KÜRTÖS. Hálaadás. Nekünk, magyaroknak nem mindegy, hogy

KÜRTÖS

s Q t r W k

Közéleti havilap

XII. évfolyam 5. szám Dsida Jenõ:

Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg õ véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad. Köszönöm, Istenem az édesanyámat. Köszönöm a lelkét, melybõl reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban - itt e földön senki sem szerethet jobban! Köszönöm a szemét, melybõl jóság árad, Istenem, köszönöm az édesanyámat. Te tudod, Istenem - milyen sok az árva, Aki oltalmadat, vigaszodat várja. Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk! Vigasztald meg õket áldó kegyelmeddel, Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el! Áldd meg édesanyám járását-kelését, Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad, Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat! Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

2014. május

Ára 0,40 EUR 150,- Ft

Nekünk, magyaroknak n e m m i n d e g y, h o g y … Az Európai Unió mûködését, egyes intézkedéseit, bizonyos határozatait okkal-joggal lehet és kell is kritizálni. Ám ettõl függetlenül május utolsó negyedében mind a 28 EU-tagállamban megtartják a választásokat, és a várható alacsony részvételi aránytól függetlenül érvényesek lesznek a választások. Ennek eredményeként pedig 2014-tõl 792 képviselõ foglal majd helyet az Európai Parlamentben. Szlovákia választópolgárai május 24-én tizenhárom képviselõt juttathatnak be az EP-be. Feltételezhetõ, hogy kis hazánkban sem lesz túlzott érdeklõdés a választások iránt, és a megmérettetésen induló politikai pártok, amelyek elérik az öt százalékot, képviselõi mandátumot szereznek. Ha a többségi nemzethez tartozó választópolgárok túlnyomó része közömbös is marad a választások iránt, nagy valószínûséggel legkevesebb tíz képviselõje fog ülni az EP padsoraiban. Ha mi, szlovákiai magyarok a szlovákokhoz hasonlóan szintén érdektelenül viszonyulunk a választásokhoz, könnyen megtörténhet, hogy egy magyar képviselõt sem tudunk bejuttatni az Európai Parlamentbe. Éppen azért nekünk, magyaroknak nem mindegy, nem lehet mindegy, hogy a lehetséges képviselõi helyek küzül esetleg csak egyet vagy akár hármat is megszerzünk. Ez utóbbi elérése sem lehetetlen, ehhez azonban alaposan össze kell kapni magunkat, félre kell tenni közönyünket, és nekünk, szlovákiai magyaroknak, legyõzve magunkban az EU iránti ellenérzéseinket, minél nagyobb létszámban szükséges részt vennünk a voksoláson. Találónak érezhetjük az MKP választási jelmondatát: Változtass Európán! És ehhez mindegyikünk hozzájárulhat a maga jól irányzott egy szavazatával, mert lehet és kell is változtatni az EU mûködésén. Ha a szlovákiai magyarok érdekképviselete iránt bizonyítottan elkötelezett és hiteles képviselõjelölteknek szavazunk bizalmat, biztosra vehetjük, hogy bejutásuk esetén megtalálják azokat a szövetségeseket, akikkel karöltve egy jobb irányba mozdíthatják el az EU mûködését. Ne essünk abba a végzetes hibába, hogy csak az árnyoldalait látjuk az Európai Uniónak, és szem elõl tévesztjük, vagy olyan magától értetõdõnek tekintjük számtalan pozitív hozadékát. Sem az elõbbi, sem az utóbbi felsorolására nem vállalkozhatunk helyszûke miatt, egyet azonban érdemes megszívelnünk. Mindent egybevetve és mindent figyelembe véve jelen helyzetünkben nekünk, szlovákiai magyaroknak inkább szükségünk van az Európai Unióra, mint fordítva. Erre is gondoljunk május 24-én, az európai parlamenti választások napján. /-dzsár/

65

„... hogy beszédünk azt bizonyítsa: hazánk és a világ velünk gazdagabb: szebb, jobb, tisztességesebb, igazabb, boldogabb! A boldogságot így értelmezzük: Nem az elismerés, a siker boldogít hát, hanem a tökéletesedés, aminek mércéje én magam vagyok. “ Barcsay Jenő

Közélet

2 Kürtös

2014. május

Ne mások döntsenek rólunk! Ne a közöny győzedelmeskedjen! Néhány nap múlva, május 24-én ismét az urnákhoz járulunk, hogy megválasszuk azt a 13 képviselõt, akik majd Brüsszelben képviselik Szlovákiát az elkövetkezõ öt évben. Nem mindegy, kik lesznek azok, s vajon lesz-e közöttük magyar. Lesz egyáltalán felvidéki képviselet az Európai Parlamentben? Igen, az EP-választásokkal kapcsolatban ez az alapkérdés. Álljon itt néhány érv, miért is fontos, hogy minél többen vegyünk részt a választáson, és olyan jelöltekre adjuk le voksunkat, akik magyar közösségünk érdekeit fogják védeni, és a mi elvárásainkat is szem elõtt tartva fognak politizálni Brüsszelben. Tudatosítanunk kell, hogy az Európai Parlamentnek egyre nagyobb befolyása van mindennapi életünkre, hiszen hatásköre egyre bõvül.

A szlovák parlament által elfogadott törvények nagy része - mintegy 80 százaléka - ma már az Európai Unió berkeiben születik, és azt a nemzeti parlamenteknek át kell ültetniük jogrendjükbe. Tehát képviseletünkkel már a törvények elõkészítésénél jelen lehetünk, és befolyásolhatjuk azokat. Mindemellett az EU-nak sokat köszönhetünk. Szlovákiában az elmúlt tíz év beruházásainak 60 százaléka EU-s pénzbõl valósult meg, további 30 százaléka pedig a magántõkének köszönhetõen. Az állam maga alig fejleszt, ahhoz adókat kellene emelni, s az nem igazán járható út. Az elmúlt 10 évben, tehát mindkét választási ciklusban 2 képviselõje volt az MKP-nak, akik a felvidéki magyarság érdekeit képviselték. Munkájukkal elismerést szereztek, és beindítottak egy

Hogyan választottunk a Nagykürtösi járásban? Térségünkben a 2004-es EP-választásokon az országos átlagnál valamivel jobb, 17,74 százalékos volt a részvételi arány. A 17 induló párt közül az MKP 2 598 vokssal magasan a többi elõtt elsõ helyen végzett. Öt évvel késõbb, 2009-ben is az országos átlagnál némileg jobb, 20,82 százalékos volt a részvételi arány, és a 18 párt közül az MKP 2 829 szavazattal ismét elsõ helyen végzett közel ezer szavazatkülönbséggel maga mögé utasítva a SMERT. Csupán csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a legutóbbi európai parlamenti választásokon a vegyesen lakott települések közül Óvárban volt a legmagasabb részvételi arány /43,34 %/. Negyven feletti volt még Gyürkiben /42,30 %/, Inámban /42,18/ és Kóváron /41,77 %/. Legkevesebben járultak az urnákhoz Zsélyben /11,33 %/, Bátorfaluban /11,44 %/, Harasztiban, Szlovákgyarmaton /12,29-12,29 %/, Dacsókeszin /12,36 %/ és Nagykürtösön /13,82 %/. De Apátújfaluban /16,35 %/, Bussán /16,45/ és Csábon /18,92 %/ is húsz százalék alatt maradt a részvételi arány. Az idei EP-választás annyiban mindenképpen különbözik majd az elõzõektõl, hogy a szlovákiai magyar szavazatokat immár 3 jelöltlista célozza meg. Összeállította: Br

Egy kis statisztika

folyamatot, szövetségeseket találtak közösségünk problémáinak orvoslására. Egy hosszú folyamat és kitartó, aprólékos munka eredménye, hogy lassan az európai dokumentumokban is megjelenik a különbség az õshonos kisebbség és a bevándorlók között. Ha ettõl a lehetõségtõl a következõ öt évben elesünk, a munka hiábavaló volt. S ezzel esélyt szolgáltatunk arra, hogy mások döntsenek rólunk, nélkülünk. Azért arra biztatjuk a magyar szavazópolgárokat, vegyenek részt minél nagyobb számban a május 24-i EP-választásokon. A választások napján ne a közöny gyõzedelmeskedjen, hanem a felelõs közösségi hozzáállás! Mert a tét nagyon nagy! Bodzsár Gyula

Reggel 7-tõl este 10-ig

2014. május 24-én, szombaton, az európai parlamenti választások napján Szlovákiában a szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 22 óráig tartanak nyitva. A választók kegyeiért 29 párt 333 jelölttel pályázik a betölthetõ 13 képviselõi helyre. A legutóbbi, 2009-es EP-választásokon ennél lényegesen kevesebb, 18 párt indult, 2004-ben ez a szám 17 volt. Bár még csak 2004-tõl vagyunk az EU tagja, és két választáson vettünk részt, már sikerült minden negatív részvételi rekordot megdöntenünk. 2004-ben nagyon alacsony, 16,96 %-os volt a részvételi arány, 2009-ben már közel 20 százalékos /19,63%/. A bejutási küszöb 5 százalék, amely párt ezt az arányt nem éri el, nem küldhet képviselõt az Európai Parlamentbe. A Strasbourgban székelõ Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve. Képviselõit - jelenlegi számuk 766, 2014-tõl 792 - öt évre választják. A pártlistán 2 jelöltet lehet karikázni.

Az MKP európai parlamenti képviselõjelöltjei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Csáky Pál, 58 éves, mérnök, politikus, író Farkas Iván, 48 éves, mérnök, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke Horony Ákos, 39 éves, jogász, festõmûvész Domin István, 36 éves, polgármester Agócs Gergely, 28 éves, politológus Nagy Dávid, 27 éves, jogász Klenovics Gábor, 36 éves, közgazdász mérnök Gergely Papp Adrianna, 42 éves, polgármester Foglár Gábor, 36 éves, pedagógus, verséneklõ Ilko Zoltán, 27 éves, pedagógus Ondová Reiter Flóra, 38 éves, közgazdász mérnök Matuszný Katalin, 33 éves, mérnök Králik Róbert, 43 éves, újságíró, pedagógus

2014. május

Közélet

Kürtös 3

Lehet EP-képviselõje a Nagykürtösi járásnak

AZ IPOLY MENTÉN TALÁLKOZTAK VÁLASZTÓIKKAL

Május 8-án Bussán találkoztak választóikkal a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselõjelöltjei: Csáky Pál, Farkas Iván, Agócs Gergely, Nagy Dávid, Klenovics Gábor, Foglár Gábor és Králik Róbert. A mûvelõdési házban tartott mûsoros rendezvényen Balík László, az MKP járási elnöke köszöntötte a közönséget, külön tisztelettel is a megjelent képviselõjelölteket. Szvrcsek Anita mûsorvezetõ elsõként a Csemadok Bussai Alapszervezete Melódia nõi énekkarát kérte színpadra. Mint minden alkalommal, a jó hangú hölgyek ezúttal is nagy közönségsikert arattak örökzöld slágerekbõl összeállított repertoárjukkal. A közönség élénk érdeklõdéssel kísérte a képviselõjelöltek bemutatkozását is. Mindegyikük fontosnak tartotta hangsúlyozni az EP-választásokon való minél nagyobb részvétel szükségességét, és nem utolsósorban, az MKP jelöltjeinek támogatását, hiszen a párt európai parlamenti választási programja a szlovákiai magyar közösség érdekeinek hatékonyabb képviseletére és Dél-Szlovákiai gazdasági és infrastrukturális lehetõségeinek növelésére irányul. Mint azt Farkas Iván rövid bemutatkozásában kiemelte, a helyi adottságok figyelembe vételével és kihasználásával a munkán alapuló gazdaság megteremtésére kell törekedni, és az Ipoly mentén a tönkretett mezõgazdaságot kell helyreállítani. A jelöltek sorában utolsóként bemutatkozó Csáky Pál, az MKP listavezetõje többek közt arra hívta fel a figyelmet, bármi is fog történni, a május 24-i választásokat követõen Szlovákiából 13 képviselõ kerül be az Európai Parlamentbe, és nem mindegy, lesz-e közöttük elkötelezett magyar. Éppen azért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az MKP sikeresen szerepeljen az EP-választásokon, mert a párt képviselõi az Európai Unió megreformálásában érdekeltek. A rendezvényt a Szeredy Krisztina-Ocsko Aladár kettõs fergeteges operettgálája zárta - a közönség állva tapsolt a két énekmûvésznek.

