MÜSZA.KI TANSZÉK
NEHÉZIPARI
EGYETEM
KROMÁLÁS ALKALMAZÁSA ÉS
V.
TANSZEKE
ÖNTÖTTVASAK VIZSGÁLATA*
TERÜLETÉN
AZ
ENNEK
ÁRPÁD-KOVÁTS
BÉRES
TECHNOLÓGIAI
MECHANIKAI
-
ÉS GEPELELMEIC
ATTILA
gépészmérnökhallgatók
é.
1958/59
-
-
lehetséFémek megváltoztatása tulajdonságainak jelentős mértékű Ezek a tulajdonságok hőkezeléssel. sokszor igen eltérőek, ily módon ges kerülő a felhasználási területnek a feldolgozásra anyag tulajdonságait legmegfelelőbb állapotba lehetséges hozni, vagy meg lehet könnyíteni
feldolgozás
folyamatát. A hőkezelések egyik igen nagy és jelentős területét képezik a termokémiai a felületet elemmel kezelések, amelyeknél valamilyen vagy diffuziózs a eletmcsoporttal telítik folyamatok útjián. Ezek az eljárások következőek lehetnek: szén (cementálás), (nitrálás), króm nitrogén (kromáláis), alumínium (alitálás), szilícium (sziliíkálás), szén és hidrogén (ciánozás), higany (horgvanyzás), bór (lbórozás), berillium, molibdén, wolfram, stlb. legelterjedtebb a és nitrálás Vanádium, nikkel, kobalt cementálás, az talitálás, a többi előfordulnak, tamelyek állandóan eljárást csak különa
y
alkalmazzák. leges esetekben Ezen eljárások egyike
galvanikus történő úton nagyobb karbontartalmú magunk elé.
a kromálás krómbevonást
vas-szén
ötvözetek
A kromálás I
állóság
és
célja kis karbontartalom hőállóság elnyerése, nagy
lajdonságokon A
hőkezelés
felül
során
.
acél-
Az
romféle * .
Junktus,
.
a
dolgozatot Gépelemek
.
.
történlhetik: a
Mechanikai Tanszéke
Technológiai
részéről
keverékben,
alakú
por dr.
való
krómmal
öntöttvas-féleségek
és
módon E
.
célul
tűztük
esetén
részéről
Tanszék
Terplán
Zénó
egyetemi
ki
korrózió-
savállóság,
ezeken
kopásellenállóság kis réteg vastagsága
10m esetén 0,15 mm), mint nagy nagyobb (0,05 tében (0,02 Ennek 0,10 mm) [2]. magyarázatára ki fogunk térni. .
amely alatt vizsgálatát
és
dúsult
krónrban
krómozás, amelynek
esetében
esetében karbontartalom
keménység
még a
(helytelenül értünk),
.
a
karbontartakarbontartalom
később felületi
tanár
László bírálta.
is. ese-
részletesen há-
telítése
sófürdőben, Kórády
tu-
növelés
gázköegyetemi
ad-
29
zegben.
alkalmazott hőmérséklet 800 mód vhárom közül a két utóbbi kromálási előtt folyamat tárgyalása Az
.
A
vizsgálatával
matok
.
diffúziós
atomoknak történő anyagokban koncentráció bár hatására, különbségek szűnik dka a molekulák meg [l]. Ennek
sem
állapotban
diffúziós
a
van.
folya-
vizsgálata
folyamatok
diffúzió
A
meglevő
változik.
CO között
1150
foglalkoznunk. A
után
.
még kísérleti szükséges
A felsorolt
helyzetváltoztatása
a:
annak kiegyenlítődése állandó jellegű hő-
mozgása. A diffúziós a elve folyamatoknál lényegében legkisebb kényszer Ez az elv a következőket (Le Chatelier-Braun) mondja ki: érvényesül. az rendszer az kívülről ráható téegyensúlyi állapot megváltoztatására szemben a elől kitérni nyezőkkel úgy reagál, hogy kényszer igyekszik. A diffuzióra nézve ez következőket a jelenti: az eredetileg egyenkívülről súlyi rendszer egyik komponensének koncentrációját megnöez elől veltük, a rendszer hogy a koncentrációt úgy igyekszik kitérni, eltolódást azaz a krómban dús helyről csökkentő (munpl. eredményez, krómot von el. kadaraib közvetlen környezete) A diffúzió matematikai szolgálnak Fick egyenletekkel való leírására bár szorulnak, főleg akkor, ha a képjelentős kiegészítésre egyenletei, ződött diffuziós réteg többfázisú. dT idő alatt dF keresztmetszeten Fick I. egyenlete átdiÍkimondja: a dc/dac dm anyagmennyiség fundált viszonnyal arányos, ahol dc a konoldala a keresztmetszet két centráció között, dac pedig a felükülönbség leti normális irányába eső távolság: dm
ADdFgdT,
=
dm
ahol
koncentráció
A
szetű
menziója A
felé
D arányossági diffúzió a együtttényező, gradiens; 1 cm? keresztmetaz az anyagmennyiség, amely együtthatója Dikoncentráció mellett s gradiens átdiffundál. alatt, egységnyi miatt cmg/nap. cmg/s, vagy az igen kicsi érték a kisebb azt hely koncentrációjú fejezi ki, hogy a diffúzió negatív előjel
az ún. diffúzió 1 felületen
dc/dac
hatója.
történik.
D
értékének
szolgál
kiszámítására
=
CJ;
ahol
cx
a
koncentráció
változása
c.)
Fick
[l
törvénye:
--
mélységben,
x
II.
,
7
az
idő,
co
a
diffundáló
elem
kon-
x
centrációja Cg és 30
a
felületen,
cw kísérleti
(l)
(
2
úton
lí
)
a
Gauss-félé
megállapítható,
hibák
ebből
függvényének
x
és
r
integrálja.
ismeretében
D
számítható. adott.
san
elektromos A
funcláló
A
Gauss-félé
hibák függvényének integrálértéke radioaktív, megállapítása röntgenografiktis, útján lehetséges. változik a folyamat hőmérséklete együtthatója koncentrációjának függvényében.
