TINTA Tanácsadó Kft március

DOROG VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2015

TINTA Tanácsadó Kft. 2009. március

I. A DOROGI KÖZOKTATÁS HELYZETÉT MEGHATÁROZÓ REGIONÁLIS, MEGYEI ÉS KISTÉRSÉGI OKTATÁSPOLITIKAI KÖRNYZEZET

1. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ HOSSZÚ TÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE (2007-2013) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az uniós források fogadó szintjének kialakítása és a regionális közoktatási gondolkodás és tervezés biztosítása érdekében 2006 végén jogszabályban írta elő a hosszú távú regionális közoktatási stratégiák elkészítését1. Ezek a dokumentumok széles körű egyeztetési procedúrán mentek keresztül, elfogadásukat a szintén a jogszabályban rögzített módon az Oktatási Hivatal (korábban OKÉV) koordinálta a Regionális Közoktatási Egyeztető Fórumok bevonásával. A Közép-dunántúli Régió programja a 2007-2013-as időszakra tervezett stratégiai dokumentum, amelynek stratégiai célrendszeréhez való kapcsolódás elengedhetetlen a régió kistérségei és települései számára. A tervezési dokumentum az alábbi, a régiót jellemző swot-analízisből indul ki2: ERŐSSÉGEK: • • • • • • • • • • • • • • •

sokszínű és plurális intézményrendszer a népességét megtartani tudó régió magas bevándorlási arány a nyelvvizsgával rendelkező tanulók magas aránya innovatív pedagógiai kezdeményezések (hátrányos helyzetű tanulók) alacsony munkanélküliség az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek magas száma a tanulási lehetőségek folyamatos bővülése a többcélú kistérségi társulások magas aránya egyes térségekben a közös fenntartású intézmények reprezentativitása a közoktatás alkalmazkodási és pályázási képessége a helyi intézmények innovációs képessége az intézményi felelősség kiépült rendszere a helyi társadalom nyitottsága, civil kontroll aktív pedagógus szakmai szervezetek

GYENGESÉGEK: • • • 1 2

alacsony születésszám, elöregedő aprófalvak a szuburbanizáció miatt a helyi társadalom kettészakadása a kistelepülési iskolák, óvodák megszűnése

307/2006. Korm. rend. 9-10.§ http://www.oh.gov.hu/main.php?folderID=1124&objectID=5006470

2

• • • • • • • • • • • • • • • •

az alternatív technológiák szaktudásának hiányosságai a teljes iskolai műveltséganyag duplikálása a szociális, etnikai és települési háttér stigmatizál a diszkrimináció elleni küzdelem alacsony hatásfoka hiányos a támogató szakszolgálati és speciális feladatokat ellátó intézményhálózat alacsony az alapkészségek elsajátításának lehetősége egyes kulcskompetenciák tekintetében nemzetközi összehasonításban a magyar közoktatás eredményessége alacsony az oktatási rendszer informatikai ellátottságának hiányosságai az elavult közoktatási programok fenntartása hiányos a helyi specifikus ismeretek integrálása az oktatásba magas a sokszor felesleges lexikai tudás mennyisége a régió intézményei pazarlóan használják fel a rendelkezésükre álló erőforrásokat az ismeretközpontú műveltségfelfogás a jellemző az iskolai idegennyelv-oktatás feltételei hiányosak a minőségfejlesztési rendszer nem hatékony a régió iskolaépületeinek nagy része felújításra szorul

LEHETŐSÉGEK: • • • • • • • • • • • • • •

a magasan kvalifikált rétegek számának növekedése az alapfokú oktatásban helyi szinten a környezet megóvására, a hagyományok tiszteletére és az emberi kapcsolatok ápolására való nevelés a régió népességének magas iskolázottsági szintje a jövedelem- és tudásszint emelkedés számos szakterületen nemzetközileg versenyképes szaktudással rendelkező munkaerő megléte az európai integráció során hozzáférhetővé váló tapasztalatok és fejlesztési források a szakképzett pedagógusokkal való ellátottság magas színvonala a tanulás, mint befektetés elv érvényesülése az idegen nyelvi és informatikai ismeretek nagy súlya a szükséges kompetenciák megléte erősödő kistérségi és regionális együttműködések a szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási rendszer magas színvonala a régióban kialakult fejlesztési kapacitások a partnerkapcsolatok súlyát erősítő irányítási és szabályozási keretek

VESZÉLYEK: • • • • • • • • •

a régióban az elöregedés fokozódása a megélhetési lehetőségek folyamatos rosszabbodása forráshiány a szükséges oktatási és szociális fejlesztésekhez az informatika oktatásának hiányosságai versenyhátrányt gerjesztenek a technológiai átalakulás leértékeli a magas szintű szaktudás értékét a tanulók szükségtelen túlterhelése a kulcskompetenciák alacsony reprezentativitása a továbbképzési kínálat és szükséglet közti gyenge kapcsolat a pedagógus-munka fokozatos leértékelődése

3

• • • • • • •

a humán erőforrások szerepének alulértékelése az értékelést és elszámoltathatóságot biztosító mechanizmusok fejletlensége a közoktatás fejlesztési és innovációs rendszere kidolgozatlan nem minőségelvű a fenntartói irányítás az iskolai önértékelésből hiányzik a külső értékelési rendszer a differenciált, aktív tanulásra épülő pedagógiai módszertan gyenge a területi tervezés és fejlesztés rendszere nem kellő hatékonysággal működik

A fejlesztési terv víziója: A RÉGIÓ KÖZOKTATÁSI RENDSZERE VÁLJÉK AZ INNOVÁCIÓ- VEZÉRELT TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK ALAPJÁVÁ ÉS A VERSENYKÉPES GAZDASÁG ELVÁRÁSAIHOZ ILLESZKEDŐ ISMERETANYAG ÉS KOMPETENCIÁK KÖZVETÍTŐJÉVÉ. Az oktatásfejlesztés célja a tovagyűrűző társadalomfejlesztési – munkanélküliség elleni küzdelem, diszkrimináció tilalma, gazdaságfejlesztés, innováció-vezérelt ismeretanyag, partnerség, kulturális igény – eredmények létrehozása, ezért nemcsak konkrétan az oktatási rendszer korszerűsítését kell elérni, hanem meg kell teremteni a hálózatszerű fejlesztések alapjait is. Ennek elérése a várható projektek outputjai (pl. kapcsolódó gazdaságélénkítés) révén, valamint a kialakuló regionális közoktatási humánerőforrás és szolgáltatói hálózat létrejöttével a régiót átszövő – idővel egyre bővülő – oktatási rendszer irányába történő elmozdulással valósítható meg. A SWOT elemzés alapján megállapítható, hogy régiónkban a közoktatás-fejlesztés alapját a meglévő magas szintű iskolarendszer és a megfelelően felkészült humánerőforrások adják, amelyek az alapjai lehetnek az innovációra alapozott ismeretek megszerzését biztosító rendszer kiépülésének. A közoktatási rendszer fejlődését optimálisan az új tendenciáknak való megfelelés képessége, a racionalizálás és a hatékonyság növelése adhatja. Ennek a folyamatnak szükséges azonosítani minden beavatkozásra – támogatásra – szoruló elemét, mert csak komplex szemlélettel lehet a szinergikus hatásokat is elérni. A régió közoktatás-fejlesztése a fentiek fókuszba állítása mellett tervezi az oktatás módszertanának megújítását, az infrastruktúra és eszközellátottság fejlesztését, a humánerőforrás kapacitásának bővítését és a képzési rendszer irányítási struktúrájának megújítását a partnerség jegyében. Egységes szolgáltatásokkal koherens települési tengely- hálózat működtetése révén hozzájárul a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez, a szociális ellátáshoz, a kor követelményeinek megfelelő életminőséghez és létbiztonsághoz. A fentieknek megfelelően a stratégiai célok az alábbiak: a. a gyermekek és fiatalok fejlődésének, személyiségük gazdagodásának, az egész életen át tartó tanulásra és a társadalmi életben való aktív részvételükre történő felkészülés elősegítése a közoktatásban; b. az alapvető társadalmi célok – jogállam működése, a környezet védelme, az életminőség javulása, a kulturális javak iránti igény fenntartása és az egyén felelősségvállalásának erősítése – megvalósulásának elősegítése az iskolai oktatás-nevelés során a régióban; c. a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülése, a magyar társadalom kohéziójának erősítése, a diszkrimináció elleni küzdelemben történő részvétel képességének és készségének kialakítása a közoktatásban résztvevők körében; d. a gazdaság versenyképességének tartós növekedése a közoktatás humánerőforrás bázisának megújításával, ezáltal a jövedelemtermelő-képességének fokozása, amelynek révén tartósan nőhet az emberek életszínvonala;

4

e. a versenyképes tudás megszerzésének alapjaként a foglalkoztatás bővülése (a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítésével), amelynek révén biztosítható a stabil és kiszámítható társadalom megteremtése, és amely révén elérhető egy kiegyensúlyozott társadalmi felelősség-megosztás kialakulása; f.

a versenyképes tudás és műveltség növekedése a közoktatás révén, amely feltétele a tudáson alapuló gazdaság szerveződésében való sikeres helytállásnak,

g.

az információs társadalom kiteljesedése, melynek révén biztosítható, hogy a társadalom valamennyi rétege számára elérhetővé váljanak a modern kor legfontosabb technológiai feltételei;

h. kiegyensúlyozott területi fejlődéssel a közoktatás terén is biztosíthatjuk, hogy a régió valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül hasonló eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, s a régió valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is. A stratégiai program hagyományos szerkezetű, prioritásokra és a prioritások eléréshez szükséges intézkedésekre bomlik. Valamennyi intézkedéshez kerestünk megvalósítható projekteket. Ezek a projektek olyanok, amelyekre a térségben már megvan az akarat, illetve legnagyobb részükhöz látszik már a finanszírozási lehetőség. Az intézkedések megvalósítását természetesen a társadalmi-gazdasági környezet változásainak követésével a későbbiekben újabb projektekkel is alá lehet támasztani, hiszen a program megvalósulása (5–7 év) során új szereplők érkezhetnek, új helyzetek, új forráslehetőségek adódhatnak. A program az alábbi egységekből áll: A prioritásokat, s a prioritásokon belül az intézkedéseket az alábbiakban soroljuk fel: 1. prioritás: A régió közoktatási módszertanának és elméleti rendszerének megújítása: 1.1.

intézkedés: Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén;

1.2.

intézkedés: Kvalitatív jellegű indikátorok alkalmazására épülő minőségértékelési eszközök elterjesztése a régióban;

1.3.

intézkedés: Az oktatási programok és módszertanok fejlesztése (idegen nyelv oktatása, IKT oktatás);

1.4.

intézkedés: Az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése;

1.5.

intézkedés: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrálódásának elősegítése a közoktatáson keresztül módszertani újítások alkalmazásával és elterjesztésével (roma gyermekek óvodai és szakiskolai integrációja). 2. prioritás: A közoktatás regionális infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése: intézkedés: A régió közoktatási intézményhálózatának racionalizációja: bővítés és rekonstrukció; intézkedés: A többcélú kistérségi társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése; intézkedés: A befogadó oktatási intézményhálózat integrált fejlesztése a régióban; intézkedés: Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése.

5

3. prioritás: A közoktatás humánerőforrás bázisának megújítása és a régiós igényekhez illesztése: intézkedés: A pedagógusok szakmai fejlesztése és ismereteinek bővítése; intézkedés: A régióban felszabaduló pedagógusállomány integrált átképzése; intézkedés: A kor elvárásaihoz illeszkedő kompetenciák elmélyítésének elősegítése. 4. prioritás: A közoktatási rendszer irányítási struktúrájának javítása a jelentkező igényekhez illeszkedően: intézkedés: A régióban található helyi-területi közoktatási szereplők menedzsment-képességeinek fejlesztése; intézkedés: A közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése; intézkedés: A régió közoktatási szakember-bázisának és koordinációjának fejlesztése; intézkedés: Az OKÉV közoktatással kapcsolatos tanácsadói, fejlesztési, irányítói értékelési tevékenységének erősítése, a térségi tervezés kapcsolatrendszerének működő kiépítése.

2. A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-20133 A megyei közoktatási intézkedési terv nem annyira stratégiai tervezési, mint inkább leíró jellegű dokumentum. A Dorog városában működő, megyei fenntartású közoktatási intézményekkel kapcsolatban az alábbi megállapítások emelhetők ki, melyek tükrözik az intézményfenntartó megye gondolkodásmódját (az eredeti számozási struktúra és szövegezés megtartásával). 3.2. Saját fenntartású intézményeink közül mindösszesen hét (7) működik a megyei önkormányzat tulajdonát képező épületben. (…) 11 intézményünk viszont a települési önkormányzat tulajdonában lévő épületben végzi mindennapi munkáját, s éli meg „a más a fenntartó és más a gazda” páros nyűgös helyzetét. 4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézmény-hálózatának alakítása Önkormányzatunk már 1998-ban tervet készített annak érdekében, hogy a kötelezően ellátandó feladataihoz hozzáigazítsa intézményhálózatának kapacitását. A tervkészítés során az intézmények optimális kihasználtságán túlmenően figyelemmel voltunk a várható demográfiai, gazdasági és jogszabályi változásokra, valamint azok kezelésére. Ezt a következetes intézmény-fenntartói hozzáállást példázta az intézményhálózat 1999-től folyó, közgyűlési határozatokon alapuló átalakítása, illetve annak a 2001-ben elkészített megyei intézkedési tervben is előrevetített folytatása. 4.3. Megszüntetett, illetve átszervezett intézmények 3

2007. április hónap, (K-E) Megyei Közlöny 4. különszáma alapján, 264/2007. rendelet

6

2007. június 30-ával a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményünket, a Komárom– Esztergom Megyei Pedagógiai Intézetet szüntettük meg. Önkormányzatunk a törvény szabta szolgáltatási kötelezettségét a jövőben vásárolt szolgáltatás formájában teljesíti. 5. Az intézmények mőködési feltételeinek intézményenkénti bemutatása 5.1. Gimnáziumok 5.1.3. Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Dorog Dorog Város Képviselőtestülete 1996-ban adta megyei fenntartásba az intézményt. Az iskolában évfolyamonként kettő négy évfolyamos gimnáziumi osztály működik, melyek közül az egyik általános tantervű, a másik emelt szintű nyelvi osztály. E két gimnáziumi osztály mellett 2001. szeptember 1-jétıl évfolyamonként egy-egy szakközépiskolai osztály is indul. Az intézmény az érettségizett fiatalok számára 13. és 14. évfolyamon informatikai jellegű OKJ-s szakképzéseket szervez. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehető tanulólétszám 435 fő. 2001-ben összesen: 264, 2007-ben 341 tanulója van az intézménynek. Az engedélyezett pedagóguslétszám 28 fő. Jelenleg a szakos ellátottság a törvényben előírtaknak megfelel, bár a személyi állomány fluktuációja mint probléma az utóbbi időben ismét jelentkezett. A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola tanulói Dorog város és az egykori dorogi szénmedence településeiről érkeznek. Az évszázados iskolaváros, Esztergom közelsége is meghatározza az iskola tanulóinak összetételét és az ebből adódó pedagógiai feladatokat. Ezek a tényezők determinálják, hogy az intézmény nem vállalhatja az elitképzés feladatát; többi gimnáziumunkhoz képest itt a hátránykompenzáció és felzárkóztatás nagyobb szerepet kap a tehetséggondozásnál. Az iskola épülete lehetővé teszi az általánosan nevelő-oktató középiskola működési feltételeinek megvalósulását (zöldfelület, park, sportpályák), bár műszaki állapota miatt egyes részeinek felújítása, javítása napjainkra sürgető feladattá vált. Felszereltsége, eszközbeli ellátottsága az eszközjegyzékben ütemezettek szerint biztosítható. 5.4. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények 5.4.4. Társulásban működtetett gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeink: - Benedek Elek Általános Iskola és Előkészítő Speciális Szakiskola Oroszlány, - Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola Esztergom, telephely: Dorog . 5.5. Alapfokú művészetoktatási intézmények 5.5.1. Erkel Ferenc Zeneiskola, Dorog Az iskola 1953 óta működik: a kezdeti néhány tanszakhoz képest igen számottevő a jelenlegi 26 tanszakon folyó oktatás. Évfolyamai (12), növendékei (605) és zenetanárai (25 főállású és 17 részfoglalkozású) számát tekintve is jelentős intézmény az Erkel Ferenc Zeneiskola, amely a székhelyén kívül további 8 tagintézményben lát el zeneoktatási feladatot. Az intézmény a szakmai feladatát igényesen látja el: nagy figyelmet fordít a növendékek képességének kibontakoztatására, a tehetséggondozásra, a zenét értő és szerető emberek nevelésére. Az iskola épülete, amely a települési önkormányzat tulajdona, eleve kizárja az intézmény szakmai profiljának további bővítését (más művészeti ág meghonosításának lehetőségét).

7

Tárgyi felszereltségében nem sok hiány mutatkozik; az eszközök pótlását a legutóbbi eszközfejlesztési tervben már ütemezte önkormányzatunk. Számottevőbb és költségesebb a személyi feltételek terén jelentkező hiány - korrepetitor, zongorakísérő tanár: 2 fő; hangszerész: 2 fő – pótlása. A bajóti, majd a csolnoki zeneiskola megszüntetését követően az ismert létszám-fejlesztésen túl a további feladat ellátásához megteremtettük a működési feltételeket. Az iskola az alapfokú művészetoktatási intézmények előminősítési eljárásán tovább jutott, minősítését kérelmeztük. Az intézmény részben önálló gazdálkodású. 5.6.4. Társulásban fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmények: Pedagógiai Szakszolgálat, Dorog. 5.7. Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény Önkormányzatunk a Kt 87.§ (1) bekezdés c/ pontjában rögzített kötelezettségének a korábban már jelzett intézmény-megszüntetést követően a pedagógiai-szakmai szolgáltatás megvásárlásával tesz eleget. Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet4 Tatabányán, a Megyeháza épületében működteti megyei szolgáltató irodáját - OKKER Pedagógiai Szolgáltató Iroda: OPSZI -, s személyesen, illetve honlapján és az elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot a nevelési-oktatási intézményekkel, illetve fenntartóikkal. Az OPSZI a megyei tanácsadókkal is felvette a kapcsolatot annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybe vevők számára minél teljesebb körű pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújthasson. A korábban a pedagógiai intézet által ellátott pályaválasztási tanácsadó szakszolgálati feladatot a többcélú kistérségi társulások látják el. 6. A kötelező közoktatási feladatellátásban megoldásra váró feladatok ° ° ° ° ° ° ° °

Intézményhálózatunk átalakításakor a kötelező alapfeladatok megerősítését, az önként vállalt feladatok elhagyását tartjuk szem előtt. A pedagógiai szakszolgálati feladatok minél teljesebb körű átadására törekszünk a többcélú kistérségi társulásoknak. Megvizsgáljuk az Eötvös gimnáziumban tanuló diákok kollégiumi ellátásának és az Arany János Tehetséggondozó Program továbbvitelének lehetőségét. A közoktatási törvény 2007. évi módosítása alapján intézményfenntartói szakképzési társulás létrehozását tervezzük. Szorgalmazzuk a pályázatokon való részvételt, melyek segítségével intézményeinkben a szükséges felújítások, átalakítások, fejlesztések megvalósíthatók. Az Európai Unió támogatásával finanszírozott pályázatokon való eredményes részvétel érdekében megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk az intézmények vonatkozásában. Közoktatási helyzetelemzés és intézkedési terv elkészíttetése azon intézmények számára, ahol ezt a pályázati kiírások megkövetelik. Önkormányzatunk esélyegyenlőségi terv készíttetését, valamint munkaerőgazdálkodási terv készítését és működtetését tervezi.

4

Itt jegyezzük meg, hogy az Okker Zrt. napjainkban a Commitment cégcsoport része, visszajelzések alapján a szakmai szolgáltatási tevékenysége nem meggyőző a régióban, így ennek hatásával, azaz a szolgáltatási hiányokkal a városi rendszer fejlesztésekor számolni kell.

8

7. Az önkormányzati minőségirányítási programban (ÖMIP) szereplő célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok A fenntartói minőségirányítási program új stratégiai dokumentumként meghatározóan befolyásolja az intézkedési tervet. A kijelölt minőségcélokból következően feladatokat határoz meg mind a fenntartó, mind az intézmények számára. Intézkedési tervünkben ezért egy új fejezet tartalmazza az ÖMIP-ből eredő célkitűzéseket, feladatokat. Általános célok és feladatok Minden intézmény gondoskodjon a hátránykompenzációról és/vagy a tehetséggondozásról. Feladat: ° A hiányosságok és a tehetséggondozás jelenlegi helyzetének felmérése. ° Az egyéni fejlesztési irányok dokumentált kidolgozása. ° Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, illetve tehetséggondozó szakkörök szervezése, igény szerinti bővítése. ° Az OKÉV-mérések eredményének5 elemzése. ° A minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos fejlesztésével segítse elő minden intézmény a minőségpolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladat: ° A minőségcélok megvalósulásához szükséges intézkedési terv elkészítését követően az abban foglaltak megvalósítása. ° A minőségirányítási rendszer gyakorlati beválásának folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges korrekciójának elvégzése. 7.1. Gimnáziumi ellátás A gimnáziumi oktatási rendszerben előnyben részesítjük a hagyományos négy évfolyamos és a tiszta profilú gimnáziumi oktatást. Fontosnak tartjuk a gimnáziumi intézményhálózat eredményességének megőrzését, további növelését, különös figyelemmel a központi mérések eredményeire. Célkitűzéseink között szerepel az uniós elképzelések és a középtávú közoktatási-fejlesztési stratégia6 gimnáziumokra vonatkozó részének adaptálása, a makro- és mikrokörnyezeti adottságoknak és a fenntartó finanszírozási lehetőségeinek megfelelően. Feladatok: • Gimnáziumainkban az oktatás méltó tárgyi és felszereltségbeli feltételeinek megteremtése, javítása. • Az eredményesség fenntartása, fejlesztése érdekében feladatunknak tekintjük a pedagógusok szakmai fejlődésének, az intézmény pályázatokban való részvételének támogatását. • Támogatjuk azokat az oktatási elképzeléseket, amelyek a kulcskompetenciák, az idegen nyelv és számítástechnika fejlesztését állítják a középpontba. • Az oktatás minőségének fejlesztése érdekében feladatunk a tájékozódás az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulásáról, az intézményekben folyó pedagógiai, nevelői munka eredményeiről és a központi méréseken elért eredményekről.

5

értsd: kompetenciamérések 2007-ben lejárt a 2003-ban tervezett középtávú közoktatási stratégia, de mivel az abban foglaltak csak részben valósultak meg, tekinthetjük úgy, hogy bizonyos területek még ma is érvényes. 6

9

7.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása A saját- és társulásban fenntartott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeink fejlesztése legyen összhangban az intézményi pedagógiai és minőségfejlesztési programokban megjelölt célokkal. Valósuljon meg a korai fejlesztéstől, gondozástól a szakmaszerzés lehetőségéig a fogyatékos gyermekekről, tanulókról való megkülönböztetett gondoskodás. Biztosítsunk olyan elhelyezési és ellátási körülményeket, ami a sajátos szükségletekhez igazodó, s lehetőséget nyújt a hátrányok kompenzálására. Kapjon nagyobb hangsúlyt az alapkészségek fejlesztése, s mellette fordítsanak kiemelt figyelmet az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztésekre. Legyen folyamatos a pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, alkalmazása a gyakorlatban a hátrányok kompenzálása céljából. Készüljenek fel a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének fokozottabb elterjedéséből, valamint a többségi általános iskolák 1-4 évfolyamán a tanulók folyamatos továbbhaladási lehetőségéből adódó helyzetek kezelésére. Feladatok: • A célkitűzések eléréséhez szükséges, s a jogszabályi előírásokhoz igazodó feltételrendszer kialakítása. Ennek megteremtéséhez elvárjuk intézményeink együttműködő és tevőleges közreműködését, a forrás-kiegészítésre szolgáló pályázatokon való részvételét. • Az intézmények személyi állományának szükségszerű fejlesztése mellett elengedhetetlen a szakirányú végzettség megszerzésére való ösztönzés. • Intézményeink legyenek nyitottak, felkészültek és fogadó készek a gyógypedagógiai szakmai innovációs törekvésekre. 7.5. Alapfokú művészetoktatás Célunk: -

alapfokú művészetoktatási intézményeink biztosítsák a működési körzetükből érkező tanulók felvételét; a tanulmányok során alapozzák meg növendékeik művészi kifejező készségét; a kiemelkedő tehetségű növendékeket készítsék fel a szakirányú továbbtanulásra.

Feladat: • • • • •

Rendszerezett zenei ismeretek közvetítése. Zenei műveltség megalapozása. Művészeti neveléssel feltárni a művészet megörökíti, átörökíti szerepét, emberformáló erejét. Lehetőség biztosítása aktív/társas muzsikálásra, zenehallgatásra.

10

2. KISTÉRSÉG7

A kistérség fejlesztési prioritásai: A fejlesztést szolgáló stratégia az oktatás minőségének emelését és költséghatékonyságának javítását helyezi előtérbe. •

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása

Az élethosszig tartó tanulás az ember egész életén át folyamatosan történik kezdve az iskola előtti neveléstől, a tankötelezettség időtartamán át a felnőttképzésig, majd továbbképzésig vagy átképzésig. A munkaerőpiacon való sikeres helytállás záloga e képesség megléte. A tanulás-tanítás folyamatában szükséges az erre vonatkozó célok időnkénti újragondolása, ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, hiszen a gazdasági környezet és társadalmi elvárások folyamatosan változnak. A célok kijelölése során kellő hangsúlyt kell kapnia a tanulási technikáknak, a képességfejlesztésnek és az alkalmazható tudásnak. (A TÁMOP-3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” – című pályázati konstrukció ennek a szakmai célnak a támogatását célozza és teremtheti meg jelentős pályázati forrás bevonásával az intézményi innovációnak a lehetőségét.)

7

A Dorogi TKT közoktatási intézményeire vonatkozó feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (2008-2014) alapján

11

•

Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése

Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése az oktatásban mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése, az egyének társadalmi-gazdasági vagy etnikai hovatartozásából adódó hátrányok mérséklése. Cél a szegregált oktatás helyett integrált oktatás megvalósítása, az iskolai kudarc és a lemorzsolódás elleni hatékony eszközök elterjesztése, az eltérő ütemű előrehaladás és felzárkóztatás intézményi lehetőségeinek bővítése (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, iskolapszichológus alkalmazása). •

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása

Az információs és kommunikációs technológiák használata nélkül napjainkban elképzelhetetlen az egyéni boldogulás, a munkaerő-piaci érvényesülés. Fejleszteni kell a közoktatási információs rendszert, ehhez biztosítani kell a pénzügyi fedezetet és a szakmai hátteret. Biztosítani kell, hogy minden pedagógus megismerhesse a munkájukat segítő programokat, a tanulóknak pedig a hozzáférést e korszerű eszközök használatához. Ehhez nyújt segítséget a TIOP-1.1.1 pályázati konstrukció keretében elnyerhető támogatás. •

Az oktatás minőségének fejlesztése

Az intézmények minőségirányítási programjainak aktualizálása, a stratégiai célok és az oktatás helyi alapdokumentumai alapján, különös tekintettel a vezetői készségek fejlesztésére és az oktatási folyamatok nyomon követésére a PDCA minőségfejlesztési logika érvényesítésére. A minőségi munka egyik alapvető feltétele a szakmai elszámoltathatóság erősítése. A mérési és értékelési rendszer országos szintjei mellett ki kell alakítani - az intézményi szinten túl - a kistérségi szintű mérési – értékelési rendszert az összehasonlíthatóság és fejlesztési irányok meghatározása céljából. •

Korszerű oktatási környezet biztosítása

A biztonságos, egészséges környezet tanulási környezet feltétele a minőségi munkának. Számba kell venni az oktatási intézmények felújításában, felszereltségében és eszközellátottságában mutatkozó hiányosságokat. Felszámolásukra kistérségi ütemtervet ajánlatos készíteni. (A cél eléréséhez a KDOP-5.1.1 és HÖF-CÉDE pályázati konstrukciók keretében meghirdetett pályázati források elnyerésével/bevonásával lehet megteremteni a szükséges anyagi feltételeket.) •

Humánerőforrás-fejlesztés a közoktatásban

A pedagógus szakma fejlesztését olyan szakmai koncepcióra kell építeni, amely figyelembe veszi a társadalom és gazdaság igényeit, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó követelményeket és azokat a szakmai kihívásokat, amelyekkel a mai iskolák szembesülnek. Ennek kell megfeleltetni a továbbképzést, a szakvizsgás képzéseket és a felsőfokú tanulmányokat. Prioritást kell élveznie a szervezet- és vezetésfejlesztéssel kapcsolatos szakirányú képzéseknek és az oktatás modernizációját elősegítő módszertani képzéseknek. A pedagógusok szempontjából fontos egymás eredményeinek megismerése, az aktuális feladatok megvitatása, egymást segítő megoldások keresése. A helyben is megpezsdülő szakmai közélet, különösen a megnövekedő iskolaközi feladatok és funkciók (munkaközösség-vezető, programkészítő, tehetséggondozók, helyi szaktanácsadók, szakértők stb.) növelhetik a pálya presztízsét, a karrierépítés

12

esélyét, a vidéki pedagógusok önbecsülését. Mindezek a fenntartók számára fontos szempontokat jelenthetnek a pedagógusok értékelésekor. Lehetővé akarjuk tenni, hogy valamennyi óvoda iskola hozzáférjen a legfrissebb pedagógiai információkhoz, igénybe tudja venni a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. •

A közoktatás irányításának és költséghatékonyságának javítása

Kiemelt stratégiai cél a közoktatás költséghatékonyságának javítása, a finanszírozás és szakmai eredményesség összekapcsolása. Fel kellene tárni az alacsony költséghatékonyság kistérség-specifikus okait. A magyar közoktatás irányítása ugyanis nagymértékben decentralizált, a felelősség megosztott (az állam és tényleges intézményfenntartó önkormányzatok, társulások között), ezért a költséghatékonysággal kapcsolatos problémák megoldása egyúttal szükségessé teszi az oktatásirányítás rendszerének is a modernizálását. Konkrét célok és fejlesztési lehetőségek: • • • • • • • • • •

Kiemelt jelentőségű cél: a közoktatás (folyamatos) fejlesztése, a közoktatási feladatok összefogáson alapuló ellátásának érdekében, A közoktatás (ellátási) szervezeteinek felállításával az irányítás szakmaiságát biztosítani, Pedagógus pályázati teamek kialakításával (folyamatos képzésével és működtetésével) az elérhető pályázati forrásokhoz való hozzáférés esélyeit megteremteni/növelni, A továbbképzési rendszer keretében a helyszínre hozott képzések a – valós - szükségletekre építve ösztönözze a pedagógusokat a többirányú felkészültségre, és segítse/támogassa folyamatos szakmai fejlődésüket, A szakos ellátottság kistérségi biztosítása érdekében, az áttanítás feltételeinek megteremtésével és a helyettesítési rendszer kialakításával, megszervezésével és működtetésével tovább erősíteni az intézmények meglévő szakmai színvonalát, Összehangolt (kistérségi) mérési–értékelési rendszer kialakítása minél több intézmény bekapcsolódásával (helyi szakemberek, pedagógusok felkészítésével-közreműködésével), Kistérségi versenyek, seregszemlék szervezése, Szakmai/pályázati konzorciumi megállapodások létrehozása, Az alapfokú művészeti oktatás kistérségi szintű koordinálása, társintézményi és kihelyezett tagozatok működtetési lehetőségének átgondolásával, A kistérségi szerepvállalás átgondolása/újradefiniálása a szakképzés, a középfokú oktatás, a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás területein,

3. VÁROS

Kistérségi, települési közoktatási hálózatban betöltött szerepe, a közszolgáltatások elérhetősége szempontjából Közszolgáltatások

Helyben Más településen, éspedig... (km)

Helyben, más A településről kijáró szolgáltatás

13

szakember(ek). Havonta hány alkalom?

ellátatlan

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás x 1-4. Általános iskolai oktatás x 5-8. Alapfokú x művészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai x Esztergom (8 km.) heti 1-2 alkalom tanácsadás Korai fejlesztés és x Esztergom (8 km.) heti 1-2 alkalom gondozás Fejlesztő felkészítés x Esztergom (8 km.) heti 1-2 alkalom Nevelési tanácsadás x Logopédiai ellátás x Továbbtanulási, x pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés x GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti x szolgáltatás Bölcsőde x Családi napközi x Iskolai napközi x Házi gyermekfelügyelet x GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti x Tatabánya (50 km) otthona (Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv Dorog Város Önkormányzata 2008.) A település önkormányzata a közszolgáltatások jelentős részét saját fenntartású intézményein keresztül szervezi meg, így az érintettek különösebb nehézségek nélkül hozzájuthatnak az igényelt szolgáltatásokhoz. A gyermekjóléti alapellátásokat (bölcsődei, óvodai ellátás, iskolai napközi) az önkormányzat biztosítja, a gyermekjóléti szolgáltatásokat pedig a családsegítő szolgálattal együtt, társulás keretében (Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás) biztosítja az önkormányzat. Ellátatlan terület mindössze a házi gyermek-felügyelet. A gyógypedagógiai ellátás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés nem helyben megoldott. A foglalkozások az esztergomi Montágh Óvodában, illetve a Montágh Iskolában zajlanak. Remélhetőleg rövidesen kialakul a településen a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, iskolai integrált nevelése, oktatása, így a gyógypedagógiai ellátás egy része helyben megoldható lesz.