Az MKP Országos Tanácsa a legutóbbi ülésén elsõsorban az európai parlamenti választásokkal foglalkozott. Megállapította, hogy a polgárok között számos jogos kritika fogalmazódik meg az Európai Unió mûködésével kapcsolatban. A kifogások nagy részét az OT tagjai maguk is osztják, ám a kérdés felelõsségteljes értékelésekor hangsúlyozták, hogy az európai együttmûködésnek nincs alternatívája. Kívánatos tehát az EU mûködésének javítása, hogy a polgárok érdekeinek magasabb rendû figyelembe vételével fejtse ki a jövõben a tevékenységét. Mindenképpen katasztrofális következménnyel járna a szlovákiai magyarság számára, ha a szlovákiai 13 EP-képviselõ között nem lenne elkötelezett magyar képviselet. Ebben az esetben teljesen kiszolgáltatottá válnánk, és félõ, hogy a szlovák politikai pártok ellenõrizetlen európai politikát folytatnának. Az MKP európai parlamenti választási programja a szlovákiai magyar közösség érdekeinek hatékonyabb képviseletére és Dél-Szlovákia gazdasági és infrastrukturális lehetõségeinek növelésére kötelezi jelöltjeit. Az MKP EP-képviselõjelöltjeinek listáját Csáky Pál vezeti. Ha a választásokon elérjük az 5 százalékot, akkor nagy valószínûséggel Csáky Pál ott lesz az Európai Parlamentben, és meggyõzõdésem, hogy járásunk szülötteként minden lehetséges módon segítségére lesz szûkebb pátriájának. Fogalmazhatnék úgy is, személyében, ha közvetve is, EPképviselõje lehet a Nagykürtösi járásnak. S ebbõl nem nehéz arra a következtetésre jutni, az csak természetes, hogy minden EPképviselõ igyekszik lehetõségeihez mérten segítségére lenni annak a járásnak, közösségnek, ahonnan származik. S ebben azért sincs okunk kételkedni, mert korábban, miniszterelnök-helyettesi tisztsége idején Csáky Pál valóban sok mindenben támogatta járásunk magyar településeit. Arra kérem járásunk magyar választópolgárait, hogy május 24-én minél többen vegyenek részt a voksoláson, és akinek fontos, hogy gazdaságilag és szociálisan hátrányos járásunknak legyen szószólója az Európai Parlamentben, szavazzon bizalmat a Magyar Közösség Pártja képviselõjelöltjeinek. Megértésüket, szavazatokban megnyilvánuló bizalmukat jelöltjeink nevében is köszönöm.

/Br/ Balík László, az MKP járási elnöke

4 Kürtös

Közélet

2014. május

Egy kiáltás a nagy szlovák „éjszakában“ Április utolsó napján Pozsonyban, a Vármegyeház téren gyülekeztünk. Már régen meg kellett volna tennünk. Na, nem a gyülekezést - arra volt jó néhány alkamunk és lehetõségünk is már az elmúlt években, s meg is tettük - hanem a kiállást. Amivel adósok maradtunk önmagunkkal, másokkal és az egész szlovákiai magyar közösséggel szemben. Ott voltunk mi is néhányan, akik úgy éreztük, hogy ott kell lennünk a Palócföldrõl, hogy képviseljük az itt élõket, a magukra hagyottakat, a munkanélküliségbe fulladókat, a kitartókat, az igazságot keresõket. Önmagunkat. De miért is mentünk a szélrózsa minden irányából az egykori szebb napokat is megélt koronázó váro-

sunkba? Mert betelt a pohár. Betelt azon a napon, amikor a Szlovák Fõügyészség vádat emelt az ellen a magyar diáklány ellen, Malina Hedvig ellen, hamis tanúzás miatt, aki a gátlástalan hazudozás és hatalmi arrogancia évei alatt közben feleséggé és édesanyává „cseperedett“, s akit Nyitrán 2006-ban, az államvizsgája elõtt egy parkban brutálisan megvertek. Nem akarom az esetet újra és századszor is végigelemezni, hiszen azt már megtették helyettem az elmúlt évek alatt ezerszer, csak szólni akarok, mit éreztem, ott, a tömegben, magyarként, emberként. Tétlenül, szinte dermedten néztük évekig, egy ügyvéd jóindulatára és szakmai képességeire bízva az ügyet, ahogyan megalázzák ezt a diáklányt, ezt a nõt, ezt az édesanyát, ezt a magyart, aki egy volt közülünk, akiket megaláztak elégszer már az elmúlt évtizedekben. Most azonban úgy éreztük, betelt a pohár. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala felvállalta a tüntetés megszervezését, és mondhatni profi módon vezényelte le az egész megmozdulást. A kis tér megtelt. Sok ismerõs arcot lehetett látni a tömegben. Politikusokat, közéleti embereket. A tisztességesebbje hátul, a tömegben elvegyülve állt. A törekvõk, mint a friss magyar keresztény pártunk egész tagsága, mind a három, az elsõ sorban, hogy láttassák

magukat - õk is tüntetnek. Megszólaltak szlovákok éppúgy, mint a magyarok. Tolmácsolták Róbert Bezák volt nagyszombati érsek üzenetét, aki többek között kiemelte, hogy „az igazságosság védelme, és bármelyikünk emberi méltóságának megõrzése minden más célnál és érdeknél fontosabb“. De megszólalt Miroslav Kusý is, aki kihangsúlyozta beszédében: „Itt az ideje, hogy a szlovák polgári társadalom hangosan kimondja végre: Elég volt!“ Batta István lelkész, zsinati tanácsos a református keresztény egyház üzenetét hozta el a tüntetés résztvevõinek egy ima formájában. „A köz szolgái a köz uraivá váltak, ádáz urakká, akik elõre tudják, mi az igaz, mi a helyes“, de megszólalt Sándor Anna, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense és Vrabec Mária újságíró is, aki könyvet is írt Malina Hedvig meghurcoltatásáról. A tüntetéstõl nem messze megjelentek a Szlovák Nemzeti Párt provokatõr csatlósai is, élükön a szuperlúzer Rafael Rafaj zászlóvivõvel, akik egy papírfecnin figyelmeztettek, hogy elég volt az etnikai zsarolásból. A rendõrök nem

engedték õket a tüntetés közelébe, a többiek pedig inkább sajnálattal, mind sem haraggal fogadták a hívatlan vendégeket. Miután õk is rájöttek, hogy senki rájuk sem hederít, elkullogtak, ahogyan jöttek. Az egész tüntetés mély benyomást tett rám. Elõször éreztem azt, hogy méltóság van abban, amit most itt, az ország fõvárosában teszünk. Ahogyan végighaladtunk a belvároson, sokan megbámultak minket. A Hviezdoslav téren a rendõri kordon mögött ott sorakoztak a politikus

méltóságok luxusautói, jelezve, a másik oldal ünnepel. Azt az Európai Uniót, melynek mint nagyon sok mindenben, ebben is két arca van. Egy ünneplõs és egy képmutatós. Onnan, arról a helyrõl, a kivilágított nemzeti színház fényeiben mindkettõ jól látszott. Érdekes volt hallgatni a szlovák emberek véleményét, ahogyan mellénk szegõdtek kíváncsiságból. Egy idõs bácsi odaszólt, amikor elment mellettünk, a magyar beszéd hallatán, hogy „naszlovenszkuposzlovenszki“. Egy idõsebb házaspár a padon ülve beszélgetett. A nõ magyarázta a férjének, hogy csak hadd tüntessék ki magukat nyugodtan, aztán majd hazamennek, és minden megy tovább, mint eddig. Azt hiszem, az ütõ akkor állt meg bennük, amikor a tömeg spontán elkezdte énekelni a magyar himnuszt, majd kedvet kapva az énekre ezt követte a székely

himnusz és a Szózat is. A végén csendesebben elénekelték a szlovák himnuszt is. Nem messze álltam Bugár Bélától, aki látható elégedettséggel bólogatott a szlovák himnusz hallatán, és vigyorgó arccal magyarázta a mellette lévõ hölgynek, hogy igen, ennek így kell lennie. Kedvem lett volna Tõle megkérdezni, hogy pártjának legfrissebb szerzeménye, Lucia Žitòanská egykori igazságügyi miniszter vajon mit tett hivatali idejében ezért a lányért? Persze nem kérdeztem meg, mert szerettem volna ezt a hangulatot magammal vinni haza. Azt a hangulatot, hogy a szlovákiai magyarok felemelték a fejüket. Büszkén, de nem dölyfösen. Tisztességesen. Ott álltam a tömegben, és azt éreztem, valami elkezdõdött, valami, amit nem lehet megállítani. Amitõl emberebbek leszünk, mint voltunk eddig. Esterházy János szavai jutottak eszembe. Az igazságot mindig, minden körülmények között ki kell mondani. Örültem, hogy részese lehettem ennek a kimondásában. Hrubík Béla

2014. május

Közélet

Kürtös 5

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ A 20. század őskatasztrófája Az elsõ világháború - George F. Kennan népszerûvé vált meghatározásával a 20. század „õskatasztrófája“ - váratlan, rengeteg áldozatot követelõ, s mély változásokat kiváltó esemény volt. Az elsõ világháború kitöréséért elsõsorban a korabeli nagyhatalmi politikai elit elégtelen felkészültsége, valamint a nemzetállami értelmiség túlhatalma okolható. A politikai elit nem látta át a glóbuszméretûvé szélesedõ politikai hatalmi rendszert, a nemzetállami értelmiség pedig önzõ érdekek alapján egymás ellen izgatta a kor politikusait.