és c, emisszió
q,
diffuzió elem
D
2
Ae
1
Fgg R T
és
D
Z
táblázatovalamint és
a
dif-
D0__Cmax ,
cmax
*_
5x
hőgyakoriságát kifejező tényező; 62 a folyamat ingadozásának T a folyamat R egyetemes hőgázállandó: vonatkoztatva; cmax a szilárd oldatban e a természetes mérséklete logaritmus alapja; KO-okban; Cr a maximálisan elérhető Dm a ditfuvaló koncentráció; koncentráci; pillanatnyi határértéke. zió együtthatójának
ahol
A
az
szükséglete
atom
egy
atomra
való interstíelemeknek a vasba való szilárd. diffuziója a vassal iszubstíciós oldatok vagy képződése útján történik. haés a szemcsék A diffuzió a fémekben a felületen, a szemcsében mindhárom tárain történhet, halmazállapotban. Kísérletek a a rácsszerint diffuzió sebessége a szemcsehatárokon. a 8. torzulások miatt (l. krómnál nagyobb, mint a szemcsék belsejében a és rész: krómban dúsult sötét ábrát; világos rész: alapanyag) réteg, szerint értéke nem [4]. gyakorlat függ a kristályirányoktól A diffuzió rendezetlen az atomok növelése érdekében sebességének növelni ez Fick II. következik állapotát szükséges, (T hőtörvényéből mérséklet D diffuziós ezzel emelkedésével értéke csökken, együttható viszont azonban látni ennek változás megnő). Be lehet cl. koncentráció is. Ehhez Pick lI. törvényének ismerete nélkül induljunk szükségességét ki egy kristályrácsból, atomok az szabályamelynek csúcspontjaiban szerű vannak "és rezgőmozgást végezne-k. Energiaközléssel helyzetben a felett az atom rezgés amplitudója megnő és egy bizonyos határérték a s helyére a difcsomópontjára átugorhat, kristályrács bármely szabad fundáló Ehhez a elem kerülhet. szabtálytaltan helyzethez atomja egy közölni, szükséges energiát hőmérséklet-növeléssel tudjuk az atomokkal is ez keannál több atom minél hosszabb ideig történik, nagyobb, minél Fül rendezetlen növekszik. s ezzel a diffuzió sebessége állapotba, Az
ciós
elem a diffundáló történhet sebességének megállapítása kohéziós is. Ha a nő, energia megállapításával energiájának csökken a diffuzió és fordítva. sebessége A cliffuzsió változás, aszerint, vagy pedig hogy csak koncentráció Az és reaktív lehet. aktív kíséri, egy új vegyi folyamat étfelületen másodujalbíb elméletek csak esetben szerint a vegyi folyamat minden rendű [2] [4]A karbonnak nagy befolyása van a cliffuzió sebességére és nagyságara A karbon és a diffundáló atomok egyaránt. nagy mozgékonysága elem nagy felületi miatt a a karbon koncentrációja egyenlő folyamatot A legtöbb felütermokémiai kíséri, kezelésnél megbontása elqsztásának etl dekanbonizáció követwkezik kromálásnál be, azonban ellenkezőleg, A
diffuzió
kohéziós
]
31
figyelhető
tbedúsulás
felületi
tulajdonsága. a
Az acélnak karbontartalom
területet növelésével
zárt-sz.
kanbidlcépződés irányú diffuziója
(mechanikai
a
oka
karbidképző
króm
a
elemmel való eredményező mélység rohannosan állandó akadály) és a karbon
telítésénél csökken ellentétes
behatolási
miatt.
A kémiai A kromált
a
jelenség
A
meg.
vizsgálata
folyamatok
kromálásnál
időtarfolyatmat hőmérsékletétől, össze-tételétől acélféleség kémiai A és gáz közegben króm ferrovagy króm por, folyékony közegben a króm valamelyik kloridja. A fenti anyaa valaszükségesek folyamat meggyorsítása, gokhoz még katalizátorok érdekében mint biztonságossága (klórvegyület). Szilárd ammón-iurnkloridot közegben való kromálásnál (NH4Cl) adagólnak. tamától
mélysége
réteg
és természetesen a kromálás alapanyaga
A
hőmérséklet
vas-
függ
emelésével
A
keletkező
CO hőmérsékleten
CrClg +
Cr
+ Fe
=
2 Fe =
elbomlik:
NHS + HCl
=
sósavgázok kiszorítják a megindulnak 2 HC1 + 3 CrClz
A felületen
ammóniumklorid
az
NH4C1
1000
a
vagy szilárd
a
tartályból
további
+ Hz FeC13 + FeClg + Cr
a
reakciók
és
levegőt
kb.
is:
CrClg =
2
3 Cr
atomos króm válik ki, eredményeképpen diffundál. és sófürdőben való kromálás esetén hasonló reakciók némi de mind eltérésekkel, egy közös sajátossággal króm keletkezik és ez bediffundál rendelkeznek: atomos a felületbe. A króm erősen kerülve a karelem, így a vasötvözetbe karbidképző karbontartalma bonnal krómkarbidokat 0,1 0,15 %képez, ha annak a felületi karbontartalom E karbidképződések nál nagyobb. nagymérvű a karbon, következtében csökkenését idézik elő, s ennek mintegy belső a felület felé vándorol. A karbidok diffuzió képzőeredményeképpen, z mértékben 1350 a felületi dése miatt keménység nagy megnő (HV e
amely a vasötvözetbe Gázközegben játszódnak le, bár
folyamatok
.
.
.
kp/mmz). A krómkarbidok maratás esetén karbid ugyanis
32
szilárd oldatban is sok rész jól megkülönböztethető maródik [5] [6].
mellett a
két
jobban
króm
található.
egymástól,
a
Erős króm-
A különböző
befolyásaa
ötvözők
kromált
réteg
mélységére
karbontartalmú acéloknál növelő elemek (0,02 0/0) a y-mezőt elemek a krómban dúisult réteg mélységét, a y-mezőt szűkítő növelik. ez vasban oldódik ebben az esetben az (A króm fel.) Ha a karbontaitalom a behatolási króm mélysége nagyobb, akkor az ezek elemek növelik a telített megnő. A karbidképző réteget, mivel a karbont a felületi rész karbonban elemek meg-kötik, megakadályozzák és ezzel a krómét. A szilícium, való bedúsulását bár nem megkönnyítik mértékben növeli a kromált telem, jelentős kanbidképző réteg mélyKis
csökkentik azonban
ségét [2] [3]. Öntöttvasak Az
kromálásával
acélok
irodalom jelentős, azon-l említést csupán foglalkoznak, mert területeken, elhanyagolni, egye-s érhetők el, jelentős megtakarítások műszaki
foglalkozó
kromálásával
Öntöttvasak Nem róla.
