Köröstarcsa Rendezési terv Tájrendezési- és zöldfelület fejlesztési Javaslat
KÖRÖSTARCSA Tájrendezési javaslat A tájhasználatra vonatkozó vizsgálatok szerint Köröstarcsa külterületének túlnyomó részét mezőgazdasági területek borítják, a település jellemzően a mezőgazdaságból, ill. az ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységekből él, mégis a település sajátosságát, karakterét elsősorban a természetvédelmi szempontból értékes területek jelenléte határozza meg. Mivel a táji, természeti értékekben gazdag területek is túlnyomórészt mezőgazdasági hasznosítás alatt állnak, így a tájrendezési javaslatok elsősorban a mezőgazdasági területek rendezésére, fejlesztésére, a sajátosságoknak, adottságoknak megfelelő differenciált mezőgazdasági övezeti rendszer megfogalmazására irányulnak. A tájrendezési javaslatok, ill. a külterület-szabályozás célja a táji, természeti értékek, a termelési hagyományok figyelembe vétele mellett a föld rendeltetésszerű használatának biztosítása. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek eltérő táji adottságai, különböző termelési hagyományai, valamint táj- és természetvédelmi szempontból eltérő értéke alapján Köröstarcsa külterületén három, egymástól jól elkülönülő sajátosságú mezőgazdasági terület határolható le, melyekre a szabályozás során eltérő követelményeket szükséges megfogalmazni: − kertes mezőgazdasági területek, − általános mezőgazdasági területek, − korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek. A kertes mezőgazdasági területek övezetébe szükséges sorolni az egykori zártkerti területeket, ilyen területek találhatóak a településtől É-ra és DK-re. A település É-i részén, a Paprév-zugi zártkerti területen igény mutatkozik üdülőházak létesítésére, így a Kettős-Köröshöz közeli területek egy része javasolt üdülőházas üdülőterület. A kertes mezőgazdasági területeken az intenzívebb gazdálkodás révén a gazdaságos termelés eléréséhez kisebb telkek is elegendőek, így e területeken a kialakítható telkek minimális nagyságát az általános mezőgazdasági területekre meghatározott értéknél kisebb értékben javasolt meghatározni, ugyanakkor a belterület közelsége miatt nem javasolt ottlakást is lehetővé tevő tanyagazdaságok kialakítása. Az előző sajátos táji adottságokkal rendelkező mezőgazdasági területeken kívüli, ún. általános mezőgazdasági területen olyan helyi építési szabályok megfogalmazása szükséges, melyek − ösztönzik az olyan méretű földrészletek és oly mértékű beépítettség kialakulását, amelyek a mezőgazdálkodás számára szükségesek, ugyanakkor gátolják a földrészletek túlzott elaprózódását, − a mezőgazdálkodás érdekében szükséges létesítmények elhelyezését nem akadályozzák, − környezetbe illő, a helyi építési hagyományokat őrző, megfelelő esztétikai színvonalú épületek kialakítását biztosítják, − megfelelő birtoknagyság esetén lehetővé teszik tanyagazdaság (ottlakást is lehetővé tevő gazdasági létesítmény) kialakítását. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként a közigazgatási terület azon részét javasolt kezelni, ahol a – Békés Megyei Területrendezési Terv szerinti - ökológiai folyosó területei és a potenciális természeti területek találhatók (a közigazgatási terület DNy-i és DK-i része, lásd: Tájrendezési javaslat c. tervlap). A külön övezetbe sorolást a táji és természeti értékek
hatékony védelme érdekében szükséges szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása teszi indokolttá. Az övezetben a természet érdekeinek kell elsőbbséget élveznie, a területen bármilyen változtatást véghezvinni csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében lehet. A természetközeli élőhelyek (gyeptársulások) zavartalanságának biztosítása érdekében: − a jelenlegi tájhasználat – extenzív jellegű gyepgazdálkodás – megőrzendő, a gyep, nádas művelési ágak fenntartása javasolt, − nem javasoljuk viszont a táji-, természeti értékeket veszélyeztető, a táj karakterét megváltoztató épületek, építmények elhelyezését, ill. a területek gazdálkodáshoz, hagyományos tájhasználathoz nem igazodó beépítését, így e területekre vonatkozóan a HÉSZ-ben szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása szükséges, − gazdasági épületek kialakítását nagyobb teleknagysághoz, ill. gyepterület fenntartásához javasoljuk kötni. Erdőterületek Köröstarcsa közigazgatási területén