KÜRTÖS MIKSZÁTH- ÉV. Történelmi jelentőségű találkozó Ipolynyéken

s Q t r W k VIII. évfolyam 4. szám

KÜRTÖS Közéleti havilap

Történelmi jelentőségű találkozó Ipolynyéken

Március 22-23-án Ipolynyéken találkoztak a meghatározó és õshonos szlovákiai nemzeti kisebbségi népcsoportok képviselõi, hogy megvitassák, milyen helyzetben vannak napjainkban, és milyen lépések megtételére van óhatatlanul szükség a jövõben azért, hogy identitásukat, kultúrájukat, anyanyelvüket megõrizhessék. A tanácskozás életre hívásában kulcsszerepet játszott Hrubík Béla, a Csemadok elnöke, aki egyben a kormány Kisebbségi Tanácsának egyetlen szavazati joggal rendelkezõ magyar tagja. Az õ személyes közbenjárásának és szervezõi képességének köszönhetõ, hogy húsz évvel a rendszerváltás után, minden politikai igyekezet és szándék ellenére, elõször ültek egy asztalhoz ilyen összetételben a Szlovákiában élõ meghatározó nemzetiségi kisebbségek képviselõi. A találkozón jelen volt Pavel Doležal, a Szlovákiai Cseh Egyesület elnöke, Ondrej Pöss a Kárpáti Németek Egyesületének elnöke, Stanislav Daniel a Roma Közpolitikai Intézet munkatársa, Vladimír Protivòák, a Ruszin Megújhodás elnöke, Peter Sokol, a Szlovákia Ruszinok és Ukránok Szövetségének elnöke. A szlovákiai magyarokat Hrubík Béla, Balogh Gábor és Petõcz Kálmán képviselte a kerekasztalon. A megbeszélés témája a nemzeti kisebbségek helyzete, jogállása, kultúrájuk finanszírozása, anyanyelvük használata a közéletben. (Folytatás a 4. oldalon)

MIKSZÁTH-ÉV

1847 - 1910

2 0 1 0 . április

Ára 0,40 EUR 150,- Ft

Nyelvőrök a spájzban Nincsenek pontos és mélyreható információim arról, hogy mikor is kezdõdött Kínában a kulturális forradalom, de híradásokból és dokumentumfilmekbõl még halványan felsejlik bennem néhány filmkocka arról, amikor verebek százezreit pusztították el abból a célból, hogy növeljék a búza hektárhozamát. Arról sincsenek megbízható információim, vajon a verebek elpusztítása után nõtt-e a hektárhozam, azt viszont már bizton állíthatom, abban az évben Kínában jelentõsen elszaporodtak a hernyók és egyéb kártevõ bogarak, aminek leginkább a gyümölcsösök látták kárát. Nos, valahogy így vagyok én a új szlovák nyelvtörvénnyel is, melynek gyakorlati hasznát még ugyan senki nem bizonyította, de újjászületett egy közel két évtizede már feledésbe merülõ emberi faj, melyet régen az átkosban egyszerûen csak besúgóknak hívtak. Azt még a magukat profi politikusnak tartó, de mára már sikeresen porszívóügynökké és egyéb más ellenõrré felküzdõ regionális tényezõknek is el kell elismerniük, hogy a szlovák gazdaságra gyakorolt hatása valószínûleg elenyészõ annak a ténynek, ha az amatõr magyar színjátszó csoport által kiadott mûsorfüzetben a magyar szerzõ magyar darabjában alakított szereplõ nevét, tegyük fel Bugyi Szigfridet, szlovákra fordítják. Az viszont már koránt sem elhanyagoltó tény, hogy a K.minisztérium az adófizetõk pénzén, benzin, telefon, mukadíj és postai bélyeg költséget parazolva, orovosi igazolás igénybe vétele nélkül próbálja lemérni a türelmünk felsõ határát, a Kim Ir Szen-i idõket felelevenítõ nyelvtörvény megszegésének ürügyén. Amikor Szlovákia a munkanélküliség nagyságának mértékben sikeresen versenyez az Európai Unióban a vezetõ hely megszerzéséért, amikor négy év alatt az ország államadóssága megkétszerezõdött, amikor a szlovák kormány miniszterei és kormánypárti pártvezetõi úgy herdálják az állami vagyont, mintha kártyán nyerték volna, némiképpen nevetségesnek tûnik, hogy nyelvrendõrnek álcázott pojácák királyt próbálnak játszani egy olyan országos premier elõtt álló újszlovák darabban, ahová a központi elmegyógyászati intézetbõl ideiglenesen szabadlábra helyezett idült ápoltak vannak kötelezõen kirendelve nézõnek. (Folytatás a 9. oldalon)

„Oh, a szeretet csodálatos valami! Egy darab az Istenbõl! Mely nem költözhet el az elröppenõ lélekkel, nem zárulhat be a megmerevült testbe, hanem kitör s még halál után is kísér mindenütt, virágok illatában, arcunkhoz csapott, fölvert por alakjában, szélzúgásban, mindenütt beszél hozzánk az õ ékesszóló némaságával...“

Közélet

2 Kürtös

Te kinek drukkolsz? Gyerekkorom óta szeretem a focit, bár az aktív labdarúgást nagyon korán - még kisfalunk ifjúsági csapatában - befejeztem. Emlékszem, akkoriban a járási bajnokság II. osztályában rúgtuk a bõrt, és olyan csapatokkal játszottunk egy osztályban, mint Nagykürtös, Ipolynyék, hogy csak egyet-kettõt említsek. Igaz, két bajnokság után kiestünk a második osztályból, de a velem egyidõs falumbeli srácok, akik nálam jóval jobban fociztak, folytatták a nagycsapatban. Mindez onnan jut eszembe, hogy elõbb a Felvidék Ma honlapon, majd a Szabad Újság idei 4. számában olvastam Bugár Béla meglepõ válaszát a szlovák Express Rádió mûsorvezetõjének kérdésére. Hogy azok is képben legyenek, akik esetleg nem olvasták a cikket, elmondom, hogy a szóban forgó rádió január 17-i adása „Mit adott a hét?“ címû mûsorának Bugár Béla, a Most-Híd elnöke volt a stúdióvendége. A mûsor részét képezte az a „választási játék“, amikor két lehetõség között kellett döntenie a megkérdezettnek. Az egyik ilyen kérdés az MKP exelnökéhez így hangzott: Slovan Bratislava vagy Ferencváros Budapest? Ahogy a cikkbõl kiderül, Bugár válasza kapásból érkezett: „Nem vagyok szurkoló, de ha egy szlovák csapat fog játszani egy magyar ellen, akkor a szlovákokért szorítok“. Erre a két szlovák mûsorvezetõ közül az egyik megdicsérte Bugárt: „Ez a helyes válasz“, a másik sem titkolta: „Ezen meglepõdtem“. A cikkíró kommentárként fûzte hozzá: Valószínûleg, a szlovákiai magyarok is... Érdmes elolvasni a cikk alján található emlékeztetõt is. Vagyis amikor 1992-ben a Slovan és a Ferencváros szembetalálkozott a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, a Pozsonyban játszott elsõ mérkõzésen a szlovák rendõrség brutálisan lépett fel a vendégszurkolókkal szemben. Ennél frisebb „slovanos emlék“ a 2008. november 1-jei, amikor a Slovant a dunaszerdahelyi DAC látta vendégül. A szlovák rendõrség akkor is a Slovan ellenfelének szurkolóit verte. Gondolom, a Most-Híd elsõ embere kényelmetlenül érezhete magát a kétségtelenül provokatív kérdés hallatán. Meglepõ válasza a hazai magyarok többségében minden bizonnyal ellenérzéseket váltott ki. A cikk elolvasása után saját szórakoztatásomra készítettem egy rögtönzött közvélemény-kutatást. Találomra felhívtam telefonon ismerõseimet, akiktõl a Bugárnak feltett kérdésre kerestem a választ. Tíz megkérdezettbõl mind a tíz /3 hölgy és 7 úr/ kapásból azt válaszolta, hogy a Fradinak drukkolna. Alig két hónap múlva „parlamenti mérkõzéseket“ tartanak kis hazánkban. Nekünk, szlovákiai magyar választópolgároknak az MKP-Most-Híd összecsapása ígérkezik majd a legizgalmasabb „mérkõzésnek“. Mivel tétmeccsrõl lesz szó, nem mindegy, hogy melyik csapat játékosainak fogunk szurkolni, természetesen, voksok formájában. Reméljük, nagy érdeklõdés kíséri majd a két csapat játékosainak, akarom mondani, a két párt képviselõjelöltjeinek szereplését. Már most kérem a nézõket/választókat, minél nagyobb számban menjenek el a meccsre/választásokra, és jusson eszükbe a kérdés: Slovan vagy Fradi? Ha úgy tetszik, a két csapat nevét behelyettesíthetik két párt nevével. Bodzsár Gyula

2010. április

Falufejlesztés Lukanényén Lukanényén nagy sikerrel folytatódik a községi lakások építése. Idén újabb 10 úgynevezett startlakás átadását tervezi a falu vezetése. Idén tíz lakást adnak át, de harminchat érdeklõdõ nyújtotta be lakásigénylését. A helyi önkormányzatnak az okoz gondot, hogy elfogytak a beépíthetõ, községi tulajdonban lévõ területek. Kuzma Zoltán, a település polgármestere szerint, ha továbbra is ekkora igény lesz a startlakások iránt, a falu tulajdonában lévõ földekbõl néhány hektárt át kell minõsíteni építési területté. Ez a település fejlesztési és területrendezési tervének módosításával jár, amit a képviselõknek jóvá kell hagyniuk. A falu központjában terveznek újabb tizenegy lakást kialakítani, de az elmúlt fél évtizedben közel negyven új lakásba költözhettek be a bérlõk. A település lélekszáma néhány év alatt kicsit megnõtt, az átlagéletkor viszont jelentõsen csökkent. A falu polgármestere, Kuzma Zoltán nagyon örül, hogy sok kisgyermekes család települt Lukanényébe. Szép számmal születnek gyerekek, van jövõje az óvodának és az iskolának. A helybelieken kívül a szomszéd falvak magyar kisdiákjai is ide járnak.

Lukanényébe sokan szeretnének beköltözni a környékbeli kisebb falvakból is. Az 1400 lelkes település önkormányzata komolyan veszi a fiatalok támogatását. Minden újszülött 170 euró támogatást kapott már tavaly is, emellett minden helybeli házasulandó 170 eurós egyszeri támogatásban részesül. Ha mindkét házasulandó lukanényei, 340 eurót kap a fiatal pár. Az eddig felépített lakások a falu tulajdonában vannak. Az ilyen nagy volumenû lakásépítési program példa nélküli a régióban. Lukanényén a startlakások mellett tavaly a legigényesebb elvárásoknak is megfelelõ tornacsarnokot avattak, idén a stadion mûfüves gyakorlópályáját is bõvítették. A helyi alapiskola teljes szervezettségû, az iskola magyar tagozatán a gyerekek létszáma - az egész járásban egyedülálló módon - az utóbbi években csak itt növekedett. M.M.

