KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI SZMOG

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM MEGHATÁROZÁS

A levegőtisztaságvédelem a környezetvédelem egy szakterülete, mely felöleli magában mindazokat a különböző szaktudományokhoz tartozó ismereteket, melyek a levegőszennyeződés – keletkezésének megértéséhez – jellegzetességeinek megismeréséhez és leírásához – vizsgálatához, ellenőrzéséhez és elhárításához szükséges

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA A „TISZTA” LEVEGŐ AZ ALÁBBI GÁZOK KEVERÉKE

N2 O2 Ar CO2 Levegő

Tf %

M

78,084 20,946 0,934 0,030

28,022 32,009 39,960 44,024 28,973

A LEVEGŐ VALÓJÁBAN MINDIG TARTALMAZ MÉG SZENNYEZŐ ANYAGOKAT ÉS VÍZPÁRÁT

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA

A légkör szerkezete


Troposzféra, ahol az ember berendezkedett


A légkör hőmérsékleti szerkezete

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA FÜGGŐLEGES HŐMÉRSÉKLETI RÉTEGZŐDÉS m

Normál normál és inverz hőmér- Hőmérséklet C0 sékleti m Inverz állapot

Inverziós réteg


• INVERZIÓ

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK • CSOPORTOSÍTÁS – Szilárd: • Porok • Aeroszolok • Füst – Cseppfolyós: • Ködök – Légnemű • Gázok és gőzök tengeri aeroszol

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK

• GÁZOK ÉS GŐZÖK: a levegő összetevőivel homogén keveréket alkotnak. (Kipufogó gázok, technológiai véggázok, stb.) • KÖDÖK: finom diszperzitású rendszerek, melyeket kisméretű (mint az aeroszolok) folyadékcseppek alkotnak. Igen stabil rendszerek! (Kondenzációval, porlasztásnál stb. keletkeznek.)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LEGJELENTŐSEBB LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK

• POROK • KÉN-DIOXID (SO2) • NITROGÉNOXIDOK (NOX) • SZÉNHIDROGÉNEK (CXHY) • SZÉN-MONOXID (CO) • OZON (O3) • SZÉN-DIOXID (CO2) üvegház hatás miatt!

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉG MÉRTÉKEGYSÉGEI

• Szilárd légszennyezőkre: • tömeg szerint: mg/Nm3 • Légnemű légszennyezőkre: • tömeg szerint: mg/Nm3 • de igen kis mennyiségekre térfogatarányban: –ppm (parts per million) –ppb ( parts per billion)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZÉS • TERMÉSZETES – – – – – – –

Vulkánok: SO2; aeroszolok Villámlás: NOx Erdőtüzek: CO; füst, CxHy Növények: pollenek Láp, mocsár: CH4 Fenyők: terpének Óceánok: aeroszolok, SO2

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZÉS

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZÉS

• MESTERSÉGES (emberi hatásra) – Ipar – Közlekedés – Mezőgazdaság – Lakosság

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA


• A légszennyeződés egy összetett folyamat, mely három szakaszból tevődik össze, ezek: – Emisszió – Transzmisszió – Immisszió


• Emisszió: – légszennyező anyag kibocsátás – légszennyező tevékenység – egyben a kibocsátás mértéke – Jele: E – Mértékegysége: • tömegáramban: kg/h • koncentrációval: mg/m3 • fajlagos értékben: mg/db; mg/kg; stb. (de pl.: autókra gCO2/100km


• Emissziós norma: – megengedett maximális kibocsátás mértéke – hatóság által előírt emissziós határérték – Jele: En – Mértékegysége • általános esetben: tömegáramban, • technológiára vonatkoztatva: koncentrációban, vagy fajlagos értékben kerül meghatározásra


• Emissziót alakító tényezők az emissziós paraméterek: – a kibocsátott légszennyező anyag mennyisége – a kibocsátott légszennyező anyag: • fajtája, állapota • fizikai kémiai tulajdonságai

– a kibocsátás körülményei: • meteorológiai: szélsebesség, turbulencia, hőmérsékleti rétegződés (normál, vagy inverz állapot) • kibocsátó forrás típusa: pont-, vonal-, vagy diffúz pontforrás esetén: effektív kéménymagasság

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA • Pontforrás: a kibocsátás helye egy ponthoz rendelhető: – koncentrált paraméterű kibocsátó forrás – ezért az emisszió mértéke pontosan meghatározható – a leggyakoribb emissziós forrás (pl. kémény, kürtő)

• Vonal forrás: a kibocsátás helye egy vonalhoz rendelhető: – közlekedési vonalak: autópálya, légi folyosó

