KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK I. Alapfogalmak, bioszféra-átalakítás története, globális problémák, a környezetvédelem története

Készítette: Rausch Péter, 2014.

Alapfogalmak

szemelvények a 1995. évi LIII. törvényből

Környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Fenntartható fejlődés (modernebb, pontosabb kifejezés: fenntarthatóság): társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

Miért van szükség környezetvédelemre? Az élet az anyag, illetve a természet általunk ismert legmagasabb szerveződési szintje. Az emberiséget a természet hozta létre, a létezését a bioszféra1 működése teszi lehetővé, tehát az ember nem kivételes élőlény olyan szempontból, hogy nem képes tartósan elszakadni a bioszférától. A bioszféra egy rendkívül összetett rendszer, mely többé-kevésbé egyensúlyi állapotok mentén szüntelenül változik, ahogy általában a környezet is (ez azt jelenti, hogy egyensúlyban inkább sok apró változás történik, mint kevés nagy). Az élővilág ezért könnyebben és kisebb megrázkódtatással viseli a sok gyenge zavarást, mint a kevés erőset, mivel utóbbi esetben kikényszerül egyensúlyi helyzetéből, melyet emberi időmértékkel mérve csak nagyon hosszú idő során képes visszanyerni. A bioszféra nem-egyensúlyi állapotát ökológiai válságnak is nevezzük azért, mert az élővilág változatossága 2 (ezáltal stabilitása) és általában a termelékenysége is jelentősen csökken. Minden élőlény átalakítja a környezetét, életműködése során folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Az emberiség kivételesen nagy hatást képes gyakorolni 1

az élet színtere, a Földön azok a helyek, ahol élet van. Az atmoszféra (légburok), a litoszféra (kőzetburok), a hidroszféra (vízburok) és a pedoszféra (talajtakaró) egyes részeit foglalja magába. 2 idegen szóval: diverzitása, egyszóval a biodiverzitás.

a környezetére és ez a hatás nagyon gyorsan növekedett az elmúlt 2 évszázad folyamán. A Föld történetében már voltak olyan élőlények, melyek alapvetően formálták át bolygónk arculatát. A mai ismereteink szerint a cianobaktériumok (kékmoszatok) tehetők felelőssé azért, hogy a reduktív őslégkörből (N 2, H2O, CO2, CO, NH3, CH4) oxidatív légkört formáltak. Ez a folyamat 2,4 milliárd évvel ezelőtt zajlott le paleoproterozoikumban, ez volt az úgynevezett oxigénkatasztrófa, mely tömeges fajkihalást eredményezett. A környezeti változások és a kihalás is jóval lassabban ment végbe, mint a ma tapasztalható, így az élővilágnak több ideje volt alkalmazkodni. Azért van szükség környezetvédelemre, mert az utóbbi időkben, rendkívül rövid időn belül, az ember olyannyira nagy hatást gyakorol a bioszférára, hogy az kimozdulni látszik egyensúlyi állapotából. Az emberi tevékenység következtében nem csak az élővilág, hanem emberi szemszögből a környezet minősége is jelentősen romlott.

A környezetvédelem alapelvei 1. Egzakt megismerés elve: egzakt paraméterekkel jellemezni a környezeti állapotot, ne szélsőségeket használjunk – környezeti monitoring rendszer. 2. Az Élet tiszteletének és védelmének elve: az élet mai formáinak megőrzése a pusztulástól. Élet különlegességének megértése, funkcióinak tisztánlátása – környezeti etika. 3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve: mindenféle környezettel kapcsolatos tevékenység kiindulási alapja, környezetkímélő és fenntartható termelés és fogyasztás. 4. Visszaforgatás elve: a termelésben létre kell hozni és bevezetni olyan technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hulladékok visszavezetését a termelés folyamatába. 5. Takarékosság elve: meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások készletei végesek, minél messzebbre tolni a kimerülés idejét illetve helyettesítő anyagok. 3