14

A település önkormányzata a közszolgáltatások nagy részét saját fenntartású intézményein keresztül szervezi meg, a feladatok ellátásának egy részét viszont intézményfenntartó társuláson, többcélú társuláson, valamint megyei önkormányzat által fenntartott intézményeken keresztül látja el. Közszolgáltatások

A feladatellátás fenntartói háttere Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága

Kiszervezett Intézményformában non fenntartó társulás profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság

Többcélú Társulás

Megyei Egyéb önkormán yzat

Óvodai nevelés x Általános iskolai x oktatás Alapfokú x művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás x Logopédiai ellátás x Továbbtanulási-, x pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés x Gyermekjóléti x szolgáltatás Bölcsőde x Családi napközi x Iskolai napközi x Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona (Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv Dorog Város Önkormányzata 2008.)

15

4. INTÉZMÉNYI HELYZETELEMZÉSEK

Óvodák Dózsa György Napközi Otthonos Óvoda A csoportok száma: 7 Férőhely : 165+33 Az intézmény önálló jogi személy Alapítója: Dorogi Szénbányák Vállalat Alapításának éve: 1939 A fenntartó neve: Dorog Város Képviselő-testülete Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az óvoda Dorog városában, kellemes környezetben, zöld övezetben fekszik, a forgalmas, szennyező útvonalaktól távol. Fákkal, bokrokkal beültetett park, a József Attila Művelődési Ház impozáns épülete és a Mosonyi Albert Gondozási Központ szomszédságában. Az intézménybe járó gyermekek és szüleik jellemzően elöregedett vagy olcsóbb panellakásokban élnek. A szülők nagy része az iparban vagy a környékbeli multi-cégeknél dolgozik, de számottevő a munkanélküliek aránya is. Számuk a közeljövőben, biztosan emelkedni fog. Sok szülő 12-13 órát dolgozik, így nagy feladat hárul az óvodára. Az (bányatelepi) óvoda 1939-ben készült el Gáthy Zoltán tervei alapján. Az államosítás után hadiárvák otthona volt. 1955-től Dózsa György Óvoda néven működött tovább, a bányavállalat fenntartásában. Jelenleg 7 csoportba, 186 kisgyerek jár, a 198 férőhelyes intézményben. Dorog város legnagyobb óvodája. Körzetében több lakótelepről – Zsigmondy V., Fáy A., Hám K., Schmidt S, Kandó K…) – sőt a környező településekről (Esztergom-kertváros) is járnak gyerekek. Az intézményben a gyermeklétszám változása következően alakult 2005. és 2009. között: Tanév

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Összlétszám

Hátrányos helyzetű

160 165 166 186

45 43 23 27

Halmozottan hátrányos helyzetű

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek

8 5

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy az intézményben évről évre emelkedett a létszám, míg a hátrányos helyzetű óvodások létszáma valamelyest csökkenni látszik. A vezetői interjúból azonban kiderül, hogy a szülők nem szívesen nyilatkoznak személyüket érintő kérdésekről, így a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások száma nem feltétlenül mutat valós képet.

16

Az alapító okiratuk nem tartalmaz az integrációra vonatkozó megállapításokat, így hivatalos keretek között nem integrál az intézmény. Emelt normatíva ennek megfelelően nem igényelhető. Az elmúlt nevelési év folyamán azonban bekerült az óvodába egy vak kisgyermek, aki mellé 4 órában egy pedagógiai asszisztenst vett fel az intézmény. A kisfiú szeptembertől már a Vakok óvodájába jár. Nagycsoportban egy enyhén értelmi fogyatékos kisgyermek volt, akiről szakvélemény is készült, de minthogy megfelelő intézményt nem tudtak ajánlani számára, az óvodában maradt, szeptembertől azonban már iskolás. Jelenleg nincs olyan gyermek, aki szakvéleménnyel alátámasztott integrált nevelése szükséges. A nevelőtestület az integrált nevelést nemes pedagógiai kihívásnak tartja. 2 fejlesztő pedagógus és 2 gyógypedagógiai asszisztens végzettségű óvodapedagógus már adott a feladat megoldására, de az SNI integrációt alacsonyabb csoportlétszámnál tartják bevezethetőnek.

Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, humán erőforrás Tárgyi feltételek Az épület 1939-ben épült, jelenleg 7 óvodai csoport használja. (3 kiscsoport, 2 középső-, 2 nagycsoport). Minden kiscsoportnak külön szobája, öltözője, mosdója-, a 2 középső- és 2 nagycsoportnak 1-1 mosdója és a folyosón található közös öltözője van. A gyerekek levegőztetésére, szabadban történő mozgásfejlesztésére 2 játszóudvaron is van lehetősé. A csoportszobák bútorzata elöregedett. Alapítványuk (a Zöld Levelecske Nyílt Alapítvány ) segítségével pótolják hiányzó vagy elhasználódott tárgyaikat ( asztalok, székek, függönyök, szőnyeg…). Az akadálymentesítés nem megoldott. Az intézmény épülete, berendezése elöregedett. Állandó javításra, némely esetben felújításra szorul. Nagy probléma, hogy a gyermek mosdókban nincs meleg víz. A nyílászárókon keresztül rengeteg energiát veszítenek. Palatető fedi az épületet. A kerítés alacsony, könnyen bejutnak külső személyek is az udvarra óvodazárás után is. Egy része meg is rongálódott, aminek javítására, cseréjére a következő költségvetési évre ígéretet kaptak. A nevelői szoba a felnőtt öltözőben van azért, mert egy foglalkoztató, logopédiai termet alakítottak ki annak helyén, ahol 22 kisgyerek egyéni fejlesztését végzik. Tornateremmel nem rendelkezik az óvoda, a gyerekek torna jellegű mozgásokat a csoportszobában végeznek. Ugyanitt lehet megoldani az étkeztetést is. Külön gazdasági- és vezetői iroda is van, de a könnyebb ügyintézés, a praktikuság érdekében egy helyre költöztek. A másik iroda jelenleg felújítás alatt áll. Van lehetőség és hely, ahová egy külön beszélgetésre el lehet vonulni. Az intézmény teljes világításának átszerelését éppen most végzik a szakemberek, a „Szemünk fénye” nevű pályázatból. Az önkormányzathoz benyújtották legújabb igényüket, az épület külső színre festésére, valamint a kerítés rendbe hozatalára vonatkozóan. Sajnos a lehetőségek korlátozottak, így ezek teljesítése várat magára. A tanulást segítő fejlesztő eszközök folyamatos pótlást igényelnek, erre nincs elég forrása az intézménynek. Sok olyan eszköz van, ami a pedagógusok saját tulajdona. A hirtelen megnőtt gyermeklétszám igen nagy terhet jelent a megfelelő mennyiségű eszközök biztosítása terén is. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodának 1 fő óvodavezetője-, 1 fő óvodavezető helyettese, 13 fő óvodapedagógusa-, 3 fő gondozónője, 4 fő dajkája és 1 fő óvodatitkára van. Az óvodapedagógusok közül 3 fő közép-, 12 fő főiskolát végzett. Minden gondozónő és dajka megszerezte a munkájához szükséges képesítést. Különleges feladatokkal megbízott óvodapedagógusok:

17

1 fő gyermekvédelmi felelős-, 1 fő munkaközösség-vezető-, 1-1 fő munkavédelmi- és tűzvédelmi felelős, 1 fő minőségvezető, 2 fő közalkalmazotti tanácstag (1 fő közalkalmazotti tanácstag: dajka) Az óvodában 2 fő konyhai személyzet dolgozik, 2 fő takarítónő és 1 fő karbantartó, de munkáltatójuk a főzőkonyha, ill. a Városüzemeltetési KHT. A nevelőmunkát heti 2 alkalommal, a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa és fejlesztő pedagógusa is segíti. A nevelési év kezdésekor 3 óvodapedagógus hiányát kellett megoldani, de ma már minden álláshely betöltött.

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége A törvény által előírt 7 évenkénti 120 órás akkreditált továbbképzésen vesznek részt az óvodapedagógusok, a képzések témájának megválasztásában helyi nevelési programban kitűzött nevelési célok az irányadóak. Az óvoda nem pedagógus dolgozói is élnek a szakmájukkal összefüggő továbbképzési lehetőségekkel. Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Tevékenység- és személyiségfejlődés 60óra Vizuális nevelés 30 óra PEK torna 120 óra Szabadidő- és játékpedagógia – szakvizsga Fejlesztőpedagógia – szakvizsga Közoktatásvezetői szakvizsga PREFER 30 óra Személyiségfejlesztő- és kommunikációs program Játék pszichológia 30 óra Matematika tanítása 45 óra Környezeti nevelés 90 óra Ünnepek megjelenése a játékban 30 óra Minőségbiztosítás 30 óra Számítógép kezelői 120 óra

Képzések ideje (év)

Résztvevő főállású pedagógusok

2008 2008 2003 és 2007 2007 2008 2002 2000 2000 2004 2000 és 2004 2003 2000 2001 2003

1 3 2 2 1 1 3 2 2 4 3 2 3 1

A táblázatból kitűnik, hogy színes az a kép, amit a képzések mutatnak, viszont az is látszik, hogy a továbbképzésekre az intézménynek meglehetősen szűkös anyagi forrásai vannak, így egy-egy évben átlagosan 2-3 pedagógusnak van csupán lehetősége ismereteit, módszertani tudását gyarapítani. Látszik, hogy a kompetenciafejlesztő programra épülő óvodai gyakorlat még nem igazán jelenik meg. Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése

Benyújtott

Pályázati Pályázat kiírás száma, tárgya, pályázat címe eredménye (max. 2 mondat) 2007/2 Óvodai

Pályázott támogatás összege

Megvalósítás ideje

210.000,-

2007.10.

Érintett tanulócsop ortok

18

pályázatok

C-1/2006 C-2/2005

játszóterek fejlesztése

Ebből a 2007/2 támogatást C-1/2006 nyert C-2/2005 pályázatok

349.000,221.000,-

2006.08 2005. 10.

50.000,200.000,221.000,-

2007. 10. 2006. 08. 2205. 10.

Minden csoport

Az elmúlt 3 évben a KEMKA (Komárom-Esztergom Megyei Közoktatásért Alapítvány) által meghirdetett pályázaton indult és nyert az intézmény. Az elnyert összegből minden alkalommal az udvari játékeszközöket bővítették. (mászóvárak, hintaló, mókuskerék, kisház, alagút). Az intézmény programkínálatának bemutatása Az óvoda helyi nevelési programjának elnevezése: Zöld levelecske, melyben megfogalmazza saját hitvallását és gyermekképét. E szerint: „nyitott kézzel szeretni” az egyedi, mással nem helyettesíthető individumot, illeszkedni az egyénileg eltérő testi-, lelki szükségleteihez, egyéni fejlődési üteméhez, a személyiség szabad kibontakoztatása érdekében. Megjelenik a programban a „másság elfogadása” is. Kiemelt nevelési területei a környezeti- és az egészséges életmódra nevelés. Célja, hogy az óvodás gyermek környezetéről minél több közvetlen tapasztalattal rendelkezzen, valamint az egészséges életmód iránti igény megalapozása. Az óvoda törekszik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésére; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni- és életkor-specifikus alakítására; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra. Ezen kívül kiemelt tevékenységek a programban a mese, az ének-zene, énekes játék, a vizuális nevelés, a mozgás, a matematikai nevelés és a környezeti nevelés. Figyelmet fordítanak az egyéni bánásmód megvalósítására, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére. Ezt a következő módszerek segítik: • családlátogatás a leendő kiscsoportosoknál • bemeneti mérések • anamnézis • személyiséglap vezetése, félévenként fejlettség-mérések • a szakemberek igénybevétele a felmerülő részképesség-zavarok méréséhez, korrekciójához • kapcsolattartás a feladathoz rendelt társintézményekkel Az óvodapedagógusok minőség iránti elkötelezettségét nyilvánítja ki, hogy – pályázati úton, csoportos formában megnyert – 2002. június 1-től az Oktatási Minisztérium által finanszírozott Comenius I. minőségbiztosítási modell kiépítésére törekszik. Az óvoda pedagógusai büszkék a programjaikra, amit a partnerek elégedettségi mutatói is igazolnak. Gyakran mozdul együtt az óvoda apraja és nagyja, ezzel is tudatosítva, hogy együvé tartoznak, akár egy nagy család. Külön foglalkozások, melyeket igénybe lehet venni: logopédia, fejlesztő pedagógia, úszás a nagycsoportosoknak, zenés torna, német, angol, hittan, kempo.

A település életében játszott szerep Az óvoda fontos szerepet tölt be a város éltében. Az idejáró gyermekek szülei egyszerűbb anyagi körülmények között élő munkásemberek, akik többnyire az iparban dolgoznak. Többen munkanélküliek, s

19

létszámuk valószínű az elkövetkezendő időszakban, tekintettel a gazdasági válságra, csak emelkedni fog. A biztonságot, a nyugalmat és a fejlődési lehetőséget sok kisgyerek számára az óvoda nyújtja elsősorban. Az intézmény pedagógusai törekednek arra, hogy minél több lehetőség legyen a családokkal találkozni, szoros kapcsolatot kialakítani. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, melyeken rendszeresen részt vesznek a szülők és más családtagok is. Az óvoda és család kapcsolata mélyül, a közös örömteli tevékenységek maradandó hatást gyakorolnak a gyerekek szociális tevékenységére. Rendszeresen tartanak nyílt napokat. A Szülői Szervezet betekintési és véleményezési jogkörrel rendelkezik a következő dokumentumokról: az óvoda helyi programja, munkaterve, költségvetése, a házirend, ugyanígy véleményezheti az óvoda vezetőjének választását. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodai élet alatt és után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez. A kapcsolatok fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Kapcsolatok és azok formái: Intézmény

A kapcsolattartás formája

városi Általános Iskolák

- az iskola bemutatása a leendő iskolások szüleinek - a nevelők és gyerekek kölcsönös látogatásai - nyilvántartás, szűrővizsgálatok - látogatás a mentősöknél a gyerekekkel - családi ügyességi a Városi Vöröskereszttel - szűrővizsgálatok a nagycsoportokban év elején - logopédus, fejlesztő pedagógus az intézményben heti 1-szer - Nevelési Tanácsadó, ha indokolt vagy szülő kéri - iskolaérettségi vizsgálat - információcsere - részvétel a színházi, mozi bemutatókon, városi gyermeknap - nagycsoportosok ismerkednek a könyvtárral - táborozás - információ-átadás - szakmai, jogi tanácsok - megyei szakmai napok koordinálása - vízhez szoktató tanfolyam

egészségügyi intézmények Pedagógiai Szakszolgálat

Gyermekjóléti Intézmény Közművelődési Intézmények Pilismarót – Gyermek üdülő Pedagógiai Szolgáltató Intézet Kernstock Károly Általános Iskola Nyergesújfalu Duna Múzeum Esztergom Idősek Otthona

- múzeumi foglalkozások - gyermekek ünnepi köszöntése ajándékkal, műsorral (Karácsony, Húsvét, Anyák Napja)

Problémák, szükségletek bemutatása Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése • Az óvoda épülete korszerűsítésre szorul. Az épület, a berendezés elöregedett. Állandó javításra, némely esetben felújításra szorul. Nagy probléma, hogy a gyermekmosdókban nincs meleg víz. Nyílászáróikon keresztül rengeteg energiát veszítenek. • Az akadálymentesítés még nem történt meg. • Hiányzik néhány funkcionális intézményi belső tér, leginkább a tornaterem.

20

• • • • •

Az integrált nevelés bevezetésének hiánya. Bár a nevelő testület szemléletében kész a SNI gyerekek integrált nevelésének bevezetésére, az alapdokumentumok ezt nem teszik lehetővé. Előfordulhat olyan a 3. életévét már betöltött HHH gyermek, aki nem jár óvodába. Az újszerű eljárások, a kulcskompetenciákat fejlesztő nevelési gyakorlatban még nem szereztek konkrét ismereteket, gyakorlatot a nevelők. Nem vettek részt ilyen jellegű továbbképzésen. A fejlesztő-, pedagógiai eszközök hiányosak, elavultak. Az intézmény sem tárgyi feltételeit illetően, sem a pedagógusok IKT ismereteit tekintve nincsen felkészülve arra, hogy informatikai eszközöket alkalmazzon a nevelő munkában.

Az intézmény fejlesztési kapacitása Az intézmény dokumentumai, valamint a vezetővel, az óvodapedagógusokkal végzett interjúk tapasztalatai alapján látszik, hogy az óvoda nevelőtestülete gyermekközpontú, törekszenek minden kisgyerek számára a biztonságos légkör kialakítására. Az óvónők érzik, hogy a gyerekek családi életének zaklatottabbá válása, a családok elszegényedéséből fakadó problémák miatt az óvodának az eddigi feladatain túl további feladatokat is fel kell vállalnia. A korábban leírtakból kitűnik, hogy készek arra, hogy sajátos nevelési igényű kisgyerek is biztonságot nyújtó légkörben fejlődhessen intézményükben. A fogadókészség, a nyitottság biztos alapot jelent a fejlesztéshez. A nevelőtestület minden tagja egyben a környezeti munkaközösség tagja is. Évente a munkaközösség vezetőjének irányításával határozzák meg feladataikat. A nevelési év végén értékelik a munkájukat, mely feltétele annak, hogy a folyamatos fejlődés, az igények nyomon követése, s az ahhoz való alkalmazkodás megvalósuljon. A környezeti- és egészséges életmódra való nevelés terén szerzett tapasztalatok kidolgozása, a „jó gyakorlat” bemutatása más intézmények számára is példaértékű lehet. Az elmúlt években 3-an szakvizsgáztak is egyes területen (szabadidő- és játékpedagógia: 2 fő, fejlesztőpedagógia: 2 fő), ennek ellenére a módszertani megújulás szükségességét valamennyien fontosnak tartják.

Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda Működés kezdete: 1930 Az intézmény jogállása: önálló jogi személy A fenntartó neve: Dorog Város Képviselő-testülete Gazdálkodási jogkör: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény típusa: Napközi Otthonos Óvoda Férőhelyek száma: 145 + 20% Jelenleg ellátott gyerekek száma: 146 Csoportok száma: 6 SNI integráció: nincs Az intézmény által ellátott szakfeladatok: óvodai ellátás és óvodai étkeztetés

21

A gyermekösszetétel változása a feladatellátási helyen Tanév

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Összlétszám

Hátrányos helyzetű

146 145 147 146

Halmozottan hátrányos helyzetű

18 12 7 13

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek

3 3 3

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy az intézményben az elmúlt évek során állandó a gyermeklétszám, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások száma is állandónak mondható. A 2007/2008-as év adatai térnek el ettől markánsan, aminek oka, hogy az újonnan felvett gyermekek között alig volt hátrányos helyzetű gyermek. A vezetői interjúból kiderül, hogy a szülők nem szívesen nyilatkoznak személyüket érintő kérdésekről, így a hátrányos (és főleg a halmozottan hátrányos) helyzetű óvodások száma nem feltétlenül mutat valós képet. Az alapító okiratuk nem tartalmaz az SNI integrációra vonatkozó megállapításokat, így hivatalos keretek között nem integrál az intézmény. Emelt normatíva ennek megfelelően nem igényelhető. Az elmúlt évek folyamán azonban bekerült az óvodába több olyan kisgyermek, aki súlyos magatartásproblémával, beilleszkedési nehézséggel, mozgásában korlátozott, valamint beszéd- és a nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek A nevelőtestület nem zárkózik el az SNI integrációtól, amennyiben az óvoda alapítói okiratába bekerül, készséggel fogadják a sajátos nevelési igényű kisgyerekeket. Az óvoda 6 csoporttal működik. Közülük 3 vegyes életkorú csoport, s van még 2 nagycsoport és egy kiscsoport is. Az óvoda az 1999-ben bevezetett „Ép testben, ép lélek” elnevezésű Helyi Óvodai Programmal dolgozik.

Általános tanterv Összesen I. vegyes csoport II.nagycsoport III. kiscsoport IV. vegyes csoport V. nagycsoport VI. vegyes csoport

27 fő 21 fő 20 fő 22 fő 28 fő 28 fő

HH / HHH 27 fő 21 fő 20 fő 22 fő 28 fő 28 fő

SNI

2 4 2 2 4 1

1

A más településről bejáró gyermekek száma 11 fő (az összlétszám 7 %-a). A gyermekek utaztatását 91%ban saját gépkocsival oldják meg a szülők, tömegközlekedéssel csak a bejárók 9%-a érkezik az óvodába.

22

Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, humán erőforrás Tárgyi feltételek Az óvoda 1930-tól működik. 1979-től hat csoportos. 145 férőhellyel rendelkezik. Három lakótelep központjában épült, egy vasúti kereszteződés közelében. Az épület egy része kétszintes. Az emeleti részben egy kis alapterületű foglalkoztató található a hozzátartozó öltözővel, mosdóval. A földszinti részben egy kicsi és négy tágasabb foglalkoztató van. Itt az öltözők és mosdók száma kevés, három csoport a folyosókon kénytelen öltözni. Az intézmény nem rendelkezik tornateremmel, ezért az egyik, tágas csoportszobát szereltük fel tornaszerekkel. A tornahelyiség hiányát az optimális méretű és a jó adottságú udvar ellensúlyozza. Füves, betonos rész és fedett terasz is van itt, lehetővé téve, hogy az év minden időszakában kint lehessenek a gyerekek. Felszereltsége jó, az utóbbi években pályázaton nyert összegekből felújították, s folyamatosan cserélik le a meglévő játékokat az EU-s szabványoknak megfelelőre. Az udvar nagy előnye az intézménynek, hiszen a gyermekek nagy része lakótelepi lakásban él. Környezetükben kevés a szabad tér, játék és mozgáslehetőségük nagymértékben korlátozott. Az óvodában 6 csoportszoba (közülük kettő igen kis alapterületű), 4 mosdó, 3 öltöző van, ezen kívül folyosók, tálalókonyha, iroda helyiségekkel. Van 1 logopédiai foglalkoztató, mely egyben egyéni fejlesztő szoba is. A tornaszoba hiánya miatt a Városi Sportcsarnokban heti egy órát biztosítanak az óvoda csoportjaink tornafoglalkozások megtartására, valamint a nagycsoportosok heti egy alkalommal vesznek részt vízhez szoktató tanfolyamon az uszodában. A csoporttermek több funkciót töltenek be: az óvodai tevékenységek, játék, étkezések, foglalkozások és a pihenés színterei is. A csoportszobák kapacitás kihasználtsága ebben a két (kis alapterület) csoportban év végére 100% fölötti, ami különösen a pihenés időszakában (délutáni alvás) zsúfoltságot eredményez. Az óvoda tárgyi felszereltsége összességében jónak mondható. Szinte minden évben van valamilyen önerős felújítás, korszerűsítés. Az óvoda eszköz – játék és fejlesztőeszköz- ellátottsága megfelelő. Játékeszközöket költségvetésből és pályázati pénzből évente tudnak vásárolni. Könyvállományukat is folyamatosan bővítik. Az alkalmazotti közösséget hátrányosan érinti a szociális helyiségek/felnőtt öltöző/, valamint az óvónői szoba és egy szertár hiánya. Az akadálymentesítés nem megoldott. Személyi feltételek Az óvoda személyi feltételei optimálisak, jelenleg az óvoda egész nyitva tartása alatt biztosítja az óvónői jelenlétet. Az intézménynek 1 fő óvodavezetője, 1 fő óvodavezető helyettese és 11 fő óvodapedagógusa van. Az óvodapedagógusok 100%-an megfelelnek a képesítési előírásoknak - 12 fő főiskolát és 1 fő középiskolát végzett-, 23%-uk szakvizsgázott óvodapedagógus. A vezetői interjúból kiderül, hogy az óvónők többsége rendelkezik olyan kompetenciákkal melyek intézményi szinten a gyerekek egyéni fejlesztését, iskolai életre való felkészítését hatékonyan szolgálják. Bár az óvodapedagógusok módszertani végzettsége széles skálán mozog, az intézmény beiskolázási, továbbképzési tervét indokolt lenne felülvizsgálni, és az integrációs érzékenységet fokozó továbbképzésekre magasabb számban beiskolázni az óvodapedagógusokat az elkövetkező nevelési években. Az intézményben folyó pedagógiai munka jelenleg is biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetűek eredményes nevelését - oktatását, sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában.

23

Az óvodapedagógusok munkájukat 6 fő dajka, az óvoda zavartalan működését pedig 1 fő óvodatitkár segíti , aki maga is elvégezte a dajkaképzőt. Gyermekvédelmi felelős nincs, de gyermekvédelmi megbízott van az óvodában. A nevelőmunkát heti 4 órában a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa és fejlesztő pedagógusa is segíti, akik a nagycsoportos arra rászoruló gyerekekkel látják el (20+15 főt). Az óvodai élet zavartalan működését segíti 4 fő nem közalkalmazotti munkakört betöltő dolgozó. A takarítónő és a karbantartó a Városüzemeltetési KHT dolgozója, a két konyhai dolgozó az ELAMEN RT hez tartozik.

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége Az óvodapedagógusok részt vesznek a törvény által előírt 7 évenkénti 120 órás akkreditált továbbképzésen. A képzések témájának megválasztásában a helyi nevelési programban kitűzött nevelési célok az irányadóak. Emellett megfigyelhető az óvodapedagógusok sokszínűségre törekvése. Az elmúlt 3 év során a következő képzéseken vettek részt: • Óvodáskorú gyermekek érzelmi és szociális képességeinek mérése és fejlesztése mentálhigiénés módszerekkel, játékokkal • Korszerű módszerek, technikák, eszközök a vizuális nevelésben • Integrációs ismeretek a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai együttnevelésének segítésére • Vizsgálóeljárás és játékos fejlesztési ötletek az óvodai munka hatékonyságának fokozására, a sajátos nevelési igény kielégítése érdekében • Zene szeretetére való nevelés Barkácsolás 3-tól 10 éves korig Játszva a tanulási kudarcok ellen • Intézményi értékelési feladatok, módszerek Kompetencia alapú oktatást támogató módszertani képzéseken még nem vettek részt az óvodapedagógusok, kulcskompetenciák fejlesztését támogató oktatási programokat, programcsomagokat eddig még adaptálva sem alkalmaztak, ugyanakkor úgy nyilatkoztak óvodapedagógusok, hogy szívesen megismerkednének azokkal és alkalmaznák, mert magát a kompetenciafejlesztést nagyon fontosnak tartják. Úgy vélik, hogy az jól segíti a személyiségfejlesztést. Jelen pályázat jó lehetőséget kínál e terület fejlesztésére.

Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése

Benyújtott pályázatok

Pályázati Pályázat Pályázott kiírás száma, tárgya, támogatás pályázat címe eredménye összege (max. 2 mondat) 2006-ban 1.Providencia 2.KEMKA Eszközberuházás C-1/2006 2007ben 3.Providencia 4.KEMKA Óvodai játszóhely 2007/2 fejlesztése

Megvalósítás ideje

Érintett tanulócsoportok

24

2008-ban 5.Dorog Város Kulturális Alapítványa Kötelező 6.KEMKA eszközberuházás 2008/11/20 fejlesztés Ebből a 2006-ban támogatást 1.KEMKA Udvari játékok, C-1/2006 2007- mérleghinta nyert pályázatok ben Hinta, 2.KEMKA kötélhágcsó, hinta 2007/2 csukló 2008-ban 3.Dorog Város Kulturális Óvodai rendezvényekre Alapítvány 4.KEMKA 2008/11/20 Udvari játékok

120 E.Ft

2006

150 E.Ft

2007

20E.ft

2008

100 E.Ft

2008

Az óvodába gyermekek

Az elmúlt 3 évben a KEMKA (Komárom-Esztergom Megyei Közoktatásért Alapítvány) által meghirdetett pályázaton indult és nyert az intézmény. Az elnyert összegből az udvari játékeszközöket bővítették.

Az intézmény programkínálatának bemutatása Az dorogi Petőfi Sándor napközi Otthonos Óvoda központi óvodája programkínálatának elemzése az intézmény pedagógiai programja, a vizsgálati adatlap adatai és a vezetőkkel, illetve a pedagógusokkal készített interjúk anyagai alapján készült. Az intézmény „Ép testben, ép lélek” helyi programunk sokféle lehetőséget kínál a 3 – 7 éves gyermekek egészséges fejlődéséhez. Pedagógiai alapelvük, hogy minden gyermekünk testi-lelki szükségleteinek kielégítése biztosítva legyen, érzelmi biztonság vegye körül, legyen elég ideje játszani, s olyan tudatos és tervszerű fejlesztésben részesítsük, mely biztosítja számára, hogy kudarc nélkül kerüljön a neki legmegfelelőbb iskolába. Kiemelt területük az egészséges életmódra, életvitelre nevelés. Programuk koncepciójának lényeges eleme a mozgásfejlesztés. Tágas, jól felszerelt udvaruk sokféle szabad és szervezett mozgásra ad lehetőséget a gyermekeknek. Adaptált Nevelési programuk -a Komplex prevenciós óvodai program- meghatározza legfontosabb feladataikat, melyek: az egészséges életmód kialakítása, a mozgásfejlesztés, a játék, valamint a külvilág tevékeny megismerése. Nevelőmunkájuk a családi nevelésre épül. Vallják, hogy „az óvoda folyamatos együttműködése a családdal a gyermekek fejlődésének feltétele. … Minden pedagógiai munka akkor hatékony, ha az adott életkori igényeknek megfelelt fejlődési szükségletet elégít ki, és ezek következetes érvényesítését tűzi ki célul.” Az alapfeladaton felül az óvoda többletszolgáltatásként a szülők igénye szerint szervez tanfolyamokat. Ilyenek például: zenés tartásjavító torna, Ayres- terápia, vízhez szoktató tanfolyam, katolikus hittan, ovifoci, német nyelvhez szoktató tanfolyam, játékos angol nyelvi foglalkozás, kirándulások, mozi és színházlátogatás, gyermek jóga, nyári táborozás a város tulajdonában lévő pilismaróti üdülőtáborban.

25

járó

Az óvoda törekszik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésére; figyelmet fordítanak az egyéni bánásmód megvalósítására, a differenciált fejlesztésére. Ezt a következő módszerek segítik: • családlátogatás a leendő kiscsoportosoknál • ismerkedő játszónap a leendő kiscsoportosokkal • bemeneti mérések • anamnézis • személyiséglap vezetése, félévenként fejlettség-mérések • a szakemberek igénybevétele a felmerülő részképesség-zavarok méréséhez, korrekciójához • kapcsolattartás a feladathoz rendelt társintézményekkel 2002 júniusában intézmény megkezdte, a COMENIUS I. minőség fejlesztési program kiépítését, melynek következtében tudatosan értékeli nevelőmunka eredményességét és esetleges hiányosságait. Az óvoda pedagógusai büszkék programjukra, amit a partnerek elégedettségi mutatói is igazolnak.

Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az óvodának 3 db számítógépe van, ezek mindegyike rendelkezik internet hozzáféréssel. Belső hálózat nincs. 2 gép az irodában adminisztrációs célokon kívül lehetőséget ad az óvodapedagógusoknak is arra, hogy különböző célokra igénybe vehessék a gépeket. 1 gép a fejlesztő szobában van, és így a gyerekekkel való speciális foglalkozás céljait szolgálhatja. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége A pedagógusok közül 4 fő részt vett valamilyen 30-60-120 órás IKT továbbképzésen. Vannak, akik autodidaktaként tettek szert a számítógépek használatához szükséges tudásra. Hat olyan pedagógus van, aki nem rendelkezik semmilyen informatikai ismerettel. Az informatika alkalmazása A fejlesztő szobában elhelyezett gép, lehetőséget ad speciális fejlesztő programok alkalmazására. Az informatika alkalmazása egyéb területeken Az irodában található 2 gépet a pedagógusok ritkán használják. Általában leveleznek, böngésznek és az adminisztrációs feladatokat végzik a gépek segítségével. Az óvodának van honlapja is.

A település életében játszott szerep Az óvoda lakóhelyi vonzáskörzete bizonyos fokig meghatározza az intézménybe járó gyermekek körét. Az óvoda nagy kiterjedésű lakókörzetet lát el (három lakótelep közepén helyezkedik el), ezzel is magyarázható, hogy heterogén képet mutat. Vannak optimális életfeltételek között élő családokból és ingerszegény környezetből érkező gyermekek. Az óvoda az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatására törekszik. Ennek érdekében szoros együttműködést alakít ki a védőnői hálózattal, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal.

