TALPRA MAGYAR! Kedves Falubelim!

Sióagárd Község Önkormányzata

2015. Március IX.Évfolyam 3.szám

Kedves Falubelim! Útjára indítjuk a megújult Sióagárdi Krónikát. Szeretném ezzel is jelezni azt a célt, amit magam elé is kitűztem, hogy közösségünk megújuljon, dinamikusabb és erősebb legyen. Megpróbálunk még több mindenkit érintő információt az újságban közölni és szeretnénk a múlt emlékeit megőrizve sokkal több mai életünket érintő cikket írni. Terveim közt szerepel, hogy egyre több írás szóljon az itt élő emberek mindennapjairól és életéről, emlékeiről. Remélem mindenkinek elnyeri tetszését, és várom, hogy minél többen kapcsolódjanak be az újság témájának megszerkesztésébe akár ötlettel, akár saját írással. Lehet nálam, és lehet a Művelődési Házban is jelezni gondolatainkat. Az e hónapi számban pedig szeretnék mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánni! Szeretem a Húsvétot, mert róla mindig az ébredő természet, a barkába forduló fák, a nyíló tulipán, a reggelente felhangzó madárdal, a gyerekek zsivaja, a jó reggeli sonka- torma – tojás illata, a locsolkodók elől elbújó lányok, az utcán csapatba verődő locsolkodó fiúk jutnak eszembe. Ezek mellett pedig Jézus feltámadására is méltán emlékezünk az Isten házában a Plébános Úr szavait hallgatva. Kívánok Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket! Gerő Attila polgármester Tel.:0620/965-53-33 Email cím: [email protected]

TALPRA MAGYAR! Borús, esős idő volt 1848 március idusán Budapesten, mégis tízezrek gyűltek össze, hogy láthassák, hallhassák, részesei legyenek az országot átalakító történéseknek. Támogassák a függetlenségi törekvéseket.

„hol áldott, hol átkozott” sorok. A kultúrház dolgozói szép nyomtatású verssel siettek a bizonytalankodók segítségére. Jó volt hallani, hogy nem baj ha nem jut – tudjuk kívülről.

Gerő Attila polgármesterünk emlékező-köszöntője után a diákok szép, keretbe foglalt És ekkor a múzeum lépcsőin elhangzott: műsora idézte fel a múltat. A jelenlévők méltán emléTALPRA MAGYAR! kezhettek ismeretlen őseikre, akik harcoltak, dolgozHűvös, szeles, kellemetlen idő volt 2015 március idu- tak, tettek a mi jólétünkért, szabadságunkért. sán Sióagárdon is. Mégis sokan jöttek el a kopjafához, Az ünnepséget a polgárőrség biztosította a rendmert meghallották a hívó szót – TALPRA MAGYAR! őrség közreműködésével. Melegség töltötte el szíveEmlékezzünk! met, amikor a távolabb egymással beszélgető rendőrök a Himnusz és a Szózat felhangzásakor „vigyázzba” állEmlékeztünk a hősökre, a bátrakra, a nevesített és tak és tisztelegtek nemzeti imáink alatt. a névtelen hősökre, akik vérüket ontották, életüket adták a hazáért, a szabadságért. És pontban 15 órakor Sokan voltunk. Hiszem, hogy a következő nemzeti valamennyi jelenlévő egyszerre zendített rá – Talpra ünnepen még többen leszünk! TALPRA MAGYAR! Magyar! Országos kezdeményezés volt, több mint 400 település csatlakozott hozzá. Országszerte zengtek a Kajsza Béla alpolgármester

2

Mit jelent nekem Sióagárd ? A Sióagárdi Krónikában olvastam a „ Mit jelent nekem Sióagárd? ” c. sorozat első írását, melyben Illyés Erzsi, lánykori barátnőm emlékezik. Ez indított arra, hogy én is tollat ragadjak és leírjam gondolataimat. Itt születtem ebben a kis faluban, és azóta is itt élek. Nekem Sióagárd a világ közepe. Visszagondolva a fiatalságomra sok szép emlék jut eszembe. Elsősorban a boldog gyerekkorom. Én is szeretettel gondolok tanítóimra, akiket nem sorolok fel, hiszen Erzsi az írásaiban már megtette. Azonban van még néhány személy, aki sokat jelentett számomra, és úgy gondolom, a faluban még sokaknak. Az egyik Endrődi József, aki a helyi dalárdát vezette. Azok a szép téli esték, szereplések… nagyon sokáig hiányát éreztem, hogy nincs a faluban dalárda. Szintén ő volt, aki színdarabot tanított be, elsőként éppen egy zenés darabot. Abban az időben a technika még nem állt ilyen szinten, ezért a plakátokat is magunk készítettük. A mi szerény eszközeinkkel sokszor kivettük a részünket a társadalmi munkákból, én például jegykezelő és pénztáros voltam 10 évig a rendezvényeken.