6. Elővigyázatosság elve: a folyamatok véges ismerete miatt a kedvezőtlen alakulásokra is fel kell készülni, igyekszik megelőzni, kivédeni. 7. Alkalmazkodás elve: nem szakadhatunk el a természettől, regenerálódási időt hagyni. 8. Fenntartható fejlődés: Csak olyan mértékben bővíthetjük a termelést, használhatjuk az erőforrásokat, hogy az hosszútávon is fenntartható legyen ( fenntarthatóság). 9. Környezetvédelem tervszerű alakításának elve: megfelelő környezetpolitikával, programmal, a gazdasági, terület- és települési rendezési, és környezeti tervek együtt kezelendők. 10. Állami felelősség- és kötelezettség-vállalás elve: nem kizárólagos! De a felelősség és irányító szerep pl. kutatásban, környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, oktatás és ismeretterjesztés, nemzetközi együttműködések, állami támogatások. 11. Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve: környezetvédelmi döntések előkészítésébe be kell vonni az embert, és az ellenőrzésnek is részesei kellenek legyenek, önkormányzatok szerepe, helyi döntésekben). 12. Együttműködés elve: állam és társadalom közt, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogok és kötelezettségek akkor érvényesíthetők, ha az érintettek egymásra tekintettel tevékenykednek, együttműködnek a problémák megoldásában. 13. Nemzetközi együttműködés elve: az egységes földi rendszer zavartalan működése érdekében, a környezeti ártalmak nem országhatárokhoz kötődnek hosszú távon csak nemzetközi összefogás, érdekellentétek egyeztetése. 14. Életminőség javítása: a fejlettebb társadalmak az egészséges élet mellett oktatási, kulturális, szórakozási igényeket is magas szinten, szegényebb országokban is biztosítani kell. 15. Távlati gondolkodás elve a társadalom irányítói általában a jelennel és a közeljövővel foglalkoznak, ritkán előbbre, a környezeti problémák hosszabb távon is okoznak gondot, tervezni kell, jövőkutatás. 4

16. Információk szabad áramlásának elve: nemzeti szinten mindenkinek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a hatóságok rendelkeznek, az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, biztosítani döntéshozatalban való részvételt. 17. Környezeti nevelés elve: felnövekvő generációk környezettudatosságát fejleszteni, intézményes oktatás-nevelés fejlesztésével, ember és környezete kapcsolatának jobb megismertetésével.

Az emberiség bioszféra-átalakításának rövid története Mit jelent a bioszféra átalakítás? Minden élőlény hatást gyakorol a környezetére, sőt egyes fajok korábban (jóval az ember megjelenése előtt) is gyökeresen átalakították a földi környezetet. A légkörben található oxigént például jórészt a kékmoszatoknak köszönhetjük. Az ember bioszféra-átalakítás jelentős beavatkozást jelent a Föld folyamataiba. Például amikor az ember kivág egy erdőt, lecsapol egy tavat, hogy ott gabonát termeszthessen, beavatkozik a természetes folyamatokba. Amikor világszerte sok-sok ilyen helyi beavatkozás történik, s a megzavart területek aránya már összemérhető a bioszféra egészével, bioszféra-átalakításról beszélünk. Az emberiség egyedül, rövid idő alatt (!) szerzett óriási befolyást a földi folyamatokban  nem valószínű, hogy a bioszféra, illetve az emberiség elég gyorsan tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Miért épp az ember lett erre képes?

5

Elvont (absztrakt) fogalmi, szimbolikus gondolkodás: Az ember fejlett központi idegrendszerrel rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy elvonatkoztasson az aktuális környezetétől. A nyelv és az elvont fogalmi gondolkodás kölcsönösen határozzák meg egymást. Az ember képes szimbolikusan gondolkodni, fogalmakat alkotni, illetve olyan jelenségekről, tárgyakról gondolkodni, amelyek nem lelhetők fel a környezetében (el tudsz képzelni egy 11 lábú asztalt? És láttál is már?). Sőt, olyan elvont fogalmak értelmezésére, mint például az erkölcs, jog vagy éppen a számok stb. A fogalmak mentén gondolkodás során kategóriákat hoz létre az ember, melynek segítségével a világot egyszerűbb egységekre bontja, s ezek mentén kezeli. Kiemelkedő tanulási képesség: óriási mennyiségű információt tud feldolgozni és gyorsan előhívni az agyunk, emiatt kiválóan tud alkalmazkodni a környezethez. Társadalmi létezés: Az ember társas lény. A nyelv, és ezáltal az elvont fogalmi gondolkodás nem valósulhat meg, ha az ember nem emberek között nő fel, illetve nem maradhatna fenn, ha az emberek elszigetelten élnének. Az emberi lét társadalom nélkül elképzelhetetlen. Nyelv: egyezményes jelrendszer, a kommunikáció rendkívül hatékony, kifinomult módja. Gondolkodásban is döntő szerepe van (gondolj arra, amikor vészhelyzetben „hangosan” gondolkodik az ember). Manipulatív tevékenység: Evolúciós adottságai révén (felegyenesedett testtartás  felszabadult végtagok, jó közellátás, szembefordítható hüvelykujj  fogás, kifinomult kézmozgató izmok és tapintás, köröm) az ember nagy hatékonysággal képes átalakítani a környezetét. Az ember a tárgyakat és eszközöket nem csak alkalomszerűen használja, hanem az eszközöket magánál tartja (állandó eszközhasználat). Ezen felül az ember képes eszközöket készíteni, köztük olyanokat is, melyekkel újabb eszközöket képes előállítani.