1914 nyarán olyan férfiak sodorták Európát a háborúba, akiket indulatok hajtottak, s elégtelen ismeretük volt a külvilágról, tettük lehetséges következményeirõl. Így a nagyhatalmak a körülmények kényszere vagy diplomáciájuk alkalmatlansága miatt egyszerûen „belecsúsztak“ a háborúba. A két szembenálló szövetségi rendszer elsõdleges célja már nem kisebbnagyobb területi gyarapodás volt, hanem az ellenfél szétzúzása. A háború összesen 19,7 millió halottat és 21,2 millió sebesültet s rokkantat követelt. A „nagy háború“ megrázkódtatta és lerombolta a civilizált világ egy részét, s politikai, gazdasági és kulturális összeomlást hozott. Megszûnt a korábbi külpolitikai együttmûködésen alapuló hatalmi rendszer. Szétaprózódott az 1914-ig egységes világgazdaság, amelyet a nagy európai államok uraltak, élükön Angliával. Európa elnyomorodott. A háború és a háborús propaganda szétrombolta a kulturális közösségeket, megnövelte a nemzeti önzést, és egymás ellenségévé tette a népeket. A Párizs környéki békék jelentõsen átrajzolták Közép- és Kelet-Európa, valamint Elõ-Ázsia országainak térképét Finnországtól a Balkánon keresztül az Arab-félszigetig. Megszûnt az 1914-ig öt hatalomra támaszkodó európai rendszer. 12 000 km új határ - és vámhatár - alakult ki, súlyos nemzetiségi problémák jelentkeztek. Európa - s talán az egész világtörténelem - alakulására azonban legnagyobb hatással az elsõ világháborúból kinövõ és hatalomra jutó ideológiák és

mozgalmak hatottak: a bolsevizmus (1917), a fasizmus (1922) és a nemzetiszocializmus (1933), amelyek a világtörténelem legnagyobb emberáldozatával járó második világháborúba sodorták a népeket. A nagy háború korántsem váratlanul robbant ki, elõzményei hozzávetõlegesen 1880-ig nyúlnak vissza. Az európai hatalmak a kompromisszumok állandó keresése mellett a béke érdekében mindig megtalálták a megoldásokat. Ennek akkor lett vége, amikor a tengeri és szárazföldi fegyverkezés fokozásával erõsödött a kölcsönös fenyegetés. A szarajevói gyilkosság 1914. június 28-án történt. A Ferenc Ferdinánd fõherceg, osztrák-magyar trónörökös elleni merénylet (melynek során hitvese, Hohenberg Zsófia hercegnõ is életét vesztette) a politikai gyilkosságok történetében mindmáig egyedülálló helyet foglal el. Egyetlen más hasonló bûntényt sem lehet ugyanis közvetlen összefüggésbe hozni emberek millióinak

halálát okozó háború kirobbantásával. Jóllehet a szarajevói gyilkosság és a rá egy hónapra megkezdõdõ nagy háború között nincs ok-okozati összefüggés, tagadhatatlan, hogy a trónörökös pár erõszakos halála döntõ szerepet játszott abban, hogy 1914 júliusában a Monarchia Szerbiához fûzõdõ viszonyában a háború vagy béke már jó ideje ingatag egyensúlya a háború javára billent el. A háborút végül valamennyi kormány szükségesnek tartotta, s rövid, gyors, ám nem csak a Balkánra korlátozódó európai háborúval számolt. A háborút elkerülhetetlennek, korlátozott, rövid távú sokknak, egyfajta „tisztítótûznek“ tekintették a kül- és belpolitikai hatalmi helyzet rendezése érdekében, amely az évtizedes fenyegetések és gyengeségek után világos, stabil viszonyokat teremt. A világháború mégis világpolitikai kataszt-

rófának minõsíthetõ, mert a keletkezõben lévõ népszövetségi társadalom rendszere húsz év után siralmasan megbukott, s az egyik katasztrófa a másikba, a második világháborúba torkollott.

A háború alatt a Monarchia összesen több mint kilencmillió katonát állított ki, ebbõl nagyjából 3,4 millió fõt a Magyar Királyság (Horvátországgal együtt) adott. Ez utóbbi adat szerint a négy háborús év alatt a magyar férfilakosság mintegy harmada került ki a frontokra. A Monarchia magyarországi felébõl származó katonák 16 %-a (531 ezer) esett el a harcokban, 25 %-a (833 ezer) került fogságba, 1,5 millió fõ pedig megsebesült. Ez azt jelentette, hogy alig akadt olyan család az országban, amelyet valamilyen módon ne érintettek volna a harcok következményei.

Végezetül egy rövid idézet Kozma Miklós a világháborús összeomlásról szóló visszaemlékezésébõl: „A híd innensõ végérõl nézegetek vissza. Ott a túlsó parton valami szörnyûség van. Az elveszett háború. A szörnyûség a túlparton van, mint tény, mint történelem, mint dátum. De hiába van ott, tudom, hogy át fog szörnyû módon nyúlni erre az oldalra, a jövõbe, ahová most indulni akarok. Hogyan, milyen formában nyúlik át, azt nem tudom, de átnyúlik.“ Ma már tudjuk, hogy „átnyúlt“! A RUBICON nyomán összeállította BG

6 Kürtös

Közélet

Mérföldkövek − Patria−díj 2014

2014. május

Balassagyarmaton részesülhetünk kórházi ellátásban?

Hagyományosan Udvardon rendezték meg s szlovákiai magyar helytörténészek 18. országos találkozóját, amelyet a Pro Patria Honismereti Szövetség, a somorjai Bibliotheca Hungarica, a Csemadok Országos Tanácsa, valamint a kulturális szervezet területi választmánya és udvardi alapszervezete, valamint Udvard önkormányzata közösen szervezett meg május 2-3-án. A találkozó fõ témája az I. világháború századik évfordulója volt. Ennek történelmi áttekintését a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke, Koncsol László tette meg. Ez után adták át a Patria díjat Horváth Lajos somorjai nyugalmazott történelemtanárnak. A helytörténész méltatását Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója nondta. A program további részében Hadifogolytáborok a Csallóközben az I. világháború alatt (Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer) címû könyvet vetítéssel egybekötve mutatta be Horváth Lajos és Varga László. Majd Gaucsík István, a Pozsonyi Városi Múzeum munkatársa a Háború a másik oldalról címû történelmi kiállítás anyagát ismertette. A konferencián bemutatkozott a hetényi Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola. Az igazgatónõ Czibor Angelika és Rancsó Adrien tanárnõ ismertették a Korszerûen a régióért címû kétéves európai uniós projektet. Ennek lényege a korszerûbb oktatási módszerek bevezetése, ennek keretén belül pedig a regionális történelem és a regionális biológia oktatásának beépítése a tanrendbe. Mindezt nem külön órában, hanem a földrajz, a biológia, a történelem, az irodalom és énekórák részeként. Emellett egy munkafüzetet állítottak össze a tanulók számára. Görföl Jenõ és Kovács László szerzõpáros bemutatták a Hol sírjaik domborulnak címû könyvet, ami második, bõvített kiadásban jelent meg. A kötet az 1848/49-es magyar szabadságharc idejébõl a mai Szlovákia területén található honvédsírokat, emlékhelyeket mutatja be, és az ott lezajlott hadi eseményeit foglalja össze. A nagyon jó hangulatú konferencia ékes bizonyítéka a felvállalt tevékenység további szükséges folytatásának.

Nem is olyan régen járásunkból számos polgármestertársammal látogatást tettünk a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelõintézetben azzal a szándékkal, hogy elindítsunk egy, az Ipoly északi oldalán élõk számára igazán „életbe vágó“ lehetõséget kínáló folyamatot. A látogatás elõkészítésében és a továbbiakban is nagy segítségünkre volt Dr. Tandel Beáta adjunktus. Hasonlóképpen Dr. Szabó Géza igazgató-fõorvos is készséggel állt rendelkezésünkre, és nagy szeretettel mutatta be az intézmény lehetõségeit. Éppen tíz éve csatlakozott Szlovákia és Magyarország az Európai Unióhoz. Azóta számtalan megvalósított terv jelzi a csatlakozás hasznosságát. Azt kell látnunk, hogy az anyagi, infrastrukturális projektek és bizonyos kulturális események, rendezvények, települési szintû együttmûködések mellett a térségi, regionális projektekben lévõ lehetõségeket messze nem használjuk ki, a humán szolgáltatások terén, talán az oktatás egyes apró pozitív jelenségeit kivéve, pedig teljesen hiányzik a közös gondolkodás, a gondok közös megoldására való törekvés. Ilyen gond az Ipoly középsõ szakasza mentén élõk számára a kórházi ellátás. Ismeretes, hogy komoly kórházi kapacitással környékünkön csak Léva és Losonc rendelkezik. Szó szerint életbe vágó kérdésként vetõdik fel a lehetõsége annak, hogy az alig pár kilométerre levõ balassagyarmati kórház miként tudna szerepet vállalni járásunk települései lakóinak egészségügyi ellátásában. Polgármester kollégáimmal ezért látogattunk Balassagyarmatra. Dr. Szabó Géza, a kórház vezetõje a megbeszélés során részletesen megismerte a polgármesterek elképzeléseit, és támogatásáról biztosította a tervet, de egyben jelezte, hogy az elvi döntést kormányzati szinten kell meghozni az ügyben, kidolgozva ennek minden részletét. Küldöttségünk megtekintette a nemrégiben felújított kórházi osztályokat, és azzal az elhatározással vett búcsút a vendéglátó intézményvezetõtõl, hogy levelet fogalmazunk meg a magyar kormány egészségügyért felelõs államtitkárának, Dr. Szócska Miklósnak, amelyben kérjük a magyar kormány segítségét. Érthetõ, hogy nem tétlenkedtünk, és szinte napok alatt megszületett a levél. Ügyünk támogatásához megkerestük Csáky Pált, az MKP egykori elnökét, miniszterelnökhelyettesét, aki azonnal az ügy mellé állt, és ajánlást adott az államtitkárhoz írt levél mellé, vállalva, hogy maga is közbejár az illetékeseknél a teljesen racionális elképzelés sikere érdekében. Elkezdte munkáját az új magyar kormány, és remélhetõleg hamarosan terítékre kerül az Ipoly mente polgármestereinek levele is. Mi, a levélírók reméljük, hogy az egészségügyi államtitkárnak személyes találkozás keretében is elmondhatjuk terveinket, így is nyomatékot adva a probléma és a terv komolyságának, és annak a reményünknek, hogy a jövõben nem kell több tíz kilométert utaztatni a kórházi ellátásra szoruló betegeket, amikor itt van a szomszédságban egy jól felszerelt, nemrégiben felújított egészségügyi intézmény. Az Ipoly nem lehet akadály...

Összeállította BG

Kosík Szilvia polgármester, Ipolykeszi

Közélet

2014. május

Kubányi Lajosra emlékezve

Kürtös 7

XXII. SZENT−IVÁNYI FERENCZ ORSZÁGBÍRÓ EMLÉKNAP

Alsóesztergály (Dolné Strháre) Nagykürtöstõl 5 km-re északkeletre az Öreg-patak partján fekszik. Elsõ ízben IV. Béla király 1244. évi oklevele emlékezik meg róla. Míg a 19. században közel 800 lakosa volt, ez 21. század elejére 200 alá süllyedt. Hogy a község ma is még létezik, azt az itt lakó néhány agilis lakosnak, az evangélikus egyházközösségnek köszönhetõ és a Matica slovenská civil szervezetnek. Ezek az emberek, csoportosulások még a szívükön viselik a község sorsát, igyekeznek megõrizni hagyományaikat, ápolni az egyházi és kulturális értékeiket, gazdag múltjukat. Itt született Kubányi L a j o s festõ (1855. V .5. 1912. V. 5.) és itt is van eltemetve. Halálának 100. évfordulójára a Kürtös havilapban megjelent cikk alapján jelentkeztek a még élõ leszármazottak, kiknek segítségével is a múlt évben a sírhely újból rendbe lett téve, felújítva és tavaly októberben leleplezve. A helyiek hathatós segítséget nyújtottak ezekhez a munkálatokhoz. Született egy íratlan megegyezés, hogy minden évben az évforduló kapcsán összejönnek az ismerõsök, barátok, rokonok, a község, az egyház, a szervezetek képviselõi, és közösen emlékezünk meg Nógrád festõjérõl. Így történt az idén is. A helyiek (a község, az evangélikus egyházközösség, a Matica slovenská) és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya közösen teremtették meg azokat a feltételeket, hogy méltóképpen emlékezhessünk május 4-én (vasárnap) a nagy festõre. A megemlékezés délelõtt 10 órakor kezdõdött istentisztelettel az evangélikus templomban, amelyet a község lelkésze, Ján Ïurov végzett el. Eljöttek a festõ közelben élõ leszármazottai is. Ez után az emlékezõk kivonultak a temetõbe a sírhoz, ahol kis kétnyelvû kultúrmûsor és emlékbeszédek megtartása, virágok elhelyezése mellett méltatták a festõ életmûvét, hagyatékát. A kötetlen társalgás aztán a lelkészlakban folytatódott, és azzal a közös ígérettel zárult, hogy jövõre ugyanitt emlékezünk, közösen.