az erdőterületek részaránya meglehetősen csekély, 6 % körüli. Az erdőterületek csökkenése szorosan összefügg a folyószabályozással, a lecsapolással és a szántóterületek térhódításával. Az elmúlt 150 év során így jelentősen átalakult a táj egykori arculata. A kondicionáló felületek növelése, a településesztétikai érték fokozása, a termőföldek védelme (defláció elleni védelem), továbbá az erdők klímajavító szerepe (nedvességmegtartó) miatt a meglévő erdőterületek megőrzése, védelme mellett a tájrendezés egyik kiemelt feladata új erdők telepítése. Az erdőtelepítéssel érintett területek kijelölésekor azonban figyelembe kell venni – többek között - a talajadottságokat. A Békés Megyei Szerkezeti Terv Köröstarcsa közigazgatási területén a Kettős-Körös árterében új tervezett erdők telepítését irányozza elő. Egyéb új erdők, erdősávok telepítése elsősorban a dűlő utak mentén, a tanyák, majorok körül, a vízfolyások mentén javasolt. Az újonnan létesítendő erdősávokba őshonos fa-, cserje- és vadgyümölcs fafajok telepítése, ill. többszintes állomány kialakítása javasolt. A Kettős-Körös árterületén lévő erdőterületeket javasolt védelmi rendeltetésű erdő övezetbe sorolni. E területekre – az árvízvédelem miatt - szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása szükséges. A védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületet elhelyezni nem lehet. A táj karakteresebbé tétele végett a védelmi rendeltetésű erdőterületeken, erdő felújításánál, új erdő telepítésénél a honos fa- és cserjefajokat javasolt előtérbe helyezni: magyar kőris (Fraxinus pannonica), szürke- és fehérnyár (Populus canescens, Populus alba), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus sp.), mezei szil (Ulmus minor), tatárjuhar (Acer tataricum), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), vadrózsa (Rosa canina), kökény (Prunus spinosa). A település egyéb erdőfoltjait – a talajvédelmi és vadvédelmi erdők kivételével - a gazdasági erdő övezetbe javasolt sorolni, ahol az erdőgazdálkodás érdekei az elsődlegesek. Ezen övezetben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel helyezhető el az erdő rendeltetésének megfelelő építmény. Vízgazdálkodási területek A település közigazgatási területét több vízfolyás, holtág, csatorna szeli át, a település fő vízfolyása a Kettős-Körös és a Sebes-Körös. A térség lecsapoló csatornarendszerrel sűrűn behálózott. Jelentősebb mellékvize a Büngösdi-csatorna, a Félhalmi-csatorna, a Gerebcsényicsatorna és a Csárdaszállási-csatorna. A vízfolyások bár kis vízhozamúak, értékes vízi és vízparti növényzetük, a nagyobb kiterjedésű természetközeli élőhelyeket összekötő ökológiai
folyosó szerepük miatt védelmük kiemelt feladat. A vízfolyások karakteresebbé tétele, a vízminőség védelme érdekében a vízfolyások mentén tájfásítás, környezetükben természetkímélő gazdálkodás folytatása, valamint szigorú környezetvédelmi előírások megfogalmazása javasolt. A vízügyi kezelésbe tartozó vízfolyások mindkét partján 6-6 m, az egyéb csatornák partján 2-2 m szélességű sáv szabadon hagyandó a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából. A vízgazdálkodási terület övezetben a vízügyi jogszabályoknak megfelelő vízkárelhárítási, vízi sport és sporthorgászás célját szolgáló építmények helyezhetők el. A vízfolyásokat kísérő jelentősebb nádas foltokat a vízgazdálkodási területen belül a nádas övezetbe szükséges sorolni. A természet hatékony védelmének biztosítása érdekében e területeken szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása szükséges. A természetközeli nedves élőhelyek zavartalanságának biztosítása érdekében: − a területeken a jelenlegi tájhasználat, nádas művelési ágak fenntartása javasolt, − nem javasoljuk viszont a táji-, természeti értékeket veszélyeztető, a táj karakterét megváltoztató épületek, építmények elhelyezését. Külterületen lévő beépítésre szánt területek A mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó, állattartó telepként, gazdasági központként hasznosított majorokat a bennük folytatott tevékenységek és jelenlegi – a mezőgazdasági területeken megengedett értéket meghaladó - beépítési %-uk miatt szükséges a gazdasági területen belüli övezetbe sorolni. A mezőgazdasági majorokra olyan szabályozási előírások megfogalmazása szükséges, melyek egyrészt a majorok kialakult telkén belül biztosítják