Munkában a templomfestõk Nagycsalomja - Még 2004-ben elkészült a helyi katolikus templom tetõszerkezetének teljes felújítása, jelenleg pedig folyik a belsõ restaurálása a püspökség jelentõs anyagi támogatásával, de a községi hivatal is besegített, és nem utolsósorban a hívek és a támogatók adományaira szükség volt az e hónap elején elkezdõdött festési munkálatok akadálytalan folytatásához. A Galántáról érkezett szakemberek már elvégezték a szobrok átfestését, és elkészült a templombelsõ állványozása is. Mind a mennyezeti, mind a falfreskókat eredeti állapotukban újítják majd fel. Nagy Mihály, a község polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, a belsõ munkálatok befejezése után tervezik a templom külsõ tatarozását is. -bégyé-

Kürtös 3

2010. április

Megemlékezések március 15-ről Ipolyvarbó - 15-én emlékeztünk az eseményekre. A regionális rendezvényen résztvettek az alapszervezetek és más intézmények képviselõi, polgármesterek, képviselõk és sokan mások, akik úgy érezték, hogy ott a helyük. Az idõjárás is hasonló volt az akkori idõhöz, így hitelessé vált a szervezõk igyekezete ezen a téren is, hûen visszaadni az akkori idõk hangulatát. Ezt segítendõ elõtte kultúrmûsor volt a helyi kultúrházban, melyen felléptek az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola diákjai, a lukanényei citerások, vendégénekesként Páldi József és Hamerlik Richárd, az óvári Szivárvány aszszonykórus, az Ipoly túloldaláról a Balassagyarmati Dalegylet Mátyás Levente vezényletével és az Õrhalmi Hagyományõrzõ Kör, akik fellépésükkel hagyományosan minden ipolyvarbói ünnepségen segítik emelni a rendezvény színvonalát és hangulatát. Az ünnepi beszédet Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke tartotta. A temetõben a fáklyás felvonulás után és Erdélyi János 48-as honvéd sírjánál beszédet mondott még a pozsonyi magyar nagykövetség titkára. Németh Péter Mikola költõ a tõle megszokott magasröptû verses-prózai összeállításában méltatta az akkori hõsök cselekedeteit és erkölcsi magasságukat a szent szabadság kivívása érdekében (BG) Ipolynyék - a megemlékezés a kultúrházban színpompás mûsor keretében kezdõdött. Ünnepi beszédet mondott Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke. Õt a Balassi Bálint Alapiskola tanulóinak mûsora követte, melyet Nagy Teréz pedagógus álmodott színpadra. Vendégszereplõként Csábi István és Kerner Edit mutatkozott be nagysikerû irodalmi összeállítással, majd a csábi Szeder Fábián dalegylet csodálatos dalai fonták körül az ünnep magasztosságát. A mûsorblokkot három hazai énekes Balázs Ottó, Refka György és Klátyik Szörény hangulatos dalai zárták. Ezt követõen került sor a fõtéren Pajor István emléktáblájának, majd a temetõben Sáska Sándor kopjafájának megkoszorúzására. A megemlékezés, Ipolynyék Önkormányzatának támogatásával, ünnepi fogadással zárult. (HB) Ipolybalog - 14-én emlékeztek meg hagyományos módon a vasárnapi szentmise után a temetõben lévõ kopjafánál. A rövid és tartalmas kultúrmûsort a Szent Korona Kórus tagjai, a Bukréta foklórcsoport és a helyi fiatalok szolgáltatták. Az ünnepi beszédet Cseri Lajos, a falu polgármestere tartotta. Befejezésként György Ferenc plébános atya emlékezett az elesett hõsökrõl, és mondott el a résztvevõkkel közösen egy rövid imát. (BG) Inám - Március 14-én a vasárnapi szentmise után a rossz idõjárás miatt a templomban került sor az ünnepi megemlékezésre. Kukolík Zsolt, a Via Nova ICS képviselõjének szavalata után Budai Károly nyugalmazott esperes-plébános idézte fel a több mint másfél évszázaddal ezelõtti történelmi eseményeket. Ezután az emlékezõk a templom melletti sírkertbe vonultak, ahol Nagy Tamás nemzetõr sírján Nagy József polgármester, az MKP helyi elnöke elhelyezte az emlékezés koszorúját. (-ám-) Kõkeszi - Március 14-én a szentmise után a templomkertben került sor a megemlékezésre. Az ünnepi beszédet Doncs Bojtos Katalin mondta, valamint Molnár Csaba szavalatát és a helyi vegyeskar elõadásában 2 Rákóczi-nótát hallgathatott meg az egybegyûlt közönség. (-) Lukanénye - A márciusi fényes napokra emlékeztek a lukanényeiek 2010. március 14-én az MKP HSz szervezésében. Az ünnepség Gracza László, szabadságharcos hõs sírjának megkoszorúzásával kezdõdött, ami immár hagyománnyá vált Lukanényén. A koszorúzáson részt vettek Lukanénye képviselõtestületének tagjai, Kuzma Zoltán, polgármester és az MKP HSz képviselõi, valamint Szigeti László, az MKP parlamenti képviselõje, volt iskolaügyi miniszter. A koszorúzási szertartásnak Török Mihály szavalata adott méltó keretet. A koszorúzás után megemlékezésre került sor a mûvelõdési házban, ahol az

MKP HSz nevében Tóth László, az MKP HSz elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Szigeti László csatlakozott hozzá az 1848-as szabadságharc méltatásával. A helyi alapiskola magyar tagozatának pedagógusai, Balázs Éva és Török Teréz magas színvonalú kultúrmûsort készítettek az alapiskola felsõ tagozatos tanulóival, amely nagy sikert aratott a jelenlévõk körében. Az irodalmi színpad jellegû elõadás a magyar himnusz eléneklésével zárult. Ezután Híves László (gitár) és Fekete Viktória (ének) adták elõ nagy sikerrel a „Ha én rózsa volnék….“ és a „Kell még egy szó…“ címû dalokat, melyeket erre az alkalomra tanultak be. A kultúrmûsor záróakkordjaként lépett fel a Lukanényei Citerazenekar, amely a tõle megszokott magas nívójú elõadással, 1848-as nótacsokorral örvendeztette meg a közönséget, amely lélekben gazdagabban, fennkölt hangulatban térhetett haza a megemlékezésrõl. (M.M.) Nagycsalomja - március 13-án ünnepeltek a kultúrházban nagyszámú közönség elõtt. A színvonalas kultúrmûsort szép díszlet mellett vezették fel. Újdonságnak számított a 48-as események képeinek kivetítése. Az ünnepi beszédet Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke tartotta. Az ünnepségen jelen volt a polgármester Nagy Mihály, az önkormányzat képviselõi, a helyi vállalkozók, fiatalok, idõsek, valamint Balogh Gábor az NTV elnöke is. Az emlékezés után még a jelenlévõk elbeszélgettek egy-egy pohár üdítõ és pogácsa mellett. (BG) Csalár - a tavaly felavatott 48-as kopjafánál zajlottak a megemlékezések, melynek középpontjában ebben az évben is a vendégek domináltak, akik között minden bizonnyal kiemelkedett Kun Ferenc a Rákóczi Szövetség alelnöke, aki beszédében a szabadságharcban résztvevõ honvédtábornokok családfájára, születési- és nyughelyükre hegyezte ki a beszédét, s melybõl megtudhattuk, hogy bizony sokan közülük nem voltak magyarok, de a szabadság eszméjét mindennél többre tartották. A beszédet az Ipoly túlpartjáról érkezett ludányhalászi iskolások mûsora követte, majd a jelenlévõk megkoszorúzták a község fõterén álló kopjafát. Az emlékünnepséget megtisztelte Ardai Olivér a Magyar Köztársaság pozsonyi követségének a tanácsosa és Hrubík Béla, a Csemadok elnöke is. (HB) Óvár - Nemzeti ünnepünk alkalmából március 14-én, vasárnap a helyi 48-as emlékmûnél tartottak mûsoros megemlékezést az 1848-49-as szabadságharc 162. évfordulóján. Ünnepi beszédet mondott Benkocs Irma polgármester asszony, ezt követõen a Szent Erzsébet Egyházi Alapiskola tanulóinak irodalmi összeállításával és a fiatalok énekmûsorával folytatódott, és koszorúzással zárult az ünnepi megemlékezés. (-vár-) Szécsénke - a vasárnapi szentmise után tartottak megemlékezést a szabadságharc tiszteletére a temetõkertben lévõ kopjafánál. Deák István polgármester köszöntõje után Kliment Éva, a Csemadok járási alelnöke tartott ünnepi beszédet. Siket Ágnes és Várközi Patrícia szavalata és a Kelemen Mária tanítónõ által betanított Kossuth-nóták tették ünnepélyesebbé a megemlékezést, melyet megtisztelt jelenlétével György Ferenc plébános is. Zsély - hagyományosan a helyi községi hivatal épületében, mintegy két tucat érdeklõdõ jelenlétében tartotta a megemlékezést a helyi Viktória Egyesület és az MKP alapszervezete. Ünnepi beszédet Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke mondott, majd a balassagyarmati egyházi iskola tanulója, Sztranyovszky Andrea, valamint a helyi Paholík Ármin mondtak verset. Árminról tudni kell, hogy hosszú évek óta õ az elsõ gyermek Zsélyben, akit a szülei magyar iskolába írattak. Õt az édesapja hordja Balassagyarmatra iskolába. Reméljük ez a bátor és áldozatot vállaló tett követõkre is talál Zsélyben, s talán 1848 eszméje így nem vész el ebben az erõsen asszimilálódó magyar községben, ahol azért még mindig erõsen jelen van a magyar nyelv, fõleg a közép- és idõsebb korosztály körében. (HB)

Közélet

4 Kürtös

2010. április

Történelmi jelentőségű találkozó Ipolynyéken Befejezés a 1. oldalról

A kétnapos tárgyalás eredményeként egyfajta kisebbségi minimumként elfogadták: 1. Szülessen komplex törvény a kisebbségek jogállásáról és védelmérõl (ún. kisebbségi törvény) A kisebbségi törvény tartalmazza, kik tartoznak a nemzeti kisebbségekhez, határozza meg a szlovákiai kisebbségek típusait, és definiálja alkotmányos jogállásukat. A törvény teremtsen keretet - a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak hatékony érvényesítésére, a kisebbségek sokoldalú fejlõdésére, identitásuk szabad kinyilvánításához, megõrzéséhez és fejlesztéséhez, beleértve a szükséges intézményi és pénzügyi háttér biztosítását is (Alkotmány, 34. cikkely,1. bek., Keretegyezmény, 15. cikkely) - a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek teljes és hatékony egyenlõségéhez a többségi nemzethez tartozókhoz mérten a gazdasági, a társadalmi, a politikai és kulturális élet minden területén (Alk. 12.cikk., Keretegyezmény 4. cikk.) - a nemzeti kisebbségeknek, hogy hatékonyan vehessenek részt az õket érintõ döntések meghozatalában (Alk. 34. cikk, 2c bekezdés, Keretegyezmény 15. cikkely), például * kapjanak képviseleti lehetõséget a kisebbségek az SZK Nemzeti Tanácsában * létesüljön központi államigazgatási szerv a nemzeti kisebbségek ügyeinek intézésére * a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok kormányzati tanácsának az alapszabálya változzon meg úgy, hogy az valóban hatékony konzultációs szerve legyen a nemzeti kisebbségeket érintõ döntéshozatalnak * alakuljanak konzultatív és tanácsadó szervek a közigaz gatás és az önkormányzatok regionális szintjein is. A törvény-elõkészítés folyamatába tevõlegesen és hatékonyan kapcsolódhassanak be az egyes nemzeti kisebbségek képviselõi, mégpedig a reprezentativitás és a felzárkóztatás elvének együttes tiszteletben tartása mellett. 2. Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról Javasoljuk a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény módosítását az EBESZ kisebbségügyi fõbiztosa, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlásaival összhangban (Alk. 34. cikk, 1bek., továbbá a 2a és 2b; Keretegyezmény 5., 9., 10., 11. és 12. cikk.), az alábbi elvek tiszteletben tartásával: - a törvény kidolgozása elõtt szülessen megalapozott és elfogulatlan jelentés a vegyesen lakott területek valós kisebbségi nyelvhasználatáról; a jelentés elõkészítésébe vonják be a nemzeti kisebbségek képviselõit, illetve a vegyesen lakott területeken élõ szlovákság képviselõit; - a törvény biztosítson végrehajtási keretet azoknak a kötelezettségeknek a megvalósításához, amelyeket a Szlovák Köztársaság a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásával felvállalt.

