KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Sopron Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedési rendszere racionalizálási tervének kidolgozása

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Sopron Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedési rendszere racionalizálási tervének kidolgozása

Záró tanulmány

Budapest - 2012. május -


2 KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat

A téma címe: Sopron Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedési rendszere racionalizálási tervének kidolgozása

Témaszám a vállalkozónál: 2121-002-2-2

Megrendelő:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Konzulens:

Horváthné Seregély Jolán városgazdálkodási osztályvezető

Témafelelős:

Serbán Viktor tudományos segédmunkatárs

Trepper Endréné tud. munkatárs Tagozatvezető:

Albert Gábor

Közreműködött:

Vass Lajos főmunkatárs Beszedics Istvánné adminisztrátor Török Gáborné adminisztrátor

Jóváhagyó:

Albert Gábor tagozatvezető

Budapest 2012. május


……………………… aláírás

…………………………………… aláírás

……..…………………………… aláírás

3

Tartalomjegyzék

1. Sopron megyei jogú város autóbusz-közlekedés szempontú szerkezeti elemzése

4

1.1. Demográfiai és közlekedéshálózati jellemzők

4

1.1.1. 1.1.2.

Demográfiai adatok Közlekedéshálózati jellemzők

2. A helyi autóbusz-közlekedés jelenlegi helyzetének áttekintése

4 6 9

3. Sopron helyi autóbusz-közlekedés hálózatán célforgalmi felmérés megtervezése, elvégzése és az adatok feldolgozása 4. A helyi autóbusz-hálózat átfogó forgalmi elemzése

17 22

4.1. A kisalföld volán által végrehajtott keresztmetszeti utasszámlálási adatok mintavételes aktualizálása és részletes elemzése 4.2. A kti által végrehajtott célforgalmi felmérési adatok részletes elemzése

23 44

5. Az utasforgalmi felmérés eredményei alapján sopron helyi autóbusz-közlekedésének helyzetértékelése

55

6. Sopron helyi autóbusz-hálózatának fejlesztési, racionalizálási tervjavaslata, nyers menetrend kidolgozása

58

6.1. Helyi autóbusz-közlekedési hálózat fejlesztési javaslata

58

6.2. Helyi autóbusz-közlekedés racionalizálási tervjavaslata

61

Melléklet


4

1. Sopron megyei jogú város autóbusz-közlekedés szempontú szerkezeti elemzése 1.1. Demográfiai és közlekedéshálózati jellemzők 1.1.1. Demográfiai adatok Sopron megyei jogú város Magyarország nyugati határának közvetlen közelében, a Sopronihegység, a Fertő-tó és a Balfi-dombság által határolt területen, az Ikva patak völgyében fekszik.

1. ábra Sopron bel- és külterületei (forrás: KTI)

A város alapterülete 169,01 km2, lakónépessége1 60 755 fő. A megyei jogú város központi belterülethez tartozó részen él a lakosság 90%-a, a népesség 10%-a pedig a központtól távolabb eső csatolt városrészek belterületén, Balfon, Brennbergbányán, Görbehalmon, Jánostelepen, Sopronkőhidán és Tómalmon lakik. A lakónépesség 1/6 része az 1971-ben épült közel tízezer lakosú Jereván lakótelepre koncentrálódik.

1

Helységnévkönyv adattár 2011. KSH, 2011. január 1.


5

2. ábra Sopron lakónépességének változása a 2000-es években, KSH.

Sopron lakónépessége a 2000-es években több mint 10%-al növekedett. A növekedést legfőképpen az utóbbi években, inkább a vándorlási egyenleg pozitív értékének alakulása eredményezte, többen költöztek a városba, mint amennyien azt elhagyták. A természetes szaporodás mértéke, a halálozások és az élve születések száma ezekben az években konstans értéket mutatott, 500-600 fő körül mozgott.

3. ábra Sopron lakónépességének vándorlási egyenlege a 2000-2010 közötti időszakban, KSH.


6 Brennbergbánya már az 1850-es években a városhoz tartozott, Görbehalom és Tómalom az 1920-as években épült ki, míg a 17,26 km2 területű Balf városrészt 1985-ben2 csatolták Sopronhoz. Újhermes és Óhermes kivételével mindegyik városrész helyi autóbuszközlekedéssel kiszolgált.

Lakónépesség (fő)

Távolság a városközponttól (km)

Balf

998

7,9

Brennbergbánya

604

10,5

Görbehalom

203

8,2

Jánostelep

43

4,6

Óhermes

26

14

Sopronkőhida

1312

5,9

Tómalom

467

6

Újhermes

118

14,5

Városrész

1. táblázat Sopron településrészeinek lakossága és a városközponttól mért távolsága (Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévtára 2001, KSH)

Az utóbbi évtizedben a város közigazgatási területén több ponton létesültek lakóparkok és lakónegyedek, ezek közül jelentősebb kiterjedéssel és lakosszámmal a Gida patak utcai, az Aranyhegy utcai és a Pihenőkereszt lakópark rendelkezik, míg a régebbi városrészek közül Jánostelep fejlődése és lakosszámának növekedése volt megfigyelhető. 1.1.2. Közlekedéshálózati jellemzők A város településgeometriailag enyhén nyújtott szerkezetű és területén kevésbé összeépült részek is találhatóak. A városból kilenc úton keresztül érhetők el a felsorolt környező településrészek és a szomszédos települések (Ágfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza), belterületén az országos közutak több körforgalmú csomópontban csatlakoznak a helyi úthálózat elemeihez. A 2000-es években tapasztalt gazdasági fellendülés hatására a város motorizációs foka folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, majd a 2008-as év végétől stagnált.

2

www.wikipedia.hu


7

4. ábra Sopron városában az 1000 főre jutó személygépkocsik száma a 2000-es években, KSH.

Sopron és térségének közúti közlekedési kapcsolatát, illetve az országos közúthálózatba való kapcsolódását két főútvonal biztosítja. A 84. sz. másodrendű főút Sárváron keresztül a 8. sz. főutat keresztezve közvetlen elérhetőséget biztosít a Balaton északi részére, míg a 85. sz. számú másodrendű főút Csornán keresztül Győrbe, illetve Soprontól 80 km-re található M1 autópályához biztosít közúti kapcsolatot. A 84. sz. út Sopront elkerülő útszakaszának bővítése és korszerűsítése szükségessé vált az utóbbi években tapasztalható növekvő forgalom által generált zaj- és környezetszennyezés miatt, ugyanakkor forgalombiztonsági szempontok is indokolták a fejlesztést. Sopron közúthálózati elemeinek jelenlegi állapota, a folyamatosan zajló útfelújítások ellenére sem felel meg minden esetben a városrészek közötti, minőségi közlekedési kapcsolat elvárásainak. A város kelet-nyugati tengelyét adó, az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett forgalmú Győri út és Csengery utca megfelelő áteresztőképességű összeköttetése a Jereván lakóteleppel és a nyugati városrészekkel szintén megoldásra váró probléma. A városban két-két országos, illetve nemzetközi (Ausztria felé tartó) vasútvonal kezdő- és végpontja található meg. A 8. sz. Győr – Sopron – Ebenfurt vasútvonal Győrön át az 1. sz. vasútvonalon keresztül a fővárossal, míg a 15. sz. Sopron – Szombathely vasútvonal, a vasi megyeszékhellyel teremt kapcsolatot. A két nemzetközi vonal Sopront az 504-es vonalon keresztül Bécsújhellyel (Wiener Neustadt), míg az 508-as vonal Felsőlászlóval (Oberloisdorf) köti össze. A felsorolt vonalakon az üzembentartó GySEV Zrt. bonyolítja le a menetrend szerinti vonatközlekedést, illetve végzi azok üzemeltetését és karbantartását. A kelet-nyugati irányban keresztülhaladó vasútvonalak kettészelik a várost, mesterséges akadályt képeznek és megnehezítik bizonyos városrészek között az akadálymentes eljutást, mind az egyéni, mind pedig a közforgalmú menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés számára. Sopron belterületén jelenleg hét vasút-közút keresztezés közül jelenleg csak egy külön szintű, a Frankenburg úti aluljáró. A másik hat, a Kőszegi úti, a Batsányi utcai, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

8 Bánfalvi–Kossuth Lajos úti, az Öntöde utcai, az Ágfalvi úti és Somfalvi-Táncsics utcai vasúti átjáróban viszont szintben keresztezik egymást, mely nagyban befolyásolja és megnehezíti a közforgalmú közlekedés lebonyolítását és szervezését. Az Európai Unió által támogatott projekt keretében a Kőszegi úti kereszteződésben 2012. év végére külön szintű közúti-vasúti csomópontot alakítanak ki, az ideiglenes korlátozás idejére a terelőútvonal a Batsányi utcai átjárón és a Frankenburgi úti aluljárón keresztül vezet, ahol az érintett Kisalföld Volán Zrt. menetrend szerinti autóbuszjáratai is ideiglenesen közlekednek.


9

2. A helyi autóbusz-közlekedés jelenlegi helyzetének áttekintése Sopron helyi autóbusz-hálózata, ha kis mértékben is, de állandóan változik. A szolgáltató a megrendelő hozzájárulásával a térben és időben változó utazási igények kielégítése érdekében számos módosítást hajtott végre. A módosításokra jellemző egy-egy járat indítási időpontjának igényekhez való igazítása, valamint a viszonylatokon belüli betétjárat/ok, esetleg betétviszonylatok kialakítása a térbeli igényekhez igazodóan. Mindezek következtében a hálózatra jellemző a megosztottság. A vonalhálózat rendszere egy központú részben átlapolt vonalakkal kombinált alapvetően átmérős autóbuszhálózat. A város közforgalmú közlekedése által biztosított területi ellátottságot vizsgáló körös lefedettség3 (5. és 6. ábra) elemzése alapján a következők állapíthatók meg: az ellátottság alapvetően jónak ítélhető, ellátatlan területek ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Sopron Pláza és közvetlen környéke, Virágvölgyi út északi része, Lajtaszentgyörgyi utca és közvetlen környéke, Faller Jenő és Tarczy-Hornoch Antal utcák kereszteződése, a volt Balfi úti Autószalon buszmegálló és környéke, Bajnok u-Vércse u-Diebold K u. által határolt terület, Győri úti Iparipark belső területe, Sörházdombi u.-Honvéd u.-Hatvani F.u. által határolt Alsó-Lőverek nyugati része, Felső-Lőverek legnagyobb része, A nyugati Kertváros Ágfalvi lakóteleptől délre eső területe Lépésfalvi u. közvetlen környéke, Somfalvi út lakott terület határán lévő része, Somfalvi út és Baross utca közötti vasút melletti terület, Tómalom dél-keleti része, Balf Gödrös település része, Óbrennberg, Óhermes és Újhermes.

A helyi hálózaton forgalomirányítás – az egyközpontúság következtében – egyedül a Jereván lakótelep végállomáson van, ahol a munkanapi járatszám 67%-a végállomásozik, amelyek irányítottsága így biztosított. A helyi feladatokat is ellátó helyközi autóbusz-járatok irányítása a helyközi autóbusz-állomáson történik. Ezen járatok a napi helyi járatszám 22%-át képezik. Mindezek következtében tehát a munkanapi járatszám 89%-a irányított, amely azért is fontos, mert az üzemidő alatti operatív beavatkozás hatékonysága biztosított.

3

A hálózatnak ebből a szempontból történő vizsgálatára a szakmában elfogadott követelményt célszerű alkalmazni. Nevezetesen az a városi vonalhálózat elfogadható, amelynek megállóiban a belterületen 300 méteres, a külterületen 500 méteres sugarú kört vonva fedésbe kerül a város területe. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

10

5. ábra: Sopron helyi autóbusz-hálózatának körös lefedettsége KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

11

6. ábra:Sopron egybefüggően beépített lakott területén lévő helyi autóbusz-hálózat körös lefedettsége KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

12

A hálózat 10 megállójában utastájékoztató információs oszlop működik, amelyek jelzik az adott megállóba érkező viszonylat számát, közlekedési irányát és a járat menetrend szerinti érkezési idejét, valamint a késés mértékét. Továbbá 10 megállóban (részben megegyezik az előző tíz megállóval) fix telepítésű jegy- és bérletkiadó automata üzemel. Ehhez társul még a szolgáltató internetes honlapja, amelyen interaktív menetrend, térképes segédlet, útvonal- és időpontkereső funkciók is biztosítottak, s így nemhogy a középvárosok, de még a nagyvárosokra sem igen jellemző korszerű, 21. századi színvonalú utastájékoztatási rendszert tart fenn a szolgáltató. A vonalhálózatra jellemző, hogy az 55,2 km hosszon 119 megálló (7. ábra) és végállomás van, amely 460 méteres átlagos megállótávolságot biztosít. Ez az átlagos megállótávolság természetesen igen szélsőséges értékekből adódik; legrövidebb megállótávolság 200 méter, amely több megállópár között is lemérhető, s érdekességük, hogy nem a belvárosban találhatók: pl.:Lővér szálló-Állami szanatórium, Kertváros, könyvtár-Kertváros, Hajnal tér, Ipar krt, IMS-Ipar körút, vámudvar. A leghosszabb megállóköz 2.700 méter Balfi erdősarokBalf, szanatórium között van. A hálózat legjelentősebb megállói a Lackner Kr. u., autóbuszállomás, Jereván lakótelep, GYSEV pályaudvar és a Várkerület, Ötvös utca. A vonalhálózaton 23 különböző végállomás található, sok esetben 1-2 járatos betétviszonylat végállomását képezve, amely jelzi, hogy nem csak a hálózat főbb kiinduló pontjairól a fontosabb célpontokhoz lehet közvetlenül, átszállás nélkül eljutni, hanem kisebb utascsoportok utazási igényeihez igazodóan lényegesen több reláció bonyolódik le közvetlen utazással. Az átszállás nélküli eljutás, főleg, ha az a városon belüli nagyobb távolságú, az utas számára igen kedvező, míg a szolgáltató tevékenységére kedvezőtlen gazdasági hatású. Sopron városszerkezetéből adódóan a helyi autóbusz-hálózat az egybefüggően beépített lakott terület határán túlnyúlóan ellátást biztosít a közigazgatási határon belül lévő Balf, Brennbergbánya, Görbehalom, Jánostelep, Sopronkőhida, Tómalom településrészeknek. 2012. márciusában – a felmérés időpontjában – érvényes menetrend alapján a hálózatot 47 számozott viszonylat alkotta 318,3 km hosszon. A számozott viszonylatokra az átmérős járatszervezés a jellemző, a döntő részben törzshálózatot képező 32 alap- és betétviszonylat ilyen rendszerben üzemel. A fennmaradó 15 viszonylat átlapolt. Körjárat a helyi hálózaton nincs, néhány viszonylat egy-egy vonalszakaszára jellemző csak ez a vonalvezetés. A helyi közlekedésre jellemző oda/vissza irány azonos vonalvezetése Sopron viszonylatrendszerének jelentős részénél nem érvényesül. Az útvonali különbözőségeket az egyirányú utcák miatti kismértékű vonalszakaszi eltérés (pl.:7, 11, 12, 21, 22, 32, stb.), vagy a Várkerület két oldalán irányonkénti eltérő vonalvezetés (pl.:5, 6, 9, 10, 13,14, stb.) vagy a nagyobb területi feltárás érdekében a belvárosi szakaszon kívüli területeken jelentősen eltérő útvonalon történő közlekedés (pl.:1, 4, 15, 17 stb.) eredményezi.


13

7. ábra: Sopron helyi autóbusz-közlekedési vonalhálózata KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

14

A viszonylathálózatra jellemző még, hogy 10 betétviszonylatnál csak egyirányú a közlekedés, vagyis nincs vissza irányú párja. Két viszonylatnak a vissza irányú párja rövidebb útvonalon, illetve vonalvezetése egy szakaszán eltérő útvonalon közlekedik megkülönböztető jelzés nélkül. Az időbeni rendelkezésre állás tekintetében 17-18 órás üzemidejű, s ezáltal a törzshálózatot képezi 10 viszonylat (1, 2, 3, 10, 11, 12, 14, 21, 32 33), 13-16 órás üzemidejű 4 viszonylat (7, 10B, 10Y, 20K), időszakos viszonylatok, amelyek csúcsidei, vagy még ennél is ritkább közlekedést biztosítanak. Az üzemidő kategóriákat alkotó viszonylatok járatszám megoszlását tekintve 17-18 órás üzemidejű viszonylatok járatszáma a napi járatszám 57%-a, 13-16 órás üzemidejű viszonylatok járatszáma a napi járatszám 15%-a, az időszakos viszonylatok járatszáma a napi járatszám 28%-a. Szembetűnő az időszakos viszonylatok járatszámának magas aránya, amely a folyamatosan jelentkező kis volumenű változó utazási igények kielégítése következtében alakult ki. Ez jelzi azt is, hogy a szolgáltató az utazóközönség érdekeit szem előtt tartva biztosítja a helyi közlekedést. Ezeken túlmenően a városban két időszakos jelleggel közlekedő viszonylat van a 6-os, amely június és szeptember között, illetve a 12V, amely kizárólag a VOLT Fesztivál ideje alatt közlekedik. A helyi autóbusz-közlekedés viszonylathálózati rendszerét a 8. ábra szemlélteti. Sopronban a munkanapon indított 829 járat a viszonylatszerkezetnek megfelelően a hálózat különböző részein igen eltérő számban jelentkezik. Az erősen fonódásos részeken a csúcsidőben igen kedvező járatsűrűségek adódnak, ugyanakkor a kifutó vonalakon, vagy az alacsony beépítettségi szintű, kis utasforgalmat generáló városrészeket kiszolgáló vonalszakaszokon az ellátottság nem mindig a legjobb. Így pl.: igen kedvező a járatsűrűség a Várkerületben, pontosabban az Árpád u. és a Festő köz megállók között a csúcsidő egy órájában 7 és 8 óra között 20 járat közlekedik , ami átlag 3 perces járatkövetést eredményez. A kifutó vonalakon, vagy a kisforgalmú vonalszakaszokon a járatkövetési idő igen eltérő, függően a forgalomtól, de meghatározó a szolgáltatási minimum is, nevezetesen a Thököly teret és környékét kiszolgáló viszonylatok 7 és 8 óra közötti órában átlagosan 20 perces járatkövetést biztosítanak, Gidapatak utcai lakóparkot ellátó helyközi járatok a reggeli csúcsórában félórás, míg a Balfi városrészt ellátó járatok 60 perces csúcsórai követési idővel közlekednek, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

15

8. ábra: Sopron helyi autóbusz-közlekedési viszonylathálózata


16

legkedvezőtlenebb a helyzet a Frankenburg utcát ellátó 4-es viszonylat esetében, amely a reggeli csúcsidőben mindössze 1 járattal közlekedik. A közép- és kisvárosok helyi közlekedésére jellemző, hogy vagy időbeni, vagy térbeni szolgáltatás bővítés érdekében a helyközi autóbusz-közlekedés az adott város közigazgatási határán belül helyi szállítási feladatokat is ellát. Sopron helyi közlekedésében térbeni szolgáltatásbővítést nyújt a 14, 14B, 32 helyi viszonylatokat teljesítő helyközi autóbusz-közlekedés, míg időbeni, vagyis a meglévő helyi járatszám bővítését biztosítja a 8, 21, 33 helyi viszonylatokat teljesítő helyközi közlekedés. Mint az már korábban említésre került a szolgáltató a megbízó hozzájárulásával folyamatosan módosítja a hálózatot, legutóbb 2012. május 1-jén hajtott végre jelentősebb változtatást a helyi hálózaton. Az új hálózat legszembetűnőbb változása, hogy a viszonylatszervezés világos, jól átlátható. Döntő mértékben megszűntek az 1-2 járatos betétviszonylatok. Megoldódott a hálózat egyik korábbi hiányosságát jelentő Aranyhegyi lakópark hétvégi tömegközlekedési ellátatlansága. Legjellemzőbb változások: A viszonylatok számozásában bekövetkezett változások: ─ ─ ─ ─

5M 11M 13M 20K

5Y, 11Y, 13Y, 20.