6

Nagy ugrások az ember történetében – a bioszféraátalakítás szemszögéből nézve 1. nagy ugrás – kőeszközök megjelenése – 2,5 millió éve Kőeszközök segítségével a Homo habilis (ügyes ember) nagyobb mennyiségű húshoz tudott hozzájutni, Ezek a kőeszközök az állatok alkalmi eszközeivel szemben, már állandó szerszámok voltak! Az emberek eszközkészítő eszközöket is készítenek. 1,9 millió évvel ezelőtt a Homo erectus (felegyenesedett ember) elvándorol Afrikából.

2. nagy ugrás – a tűz – 280-250 ezer éve A tűz segítségével főzni illetve sütni tudtak, az ételt tartósítani tudták, fűteni is tudtak. Egyes vélemények szerint nagy szerepe volt az emberek társadalmi érintkezésének fejlődésében is. A tűztől más állatok (köztük az emberre veszélyes ragadozók is) ösztönösen félnek, ezért a tűz segítségével távol tudták tartani őket. A tűz használatával a Homo sapiens (értelmes vagy bölcs ember) több élelmet tudott szerezni, a népesség tovább növekedhetett.

7

3. nagy ugrás – a nyelv – 280-40 ezer éve Maihoz hasonló összetett kommunikációs eszköz, amely rendelkezik a szintaxissal (szavaknak van sorrendjük, jelentést hordoznak). Megjelennek a művészetek, ruhákat, sátrakat készítenek. Hatékonyabb kommunikáció és tervezés (pl. egy vadászaté)  népességnövekedés, az első letelepedések. 4. nagy ugrás – a mezőgazdaság – 10 ezer éve Gyűjtögető életmódból letelepedés, tudatos élelemtermelés megindulása, élelmiszer-raktározás. Állatok háziasítása és gabonák nemesítése, egyszerű gépek megjelenése  növekedett a terméshozam A letelepedett életmód, élelmiszerraktározás, az egyszerű gépek és a házasítás révén az életkörülmények javultak, a népességszám megugrott. 5. nagy ugrás – a civilizáció – i.e. 3500 körül Megjelentek az első városok, a társadalom rétegződik, megjelenik a munkamegosztás (nem mindenki foglalkozik már élelemtermeléssel, megjelennek pl. a kézművesek, papok stb.) Az írásbeliségnek köszönhetően létrejön az állam, megalakulnak az első civilizációk. A vas és a különböző fémeknek a használata általánossá válik. 6. nagy ugrás – a nagy hódítások – i.sz. 16. sz. 1492-ben felfedezték az európaiak Amerikát (Kolombusz), 1519-ben megkezdődött Magellán Föld körüli útja. 16. században megkezdődik a gyarmatosítás. Óriási mértékű természetátalakítás, idegen fajok behurcolása más kontinensekről. Kialakul a világgazdaság. Megújuló (fa, szél)

8

energiaforrások használatának növekedése. A népesség eközben folyamatosan növekedett. 7. nagy ugrás – ipari forradalom – 1769-től napjainkig Fosszilis tüzelőanyagok felhasználása megkezdődik (kőszén, olaj és földgáz), a népesség folyamatosan növekszik. Piacgazdaság kialakulása, világkereskedelem fejlődése, tudományos-technikai forradalmak. Globális környezeti problémák megjelenése. A XX. században az ember már képes arra, hogy megsemmisítse magát.