Libasorban mentünk le édesapám után a folyóhoz. A szappant olykor-olykor elúsztattuk szüleink „ n agy örömére ” . Mivel akkoriban mosógép sem volt, az asszonyok és a nagyobb lányok a vizen mostak. Nekem is volt még benne részem, nem volt könnyű munka, persze először még nagy élmény volt, de hál ’ Istennek nem kellett sokáig csinálni. Falunkban szinte mindenkinek volt „ szölleje” , ezért szüret idején hangos volt a hegyoldal és a gencs. Akkor még ott is voltak szőlők és pincék. Mi gyerekek is részt vettünk a munkában, ki-ki korának megfelelően. A szürethez kapcsolódóan minden évben volt szüreti bál, előfordult, hogy kettő is. Akkor még élő volt a „ bandázás ” , ezt ők rendezték. a fiatalok kedvéért leírom, hogy mit jelent ez a szó: Hasonló korú fiúk-lányok összejövetele, persze pozitív értelemben, egyben hagyományápolással. Például farsang vasárnapi tyúkszedéssel, VHK esti bállal, húsvétkor locsolással, májusfa tűzéssel… A havas téli napokon szánkóztunk, akkoriban szinte csak ez volt az egyetlen téli program. Csapatban mentünk a falu végére ereszkedni. Persze a legjobb az volt, ha a lovasszán után köthettük a mi kis szánkónkat.

A másik személy Dr. Sudár Dezső öspörös úr, aki egy igazi pedagógus volt. Nagyon értett a gyerekek nyelvén. Játékosan, humorosan vont minket be a hittan oktatásba. Megtanította nekünk a templomi „A varrógép nehéz, azt nem lehet vinni, énekeket. Sajnos, lassan kihal az a korosztály, aki Minden este máshova letenni. még emlékszik ezekre. Jó volt belépni a plébánia udvarába, olyan volt, mint egy tündérkert. RózsafákÍgy esett, hogy nálunk volt a fonó, kal, fenyőkkel és hársfával. Nem véletlen, hogy jeMert a gépnél nagymamám volt a varró. les alkalmakkor ott történt a fényképezkedés. Ilyen Régi esték fénye nem a TV volt még, volt például az elsőáldozás, esküvők és a szüreti Egymással törődni, tudtunk mi még.” bál is. Aztán bementünk az ódon épületbe, számunkra az is varázslatos volt, a folyosó hűvös Esténként 7-9-ig jöttünk össze, sokszor 10-20 csendje és a falon sorakozó festmények. személy is. Én mindig nagyon vártam a 7 órát, mert Minden évszaknak megvolt a maga szépsége, a velem egyidős szomszéd Bözsike is jött. Volt aki programja. Tavasszal ibolyázni mentünk, persze ezt kötött, font, csumát pödört, hímzett. Mi is itt tanulsem céltalanul, hanem feladatot kaptunk hozzá: tunk meg hímezni. Nagymamám a sióagárdi népvi„ H a már úgyis a hegybe megyünk, szedjünk tikhúrt seletet varrta. az állatoknak! ” Közben megcsodáltuk a hegytetőRengeteg történetet hallottunk, köztük katona ről a falut. élményeket. A legnagyobb figyelemmel azonban Nyáron a fürdőzés volt a legjobb program. Ak- szomszéd Pisti bátyám „ p aprikás ” előadását-nem kor még tiszta volt a Sió és a Sárvíz. Fürdőszoba véletlenül írtam előadást- hallgattuk. Ő ugyanis bejárta Tolnát-Baranyát paprikaárusként. nem lévén a nyár esti tisztasági fürdőt ott vettük.