a fejlesztés, bővítés lehetőségét, másrészt ösztönzik a majorok esztétikai megjelenésének kedvezőbbé tételét. A potenciális természeti területekre eső mezőgazdasági majorokat külön övezetbe javasolt sorolni, a szigorúbb szabályozási előírások megfogalmazása érdekében. Köröstarcsa külterületén a szennyvíztisztító és a hulladéklerakó tartozik a különleges területek közé. A település É-i részén lévő kertes mezőgazdasági terület Ny-i határában található az 1997-ben létesült szennyvíztisztító telep, melynek fásítottsága kielégítő. A belterület D-i határában a temető szomszédságában van a hulladéklerakó, melynek környezetvédelmi felülvizsgálatát 2003. nyarán végezték el, a hulladéklerakó bezárásának javasolt időpontja 2006.12.31., ezután a lerakót rekultiválni kell. Jó adottság a terület Ny-i szomszédságában lévő erdő terület, a K-i határon javasolt fa telepítés. Táji, természeti értékek védelme A természeti adottságokra, a táji értékekre vonatkozó vizsgálatok szerint Köröstarcsa külterületén az egykori élőhelyek gazdag élővilágát őrző, szigetszerűen elhelyezkedő, maradvány gyepterületek, erdőfoltok, vízállások, holtágak találhatóak. A mezőgazdasági területek közé ékelődött táji, természeti értékek megőrzése, védelme a Szabályozási Terv kiemelt feladata. Országos jelentőségű védett területek, illetve természeti emlékek: − a fontos Érzékeny Természeti Területek, − a Natura 2000 területek (ökológiai hálózat),
− a KMNPI által nyilvántartott potenciális természeti területek, valamint − ökológiai folyosó területei. Érzékeny Természeti Területek Köröstarcsa közigazgatási területének ÉK-i, Kettős-Körösön túli része az un. VésztőSzeghalom környéke fontos Érzékeny Természeti Terület-be esik (2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete). Natura 2000 területek Értékes területek továbbá a Natura 2000 területek. Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországra is kötelezőek lettek az Uniós irányelvek, így Magyarországon is megtörténtek már az Uniós listákon szereplő növény- és állatfajok, illetve élőhelyek előfordulásának vizsgálatai. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet, ill. a KMNPI adatszolgáltatása alapján Köröstarcsa közigazgatási területét a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (SebesKörös, Kettős-Körös) érintik. A településrendezési tervben ökológiai hálózat kategóriában szerepeltetjük a Natura 2000 területeket. Potenciális természeti területek Természetvédelmi oltalom alatt nem állnak, de természetvédelem szempontjából értékes területek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Természetvédelmi törvény) értelmében az illetékes természetvédelmi hatóság (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság) által kijelölt, potenciális természeti területnek minősülő erdő-, gyepterületek és vizes élőhelyek. A természeti értékek gazdag tárházát az egykori folyóhálózat vizes élőhelyeinek maradványai, a mélyebb fekvésű területek természetközeli erdő- és gyepfoltjai, valamint a szikes puszták növénytársulásai és az ezeken élő állatvilág jelentik. Az egykori gazdag növényvilág hírmondóinak tekinthető természeti területek az intenzíven művelt szántóföldek közé ékelődve, mozaikszerűen maradtak fenn. A fennmaradást annak köszönhetik, hogy ezek a területek általában a szántóföldi gazdálkodást megnehezítő, kedvezőtlen talaj- vagy vízrajzi adottságokkal (vízállásos terület) rendelkező területek, ezért a szántók térhódításának nem estek áldozatul. Sajnos a területeket szigetszerű elhelyezkedésük, kis méretük miatt jelentős zavarás éri, ezért állapotuk veszélyeztetett, megőrzésük azonban különösen fontos, hiszen egyrészt változatossá teszik a hatalmas összefüggő szántóterületeket, másrészt mint táplálkozó és fészkelő helyek, a térség zöld folyosó hálózatának fontos részei. Köröstarcsa külterületén ilyen potenciális természeti területek a Terézia-major környéki gyepterületek, a Karolina-major környéki gyepterületek, a Büngösdi-csatorna teljes területe, illetve a Kettős-Körös és a Sebes-Körös árterületei. Ökológiai folyosók A Békés Megyei Területrendezési terv szerint folytonos ökológiai folyosóként nyilvántartott terület a Büngösdi-csatorna, a Sebes-Körös, a Kettős-Körös, és a Hármas-Körös ártere, az előbbi terv megszakított ökológiai folyosónak nyilvánította a Karolina-majori-határrészt.