Ipolyvarbó önkormányzata és a CSEMADOK Ipolyvarbói Alapszerveze 2014. április 27-én vasárnap tartotta meg a XXII. S Z E N T- I V Á N Y I FERENC ORSZÁGBÍRÓ EMLÉKNAP elnevezésû, immáron évek óta hagyománynyá vált kistérségi rendezvényét, mely napon a község lakosai az itt található római katolikus templom építtetõjének, Szent-Iványi Ferencz emlékének adóznak kegyelettel szerény koszorúzási ünnepség keretében. Az egykori országbíróról megemlékezõ kisközösségünk híre eljutott a Liptó megyébõl származó Szent-Ivány család leszármazottaihoz is, akik örömmel vették tudomásul, hogy e felvidéki kis falu lakosai minden évben megemlékeznek családjuk egyik neves férfiújáról, és jelenlétükkel õk is támogatták az ünnepnap emelkedett hangulatát. A szentmisét követõ templomkerti koszorúzási ünnepségen a köszöntõ után ipolyvarbói viseletbe öltözött fiatalok magyarságverseket adtak elõ, Mgr. Zolcer György lelkiatya közremûködésével gyönyörû énekhangok lengedeztek a térben az ipolyvarbói egyházi énekkar jóvoltából, majd a Tormay Társaság alapítója, László Péter saját költeményét szavalta el, melyet Szent-Iványi Ferencz emlékére írt. A SzentIványi családot kísérõ személyek között volt dr. Pálmány Béla, a nógrádi kötõdésû nyugalmazott levéltáros is, akinek nagymamáját szintén a varbói templomban tartották keresztvíz alá, így meghatódva, de annál nagyobb szeretettel tartott kisebb beszámolót eddigi kutatásait összegezve Ipolyvarbót és a Szent-Iványi családot érintõen. A megemlékezés koszorúinak elhelyezését követõen Balogh Gábor, a CSEMADOK NTV elnöke szólt az egybegyûltekhez, méltatva e napot, és az eddigi figyelmet megköszönve invitálta az ünnepi közönséget a helyi mûvelõdési házba, ahol az Ipolyvarbóhoz valaha közel álló nemesi családokról szóló képkiállítás, valamint a világ számos országában ismert aranylemezes pánsípmûvész - Kegye János, elõadókoncertje várta az érdeklõdõ közönséget. Ez a nap is, mint minden más ünnep, mely kizökkenti az embert az egyhangú hétköznapok forgatagából, felejthetetlen élményekkel gazdagította az adott lehetõséggel élõket, köszönet érte mindenkinek, aki segített a létrehozásában és megvalósításában.

Balogh G

KSz

8 Kürtös

Kultúra

A l e g s ze b b hivatás Május hónap a Boldogságos Szûz Mária, Istenanya hónapja, a legnagyobb édesanyáé. E hó elsõ vasárnapján Mgr. Jókay Lukács szentmisén köszöntötte az anyukákat, kihangsúlyozva, hogy az anyaság a legszebb hivatás. Délután 15:00-kor, az idõjárás szeszélyét elkerülendõ, a kultúrházban folytatódott az anyák napi köszöntõ a Szent Erzsébet Egyházi Alapiskola diákjai, a helyi magyar tannyelvû óvoda kislurkói és az év folyamán oly sokszor csínytevésekkel bosszantó gyerekek közremûködésével. A polgármesteri rövid köszöntõ után Vízi Katalin és Mondok Alenka óvó nénik által betanított énekes-verses összeállítás könynyeztette meg a kisovisok anyukáit, nagymamáit, dédijeit. Ezt követte a kisiskolások PaedDr. Mgr. Kulcsár Magdolna által betanított tartalmas, szórakoztató mûsora, mely nem csak megható érzülettel, hanem tréfás jeleneteivel is biztosította a hangulat fokozását. A nem Óvárban tanuló diákok - Mgr. Jancsó Péter felkészítésével - versekkel köszöntötték a jelenlévõket. Egy szál virág, mely szívbõl jövõ érzés, a legerõsebb kapocs, az anyai mérhetetlen, határtalan szeretet sosem lehet méltó fizetség, de a tisztelet és a gyermeki szeretet kifejezõje, így az anyák napi mûsor végén egy szál virággal kedveskedtünk az anyukáknak, akik, fõleg a jelenlévõk közül, már sokan nem csak gyermeket, hanem unokát, dédunokát is dajkáltak, szeretgettek, dédelgettek. E hivatás egyre jobban visszaszorul a kényelem, „az új életstílus“ elõtt, sok esetben figyelmen kívül hagyva a felelõsségtudat, de leginkább a legnagyobb kincs értékét, a szeretetét. VJ

Anyák napja Ipolynagyfalun Május második vasárnapján egy különösen szép élményben volt részük a nagyfalusi édesanyáknak. A szentmisét Gyönyör László lelkiatya minden élõ és megholt édesanyáért ajánlotta fel. Homíliájában méltatta az édesanya pótolhatatlan szerepét a családban. Végtelen szeretetüket, önfeláldozásukat és türelmüket, amellyel példát mutatnak a felnövekvõ nemzedéknek. A szentmise ünnepélyességét a helyi éneklõcsoport is emelte tisztán csengõ szép énekével. Az énekeket Huszár András kántor tanította be és kísérte. A szentmise végén Ing. Kerata László polgármesterünk pár mondattal méltatta az édesanyákat, és megköszönte az énekkar szereplését egy-egy szál virággal. A jelenlévõ gyermekek is virággal köszöntötték édesanyjukat. Ez a meghitt, ünnepélyes vasárnap délelõtt mind a gyermekek, mind az édesanyák szívét melegséggel töltötte el, és erõt adott, hogy szeretettel és gondoskodással könnyebben végezzük mindennapi teendõinket. Bodonyi Ilona

2014. május

Anyák napi ünnepségek Kelenyén a községi hivatal szervezésében hagyományosan május elsõ vasárnapján került sor az anyák napi ünnepségre. A kultúrházban tartott bensõséges ünnepségen Csáky Ilona polgármester asszony megható szavakkal köszöntötte a megjelent édesanyákat, nagymamákat. Ezt követõen óvodások és iskolások énekekkel, táncokkal, szavalatokkal kedveskedtek az ünnepelteknek. A rendezvény az édesanyák megvendégelésével ért véget. 2014. május 11-én anyák napi ünnepséget és nyugdíjastalálkozót tartottak Inámban, melyen felléptek az inámi óvodások és iskolások. Gazdag mûsorukkal nagy örömet szereztek a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban összegyûlt anyukáknak, nagymamáknak, dédanyáknak, nyugdíjasoknak. Az iskolás és óvodás gyerekek virággal köszöntötték az anyukákat. Ezt követõen Nagy József polgármester köszöntötte az édesanyákat. Külön kiemelte az édesanyák odaadó szeretetét és szorgalmát gyermekeik nevelésében. A nyugdíjasokat is köszöntötte, akiket kis ajándékkal lepett meg az önkormányzat, majd estebéddel kínálta õket. A rendezvény végén magyarnótákkal kedveskedtek Skamla József és Básti János elõadásában a meghívott vendégeknek. NJ

Anyák napja Ipolybalogon „Anya, tõled ragyog fenn az ég. Anya, tõled minden olyan szép“ énekelte záró számában az ipolybalogi alapiskola énekkara a május elsõ vasárnapján Ipolybalogon sorra került anyák napi rendezvényen. S az egész mûsort ez a hangulat jellemezte: a köszönet, hála és elismerés szavai hangzottak fel az édesanyák, nagymamák felé, akiknek - kortól függetlenül - mindig a gyerekeik a legfontosabbak, õk jelentik számukra a biztos pontot, a támaszt, a barátot, a szövetségest. Az anyai gondoskodást köszönték meg az ipolybalogi óvoda, az Ipolyi Arnold Alapiskola és az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola diákjai és növendékei közös mûsorukkal, amelyben helyet kaptak a versek, prózai szövegek, jelenetek, táncok, dalok, hangszeres szólók és a kamarazene is. A kellemes, napsütéses vasárnap délután mûsorát az iskola igazgatója, Molnár Barnabás édesanyákat köszöntõ szavai indították, majd következett a sok-sok tehetséges elõadó, akik több mint kétórás mûsorral szórakoztatták a szép számban megjelent közönséget. A nagy gonddal és odafigyeléssel készített mûsorért köszönet illeti elsõsorban a fellépõket, szereplõket, valamint az õket felkészítõ óvónõket, az alapiskola pedagógusait és a mûvészeti iskola tanárait. -ná-

2014. május

Kultúra

Anya csak egy van „Megvan az az egy szó, amire úgy vágytam. Édesanyám! -ebben mindent megtaláltam.“ /N. Vorák József/ Ipolykeszin a helyi kultúrházban 2014. május 5-én, vasárnap került megrendezésre a tavasz egyik legszebb ünnepe, az anyák napja. A Csemadok Ipolykeszi Alapszervezete által megrendezett anyák napi ünnepséget Böjtös Norbert, az alapszervezet elnöke nyitotta meg. Ezt követõen Kosík Szilvia polgármester asszony és Balogh Gábor, a CSNTV járási elnöke mondott köszöntõt. Az ünnepi mûsor keretén belül bemutatásra került a rárósmúlyadi származású, jelenleg Helembán élõ neves fotómûvész M. Nagy László képkiállítása és rövidfilm-bemutatója. A megtekintett film és a kiállított fotók mindannyiunk szívét-lelkét mélyen megérintették. A régmúltat, elõdeink egyszerû parasztvilágát mutatták be. Elsõként a Helembáról érkezõ vendégszereplõk egy szép verssel és énekkel kedveskedtek a jelenlévõknek. A kultúrmûsorokat Tóth Klára óvodapedagógus konferálta, akinek vezetésével a helyi óvodások szép versekkel és táncokkal köszöntötték az édesanyákat. Az ipolybalogi és nagycsalomjai alapiskola tanulói, valamint két ipolykeszi édesanya versekkel fejezték ki az anyákhoz való szeretetüket és tiszteletüket. A helyi Aranyesõ hagyományõrzõ csoport tagjai ismét színvonalas, alkalomhoz illõ népdalcsokorral és látványos koreográfiával léptek színpadra. Az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola kamarazenekara Kiss Kristóf zeneoktató vezetésével három mûsorszámmal mutatkozott be nagy sikerrel. A Vitalitás Sportegyesület két tehetséges ifjú táncosa színpadi látványtánccal emelte az ünnep hangulatát. A szívhez szóló elõadások után ifjú, tehetséges gyermekszereplõink is megmutatták az Adóbevallás c. jelenet erejéig, hogy a humor mindenkor a legjobb orvosság, szívnek és léleknek egyaránt. Felnõtt színjátszóink, a közkedvelt Sári-Mári duó, ismételten belebonyolódott és elpletykálta ügyes-bajos mindennapi gondjait. Básti János, helyi nótaénekes harmonikása kíséretével szívhez szóló nótacsokorral fejezte be a kultúrmûsort. Az anyák napi ünnepséget a Csemadok Ipolykeszi Alapszervezetének elnöke zárta be, megköszönve a fellépõknek és a szervezõknek az ünnepi mûsort megelõzõ munkájukat. Ezt követõen a polgármester asszony és az alapszervezet elnöke virággal és könyvajándékkal fejezték ki hálájukat M. Nagy László fotómûvésznek és kísérõinek a kiállításért és a mûsoron való részvételükért. Végezetül a Csemadok helyi vezetõsége és a polgármester asszony minden jelenlévõ édesanyának és nagymamának szeretettel átnyújtották a tisztelet és hála virágait, amelyhez meglepetésként szív alakú mézeskaláccsal is kedveskedtek. Az alapszervezet vezetõsége ezúton is köszöni a támogatást Ipolykeszi Önkormányzatának, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának és külön köszönet jár Nozdrovicky Lászlónak és Tamásnak a hangtechnikáért. P.H.