az bán tesznek
ktomálása
lehet
nem
azonban
berendezéseknél, vegyipari az területén. anyagköltségek Az olyan vegyipari maró szerelvényeknél, amelyekben az alkatrészeket korrózióálló áramlik, közeg lúgos) egyes viszont a kromálás felhasználásával készíteni, lehetségessé
főleg főleg
és
a
zása.
a
formák
legbonyolultabb Az
alkatrészek
előállítására
készre
munkálhatók,
(savas vagy acélból kell válik az olcsó is alkalmas öntöttvas alkalmaa hőkezelés előtt az illeszmég mértékű elhúzódások nem lép-
rtészeek mivel kivételével, jelentős nek fel. Az Öntöttvasak kromálási adatainak kibővítése céljából foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Az acélés öntöttvas között fajták kromálása lényeges különbség van. Az öntöttvas látható szövetszerkezetéből (l. 5-*-7. ábrát), hogy szabad karbontartahna s ebből a szabad karbontartalomból nagy, annyit köthet atomos a krómkarbidok le a bediffundált króm, amennyi képzéséhez A diffuziós nincs a karbonfolyamat alatt tehát meg szükséges. nak a ellentétes krómmal ezért a diffuziója, folyamat meggyorsul. A ikrómkarbvidok mellett a króm szilárd oldatot képződése ugyanakkor tett
a szilárd Kistérleteinket
is alkot
tárgyalása
előtt
alapanyaggal. szilárd közegben röviden ismertetjük Gáz
tába
közegben
való az
való
használatos. Lényegében két módszere a s a helyezik munkadarabokat,
kosánban
a
Vezetnek
be,
kloridot
ferrokróm s
(CrClg)
itt a
vagy
játszódnak hidrogénáram
krómport. le
a
már
magával
kromálással
egyéb
végeztük, eljárásokat.
kromálási
ennek
kromálás Az
egyik
Ezen
a
az
egy
H2+HCl
reakciók. és
egy
részébe
részen
említett viszi
esetben
másik
retorta
acél
A
vagy
retor-
fémáramot
keletkezett öntöttvas
a
33
króm
hatására atomos tárgyak felületén lett, hogy robbanékony, Hátránya,
tartályba
máló
rnunkadarabokat,
lyikét átfújjágk banásveszélyes, szesül
és
ez
a
sósav
veszélyes.
kísérletek szerint Szovjetuníóban lefolytatott kalcíumlklorid és báriumklorid, A megolvasztott fürdőbe helyezik a munka-darabokat séklete 800. 1150 Co), majd az előre megállapított megtisztítják. Előnye, hogy gyors és üzembiztos.
.
.
ideig.
.
por
öntöttvasat
gömbgrafitos
Az
kromálás 1200
két .
hőmérsékleten kisebb álló kemencék miatt.
a
alkalmazott
por
összetétele:
öv.:
HV
=
HV
=
HV
=
történő
146 112 210
.
l. 5-7.
rövidebb
Egyesült
.
szürke-,
folyamán: ábrán).
alkalmaztuk
a
re-ndel-
célokat
szolgálják,
hasonlóan
a
.
íll.
a
timföld
összetételű porba egymástól vés a tarlezárása agyaggal és kemencébe helyeza szabad levegőn hű-
fenti
le. A kromáló
34
lehetséges.
CO-on
kp/mmz; kp/mmg; kp/mm?
ágyazva vastartályokban helyeztük el, kb. 5 mm-re 20 30 mm-re. A fedél tály falától légmentes A tartályokat a megfelelő hőfokú vizüveggel történt. idő eltelte után tük, majd az előre megállapított
tén
hőmér-
kiveszik,
600,], ferrokróm; 370/0 timföld: 3% ammóniumkloríd.
alkotói a fent említett egyes öcsszesülést akadályozza meg. A próbatesteket a cementáláshoz
töttük
úton
1400
.
kromálást
amelynek
.
ösz--
eredményt volt [3].
Észak-amerikai
az
kísérleteink vizsgáltunk öntvényt (alapszövetet
szürkeöntvény: temperöntvény: gömbgrafitos
arnmóniumklorid
por
több
ízben
pótlólagos
a
kromálással
történő
vagy utóbbit
legjobb
xalkalmazzák.
Keménységük:
Mi kezesre
történő
ideig, Szovjetunióban.
a
Államokban Háromféle és temper-
keverékben hosszabb
CO-on
1150 Előbbit
keverékben
alakú
por
krómklorid (a fürdő idő után
.
alakú
Por 950
az
a
sófürdőben
Kísérleteink
és valamenem rob-
kromálás
való
A
.
melA kro-
vagy
Sófürdőben
adó
vasvegyület
egy
történik. íklórgáz alkalmazásával ferrokrómot vagy rétegenként helyezik a krómot gázok helyezve az említett majd kemencébe Ennek a módszernek a tartályon. előnye, hogy azonban hogy a kromáló könnyen előfordulhat, gázvezeték eldugulását eredményezheti.
módszer
A másik
keletkezik
üzeme
felhasználható,
de
adagolása
szükséges.
ismételt
használat
ese-
alakú keverékben történő por ennél az ammóniumkloridot is, szerint Egyes kutatók igen jó 2 mm 1 Hg-oszlop vacuumot
kromálásnak
A
szere
ban
.
A
.
eredményt
alakú
szerűsége,
keverékben
hátránya
igen nagy
azonban
mód-
előnye iclő-
nagy
ha
a
tartály-
[2]. biztonsága
meg
kromálás
történő
másik
egy
elérni,
lehet
valósítunk
.
por
van
helyettesíti.
sósav
és
és egyhőmérséklet-szük-
séglete. kromált
A
próbatestek való
tartályokból
A
kezelése
utólagos
kivétel
után
és
szükséges
vizsgálata
azonnal
tösen tén
színű
matt
felület
a
a
karbontartalom
nagy
színe
miatt
(kis
próbatestek
a
való vízzel letisztítása és forró való lemosása drótkefével A után eltávolítása tisztító műveletek kódások céljából,
az
egyes felület karbtontartalom a
leraezüsese-
fényes).
ezüstös,
A réteg salétromsavas maratással annak ellenőriztük, minőségét A réteg huzamosabb 20%-os oldatában ideig tartottuk. folytonosságát a hidrogénbuborékok felszállásának hiánya és az oldat tiszbizonyította a nem esetén kromált (Hibás felület ugyanis taságának megmaradása. a
színezné.)
sav
Ellenőrző
gyarapodás öntöttvas
kimarná
erősen
részt rosra
vizsgálatnak meghatározása
esetében
ez
Súly
_
Arwm " 02
Gömbgraf. Szürke
Temper
a
előtt
öv.