Helyi jelentőségű védett területek, illetve természeti emlékek Jelenleg Köröstarcsa külterületén helyi védelem alatt álló természeti emlék, ill. terület nincs. A tájrendezési vizsgálatok során megállapításra került, hogy a település Ny-i határában, a Kettős-Körös mellett a gátőrház szomszédságában lévő idős eperfa (Morus sp.) és idős diófa (Juglans sp.), ill. a közigazgatási terület DNy-i részén, a Terézia-halom szomszédságában lévő idős kőris fa (Fraxinus sp.), ill. a Liget melletti „Kúria” telkén lévő 1 db idős kocsányos tölgy (Quercus robur) és 2 db feketefenyő (Pinus nigra) helyi védelem alá helyezése javasolt.
Zöldfelület-fejlesztési javaslat A település zöldfelületi rendszere Köröstarcsa régi magyar falu, neve először 1221-ben bukkant fel. A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését. Mátyás királytól 1472-ben szerezte adományul Tarcsa egy részét Veér András, aki 1491-b0n már a falu egészét magáénak tudhatta. A Veérek a törökök elől Erdélybe költöztek. A falu a török idők alatt 1596-ban elpusztult, de már a XVII. század elején már megint lakott hely volt, lakosai ez időben már mind református vallásúak. A települést 1720-ban a császár Harruckernnek adományozta, a községet ekkor 44 család lakta. A településnek 1798-ban új földes ura a Wenckheim-család lett. A községet ért katasztrófák közül az 1881-es árvíz a házak kétharmadát elpusztította, ennek ellenére a lakosok száma tovább növekedett, 1890-ben 5396-en laktak a településen. A Körösön az első hidat 1880-ban építették. Az első világháborúban 230 tarcsai pusztult el, emlékükre a református templom mellett Istók János szobrát állították fel. A többi megyei településhez hasonlóan Köröstarcsán is az 50-es években indult meg a népesség csökkenése, ma a lélekszám 3000 fő körül alakul. A település mai szerkezete jól mutatja a település fejlődését. A település régi történetileg kialakult magja a halmazos szerkezetű településrész, mely a Deák utcától K-i irányban lévő részre jellemző. A Deák utcától Ny-ra lévő településszerkezet szabályos, derékszögű utcahálózata utal a fiatalabb településrészre. A kevés közhasználatú zöldfelület mennyiségét ellensúlyozza a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek viszonylag nagy területe (temető, sportpálya stb.), ill. az a tény, hogy a magántelkek nagysága is lehetőséget biztosít az aktív vagy passzív pihenésre. A zöldfelületre vonatkozó vizsgálataink alapján megállapítható, hogy Köröstarcsa zöldfelületei fejlesztésre szorulnak. A társadalmi igényeknek megfelelően a mennyiségi és a minőségi fejlesztés is ajánlott. A meglévő zöldfelületi elemek minőségi fejlesztése több irányú is lehet, egyes esetekben a fenntartás színvonalát kellene emelni, más esetekben a használati érték növelés érdekében a felszereltségen és a növényállomány összetételén, szerkezetén. A településszerkezet megőrzésével, az értékes kis teresedések (Arany János utca eleje, Verem utca, Düdögő utca) kihasználásával a zöldfelületek fejlesztése fontos feladat. A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének alkotói a közhasználatú zöldfelületek, mint a közkertek, közparkok, út- és térfásítások; a korlátozott közhasználatú zöldfelületek, mint a templomkertek, intézménykertek, iskola és óvoda kertek; ill. a közhasználat elől elzárt magánkertek, ill. zárt vállalati kertek. A kondicionáló és esztétikai hatás mellett a lakosság szempontjából legnagyobb használati értéke a közhasználatú zöldfelületeknek van.