Kürtös 9

Kiszehajtás 2014. április 13-án, virágvasárnap Ipolyhídvégen egy mára már majdhogynem feledésbe merült népszokást, a kiszehajtást elevenítette meg a falu lakossága. Fõszervezõként a helyi nyugdíjasklub tagjainak köszönhetõen valósulhatott meg ismét sok év után ez az igen szép hagyomány. A kiszehajtás, ahogyan azt a nyugdíjasklub vezetõjének, Sókuty Ilonának a szavaiból megtudhattuk (mialatt a bábut öltöztették) a szlovákoknál, morváknál, cseheknél és a lengyeleknél terjedt el. Magyarország északi részén is élt egykor. Vidékünkön a kiszehajtás az egyik legtovább élõ népszokás volt. Az Ipoly mente néhány községében még a hatvanas évek elején is hajtottak kiszét. A szokásnak többek között az volt a célja, hogy a bábuval együtt kivigyék a faluból a dögvészt, jégesõt, betegséget, és a kiszehajtó lányok mielõbb férjhez menjenek. Szorosan összefüggött a tavaszvárással, a tél utáni megújulással, az ember és a természet szoros kapcsolatát példázta. A kiszét az Ipoly mentén mindenütt virágvasárnap délután hajtották. A hajadon lányok általában az egyik faluvégi háznál gyülekeztek, és ott öltöztették fel a bábut, majd felváltva vitték végig a falun. A falu másik végén levetkõztették, és a vízbe dobták, vagy elégették.

Így történt ez most is, miután Kovács Betti verssel és a helyi óvodások énekkel köszöntötték a felöltöztetett kiszét, a lányok elindultak végig a falun. Közben ezt a dalt énekelték: Haj ki, kisze, kiszõce, / Gyûjj be sódár gömbõce. Varga Mári otthon ül, / A kiszére pentõt szõ. Ha megszövi, megvarrja, / A kiszére ráadja. - A kiszének van ruhája, / Tele is van a ládája. Majd a falu végén a vetkõztetés után az Ipolyba dobva: A kiszének nincs ruhája, / Nincs is tele a ládája. - Haj ki, kisze, kiszõce / A másik határba - Kivittük a betegséget, / Behoztuk az egészséget. Nagy örömmel töltött el, hogy az ünnepségen szép számban vett részt a falu apraja-nagyja, és senkinek nem hiányzott az arcról a mosoly. Remélem, jövõre ismét így, összefogva tudjuk majd kivinni a faluból a betegséget és a rosszat. A szervezõk nevében is köszönet mindenkinek, aki bármilyen módon segített és hozzájárult az esemény megvalósításához. Záhorský Zsuzsanna

10 Kürtös

Közélet - Kultúra

2014. május

Katyi Ica emlékére

Csábi ORGONAest - negyedszer

Meghalt Katyi Ica. A zsélyiek közül az utolsó, aki megjárta a csehországi kitelepítést, ahova furcsa módon - majdnem hihetetlen, de igaz - Kajtor néven vitték ki a családot. Amikor jött a teherautó a csendõrökkel, Jóska, Ica öccse kint szánkózott a lejten a Radványi jégvermétõl a patakig. Oda jöttek neki mondani a szomszédok, hogy menjen gyorsan haza, mert már viszik õket. Már be sem ment a házba. Átázott ruhában és cipõben tették föl a teherautóra, s aztán három napig vártak Losoncon a hideg marhavagonban. Ott csendõrök õrizték õket, hogy haza ne szökjenek, és enni csak fõtt makarónit kaptak - minden étkezéskor egy lavórral. A kifõtt csupasz makaróni csak arra volt jó, hogy a fagyos kezeiket melegítsék benne, amíg ki nem hûlt. Jóska az élete végéig úgy gondolta, hogy itt fáztak meg a lábai, ami miatt öreg korára nyomorékká lett. Cseh iskolába járt. Ott hiába kérte a tanítónõt, hogy ne Kajtor néven hívja õt ki, mert õ Katyi József, azt a választ kapta, hogy csak úgy hívhatják õt, ahogy be van írva. Icát én gyerekkoromban láttam, mint nagylányt, ahogy a kortársaival, vasárnap, bazsalicskával az imakönyvében, a poros utcán mennek a templomba. Ma már nem poros a Sósári út, nem járnak arra a legelõre a tehenek, s nem kell szombaton délután az utcát söpörni. Igaz, az utcasöprést abban az idõben nem nagyon szerettem csinálni, s mégis most oda vágyok vissza. Valamit szeretnék még egyszer meglátni, jobban megjegyezni, talán egy kicsit helyre tenni, másképp csinálni, valami lényegeset mondani az embereknek arról, hogy mennyire fontos az õsök becsületét, szokásait, imáit és szavát megtartani, mert az érték. Most már késõ. Icát gyászolom, mert ismertem, de ebbe a helyzetbe is belenyugszom, mert az az élet rendje, hogy meg kell halni. Abba azonban, hogy valakit megfosztanak otthonától minden ok nélkül, s még évek után sem mondja senki, hogy bocsánat, ezt nem kellett volna, már belenyugodni nem tudok. Hogy ilyen esetben, egy alig kivehetõ névhasonlóság esetében bármi ok miatt embereket felcseréljenek, azt már egyenesen észbontónak tartom. Most azonban mégsem ezért vagyok nyugtalan. Engem az bánt legjobban, hogy errõl ma már az élõk közül senki nem szól, senki semmit nem tud. Úgy, mintha meg sem történt volna. Bõhm András

Immár negyedik alkalommal került megrendezésre a hagyományos májusi orgonaest a festõi szépségû nagykürtösi járásbeli faluban, Csábon. A rendhagyó esemény nem pusztán hangverseny: a szervezõ, a Csemadok Csábi Alapszervezete azt szeretné, hogy a hallgatóság értse is az elhangzó zenemûveket, így a mûsorvezetõ Tóth Árpád minden darabhoz érdekes adalékokkal, információkkal szolgált. Szintén a koncertélmény elmélyítése kedvéért a szervezõk a templomban kivetítést alkalmaztak, ami révén a közönség számára láthatóvá vált az orgonista játéka, így a hallgatóság - úgymond - a kulisszák mögé is betekinthetett. Az idei hangverseny meghívottja az Egerben élõ Réz Lóránt volt, aki arra vállalkozott, hogy háromszáz év olasz orgonamuzsikáján vezeti végig hallgatóságát. Közönségként bátran állíthatjuk, a koncertprogram nagy sikert aratott. Egy olyan színt tudott megmutatni az orgonairodalomból, amelyet a korábbi évek elõadói még nem. Hihetetlen életerõvel és derûvel csendültek fel a velencei, római és nápolyi szerzõk éneklõ dallamai, melyeknek friss hangzásához az is hozzájárult, hogy az orgonamûvész gondot fordított arra, hogy a régi szerzõk darabjait régi típusú hangolással szólaltassa meg. A Csábi ORGONAestek elmaradhatatlan közremûködõje a hihetetlen hangi kvalitásokkal rendelkezõ helyi énekesnõ, Híves Mária, aki a magyarországi mûvész kíséretével Bach passiótételeinek egyik legszebbikét szólaltatta meg. A mûsor második felében a magyar zene óriásának, Liszt Ferencnek orgonamûvei is helyet kaptak, mint például a Petõfirõl mintázott A magyarok istene, vagy az Excelsior! Befejezésként Réz Lóránt orgonamûvész saját darabjából, az Enigma del Gesu Nuovoból játszott részleteket, melynek különleges hangzását a hálás csábi közönség vastapssal jutalmazta. Igazi zenei ünnep kerekedett május 11-én vasárnap este a csábi templomban, ahol a község lakói és a környék érdeklõdõi ismét új oldaláról ismerhették meg az orgonát, melyet méltán neveznek a hangszerek királynõjének. Zatyko Ervin

„Haj kisze, kiszéce...“ Régi hagyományt elevenített fel a Csemadok Kelenyei Alapszervezete. Ugyanis szokásban volt az Ipoly mente egyes községeiben, így Kelenyén is a kiszehajtás. Virágvasárnap a lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végig vitték a falun, aztán levetkõztették, a szalmát pedig a vízbe dobták vagy elégették. Ennek az egyre inkább feledésbe merülõ szép népszokásnak felelevenítésére vállalkozott Klacso Mária, aki virágvasárnap délutánján népviseletbe öltözött lányokkal vonultatta végig a falun a kiszét, miközben a lányok a kiszebábu kihajtásáról és a sódár /sonka/ behívásáról énekeltek: „Haj kisze, kiszéce, gyöjj be sódar, gömböce...“ A falu végén pedig levetkõztették a kiszét, és elégették. /Br/

2014. május

Évfordulónaptár

Kürtös 11

Palotai Boris 30 éve, 1984. május 1-jén hunyt el Barabás Tibor Kossuth- és József Attila-díjas magyar író. (*1911) 65 éve, 1949. május 4-én született N a g y G á s p á r Kossuth- és József Attila-díjas magyar költõ, prózaíró, szerkesztõ. (†2007) 110 éve, 1904. május 5-én hunyt el Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó“, országgyûlési képviselõ, fõrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja. (*1825) 110 éve, 1904. május 5-én született Jarnó József író, költõ, mûfordító, a Kassai Napló szerkesztõje. (†1934) 105 éve, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós, a 20. század egyik legjelentõsebb magyar költõje. (†1944) 135 éve, 1879. május 7-én született Erdõs Renée író, költõ. († 1956) 85 éve, 1929. május 10-án született Kányádi Sándor, romániai Kossuth-díjas magyar író, költõ, mûfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 70 éve, 1944. május 13-án hunyt el Gulyás Pál Baumgarten-díjas költõ, irodalomtörténész. (*1899) 65 éve, 1949. május 17-én hunyt el Balázs Béla magyar író, költõ, filmesztéta, filmrendezõ. (*1884) 25 éve, 1989. május 20-án hunyt el Galgóczi Erzsébet Kossuthdíjas magyar író, forgatókönyvíró. (*1930) 110 éve, 1904. május 23-án született Palotai Boris József Attila-díjas magyar író, költõ. (†1983) 420 éve, 1594. május 30-án hunyt el Balassi Bálint magyar költõ, végvári katona. (*1554) 45 éve, 1969. május 30-án halt meg Benedek Marcell magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és mûfordító, színházigazgató. (*1885)