26

Az intézmény pedagógusai törekednek arra, hogy minél több lehetőség legyen a családokkal találkozni, szoros kapcsolatot kialakítani. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, melyeken rendszeresen részt vesznek a szülők és más családtagok is. Rendszeresen tartanak nyílt napokat. A vezetői interjú alapján elmondható, hogy a Petőfi óvodának a város többi óvodájával jó a kapcsolata. Rendszeresen látogatják egymás rendezvényeit, ismerik a többi óvoda programját. A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése érdekében szoros kapcsolatot alakítottak ki a Városi Bölcsödével és az általános iskolákkal. A két intézmény pedagógusai az intézmények nyílt napjain kölcsönösen részt vesznek. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésében is részt vállal mindkét intézmény. Az óvoda további szakmai kapcsolatai: zeneiskola, Nevelési Tanácsadó, Megyei Pedagógiai Intézet, egészségügyi szakemberek, közművelődési intézmények. Az intézménynek rendszeres a kapcsolata a Kisebbségi Önkormányzatok közül a Német Kisebbségi Önkormányzattal. Ők anyagilag is támogatják a német nyelvhez szoktató tanfolyam indítását az óvodában. A civil szervezetek közül az óvodának a Dorog Tisztaságáért Alapítvánnyal, a Napút Alapítvánnyal, a Gyermekünk Egészségéért, Egészségesebb Jövőért Alapítvánnyal van rendszeres kapcsolata. A kapcsolatok fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

Problémák, szükségletek bemutatása Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése Az épület korszerűsítésére szükség lenne. Így például a tetőszerkezet javítására, a külső vakolat felújítására, az udvari játékok szabványosítására. A nevelő-oktató munkát ha áttételesen is, de nehezítik a hiányzó szociális helyiségek, a tornaterem hiánya. A világítás korszerűsítését most végezte el az önkormányzat az óvodában. Az összes világítótestet energiatakarékosra cserélték. Szükséges lenne továbbá a nyílászárók cseréje, javítása, Az óvodában még nem történt meg az akadálymentesítés. • Az intézmény 6 csoportszobával működik, melyből kettő igen kis alapterületű (18 férőhelyes). A csoportszobák kapacitás kihasználtsága ebben a két csoportban év végére 100% fölötti, ami különösen a pihenés időszakában (délutáni alvás) zsúfoltságot eredményez. Tornaszoba nem biztosított az intézményben, holott az a gyermekek megfelelő testi fejlődéséhez és az óvodás korosztály magas fokú mozgásigényének kielégítéséhez szükséges lenne. Az óvoda nevelési programjának lényeges eleme a mozgásfejlesztés. Az udvar sokféle szabad és szervezett mozgásra ad lehetőséget, de a tornaszoba hiányát azért minden nap megélik. Az alkalmazotti közösséget hátrányosan érinti a szociális helyiségek/felnőtt öltöző/, valamint az óvónői szoba és egy szertár hiánya. • Az integrált oktatás bevezetésének feltételei jelenleg még nem biztosítottak az intézményben. Szükséges az alapító okirat módosítása, meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, amihez a fenntartó segítsége is szükséges. Az óvodában jelenleg van 1 fő SNI gyermek. Őt a szakértői bizottság 2008 januárjában vizsgálta és látta el szakvéleménnyel. Mivel az alapító okirat nem tartalmazza az SNI integrációt, az óvoda nem tudja igénybe venni a gyermek után járó normatívát. A fejlesztéshez szükséges tárgyi feltételek nem adottak az intézményben, de a nevelő testület szemléletében már kész a SNI gyerekek integrált nevelésének bevezetésére. Az óvodában nincs fejlesztőpedagógus. Ennek hiányát érzik, s szükségesnek tartják, hogy a nevelőtestület minden tagja megszerezze a fejlesztőpedagógusi tanúsítványt. • Az óvodapedagógusok az újszerű eljárások, a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatási, nevelési gyakorlatban még nem szereztek konkrét ismereteket, ilyen jellegű továbbképzésen még nem vettek részt.

27

Az intézmény fejlesztési kapacitása (szükségletek, adottságok, a tantestület szakmai önképzésének eddigi tapasztalatai, pl. működő szakmai munkacsoportok, intézményi együttműködések tapasztalatai, amire a fejlesztés építhet) Az intézmény dokumentumai, valamint a vezetővel, az óvodapedagógusokkal végzett interjúkból látszik, hogy az óvoda nevelőtestülete gyermekközpontú. Rendkívül fontosnak tartják és törekszenek minden kisgyerek számára biztonságot nyújtó és fejlődésre inspiráló légkör kialakítására. Az óvónők érzik, hogy a mai kor kihívásai, változásai, a családok elszegényedéséből fakadó problémák és a gyerekek életének zaklatottabbá válása miatt az óvodának az eddigi feladatain túl további feladatokat is fel kell vállalnia. A nevelőtestület empatikusan és nyitottan áll nem csak a hátrányos helyzetű, hanem a sajátos nevelési igényű gyermeke integrációja előtt is. Ez a fogadókészség biztos alapot jelent a változtatáshoz, a fejlesztéshez. Az óvodapedagógusok felkészülése egyébként már megkezdődött az integrált nevelésre. Hárman elvégeztek egy 30 órás akkreditált tanfolyamot. Az óvodavezető hangsúlyosan kiemeli, hogy a jövőben törekedni kívánnak arra, hogy az óvodapedagógusok módszertani továbbképzések során egyre több ismeretet szerezzenek a témában. A szakmai, pedagógiai munka színvonalának emelése érdekében az óvodapedagógusok évről évre számos továbbképzésen vesznek részt. Nevelési programjuk minél magasabb színvonalon történő megvalósítása érdekében azokat a továbbképzéseket preferáljuk, amelyek szorosabban kapcsolódnak nevelőmunkájuk profiljához. Egy fő kivételével mindenki teljesítette a kötelező 120 órás képzési kötelezettségét. (A hiányzó egy fő GYES-en van). 5 óvodapedagógus szakirányú végzettséggel is rendelkezik. Az óvónők rendszeresen látogatjuk a szakmai konferenciákat, társintézményeink által szervezett előadásokat. Meghatározó tényezője a programnak az óvodában működő két szakmai munkaközösség. A munkaközösségek fontos szerepet töltenek be az óvoda szakmai fejlesztésében, az innovációs folyamatok szervezésében

Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Működés kezdete: 1901 (a város első óvodája), ezen a címen 1993. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 75 fő Csoportok száma: 3 SNI integráció: nincs Az intézmény által ellátott szakfeladatok: óvodai ellátás és óvodai étkeztetés Az óvoda 3 csoporttal működik (kiscsoport, középső, nagycsoport). Gyereklétszámában 2005–2009 között nem volt jelentős változás (78 - 74 fő), azaz a létszám állandónak mondható. Jelenleg 76 gyermek jár az intézménybe. A csoportlétszám az idei tanévben 21 és 28 fő között van. Ez a létszám növekszik, mert a nevelési év közben folyamatosan töltődik fel az óvoda, „előfelvételisek” vannak. Az ún. „ÉP-KÉZLÁB” helyi egészségnevelő óvodai nevelési program - a nevelőtestület saját programja-, mely a mozgásharmónia fejlesztést helyezi a központba. Az óvodapedagógusok ehhez komplex tevékenységrendszert terveztek. Az óvodai program értelmében a csoporttevékenységek egy része bontott csoportban zajlik, ami segíti az egyéni szükségletekhez való minél jobb alkalmazkodást, a differenciált fejlesztést.

28

A gyermeklétszám összetétel változása a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma/ aránya szerint az elmúlt években jelentős csökkenést mutatott.

Tanév

Összlétszám

Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű

2005/2006

78

21

2006/2007 2007/2008 2008/2009

76 74 76

23 16 3

Nem létezett ez a kategória 7 4 2

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 0 0 0 0

A vezetői interjúból kiderült, hogy a hátrányos helyzetű gyermeklétszám csökkenésének oka a Közoktatási törvényben található, a HH-ra vonatkozó besorolási szabályozás módosulása. A gyermekek száma csoportonként csoport létszám Kiscsoport 21 Középső csoport 27 Nagy 28

HH 0 2 1

HHH 0 1 1

SNI 0 0 0

A 2008/2009-es tanévben az összlétszám 2,63% hátrányos helyzetű, s ugyanennyi a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya is. Az adatokat összehasonlítva az összes dorogi óvodás létszám vonatkozásában számolt mutatókkal (12,44% és 3,39%), kitűnik, hogy az ide járó gyermekek szociokulturális háttere kedvezőbb, az óvoda környékén lakó családok jobb szociális helyzetben élnek. Az intézmény alapító okiratában az SNI integráció nem szerepel. Az óvodába járó gyermekek között nincs olyan, aki szakértői véleménnyel rendelkezne. Speciális szükségletekkel levő gyermekek azért megtalálhatóak a Zrínyi óvodában is, számuk jelenleg 9 fő. Több a viselkedési, szocializációs zavarral küzdő gyermek és magas az anyanyelvi fejlődésben problémát mutató, pl. megkésett beszédfejlődésű gyermekek aránya. (Ez utóbbit már a bemeneti fejlettség mérés eredményei mutatják.) Az óvoda jelenlegi helyzete nem sürgeti az SNI integráció bevezetését, de a nevelőtestület, az óvónők nyitottak ennek irányában. A továbbképzéseken való eddigi részvétel is ezt mutatja: mozgáskorlátozottak integrációja, GMP szűrés, stb. Az óvónőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az integráció témája érdekli őket, s mivel az egyéni bánásmód, az egyéni fejlesztés hívei, a sokféleség, a másság elfogadása természetes számukra. A szakszolgálati feladatok közül a logopédia helyben ellátott. Jelenleg húsz kisgyerek részesül logopédiai foglalkozásban. A gyógytestnevelés – intézmény-fenntartótársulás keretében megoldott.

Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, humán erőforrás Tárgyi feltételek Az óvoda épülete nagyrészt felújított. Néhány régi, fém, rosszul záródó ablak van, amit feltétlenül cserélni kell. Az intézmény minden szükséges helyiséggel rendelkezik. A 3 csoportszoba mindegyikéhez öltöző és mosdóhelyiség tartozik. Méretük megfelelő, illetve tágasnak mondható. Problémaként jelentkezik, hogy a

29

középső csoportban kevés a radiátor. Csoportonként külön étkező van. Az elmúlt években igyekezett az óvoda a meglévő helyiségeket racionálisabban hasznosítani, pl. beüzemelésére került a Somadrin sószoba, mely büszkesége az intézménynek. A szobát minden gyermek használja, heti 1 illetve 2 alkalommal, napirendbe építve. Rendelkeznek egy tágas (73 m2-es), jól felszerelt tornaszobával is. A nevelési program profilja miatt a mozgásfejlesztéshez és az anyanyelvi fejlesztéshez bőségesnek mondható az eszközkészlet, melyet célirányos pályázatokkal, alapítványi segítséggel teremtettek elő. Az Ayres terápia teljes eszközkészlete rendelkezésre áll. A nevelői szoba mérete megfelelő, lehetővé teszi, hogy ott az egész nevelő testülete érintő megbeszéléseket is tarthassanak. Külön szobája van az óvodavezetőnek és az óvodatitkárnak . Sajnos az óvodatitkári iroda bútorzata elavult, kevés az irattároló hely. A berendezés, felszerelés vonatkozásában elmondható, hogy az óvoda a munkavégzéshez - nevelési programja megvalósításához- szükséges alapvető és biztonságos felszereltséggel rendelkezik. Ugyanakkor a meglevő bútorzat jelentős része elavult. Különösen igaz ez 2 óvodai csoportszobára. Az elhasználódott bútorok és egyéb felszerelések pótlására, javítására folyamatosan szükség van. A kiscsoportban a fektető ágyak folyamatos cseréje egészség és balesetvédelmi szempontból is indokolt. A „kiszolgáló helyiségek” korszerűsítésére illetve fejlesztésére is szükség lenne (pl. kevés az irattároló hely, a nevelői szobában kevés a hely a szakkönyvek tárolására). Az épületben az akadálymentesítés még nincs megoldva. Az óvoda udvara nagyméretű, rajta füves, földes, betonos terület is található. A növényzet változatos, szép. Lombos fák, örökzöldek, futónövények, sövény, virágzó cserjék vannak az udvaron. Az óvoda szellemisége, értékorientációja itt is meglátszik. Az óvónőknek, a szülőknek, valamint az egyéb támogatóknak (pályázatok, alapítvány) köszönhetően az udvaron sziklakert, gyógynövénykert, mini-tó, sőt még egy bio-veteményeskert is van komposztálóval. Mindez tükrözi azt a környezettudatos szemléletet is, amit az óvodapedagógusok a gyermeknek átadni igyekeznek. Az udvaron egyébként betonos és füves terület is van. Az előbbi alkalmas a kerékpározásra, rollizásra, az udvari ünnepélyek megtartására. A füves területen levő fajátékok viszonylag újak. Mindegyik EU szabványnak megfelelő tanúsítvánnyal ellátott. Az udvar tervszerű kialakítása hosszú távú vezetői koncepció része. Személyi feltételek A nevelőtestület létszáma 6 fő. Valamennyi óvodapedagógus nő, egy kivételével dorogi lakos. Átlag életkoruk 47 év. A szükséges képesítésekkel rendelkeznek, valamint mindenkinek megvan a 120 órás akkreditált képzése is. Az óvodavezető maga is csoportban van, heti 25 órában. Helyettese szintén. 1 főnek van óvodavezetői szakvizsgája. Az intézményben a felelősségi körök, illetve a munkaelosztás a következő: négy óvodapedagógusnak 1, kettőnek 2 megbízatása van. (Vezető, vezető helyettes, minőségügyi vezető, gyermekvédelmi megbízott, munkaközösség vezető, munkavédelmi megbízott, közalkalmazotti képviselő, az óvodai alapítvány kuratórium elnöke, továbbá kis létszámú prevenciós foglalkozásokat és tanfolyamokat tartanak.) Az óvodai nevelő-oktató munkát 3 dajka és 1 óvodatitkár segíti. A logopédus, a gyógytestnevelő és a fejlesztőpedagógus (1-1 fő) heti 2 illetve 2 órában fejleszt az óvodában. Szükség esetén pszichológus (nevelési tanácsadó) segíti az óvodapedagógusok munkáját. A technikai dolgozók száma 4 fő - 3 teljes munkaidőben - az alábbiak szerint: takarító, gondnok, karbantartó (VKFT alkalmazásban), valamint 2 konyhalány (az ELÁMEN RT alkalmazásban). Az óvoda 3 csoportja életkor szerint szervezett, azaz kis-közép- és nagy csoporttal működik. Az intézmény kihasználtsága maximális. A magas összlétszám miatt az óvodában előfordul a férőhelyhiány miatti elutasítás, illetve másik óvodába irányítás. Jelenleg 7 „bejáró” kisgyerek van az óvodában. A jelentkezők számának emelkedése miatt az idei évben csak dorogi lakhellyel rendelkezőket tudtak felvenni.

30

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.)

Képzések ideje (év)

Résztvevő főállású pedagógusok

Drámapedagógia Gyermeknéptáncoktató Fejlesztés az óvodai nevelési programokban Óvodai egészségnevelés Gyermekvédelem Környezeti nevelés, környezetvédelem Minőségbiztosítás

1998 1999 1999 2000 2000 2001 2001, 2002, 2003 2002

1 1

2002 2002 2003 2006 2007 2007 2008

1 1 1 2 1 1 1

Korszerű óvodai mozgásprogram a tanulási nehézségek megelőzésére Közoktatásvezető Kommunikáció Mozgáskorlátozott gyermekek integrációja GMP anyanyelvi mérés, fejlesztés Tanügyigazgatási auditor Fejlesztő játékok tervezése, készítése Szocializációs képességek mérése, értékelése

1 1

Résztvevő pedagógusok által tanított tanulócsoportok* 2 3 3

2

3

* Mivel felmenő rendszerben dolgoznak az óvodapedagógusok, így mindhárom korcsoportban hasznosulnak a továbbképzésen tanultak, de egy nevelési évben egy korcsoportban értelemszerűen, a jelölteken kívül. **Minden óvodapedagógus rendelkezik AYRES Szenzoros integrációs terápia vezetéséhez szükséges képzettséggel is. Ez nevelési programjuk központi része. (A képzés, amin részt vettek, akkor még nem volt akkreditált.) Az adatlap és a vezetői beszámoló tükrözi, hogy az iskola pedagógusai szívesen vesznek részt különböző, az óvodai nevelő-oktató munkát segítő képzéseken. A kompetenciák fejlesztését támogató óvodai nevelés programcsomaggal eddig még nem találkoztak (természetesen már hallottak róla, de ilyen irányú képzésen egyikük sem vett részt), ugyanakkor érdeklődnek iránta. Úgy vélik, „ÉP-KÉZ-LÁB” óvodai nevelési programjuk alapvető szemlélete közel áll a kulcskompetenciák fejlesztését támogató komplex óvodai program szemléletéhez. Jelen pályázat jó lehetőséget kínál ennek megvalósítására, e terület fejlesztésére. Az óvoda nevelési programja alapvetően épít a differenciált nevelést, oktatást, fejlesztést támogató pedagógiai módszerekre, azok napi alkalmazására. Az óvodavezető adatszolgáltatása alapján az intézményben a Differenciált oktatást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása tekintetében a következők a legjellemzőbbek: Módszertan (pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Differenciált tanulás szervezés a nevelési

Érintett tanulócsoportok Kis csoportban részlegesen, közép és nagycsop

31

program sajátos része műveltségterületenkénti tevékenységnapok vannak, melyen minden nap egyéni fejlesztésre fejlesztő játékok, majd kislétszámú kötetlen játékos tevékenységek, és kötelező és kötetlen foglalkozások, a korcsoport fejlettség és életkor szerinti kettébontásával. A hetek egy környezetismereti téma köré szerveződnek. Ayres Öngyógyító mozgásterápia - Prevenciós lehetőség (minden nap a csoportokban) -Egyéni fejlesztés kis létszámú csoportban (hetente egyszer)

teljes egészében

A prevenciós jellegű tevékenységlehetőség szabadon választva- minden korcsoportban Az egyéni fejlesztés a kiszűrt gyermekek számára, jelenleg 5 fő (közép és nagycsoport)

Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése

Benyújtott pályázatok 7 pályázat

Ebből a támogatást nyert pályázatok 6 pályázat

Pályázati kiírás Pályázat száma, tárgya, pályázat címe eredménye

Pályázott támogatás összege

KEMKA: 3 pályázat C-1/2006 2007/2 2008/1 NCA: 2 pályázat 2006. 2007 Mobilitas: 1 pályázat 2006 IFJ-GY-KD-06-D Providencia 1 pályázat

Össz: 895 000 Ft

Mobilitas: 1 pályázat 2006 KEMKA: 3 pályázat 2006 2007 2008

felszerelések, berendezések

Megvalósítás ideje

Érintett tanulócsoportok

2006, 2007, 2008

Kis, középső, nagy

működési c.

Balesetveszéy elhárítás 1óvodai csoportszoba berendezés, felszerelés Udvari játszóhelyek szabványo-sítása

Össz: 520 000 Ft 80 000 50 000

Gumitégla

32

Providencia 1 pályázat 2008 NCA 1 pályázat 2006

100 000 Örökmozgó c ovi-újság megjelentetése, digitális fényképező-gép, irodaszerek 120 000

Az elmúlt 3 évben a KEMKA (Komárom-Esztergom Megyei Közoktatásért Alapítvány) által meghirdetett pályázatokon indult és nyert az intézmény. Az elnyert összegből minden alkalommal az udvari játszóhelyek szabványosítása és a játékeszközöket bővítése történt (2 eszközös hintaállvány, egy eszközös hintaállvány és telepítésük+ hintaülőkék, gumitégla és telepítés, mókuskerék, vonat, lovashinta és telepítés). Az NCA -hoz benyújtott 2 pályázatból az egyik lett sikeres. A Mobilitas pályázaton elnyert összegből az egyik csoportszobába asztalokat és székeket tudtak vásárolni, a Providenciától nyert összeg a balesetveszély elhárítást szolgálta.

Az intézmény programkínálatának bemutatása A dorogi Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda programkínálatának elemzése az intézmény nevelési programja („ÉP-KÉZ-LÁB” mozgásharmónia fejlesztésre alapozó helyi egészségnevelő óvodai nevelési program), a vizsgálati adatlap adatai és a vezetőkkel, illetve az óvodapedagógusokkal készített interjúk anyagai alapján készült. Az intézmény programjából kitűnik, hogy nagy súlyt fektet az egészséges életmód (testi, lelki, szociális egészség), a mozgásharmónia (szabad mozgás és szervezett tervszerű mozgásfejlesztés), valamint az anyanyelv, kommunikáció (folyamatos, kötetlen beszélgetések és tervszerű beszédfejlesztés, viselkedéskultúra megalapozás) fejlesztésére, s mindezt 3 fő tevékenységkörben (játék, munka jellegű tevékenységek, játékos tanulás) szervezett konkrét tevékenységek során valósítja meg. Az óvodai program értelmében a csoporttevékenységek egy része bontott csoportban zajlik. (Középső csoporttól – fokozatos bevezetéssel– a játékos tanulás szervezésére tevékenységkörben minden tevékenységnapon a műveltségterülethez igazított fejlesztőjátékokat, mikro csoportos játékos tevékenységeket, és a csoport életkor, esetenként fejlettség szerinti 2 felé osztásával (kb. 13-13 fő) kötelező foglalkozásokat tartanak. Mindez segíti az egyéni szükségletekhez való minél jobb alkalmazkodást, a differenciált fejlesztést. A komplex nevelést tekintik alapvető feladatuknak, mely során az egyéni fejlődési lehetőségeket tiszteletben tartva, egyéni fejlesztés biztosítása mellett juttatják el a gyerekeket a sikeres iskolakezdéshez. A program fontos eleme a kis létszámú prevenciós foglalkozások biztosítása a rászoruló gyermekek részére. Ez a jelen lehetőségeknek megfelelően átlagban heti 1 alkalmat jelent gyerekenként. Részlet az óvoda nevelési programjából: • Tartásjavító mezítlábas testnevelés (Óvodaorvos által javasolt gyermekek részére) • Ayres öngyógyító mozgásterápia (mozgásproblémás, beilleszkedési zavarral küzdő, esetleg hiperaktív tüneteket produkáló gyermekek részére) • Somadrin klímaterápia (minimum heti egy-két alkalommal minden gyermek részére, napirendbe építve) Az óvoda pedagógusai éves nevelési tervet készítenek. Éves ütemterv alapján heti tervezésre bontják a játékos tanulás tervezését.

33

Fontosnak tartják az óvoda életében eddig megjelenő ünnepek, jeles alkalmak megtartását, a hagyományok ápolását. Ezek a következők: • néphagyományokhoz kötődő ünnepek - Mihály napi vásár és táncház, szüreti ovi-táncház, Mikulás, Lucázás, karácsonyi kántálás és ünnepély, újévi kántálás, húsvét, pünkösdi játékok és ovi-táncház • társadalmi ünnepek- március 15-i ünnepély és ovi táncház, október 23-ai mese-vers nap, • Gyermeknap, farsangi bál, anyák napja, évzáró stb. Szintén jeles napnak számítanak az óvoda életében a környezetvédelem, egészségnevelés hagyományai, a természeti ünnepek, pl. Állatok világnapja, Föld napja, Madarak, fák napja, Víz világnapja. Rendszeresen tartanak egészségheteket (őszi nyílt hét – egészséges táplálkozás és fogápolás, tavaszi nyílt hét- mozgásos játékok, kirándulás, környezetrendezés, hulladékgyűjtő akció) Fontosak a csoporthagyományok, illetve azok némiképp rendhagyó, egészséges életmódra nevelő megtartása. Ezek közé tartoznak pl. a születésnapok ünneplése zöldég és gyümölcs tállal, a rendszeres vitaminnapok szervezése (alapítványi, szülői hozzájárulással), a szelektív hulladéktárolás a csoportokban, majd komposztálás, az évszakonkénti kirándulások. Rendszeresen szerveznek az óvónők külső kulturális programokat is, gyermekelőadásokra, kiállításokra járnak. Az alapfeladaton túli (költségtérítéses) szolgáltatások közé tartoznak: úszás, néptáncnéphagyományok, zenés torna, ovi-foci. Az óvodapedagógusok nagyon fontosnak tartják a család és az óvoda együttműködését, az óvoda alapvető óvó-védő funkcióját. Az intézmény alapítói okirata szerint nem fogad sajátos nevelési igényű gyermekeket. Jelenleg HH és HHH gyermek is csak igen kis számban van az óvodában. Ugyanakkor a pedagógusok nyitottak az integráció irányában. Véleményük szerint az SNI, HH és HHH gyermekek sikeres integrációját, nevelését intézményük esetében a következők segíthetnék: → Ha az óvoda a kiszámított pedagógus igénynek megfelelő létszámmal működhetne (ez 6, 5 fő) több idő juthatna egyéni fejlesztésre a nevelési program által kínált kis létszámú prevenciós tevékenységeken keresztül, és nagyobb kapacitás az egyéni bánásmód megvalósítására a közösségi életen belül. → A szülővel való napi szintű kapcsolattartás és egyeztetés, gyermekről történő rendszeres megbeszélés, az együttműködés fontosságának tudatosítása. →- Az óvodapedagógusok folyamatos ön- és továbbképzése. → A törvényben meghatározott átlag létszámú csoportok (20 fő). →Speciális külső szakemberek, esetleg a meglévők (pl.: logopédus) magasabb óraszámban történő foglalkoztatása. A TÁMOP 3. 1. 4 pályázat nyújtotta képzési, tanácsadó, mentori tevékenységek a HH és HHH, valamint az SNI integráció területén is jó szolgálatot tehetnek. Ugyanakkor a pályázat arra is lehetőséget teremthetne, hogy az óvoda megismerje és használja kompetenciafejlesztő komplex óvodai programcsomagot.

Az IKT eszközök alkalmazása és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészülésére vonatkozó elemzés Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az óvodának 3 db számítógépe van, mindhárom elavult. Ezek közül 2 adminisztrációs célt szolgál, 1 az óvónők felkészülést segíti. 3 darab hordozható számítógéppel is rendelkezik az óvoda. Valamennyi számítógép rendelkezik internet hozzáféréssel is. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége 4 fő tudja használni a számítógépet. 3 óvodapedagógus részt vett már ECDL start képzésen, valamint 1 fő 30 órás informatikai témájú pedagógus továbbképzésen. 1 fő jelenleg tanul. Mindez azt jelenti, hogy csak 1 olyan óvónő van, aki nem rendelkezik semmilyen informatikai ismerettel.

34

Az informatika alkalmazása a foglalkozásokon Nem releváns, illetve az óvodában nem áll a foglakozások során – a gyermekek számára- számítógép. Az informatika alkalmazása egyéb területeken Az irodában és a nevelői szobában található gépeket a pedagógusok viszonylag ritkán használják - inkább otthon készülnek -, de a minőségfejlesztés feladatait, éves terveket, pályázatokat, hivatalos kapcsolattartásokat itt végzik. Egyelőre még csak részben vannak meg a feltételei annak, hogy az óvoda IKT eszközöket alkalmazzon a pedagógiai munkában. Főként a tárgyi feltételek hiányosak.

A település életében játszott szerep Az óvoda fontos szerepet tölt be a város éltében. Az idejáró gyermekek szülei átlagos, illetve (főként dorogi viszonylatban és a többi óvodához hasonlítva) viszonylag jobb anyagi körülmények között élő emberek, akik többnyire az iparban dolgoznak. A munkanélküliek száma a statisztika alapján nem jelentős (l a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság), de ahogy azt az óvoda vezetője elmondta, sok családnak problémát okoz az ebéd befizetése. Ők azok, akik éppen „átbillennek” azon az anyagi határon, ami jogosulttá tenné őket. Valószínűsíthető, hogy az ő létszámuk az elkövetkezendő időszakban - tekintettel a gazdasági válságra- emelkedni fog. Az intézmény pedagógusai törekszenek arra, hogy minél több lehetőség legyen a családokkal találkozni, szoros kapcsolatot kialakítani. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, melyeken rendszeresen részt vesznek a szülők és más családtagok is. Rendszeresen tartanak nyílt napokat. A Szülői Szervezet betekintési és véleményezési jogkörrel rendelkezik a következő dokumentumokról: az óvoda helyi programja, munkaterve, költségvetése, a házirend, ugyanígy véleményezheti az óvoda vezetőjének választását. Elmondható, hogy az óvodai életnek több olyan területe is van, amit rendszeresen támogatnak a szülők, pl. a szülői munkaközösség vagy a Zrínyi ovisok egészségéért Alapítvány formájában. Az 1 % ok- mértéke a város többi intézményéhez képest igen magas. A szülői értekezleteken, fogadóórákon, a családlátogatásokon kívül, a szülői munkaközösség találkozásai, a hagyományos rendezvények és közös programok erősítik az együttműködést. Tervszerű kommunikációs szabályozások vannak „Az óvoda és a szülők közötti kapcsolattartás és kommunikáció rendje” címmel, ami pl. a faliújságon is megtalálható. A település intézményei, a társadalmi és civil szervezetek szabadidős programjain közös kikapcsolódási lehetőséget kínálnak az érdeklődő családok, óvodások, az óvoda számára. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodai élet alatt és után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez. A kapcsolatok fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A rendszeres kapcsolattartásoknak az óvodapedagógusok között felelősei is vannak. Így pl. a gyermekvédelmi felelős tartja a kapcsolatot a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a munkaközösség vezető a Környezetvédelmi Egyesülettel és a Bio- kultúra Egyesülettel. Az óvoda vezetője a kistérségi óvodavezetői munkaközösség tagja. A nevelőtestület részt vesznek a Pedagógus Szakszolgálat által - óvodai igényre - szervezett és irányított óvodapedagógus munkacsoport összejövetelein. Kapcsolatok és azok formái: Intézmény

A kapcsolattartás formája

városi Óvodái

- rendszeres és alkalmi szintű egyeztetés

35

városi Általános Iskolák egészségügyi intézmények Pedagógiai Szakszolgálat

Gyermekjóléti Intézmény Közművelődési Intézmények Pilismarót – Gyermek üdülő Pedagógiai Szolgáltató Intézet Cigány Kisebbségi Önkormányzat Környezetvédelmi Egyesülettel Bio- kultúra Egyesület Dorogi városi uszodába Duna Múzeum Esztergom Idősek Otthona

- működések összehangolása (pl ügyelet, zárvatartás) - az iskola bemutatása a leendő iskolások szüleinek - a nevelők és gyerekek kölcsönös látogatásai - nyilvántartás, szűrővizsgálatok - látogatás a mentősöknél a gyerekekkel - családi nap a Városi Vöröskereszttel - szűrővizsgálatok a nagycsoportokban év elején - logopédus, fejlesztő pedagógus az intézményben - Nevelési Tanácsadó, ha indokolt vagy szülő kéri - iskolaérettségi vizsgálat - információcsere, esetmegbeszélések, jelzések - részvétel a színházi, mozi bemutatókon, kiállításokon, - városi gyermeknap - nagycsoportosok ismerkednek a könyvtárral - táborozás - információ-átadás - szakmai, jogi tanácsok - megyei szakmai napok koordinálása - rendszeres és alkalmi szintű egyeztetés - nyílt egészséghetek - nyílt egészséghetek, bio-kert rendezés - minden nagycsoportos részt vesz (3. éve), önkormányzat finanszírozza - múzeumi foglalkozások, pl. Víz világnapja - gyermekek karácsonyi köszöntése ajándékkal, műsorral

Problémák, szükségletek bemutatása Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése Az óvoda épülete megfelelőnek mondható, illetve részint korszerűsítésre szorul. (Néhány ablak régi, rosszul zár, ezeket cserélni kell, a középső csoportban kevés a radiátor.) Az akadálymentesítést meg kell oldani. Az óvoda tárgyi felszereltsége átlagosnak mondható, s az alapellátást biztosítja. A csoportszobák bútorait (asztalok, székek) pályázati pénzből elkezdték lecserélni, de 2 szobában még mindig találhatók régi, elavult bútorok. Az eszközök fejlesztése, bővítése (játékok, fejlesztő eszközök, audiovizuális eszköz) folyamatos feladat. A legtöbb udvari játszóhely szabványosítása - főként pályázati pénzből- megtörtént, de még nem mindegyiké (udvari favár). Az óvodában a rendelkezésre álló humánerőforrás jelenleg megfelelőnek mondható, ugyanakkor a közeljövőben ebből a szempontból problémák adódhatnak az óvodában. Az intézmény óvodapedagógus igénye 6.5 fő, jelenlegi engedélyezett óvodapedagógus létszám 6 fő, amit folyamatosan hiányként él meg a nevelőtestület. A vezető is gyakorló óvodapedagógus, csoportba osztottan, 25 órában. Ez a tény a nagyobb horderejű feladatok valamint a váratlan illetve azonnali vagy rövid határidős feladatok elkészítésekor okoz nehézségeket. A nevelőtestület minden tagjának van valamilyen funkciója, van akinek 2 is, mivel ugyanazokat a feladatokat el kell végezni mint egy nagyobb testületben, de itt nem marad szabad kapacitás új feladatokra, vagy ügyek intézésére. Jelenleg a 6 főből 1 nyugdíjra készül.

36

Az óvodára jellemző folyamatos magas csoportlétszámok miatt gyakori a férőhelyhiány miatti elutasítás, átirányítás. Az így működő óvodai csoportok az óvónőket nagymértékben leterhelik, de a nevelési munka színvonala ennek ellenére nem csökkent. Ezt igazolják vissza pl. a gyermekek kimeneti fejlettségmérésének eredményei, de az iskolai – kérdőíven történő- visszajelzések is. Az integráció előtt állva, az óvodapedagógusok a legnagyobb problémának a magas létszámú csoportokat (25-30) és az alacsony létszámú nevelőtestületet látják. Az újszerű eljárások, a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatási, nevelési gyakorlatban még nem szereztek konkrét ismereteket, gyakorlatot a nevelők. Az óvoda vezetője a szükségletek között említette, hogy „Fontos lenne a dorogi vagy térségi óvodák közötti szakmai munkaközösség működtetése (pl.: SNI, HH, HHH gyermekekkel való foglalkozás, vagy tapasztalatcsere egy- egy nevelési területen, anyanyelvi nevelés, zenei stb.). Fontos és szükséges lenne, hogy a várhatóan nyugdíjba vonuló pedagógus helyére megfelelően képzett munkaerő kerüljön.” Az intézmény fejlesztési kapacitása Az intézmény dokumentumai, valamint a vezetővel, az óvodapedagógusokkal végzett interjúk tapasztalatai alapján látszik, hogy az óvoda nevelőtestülete gyermekközpontú, törekszik a minden kisgyerek számára biztonságos, harmonikus fejlődést biztosító légkör kialakítására. Az óvónők érzik, hogy a mai kor kihívásai és problémái, a gyerekek családi életének zaklatottabbá válása miatt az óvodának az eddigi feladatain túl további feladatokat is fel kell vállalnia. A korábban leírtaknak megfelelően készek arra, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyerekek is tagjai legyenek intézményüknek. A fogadókészség, a nyitottság biztos alapot jelent az SNI integrációhoz. Az integráció előtt állva módszertani szempontból megfelelően képzettnek tartják magukat, de tisztában vannak vele, hogy az integráció bevezetéséhez speciális képzésekkel is készülni kell a város óvodáinak (vagyis minden intézményének). A nevelőtestület minden tagja egyben egészségre és környezetvédelemre nevelés munkaközösség tagja is. Évente a munkaközösség vezetőjének irányításával határozzák meg feladataikat. A nevelési év végén értékelik a munkájukat, mely feltétele annak, hogy a folyamatos fejlődés, az igények nyomon követése, s az ahhoz való alkalmazkodás megvalósuljon. A testület innovatív, kreatív. Egyedi, a helyi igényekhez, sajátosságokhoz kialakított, nevelőtestület által kimunkált helyi nevelési program alapján végzik nevelőoktató munkájukat. Az egészségre és környezetvédelemre nevelés, az „ÉP-KÉZ-LÁB” mozgásharmónia fejlesztésre alapozó helyi egészségnevelő óvodai nevelési program terén szerzett tapasztalatok részletes kidolgozása, a „jó gyakorlat” bemutatása más intézmények számára is példaértékű lehet. A környezeti nevelés területén szintén van még fejlesztési kapacitása az óvodának.