öv. öv.
és
a
felületegységre
a
21
után
Felület
Sulygyarap.
(cm?)
(p)
(n)
4,78
0,13905
5,16545 9,61825 15,'75935
kromálás
oldatot
a
zava-
súl y-
háromfajta
volt:
után
502640
az
vonatkoztatott
hőkezelés
órás
kromálás
(p)
ferronitrát
keletkező
számit is. Pl. következő
932210 1535996
Méretváltozások
a
029615 039939
8,86 1238
sulygyzgag.(_p_) Felület
nm?
0,0292 0,0335 0,032?)
miatt nem vol-próbatestek már értékeket érjelentős a tervezésnél számolni szükséges. A kromálást a későbbi alkalmazástól függően pótihőkezelés követheti. A felületi krómtartalom mikroanalízis meghatározása útján történik, de e módszer végrehajtási módja miatt meglehetősen pontatlan. a nem maratható Enne-k (Reétegenkénti hántolás mélységben.) tulajdoeltérő értékek az irodanítható, hogy jelentős mértékben szerepelnek lomban a króm-tartalom illetően 70 0/0) [2] [3]. (25 nagyságát A kromált mikroanalízis réteg mélységének megállapítása segítséA réteg könnyen savak támadmert nem megállapítható, gffvel történt. Jak meg, így egy világos, fényes réteg mutatkozik. Az 1. ábra a nem maratható a hőkezelés réteg mélységét mutatja Klotartamánakfüggvényében. Megfigyelhető, hogy szürke öntvény eseteiben a nem maratható értéke a másik kettőét réteg nagyságának jóval a szilícium mértékben felülmúlja. Mint már említettük, megjelentős
észlelhetők, hetnek el, amivel
tak
a
de
nagyobb
után
méretek
a
kis
esetén
.
.
.
_
_
n
3*
35
0,20
0,78
-
0,15-
0,144
a F3 mm _
Rétegmé/yság 9 §
.O*?
0,064
0,044
0,02
-
a
/dófartam
M-K
ábra öntöttvas időtartamának
50
13
fa
3
a Imi
h
1.
Szürke-,
temper-
rétegének
mélysége
és
gömbgratitos a folyamat
alakú
por
keverékben
függvényében
(t
kromált =
CG).
1050
növeli a behatolási esetén is, mímélységet kis és nagy karbontartalom vel a y-mezőt szűkítő közé azaz a elemek a krómnak y-fázistartozik, ban való oldhatóságát a szilíciumtartaSzürke csökkenti, vasöntvénynél lom (2,2 LOG/o), (0,6 2,4%) jóval nagyobb, mint temperöntvénynél .
így
.
.
.
.
.
Inagyarázatul szolgál a nagy eltérésre. A gömbgraíitos öntöttvasnál viszonylag alacsony érmegfigyelhető ték azt mutatja, a a behatomodifikáló szerek (Zr, Mg) csökkentik hogy lási mélységet. A krozmált maratható. A fenem réteg közönséges maratószerekkel karlületi aJni 1350 kp/mm2), réteg keménysége eléggé megnőtHV bi-dots szerkezetet bizonyít. való be a felülettől A 2. ábrán a eloszlását mutatjuk keménység csak a felületi hogy rétegekben távolság függvényében, amely mutatja, csökzken. a keménység, de még ott is rohamosan nagy s
ez
k"
-
'
36
Abban mált rész
az
ha
esetben,
alatti réteg következzen
a
Hv)kp/mm,
kro-
átnyomó-
M0
be, edzés eseEgyes alkalmazása célszerü. amikor a tekben, réteg vastaga 0,1 mm-t, leSága meghaladja dása
ne
válik
hetségessé
i
7200
kromált
a
1000
finom munkadarab átcsiszolása, 0,04 0,05 mm vastag mintegy A 2. ábeltávolításával. réteg .
.
látható,
rából
felületi a csökkenésével.
jár tős
.
som
hogy ez még nem jelenkeménység
600
anyagoknál a keménység nem sokfelületen haladja meg előtti kal a hőkezelés állapotban mért keménységet, így ezek konem alkalpásálló anyagokként .
.
0,2 0/0)
.
mazhatók. Kísérletek unióban és ra
-
*
karbantartó
Kis
(0,1
a
__
51'" ke onmmy
.
nézve,
a
40a-
m"
a
folytak a SzovjetarNémetországban a kromált hogy réteg
miként viselkedik a különböző mechanikai igénybevételekkel szemben rni[2]. Természetesen nél nagyobb a réteg karbontar-
V
0
j
0.7
V
_
0.3
'27
44
0-5
W" 75V015Ő9af9/Ú/97Ú7
a
_
2-
abra-
felülettől eloszlása a keménység való távolság függvényéber-L
A
esetén felületi lepattogréteg annál ridegebb és erős behatás kitéve. Különösen veszélyes ez a nagy ridegség az élekre deformációesetén azonban kisebb Megfelelő szerkezetkialakitás Öntöttvasak is igen jól bírnak a lepattogzás veszélye nélkül, kiilönösen azon a területen, ahol kerülnek, éppen alkalmazásra nyomásnak kitett részeken. előtt viszont a ajánlatos réteg minőségének Beépítés
talma,
a
zásnak nézve. kat az
van
behatóbb
vizsgálata.
A kroumált
lyamán 20 o/o-os
jó korrózióállósággal
réteg
Összehasonlítottuk
HNO3
a
kromált
ábra). súlyveszteséget az így lkapott fajlagos
Kísérleteínk
rendelkezik.
kromált
temper-
és
fo-
szürkeönitvény
előálló súlyveszteséget (3. és súlyveszteségével vonatkoztattluk, felületegységére
maratáswánál állapotban való
történő
oldatban
Elgyanezen anyagok
nem
4.
próbadarab idő fel a maratási tüntettük súlyveszteséget látható a két fuggvényében. Szembetűnő különbség (gyaállapot között korlatilag a kromált próbatest zérus). súlyvesztesége szerint a kromált Egyes adatok jobb a króréteg korrózióállósága mOZOtt (elektrolitikus) és a krómtartalmú acélokénál is. rétegénél nagy EZ a További adatok nem állanak tartósság 135-280 megmarad. napig hosszabb rendelkezésre, mert a kísérleteket Ugyanideig nem folytatták, A
ezen
adat
szerint
forró
a
salétromsavban
történő
maratásnál
sokszorosan 37
0.5
temperűntvény
kromált
Nem ab
N
s
É _
u.
aa
-
5
L
ü §
0.24
3'
a
V)
m
femperohtvény 8,86
Kramál! a
fa
e
l___N"f
3.
