Kötelmi jog – Letéti és biztosítéki szerződések, egyéb kötelemkeletkeztető tényállások Dr. Pomeisl András József
Letéti szerződések I. – A letéti szerződés tárgya • tárgya: a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzése ← konszenzuál-szerződés ← ingatlan letétbe nem adható, bankjegy és értékpapír igen [v. ö. 5:14.§ (2) bek.]! ← számlakövetelés esetén különös szabályok (letéti számla) a letett dolog visszaadása ← korábban nem minősült főkötelezettségnek ← a „visszaadás” történhet harmadik személy részére is letéti díj fizetése ← fő szabályként visszterhes ← van ingyenes alakzata is [6:365.§] o csak a szükséges költségei megtérítését kérheti o letett dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán keletkezett károkért a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felel
Letéti szerződések II. – A letéteményes jogai és kötelezettségei •
• •
•
• •
a letett dolog elkülönített őrzése és nyilvántartása diszpozitív szabály (v. ö.: gyűjtő letét) nem feltétlenül követel meg fizikailag elkülönült őrzési helyet a letett dolog kezelésével kapcsolatos szabályok nem változtak csak akkor, ha a dolog természete szükségessé teszi vagy a felek ebben megállapodnak a letett dolog használata, hasznosítása, más őrizetébe adása csak ha a letevő károsodástól megóvásához szükséges vagy a felek ebben megállapodnak ha jogellenesen megteszi, felel minden kárért, ami e nélkül nem következett volna be ← ha jogszerűen adja más őrizetébe, a jogszerűen igénybe vett közreműködőért való felelősség szabályai [6:148.§ (1) bek.] szerint felel (mintha maga járt volna el) a letett dolgok hasznainak szedésével kapcsolatos szabályok nem változtak csak ha természeténél fogva hasznot hajt vagy a felek megállapodtak ebben köteles a hasznokkal elszámolni, de költségei fedezésére fordíthatja azokat átvétel megtagadásának joga ha határozott idejű szerződés felmondásának lenne helye törvényes zálogjog csak a zálogjogi háttérszabályozás változott
Letéti szerződések III. – A letéti szerződés megszűnése A letéti szerződés megszűnhet • felmondással a letevő bármikor ← ha a letéti szerződés harmadik személy javára szól, csak a harmadik személy hozzájárulásával, vagy ha a kiadás feltételei végleg meghiúsultak a letéteményes határozatlan idejű szerződést tizenöt napos felmondási idővel a letéteményes határozott idejű szerződést nem mondhatja fel, kivéve: ← ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ← ha a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és ← a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik. • a szerződésben meghatározott idő elteltével, feltétel bekövetkeztével Ha a letéti szerződés idő előtt szűnik meg, a letéti díj arányos része jár A letéti szerződés megszűnésekor a letéteményes a letett dolgot az őrzési helyen köteles visszaadni ha a letevő a dolog visszavételét megtagadja, a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni
Letéti szerződés IV. - A letét különös nemei Gyűjtő letét • a letét tárgya helyettesíthető dolog • a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné, • a letevőknek közös tulajdona keletkezik a letétben lévő dolgokon, • a letét megszűnésekor a letéteményes a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű dolog kiadására köteles ehhez a többi tulajdonostárs beleegyezése nem szükséges • a gyűjtő letétben lévő értékpapírt a letéteményes alletétbe adhatja befektetési szolgáltatónak vagy elszámolóháznak Rendhagyó letét • a letét tárgya helyettesíthető dolog • a letéteményest megilleti a letett dolog használatnak és az azzal való rendelkezésnek a joga • a letéteményes tulajdonjogot szerez a letett dolgon (nem utal a kölcsön szabályaira!) • a letét megszűnésekor a letéteményes ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiséget köteles a letevőnek visszaadni Szállodai letét • beépítésre került a Ptké.-ből a napi szobaár ötvenszeresében megállapított felelősségi korlát a felelősség ezt meghaladó kizárása vagy korlátozása semmis • fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére is
Kezességi szerződés I. – A kezes főkötelezettsége •
a biztosított követelés meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékű követelés lehet egy vagy több ← akár a jogosult kötelezettel szembeni valamennyi követelése (globális kezesség) fennálló vagy jövőbeli feltétlen vagy feltételes • a kezesi felelősség terjedelme: kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is a kezes beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit a kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben ← a kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti a kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta ← a tájékoztatás elmaradása esetén a kezes szabadul a kötelemből ← a tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére ← teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. A kezességi szerződést írásba kell foglalni!