Nagyváradon született 1904. május 23-án, Bacsó Péter filmrendezõ édesanyja és Palotai Erzsi elõadómûvész, író, mûfordító testvére. 1919-ben az erdélyi változások miatt áttelepült Kassára, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. Tehetségére Fábry Zoltán figyelt fel. Kassán jelent meg 1926-ban elsõ verseskötete Tavaszi áradás címmel, és itt volt a fõszerkesztõje 1932-ben az Én Lapom c. ifjúsági folyóiratnak. Késõbb a csehszlovákiai magyar lapok (Reggel, a Nap és a Magyar Újság) munkatársa volt 1939ig, és a következõ évtõl már Magyarországon élt haláláig. 1933-ban jelent meg Az úszóbajnoknõ c. kisregénye, majd a Péter, egy szegény kisdiák (1934) regényével megnyerte az Athenaeum Kiadó regénypályázatának díját. Instruktor kisasszony c. elbeszélésével 1936-ban a Nyugat novellapályázatán díjat nyer. A háború után már fõvárosi lapoknál dolgozik, 1946-ban az Asszonyok c. lap szerkesztõje, majd 1947-1953 között a Népszava irodalmi rovatának vezetõje. Egy idõre a munkások közé költözött, hogy hiteles tapasztalatokat szerezhessen az építõmunkáról. Élményeit, benyomásait több regényében, novellájában is megírta (Kakasszó, Varázsige, Hetedik év). A korszak egyik nagy sikerû filmjének õ volt a forgatókönyvírója (Én és a kisöcsém). 1950-ben és 1967-ben József Attila-díjat kapott. Mûveibõl hat filmet forgattak. A következõ években elmélyült és megkeseredett regényeinek világa, jó érzékkel ábrázolta a kor és az egyén konfliktushelyzeteit. Kivételes sikere volt Keserû mandula c. regényének, mely több kiadást megért. Termékeny, könnyed íráskészségû elbeszélõ és ifjúsági regényíró volt. Legjobb írásaiban hitelesen mutatta be korát. A mûveinek alapján készült Kiskrajcár, Ünnepi vacsora, Nappali sötétség c. filmek a locarnói filmfesztiválon a zsûri különdíját nyerték el, a Nõ a barakkban c. televíziós drámája a monte-carlói filmfesztivál nagydíját kapta. 1983. szeptember 13-án hunyt el Budapesten. Szerk.

Könyvajánló Görföl Jenõ - Kovács László:

Hol sírjaik domborulnak A könyv elõszavában az egyik szerzõ, Kovács László ezt írja: „A nemzeti emlékezet szerint történelmünk legfényesebb napjai 1848-49-ben voltak. Olyan másfél év volt ez, mellyel kivívtuk az emberiség jobbik felének csodálatát. A forradalom és szabadságharc ismert és névtelen hõseinek tettei keltették ezt a csodálatot. Az õ küzdelmük egy jobb és igazságosabb társadalomért sok esetben hõsi halállal végzõdött, de önfeláldozó szellemiségük máig hat. Az önkénteseknek, a nemzetõröknek, a honvédeknek, volt császári tiszteknek a harc vállalása volt igazán hõsies cselekedetük. Ezért lehetnek példák ma is. Ezért ápoljuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékeit ma is. Ebben a könyvben a szerzõpáros a mai Szlovákia területén található emlékek összegyûjtésére és bemutatására vállalkozott. A pozsonyi „törvényes forradalom“ helyszíneit, szereplõinek emlékeit, a politikai események, személyek, a nagy csaták emlékmûveit, valamint az ország temetõiben szétszórva található hondvédsírokat ismerhetik meg a könyv lapjairól, fényképeirõl. A könyv tárgyalja a mai Szlovákia területén zajló hadi eseményeket és két régiónak, a Csilizköznek és Gömörnek 1848-49-es történéseit és szereplõit. Akiknek emlékeit itt bemutatjuk, a mi sorsunkat is befolyásoló tetteket hajtottak végre. Ezért illeti kegyelet emléküket.“ A könyv 2013-ban jelent meg, kiadta a Media Nova M Dunaszerdahely. Balogh Gábor

12 Kürtös

Hitélet

Ferenc pápa a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat

2014. április 27-ére, az Isteni Irgalmasság vasárnapjára a „négy pápa“ napjaként fog az utókor emlékezni. A kereszténység kétezer éves történetében egyedülálló esemény volt ez a nap, amikor Ferenc pápa két elõdjét iktatta a szentek sorába XVI. Benedek emeritus pápa jelenlétében. Ferenc pápa Rómában nyolcszázezer hívõ elõtt nyilvánította szentté XXIII. János és II. János Pál pápát. Ez az elsõ eset, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak, s példátlan az is a történelemben, hogy a szertartáson egyszerre két élõ pápa legyen jelen. A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap részvételével, két tucat államfõ, illetve uralkodó, tíz kormányfõ és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjának jelenlétében. A mise elõtt egy órával, vasárnap délelõtt 9 órára teljesen megtelt a római Szent Péter tér és Rómának az ezt övezõ része. A zarándokok rengetegében a világ számos nemzetének képviselõit és zászlóit lehetett látni. A fiatalabbak közül sokan az éjszakát hálózsákban a Vatikán környéki utcákban töltötték. A szertartás elején Angelo Amato bíboros, a szentté avatási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult, és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János (1958-1963) és II. János Pál (19782005) szentté avatását. Az egyházfõ a harmadszori kérelem után elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tiszteletét az egész világegyházra. Ezzel egyidejûleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai. A szentté avatás után a Szent Péter-bazilika elõtt felállított szabadtéri oltárhoz vitték XXIII. János és II. János Pál pápa relikviatartóit. XXIII. János testébõl egy apró darab került az ereklyetartóba, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére. A szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát adott Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendült az örömének, és innentõl folytatódott az ünnepi szentmisék rendes menete. Ferenc pápa homíliájában arról beszélt, hogy XXIII. János a Szentléleknek való szófogadás, II. János Pál pápa pedig a család pápája volt, s ekként segítettek helyreállítani és a kor valóságához igazítani az egyház eredeti küldetését. A szertartás végén a hívek már imáikba foglalták a két új szent nevét. XXIII. János és II. János Pál „kitörölhetetlenül hozzájárult a népek fejlõdéséhez és a béke ügyéhez“ - mondta késõbb a szertartást záró, a zarándokoknak a részvételt megköszönõ szavaiban a katolikus egyházfõ. MTI

Ünnepi szentmise és templomszentelés Lukanényén Isten erejébõl és dicsõségére, valamint a lukanényei római katolikus plébánia és Lukanénye község önkormányzata segítségével megújult a lukanényei 250 éves Mindenszentek plébániatemplom. Ebbõl az alkalomból 2014. május 25-én, 10.30-tól ünnepi szentmisére és templomszentelésre kerül sor Mons. Palánki Ferenc egri segédpüspök vezetésével. A szentmise elõtt, illetve 12.00-13.00 óra között megtekinthetõ a Szent Korona másolata.

2014. május

Őszinte máriás tekintet Május hónapban a Máriát tisztelõ hívek áhítatos imáikkal fejezik ki a Szent Szûz iránt tanúsított tiszteletüket. De úgy tûnik, mintha a külsõleg fellelhetõ (mások által is megfigyelhetõ) Mária-tisztelet mellett az emberben szunnyadó máriás élet háttérbe szorulna. A Szent Szûz gyakori vendége gondolatainknak és szavainknak, de valljuk be õszintén, ritkán kap szerepet tevékenységeinkben, mindennapi életünkben. Bizonyára nagyon szép és nemes gesztus loretói litániák ezreivel köszönteni Õt, magasba emelni és csöndes alázattal elmélkedni az Õ nagyságáról és elsõbbségeirõl, és eközben jó érezni, amint lelkünket átjárja az õszinte rácsodálkozás és felismerés, hogy még mindig oly távol vagyunk Tõle, hogy oly kevéssé sikerült Hozzá hasonlóvá válnunk. Igen, ez valóban szép és jó. De egyértelmûen kevés… Az ilyen jellegû Mária-tiszteletre még egy hitetlen is bátran vállalkozni merne. Az igazi máriás lélek akkor fogja õszinte rácsodálkozással recitálni a loretói litániát, amikor tudatosul benne a „kényszer“, hogy közelebb kell Hozzá kerülnie, amikor elhatározza, hogy ezen imádságon keresztül akar eljutni a Máriát dicsõítõ magaslatok csúcsára - ezáltal válva tisztábbá, bölcsebbé, szebbé, szentebbé. Ha ilyen lélekkel tekintünk a Szent Szûzre, felfedezzük a Benne rejlõ elsõbbségeket és a bennünk rejtezõ hiányosságokat. Ekkor érzi meg a hiteles Mária-tisztelõ, hogy a kettejük közt tátongó ûrt valamivel át kell hidalni. Ha nem mással, legalább azzal az erõs elhatározással, hogy életét igyekszik mindinkább Máriáéhoz hasonlóvá tenni. A Szûz Máriára való õszinte tekintet, az iránta tanúsított valódi tisztelet mindig cselekvésre kell hogy sarkallja az embert. Amikor felismerem a tényt, hogy életemmel oly távol állok Tõle, szükségszerûen el kell határoznom, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy mindinkább Hozzá hasonlóvá válhassak. Ez az elhatározás jellemzi azokat a híveket, akik Máriát õszinte szívvel szeretik, és valóban tisztelik. Tudatosítanunk kell, hogy soha nem jutunk el arra a szintre, ahol Õ van, hogy számunkra mindig csupán egy elérhetetlen ideál marad. Máriás alázattal kell ennek tudatában lennünk. De azt is be kell ismernünk, hogy nem maradhatunk az általunk kreált és kényelmesnek tartott elképzelések szintjén. Mindinkább közelednünk kell Feléje, hogy az Õ egyszerûsége és alázata egyre inkább teret kapjon a mi életünkben is. Egyre inkább közelebb kerülni Máriához! Nem könnyû, de nem is lehetetlen feladat. Nehéz, de mindenki számára lehetséges. Ugyanis Mária nem csupán példakép és ideál, hanem elsõsorban Anya és Segítõtárs. Balga Zoltán, ipolyviski plébános