A 10, 10Y viszonylatok vonalvezetése módosult, mindkét irányban a Várkerület azonos részén közlekednek a járataik. Egy új alap (27)- és egy új betétviszonylat (27B) került kialakításra, javítva az Aranyhegyi lakópark közlekedési ellátottságát. Az új viszonylatok alapvetően a 7-es viszonylat vonalvezetésének az Aranyhegyi lakóparkba történő bevezetésével került kialakításra, amelynek következtében a 7-es viszonylat járatszáma jelentősen csökkentésre került. A legnagyobb változás a munkanapi járatszám 17%-os csökkentése, amely a járatkilométer teljesítményben ennél kisebb mértékű, mintegy 13%-os változást eredményezett.


17

3. Sopron helyi autóbusz-közlekedés hálózatán megtervezése, elvégzése és az adatok feldolgozása

célforgalmi

felmérés

A célforgalmi interjús felmérés célja információt gyűjteni a városban kialakult tömegközlekedési utazások relációiról, átszállási helyeiről, átszállási arányairól, utazási céljairól, és a használt utazási igazolványokról. A célforgalmi interjús felmérés szabályai szerint általában 5-7%-os reprezentatív mintavétel elegendő ahhoz, hogy a jelzett adatokra megfelelő információ álljon rendelkezésre, de a biztonság érdekében – számolva az utas vagy a felmérő hibájából kieső adatokkal – cél a 10%-os mintasokaság elérése. A tervezés során – értékelve a meglévő, Kisalföld Volán által végrehajtott keresztmetszeti utasszámlálás adatait4 – 45 megállót jelöltünk ki a felmérés céljára, amelyekben a felmérők száma az utasforgalomtól függ. A felmérés napjául – igazodva a Volán keresztmetszeti utasszámlálási napjához – 2012. március 20. kedd került kijelölésre, s a mérési idő általában 6 és 18 óra közötti. Egyes megállókban azonban, ahol a forgalom jellege úgy kívánta, csak időszakos volt a felmérés. A megállók kiválasztásához és a felmért adatok feldolgozásához, értékeléséhez a város területét – a helyi autóbusz-hálózatra vonatkoztatottan – 27 célforgalmi körzetre osztottuk fel. A körzetbeosztás sematikus rajzát a 9. ábra, míg a körzetek leírását a 2. táblázat tartalmazza. A felmérési helyszínek szakszerű kiválasztásában a megbízó Polgármesteri Hivatal szakembere is segítséget nyújtott, s a munka alapjául a Kisalföld Volán 2009. szeptember 29én kedden végrehajtott teljes körű keresztmetszeti utasszámlálás megállónkénti forgalmi adatai szolgáltak, ügyelve azonban arra, hogy minden körzetben az ott jelentkező forgalomnagyságnak megfelelő mintavétel százalékos értéke a szakmai kívánalmaknak megfelelő legyen. A felmérés kiterjedt az utazási relációkra, a viszonylatokra, a fel- és leszállási helyekre, a használt utazási igazolvány típusára és az utazás céljára, időbontásban. A felmérőlapot az 1. sz. melléklet tartalmazza. A célforgalmi felmérés eredménye mintasokaságot képez, amelyből kell előállítani az alapsokaságot. Ehhez szükség volt a kikérdezéssel egyidejűleg az adott megállóban járatonkénti fel/leszálló utasok számának meghatározására. Az így kapott adatok az

4

Az adatokat a Megrendelő bocsátotta a rendelkezésünkre, biztosítva a felhasználási jogot.


18 alapsokaság meghatározásán túl a 2009. évi számlálás aktualizálásához is alapot szolgáltatnak. A célforgalmi felmérés adatainak rögzítése és a szakszerű ellenőrzés után megállapítást nyert, hogy a mérés napján a felmérők 4.006 fő utast kérdeztek ki, a kódolás során 184 fő adata használhatatlan volt (a lap kitöltöttsége nem volt teljes, a válaszokban a kódoló által is szembetűnő hibák voltak), a számítógépes adatellenőrzés és az adatkapcsolatok értékelése során részbeni, vagy egészbeni használhatatlansága miatt kiszűrésre került 39 utas információja, a további számítógépes vizsgálatokhoz 3.783 fő kikérdezése szolgáltatta az információkat, amely figyelembe véve az átszállási arányt 4.105 utazást jelent, s ez a kérdéses napi forgalomnak 18%-a. A célforgalmi felvétel a jelzett adatok alapján igen jónak minősíthető és alkalmas a feladat elvégzéséhez. A mintavétel adatainak felszorzása azonban nem végezhető el a városi szinten átlagosan kialakult százalék alapján, tekintettel arra, hogy az egyes megállóbeli interjúk aránya eltérhet az átlagtól. Ezért az interjúkból meghatározásra kerültek a vonalankénti célforgalmi mátrixok, majd ezek felszorzása történt meg a tényleges keresztmetszeti, vagyis megállóhelyenkénti fel/leszálló forgalom és a kikérdezett utasok száma alapján. A helyi autóbusz-hálózat racionalizálási tervét teljes körű adatfelvételnek kell megelőznie célforgalmi interjús felmérésnek, valamint keresztmetszeti utasszámlálásnak. A célforgalmi interjús felmérés a fentebb leírtaknak megfelelően megtörtént, míg a keresztmetszeti utasszámlálást kiváltotta a Kisalföld Volán 2009. szeptemberében elvégzett számlálási adatainak aktualizálása, amelynek a módszere a következő volt: a célforgalmi felméréssel azonos időben a kijelölt megállókat érintő autóbuszjáratokra fel-leszálló utasok megszámolása, a járat azonosítók (viszonylatszám, autóbusz rendszáma, a megállóból történő indulási időpont) rögzítésével együtt, a 2009. évi viszonylat- és járatrendszer aktualizálása a 2012. márciusi helyzetre, a felmért utasforgalmi adatok és a 2009. évi adatok közötti változások mértékének meghatározása, a változás mértékének átvezetése a 2012. évi helyzetre aktualizált 2009. évi adatokra.


19

9. ábra: Sopron helyi autóbusz hálózatára kialakított célforgalmi körzetbeosztás


20

Körzet

Körzet leírása

1

Belváros és közvetlen környéke

2

Helyközi autóbusz pályaudvar, valamint a Lackner K.u. bélváros és Höflányi u. közötti szakasza

3

Pozsonyi út körforgalom és Szand dűlő közötti része, valamint Virágvölgy

4

Híd u. Ruszti u. és Tómalom u. közötti szakasza

5

Fapiac u., valamint Híd u. Ruszti utcától délre eső szakasza

6

Csengery u Kőszegi út és Arany J. u. közötti szakasza és környéke a vasútvonal és Móricz Zs.u. között

7

Csengery u Arany J. u. és Batsányi u. közötti szakasza és környéke a vasútvonal és a belváros között

8

Csengery u Batsányi u. és Frankenburgi u. közötti szakasza és környéke a vasútvonal és a Vitnyédi u. között

9

Somfalvi út és a vasútvonal közötti terület a Frankenburg, Wesselényi utcáktól kifelé

10

Jereván lakótelep

11

Ágfalvi és Ravazdi utcai lakótelepek és környékük

12

Balfi út Balassi B. u. és 84-es főút közötti szakasza

13

Merenye sor és a vasútvonal közötti terület a Thököly térrel és a Kuruc dombi sportteleppel

14

Erzsébet kórház, valamint Kőszegi út vasútvonalig terjedő része és környéke

15

József Attila lakótelep és környéke

16

GYSEV pályaudvar

17

Alsólőverek a Nyugat-magyarországi Egyetemmel és környékével

18

Felsőlőverek

19

Ágfalvi út a MATÁV sporttelepig és környéke

20

Sopronkőhida Tómalom és Jánostelep

21

Pihenőkereszt lakópark és Balf

22

Győri út valamint a 84-es út két vasútvonal által határolt területe

23

Köszegi út vasútvonal és Gidapatak utcai lakópark közötti része és környéke

24

Alsólöverek déli része a Lővér szállóval és az Egeredi dombbal

25

Kertváros

26

Brennbergbánya és a Brennbergi út Kertvároson túli része

27

Ágfalvi úti lakótelep

2. táblázat Sopron helyi autóbusz-közlekedési hálózatára kialakított célforgalmi körzetek leírása


21


22

4. A helyi autóbusz-hálózat átfogó forgalmi elemzése A városi közösségi közlekedés utasszáma Magyarországon elsősorban a személygépkocsi térhódítása következében folyamatosan csökken (10. ábra). Ez a helyzet a városok közforgalmú közlekedésében kettős csökkenő spirált hoz létre, nevezetesen a csökkenő utasszám kevesebb bevételt eredményez, amely gazdaságilag kevesebb járatindítást tesz lehetővé, vagyis csökken az utazás időbeni lehetősége, ami újabb utasszám csökkenést eredményez, amely újabb járatsűrűség csökkentést hoz létre és ez így folytatódik tovább. 700 000

ezer utas

600 000

500 000 400 000 300 000 200 000

100 000 0 2007

2008

2009

2010

10. ábra: A Volán helyi autóbusz-közlekedési utasszámának alakulása5

Az időszaki mintegy 33%-os csökkenés mértékének mérséklésére, illetve a folyamat lassítására számos kísérlet történt, melynek egy megvalósult változata az állam által nyújtott normatív támogatás, melyhez az önkormányzatok különböző mértékben járulnak hozzá. E hazai támogatási törekvés hasznos, de úgy tűnik kevés, tekintettel arra, hogy az utasszám és a szolgáltatások csökkennek. Az utasszám csökkenési tendenciáját vélhetően mérsékli majd a közforgalmú közlekedés legnagyobb vetélytársát jelentő egyéni közlekedés csökkenése, ugyanis az üzemanyagárak drasztikus emelkedése következtében az üzemanyag fogyasztás csökkent az év első negyedévében. Benzinből 4,1%-kal, gázolajból 1,9%-kal fogyott kevesebb 6, mint egy évvel korábban. Az említett országos,vagyis csökkenő tendencia Sopron közforgalmú helyi közlekedésében is érzékelhető (11. ábra)7. A 2007 és 2010-es évek között a helyi utasforgalom 9,4%-kal csökkent, amely azonban kisebb mértékű, mint az országos csökkenés (amelynek mértékét a négy év alatt megszűnt helyi közlekedés teljesítményadatai is növelték). Sopron helyi közlekedésében tapasztalható utasforgalmi csökkenés üteme az utolsó két évben mérséklődött. A hálózaton kialakult átlagos utazási távolság a vizsgált időszakban

5

Az MNV ZRT-hez tatozó Volán társaságok adatai alapján Forrás: Világgazdaság 2012.04.17. 7 Forrás: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 6


23 változatlanul 3,2 km, amely arra enged következtetni, hogy sem a város szerkezetében, sem az autóbusz-közlekedés viszonylatrendszerében nem következett be olyan lényeges változás, amely az utazási szokásokban éreztette volna a hatását, módosítva azt.

18 500

ezer utas

18 000

17 500 17 000 16 500

16 000 15 500 2007

2008

2009

2010

11. ábra: Sopron helyi autóbusz-közlekedési utasszámának alakulása

A forgalom nagyságának alakulását a szolgáltató a kibocsájtott férőhelykilométerrel követte, de a csökkentés mértéke az utasforgalomnál mérsékeltebb volt, 8,1%. A statisztikai adatok alakulásának magyarázatát részben a célforgalmi felmérések, valamint az aktualizált Volán felmérés adatai alapján lehet megadni, értékelve a közforgalmú közlekedésben kialakult forgalom jellemzőit, illetőleg a közlekedési infrastruktúrán túl az ezt determinisztikusan meghatározó városi közlekedési igényeket. 4.1. A Kisalföld Volán által végrehajtott keresztmetszeti utasszámlálási adatok mintavételes aktualizálása és részletes elemzése Mint ahogy az már említésre került a szolgáltató 2009. szeptember végén teljes körű keresztmetszeti utasszámlálást tartott a helyi hálózaton. A város szerkezetében az elmúlt két és fél évben nem következett be olyan jelentős változás, amely az utazási igényeket és szokásokat jelentősen befolyásolták volna, így lehetőség nyílt a kijelölt megállókban a munkanapi utasforgalom közel 80%-át felmérni, s ez alapján a 2009. évi utasszámlálás aktualizálásával a jelenlegi forgalmat prezentáló adatbázist előállítani. Ezek alapján lehetőség nyílik az utasforgalom változásának bemutatására is. A két felmérési munkanapon 2009 szeptemberében (keddi munkanap) 672 járaton 21.719 utas került regisztrálásra, míg az aktualizálás alapján 2012 márciusában (keddi munkanap) 763 járaton 22.645 utassal kell számolni. Az idei felmérés alkalmával az akkor aktuális menetrendi 829 járatból 66 járat nem került mérésre (általában a ritkán közlekedő, 1-2 járatos viszonylatokra jellemzően), tehát a feltüntetett utasforgalom nagyság a valóságban ezt kis mértékben meghaladó mértékű. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

24 Az adatokból látszik, hogy Sopron helyi hálózatán kisebb – kb. 4%-os – utasforgalom növekedés tapasztalható. Az utasforgalom növekedését nem kísérte utaskilométer növekedés, amely arra enged következtetni, hogy az utasok már rövidebb távolságra is igénybe veszik a helyi autóbuszközlekedést, s ezáltal nem nőtt az átlagos utazási távolság sem. A napi utasforgalom több mint fele – mind a két felmérés alkalmával – 11 megállóra koncentrálódik. A hálózat súlyponti elemeit jelentő megállói forgalomban lényeges változás a két felmérés alkalmával nem mutatható ki, mivel a viszonylat rendszerében sem történt jelentős változás. A napi fel/leszálló utasforgalom jelentősebb megállói részesedése a következő:

Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Jereván lakótelep, végállomás GYSEV pályaudvar Várkerület, Ötvös utca Erzsébet utca, Medicina patika Teleki Pál út 2. Mátyás király utca, Deák tér Juharfa út 16. Csengery utca, nyomda Lővér szálló Autóbusz-állomás

2009. 13,0% 6,3% 6,1% 5,7% 3,5% 3,5% 3,3% 3,4% 2,1% 2,8% …

2012. 11,1% 7,8%, 6,5%, 5,2%, 3,3%, 3,1%, 3,0%, 2,9%, 2,7%, 2,5%, 2,3%.

A megállók elhelyezkedése alapján a város legnagyobb lakótelepén a Jerevánon lévő három megálló (Jereván ltp, vá, Telepi Pál út 2., Juharfa út 16.) alapvetően az utazások hálózati célpontjai, míg a többi megállóra inkább a helyi, vagy a helyi és helyközi közforgalmú eszközök közötti átszállások a jellemzők. A megállókban a napi felszálló utasforgalom óránkénti megoszlására a 7 és 8 óra között jelentkező kiugróan magas csúcsérték a jellemző, amely alapvetően a tanuló forgalom meghatározó mértékéből, és az ebben az órában jelentkező hivatásforgalom együttes értékéből adódik. A délutáni csúcs 13 és 17 óra között alakult ki. A megállói felszálló utasforgalom óránkénti alakulását a 12. ábra szemlélteti.


25

6 000

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9

9-10

10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23

12. ábra: A megállók felszálló utasforgalmának óránkénti alakulása a 2012. évi felmérés adatai alapján.

A hálózat vonalvezetés kialakításának egyik mérőmutatója a városban kialakult átszállási arány. Ezt a paramétert a célforgalmi felmérés biztosítja. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a városi szintű átszállási arány – figyelembe véve a város méretét és szerkezetét – túl jó: közvetlen utazott egyszer szállt át

91,5%, 8,5%.

A közvetlen utazások ilyen magas aránya középvárosi, de inkább kisvárosi jellemző. A kialakult értékre magyarázatot ad a viszonylat- és járatrendszer, vagyis az időszakos viszonylatok járatszámának magas aránya. A célforgalmi adatok részletesebb vizsgálata is ad bizonyos magyarázatot a magas közvetlen utazási arányra, nevezetesen, hogy a helyi autóbuszra történő felszállást megelőzően, vagy a leszállást követően az utasok inkább nagyobb távolságot is hajlandók legyalogolni, csakhogy közvetlenül, átszállás nélkül érjék el az uticéljukat (a megkérdezettek 25%-a körzethatárt átlépő gyaloglással bonyolította le utazását). A napi utasforgalom közel 70%-át nyolc viszonylat járatai bonyolítják le; az 1-es, 2-es, 7-es, 10-es, 10B, 10Y, 11-es, 12-es.. Ezeken a viszonylatokon közlekedő járatok azonban a napi járatszámnak mindössze 53%-át jelentik, tehát a városi átlagnál magasabb a férőhelykihasználtság értékük.


