KÖSZÖNTJÜK TAGJAINKAT ÉS KEDVES VENDÉGEINKET A MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET 1. SZAKMAI NAPJÁN!
MGtE: Az MGtE Magyarországon alapított tudományos, oktatási, érdekvédelmi és kulturális szervezet.
IGA: The International Geothermal Association, hereinafter called "the Association", is a scientific, educational and cultural organization established to operate worldwide.
Honnan ered “termálvíz” szavunk? Legvalószín bb válasz: a „termál” latin eredet .
TÉR
d pesz ep ül el asz met jed ít
TÉR
em emt jeng vez mék mészet fogat
MÁLVIZ
Idegenek mondják a magyar nyelvr l: Sir John Browing (Life and Works, 1838) „A magyar nyelv messze magában áll. Egészen sajátos módon fejl dött, és szerkezete olyan id kre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most él európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejl dött nyelv, melyben logika van, s t matézis és er … (…) A magyar nyelv egyetlen darabból álló termésk , melyen az id viharai karcolást sem ejtettek. (…) A magyar nyelv eredetisége csodálatos! Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni, valójában annak is az els tételét.”
Idegenek mondják a magyar nyelvr l: Mezzofanti bíboros (52 nyelven írt és beszélt, több magyar verset is költött.)
„A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben.” Grover S. Kranz: Az európai nyelvek kialakulása (a magyar nyelv kiadás megjelent 2000-ben)
„A magyar nyelv sisége Magyarországon … meglep . Úgy találom, hogy átmeneti k kori nyelv, megel zte az újk kor kezdetét.” A magyar nyelv legalább 10.000 év óta folyamatosan jelen van a Kárpát-medencében.
A szakmai nap f témái A FÖLDH
HASZNOSITÁS HELYZETE
(A termálvizek energetikai hasznosításának helyzete)
Vízvisszasajtolás homokk be (Hlatki Miklós)
Termál kertészetek a Dél-Alföldön (Dr. Márton Sándor) SZÜNET
Pályázati lehet ségek (Nádasi Tamás)
A földh hasznosítás helyzete
Visszasajtolás
2010-re
Szennyvízbírság
Földh hasznosítók (3 - 3,6 PJ/év)
VKJ
11,4 PJ/év
Egyebek
A földh hasznosítás tervezett jöv je A hazai geotermális energia hasznosítás tényadatai (2000. XII. 31.) és a megvalósítandó kiterjesztési koncepció szerint Megvalósítási id szak: 2003–2010 1. Villamos energia termelés 1.1. Beépített villamos teljesítmény, MWe 1.2. A termelt villamos áram mennyisége GWh/év 1.3. Fajlagos beruházási költség eFt/kWe 1.4. Teljes beruházási költség MdFt 1.5. A villamos áram el állítási költsége Ft/kWh
2000 -
2010 2010* 80* 600(1) 250(1) (4) 20,0(4) 12–18(1)
A földh hasznosítás tervezett jöv je 2. Közvetlen h hasznosítás
2000
2.1. Beépített teljesítmény MWt 2.2. A hasznosított h mennyiség PJ/év 2.3. Fajlagos beruházási költség EFt/kW 2.4. Teljes beruházási költség MdFt 2.5. A kiváltott földgáz költsége Md Ft/PJ 2.6. A kiváltott földgáz mennyisége Nm3 2.7. A kiváltott földgáz ára Md Ft
2010
325 3 -
1030 11,4 100 70,5 8,3(4) 410 1,23(2) (4)
12 10 8 6 4 2 0 1960
1970
1980
1990
2000
2010
A visszasajtolás törvényi háttere 2003. évi CXX. törvény egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 18. § A Vgtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(1) A felszín alatti vizet – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya min ségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkit zések elérését biztosító követelmények.''
A visszasajtolás törvényi háttere 19. § A Vgtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: ,,(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál el nyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet – a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint – vissza kell táplálni. '' 20. § A Vgtv. 15. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (7) és (8) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik: ,,(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függ költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mez gazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefügg költségeket, a szennyez fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira.''
Termálvíz készleteink, hasznosításuk és védelmük Készült a KM megbízásából a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete összeállításában 2001-ben.