Közkert, közpark Kossuth tér A település központjában lévő közkert gondozott, van itt pihenő és játszó parkrész is. A játszó részen lévő csőjátszószerek (1 hinta és 2 libikóka) felülvizsgálata szükséges. A terület díszkerti részében kopjafa található. A park növényállományát nyírt sövény, nyárfa, nyírfa, gömbjuhar és évelők alkotják. Béke tér A víztorony melletti közkert alapvető funkciója játszókert, a terület szélén néhol nyárfa és akácfa található, cserjeszintje nincs. A terület tovább fejlesztése javasolt, egyrészt minőségi értelemben a csőjátszószerek felülvizsgálatával, az eszközök fejlesztésével, másrészt a növényállomány gazdagításával, további fatelepítésekkel és cserjeszint kialakításával, főként a terület szélein. Liget A település ÉNy-i csücskében található a kertes mezőgazdasági terület szomszédságában. A Liget értékes, idős növényállománya miatt helyi védelemre javasolt terület. Fő alkotó fafajok: kocsányos tölgy (Quercus robur), kőris (Fraxinus sp.), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), nyírfa (Betula pendula), nyárfa (Populus sp.), szilfa (Ulmus sp.). A parkban a fő bevezető gyalogutat nyírt fagyal sövény kíséri, melynek alacsony magasságban való tartása javasolt, annak érdekében, hogy a terület, tér élvezhető legyen. A park néhol igen zárt állományú, így annak kertépítészeti tervek szerinti rekonstrukciója a közeljövőben elkerülhetetlen. A park D-i határában kotrással egy tavat alakítottak ki, mely horgászhelyként funkcionál jelenleg. Tervezett közkert Berényi úti tervezett közkert A Berényi út és az Epreskert utca sarkán lévő szabad terület egy részét beépítésre szánja az önkormányzat, a Berényi út felőli részen közkert kialakítását javasoljuk e településrész közhasználatú zöldfelületi igényeinek kielégítése végett. Rákóczi Ferenc utcai tervezett közkert A Rákóczi Ferenc utcában a József Attila utcával szemben lévő mélyfekvésű terület közkertté alakítása javasolt. Tervezett erdő A település Ny-i határában az önkormányzati tulajdonú terület (ma gyümölcsös) erdősítése javasolt. Fasorok A lakóutcákra általánosságban jellemző a fásítás, az alkalmazott fajok többnyire gyümölcsfák vagy akác, egy-egy lakóutca pedig igen gyéren fásított. Az utcafasorok tekintetében kiemelendő a Kossuth utca vadgesztenye fasora, melynek ismételt drasztikus csonkolása nem javasolt. A fasorok közül viszonylag egységes a Széchenyi István
utca csörgőfafasora, ill. a Kossuth utca hársfasora, azonban mindkettő jelentős kiegészítésre szorul. Javasolt a településszerkezeti szempontból fontos utcák egységes fásítása, mely nagymértékben hozzájárulna az egységes településkép kialakulásához. Település fásításra ajánlott utcasorfa fajok: - Kis termetűek, légvezetékek alá: Fraxinus ornus ’Mecsek’ - gömbkőris Fraxinus excelsior ’Aurea’ - aranykőris Koelreuteria paniculata - csörgőfa Acer platanoides ’Globosum’- gömbjuhar Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’-galagonya Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ - gömbakác - Nagyobb termetű fajok: Celtis occidentalis - ostorfa Gleditsia triacanthos - lepényfa Sophora japonica - japánakác Tilia tomentosa ’Szeleste’ - ezüsthárs Fraxinus angustifolia ’Raywood’- keskenylevelű kőris Acer platanoides ’Cleveland’ - korai juhar A korlátozott közhasználatú zöldfelületeknek a zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe szintén nagy, mind biológiai, mind esztétikai, mind funkcionális-használati szempontból. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények Jelentősebb zöldfelülettel rendelkező intézménykertek: Általános iskolák Óvodák Polgármesteri Hivatal Református Templom kertje Általános Iskola (Kossuth utca 6.) Az iskola udvara viszonylag rendezett, funkcióját tekintve sportudvar, ahol aszfaltozott sport pálya található. Sajnos az iskola udvarán jelentősebb növénytelepítés nincs. Az iskola oldalában a közterületen díszfák vannak, nyírfák és vérszilvák találhatóak itt. Az iskola udvar kertépítészeti fejlesztése javasolt, nagy lombos fák telepítése, cserjetelepítés, ez utóbbi főleg a telekhatárok mentén. Általános Iskola (Kossuth utca 39.) Az iskola udvarában 2 db szép hársfa található, a cserjeszint hiányzik. Az udvar felszerelése 1 db kosárpalánk, nincsenek játszószerek, de a közeli új óvoda telkének első része közterületként használható és itt van egy fajátszószerekkel felszerelt játszótér. A terület növényállományának gazdagítása javasolt. Óvoda (Kossuth utca 41.) Az új óvoda felépülésével megszűnik és más intézményi funkció kap itt helyet. Az intézmény funkcióváltozása esetén feltétlen figyelembe veendő a meglévő japánakác állomány, mely igen idős és a jövőbeli intézmény kertjének alapját képezi. Az udvar a jövőbeli intézményi funkció függvényében fejlesztendő, a cserjeszint gazdagítása mindenképpen javasolt.
Óvoda (Széchenyi István u. 62.) Az új óvoda felépülésével megszűnik és más intézményi funkció kap itt helyet. Az intézmény funkcióváltozása esetén feltétlen figyelembe veendő a meglévő faállomány (hársfa, japánakác). Az udvar a jövőbeli intézményi funkció függvényében fejlesztendő. Új óvoda (Kossuth utca) Az új óvoda udvarára készített kertépítészeti terv megvalósítása javasolt, mely tartalmazza a szükséges és biztonságos felszerelési tárgyak, ill. a szükséges növényállomány megteremtését. Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatal telke és környéke rendezett képet mutat. Az épület előtti közterületi részen sok örökzöld (tuják) és virágágy található, a telken lucfenyők vannak. Református Templom kertje Az 1794-től épült templom a település igen impozáns épülete. Az épület körül sok ezüstfenyő és néhány tuja található. A közterületi részen csonkolt japánakácok vannak. A templom telkén van elhelyezve az I. világháborús emlékmű, ill. a közterületi részen, ennek környezetében egy faragott kopjafa a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére. A templom közvetlen környezete szűkös, így a parókia telkén javasolt egy közösségi rész kialakítása. A közhasználat elől elzárt zöldfelületek, a magánkertek a település egésze szempontjából is értékesek, hiszen még termesztő-felületként is részt vesznek a település kondicionálásában. A településről általánosságban elmondható, hogy a magántelkek – az újabb kori településrészen viszonylag nagy területűek, így elég hely van a kertek kialakítására is. Helyi jelentőségű védett területek, illetve természeti emlékek Jelenleg Köröstarcsa belterületén helyi védelem alatt álló természeti emlék, ill. terület nincs. A zöldfelületi vizsgálatok során megállapításra került, hogy a Liget helyi védelem alá helyezése javasolt. Egyedi tájérték A településen található faragott kopjafákat és a Liget felé vezető úton található faragott kaput egyedi tájértékké javasolt nyilvánítani, mivel a helyi közösség szempontjából különleges értéket képez. Különleges terület – sportpálya A sportpálya a település ÉNy-i határában található, jelenleg nem funkcionál, egy része aszfaltozott. A területet Ny-i irányból nyárfák és cserjesáv, É-i irányból fasor határolja, mely jó adottság. Javasolt a terület szélén további fák telepítése, ill. a cserjeszint gazdagítása, főként a D-i irányból. Különleges terület – temető A temető a település D-i határában található, ahol igen kedvező adottság a külterület felőli széles erdőterületek elhelyezkedése, melyek részben biztosítják a szükséges nyugalmat, kegyeleti hangulatot. A területen találhatóak örökzöldek (feketefenyő, erdei fenyő, lucfenyő, tuja), a ravatalozó környékén lombhullató fajok (pl. hársfa), azonban a terület további fásítása és cserjelehatárolás megteremtése javasolt főként az Aradi utca irányából.