A világ népességének növekedése – 1700 - 2048-ig – 2014. szeptember: 7,125 milliárd fő

9

A világ energiafelhasználásnak alakulása – i.e. 10 000 – 1990-ig

A világ energiafelhasználásnak alakulása – 1982 – 2007-ig

8. nagy ugrás? Szinte biztosra vehető, hogy a bioszféra és a környezet használatának csökkenését fogja okozni. Ha a nagy ugrást az emberiség nem lépi meg, a bioszféra fogja kikényszeríteni (ennek az emberiségre gyakorolt hatása beláthatatlan). A 8. ugrás fogja eldönteni jó időre az emberiség jövőjét. Azért kell környezetvédelmet tanulnunk, hogy az emberiség hosszútávon fennmaradjon. 10

Globális, világszintű problémák Az ember már az ókortól maradandó sebeket ejtett túlzott vagy helytelen környezethasználattal (pl. görög kopárok, Húsvétszigetek). Ezeken a területeken rendkívül nagymértékben lecsökkent a környezet eltartó képessége. A Húsvét-szigetekről pl. eltűnt az ember. Az egyre sokasodó helyi problémákból, ma már világszintű (globális) problémák lettek, ami már az ember létezését is veszélyeztetik a bolygón.

1. Népesedés, népességrobbanás

1  2 milliárd – 123 év 2  3 milliárd – 33 év 3  4 milliárd – 14 év 4  5 milliárd – 13 év 5  6 milliárd – 12 év 6  7 milliárd – 13 év 7  8 milliárd – 12 év 8  9 milliárd – 24 év

Duplázódás: 1  2 milliárd – 123 év 2  4 milliárd – 47 év 3  6 milliárd – 39 év 4  8 milliárd – 50 év

Az ember által okozott környezeti problémák nagyságát alapvetően meghatározza a népesség nagysága. Több embernek több élelemre, ivóvízre, ruházatra, lakóhelyre van szüksége, így jobban igénybe veszik a környezetüket.

11

További gond, hogy a Földön ma elsősorban a szegény országokban nagy a népességnövekedés, miközben itt a legnagyobb az éhezés, legtöbb áldozatukat itt szedik a járványok (AIDS, malária, ebola) stb. A fejlett, ipari országokban a gyermekvállalási kedv lecsökken, a népességnövekedés leáll, sőt egyes esetekben – pl. ilyen Magyarország – népességfogyás jelentkezik.

2. Élelmezési gondok A Föld iparilag fejlett részein túltermelés (a termelés szüneteltetéséért jár sokszor állami támogatás), másutt óriási hiány. Kb. 1 milliárd ember táplálkozik hiányosan, ebből 400 millió éhezik! A lenti ábrán azt látjuk, hogy az adott ország lakosságának hány %-a küzd éhezéssel. Legrosszabb helyzetben Közép-Afrikában lévő országok vannak.

A „hagyományos” éhezés mellett, fejlett országokban is jellemző a minőségi éhezés. Ennek kulturális vagy életmódbeli oka is lehet. A minőségi éhezés azt jelenti, hogy kellő kalóriájú (sőt, néha túl kalóriadús) étel áll rendelkezésre, de az nem vagy nem megfelelő arányban tartalmazza tápanyagokat (fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok, rostok stb.), esetleg szennyezettek.

12

3. Ivóvíz-hiány 1,4 milliárd ember nem jut naponta megfelelő minőségű ivóvízhez. A lenti térképen azt látjátok, hogy melyek azok a területek ahol ivóvíz-hiány van. Szerte a világon, a fejlett államokban ennek ellenére ivóvízzel öblítjük le még a WC-t is…

4. Energiatermelés, energiahiány Az energiatermelés (fosszilis tüzelőanyagok égetése, áramtermelés) az az ágazat, ami a leginkább megterheli a környezetünket. Itt is nagy a különbség a fejlett és a fejlődő (szegény) országok között. A fejlett országok alapvetően pazarolnak, túl sokat fogyasztanak, a fejlődő országokban pedig energiahiány van. Sokat mondó szám, hogy a világ népességének negyede fogyasztja el a megtermelt energia 75%-át. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, földgáz, kőolaj) emellett idővel elfogynak. Jelenleg a világ energiatermelése 80%-ban ezekre az energiaforrásokra támaszkodik.