26 A főbb utasforgalmú vonalak áttekintése 1-es autóbusz viszonylat Jereván lakótelep – Felsőlővér/Alsólővér – Lővér szálló A hálózat legerősebb utasforgalmú viszonylata a város legnagyobb lakótelepét a Jereván lakótelepet köti össze a Lővér szállóval, a belvároson áthaladva érinti a város fontosabb részeit. A viszonylatra jellemző a vasútvonal alatti területen a hurok vonalvezetés, amely szakaszon az ellenirányú közlekedést a 2-es, 15, 15A viszonylatok biztosítják. A munkanapi utasforgalma az elmúlt három évben 13%-kal csökkent, amelyet nem kísért járatszám csökkenés. Az ez évi felmért munkanapi utasforgalma 3.715 fő volt. A viszonylat Lővér szálló irányú forgalma lényegesen erősebb (átlagban 70%-kal) a nap minden órájában, mint az ellenkező irányú. A forgalom időbeni lefolyására az erősebb és elnyújtottabb délutáni csúcs a jellemző. A reggeli csúcs legerősebb órai forgalma 7 és 8 óra között jelentkezik 239 fővel a Lővér szálló irányában. Szembe tűnő az erős délelőtti forgalom. A kora hajnali és a 20 óra utáni járatok utasforgalma igen alacsony 2 és 8 fő közötti. A forgalom alakulását a 13. ábra szemlélteti. utas/óra 300 oda

vissza

250

200

150

100

50

0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23

13. ábra: Az 1-es viszonylat irányonkénti és óránkénti utasforgalma

A viszonylat mértékadó terhelése mid a két irányban a Jereván ltp., vá. És a GYSEV pu. megállók közötti szakaszon alakult ki (14., 15. ábra). Jelentős utascserélődés a Lővér szálló irányában a Lackner Kr. u., a Mária-szobor, az Ötvös u., az Erzsébet u. Medicina patika és a GYSEV pu. megállókban, míg a vissza irányban a GYSEV pu. és a Lackner Kr. utcai megállókban jelentkezett.


Lő Ál lam vér i s szál za ló n Lő ató ri vé r k um ör út Ci 33 M ta ik de . ov lla M Hó in an p vi y ar ni rá u. k ng g er Ba utc gye ut rm a( jc pe sy ek ca -Z da v. sil gó kö in g zp us sz . ot ky t Fr h ut o an n) ke ca, Cs eg nb en y u ge ete r y rg ú m ti ut alu ca ,E lj M GY lze áró áty t t -u SE ás dv V ki ar pá rá ly ly a ut Vá ca udv rk ar ,D er ül eá Vá et k ,Ö tér rk tv er ül ös e ut t, Vá ca Ár pá La rke rü d ck le ut ne r K t, Fe ca stő ris tó f u köz . Te aut. lek ál l. iP á l Ju Je ú t ha re vá rfa 2. n lak út 1 6. ót ele p, vá . lak ót e

lep ,v Ju á ha rfa . La ú Te ck t1 le ne 6. r K ki P Vá ál ris út rk tó fu er 2. ül . et a , M ut. V Er ál ár ár l. zs iaéb kerü s et zo let ut bo ,Ö ca , M tvö r s ed ici utca GY na Cs en pa ge SEV tik ry a pá ut l ya ca Fr ud ,E an va lz ett r Ad ken -u bu y dv rg En a út dr ia r eú lu t, ljá Er ró zs éb et Cs ke er rt es zn ye Lő so vé r ru s zo Ho da tel Sz ie D sz ta Ál iána lam pa nz is ió za na tó Lő r ium vé rs zá lló

Je re vá n

27

600

500 felszálló

felszálló

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. leszálló

400

300

200

100

0

14. ábra: Az 1-es viszonylat megállónkénti utasforgalma a Lővér szálló irányában

300

250

leszálló

200

150

100

50

0

15. ábra: Az 1-es viszonylat megállónkénti utasforgalma a Jereván lakótelep irányában

2-es viszonylat

Jereván lakótelep – Alsólővér/Felsőlővér – Lővér szálló

A viszonylat vonalvezetése megegyezik az 1-es viszonylatéval. Különbség a hurok szakasz ellentétes közlekedési irányában jelentkezik.

28 A város második legerősebb forgalmú viszonylata, az idei felméréskor 2.653 utas került regisztrálásra, amely a 2009. évi felméréshez viszonyítva 5%-os növekedést eredményezett. Járatsűrűségben változás nem volt. Az irányonkénti utasforgalomra jellemző, hogy a csúcsidőszakban a Lővér szálló irány, míg a forgalmi holtidőben inkább a Jereván ltp. irány az erősebb, ugyanakkor az 1-es viszonylat forgalmával ellentétben a két irány forgalomnagyságában nincs nagy eltérés. A délutáni csúcsidő óraforgalma erősebb és intervalluma hosszabb, mint a reggelié (16. ábra). utas/óra 160 oda

vissza

140 120 100 80 60 40 20 0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9

9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23

16. ábra: A 2-es viszonylat irányonkénti és óránkénti utasforgalma a felmérés alapján

A viszonylat irányadó terhelése majdnem a vonal teljes hosszára jellemző. A Lővér szálló irányban a Jereván ltp. és GYSEV pu. közötti szakaszon gyűjtő jellegű a forgalom, két megállóra koncentrálódott – Ötvös u., GYSEV pu. – utascserélődés mellett, míg a Lővérek szakaszát a terítő jellegű forgalom jellemzi. Legnagyobb leszálló forgalom – az 1-es viszonylattal megegyezően – a Mikoviny u. gyermekvédelmi központ megállóban jelentkezett. A Jereván lakótelepi irányban szembetűnően magas felszálló forgalom a Lövér uszoda, Cseresznye sor, GYSEV pu. megállókban jelentkezett, míg a legerősebb leszálló forgalom a GYSEV pu., Lackner Kr. u. és a Jereván ltp. megállókat jellemzi (17., 18. ábra). Az 1-es és 2-es viszonylatok vonalvezetése és járatsűrűsége egymást kiegészítve, megfelelő színvonalú szolgáltatást biztosítanak, amely kiváltképp igaz a GYSEV pu. és Jereván ltp megállók közötti szakaszra, ahol az azonos közlekedési irány következtében a csúcsidei járatkövetési idő igen kedvező, átlag 10 perc.


29

17. ábra: A 2-es viszonylat megállónkénti utasforgalma a Lővér szálló irányában

18. ábra: A 2-es viszonylat megállónkénti utasforgalma a Jereván ltp irányában


30 10-es vonalcsoport A menetrend könyvben 10-es számmal és valamilyen betű kombinációval ellátott viszonylatok (10, 10A, 10B, 10Y, 10M, 10IB, 10MB) szerkezete nagyon nehezen láthatók át és csak az utazóközönség azon szűk szegmense érti, akik miatt kialakításra kerültek a sokszor csak 1 járatos betétviszonylatok. A szakmában elfogadott viszonylatszerkezeti kritérium, hogy az alapviszonylat a hosszabb vonal, s betétviszonylata azon belül, rövidebb szakaszon, vagy 1-1 megállónyi betéréssel közlekedik, amely azonban nem jellemzi a 10-es vonalcsoportot. A viszonylatok mindegyike kielégíti a kertvárosi utazási igényeket két eltérő útvonalon; a járatok fele a Bánfalvi úton közlekedik (10B, 10IB, 10MB, 10Y oda irányú járatai), míg a másik fele az Ady Endre utcán (10, 10A, 10M, 10Y vissza irányú járatai). A 10, 10A, 10B viszonylatok alapfeladata a Jereván, a belváros és a Kertváros közötti utasforgalom lebonyolítása, míg a 10M, 10IB és a 10MB egy járatos viszonylatok már Brennbergbányáról (Ifjúsági tábortól) indulva a Kertvároson túli terület forgalmának lebonyolítása érdekében közlekednek. A viszonylatok együttes forgalma igen jelentős; 2009-es felméréskor a keddi munkanapon 4.020 fő, 2012-ben 4.426 fő volt. A forgalom nagysága 10%-kal nőtt, míg a járatok száma kettővel. 10, 10A viszonylatok Jereván lakótelep – Ady Endre u. – Kertváros, Hajnal tér – Kertváros-felső A 10-es viszonylat, a vonalcsoport alapviszonylata Kertváros-felsőig közlekedik, míg klasszikus betétviszonylata (10A) azonos vonalvezetéssel, megállóhelyekkel Kertváros, Hajnal térig. Közlekedési rendjükre jellemző, hogy a reggeli és a déli csúcsórában egymást kisegítve, míg a délelőtti holtidőszakban egymást helyettesítve közlekednek. A két felmérés azonos járatszám melletti 13%-os forgalom növekedést mutatott ki, 2012-ben munkanapon 1.441 utas vette igénybe a 32 járatot. A 10-es viszonylat kiugró utasforgalma a városközpont irányában alakult ki 7 és 8 óra között, amikor a két járat összesen 160 utast szállított. Az üzemidő többi órájában csak egy-egy járat közlekedett. A 13 és 15 óra közötti időszakot leszámítva a városközpont irányú forgalom az erősebb (19. ábra).


31

utas/óra 180 10 oda 10 vissza

160

10A oda 10A vissza

140 120 100 80 60 40 20 0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9

9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23

19. ábra: A 10, 10A viszonylatok utasforgalma irányonként és óránkénti bontásban

Az alap- és betétviszonylat irányadó utasterhelése Ógabona tér, Újteleki u. és Ibolya út megállók között, míg a városközpont irányában Ibolya út és Lackner Kr. U. megállók között alakult ki. A Kertváros irányú forgalomra az erős gyűjtő jellegű forgalom a jellemző, de jelentős az utascserélődés az Erzsébet u., Medicina patika8 és a GYSEV pu. megállókban. A viszonylat Csengery utcai megállójától már a terítő jellegű fogalom dominál (20. ábra). A városközpont irányú forgalomnál a gyűjtő jelleg a Kertvárosban jelentkezik, míg az utascserélődés már négy megállóra jellemző; a GYSEV pu., a Mátyás király u., Deák tér, az Ötvös utca és a Lackner Kristóf u., autóbusz-állomás (21. ábra).

8

Meg kell jegyezni, hogy a megálló kialakítása nem kedvező, mivel csúcsidőben a járda szélessége nem biztosítja a gyalogos- és felszálló forgalom zavartalan lebonyolódását. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Br en Ke nb er rtvá gi ro s ú Ke t 20 - fel ső rtv . ( Ó á Ad r os zon , k y En Hajn .) dr a lt é Ad e út ,ó r y En vo da dr e La út 1 kt an 34. ya ut Ad Ib ca y ol En ya O dr út e ú r go Fr an t, E na u Cs r k t en enb zséb ca ge ur e tk ry g er ut úti t ca a , E lul M j áty GY lzet áró SE t-u ás d V ki rá pá var ly l ya Vá u rk tca udv ,D er a eá r Vá üle k t , rk er Ötv tér ül ös e Vá t, u Á r r p tca La ke á r ck ü d u ne let, rK Fe tca stő ris tó f u köz IV Te . au .L t. l ás eki áll. zló P á Je lú k re vá ir ál t 2. y n lak ut ót ca 5 ele . p, vá .

Je re vá IV n la k .L ás ótel ep zló ,v ki á rá ly . La ut Te ck ca le n 5. Óg er K ki P ris ál ab Er ú tó on t2 zs f at éb . ér u. a et ut ,Ú ut . á jt ca ll. , M ele ed ki u Cs GY icin tca a en ge SEV pat i ry pá ka ut l c y Fr a, au an E dv Ad ken lze ar t t y b En urg -udv dr a e ú úti a r lu t, ljá Er zs r éb ó et k Or go ert na ut ca Ib o l La ya k Ad tan út ya y Ad End utc a r y En e út Br d 13 K re en 4. út nb ertv , ár óv er os gi , H oda út a 20 . ( jnal Óz tér o Ke n k rtv em p ár os .) - fe lső

32

140

120 10+10A felszálló

180

160

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 10+10A leszálló

100

80

60

40

20

0

20. ábra: 10, 10A viszonylatok megállónkénti utasforgalma Kertváros irányában

10+10A felszálló

140 10+10A leszálló

120

100

80

60

40

20

0

21. ábra: 10, 10A viszonylatok megállónkénti utasforgalma a Jereván lakótelep irányában

33 10B viszonylat Jereván ltp – Ady Endre u. – Bánfalvi út – Kertváros-felső A viszonylat vonalvezetése a 10, 10A viszonylatok vonalvezetésétől annyiban tér el, hogy a Bánfalvi úton éri el a Kertváros-felsőt. Keddi munkanapi járatszáma köze azonos a már említett másik két viszonylatéval, míg az utasforgalma azok együttes forgalmát meghaladó, míg a 2009 évi felméréshez viszonyítottan 11%-kal magasabb. A 15 órás üzemidejű betétviszonylat óránkénti forgalmára az elnyújtott reggeli (4-9 óra között) és délutáni (11-15 óra között) csúcsidőszak a jellemző. Kiugró óraforgalom 12 és 13 óra között jelentkezett. A teljes üzemidő alatt óránként egy járat közlekedik, így a 22. ábra egyben a járatonkénti forgalmat is mutatja. A betétviszonylat irányonkénti forgalmára – négy órát leszámítva – az erősebb városközponti irányú forgalom a jellemző. utas/óra 120 oda

vissza

100 80 60 40 20 0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9

9-10

10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19

22. ábra: A 10B viszonylat óránkénti és irányonkénti utasforgalma

A kertváros irányában a Jereván ltp. és a GYSEV pu. között gyűjtő, míg azt követően terítő jellegű a forgalom. Jelentős utascserélődés nem jelentkezett (23. ábra). Az erősebb városközponti irányban a Frankenburg úti aluljáró megállóig tart a gyűjtő jellegű szakasz. Négy megálló forgalma emelhető ki: a Bánfalvi út, Besenyő u. 142 fős felszálló forgalma, valamint a GYSEV pu. 126 fős, a Lackner Kr. u. 129 fős és a Jereván ltp. 157 fős leszálló utasforgalma.

23. ábra: A 10B viszonylat megállónkénti utasforgalma a Kertváros irányában KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Ke rtv út 20 ár os . Ke (Óz fels rtv on ő ár ke os , k mp. Bá Bá öny ) nf al vi nfal vtár v út ,B iú es t 1 0 en 0 yő . u tc Ad a Ib y ol En y O a dr út e ú r go Fr n an t, E a u rz tc k Cs en enb séb a u ge e r t g ry ke r ut úti ca alu t ,E l já M ró áty GY lzet SE t-u ás d V ki rá pá var l Vá y ut lyau ca d rk , D var e eá Vá rüle k t, rk er Ötv tér ül ös Vá et, Ár utca La rke p ád rü ck ut ne let, ca rK F ris estő tó f u köz IV T .a . L ele ut.á ki ll. ás P z Je ló k ál ú re i vá r ály t 2. n lak utc a ót ele 5. p, vá

Br en nb er gi

Je re vá n IV lak .L ót ás ele zló p, vá ki rá ly La ut Te ck lek ca ne 5. i r Óg Pá Kr l ab i út Er on stóf 2. zs at u. éb ér et , Ú aut. ut áll jt ca . , M elek iu ed tca i GY cina Cs en pa SE ge tik V ry a pá ut ly c au a, Fr dv El an ar ze Ad ken t t -u bu y d En rg va dr út r ia eú lu t, ljá Er ró zs éb et ke Or rt go Bá na nf ut al ca vi I b út o ly ,B aú es t en y ő Bá u n tc Br fa K a en lv nb ertv iú er ár t 10 gi os 0. , út 20 kön y .( Óz vtá r on ke Ke m rtv p.) ár os - fe lső

34

120

100 fel

fel

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. le

80

60

40

20

0

24. ábra: A 10B viszonylat megállónkénti utasforgalma Kertváros irányában

160

140 le

120

100

80

60

40

20

0

25. ábra: A 10B viszonylat megállónkénti utasforgalma Jereván lakótelep irányában

35 10Y betétviszonylat Jereván lakótelep – Ady Endre u – (Bánfalvi út) – Kertváros, Hajnal tér A viszonylat kertvárosi szakaszára a hurok vonalvezetés a jellemző; városközpontból jövet a járatok a Bánfalvi úton közlekednek, míg vissza irányban végig az Ady Endre utcán. A munkanapi járatszáma közel azonos a már tárgyalt 10-es viszonylatokéval. Utasszámában jelentős változás nem mutatható ki, a 2009. évi keddi felméréskor 1.247 utas, a 2012. évi felméréskor 1.262 utas került regisztrálásra. A viszonylat utasforgalmára nem jellemző a csúcs- és holtidőszak megléte, mivel a forgalom 13 óráig nő, majd azt követően csökken. Kiugró 93 fős forgalom 13 órakor jelentkezett a városközpont irányában. Az irányonkénti forgalomra sem mutatható ki valamilyen törvényszerűség (25. ábra). A viszonylatra az óránkénti egy járat közlekedése a jellemző, így az órai forgalom egyben járati forgalmat is jelent.

utas/óra 100 oda

90

vissza

80 70 60 50 40 30 20 10 0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9

9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21

26. ábra: A 10Y viszonylat utasforgalma óránkénti és irányonkénti bontásban

A viszonylat megállónkénti fel-leszálló utasforgalma irányonként eltérő. A Kertváros irányában a Frankenburg úti aluljáró megállói csökkenő intenzitással gyűjtő jellegű a forgalom, Erzsébet utca, Medicina patika megállóban jelentkező utascserélődéssel (27. ábra). A városközpont irányában a gyűjtő szakasz a GYSEV pu. megállóig tart, a városközponti megállókban markáns utascserélődés jelentkezik, de már jelentkezik a Lackner Kr. utcai megállóba és a Jereván lakótelepre irányuló felszálló utasforgalom (28. ábra).


Ke rtv ár Ad os, Ha y En jn a dr e ú l tér Ad t, ó y En vod dr a e La út 1 34 kt an . ya ut ca Ad Ib y ol En ya O dr út e ú r go na Fr t, ut Er an c z ke Cs nb séb a en et ur ge ke g ry ut úti a rt ca , E lulj M GY lze áró áty SE tt-u ás dv V ki ar pá rá l ly ya ut u Vá d ca rk , D var er ü e ák let Vá , tér rk er Ötv ül ös et Vá , Á utc a r rp La ker ád ül ck u e tc ne t a r K , Fe stő ris kö tó fu z .a Te IV ut .ál lek .L l. ás i zló P ál Je út ki re rá 2. vá l y n lak utc a ót ele 5. p, vá .