3 Közelmúltbeli élményeim közé tartozik a 3 vehetek ennek szervezésében. évente megrendezésre kerülő Hazaváró. Befejezésül álljon itt egy idézet Dr. Kőszegi A hazalátogatók is szeretettel jönnek elbeszél- György verséből, aki annak ellenére, hogy évtizedek getni, találkozni régi ismerősökkel, hogy felidézhes- óta már nem itt él, nagy szeretettel gondolt vissza sék emlékeiket. Nagy öröm számomra, hogy részt szülőfalujára, és napi szinten képben volt a faluról és lakóiról. Ő volt a legaktívabb „ elszármazott ” .

„Sióagárd, kicsi falum visszavártál, Ifjú asszonyöleléssel átkaroltál, Mindig szeress! Elbúcsúzok, felétek tárom karom, Könnyem az arcomon végigcsorog, hagyom, Isten veled!” Kovácsné Fejős Ilona

Nagyböjti Gondolatok Gyakran megtörté- szenved például a sok igazságtalanság láttán, nik, hogy hívő kereszté- míg a gazemberek eltompult lelkiismerete nyek is így sóhajtoznak: mindezt természetesnek tartja. A hivő embert igazán nem értem, miért mélységesen elszomorítja, hogy oly sokan élnek büntet engem az Isten? úgy, mint Krisztus keresztjének ellenségei. A Hiszen egész életemben keresztény embert súlyosan megsebzi az Istenigyekeztem hűségesen ellenes világ gyűlölete, az evangélium üzenetészolgálni. Ha csak tehet- nek erőszakos elnémítása. Aki Krisztus szívével tem, részt vettem a érez együtt, aki így nézi az életet, annak oszszentmisén. Megtartot- toznia kell a szenvedéseiben is. Nyilvánvaló, tam Isten parancsait és hogy ez a szenvedés és minden szenvedés, ha ha olykor sántikálva is, Krisztus szeretetével viseljük, nem sorscsapás, de az ő útján jártam. hanem Krisztushoz tartozásunk bizonyítéka. Most pedig rám szakadt Már csak azért sem szabad minden bajban a betegség és félig bé- büntetést látnunk, mert Isten szemében mindnán ide vagyok kötve a székhez és ágyhoz. nyájan bűnösök vagyunk. Ugyanakkor a szomszédom, aki fütyült az IstenAz Úr Jézus az embereket nem igazakra és re, ma is vígan éli világát és kutya baja. Hát nem bűnösökre osztja, hanem a bűnösök egyetlen igazságtalanság ez? Igazán nem értem, miért osztályába sorolja. Ám, ha egyek is vagyunk a büntet engem az Isten ? Sorolhatnám tovább a panaszokat, amelyeknek mindig ez a refrénje: bűnben, ha mindnyájan a bűnösök osztályába tar-

miért büntet engem az Isten ?

tozunk, az Ő segítségével kitörhetünk belőle.

A szenvedés a keresztény ember életében igen gyakran a Krisztussal való szoros kapcsolat következménye. Jézus megmondta: aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét... Amint engem üldöztek, titeket is üldözni fognak...

Mert Jézus szemében kétfajta bűnös van. Az egyik, aki megátalkodik bűnében, aki jól érzi magát a sárban, a másik pedig, aki a bűnbánat, a megtérés által igyekszik Istenhez emelkedni. Isten azért sem büntet azonnal, mert időt akar adni minden bűnösnek a megtérésre .

Minél közelebb állunk Jézushoz, annál közelebb kerülünk keresztjéhez is. Az igaz ember

4 Erre figyelmeztet a fügefáról szóló példabeszéddel. A szőlősgazdát bosszantja, hogy fügefája évek óta nem terem gyümölcsöt. El is határozza, hogy kivágatja vincellérjével. Ezek a fügefák természetesen mi vagyunk. Igen sokszor a szőlősgazdához hasonlóan elveszítjük türelmünket.. Valaki, akit jó barátunknak tartottunk, már sokszor visszaélt jóságunkkal. Vége a türelmünknek, kivágjuk életünkből. Hányszor megbocsátottunk kiállhatatlan szomszédunknak. Elég volt, kivetjük szívünkből. Hogy bíztunk munkatársunkban, és éppen ő volt az, aki eláztatott főnökünknél, hogy magát kiemelje. Ilyen emberrel nem dolgozunk tovább. Kivágjuk életünkből. Milyen szerencse, hogy Isten nem így cselekszik velünk. Ő sohasem veszíti el türelmét. Szinte bosszantóan türelmes. Elviseli a káromkodásokat, elviseli a zsarnokokat, a népnyúzókat. Elviseli egyháza üldözőit, elviseli azokat is, akik konkolyt hintenek vetésébe. Jézus az isteni Vincellér, aki saját vérével, könnyével áztatja szívünket, hogy bűnbánatra vezéreljen.