2014. május

Közélet

Kürtös 13

A Föld és víz világnapja Csábon

Az ápolónők nemzetközi napja

„Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.“ /Saint-Exupéry/ A csábi alapiskola diákjai ezekkel a gondolatokkal indították útjára a „Víz Világnapja“ akciót 2014. 3. 21-én. A napot filmvetítéssel kezdtük, majd az Ukrajnából érkezett cirkuszi mutatványosok bûvöltek el bennünket. Az elõadás után minden osztály posztert készített a víz fontosságáról, közben ásványvizet kóstolgattunk, majd közös gyülekezõ következett az iskola udvarán, ahonnan együtt elindult a diákok aprajanagyja a víztározó felé. Falunk polgármestere jóvoltából megnéztük a víztisztítót, majd megízleltük csábi forrásunk vizét. Ezen a napon mi is tudatosítottuk, hogy a víz: maga az élet. A Föld napja /április 22./ alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyek a Föld megóvására irányítják figyelmünket. Mi, a Csábi Alapiskola és Óvoda tanulói április 30-án ünnepeltük a Föld napját, mivel 22-én még a húsvét hangulatában fürödve otthon pihentünk. A hangoshíradóban elhangzott ünnepi beszéd felhívta mindannyiunk figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Mi tettekkel szeretnénk bizonyítani, hogy számunkra nem közömbös Földünk jövõje. Iskolánk diákjai évfolyamonként csapatokra lettek osztva. Mi, a magyar tagozat diákjai zöld pólót öltöttünk, alkalomhoz illõen a Green Day nevet választottuk. Ezen a napon rajzoltunk, virágot ültettünk, hivatásos katonák Lestrõl öt különbözõ állomáson vártak bennünket, ahol felmértük erõnlétünket, orientációs készségünket, helyzetmegoldó képességünket. Iránytû segítségével „kincs“ után kutattunk, elsõsegélyt nyújtottunk, kutyabemutatón vettünk részt, majd utolsó állomásként célba lõttünk. Becsületesen gyûjtöttük a pontokat. Megéhezve indultunk a közeli rétre, ahol már várt bennünket a gondosan elõre elkészített tábortûz. Itt megkaptuk az iskolakonyha által elkészített túlélõcsomagokat, amelyekbõl csodálatos ebédet varázsoltunk a természet lágy ölén. A közös étkezés után következett az eredményhirdetés. A zöldek /Green Day/ és a pirosak csapata egyenlõ pontszámmal állt az elsõ helyen. A kötélhúzás döntötte el a végsõ eredményt, amelyben a pirosak erõsebbnek bizonyultak. Jó kedvünk nem hagyott el bennünket, hisz a második hely elérése is igen szép eredményt jelent. A nap vidáman telt, nem szemeteltünk, nem ártottunk a természetnek, csak élveztük a szépségét, csodálatosságát. Tudatában vagyunk annak, hogy a Föld napját nemcsak ünnepelni kell, hanem tenni, sokat tenni azért, hogy szûkebb és tágabb környezetünkben megóvjuk a vizeket, növényeket, madarakat, állatokat. Úgy gondolom, sokáig fogunk emlékezni majd erre a napra, a Föld napjára, hisz élményekkel gazdagon térhettünk haza, amiért köszönet a szervezõknek. Zatyko Szilvia

Május 12. világszerte az ápolók nemzetközi napja annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónõ, az ápolóképzés kiemelkedõ alakja. Több tanulmánya is megjelent nyomtatásban (A kórházakról, Az ápolónõkrõl). Megfogalmazta, hogy „az ápolónõ munkája háromszoros érdeklõdést kíván: szellemi érdeklõdést az eset iránt, szívbeli érdeklõdést a beteg ember iránt, szakmai érdeklõdést a gyakorlati munka technikája iránt“, Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás anyagi és erkölcsi elismeréséért is. Ez a küzdelem még ma sem ért véget. Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedõbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Õ volt hazánk elsõ országos fõápolónõje, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél elõbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következõkben fogalmazta meg: „Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt“. Az ápolók világnapja alkalmából Pro Sanitate-díjjal és Kossuth Zsuzsa Emlékéremmel ismerik el a példaértékû ápolói tevékenységet végzõket. Végezetül az eszményi ápolónõ jellemzõi: „Az ápolónõ legyen józan; becsületes és megvesztegethetetlen; Legyen igazmondó és megbízható; Legyen pillanatra fontos és hajszálig rendes; Gyorskezû, de nem kapkodó; Szelíd, de nem lassú; Nyájas, de nem fecsegõ; Tapintatos, de sohasem tétovázó; Legyen derûs és bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtõ a beteg körül; Legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára.“ A világháló nyomán BG

Madarak és fák napja A madarak és fák napja történetének kiindulópontja egy 1902. március 19-én Párizsban aláírt egyezmény, amely a mezõgazdaságban hasznos madarak védelmét szolgálta. Ehhez az egyezményhez az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott: a dokumentumot Bécs és Budapest nevében A. Wolkenstein nagykövet látta el kézjegyével. Ugyanebben az évben Chernel István ornitológus már meg is szervezte az elsõ magyarországi madarak és fák napját. Négy évvel késõbb, 1906ban - Herman Ottó javaslatára - Apponyi Albert gróf, a korabeli idõk vallás- és közoktatásügyi minisztere már arról rendelkezett, hogy az ország iskoláiban évente egy napot a madaraknak és a fáknak kell szentelni. Ezt a napot hagyományosan május elején szokás tartani, 1994 óta pedig külön rendelet jelöli ki május 10-ét a madarak és a fák napjaként. A világháló nyomán BG

Közélet

14 Kürtös

2014. május

…hogy tisztább legyen a Föld! Idén immár harmadik alakalommal szervezték meg Ipolynyéken a Föld napja alkalmából a szemétgyûjtést. A helyi vadászokat tömörítõ szervezet, a Balassi Bálint Alapiskola, valamint Ipolynyék önkormányzata szervezésében közel negyvenen jelentek meg május 8-án, hogy a lehetõségeikhez képest valamelyest megtisztítsák Ipolynyék külterületét a felelõtlen polgárok által eldobott vagy kihordott szeméttõl. A közös fotó után útbaigazítást kaptak a jelenlévõk Baksa Krisztiántól, a vadászszervezet elnökétõl és Hrubík Béla polgármestertõl. A szélrózsa minden irányába kirajzott csapatok alapos munkát végeztek, és alig három óra alatt közel hatvan zsák szemetet gyûjtöttek össze. A szemétgyûjtést

több helyi vállalkozó és a Marius Pedersen cég is támogatta kesztyûkkel, zsákokkal és persze édességekkel és kék színû trikókkal a gyermekek számára. A munka után a helyi vadászházban finom vadgulyással kedveskedtek az akcióban résztvevõknek a helyi vadászok, a gyerekek pedig légpuskából gyakorolhatták a célba lövést vadállatok figuráira. A kellemes és hasznos napot laza beszélgetés és poharazás zárta. Reméljük, jövõre ugyanitt találkozunk, s legalább ugyanennyien eljövünk ismét. Köszönet mindenkinek, aki munkájával vagy egyéb más módon segítette, hogy tisztábbá varázsolhattuk a környezetünket, ahol élünk. HB

Könyvsarok

Nyéki Méhes Mózes:

PALÓCHONBAN

Farkas Sándor:

Gondolom, a legtöbb ember számára semmit sem mond az író neve. Én (könyvbarát és olvasó ember létemre) sem hallottam és tudtam róla egészen 2011-ig, amikor - hála néhány kutakodó embernek - megjelent az 1941-ben kiadott könyvecske hasonmása. Többek között azért is ragadtam tollat, hogy minél több itt élõ ember megtudja, Mikszáthon kívül a palóc ember mindennapjait örökítette meg rövid elbeszéléseiben Nyéki Méhes Mózes is. Gyökerei az õsi Nyék nemzetséghez vezethetõk vissza. Kõkesziben született 1885-ben, 1912-ben tornóci szolgabíró, majd a legfõbb állami számvevõszék tanácselnöke volt Budapesten. Kapcsolata a szülõfölddel ezek után sem szakadt meg. A Mikszáth családhoz nagybácsijának felesége (Pongrácz Eszter) révén kötõdik, aki Mikszáth Kálmán feleségének (Mauks Ilona) volt az unokanõvére. A nagybácsi (Méhes József) Csalomján volt földbirtokos, így Mózes gyakran nyaralt együtt a Mikszáth fiúkkal a templommal szembeni Méhes-kúrián. Évekkel késõbb a nagy palóc fiának unszolására gyûjtötte össze könyvbe írásait is, melyekben Kõkeszin és Csalomján kívül több palóc falut is megemlít (Gyürki, Szelény, Sirak, Terbegec, Csáb, Inám). Ajánlásul magától az írótól idéznék: „A jó palócok közül egyes emberek gondolkozását rajzolom meg személy szerint, akik ott éltek és élnek ma is a lankás-dombos, vadvirágos Palócföldön. Mert a palócföldi emberben valóban van napfényes derû, ravaszság, jókedv, borongás, jó szív és bölcselkedés annyi és olyan, mint talán sehol máshol. Ilyen volt a sok között egy aratógazdánk, akinek kacskaringós észjárásán és cikornyás beszédén szeretett emlékû édesapámmal sokszor felvidultunk és összemosolyogtunk. Errõl is van szó ebben a könyvben. És ha nem is lesz az ember ennek olvasásától fiatalabb, mégis jól esik, ha olykor derûs történetek simogatják körül a robotos élet gyorsan tovatûnõ perceit…“ A könyv minden egyes történetét Mühlbeck Károly grafikus és festõmûvész ötletes rajzai teszik még érdekesebbé. Az utóiratot Csáky Károly néprajzkutatónak köszönhetjük, melybõl közelebbrõl megismerkedhetünk az íróval. A könyvet a Csemadok alapszervezetein keresztül el tudjuk juttatni az érdeklõdõkhöz. e-mail: [email protected] Érdeklõdni lehet: telefon: 0905/403945 0949/507578 Vanda Zsófia

Csalár - Èeláre „Aligha lehet hálásabb feladat egy polgármester számára, mint az, hogy a település történetét, múltját bemutató könyv elé beköszöntõt, ajánlást írjon.“ Így vezeti be a könyv elõszava annak a könyvnek ismertetõjét, amelyet Farkas Sándor állított össze. A könyvet Dr. Hausel Sándor fõlevéltáros (Balassagyarmat) véleményezte, melybõl idéznék néhány sort. „Tiszteletet és odafigyelést érdemel minden olyan törekvés, amely a szülõföld szeretetérõl tanúskodik, minden olyan munkálkodás, amely a szûkebb haza megismertetésével tovább erõsítheti az érzelmi kötõdést a helyi közösség iránt. Ezért tartom fontosnak többek közt egy adott közösség - jelen esetben egy falu történeti tényeinek összegyûjtését. Ilyen elismerésre méltó törekvés Farkas Sándor munkája, amely Csalár történeti tényeinek, hagyományainak a bemutatását tûzte ki célul. A szorgos, hosszadalmas gyûjtõmunka már önmagában igen nagy érték. Különösen értékessé válik ez akkor, ha a Szerzõ az érintett közösség elé kívánja tárni a munkálkodásának eredményét.“ A véleményezõ ezen kívül felhívja a figyelmet néhány szempontra, amelyet ilyen és hasonló jellegû munkáknál figyelembe kellene venni, ha az ember nyilvánosság elé lép. Fontos ezt megjegyezni azért, mert mások is tanulhatnak belõle. Mindent összevetve azonosulni tudunk a véleményezõ elismerõ szavaival és megjegyzéseivel, miszerint a szerzõ munkája idõszerûségét és jelentõségét a megjelölt észrevételek nem kisebbítik. Munkálkodását nagyon fontosnak ítéljük, és követendõ példának tartjuk. Legfõképpen azért, mert falvainkban hiányzik a hasonló, krónikaszerû adatrögzítés és adatközlés. BG