Je re vá n lak IV ót .L ele ás p, zló vá ki . rá ly u La Te tc ck a5 lek ne . iP r Kr Óg ál ist út ab óf Er on 2. zs u. at éb au ér et ,Ú t.á ut ll. jte ca lek ,M iu ed tca ici n G ap Cs Y SE en ati ge ka V ry pá ut l y ca au Fr ,E dv an l ar z ke ett Ad nb u ur y dv g En ar út dr i eú alu t, ljá Er ró zs éb et ke Or rt go na Bá ut nf ca al vi Ib ol út ya ,B út es en yő Bá ut nf ca al Ke v iú rtv t1 ár os 00 Ke ,k . ön rtv yv ár os tá r ,H ajn al tér

36

160

140 fel

fel

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. le

120

100

80

60

40

20

0

27. ábra: A 10Y viszonylat megállónkénti utasforgalma Kertváros irányában

120 le

100

80

60

40

20

0

28. ábra: A 10Y viszonylat megállónkénti utasforgalma a Jereván lakótelep irányában

37 11-es viszonylat Jereván lakótelep – Faraktár u. – Csengery u. – (kórház) – Thököly tér A viszonylat vonalvezetésére jellemző, hogy azon kevés viszonylatok közé tartozik, amelyik nem érinti a Várkerületet és a Lackner Kr. utcai megállót. Két betétviszonylata van; a 11A csak szabad- és munkaszüneti napokon közlekedik a kórház érintése nélkül, a másik a 11M, betétviszonylatnak nemigen nevezhető, mivel a két végállomást leszámítva eltérő útvonalon közlekedik, de még a visszairányú vonalvezetése sem egyezik meg a saját odairányú vonalvezetésével. A 11M viszonylatnak tanítási napokon közlekedő egy járatpárja van. Az alapviszonylat változatlan járatsűrűség mellett a 2009 évi felmérést alig meghaladó utasforgalmat bonyolított le, pontosan 1.219 utas került regisztrálásra, amely 3% növekedést jelent. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kibocsátott munkanapi 52 járathoz képest alacsony az utasforgalom. A viszonylat utasforgalmának időbeni lefolyására jellemző a reggeli rövid és a délutáni elnyújtott csúcsidőszak. A legjelentősebb órai forgalmak a Thököly tér irányában reggel 7 és 8 óra között (86 fővel) és délután 14 és 15 óra között (93 fővel) jelentkeztek (29. ábra). A forgalom irányonkénti alakulását a Jereván ltp. irányú forgalom dominanciája jellemzi, kivételt képeznek az 5-6 és a 12-13 óraközök. utas/óra 100 oda

vissza

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23

29. ábra: A 11-es viszonylat óránkénti és irányonkénti utasforgalma

A megállónkénti fel/leszálló utasforgalom mind a két közlekedési irányban kimutatja a viszonylat első szakaszának gyűjtő, s a Csengery utcát követően pedig a terítő jelleget (30. 31. ábra). A megállók közül legnagyobb le- felszálló forgalom a Thököly téri megállóban, felszálló forgalom a Győri út, Erzsébet kórház, s leszálló forgalom a Jereván ltp. megállókban zajlik. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

38

250 fel

le

200

150

100

50

0

30. ábra: A 11-es viszonylat megállónkénti utasforgalma a Thököly tér irányában

250 fel

le

200

150

100

50

0

31. ábra: A 11-es viszonylat megállónkénti utasforgalma a Jereván lakótelep irányában


39 12-es viszonylat Jereván lakótelep – József Attila lakótelep – Kőszegi út, Sarudi utca A viszonylat valójában alapviszonylat, a Jereván lakótelepet a belváros érintésével köti össze a József Attilla lakóteleppel, valamint a Lővér krt-tól keletre eső családiházas beépítésű városrésszel. A forgalom lebonyolításába besegít a 12A betétviszonylat a Lackner Kristóf utcai megállótól. A viszonylatok együttes munkanapi járatszáma a két felmérés alkalmával nem változott, míg az utasforgalma minimális, 3% körüli növekedést mutatott. Az alap- és betétviszonylat forgalmának időbeni lefolyását a csúcs- és holtidőszakok egyedi előfordulása jellemzi. A reggeli csúcs 7 és 9 óra között jelentkezik, délelőtt 11 és 12 óra között van egy erős forgalom, majd 14 és 15 óra között ismét jelentkezik egy forgalmi csúcsóra (32. ábra). Az utasforgalom irány szerinti alakulását is a változatosság jellemzi, vagyis nem mutatható ki napszakhoz köthető jellemző forgalmi irány. utas/óra 160 140

12 oda

12A oda

12 vissza

12A vissza

120 100 80 60 40 20 0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23

32. ábra: A 12, 12A viszonylatok óránkénti és irányonkénti utasforgalma

Az alap- és betétviszonylat együttes forgalma alapján az irányadó terhelés mind a két irányban a Lackner Kr. u. és a József Attila ltp. közötti szakaszon jelentkezik (33., 34. ábra). Az utasforgalom térbeni alakulását a városközponti megállókban lezajló utascserélődés jellemzi; amely a Kőszegi út irányában a GYSEV pu. megállóig lezajlik. Legjelentősebb forgalmat lebonyolító megállók iránytól függetlenül a Lackner Kr. utcai, a József Attila lakótelepi és a két végállomási megállók.


40

250 12+12A fel 12+12A le

200

150

100

50

0

33. ábra: A 12, 12A viszonylatok megállói forgalma a Kőszegi út, Sarudi utca irányában

350 12+12A fel

12+12A le

300 250 200 150 100 50 0

34. ábra: A 12, 12A viszonylatok megállói forgalma a Jereván lakótelep irányában


41 7-es vonalcsoport Jereván lakótelep – Bécsi út – Híd utca – (kórház) – Csengery utca A vonalcsoportot három viszonylat képezi: a 7-es viszonylat az alapviszonylat, a Csengery utca irányban érinti az Erzsébet kórházat, 7A az egyik betét viszonylat, csak a Csengery utca irányában közlekedik rövid úton, vagyis nem érinti az Erzsébet kórházat, 7B a másik betétviszonylat, amelyik az alapviszonylattal azonos útvonalon közlekedve mind a két irányban betér a Virágvölgybe. A betétviszonylatok közlekedési rendje alkalmazkodik a forgalom időbeni lefolyásához; a rövidebb útvonalú 7A 18 óra után váltja fel az alapviszonylatot, míg a 7B a reggeli és a délutáni csúcsban nyújt kapacitásbővítést. A két felmérés alkalmával változatlan járatszám (munkanapi 54 db) mellett közel 12%-os forgalom növekedés mutatható ki. Legerősebb órai forgalom a Csengery utca irányban 7 és 8 óra között 191 fővel és 14-15 óra között 110 fővel alakult ki. A többi órai forgalom – egy-két esetet kivéve – eléggé kiegyensúlyozott (35. ábra). Az irányonkénti forgalom nagyság tekintetében 69 %-kal erősebb a Csengery utcai irány. utas/óra 140 7 oda 7A oda

120

7B oda

100

7 vissza 7B vissza

80

60 40 20 0 4-5

5-6

6-7

7-8

8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23

35. ábra: A 7-es vonalcsoport óránkénti és irányonkénti utasforgalma


42 A vonalcsoport irányadó terhelése szinte a viszonylatok teljes hosszán alakult ki, kiegyensúlyozott forgalom lefolyással. Kiugró fel/leszálló utasforgalmi értékével a Csengery utcai végállomás emelhető ki, azonban ez a megálló csak egy technikai megálló, mivel az autóbusz folyamatosan továbbhalad, de a mintegy 250 fős utasforgalmával továbbra is a vonalcsoport legnagyobb forgalmú megállója. Kiemelhető még mind a két irányban a temetőnél lévő megálló forgalma. Mindenképp meg kell említeni a Virágvölgy, Tercia étterem megálló minimális utasforgalmát, amely a munkanapi 9 felszálló és 12 leszálló forgalmával nem indokolja a közforgalmú közlekedést, a viszonylat gazdaságosságát erősen rontva, azonban az ellátásért felelősnek a lakosság érdekeit szem előtt tartva vállalnia kell veszteségtérítési kötelezettségét. A forgalom térbeni alakulására a Csengery utca irányában a 36. ábra alapján a Lackner Kr. utcai megállóig gyűjtő jellegű a forgalom, a Körösi Cs. S. utcai temető megállóban jelentős utascserélődés tapasztalható, s az azt követő vonalszakaszon a fel- leszálló utasforgalom váltakozó intenzitású.

600 7+7A+7B fel

500

7+7A+7B le

400 300 200 100 0

36. ábra: A 7-es vonalcsoport megállónkénti utasforgalma a Csengery utca irányában

A Jereván lakótelep irányában a Rákosi út, Híd utca megállóig erősebb a felszálló forgalom, két megállóban az utascserélődést követően inkább a leszállóforgalom dominál (37. ábra).


43

300 7+7B fel

7+7B le

250 200 150 100 50 0

37. ábra: A 7-es vonalcsoport megállónkénti utasforgalma a Jereván lakótelep irányában


44 4.2. A KTI által végrehajtott célforgalmi felmérési adatok részletes elemzése A célforgalmi interjú alapján arra kaptunk választ, hogy a lakosság utazási igényei milyen relációkban alakultak ki, mennyire felel meg az autóbusz-közlekedés vonalvezetése ezeknek az igényeknek. A célforgalmi interjúból meghatározott városi szintű utazási mátrixot egy speciális eljárással felszoroztuk a tényleges keresztmetszeti utas adatok alapján. A felszorzás vonalankénti forgalmak mátrixa alapján történt úgy, hogy az utazások folyamatosságát feltételeztük, amelynek következtében a 22.645 munkanapi utazásszám helyett a mátrix adatai 21.188 utazást regisztrálnak9. A célforgalmi interjúk alapján megállapíthatók; az utazás indoka szerinti megoszlás a következő: -

munkába/munkából haza

24,1%,

-

iskolába/iskolából haza

25,5%,

-

ügyintézés/onnan haza

14,8%,

-

vásárlás/onnan haza

19,7%,

-

látogatás, szórakozás/onnan haza

14,8%,

-

munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézés

1,1%.

Az utazások cél szerinti megoszlásának adataiból látható, hogy a társadalmi-gazdasági változások ellenére a városban még ma is magas arányt – 49,6% – képviselnek a hivatásforgalmi utazások. Ezek az utazások talán ma már a korábbiaktól eltérően időben és térben kevésbé koncentrálódnak, de merev keresleti igényükkel úgy látszik a jövőben is számolni lehet. Az egyéb (ügyintézés, vásárlás, látogatás stb.) utazások azonban jelenleg a forgalom felét adják, amelyek érzékenyek a szolgáltatásra, tarifára egyaránt. Az utazások indok szerinti alakulását a 38. ábra szemlélteti.

9

A mátrix adatain bizonyos fokig torzíthat – különösen az oda-visszairány tekintetében - , hogy a célforgalmi interjú 600-1800-ig tartott és így a reggel 6 óra előtti, vagy a 18 óra utáni forgalom csak egyszer jelenik meg. Ez azonban a felszorzás miatt az abszolút adatokat nem befolyásolja. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

45

1% 15%

24%

20% 25% 15%





látogatás/onnan haza

munkával kapcs. ügyint

38. ábra: Sopron helyi autóbusz-közlekedésében az utazások indok szerinti megoszlása

az utazások során használt utazási igazolványok (jegyek, bérletek) megoszlása a következőképpen alakult: -

10% 23% 30% 17% 20% 2%

menetjeggyel, összvonalas bérlettel, tanuló bérlettel, nyugdíjas bérlettel, 65 éven felüli utazók, utazási igazolványukat fel nem tüntető

utazók aránya. Az arányok közül magas a tanuló bérlettel és az összvonalas bérlettel utazóké, kiugró értékű a 65 éven felüli utasok 20%-os részesedése, amely a helyi közforgalmú közlekedés gazdaságosságát kedvezőtlenül befolyásolja (39. ábra).

1% 15%

24%

20% 25% 15%





látogatás/onnan haza

munkával kapcs. ügyint

39. ábra: Sopron helyi autóbusz-közlekedésében az utazások utazási igazolvány szerinti megoszlása KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

46 A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy az utazások 91,5%-a közvetlen, vagyis átszállás nélkül realizálódott. E rendkívül magas közvetlen utazási arányt egyrészt a viszonylatrendszer eredményezte, vagyis a szolgáltató az ellátásért felelős jóváhagyásával, esetleg kérésére igyekezett a lakossági igényeknek megfelelően a közvetlen utazást biztosító hálózati rendszert kialakítani. Másrészt viszont a magas jegyárak következtében az utasok vállalják a megállóhelyre történő, illetve onnan elirányuló hosszabb gyaloglásokat is a közvetlen utazás érdekében, csökkentve ezáltal az utazás költségét. Az utasok 4,2%-a, vagyis 962 fő körzethatárt átlépő gyaloglással érte el a közforgalmú járművet. A legjellemzőbb gyaloglási kapcsolatok: 1-es körzetből 2-es körzetből 3-as körzetből 5-ös körzetből 6-os körzetből 7-es körzetből 8-as körzetből 11-es körzetből 16-os körzetből 17-es körzetből 19-es körzetből

2-esbe 6-osba 7-esbe 1-esbe 2-esbe 1-esbe 1-esbe 7-esbe 1-esbe 16-osba 2-esbe 4-esbe 7-esbe 15-ösbe 18-asba

34 utas, 29 utas, 19 utas, 25 utas, 14 utas, 41 utas, 22 utas, 16 utas, 31 utas, 42 utas 22 utas, 13 utas, 13 utas, 21 utas, 14 utas.

A már korábban leírtaknak megfelelően elkészült a felszorzott célforgalmi mátrix, amelyet a 3. táblázat mutat be. A mátrix főátlójában szembetűnik néhány körzet jelentős belső utasforgalma, amely vagy a nagyobb kiterjedésű külső körzetekben jelentkezik, mint pl.: 18-as körzet 129 utassal, 20-as körzet102 utassal, 24-es körzet 235 utassal, vagy pedig a belváros egyes nagy utasforgalmú körzeteiben, mint az 1-es körzet 216 utassal, 7-es körzet 125 utassal. A belvárosi körzeteken belüli utazások nagy száma azt bizonyítja, hogy az utasok a viszonylat fonódások következtében kialakult kedvező járatsűrűség következtében már rövidebb utazási távolságra is felszállnak a helyi autóbusz járatokra. A városban kialakult forgalmi relációkat vizsgálva megállapítható, hogy az utasáramlatok mintegy fele négy körzetre összpontosul; a Jereván lakótelepet magába foglaló 10-es körzetre, a városközponti 1-es körzetre, a helyközi autóbusz-állomás és közvetlen környékét jelentő 2es körzetre és az Erzsébet utcát, Mátyás király utcát és a Csengery utca egy szakaszát magába foglaló 7-es körzetre. A legnagyobb utaskibocsájtó és utasvonzó körzet egyaránt a Jereván lakótelepet magába foglaló 10-es körzet. A felmérésnapi utasok 17 %-a ebből a körzetből indul, ugyanakkor a körzeten belüli utazás elenyésző mértékű. A főbb utazási irányok a következők: -

Várkerület (1. számú körzet) 509 utas,


47 -

Erzsébet utca és Mátyás király utca környéke (7. sz. körzet) 417 utas,

-

Lackner Kristóf utca és a helyközi autóbusz-állomás (2. sz. körzet) 354 utas,

-

Lővér körút és Lővér Szálló (24. sz. körzet) 281 utas,

-

GySEV pályaudvar (16. sz. körzet) 243 utas,

-

Ipar körút és TESCO (22. sz. körzet) 221 utas,

-

Felső-Lőverek (18. sz. körzet) 208 utas,

-

Győri út és az Erzsébet kórház (14. sz. körzet) 167 utas,

-

Híd utca, Rákosi út és környéke (4. sz. körzet) 157 utas,

-

Pozsonyi út és Virágvölgy (3. sz. körzet) 140 utas,

-

Kertváros (25. sz. körzet) 122 utas,

-

Thököly tér (13. sz. körzet) 113 utas,

-

Balf (21. sz. körzet) 102 utas.

A munkanapi utasok 15 %-a, közel 3.300-an ide érkeznek, az utazások főbb áramlatai: -

Várkerület (1-es körzet) 645 utas,

-

Lackner Kristóf utca és a helyközi autóbusz-állomás (2-es körzet) 359 utas,

-

Erzsébet utca és Mátyás király utca környéke (7-es körzet) 282 utas,

-

Sopronkőhida, Jánostelep és Tómalom (20-as körzet) 216 utas,

-

Felső-Lőverek (18-as körzet) 193 utas,

-

Győri út és az Erzsébet kórház (14-es körzet) 154 utas,

-

Kertváros (25-ös körzet) 153 utas,

-

Móricz Zsigmond és Csengery utca (6-os körzet) 122 utas,

-

GySEV pályaudvar (16-os körzet) 116 utas,

-

Pozsonyi út és Virágvölgy (3-as körzet) 115 utas,

-

Thököly tér (13. sz. körzet) 107 utas,

-

Lővér körút és Lővér Szálló (24-es körzet) 102 utas.

A második legforgalmasabb körzet a Várkerület és annak közvetlen környéke (1-es körzet), forgalma meghaladja a körzetenkénti átlagérték háromszorosát. Jellemző áramlatai: -

Jereván lakótelep (10-es körzet) 509 és 645, utas kibocsátás- és vonzás egyaránt,

-

Lackner Kristóf utca és a helyközi autóbusz-állomás (2-es körzet) 230 és 311 utas kibocsátás- és vonzás egyaránt,

-

Lővér körút és Lővér Szálló (24. sz. körzet) 237 utas kibocsátás,

-

Erzsébet utca és Mátyás király utca környéke (7-es körzet) 225 és 124 utas kibocsátás- és vonzás egyaránt,

-

Felső-Lőverek (18-as körzet) 161 és 129, utas kibocsátás- és vonzás egyaránt,


48 -

GySEV pályaudvar (16-os körzet) 138 és 134, utas kibocsátás- és vonzás egyaránt.

Jelentős forgalmú, de közel azonos értékű utasáramlások jellemzik a 2-es és 7-es körzetet. A Lackner Kristóf utca és környékének (2-es körzet) utaskibocsátás és utasvonzás szempontjából legjelentősebb áramlatai: -

Jereván lakótelep (10-es körzet) 359 és 354 utas kibocsátás és vonzás,

-

Várkerület (1. sz. körzet) 230 és 311 utas kibocsátás és vonzás

-

Erzsébet utca és Mátyás király utca környéke (7-es körzet) 202 utas kibocsátás,

-

Lővér körút és Lővér Szálló (24. sz. körzet) 155 utas kibocsátás.

Erzsébet utca és Mátyás király utca környéke (7-es körzet) -

Várkerület (1. sz. körzet) 225 és 124 utas kibocsátás és vonzás,

-

Híd utca, Rákosi út és környéke (4. sz. körzet) 125 és 122 utas kibocsátás és vonzás,

-

Jereván lakótelep (10-es körzet) 282 és 417 utas kibocsátás és vonzás,

-

a 16-os (GySEV pályaudvar) és 18-as (Felső-Lővérek) közel azonos (120-130 fős) utasáramlási nagyságokkal

A részletesen tárgyalt 10-es, 1-es, 2-es és 7-es körzetek célforgalmi áramlatait a 40 – 41 ábrák szemléltetik. Szükségét érezzük a GYSEV pályaudvart magába foglaló 16-os körzet áramlatait is bemutatni, mivel ez a körzet nemcsak utas vonzó és kibocsátó körzet, hanem a benne lévő autóbusz megálló jelentős átszállóhely is. A GySEV pályaudvar (16. sz. körzet) jellemző mind utas vonzás, mind utas kibocsátás szempontjából egyaránt jellemző áramlatai: -

Várkerület (1. sz. körzet) 138 és 134 utas kibocsátás- és vonzás,

-

Erzsébet utca és Mátyás király utca környéke (7. sz. körzet) 130 és 135 utas kibocsátás- és vonzás egyaránt,

-

Felső-Lőverek (18. sz. körzet) 113 és 148, utas kibocsátás- és vonzás egyaránt,

-

Jereván lakótelep (10. sz. körzet) 116 és 243, utas kibocsátás- és vonzás egyaránt,

-

Lővér körút és Lővér Szálló (24. sz. körzet) 123 utas kibocsátás,

-

A Lackner Kristóf utca és környékének (2. sz. körzet) 120 utas vonzás.