Azt szokták mondani: az emberi fül számára

„Egyenes növésű volt a mandulafa, nagyok és szépek voltak levelei s büszkén szemlélte ágait. Egy napon harkály ereszkedett a mandulafára. Fejét a fa kérgére hajtotta és meghallotta az apró férgek nyüzsgését. Lyukat kopácsolt a fa törzsébe, kihúzta a férgeket és lenyelte őket. A mandulafa megharagudott. Szerette, ha tarka papagájok pihennek meg rajta és szerette a kakukkot, mely ágai között kiáltozott. De a kismadarat, amelyik lyukat vágott a kérgén, nem akarta megtűrni. A büszke mandulafa leszidta a harkályt és az elrepült. A kis férgek nagy férgek lettek, a nagyok ismét szaporodtak és együtt lassan kivájták a törzs belsejét. A mandulafa azonban mindezt nem vette észre. Egy napon szél kerekedett és kidöntötte a büszke mandulafát." „Uram, néhányan hibát találtak bennem és ezt megmondták nekem. Ezért szomorú voltam és haragos, mert inkább dicshimnuszokat és hízelgéseket hallgattam volna. Uram, taníts meg, hogy hálásan fogadjam mások bírálatát, ne engedd, hogy őszinteségük kedvemet szegje. Add, hogy megtisztuljak, mint tűzben az arany. Köszönöm, Uram, az embereket, akik bírálnak engem. Sokat tanultam tőlük..." (Johnson Gnanabaranam).Ezért ne haragudjunk meg a szeretetteljes bírálattól, különösen Istentől vegyük szívesen és örömmel, ne az én akaratom

a dicséret a legszebb zene. Egy hölgy mondotta: egy szép bókból hónapokig élek. El kell ismernünk, hogy az úr Jézus nem hízelgett az emberi hiúságnak. Ellenkezőleg, keményen megmondotta az igazságot, figyelmeztette az embereket bűneikre. Ez lehet, hogy nem olyan kellemes, mint a dicséret, de sokkal hasznosabb. teljesedjen hanem a tied, mondjuk és gondoljuk Ha nem a hiúság vezérelne minket és kendőzés is komolyan. Ha odafigyelünk Isten szavára, aknélkül néznénk önmagunkba, nem sértődnénk kor nem jutunk a mandulafa szomorú sorsára! meg, midőn az emberek hibáinkra figyelmeztetnek. Erről szól egy indiai lelkipásztor írása a Mandulafáról. Kincses Tibor Plébános

5

Izgalmakkal teli helyzeteket és csodákat tudósít felénk a március 12-i hajónapló bejegyzése. Csak a legfontosabbak: a Holland - Antillák Bonaire szigetéről indult tovább a hajó Panama irányába, cél a csatorna elérése március 8-9-ig. A tengeri szél - sokszor hajótörő erejű – nagyon akarja a gyors megérkezést, ez nem kis izgalmakkal teli. A háromfős „legénység” összefogott, éjjel-nappali ügyelete jelenti a biztonságos navigációt… A korallszigetekkel teli tengeren és a kellemetlenül nagy hullámokon csak a szélkormány tudott csodákat művelni. Az éjszaka megsérült orrvitorlát Attila szakértelme menti meg. Én beleborzongok Attila által leírtakba: „ Éjszaka van, az óriási hullámok megpróbálják kifordítani menet irányból a hajót, a hullámzás kaotikus… Ez volt az eddigi utazás legnehezebb éjszakája.” De ugyanezen a napon a vidám történet: Erika fokhagymás mártással körített tepsis sült halat készít vacsorára, mely egy hullám erejétől tepsistől - Erástól a hajó padlóján, navigációs asztalán landolt, de azért így is finom volt…