3. Törvény a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról E törvény célja, hogy feltételt teremtsen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kultúrája megjelenítéséhez, megõrzéséhez és hatékony fejlesztéséhez való alkotmányos jogának végrehajtásához, a szükséges intézményi és anyagi háttér biztosításával (Alk. 34. cikk.,1. bek., Keretegyezmény 5. cikk.); - javasoljuk, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozása közvetlenül az állami költségvetésre kapcsolódjon, beleértve az állami támogatási keret arányos százalékos emelését a kulturális értékteremtés, alkotás, terjesztés és bemutatás költségvetési fejezetében; - alakuljanak regionális nemzetiségi közmûvelõdési központok a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására; - a központi költségvetés finanszírozzon legalább egy-egy hivatásos színházat és hivatásos népmûvészeti együttest minden nemzeti kisebbség részére; - a központi költségvetés finanszírozza az önálló nemzetiségi múzeumokat; - létesüljenek regionális nemzetiségi szabadidõközpontok; - a nemzeti kisebbségek problémakörének kutatása kapjon intézményi támogatást. A tanácskozás leszögezte, hogy az 1989 novemberét követõ társadalmi és politikai fejlõdés, ahogy a Szlovák Köztársaság megalakulását követõ idõszaké is, új lehetõséget teremtett a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és szervezeteik individuális fejlõdésére. Az SZK Alkotmánya, fõleg annak 34. cikkelye, az antidiszkriminációs törvény, továbbá az ET nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló keretegyezménye, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája általánosságban véve garantálják a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát és sajátos jogait. Az a véleményünk azonban, hogy továbbra is hiányoznak azok az egyértelmû törvényi, intézményi és politikai garanciák, amelyek nemzetiségi közösségeink sokoldalú fejlõdését hosszú távon biztosíthatnák, és az elvi egyenlõséget a társadalmi élet minden területén valóságossá tennék, ezáltal megfékeznék közösségeink gyors asszimilálódását, mely napjainkban tapasztalható. A kisebbségek képviselõi megegyeztek abban, hogy a szeptemberi hónap folyamán újra tárgyalóasztalhoz ülnek, és a megfogalmazott véleményeket részleteiben lebontva elkészítenek egy olyan törvényt, melyet az újonnan felálló szlovák kormányasztalára tesznek. Erre a tanácskozásra meghívják az összes Szlovákiában élõ nemzeti kisebbség képviselõit. Elmondható, hogy Ipolynyék község neve, a mostani találkozó kapcsán, bevonult a modern kori politikai történelembe, köszönhetõen annak a kitartó munkának és erõfeszítésnek is, melyet Hrubík Béla a régió felemelkedéséért évtizedek óta kitartó következetességgel és alázattal végez. Al

Közélet - Oktatás

2010. április

NÉPBETEGSÉG, AMELYRÕL NEM BESZÉLÜNK,

Kürtös 5

Egy hajóban evezünk

AZ ALKOHOLIZMUS A túlzott alkoholfogyasztás mindennapos, és sajnos nagyon sok ember és család életét keseríti meg. Drága mulatság a szó anyagi értelmében, és ami az egészséget illeti úgy is. Jómagam idestova 34 éve élek az alkohol árnyékában, de voltam olyan naiv, hogy higgyek a változásban, ekkor még nem tudatosítottam, hogy ha az ital már az egyén mindennapjainak elválaszthatatlan részévé válik, akkor már õ alkoholbetegnek tekinthetõ, és kialakulásakor már fizikai és pszichés függés áll fenn. Lassan megszoktam, hogy családomban minden szép ünnep katasztrofális családi felfordulás lett, és sajnos súlyos agreszszivitást alakított ki férjem részérõl. Idegileg kikészítette az egész családot, minden próbálkozás a megfékezésre csõdbe ment, tehetetlenek voltunk gyermekeimmel, amíg idehaza éltek, akiket megfosztott minden széptõl, jótól, mindannyian tudtuk, hogy gyógyulására esély sincs, mert sajnos baráti köre befolyása alá került, akik kihasználták, és teszik a mai napig - a legaljasabb dolgokat követte el értük. Alkoholért dolgoztatják, kihasználva függõségét, és bár õ mindezt letagadja, nem veszi tudomásul, hogy ha magának dolgozna, mit tudna felmutatni, de mindig mások határozták meg életét, és osztották számára a lapot, nem veszi észre, hogy segítségre szorul. Ezek az egyének között van olyan, aki házilag készít és árul pálinkát, ami önmagában is méreg, mások bort, és a munka és alkohol fejében még megvetés és lenézés is kijár. Ez a téma a családon belül tabu. Ördögi kör ez, amelybõl nem lehet kilépni, megszabadulni. Nem veszi tudomásul az állandósuló tüneteket, a kivörösödött szemeket, a kézremegést a hallucinációt, aminek magam is fültanúja voltam, amikor iszonyúan ordított valakivel, de gondolom ez csak én lehettem családon belül, a legrosszabb volt, amikor az alkoholizmusa miatt elvesztette munkahelyét, de ezt is nekem rótta bûnömül, olyan volt az egész, mint egy rémálom, egy-egy iszonyú nap után másnap úgy járt-kelt, mintha mi sem történt volna, mintha már a tudathasadás állna fenn, vagy a skizofrénia egyik állapota. Õ így kompenzálta iszonyú gyûlöletét az emberek iránt, irántam, mert dolgozom, jóllehet neki köszönhetem betegségemet, de évekig hallgattam, és bíztam a változásban, hogy családja van, két okos, gyönyörû lánya, négy álom unokája, májusban érkezik az ötödik, és õ eldobta õket is magától, karácsony óta nem látta az unokáit, akik lassan már nem ismerik õt. Lassan izolálódtunk mindenkitõl, és így van ez fordítva is. Iszonyú gyûlölet lakozik szívében, számára a szeretet és a tisztelet ismeretlen. És sem jómagam, sem hozzátartozóim nem tudnak megküzdeni ezzel a betegséggel és következményeivel. Agresszivitása egyre intenzívebb, és sajnos, hogy nem tudja, mit jelent az a szó „bocsáss meg“. Nagyné Petrezsél Mária, Inám

Kiválasztották az Ipoly-híd kivitelezõjét Pösténypuszta - A magyarországi PM Konzorcium építi meg az Ipoly-hidat a magyarországi Szécsény és PetõPösténypuszta között. A beruházásra 3,188 millió euró értékben kötöttek szerzõdést az összességében legelõnyösebb érvényes ajánlatot benyújtó PM Konzorciummal. A térségben két Ipoly-hidat építenek uniós forrásokból, a másik beruházással Ráróst és Ráróspusztát kötik össze. A Rárós-Ráróspuszta közötti híd építése március elején megkezdõdött, november 30-án adják át. /MTI-hír/

Az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola a Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 „Partnerséget építünk“ EU-program keretében pályázatot nyert. A pályázatot a váci Kardos Szent Jakab Egyesülettel és a szintén váci Waldorf Természetvédõ Egyesülettel közösen nyerte el az iskola. A diákokra színes és élményekben gazdag program vár. Elméleti képzés keretében Rudas Gábor filmrendezõ bevezeti a gyerekeket a filmkészítés rejtelmeibe, ez húsz órát tesz ki. Folyó év májusában 2 napos táborozás vár még rájuk, ahol összefoglalják az elméletben tanultakat. Majd a nyári szünidõben két 10 napos táborozásban lesz részük. Az elsõ „témája“ a hajóépítés. Mesteremberek segítségével tutajokat, csónakokat, kenukat és egyéb úszó alkalmatosságokat fognak készíteni. Reméljük, mind a vízen marad. A második táborozás programjában a Dunán való evezés szerepel (Bécstõl Vácig), közben filmet készítenek, illetve folyamatosan mérni fogják a víz minõségét Fûzfa Zoltán vezetésével. A programban az ipolynyéki iskolásokon kívül az ipolysági, a váci és a fóti iskolák diákjai vesznek részt. Villant József Ipolybalog Községi Hivatala az 552/2003-as és az 596/2003-as számú törvények értelmében pályázatot hirdet az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola igazgatói posztjának betöltésére. A jelentkezési lapot és a kért okmányokat az Ipolybalogi Községi Hivatal címére: Obecný úrad Balog nad Ip¾om, Hlavná 75, 991 11 Balog nad Ip¾om kérjük küldeni. A borítékra kérjük ráírni: „Iskola igazgatója“.

Jelentkezési határidõ: 2010. 5. 31. A pályázónak rendelkeznie kell a megfelelõ képzettséggel és min. 5 éves szakmai gyakorlattal.

Csatolandó okmányok: 1. Önéletrajz 2. Igazolás a pedagógusi végzettségrõl (hitelesített másolat) 3. Igazolás a pedagógusi szakmai gyakorlatról 4. Erkölcsi bizonyítvány (3 hónaptól nem öregebb) 5. Írásbeli javaslat az iskola igazgatásáról és fejlesztésérõl 6. Írásbeli beleegyezés a személyi adatok feldolgozásáról A felvételi meghallgatás helyszínérõl és idõpontjáról a jelentkezõket írásban értesítjük.

6 Kürtös

Közélet

2010. április

A lengyel−magyar barátság nyomában Egy varsói út margójára A lengyel-magyar barátság napjának „elõestéjén“, március 19-e és 20-a között félszáz felvidéki magyar járt Varsóban a lengyelek tavalyi királyhelmeci, nagycsalomjai és ipolynyéki látogatását viszonozva. A vendégek akkor köszönték meg földönfutó honfitársaik befogadását a 2. világháború idején. A delegációt Molnár Csaba, Pölhös Vendel és Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke vezette, és ott volt a küldöttségben Nagy Mihály nagycsalomjai polgármester is - akinek a faluja 1939-ben számos lengyelnek nyújtott oltalmat. Elkísérte a delegációt a ragyolci Nógrád Néptánccsoport Póczos József vezetésével, a lukanényei citerazenekar Tóth László vezényletével és két jó nevû Ipoly menti borász: Czelleng András és Zsigmond László is, akik az Ipoly mente borainak szereztek kiváló hírnevet. A ragyolciakkal Varsóba érkezett György Péter polgármester, MKP-s megyei képviselõ is. A látogatás elsõ helyszíne a varsói magyar nagykövetség volt, ahol Molnár Imre, az intézmény tanácsosa várta a vendégeket, akiket Kiss Róbert nagykövet üdvözölt. A delegáció nevében

Hrubík Béla egy emlékplakettet és egy kétnyelvû lengyel-magyar kiadványt adott át a nagykövetnek. A szívélyes fogadtatás után egymást követték az események: a magyar vonatkozású emléktáblák koszorúzásai, találkozások meghatározó lengyel személyiségekkel, két ünnepi mûsor és Jerzy Popieluszko vértanú sírjának és múzeumának megtekintése. Külön fejezetet érdemel a Jerzy Popieluszko sírjánál eltöltött idõ. Nyughelye nem a temetõben van, hanem a 37 évesen, 1984-ben brutálisan megkínzott, majd meggyilkolt atya egykori lakásával szemben. Nyugvóhelyét temetése óta õrzik a Szolidaritás tagjai attól tartva, hogy a vértanú földi maradványait megbolygatják. A sírnál Severyn Jaworski, a Szolidaritás egyik volt vezetõje emlékezett munkatársára és barátjára. Az atya bol-

doggá avatása ez év nyarán lesz Varsóban, abban a templomban, ahol egykoron szolgálatot teljesített. Hrubík Béla, Balogh Gábor és Batta György Molnár Imre társaságában felkereste Jozef Roman Maj pápai prelátus urat is, aki Esterházy János boldoggá avatásának útját egyengeti a lengyel katolikus egyház képviseletében. A megbeszélésen elhangzott, hogy Esterházy János szobrot kap a lengyel fõvárosban, mely hasonmása lesz az Ipolynyéken tavaly októberben felavatott Esterházy-szobornak. Élmény volt katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzni Varsó központjában id. Antall József emléktábláját - a késõbbi miniszterelnök édesapja számos lengyel és zsidó menekültet mentett meg. A koszorúzáson megjelent Jan Ciechanowski veteránügyi miniszter; a lengyel köztársasági és miniszterelnök megbízottja, a Varsói Helyõrség parancsnoka, valamint Kiss Róbert nagykövet. A magyarok a koszorúzások után mindig dalra fakadtak - Kossuth és Rákóczi korabeli nótákat énekeltek. Remekül sikerült a két mûsoros találkozó is. Az egyiket a Szent István-plébánia mellett mûködõ Názáreti Iskolanõvérek líceumában tartották, majd a líceum kertjében megkoszorúzták Korompay Emánuel emléktölgyét. Korompay Emánuelnek lengyel felesége volt, s õ második hazájához is hû maradt, a lengyel tisztekkel együtt végezték ki Katynban. Korompay Emánuelnek köszönhetõ a Varsóban ma is mûködõ magyar tanszék megalapítása. Kiválóan sikerült a lengyel-magyar barátság tiszteletére rendezett nagyszabású est is, melyen a már említett személyiségeken kívül megjelent a Tarnowski család egyik leszármazottja és Helena Jacošová, a varsói Szlovák Intézet igazgatója. A forró hangulatú est mûsorvezetõje Molnár Imre nagykövetségi tanácsos volt, akinek oroszlánrésze van a lengyel-felvidéki magyar találkozó sikerében, és aki a varsói tartózkodás lelke volt. Beszédet mondott