13

5. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése, élőhelyek eltűnése, állat- és növényfajok kihalása Az élővilág stabilitását az élőhelyek és vele, az élők végtelen változatossága adja. Minél változatosabb, sokszínűbb egy élőhely, minél fajgazdagabb, annál életképesebb, erősebb. Egy fajgazdag, színes, változatos életközösség, illetve bioszféra képes leginkább alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Az ember tevékenységével csökken az élővilág rendelkezésre álló terület, a megmaradt élőhelyek töredezettsége miatt sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak a változásoknak. A bioszféra esetleges válsága, egyben az emberiség legnagyobb válságát jelentené.

6. A környezet elszennyeződése, tönkretétele Az ember tevékenységével - földtörténeti idővel mérve - rövid idő alatt olyan anyagokat juttat a környezetbe, melyek addig egyáltalán nem voltak vagy nem olyan mennyiségben voltak ott jelen. Ezeknek a legnagyobb része károsítja az élő szervezeteket, tönkreteszi az életközösségeket. A fény-, hő-, zaj- és radioaktív sugárszennyezés is negatívan befolyásolhatja az élővilágot, annak ellenére, hogy ezek nem vegyi (anyagi) természetű szennyezések. A környezet szennyezettsége visszahat az ember életlehetőségeire, egészségére is.

7. Globális klímaváltozás A fosszilis energiahordozók felhasználása során nagy mennyiségű szén-dioxid, az iparral és mezőgazdasággal sok metán és egyéb üvegházhatást fokozó gáz kerül a légkörbe. Emellett az energiatermelés és felhasználás nagy mennyiségben bocsájt ki az emberiség hőt (hőszennyezés). Mivel megváltozik a Föld üvegházhatása, illetve az élőhelyek beépítésével, megváltozásával a földfelszín fényelnyelő képessége is, így a bolygó klímája is változik. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik, ezért sokszor ezt a jelenséget globális klímaváltozásnak nevezik.

14

8. Ózonréteg pusztulása A 20. század folyamán felfedezett és széles körben használt halogéntartalmú szénvegyületek (CFC-k) a légkörbe kerülve, a sztratoszférában lévő ózonréteget kezdték bontani. Ennek következtében, főleg a sarkok környékén megnőtt a káros UV-sugárzás, mely magával hozta a bőrrákos megbetegedések számának ugrásszerű növekedését. A problémát okozó vegyületek gyártásának és felhasználásának világszintű tiltásával, olyan jelek vannak, hogy sikerült megállítani az ózonréteg pusztulását, sőt az ózonréteg az utóbbi években lassú gyógyulás jeleit mutatja.

9. Környezetegészségügyi gondok, járványok Az egészségtelen környezet, illetve életmód, rossz társadalmi viszonyok (pl. családok szétesése, alkoholizmus, drogok) következtében az emberek életminősége csökken. A nem megfelelő élelem és ivóvíz miatt komoly megbetegedések, járványok üthetik fel a fejüket. 15

10. Háborúk, szegénység, óriási társadalmi különbségek A világ jelentős hányadán zajlik ma is háború, melyek során a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdések huszadrangú gondokká válnak, mind az állam, mind a társadalom számára. Magyarországon szerencsére béke van. A társadalmi különbségek azonban – ahogy sajnos a világon mindenütt – igen nagyok és egyre nagyobbak. A szegények szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek. A tehetősebbek számukhoz képest jobban tudnak hatni a politikára, sikeresebbek érdekeik érvényesítésében, mint a szegények. A környezeti problémákat nem lehet megoldani a társadalmi gondok enyhítése nélkül!