Kromált
és
(dó
Maratás!
"H
kromált
nem
függvényében.
Nem kraznalf
70"E(cm' 20
n
ábra.
temperöntvény súlyvesztesége a 200/ -os HNOS oldatban, cserélve.)
(Maratva
414
G
15
14
12
maratási 20'-enként
a
sav
idő
közönséges öntötlvas
É X
g aa
A
E
É 0.2 tg b;
-
N
v? 0.1
A
közönséges őnláttvas
Kromált 0
.
.
a
2
6
4
4.
Kromált idő
és
kromált
nem
Idő
Maratás!
"' H i_*___'""5
függvényében
x
16
18
20
h
ábra. öntöttvas
súlyvesztesége sav a 200/41-05 HNOg, oldatban,
közönséges
(Maratva
14
12
10
a
iss-zzrhycmz v
a
.
u
,
a
_
maratasx
20'-enként
cserélve.)
felülmúlja 15
.
a
20 óráig Összevetve
kromált
nem
tart
anyagfet,
[2] [4].
kísérleti
38
itt
a
vedóhattás
csak
minteg
.
adatainkat
acélokra tokkal, amelyek kromált hatjuk meg: dúsult réteg a) A krómban növelésével.
de
ada' a álló irodalmi rendelkezésre a következőket vonatkoznak, állapl"?
korrózíóállósága
nő
a
karbontartalom
lkromált acéloké. Kísérleteket
eb)
öntöttvas
A
tartóssága
jóval
jobb,
mint
a.
nagy
króm-
tartalmú
végeztek nedves levegőn, gázban való korrózióállóság!itt azonban idő alatt már jóval rövidebb megjelentek gal kapcsolatban, okát a réteg igen apró hibáiban kell keresni. a pontfkorrózió jelei, Ennek lehetnek ennek. amelyek forrásai kísérletek vonatkozó külföldi A kopásellenállóságra igen szép ered-kromálása, majd beépítése ményeket kimutatnak; főleg kész alkatrészek le a következtetéseket. között vonták után Így többek szzerszámgépek fonásnál terhelt reszelőket, kevésbé orsóit, szükséges watergyűrűket, fúrókat vizsgáltak [2]. A
kromálás
területei
alkalmazásának
korrózió és koipásellenállósága A kromált lehetővé teszi réteg kiváló széleskörű alkalmazását. készítmények készített saválló acélból berendezések csövei, alkatrészen: Vegyipari acél szerkezeti kromlálva, nagyobb ellenállóság esehelyett közönséges kiindulni és pótihöcélszerű tén alapanyagból nagyobb karbontartalmú kezeléssel javít.ani a szilárdsági tulajdonságokon. e
5-8.
2"
0
HNOg.
zibrák. N
I
500
X.
3.9
élelmerobbanó motoroknál, kisebb kádak, vezetékek, gyü-
Gőzgépeknél (dugattyús és rotációs), mint zésipari berendezésekben, szelepek, fúvókák. szerszámok a karbidos káliásnál
rűk,
területén
A
vágósebességek esetén. alapanyag,
tantalmú
törés,
csorbulás
a
megmunnagy l-a nagy karboncélszerű hanem: nem deformáció,
gyártásához esetén meghibásodás
be. krómozott
felületet
a
(nagyoló
lehet
nem
kromált
alkalmazni)
utóbbi
felülettel,
megfelelő eljárást lényegesen jobbak, azonkívül nem sófürdős (gáz vagy igényel gazdaságosabb, kromálás) az kevesebb, alapgondos előkészítő eljárást, anyagszüksiéglete összetételétől között lehet tulajdonságait függően tág határok
tulajdonságai választva
miatt
Idomszerek mert
következik
Összehasonlítva
olyan
megmunkálásnál
simító
réteg keménysége
gyakran
anyag aiáltoztatni.
krómtartalmú való összehasonlításra acélokkal Az acél termokémiai A. M. egy példa, amelyet Minkjevics: vettünk át. ,,Ha egy 1,5 "kg súlyú tok elkészítéséhez művéből tartalmú (300/0) acélból kb, 0,5 kg króm szükséges, akkor mindössze nak való elkészítéséhez acélból, gázkromálással A nagy
szükség." az Haitrányai sajátosságaiból egyes eljárások és gyors kromálás üzembiztos továbbfejlesztésével állni ki fogja bővíteni rendelkezésére és jelentősen
szolgáljon
itt kezelése c. krómnagy ennek a tok10 gr krómra
van
fakadnak, módszer alkalmazási
de
a
fog
az
gázipar
területét,
IRODALOM
[l]
Horváth
Aurél:
Vállalat.
Bp.
Kémia.
rész.
I.
(Egyetemi
jegyzet.)
Felsőoktatási
Jegyzetellátó
1958. A. M.:
Kiadó. Az kezelése. acél termokémiai [2] Minkjevics. Nehézipari Bp. 1951. metallov. B. Sz-Blagovescsenszkij, obrabótka N. A.: [3] Natapov, Termicseszkaja 1955. Metallurgizdaty. Moszkva, J. R; von Chromstahl. 1952. Technika [4] Rausin, Warmbehandlung Berlin, Verlag József: Általános I. rész. Akadémiai Kiadó. [5] Verő metallográfia. Bp. 1955. Béla: Szerkezeti I--II. rész. [53] Zorkóczy technológiája. (Egyetemi jegyzet.) anyagok Felsőoktatási Vállalat. Jegyzetellátó Bp. 1955-56. .
HPHMEHEHHE
HPl/l
XPOMAJIl/IPOBAHI/IH A.
BEPEIll-A.