49

1 2 3 4 216 311 25 23 230 7 44 23 22 55 26 41 0 46 9 34 28 44 19 30 60 82 27 10 225 67 4 125 26 42 8 26 40 59 5 5 509 354 140 157 34 50 13 0 10 8 0 5 66 59 0 2 30 12 9 0 74 61 0 0 138 79 0 0 27 36 8 0 161 80 2 10 29 54 4 0 38 65 83 19 98 141 10 11 42 27 0 12 58 67 0 0 99 5 6 0 85 53 0 0 34 87 0 0 25 82 0 0

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 össz. 2 404 2 033

442

533

5 9 13 39 48 13 8 52 7 0 30 13 2 3 9 6 3 0 0 12 46 61 21 0 0 0 0 0

6 22 18 4 12 6 0 76 9 8 49 0 3 17 6 4 2 5 8 4 3 8 7 0 7 5 13 0

7 124 202 10 122 53 73 125 62 19 417 26 11 38 139 28 130 23 129 21 0 0 28 29 44 75 3 18

8 65 18 13 1 8 3 54 17 4 79 0 0 15 17 6 61 12 41 16 0 0 0 0 20 34 8 12

9 7 6 0 0 7 0 19 3 3 0 0 0 3 0 0 12 0 0 0 0 3 5 0 0 25 19 10

10 645 359 115 51 66 122 282 41 12 59 38 18 107 154 72 116 53 193 46 216 24 94 68 102 153 19 16

11 20 9 0 0 16 19 5 2 4 19 0 0 0 6 6 0 5 5 7 0 0 2 0 7 0 0 0

12 13 14 4 21 69 4 0 50 0 0 25 0 0 52 4 0 3 15 30 5 0 103 0 0 55 21 0 4 3 10 113 167 0 0 0 0 0 5 0 36 14 4 0 2 0 0 2 0 0 18 0 0 0 3 7 22 0 0 5 0 7 0 28 0 3 0 0 8 0 0 0 0 0 8 0 0 16 6 0 19 0 0 0

15 59 77 31 11 7 20 26 6 0 57 4 2 0 0 5 64 23 0 0 3 0 8 4 84 9 0 7

395

296 1 949

504

122 3 241

132

78

507 1 234

376

517

16 134 120 0 23 19 7 135 17 17 243 37 7 10 20 48 0 39 148 36 0 11 4 26 20 96 6 11

17 57 21 0 4 5 0 40 4 0 79 4 4 16 0 42 1 10 7 0 0 0 0 29 14 7 0 0

18 129 102 21 14 0 3 123 48 2 208 30 3 3 25 6 113 3 129 12 0 3 8 0 118 55 4 0

344 1 162

19 20 21 22 31 13 37 41 71 0 1 12 0 27 10 11 0 27 8 17 3 9 60 15 7 14 23 0 31 2 24 65 5 0 4 25 3 0 9 9 28 75 102 221 0 4 0 0 0 0 7 0 0 5 0 0 0 1 10 33 0 0 2 0 8 6 10 0 0 4 2 2 29 3 5 18 8 0 0 0 0 102 14 5 0 5 14 6 2 0 0 14 0 0 0 0 8 0 21 0 19 15 0 16 24 0 6 7 17 20 0 6

23 64 47 0 0 7 5 46 0 0 62 3 0 0 0 16 32 12 0 0 4 0 0 16 0 0 0 0

294

314 1 546

332

3. táblázat: Sopron célforgalmi körzetei közötti utasáramlatok KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

369

523

24 25 237 80 155 125 7 4 7 6 54 2 6 11 134 122 74 41 0 17 281 122 9 0 0 0 11 13 19 21 50 2 123 86 30 19 60 2 0 31 2 2 8 3 0 4 0 0 235 8 31 70 13 49 0 2 842

26 39 91 0 7 0 0 26 17 39 13 7 0 0 6 0 0 0 0 39 0 0 5 9 0 35 59 8 400

27 össz. 41 2 523 50 1 855 9 470 5 504 18 496 4 554 4 1 915 52 612 28 290 23 3 617 0 272 0 85 0 418 13 536 3 433 0 1 002 0 313 3 1 065 7 331 0 609 3 440 19 310 0 306 0 806 0 799 0 376 17 251 299 21 188

50

40. ábra: A 10.es körzet jelentősebb kiinduló utasáramlatai KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

51

41. ábra: A 10-es körzet jelentősebb érkező utasforgalmi áramlatai KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

52

42. ábra: Az 1-es körzet jelentősebb utasforgalmi áramlatai KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

53

43. ábra: A 2-es körzet jelentősebb utasforgalmi áramlatai KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

54

44. ábra: A 7-es körzet jelentősebb utasforgalmi áramlatai KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

55

5. Az utasforgalmi felmérés eredményei alapján Sopron helyi autóbuszközlekedésének helyzetértékelése Az utasforgalmi felmérés 2012. március 20-án kedden került végrehajtásra, s ennek alapján a város helyi autóbusz-közlekedésének helyzetértékelése is az akkor érvényben lévő állapotra vonatkozik. A vonalhálózat rendszere egy központú, részben átlapolt vonalakkal kombinált alapvetően átmérős autóbuszhálózat. Az egyközpontúság következtében a helyi hálózaton forgalomirányítás egyedül a Jereván lakótelep végállomáson van, amelynek földrajzi fekvése a város észak-nyugati részén, eléggé a város lakott terület szélén van. Mivel a város lakosságának az 1/6 része itt él jelentős utazási igényt támasztva, így a járatok kihasználtsági szintjét javítva, némiképp ellensúlyozza az igényelt többletkilométer teljesítményt. A vonalhálózati lefedettségi vizsgálat 18 helyszínen mutatott ki helyi autóbusz-közlekedési ellátatlanságot (részletes ismertetés a 10. oldalon), amelyek helyszíni bejárást és egyedi vizsgálatot igényelnek. A város viszonylathálózati rendszere nagyon összetett, nehezen átlátható, bonyolult. 2012. márciusában – a felmérés időpontjában – érvényes menetrend alapján a hálózatot 47 számozott viszonylat alkotta. A helyi közlekedésre jellemző oda/vissza irány azonos vonalvezetése Sopron viszonylatrendszerének jelentős részénél nem érvényesül. Ez elsősorban az alacsony beépítettségi szintű területeken jelentkező csekély utazási igények kielégítésére jellemző ez a vonalvezetési jelleg. Sopron városszerkezetéből adódóan a helyi autóbusz-hálózat az egybefüggően beépített lakott terület határán túlnyúlóan ellátást biztosít a közigazgatási határon belül lévő Balf, Brennbergbánya, Görbehalom, Jánostelep, Sopronkőhida, Tómalom településrészeknek is. A közép- és kisvárosok helyi közlekedésére jellemző, hogy vagy időbeni, vagy térbeni szolgáltatás bővítés érdekében a helyközi autóbusz-közlekedés az adott város közigazgatási határán belül helyi szállítási feladatokat is ellát. Sopron helyi közlekedésében térbeni szolgáltatásbővítést nyújt a 14, 14B, 32 helyi viszonylatokat teljesítő helyközi autóbusz-közlekedés, míg időbeni, vagyis a meglévő helyi járatszám bővítését biztosítja a 8, 21, 33 helyi viszonylatokat teljesítő helyközi közlekedés. Az időbeni rendelkezésre állás tekintetében az időszakos viszonylatok járatszáma a napi járatszám 28%-a, amely meglehetősen magas arány. Ez jelzi azt is, hogy nem csak a hálózat főbb kiinduló pontjairól a fontosabb célpontokhoz lehet közvetlenül, átszállás nélkül eljutni, hanem kisebb utascsoportok utazási igényeihez igazodóan lényegesen több reláció bonyolódik le közvetlen utazással. Ezt támasztotta alá a célforgalmi felmérés eredménye, amely alapján a közvetlen átszállás nélkül utazók igen magas 91,5%-os részesedést mutattak. Az átszállás nélküli eljutás, főleg, ha az a városon belüli nagyobb távolságú, az utas számára igen kedvező, míg a szolgáltató tevékenységére kedvezőtlen gazdasági hatású. Sopron közforgalmú helyi közlekedésében a 2007 és 2010-es évek között a helyi utasforgalom 9,4%-kal csökkent, amely azonban kisebb mértékű, mint az országos csökkenés A 2009-ben és 2012-ben felmért munkanapi utasforgalmi adatok ennél már kedvezőbb képet mutatnak, mivel, ha minimálisan is (4%-os), de forgalomnövekedés tapasztalható. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

56 A napi utasforgalom közel 70%-át nyolc viszonylat járatai bonyolítják le, amelyek a napi járatszám 53%-át jelentik, vagyis ezeknek a viszonylatoknak a megtartása – némi egyszerűsítés után – mindenképp javasolt. A főbb utasforgalmú viszonylatok részletes elemzéséből általánosságban levonható, hogy mindegyiken a hálózat különböző pontján, vagy pontjain (megállókban) különböző mértékű utascserélődés tapasztalható. Ilyen jellemző utascserőlédési megállók: a GYSEV pu., Lackner Kristóf u., Várkerület, Ötvös utca, Erzsébet utca, Medicina patika. Az utazások cél szerinti megoszlásának adatai a hivatásforgalmi utazások magas arányát jelzik – munkába járás 24,1% és az iskolába járás 25,5% – merev keresleti igényükkel a jövőben is számolni kell. Alacsony (10%) a jegyes utazások aránya, s kedvezőtlenül magas (20%) a 65 éven felüli utazók aránya, amelyek a helyi közforgalmú közlekedés gazdaságosságát kedvezőtlenül befolyásolják. A gazdaságosságot kedvezőtlenül befolyásolja továbbá a már említett magas közvetlen utazási arány. A 91,5%-os értékre magyarázatot ad a viszonylat- és járatrendszer, vagyis az időszakos viszonylatok járatszámának magas aránya, továbbá a helyi autóbuszra történő felszállást megelőzően, vagy a leszállást követően az utasok inkább nagyobb távolságot is hajlandók legyalogolni, csakhogy közvetlenül, átszállás nélkül érjék el az uticéljukat (a megkérdezettek 25%-a körzethatárt átlépő gyaloglással bonyolította le utazását). A városban kialakult forgalmi relációkat vizsgálva megállapítható, hogy az utasáramlatok mintegy fele négy körzetre összpontosul; a Jereván lakótelepet magába foglaló 10-es körzetre, a városközponti 1-es körzetre, a helyközi autóbusz-állomás és közvetlen környékét jelentő 2es körzetre és az Erzsébet utcát, Mátyás király utcát és a Csengery utca egy szakaszát magába foglaló 7-es körzetre. A nagy utasforgalmú viszonylatok mindegyike érinti az említett körzeteket. S végül az üzemvitel gazdaságosságát kedvezőtlenül befolyásolja a feleslegesen kibocsátott férőhely, az utasforgalomhoz viszonyított többlet járat, vagy indokolatlanul nagyobb férőhelyű autóbuszok közlekedtetése. A hálózat egészére a felmért fogalom alapján 2009. munkanapi férőhelykihasználás 12,9%-os volt, míg a 2012. évi még ennél is alacsonyabb 12,6%. Ez az érték viszonylatonként (4. táblázat), sőt járatonként igen változó. kihasználási kategóriák 10% alatti 10-15 % 15-20% 20-25% 25-30% 30-35% 35% felett

felmérés időpontja 2009 2012 8 9 19 16 6 7 2 2 0 1 1 0 1 2

4. táblázat: A viszonylatok számának megoszlása a férőhelykihasználási kategóriák szerint

Az adatokból jól látszik, hogy a viszonylatok fele 15% alatti kihasználtság mellett üzemelnek. A magasabb, az üzemvitel szempontjából kedvezőbb kihasználtságúak a műszakkiszolgáló viszonylatok voltak, amikor az utasok térben és időben koncentráltan jelentkeztek, azonos uticéllal. Az utasforgalmi felmérés egyetlen zsúfolt járatot mutatott ki a 13-as viszonylat KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

57 Sopronkőhidáról 710-kor induló járatán, az utasterhelés 2%-kal haladta meg az autóbusz férőhelyét. Az alacsony utasszám kevesebb bevételt eredményez, amely gazdaságilag kevesebb járatindítást tesz lehetővé, vagyis csökken az utazás időbeni lehetősége, ami újabb utasszám csökkenést eredményez, amely újabb járatsűrűség csökkentést hoz létre és ez így folytatódik tovább. Ez a kettős csökkenő spirál végül a helyi közforgalmú közlekedés ellehetetlenüléséhez vezet. A szolgáltatás megrendelőjének fel kell mérnie, hogy figyelemmel van-e a lakosok azon rétegére, akik másképp nem is tudják lebonyolítani helyi utazásaikat, csak közforgalmú közlekedéssel, valamint engedi-e a településén a jelentősebb környezeti kárt, valamint állandó forgalmi torlódást okozó egyéni közlekedés előtérbe kerülését.


58 6.

Sopron helyi autóbusz-hálózatának fejlesztési, racionalizálási tervjavaslata, nyers menetrend kidolgozása

Egy város helyi közforgalmú közlekedés fejlesztési koncepcióját általában igazítani kell a mindenkori városszerkezet fejlődéséhez. Ugyanakkor a helyzetfeltárás során kapott vizsgálati eredmények is alátámaszthatnak egy olyan fejlesztési igényt, amely önmaga nagyobb értékű infrastrukturális beruházást kíván ahhoz, hogy korszerű összközlekedési rendszer szolgálja az utasok érdekeit. A hálózatracionalizálás kérdésében cél általában a szolgáltatási színvonal emelése a vonalhálózati ellátottság javításával, a viszonylatrendszer főbb utasforgalmi áramlatokhoz történő igazításával, illetőleg az üzemeltetés gazdaságosságának javítása. A fejlesztési, racionalizálási fejezet két önálló részből áll: egyrészt egy összközlekedési rendszerbe illeszthető helyi autóbusz-közlekedési fejlesztési javaslat kidolgozásából, amely jelentős beruházást igényel, másrészt egy olyan racionalizálási javaslatból, amely a jelenlegi infrastruktúrára épülve, a felmért utazási igények térbeli alakulását figyelembe véve rövid időn belül bevezethető. 6.1. Helyi autóbusz-közlekedési hálózat fejlesztési javaslata A város közforgalmú közlekedési rendszerét tekintve a vasútállomástól távol esik a helyközi autóbusz pályaudvar, a helyi forgalomirányító központ a város észak-nyugati részén a város szélén található. Ezen túlmenően az Önkormányzat foglalkozik a Várkerület forgalomcsillapított övezetté történő átalakításával. Felmerült a GYSEV pályaudvar közvetlen környezetében egy intermodális központ kialakításának gondolata. A helyszíni bejárás alkalmával a szabad terület hiánya teljesen egyértelmű volt, de egy ilyen nagyszabású, a városképet átformáló beruházás, amely természetesen az Önkormányzat anyagi kereteit messze meghaladó beruházási költséget jelent, külső anyagi erőforrások bevonását igényli. Hazánk több városában is folyamatban van intermodális központ kialakítása, pl.: Debrecenben. Egy ilyen intermodális központ megkívánja a helyközi autóbusz-közlekedés városi vonalszakaszainak megváltoztatását és a helyi közlekedés átszervezését. Ez irányú fejlesztési javaslat a helyi utasforgalmi adatok részletes elemzése alapján fogalmazódott meg, nevezetesen a délről, illetve az északról jövő autóbusz járatok, utasforgalma a GYSEV pályaudvarnál jelentős mértékben kicserélődik, míg a többi nagyobb utascserélődés a városközpont megállóit jellemzi, viszonylatonként eltérő mértékben. Amennyiben a szolgáltatás megrendelője felvállalja az utazóközönség részéről heves ellenállást kiváltó új hálózat következtében jelentkező átszállási igénynövekedést, akkor a következő viszonylathálózati rendszert javasoljuk megfontolásra: 1 körjárat GYSEV pu. – Csengery u. – Frankenburg úti aluljáró – Ady Endre út – Bajcsy Zs. u. – Mikoviny u. – Lővér krt. – Lővérszálló – Lővér krt. – Ady Endre út – Frankenburg úti aluljáró – Csengery u. – GYSEV pu. 1A körjárat


59 GYSEV pu. – Csengery u. – Frankenburg úti aluljáró – Ady Endre út – Lővér krt. – Lővér szálló – Lővér krt. – Mikoviny u. – Bajcsy Zs. u. – Ady Endre út - Frankenburg úti aluljáró – Csengery u. – GYSEV pu. 2 körjárat GYSEV pu – Mátyás király utca – Várkerület – Lackner Kristóf u. – Teleki Pál u. – Juharfa út – Jereván ltp. – IV. László király út – Faraktár u. – Táncsics u. – II. Rákóczi Ferenc u. – Erzsébet u. – GYSEV pu. 2A körjárat GYSEV pu – Mátyás király utca – Széchenyi tér – II. Rákóczi Ferenc u. – Táncsics u. Faraktár u. IV. - László király út – Jereván ltp. – Juharfa út. – Teleki Pál u. - Lackner Kristóf u. –– Várkerület –Széchenyi tér – Erzsébet u. – GYSEV 3-as GYSEV pu. – Csengery u. – Csatkai Endre u. – Kossuth Lajos u. – Bánfalvi út – Brennbergi út – Brennberbánya 4-es változatlan vonalvezetés, műszakkiszolgáló viszonylat 5, 5A, 5T változatlan vonalvezetés 5Y változatlan vonalvezetés, műszakkiszolgáló viszonylat, 7-es Jereván ltp. – Juharfa u. – Teleki Pál u. – Lackner Kristóf u. – Patak u. – Bécsi út – Stornó F. u. – Körösi Cs. S u. – Rákosi út – Híd u. – Fapiac u. – Győri út – Csengery u. – GYSEV pu. – (visszafelé új szakasz Mátyás király u. – Móricz Zs. u. a többi az oda iránnyal azonos vonalvezetés) 7B Jereván ltp. – Juharfa u. – Teleki Pál u. – Lackner Kristóf u. – Patak u. – Bécsi út – Virágvölgy – Stornó F. u. – Körösi Cs. S u. – Rákosi út – Híd u. – Fapiac u. – Győri út – Csengery u. – GYSEV pu. – (visszafelé új szakasz Mátyás király u. – Móricz Zs. u. a többi az oda iránnyal azonos vonalvezetés) 7A 18 óra után a 7-es viszonylat vonalvezetésével megegyező, de nem érinti az Erzsébet kórházat 8-as GYSEV pu. – Csengery u. – Csatkai Endre u. – Kossuth L. u – Táncsics M. u. –Somfalvi út 10-es GYSEV pu. – Csengery u. – Csatkai Endre u. – Kossuth L. u –Bánfalvi út – Brennbergi út – Kertváros felső (visszafelé: Kertváros felső – Brennbergi út – Ady Endre út – Frankenburg úti aluljáró – Csengery u. - GYSEV KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