• Diffúz forrás: a kibocsátás helye nagy felületekhez köthető – ajtó, ablak, falnyílás – szabadba telepített technológia

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA • Effektív kémény magasság Δh

H = h + Δh 1/ 3

H h

F Δh = k114 uh F = gv g r

2

Tg − Tk Tg


• Transzmisszió – légszennyező anyagok terjedésének, hígulásának és átalakulásának folyamata az atmoszférában – légkörfizikai és kémiai hatások eredménye, ezért – a diffúzklimatológia tudománya foglalkozik vele – Jele: T


• Transzmissziót alakító tényezők a transzmissziós paraméterek: – Emisszió és körülményei – Légkör fizikai kémiai folyamatok – Meteorológiai hatások – Topográfiai hatások


• Transzmissziós paraméterek: – Légkör fizikai kémiai folyamatok • diffúzió • oxidáció, redukció, ionizáció • fotokémiai reakciók • termikus és higrikus reakciók • fázis váltás


• Transzmissziós paraméterek: – Meteorológiai hatások • levegő hőmérséklet, inverz, vagy normál állapot • szélirány • szélsebesség, turbulencia • felhőzöttség, csapadék • napsugárzás


• Transzmissziós paraméterek: – Topográfiai ( felületi) hatások • talaj tulajdonságok • növény borítottság • domborzat • beépítettség

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA • A transzmissziós folyamatokban érvényesülhet a levegő öntisztuló képessége, úgy mint: – Szennyezőanyagok hígulása diffúzió révén – Szennyezőanyagok átalakulása, lebomlás révén kevésbé, vagy egyáltalán nem ártalmas anyagokká (de: így egyes esetekben még veszélyesebb anyagok is keletkezhetnek!) – Az atmoszférából való kikerülés révén • Száraz kikerülés: kihullás, ülepedés (fall out) • Nedves kikerülés: kimosódás (rain out, wash out)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA Öntisztulás a légszennyeződési folyamatban

szennyeződés tisztulás kölcsönhatás


• Mi történik akkor, ha a globális légszennyező tevékenység oly nagy mértékű, hogy a levegő öntisztuló képessége már nem elégséges? – A szennyező anyag nem kerül ki az atmoszférából – a szennyező anyag koncentrációja tartósan megnő a globális háttér légszennyezettségi tartományban – az az a szennyezés visszafordíthatatlan!?

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐDÉS FOLYAMATA • Immisszió: – légszennyezettségi állapot (vagy más szempontból) – levegő minőség – Jele: I – Mértékegysége: • mg/Nm3 (a légszennyező anyag koncentrációja) • ppm; ppb (kis koncentrációk esetén) – Immissziós norma: levegő minőségi határérték (hatósági előírás) – Jele: In (24 órás mérés átlagában megengedett) Inmax (félórás mérés megengedett max. értéke)


• Definíciók: – Légszennyező anyag: a levegő minőségét károsan befolyásoló anyag – Légszennyezés: az a tevékenység, amikor mesterséges forrás okoz levegőszennyeződést • Káros légszennyezés: az a tevékenység, melynek során a légszennyező anyag koncentrációja a levegőben a megengedett érték (In) fölé növekedet • Káros légszennyezést okoz az az állampolgár, jogi személy, aki a számára előírt emissziós normát (En) túllépi


• Definíciók: – Levegőszennyeződés: az a folyamat melynek során (természetes, vagy mesterséges forrásból) a levegőbe jutott légszennyező anyag koncentrációja ott megnő – Levegő szennyezettség: a levegő összetételének az a dinamikus egyensúlyban lévő, hosszabb ideig fenn álló állapota, mely a levegő szennyeződése során alakult ki


Légszennyező anyag (anyag) Levegőszennyezés (tevékenység) E Levegőszennyeződés (folyamat) T Légszennyezettség (állapot) I


Országos immissziós mérőhálózat

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK

Légszennyező anyag (mg/m3) Szmog Helyi szennyezők In max Városi alapterhelés

In Regionális háttér Globális háttér

Helyi szennyezők


• Globális háttérszennyezettség – a levegő ténylegesen mérhető legkisebb szennyezettsége – magashegyi mérő állomásokon és óceáni kutató hajókon állandóan mérik! – ha a háttérszennyezettség tartósan megnövekszik, akkor fennáll a folyamat irreverzibilitásának veszélye! (pl: CO2)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK SZMOG – LONDON TÍPUSÚ SZMOG • 1952 tél, hideg, köd, szélcsend és inverzió 4 napig, széntüzelésből származó füst, korom, SO2, 4000 halott. • 1956 „Clean Air Act” – LOS ANGELES TÍPUSÚ SZMOG • 1965 nyár, meleg, erős napsütés és UV sugárzás, gyenge légmozgás, inverzió, közlekedésből származó NOx, CO, CxHy ezek fotokémiai reakciójából igen agresszív anyagok pl. PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK • A London-i szmog képekben