BblPABOTKE
HYFYHA
HOBAH
P E 3 lO M E
Hpuaunnanbuoe TaTOB
npn imposaimem, lICrlblTal-ll-líl.
qyryuax saaqmensao
40
oöcymaeHne
TGpMOXHAÍPNGCKO Tennosoü CHOCOŐbI Bbmonaenua Ha OCHOBaHHH ucnmaaim, aumnopposuonnbxe ynyuuiaiorca.
mupqiysviouubix oőpaöonqe.
npoixeccos, I/lsmeaeuue
ncnonbaoaaHue
CBOÜCTB
uyryHa
pesynnxpoMa-
l/YHGOŐXOLII/lwlbleIIOHOJIHHTGJIbHbIC onpeuaun Ha cepoM, rpaqiuruom n KOBKOM npoBeaeHHux u cBoücTBa, a Taxme TBep;IOC'l*Hble IIBHOCOYCTOÜHHBOCTb OŐJlElCTl/l HpHMCHCHHH xpomaimpoaamm. ami":
ANWENDUNG UND
DFS CHROMIERENS ENTSPRECHENDE
Á. BÉRES-A.
BEI
GUSSEISEN
PRUFUNG
KOVÁTS
ZUSAMMENFASSUNG Grundsátzliche der der ErgebBehandlung Verwendung Diffusionsprozesse, bei thermochemischen der Eigenschaften WármebehandIungen_ Veránderung durch díe Gusseisen Prozesses und dieses von Chromieren, Ausführungsverfahren Gemáss den mit nachtráglichen Prüfungen. notwendigen KugelgrafitGrauguss-, wird eine Verwesentliche durchgeführten Untersuchungen und Tempergusstücken der und VerschleissfestigkeitsKorrosionsbestándigkeit, besserung Hárteeígenschafnisse
erreicht.
ten
Anwendungsgebiete.
APPLICATION
THE
OF AND
CHROMATION ITS TESTING
A. BÉRES-A.
TO
CAST
IRONS
KOVÁTS
s U M M A R Y
of
discussion
Theoretical
treatments. heat thermo-chemical the various methods mation;
Tests
with
globular-graphite, anti-corrosion, of application. grey,
in
improvement Fields
DE
APPLICATION
to diffusion the of the results processes. applications of cast Alteration of the properties irons by chroof the and the tests. subsequent procedure required and have indicated considerable temper castings anti-abrasion as well as ín hardness. properties
CHROMAGE ET
LE
DANS
SON
DOMAINE
DES
FONTES
EXAMEN
Á. BÉRES-A.
KOVÁTS
R É S U M É
cas
Traitement des traitments
nfíes par
ulterieurs gTaDhite
en
principe thermiques
des
processus
de
thermochimiques.
l'utilisation diffusion, Changement
des des
résultats
propriétés
les dexécution de ce et les examens maniéres processus Suivant des examens effectués des fontes fontes grises, de corrosion, fontes de tempéra, les pr-opriétés de résistance sphérique, et les caractéristiques de billage shméliorent considérablement. Domaines
le
chromage,
nécessaires.
Pabféysion
en
des de
de
d'application.
41
A
NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI IX.
A
NME
hallgatói
KÖTET
készült Tudományos Diákegyesületében munkák tudományos gyűjteménye
Szerkesztő
Dr_ FALK
RICHÁRD
Dr_
bizottság: SÁNDOR
GELEJI
MISKOLC 1964
Dr.
TERPLÁN
ZÉNÓ
A
kötet
HERCZEG egyetemi Dr.
ábráit
ISTVÁN adjunktus
ENDRÉNÉ
VINCZE tanszéki
technikus
és SCHOLTZ tanszéki
PÉTERNÉ mechanikus
készítette
§
Nehézipari
Műszaki
Egyetem,
"x
suuafüf+*"""'vwu
(ami: augzíki EIEHEUXPEMH
mm
Miskolc
Asszonyi Balás
EGYETEM MAGYAR MÜSZAKI NYELVÚ TARTALOMJEGYZÉKE IX. KÖTETÉNEK
NEHÉZIPARI
A
Csaba:
A
László-Zsákay abányászatban
Becker Béres
Miklós:
A
Árpád-Kováts
lineáris János:
programozás alapfeladatairól alkalmazásának Az atomenergia
KÖZLEMÉNYEI
.
.
Siemens-dinamó hegesztési sajátosságai alkalmazása az Öntöttvasak Attila: Kromálás
és ennek vizsgálata Bornemissza Imre-Gerentsér kikerülő mű légszereiből
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A János: utánmosásának
Imre-Fruzsina
középtemmék vizsgálata..................... Csizmadia feszültségvizsgálata Lajos: Palástmarófog Debreczeni Elemér: nomogram Egy görbesereg Dér Az Jenő: acélok Éva-Palotás Árpád-Sólyom okainak Változások kísérleti vizsgálata Deres A radiológiai János: módszerek alkalmazási bányászatban....................... Radioaktív karottázs alkalmazása Egerer Frigyes: .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
úton
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
lehetőségei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Jenő: Attila:
Hidropneumatikus fúróaggregát A C-görbék vizsgálatáról .
.
S. Nagy János: Csavarkulcs Sándor-Bánszki Rédei András: Blokkhengerállvány optikai Scholtz Péter: Egyszerű kiegyensúlyozó gép Az öntöttvas László: Szenyán J ózsef-Vida
barnakőszén-kutatásban Márton: Vas és szilícium
.
.
.
.
.
.
.
Tatár Zitás
képessége..................... erő Iván: Főforgácsoló A méretmegadás István:
továbbfejlesztése .
65
.
69 a
.
.
.
83
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
terve
.
.
folyékonysága,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
95 111 119
.
optikai feszültséganalízise feszültségvizsgálata
.
105
megoldásáról Hrabéczi Kováts
.
kőszén-
pécsi
a
.
43 53 59
méret-
fellépő
Ottó-Voith László-Herendi Rezső-Szermek hatása az Al-Mg3 ötvözetre A mérőszámos ábrázolás alkalmazása a szerszámszerkesztésben Gulyás Gábor: Heinemann A geometriai Zoltán: módszere új matematikai kristálytan egy A pantográi torzításra vonatkozó transzformációs Héjjas István: egyenletek István: harmadrendű Héjjas differenciálegyenletek Közönséges grafikus .
29
szénelőkészítő-
edzésekor
Fodor
.
21
területén
gazdaságossági
.
.
.
.
komlói
optikai
.
.
.
lehetőségei
.
125 133 141 149 157 163
ill_ formatöltő 173
mérése
esztergapadokon szabványai .