Mik a lehetséges megoldások? 1. Népesedés, népességrobbanás

Születésszabályozás, családtervezés, fogamzásgátlás, életszínvonal növekedése

2. Élelmezési gondok

Termőföldek védelme, pazarlás csökkentése, igazságosabb elosztás

3. Ivóvíz-hiány

Csatornázás, szennyvízkezelés, szakszerű műtrágyázás, vízhasználat csökkentése

4. Energiatermelés, energiahiány

Energiahatékonyság, energiatakarékosság, használata

megújulók

5. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) Természetes élőhelyek védelme, csökkenése fajok védelme, ökológiai szemléletű gazdálkodás 6. A környezet tönkretétele

elszennyeződése, Környezetbarát hulladékszegény ipari technológiák, újrahasználat, újrafeldolgozás 16

7. Globális klímaváltozás

Üvegházhatás fokozó gázok kibocsátásának csökkentése, CO2szegény technológiák

8. Ózonréteg pusztulása

CFC-k használatának szigorú korlátozása, CFC-mentes technológiák alkalmazása

9. Környezetegészségügyi járványok

gondok, Tiszta környezet, higiénia, fejlett egészségügy, környezetbarát ipari technológiák

10. Háborúk, szegénység, társadalmi Oktatás, ösztönző szociális háló, különbségek korrupció visszaszorítása, a konfliktusok tárgyalásos rendezése, tolerancia, egymás kultúrájának, vallásának tisztelete

A környezetvédelem kialakulása őskor: alacsony népesség és gyűjtögető életmód, gyakorlatilag nincsenek környezeti károk ókor: városokban megjelentek a problémák: hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák, szántóföldi növénytermesztés, állattartás, ércbányászat, kohászat középkor: Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, káros hatás a lovagok és felségek egészségére, rossz higiénés körülmények, járványok, mocsárlecsapolás, erdőirtás újkor: szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése, gyarmatosítás, a sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű 19. század: szén felhasználása általánossá válik, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése, 1872 Yellowstone Nemzeti Park (USA), az első nemzeti park 17

20. század: energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elektromosság, fogyasztói társadalom kialakulása, urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés-típusok (vegyi, hő, zaj, fény, radioaktivitás ) Összefoglalva

A környezetvédelem története A rádöbbenés korszaka Az 1960-as évekig a tudomány és a technika rohamos fejlődése soha nem látott jólétet hozott. Azt az illúziót keltette, mintha ez a fejlődés megoldást jelenthetne minden problémára. Az emberek emiatt hittek a tudomány és a haladás mindenhatóságában, a természet leigázásában. RACHEL CARSON, (1907-1964), tengerbiológus, ökológus munkássága kulcsfontosságú volt. Carson tanulmányozni 18

kezdte a rovarirtószerek környezeti hatásait, különösen a DDT-jét. Kiderült: maradandó környezeti károkat okoznak (madarak tömeges pusztulása, rák kialakulása embereknél), miközben gyorsan kialakul a rezisztencia (ellenálló képesség) a szerrel szemben. 1962-ben fejezte be NÉMA TAVASZ című könyvét. Hatás: 1967 USA Környezetvédelmi Alapítvány megalapítása, DDT betiltása világszerte, Föld napja, környezetvédelmi mozgalmak kialakulása. Segítségével felismertük: Az ember többé nem a Természet ura, hanem annak elválaszthatatlan része. Amit a Természettel teszünk… azt magunkkal is tesszük!

1968 – Római Klub - „Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért!” 1968-ban Aurelio Peccei gyáriparos nemzetközi tudóstársaságot alapított. 10 országból 30 tudósból alakult meg, a szervezetet Római Klubnak nevezték el, a mai napig működik (25 ország 70 tudósával) http://www.clubofrome.org/ 1972-ben kiadták a Dennis L. Meedows szerkesztésében a Limits of Growth (A növekedés határai) című könyvet, melyben a népességi és a gazdasági növekedés korlátlan növekedésének lehetőségét igyekszik cáfolni. Felhívja továbbá a figyelmet az erőforrások szűkösségére, végességére. Fontos megállapítása továbbá, hogyha túl későn intézkedünk, átlépünk egy határt, akkor vissza nem fordítható eseménysor indulhat meg.