1 6 5 9 -1 8 5 0 1 6 5 5 -1 8 1 2 1 0 7 6 -1 2 8 4 1 4 9 0 -1 6 5 3 fe rd e fú r. 1 7 4 5 -1 8 9 8 1 6 9 6 -1 9 1 7
H ó d m e z v á sá rh e ly , T ávf t m (1 9 8 6 ó ta ü ze m e l) H ó d m e z v á sá rh e ly , H ó d tó la k ó te le p (G E O H Ó D K ft .) (1 9 9 8 ó ta )
K e t t sm k ö d é s k ú t 2 0 6 0 -2 2 7 3 (term .) 1 3 8 6 -1 6 0 1 (be tá p l.) K útpár 1 8 3 3 -1 9 9 7 (term .) 1 4 7 3 -1 6 6 9 (be tá p l.)
S ze n te s, T ávf t m
K e t t sm k ö d é s k ú t 2 0 9 4 -2 3 0 9 (term .) 1 0 6 5 -1 2 5 2 (be tá p l.)
8 0 -1 0 0
8 3 2 -5 9 2 m 3 /d b e t á p l. 2 .i-(2 3 ) 6 ba r 1 /5 -1 /1 0 re csö k k. N ye l k é p e ss é g 3 0 0 -1 2 5 0 m 3 /d b e tá p . -2 -8 m ü sz inté n le h lt n yu g .-5 2 ,8 m 2 k út: 8 4 0, ill. 1 6 1 0 m 3 /d 2 6 -3 2 C o be tá p l. 2 ,5 -3 ,5 ill. 4 ,7 -5 ,0 ba r-a l 4 8 0 m 3 /d 6 7 C o ba r, 1 0 8 0 m /d 8 0 C o 1 0 ,5 ba r, 7 2 0 m 3 /d 3 4 C o 1 ,6 ba r. 1 9 9 5 /9 6 : 6 0 0 -7 2 0 m 3 /d 3 -4 - r l 1 5 1 9 ba r-ra n . 9 6 0 m 3 /d 1 5 -1 6 ba r-a l 1 0 év a la t t m e g d u p lá z ó d o tt a n yo m á ssz ü k sé g le t . 1 9 9 8 -ba n né h á n y nap u t á n 1 0 6 0 m 3 /d 3 ,0 -3,5 bar n yo m á s ná l á lla nd ó su lt. A z 1 9 9 9 . é v i sz e z o n vé g é n 7 0 0 -8 4 0 m 3 /d 4 ,0 -4 ,5 ba r-a l. K e z d .: 7 2 0 m 3 /d 4 ,5 -5 ,1 bar, 5 2 8 6 0 0 m 3 /d 4 ,8 ba r
S ze g e d , S ze n tm ih á ly te le k (1 9 7 8 -7 9 , k ísé r le t ) S ze g e d , M ó ra F . M g T S Z . (1 9 9 3 -9 4 ó ta) S ze g e d , F L Ó R A T O M K ft. (M O L R t., 1 9 9 6 ) S ze g e d , F e ls v á ro s (k ísé r le t 1 9 8 4 -8 5, 1 9 9 2 ü z e m : 1 9 9 4 ó t a)
5 0 0 k útba 2 0 -2 0 0 m 3 /d be tá p l. 5 0 1 4 0 ba r-a l 1 0 -5 0 m g /l le be g a n ya g
9 5 0 -1 7 0 0 (term .) 1 9 0 0 -2 0 0 0 (be tá p l.) 1 4 5 0 -1 8 0 0
M e g je g y zés
80
(term .) (be tá p l.) (n ye l ) (be tá p l.) k útp ár (term .) (be tá p l.)
55 74
(1 9 8 8 ó ta ü ze m e l)
86 60 74 61
82 85
S ze g e d , A lg y i s zé n h id ro g é n m e z (1 9 6 9 ó ta ü ze m e l)
H fo k (C o )
M é ly sé g (m -m )
T e rü le t (é v )
95 56
2.a táblázat A hévíz visszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása (porózus képz dmények).
Termálvíz készleteink, hasznosításuk és védelmük ‘Magyarországon napjainkban több olyan rendszer is ismert, ahol kisebb nyomással is visszatáplálnak hévizeket porózus vízadókba. Üzemszer en m köd hévízbesajtoló rendszerek épültek ki Hódmez vásárhelyen, Szentesen és Szegeden.’ ‘Az eddigi kísérletek és üzemszer visszasajtolások adatait a 2ab.táblázat foglalja össze.’ „Összefoglalva: energetikai célból új hévízkivétel visszatáplálás nélkül gyakorlatilag nem engedélyezhet . Mindez nem jelenti a már korábban engedélyezett energetikai célú hévízhasznosítások azonnali kötelezését a hévízvisszasajtolására, de bizonyos “türelmi” id szak után ez is elérend cél.”