.
.
195 203
217
IIHCTIITYTA
IIOJII-ITEXHHLIECKOPO BlI/IIJJKOJILIHLCKOPO
TPYLILI
THPREJIOII
IIPOMHIIIJIEHHOCTI/I
(BEHPPI/IH)
COLIEPHiAHIIE nnueüuoro nporpasuxuponanua n BOSMODRHOCTH IIPYIMBHOHPIH aromuofi auepmn ropuoaanogcmoü npoMHmneHHoqTn GnMeHca M. Belmep; mzruaMo CBapoqHHe ocoóeHnocm IioBau: A. Bepem-A. HpnMeHeHHe xpoMannpoBaHna npn Bmpaóorxe uyryna ÜI-COHOMHHHOGIW) xenonII. BopHeMncca-II. Hpymnna: POpeHTJJIep-H. BOHHnrenbnoro m; oóorameuna Ilponynra, noayqaeMoro nposxemytcoqnoro oóoramxrreabnoü aymnmx RJIaGCIHIHIRaTOPOB (baópnxcn B Kmmo na Onmqecxnü JI. Llnazxxazma: Meron uccsxejLoBaunz-I Hanpamermü ayóue Ocnonmao Jhauan:
H. AcoHu: JI. BaJam-H.
zsanauu
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
(ppeaepe
Immztrupecnoro
i). í).
Heópenenn: lIep-A. rmH
H. (D.
JKGIIBOOM
.
.
Icpemmen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Hxcnepuxrenraabnoe crann
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
HCCJIOfLOBaHIIB .
.
.
.
.
.
13 21 29
43 53 59
.
npn-
.
.
.
.
noóuue
B
MGTOJOB
PaJHOJOIYHIGCKIlX
69
.
.
.
.
Ha
.
.
.
.
.
.
.
.
,
Aa-Mra
.
.
óyporo
noncne .
BoüT:
CepMeH-M.
onnan
B
kapartam-a,
pannoaxcmnxxoro
XGPBHJH-O. n
.
sarcamce upn npxmenenne
paamepoa Bosnoncnocru
ymn
.
.
IípHBHX
IIIOÍZÍOM;
HaJoTauh-E.
'Í?o;Lop-ZI.
.
nyrnca
HBMGHGHIDI
HHOFO
II.
.
Honorpamra
lIepem: Raxuennoroyrzxannlleq Brepep: HpnMeHeHne
.
,
.
.
.
BJnuHne .
.
.
.
Kamc.
.
83
.
.
JiICOpOIIIIJ-IX .
.
.
95
.
.
IIpuMeHeHne namepxmenbnnmn nmppaxln n IIpOGKTHnaoópaatennn poBaHuu oópaóarusammnx HHOTpyMeHTOB 3. Xeünemaxx: Honuü starexxamqecnrxü nem: reonempnqccxcoíá RpIICTaJJOFpadHHJ
1'.
Pyxm:
.
II.
Xemn:
Tpancdaopxaunonuue
Xeam:
E.
Xpaóeun;
Hennü
Fpatfn/Iqecxoe TPBTbBÜ creneux:
.
.
.
.
ncxcaazeurxn)
1;
omocamuecu
ypaBHeHI/IH,
OŐhIICHOBBIíHHX
pemc-Hrxe .
.
.
.
Ycorsepmeucmonauue
nan-
.
.
.
AudMpepeHnnanxunnx .
.
.
.
.
.
.
125
.
.
.
.
.
ypanarr-
cnepnnslnnom
rnnponuenmawlnleokom
perawa
A. IioBaq: C I/Iccnegonanne npmsux III. III. HaPb-H. Onruuecuxxü Baucun: JIOHMH
raeqnoro
mroua
.
.
.
.
.
.
auazms .
.
Pegen: OIITHHBGKIIÜ nccnegonauxxs; Hanpnmexiua CTaHOI-C IIpocToü ŐaIaHCIIPOBOHHHÜ TuI.Hloan: H. CenaH-ÍI. Bajna: qyryna Tenyuecrs
TaTap:
I/IBMBPBHKB ycnmn
peaanna H_.'311Ta1u:'CTaH,'xa1)THnpocw-annenmx
218
.
.
.
.
Ha
;
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
133 141
nuroron-
npn
cTaHKB .
.
Gnxommra
CTaHHHG
TonapHoM
paamepos
.
.
,
Ha
.
.
.
HaIIpHJKeIIIIH .
A.
I/I.
105 111 119
Torpaxpa H.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
149 157 163 173 195
203
DER
MITTEILUNGEN
TECHNISCHEN
IVERSITÁT (UNGARN)
UN
MISKOLC
INDUSTRIE,
FÜR
DIE
SCHWER-
INHALTVERZEICHNIS
Über die Grundaufgaben der linearen Cs. Asszonyi: Prograrrxierung L. Balás-J. der Kerneneergie im Bergbau Zsákay: Anwendungsrrxöglichkeiten M. Becker: Die der SchWeisse-igenschaften Siemens-Dynamo-maschine Á. Béres-A. Kováts: bei Gusseisen und entdes Chromierens Anwendung .
.
.
.
.
13 21
.
sprechendePrüfung.....................
I.
29
Bornemissza-I. Gerentsér-J. Fruzsina: Wirtschaftlíchtkeituntersuchung deur Nachwásche des aus den Windsicherten der KohlenaufbereítungsKomló anlage gelangenden Zwischeaaproduktes Csizmadia: von Walzenfráserzáhnen Spannungsprüfung Optische Debreczeni: Ein KurVenschar-Nomogram der Dér-Á. Palotás-J. Ursachen Sólyom: Untersuchung Experimertelle von Stáhlen der beim Hárten auftretenden Massveránderungen Deres: Die der der ím Anwendung Radiologfie-Vexfahren Möglichkeiten .
L. E.
É. J.
F. L.
.
.
.
.
.
43
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
steinkohlenbergbauPécs................... radioaktiver Egerer: Anwendung Fodor-R.
Herendi-O.
.
.
.
.
konstruktion Heinemann:
.
.
.
.
.
59
69
Szermek-M.
Braunkohlenschürfung
der Einfluss
bei
Carottage Voith:
.
der
.
83
und
Eisen-
von
auf die Al-Mga-Legierung Silizium-Verunreinigungm bei G. Gulyás: devr Kennzifferdarstellung Anwendung Z.
.
.