1972 - ENSZ - első környezetvédelmi világértekezlet Az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (United Nations, UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. 19

1972. június 5-17.– Stockholm – első környezetvédelmi világértekezlet, június 5. – Környezetvédelmi világnap Éles ellentét a fejlett (gazdag) és fejlődő (szegény) országok közt: - a fejlettek nem akarták elismerni, hogy a környezeti problémák összefüggnek a társadalmi-gazdasági helyzettel, a fejletlenek pedig csak a szegénységnek tulajdonították ezeket. - Érdeme: a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei fejlődésnek indultak. UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program), nemzeti környezetvédelmi törvények alkotása. Magyarországon 1976-ban megszületik az első környezetvédelmi törvény. - A nemrégiben megismert környezetvédelmi irányelveket fogadták el. - Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedékek számára - minden ország joga, hogy saját erőforrásait kiaknázza, nem okozva más országoknak kárt

1975 - Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, Finnország) Elismerték a környezet- és természetvédelem nemzetközi jogi és együttműködési elveinek fontosságát.

1979 – I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Genfi-egyezmény (Svájc) 34 tagország. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról.

1979 - Ramsari-egyezmény (Irán) A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyének védelméről. Magyarországon 30 000 hektárt érint!

20

1979 – Bonn (Németország) Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről.

1983 - Környezet és Fejlődés Világbizottság, Brundtland-jelentés Vezetője a norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland. 22 tagú bizottság, köztük Láng István akadémikus. Fenntartható fejlődés koncepciója, „Közös Jövőnk” (Brundtland) jelentés. „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Nincs időbeli korlátozása, mindenkire és minden időben vonatkozik. Az alapvető szükségletek: élelem, víz, ruházat, lakás. A nem megújuló és a megújítható erőforrásokkal való bánásmódot meg kell változtatni, környezetkímélő helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat kell találni.

1985 – Washingtoni-egyezmény (CITES) (USA) A vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről.

1985 – Helsini, Bécs (Ausztria) Helsinki: 1993-ig a kibocsátást az 1980-as szinthez képest 30 %-kal csökkentik, Hollandia önként 70 %-os csökkentést vállalt. Bécs: ózonréteg védelme

1987 – Montreal (Kanada) Ózonkárosító anyagok felhasználása: CFC-k (klórozott-fluorozottszénhidrogének) termelését 1992-ig nem növelik. Londoni egyezmény szigorított: 2000-ig a CFC-k termelését és felhasználását is betiltják. 1990-es évek közepéig be kell fagyasztani 1986-os szinten a freon- és halonvegyületek termelését, 1998ig pedig a felére kell csökkenteni. Eredmény: Siker! Az ózonréteg mára gyógyuló fázisba lépett!

1988 – Szófia (Bulgária) Nitrogén-oxid vegyületekkel (gázok) kapcsolatos egyezmény. Az 1994-es termelés nem haladhatja meg az 1987-es szintet. 21

1989 – Baseli-egyezmény (Svájc) Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény. „Minden államnak szuverén joga megtiltani a külföldi veszélyes hulladékok behozatalát vagy elhelyezését területére.”

1990 – Bergen (Norvégia) – elővigyázatosság elve A fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges feltételeket tárgyalta. Előzetes elővigyázatosság elve: nem lehet addig várni a környezetvédelmi intézkedésekben, amíg minden okot tisztáznak, mert addigra a folyamat visszafordíthatatlan lesz.

1991 – Espoo (Finnország) Országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szólt.

1992 – Rio de Janeiro (Brazília) - „Környezet és Fejlődés Konferenciája” 178 ország képviselői vettek részt, környezetvédelmi világkonferencia. Riói nyilatkozat elfogadása: 27 elv, hosszú távra meghatározzák a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait. Fenntartható Fejlődés Bizottság létrehozása. Ellenérdekek: nem lehetett mindenki számára kötelező vállalásokat elfogadni (pl. az olajtermelők az energiatakarékosság fontosságát vitatták, a fejlődő országok az esőerdők védelmét nehezményezték). Szükséges pénz előteremtésével is gondok.

1997 – Kiotói-egyezmény felmelegedésről

(Japán)

–

konferencia

a

globális

6000 (!) fő részvétele, 161 ország képviseltette magát. Célja a légköri üvegházhatású gázok kibocsájtások csökkentése, szigorítása. 38 fejlett ország vállalta az évi átlagosan 5,2%-os csökkentést 1990-hez képest. Az Európai Unió 8%-ot vállal, Magyarország 6%-ot. Könnyítés: kereskedhetnek a kibocsájtási kvótával.