• Védekezés: – kibocsátás csökkentés – szmogriadó terv


Halálozások száma és a légszennyező anyagok közötti összefüggés (Londoni szmog 1952)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK • Los Angeles-i szmog képekben szmog nincs van

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZETTSÉGI TARTOMÁNYOK Peking füstköd 2005 augusztus

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM BUDAPESTI SZMOGRIADÓ TERV HATÁRÉS KÜSZÖBÉRTÉKEI

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM SZMOGRIADÓ TERV (AZ ELŐZŐ TÁBLÁZAT DEFFINICIÓI)

– egészségügyi határérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejű behatás esetén sem következik be egészségkárosodás. – tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idősek, légzőszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedők) okozhat egészségügyi problémákat – riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget.

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA • Egészség károsítás: – közvetlen módon • belélegezve a tüdőben és/vagy • szennyeződést okozva a bőrfelületen kifejtett hatás – közvetett módon a nagy rendszerekben kifejtett hatás • globális felmelegedés, klíma változás • savasodás • ózon réteg károsítás • fotokémiai szmog • Egyéb károsítás: műszaki és esztétikai károk

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉG KÁROSÍTÓ HATÁSA

Közvetlen módon belélegezve a tüdőben kifejtett hatás

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA • Közvetlen módon belélegezve a tüdőben kifejtett hatás – SO2; NO2; szálló por: savas, maró, izgató hatás, gyulladásos reakciók a légutakban, idült hörghurut, tüdő tágulat, asztma – CO: a hemoglobinhoz kötődve akadályozza az oxigén ellátást a vérben – O3: fáradtság, torokban szárazság érzet, szem könnyezés – Korom: policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH, pl. 3,4 benzpirént) tartalmaz, ezek rákkeltők – Porok: szemcsemérettől (PM10; PM2,5), és a szemcse anyagától függő hatás

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: KLÍMA VÁLTOZÁS

• Közvetett módon a nagy rendszerekben kifejtett hatás: globális felmelegedés, klíma változás • az antropogén légszennyező anyagok egy csoportja, az un. üvegház hatású gázok (röviden: ÜHG), a légkörbe kerülve fejtik ki ezt a káros hatásukat

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK (ÜHG) A HATÁS EGYSZERŰSÍTETT MECHANIZMUSA

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK • Szén-dioxid (CO2) főleg szerves üzemanyagok égéséből származik • metánt (CH4) tehenek, birkák és más kérődzők bocsátják ki, valamint rizsmezők, szemétlerakók, és olajrétegek • halogénezett szénhidrogéneket (CFC-k) hűtőrendszerekben, mint hűtőközeg, valamint habokban és tisztítóanyagként alkalmazzák • troposzférikus ózon (O3) főleg az iparból és a közlekedésből származik • Dinitrogén-oxid (N2O) a talajokban folyó mikrobiológiai tevékenység során képződik

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK Különböző ÜHG esetében az üvegházhatás potenciált („GWP” global warming potentials) CO2 (szén-dioxid) egyenértékbe átszámolva adják meg. Például: JELÖLÉS

MEGNEVEZÉS SZÉN-DIOXID METÁN

GWP100 1 21

CFC 11

TRIKLÓR-FLUOR-METÁN

4000

CFC 12

DIKLÓR-DIFLUOR-METÁN

8500

CFC 13

KLÓR-TRIFLUOR-METÁN

11700

NITROGÉN-MONOXID

310

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK

Az egyes ÜHG szerepe az üvegház hatás kialakulásában


ÜHG megoszlása szektoronként EU 2003


A globális szénkibocsátás növekedése


A világ CO2 kibocsátásának területi eloszlása


• CO2 koncentráció növekedése


• NH4 koncentráció növekedése


• N2O koncentráció növekedése

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS

• Az un. üvegház hatású gázok – koncentrációjának tartós növekedése a levegőben a légköri hőmérsékletet megnövelik – tartós felmelegedést okozva globális éghajlatváltozását idézik elő


• CO2 koncentráció és a hőmérséklet


• Hőmérséklet alakulása

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Hőmérséklet átlagos értékeinek növekedése


Hőmérséklet,

tengerszint,

hótakaró változásai


Tengerszint emelkedés következményei


• El Niňo jelenség: nagy felszíni időszakos tengervíz hőmérsékleti eltérések, melyek éghajlat változást idéznek elő – Szárazabb – Melegebb – Nedvesebb


A globális felmelegedés a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságát fokozzák és károsító hatásukat megnövelik.

tornádó

széldöntés

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS TÉNYEK (VAHAVA jelentésből): • a légkör szén-dioxid tartalma az ipari forradalom kezdetekor 280 ppm volt, ma már 380 ppm • a Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 0C, 2005-ben 14,60 0C. Vagyis kimutatható a globális felmelegedés; • a szélsőséges meteorológiai és hidrometeorológiai események (árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, aszály, hőséghullámok, szélviharok, korai és késői fagyok, stb.) száma, intenzitása és időtartama megnövekedett az utóbbi évtizedekben; • a szélsőséges események egyre nagyobb és összetettebb gazdasági, egészségügyi, valamint más károkat okoznak.