Hrubík Béla, aki a Szlovákiában élõ magyarság és a lengyelek közötti kapcsolatok továbbépítését szorgalmazta, különös tekintettel Esterházy személyére, majd Csemadok-emlékérmeket és plaketteket adott át egykori veteránoknak és közéleti személyiségeknek, többek között Lengyelország egykori budapesti nagykövetének, Grzegorz Lubczyknak, Molnár Imrének, köszönettel a lengyel-magyar barátság ápolásáért, valamint a ragyolci lengyel testvértelepülés küldöttének, aki egyben az ottani tánccsoport vezetõje is. Szólt a telt házas közönséghez Jan Ciechanowski miniszter, valamint a 97 éves egykori menekült, Jan Stolarski. A lukanényei citerazenekar és a ragyolci Nógrád Néptánccsoport sok tapsot kapott az ünnepi esten a hálás közönségtõl. Velük együtt szerepeltek a ragyolciak lengyel partnerei, csattanóként a mûsor záró fellépésében a magyar fiúk lengyel lányokkal ropták a táncot, mintegy jelezve: a barátság kulturális kapcsot is jelent, és a különbözõ nyelvek nem jelentenek akadályt egymás mellett élõ népek között, ha az emberek lelkében szeretet és nem gõg lakozik. Nagy keletje volt Czelleng András és Zsigmond László borainak, valamint az erre az alkalomra feltálalt hazai pogácsáknak és füstölt palóckolbász különlegességeknek. A Varsót megjárt küldöttség utazásának költségeihez hozzájárult a nagycsalomjai, ipolynyéki, ipolyhidvégi, ipolybalogi, kóvári, ragyolci, lukanényei községi hivatal, a nagycsalomjai önkormányzat képviselõi, a Csemadok Országos és Nagykürtösi Területi Választmánya, Mészáros Alajos, az MKP európai uniós képviselõje és számos magánszemély. A két nemzet közötti barátságot ápoló személyiségek Kutak Adrienn gyönyörû kerámia emlékplakettjét kapták munkájuk elismeréseként. Azokat az élményeket, melyeket a két nép barátságának nyomában kutatva kaptunk ezen a küldetésnek is beillõ úton, meghatározóak lesznek mindnyájunk számára az elkövetkezõ idõszakban, hiszen megtapasztalhattuk a saját bõrünkön, hogy a hasonló sorsú nemzetek megértik egymás fájdalmát. Hazafelé jövet elgondolkodhattunk azon, vajon a közösen megélt szlovák-magyar történelem, miért nem hoz minket, magyarokat és szlovákokat közelebb egymáshoz. Pedig mennyire könynyebb lenne így élni, egymást értve és nemcsak egymás mellett élve - lélektelenül. Folytatás az 7. oldalon

2010. április

Közélet

Kürtös 7

A lengyel−magyar barátság nyomában

A Palócföld is gyászolja a lengyel testvéreinket

Egy varsói út margójára

Andrzej PrzewoŸnik halálára

Folytatás a 6. oldalról

Milyen érzéseket hagyott benned a lengyel út? Tóth László, a lukanényei citerazenekar vezetõje Húsz éve vagyok citerás, járva az országot és külföldet, de ilyen élményben még nem volt részem. Az a baráti fogadtatás és vendégszeretet, amit a lengyelektõl kaptunk, testvér népek között is nagyon ritka. Ami azonban a legmélyebb nyomot hagyta bennem, az a csütörtök délutáni, koraesti koszorúzások a belvárosban lévõ magyar emléktábláknál, amikor az arra járó lengyelek megálltak, meghallgatták dalainkat, majd miután elmentünk, elolvasták az emléktáblák szövegét, majd fejet hajtottak elõtte. Meghatározó élmény volt látni, hogy egyik nemzet ennyire tiszteli a másikat. Ami külön öröm volt számomra, hogy nagyszerû volt az együtt lévõ társaság. Olyanok voltunk, mint egy felvidéki baráti válogatott, akik a szülõföldjüket képviselve, egymás mellett is ki tudnak állni,

Pölhös Vendel, nagycsalomjai vállalkozó, önkormányzati képviselõ Ahogyan ez a szó Lengyelországban is elhangzott az ünnepi esten, én is küldetésnek vettem ezt az utat a lengyel-magyar barátság nyomában. Nagyszerû emberekkel, barátokkal ismerkedtünk meg, ami minden bizonnyal újra még közelebb hozza a két nemzet fiait. Azt mondhatom, hogy szinte fizikai értelemben is érzékelhetõ volt a barátság, annyira tömörek és meghatározóak voltak az élményeink. Biztos vagyok benne, hogy ennek a baráti találkozónak lesz folytatása az elkövetkezõ években is.

Molnár Csaba, Sirak, a lengyel út fõszervezõje Magánemberként és az utazás szervezõjeként is nagyon örülök, hogy létrejött ez az út. Nem kirándulásnak, hanem egyfajta küldetésnek vettem, és rettenetesen büszke vagyok arra, hogy szülõföldünket, a Palócföldet ilyen kiváló szinten és ilyen nagyszerû csoportokkal és emberekkel képviselhettük Lengyelországban. Köszönöm a sorsnak, hogy ehhez én is, a saját szerény eszközeimmel, hozzájárulhattam. Nagyon szép emlékeim maradnak meg errõl az útról. Batta, Palócz

Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy 2007. június 10-én, Molnár Imre történész közbenjárására egy magas rangú lengyel történész, miniszter tette tiszteletét Nagycsalomján. A helyi temetõben a Lengyel Köztársaság pozsonyi nagykövetségének tanácsosával, Ursula Slywinskával, Szigeti László MKP-s parlamenti képviselõvel, Hrubík Bélával a Csemadok elnökével és Nagycsalomja önkormányzata - élén Nagy Mihály polgármesterrel együtt koszorúztuk meg Jan Paruch, 1939-ben fiatalon elhunyt lengyel katona sírját, majd a helyi park szabadtéri színpadán bemutattuk õt a Csemadok Juniálisára összegyûlt lelkes közönségnek. Nagy tisztelettel és lelkesedéssel beszélt

a lengyel-magyar barátságról. Õ volt Andrzej PrzewoŸnik, az 1963. május 13-án született történész, szerkesztõ, vezetõ állami hivatalnok, aki a lengyel köztársasági elnökkel és közel száz lengyel hazafi társaságában tragikus körülmények között vesztette életét a Szmolenszkben lezuhant repülõgépen. Sokunk közeli ismerõse és jó barátja Andrzej. Nemcsak emberként, a magyar-lengyel barátság zászlóvivõjeként, de barátként is gyászoljuk. Gyászoljuk õt legkedvesebb hozzátartozóival, kedves feleségével, Jolával s két csodálatos leánygyermekével együtt úgy, olyan fájdalommal, ahogy csak egy közeli barátot, szinte családtagként lehet gyászolni. Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett eltávozta pótolhatatlan veszteséget jelent, s oly fájdalmas ûrt hagy maga után, melynek betöltéséért sokat, nagyon sokat kell még tennie minden, a két nép barátságát sorsközösségként értelmezõ magyarnak és lengyelnek egyaránt. Nyugodjon békében. Emlékét megõrzi közösségünk. A tragikus hír hallatán közösségünk részvéttáviratot küldött a lengyel kormánynak. Szerkesztõség

8 Kürtös

Kultúra

Járási szavalóverseny A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulóját 2010. március 11-én Lukanényén rendezte meg a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A versenybe öt alapiskola (Csáb, Ipolybalog, Ipolynyék, Ipolyvarbó, Lukanénye) nevezett be 51 versenyzõvel. A zsûri tagjai az elõzõ évekhez hasonlóan most is Balassagyarmatról voltak. Az elõzõ évhez hasonlóan a versenykiírás alapján kategóriánként csak az elsõ helyezettek jutottak tovább az országos elõdöntõbe. A díjazott versenyzõk: Vers: I. kategória: 1. Hero Mónika AI Ipolybalog 2. Bažó Beatrix AI Ipolynyék 3. Németh Dávid AI Lukanénye II. kategória: 1. Török Máté 2. Híves Boglárka 3. Gömöry Eszter

Csemadok Országos Tanácsa Csemadok Művelődési Intézete Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége

XIX. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Versenye Rimaszombati Városi Művelődési Központ 2010. április 22-24.

14.30 18.00

19.00

AI Lukanénye AI Csáb AI Ipolynyék

III. kategória: 1. Tóth Terézia 2. Koncz Bianca 3. Oroszlány Enikõ

AI Lukanénye AI Ipolybalog AI Ipolynyék

Próza: I. kategória: 1. Kovács Bettina 2. Hero Andrea 3. Molnár Dániel

AI Ipolybalog AI Ipolybalog AI Ipolyvarbó

II. kategória: 1. Tóth Benjamin 2. Nede¾a Edvin 3. Zolcer Gábor

AI Ipolybalog AI Ipolybalog AI Ipolybalog

8.00 8.00

14.00 18.30 19.30

21.00 22.00

III. kategória: 1. Katyi Brigitta 2. Zolcer Melánia 3. Nagy Viktória

AI Lukanénye AI Ipolynyék AI Ipolynyék

Az országos döntõre Rimaszombatban kerül sor 2009. április 22-24-én, amelyre a Tornalján március 18-án megtartott országos elõdöntõrõl járásunkból a lukanényei Török Máté és ugyancsak a lukanényei Katyi Brigitta jutottak tovább, akiket egyúttal aranysávos minõsítésben részesített a szakmai zsûri. A többiek is nagyon jól szerepeltek az országos elõdöntõn - ezüstsávos minõsítést kapott Hero Mónika, Tóth Benjamin és Tóth Terézia, Kovács Bettina pedig bronzsávos minõsítéssel térhetett haza.

2010. április

9.00

10.00 14.00

15.00 19.00

2010. április 22. - csütörtök A VI. kategória - énekelt versek - elődöntője a bábteremben Koszorúzás Tompa Mihály köztéri szobránál, szónok: Köteles László Közremûködik: Demeter Katalin, Pákó Mária, Sobotienka fúvószenekar Fiaim, csak énekeljetek! VI. kategória (énekelt versek) döntője a színházteremben Üdvözlések: Cifruš István, Rimaszombat polgármestere és Batta György, író A Kulcsár Tibor-díj átadása A csábi Szeder Fábián Vegyeskar mûsora, vezényel: Tóth Árpád 2010. április 23. - péntek Szakmai értékelés a VI. kategória versenyzőinek a 10-es számú elõadóteremben I-III. kategória versmondóinak döntője a gömbteremben I-III. kategória prózamondóinak döntője az esztrádteremben IV. kat. vers- és prózamondóinak döntője a színházteremben V. kategória vers- és prózamondóinak döntője a bábteremben A VII. kategória - lírai színpadok seregszemléje a színházteremben Fogadás a pedagógusok részére a 4-es számú helyiségben Nagy László : Rege a tűzről és jácintról - verses-zenés műsor a színházteremben Szereplõk: Kiss Szilvia, Gál Tamás, Zsapka Attila, Madarász András, Benkó Ákos bandor, czajlik, gál, mokos, olasz, te, epopteia: itt és most …soha nem csináltuk ezt még így együtt! - esztrádterem Fesztiválklub 2010. április 24. - szombat Nyilvános szakmai értékelések közös bevezetõ a színházteremben I.- III. vers - gömbterem, I.-III. próza - esztrádterem IV.-V. vers, próza - színházterem, VII. lírai színpadok - bábterem Az énekelt versek kategória szereplõinek mûsora a Fõ téren Színházi délután az ÉS?! Színházzal: Arany János: A bajusz, Petõfi Sándor: A helység kalapácsa Rendezõ: Szabó Csilla Tompa Mihály síremlékének megkoszorúzása Hanván Mindenki színpada: eredményhirdetés, díjkiosztó gálamûsor

Műsorvezetők: Kamenár Horváth Éva, Klein Melinda, Csenger Ferenc A mûsorváltozás joga fenntartva! A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának anyagi támogatásával

Kultúra

2010. április

Kürtös 9

Csemadok-híradó Március 26-án délután a szklabonyai Miszáth Emlékházban gyûlt össze a Mikszáthnovellákat szeretõ közönség. A nem nagy létszámú hallgatóság Balík Judit elõadásában hallgathatott meg 2 novellát, majd a szerzõrõl és novelláiról folyt kötetlen beszélgetés. Valamennyien kellemes élményekkel gazdagodtunk ezen a délutánon. Szerk.