namai munkahelyek jövedelméből élnek. A képek, amit láthatunk az internet jóvoltából - mesebeliek. Egy pálmafa törzsén a következő felirat közvetíti lelkületüket: Kérjük, hogy segíts továbbra is harmóniában élni. Aztán evez a hajó tovább, Porvenirben viszontagságos volt a hajó bejelentkezési procedúrája és jó drága. Pár „lépésre” vannak már Panamától, pontosan kell szervezni az utat, hogy reggelre érjenek a csatorna bejáratához Colonba. Félelmetes ez az útszakasz a korall padokkal övezett, a tengerből kiálló megfeneklett roncs hajók képével. A nagy erejű hullámtörés zaja csak növelte a riasztó élményt….Izgalmakkal teli reggelen megérkeznek Panamába, Colonba. A nagy tengeri hajók között a kis Dóra hajó kikötött a Shelter Bay marina „E” mólóján. A MINDENHATÓ által küldött taxisfiú jóvoltából csodával határos módon intéződött a bonyolult és hosszadalmas „adminisztráció”.

Aztán február 27-én a hajótörő hullámok elcsitulnak, Március 8-án - több, a Dórával hasonló hajó utasával kellemesen elringatják a kifáradt legénységet és Danit! Éjrészt vettek egy vitorlás magazin szakmai ismertetésén, szaka újból embert próbáló a tenger hullámzása, mely a koahol csodaként fogadták a saját építésű hajó történetét és ralloktól veszélyes panamai part közelébe, a San Blas szigeazt, hogy egy teljes család vállalta a nagy utat. Ez ritka tek közelébe sodorja a hajót. még Amerikában is. Dani is boldog volt, mert fejlámpát kaReggel mesebeli képet tár eléjük a tenger: korallszige- pott ajándékba, mely hasznos kellék lehet a hajón. tek, szélben hajladozó pálmaligetekkel, pálmalevelekből A meghallgatott ismertetés izgalmakkal teli gondolatoépült lakókunyhókkal. Ez a kuna indiánok földje… Az érintetkat ébresztett a Dóra hajósokban. Panama a Csendes óceán len, törékeny vadonban, kisméretű - Dani magasságú- embekapuja. Aki itt átlép, egy soha nem látott világba csöppen. rek élnek, szigetenként csak száz négyzetméteres homokAZÓTA MÁR ÁTLÉPTEK! További szerencsés utat kívánunk kupacon. Panamán belül ezek a szigetek autonóm területek. Nektek! Sióagárd Veletek van!!!! Egy segítő kuna ember jóvoltából és Attiláék bátorságának köszönhetően közelebbről is láthatták egy sziget lakóinak Írta:Kabarcz Katalin életét. Barátságosak, vendégszeretők, halászatból és a pa-

6

VÁLTOZTAK A SZABADTÉRI ÉGETÉS FELTÉTELEI! A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák. Az idén március 5-én hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik. Községünkben február óta van egy önkormányzati rendelet, amely lehetőséget biztosít arra, hogy belterületen el lehessen égetni a növényi hulladékot. A rendelet két napot jelölt meg, a Szerdát (13-19 óra) és a Szombatot (8-12 óra). A szabadban tüzelés feltételei lényegesen nem változtak, a meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Az égetés után győződjünk meg arról, hogy megfelelően oltottuk-e el a tüzet, nem áll-e fenn a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni, az esetlegesen visszamaradó parázslást, izzást vízzel/földtakarással/kéziszerszámokkal meg kell szüntetni. Azonban a külterületen történő tüzelés jogi feltétele jelentősen változott, március 5-től csak engedéllyel végezhető ez a tevékenység, amit a tűzvédelmi hatóság (katasztrófavédelmi kirendeltség, korábban tűzoltóság) ad ki. Az engedély illetékköteles (3.000,- Ft), az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott tartalmú kérelmet az égetés időpontja előtt legalább 10 nappal kell benyújtani. Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után, melynek összege 100.000,- Ft-tól 1.000.000,- Ft-ig terjedhet! Ha tűzoltói beavatkozásra is volt szükség, a minimális bírságösszeg 200.000,- Ft, a felső határ pedig 3.000.000,- Ft. Az okozott károkért a tűz gyújtóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt vagyontárgyak károsodnak és/vagy emberélet kerül veszélybe, a tűzokozó ellen büntető eljárás is indulhat. Garai László Jegyző

7

A SIÓAGÁRDI SPORT EGYESÜLET KÖSZÖNŐLEVELE A Sióagárdi Sport Egyesület köszönetet mindazoknak, akik az elmúlt évben pénzadományaikkal, önkéntes munkájukkal és egyéb hozzájárulásukkal segítették a munkánkat. Egyúttal köszönetet mondunk a TAO-s pályázataink megvalósulása érdekében nyújtott támogatásokért is.