Általános Iskolák

Eötvös József Általános Iskola Működés kezdete: 1985. Működési terület: 2510 Dorog, Borbála ltp.8., illetve Dorog, Bányász körönd 31. ingatlanon lévő Rátkai ház. Intézmény jogállása: Önkormányzati fenntartású általános iskola, teljes jogkörű szerv.(ha jól értelmeztem a kérdést, az alapító okirat ezt nem jelöli!)

37

Gazdálkodási jogkör: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Tagozatok: 1-8 évfolyamon emelt szintű testnevelés, 3-8 évfolyamon emelt szintű német nyelv Évfolyamok száma: 8 évfolyam Maximálisan felvehető létszám(alapító okirat szerint): 570 fő+114 fő Alsó jelenleg: 231 fő Felsős jelenleg: 276 fő Napközisek száma: 217 fő Az intézményben a gyereklétszám változása következően alakul (2005 – 2009. között) Alsó tagozaton jelentős változás, a tanulók létszáma 278 és 231 fő között mozog, a 2008/2009-es tanévben a legalacsonyabb, 231 fő. Ennek oka a lakótelepen élő gyermekek számának csökkenése lehet. A felső tagozaton a tanulók létszáma nagy ingadozást mutat, 334 és 276 fő között mozog, mely az intézményből történő 6. év végi elvándorlással magyarázható. Integráltan nevelt, sajátos nevelési igényű tanulók tanulnak az intézményben.

A tanulói összetétel változása hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányai szerint: Tanév

Összlétszám

Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

612 571 542 507

155 76 73 43

18 19 1

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 3 2 2 -

2005/2006. A tanulói összlétszám 25 % hátrányos helyzetű, 0 % halmozottan hátrányos helyzetű. 2006/2007. A tanulói összlétszám 13 % hátrányos helyzetű, 3 % halmozottan hátrányos helyzetű. 2007/2008. A tanulói összlétszám 13 % hátrányos helyzetű, 3 % halmozottan hátrányos helyzetű. 2008/2009. A tanulói összlétszám 8 % hátrányos helyzetű, 0 % halmozottan hátrányos helyzetű. Ez azt jelenti, hogy ebből az intézményből fokozatosan kiszorultak a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.

Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként

Évfolyam és/vagy óvodai csoport foka

Gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon

Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Összesen 1. 2. 3.

49 64 56

Emelt szintű oktatás* és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Általános tanterv

25 37 13

HH / SNI HHH 8 1

1

Összesen 24 27 43

HH / HHH 4 1 5 6

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen

HH / HHH

38

4. 5. 6. 7. 8.

61 16 1 1 45 3 62 18 3 44 1 69 22 3 47 1 73 27 4 3 46 3 1 73 33 1 40 1 Emelt szintű testnevelés 1. évfolyamtól, emelt szintű német 3. évfolyamtól kezdődik. Az intézményben erőteljesen csökken a gyermekek létszáma, a 2008/2009-es tanévben az első évfolyamon két tanulócsoport folytatja tanulmányait. Az intézményben nem magas a HH és HHH tanulók száma és aránya.

Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, humán erőforrás Tárgyi feltételek 15 246 m2-es az iskola főépülete, melyhez kapcsolódik az alkotóház, egy raktárépület, garázs, sportudvar (aszfaltos kézilabdapálya, salakos futópálya, távolugró helyek, műfüves röplabdapálya), parkosított terület, játszóudvar, aszfaltos tér. Az "A" egységben üzemelő konyhát 1996-tól vállalkozó működteti, aki biztosítja a tanulók étkeztetését, melyet az iskola éttermében bonyolítanak le. Az oktatási tömb kétszintes, melyből hasznos terület 3 187 m2, közlekedő tér 1 382 m2. Az itt található aula alkalmas iskolai ünnepségek, kiállítások és egyéb rendezvények megtartására. A főépületben találhatók még az irodák, oktatatástechnikusi szoba, szertárak, asztalos és lakatos műhelyek, büfé helyiség. A főépület távfűtéses. Az iskolai hőközponton keresztül történik a szomszédos élelmiszerbolt fűtése is. Az öltözőkben hideg-meleg vizes tusolók vannak. Az alkotóház fűtése hőtárolós elektromos kályhákkal történik, a hideg-meleg víz biztosított. Az oktató munkához 22 tanterem áll rendelkezésre. Az egyéb oktatási helységek száma 6. Ezek: előadóterem, 1 technika, 1 háztartási-ismeretek tanterem, könyvtár, nyelvi labor és a leválasztással kialakított számítástechnika terem. Különálló épület az alkotóház, mely egy tanteremből, korongozó helyiségből, szertárból, mellékhelyiségekből áll. A terem mérete, az épület állaga azonban nem felel meg egy oktatási épülettel szemben támasztott követelménynek. Fejlesztésre illetve felújításra szorul a sportudvar, szeretnének a füves területeken különböző szabadtéri "munkahelyeket" kiépíteni. Az osztálytermekben fekete-fehér ill. színes televíziók, írásvetítők és diavetítők találhatók. Az oktatástechnikusi helységből működtethető a zártláncú videóhálózat, mely egy időben 3 különböző film vetítését teszi lehetővé. Saját erőből ill. pályázati lehetőség kihasználásával felújításra került a nyelvi labor. A 20 tanulói hely és a nevelői asztal berendezéseit egy modern, a kor követelményeinek megfelelő rendszerre cseréltünk ki. Számítástechnika termüket az iskola aulájában leválasztással alakították ki. További fejlesztéseket kell alkalmazni az elavult, megrongálódott szemléltetőeszközök pótlására (pl. térképek, falitáblák.) Szükséges magnók, írásvetítők, diavetítők beszerzése, valamint az iskolai rádió működtetésének technikai feltételeit is javítani kell.

39

Összefoglaló adatok: Az eszközt / létesítményt használó

Eszköz/létesítmény

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel interaktív tábla tornaterem tornaszoba öltöző étkező vagy ebédlő vízöblítéses wc szükségtanterem/csoportszoba tanári szoba

építés/ felújítás/ beszerzés éve

darab

gyermekek, tanulók száma

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

2 2004. 2008. 1985. 1996. 2005.2008.

109 196 337 337

11 5 19 19

2005.2008. 7 2006. 2008. 1 1985.

337 Kb. 440 507

19 28 43

1 1

7 4 8

507 269 507

43 41 43

1 1 1

8 1 8

1 1 28 28

4 1 35

1985. 1985. 1985.

1

1985.

1

5 1 7 7

Az iskola a fenti eszközállományt tekintve jól felszereltnek tekinthető, az adatokból kitűnik, hogy az eszközöket minden gyerek számára hozzáférhetővé teszik.

Személyi feltételek A nevelőtestület létszáma jelenleg 45 fő. A pedagógusok közül egy fő nem rendelkezik a szükséges képesítésekkel, a képesítés megszerzése azonban folyamatban van (angol nyelv). Az intézményben 1 fő gyermekvédelmi felelős dolgozik, fél állásban heti 11 órában látja el ezt a feladatát, e mellett tanítói munkakört tölt be. Az intézményben 2 fő gyógypedagógus végzettségű kolléga dolgozik fejlesztő pedagógus ill. pedagógiai asszisztens munkakörben. A munkát egy gyermekvédelmi felelős segíti.

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége A pedagógusok közül számos kolléga vett részt a kompetencia-alapú oktatási programcsomagokhoz kapcsolódó módszertani képzéseken, a pedagógusok módszertani kultúrája ennek alapján kiemelkedőnek mondható. Kooperatív tanulás képzésen 8 fő, a programok alapját képező differenciált tanulásszervezés képzésen 13 fő, drámapedagógiai képzésen 3 fő, az sni-integrációt megalapozó együttnevelés elmélete és gyakorlata képzésen 2 fő, a tanulás tanítása képzésen 3 fő, az alternatív módszerek hasznosítása képzésen 2 fő, míg az alternatív módszertanokat bemutató képzésen egy pedagógus vett részt.

40

Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése Az intézmény a HEFOP 3.1.3. pályázatára nyújtott be Kompetencia alapú oktatás bevezetése a dorogi Eötvös József Általános Iskolában címmel sikeres pályázatot. A fejlesztés eredményeképp az iskola ma már sikerrel alkalmazza a kompetencia-alapú oktatás elemeit, illetve felkérést kapott a TÁMOP 3.2.2-es pályázata referencia-intézményi státuszára.

Az intézmény programkínálatának bemutatása Az iskola megnyitásától fogva fontosnak tartotta a diákok testi nevelését. Ahogy azt a későbbi tapasztalatok bizonyították, igény volt olyan speciális képzés bevezetésére, mely magasabb igénybevételt jelentett a gyerekek számára. Az úgynevezett tagozatos osztályokba nemcsak a város területéről, hanem a környező településekről is szép számmal iskolázták be tanulókat. Céljuk, hogy színvonalas szakmai képzés segítségével az óvodából kikerülő - tesztek és egészségügyi alkalmasság alapján kiválogatott - nagy mozgásigénnyel, jó fizikai adottságokkal rendelkező gyerekekkel megszerettessék a testnevelést és elérjük, hogy mindennapos igényűkké váljon a rendszeres testmozgás. Ezen túlmenően fontosnak tartják, hogy tanulóink folyamatosan fejlődjenek, aktívan és eredményesen vegyenek részt a különböző szintű versenyeken, bajnokságokon. Az iskola hírnevének öregbítésén túl, természetesen ,alapvető célunk a városi sportegyesület utánpótlás nevelésében való hatékony részvétel, ezzel is hozzájárulva a városi sportélet sikereihez. A település sportkoncepciójának megfelelően utánpótlás nevelésük középpontjában a labdarúgás, a kézilabda és a birkózás áll. Feladatunk a szakosztályi, egyesületi háttérhez igazítani az iskolai képzést, a testnevelési órák meghatározott részének sportági képzésre történő fordítása. Az évfolyamonként egy osztályban történő képzésnél a mindennapos testnevelési órákon és úszásoktatáson túl, kötelező a szakosztályi vagy iskolai sportköri foglalkozások látogatása is. Elsősorban az alapkészségek minél magasabb szintre történő fejlesztése a céljuk, melyet fokozatosan követ a sportági specializáció. A város sportmúltjából eredően a labdajátékok elsőbbséget élveznek, de természetesen nyitottak vagyunk más sportágak iránt is. Kiemelt súlyt helyezünk a versenyzés és sportolás emberformáló, pozitív hatásainak - pl. kitartás, akaraterő, becsületesség, egymás iránti tisztelet - kialakítására. Sportiskolai képzés A 2009/10-es tanévtől az 1. és 5. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv bevezetésével fokozatosan alakul át az emelt szintű testnevelési képzés. Évfolyamonként egy tanulócsoport számára biztosítják ezt az oktatást. A kerettanterv adaptációja során beépítésre kerül a kézilabda és labdarúgás sportágak szakmai anyaga. Helyi tantervükben bizonyos közismereti tantárgyak esetében eltérnek a kerettantervtől. Emelt szintű német nyelvoktatás AZ iskolában a német nyelv oktatása már első osztályban megkezdődik, játékos formában. Első és második évfolyamon tanfolyam jelleggel, heti két órában folyik az oktatás, ez önköltséges. A nyelvtanulás kezdő szakaszában a nyelv megszerettetése és a szóbeli készségek fejlesztése a cél. Harmadik és negyedik évfolyamon órarend szerint folyik a német nyelv tanítása. A kiemelt német nyelvi csoport ötödik osztálytól nyolcadik osztályig csoportbontásban működik, a heti óraszám: 5 óra.

41

A német nyelv oktatásában fontosnak tartják, hogy Dorog város német nyelvű múltra tekint vissza, német hagyományokkal is rendelkezik. Ezért szerepel tananyagukban német tánc, a német hagyományok és szokások ismerete, dalok és mondókák. Az idegen nyelvoktatás célja: a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, az idegen nyelven való szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése. A nyelvtanítás módszerének igazodnia kell a tanuló életkorához, nyelvtanulási tapasztalataihoz és a nyelvi környezet sajátosságaihoz. Az idegen nyelv tanításának minden életkorban a magasabb óraszám kedvez. A nyelvtanulás szükségszerű és fontos a mai világban, akár a továbbtanulás, akár munkahelyszerzés szempontjából. Kompetencia–alapú oktatás Az iskolában a 2006/07-es tanévtől európai uniós pályázat segítségével bevezetésre került a kompetenciaalapú oktatás. Első lépésként három alsós és három felsős osztályban szövegértés, matematika és informatikai kompetenciák fejlesztése valósult meg. A programot a suliNova által kiadott tematikák, módszertani eszközök segítségével végezzük. A pályázatban vállaltaknak megfelelően, illetve a későbbi tárgyi feltételek függvényében biztosítják a program fenntarthatóságát. Fontosnak gondolják a kooperatív tanítási módszer kiterjesztését és a képességek fejlesztését erőteljesen meghatározó feladattípusok használatát. A pedagógiai programban megfogalmazott célok - kiegészülve a NAT-ban rögzített elvárásokkal - teljes mértékben egybeesnek a kompetencia alapú képzés célkitűzéseivel. A pályázati vállaláson túl, a követő évfolyamok esetében is élni kívánnak a módszer adta lehetőségek kihasználásával. Egyértelmű, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek hangsúlyos és folyamatos fejlesztése a legfontosabb feladat, melynek eredményeképpen beszélhetünk csak az egyre szilárduló tantárgyi ismeretanyagról. Nem csak az érintett tanulói kört, hanem a területek számát is bővíteni kívánják. Az idegen nyelv tanításában hangsúlyosan kezelik a kommunikációs képességek fejlesztését, hiszen a tantárgy tanításának elsődleges célja a más nyelven való megszólalás, társalgás, információk cseréje. A gyakorlatias feladatok, a beszéltetés, a kommunikálás kerül a nyelvi oktatás középpontjába. Kompetencia alapú képzésükhöz szorosan kapcsolódik a motoros, kondícionális képességek fejlesztése. Az emelt szintű képzésben részesülőknél ez abszolút hangsúlyos, de fontosnak gondolják az iskola minden tanulója esetében. A modern iskolai oktatás elképzelhetetlen az egészséges terhelés, a mozgásos fejlesztés nélkül, melynek köszönhetően a tanulók általános teljesítőképessége javul. Fontos tehát az iskolai élet minden területén ennek a célnak a hangsúlyozása. Már most is megvannak azok a sportági területek, melyeken keresztül jól fejleszthetőek az adott képességek. Ezeket kell még jobban beépíteni a helyi tantervbe, illetve kiegészíteni olyan ma már egyre kedveltebb és a városunkban is űzhető sportágakkal, melyek teljesebbé teszik tanulóink fizikai, szellemi, mentális nevelését. A dőlt írás használata Az intézményben már 10 éve tanítják a dőlt írást. Rész vettek az írástanítás kísérleti szakaszában is. Jelenleg szabad nevelői választás alapján használják. A módszer lényege, hogy késleltetett írástanítás során, kezdetben csak íráselemeket tanítanak, ebből alakul ki később az írott betű. Így több ideje van a gyereknek a helyes ceruzatartás elsajátítására, a vonalközök megismerésére. Betűket csak a betűk olvasása után írunk. Napközi otthon Az iskolában jelenleg tizenegy napközis csoport működik. Kilenc alsó tagozatos és kettő felsős csoport. Ha a szülői igények úgy kívánják, szükséges a csoportok számának emelése. Napközi otthonos foglalkozásaiknál elsődleges cél a minél alaposabb tanulás. Emellett megfelelő idő áll rendelkezésre a

42

különböző foglalkozások, játékok megszervezésére is. Szükséges a korrepetálási lehetőségek bevonása is a mindennapos felkészítésbe. Törekszenek az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, különböző tanulási technikák elsajátíttatására, a tanulási kedv megőrzésére és kibontakoztatására. Fel kívánják készíteni tanulóikat az egész életen át tartó tanulásra, művelődésre. A szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni a helyes viselkedési formák, szokások /előzékenység, a másik ember tisztelete, tolerancia, megbízhatóság, alkalmazkodó képesség. Nagy gondot fordítanak az egészséges életmódra nevelésre. Segítik a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, a testápolási szokások kialakulását.

Az IKT eszközök alkalmazása és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészülésére vonatkozó elemzés Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az infrastrukturális feltételek jók. Az iskola összesen 36 db asztali számítógéppel rendelkezik, amelyek 90%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Van belső hálózat is, amelyhez a számítógépek 80%-a kapcsolódni tud. Fájl szerver van, mail és web szerver nincs. Digitális zsúrkocsi nincs, valamint 8 db laptop (ebből hét korszerűtlen) és 9 projektor áll a rendelkezésre ahhoz, hogy a tanárok IKT-val támogatott tanórákat tarthassanak a 15 munkaállomással működő számítástechnika termeken kívül is. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége Az iskola 1 felsőfokú végzettségű szaktanárral rendelkezik. További 6 fő OKJ-s számítógép-kezelői végzettséggel rendelkezik. A pedagógusok közül még 33 fő valamilyen 30-60-120 órás IKT továbbképzésen vett részt. Voltak, akik autodidaktaként ismerkedtek meg a számítógépek használatával. Így valamilyen szintű informatikai ismerettel csak néhányan (7 fő) nem rendelkeznek. Az iskolai rendszergazda mellékállásban dolgozik az intézményben. Az informatika alkalmazása a tanítási órákon A számítógépteremben nemcsak az informatika órák megtartására van mód. Használják más tantárgyak óráihoz is, jellemzően matematika, magyar, történelem. A tanárok 16%-a használja az informatikai eszközöket a tanítási órákon is. Az informatika alkalmazása egyéb területeken A tanári szobában található gépet a tanároknak döntő része használja rendszeresen. Gyakran használják tanórai felkészüléshez, levelezéshez, böngészéshez, inkább az adminisztrációs feladataikhoz és a hivatalos ügyek intézéséhez veszik őket igénybe. A diákoknak van módjuk a tanórákon kívül is számítógépet használni a könyvtárban. Az iskolának van honlapja.

Az intézményi szolgáltatások eredményessége Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében (olvasás-szövegértés, matematika, pedagógiai hozzáadott érték, hozott érték index)

Kompetenciamérések eredményei 2003

2004

2006

2007

43

Országos kompetenciamérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam

Iskola átlaga

Országos átlag

497 –

500 –

501 –

Iskola átlaga

500 –

Országos átlag

503

509

482

500

479

505

485

500

Iskola átlaga

484

473

HH / Országos Iskola HHH átlag átlaga tanulók átlaga

512

503

497

468

493

487

494

448

HH / HHH tanulók átlaga

A kompetencia mérések adatainak elemzése során kiderül, hogy az intézmény az országos átlag közelében teljesített. Szövegértés területen az országos átlag alatti eredményt ért el. Matematikai eredményeit illetően 2003-ban matematikából az országos átlag feletti, később alatti eredményeket ért el. Megjegyezzük, hogy a jelen koncepcióhoz mellékeltük a 2008. évi kompetenciamérés részletes elemzését, amelyből adódóan az intézmények és a fenntartó árnyalt képet kaphat az intézmény (és a többi intézmény) eredményességéről is.

Petőfi Sándor Általános Iskola Működés kezdete: 1916 Működési terület: A beiskolázás az iskola mellett található három lakótelep területéről történik Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodási jogkör: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Tagozat: nappali tagozat Évfolyamok száma: 8 Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám 1-4. évfolyamon és 5-8. évfolyamon: 175+35 – 175+35 fő Alsó tagozaton jelenleg 151 fő tanul. Felső tagozaton jelenleg 196 fő tanul. A napközi otthoni ellátást 100 fő veszi igénybe. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása jelenleg nem valósul meg az intézményben. Az intézményben a gyereklétszám változása következően alakul (2005 – 2009. között) Alsó tagozaton nincs jelentős változás, a tanulók létszáma 151 és 164 fő között mozog, a 2008/2009-es tanévben a legalacsonyabb, 151 fő. Ennek oka a lakótelepen élő gyermekek számának csökkenése lehet. A felső tagozaton a tanulók létszáma nagy ingadozást mutat, 175 és 199 fő között mozog. Érdekes módon a 2008/2009. tanévben jelentősen nőtt (175-ről 196-ra) a felső tagozaton tanulók száma. Ez a növekedés ellentétes az országos tendenciával, ahol a felső tagozaton tanulók aránya csökkeni szokott a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok elszívó hatása miatt. Az intézmény vezetőjének elmondása szerint a

44

növekedés egyik oka, hogy az elmúlt tanévben magas volt az évismétlő tanulók száma, és több beköltözés történt a lakótelepre. A napközis ellátást igénybevevők száma egyenletesen alakul, enyhén emelkedik. Integráltan nevelt, sajátos nevelési igényű tanuló nem tanul az intézményben.

A tanulói összetétel változása hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányai szerint: Tanév

Összlétszám

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Hátrányos helyzetű

363 337 335 347

Halmozottan hátrányos helyzetű

63 75 78 105

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 6 4 4 2

12 14 19 32

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) 2005/2006. A tanulói összlétszám 17,35% hátrányos helyzetű, 3,30% halmozottan hátrányos helyzetű. 2006/2007. A tanulói összlétszám 22,25 % hátrányos helyzetű, 4,15% halmozottan hátrányos helyzetű. 2007/2008. A tanulói összlétszám 23,28% hátrányos helyzetű, 5,67% halmozottan hátrányos helyzetű. 2008/2009. A tanulói összlétszám 30,25% hátrányos helyzetű, 9,22% halmozottan hátrányos helyzetű. Ebben a tanévben mind a HH, mind a HHH tanulók aránya jelentősen emelkedett. Az adatok jelzik, hogy az intézményben magas és növekvő tendenciát mutat a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, 17,35% – 30,25%, illetve 3,30% - 9,22% között mozog. Magas az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett tanulók száma is. A 2008/2009. tanév HH és HHH tanulói arány adatait vizsgálva látszik, hogy az intézményben tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya magas (39,48%), erősen közelít a 40%-hoz. Mivel Dorog szerepel a HH/HHH tanulók 40% feletti iskolák listáján, és az intézményben magas a HH/HHH tanulók aránya, szükséges tervezni az esélyegyenlőséget növelő tevékenységeket. A település teljes viszonylatában az összes tanuló 23,43% hátrányos helyzetű (a szegregáltan oktatott tanulók nélkül). Az intézmény adatai ennél lényegesen magasabb százalékot mutatnak.

Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Évfolyam és/vagy Gyermek és/vagy óvodai tanulólétszám az Általános tanterv csoport évfolyamon foka Összesen 1 2 3 4 5 6

37 33 43 38 49 47

37 33 43 38 49 47

Emelt szintű oktatás* és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás HH / SNI HHH 10 0 3 13 12 1 2 3 9 6 9 3

Összesen

HH HHH

/

SNI

Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen

HH HHH

45

/

7 8

48 52

48 52

12 16

4 2

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) Évfolyamonkénti bontásban vizsgálva, kiugróan magas a második évfolyamon tanuló halmozottan hátrányos tanulók aránya (39,39%), magas a harmadik, az ötödik és a nyolcadik évfolyamon a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya (27, 9%; 30,61%; 34,61%) Alacsonyabb a negyedik évfolyamon tanulók aránya (5,26%; 7,89%). A többi évfolyamon 9,09 – 25% között mozog a hátrányos, és 2,32-12,24% között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy magas, néhány évfolyamon kiugróan magas a HH és a HHH tanulók száma.

Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, humán erőforrás Tárgyi feltételek Az iskola 1916-ban kezdte meg működését. A tanteremhiány enyhítése érdekében az iskolával szemben lévő épületet 1991-ben az iskolához csatolták. Itt két osztályterem, egy ebédlő és melegítő illetve tálaló konyha kialakítására került sor. A főépületben jelenleg 14 osztályterem, tanári, igazgatói szoba, gazdaságvezetői iroda, fizika-kémia szertár, nyelvi labor, könyvtárszoba, valamint a vizesblokk található. Az iskola udvarán 1997-ben és 2000-ben felépült számítástechnika terem és könyvtár jól felszerelt. A gépteremben 23 gép - valamennyi internet hozzáféréssel - áll a tanulók rendelkezésére. Az intézményben nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. Az iskola nem rendelkezik önálló tornateremmel. A testnevelés órákat a közeli Városi Sportcsarnokban tartják. A terem hiánya nem teszi lehetővé, hogy nagyobb közösségi rendezvények, délutáni sport foglakozások az iskolában megvalósuljanak. Az udvaron egy sportcélokat szolgáló, bekerített, világítással és tribünnel ellátott aszfaltpálya, körülötte salakos futópálya található. Itt zajlanak jó időben a testnevelés órák, valamint a tömegsport-versenyek. Télen - időjárástól függően - természetes jégpályát alakítanak ki. Ezen időszakban lehetőség nyílik korcsolyakölcsönzésre is, melyet nem csak az iskola tanulói, hanem a város minden érdeklődője igénybe vehet. Az iskola udvarához csatolt területen játszó- és pihenőpark található. Itt parkosított környezetben játszóvár, mászó torony, pingpongasztalok, mászókák, csúszda, lengőteke, óriássakk, mini-színpad áll elsősorban a napközis, valamint a szervezett szabadidős tevékenységeket igénybe vevő tanulók rendelkezésére. 2000-ben került átadásra az országosan is egyedülálló műanyag borítású sípálya. A főépület állaga a közepes és a rossz közé sorolható. Nyílászárói, energetikai rendszere elavult, korszerűsítésre vár. Folyamatos fejlesztésre és felújításra szorulnak a tantermek, bár a tantermek a padlózat oly mértékben elkopott, hogy már nem felújítható. Az iskola bútorzata is felújításra, modernizálásra szorul. Az elavult bútorok cseréje –anyagi erőforrás hiányában – lassan halad. Kevés a modern, könnyen mobilizálható bútor az intézményben. Az intézmény eszközökkel való felszerelése folyamatosan történik. Az általános iskolai oktatás alapkészletével rendelkeznek, de ezek használtsági foka magas. Az intézmény nem vett részt vett a ROP infrastrukturális beruházás és a TIOP I. I. I. pályázatában.

Személyi feltételek A nevelőtestület létszáma jelenleg 32 fő, közülük 25 nő és 7 férfi. A pedagógusok a szükséges képesítésekkel rendelkeznek (17 fő tanító, 7 fő tanár, 8 fő tanítói és tanári végzettségű). Minden évfolyamon, minden tantárgy megfelelő képesítéssel oktatott.

46

Az intézményben 1 fő gyermekvédelmi felelős dolgozik, fél állásban heti 11 órában látja el ezt a feladatát, e mellett tanítói munkakört tölt be. Gyógypedagógus, logopédus nincs az intézményben, a tanulók logopédiai ellátása az iskolában nem biztosított. Logopédus a Pedagógiai Szakszolgálatnál elérhető, ő végzi a tanulók felmérését, szükség esetén fejlesztését. A pedagógiai munkát egy könyvtáros és egy szabadidő szervező segíti. A technikai dolgozók száma 8 fő (1 iskolatitkár, 1 gondnok, 3 takarító, 1 portás, 2 konyhalány). A technikai dolgozók (az iskolatitkár kivételével) a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Kft., illetve a konyhai dolgozók az Elamen Zrt. állományában vannak.

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége A vezetői beszámoló tükrözi, hogy az iskola pedagógusai szívesen vesznek részt különböző képzéseken. A tantestületben hat szakvizsgázott pedagógus van. Jelenleg is egyetemi képzésben vesz részt egy fő. Tizenketten vettek részt a Tanulás tanítása képzésen. Egy pedagógus végezte el a Tanulási nehézségek megelőzése, három pedig az Integrált egységes anyanyelvi nevelés című képzést. Egy fő vett részt a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő képzésen. A kompetencia alapú oktatást támogató módszertani képzéseken nem vettek részt a tantestület tagjai. Az intézmény vezetőjével és a pedagógusokkal végzett interjúból kiderült, hogy nehézséget okoz, hogy a tantestület átlagéletkora meghaladja a negyven évet, teljesen hiányzik a húszas korosztály. A pedagógusok elmondták, úgy érzik, módszertani kultúrájuk kissé megkopott, elsősorban a frontális tanítást alkalmazzák. Törekednek a csoportok homogenizálására, 5. és 6. osztályban a magyart és a matematikát csoportbontással tanítják, 7. és 8. évfolyamon nívócsoportos oktatás valósul meg. A tantestület tagjai érzik, hogy szükség van a megújulásra, szeretnének új tanulásszervezési eljárásokat megismerni, alkalmazni, ebben várnak segítséget.

Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése Az elmúlt három évben több pályázatot nyújtott be, alapítványokhoz, (Komárom-Esztergom Megyei Közoktatásért Alapítvány, Dorogi Szénmedence Kulturális Alapítvány, Dorogi Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány stb.) A pályázati összegeket (30-170 e Ft közötti összegek pályázatonként) többek között táborok szervezésére, sportversenyeken való részvételre és eszközfejlesztésre használták föl.

Az intézmény programkínálatának bemutatása A Petőfi Sándor Általános Iskola programkínálatának elemzése az intézmény pedagógiai programja, a vizsgálati adatlap adatai és a vezetőkkel, illetve a pedagógusokkal készített interjúk anyagai alapján készült. Az intézmény - 2008-ban módosított – pedagógiai programjából kitűnik, hogy az iskola nagy súlyt kíván fektetni az egyéni bánásmód megvalósítására, a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatására, a tehetséggondozásra. A tantestület alapvető feladatának tekinti, hogy az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt fektessen a kisiskolás korban a képességek, készségek kialakítására, fejlesztésére. Megjelennek a kulcskompetenciák, azok kialakításának fontosságát elemezve. Részlet a pedagógiai programból: „Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához”. „… arra kell elsősorban képessé tennünk tanulóinkat, hogy ha kell, egész életük során gyorsan, könnyen el tudják sajátítani a munkájukhoz szükséges tudást, képesek legyenek az információáradatból a számukra

47

szükségeseket kiválasztani, s a magas szintre fejlesztett intellektuális készségeik birtokában azokat kreatívan alkalmazni.” A kulcskompetenciák fejlesztésének érdekében végzett pedagógiai eljárások kifejtését csak érinti a program. A pedagógiai programban kifejtésre kerül a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának, a tehetséggondozásnak a fontossága, módja, lehetőségei. A programból kitűnik, hogy a felzárkóztatás, a tehetséggondozás meghatározó színtereinek a felzárkóztató foglakozásokat, a csoportbontásokat, a nívócsoportos oktatást, illetve a szakköröket tartják. Megjelenik a tanórai differenciálás szükségessége is, de ennek megvalósítási lehetőségeire, a differenciáló tanulásszervezés, az egyéni készség és képességfejlesztés megvalósításának módjaira csupán általánosságokban tér ki a program. A pedagógiai programban nem szerepelnek a tanulók együttműködésére építő, a differenciált tanulás lehetőségét biztosító módszerek. Az intézményvezetővel készített interjúból kiderült, hogy a tanulók egyéni lehetőségeihez igazított, differenciált tanítási gyakorlat napi szintű megvalósítása nem jellemző. Hiányzik a műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatása, a tantárgytömbösített oktatás, a projekt. Az intézményben innovatív elem az alsó-felső átmenetnél megvalósuló tanulás módszertani megsegítés, az 5-6. évfolyam tananyagának könnyebb elsajátítása érdekében. A tantárgyakban megvalósuló eredményes tanulás-módszertani oktatás során a tanulók megismerik saját pszichikai feltételeiket, különböző képességek fejlesztésével megtanulják a hatékony és eredményes tanulási stratégiákat, módokat, amelyek segítenek a tanulási nehézségek leküzdésében. Egyedinek számít a testnevelés tanítása során a választható labdajáték orientált órák rendszere. Az 1-8 évfolyamon a tanulók választása alapján futball vagy kézilabda foglalkozáson vesznek részt. Két egymást követő évfolyam tanulói alkotják az egy-egy, tanítási időben összevont tanulócsoportot. Az iskola tanórán kívüli tevékenységeinek rendszere jól kidolgozott, rengeteg, zömmel szakköri lehetőséget kínál a diákok számára. A pedagógiai programban részletesen kidolgozott a környezeti neveléssel foglakozó rész, sok gyakorlati ötletet tartalmaz, e terület közkinccsé tétele sokat segítene az érdeklődő iskoláknak. A környezeti neveléshez illeszkedő szakkörök, tevékenységek listája igen széleskörű: túraszakkör, környezetvédelmi szakkör, „Zöld délután" "Madárbarát kert" program. Kiemelt figyelmet fordítanak a pedagógusok az egészséges környezet kialakítására, a környezeti technológiák megismerésére, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Zöld könyvtár, zöld videofilm és CD-tár létesítésével segítik a tanulókat a tudatos környezetbarát magatartás elsajátításában. Értékesek az iskola helyi szervezetekkel kiépült kapcsolatai (Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, Öko Kultúra Egyesület) Jól kidolgozott az iskola szabadidős rendszere, sok hagyományos programot biztosít az intézmény a diákok, a szülők és a pedagógusok számára (Katalin napi és farsangi bál, karácsonykor nyugdíjas pedagógusok megajándékozása, gyermeknap, Petőfi nap, amelyen a város összes iskolájának tanulói versenyeznek egymással, és különböző – szülőket, diákokat megmozgató – sportversenyek). Az intézményi adatlapot elemezve látszik, hogy az iskolában a differenciált oktatást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása nem rendszeres, százalékokban nem fejezhető ki. Elmondható, hogy intézményi szinten nem alakult ki a differenciált tanulásszervezés gyakorlata. A kulcskompetenciák fejlesztését támogató oktatási programokat egyik évfolyamon, tantárgyi területen sem használnak, a pályázat során kívánják ezeket bevezetni. Újszerű tanulásszervezési eljárásokat nem alkalmaznak, a projekt, a modulárisan szervezett tanítás, a témanap, a témahét nem jellemzik az intézmény tanulásszervezési gyakorlatát. Ezek kidolgozására, gyakorlati bevezetésére jó lehetőséget kínál a TÁMOP 3.1.4. pályázat.