A Szeged-fels városi visszasajtolás
1983. Kutak létesítése: (KBFI) 1984. december és 1985 június. Els kísérlet. Következmény: kúttalpi homokfeltölt dés. 1988. Kúttisztás 1992. PHARE finanszírozású kísérlet. A PHARE bizottság számára nem meggy z eredmények 1992. november: a SZETÁV Kft megbízásából újabb kísérlet. Szakért : John Lund (USA) FOLYTATÁS!
1994. Kivitelezési pályázat, szakért : Chr. Boissavy (Franciao.)
1995. június: Üzemkezdet.
1998. április: A visszasajtolás leállítása.
Visszasajtolási kísérlet Szeged-Fels városon 1992. november 27. - 1992. december 17. Besajt. nyomás
Besajt. vízmennyiség
Fajl. nyel képesség
12,0
120
9,0
90
6,0
60
3,0
30
0,0
0
92-11-27
92-12-01
92-12-05
92-12-09
92-12-13
92-12-17
Fjlagos nyel képesség (l/perc/bar) és vízadó képesség (l/perc/m)
Besajt. nyomás (bar) és vízmennyiség (x10 m3/h)
15,0
Fajl. vízadóképesség 150
Idézet a kísérlet hidrogeológusi értékeléséb l „A fajlagos nyel képesség értéke - tapasztalati megfigyelések alapján - többnyire megegyezik a kút fajlagos vízadó képességével. Ebben az esetben is igaznak bizonyult, miután 20 m³/h esetében 2,4 bar besajtolási nyomásnál 130-140 l/p/bar, míg 45 m³/h vízhozam és 10,5 bar nyomásnál 70-80 l/p/bar fajlagos átlagértékek számíthatók. A nyel képesség csökkenésében valószín leg közrejátszik a besajtolt víz h mérsékletének növekedése, nagysága is. A hidegebb víz - besajtolásra kedvez bb s r ségi és viszkozitási viszonyai (azonos vízhozamok mellett) nagyobb talpnyomást eredményeznek, mint a kísérlet során visszasajtolt forró vizek esetében volt tapasztalható.”
A kísérlet eredményei: tervezési alapok
A kitermelt termálvíz magas lebeg anyag tartalmát 2 m szemcseméret fölött ki kell sz rni. Kerülni kell a gyakori és hirtelen térfogatáram változást. Kerülni kell, hogy a termálvíz leveg vel érintkezhessen. A felszíni rendszer nyomását a gázkiválási határ fölött kell tartani.
A technológiai folyamat egyszer sített kapcsolása Hidrociklon
El sz r
Finomsz r
H cserél k
Hozammérés
Besajtolás
V
H mérséklet Vízmennyiség T-3 Termel kút
Besajtolási nyomás
B-3 Besajtoló kút
Besajtolási üzem Szeged-Fels városon 1995. június - 1997. április Besajtolási nyomás
Fajlagos. nyel képesség
60
180
50
150
40
120
30
90
20
60
10
30
0 1995. jún.
1995. dec.
1996. jún.
1996. dec.
0 1997. jún.
Nyel képesség (l/perc/bar)
Vizmennyiség és nyomás (m3/h ill. bar)
Vízmennyiség
Besajtolási kísérlet Szarvason 1987. március Besajtolási nyomás (bar)
Fajlagos nyel képesség (m3/h/bar)
Vízmennyiség (m3/h)
10
20
9
18
8
16
7
14
6
12
5
10
4
8
3
6
2
4
1
2
0
0
12:00
14:00
16:00
18:00
12 óra
20:00
22:00
0:00
2:00
4:00
6:00
8:00
10:00
17 óra
12:00
14:00
16:00
Gondolatok a visszasajtolásról
Az eddigi visszasajtolási rendszerek közös tulajdonsága: a termálvíz a besajtoló kút el tt „kifolyhat” a rendszerb l, bizonyos esetékben hatósági engedéllyel. Kivétel (volt) Szeged-Fels város A visszasajtolási rendszerek üzemeltet i anyagilag érdekeltek a felszíni vízelhelyezésben, és ezzel párhuzamosan a sikeres visszasajtolás dokumentálásában (a hatóság felé). A visszasajtolásos üzemeltetési engedéllyel rendelkez knek számítaniuk kell engedélyük visszavonására, ha bejelentik a besajtolás sikertelenségét.