Koller László, HGT Invest Kft. (Hámori Szabolcs), Neumann Zoltán, Fiáth Béla, Bayer Fuvarozó és Villanyszerelő Kft. (Bayer Péter), Sióagárd Község Önkormányzata, Horváth Attila, Kelemen András, Dombi Ferenc, Kásler Imre, Csontos Mihály, Művelődési Ház munkatársai, önkéntes munkát végzők.

A 2014. évben kiemelten segítségünkre voltak: Sió Trans Kft. (Rábóczki Péter) Geotechnika 84’.Kft. (Szűcs József, Szűcs Eszter) HGT Invest Kft. (Hámori Szabolcs) PR Trans Futárszolgálat (Propszt Roland) Panteon Kft. Szegedi Zoltán Bayer Fuvarozó Villanyszerelő Kft.(Bayer Péter Sióagárd Község Önkormányzata Sportfinanszírozás.hu Kft. Sióagárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat Magánszemélyek, önkéntes tagjaink (Fiáth Tibor, Neumann Zoltán, Kiss János, Szentpáli Ferenc, Huber János, Vas János, Kásler Antal, Herr János, Fiáth Tamás, Takács Gyula) Köszönjük az évértékelő rendezvényünkhöz való hozzájárulást, jó szándékot és segítőkészséget! Külön köszönetünket fejezzük ki az alábbi magánszemélyeknek és vállalkozásoknak:

Halálozások Jenei Ferencné Fejős Ilona (1936) Simon József (1946) Bihari György (1927) Grénus Istvánné Pete Mária (1948) Pál István (1956)

Nyugodjanak Békében!

Köszönjük a Sióagárdi TV-ben és a Sióagárdi Krónikában való megjelenés lehetőségét. Ezúton szeretnénk megköszönni Finta Mihálynak, hogy hosszú évek óta tudósítja a mérkőzéseinket a Sióagárdi Krónikában és a hasábokon keresztül ad rövid beszámolót a zajlott sporteseményekről. Tájékoztatjuk a sportbarátokat, hogy ebben az évben is támogathatja az egyesületet a pályabelépő megvásárlásával, mellyel a hazai mérkőzéseken díjtalan belépést biztosítunk. A jegyvásárlással kapcsolatban keressék Kiss János bácsit! Megköszönjük, ha személyi jövedelemadója 1%-át felajánlja a Sióagárdi Sport Egyesület javára! Adószám: 19240060-1-17 Köszönettel és tisztelettel SSE Elnöksége nevében: Ódor László Sióagárd, 2015. március 5.

Kedves Sióagárdiak, Kedves Szülők! Sok szülő jelezte, hogy gyermekük kinőtt ruháit illetve a már nem használt felnőt ruhákat szívesen behozná a tanácsadóba, melyeket ezúton is köszönök!

Kedves Szülők! Dr. Nemes Judit, gyermekgyógyász szakorvos, minden hónap 4. keddjén 14:45-től MSZSZ tanácsadást tart

(Ebben a hónapban: március 24), melyre várja gondozottjait, csecsemőket, kisgyermekeket. A tanácsA védőnői tanácsadóban lehetőség adások időpontjai minden hónapban van minden héten kedden 11:00- megtalálhatók a Védőnői tanácsadó ajtaján, valamint az óvoda és az 16:30 –ig, valamint szerdán 10:00iskola faliújságján is. 12:00-ig ezek közül a ruhák közül válogatni, elvinni belőlük! Térjenek A tanácsadás helyszíne a védőnői tanácsadó. Jöjjenek bátran! be bátran, nézelődjenek Szabó Kata, védőnő Szabó Kata,védőnő

8 KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal Sióagárdi Kirendeltsége Hétfő: Kedd - Csütörtök:

ügyfélfogadási szünet 8.00-12.00 13-16.00 Péntek: 8.00-13.00 Elérhetőség: Kossuth L. u. 9. Tel.: 74/437-295 E-mail: [email protected] http://www.sioagard.hu