Az IKT eszközök alkalmazása és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészülésére vonatkozó elemzés Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az infrastrukturális feltételek jók. Az iskola összesen 55db asztali számítógéppel rendelkezik, amelyek 90%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Van belső hálózat is, amelyhez a számítógépek 90%-a kapcsolódni tud. Fájl szerver van, mail és web szerver nincs.

48

Egy digitális zsúrkocsi, valamint 1 db laptop és 1 projektor áll a rendelkezésre ahhoz, hogy a tanárok IKTval támogatott tanórákat tarthassanak a 20-20 munkaállomással működő számítástechnika termeken kívül is. A rendszergazda és oktatástechnikus nincs. A technika karbantartását az informatika tanár látja el. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége Az iskola 3 felsőfokú végzettségű szaktanárral rendelkezik. További 18 fő OKJ-s számítógép-kezelői végzettséggel rendelkezik. A pedagógusok közül még 18 fő valamilyen 30-60-120 órás IKT továbbképzésen vett részt. Voltak, akik autodidaktaként ismerkedtek meg a számítógépek használatával. Így valamilyen szintű informatikai ismerettel mindenki rendelkezik már. Az informatika alkalmazása a tanítási órákon A számítógépteremben nemcsak az informatika órák megtartására van mód. Használhatják más tantárgyak óráihoz is. Ezt leginkább a mozgókép és médiaismeret tanára használja ki. A tanárok közül 10 fő használja az informatikai eszközöket a tanítási órákon is. Az informatika alkalmazása egyéb területeken A tanári szobában található 2 gépet a tanároknak csak egy kis része használja rendszeresen. Ritkán használják tanórai felkészüléshez, levelezéshez, böngészéshez, inkább az adminisztrációs feladataikhoz és a hivatalos ügyek intézéséhez veszik őket igénybe. A diákoknak van módjuk a tanórákon kívül is számítógépet használni. A könyvtárban 10 db gép áll ehhez a rendelkezésükre. A számítástechnika teremben szakkörök és internetklub keretében van módjuk bemenni. Az iskolának van honlapja.

Az intézményi szolgáltatások eredményessége Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében (olvasás-szövegértés, matematika, pedagógiai hozzáadott érték, hozott érték index)

Kompetencia mérések eredményei 2003 Országos Iskola kompetencia átlaga -mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam

2004 Országos Iskola átlag átlaga

2006 Országos Iskola átlag átlaga

463

500

520

509

–

–

426

500

10. évfolyam Matematika 6. évfolyam

2007 HH / Országos Iskola HHH átlag átlaga tanulók átlaga

HH / HHH tanulók átlaga

512 473

497

447

500

496

500

521

499

501

505

493

49

8. évfolyam

–

–

10. évfolyam

462

500

500

475

494

497

447

499

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) A kompetencia mérések adatainak elemzése során kiderül, hogy az intézmény az országos átlag közelében teljesített. Szövegértés területen 2003-ban és 2006-ban az országos átlag alatti 2004-ben 6. évfolyamon viszont az országos átlag feletti eredményt ért el. Ugyanez jellemző a matematika eredményekre is, a 2004. év 6. évfolyamon az eredmény magasabb, a többi elemzett tanévben és évfolyamon az országos átlagnál alacsonyabb eredményt ért el. Hozzáadott érték elemzést nem készítettünk, de biztosak vagyunk abban, hogy az alacsonyabb mutatók a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat igen magas arányban nevelő iskola ebbéli adottságaiból fakadnak, így a teljesítményeket ennek megfelelően kell értékelni. Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében

Továbbtanulási mutatók Gimnázium (%) Tané v

összléts HH zámon / belül HH Htanu lók kör ébe n 16,3 1,5 31,6 2 20,3 1,7 22,2 1,2

2003/ 2004 2004/ 2005 2005/ 2006 2006/ 2007 2007/ 2008 20,0 2008/ 2009

orszá gos átlag 36,6% 2005/ 2006

0,5

Szakközépiskola Szakiskolai (érettségit adó képzés (%) képzés) (%)

SNI összléts HH tanu zámon / lók belül HH kör Hébe tanu n lók kör ébe n

SNI összléts HH tanu zámon / lók belül HH kör Hébe tanu n lók kör ébe n

Speciális szakiskola (%) SNI összléts HH tanu zámon / lók belül HH kör Hébe tanu n lók kör ébe n

Nem tovább (%)

SNI összléts HH tanu zámon / lók belül HH kör Hébe tanu n lók kör ébe n

76,4

12

5,5

4

0

47,4

6,5

8,8

4,8

12,3

25

0

57,6

7,5

15,3

9,2

6,8

17

0

55,6

8

22,2

10,5

0

0

42,9

6,5

31,4

12,5

0

5,7

43,1%

19,0%

tanult

1,8

SNI tanu lók kör ébe n

5

12

1,3%

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap)

50

A továbbtanulási mutatókat elemezve, látszik, hogy a gimnáziumba történő jelentkezés jóval az országos átlag (36,6) alatt van és tanévenként nagy szórást mutat (16,3%-31,6%). A HH/HHH tanulók arányait vizsgálva ez még erőteljesebben látszik, nagyon alacsony és csökkenő tendenciát mutat a hátrányos helyzetű tanulók gimnáziumban továbbtanulók aránya. Lényegesen magasabb, jóval az országos átlag feletti (43,1%) arányokat mutat az érettségit adó szakközépiskolákba történő jelentkezések száma (42,9 – 76,4%). Azonban a HH/HHH tanulók továbbtanulási aránya e területen is mélyen az országos átlag alatt van, ennek okait vizsgálni szükséges. A szakiskolai képzésben továbbtanulók aránya nagy kilengéseket mutat, egyes években az országos átlagnál (19%) lényegesen magasabb (31,4%) más években lényegesen alacsonyobb (5,5%) arányokat találunk. A HH/HHH tanulók arányai itt a legmagasabbak, de a szakiskolai képzésben továbbtanulók aránya is jóval az országos átlag alatt van. Speciális szakiskolában a 2004/2005. és a 2005/2006. tanévben tanultak tovább, 12,3% és 6,8% arányban, ezek az adatok jóval az országos átlag felett vannak. Kiugróan magas az országos átlaghoz viszonyítva a HH/HHH tanulók aránya (25%! , 17%) Két tanévben találunk adatokat a tovább nem tanuló diákokra, 2003/2004-ben 1,8%, (HH/HHH 5%) 2007/2008-ban 5,7% (HH/HHH 12%) a tovább nem tanulók aránya. Ennek okait vizsgálni feltétlenül szükséges. A továbbtanulási mutatók jelzik, hogy az intézmény tanulói nagy százalékban a szakközépiskolai képzést választják. E területeken továbbtanulási mutatóik jóval az országos átlag felett vannak. Alacsony a gimnáziumi képzést választók aránya. Ennek oka lehet a sokszor gyengébb tanulmányi átlag, a gyenge tanulási motiváció. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a továbbtanulási mutatókat szakszerűen elemezze az iskola. Különösen a HH/HHH tanulók továbbtanulási mutatóinak tükrében, hiszen ezek minden területen az országos átlag alatt vannak, és fontos adatokat nyújtanak az iskola esélyteremtő funkciójáról. Az iskolának a továbbtanulás területén van tennivalója, segítenie kell a hátrányos helyzetű tanulók

tovább tanulását. Lemorzsolódás kockázatát jelző mutatók alakulása az intézményben

Az előző tanévben Magántanulók aránya 250 óránál többet (%) hiányzó tanulók aránya (%) / SNI összléts HH / SNI összléts HH / SNI összlé HH gyere zámon HHH- gyer zámon HHH- gyer tszám HHHgyerek ekek on gyerek ekek belül gyereke kek belül ek ek belül k körébe körében n 3,8 1,7 2,4 1,1 5,6 2,3 2,3 1,1 0,28 0,28 1,4 1,1 6,6 2,8 Évfolyamismétlők aránya (%)

Tanév

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 országos 2005/2006

átlag

2,11%

0,61%

0,37%

Az évfolyamismétlők aránya minden évfolyamon az országos átlag felett van. Több évfolyamon kiugróan magas arányokat találunk. (A 2008/2009-re megadott adatok értelmezhetetlenek, erre rá kell kérdezni.) Az évfolyamismétlők magas arányának okát feltétlenül vizsgálni szükséges. Kérdés, mennyire valósul meg az egyéni megsegítés, az egyéni bánásmód a tanítási órákon, tudja-e az iskola speciális eljárásokkal, differenciált tanulásszervezési módokkal segíteni nehezebben haladó tanulóit.

51

A település életében játszott szerep (társadalmi szerepvállalás, kiemelten a HHH, illetve az SNI tanulók esélyegyenlőségének biztosítása szempontjából, amennyiben releváns) Az intézmény a településrész kulturális és sport életében is aktívan részt vesz. Az iskolai rendezvények, kulturális programok nyitottak az itt élő felnőtt lakosok előtt is. Kulturális tevékenységeik, nagyrendezvényeik helyszíne a József Attila Művelődési Központ. A különböző kulturális programokon (színházi előadás, hangversenyek stb.) nem csak az intézmény diákjai, pedagógusai és a szülők vesznek részt, hanem minden érdeklődő. A téli időszakban működtetett természetes jégpályát a városrész lakói használják. A korcsolyázás nem csak a testnevelés órák szerves részévé, hanem lassan városi, sőt regionális igénnyé nőtte ki magát. A zavartalan sportolás feltételeit segíti az iskola korcsolyakölcsönzéssel, büfével, melegedővel, esti kivilágítással Szintén a városrész sportolását segíti az iskola udvarán felépített mesterséges dombon kialakított műanyag borítású sí oktatópálya. A folyamatos igénynövekedés anyagi finanszírozási lehetőségének érdekében hozták létre a Téli Sport Alapítványt Az alapítvány a síelés megtanítását is célkitűzései közé sorolta, így 1992 óta hagyományosan szerveznek a sí táborokat, melyekben szakoktatást biztosítanak. A hátrányos helyzetű tanulók táboroztatását az alapítvány segíti. Az iskolához csatolt közel 3000 m-es területen gyermekek, szülők, pedagógusok bevonásával alakították ki a játszó- és pihenőparkot. Különböző pályázati és szponzori lehetőségeket kihasználva kerültek telepítésre a növények, játszótéri objektumok. A növények ültetését, gondozását hagyományosan pedagógus vezette diákcsapatok végzik, így a környezetformáló tevékenységük, felelősségük a természet iránt egyre jobban elmélyült. A park a városrész lakói számára kulturált pihenési lehetőséget nyújt. A füves pálya nem csak a testnevelés órákon bővíti a játéklehetőségeket, hanem a diáksport, valamint a városi tömegsporti versenyek helyszínévé is vált. Jó az iskola kapcsolata a település óvodáival. A leendő iskolások ellátogatnak az iskolába, a tanítók felveszi a kapcsolatot az óvodával, törekedve arra, hogy minél jobban megismerjék a leendő elsősöket, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre. Az iskola több alkalommal szervez az ovisoknak tornaórát, és évente megrendezik az óvodások sportvetélkedőjét. Az iskola pedagógusainak a szülőkkel fenntartott kapcsolata többnyire jónak mondható. A szülők és a pedagógusok rendszeres találkozásain kívül (szülői értekezletek, fogadóórák) nyílt tanítási órák, iskolai ünnepségek, hagyományos rendezvények, közös programok erősítik az együttműködést. Az iskola pedagógusai törekszenek a szülők bevonására az iskola hagyományőrző programjaiba (bál, vásár, sportélet, műsorok). A vezetői interjúból kiderül, hogy a 2007/2008. tanévben elvégzett szülői elégedettségi mérés jó eredményeket hozott, 4 egész feletti eredmény született, ami jelzi, hogy összességében pozitív a szülők viszonya az iskolához. Nehézséget jelent, hogy a nyílt órák, szülői értekezletek, fogadó órák látogatottsága alacsony, ez főleg a szülők elfoglaltságával, több műszakban való munkavégzésével, a távoli munkahelyekre való ingázással magyarázható. Az intézmény a település többi iskoláival is jó munkakapcsolatot tart fent. Hagyományőrző program a dorogi iskolák között megszervezett Jeges vetélkedő és a Petőfi nap, amelyen a város összes iskolájának tanulói versenyezhetnek egymással. Városi szintű sportesemény a „Suli sprint” elnevezésű utcai futóversenyt, melyet minden évben megrendez az iskola. A rendezvény a település összes tanulójának szól, átlagosan 1500 gyerek vesz részt az eseményen. A város nagyvállalataival jó kapcsolatot alakított ki az intézmény. A gyárlátogatások, a szakmákhoz kötött versenyek a helyi gazdasági viszonyok széleskörű megismerését teszik lehetővé. Értékesek az iskola környezetvédelmi munkáját segítendő, helyi szervezetekkel kiépült kapcsolatai (Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, Öko Kultúra Egyesület)

52

Problémák, szükségletek bemutatása Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése Az intézmény fejlesztése indokolt. Az iskola épülete felújításra, korszerűsítésre szorul. Az iskola tárgyi felszereltsége átlagos. A bútorok cseréje, az eszközök fejlesztése, bővítése, az audiovizuális eszközállomány korszerűsítése folyamatos feladat. IKT eszközök tekintetében szükségesnek látszik a korszerű számítástechnikai eszközök beszerzésére, ezek tanítási órákon történő rendszeres alkalmazásának fejlesztése. A kompetencia mérések eredményei azt mutatják, hogy az iskola tanulóinak teljesítménye több területen az országos átlag alatt található. Az oktató, nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a tanulók aktivitására építő, differenciáló tanulásszervezési módok biztonságos használatának elsajátítása, alkalmazása. A továbbtanulási mutatók alapján látszik, hogy a tanulók – főleg a HH/HHH tanulók - továbbtanulásának javítása terén az intézménynek komoly tennivalója van. A lemorzsolódási adatok, az évfolyamismétlők magas aránya jelzi, hogy szükséges fejleszteni az iskola tanulásszervezését, hátránykompenzáló tevékenységeit. Növelni lehet a tanulók motiváltságát változatos, a tanulók életkorához, aktuális szintjéhez igazított módszerekkel, tevékenykedtető tanulással, problémamegoldó szituációkkal. Az egyéni haladási tempó biztosítása érdekében – a csoportbontás, nívócsoportos oktatás helyett - a differenciált tanulási környezet kialakítása szükséges. Ehhez elengedhetetlen a pedagógusok felkészítése a hatékony együttnevelés megvalósítására. Az intézményben folyamatosan emelkedik a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Fontos a gyermekvédelmi tevékenység erősítése, a tanulók megismerésén alapuló egyéni bánásmód biztosítása, a személyes, elfogadó, támogató iskolai légkör megteremtése. Az intézmény alapító okiratában nem szerepel az SNI tanulók integrációja, a pedagógiai programban e terület említés szintjén jelenik meg. A város esélyegyenlőségi helyzetelemzéséből, a pedagógusok beszámolójából kiderül, hogy egyre több tanulási nehézséggel, részképesség zavarral küzdő gyermek tanul az iskolában, de integrációjuk nem „hivatalos”. Az SNI integráció megvalósításának kidolgozása, pedagógiai programban való rögzítése, a tanterv átdolgozása a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei szerint komoly szakmai előrelépést jelentene. A törvényes integrációhoz szükséges jogi és szakmai kereteket célszerű lenne megteremteni. A pályázat képzési kínálata, a belső innovációt, tantervfejlesztést támogató kerete segítséget jelenthet e munkához. Hangsúlyos fejlesztési terület kell legyen az újszerű oktatásszervezési módszerek megismerése, a tantárgytömbösített oktatás, a műveltségi területek egységben tanítása, a témanapok, témahetek, projektek szervezésének bevezetése. Az újszerű tanulásszervezési eljárások, a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatási gyakorlat elsajátítása érdekében szükségesek továbbképzések, más iskolák jó gyakorlatának megismerése. A pedagógiai program mérés-értékeléssel foglakozó részét célszerű lenne aktualizálni, differenciálttá tenni. Az intézmény fejlesztési kapacitása Az intézmény dokumentumai, a vezetőkkel, pedagógusokkal végzett interjúk tapasztalatai alapján látszik, hogy az iskola, a tantestület rendelkezik olyan erősséggel, amelyekre a fejlesztés során építeni lehet. Erőssége az iskolának a szakköri foglalkozások rendszere, az iskolaközi versenyek szervezése, a diáksport. Jól működik az óvodával való kapcsolattartás, biztonságosnak tűnik az óvoda – iskola átmenet. Az 5. 6. évfolyamon a tagozatváltást segítő tanulás módszertani tudások tantárgyakban való megjelenítése, a választás lehetőségét kínáló orientált testnevelés órák szervezése innovatív elemnek számít. Sajátosan kiemelkedő teljesítményeket tud felmutatni a természetvédelem, környezetvédelem területén. Erősség, hogy a pedagógusok és a diákok aktívan részt vesznek a település kulturális és sport életében.

53

Biztos alapot jelent a fejlesztéshez, hogy pedagógusok érzik, változtatniuk kell tanítási gyakorlatukon, érzik, hogy a hátrányos helyzetű tanulók, a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségi lehetőségeinek növelésében van teendőjük. A tantestület és az iskolavezetés erőssége, hogy látják azokat a területeket, ahol fejlődésre van szükségük. Tudják, hogy módszertani megújulásra szüksége van a tantestületnek. A vezetői és a tantestületi beszélgetésből kiderült, hogy a pedagógusok a frontális, ismeretátadásra építő tanítás gyakorlatát alkalmazzák. A tanulók különbözőségeinek kezelésére a csoportbontásokat, a nívócsoportos tanulásszervezést, az egyéni fejlesztő foglakozásokat tartják. Hiányként jelölik a differenciált tanulásszervezéshez szükséges tudásukat, az informatikai eszközök tanórai alkalmazásában rejlő lehetőségek kihasználását, a nem tanórai keretek között szervezet tanítás gyakorlatát. Nincs tapasztalatuk a témahetek, a modulárisan szervezett oktatás terén. Pontosan meg tudják fogalmazni, miben várnak segítséget a pályázat során.

Zrínyi Ilona Általános Iskola Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei Működés kezdete: 1727 Beiskolázási körzet: Az alternatív program alapján kínálat Dorog egész területén és a vonzáskörzetben. Működési terület: Dorog város „falunak” nevezett ősi településrésze a város vasúttól délre eső oldalán. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodási jogkör: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Tagozat: nappali tagozat Évfolyamok száma: 8 Specialitása: Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia szerint végzett oktatás. (Bevezetés éve: 1991.) Elnyert címe: Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutatóintézet ÉKP Központjának Kutatóiskolája (2002.) Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám 1-8. évfolyamon: 420 fő Alsó tagozaton jelenleg 185 fő tanul. Felső tagozaton jelenleg 173 fő tanul. Napközi otthonban a férőhelyek száma: 200 fő, jelenleg 191 napközis tanuló van. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása jelenleg nem valósul meg az intézményben. Az intézményben a gyereklétszám változása következően alakul (2005 – 2009. között) Alsó tagozaton nincs jelentős változás, a tanulók létszáma 178 és 185 fő között mozog, a 2008/2009-es tanévben a legmagasabb, 185 fő. A felső tagozaton enyhe tanuló létszám csökkenés figyelhető meg, 2005/2006-os tanévben 194 felső tagozaton, ez a szám a 2008/2009-es tanévben 173 főre csökkent. Az intézmény alapító okirat szerinti kapacitáskihasználtsága pillanatnyilag 85%-os. Ennek okaként az intézményvezető a közeli településeken működő 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok elszívó hatását említette. (Ez a jelenség országos szinten megfigyelhető.) A napközis ellátást igénybevevők száma viszont jelentősen emelkedik. 2005/2006. és a 2006/2007. tanévben iskolaotthonos ellátás is működött az intézményben, ebben a két tanévben a napközit és az iskolaotthoni ellátást összesen 153, illetve 164 gyermek vette igénybe. A 2007/2008-es tanévben már 184-en, 2008/2009-es tanévben 191-en igényelték a napközi otthonos ellátást. Integráltan nevelt, sajátos nevelési igényű tanuló nem tanul az intézményben.

54

A tanulói összetétel változása hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányai szerint: Tanév

Összlétszám

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Hátrányos helyzetű

374 357 356 358

Halmozottan hátrányos helyzetű

25 25 40 32

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 3 2 2 1

n.a. 18 27 18

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) 2005/2006. A tanulói összlétszám 6,68% hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról nincs adat. 2006/2007. A tanulói összlétszám 7 % hátrányos helyzetű, 5,04% halmozottan hátrányos helyzetű. 2007/2008. A tanulói összlétszám 11,2% hátrányos helyzetű, 7,58% halmozottan hátrányos helyzetű. Ebben a tanévben mind a HH, mind a HHH tanulók aránya jelentősen emelkedett. 2008/2009. A tanulói összlétszám 8,93% hátrányos helyzetű, 5,02% halmozottan hátrányos helyzetű. Az adatok jelzik, hogy az intézményben a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem túl magas, 7-11%, illetve 5-7% között mozog.

Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Évfolyam és/vagy Gyermek és/vagy óvodai tanulólétszám az Általános tanterv csoport évfolyamon foka

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

45 47 48 45 40 50 37 46

Emelt szintű oktatás* és/vagy két Gyógypedagógiai tanítási nyelvű iskolai oktatás csoport, tagozat

Összesen

HH HHH

45 47 48 45 40 50 37 46

6 3 4 2 6 5 4 2

/

SNI

Összesen

HH HHH

/

SNI

Összesen

HH HHH

0 3 2 1 4 3 3 2

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) Évfolyamonkénti bontásban magasabb a felső tagozaton (5. évfolyam:25%, hetedik évfolyam 18, 91%) a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók aránya. Az első három évfolyamon nincs kiugró adat, 12,5%-13,33% között mozog a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az intézmény hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak aránya a 20082009. tanévben 13,96%, tehát meg sem közelíti a 40%-ot. A település teljes viszonylatában az összes tanuló 23,43% hátrányos helyzetű. Az intézmény adatai ennél lényegesen alacsonyabb százalékot mutatnak.

55

/

A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy az intézményben nem tapasztalható a HH és HHH tanulók számának növekedése, sőt az alsó és a felső tagozat arányait összevetve, csökkenő tendencia figyelhető meg.

Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan, humán erőforrás Tárgyi feltételek Az iskola egy 3 szintes főépületből, egy szárnyrészből és egy melléképületből áll. A főépületben 15 szakés tanterem, 30 fős nevelőtestületi szoba, igazgatói iroda, 1 igazgatóhelyettesi iroda, 1 szertár, szintenként lány-fiúmosdó, tanári illemhely található. Az ún. „konyhai szárnyban” található 3 tanterem, és az ebédlő tálalókonyhával. Az iskolának egy, 1955-ben épült, közepes méretű tornaterme van, 4 öltözővel, mosdóval, zuhanyzóval felszerelve. A tornaterem mérete azonban nem teszi lehetővé a megfelelő számú tornatermi óra megtartását. A melléképületben található az 50 m2 iskolakönyvtár, 1 tanterem, 1 táncterem, kézműves terem, orvosi szoba előtérrel, szolgálati helyiség a takarítók számára és mosdók. 1991-ben számítástechnikai szakteremmel, 2007-ben egyéni fejlesztő szobával bővült az intézmény. A számítástechnikai szaktanteremben 18 számítógép található, mind a 18 gépen internet hozzáféréssel. A logopédiai foglalkoztatót, az egyéni fejlesztő szobát, 31 tanuló, köztük 17 HH/HHH tanuló használja rendszeresen. Az iskolához tartozik egy betonozott iskolaudvar, három aszfaltozott sportpálya, két játékudvar és egy előkert. Az épület külső és belső állaga, az iskolaudvar felújítást igényel, erre több mint harminc éve nem került sor. A tanítás az alsó tagozaton a tanulók saját osztálytermében, a felső tagozaton szaktantermi (kabinet) rendszerben folyik. Nehézséget jelent, hogy néhány terem mérete elmarad a kívánatostól. Az intézmény nem rendelkezik önálló napközis helyiséggel sem. Az önálló napközis csoport szaktanteremben tartózkodik délután. Át fogó fejlesztési koncepcióval szükséges lenne bővíteni az oktatásra használható helyiségek számát. Folyamatos fejlesztésre és felújításra szorulnak a tantermek és szaktermek. Ennek anyagi feltételeit a költségvetésen túl az egyéb lehetőségek kihasználásával (pályázatok, alapítványi és szponzori támogatások) próbálja az intézmény megteremteni. Az iskola bútorzata felújításra, modernizálásra szorul. Az elavult bútorok cseréje –anyagi erőforrás hiányában – lassan halad, inkább a régi bútorok felújítása valósul meg. Kevés a modern, könnyen mobilizálható bútor az intézményben. Az intézmény eszközökkel való felszerelése folyamatosan történik. Az általános iskolai oktatás alapkészletével rendelkeznek, de ezek használtsági foka magas. További fejlesztést igényel a szertárak felszereltsége, az informatikai szaktanterem, a könyvtári könyvállomány és a technika tantárgyhoz szükséges eszközök beszerzése. Az intézmény nem vett részt vett a ROP infrastrukturális beruházás és a TIOP I. I. I. pályázatában. Személyi feltételek A nevelőtestület létszáma jelenleg 27 fő, közülük 24 nő és 3 férfi. A pedagógusok zöme (21 fő helyben lakik, csupán hatan járnak a környező településekről. A pedagógusok a szükséges képesítésekkel rendelkeznek (13 fő tanító, 13 fő tanár, 1 fő iskolakönyvtáros-tanító), csupán az 5-7. évfolyamon a háztartástan (lány) tantárgy nem megfelelő képesítéssel oktatott. Az intézményben 1 fő gyermekvédelmi felelős és 1 fő fejlesztőpedagógus dolgozik. A gyermekvédelmi felelős fél állásban, a fejlesztőpedagógus heti 8 órában látja el ezt a feladatát, e mellett tanítói munkakört töltenek be.

56

Gyógypedagógus, logopédus nincs az intézményben, a tanulók logopédiai ellátása az iskolában nem biztosított. Logopédus a Pedagógiai Szakszolgálatnál elérhető, ő végzi a tanulók felmérését, szükség esetén fejlesztését. A pedagógiai munkát egy teljes állású pedagógiai asszisztens, egy szabadidő szervező segíti. A technikai dolgozók száma 7 fő (1 iskolatitkár, 1 karbantartó, 4 takarító, 1 portás, ) A technikai dolgozók (az iskolatitkár kivételével) a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Kft. állományában vannak.

Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége A vezetői beszámoló tükrözi, hogy az iskola pedagógusai szívesen vesznek részt különböző képzéseken. A tantestületben öt szakvizsgázott pedagógus van. Három fő végezte el a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő képzést. A tantestület 1990-től az értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint működik, a pedagógusok az ÉKP által szervezett továbbképzési napokon rendszeresen részt vesznek.

A pedagógusok módszertani képzettsége Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.)

Képzések ideje (év)

Pedagógus mesterség (nem szakrendsz.okt)

2007/08

önálló tanulás integrációs ism. az SNI együttneveléséhez Differenciált tanulásszervezés

gyerekek

Történelem tanítása 5-6.osztályban Történelem tanítására vonatkozó szabályok Gyengéknek jól matematikából Hajdú-féle taneszk.család módszert.felk. Módszertan 1-2.oszt.tanítóknak Helyesírás készség-fejlesztése Mérés metodika

2008. isk. 2007. 19952007 1998. 2000. 2000. 2001. 1999. 2000. 1998.

Résztve Résztvevő pedagógusok vő által tanított tantárgyak főállású pedagóg usok matematika, NYIK, kémia, fizika, 3 számítástech. 1 napk.nev. napk.nev. 2 ÉKP-s tantárgyak 18 pedagógusai 1 történelem 1 történelem 2 matematika 2 matematika 3 alsós tant. 2 NYIK 1

Résztvevő pedagógusok által tanított tanulócsoportok 8 6 6 16 4 8 8 4 6 2

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) Az intézmény pedagógusainak továbbképzése is tükrözi az intézmény ÉKP program szerinti működését. Szaktantárgyi (történelem, matematika, és ÉKP-s tantárgyakhoz köthető) képzéseket nagy számban végeztek a kollégák. Kritérium orientált, kiemelten a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani képzések közül megemlítjük a differenciált tanulásszervezéssel, az SNI gyerekek iskolai együttnevelésével foglakozó képzéseket. A differenciált tanulásszervezést 18, az integrációval foglakozó képzést 2 fő végezte el. Az intézményvezető beszámolójából kiderül, hogy a módszertani képzések szakmai hozadékai – valamilyen mértékben – minden tanulócsoportot érintenek.

57

Összességében elmondható, hogy az intézmény pedagógusai szakmailag jól képzettek, az ÉKP pedagógia, kiemelten a differenciált tanulásszervezés, a tevékenykedtető tanulás területén. A pedagógusok elmondásából kiderült, hogy ebben napi szintű gyakorlatuk van. Az ÉKP, a NYIK nagy hangsúlyt fektet a személyiség, az önálló tanulás, a kulcskompetenciák fejlesztésére, a sokoldalú nevelési hatások biztosítására. A vezetői, illetve a tantestületi interjúból kiderült, a pedagógusok sok hasonlóságot vélnek felfedezni a Zsolnay módszer és a kompetencia alapú oktatás gyakorlata között. A megpályázott TÁMOP 3.1.4. pályázata jó lehetőséget kínál a kompetencia alapú oktatás mélyítésére, az ÉKP program módszertani gyakorlatának felhasználásával, szükség esetén módosításával. A kompetencia alapú programok bevezetésének tervezése során végig kell gondolni, mely tanulócsoportokban, mely kompetencia területeken biztosítható leginkább a sikeres bevezetés.

Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése Az elmúlt három évben az intézmény több pályázatot nyújtott be a Komárom-Esztergom Megyei Közoktatásért Alapítványhoz (K-EMKA). 2006-ban két, 2007-ben három, 2008-ban szintén két alkalommal pályázott, és nyert. A pályázati összegeket (100-195 e Ft közötti összegek pályázatonként) táborok szervezésére, könyvtár- és eszközfejlesztésre használták föl.

Az intézmény programkínálatának bemutatása A Zrínyi Ilona Általános Iskola programkínálatának elemzése az intézmény pedagógiai programja, a vizsgálati adatlap adatai és a vezetőkkel, illetve a pedagógusokkal készített interjúk anyagai alapján készült. Az intézmény -2004-ben módosított – pedagógiai programja az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia program elveit és gyakorlatát tükrözi és fejti ki. A pedagógiai programból kitűnik, hogy fontos elv a demokratizmus, a gyermekközpontúság, a személyre szabott nevelés és a tanítási környezet komplexitásának biztosítása. Kiemelten foglakozik a pedagógiai program a művelődési, kulturális hátrányok kompenzálásának lehetőségeivel, a differenciált tanóraszervezésben rejlő esélyteremtő lehetőségekkel. Részlet az intézmény pedagógiai programjából: „Differenciált tanóraszervezés annak érdekében, hogy minden tanulónk a neki leginkább megfelelő fejlődési ütemben haladhasson az ismeretek megszerzésében. A tanulásszervezési metódus közben biztosítjuk az optimális előrehaladást, a csoportváltás lehetőségét.” A magatartási zavarral, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók helyzetének javítása kiemelt helyet foglal el az intézmény pedagógiai programjában. Kitér az óvodával való kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal való együttműködés fontosságára, az iskolai kompenzációs fejlesztő rendszerek kidolgozására. A pedagógusokkal készített interjú során kiderült, hogy a tanórai differenciálás zömmel a tanulók képességek szerinti csoportba sorolásával történik. A pedagógiai program sem tér ki az egyéb, tanulók együttműködésére építő differenciált tanulásszervezés lehetőségeire, módszereire. Az intézmény pedagógiai programjában megjelenik a hagyományos tanórai keretek mellett a nem hagyományos, komplex foglakozásokat felölelő nem tanórai keretek között végzett képességfejlesztés fogalma is, többnyire különböző szakkörök, szabadidős tevékenységek formájában. A projekt, a témahét, a modulárisan szervezett tanítás, a témanap, a témahét nem jellemzik az intézmény tanulásszervezési gyakorlatát. Ezek kidolgozására, gyakorlati bevezetésére jó lehetőséget kínál a TÁMOP 3.1.4. pályázat. A pedagógiai programban részletesen kidolgozott a környezeti neveléssel foglakozó rész, sok gyakorlati ötletet tartalmaz, e terület közkinccsé tétele sokat segítene az érdeklődő iskoláknak. A differenciált oktatást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása egyértelmű képet mutat. Az intézményvezetőtől származó adatok azt tükrözik, hogy a differenciálást minden évfolyamon, minden tanulócsoportban alkalmazzák. Értelemszerűen az adatok értelmezése során most is ÉKP programban alkalmazott differenciált tanulásirányítási gyakorlatot kell értenünk.