A költészet napja József Attila 1905. április 11-én született Budapesten. A huszadik század egyik legjelentõsebb magyar költõje, verseinek többsége semmit nem vesztett modernségébõl, erejébõl. A magyar költészet napját 1964-ben ünnepelték meg elõször József Attila születésének emlékére.

Befejezés a 1. oldalról

József Attila: (Ime, hát megleltem hazámat...) Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfillléres, a vashatos. Sem a vasgyûrû, melybe vésve a szép szó áll, hogy uj világ, jog, föld. - Törvényünk háborús még s szebbek az arany karikák. Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan.

Igy éltem s voltam én hiába, megállapithatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az õsz s legszebb a tél, annak, ki tûzhelyet, családot, már végképp másoknak remél. 1937. nov.

Húsvéti locsolkodás régi módra Felgyorsult világunkban sokkal kevesebb idõ jut a hagyományok ápolására, megõrzésére. Pedig a húsvét talán a legszínesebb ünnepkörök egyike. Régi szokás szerint húsvét hétfõjének napján a legények sorra jártak locsolkodni a lányos házakhoz, szebbnél szebb locsolóverseket szavalva. Jutalmul piros hímes tojást kaptak. Ezt a szép szokást próbálták ez évben feleleveníteni az ipolynyéki Csemadokalapszervezet mellett mûködõ Hont néptánccsoport legényei is. A zord, esõs idõjárás sem szegvén kedvüket, lovas kocsit fogadva, népviseletbe öltözve járták végig a lányos házakat. A teli vödör víz sem hiányzott tõlük…

Nyelvőrök a spájzban

Mivel napjainkban egyre kevesebb helyen elevenítik fel ezeket a régi szokásokat, reméljük, hogy jövõre népesebb csapattal és kellemesebb idõben, de ismét láthatjuk õket. -nt-

A zoboralji Kalászon megtörtént K. minisztériumi hivatalos állami zaklatás-kontra Csemadok Új Hajtás helyi szervezet párharcnak mégis van egy kézzelfogható haszna, mégpedig az a mondat, amely véletlenül vagy türelmetlenségbõl, de kibuggyant a túlbuzó csinovnyikovna száján, éspedig, hogy: Tudatosítaniuk kell, hogy Önök Szlovákiában élnek! Nos, valóban itt kell hogy éljünk, ebben a következmények nélküli országban, mely állapot akát ideiglenesnek is tekinthetõ, hiszen ahogyan a kínai kulturális forradalomnak is fuccs volt egy idõ után, és az „örök idõkre a Szovjetunióval“ szlogent sem tanítják ma már gyakorló pedagógusok az iskolában, úgy akár megtörténhet az is, hogy a verebek egyszer csak gondolnak egyet, és úgy elrepülnek Kínából a lelövés erõsen megalapozott gyanúja elõl, hogy akár a búzatermés hektárhozama is megháromszorozódhat. Addig azonban a Bugyi Szigfrid szlovákra fordításának a folyamatával kell derekasan megküzdeniük az adóinkból befolyt, de állami pénznek nevezett fizetõeszköz elpocsékolásával a K. minisztérium ápoltjainak, nehogy üresen maradjon a honi spájz, ahová befõttek helyett mostanság ideiglenesen beköltöztették a nyelvrendõrséget, azt gondolva, a szlovákiai választó „brindzás haluska“ helyett ezzel is jóllakatható egy ideig. Hrubík Béla

10 Kürtös

HÛEN

Kultúra

A HAGYOMÁNYHOZ

A lukanényei amatõr színjátszó csoport 2010. április 4-én, húsvét vasárnapján immár negyedik alkalommal új színdarab premierjével rukkolt elõ. Színjátszóink nagy sikerrel vitték színpadra a „Nagy piros bugyelláris“ címû 3 felvonásos zenés népszínmûvet a lukanényei kultúrházban közel 500 nézõ elõtt.

A színjátszó csoport joggal számíthat a közönség szeretetére, ugyanakkor az elmúlt évek produkciói alapján szembe kell néznie az elvárásokkal is, hiszen a gondolatbeli „ugrólécet“ õk állították magasra. A közönség reakciói bizonyítják legjobban, hogy az akadályt könnyedén vették, az „ugróléc“ meg sem rezdült. Nem összetévesztendõ azonban a könnyedén kifejezés a könnyûvel. Amikor a magasugró már könnyedén veszi az akadályt, bizony nehéz munka áll mögötte. Rendszeres gyakorlás kell a jó eredmény eléréséhez, és persze kell a vágy a kihívásra, legyen az bármilyen teljesítmény vagy alkotás megvalósítása. Ennek a kihívásnak nézett elébe immár negyedik alkalommal a rendezõ, Balko Zsófia, aki évrõl évre kiforrottabb és igényesebb elõadást visz színpadra Lukanényén. A történet szerelem és féltékenység körül forog, mint általában a népszínmûvekben, egyedivé a szereplõk teljesítménye teszi. A fõszereplõk - Török Teréz és Tomasik Zoltán (Zsófi és hites ura, Török Mihály bíró) - idén is briliáns alakítással nyerték el a nézõk szeretetét és elismerését, amit a sok taps és nevetés bizonyított leginkább. Többszöri vastapssal jutalmazták a nézõk a jegyzõt és feleségét megszemélyesítõ Skerlec Szabolcsot és Kovács Klárát, de ugyanez elmondható az ispánt és feleségét alakító Varga Árpád és Híves Magdolna párosról, a Csillag Pál õrmestert alakító Híves Jánosról, az álmos szobalányokról, Ohajda Marikáról (aki egyéb szerepekben - cigányasszony, postás - is kellemes színfoltja volt a darabnak) és Tomasik Veronikáról. Sokat nevettünk „Kósza Gyurkán“ Híves László alakításában, de Fonodi Miklós, Tomasik Timotej, Cvengel, Julianna, Antolík Henriett, Ohajda Milan és Nozdrovicky Norbert nélkül sem lett volna az elõadás az, ami volt - szórakoztató, kellemes kikapcsolódást nyújtó mese, ahol a hûség és becsület elnyeri méltó jutalmát. A „hab a torta tetején“ a két kis cigánygyereket alakító Ohajda Márió és Híves Sebastián volt. Meg kell jegyezni, hogy évrõl évre szebbek a jelmezek és a díszlet is, és egyre inkább szerephez jutnak az újszerû technikai megoldások is (fõleg a hangtechnika terén). Köszönjük hát nektek, a csapatnak és Balko Zsófiának ezt az élményt, szeretnénk, ha továbbra is maradnátok a mi „sztárjaink“, hogy még sok szerepben láthassuk a társulat tagjait mindannyiunk örömére. M.M.

2010. április

FONTAK

IS , F O S Z T O T T A K IS , J U T O T T IS , M A R A D T IS

A nagyböjti idõszak, valamint a húsvét elmúltával lassan beköszönt ismét a kulturális programok, fesztiválok idõszaka, mely tulajdonképpen meg sem áll a karácsonyi ünnepkörig. Bár az ipolynyéki Csemadok már a farsangi idõszakban megtartotta a hagyományosan megszokott színházi és zenei bemutatóit, az elmúlt évekhez hasonlóan tartogatott a tavaszi hónapokra is mûsoraiból meglepetésként egyet-kettõt. Április 11-én, vasárnap a helyi folklórcsoport Gömöry Mária és Gömöry Imre rendezésében bemutatta azokat a népszokásokat, melyeket egykoron elõdeink a fonóban éltek meg, mindezt nagyszerûen ötvözve énekkel, néptánccal, humoros történetekkel. A kerekre és rendezõi szempontból is szakszerûre és látványosra sikeredett programban helyet kaptak a legfiatalabb, a közép, és a legidõsebb korosztály képviselõi is. A rendezõk mellett talán kiemelném a két, hölgyekrõl lévén szó, tisztes korú szereplõ Halkó Mária és Lukács Margit alakítását, amit a közönség jóízû nevetéssel és tapssal is gyakran jutalmazott, valamint a helyi HONT néptánccsoport tagjainak kiváló betéttáncát, Gömöry Lóránt vezetésével. A talpalávalót a megszokott helyi és részben leszenyei illetõségû népi zenekar szolgáltatta, Jusztin Imre, Balázs Ottó és Bobák Kornél vendégharmonikás

felállításban, de megszólalt furulyán Refka György és szájharmonikán, kiváló érzékkel, Csernus Károly is, s így nemcsak képileg, de zeneileg is sokszínû volt az elõadás, mely nemcsak a kender feldolgozásának menetére, de az egykori munkaeszközök, eredeti viseletek bemutatására is nagy hansúlyt fektetett. A folklór jegyében zajló vasárnap délutáni mûsor másik színfoltja Ipolynyék község testvértelepülésének, a magyarnándori folklórcsoportnak a vendégszereplése volt, akik egy szintén hétköznapi népi foglalatosságot, a falusi fosztót elevenítették fel, régi történetekkel, hiedelmekkel fûszerezve. A vendégcsoport vezetõje és az elõadásuk rendezõje Vidó Józsefné volt. Elmondható, hogy az ipolynyéki folklór az elmúlt években, minden meglévõ nehézség ellenére, köszönhetõen a már említett Gömöry házaspárnak, újra magára talált. Óriási muka ez, hiszen egy-egy ilyen, sokszor több órás elõadás összeállítása, nagyon igényes mind szakmai, mind rendezõi, de nem utolsó sorban emberi szempontból is. Ezért köszönet mindenkinek, akik a szabadidejüket, tudásukat, munkájukat adták ehhez az elõadáshoz, és nem utolsó sorban a Csemadok helyi vezetésének, akik az új elnökük, Pobori Sándor irányítása alatt is éppoly tevékenyen és aktívan végzik feladatukat, mint az elõzõ idõszak elnökei alatt. Hrubík

2010. április

Hitélet - Közélet

ORSZÁGOS BIBLIAVERSENY

Kürtös 11

Tûzoltókocsi Ipolynyéknek Április 9-én JUDr. Robert Kaliòák belügyminiszter úr az Ipolynyéki Tûzoltóegyesületnek egy Tatra 815-ös típusú tûzoltókocsit adott át. Az ünnepség a falu Fõ terén reggel 10 órakor zajlott, melyen jelen volt a belügyminiszteren kívül az országos tûzoltóparancsnok, Peter Pelegrini parlamenti képviselõ, az önkéntes tûzoltók országos elnöke, a megyei és járási tûzoltóparancsnokok. A nem mindennapi vendéget a falu polgármestere Tóth István mérnök úr, a község képviselõtestülete, valamint Ipolynyék polgárai fogadták. Az ünnepélyes átadás után pezsgõbontás következett, majd Parák József lelkiatya szentelte meg az autót.