Kezességi szerződés II. – A kezesség érvényesítésének szabályai •
• •
•
A jogosult köteles tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított követelés mértékéről, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról a kötelezett helyzetében beálló, a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásoló változásról globális kezesség esetén, ha a biztosított kötelezettség mértéke legalább 20%-kal nőtt a kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. a kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről a jogosultnak teljesíteni, és erről a kötelezettet értesíteni; vagy a teljesítést megtagadni, és erről - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni a kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges
Kezességi szerződés III. – A sortartás kifogása a kezest főszabályként megilleti a sortartás kifogása mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget (kártalanító kezesség), azt kell igazolni, hogy végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult ha jogszabály így rendelkezik vagy a felek így állapodnak meg
Kezességi szerződés IV.- Több kezes viszonya. Fogyasztói kezesség Több kezes (kezes és zálogkötelezett) • a jogosulttal szemben egyetemlegesen fel • ha egymásra tekintet nélkül vállaltak kezességet, egymás közötti viszonyukban a kezesség elvállalásának sorrendjében állnak helyt a sortartás kifogása egymással szemben is megilleti őket • ha egymásra tekintettel vállaltak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. Fogyasztó által vállalt kezesség esetén • a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a kezes jogairól és kötelezettségeiről a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról • ha a jogosult megsérti a tájékoztatási kötelezettségét, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. • a globális kezesség csak akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget (keretet), amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért • ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni, ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatért. • A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja
Garanciaszerződés I. – A garantőr kötelezettségének terjedelme a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan írásbeli kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni a kötelezettség független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállaltak ← akkor is, ha a nyilatkozat általános jelleggel utal a biztosított kötelezettségre a garantőr nem érvényesítheti a kötelezett kifogásait ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes a garancia lehívásának joga személyhez kötött • a jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de megjelölheti azt a személyt, akinek a garantőr a fizetni köteles • a garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára. a garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti
Garanciaszerződés II. – A garancia érvényesítése a jogosultnak írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva kell fizetésre felszólítania a garantőrt a garantőr köteles késedelem nélkül • értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről. • a jogosultnak teljesíteni, és erről a kötelezettet értesíteni; vagy • a teljesítést megtagadni, és erről - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni a garantőr érvényesítheti az őt a jogosulttal szemben saját személyében megillető kifogásokat a garantőr nem köteles fizetni, és a már teljesített összegeket is visszakövetelheti, ha a rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, különösen, ha ← a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított; ← a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg; ← a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy ← bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt
Jogalap nélküli gazdagodás szélesebb körben biztosít szerepet a jogalap nélküli gazdagodásnak a jog által nem támogatott vagyoni eltolódások visszarendezésénél a jogalap nélküli gazdagodás tényállása („aki jogalap nélkül jut más rovására vagyoni előnyhöz”) nem változott a jogalap nélküli gazdagodás jogkövetkezménye: a visszatérítési kötelezettség • nem köteles visszatéríteni a gazdagodást aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha ← rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz, vagy ← a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. • az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelni nem lehet kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg jogszabály is rendelkezhet eltérően (beszámítás szabályai!) • az állam javára marasztalás megszűnt • a szabályozás már nem utal a kártérítés szabályaira, ehelyett kimondja a jogalap nélkül közösen gazdagodók egyetemleges felelősségét
Megbízás nélküli ügyvitel a szabályozás az egyes szerződések közül átkerült az egyéb kötelem-keletkeztető tényállások közé a megbízás nélküli ügyvitel a felelős őrzés helyébe lépett, így alkalmazási köre kibővült a szabályozás tartalma alapvetően nem változott: • új szabály: a megbízás nélküli ügyvivőt a hozzá került idegen vagyontárggyal kapcsolatban terhelő elkülönítési, őrzési, elszámolási és kiadási kötelezettségre a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni köteles a hozzá került idegen vagyontárgyat – ideértve a hozzá került idegen vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgyat, biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket, továbbá mindezek hasznait [Ptk. 6:312.§ (3) bekezdés] is – a saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyontól külön nyilvántartani az ügy ura érdekeinek elsődleges figyelembe vételével, fokozott gondossággal eljárva, a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint köteles a hozzá került idegen vagyontárgyat az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni [Ptk. 6:317.§ (1)-(2) bekezdés]; ha a jogviszony megszűnése a megbízás nélküli ügyvivőhöz került idegen vagyontárgyat veszélyezteti, a megbízás nélküli ügyvivő az elszámolásig köteles megtenni a szükséges intézkedéseket [Ptk. 6:327.§ (2) bekezdés] az ügy urának kérésére, továbbá a jogviszony megszűnésével egyidejűleg köteles tevékenységéről – az ügy urának költségére [Ptk. 6:320.§ (3) bekezdés] – számot adni, és a hozzá került idegen vagyontárggyal, az annak helyébe lépő értékkel, illetve azok hasznaival elszámolni [Ptk. 6:320.§ (2) bekezdés; Ptk. 6:327.§ (1) bekezdés] a megbízás nélküli ügyvivő a jogviszony megszűnésekor köteles a hozzá került idegen vagyontárgyat az ügy urának, az általa megjelölt harmadik személynek, illetve az átvételre egyébként jogosultnak kiadni [6:238.§ (1) bekezdés].
Utaló magatartás. Díjkitűzés. Kötelezettségvállalás közérdekű célra. Utaló magatartás • nem önálló kárfelelősségi alakzat, hanem méltányossági kártelepítési szabály • előfeltételei változatlanok • szerződéskötés kapcsán okozott kár megtérítésére külön szabály [6:62.§ (3)-(5) bek.] Díjkitűzés • a szabályok jórészt változatlanok • a díjra az jogosult, aki először teljesíti a díjkitűzésben megjelölt valamennyi feltételt • különválasztja a díjkitűzés visszavonásának érvényességi és hatályossági feltételeit akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés a teljesítmény vagy az eredmény létrehozójával szemben hatálytalan, ha a visszavonásra a teljesítmény vagy az eredmény megvalósulását követően kerül sor Kötelezettségvállalás közérdekű célra • a szabályok jórészt változatlanok • már nem követeli meg az írásbeli alakot • új szabályok az állami közreműködés kapcsán ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, annak kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság határoz. ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebből eredő igények érvényesítésére az ügyész is jogosult
Köszönöm a figyelmüket!