58

A kulcskompetenciák fejlesztését az intézményi adatlap szerint minden tanulócsoportban alkalmazott oktatási program, tevékenység támogatja. A kulcskompetenciák fejlesztésében szinte minden tantárgy érintett. A pályázat során bevezetendő programcsomagok remélhetőleg támogatni, erősíteni fogják a kulcskompetenciák eddigi fejlesztésének gyakorlatát. Újszerű tanulásszervezési eljárásokat, témaheteket, moduláris oktatást az intézmény pedagógusai nem alkalmaznak.

Az IKT eszközök alkalmazása és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészülésére vonatkozó elemzés Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az infrastrukturális feltételek átlagosak. Az iskola összesen 33db asztali számítógéppel rendelkezik, amelyek 95%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Van belső hálózat is, amelyhez a számítógépek 50%-a kapcsolódni tud. Fájl szerver, mail és web szerver nincs. 1 db laptop és 1 projektor áll a rendelkezésre ahhoz, hogy a tanárok IKT-val támogatott tanórákat tarthassanak a 18 munkaállomással működő számítástechnika termen kívül is. Rendszergazda és oktatástechnikus nincs. A technika karbantartását az informatika tanár látja el. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége Az iskola 1 felsőfokú végzettségű szaktanárral rendelkezik. További 2 fő OKJ-s számítógép-kezelő, 1 fő pedig szoftverüzemeltető végzettséggel rendelkezik. A pedagógusok közül még 12 fő valamilyen 30-60120 órás IKT továbbképzésen vett részt. Voltak, akik autodidaktaként ismerkedtek meg a számítógépek használatával. Így valamilyen szintű informatikai ismerettel mindenki rendelkezik már. Az informatika alkalmazása a tanítási órákon A számítógépteremben nemcsak az informatika órák megtartására van mód. Használhatják más tantárgyak óráihoz is. A laptop és a projektor segítségével alkalmanként más tantermekben is lehet multimédiás órát tartani. E lehetőségeket az alsós és felsős tanárok is kihasználják. Leginkább a NYIK, a természetismeret, a matematika, a történelem, a természettudományi és a könyvtárismeret órákon. A tanárok 20%-a használja az informatikai eszközöket a tanítási órákon is. Az informatika alkalmazása egyéb területeken A tanári szobában, a könyvtárban és az irodában található gépeket a tanároknak csak egy kis része használja rendszeresen. Leginkább tanórai felkészüléshez, levelezéshez, böngészéshez és a hivatalos ügyek intézéséhez veszik őket igénybe. A diákoknak van módjuk a tanórákon kívül is számítógépet használni. A könyvtárban 3 db gép áll ehhez a rendelkezésükre. A számítástechnika teremben szakkörök keretében van módjuk bemenni. Az iskolának van honlapja.

Az intézményi szolgáltatások eredményessége Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében (olvasás-szövegértés, matematika, pedagógiai hozzáadott érték, hozott érték index) A kompetencia mérések eredményei 2003 2004

2006

2007

59

Országos Iskola kompetencia átlaga -mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam

Országos Iskola átlag átlaga

Országos Iskola átlag átlaga

HH / Országos Iskola HHH átlag átlaga tanulók átlaga

516

500

501

509

500

n.a

512

–

–

482

500

482

n.a

497

502

500

509

505

501

n.a

493

–

–

500

500

514

n.a

494

HH / HHH tanulók átlaga

485

485

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) A kompetenciamérések adatainak elemzése során kiderül, hogy az intézmény az országos átlag közelében teljesített. Szövegértés területen kevéssel az országos átlag alatti eredményt ért el. Matematikából minden elemzett tanévben, évfolyamon az országos átlag feletti eredményt ért el. Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés adatait vizsgálva kiderült, hogy az intézményben nem magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya, a tanulók szociokulturális környezete nincs az országos szint alatt. Az intézmény kompetencia mérési eredményei jónak mondhatók. Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében Továbbtanulási mutatók

Gimnázium (%)

Szakközépiskol Szakiskolai a (érettségit képzés (%) adó képzés) (%)

Tanév

összlét HH / számo HHHn belül tanuló k körébe n

2003/2004

49

33/n. a.

32

30 18

0

57,5

0

73

36

0/0

38 26

összléts HH / SNI SNI tanuló zámon HHH tanul ók belül k tanul köré körébe ben ók n köré ben

67n. a.

összléts HH / zámon HHHtanuló belül k köréb en

15

2008/2009 tervezett

/ összléts HH zámon HHHtanulók belül körében

7

53

0 25/n a. 100/ 0

9

0/0

2

0/0

0

0

0/0

60

67/0

2

0/33

0

0

0

0

0/0

67

0/10

7

0/0

0

0

0

0

2006/2007 2007/2008

összléts HH / SNI SNI tanuló zámon HHH tanul ók belül k tanul köré köréb ben ók en köré ben

Nem tanult tovább (%)

0 100/ n.a. 50/n. a.

2004/2005 2005/2006

Speciális szakiskola (%)

12,5

2

0

2

0

0

0

0

0

0

0

2

25/0

60

SNI tan uló k kör ébe n

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) A továbbtanulási mutatókat elemezve látszik, hogy a gimnáziumba történő jelentkezés (a 2003/2004. tanévet leszámítva) az országos átlag (36,6) alatt van és tanévenként nagy szórást mutat (18%-36%). A HH/HHH tanulók arányait vizsgálva meglepő adatokat találunk, négy olyan tanévben 0% a gimnáziumba továbbtanuló HH/HHH tanulók aránya. A gimnáziumi továbbtanulás tehát egyáltalán nem jellemző a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Ennek okait vizsgálni kell. Lényegesen magasabbak (a 2003/2004. tanévet leszámítva), jóval az országos átlag feletti (43,1%) arányokat mutat az érettségit adó szakközépiskolákba történő jelentkezések száma (53%-73%). A HH/HHH tanulók aránya is magasabb, de megoszlásuk tanévenként igen változatos képet mutat (25%-100%) A szakiskolai képzés aránya az összes tanuló esetében alacsony, az országos átlag (19,3%) alatt van (2% 12,5%). A HH/HHH tanulók szakiskolai továbbtanulási mutatói erős kilengéseket mutatnak, van olyan tanév (2004/2005. 2005/2006.) amikor kiugróan magas (100%, 50%) az arány, 20072008. évben 33%, ezek az adatok jóval az iskola és az országos átlag fölött vannak. Két vizsgált tanévben (2003/2004. 2006/2007.) 0% a szakiskolai továbbtanulási mutató, ennek okait vizsgálni szükséges. Speciális szakiskolában a 2003/2004. és a 2006/2007. tanévben tanultak tovább, 2% arányban, ez az adat az országos átlag felett van. Két tanévben is 2% azon diákok aránya, akik nem tanultak tovább. Ezt az adatot vizsgálni szükséges. HH/HHH tanulók esetében a 2005/2006. tanévben a HH tanulók 25% nem tanult tovább, erre az adatra rákérdeztem, a vizsgált tanévben 4 fő HH/HHH diák volt, közülük egy nem tanult tovább. A továbbtanulási mutatók jelzik, hogy a hátrányos helyzetű tanulók nagy százalékban a szakiskolai és a szakközépiskolai képzést választják. Több tanévben továbbtanulási mutatóik jóval az iskolai és országos átlag alatt vannak. Ennek oka lehet a sokszor gyengébb tanulmányi átlag, a gyenge tanulási motiváció. A pedagógusok jelzései szerint a gimnáziumi továbbtanulásra vonatkozó, igen alacsony mutatók oka az is, hogy a hátrányos helyzetű tanulók otthonról azt az ösztönzést kapják, hogy szakmát tanuljanak. Az iskolának a továbbtanulás területén van tennivalója, segítenie kell a hátrányos helyzetű, nehéz szociális közegből érkező tanulók továbbtanulását. Az egyéni különbségekre figyelő, a tanulók számára élményt nyújtó, aktív tanulási helyzetek alkalmazásával növelni tudja a tanulási motivációt. Az önkormányzattal közösen meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek a szociális helyzetből adódó hátrányok kompenzálását segíteni tudják. Lemorzsolódás kockázatát jelző mutatók alakulása az intézményben Az előző tanévben Magántanulók aránya 250 óránál többet (%) hiányzó tanulók aránya (%) összléts HH / SNI összléts HH / SNI összlé HH / SNI gyere zámon HHH- gyer zámon HHH- gyer tszám HHHgyerek ekek on belül gyerek ekek belül gyereke kek ek ek belül k körébe körében n 1,2 1,2 1,2 1,2 0 0 0,8 0,8/0 0,28 0,28/0 0 0 0,27 0,27/0 0,27 0 1,38 0,83/0 0 0 0,27 0 1,4 0,6/0 1,4 0,6/0 0,56 0 0 0 Évfolyamismétlők aránya (%)

Tanév

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 tervezett

61

országos 2005/2006

átlag

2,11%

0,61%

0,37%

(Forrás: Intézményi helyzetelemzési adatlap) Az évfolyamismétlők és a magántanulók aránya jóval az országos átlag alatt van. A 250 óránál többet hiányzók aránya kimondottan alacsony, egyik tanévben sem haladja meg az országos átlagot, a HH/HHH tanulók esetében sem. Ez a mutató nagyon fontos, jelzi, hogy az intézmény képes bent tartani a hátrányos helyzetű tanulóit.

A település életében játszott szerep Az intézmény az oktató-nevelő munka mellett a településrész kulturális életében is aktívan részt vesz. Az iskolai rendezvények, kulturális programok mindig nyitottak az itt élő felnőtt lakosok előtt is. Az iskola kórusai (nemzetközi és hazai kitüntetések, díjak birtokosai) állandó résztvevői a városi eseményeknek. Jó az iskola kapcsolata a település óvodáival. A leendő első osztályos tanító felveszi a kapcsolatot az óvodával, így már az iskolakezdés első napján tudja, hogy kik azok a gyerekek, akiknél jelentkezhetnek magatartási és beilleszkedési problémák, így rájuk különös tekintettel oda tud figyelni, a nehézségeket egyéni bánásmóddal, sok türelemmel kezelni. Az iskolában iskolaszék és szülői munkaközösség működik, a szülőkkel fenntartott kapcsolattartás jónak mondható. Az iskolaszék és a szülői munkaközösség rendszeres találkozásain kívül a szülői értekezletek, fogadóórák, iskolai ünnepségek, hagyományos rendezvények, közös programok erősítik az együttműködést. Az iskola pedagógusai törekszenek a szülők bevonására az iskola hagyományőrző programjaiba (bál, vásár, sportélet, kiállítások, hangverseny, műsorok). A vezetői interjúból kiderül, hogy kialakulóban van egy olyan szülői magatartásforma, amely sok segítséget jelent az iskola számára napi gondjainak megoldásában (szülői összefogással felújított tantermek, a program iskolán kívüli eseményeinek segítése és ösztönzése stb.) Az intézmény a település többi iskoláival is jó munkakapcsolatot épített ki. A tanulókat, a hátrányos helyzetű gyermekeket több alapítvány is támogatja. A Klátik Mária Alapítvány segíti az országjárásban résztvevőket, a hátrányos helyzetű tanulókat a távoli helyszínű versenyekre való utazásban, nevezési díj kifizetésében, hátrányos helyzetű tanulók országos táborokba való eljutását. A „Tehetség el nem vész” alapítvány támogatja a hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatását, krízishelyzetben egyszeri ösztöndíjjal a tanulmányok feltételeinek megteremtését, versenyek részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalását, versenyekre való utaztatást, a beiskolázás feltételeinek segítését. Az intézmény diákönkormányzat támogatja a tanulók táboroztatását, a versenyek anyagi feltételeinek megteremtését. A városban működő alapítványok támogatják a hátrányos helyzetű tanulók étkeztetését. A város kulturális életének civil szervezeti működését meghatározza az intézmény pedagógusainak részvétele a közéletben. A Dorog Város Barátainak Egyesületében és az iskolában is könyvsorozatot szerkesztenek a diákok publikálható munkáiból (TDK produktumok, művészeti alkotások, helytörténeti kutatások stb.). Folyamatosan nyomon követik a helyben élő és az elszármazott személyek értékes teljesítményeit, folyamatosan meghívják őket Dorogra, nyilvánosságra hozzák eredményeiket. A tantestület önkormányzati támogatással kiadta a Dorogi lexikont, emellett szerzői-szerkesztői a Dorogi füzetek helytörténeti sorozatnak (DVBE), illetve a Dorogi értékek nyomában nevet viselő iskolai könyvsorozatnak.

Problémák, szükségletek bemutatása

62

Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése Az intézmény fejlesztése indokolt. Az iskola épülete felújításra, bővítésre, korszerűsítésre szorul. Az iskola tárgyi felszereltsége átlagos. A bútorok cseréje, az eszközök fejlesztése, bővítése, az audiovizuális eszközállomány korszerűsítése folyamatos feladat. IKT eszközök tekintetében szükségesnek látszik a korszerű számítástechnikai eszközök beszerzésére, ezek tanítási órákon történő rendszeres alkalmazásának fejlesztése. A tantestület informatikai felkészültségét javítani érdemes. Az intézmény pedagógusai a megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Az ÉKP (benne a NYIK) program pedagógiai kultúrát, tanóra-szervezési praxist jelent. A pedagógus összetételben jelentkező személyi változásokat, az iskola új pedagógusainak a programba való bevezetést továbbképzésekkel, valamint belső képzésekkel igyekszi a tantestület megoldani. Az iskolavezetőkkel és a pedagógusokkal készített interjúból kiderül, úgy érzik, hogy az alsó tagozatos munkaközösség által irányított tanulásszervezés eredményes, de kevésbé érzik magukat sikereseknek az idegen nyelvek oktatásában, és látnak hiányokat a természettudományos tantárgyak tanításában. Ezeket a jelzéseket a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének tervezésekor, a képzések kiválasztásakor érdemes figyelembe venni. A továbbtanulási mutatók alapján látszik, hogy a tanulók, különösen a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulásának segítése terén van az intézménynek tennivalója. A pedagógusok, az intézményvezetők a Zsolnai-pedagógiát az egyik legjobb hazai programnak ítélik, iskolájuk erősségének tartják. Ugyanakkor igényük van arra, hogy e rendszerből kitekintve, más útkeresést, módszertani programot is megismerjenek. A szülői elvárások is változóban vannak, ezekre esetenként „más” válaszokat is kíván keresni a tantestület. A tanulási, magatartási problémákkal küzdő, SNI tanulók szülei egyre nagyobb számban igénylik a szakszerű ellátást, segítséget. Kívánatos lenne az integrált nevelés megvalósítása. Az intézmény pedagógusai a mindennapok praxisában kívánnak meggyőződni arról, hogy milyen eredményeket, sikereket ígér a kompetencia alapú oktatás programja. Az újszerű tanulásszervezési eljárások, a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatási gyakorlat elsajátítása érdekében szükségesek továbbképzések, más iskolák jó gyakorlatának megismerése. Fejlesztési terület lehet a tanulók együttműködésen alapuló kooperatív tanulás megismerése, alkalmazása, a témanapok, témahetek, projektek szervezésének bevezetése. Az iskola dokumentumai tükrözik a tantestület esélyegyenlőséget növelő törekvéseit, a hátrányos helyzetű tanulók segítését, viszont feltűnően hiányzik a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, ami pedig jól illeszthető lenne az iskola szemléletéhez, tanulásszervezési gyakorlatához. Az SNI integráció megvalósításának kidolgozása, pedagógiai programban való rögzítése, a tanterv átdolgozása a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei szerint komoly szakmai előrelépést jelentene. A város esélyegyenlőségi helyzetelemzéséből, a pedagógusok beszámolójából kiderül, hogy egyre több tanulási nehézséggel, részképesség zavarral küzdő gyermek tanul az iskolában, de integrációjuk nem „hivatalos”. A törvényes integrációhoz szükséges jogi és szakmai kereteket célszerű lenne megteremteni. A pályázat képzési kínálata, a belső innovációt, tantervfejlesztést támogató kerete segítséget jelenthet e munkához. A pedagógiai program mérés-értékeléssel foglakozó részét célszerű lenne aktualizálni, differenciálttá tenni. Mindezeket a képzések, innovációs tevékenységek tervezése során szükséges figyelembe venni.

Az intézmény fejlesztési kapacitása Az intézmény dokumentumai, a vezetőkkel, pedagógusokkal végzett interjúk tapasztalatai alapján látszik, hogy az iskola, a tantestület több olyan erősséggel rendelkezik, amelyekre a fejlesztés során építeni lehet. Biztos alapot jelent a fejlesztéshez, hogy a pedagógusok több továbbképzésen, szakmai előadásokon vettek/vesznek részt. Szintén erősség a pedagógusok jelentős részének módszertani kultúrája, a

63

tevékenykedtető, differenciáló tanítási gyakorlata, a tanulók fejlesztésének komplex megközelítése, szociális és egyéb kulcskompetenciák tudatos fejlesztése. Erőssége az iskolának a szakköri foglalkozások rendszere, diákköri versenyeztetések, a diáksport, képzőművészeti munka, általában az alkotásra nevelés. Sajátosan kiemelkedő teljesítményeket tud felmutatni a kórusmunka, a honismeret-helytörténet, a TDK területén, valamint alsó tagozatosok az országos levelező versenyekben való részvételében, amelyek segítik a kulcskompetenciák fejlesztését. Erősség a pedagógusok szemlélete, nyitottsága, érzik, érdemes megismerniük más tanulásszervezési eljárásokat, módszereket, nyitottak a korszerű, egyéni sajátosságokra figyelő módszerek irányában. A nevelőtestület felismerte, hogy a társadalmi változásokra az iskolának is fel kell készülnie, meg kell újulnia. Erősség, hogy a pedagógusok és a diákok aktívan részt vesznek a település kulturális életében.

Középiskola Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola8 K-EMÖ Zsigmondy Vilmos Gimnáziuma és Informatikai Szakközépiskolája, Dorog Dorogon középiskolai ellátás a K-EMÖ Zsigmondy Vilmos Gimnáziuma és Informatikai Szakközépiskolája keretében működik, amely megyei fenntartású intézmény. A 211/2007. (VI. 28.) számú közgyűlési határozatban foglaltalt ALAPÍTÓ OKIRATA szerint: Neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Zsigmondy Vilmos Gimnáziuma és Informatikai Szakközépiskolája Rövidített neve: Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Székhelye: 2510 Dorog, Otthon tér 3. Alapító szerve: Komárom Megyei Tanács Alapítás éve: 1969. Fenntartó neve és címe: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Irányító (felügyeleti) szerv neve és címe: Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Típusa: egységes középiskola, többcélú intézmény (gimnázium, szakközépiskola) Alaptevékenysége: - Gimnáziumi oktatás-nevelés a 9-12. évfolyamon - Nappali rendszerű iskolai oktatás - Szakközépiskolai nevelés-oktatás a 9-12. évfolyamon - Nappali rendszerű oktatás - OKJ-s szakképzés a 13-14. évfolyamon (érettségire épülő) Az oktatott szakma neve és OKJ száma: - számítástechnikai szoftverüzemeltető 52 4641 03 - Szakmai vizsgáztatás az informatikai szakmacsoportban - Gyógytestnevelés - Iskolai intézményi étkeztetés, munkahelyi vendéglátás, - Gyógypedagógiai ellátás 8

A kistérségi intézkedési terv alapján.

64

Évfolyamok száma: gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban: 9-12. szakképzésben: I/13., II/14. Tagozat: felnőttoktatás Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 435 tanuló Az ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat Gazdálkodás jogköre: önállóan gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény ellátja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézménye (Dorog) és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szabolcsi Bence Alapfokú Művészetoktatási Intézménye (Nyergesújfalu) gazdasági feladatait. Feladat ellátását szolgáló vagyon: intézményi leltárak szerinti értékben A vagyon feletti rendelkezési jog: Ingatlanok: Dorog, Otthon tér 3. tulajdonos: Dorog Város Önkormányzata ingyenes használatra jogosult: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyonkezelő: az intézmény Ingó vagyon: Az intézményi leltárak szerinti értékben tulajdonos: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyonkezelő: az intézmény Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje, a kinevezés időtartama: pályázati úton a megyei közgyűlés hatásköre, a kinevezés időtartama 5 év Hatálybalépés időpontja: a gazdálkodás jogkörét illetően: 2007. július 1. minden egyéb vonatkozásban: 2007. augusztus 1. Dorog Város Képviselőtestülete 1996-ban adta megyei fenntartásba az intézményt. Az iskolában évfolyamonként kettő négy évfolyamos gimnáziumi osztály működik, melyek közül az egyik általános tantervű, a másik emelt szintű nyelvi osztály. E két gimnáziumi osztály mellett 2001. szeptember 1-jétől évfolyamonként egy-egy szakközépiskolai osztály is indult. Az intézmény az érettségizett fiatalok számára eddig 13. és 14. évfolyamon informatikai jellegű OKJ-s szakképzéseket szervez. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehető tanulólétszám 435 fő. 2001-ben összesen: 264, 2007-ben 341, 2009-ben 355 tanulója volt az intézménynek. Ellátott közoktatási feladatok* Gimnázium

Ellátott tanulók száma 2005/2006 tanév 226

2006/2007 tanév 242

2007/2008 tanév 219

2008/2009 tanév 237

65

Szakközépiskola I/13. OKj 52464103 SNI(integráltan)

126 21

129 22

3(gimn.)+2(szki.) 3 (gimn.)

112 10

118 0

3(gimn.)

4(gimn.)

Az engedélyezett pedagóguslétszám 28 fő. Jelenleg a szakos ellátottság a törvényben előírtaknak megfelel, bár a személyi állomány fluktuációja mint probléma az utóbbi időben ismét jelentkezett informatika területen. A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola tanulói Dorog város és az egykori dorogi szénmedence településeiről érkeznek. Az évszázados iskolaváros, Esztergom közelsége is meghatározza az iskola tanulóinak összetételét és az ebből adódó pedagógiai feladatokat. Ezek a tényezők determinálják, hogy az intézmény nem vállalhatja az elitképzés feladatát; többi gimnáziumunkhoz képest itt a hátránykompenzáció és felzárkóztatás nagyobb szerepet kap a tehetséggondozásnál. Az intézményben a jelenlegi tanévben a tanulók 7%-a hátrányos, ugyanennyi %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A tanulói összetétel változása a feladatellátási helyen Tanév

Összlétszám

Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

443 410 341 355

121 19 9 25

5 13 1 25

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek -

Az iskola épülete lehetővé teszi az általánosan nevelő-oktató középiskola működési feltételeinek megvalósulását (zöldfelület, park, sportpályák), bár műszaki állapota miatt egyes részeinek felújítása, javítása napjainkra sürgető feladattá vált. Felszereltsége, eszközbeli ellátottsága az eszközjegyzékben ütemezettek szerint biztosítható.

66

II. AZ OKTATÁSI KONCEPCIÓ ELEMEI – KITÖRÉSI PONTOK A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó intézményfejlesztési folyamat keretében az óvodai és alapfokú képzési igények biztosítása és minőségének javítása érdekében Magyarországon az uniós fejlesztési irányokhoz és forrásokhoz való hozzáférés érdekében a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az iskolákat, valamint a nevelő és oktató munkához kapcsolódó egyéb tevékenységeket hosszú távon fejlesztő program zajlik. A magyarországi közoktatási fejlesztéspolitikákhoz kapcsolódóan az utóbbi évtizedekben nem volt hasonló típusú, a közoktatási intézményrendszer minden összetevőjére ható elképzelés, különösen nem térségi vetületben (régiós infrastruktúrafejlesztés), ezért fontosnak tartjuk, hogy fejlesztési elképzeléseinket, a város hosszú távú vízióját meghatározó oktatási koncepciót a fejlesztésekkel összhangba hozzuk, hosszú távon biztosítva annak fenntarthatóságát. Célunk, hogy a város közoktatási rendszere vonzó legyen az itt élő gyerekek és szüleik számára, meggyőző minőségű és versenyképes tudást biztosítson, valamint jól reagáljon az eltérő képzési szükségletű gyermekek igényeire, legyenek azok hátrányokkal küzdők vagy tehetségesek. Tovább cél az is, hogy - bővüljön a város pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási intézmények képesek legyen további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába; - a különböző célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a közoktatási intézmények számára; - javuljon a városi közoktatási rendszer minősége és eredményessége; - szükség esetén megalapozódjon az aktuális jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti háttere; - összhang teremtődjék az elmúlt egy-két évben a régió és a kistérség különböző megrendeléseire elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között; - összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek.

1. Tartalmi fejlesztések a TÁMOP keretében „Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

67

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.” (Nat 2007.) Kulcskompetenciák • • • • • • • • •

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiemelt fejlesztési feladatok

.

• • • • • • • • •

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire”

Dorog Város Önkormányzata 2008 decemberében mindhárom óvodájával, valamint a Petőfi Sándor és a Zrínyi Ilona iskolával sikeres pályázatot nyújtott be a TÁMOP 3.1.4-es pályázatára, melynek eredményeként 2009-2010-ben közel 71 millió forintot fordíthat közoktatási tartalmi fejlesztésekre. Mivel az Eötvös József Általános Iskola még korábban, a HEFOP 3.1.3. programja keretében jutott hasonló támogatáshoz, ezért lehetőség van arra, hogy a város óvodáiban és általános iskoláiban a kulcskompetenciák fejlesztésére kiemelt figyelem fordítódjék. A középiskola nem vett részt a pályázati programban. Ez azért jelent komoly problémát, mert abban az esetben, ha az általános iskolákból kikerülő tanulók helyben kívánják tanulmányaikat folytatni, ami a város elemi érdeke lehet már rövid távon is, a középiskola innovációs hajlandóságát élénkíteni kell annak érdekében, hogy a két iskolafok között ne legyen „módszertani szakadék” iskolaváltáskor.

68

A pályázat legfontosabb fejlesztési területei szinkronban vannak a NAT-ban jelzett kulcskompetenciákkal és a kiemelt fejlesztési feladatokkal, azokra épülnek. A pályázat hatása az óvodák esetében: A vezető szakmai képzése segíti szemléletváltását, projektmenedzseri készségek fejlesztését, az innovációs tevékenységek összehangolást. A képzés és a mentor-szaktanácsadói tevékenységek (intézményi folyamat-tanácsadó) igénybevétele segítik a szakszerű felkészülést a kompetenciafejlesztő óvodai program bevezetésére. Intézményi szinten biztosítják a fejlesztés folyamatosságát, így a fenntarthatóságát. Átdolgozásra kerülnek az intézmény pedagógiai dokumentumai, megjelennek a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó tartalmak, lehetőséget teremtve a tudatos integrált nevelésre. A nevelőtestületi IPR képzés során az óvodapedagógusok elmélyítik ismereteiket a hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésével kapcsolatban. A módszertani képzéseken az óvónők megismerik a kompetencia alapú oktatást, a komplex óvodai programot. A kompetencia alapú program bevezetésével a középpontba kerül, illetve megvalósul a kulcskompetenciák fejlesztése. A nevelőtestületi IPR alap és módszertani képzés megteremti a lehetőségét annak, hogy a pedagógusok elmélyítsék ismereteiket a hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésével kapcsolatban. A képzések és az azt követő mentor-tanácsadói tevékenységek hozadékaként az óvodapedagógusok olyan módszereket, gyakorlatokat építhetnek be a gyakorlatukba, melyek segítik a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének megteremtését. A komplex óvodai programcsomag bevezetésével lehetőség adódik a neveltségi és tanulási hátrányok csökkentésére. Az intézményi dokumentumok átdolgozása ennek a folyamatnak az erősödést és egyben összegét is jelenti. Az óvodai programcsomag bevezetésével a pedagógusok képessé válnak a differenciáló, az egyéni bánásmódot biztosító, az egyéni sajátosságokhoz igazodó nevelési-tanulási helyzetek kialakítására. A képzések során megismerik a befogadó pedagógia elméletét, gyakorlatát, a sajátos nevelési eljárásokat. Az intézmény dokumentumainak átdolgozása, valamint a SNI gyerekek együttnevelésére felkészítő képzés lehetőséget nyújt arra, hogy a jövőben SNI integrációra alkalmassá váljon az óvoda és a nevelőtestület. A fejlesztés hatására az óvoda, mint szervezet, megújul. Új célokat fogalmaz meg magának, új programok születnek, működése tudatosabbá válik. A tantestület együttműködése erősödik, innovatív munkája kiteljesedik. Az óvodapedagógusoknak lehetőségük nyílik jó gyakorlatok megismerésére. A képzések, tevékenységek során nem csak megismerhetik a befogadó, inkluzív óvoda sajátosságait, hanem képessé válnak annak megteremtésre is. Módszertani ismereteik, tudásuk segítségével alkalmazkodni tudnak a változó körülmények között élő és nevelkedő, változó motivációval, adottságokkal és képességekkel rendelkező gyerekek szükségleteihez. A kulcskompetenciák fejlesztése következtében kialakulnak, fejlődnek az iskolai életre felkészítő, a továbbtanulási, s végső soron a munkaerőpiac szempontjából is releváns kompetenciák. A pályázat az iskolákban az alábbi területeket érinti: Kiemelt célok: -

a kompetencia alapú oktatás implementációja, kiemelten olvasás-szövegértés és matematika területen, új, tanórai kereteken túl mutató oktatásszervezési gyakorlatok terjedése; az IKT eszközök tanórai használásának növelése; a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása és az önálló intézményi innováció megvalósításának támogatása.

69

Eötvös: Az intézmény a korábbi HEFOP 3.1.3. program miatt a TÁMOP 3.1.4. pályázatán nem nyújtott be pályázatot, szerepe a folyamatban referencia-intézményi lehetőségeket kínál számára. Zrínyi: Az intézmény pedagógiai munkájának fejlesztési irányai összhangban vannak a pályázati célokkal: A kompetencia alapú oktatás bevesztéséhez a csoportbontással differenciáló tanulásszervezés gyakorlata mellett szükséges a tanulók együttműködésére építő, kooperatív, valamint a tanórai kereteken túl mutató tanulásszervezési módok elsajátítása. Cél a pedagógusok informatikai felkészültségének növelése, az IKT eszközök tanórai felhasználásának kiépítése. Az intézmény szempontjából kiemelkedő jelentőségű az SNI tanulók törvényes integrációjához szüksége tudások elsajátítása, intézményi szinten való bevezetése, a pedagógiai dokumentumok felülvizsgálata, módosítása. Az intézmény környezetvédelmi, helytörténet ismeretei, ezekkel összefüggő gyakorlati tapasztalatai kidolgozottak, e témák („jó gyakorlatok”) kidolgozása, esetleg projektbe, témahétbe rendezése célként fogalmazható meg. Az intézmény 7 tanulócsoportban, 7 pedagógus bevonásával tervezi a programcsomagok bevezetését: (1. o szövegértés-szövegalkotás, matematika, 4. o. idegen nyelv 5. o. és 7. o. matematika és két napközis csoportban a szociális kulcskompetencia). Mivel a működő osztályok ÉKP program szerinti dolgoznak, szerencsés, ha az induló (első, idegen nyelv esetében negyedik) és a tagozatváltó (ötödik) évfolyamokon történik a kompetencia alapú oktatás bevezetése. A tantestület megújulási motivációja, magasabb létszáma indokolja a 7 pedagógus bevonását a fejlesztésbe. A pályázatba bevont pedagógusok a számukra kötelezően előírt továbbképzéseken (két általános pedagógiai módszertani, egy kompetencia alapú programcsomag alkalmazását segítő módszertani és egy IKT oktatásban történő alkalmazását segítő képzés) vesznek részt. A 2. módszertani képzés kiválasztásánál az új módszereket, technikákat pl. Kooperatív tanulás, Hatékony tanuló-megismerési technikák, Osztályzat nélküli pedagógiai értékelés preferálja. Az intézmény vezetői számára szervezett képzéseken két fő, az igazgató és egy munkaközösség-vezető kíván részt venni. A képzés segíti az intézmény vezetőit az innovációs tevékenységek összehangolásában, a felkészülésüket a vezetői szerepek változására. Az intézmény a választható képzések közül igénybe veszi a mérés-értékelésképzést, mivel fontosnak tartják e terület intézményszintű fejlesztését. Az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját nem valósítja meg, így nem kötelező az SNI gyermekek együttnevelésére felkészítő tréningen való részvétel, mégis ajánlom. Az iskola fejlesztési tervei között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának bevezetése. A szakszerű bevezetést segíti, ha felkészült, az együttneveléshez szükséges ismeretekkel rendelkező pedagógusok lesznek a tantestületben. Két fő képzését javaslom. Bár Dorog szerepel azon települések listáján, ahol egyes iskolákban a HH tanulók aránya meghaladja a 40%-ot, a vizsgált intézményre ez nem vonatkozik. Az adatok azt jelzik, hogy az intézmény hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak aránya a 2008/2009. tanévben 13,96%, tehát meg sem közelíti a 40 %. Az önkormányzati esélyegyenlőségi helyzetelemzés adatai is hasonlóak (11,2% HH, 7,65HHH). Így az IPR képzés igénybevétele nem szükséges. A tantestületi felkészítő projektnap jól segíti pályázati innováció céljainak és eszközrendszerének áttekintését, lehetőséget biztosít a tantestület együttműködésére, a közös gondolkodásra.