Április 13-án került sor az egyházmegyék magyar nyelvû iskoláinak bibliaversenyére. A versenyre a komáromi plébániahivatal épületében került sor. A döntõre a nagykürtösi és az ipolysági esperesség elõdöntõjén elsõ helyezést elért tanulói jutottak be. Az idén a versenyzõknek a Bírák könyvét, Dániel próféta könyvét, illetve Jakab levelét és a Filemonnak írt levelet kellett alaposan áttanulmányozniuk. A komáromi döntõn szép eredmény született: Az elsõ helyen az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola tanulói - Novák László (8. osztály), Novák Bernadett (6. osztály) és Belá Ramóna (7. osztály) - végeztek. Az egyes könyvekkel és levelekkel rendszeresen foglalkoztak, részletesen megtanulták és mûvelték. A verseny kérdéseit Molnár Tamás somorjai káplán állította össze. Bibliaversenyeket évrõl évre tartanak, a cél, hogy a résztvevõk behatóbban megismerjék a Szentírást, és a tudásuk mellett életük mindennapi tevékenységét is az Isten szava és szeretete kísérje. Bízunk benne, hogy a jövõben is minél több fiatal igényli és bekapcsolódik a bibliaverseny rendezvényeibe. -me-

A községnek már régebbtõl van tûzoltó-egyesülete, melynek taglétszáma mára 10-re emelkedett. A helyi tûzoltók: Deák Gábor parancsnok, Balázs Ottó, Fekete Zoltán, Garay Gábor, Geregay Miroslav, Kelemen Ferenc, Kelemen István, Mervicz Miklós, Rados Ferenc, Zsigmond Gábor . A Tatra 815-ös tûzoltókocsi értéke 132 780 euró (4 000 000 Sk), tartályába 8 000 l víz és 2 000 l hab fér. A gondosan megszervezett és rugalmasan lebonyolított rendezvény a falu polgármesterének és segítõtársainak tökéletes összmunkájáról tett tanúságot. -n-

FELTÁMADÁSI MENET - 2010 Az idei évben is megszervezi a Pázmaneum Társulás a Feltámadási menetet a Felvidék nyugati részében, amely Magyarországról kétfelé ágazik, és a pünkösdi búcsún érkezik majd Csíksomlyóba a Feltámadási jelvény, ahol egyesül a szárnyas kereszt. A Zamárdiból kettévált Árpád-kori szárnyas kettõs kereszt motívumú Feltámadási jelvény április 16-án megérkezett a Felvidékre. Komáromnál lépték át a Trianonban meghúzott határt, s közös szentmisén vehettek részt a Feltámadási menet résztvevõi. Az Ipoly mentére április 21-én érkezik meg a menet, amikor is az Ipolybalog-Szécsénke-Kelenye-Ipolynyék-Inám-Ipolykeszi-Nagycsalomja útvonalon halad végig. A következõ napon Bussára és Ipolyvarbóra érkezik. Aki megteheti, kérjük, vegyen részt a Feltámadási jelvény fogadásán. (-)

Eg y f e d é l a l a t t i s ko l a é s ó vo d a Tavaly a szeptemberi lapszámunkban adtunk hírt arról, hogy Rárósmúlyadon több mint 40 év után újra megnyitotta kapuit a kisiskola. Egy erre alkalmas családi ház megfelelõ átalakításával jöhetett létre a tanintézmény, és alig néhány hónap elteltével ez év januárjában az iskolai objektum földszinti részében kapott helyet a 20 férõhelyes óvoda. A legkisebbekkel Rubintová Agnesa igazgatónõ irányításával Rusnáková Helena és Fülöpová Jaroslava óvónõk foglalkoznak. Bár az iskola épületében van alkalmas helyiség a gyerekek részére tízórai és az uzsonna elkészítésére és kiadására, az ebédet egyelõre az alsósztregovai iskola konyhájáról szállítják a múlyadi iskolások és óvodások részére, de amint azt Nagy Béla polgármester elmondta, tervezik a jövõben saját kifõzde létrehozását. Ezzel egyfelõl lehetõvé válna az étkezési költség csökkentése, másfelõl a település nyugdíjasai is igényelhetnének itt ebédet. Az elsõ választási idõszakát töltõ polgármester már eddig is sokat tett ennek a 310 lélekszámú településnek a felzárkóztatásáért, mert az elmúlt közel négy év alatt fokozatosan megváltozott a falu arculata. A lehetetlent nem ismerõ faluvezetõ további tervei között szerepel többek közt járdák építése, új munkahelyek létesítése, és a nyár végén szeretne méltó ünnepséget rendezni mûemléki templomuk fennállásának 100. évfordulója tiszteletére. -bgy-

Oktatás - Közélet

12 Kürtös

2010. április

Bemutatkozik a Médiasztár

„Meglepődtem, mikor a nevem mondták“ Skerlec Orsolyának hívnak, az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola tanulója vagyok. Én is jelentkeztem egy újságírói tehetséggondozó versenyre, a Médiasztárra. Amikor az iskolában meghallottuk a tanárainktól, hogy fog indulni ez a verseny, senki se vette komolyan, nem volt rá érdeklõdés, de gondoltam, én megpróbálom. Jól tettem, megérte, mivel más lett a hozzáállásom a jövõmmel kapcsolatban. Lettek céljaim, kitûzött vágyaim, amiket kis szerencsével, annál is több tanulással, el fogok érni. Elõször iskolai fordulón vettem részt, ami négy témakörbõl állt. Kellett írnunk újévi fogadalmat, minek mûfaja a hír. Aztán tudósítást fogalmaztam egy nõi magazinba a könyvnyomtatás feltalálásáról, ez volt a második forduló. Harmadik feladatnak interjút kellett készítenünk egy felnõttel a szlovákiai magyar sajtótermékekrõl. Végül az utolsó fordulóban véleményt írtam, hogy szerintem a nyomtatott, vagy az elektronikus médiának van-e nagyobb szerepe manapság. Minden munkám sikeresen elkészült, meg voltam elégedve a fogalmazásaimmal. Sok idõt szántam rá, de nagyon jól éreztem magam közben. Egyik nap az iskolában ebédre igyekeztem, és az osztályfõnököm azzal kapott el, hogy gratulálni szeretne. Nem tudtam, mire gondol, hisz engem nem tájékoztatott senki, de tudtomra adta, hogy továbbjutottam a Médiasztár országos újságírói tehetséggondozó verseny döntõjébe. Három csoport volt. Az elsõbe tartoztak a hatodik illetve a hetedik osztályos tanulók. A második csoportba a nyolcadikosok és a kilencedikesek, a harmadikba pedig a középiskolás tanulók elsõ két osztálya. Minden csoportba hét továbbjutó diák került be. Nem hittem el, hogy én is köztük voltam. A versenyt Cseri Ilona tanító néni rendezte Gútán a magán szakközépiskolában. Az úton Gúta felé eléggé féltem, de azt az izgalmat semmi se múlta túl, amit akkor, ott a verseny elõtti pillanatokban éreztem. Nem tudtam, mi vár rám, fogalmam se volt mit kell majd csinálni. Mindig csak arra tudtam gondolni, hogy csalódást fogok okozni azoknak, akik annyira hisznek bennem.

És elkezdték. Minden csoport külön osztályt kapott. Jómagam a második csoportba tartoztam. Három zsûritag volt és egy segítõ tanár, aki kiosztotta a feladatokat. Az elsõ forduló témaköre az újságszerkesztés volt. Mindenkinek más mûfajból kellett húzni. Nekem egy esküvõi magazint kellett elkészítenem. Mindössze 30 percet kaptunk rá. Nehezen, de megcsináltam. Mindenki külön bemutatta, szerintem a csoportomban lévõek nagyon ügyesek voltak. A második fordulóban idõjárás-jelentést kellett írni. Hogy nehezítsék a feladatot, különbözõ szavak voltak felsorolva, mint például a gólyahír, a bevásárlókosár, az elõadás, a hintve és az osztálykönyv szavakat kötelezõen fel kellett használni. Erre a feladatra 20 perc állt a rendelkezésünkre. Minden rendben ment, mindenki teljesítette. Végül a harmadik fordulóban tudósítást írtunk az iskolákban megrendezett diáknapról. Mindenki leírta, hogy hogyan, miként, milyen programok közt kerítenek sort erre a napra. Ennél a feladatnál voltam a legmagabiztosabb, szuper volt ez a verseny. Míg a zsûri összesítette a pontokat, addig az ottani pedagógusok körülvezettek minket az iskolájukban. Valóban olyan jó iskola, ahogy mondják, kiváló szakokkal, nagyon szép, tiszta környéken. Ezután ebédelni mentünk, majd 1 órakor kihirdették a verseny állását. Három kategória volt, három Médiasztárral, és köztük vagyok én. Nagyon meglepõdtem, mikor a nevem mondták. Hirtelen mozdulni se tudtam, annyira remegtek a lábaim. Ennek a versenynek köszönhetõen könnyebben dönteni tudtam, hogy mivel foglalkozzak legtöbbet az elkövetkezendõ idõkben. Szerkesztõségünk szívbõl gratulál a leendõ zsurnalisztának!

Védekezhetünk a betelepülési hullám ellen? Nehéz megmondani, mennyire tudatos a térségünk túlnyomórészt magyarok lakta településeit is elérõ ún. betelepülési hullám. Kétségtelen tény, hogy falvainkban a lakatlanul maradt portákat szívesen megvásárolják az ország északi részén élõ szlovákok, és ide költözésükkel némileg felhigítják községeink nemzetiségi összetételét. Errõl is szót ejtett Kelenye polgármester asszonya, amikor februárban az MKP ott tartott járási konferenciáján köszöntötte a tanácskozás résztvevõit. Csáky Ilona egybek közt elmondta, Kelenye 300 lakosú kisközség, lakosainak száma zömében magyar. Igaz, a községüket is elérte az ún. betelepülési hullám, szlovák nyelvû hazánkfiai nagy elõszeretettel vásárolnak községükben ingatlanokat, de az ún. õslakosság õrzi magyarságát, identitását. Az ott élõ nép mindig tudta, hogy hová tartozik, honnan jött, és merre tart. Mint a továbbiakban elmondta, „ezért is fájdalmas számunkra, ha külsõ erõk lerombolják munkánkat, bezárják iskolánkat, megszaggatják gyökereinket. Nagy bánatunkra a besztercebányai püspökség önkényesen, minden különösebb ok nélkül tavaly szeptember 1-jével bezáratta a 15 éve mûködõ egyházi kisiskolánkat, pedig jelenleg is öt kis elsõst írattak be községünkbõl magyar iskolába.“ A polgármester asszony a betelepülési hullám elleni védekezésre mindannyiunk figyelmébe ajánlotta annak a székely kapunak a versét, amely így hangzik: Ahogyan az erdeinket pusztítják, Megmondom én, hogyan lehet, Úgy pusztul vele a népünk. Hogy magyarként éljük a jövõt. S amikor az utolsó fát kidöntik, Ameddig azok döntik, Akkor lesz nekünk is végünk Mi ültessük addig a fenyõt. /B.Gy./

„Nagyüzem“ volt a tûzoltóknál Mármint az elmúlt hónap utolsó hetében, hiszen március 23-tól 28-ig tíz alkalommal riasztották a nagykürtösi tûzoltókat. Március 23-án éjfél elõtt két tûzoltókocsival vonultak ki Lukanényére, ahol kigyulladt egy régebb családi ház tetõszerkezete. Egy nappal késõbb Felsõzellõ közelében furgon ütközött az útkezelõ vállalat Zetor traktorával, és a tûzoltók segítségére volt szükség a traktorba szorult gépjármû kiemelésére. Március 27-én volt igazán „nagyüzem“ a nagykürtösi tûzkakasoknál, hiszen a nap folyamán hét alkalommal vonultak ki tüzet oltani, ill. három esetben közúti balesethez. Inámban a régi szõlõskert helyén égett a száraz fû, hasonlóképpen Alsóesztergályban is, Nagykürtösön a Vasút utcában található fûrésztelepen pedig kigyulladt egy munkagép. /P/