ORVOSI RENDELŐ Cím: Kossuth u. 46. Tel: 74/437-051, Tel: 06-20/9470258 Helyettes háziorvos: Dr. Kovács Éva Hétfő, szerda, péntek: 12.00-14.00 Kedd, csütörtök: 11.00-13.00 vérvétel: csütörtök: 8.00-11.00 VÉDŐNŐ Szabó Kata Tel: 30-2758-472, 74/437-022

A KÖNYVTÁROS Parasztnak született. Kiskorában rúgta az utca porát, mint a többi hasonló korú gyerek, és szemlélvén a világot tanulta a mesterséget. Nézte a felnőtteket, és gazdag fantáziával játszotta azt, amit azoktól látott, a vágtázó lovak után porzó kocsi mögött maga volt a kiscsikó is. Tudott meztéláb járni a tarlón, a tehenek legeltetése közben elmélázott a természet szépségein, a szőlőben a tőkék mellé kuporodva nézegette a szőlőszemek kiteljesedését. Ha tehette, odakuporodott az emberek mellé, és fülelgetett. Téli estéken megbabonázva hallgatta a fonóházban többször is elhangzó történeteket, és fantáziájában tovább szőtte azokat.Amikor elérkezett az ideje, apja vezette el az elemi iskolába. A szelíd szavú tanító megsimogatta a fejét, és beültette a padba. Örökölt valakitől egy ábécéskönyvet, kapott egy palatáblát, és ahogy egymás után megismerte a betűket, és ahogy az első összerakott betűsorban kirajzolódott előtte a szó, a szó, aminek értelme van, új szín, új világ kezdődött az életében. Második osztályos volt, amikor karácsonykor meséskönyvet kapott ajándékba. Első nagyoknak való olvasmánya a kalandárium volt. Az élet úgy ment tovább, mint eddig. Elfoglalta helyét a családi munkamegosztásban, az utcabeli pajtásokkal úgy játszott, mint eddig, de attól kezdve, hogy olvasni tudott, barátja lett a betű, és elolvasott mindent, ami a kezeügyébe került.

Az ismétlőiskolából ki-kimaradozott, mert az apja megrokkant egészséggel már nem bírta a kaszát, neki kellett megfogni az eke szarvát is. De hát ez így volt természetes, mert erre vezetett az útja minden gyereknek, aki ebbe a világba született. Etette az állatokat, ganyézott, szánCSALÁDSEGÍTŐ ÉS tott, vetett, aratott. Ám este, amikor a többi falusi legény a kocsmában töltötte az időt, vagy a láGYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Székelyi Anikó Tel: 74/437-022, 74/443-825 nyos házak ablakai alatt nyervogott, ő a konyhában égette a mécset és olvasott.A Polgári Olvasó Fogadóóra: szerda 10-12 óra Körben a kocsma mellett olvasó szoba is volt. Idejártak a világ dolgai után érdeklődő gazdaemberek újságot olvasni. Ebben a szobában mindig csend volt, csak az újságpapír zizegését lehetett halGYÓGYSZERTÁR lani, amikor megnyálazott ujjával lapozott egyet valaki. Ide a tanítója vezette be, aki látta, hogy ez a Cím: Kossuth u. 6. fiú egy kicsit más, mint a többi. A könyvtárt is megmutatta neki, pedig oda nem szokott bevezetni Tel: 74/437-098 másokat. Hétfő, Kedd: 11-13 óra Szerda: 16-18 óra Csütörtök, Péntek: 11-13 óra

KÖNYVTÁR Cím: Kossuth u. 2. Vezető: Schüller Ákosné Hedi Hétfő: 15-19, csütörtök: 15-19 óra

MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS TELEHÁZ Cím: Kossuth u. 1. Vezető: Tamás Edina Tel: 74/437-309 Email: [email protected]

A Teleház nyitva tartása: Hétfő: 8-12 Kedd: 8-12 és 15-19 óra Szerda: 8-12 Csütörtök:8-12 és 15-19 óra Péntek: 8-13 Szombat: 8-10