70

A kompetenciafejlesztő oktatás, az innovatív oktatásszervezési eljárások bevezetése indokolja a pedagógiai program, helyi tanterv átdolgozását. Az SNI integráció bevezetése miatt is szükséges a pedagógiai program, a helyi tanterv átdolgozása a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei alapján. Az intézmény egy jó gyakorlat megismerését, átvételét tervezi, ezzel egyetértek, javasolnám, hogy az együttneveléshez szükséges befogadó légkör kialakítását támogató jó gyakorlatot válasszanak. Az intézmény saját innovációjának támogatását nagyon fontosnak tartom. Az iskola természetvédelmi munkája, helytörténeti értékek megőrzésében betöltött szerepe kiváló lehetőséget nyújt egy-egy projekt, témahét kidolgozására. A tantárgyi integráció vagy egy-egy műveltségi terület tantervének, eszközrendszerének megtervezése, összeállítása szintén ajánlott, megvalósítható. Mérés, értékelési területen is van lehetőség saját innovációra, az iskola minőségbiztosítási rendszerének átdolgozása, kérdőívek összeállítása a partnerek számára, a szöveges értékelési rendszer – SNI tanulókra is figyelő – módosítása, kidolgozása. Az intézmény erőssége a helytörténeti értékek őrzése, a város kulturális életében való aktív részvétel. Ajánljuk a Dorogi füzetek, Dorogi értékek nyomában című iskolai könyvsorozat továbbfejlesztését, esetleg új, diákok számára kutatási, publikációs lehetőséget biztosító kiadványok létrehozását. Megvalósíthatónak látjuk egy közös, a város többi intézményét is bevonó helytörténeti vetélkedő rendszerének kidolgozását. Ezzel a helyi együttműködés is erősödne. Petőfi: Az intézmény pedagógiai munkájának fejlesztési irányai összhangban vannak a pályázati célokkal: A kompetencia alapú oktatás bevesztéséhez szükséges az új oktatásszervezési eljárások megismerése, alkalmazása, a tanórai kereteken túl mutató tanulásszervezési módok elsajátítása. Az iskola megkezdte erre a felkészülést, szakmai látogatást tett a település egyik iskolájába, ahol a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése már megtörtént. Az esélyegyenlőség növeléséhez, az integrációhoz szükséges a frontális tanítás helyett a differenciáló tanulásszervezési módok megismerése, napi szintű alkalmazásának kialakítása. Az adatlap számai jelzik, hogy egyre emelkedik az iskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma. Dorog szerepel azon a listán, ahol egyes iskolákban a HH tanulók aránya meghaladja a 40%-ot. Bár az intézmény jelenlegi adatai szerint hátrányos helyzetű tanulók aránya nem éri el a 40%-ot, célszerűnek látszik a problémákat megelőzni, és felkészülni a HH tanulók fogadására, megsegítésére. Szükséges az IKT eszközök tanórai felhasználásának kiépítése, a pedagógusok informatikai felkészültségének növelése. Fontos fejlesztési javaslat a sajátos nevelési igényű tanulók törvényes integrációjának kidolgozása. Szükséges a pedagógiai program módosítása, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskola oktatásának irányelveinek beépítése a helyi tantervbe. Az intézmény környezetvédelmi ismeretei, ezekkel összefüggő gyakorlati tapasztalatai kidolgozottak, e témák egyes területeinek (növényápolás, hulladéktárolás, madárbarát környezet) kidolgozása, esetleg projektbe, témahétbe rendezése közkinccsé tenné az iskola jó gyakorlatát. Az intézmény 6 tanulócsoportban, 6 pedagógus bevonásával tervezi a programcsomagok bevezetését: (1. o. két tanulócsoport: szövegértés-szövegalkotás, 3. o. két tanulócsoport: matematika, 5. o. két tanulócsoport: szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) Szerencsés, hogy egy-egy évfolyam kétkét tanulócsoportjába vezetik be a programcsomagokat, így az egy évfolyamon tanítóknak lehetőségük adódik a folyamatos egyeztetésre, tapasztalatcserére, kölcsönösen segíteni tudják egymás munkáját. A pályázatba bevont pedagógusok a számukra kötelezően előírt továbbképzéseken (két általános pedagógiai módszertani, egy kompetencia alapú programcsomag alkalmazását segítő módszertani és egy IKT oktatásban történő alkalmazását segítő képzés) vesznek részt. A 2. módszertani képzés kiválasztásánál javaslom azon képzések választását, amelyek az egyéni sajátosságokra figyelő oktatásszervezési módszereket, technikákat kínálják: pl. Tanórai differenciálás heterogén csoportban, Kooperatív tanulás, Tevékenységközpontú pedagógiák stb.

71

Az intézmény vezetői számára szervezett képzéseken két fő, az igazgató és a helyettese kíván részt venni. A képzés segíti az intézmény vezetőit az innovációs tevékenységek összehangolásában, a felkészülésüket a vezetői szerepek változására. Az iskolában magas, és folyamatosan emelkedik a hátrányos helyzetű tanulók száma. Dorog szerepel azon a listán, ahol egyes iskolákban a HH tanulók aránya meghaladja a 40%-ot. Bár az intézmény jelenlegi adatai szerint hátrányos helyzetű tanulók aránya nem éri el a 40%-ot, célszerűnek látszik a problémákat megelőzni, és felkészülni a HH tanulók fogadására, megsegítésére. Az intézményvezető nyitott ebben a kérdésben. A helyzetelemzés adatai mellett saját tapasztalatuk is indokolja az IPR képzés választását. Az IPR alkalmazását támogató tantestületi módszertani képzés tovább növeli a pedagógusok módszertani kultúráját. Helyben, az egész tantestület számára szervezett képzések igénybevételét ajánlom (A projektbe bevont pedagógusok számára - jelen esetben 6 fő - akik részt vesznek valamelyik általános módszertani képzésen, a tantestületi képzés nem kötelező). Az önkormányzat és az iskola fejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának bevezetése. A szakszerű bevezetést segíti, ha felkészült, az együttneveléshez szükséges ismeretekkel rendelkező pedagógusok lesznek a tantestületben. Az intézmény a választható képzések közül igénybe veszi a mérés-értékelésképzést, mivel célkitűzései között szerepel a mérés-értékelési rendszer javítása. A pedagógiai folyamatok hozzátett értékének vizsgálata, a különböző mérések, kompetencia mérések eredményeinek kiszámítása, elemzése, az eredményeiből levonható következtetések összegzése, minőségbiztosítási feladatok, kérdőívek, diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, az adatok értékelése az intézmény fejlesztése szempontjából fontos. A fejlesztés várható hatásai Az intézményvezetők szakmai képzései segítik a vezetők szemléletváltását, a projektmenedzseri készségek fejlesztését, a vezetők szakszerű felkészítését a kompetencia alapú oktatás bevezetéséből adódó oktatásszervezési feladatokra. Intézményi szinten biztosítja a fejlesztés folyamatosságát, így a fenntarthatóságát. A módszertani képzések megismertetik a pedagógusokkal a kompetencia alapú oktatás alkalmazásához szükséges új tanulásszervezési eljárásokat, bővül módszertani kultúrájuk, képessé válnak a differenciált, együttműködő, tevékenykedtető tanulási környezet kialakítására. Megismerkednek a választott kompetenciaterületük fejlesztési jellemzőivel, a programcsomagokkal, IKT alapú eszközökkel, azok használatával. A képzések során megvalósul az intézmény humánerőforrás fejlesztése. Átdolgozásra kerülnek az intézmény pedagógiai dokumentumai, megjelennek az innovatív oktatásszervezési eljárások, sajátos fejlesztési területek, új tantárgyi rendszerek, műveltségi területek. A kompetencia alapú oktatás bevezetése erősíti a kulcskompetenciák kialakulását. Differenciált tanulási környezetet biztosít, az egyéni sajátosságokhoz igazítja az oktatás módszereit, tartalmait. Újszerű tanulásszervezési eljárások (projektek, témahetek, tantárgytömbösített oktatás) érdekessé, differenciálttá, a tanulók számára élményt jelentővé, aktívvá teszik a tanulást. A kooperatív tanulási módszerek fejlesztik az együttműködést, csökken a verseny, elkerülhető a kirekesztődés, a csoportbontásokból adódó osztálytermi szegregáció. A tanulók együttműködési készsége fejlődik, javul, empatikus képességük nő. Mindezek biztosítják a hátrányos helyzetű tanulók számára is a hatékony iskolai környezetet, csökken a lemorzsolódás, lehetőség adódik a tanulási hátrányok csökkentésére. A településen az SNI tanulók szegregációja a jellemző, a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai profilú szegregált iskolában tanulnak. A pályázat lehetőséget teremt az SNI tanulók integrációjának megvalósítására. A pedagógusok felkészültté válnak a kompetencia alapú oktatás szervezése terén, differenciált, egyéni sajátosságokhoz igazodó, a tanulók együttműködésére építő tanulási helyzetek kialakítására válnak képessé. Megismerik a befogadó pedagógia elméletét, gyakorlatát, a sajátos nevelési eljárásokat. Az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében megjelennek a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveiben foglaltak. A sérült és ép tanulók együttnevelése segíti az elfogadást, növeli az empátiát. Az SNI tanulók integrációja növeli esélyeiket a munkaerő-piacon.

72

A fejlesztés eredményeként az intézmény pedagógusainak módszertani kultúrája nő. A kulcskompetenciák fejlesztése következtében kialakulnak, fejlődnek a munkaerőpiac szempontjából releváns kompetenciák. A diákok teljesítménye javul, osztálytermi gyakorlattá válik az egymástól tanulás. Az egyéni bánásmód, egyéni szükségletekhez igazított tanulási környezet erősíti a tanulási motivációt, csökken a lemorzsolódás, javulnak a továbbtanulási mutatók, nagyobb számban jelennek meg a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú oktatásban, majd a munkaerőpiacon. Minden intézményi innovációt támogató horizontális lehetőségek és feladatok a város számára Mivel a település több iskolája, óvodája is részt vesz a fejlesztésben, ezért 1. célszerű lesz szakmai napokat, rendszeres találkozókat szervezni a pedagógusok részére; 2. fontos a szülők tájékoztatása, bevonása az intézmények életébe, hogy megismerhessék a fejlesztés irányait, lehetőségeit; 3. a kidolgozott projektek, témahetek, megvalósítása során különböző közművelődési, kulturális és egyéb intézményekkel kerül kapcsolatba az iskola, ennek hatása többszörösen kiaknázható; 4. a TÁMOP fejlesztésekre alapozott kommunikáció lehet hordozója a többi profil kialakításáról szóló kommunikációnak is; 5. a középiskola innovációs hajlandóságának erősítése annak érdekében, hogy az általános iskolát elvégzett tanulók helyben találják meg a megfelelő iskolát továbbtanulásukkor.

2. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás A két tanítási nyelvű oktatás bevezetése a város általános iskoláiban a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján lehetséges. A két tanítási nyelvű oktatásra a közoktatási intézményrendszer valamennyi típusában lehetőség van. Dorogon, az intézményeket fenntartó önkormányzat szándéka szerint, valamint az oktatási koncepcióban javasolt profilbővítés szerint az általános iskolában kerülne bevezetésre a magyarangol/német két tanítási nyelvű oktatás. A 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról világosan megfogalmazza a ilyen típusú oktatás célját, tartalmát, feltételeit. Két tanítási nyelvű oktatás az, amelyben a nevelő- és oktatómunka a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik. A célnyelv jelen esetben az angol volna. A bevezetés feltételei: 1. A pedagógiai program módosítása, amely tartalmazza, hogy milyen céllal, milyen formában kívánják bevezetni ezt az oktatást. 2. A helyi tanterv elkészítésénél, illetve elfogadásánál figyelembe kell venni a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervben, valamint az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Két

73

3.

4. 5. 6.

tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében, továbbá az e rendelet 2. számú mellékletében a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben és az e rendelet 3. számú mellékletében a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltakat. A helyi tanterv elkészítésekor a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben meghatározottak szerint ki kell egészíteni a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (7) bekezdésében szabályozott időkeret terhére. Az iskola erről a felvételi tájékoztatóban, illetve beiratkozás előtt - a kerettantervről szóló rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - köteles tájékoztatni a szülőket és a jelentkezőket. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat - a helyi tantervben meghatározottak szerint - osztálybontásban szervezik. A célnyelv és a célnyelven folyó választott tantárgyak oktatására biztosítani kell a megfelelő nyelvtanárokat, illetve az idegen nyelvet magas szinten beszélő, azon tanítani képes szakos tanárokat (tanítókat) is.

A két tannyelvű oktatásra vonatkozó lehetséges formák kialakításánál az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni: 1. A két tanítási nyelvű oktatás az első-kilencedik évfolyamon kezdhető meg és felmenő rendszerben folyhat. 2. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás formáját az iskolába felvett tanulók célnyelvi tudása, tudásszintje határozza meg. 3. A tanuló az iskolában - ha az irányelv eltérően nem rendelkezik - évfolyamonként legalább három tantárgyat célnyelven tanul. 4. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható célnyelven. 5. A két tanítási nyelvű középiskolában legalább két évig célnyelven kell tanítani azokat a tantárgyakat, amelyekből célnyelven lehet érettségi vizsgát tenni. 6. A célnyelvi órák és a célnyelvű órák belső aránya változtatható, és az évfolyamok között mozgatható. 7. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás megszervezhető célnyelvi előkészítést nem igénylő és célnyelvi előkészítést igénylő formában: a) célnyelvi előkészítést nem igénylő két tanítási nyelvű iskolai oktatás lehet - a nyolcadik évfolyamig szervezett korai két tanítási nyelvű oktatás, - a kilencedik évfolyamtól kezdődő oktatás azok részére, akik a célnyelvből megfelelő tudással rendelkeznek; b) célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű oktatásban - középiskolai tanulmányaik során azok készülnek fel, akik nem jutottak el a célnyelvtudás kívánatos szintjére.

Esetünkben – mivel jelenleg középfokú oktatási intézmény nincs az önkormányzat fenntartásában, a lehetséges oktatási-tanulási formák közül kizárólag a korai két tanítási nyelvű iskolai oktatási forma választása lehetséges. Erre az oktatási formára az irányelv a következőket fogalmazza meg: 1. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és célnyelven történő tanulás egyidejűleg kezdődik. 2. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás az iskola pedagógiai programjában meghatározott évfolyamon kezdődik és legkésőbb a nyolcadik évfolyamon fejeződik be.

74

3. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanulók kötelező tanórájának harmincöt százalékánál ne legyen kevesebb, és ötven százalékánál ne legyen több. 4. Az oktatás tartalmára és követelményeire vonatkozóan a Nemzeti alaptantervben foglaltak az irányadók. Az intézményi innovációt támogató horizontális lehetőségek és feladatok a város számára A két tanítási nyelvű oktatás bevezetésére vonatkozóan általánosságban a következő szempontok figyelembevételét ajánljuk megfontolásra: 1. Az angol/német-magyar nyelvű oktatást felmenő rendszerben lehet csak bevezetni, döntést igényel, mely évfolyamon indítják el az oktatást, ez egyértelműen a tanulók nyelvi, anyanyelvi kompetenciáinak fejlettségi szintjétől függ. 2. Ugyancsak döntést igényel, hogy hány tanulócsoportban kezdik majd el az oktatást, amely szempontnál már most mérlegelni kell azt is, milyen kifutási lehetősége van ennek a típusú oktatásnak, tudja-e folytatni a tanulmányait középfokú két tanítási nyelvű intézményben az a tanuló, aki a nyolcadik osztályt elvégezte. 3. A két tanítási nyelvű oktatásnak alapfeltétele, hogy – esetünkben – egy anyanyelvű pedagógus legyen az intézményben. Ennek a feltételnek a teljesítése is hosszabb előkészítést igényel, amennyiben jelenleg nincs ilyen az iskolákban. 4. Az irányelvek szerint az iskolában legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell biztosítani. Döntést igényel, melyek legyenek ezek a tantárgyak, illetve, hogy ehhez a megfelelő nyelv- és szaktudású pedagógusok biztosításáról is gondoskodni kell. 5. A bevezetés tervezett időpontjától függően – azokban a tagintézményekben, ahol két tanítási nyelvű oktatás folyik majd – nem csupán az érintett osztályokat és pedagógusokat, de az egész iskolát, beleértve a tantestületet és a szülői közösséget is fel kell készíteni az új programra. 6. A két tanítási nyelvű oktatás mellett választási lehetőséget kell biztosítani a szülőknek, hogy gyermekeik számára az alapfokú oktatás melyik formáját válasszák, illetve biztosítani kell a kötelező, normál tantervű oktatást is az intézményekben.

3. Közoktatási típusú sportiskolai fejlesztés „A közoktatási típusú sportiskola pedagógiai tevékenysége biztosítja a rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását olyan tudásrendszer közvetítésével, amely segíti a sportoló tanulókat a természetben, a társadalomban és a sport világában való eligazodásban, önmaguk megismerésében, sportspecifikus tudáselemek közvetítésével pedig megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló élsportolóvá váljon. (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 9/G. §) A városi közoktatási intézményrendszer kitüntetett szerepe van a sportnak. Ezért kézenfekvő olyan megoldásokat keresni, amelyek éltetik és fejlesztik ezeket a hagyományokat. Miután mind a jogszabályi,

75

mind az intézményi és tantervi lehetőségek is adottak hozzá, javasolt a közoktatási típusú sportiskola vagy sportiskolai profil kialakítása. A Magyar Köztársaság Kormánya 2005. november 16-án elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát, amely alapvetően új szemléletet érvényesít. A sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok: egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció elérése érdekében. A NAT kiemelt fejlesztési feladataival teljes összhangban, legfontosabb célkitűzésként fogalmazza meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Minden iskolának feladata a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. A Nemzeti Sportstratégia az egészséges társadalom víziója mellett megfogalmazza a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés feladatait is, az alábbiak szerint: „A támogatott utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját, sokoldalú fejlesztést biztosítva. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer a következő három alrendszerből tevődik össze: (1) Széles tömegbázis megteremtése – Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program: - 6-10 éves fiatalok számára: a sportos életmód kialakítása, a testedzés, a sport megszerettetése, a sokoldalú képességfejlesztés. E korban elkerülendő a korai specifikáció (egyes sportágak kivételével). Mindezekre leginkább alkalmas sportágak a labdajátékok, illetve azok alapjai, melyek ezért kiemelt figyelmet érdemelnek. - Sportágtól függően 10-14 éves korban a minőségi képzés megkezdése. (2) Tehetséggondozás – Heraklész programok: - Bajnokprogram: 14-18 éves, nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása, tervszerű képzésének megvalósítása, a legjobb szakemberek alkalmazása. - Csillagprogram: 18-23 éves kiemelkedő felnőtt eredmények elérésére esélyes fiatalok, akik még nem tudják felvenni a versenyt világklasszisokkal. Lehetőséget kell biztosítani az egyéni felkészülésükre és a versenyzésre, csapatba kerülésre. (3) Sportiskolai rendszer: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthető: egyfelől a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelől az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése.” A sportstratégia célul tűzte ki a sportiskolai rendszernek, mint az utánpótlás-nevelés, és képzés bázisának létrehozását illetve kiépítését. A fenti dokumentumban megjelölt kétféle irány közül az ún. közoktatási típusú sportiskolát preferáljuk. A közoktatási típusú sportiskola a 9/2007-es OKM és a rendelet, 17/2004-es OM rendelet módosítása alapján a közoktatás intézményei között szereplő, önálló intézménytípus, kerettanterve kialakult és hozzáférhető, módszertani háttere létezik (Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet), kiépítéséhez kapcsolódó pályázati források rendelkezésre állnak. Az intézményi innovációt támogató horizontális lehetőségek és feladatok a város számára 1. Döntést kell arról hozni, hogy az Eötvös József Általános Iskola mellett a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programja is kiegészülhet-e az intézménytípusra jellemző sajátosságokkal. Javasolt a Petőfiben is ennek a profilnak a kialakítása, mert a Zrínyitől eltérő sportprofilok erre lehetőséget adnak, a fejlesztések egymást nem veszélyeztetik, az intézmények közötti együttműködés és szakmai párbeszéd lehetőségét hordozzák. 2. Abban az esetben, ha a város intézményszerkezeti átalakítás mellett dönt, és abban az esetben is, ha nem, javasolt egy nagyon hangsúlyos sport-profil kialakítása és finanszírozása a városi oktatási rendszerben. Ez a profil a kompetencia-alapú

76

oktatás kiterjesztése lehetne a NAT Testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési területére. 3. A Petőfi iskolában koncentrálódó nagyszámú HH és HHH tanuló bevonásának és fejlesztésének meggyőző eszköze a sport.

4. Hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók A városban magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, s ők különösen a Petőfi Iskolában koncentrálódnak. Mivel Dorog rendelkezik esélyegyenlőségi helyzetelemzéssel és tervvel, így annak megállapításait nem ismételjük meg, inkább csak néhány szempont szerint felvillantjuk az intézményi adottságokat. Dózsa Óvoda A 2008/2009-es tanévben a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 14%, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké 2% körüli. Petőfi Óvoda A 2008/2009-es tanévben a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 8%, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké 2% körüli. Zrínyi Óvoda

Az adatok azt jelzik, hogy Zrínyi óvodában a 2008/2009. nevelési évben 2,63% a hátrányos helyzetű, s ugyanennyi a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Eötvös Iskola 2008/2009. A tanulói összlétszám 8 % hátrányos helyzetű, 0,01 % halmozottan hátrányos helyzetű. Petőfi Iskola A 2008/2009. tanév HH és HHH tanulói arány adatait vizsgálva látszik, hogy az intézményben tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya kiugróan magas (39,48%), erősen közelít a 40%-hoz. Mivel Dorog szerepel a HH/HHH tanulók 40% feletti iskolák listáján, és az intézményben magas a HH/HHH tanulók aránya, szükséges tervezni az esélyegyenlőséget növelő tevékenységeket. Zrínyi Iskola 2008/2009. A tanulói összlétszám 8,93% hátrányos helyzetű, 5,02% halmozottan hátrányos helyzetű. Az adatok jelzik, hogy az intézményben a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem túl magas, 7-11%, illetve 5-7% között mozog.

77

1. Az adatszolgáltatás pontossága és az abból adódó következtetések és beavatkozások tervezhetősége érdekében kiemelten fontos a HH és HHH gyerekek, tanulókról nyilatkozó szülők tájékoztatása és pontos adatbázis készítése. 2. Az önkormányzati esélyegyenlőségi helyzetelemzés azonban határozottan rendelkezik arról, hogy a település valamennyi óvodájában és iskolájában meg kell teremteni az integráció személyi és tárgyi feltételeit, be kell vezetni az integrációs pedagógiai rendszert (IPR) és az azt kiegészítő hatásos módszertani felkészítéseket, pedagógiai eljárásokat kell preferálni. 3. A Petőfi Iskola kiemelkedően magas HH és HHH tanulói aránya beavatkozást igényel, a többi iskola integrációs potenciálját fel kell éleszteni.

5. Sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók A településen az SNI tanulók szegregációja a jellemző, a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai profilú szegregált iskolában tanulnak. A 3.1.4. pályázat tervezett tevékenységei, szakmai felkészülései lehetőséget teremtenek az SNI tanulók integrációjának kialakítására, az együttneveléshez szükséges szemléletváltásra. A pedagógusok felkészültté válnak a különböző egyéni szükségletek elfogadására, az azokhoz való igazodásra a tanórán és azon kívül is. Képessé válnak a differenciált, egyéni sajátosságokhoz igazodó, a tanulók együttműködésére építő tanulási helyzetek kialakítására. Megismerik a befogadó pedagógia elméletét, gyakorlatát, a sajátos nevelési eljárásokat. Az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében megjelennek a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveiben foglaltak. A sérült és ép tanulók együttnevelése segíti az elfogadást, növeli az empátiát, a toleranciát. Ezen túl, az SNI tanulók integrált nevelése, oktatása növeli továbbtanulási esélyeiket, és – hosszú távú eredményként meg tudnak jelenni a munkaerő-piacon. Dózsa Óvoda A korábban leírtakból kitűnik, hogy készek arra, hogy sajátos nevelési igényű kisgyerek is biztonságot nyújtó légkörben fejlődhessen intézményükben. A fogadókészség, a nyitottság biztos alapot jelent a fejlesztéshez. Petőfi Óvoda Az alapító okiratuk nem tartalmaz az SNI integrációra vonatkozó megállapításokat, így hivatalos keretek között nem integrál az intézmény. Emelt normatíva ennek megfelelően nem igényelhető. Az elmúlt évek folyamán azonban bekerült az óvodába több olyan kisgyermek, aki súlyos magatartásproblémával, beilleszkedési nehézséggel, mozgásában korlátozott, valamint beszéd- és a nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. A nevelőtestület nem zárkózik el az SNI integrációtól, amennyiben az óvoda alapítói okiratába bekerül, készséggel fogadják a sajátos nevelési igényű kisgyerekeket. Zrínyi Óvoda Az óvoda jelenlegi helyzete nem sürgeti az SNI integráció bevezetését, de a nevelőtestület, az óvónők nyitottak ennek irányában. A továbbképzéseken való eddigi részvétel is ezt mutatja: mozgáskorlátozottak integrációja, GMP szűrés, stb. Az óvónőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az integráció témája

78

érdekli őket, s mivel az egyéni bánásmód, az egyéni fejlesztés hívei, a sokféleség, a másság elfogadása természetes számukra.

Elengedhetetlen az intézmény pedagógiai dokumentációjának átdolgozása a korszerű pedagógiai módszerek, tartalmak és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésnek irányelveiben foglaltaknak megfelelően. Eötvös Iskola Sajátos nevelési igényű tanulója szakvélemény alapján van, integráltan oktatják őket, de az alapító okirat ezt nem tartalmazza, és a helyi tantervük sem tartalmazza a szükséges követelményrendszert. Nagyothalló tanulónkhoz szurdopedagógust biztosítanak, gyengén látótanulójukkal a Vakok és Gyengénlátók Ált Isk. és Módszertani Intézet munkatársaival való jó kapcsolatuknak köszönhetően megvalósítják az SNI integrációt.

Petőfi Iskola Az iskola nem integrál SNI tanulót.

Zrínyi Iskola Integráltan nevelt, sajátos nevelési igényű tanuló nem tanul az intézményben. Az intézményi innovációt támogató horizontális lehetőségek és feladatok a város számára 1. Az intézmények alapdokumentumainak felülvizsgálata, az SNI tanulók fogadására alkalmassá tétele; 2. A TÁMOP 3.1.4. projekt hatásainak kiaknázása, a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált oktatásának megszüntetése érdekében: az együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának előmozdítása. 3. Az intézmények akadálymentesítési programjának gyors kidolgozása.

79

6. Infrastrukturális fejlesztések

Dózsa Óvoda Az óvoda épülete korszerűsítésre szorul. Az épület, a berendezés elöregedett. Állandó javításra, némely esetben felújításra szorul. Nagy probléma, hogy a gyermekmosdókban nincs meleg víz. Nyílászáróikon keresztül rengeteg energiát veszítenek. Az akadálymentesítés még nem történt meg. Hiányzik néhány funkcionális intézményi belső tér, leginkább a tornaterem. Petőfi Óvoda Az épület korszerűsítésére szükség lenne. Így például a tetőszerkezet javítására, a külső vakolat felújítására, az udvari játékok szabványosítására. A nevelő-oktató munkát ha áttételesen is, de nehezítik a hiányzó szociális helyiségek, a tornaterem hiánya. A világítás korszerűsítését most végezte el az önkormányzat az óvodában. Az összes világítótestet energiatakarékosra cserélték. Szükséges lenne továbbá a nyílászárók cseréje, javítása, Az óvodában még nem történt meg az akadálymentesítés. Az óvoda épülete nagyrészt felújított. Néhány régi, fém, rosszul záródó ablak van, amit feltétlenül cserélni kell. Az intézmény minden szükséges helyiséggel rendelkezik. A 3 csoportszoba mindegyikéhez öltöző és mosdóhelyiség tartozik. • Az intézmény 6 csoportszobával működik, melyből kettő igen kis alapterületű (18 férőhelyes). A csoportszobák kapacitás kihasználtsága ebben a két csoportban év végére 100% fölötti, ami különösen a pihenés időszakában (délutáni alvás) zsúfoltságot eredményez. Tornaszoba nem biztosított az intézményben, holott az a gyermekek megfelelő testi fejlődéséhez és az óvodás korosztály magas fokú mozgásigényének kielégítéséhez szükséges lenne. Az óvoda nevelési programjának lényeges eleme a mozgásfejlesztés. Az udvar sokféle szabad és szervezett mozgásra ad lehetőséget, de a tornaszoba hiányát azért minden nap megélik. Zrínyi Óvoda Az óvoda épülete nagyrészt felújított. Néhány régi, fém, rosszul záródó ablak van, amit feltétlenül cserélni kell. Az intézmény minden szükséges helyiséggel rendelkezik. A 3 csoportszoba mindegyikéhez öltöző és mosdóhelyiség tartozik. Eötvös Iskola Fejlesztésre illetve felújításra szorul a sportudvar, szeretnének a füves területeken különböző szabadtéri "munkahelyeket" kiépíteni. Petőfi Iskola A főépület állaga a közepes és a rossz közé sorolható. Nyílászárói, energetikai rendszere elavult, korszerűsítésre vár. Folyamatos fejlesztésre és felújításra szorulnak a tantermek, bár a tantermek a padlózat oly mértékben elkopott, hogy már nem felújítható.

80

Az iskola bútorzata is felújításra, modernizálásra szorul. Az elavult bútorok cseréje – anyagi erőforrás hiányában – lassan halad. Kevés a modern, könnyen mobilizálható bútor az intézményben. Zrínyi Iskola

Az épület külső és belső állaga, az iskolaudvar felújítást igényel, erre több mint harminc éve nem került sor. Az intézményi innovációt támogató horizontális lehetőségek és feladatok a város számára 1. Pontos felmérés készítése az infrastrukturális és az akadálymentesítési szükségletekről; 2. A regionális fejlesztési ügynökséggel való kapcsolatfelvétel a vonatkozó infrastrukturális fejlesztési lehetőségekről a hazai és uniós források tekintetében (ÖTM és ROP források) 3. TIOP és ROP forrásokra pályázati terv készítése.

7. Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) Az intézmények IKT-s eszközrendszerének korszerűsítése és bővítése látványos és költséges fejlesztési terület az önkormányzatok számára. Ezen a téren a lemaradás és pazarlás egyaránt kellemetlen visszhangot válthat ki a helyi közvéleményben. Arra is számítani lehet, hogy az elkövetkező években pályázatok útján jelentős források nyílnak meg az önkormányzatok és az iskolák előtt az IKT-val segített tanulás és tanítás technikai, szakmai feltételeinek a javítására. E lehetőségek hatékony kihasználása, a forrásokhoz való hozzájutás és az elnyert pénzek értelmes elköltése ugyancsak fontos értékmérője lehet az önkormányzatok iskolafenntartói tevékenységének. Arra is gondolni kell, hogy az iskola az IKT eszközök révén erősíteni tudja a befolyását a település életében. Az IKT eszközök (pl. a honlap, a levelezőrendszer, az iskolai adminisztrációs rendszer) az iskolának lehetőséget ad a szülőkkel és a helyi társadalommal folytatott párbeszédre, partneri kapcsolatainak bővítésére és intenzívebbé tételére. Javítja az iskola és a fenntartó közötti adatcsere gyorsaságát és pontosságát is. Az iskolában található IKT-s eszközök közösségi célokra is felhasználhatók (pl. internethasználat, IKT-s felnőttképzések megtartása, közös tanulási platformok kialakítása az iskola digitális tudástárának felhasználásával). A településfejlesztés szempontjából nagyon látványos és hasznos irány lehet, ha az önkormányzat az iskolai IKT-s eszközök fejlesztését összekapcsolja a lakossági internethasználat feltételeinek a bővítésével. Például, akciót indít annak érdekében, hogy az iskoláskorú gyerekek minél nagyobb arányban tudjanak számítógépet és internetet használni az otthoni tanulásukhoz is. A fejlesztési lehetőségek koordinált módon történő végiggondolása és megtervezése nagymértékben javíthatja az esélyét a vállalkozás hosszú távú sikerének. Az oktatási intézmények IKT fejlesztési céljait szolgáló feladatok (pl. a pedagógus-továbbképzések megszervezése vagy a technika zavartalan működtetéséhez szükséges háttér kialakítása) település szintű összehangolásával a célkitűzések magasabb színvonalon és alacsonyabb költségekkel valósulhat meg. Egy részleteiben is gondosan kidolgozott IKT-s fejlesztési stratégiával és fejlesztési tervvel rendelkező önkormányzat látványos eredményeket érhet el akár egy-két éven belül, s ezek az eredmények a közvélemény számára is jól kommunikálhatók.