60 10Y GYSEV – Csengery u. –Frankenburg úti aluljáró – Ady Endre út – Kertváros, Hajnal tér (visszafelé: Kertváros, Hajnal tér – Bánfalvi út – Kossuth Lajos u. – Csatkai Endre u. – Csengery u. – GYSEV pu) 11-es Thököly tér – Csóronfalvi u. – Kurucz krt. – Fraknói u. – Gyiróti u. – Győri út – Csengery u. – GYSEV pu. (visszafelé: GYSEV pu. – Csengery u. – Kőszegi út – Semmelveis u. – Fraknói u. – Kurucz krt. – Csóronfalvi u. – Thököly tér) 11Y változatlan 12-es Kőszegi út/Sarudi u. – Köszegi út – Felsőbüki Nagy Pál u. – József Attila ltp. – Béke út – Batsányi u – Csengery u. – GYSEV pu. 13-as GYSEV pu. –Mátyás király u. – Móricz ZS. u. – Fapiac u. – Híd u. – Pozsonyi út – Sopronkőhida (visszafelé: …..Fapiac u – Ötvös u. – Széchenyi tér – Erzsébet u. – GYSEV pu.) 13B GYSEV pu. –Mátyás király u. – Móricz ZS. u. – Fapiac u. – Híd u. – Pozsonyi út – Tómalom – Sopronkőhida (visszafelé: …..Fapiac u – ötvös u. – Széchenyi tér – Erzsébet u. – GYSEV pu.) 13Y GYSEV pu. – Csengery u. – Kőszegi út – Fapiac u. – Híd u. - Pozsonyi út – Sopronkőhida (műszakkiszolgáló, 1 járat) 14-es GYSEV pu. – Mátyás király u. - Móricz ZS. u. – Fapiac u. – Balfi út – Balf (visszafelé: Balf – Balfi út – Híd u. - Fapiac u – Ötvös u. – Széchenyi tér – Erzsébet u. – GYSEV pu.) 16-os GYSEV pu. – Mátyás király u. – Széchenyi tér – II.Rákóczi Ferenc u. – Kossuth Lajos u. – Bánfalvi út – Ágfalvi út (visszafelé:…. II.Rákóczi Ferenc u. –Erzsébet u. – GYSEV pu) 17-es változatlan, műszakkiszolgáló viszonylat KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

61 20-as változatlan, Jereván ltp és Erzsébet kórház összekötése 21-es helyközi autóbusz járatok GYSEV pu – Csengery u. – Csatkai Endre u. – Kossuth L. u. - Bánfalvi út – Ágfalvi út (visszafelé: Ágfalvi út – Besenyő u. – Ady Endre út – Frankenburg úti aluljáró – Csengery u. – GYSEV pu.) 22-es változatlan, iskolajárat 27-es GYSEV pu. – Mátyás király u. – Móricz Zs. u. – Fapiac u. – Híd u. –Körösi Cs. S. u. – Aranyhegyi Ipari par – Aranyhegyi lakópark (vissza: Aranyhegyi lakópark – Rákosi út – Híd u – Fapiac u. – Ötvös u. – Széchenyi tér – Erzsébet u. – GYSEV pu.) 32-es helyközi autóbusz járatok GYSEV pu. – Csengery u. – Kőszegi út – Gidapatak utcai lakópark 33-as helyközi autóbusz járatok GYSEV pu. –Mátyás király u. – Móricz ZS. u. – Fapiac u. – Híd u. – Pozsonyi út – Sopronkőhida A hálózat kialakításánál, mint az látszik is, a műszakkiszolgáló viszonylatok, a helyközi járatok által biztosított helyi ellátás elfogadásra került, azokat nem módosítottuk. Törekedtünk a jelenlegi vonalhálózat és megállórendszer megtartására, hisz ezek egy bizonyos szintű ellátottságot biztosítanak. A javasolt viszonylathálózati rendszerben a közvetlen utazások aránya lecsökkent 73,1%, amely a lakosság részéről heves és merev elutasítást válthat ki.

6.2. Helyi autóbusz-közlekedés racionalizálási tervjavaslata A javasolt viszonylathálózati rendszer kialakításánál figyelembe vett főbb szempontok: a város jelenlegi lefedettségét az új hálózatnak is biztosítani kell, a helyzetfeltáró anyagrészben ellátatlannak minősített területeken, ahol erre megvan a feltétel, hálózatbővítést kell végrehajtani, a jelenlegi hálózat minden megállója érintve legyen, a viszonylatok a felmért célforgalmi áramlatoknak megfelelő vonalvezetésűek legyenek, a viszonylatrendszer az autóbusz-közlekedésre alkalmas úthálózat figyelembe vételével kerüljön kialakításra, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

62 a Várkerületen közlekedő autóbusz járatok száma csökkenjen, a jelenlegi napi járatkilométer teljesítmény jelentősen ne változzon, a helyközi autóbusz járatok által kiszolgált helyi viszonylatok vonalvezetését, követési idejét adottnak kell venni, mivel a helyközi autóbusz-közlekedés alapvető feladata a helyközi utazási igények kielégítése és a menetrendet, a kapacitás mértékét a helyközi forgalom nagysága határozhatja meg, adottnak kell venni a speciális igényeket kielégítő alapvetően müszakkiszolgáló viszonylatok paramétereit. A körös lefedettségi vizsgálat10 eredményeként közforgalmú közlekedéssel ellátatlannak minősített területek vizsgálati eredménye a következő: Balf D-K-i, a 8526. sz. Kópháza – Balf – Fertőrákos összekötő út, Bozi utca (10 t súlykorlátozás van érvényben) és a 8518. sz. Fertőendréd – Sopron összekötő út által határolt, Gödrös településrészén, alapvetően családi házas beépítésű területéhez a legközelebbi autóbusz megállók Balf, központ és Balf, Szerb Antal utca átlagosan 800 méterre találhatók. A területet átszelő Pilerin utca jelenleg zúzott-kővel borított, így az itt felépült közel 20 új építésű ház, autóbusz-közlekedéssel való közvetlen ellátása a jelenlegi körülmények között még nem biztosítható. A Bozi utcai lakóházak kiszolgálása a 14-es viszonylat útvonalának módosításával bizonyos feltételek mellett megoldható lenne (a menetrend szerint közlekedő autóbuszok felmentése a súlykorlátozás alól, megállók kialakítása, igényfelmérés). Az autóbuszok Balf, központ és Balf, Szerb Antal utca megállóhely között az Óhegy utca helyett, a Bozi utca–Fertőendrédi úton a 10 t korlátozás autóbuszokra vonatkozó feloldásával közlekedhetnének (a járat útvonala 1200 méterrel növekedne meg). Az Aranyhegyi Ipari Parkon belül az aszfalt burkolatú Faller Jenő és Tárczy-Hornoch Antal utcák által határolt részen működő kisebb vállalkozások közforgalmú közlekedés szempontjából ellátatlanok. Az Aranyhegyi lakópark felé közlekedő autóbuszok a 84. sz. soproni elkerülő útról a Verő József utca – Ív utca útvonalon közlekednek. A legközelebbi megállók az Aranyhegy lakópark és a 84. sz. úton kialakít Aranyhegy Ipari Park átlagosan 650 méterre találhatóak. Igény szerint a hálózat bővíthető lenne egy Verő József utca – Faller Jenő utca – Tárczy-Hornoch Antal utca – Póda Ferenc utca – Nemeskúti úton közlekedő járatokkal. A lakópark lefedetlen északi, a Nemeskúti utca és Tómalom utca által közrezárt területén a hálózat bővítésre az érvényben lévő súly- és méretkorlátozások (3,5 t korlátozás, szűk utcák) miatt jelenleg nincs lehetőség. Virágvölgy városrész tengelyútja az aszfalt burkolatú Virágvölgy út a Tercia Hubertus étterem után az út mindkét oldalán eleinte hobbitelkek találhatóak, majd a Csőszház dűlő után családi házas jellegű a vizsgált terület. Az innen 1 km távolságra található Hubertus étterem megállótól egy meghosszabbított autóbuszvonal esetében az

10

A lefedettségi vizsgálat részletesen a jelen tanulmány 2. pontjában a 9. oldalon található.


63 autóbusz-fordulót az említett utcák kereszteződésében is csak erősen korlátozott feltételek mellett lehetne kialakítani. A Virágvölgyi út külső szakaszán az útburkolat szélessége változó, a kanyarokban nehezen belátható, helyenként még a szembejövő forgalom elengedése is nehézen kivitelezhető, az útpadka minősége és a szűk helyek (Asszonyvásár dűlő kereszteződése) miatt is alkalmatlan az autóbusz-közlekedés kialakítására. Tómalom DK-i részének autóbuszos ellátását jelenleg a Tómalomfürdő és Jánostelep, bejárati úti megállót érintő viszonylatok biztosítják. A terület alapvetően családi házas jellegűnek tekinthető, a viszonylag szűk utcák közül a Borostyán utca szilárd burkolatú. A közúthálózat-fejlesztés keretében jelenleg zajlik a Tarló utca aszfaltozása, melynek befejezése 2012. május végére várható. A munkálatok befejeztével kialakítandó egy, a területet feltáró autóbuszvonal a Tarló utca – Borostyán utca – Tómalom sor útvonalon, mely Sopronkőhida irányába és vissza Sopron felé is egyaránt betérne. A Borostyán utcában kialakított megálló biztosítaná a belső terület autóbuszos lefedettségét, míg a Sopron – Fertőrákosi összekötő út környezetében lakók autóbuszos-ellátását, a Jánostelep, bejárati útnál egy megálló áthelyezéssel lehetne megoldani, melyet a betérő és a továbbhaladó járatok is egyaránt érintenének. Az út túloldalán található Jánostelep városrészre is a családi házas beépítettség jellemző, az utcákon nincs szilárd útburkolat. A Fertőrákos felé vezető főúttal párhuzamos utcákból a közeli megállóhoz az akadálymentes gyaloglás lehetősége biztosított. Egy autóbusz viszonylat bevezetését csak az úthálózat fejlesztését és egy, a területen végzett igényfelmérést követően lehetne újragondolni. A Sopron Pláza környékén alapvetően kereskedelmi cégek találhatóak, régebben a 14. sz. viszonylat járatai biztosították az közvetlen elérhetőséget a belvárossal. Jelenleg az ide legközelebb eső a Teleki Pál u. 2. megálló nagyjából 500 méterre található. A 84. sz. út elkerülő szakaszától délre eső, az Ikva patakig terjedő lakóövezet autóbuszos elérhetőségét a Bécsi út és a Lakner Kristóf u. megállók biztosítják. Itt a hálózatbővítést a szűk és helyenként meredek utcák akadályozzák. Alternatív megoldás lehetne a Híd utca – 84. sz. elkerülő út – Lackner Kristóf utca útvonalon közlekedő autóbuszvonal kialakítása és egy elkerülőn kialakított megálló létrehozása, ugyanakkor a megálló kialakítását helyhiány és az elkerülő út déli oldalán végighúzódó zajvédőfal korlátozza, melyen keresztül a gyalogos átjutás a vizsgált területre jelenleg nem biztosított. A Vitnyédi utca és Höflányi utca kereszteződése is kiesik a 300 méteres sugarú lefedettségi körből, a legközelebbi megálló a IV. László király utca 5., mely nagyjából 500 méterre található. A területen alapvetően régi gyárak, míg a Höflányi utcán néhány lakóház található. A hálózatbővítésre itt nincs lehetőség, mert az utcák keskenyek és nagy valószinűséggel az itt parkoló személygépkocsik is korlátoznák az autóbuszok akadálymentes haladását. A Somfalvi úton a vasúti átjáró környékének ellátását régebben a Faraktár nevű megálló biztosította, melyet a fel- és leszállók alacsony száma miatt szüntetettek meg. Az itt található ipari létesítmények és néhány lakóház elérhetőségét jelenleg két megálló, a Somfalvi út, Hofmann kft. és a Táncsics utca, templom biztosítja. Jereván lakótelepen a Makó utca és a Határőr utca északi részeitől a gyaloglási távolság a legközelebbi megállóhoz, a végállomáshoz nagyjából 500 méter. Ennek rövidítésére egy megoldás lehetne egy autóbusz-vonal átvezetés a Révai Miklós utca – KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

64 Soproni Horváth József utca – IV. László király út szakaszára, viszont a keskeny utcák, a parkoló autók és a szűk kanyarok miatt ez a lehetőség nem megvalósítható. Az Ágfalvi úti lakótelep dél-nyugati területe alapvetően kertvárosi jellegű, az utcák többsége aszfaltburkolattal ellátott, míg az autóbuszos kapcsolatát az Ágfalvi úton közlekedő autóbuszok biztosítják. A hálózatbővítésre nagy valószínűséggel lenne igény és a közeljövőben meg is lehetne oldani a területet feltáró autóbuszvonal kialakítását, ehhez viszont a terület tengelyét adó Fényi Gyula utcát teljes hosszában szilárd és nagy teherbírású burkolattal kellene ellátni. Az autóbuszok haladási útvonala körjárati jelleggel lenne megoldható Brennbergbányától nyugati irányban található Újhermes és Óhermes, melyeket egy hosszú, keskeny és viszonylag jó minőségű aszfaltozott úton lehet megközelíteni. A legközelebbi megálló az innen három kilométer távolságban létesített Brennbergbánya, templom, ahonnan jelenleg az óránként közlekedő 3. sz. viszonylattal érhető el Sopron központja. Az autóbuszvonal kivezetése jelenleg több akadályba is ütközik, a hálózatot hat kilométerrel kellene megnövelni, mely a jelenlegi körülmények között gazdaságtalan lenne, ugyanakkor gondos és kellőképpen alátámasztott igények megléte esetén is a bejáró út szélessége és a bővítéséhez szükséges hely hiánya korlátozza a kialakítást. A terület nemzeti park jellege további környezetbarát közlekedési módok használatát igényelné, mely a szolgáltató részéről komolyabb infrastruktúrabővítést igényelne. Komolyabb igény esetén közvetlen járattal biztosítható a terület elérhetősége és az itt lakók eljutásának biztosítása Brennbergbányára. Felső-Lővérek, a Lővér körúttól nyugatra fekvő területen a lakó- és kertes házak autóbuszos elérhetőségét két megálló, az Ibolya út és a Cseresznye sor biztosítja. Az utcák aszfaltozott, jó minőségűek és forgalomcsillapítottak (a legtöbb helyen telepített fekvőrendőr és 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben). Több helyen a parkoló autók akadályozzák az utcák kétirányú forgalmának zavartalan lebonyolódását. Autóbuszos közlekedésre az Ibolya út – Cseresznye sor – Felsőlővér út lenne alkalmas, mely közel másfél kilométerrel növelné meg a jelenlegi hálózat hosszát. A Cseresznye utcán kialakított megálló Felső-Lővér városrész nyugati szélén fekvő lakóházak ellátását is biztosítaná. A vonalbővítés a szűk utcák és a nehezen belátható kereszteződések miatt a jelenlegi feltételek megtartásával megfelelő minőségben nem kialakítható. A Deákkúti út – Pannónia út – Lővér körút által határolt terület környéke családi házas övezet, viszont az alacsony beépítettség jellemző rá. Az utcák szűkek és a belsőbb területeken a földrajzi viszonyok következtében nagyon meredekek, ezért a jelenlegi hálózat bővítése itt nem megvalósítható. A Thököly tértől keletre fekvő, új építésű Bajnok utcai lakónegyed egészen a 84. sz. főutat övező erdősávig kiterjed. A területen az utcák többsége széles és aszfaltozott burkolatú, helyenként a padkán parkoló autók jelentenek némi akadályt, igény szerint a közeljövőben lehetséges volna a Híd utcától a Lehár Ferenc utcán betérő autóbuszvonal kialakítása, mely az ott lakók közforgalmú közlekedési ellátottságát is biztosítaná. Két megoldási lehetőség van az autóbuszok megfordítására, az egyik egy autóbusz-forduló kialakítása a Bajnok utca végén, a másik a keresztutcákon áthaladó és a Diebold Károly utcán áthaladó körjárattal. Mindkét alternatíva megvalósítása és a megállóhelyek kialakítása előtt szükség van a lakosság igényeinek felmérésére és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

65 jelenleg szilárd útburkolattal nem rendelkező Diebold Károly utca aszfaltburkolattal való ellátására. Az autóbusz-közlekedési pályák vízszintes és magassági vonalvezetésének kialakítására általában a közúti pályákra megszabott szabályzatok érvényesek, melyek az emelkedés mértékére, a fordulókör nagyságára, a forgalmi sávok szélességére és az űrszelvény nagyságára tartalmaznak előírásokat. A menetrend szerinti autóbusz-közlekedés által nem lefedett területeken a hálózat bővítéséhez az előbbiekben felsorolt, alapvető feltételek megléte szükséges. A feltárt, ellátatlan területek közül a közeljövőben Tómalom ismertetett részén, a közúthálózat-fejlesztés befejezésével javasolt a hálózatbővítés, a 13B viszonylat járatai a reggeli és délelőtti órákban a városközpont irányában térnének be, míg délután Sopronkőhida irányában. Tómalom városrész területén javasolt útvonal: Tarló u. – Borostyán u. – Tómalom sor, amely 200 méter vonalhálózat bővítést jelent. A racionalizálási tervjavaslatnál a jelenlegi hálózatra és menetrendre való hivatkozás alapjául a szolgáltató 2012. május 1-jén bevezetett viszonylathálózati rendszer szolgál. Ez a menetrend- és hálózat módosítás a viszonylatrendszert egyszerűbbé és átláthatóbbá tette. Az 1-2 járatos betétviszonylatok nagy része megszüntetésre került (kivétel a műszakkiszolgáló járatok). A megmaradt betétviszonylatok számozása következetes lett. Az új menetrendben a számozott viszonylatok száma 37-re csökkent, amelyből 12 betétviszonylat műszakkiszolgáló, 5 helyi viszonylatot helyközi járatok teljesítenek, s 20 rendszeres közlekedést biztosító viszonylat van. Bizonyos területeken a járatkövetési idő megnőtt, azonban ez zsúfoltságot nem okoz, mivel eddig is rendkívül alacsony kihasználtsággal közlekedtek a járatok. A járatkövetési idő növekedése az utasok számára színvonal csökkenést jelent. Az Aranyhegyi lakópark közlekedési ellátottsága jelentősen javult, a hétvégi közlekedés is megvalósításra került. A racionalizálási tervjavaslat a következő viszonylatrendszerre terjed ki: 1-es viszonylat (körjárat) A jelenlegi 1-es viszonylat megszűnik, helyette javasolt a következő vonalvezetés: Lővér szálló – Lővér krt. – Ady Endre út – Frankenburg úti aluljáró – Csengery u. – GYSEV pu.– Csengery u. – Frankenburg úti aluljáró – Ady Endre út – Bajcsy Zs. u. – Mikoviny u. – Lővér krt. – Lővér szálló, Érintett megállók: Lővér szálló Állami szanatórium Diána panzió Hotel Szieszta Lővér uszoda Cseresznye sor Ady Endre út, Erzsébet kert Frankenburg úti aluljáró Csengery utca, Elzett udvar GYSEV pályaudvar Csengery utca, Elzett udvar Frankenburg úti aluljáró KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