2010. április

Közélet

TELEPÜLÉSLEXIKON IPOLYBALOG /Balod nad Ip¾om/ - Ipolybalog régi település a honti tájon: Balug néven már 1232-ben említi oklevél. Innen vette nevét a Baloghycsalád, melynek õsi birtoka volt a faluban. A község különösen templomáról nevezetes, amely Szlovákia legrégibb Árpád-kori templomai közé tartozik. A román kori építmény valószínûleg 1100-ból való. Tornyán a magyar királyi korona mása látható. Okát azzal magyarázzák, hogy az 1300-as évek elején, Károly Róbert és Vencel királyok viszálykodása idején a koronát egy éjszakán át ebben a templomban õrizték. A középkorban védelmi célból épült a templomot körülvevõ, lõrésekkel ellátott vastag kõfal. A bejárati faajtót Rados Imre, helybeli fafaragó mester készítette az ezredforduló évében. A falu értékes mûemléke még a XVIII. század elején épült fa harangláb. A község elõtti kápolnát szintén a XVIII. században emelték. Balogon született 1843-ban Baloghy Dezsõ, Nógrád vármegye egykori levéltárosa, nyelvjárásgyûjtõ és költõ. Teljesen szervezett magyar tanítási nyelvû alapiskola mûködik a községben, aktív a Csemadok-szervezet, a politikai pártok közül az MKP-nak van helyi szervezete. A község jó hírnevét öregbíti a 2005-tõl évente megrendezendõ Szent Korona Ünnep, melynek elindítója az akkori polgármester, Balogh Gábor és a helyi plébános, György Ferenc volt. A község polgármestere: Cseri Lajos. Népszámlálási adatok: 1980: 891 lakosból 836 magyar /93,8 %/ 1991: 838 lakosból 785 magyar /93,7 %/ 2001: 811 lakosból 713 magyar /87,9 %/ LUKANÉNYE /Nenince/ - A történelmi Hont megye délkeleti vonalának régi települése. Nevét IV. Béla 1243-ban kelt egyik oklevele említi elõször Nyenyeként. Nene alakban már 1135-ben is szerepelt a község neve. A falut nevezték Egyházasnényének, Folkusnényének, Dacsónényének is. 1337-ben az egyik Luka fiai kapták meg, s a család tagjai csaknem egy fél évezreden át voltak a község földesurai. A XVIII. század második felében Luka Lajos klasszicista kúriát építtetett ide /ma iskola/. Ugyanekkor épült a klasszicista kastély is, amely Blaskovics Pálé volt. A nényei birtok késõbb a szép épületekkel együtt a Majthényiak kezébe került. Az eredetileg barokk-klasszicista Mindenszentek temploma a XVIII. század 80-as éveiben épült. Több mint kétszáz évvel késõbb, 1996-ban emelték a Jó Pásztorról nevezett templomot. A hagyományõrzõ falut gyakran felkeresték népzenekutatóink is. 1910-ben és 1911-ben maga Kodály Zoltán gyûjtött Nényén. A községnek évtizedek óta kiváló citerazenekara van, melynek Tóth László a vezetõje. Jó mûködik a Csemadok-szervezet, az MKP helyi szervezete. A kitûnõ borairól ismert falunak teljes szervezettségû közös igazgatású alapiskolája van. A község polgármestere: Kuzma Zoltán. Népszámlálási adatok: 1980: 1314 lakos, ebbõl 897 magyar /68,3 %/ 1991: 1369 lakos, ebbõl 1031 magyar /75,31 %/ 2001: 1394 lakos, ebbõl 1085 magyar /77,80 %/ ÓVÁR /Olováry/ - A járás félreesõ települése. A XIX. század közepén 560 lakosa volt, fél évszázad múltán azonban csak 513 személyt írtak itt össze. A csökkenésnek az volt az oka, hogy az 1838-as nagy tûzvész után többen elköltöztek innen. Akkor az egész falu porrá égett, s templomát is csak 1878ban építették újjá. Lakosságának létszáma tovább csökkent. Óvár határában õskõkori települést tártak fel, a község fölött emelkedõ Óvár-hegyen pedig népvándorlás kori sáncokra bukkantak. A falu településszerkezete híven tükrözi a palóc építészet hagyományait. Magyar tanítási nyelvû kisiskolája 1979-ben szûnt meg, Gemer László pedagógus mûködése idején. Több mint másfél évtized múltán, a rendszerváltás után azonban újra beindult a kisiskola, amely Szent Erzsébet Egyházi Alapiskola néven mûködik. A településen a Csemadoknak és az MKP-nak van helyi szervezete. A község polgármester asszonya: Benkocs Irma. Népszámlálási adatok: 1980: 435 lakos, ebbõl 361 magyar /83 %/ 1991: 387 lakos, ebbõl 317 magyar /81.9 %/ 2001: 342 lakos, ebbõl 255 magyar /74,6 %/

Kürtös 13

Lapszélen Május 1. Anyák napja 5. Az esélyegyenlõség napja Európa-nap 8. Nemzetközi Vöröskereszt-nap 9. Az Európai Unió ünnepe 13. Urunk mennybemenetele 15. Állat- és növényszeretet napja A család nemzetközi napja 17. Távközlési világnap 18. Internet-világnap A múzeumok nemzetközi napja 19. Nemzetközi férfinap A tömegtájékoztatás világnapja A hónap idõjárása Havi középhõmérséklet: 15,6 Celsius-fok Átlagos csapadékmennyiség: 63 mm Napsütéses órák száma: 239 MAJA ISTENNÕRÕL nevezték el a hónapot. A maius szó jelentése: nagyobb, idõsebb. PÜNKÖSD HAVÁBAN legszebb a természet. Csalóka azonban a 15,6 fokos középhõmérséklet, mert a fagyosszentek /Pongrác, Szervác, Bonifác, Orbán/ is helyet kaptak a naptárban, kárt okozhatnak a kertekben. A hónap második felében többnyire gyorsan melegszik az idõ, forróság is jöhet. Mint 2007. május 22-én is, amikor rekordokat döntött a hõmérséklet: Poroszlón 34,5, Budapesten 32,5 fokot mértek. Pongrác /12./ kánikulával érkezett 1968ban, 34,1 fok volt Kalocsán, tíz év múlva hozta a „papírformát“, és -2,8 fokban fagyoskodtak Szombathelyen. Szervác /13./ is elnézte a naptárt 1912-ben, amikor 32,5 fokot mértek a szegediek, akiket Bonifác /14./ is megizzasztott 1945-ben a 33,5 fokkal. NÉPHIT: Májusi esõ aranyat ér. ++ Ha Fülöp és Jakab /1./ száraz, meleg, megtelik a kamra õszre, ha hûvös vagy nedves, közepes aratás lesz. ++ Ha Orbánkor /25./ tiszta az ég, édes lesz a szõlõ. Ha Orbán nevet, a szõlõ sír. HOROSZKÓP - A Nap május 20-áig a Bika jegyében van. E jegy a nyugalom, a biztonság és a stabilitás megtestesítõje. Bármi történik körötte, õ biztosan higgadt marad. Igazán szeret élni, a föld minden kincsét, adományát élvezi. Értékeli a jólétet és minden szépséget az életben. Szívélyes és jóságos. A személyiség mottója, a kossal ellentétben nem a „vagyok“, hanem a „birtokolok“ ige lehetne. Nagyon fontos számára az otthon, az õt körülvevõ tárgyak és személyek. Sajnos azonban arra is hajlamos, hogy a hozzátartozóira is kiterjessze birtoklói viszonyát. Kreatív, alkotó egyéniség, mivel szereti a szépet, szívesen foglalkozik kézmûvességgel, és szereti a mûvészi táncot. Az élet anyagi dolgai érdeklik igazán, ezért életszeretete miatt az evés-ivás, testi szerelem túlzottan fontos lehet számára. /Szabad Föld Kalendárium 2010 nyomán/ BGy

14 Kürtös

Évfordulónaptár

* 110 éve 1900. május 1-jén hunyt el Munkácsy Mihály festõmûvész (*1844) * 225 éve, 1785. május 4-én hunyt el Sajnovics János matematikus és csillagász, az összehasonlító nyelvtudomány és a finnugor nyelvkutatás egyik úttörõje (* 1733). * 110 éve 1900. május 5-én született, és 35 éve 1975. május 7-én hunyt el Háy Gyula író, drámaíró * 100 éve 1910. május 6-án született Tatay Sándor író (†1991) * 170 éve 1840. május 7-én született Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzõ (†1893) * 205 éve, 1805. május 9-én hunyt el Friedrich Schiller német költõ, drámaíró, történész, filozófus, aki 225 éve, 1785-ben alkotta meg An die Freude (Az örömhöz) címû ódáját, amely Ludwig van Beethoven megzenésítésében az Örömóda címet kapta, s Európa himnuszává emelkedett (* 1759). * 75 éve 1935. május 9-én született Bertha Bulcsu (†1997) * 375 éve, 1635. május 12-én adta ki Pázmány Péter esztergomi érsek nagyösszegû alapítványával egy Nagyszombat székhelyû kétkarú, bölcsészeti és teológiai fakultásból álló felsõoktatási intézmény, a mai ELTE és PPKE jogelõdje alapító levelét. * 745 éve 1265. május 12-én született Dante Alighieri (†1321) * 85 éve, 1925. május 14-én született Nemeskürty István író, irodalomtörténész * 90 éve, 1920. május 18-án született Karol Józef Wojty³a, 1978-tól II. János Pál, az összes pápa közül az elsõ szláv, a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, egyben a legismertebb lengyel a világon († 2005) * 215 éve 1795. május 20-án végezték ki a Martinovics-féle összeesküvés vezetõit * 125 éve, 1885. május 22-én hunyt el Victor Hugo francia költõ, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus (* 1802) * 105 éve 1905. május 24-én született Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas szovjetorosz író (†1984) * 30 éve, 1980. május 26. és június 3. között tett ûrutazást Farkas Bertalan * 100 éve, 1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író (*1847) * 90 éve, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar amerikai filozófus, szociológus, közgazdász, játékelméleti munkásságáért Nobel-díjjal kitüntetett tudós († 2000) * 40 éve 1970. május 31-én hunyt el Fábry Zoltán irodalomkritikus (*1897)

2010. április

Munkácsy Mihály Lieb Mihályként született Kárpátalján, Munkácson 1844. február 20-án, ezt a nevét 1868-ig használta, majd 1880-ig Munkácsiként írta a nevét. Apja, a bajor eredetû Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. Szülei elhunytak, így egy asztaloshoz adták inasnak. 14 éves korában Aradra ment, ahol koplalás és nyomor között tengõdött, így visszatért nagybátyjához. Ekkor ismerkedett meg Szamossy Elek festõvel, az õ tanácsára képezni kezdte magát. Pestre ment, onnan Bécsbe, majd Münchenben tanult festészetet Wagner Sándor mûhelyében. 1868-ban Düsseldorfban is tanult, ahol együtt bérelt lakást és mûhelyt Paál László festõmûvésszel. A nagy festõ elõdök közül leginkább Rembrandt holland festõ munkái iránt lelkesedett, a kortárs impresszionista festõk munkáit nem értékelte, Munkácsy a saját útját járta. 1870 telén kiállította Siralomház címû festményét Düsseldorfban, amely rögtön megtetszett a párizsi Salonnak, így Munkácsy eladta nekik. A festményt Párizsban rengetegen látták, aranyéremmel tüntették ki. Munkácsy ekkor a világváros leghíresebb festõje lett. 1873-ban öt mûve szerepelt a Bécsi Világkiállításon. 1874. augusztus 5-én házasságot kötött az elhunyt De Marches báró özvegyével, Cécile Papierval. 1878-ban a Párizsi Világkiállításon a Milton c. festményével szerepelt, amely a világkiállításon döntõ sikert arat, megnyeri a nagy aranyérmet. 1881-ben Elkészült a Krisztus Pilátus elõtt. 1882-ben Budapesten nemességet kapott Ferenc Józseftõl. 1884ben befejezte a Golgotát. 1891-ben hozzáfogott az akkor épülõ Országház számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. A mûhöz különbözõ embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített Magyarországon. 1893-ban fejezte be a munkát. 1896-ban az elkészült Ecce Homot Budapesten mutatta be, és részt vett a millenniumi ünnepségeken. Egyre romló idegállapota miatt elõször Baden-Badenba, egy évvel késõbb az endenichi szanatóriumba szállították. 1900. május 1-jén halt meg. Fábry Zoltán szlovákiai magyar író, publicista, kritikus 1897. augusztus 10-én született az Abaúj megyei Stószon. Evangélikus szellemben nevelték, Rozsnyón járt gimnáziumba. 1915-ben került a frontra, itt ábrándult ki a hazafias illúziókból s a szocializmus híve lett. Tüdõbaja miatt pesti egyetemi tanulmányait félbehagyva, egész életét Stószon töltötte. Cikkei kezdetben a Kassai Naplóban jelentek meg. Elsõ könyve, Az éhség legendája kárpát-ukrajnai riport. 1927-39 közt a kolozsvári Korunk szlovákiai szerkesztõje volt. Az elsõk közt ismerte fel a nácizmus veszélyeit, háborúellenes írásai Emberek az embertelenségben címmel jelentek meg. 1938-ban Csehszlovákia területi egységéért szállt síkra a nácikkal szemben. 1939-ben és 1941-ben lecsukták háborúellenes fellépése miatt. 1944-48 közt õ a jogfosztás krónikása, a magyarüldözés és kollektív bûnösség elleni röpirata, A vádlott megszólal kéziratban terjedt, csak 1968-ban jelent meg Stószi délelõttök címû kötetében. 1948 után az Új Szó és a Fáklya munkatársa volt. Az 1958-ban az õ írásával indult Irodalmi Szemlének haláláig fõmunkatársa maradt, a szlovákiai magyar közélet egyik vezetõje lett. 1970. május 31-én Stószon halt meg, otthona irodalmi emlékhely és írói alkotóház. Szerk.

