fax: 82-471-351, 82--571-046
[email protected] Dombóvár, 7200 Hunyadi tér 27. Tel/Fax: 74-466-053
[email protected] Danaföldvár, 7020 Rákóczi u. 2. Tel/Fax: 75-341-176
[email protected] Harkány, 7815 Kossuth u. 2/a Tel: 72-479-624 Fax: 72-479989
[email protected] Kaposvár, 7400 Csokonai u. 3. (megyei) Tel/Fax: 82-317-133 Tel: 8;'-508-15Q
[email protected] Kaposvár, 7400 Fő u. 8. (városi) Tel/Fax: 82-320-404 Tel: 82512-921, 82-512-9'2
[email protected] Kárász, 7333 Petőfi u. 36. Tel/Fax: 72-420-074
[email protected] , Magyarhertelend, 7394 Kossuth L. u. 46. Tel/Fax: 72-521-001 Tel: '2-521-0( -'
[email protected] Mesztegnyő, 8716 Szabadság tér 6. Tel/Fax: 85-329-066
[email protected] Mohács, 7700 Széchenyi tér 1. Tel 69505--515 Tel/Fax: 69-505-504
[email protected] Nagyatád, 7500 Baross G. u. 2. Tel/Fax: 82-553013
[email protected] Orfú, 7677 Széchenyi tér 1. Tel: 72-598-115 Fax: 72-59&119
[email protected]
toux' 68
zent István tér 2. Tel 75-421-575 Fax: 75-510-265 ríntorm.hu -henyi tér 9. Tel: 72-213-315 Fax: 72-212-632 wb:)urinform.hu , 2- Kossuth L. u. 22. Tel/Fax: 72-466-487 t ,r , urinform.hu Tel: 74-418-907 Tel/Fax: 74412-082 1 0o Garay tér 1 8. (városi) tvtourinform.hu ,1 0ű Bajcsy _ Zs. u. 7. (megyei)Tel/Fax: 74-501-074 ourinform.hu o Garay u. 1-3. Tel/Fax: 74-470-902 o . unnform.hu Nyugat-Dunántúl régió
v~?s u. I L Tel: 94-558-419, 94-558-439 Fax: 94-359-322 nfurm.hu 95i)ó dr. Géfin L. tér 1, Tel/Fax: 95-423-940 (u-tourinform.hu L Haydn u. 3. Tel/Fax: 99-370-544 Tel: 99-370-182 '=),~ urinform.hu árpád u. 32, ( megyei) Tel: 96-522-255 Fax: 96-522-224 tnurnform.hu [étid u. 32. (városi) Tel/Fax: 96-311-771 Tel: 96-336-817 1 n€orm.hu 0 Iur sics tér 7. Tel: 94-563-120 Tel/Fax: 94-563121 ,~)ur í nform.hu zabadság tér 8. Tel: 92-551-188 Fax: 92-551-189 rínform.h11 aróvár, 9200 Kápolna tér 1 6. Tel/Fax: 96-206-304
[email protected] a, 9090 Petőfi u. 25. Tel/Fax: 96-471-733
[email protected] Várkerület 33. Tel 95-520-178, 95-520-181 Fax: 95-520-179 tourinform:hu U 0 Élőkapu u., 11. Tel 99338-592 Tel/Fax: 99-338-892 4tourinform.hu . ly, 9700 Király u. f 1. Tel: 94.514-451 Fax: 94-514-450
[email protected] ., 8900 Kosztolányi u. 10. ( megyei) Tel: 92-597-560 597--561 ourinform.hu eg, 8900 Széchenyi tér 4-6. (városi) Pf: 506 Tel/Fax: 92-316-160
[email protected]
tourOnfonú 69