Falugazdász fogadóórája Kedd: 13.00-16.00

ISKOLA Cím: Kossuth u. 2. Tel: 74/437-016 Vezető: Szűcs Józsefné

ÓVODA Cím: Kossuth u.50. Tel: 74/437-079 Vezető: Horváth Andrea

KÖRZETI MEGBÍZOTT Csipai János Tel: 06-30/419-2293 Segélyhívó: 107

SIÓ-KÖZ KFT. Vízmű telepkezelő: Balázs Mihály: 20/296-1495 Szennyvíz telepkezelő: Mészáros Ferenc:20/294-4387

Vasárnap a nagymise után volt nyitva a könyvtár. A parasztembernek nincsen ideje olvasni, de mindig akadt egy-egy ember, aki talált időt az olvasásra. Ő minden vasárnap ott volt. A kicsi helyiséget csak egy tenyérnyi ablakocska világította meg, a könyvek címét csak a fény felé tartva lehetett elolvasni. Szeretett itt lenni ebben a félhomályban. A meséskönyveket már mindet elolvasta, utánuk Verne Gyula kalandos regényei következtek, innen már csak egy lépés volt Jókai meg Gárdonyi, de olvasta Gyuladiákot meg Zilahy Lajost is. Az apja kisgazda volt. Néhány hold szántó, kevéske rét, meg egy darabka szőlő volt a birtoka. Lovat nem volt érdemes tartani, tehenekkel szekerezett, azokkal is szántott. A tehenek lassan botorkáltak az úton, amíg a szekér célhoz ért, az ülésdeszkán újra végig lehetett élni az előző este olvasmányát, el lehetett gondolkodni az eseményeken, szinte beszélgetni lehetett a regények szereplőivel. Megházasodott, mert elérkezett annak is az ideje. A hajlék, amit megörökölt, cseréptetős, hosszúgangos takaros épület, mögötte istálló meg mindenféle ólak. A maga gazdája lett. Nemsokára lányuk is született. Élte a parasztemberek mindennapjait, végezte a dolgát, kocsmába nem járt, de a könyvtárban a vasárnapi nagymise után mindig megjelent. Ám jött a háború, és a postás neki is meghozta a behívó levelet. Ő azonban szerencsés volt, bár résztvett a harcokban, megúszta sebesülés és hadifogság nélkül. A háború után egy időre gazdátlan lett a könyvtár. Úgy adódott, hogy a sokat olvasó parasztember könyvtáros lett. Ettől kezdve nem mindennapos vendég, hanem gazda lett a kincses félhomályban. Minden vasárnap a nagymiséről odavezetett az útja, és a déli harangszóig rakosgatta, törölgette a ronggyá olvasott könyveket. Egy utcában laktunk, és ősztől tavaszig szinte minden este együtt voltunk a fonóházban. Itt természetesen az asszonyok voltak a szóvivők, de amikor ő megszólalt, arra mindenki odafigyelt. Igaz történeteket mondott a megélt háborúból, de ismerte az első világháború történetét is a szarajevói merénylettől a Kállai kormányig. De tudott mesélni Napóleonról, meg Kutuzov marsallról is. És töviről hegyire el tudta mondani az egri csillagok, meg a szegény gazdagok történeteit. A fonóházban úgy igyekeztem, hogy szembe üljek vele, mert szerettem nézni a mesélő arcát is. Nem kellett tüsszentenem közben, mert nem háryjánoskodott. Csak beszélt. Egyszerűen, tisztán, ahogy a parasztemberek beszélnek, ha a szántásról, vagy a takarodásról esik a szó. A „Családi kör” nyugalma töltötte meg ilyenkor a szobát, csak a rokkák csendes kelepelését lehetett hallani. Még most is szívesen gondolok vissza ezekre az estékre, melyek maradandóbb nyomot hagytak a lelkemben, mint néhány irodalom vagy történelem óra. Azóta sok víz csordogált le a Sión, a könyvtáros már régen nyugszik a sióagárdi temetőben, de gondolataimban ötven esztendőt visszaszállva még mindig látom, ahogy a vasárnapi harangszó után könyvekkel a hóna alatt ballag hazafelé.

Írta: Szabadi Mihály Kiadja: Sióagárd Község Önkormányzata, Felelős szerkesztő.: Tamás Edina, megjelenik: havonta; szerkesztőség címe: Sióagárd, Kossuth u. 1., email: [email protected], web: www.sioagard.hu