.
.
95
.
Werkzeug105
Ein
neues
Verfahren
mathematisches
der
geometrischen
Kristallehre I. I.
J. A.
S. A.
P. J. I. I.
Die Transfomnationsgleichungen Héjjas: Panthograp-hen.................... Über die graphische Lösung Héjjas:
betreffend
des
Verzerrung
normaler Differentialgleichungem drirttenGrades Hrabéczi: des hydropneumatischen Bohraggregwats Weiterentwicklung Kováts: detr C-Kurve. Über die Unltersuchung von Schrauben-Schlüsseln S. Nagy-J. Bánszki: Optische Spannungsanalyse Rédei: des Blockwalzgerüstes Spannungsprüfung Optische Auswuchtmaschine Scholtz: einer einfachen Plan von Gusseisen Vida: bzw. Die Fliesbarkeit Formenfüllfáhigkeit Szenyáw-L. auf Drehbánxken Tatár: der Untersuchung Spankraft Zitás: Normen der Massangaben .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
219
OF
PUBLICATIONS
THE
TECHNICAL MISKOLC
UNIVERSITY
OF
THE
HEAVY
(HUNGARY)
INDUSTRIES,
INDEX
Cs. Asszonyi: L. Balás-J. M. Becker:
Á. Béres-A.
On
fundamenrtal Potentíal
Zsákay: Weldíng Kováts:
of linear pmgrammjng ín míníng of nuclear energy of Síemens-dynamo characterístícs The of chromatíon to cast írons applícation
tasks
uses
.
.
13
.
.
.
.
.
.
21
.
íts
and
testíng Bornemissza-I.
I.
29
Gerentsér-J.
Fruzsina:
inquíry
An obtained
the
on
of
economy
of the middlíngs Írom aír jígs of the coal susequeint washíng separatoratKomló................... of tensíons ín a cutter L. Csizmadia: síde-tooth testíng Optícal .' E. Debreczeni: of a set of curves Nomogram Palotás-J. of the causes of É. Dér-Á. Sólyom: Experímental ínvestígation in síze of steels changes occurríng duríng hardeníng J. Deres: Potentíal of radíology ín the coal at Pécs applícatíons míníng F. Egerer: The of radíoactive unit ín prospectíng applícation survey (carotage) .
.
.
.
.
.
.
.
L.
Z. I. I.
J. A. S, A. P. J. I. I.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forbrowncoal....................... Herendi-O. Szermák-M. Voith: The influence of íron and Fodor-R. ín Al-Mgg sílícíum impuritíes alloys The of índex-number ín tools Gulyás: applícatíon layout drawing design Heinemann: A new of geometrícal níathematícal method crystallography of panthographs T-ransfornuation to the dístortíon Héjjas: eqííatíons relatíng cubíc solutíon of ordínary dífferentíal Héjjas: On the graphic equations to a hydropneumatíc bore Hrabéczy: Improvement agregate Kováts: On the ínvestígatíon of C-curves S. Nagy-J. tensíon of a wrench Bánszky: Optícal analysís Rédei: of a block-roll stand analysís Opticad tensiíon Scholtz: machíne Shematíc design of a símpl balancíng íron or its capacíty the mould Vida: The of cast to fíll Szenyán-L. fluídity Tatár: ín lathes force Measurement oí cuttíng Zitás: Standards of dimensíoníng .
G.
.
.
220
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
43 53 59
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
105
ANNALES
DE
UUNIVERSITÉ
DE
LTNDUSTRIE
Cs.
Asszonyi:
Balázs-J. l'industrie M. Becker: Á. Béres-A. L.
táches fondamentales Les possibilités miniére de soudage Caractéristíque Kováts: de Applicatiown
de
Des
Zsákay:
.
.
la
MISKOLC
.
.
.
de
de .
.
la
linéaire
programmation
dapplication
.
.
DE
MATIÉRES
DES
TABLE
LOURDE
GRIE)
(HON
.
.
.
.
.
dans
.
dans
atomique
Siemens le domaíne
dynamo
chromage
Pénergie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
fontes
des
13 21
ewt
29
sonexamen......................,
Bornemissza-I.
I.
Gerentsér-J. sortant des classeurs
É. J. F.
L.
.
.
.
.
.
G.
.
Z.
.
géometrique..................... Héjjas: Équations de transformation pantographe De la solution Héjjas: graphique
I. I.
troisiéme Hrabéczi:
J.
du
relavage la prepa-
du mixte povur ration du charbon á fraiser Csizntadia: Essai de tension voie de la dent la surface par optique Debreczeni: Un de courbe nombreuse nomogramme Palotás-J. Dér-Á. Essai des causes de changement Sólyom: expérimental de dimensions survenu á l'occasion de la trempe des acíers Deres: Les des dan systémes possibilités radiologiques d'application de houlle de Pécs des mines Pexploitatíon du caro-ttage de laligrmite radíoactif dans la prospection Egerer: Application Fodor-R. Herendi-O. Szemnek-M. Voith: Action de Fimpureté de fer et de sílicium dans Palliage Al-Mgg de la descriptions de numero de mesure dans la Gulyás: Application conwstruction d'outils Heinemann: Un nouvewau de la cristallographie systéme mathématique .
L. E.
Examen d'économíe de la régie Komló
Fruzsina: á vent
ordre
.
Développemevnt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
de
progressif
.
la
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
la
.
.
.
.
distorsion
.
.
.
.
Pagrégat
.
de
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forage
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
65
.
69 83
.
95
.
105
de
communes .
.
.
.
.
hydropneu-
C A. Kováts: De l'essai des courbes Bánszki: de tension de la clef á écrou S. S. Nagy-J. Analyse optique de Péchafaud de cylindre de tension monobloc A. Rédei: Essai optique d'un Plan P. Scholtz: compensateur simple J Szenyán-L. de la fonte, sa de Vida: État liquide resp. capacité de forme remplissage I. Tatár: de la puissance de coupe sur les bancs de Mesure principale I. Zitás: des measures Les normes de Pindication .
.
43 53 59
du
dífférentielles
équations
des
.
.
.
consernant
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
v
.
.
.
.
.
.
.
tour
.
221
Felelős
Megjelent Borsod
megyei
500
Nyomdaipari
kiadó:
példányban, V.,
Dr.
Terplán A,'5
19,5 Miskolc
-
Zénó ív 2509
terjedelemben -
F.
v.:
Méry
György