22

A vörös színnel jelölt területek a kibocsájtás kb. 30%-áért felelősek…

2000 – Hága (Dánia) – konferencia a globális felmelegedéséről 2000 fő, 180 ország képviselője ült össze – EU és USA között nézeteltérés a vállalásokban. Nincs még közös állásfoglalás sem.

2002 – Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság) 60 000 résztvevő, Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó. Lényege: a jelenlegi fenntarthatatlan erőforrás-használat fő előidézői, a fejlett államok hajlandóak-e azon szükséges vállalásokra, megszorításokra, amellyel a környezet túlhasználata csökkenthető, és a globális felmelegedés kezelhető. Az USA nem volt hajlandó ratifikálni a kiotói vállalásokat a szén-dioxid csökkentésére, nem csak etikai szempontból lenne ez fontos: 36 %-ért ő a felelős. Ha nem hajlandó drágább, de tisztább és hatékonyabb technológiákat bevezetni, növelheti versenyelőnyét, így a többi ország az USA aláírásához köti a maga aláírását. A riói (1992) feladatok túlnyomó része nem teljesült, a földi környezet állapota tovább romlott, erdőterület és biodiverzitás csökkent, üvegházhatás fokozódik, gázok mennyisége nő, lényegében Riót tárgyalták újra. Az igazi környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak, nagyobb hangsúly a társadalmi-gazdasági

23

problémákra. Újrafogalmazták és bővítették a riói vállalásokat, csak az általánosság szintjén.

2012 – Doha (Katari Köztársaság) 200 ország képviselője meghosszabbította a Kiotói-jegyzőkönyvet. Csalódást okozó végeredmény. Japán, Oroszország és Kína nem akart hosszabbítani. USA és Kína a legnagyobb kibocsájtók. Orosz álláspont:,,míg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt” Félő, hogy mire észbe kap az emberiség, már túl késő lesz…

Környezetvédelem Magyarországon 15. század – Luxemburgi Zsigmond király szabályozza a bányák körüli erdők használatát 1769 – Mária Terézia Erdőrendtartás törvénye, túlhasználat miatt 1872 – Vadászati törvény 1901 – Madárvédelmi miniszteri rendelet, 1906-van törvény 1909 – „Madarak és fák napja” – május 10. 1910 – Lóczy Lajos felterjesztést ad be a Balaton védelméről 1935 – 1935. évi IV. természetvédelmi törvény 1935-1945 – 219 új természetvédelmi terület (első Debreceni Nagyerdő) 1951 – Védett lett a Kis-Balaton 1952 – Tihanyi-félsziget – első Tájvédelmi Körzet 1960-as évek – Hanság lecsapolása 1961 - A Természetvédelmi Törvény védetté nyilvánította a hüllőket, kétéltűeket és denevérfajokat, madarak többségét és 48 emlősfajt. A védelmet az élőhelyeikre is kiterjesztette! 1972 – A Hortobágyi Nemzeti Park alapítása (Yellowstone 100. évf.) 24

1973 – egy rendelet a vállalatokat légszennyezés területén 4 kategóriába sorolja 1976 – Új környezetvédelmi törvény 1977 – Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) alapul 1981-1987 – vízről, levegőről, földről, veszélyes hulladékokról, zaj és rezgés elleni védelemről születnek törvények 1988 – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvVM) 1989 – Alkotmányos alapjog az egészséges környezet: „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát

az egészséges környezethez.” 1995. évi LIII. törvény –korszerű környezetvédelmi törvény! Ma is érvényes, sokat módosították. 1997-2002 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) I. (gazdaság-környezet összehangolás) 2002-2008 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. 2009-2013 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) III. 2010 – Megszűnik az önálló környezetvédelmi minisztérium  csak államtitkára van a Vidékfejlesztése Minisztériumban 2014 – Államtitkárság is megszűnt. Több minisztériumban, szétszórtan kezelik a környezetvédelmet. Kérdéses hatékonyság. 2014-2019 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) IV.

25

Fontosabb környezetvédő szervezetek Magyarországon

humusz.hu

mtvsz.hu

Greenfo.hu Zöld híroldal wwf.hu okotars.hu greenpeace.hu

tve.hu

vedegylet.hu