66 Bajcsy-Zsilinszky utca, egyetem Hóvirág utca (pedagógusotthon) Mikoviny utca, gyermekvédelmi központ Manninger utca Citadella park Lővér krt 33. Állami szanatórium Lővér szálló Hossza: 8,65 km Menetidő: 22 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 4:20 – 5:00 5:00 – 18:00 18:00 – 22:40

járatkövetési idő):

40 perc 30 perc 40 perc

1A viszonylat (körjárat) A javasolt 1-es körjárat ellenirányú párja. Javasolt vonalvezetése: Lővér szálló – Lővér krt. – Mikoviny u. – Bajcsy Zs. u. – Ady Endre út - Frankenburg úti aluljáró – Csengery u. – GYSEV pu– Csengery u. – Frankenburg úti aluljáró – Ady Endre út – Lővér krt. – Lővér szálló Érintett megállók: Lővér szálló Állami szanatórium Lővér krt 33 Citadella park Manninger utca Mikoviny utca, gyermekvédelmi központ Hóvirág utca (pedagógusotthon) Bajcsy-Zsilinszky utca, egyetem Frankenburg úti aluljáró Csengery utca, Elzett udvar GYSEV pályaudvar Csengery utca, Elzett udvar Frankenburg úti aluljáró Ady Endre út, Erzsébet kert Cseresznye sor Lővér uszoda Hotel Szieszta Diána panzió Állami szanatórium Lővér szálló KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

67 Hossza: 8,65 km Menetidő: 22 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 4:40 – 5:00 5:00 – 18:00 18:00 – 22:40



2-es viszonylat (körjárat) A jelenlegi 2-es viszonylat megszűnik, részben kiváltotta a javasolt 1A viszonylat. Az új 2-es viszonylat javasolt vonalvezetése: Jereván ltp. – IV. László király út – Faraktár u. – Táncsics u. – II. Rákóczi Ferenc u. – Erzsébet u. – GYSEV pu.– Mátyás király utca – Várkerület – Lackner Kristóf u. – Teleki Pál u. – Juharfa út – Jereván ltp. Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá IV. László király utca 5. Táncsics utca, templom II. Rákóczi Ferenc utca Erzsébet utca, Medicina patika GYSEV pályaudvar Mátyás király utca, Deák tér Várkerület, Ötvös utca Várkerület, Árpád utca Várkerüler, Festő köz Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Teleki Pál út 2. Juharfa út 16. Jereván lakótelep, vá Hossza: 5,65 km Menetidő: 18 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 4:40 – 6:00 6:00 – 8:00 8:00 – 13:00 13:00 – 18:00 18:00 – 22:30


20 perc 15 perc 20 perc 15 perc 20 perc

2A viszonylat (körjárat) A javasolt 2-es körjárat ellenirányú párja. Javasolt vonalvezetése: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

68 Jereván ltp. – Juharfa út. – Teleki Pál u. – Lackner Kristóf u. – Várkerület – Széchenyi tér – Erzsébet u. – GYSEV GYSEV pu – Mátyás király utca – Széchenyi tér – II. Rákóczi Ferenc u. – Táncsics u. – Faraktár u. IV. – László király út – Jereván ltp. Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá Juharfa út 16. Teleki Pál út 2. Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Várkerület, Mária-szobor Várkerület, Ötvös utca Erzsébet utca, Medicina patika GYSEV pályaudvar Mátyás király utca, Deák tér Széchenyi tér II. Rákóczi Ferenc utca Táncsics utca, templom IV. László király utca 5. Jereván lakótelep, vá. Hossza: 5,65 km Menetidő: 18 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 4:40 – 6:00 6:00 – 8:00 8:00 – 13:00 13:00 – 18:00 18:00 – 22:30



3-as viszonylat Vonalvezetése a jelenlegivel megegyező. Érintett megállók: Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Táncsics utca, templom Kossuth Lajos utca, Vadász utca Bánfalvi út, Falco Kft. Bánfalvi út, Besenyő utca Bánfalvi út 100 Kertváros, könyvtár Brennbergi út 20. (Ózon kemping) Kertváros-felső Brennbergi út, erdei iskola Brennbergi út, ifjúsági tábor Görbehalom, Fehér híd KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

69 Görbehalom, Bányamester köz Brennbergbánya, Soproni út 4. Brennbergbánya, templom Hossza: 10,4 km Menetidő: 22 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 4:30 – 5:30 5:30 – 7:30 7:30 – 14:30 14:30 – 16:30 16:30 – 22:30



3Y viszonylat A jelenlegivel megegyező, iskolás járatok. Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá IV: László király utca 5. Teleki Pál út 2. Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Várkerület, Mária-szobor Várkerület, Ötvös utca Erzsébet utca, Medicina patika (Várkerület, Festő köz Várkerület, Árpád utca Várkerület, Ötvös utca Mátyás király utca, Deák tér11) GYSEV pályaudvar Csengery utca, Elzett-udvar Frankenburgi úti aluljáró Ady Endre út, Erzsébet kert Orgona utca Ibolya út Laktanya utca Ady Endre út 134. Ady Endre út, óvoda Kertváros, Hajnal tér Brennbergi út 20. (Ózon kemping) Kertváros-felső

11

A zárójeles megállók ellenkező irányú közlekedés esetén érintettek.


70 Brennbergi út, erdei iskola Brennbergi út, ifjúsági tábor Görbehalom, Fehér híd Görbehalom, Bányamester köz Brennbergbánya, Soproni út 4. Brennbergbánya, templom Hossza: 13,2 km Menetidő: 36 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 14:21 /vissza irány 4:54, 7:0 4-es viszonylat A jelenlegivel megegyező, műszakkiszolgáló járatok. Érintett megállók: Ipar körút, vámudvar Ipar körút, TESCO áruház Győri út, AlphApark Győri út, autómosó Csengery utca, kórház Kőszegi út 1. Fraknói utca, Szent István templom Csengery utca 89. Csengery utca, nyomda Mátyás király utca, Deák tér Várkerület, Ötvös utca Várkerület, Árpád utca Várkerület, Festő köz Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás (Várkerület, Festő köz Várkerület, Árpád utca Várkerület, Ötvös utca) Mátyás király utca, Deák tér GYSEV pályaudvar Csengery utca, Elzett-udvar Frankenburg út) Táncsics utca, templom Kossuth Lajos utca, Vadász utca Baross út, Déli pályaudvar Baross út, sörgyár Terv utca Öntöde utca Berkenye utca Ágfalvi úti lakótelep KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

71 Hossza: 8,8 km Menetidő: 22 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 5:18, 13:18 21:18 /vissza irány 6:08, 14:10, 22:10 5-ös viszonylat Vonalvezetésében módosítás javasolt: Jereván ltp. – IV. László király u. – Csatkai Endre u. – Csengery u. – Győri út – Ipar krt. (Az Ipari krt-i eltérő végállomások betét viszonylatok megjelölését igényli.) Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá IV. László király utca 5. Táncsics utca, templom Csengery utca, Elzett-udvar Csengery utca, nyomda (Csengery utca 89.) Csengery utca, kórház Győri út, autómosó (Győri út, AlphApark) Ipar körút, TESCO áruház Ipar körút, IMS Kft. (Ipar körút, Vámudvar) Ipar körút, AWF Kft. Hossza: 5,7 km Menetidő: 15 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): Ipar körút, AWF Kft-ig 5:25, 13:25, 17:00, 21:30/ vissza irány 5:50, 6:10, 14:15, 17:18, 22:10 Ipar körút, vámudvarig 4:58, 5:23, 6:33, 7:33, 12:53, 14:45, 15:45, 18:00, 20:53/ vissza irány 5:45, 6:52, 7:50, 15:15, 16:15, 18:20 Ipar körút, TESCO áruházig 7:53, 8:53, 9:53, 10:53, 11:53, 13:23, 16:23, 20:00 / vissza irány 7:50, 8:12, 9:12, 10:12, 11:12, 12:12, 16:43, 20:20 5Y viszonylat A jelenlegivel megegyező, műszakkiszolgáló járatok. Érintett megállók: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

72

Jereván lakótelep, vá Juharfa út 16. Teleki Pál út 2. Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Bécsi út Körösi Csoma Sándor utca (temető) (Rákosi út, Híd utca) Híd utca, Rákosi út Híd utca, Balfi út Fapiac Csengery utca, kórház Győri út, autómosó (Győri út, AlphApark) Ipar körút, TESCO áruház Ipar körút, IMS Kft. (Ipar körút, vámudvar) Ipar körút, AWF Kft. Hossza: 7,3 km Menetidő: 19 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 5:26, 13:30 / vissza irány 14:15

6-os viszonylat Időszakos viszonylat, csak a nyári időszakban közlekedik. Tómalomfürdő területén vonalhálózat bővítés javasolt a leírtak szerint. 7-es viszonylat Megszüntetése javasolt. 8-as viszonylat A jelenlegivel megegyező, mivel a viszonylatot helyközi járatok szolgálják ki. Érintett megállók: Autóbusz-állomás Somfalvi út, Hofmann Kft. Somfalvi út, Volán telep Hossza: 2,0 km Menetidő: 5 perc KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

73 Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 5:25, 5:30, 5:31, 13:25, 13:32, 21:35 / vissza irány 6:10, 14:15, 14:25, 22:15

10-es viszonylat Vonalvezetésében módosítás javasolt: Kertváros felső – Brennbergi út – Bánfalvi út – Besenyő utca – Ady Endre út – Frankenburg úti aluljáró – Csengery utca – GYSEV pályaudvar – Csengery utca – Frankenburg úti aluljáró – Ady Endre út – Brennbergi út – Kertváros felső Érintett megállók: Kertváros felső Brennbergi út 20. (Ózon panzió) Kertváros könyvtár Bánfalvi út 100. Bánfalvi út, Besenyő utca Ibolya út Orgona utca Ady Endre út, Erzsébet kert Frankenburg úti aluljáró Csengery utca, Elzett-udvar GYSEV pályaudvar Csengery utca, Elzett-udvar Frankenburg úti aluljáró Ady Endre út, Erzsébet kert Orgona utca Ibolya út Laktanya utca Ady Endre út 134. Ady Endre út, óvoda Kertváros, Hajnal tér Brennbergi út 20. (Ózon panzió) Kertváros felső Hossza: 8,5 km Menetidő: 28 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 5:00 – 6:00 6:00 – 8:00 8:00 – 12:00 12:00 – 17:00 17:00 – 22:15




74 10Y viszonylat Kertváros, Hajnal tér – Ady Endre út – Frankenburg úti aluljáró – Csengery utca – GYSEV pályaudvar – Csengery utca – Frankenburg úti aluljáró – Ady Endre út – Besenyő utca – Bánfalvi út – Kertváros, Hajnal tér Érintett megállók: Kertváros, Hajnal tér Ady Endre út, óvoda Ady Endre út 134. Laktanya utca Ibolya út Orgona utca Ady Endre út, Erzsébet kert Frankenburg úti aluljáró Csengery utca, Elzett-udvar GYSEV pályaudvar Csengery utca, Elzett-udvar Frankenburg úti aluljáró Ady Endre út, Erzsébet kert Orgona utca Ibolya út Bánfalvi út, Besenyő utca Bánfalvi út 100. Kertváros könyvtár Kertváros, Hajnal tér Hossza: 7,7 km Menetidő: 23 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 5:00 – 23:00


60 perc

11-es viszonylat A jelenlegivel megegyező, mivel többek között a lakótelep és az Erzsébet kórház közvetlen közlekedési kapcsolatát is biztosítja. Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá IV. László király utca 5. Táncsics utca, templom II. Rákóczi Ferenc utca Erzsébet utca, Medicina patika (Széchenyi tér Mátyás király utca, Deák tér) Csengery utca, nyomda (Csengery utca, 89.) KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

75 Kőszegi út 1. (Győri út, Erzsébet kórház) Fraknói utca, Gyiróti utca Kuruc körút Csóronfalvi utca Thököly tér Hossza: 4,55 km Menetidő: 14 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 4:00 – 5:00 5:00 – 8:00 8:00 – 13:00 13:00 – 18:00 18:00 – 22:45



11Y viszonylat A jelenlegivel megegyező, iskolás járatok. Érintett megállók: Thököly tér Csóronfalvi utca Kuruc körút Fraknói utca, Gyiróti utca Fraknói utca, Szent István templom (Kőszegi út 1.) Hőközpont utca (Csepel utca, tűgyár) (Keleti rendező) Felsőbüki Nagy Pál utca 70. Felsőbüki Nagy Pál utca 36. József Attila lakótelep Béke út Csengery utca, Elzett-udvar GYSEV pályaudvar Mátyás király utca, Deák tér Várkerület, Ötvös utca Várkerület, Árpád utca Várkerület, Festő köz Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Teleki Pál út 2. Juharfa út 16. Jereván lakótelep, vá Hossza: 7,5 km KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

76 Menetidő: 23 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 7:15 / vissza irány 6:55 12-es viszonylat Vonalvezetésében módosítás javasolt: GYSEV pu. – Csengery u. – Batsányi u. – Béke u. – József Attila u. – József Attila lakótelep – Felsőbüki nagy Pál út – Kőszegi út, Sarudi u. Érintett megállók: GYSEV pályaudvar Csengery utca, Elzett-udvar Béke út József Attila lakótelep Felsőbüki Nagy Pál utca 36. Felsőbüki Nagy Pál utca 70. Kőszegi út 62. Kőszegi út, Sarudi utca Hossza: 2,95 km Menetidő: 9 perc Javasolt nyers menetrend (időköz 4:45 – 5:45 5:45 – 7:45 7:45 – 13:45 13:45 – 16:45 16:45 – 22:45



12V viszonylat Időszakos viszonylat, csak a Volt Fesztivál ideje alatt közlekedik.

13-as viszonylat Vonalvezetésében módosítás és a tómalomfürdői hálózatbővítés javasolt: Jereván ltp. – IV. László király u. – Teleki Pál u. – Lackner Kristóf u. – Patak u. – Stornó Ferenc u. – Pozsonyi út – Tómalomfürdő – Pesti Barnabás u. Vissza irányban a Jereván lakótelepen a javasolt vonalvezetés: Lackner Kristóf u. – Teleki Pál u. – Juharfa u. – Jereván ltp. Érintett megállók: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

77 Jereván lakótelep, vá IV. László király utca 5. (Juharfa út 16.) Teleki Pál út 2. Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Bécsi út Pozsonyi út, Szent Mihály temető Pozsonyi úz, autószalon Pozsonyi út, Sand dűlő Pozsonyi út, régi vízműtelep Jánostelep, bejárati út (Tarló u Borostyán u. Tómalmi, csemetekert) Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca Sopronkőhida, fegyház Hossza: 7,3 (8,6) km Menetidő: 25 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 5-8 óra között 5 járat 14-17 óra között 5 járat 13Y viszonylat A jelenlegivel megegyező, egy műszakkiszolgáló járata van. Érintett megállók: Lackner kristóf, autóbusz-állomás Bécsi út Pozsonyi út, Szent Mihály temető Pozsonyi út, autószalon Pozsonyi út, Sand dűlő Pozsonyi út, régi vízműtelep Jánostelep, bejárati út Tómalmi elágazás Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca Sopronkőhida, fegyház Hossza: 5,75 km Menetidő: 14 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 4:45 14-es viszonylat KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

78 A jelenlegivel megegyező, mivel a viszonylatot helyközi járatok szolgálják ki. Érintett megállók: Autóbusz-állomás Ógabona tér, Újteleki utca Móricz Zsigmond utca (Várkerület, Festő köz Várkerület, Árpád utca) Fapiac Híd utca, Balfi út Balfi út, evangélikus temető Anger rét, sporttelep Töpler Kálmán utca Pihenőkereszt Balfi erdősarok Balf, szanatórium Balf, központ (Balf, palackozóüzem Balf, központ) Balf, Szerb Antal utca Hossza: 10,15 km Menetidő: 30 perc Javasolt nyers menetrend: A 7209 menetrendi mezőben érvényes helyközi menetrendnek megfelelően, munkanapi 19 járatpár. 16-os viszonylat A jelenlegivel megegyező, műszakkiszolgáló járatok. Érintett megállók: Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Táncsics utca, templom Kossuth Lajos utca, Vadász utca Baross út, sörgyár Terv utca Öntöde utca Berkenye utca Ágfalvi úti lakótelep Hossza: 3,45 km Menetidő: 10 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 5:30, 6:45, 6:58, 14:38, 15:48 / vissza irány 5:40, 7:07, 14:08, 15:05, 16:05 KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

79 17-es viszonylat A jelenlegivel megegyező, műszakkiszolgáló járatok. Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá. Juharfa út 16. Teleki Pál út 2. Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Ógabona tér, Újteleki utca Erzsébet utca, Medicina patika (IV. László király utca 5. Táncsics utca, templom II. Rákóczi Ferenc utca Széchenyi tér Mátyás király utca, Deák tér) Csengery utca, nyomda Hőközpont utca Csepel utca, tűgyár Keleti rendező Hossza: 4,15 km Menetidő: 13 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 5:30, 6:40, 13:30, 15:00, 21:30 / visza irány 6:13, 14:13, 15:20, 22:13 20-as viszonylat A jelenlegivel megegyező, mivel az Erzsébet kórház legjelentősebb utasforgalmi kapcsolatát biztosítja. Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá IV. László király utca 5. Teleki Pál út 2. Lackner kristóf utca, autóbusz-állomás (Várkerület, Festő köz) Ógabona tér, Újteleki utca (Várkerület, Árpád utca Várkerület, Ötvös utca Mátyás király utca, Deák tér) Erzsébet utca, Medicina patika Csengery utca, nyomda (Csengery utca 89) Kőszegi út 1. Győri út, Erzsébet kórház KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