2014. május

Szabadidõ - Közélet

Május a kertekben Elérkezett az év legszebb hónapja, amikor minden virágzik, minden üde, friss zöld színt kap. Tavaszi tennivaló azért még bõven akad, ültetés, kapálás, növényvédelem, de legfontosabb, hogy mindent a megfelelõ idõben. Palántát csak megbízható helyrõl vásároljunk, így nem érhet meglepetés, hogy a törpe paradicsom folyton növõ lett, vagy a tölteni való paprika helyett almapaprikánk termett. A legjobb a saját magunk által nevelt palánta, így biztosak lehetünk, hogy a támrendszeres paradicsom a fagyokig fog teremni. A palánták ültetésénél vigyázzunk arra, hogy a paprika- és a káposztafélék ne kerüljenek mélyebbre, mint ahogy a palántanevelõ helyükön voltak. A paradicsom könnyen hoz oldalgyökeret a szárán, így azt tehetjük mélyebbre, sõt el is fektethetjük. Babvetés: válasszunk sárga- és zöldhüvelyû fajtát is. A zöldhüvelyû bokorbab nyugaton sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Próbáljuk ki, sokkal zsengébb, nem szálkásodik olyan hamar, így nem igényel olyan gyakori szedést, mint a sárgahüvelyû fajták. Fõzeléknek és vegyes köretnek is kiváló. A karós baboknak vetés elõtt alakítsuk ki a támrendszerét. Négy karót szúrjunk le a földbe egy 0,5 x 0,5 m-es négyzet sarkain, majd kössük össze 1,5-1,7 m magasságnál. A karók mellé vessünk 2-3 szem babot. A fagyasztóba szánt babot ráérünk másodvetésben termeszteni, a korai salátafélék, retek, spenót helyére vetve június-júliusban. Az uborkát érdemes hálóra felfuttatni, így nem fertõzõdik meg a talajról a peronoszpórával, és öntözéskor száraz marad a lombja. Vegyük figyelembe locsoláskor, hogy lehetõleg csak a növények tövére juttassuk a vizet az uborkánál és a paradicsomnál is. A levélre kerülõ víz elõsegíti a gombaspórák bejutását a növénybe. Permetezéshez használjunk csalánlevet, és úgy tervezzük meg a kertünket, hogy a növénytársítások által kedvezõ kölcsönhatást biztosítsunk kiskertünkben, „öngyógyító vegyes kertet“ hozzunk létre. Például: a hagyma és a sárgarépa kölcsönösen riasztja egymás kártevõit: a hagyma- és a sárgarépalegyet. A paradicsom és az uborka mellé ültessünk fokhagymát, így kevesebb esélyt adunk a gombás betegségek kialakulásának. A paradicsom és a zeller óvják a káposztaféléket a levéltetvektõl, cserében a zellert megvédik a zellerrozsdától. A borsikafû elriasztja a babról a fekete babtetveket. A körömvirág és a büdöske távol tartják a fonálférgeket. Mindig vessünk ezekbõl a zöldségeságyások közé is! A sarkantyúka magához vonzza a levéltetveket, ezzel kevésbé károsítják azok a többi kultúrnövényt. A kapor majdnem minden zöldségnövényre elõnyös hatású. Serkenti azok csírázását, és fokozza ellenálló képességüket. A bazsalikom uborka mellé vetve óvja azt a lisztharmattól, és odavonzza a méheket a beporzáshoz. A fagyosszentek után az összes fagyérzékeny virágot el lehet ültetni. Idõszerû az egynyári virágok vetése: oroszlánszáj, körömvirág, napraforgó, pillangóvirág. A gyep vetésének, illetve pótlásának a hiányos helyeken szintén most van itt az ideje. Most lehet a konténeres, földlabdás fás növényeket kiültetni. A hagymás virágokat hagyjuk visszahúzódni, csak az elszáradt leveleket távolítsuk el. Májusban jelenik meg a legtöbb kártevõ, így idõszerû a védekezés ellenük. Hagymalégy, répalégy, káposztamoly stb. jól távol tartható a fátyolfóliával. A világos fátyolfólia, mely átereszti a napfényt és a vizet, két-három hétig maradjon a növényen ezzel megakadályozzuk, hogy a kártevõk lerakják petéiket. A cseresznyelégy május végén, június elején rakja le petéit az érésben lévõ cseresznyébe, ezért függesszük ki idõben a sárga lapokat! A levéltetvek ellen is most idõszerû védekezni. -ber-

A

Kürtös 15

TŰZOLTÓK NAPJA

„Jó szent Flórián, büszke égi szent“ - 1991 óta az újjáéledõ régi hagyomány szerint - ismét május 4-én, a tûzoltók védõszentjének napján ünnepeljük a magyar tûzoltók napját. Flórián testesíti meg az önfeláldozást és a bátorságot. Napjainkban ezt, a gyakran tragédiák kísérte hivatást csak az emberiesség, a másokért tevés és a hõsies bátorság Szent Flórián-i hármas eszméje jegyében lehet teljesíteni. Az egyik legfélelmetesebb elemi erõtõl, a tûztõl való rettegés keltette életre Flóriánnak, az „Isten tûzoltójának“ alakját. A tûzoltók számára Flórián a tûzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését. Flórián római katonatiszt volt a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. A legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égõ házat az elhamvadástól. Úgy is szokták ábrázolni, amint római tiszti egyenruhában egy cseber vízzel egy hozzá képest pirinyó házacska vagy városka tüzét kioltja. Amint ez várható, a tûzzel dolgozók (tûzoltók, serfõzõk, fazekasok, pékek, kéményseprõk) védõszentje lett. Neve napján népszokásai is a tûzzel kapcsolatosak. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret nem sütöttek, a kovácsok sem dolgoztak, másutt viszont épp ezen a napon gyújtottak új tüzet, õsi módon: például két fadarab összedörzsölésével. Napjainkban a hivatásos tûzoltóságok munkáját önkéntes tûzoltó egyesületek segítik. A jövõben szívesen bemutatnánk egy ilyen önkéntes tûzoltó szervezet munkáját, tevékenységét. „Jó szent Flórián, büszke égi szent, neved kocsmánk cégére volt: római díszben, õs rangod szerint, védted a káptalani bort. Dús köpenyed, mint kotlós szárnya fölöttünk hûsen szétszaladt, s néma bánatunkat halkan nyeltük é szentfényû cégér alatt. ( ... ) Majd, ha kigyúl fölöttünk a sorsunk, s bennünket már senkise szán, Te öntsd ránk az elsõ csöbör vizet tûzoltó égi Flórián!“ Takáts Gyula: A pécsi Flórián kocsmában A világháló nyomán BG

„Divatba“ jött az autógyújtogatás? Az utóbbi idõben járási székhelyünkön, Nagykürtösön, mintha „divatba“ jött volna az autógyújtogatás, mert Szent Flórián védenceinek egyre több tûzesethez kellett kivonulniuk. Legutóbb május 4-én, védõszentjük névünnepén, nem sokkal éjfél után a Jakub étterem közelében parkoló égõ személyautóhoz riasztották a kékkõi székhelyû tûzoltótestület tagjait. A lángok megfékezése után a rendõrségi nyomozók láttak munkához. Megállapították, hogy szándékos gyújtogatás történt, mivel a gépkocsit ismeretlen gyúlékony anyaggal öntötték le. A tulajdonosnak, egy nagykürtösi vállalkozónak, aki nem tudja mire vélni az esetet, elõzetes megállapítás szerint mintegy 4 ezer eurós kára keletkezett. Nagykürtösön nem egész egy év alatt ez volt már a negyedik kiégett autó. Elõször a járási ügyész, aztán egy rendõrnyomozó, idén a húsvéti ünnepek alatt egy vállalkozó, legutóbb pedig egy másik vállalkozó autóját gyújtotta fel ismeretlen elkövetõ. Ugyancsak az elmúlt egy évben járási székhelyünkön két fagylaltos stand is a tûz martalékává vált. Minden esetben szándékos gyújtogatás történt, a rendõrség intenzív nyomozása ellenére sem sikerült kézre keríteni a tettes/eke/t. /B.Gy./

Programajánló

16 Kürtös

Megemlékezés „Fejfák nõnek, sokasodnak, Zápor után megtisztulnak. Az égi temetõk megnyílnak, Hosszú sorban jók és jobbak Lassan-lassan elballagnak… A világ báránya már várja, Csak neki gyarapszik a nyája, S az emberek emberségben Elmúlnak a messzeségben…“ Halálának 2. évfordulóján fájdalommal emlékezünk 2012. április 10-én elhunyt szerettünkre, Czibulyáné Filip Erzsébetre Ipolynyéken Tisztelet emlékének! A gyászoló család A Szlovák Nemzeti Múzeum Báb- és Játékmúzeuma - Kékkõ vára és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya tisztelettel meghív minden érdeklõdõt a Balassi éneke címû rendezvényre, amely 2014. május 23-án, 14.30 órakor kezdõdik a kékkõi várban Program: (várudvar) - Versek Balassi Bálint költészetébõl - Ünnepi beszédek - Balassi Bálint emléktáblájának megkoszorúzása (a kastély palotaterme) - Balassi Bálint és a 16. század, drámai mûsor a költõ életérõl és mûveirõl A CSEMADOK Nagykürtösi Területi Választmánya tisztelettel meghív minden érdeklõdõt a XXXI. MIKSZÁTH NAPOKRA Program: Május 23., péntek 18.00 - Mikszáth Kálmán emléktáblájának megkoszorúzása a nagykürtösi evangélikus templom falán 18.15 - Irodalmi Kávéház a STEFE székházának nagytermében Nagykürtösön (Písecká 3) Május 24., szombat Budapest - Mikszáth Kálmán sírjának megkoszorúzása a Kerepesi temetõben.

2014. május

Szeretettel meghívjuk Önt, Családját, Barátait és Ismerõseit a világ minden részérõl

a IV. Magyar Világtalálkozó rendezvénysorozatára, amelyre 2014 május 18-a és 25-e között Budapesten és Ópusztaszeren kerül sor Jelmondata: határtalan összefogás értékeinkért Bõvebb információ: www.vilagtalalkozo.hu E-mail: [email protected]; [email protected]

ITEFESZT A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és Lukanényei Alapszervezete, a Magyar Közösség Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége és Lukanényei Helyi Szervezete, valamint Lukanénye Község Önkormányzata szeretettel vár minden érdeklõdõt 2014. május 18-án, vasárnap 15.30-kor az

Ifjú Tehetségek Fesztiváljára a lukanényei kultúrházba.

Fayl Frigyes zenei fesztivál 2014. május 18-án, 15.00 órai kezdettel immár IX. alkalommal kerül sor a Fayl Frigyes zenepedagógus, zeneszerzõ tiszteletére rendezett ünnepi koncertre, amelyen a régió mûvészeti alapiskoláinak (Balassagyarmat, Ipolybalog, Ipolyság, Kékkõ, Nagykürtös, Salgótarján) legsikeresebb diákjai lépnek fel. A szervezõk - Nagycsalomja Község, a Csemadok Nagycsalomjai Alapszervezete és Nagykürtösi Területi Választmánya - szeretettel várnak minden zenét szeretõ és a régió kultúráját támogatni kívánó érdeklõdõt!

Inám község önkormányzata és polgármesteri hivatala, tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2014. július 12-én 9:00 órai kezdettel a méhészeti szakmai elõadásokkal, mézversennyel, mézvásárral, termékbemutatóval, mézkirálynõ-választással egybekötött XV. Mézfesztiválra. JUNIÁLIS Mûsor 9:00 Szentmise Szt. Ambrus tiszteletére A CSEMADOK Nagykürtösi Területi Választmánya 10:00 Megnyitó - koszorúzás 2014. június 1-jén, vasárnap 10:45 Méhészeti szakmai elõadások 14.00 órai kezdettel rendezi meg Kárpát-medencei ifjú tehetségek - gyermek és Nagycsalomján a szabadtéri színpadon ifjúsági mûsor a hagyományos Járási Kulturális Ünnepélyt. 15:00 Mézkirálynõ-választás Fellépnek járásunk Csemadok alapszervezetei mellett mûködõ 18:00 Sztárvendég: Dred és Dorisz folklórcsoportok, éneklõ- és tánccsoportok, szólisták, citerások 19:00 Tombola A Járási Kulturális Ünnepély támogatója a Szlovák Köztársaság 22:00 Sztárvendég: Marót Viki és a Nova zenekar Kormányhivatala. Mindenkit szeretettel várnak a rendezõk! 23:00 MÉZBÁL

E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.