81

Az intézményi IKT stratégiák elkészítése és alkalmazása a gyakorlatban A stratégiakészítés a jövőkép megfogalmazásával és elfogadtatásával kezdődik. Az IKT fejlesztése és hatékony alkalmazása szempontjából fontos, hogy az intézmény és az önkormányzat rendelkezzék egy mindenki által megismerhető jövőképpel arról, hogy hová szeretne eljutni ezen a téren. A jövőképnek be kell mutatnia, hogy az IKT adta potenciális lehetőségeket miként kívánják az iskolában folyó munkák szolgálatába állítani, hogyan kívánják az új eszközök alkalmazásával az iskolai általános célkitűzéseinek és törekvéseinek megvalósulását elősegíteni. Természetesen a jövőképet folyamatosan meg kell újítani a technológiai fejlődés, az alkalmazási gyakorlat kiszélesedésének és az oktatáspolitika célkitűzéseinek figyelembe vételével. A jövőképben megfogalmazottak alapján szükség van egy stratégiára, amely kijelöli a prioritásokat úgy, hogy azok összhangban legyenek az iskola átfogó terveivel, és figyelembe vegyék az iskolai aktuális lehetőségeit, anyagi forrásait és aktuális felkészültségi szintjét, érettségét az IKT alkalmazására. Mindezen feltételek együttes végiggondolása biztosíthatja a terv megvalósíthatóságát és fejlesztési eredmények hosszú távú fenntarthatóságát. Az IKT fejlesztések sikere és megítélése szempontjából is fontos, hogy az iskola rendszeresen ellenőrizze és értékelje a fejlesztés eredményeként bekövetkező változásokat az iskola munkájában és teljesítményében. Összevesse az elért eredményeket az IKT stratégiában meghatározott célokkal annak érdekében, hogy - ha szükséges - menetközben beavatkozzon. A külső szakértők közreműködése a fejlesztési tervek elkészítésében és megvalósításában is hasznos lehet. A TÁMOP 3.1.4 pályázaton induló intézmények esetében erre mód is nyílik, hiszen IKT folyamat-tanácsadó és IKT mentor fogja segíteni a vezetők és a pedagógusok munkáját. Az IKT stratégia elkészítése szempontjából lényeges iskolai célok Az IKT folyamatosan fejlődő és rugalmas eszközrendszer, ezért nem önmagában, öncélúan, hanem az iskolák fejlesztési programjának részeként kell dönteni róla. Az eredményes és hatékony IKT fejlesztés egyik fontos feltétele, hogy az IKT eszközök beszerzésén és használatán túlmutató célokat tűzzenek ki az iskolák maguk elé. Például: • A tanítás módszereinek korszerűsítése; • A tanulói aktivitás és felelősség fokozása a tanulásban; • Életszerű feladathelyzetek kialakítása; • A hátrányos helyzetű diákok tanulási attitűdjének javítása; • Az országos kompetenciamérés eredményeinek javítása; • A tanárok közötti szakmai együttműködés erősítése; • A szülők és az iskola közötti együttműködés szélesítése és erősítése. Az ilyen tartalmú célok kijelölése által az IKT fejlesztése valódi szakmai kérdéssé válik az iskolában, és ily módon a pedagógusoknak is sokkal könnyebb azonosulni az IKT bevezetésével járó új feladatokkal. Az IKT fejlesztési terv elkészítésekor azt kell nagyon alaposan végiggondolni, hogy egy-egy ilyen cél megvalósulásához hogyan és milyen feltételek mellett tudnának hatékony segítséget adni az IKT eszközök, és hogy ehhez akkor milyen új technikai fejlesztésekre, eszközökre, programokra és továbbképzésekre van szükség. Az IKT által kínált lehetőségek ismerete és rugalmas alkalmazása a pedagógusok esetében is a szakmai tudás természetes részévé kell váljon. Egy-két éven belül senki sem hagyhatja figyelmen kívül az IKT eszközök jelenlétét és növekvő szerepét az iskolákban. Bármilyen szakmai kérdésről is van szó, legyen az

82

akár az írás és olvasás tanítása, vagy az SNI-s gyerekek integrált oktatása, vagy az új tanulásszervezési formák helyes alkalmazása, foglalkozni kell az IKT eszközök felhasználásának lehetőségével is. A fejlesztési célokra vonatkozó döntések meghozatalakor a technológiai-technikai, a finanszírozási, a szervezetfejlesztési és a pedagógiai szempontok együttes mérlegelésére van szükség. Utána pedig a technikai feltételeket és pedagógiai gyakorlatot érintő fejlesztéseket folyamatosan össze is kell hangolnia az iskola vezetésének. Mert mit ér az interaktív tábla, ha nincs hozzá digitális tananyag és az új eszközöket a napi tanítás során használni tudó pedagógus? Javaslatok az iskolák IKT fejlesztési tervének elkészítéséhez A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az IKT eszközök iskolai alkalmazása 2-5 év alatt jelentős átalakulást okoz az oktatási intézmények teljes tevékenységrendszerében. • Változásokat hoz az iskolai vezetés feladatrendszerében, összetételében, struktúrájában. • Átalakítja a tervezési, irányítási, az ellenőrzési és az értékelési folyamatokat és módszereket. • Modernizálja az iskola adminisztráció és ügyvitel minden területét. • Kiszélesíti az iskola belső és külső kommunikációját, új formákat alakít ki az iskola és a szülők közötti kapcsolatrendszer elmélyítéséhez. • Új pedagógiai célok, tartalmak és követelmények beépülését igényli a helyi pedagógiai programokba. • Felgyorsítja a tanításközpontú pedagógiai gyakorlat átalakítását egy korszerűbb és hatékonyabb tanulásközpontú gyakorlattá. • Megváltoztatja a tanulási környezet tereit, eszközrendszerét. • Megváltoztatja a tanítás és a tanulás módszereit. • Változásokat hoz a tanárok és tanulók közötti kapcsolatokban. Az iskolák IKT stratégiájának és fejlesztési tervének elkészítésekor tehát az intézmény egész tevékenységrendszerét végig kell gondolni. A dorogi intézmények nem vesznek részt a TIOP 1.1.1. programban, de a hamarosan újra kiírásra kerülő pályázaton mindenképp javasolt elindulniuk. Az ehhez szükséges előkészítő anyagokat, stratégiai terveket és iskolánkénti elemzéseket és javaslatokat jelen koncepció mellékleteként rendelkezésre bocsátjuk.

83

8. Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program fejlesztési lehetőségei 2009 után Megvizsgáltuk, hogy TÁMOP 2009-10-es Akciótervében9 leírtak és a készülő, de még nem nyilvános pályázati kiírások hogyan támogathatják a dorogi iskolafejlesztési program sikeres lebonyolítását. Próbáljuk „megjósolni”, hogy a helyi fejlesztések milyen országos fejlesztési koncepciókba ágyazódnak be, hogyan kapcsolhatók össze a források, valamint a megindítandó fejlesztések fenntarthatóságát milyen további programok biztosítják. Ennek megfelelően azokat a programelemeket emeljük ki, amelyek vagy önállóan, vagy egymással kombinálva, vagy akár területi együttműködéseket is kihasználva a dorogi közoktatás fejlesztése szempontjából relevánsak lehetnek. Kapcsolat a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. prioritásával 3.1.2. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A prioritási tengely célja, hogy a közoktatás rendszerében – az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban, annak célrendszerét megvalósítandó - egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. A prioritási tengely a közoktatási rendszer reformján keresztül kívánja elérni, hogy a közoktatás használható tudást, valamint a tudás és képességek folyamatos fejlesztését megalapozó alapkészségeket adjon át mindenki számára. 3.1.2. Új tartalomfejlesztések a közoktatásban10 Az ÚMFT közoktatás-fejlesztési programjainak, tartalmainak oktatási programcsomagjainak, tananyagainak fejlesztése, elsősorban a kompetenciafejlesztő oktatás módszertani igényei, a Nemzeti Alaptanterv (NAT), illetőleg az érettségi követelményeinek figyelembe vételével a közoktatási intézmények minden típusára. A közoktatási gyakorlat számára a közgyűjtemények, adatbázisok digitális formában való elérhetőségének biztosítása, a digitális formában elérhető akkreditált tananyagok számának növelése és minőségének javítása a meglévő anyagok továbbfejlesztésével és új tananyagok előállításával, a közgyűjteményekben őrzött kulturális értékek és szaktudás felhasználásával. Kedvezményezettek: felsőoktatási intézmény, alapítvány, közgyűjteményi és közművelődési intézmény, civil szervezet önállóan vagy konzorciumban, tankönyvkiadó (amennyiben indokolt közvetlen kedvezményezetti körbe kerülése) 3.1.4. Innovatív iskolák (közoktatási intézmények komplex fejlesztésének támogatása) A konstrukció célja komplex közoktatási intézményfejlesztés támogatása a közoktatás minőségének, az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség javítása érdekében, a kompetencia alapú, valamint az integrációt támogató oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű intézményi elterjesztése, a pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése, módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése és megerősítése, a befogadó iskola gyakorlatának elterjesztése.

9

2009. január 9-én, a Kormány által elfogadott változat. Az AT eredeti számozását a követhetőség kevéért megőriztük.

10

84

A konstrukció egyik alapvető célja, hogy a magyar közoktatásban elősegítse az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősítse az iskolarendszer esélyteremtő szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában az alábbi konkrét célok elérése révén: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és tanulók iskolai szegregációjának csökkentése, indokolatlan fogyatékossá minősítésük csökkentése, korai és rendszeres óvodáztatásuk elősegítése, továbbtanulási útjaik megerősítése, minőségi oktatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük javítása, az iskolai diszkrimináció csökkentése. A konstrukció a 2009-2011-es időszakban 1400 feladatellátási-hely bevonását célozza. A konstrukció keretében előreláthatólag 5 komponensre lehet pályázni: A komponens: A kompetencia alapú, befogadó oktatás megteremtése: A kulcskompetenciák fejlesztését támogató, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése, A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése fentiek intézményi implementációjára, mentori és szakértői támogatás igénybevétele, a helyi közösség, érintett szereplők bevonása az innováció folyamatába, Jó gyakorlatok adaptációja, horizontális tanulás, A közoktatási intézmények önálló innovációjának megtervezése és hasznosítása, Regionális, kistérségi, települési – intézményközi – együttműködések kialakítása elsősorban a területi, intézmények közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, a szakmai felkészülést szolgáló pedagógus-továbbképzéseken való részvétel, továbbá az elsajátítottak intézményi adaptációját segítő szolgáltatások megvalósítása, A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók befogadását, integrált nevelését segítő, érzékenyítő tevékenységek (továbbképzések, szaktanácsadás, stb.) B komponens: Az intézményirányítás fejlesztése, szervezetfejlesztés: Az intézmény pedagógiai programjának, helyi tantervének innovációja, új oktatásszervezési formák bevezetése, Az intézmények pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival; Az intézmény minőségirányításának fejlesztése, önértékelési folyamatok; A pedagógusok teljesítményértékelési folyamatának kialakítása, fejlesztése; rugalmas és konstruktív foglalkoztatási modellek adaptációja (utazópedagógus, osztott foglalkoztatás, nem pedagógus szereplők bevonása, stb.); az intézmény szerepvállalásának bővítése, nyitás a helyi társadalom felé (civil kezdeményezések, társterületek) C komponens: Helyi oktatásirányítás fejlesztése, az oktatási rendszer hatékonyságának javítását célzó fejlesztések támogatása: A helyi és térségi tervezés alapjául szolgáló helyzetfelmérés és elemzés elkészítésének támogatása;A hatékonyság, eredményesség, és esélyegyenlőség szempontjait érvényesítő helyi közoktatási stratégia készítése, ennek alapján közoktatási intézkedési tervek és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervek elkészítésének és végrehajtásának támogatása, ehhez szükséges továbbképzések, szakemberképzések, külső szakértői támogatás. Külső fenntartói intézményértékelési mechanizmus kiépítése, intézmények külső értékelése, az értékelési eredmények visszacsatolása. Oktatásirányítási, tanügyigazgatási, kistérségi, értékelési, tervezési szakemberek képzése, felkészítése; Projektmenedzsment-, pályázatíró tréningeken való részvétel; Szakmailag megalapozott, hatékony intézményi integráció megvalósításához szükséges fejlesztések; A intézmények közötti horizontális kapcsolatok egységes pedagógiai programon nyugvó támogatása, építése; Tanulóhálózatok komplex szakmai támogatása (intézmény-összevonás, integráció tekintetében), ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi jó gyakorlatok gyűjtése, adaptálása, terjesztése; A kistérségi intézmény-fenntartási és irányítási modellek fejlesztése, kapacitásépítés; Az integrált intézmények (egységes iskolák) disszeminációs és mentorálási tevékenységének támogatása,

85

D komponens: Pedagógiai módszertan korszerűsítése/Pedagógusok új szerepben: Pedagógusok szerepváltásának támogatása, Pedagógusképzési programok támogatása az alábbi területeken: menedzsment, pályatanácsadás, sport- és szabadidő szervezés, felnőttoktatás, idegen nyelv, IKT, nevelőtanár, általános közművelődési, könyvtár, utazó pedagógus, pedagógusok felkészítése a tartósan beteg gyerekek oktatására, egészségfejlesztés, környezeti nevelés stb., Részvétel felsőfokú szakirányú továbbképzéseken, részismereti képzésen, mesterképzésben, a képzésre történő felkészülés, a megszerzett tudás intézményi implementációjának támogatása Képzési költségek és ösztöndíj támogatás a programban résztvevő 3-5000 pedagógus részére E komponens: A helyi oktatásirányítás esélyegyenlőségi alapú fejlesztése: Az integrációs folyamatok erősítése, a TÁMOP 3.3.2 keretében indított deszegregációs programok térségi, regionális szakmai beágyazásának segítése; Az iskolai szegregációt felszámoló szervezeti és pedagógiai modellek gyűjtése, adaptálása és terjesztése, A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai körzetek, iskolák közötti kirívó aránykülönbségeinek csökkentését, valamint – több intézményt /tagintézményt működtető fenntartók esetében – a szélsőségesen szegregált iskolák/tagiskolák/telephelyek átalakításához, esetleges funkcióváltását célzó fejlesztések megvalósítása; Komplex preventív, felülvizsgálati, valamint visszahelyezési programok magas sajátos nevelési igényű gyermek-, tanulóaránnyal rendelkező településeken; Közoktatási esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos fenntartói érzékenyítő képzések, programok. F komponens: Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztése Az érintett tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása; A szakmai felkészülést szolgáló pedagógus-továbbképzéseken való részvétel; Az elsajátítottak intézményi adaptációját segítő szolgáltatások megvalósítása; A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása Érzékenyítő, felkészítő tréningek, programok, A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése; Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése; HHH tanulók minőségi oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférését segítő programok 3.2.1. Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése) A konstrukció célja a közoktatási intézmények támogatása új tanulási formák adaptálására, informális, nonformális tanulási lehetőségek kialakítására, új típusú intézményi együttműködések támogatására. (nyitás a fiatal felnőttek közismereti oktatása felé, szülők, civilek bevonása az intézmény életébe, nemzetközi és határontúli kapcsolatok kialakítása, erősítése, stb.). A hagyományos, formális intézményi keretek között nem, illetve nem könnyen oktatható tanulók számára olyan – az egyéni igényekre, szükségletekre szabott - tanulási formák kialakítása, amely elvezeti a tanulót a sikeres iskolai végzettség, szakmai megszerzéséhez. 3.2.2 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás A közoktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, az oktatási szektorban működő intézmények együttműködési, fejlesztési, szolgáltató kompetenciáinak korszerűsítése elősegíti a közoktatási

86

intézményrendszer egészének modernizációs folyamatát. A TÁMOP „Minőségi Oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” című prioritása keretében megfogalmazott tartalmaknak megfelelően a pályázat elsődleges célja a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi szintű együttműködésének támogatása fejlesztési szolgáltatások nyújtására. A hálózat működésének célja a közoktatási intézményekben az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulcsképességek fejlesztését célzó kompetencia alapú oktatásra való átállás, a minőségi oktatás segítése, az esélynövelés, a pedagógiai kultúra megújítása, a területi különbségek kiegyenlítése, az optimális területi lefedettség biztosításával. 3.2.3. "„Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. ütem A közművelődési intézmények atipikus, nem formális és informális oktatási-nevelési szolgáltatásainak fejlesztése és támogatása, a felnőttképzési tevékenységek oktatási, munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának és hatékonyságának erősítése. A konstrukció elé tűzött célok között szerepel, hogy a közoktatást támogató, iskolán kívüli képzési szolgáltatások az országban arányosan és minél teljesebb körben legyenek elérhetők. Kiemelt cél, hogy az iskolán kívüli képzés minél közvetlenebbül kapcsolódjon a közoktatási és a munkaerő-piaci igényekhez, ami konkrét, intézmények közötti együttműködési formák kialakítására is ösztönözheti a közművelődés szereplőit. 1. kör: A közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 2. ütem A közművelődési intézmények atipikus, nem formális és informális felnőttképzési szolgáltatásainak fejlesztése és támogatása, a tevékenységek oktatási, munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának és hatékonyságának erősítése. 2. kör: A közművelődés az egész életen át tartó tanulásért 2. ütem A közoktatást kiegészítő atipikus, nem formális és informális oktatási-nevelési szolgáltatások fejlesztése és támogatása (digitális, nyelvi, és egyéb munkaerő-paci alkalmassági stb.) képesség- és kompetenciafejlesztő, valamint tehetséggondozó programok támogatása (szakkörök, táborok, klubok), továbbá a fenti célokat szolgáló közösségfejlesztés, közösségi művelődési alkalmak támogatása 3.3.1. Esélyegyenlőség és Integráció II. szakasz A konstrukció alapvető célja, hogy szakmai fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal járuljon hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók oktatási helyzetének javításához: az iskolai szegregáció mértékének csökkentéséhez, az óvodáztatási arányuk növeléséhez az indokolatlan fogyatékossá minősítés visszaszorításához és a minőségi oktatáshoz való hozzáférésük javításához. A halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók iskolai sikerességének növelése érdekében a projekt további célja, hogy az NFT I.-ben, valamint a TÁMOP 3.3.1 első szakaszában megkezdett iskolamodernizációs folyamat folytatásaként továbbfejlessze és minél nagyobb intézményi körben terjessze az integrációt támogató módszertani programot. A konstrukció további célja a közoktatási integrációs programok - állami és/vagy európai uniós forrásokból megvalósulók - összehangolása az Országos Oktatási Integrációs Hálózat , valamint a TÁMOP 3.2.2 nyertes Regionális Hálózat Koordinációs Központ szolgáltatásaival,, illetve a hiányzó szolgáltatások megteremtéséhez szükséges fejlesztés megvalósítása, a humánerőforrás megteremtése és beépítése a hálózati működésbe. 3.3.5. Továbbtanulási utak támogatása általános iskolától a diplomáig

87

A halmozottan hátrányos helyzetű, roma, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, migráns gyerekek körében az általános és középfokú oktatásból való lemorzsolódás az átlagosnál magasabb. Az iskolai sikerességet döntően befolyásolja az erősödő szelekció, az iskolák társadalmi rétegek szerinti szegregálódása. A középiskolai tanulmányi sikerességhez a civil szervezetek által működtetett, a személyes oktatás igényeihez alkalmazkodó, tanórán kívüli foglalkozásokat nyújtó tanodák nagyban hozzájárulhatnak. A halmozottan hátrányos helyzetű és roma diákok között a felsőoktatásban résztvevők aránya messze elmarad kortársaiktól. A tanulók gyakran a lakóhelyi adottságok miatt, vagy pusztán anyagi okokból nem jutnak hozzá azokhoz az oktatási és képzési szolgáltatásokhoz, amelyek elengedhetetlenek középfokú tanulmányaik sikeres befejezéséhez és a felsőfokú továbbtanuláshoz. Az érettségin/felvételin való sikeres szerepelést segítik jelen komponens keretében támogatott célzott nyelvvizsgára és érettségire felkészítő foglalkozások. Az oktatási szegregációs és diszkriminációs esetek vizsgálatának eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyes állami ellenőrzések és panaszmechanizmusok közötti összhang hiányában ma az ellenőrzések jelentős része véletlenszerű, az egyes intézkedések nem összehangoltak. Az oktatási szegregáció és diszkrimináció felszámolása érdekében szükséges egy informált és elfogulatlan civil szereplők részvételére építő jelzőrendszer létrehozása, amely lehetőséget biztosít az oktatási diszkriminációs esetek, illetve az oktatási esélyegyenlőtlenséget okozó egyéb feltételeknek a feltérképezésére, a döntéshozók és programgazdák számára az információk becsatornázására, és szükség szerint a kritikus helyzetekben az érintett halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érdekeinek jogi úton, vagy egyéb módon történő érvényesítésre. 3.4.1. Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának támogatása A speciális célcsoportnak minősülő nemzeti, etnikai kisebbségekhez, migráns csoportokhoz tartozó tanulók nevelésére, oktatásra utóbbiak harmonikus társadalmi beilleszkedésére irányuló fejlesztések javítják az oktatás eredményességét és erősítik társadalmi kohéziós szerepét. 3.4.2. Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja A konstrukció célja olyan befogadó iskolarendszer kialakítása és elterjesztése a közoktatásban, ahol az iskola alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A sajátos nevelési igényű tanulóknak jelenleg csupán 20%-a tanul integrált-többségi iskolai körülmények között. A szegregált körülmények között oktatott sajátos nevelési igényű tanulók életpályája társadalmi beilleszkedése bizonyítottan sokkal nehezebb, mint az integrált körülmények között nevelteké. 3.4.3. Iskolai tehetséggondozás A konstrukció célja a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás, továbbá az esélynövelést szolgáló tehetséggondozás támogatása. A gazdasági fejlődés hazai és európai mutatóinak emelésére az egyik fő lehetőség a természettudományos végzettségű és tudású szakemberek képzése, (2002-től 2010-ig 15%-kal kell emelni a természettudományos végzettséggel rendelkezők számát.) illetve a tudásalapú gazdaság működéséhez szükséges emberei erőforrások folyamatos fejlesztése és bővítése. A közoktatási rendszerben hosszú idő óta fennálló nivellálódási trend megállítására a tehetséges tanulók egyéni fejlődését biztosító újszerű, hatékony tanulási-tanítási formák kimunkálása szükséges.

88

Kapcsolat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1. prioritásával A TIOP 1. prioritásának tartalma az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges és a munkaerő-piaci helytállást biztosító kompetenciák fejlesztéséhez, továbbá a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásához szükséges formális, nem-formális és informális oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése. 1.1.1. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése A fejlesztés a közoktatási intézmények számára egységes alapinformatikai infrastruktúrát biztosít, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. Az intézményi innovációt támogató horizontális lehetőségek és feladatok a város számára 1. Pályázatfigyelő munkacsoport felállítása; 2. Az Eötvös Iskola referencia-intézményi státuszának kiaknázása: a horizontális tanulás lehetőségeinek megteremtése a városi és a városon kívüli pedagógusok számára, az uniós forrásokhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatási profil kialakítása

89

9. Iskolaszerkezeti kérdések A város fenntartásában jelenleg 3 óvoda és 3 tiszta profilú általános iskola és a pedagógiai szakszolgálat működik. Megyei fenntartásban, de városi ingatlan tulajdonban működik a vegyes profilú középiskola (gimnázium és szakközépiskola). A helyzetelemzésből és a koncepció főbb tematikai egységeiből jól látható, hogy amennyiben Dorog város Képviselőtestülete elkötelezi magát a város alapfokú közoktatási rendszerét hosszú távon és jelentős mértékben meghatározó fejlesztési koncepció mellett, elemi érdeke, hogy annak kifutását legalább az érettségiig a saját fenntartású közoktatási intézményben biztosítsa. Ez szakmai kérdés. Más nézőpontból, kicsit másképpen fogalmazva: az iskoláskor kora szakaszába fektetett források a városi rendszerben hasznosulnak az érettségi és a szakképzés időszakában is. Ennek elemi feltétele, hogy a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola a város fenntartásába kerüljön, programját összehangolja a városi intézményekkel, és képes legyen a fenntartó által megjelölt fejlesztési irányokat elfogadni. Megfontolható az is, hogy a középiskola és az általános iskolák egy rendszert alkotva, többcélú közoktatási intézményként funkcionáljanak és a fejlesztés során kialakuló profilok határozzák meg a középiskola profilját is. Tanköteles tanulók adatai Az iskolaszerkezeti kérdések sorában szót kell ejteni a 2009/2010-es tanévben tanköteles korú tanulók létszámáról. Összes tanköteles korú dorogi gyermek: 126 fő. Ebből már most Dorogon kívül jár intézménybe és ott folytatja tanulmányait: Nevelési tanácsadás vizsgálat alatt áll (az iskolaválasztás létszámában szerepelnek): Már biztosan az óvodában maradó gyermekek: az alábbi bontás szerint:

szakértői biz. jav. alapján Nevelési tanácsadó jav. alapján Szülő és óvoda egyetértése alapján

Petőfi óvoda 2 3 6

Az iskolák leendő első osztályosai: dorogi gyerekek Eötvös iskola Petőfi iskola Zrínyi iskola

33 30 33

Dózsa óvoda

Zrínyi óvoda

9 fő 6 fő 21 fő

Richter óvoda

1 4

Nem dorogi, de jelenleg dorogi intézményben lévő 7 2 5

5

Összesen 40 32 38

90

Jelenlegi gyermeklétszámok: 2 évesek: 133 fő 3 évesek: 118 fő 4 évesek: 120 fő 5 évesek: 124 fő Következtetések -

az általános iskolák hosszú távon maximum két tanulócsoporttal számolhatnak, azaz a városban összesen max. 6 tanulócsoport tud elindulni, függetlenül az iskolaszervezeti kérdésekről; a két tanulócsoport feltétele, hogy a városon kívülről is vonzzanak tanulókat; további feltétel, hogy az intézmények képzési kínálata korszerű és megfelelő legyen a szülők számára, azaz ne váltsanak az iskolaidő alatt más, környékbeli települési intézményre (Esztergom)

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a hatályos jogszabályok értelmében milyen lehetőségei vannak a fenntartónak arra, hogy intézményei szakmai feladatrendszerét szervezeti struktúrájuk kialakításával támogassa. Közoktatási intézmény típusa és feladatai11 A közoktatásban létrehozható intézmények alaptípusait a hatályos közoktatási törvény12 (továbbiakban: Kt.) 20. §-a szabályozza. A 22.§ (3) bekezdése szerint egy közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja, ugyanezen szakasz (4) bekezdése pedig – meghatározott szabályozási körben – nem közoktatási intézménnyel történő összevonását is lehetővé teszik. A több feladatot – közte nem közoktatási feladatot is - ellátó intézmények az ún. többcélú intézmények, amelyekkel kapcsolatos szabályokat a Kt. 33.§-a szabályozza. A többcélú intézmények között két típus felel meg azoknak a követelményeknek, miszerint a) óvodai, általános iskolai és középiskolai feladatot egyaránt ellát, b) pedagógiai szakszolgálati feladatot is elláthat, c) keretei között nem közoktatási feladat (pl. bölcsőde) ellátása is lehetséges, ezek a következők • közös igazgatású közoktatási intézmény • általános művelődési központ (ÁMK) A Kt. 33.§ (4)-(5) bekezdése alapján a két intézménytípus a következő feladatokat láthatja el: ÁMK Közös igazgatású intézmény Különböző típusú közoktatási Közoktatási, + kulturális, művészeti, intézmények feladatainak ellátása közművelődési, sportfeladatok közül legalább egynek az ellátása Egységes vagy összetett iskolai intézményegység Egységes vagy összetett iskolai intézményegység működhet működhet Keretében egységes szakszolgálatot ellátó Keretében egységes szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is módszertani feladatot ellátó intézményegység is 11

Szakmai követelményrendszer és háttér a DDOP „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” c. konstrukciójának lebonyolításához. TINTA Tanácsadó Kft, 2007., 2009. 12 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról.

91

működhet A nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegységet is működtethet a következő területeken: a felsőoktatás a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, továbbá a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, t a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás (Kt. 121.§. (1) 25. pont13

működhet A nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegységet is működtethet a következők területeken: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, továbbá a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás (Kt. 121.§. (1) 25. pont

A feladatellátás szempontjából tehát a közös igazgatású közoktatási intézmény és az ÁMK között csupán az a különbség, hogy utóbbi kulturális, közművelődési, művészeti és sportfeladatokat is elláthat, illetve ezek közül legalább egyet el kell látnia. Az intézmény működtetése szempontjából a közös igazgatású közoktatási intézményre és az ÁMK-ra a következő szabályok érvényesek (Kt. 33.§ (6)-(10), (13) bek.: Közös igazgatású intézmény Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységekből14 áll Intézményegységek vezetőinek kinevezésére az önálló intézmények vezetőire vonatkozó feltételek érvényesek. Egy pedagógiai programot kell készíteni Egy intézményi minőségirányítási programot kell készíteni (Kt. 40.§ (10) bek.). Egy szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) kell készíteni, amely tartalmazza a működés közös szabályait és az egyes intézményegységek működését meghatározó szabályokat külön-külön (Kt. 40.§ (2) bek.. A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint15 - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.

ÁMK Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységekből áll Intézményegységek vezetőinek kinevezésére az önálló intézmények vezetőire vonatkozó feltételek érvényesek. Egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni Egy intézményi minőségirányítási programot kell készíteni (Kt. 40.§ (10) bek.). Egy szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) kell készíteni, amely tartalmazza a működés közös szabályait és az egyes intézményegységek működését meghatározó szabályokat külön-külön (Kt. 40.§ (2) bek. A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.

13

A nem közoktatási feladatellátásra az adott ágazat jogszabályai érvényesek. Kt. 121.§ (1) 18. pont: intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el; 15 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 18.§ (4) bek. b. pont szerint az intézményegység-vezetői megbízásról és visszavonásról az igazgatótanács dönt. 14

92

Egységes, vagy intézményegységenkénti szülői szervezet, diákönkormányzat, intézményszék (óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék) hozható létre. A nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni A nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység létesítésére, tevékenységének engedélyezésére az adott feladat ellátására létrehozható intézmény engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Egységes ÁMK, vagy intézményegységenkénti szülői szervezet, diákönkormányzat, intézményszék (óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék) hozható létre. A nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Az ÁMK létrehozásakor és működtetésekor: • a vezetői megbízás • az intézményegység létrehozás átszervezése, megszüntetetése • a szervezeti és működési rend kialakítása • a vezető feladat és hatáskörének gyakorlása területén minden intézményegység esetén alkalmazni kell a közoktatási törvény vonatkozó szabályozását (Kt. 33.§ (13) bek.). A nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység létesítésére, tevékenységének engedélyezésére az adott feladat ellátására létrehozható intézmény engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fentiek alapján mind a közös igazgatású közoktatási intézményekben, mind az ÁMK-ban szakmailag önálló intézményegységek működnek lényegében önálló szakmai irányítással. Mindkét típusban fontos szerepe van az igazgatótanácsnak, amely éppen az összetett feladatrendszer miatt lényegében a vezetés konzultatív testületének tekinthető. Fontos kiemelni, hogy a többcélú intézményekben működő intézményegységek eltérő közoktatási feladatot látnak el (pl. óvoda, általános iskola, középiskola, stb.)16. Az intézményegység és a tagintézmény közötti kapcsolat lényegi jellemzője a többcélú intézmények esetén, hogy az adott intézményegységhez azonos feladatot ellátó tagintézmény kapcsolódhat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a többcélú intézmény keretében például óvodai, általános iskolai, középiskolai és pedagógiai szakszolgálati feladatot látnak el, akkor ennek a többcélú intézménynek óvodai, általános iskolai, középiskolai és pedagógiai szakszolgálati intézményegysége működik. Az egyes intézményegységekhez a vele azonos feladatot ellátó – azonos vagy más településen működő – tagintézmények kapcsolódhatnak. Így az óvodai intézményegységnek tagóvodája, az általános iskolai intézményegységnek tagiskolája lehet. A közös igazgatású közoktatási intézményen belül egységes iskola intézményegységet célszerű kialakítani általános iskola és középiskola feladatok ellátására. Az egységes iskola a Kt. 33.§ (3) bekezdés szerint egységes és ehhez kapcsolódóan iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelmények szerint működik. Az egységes középiskola 12 (13) évfolyammal működik, ami azt jelenti, hogy az általános iskolai évfolyamokat is az egységes középiskola keretében lehet megszervezni. Ennek az az előnye, hogy a tanulók számára folyamatos továbbhaladást tesz lehetővé17, így lényegében a teljes tankötelezettségi idejüket egy intézményben teljesíthetik, ez a városi fejlesztés és a tanulói utak szempontjából is kiemelt 16

Kt. 121.§ (1) 18. pont Kt. 66.§ (7) bek. A folyamatos továbbhaladást az egységes iskola is biztosítja. Abban az esetben, ha az általános iskola mellett két középfokú feladatott is ellát az iskola, akkor a pedagógiai programban kell meghatározni, hogy „a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő tanulmányokat kell folytatni a továbbhaladáshoz a különböző középiskolai intézményegységben.

17

93

jelentőséggel bír. A jogszabály megengedi azt is, hogy az egységes középiskolának nyolc évfolyamnál kevesebbel működő általános iskola a tagiskolája legyen. Összességében a városon belül kialakított integrált közoktatási intézmény az alábbi intézményegységekkel hozható létre a teljes feladatkör lefedése érdekében: • óvoda, • egységes középiskola, vagy összetett iskola, illetve általános iskola és középiskola, vagy szakközépiskola • alapfokú művészetoktatási intézmény, • szakszolgálati intézmény, • bölcsőde, vagy egységes óvoda-bölcsőde,vagy integrált bölcsőde • esetleg közművelődési intézmény és/vagy a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat. Az intézményi innovációt támogató horizontális lehetőségek és feladatok a város számára 1. Legkésőbb 2009 év végéig döntést kell hozni a Zsigmondy Vilmos középiskola városi fenntartásáról legfőképp annak érdekében, hogy a város hosszú távú elköteleződését a szakmai fejlesztések mellett a középiskolai évek alatt is folytatni lehessen, valamint a megkezdett fejlesztési programok a középiskolában is jól hasznosuljanak; 2. Amennyiben a város úgy dönt, hogy nem kívánja átvenni a megyétől a feladatot, érdemes hosszú távú szakmai megállapodást kötni a megyei fenntartóval a régiós fejlesztési stratégia (OKÉV) mentén a középiskolai feladat-ellátásra vonatkozóan; 3. Legkésőbb 2009 év végéig döntést kell hozni a városi intézményszerkezetről, a fentieknek megfelelően javasolható a többcélú közoktatási intézmény létrehozása annak érdekében, hogy a szülők kisgyermekkortól a középiskoláztatás végéig egy átgondolt, egy irányba ható fejlesztési folyamat részeként éljék meg gyermekeik intézményi nevelését.

94