80 Hossza: 3,95 km Menetidő: 12 perc Javasolt nyers menetrend: 5-19 óra között óránként 1 járatpár 21-es viszonylat A jelenlegivel megegyező, mivel a viszonylatot helyközi járatok szolgálják ki. Érintett megállók: Autóbusz-állomás (Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás) Táncsics utca, templom (Kossuth Lajos utca, villanyóra) Kossuth Lajos utca, Vadász utca Bánfalvi út, Falco Kft. Ágfalvi út, Besenyő utca Öntöde utca Berkenye utca Ágfalvi úti lakótelep Hossza: 3,35 km Menetidő: 10 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): A 7246 menetrendi mezőben érvényes helyközi menetrendnek megfelelően, munkanapi 22 járatpár

22-es viszonylat A jelenlegivel megegyező, műszakkiszolgáló járatpár. Érintett megállók: Ágfalvi úti lakótelep Berkenye utca Öntöde utca Ágfalvi út, Besenyő utca Bánfalvi út, Falco Kft. Kossuth Lajos utca, Vadász utca Kossuth Lajos utca, villanyóra II. Rákóczi Ferenc utca Erzsébet utca, Medicina patika (Széchenyi tér Mátyás király utca, Deák tér) Csengery utca, nyomda Csengery utca, kórház KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

81 Győri út, autómosó (Győri út, AlfApark) Ipar körút, TESCO áruház Hossza: 6,1 km Menetidő: 18 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): 7:25 / vissza irány 13:45 27-es viszonylat A jelenlegivel megegyező. Érintett megállók: Jereván lakótelep, vá Juharfa út 16. Teleki Pál út 2. Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás Bécsi út (Virágvölgy, Tercia Hubertus étterem) Körösi Csoma Sándor utca (temető) Aranyhegyi ipari park Aranyhegyi lakópark (Rákosi út, Híd utca) Híd utca, Rákosi út Híd utca, Balfi út Fapiac Győri út, Erzsébet kórház Csengery utca,89. (Móricz Zsigmond utca Mátyás király utca, Deák tér) Csengery utca, nyomda Hossza: 6:35 km (7:25 km) Menetidő: 20 perc (22 perc) Javasolt nyers menetrend (időköz 5:30 - 6:30 6:30 – 17:30 17:30 – 22:30



32-es viszonylat A jelenlegivel megegyező, mivel a viszonylatot helyközi járatok szolgálják ki. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

82 Érintett megállók: Autóbusz-állomás (Várkerület, Árpád utca) Várkerület, Ötvös utca (Mátyás király utca, Deák tér) Erzsébet utca, Medicina patika Csengery utca, nyomda Hőközpont utca Kőszegi út 62. Kőszegi út, Sarudi utca Lővér kemping, bejárati út Kőszegi út, hulladéktelep Gida patak utcai lakópark Hossza: 6 km Menetidő: 14 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): A 7242 menetrendi mezőben érvényes helyközi menetrendnek megfelelően, munkanapi 21 járatpár 33-as viszonylat A jelenlegivel megegyező, mivel a viszonylatot helyközi járatok szolgálják ki. Érintett megállók: Autóbusz-állomás Móricz Zsigmond utca (Várkerült, Árpád utca) Fapiac Híd utca, Balfi út Híd utca, Rákosi út (Pozsonyi út, Szent Mihály temető) Pozsonyi , autószalon Pozsonyi út, Sand dűlő Pozsonyi út, régi vízműtelep Jánostelep, bejárati út Tómalmi elágazás Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca Hossza: 6,65 km Menetidő: 17 perc Javasolt nyers menetrend (megegyezik a jelenlegivel): A 7205 menetrendi mezőben érvényes helyközi menetrendnek megfelelően, munkanapi 27 járatpár


83 Hangsúlyozni szükséges, hogy a javasolt szervezési és vonalvezetési módosítások bevezetésének utasokkal történő elfogadtatásának előfeltétele a széles körű propaganda, amelynek nyomatékát az átszállások jobb összehangoltsági lehetőségeivel, kiszámíthatóságával kell adni. Erre alapvetően a javasolt körjáratok beindítása nyújt biztosítékot. A különböző vizsgálatok ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a jelenlegi rendszer igyekszik maximálisan kiszolgálni az utasok igényeit (nagyon magas a közvetlen utazási arány) amelynek következtében számos negatív hatás (pl.:a rendkívül alacsony, 13%-os hálózati szintű férőhelykihasználtság) jelentkezik. A javasolt hálózati módosítások e negatív hatások kiküszöbölésére hivatottak, a kapacitások utazási igényekhez történő pontosabb igazításával, amelyre az alapadatokat a célforgalmi felmérés adatai biztosították. Az új hálózati variánsban a közvetlen utazási arány 91,5%-ról 79%-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az utasok 12%-nak az új hálózati rendszerben utazásuk lebonyolításakor a közvetlen utazás helyett át kell szállniuk, s ezt a legnehezebb elfogadtatni velük. Ezzel szemben a szolgáltatónak zsúfoltságmentes szállítás biztosítása mellett 11%-os munkanapi járatkilométer teljesítmény megtakarítást eredményez. Ugyanakkor ez a járatkilométer csökkenés az ellátásért felelősnél – mint üzemeltetési támogatást nyújtónál – is megtakarításként jelenik meg, amelyet még kedvezően befolyásol a többlet átszállásból várható bevétel növekedés is. Nem szabad elhallgatni a közvetlen utazás 12%-os csökkenésének várható hatásait sem, mivel a bérletes utasok esetében ez átszállási kényelmetlenséget okoz, míg a jegyes utasok részére ezen túlmenően többlet utazási költséget jelent, amely utasszám csökkenést is eredményezhet. Mint az már korábban említésre került ez a magas közvetlen utazási arány – amely kisvárosi jellemző – azt is jelenti, hogy az ellátásért felelős túlzottan támogatta a helyi utazásban résztvevőket, akik egy része nem is helyi lakos. A Megrendelő részéről további igényként merült fel a Várkerület közforgalmú autóbuszközlekedési leterhelésének mérséklése. A javasolt módosítások következtében a város legnagyobb utasvonzó- és kibocsátó városrészének kiszolgálási és a helyi forgalomirányító centrumnak az elérési útvonalában bekövetkezett változások eredményeként az ottani végállomású járatok 40%-a a Várkerület érintésével közlekedik a jelenlegi 60%-kal szemben, míg ettől eltérő útvonalon közlekedik a járatok 60%-a a jelenlegi 40%-kal szemben. Ugyanakkor szükségét érezzük megjegyezni, hogy az Önkormányzat városrendezési elképzelései között szereplő Várkerület forgalomcsillapított területté történő átalakítása, nem feltétlenül jelenti az autóbusz-közlekedés teljes mértékű kitiltását, mivel a helyi közforgalmú közlekedési járműpark jelentős része korszerű környezetvédelmi besorolású. A racionalizálási javaslatban változtatás nélkül szerepel a speciális igényeket kielégítő, alapvetően műszakkiszolgáló és iskolás járatú viszonylatok, valamint a helyközi autóbusz járatok által kiszolgált helyi viszonylatok vonalvezetése, követési ideje, mivel a helyközi autóbusz-közlekedés alapvető feladata a helyközi utazási igények kielégítése és a menetrendet, a kapacitás mértékét a helyközi forgalom nagysága határozhatja meg. Az új vonalhálózati variánsban nyers menetrendi javaslat szerepel, mivel egy részletes menetrend előállítása, amely az autóbusz-közlekedés szabályozására és az utazóközönség tájékoztatására is alkalmas, sok tényezőtől függ. Függ például. a területileg illetékes önkormányzattól, a működési területen lévő nagyobb létszámú gazdálkodó szervektől, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

84 intézményektől. Függ továbbá a szolgáltató által készítendő közlekedési jegyzék, vagyis forda12 szerkesztésétől. A javasolt nyers menetrend által meghatározható mértékadó forgalmat jelentő munkanapi járatszámok teljesítéséhez számításaink alapján a jelenlegi járműpark elegendő, de mindenképp szükséges hangsúlyozni, hogy a számítás pontosságát a fennálló bizonytalansági tényezők minimálisan ugyan, de befolyásolták. Itt kell megemlíteni, hogy a javasolt viszonylatrendszerben csökkent azon járatok száma, amelyek érintik a jereváni forgalomirányító központot. Ez azonban Sopron helyi közlekedésében nem jelent nagy problémát, mivel a városban közlekedő autóbuszok jelentős része fedélzeti számítógéppel ellátott – hisz így kerül vezérlésre az utas-tájékoztató rendszer is – s ezen keresztül lehet megoldani a járművek irányítását. A gépkocsivezetők pihenőidejének biztosítása pedig fordatervezéssel valósítható meg. Szükséges továbbá hangsúlyozni, hogy minden jelentősebb hálózati változtatást az utasoknak meg kell szokniuk. Ki kell tapasztalniuk, hogy számukra a hosszú évek alatt kialakult közlekedési szokásukban milyen változtatásra van szükség, s utazásukat a javasolt rendszer mely viszonylatával, ill. viszonylataival célszerű lebonyolítani, esetleg hol kell rövidebb, hosszabb gyaloglási távolságot megtenniük. Ez az átmeneti idő kb. három-hat hónap, s ezt követően mindenképp szükséges egy teljes körű utasszámlálást végrehajtani és igény szerint a menetrendet finomítani, esetleg a viszonylatvezetést módosítani.

12

A forda hivatott egy-egy autóbusz által végzendő járatok és feladatok időrendben történő felsorolására, valamint a gépjárművezető és az autóbusz naponkénti teljesítményének meghatározására. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

85

1. sz. melléklet Célforgalmi felmérőlap és mintalap, valamint Oktatási segédlet


86


87


88

1

Oktatási segédlet Sopron helyi célforgalmi felméréshez 2012. március 20-án csütörtökön Sopron helyi autóbusz-közlekedés területén célforgalmi kikérdezés és utasszámlálás lesz, amely a kijelölt helyi autóbusz megállókban, a megállóban az autóbuszra várakozó utasok megkérdezésével és a fel-leszállók számának megszámolásával kerül elvégzésre. A kérdés alapvetően az utazási láncra, az utazás indokára, módjára, a használt jegytípusra terjed ki. A szakmai tájékoztatás előtt mindenképp szükséges felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a közlekedés veszélyes üzem, ezért a számlálás időtartama alatt körültekintően kell eljárni. Mindenki vigyázzon személyes tárgyaira. A hűvös, hideg időjárásra való tekintettel mindenki melegen öltözzön fel, mert a 6 órás szabadban töltött idő – még a kellemesnek tűnő hőmérséklet ellenére is – megfázáshoz vezethet. A felmérést minden kérdezőbiztosnak egy adott autóbusz megállóban kell végrehajtani. Mindenki kapott egy – a feladat teljesítéséhez szükséges darabszámú felmérőlapot tartalmazó – borítékot A borítékon fel van tüntetve a felmérés helye vagyis, a megálló neve, és a felmérés időtartama, amely általában 6 órás időintervallum. Ezután nézzük meg, mi van a borítékban. A borítékban eltérő darabszámú célforgalmi felmérőlap és egyes borítékokban a fel-leszállók számának feljegyzésére szolgáló felmérőlap található. Kaptatok továbbá egy hivatalos kitűzőt, amelyet a külső ruházaton jól látható helyen kérjük viselni. Ennek oka; hogy az utasok látván a kitűzőt készségesebbek a válaszadásban. A fel-leszálló utasok számának felmérésére szolgáló lap kitöltése a megállónév beírásával kezdődik, amely megegyezik a borítékon feltüntetett megállónévvel. Ezt követően a megállóba érkező autóbusz számát, vagyis a viszonylatszámot és amennyiben van a betűjelét (pl.:10MB), az autóbusz rendszámát, a megállóban fel-leszállók számát s végül a megállóból történő indulás időpontját kell felírni a lapon kialakított rovatokba. A felmérés időtartama alatt a megállóban megálló összes helyi autóbusz utasforgalmát fel kell mérni. Amennyiben az autóbusz – fel-vagy leszálló utasforgalom hiánya miatt – nem áll meg, úgy az azonosító adatokat fel kell írni a lapra és a felleszálló rovatba egy vízszintes vonalat kell húzni. A célforgalmi kikérdezőlapok kitöltését a következőképpen kell elvégezni: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

89

 A lap fejrovatába kell beírni a felmérés helyszínéül szolgáló megállónevet – ez megegyezik a borítékon feltüntetett megállónévvel – a lap kitöltésének időpontját, óra, perc pontossággal.  A többi rovat csak az utas megkérdezésével tölthető ki. Egy utaskikérdező lapon 2 utas információja fér el. A honnan-hova rovatokat utca, házszám, intézménynév pontosságúan kell kitölteni, biztosítva a jó beazonosíthatóságot (pl.: csak óvoda, iskola, munkahely, lakás megnevezés nem elfogadható, mert nem tudni, hogy az Sopron mely részén található, de a Napsugár óvoda már igen, mivel annak címe ismert). A környező településekről jövők, vagy oda tartó utasok esetében az indulási, vagy érkezési címként kizárólag a településnév kell, de Sopronon belül már a beazonosíthatóság követelmény.  Ezt követően meg kell kérdezni az utast, hogy először melyik megállóban szállt autóbuszra, arról melyik megállóban szállt le, s mi volt az autóbusz száma (és betűjele), amelyen utazott. Majd meg kell kérdezni, hogy átszállt-e egy másik autóbuszra, s annak is a fel-leszálló megállónevét és az autóbusz számát (és betűjelét) fel kell írni. Még egy átszállási lehetőség felírására van hely, amely azonban elvétve fordul csak elő.  Ezután meg kell kérdezni az utastól, hogy milyen jeggyel és bérlettel utazik. A kitöltés gyorsítása érdekében a kérdés feltétele után, olvassátok fel a válaszadási lehetőségeket. S végül a milyen célból utazik kérdésre kell a választ kérni, a válaszadási lehetőségek felolvasásával lerövidítve a kitöltési időt. A kérdés és az adatfelvétel mindig az épp folyamatban lévő utazási láncra vonatkozik, vagyis egy reggeli kikérdezésnél a délutáni hazautazás nem szerepelhet. A kitöltést a mintalapon feltüntetett utazási adatokon keresztül mutatjuk be, ahol a kikérdezés a Kertváros, Hajnal tér megállóban a 10:13-kor történik:  Első utas Megálló neve

óra

Kertváros, Hajnal tér Jelenlegi utazásának indulási címe:

Harmadszor

Másodszor

Előszőr

(utca, házszám v agy intézmény nev e, címe)

melyik megállóban száll fel? (megálló megnevezése utcanévvel, intézménnyel)

1

CÉLFORGALMI FELMÉRŐLAP

3 érkezési címe:

Milyen jeggyel, bérlettel utazik?

Révai Miklós u. 13

Brennbergbánya, templom Kertváros, könyvtár

melyik megállóban száll fel?

Kertváros, hajnal tér

melyik megállóban száll le?

1

Brennbergbánya, Harang u.8.


(megálló megnevezése utcanévvel, intézménnyel)

perc

0

Teleki Pál út 2.

szám

hányas autóbuszra?



10 szám



3 szám



betűjel

betűjel

Y betűjel

3

1. Menetjegy 2. Összvon. bérlet

4. 5.

Ny. bérlet 65 évenfelüli

3. Tanuló bérlet

0.

Egyéb

Milyen célból utazik? 1. 2. 3. 4. 5.

2

Munkába, vagy onnan haza Iskolába, vagy onnan haza Ügyintézés, vagy onnan haza Vásárlás, vagy onnan haza Látogatás, vagy onnan haza

6. Munkával kapcsolatos ügyintézés 0. Egyéb

90

Az utas utazási lánca tehát Brennbergbánya, Harang u. – Révai Miklós u. reláció. Az utas egyszeri átszállással éri el utazási célját. A kikérdezés megállójába a 3-as számú busszal érkezett, amelyre Brennbergbánya, templom nevű megálló szállt fel, és amelyről a Kertváros, könyvtár nevű megállóban szállt le. Majd átsétált a Kertváros, Hajnal tér nevű megállóba. ahol átszállt a 10Y-os buszra, amelyről a Teleki Pál u.2. nevű megállóban szállt le. A megkérdezett utas tanuló bérlettel utazott, amelynek a kódja:3. A diák iskolába ment, s így az utazás céljának kódja 2.  Második utas Megálló neve

óra

Kertváros, Hajnal tér Jelenlegi utazásának indulási címe:

Harmadszor

Másodszor

Előszőr

(utca, házszám v agy intézmény nev e, címe)


1

perc

0

Malomhegy u. 5.

Lackner Kristóf u. aut.áll.


Lackner Kristóf u. aut.áll.


CÉLFORGALMI FELMÉRŐLAP

3 érkezési címe:

Kertváros, Hajnal tér





Milyen jeggyel, bérlettel utazik?

Lackner Kristóf u.

Kertváros, Hajnal tér



1


szám

betűjel

10

Y

szám

betűjel

10

Y

szám

betűjel

4

1. Menetjegy 2. Összvon. bérlet

4. 5.

Ny. bérlet 65 évenfelüli

3. Tanuló bérlet

0.

Egyéb

Milyen célból utazik? 1. 2. 3. 4. 5.

3

Munkába, vagy onnan haza Iskolába, vagy onnan haza Ügyintézés, vagy onnan haza Vásárlás, vagy onnan haza Látogatás, vagy onnan haza

6. Munkával kapcsolatos ügyintézés 0. Egyéb

A második utas utazási adatai hibásan lettek felvéve, mivel az első utazása a Kertváros, Hajnal téren kezdődött és a Lackner Kristóf utcáig tartott, tehát uticélját átszállás nélkül közvetlen utazással érte el, ahová ügyintézés céljából utazott (kód: 3), s utazásához nyugdíjas bérletet használt (kód: 4). Második utazása, már hazatérés, s azt csak a Lackner Kristóf megállóban lévő kérdezőbiztos kérdezheti meg és írhatja fel a felmérőlapjára. A felmérés során rendszeres ellenőrzést tartunk, amelynek az elsődleges célja a segítségnyújtás, a felmérés során jelentkező problémák megoldása a hibátlan és sikeres munka érdekében. A borítékon lévő telefonszám felhívásával a jelentkező problémák azonnali megoldására van lehetőség.


KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Sopron Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedési rendszere racionalizálási tervének kidolgozása

Recommend Documents