Szabadidõ

2010. április

K ERTÉSZETI

MUNKÁK

Április elején vessük el az õszi betakarításra szánt kései sárgarépát. Április közepétõl az elõhajtatott korai burgonyát meleg, humuszban és tápanyagban gazdag földbe ültethetjük. Ha a mangoldból már az elsõ évben szeretnénk termést, akkor a hónap közepétõl el kell vetni. Ha száraz és meleg az idõ, a hónapos retket és a korai retket rendszeresen öntözzük, hogy a gumók zsengék maradjanak. Folyamatosan vethetjük a tépõsalátát is. A korai fejes káposztát kiültethetjük a hónap elején, amennyiben a talaj meleg, és elég edzettek a palánták. A kelbimbót is elvethetjük palántának, hogy a bimbók késõ õszig kifejlõdjenek. A cserépbe nevelt paprika- és paradicsomtöveket rakjuk szét a hidegágyba vagy fóliaházba, hogy erõteljesen növekedhessenek. Készítsük elõ a paradicsomágyásokat, és a hónap közepe felé kiültethetjük õket. A paradicsomágyásba forgassunk négyzetméterenként 5-7 kg érett trágyát. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, komposzttal javítsuk a talajt. A káposztalégy elleni védekezést már a kiültetéskor kezdjük el. A káposztalégy április közepétõl rakja petéit a karfiol gyökérnyakára, ahol a kikelõ lárvák befúrják magukat, így a növény nem fejlõdik megfelelõen. Vethetünk még spenótot, spárgatököt, sóskát, kaprot, csemegekukoricát. Ültethetjük a fejes saláta, a korai Holdnaptár áprilisra káposzta, a kelkáposzta, a karalábé és 1 Sz Hogyan olvassunk a a karfiol edzett palántáit. holdnaptárban? 2 V Készítsük elõ a sárgadinnye, göFogyó hold - az ener3 H rögdinnye és cukkini ágyásait. gia a növények gyökereibe húzódik. Ez kiváló 4 K Ha a korai burgonya hajtásai eléralkalom az ültetésre, átülték a 10-15 cm-t, kezdhetjük a fel5 Sz tetésre, a fiatal növények töltögetését. gondozására, ugyanúgy a 6 Cs A hónap végén palántanevelésre gyökérzöldségek betaka7 P elültethetjük a kései karalábé és rítására, komposztálásra. káposztaféléket, valamint az uborkát, 8 Sz Növekvõ hold - a nöa sárgadinnyét, görögdinnyét. vényi nedvek ismét a V 9 növények felsõ részeibe A legkorábbi évelõk és hagymások 10 H áramlanak, ezért ez a legmár díszítik a kertet. A gyomlálást is jobb idõszak gyümölcsmegkezdhetjük. Szedjük fel, és osszuk 1 1 K betakarításra és nemesíszét a nyáron és õsszel virágzó éve- 12 Sz tésre. Ebben az idõszaklõket. Tervezzük és alakítsunk ki új ban kell elvégezni a fák Cs ágyásokat. A meglévõ ágyásokat óva- 13 metszését is. tosan gereblyézzük át, dolgozzunk be 14 P Virágok napja: tartós hatású mûtrágyát. Minden 15 Sz Ültetés, gondoskodás a elszáradt tövet a felszín fölött vágjunk virágzó növényekrõl. Ide V 16 vissza. Fedjük le a csupasz talajt legtartoznak a virágok, alább 5 cm vastagságban komposzttal, 17 H gyógynövények, brokkoli, mulccsal. bimbós kel. 18 K Itt az ideje, hogy számos évelõ és Levelek napja: 19 Sz egynyári magjait elvessük. Ha közvetLeveles növények vetése, len a talajba vetünk, kapával húzzunk 20 Cs ültetése. Ide tartoznak a sorokat, szórjunk komposztot a baráz- 21 P saláta, rebarbara, spenót, kel, leveles növények, pl. dákba és locsoljuk be. Ezután szórjuk a petrezselyem. el a magokat. Óvatosan húzzuk rá a 22 Sz 23 V földet, majd tömörítsük a talajt. Termések napja: Olyan növények vetése, A kardvirág hagymagumóit ápri- 24 H ültetése, amelynek termélisban ültessük el. Ügyeljünk arra, 25 K nye van, pl. gyümölcsök, hogy minden évben új helyre tegyük hüvelyesek, paradicsom, Sz 26 õket. A hagymagumókat minimum 15 paprika, uborka, karalábé. cm mélyre ültessük, hogy a szél ne 27 Cs Gyökerek napja: tudja kidönteni. 28 P Gyökérzöldségek ültetéÜltethetjük még a rózsákat. A róse, vetése, pl. sárgarépa, zsák metszését, ha márciusban az idõ- 29 Sz krumpli, retek, hagyma, járás nem volt kedvezõ, végezzük el. 30 V fokhagyma. -be-

31

H

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban Az e-government (elektronikus kormányzat) szolgáltatásainak fejlesztését Szlovákia a következõ években a gazdasági válság ellenére szeretné tovább fejleszteni. 2013-ig 192 új elektronikus online szolgáltatást szeretne bevezetni. Az egészségügyben az eHealth (elektronikus egészségügy) célja az egészségügy informatikai ellátottságának növelése, amely majd feltehetõleg hozzájárul az egészségügyi szolgáltatások minõségének javu-

lásához és a gazdaságosságot is növelni fogja. Az eHealth stratégiai céljai a következõk: * a törvényi háttér biztosítása az eHealth számára * biztonságos infrastruktúra létrehozása a program megvalósításához * az egészségügyi szolgáltatások informatizálása * új egészségügyi szolgáltatások támogatása A program megvalósításának tervezett költsége 252.4 millió euró. Az eHealth stratégia céljai dokumentum hozzáférhetõ http://www.nczisk.sk/ weboldalon. Az eHealth része lesz az elektronikus egészségügyi kártya is (Elektronická zdravotná knižka obèana - EZKO), amely olyan fontos adatokat fog tartalmazni, mint a biztosítási adatok, sürgõsségi adatok, anamnézisek, diagnózisok, elektronikus recept, beutalások stb. Ezek az adatok egy központi helyen lesznek tárolva, és az egyes egészségügyi ellátók a páciens engedélyével férhetnek hozzá az adatokhoz az interneten keresztül. Az információk egy része (sürgõsségi adatok) majd állandóan hozzáférhetõ lesz az egészségügyi szolgáltatók számára. Feltételezzük, hogy a több ezer egészségügyben dolgozó erkölcsileg olyan megbízható, hogy az adatokat nem fogják illetéktelen kezekbe juttatni, de több ezer számítógép közül valamelyiket, valaki módosíthatja, és az a jogtalan információszerzés eszközévé válhat az egészségügyi szolgáltató tudta nélkül. Ennek a központi adatbázisnak vannak vitathatatlan elõnyei, de óriási rizikói is a személyi adatvédelemben. RNDr. Balázs Péter

16 Kürtös

Programajánló

BOLDOG

ORSZÁGBÍRÓ EMLÉKNAP

SZÜLETÉSNAPOT!

2010. április 25-én Ipolyvarbón kerül sor immár XVIII. alkalommal a Szent-Iványi Ferencz Országbíró Emléknap kistérségi rendezvényére, melynek szervezõi Ipolyvarbó Önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és ipolyvarbói alapszervezete. Az emléknap programja: 11.00 - Szentmise az ipolyvarbói római kat. templomban Szent-Iványi Ferencz emlékére misét celebrál Mgr. Benèík Tibor lelkiatya Április 21−én 11 éves LENICKY KRISZTIÁN Ipolybalogon. E szép ünnep alkalmából jó egészséget, kitűnő iskolai eredményeket, nagyon boldog és vidám gyermek− kort kívánnak: szülei, báty− ja Erik, nagyszülei, kereszt− szülei és az egész rokonság.

2010. április

Apróhirdetés Eladó megkímélt állapotban levõ S a b i n a e b é d l õ b ú t o r. Érdeklõdni lehet a 0903-201892-es telefonszámon.

12.30 - Koszorúzási ünnepség a templomkertben 13.15 - Kultúrmûsor a mûvelõdési házban Közremûködnek: Deák Béla - tárogató, illetve társai Karancslapujtõrõl, Karancskeszi Asszonykórus, Fábián Bernadett - próza, Õrhalmi Hagyományõrzõ Kör, Bukréta Hagyományõrzõ Asszonycsoport - Ipolybalog, Kisbukréta Hagyományõrzõ Gyermekcsoport - Ipolybalog, Bodonyi András és Koncz József Ipolyságról - megzenésített versek és dalok, Molnár Valéria - ének

Nótaénekesek figyelmébe

Újra lesz Pünkösdi rózsa

A JÓL VÁLASZTOTT! c. szórakoztató estre.

Még a múlt század 90-es éveinek közepén a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának égisze alatt indult útjára a Pünkösdi rózsa címmel meghirdetett nótaverseny. A szlovákiai magyar nótaénekesek országos versenyének - immár Õszirózsa néven - kezdetben Ipolyvarbó adott otthont, majd Ipolykeszin folytatódott a rendezvény. Néhány év után azonban Ipolynyékre került át a nótaverseny. Az ipolykesziek máig hiányolják ezt a rendezvényt, ezért Kosík Szilvia, a község polgármester asszonya a helyiek kérésének eleget téve kezdeményezi a Pünkösdi rózsa c. nótagála megszervezését. A 2010. május 23-ra, pünkösdvasárnapra tervezett rendezvényre a szervezõk várják a járás magyarnóta-énekeseinek jelentkezését a 0907-096006 telefonszámon. -ár

A mûsorban fellép: Várkonyi András, Ihos József, Madarász Katalin, Cs. Tóth Erzsébet, Benkõ Géza, Vadkerti Imre. A BELÉPÉS DÍJTALAN

VONATOZZUNK EGYÜTT!

A Magyar Koalíció Pártja tisztelettel hívja az érdeklõdõket 2010. május 14-én, pénteken 18 órai kezdettel Ipolyvarbóra a kultúrházba

REPUBLIC-koncert Csalárban Csalár Község Önkormányzata kezdeményezésére 2010. április 28 - május 1. között kerül sor Szécsény, Ludányhalászi, Galábocs, Szécsénykovácsi, Ipolykér és Ipolyvarbó települések bevonásával arra a határon átnyúló együttmûködési rendezvénysorozatra, amelynek gazdag programjában elõadások /Kun Ferenc, Duka Zólyomi Árpád/, vállalkozók találkozója, az épülõ Ipoly-hidak megtekintése is szerepelnek. Bizonyára nagy érdeklõdés kíséri majd az április 30-án, 20 órakor kezdõdõ magyarországi REPUBLIC együttes szabadtéri koncertjét is. Belépõ elõvételben 8 €, a helyszínen 10 €. -bgy-

Térségünkben - immár harmadik alkalommal - idén is május 1-jén rendezik meg Szécsényben a Szlovák-Magyar Vasutasnapot. A szervezõk - az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás, Szécsény város Polgármesteri Hivatala és Szécsénykovácsi Községi Hivatala gazdag programmal várják az érdeklõdõket. Egy kis ízelítõ a kínálatból: mozdonykiállítás, vasúti hajtány - Kenedy gõzmozdony Szerbiából, nosztalgiavonat Budapestrõl, páncélvonat Besztercebányáról, a háború befejezése alkalmából korabeli harcok imitációja, természetesen lesz kultúrmûsor, kirakodóvásár és kézmûvesprogramok. A vasutasnapon közös vonatozásra is lehetõség nyílik. Személyvonat indul Õrhalomból 9.30-kor. Bõvebb tájékoztatással Molnár Katalin szolgál a 0915-808056-os telefonszámon.

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.