Szennyvízbírság 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet Használt és szennyvizek kibocsátásának technológiai határértékei Megnevezés
Mértékegység
Energetikai célú hasznosítás
Gyógyászati célú hasznosítás
Termálfürd k
Min sített pontminta vagy kétórás átlagminta Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk)
mg/l
–
150
–
Összes só
mg/l
3000
5000
2000
%
45
95
45
Ammónia-ammónium nitrogén
mg/l
–
10
–
Szulfidok
mg/l
–
2
–
Fenolindex
mg/l
1,0
–
–
Összes bárium
mg/l
–
0,5
–
30
30
30
Nátrium-egyenérték
H terhelés
o
C
(2) A termálvíz gyógyászati célú hasznosítása, illetve termálfürd ben való hasznosítása után a használt víz kevert kibocsátása esetén a gyógyvízre vonatkozó határértékeket kell betartani. (3) A termálvíz termálfürd ben való hasznosítása (ill. gyógyászati célú hasznosítása) után a használt termálvíz a hidegvizes medencék vizével keverve is a befogadóba vezethet .
203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet A ,,k” fajlagos bírságtétel megállapítása Sorszám
A szennyezés neme
Bírságtétel Ft/kg
A) Szennyez anyagok 1. 4.
5.
Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk
140
pH – alatt
700
– felett
700
Összes só – természetes eredet
28
– technológiai eredet
140
6.
Nátrium-egyenérték (%)
280
7.
Összes lebeg anyag
140
8.
Ammónia-ammónium-ion
700
203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet (4) A türelmi id (2010. december 31-ig) alatt a bírságot: a) a nem szolgáltató tevékenységet végz kibocsátókra a bírságolás 5%-ában, - els három évében a megállapított bírság - negyedik évét l a megállapított bírság 25%-ában, - hatodik évét l a megállapított bírság 50%-ában, - nyolcadik évét l a megállapított bírság 75%-ában, b) a szolgáltatókra a bírságolás 5%-ában, - els három évében a megállapított bírság - negyedik évét l a megállapított bírság 8%-ában, - hatodik évét l a megállapított bírság 12%-ában, - nyolcadik évét l a megállapított bírság 15%-ában, - tizedik évét l a megállapított bírság 20%-ában kell kiszabni az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.
Vízkészlet járulék 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésér l és az államháztartás három éves kereteir l VKJ
Infláció
Gázár
Villamos energia
800%
Bázisév:
700%
1993=100%
600% 500% 400% 300% 200% 100% 0% 1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Egyebek • Új vízjogi engedélyek határozott id re. Vajon elég hosszú lesz-e egy új üzemeltetési engedély érvényessége pl. új beruházások biztonságos megtérüléséhez?
• A régi, elavult, „0”-ra leírt berendezések cseréje. Ha nincs energia megtakarítás többlet, hogyan lehet pénzt szerezni az ilyen beruházásokhoz?
Egyebek + • Statisztikai bizonytalanság Kitermelt vízmennyiség, beépített kapacitás, éves energiatermelés, stb.
• Kútmérések elvégzésének nehézségei • Jogi szabályozás bonyolultsága Földh törvény?
Egy elképzelt új beruházás KIINDULÁSI FELTÉTELEK: kb. 4000 távfútött lakás + • nincs visszasajtolás, a leh lt víz kb. 1 km hosszú vezetékkel elvezethet , • visszasajtolás van, de a besajtolási nyomás nem haladja meg a 10 bar-t, • a geotermikus energia ára az általános célú földgázár 85 %-a.
Vízh mérséklet: 90 °C Vízforg. Bels megtérülési ráta m3/h A B C 40 4,8 -2,1 8,3 50 6,7 0 10,7 60 8,3 1 12 70 9,8 3,5 14,6 80 10,9 4,9 16,1
Vízmennyiség: 60 m3/h Vízh m. Bels megtérülési ráta A B C °C 70 -0,4 -5,3 3,7 80 4,1 -1,7 8,3 90 8,3 1 12 100 12,3 5,2 17 110 15,9 8,1 20,9
A: 1 db termálkút, felszíni vízelhelyezés B: 2 db termálkút, visszasajtolásos vízelhelyezés C: mint “B” változat, de a beruházáshoz 40% állami segítséggel
KÖSZÖNJÜK A MEGJELENÉST ÉS A FIGYELMET, MINDENKINEK JÓ UTAT KÍVÁNUNK! TALÁLKOZUNK
SSZEL, SZENTESEN. MGtE