A globális felmelegedés előrejelzései

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS • ELSŐ LÉPÉSEK A MEGELŐZÉSBEN: • Globális hatás ellen csak globális összefogás lehet sikeres. Ezt az összefogást testesíti meg az 1992-ben aláírt ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) • Ebben a fejlett ipari országok vállalták, hogy ÜHG kibocsátásaik 2000-ben nem haladják meg az 1990-es szintet, valamint nyilvántartást vezetnek ÜHG kibocsátásaikról. • Hosszú évek csatározását követően 2005-ben életbe lépett az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt Kiotoi Jegyzőkönyv, amely az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyiség világméretű csökkentését írja elő.

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS • TOVÁBBI LÉPÉSEK (EU aktivitás) – Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény tovább fejlesztéseként az EU éghajlatpolitikai célként tűzte ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladhatja meg 20C-kal az ipari forradalom előtti szintet. – Ennek eléréséhez az EU Környezetvédelmi Tanácsa szerint a fejlett országok ÜHG kibocsátás csökkentési vállalásainak mértéke

2020-ban 15-30%-os nagyságrendűnek kell lennie az 1990-es szinthez viszonyítva


• ÚJ FEJLEMÉNY: – Az EU Parlament egyoldalúan döntött (2008. 12.), az ÜHG kibocsájtás 1990es szinthez képest 20 %-os csökkentése mellett, – de kész ezt a mértéket 30%-ra emelni, ha a fejlett országok is csatlakoznak

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜHG EMISSZIÓ CSÖKENTŐ INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁNAK ELŐREJLZÉSE 2000 és 2050 között 39%-os kibocsájtás csökkentés mellett

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜHG EMISSZIÓ CSÖKENTŐ INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Kioto-i egyezményből fakadó vállalás – CO2 kibocsájtás csökkentés (1985 - 1987 bázisévekhez képest 6% 2008 és 2012 között) – Megújuló erőforrásból származó energia növelése (1990 bázisévhez képest 4,3 % 2012-ig) A hazai klímapolitika tudományos megalapozása érdekében a KvVM és a MTA 2003-ban három éves kutatási projektet indított. A projekt neve röviden “VAHAVA” (VÁltozás-HAtás-VÁlaszadás)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜHG EMISSZIÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÜHG emisszió (millió tonna CO2 egyenértékben)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM CO2 EMISSZIÓ KERESKEDELEM • Az ÜHG emisszió kereskedelme egy olyan lehetőség, mely a vállalatokat gazdaságilag is érdekeltté teheti a kibocsátás csökkentésében, mert ha a számára engedélyezett kibocsátási kvótát alul teljesíti, a különbözetet egy kereskedelmi rendszerben eladhatja • Ezt a rendszert (ETS Emission Trade Scheme) az EU 2005ben indította el • A kibocsátási kvótákat 1985 - 1987 bázisévek alapján határozták meg, és osztották ki bizonyos szisztémában • Itthon 150 vállaltnak 30 Mrd tonna CO2 kvóta jutott • Akkor van hozadéka, ha az eladott kvóták bevételét klímavédelmi beruházásokra fordítják

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS

• A klímaváltozás negatív hatása a fagazdaságra – A gyakoribbá váló szélsőséges időjárás erdőkárokat okoz (pl. széldöntés) – Új károsítók (pl. rovarok) jelenhetnek meg – A globális felmelegedés az erdőterületek visszaszorulását okozhatják

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÜVEGHÁZ HATÁS Papír és csomagolás technikának akkor van pozitív hatása a klímaváltozásban, ha megújuló erőforrásból veszi alapanyagát (Pl.: fa), mert – Az erdő és a faanyag CO2 megkötő (nyelő), ami hazai viszonylatban közel 2 millió tonnát jelent (lásd: karbon ciklus témáját) ezért – a fenntartható fejlődés követelményének teljesítése (növekvő fatermesztés és fahasznosítás) az atmoszféra CO2 koncentrációjának csökkentését is eredményezi (win win kettő nyer megoldás) – Az erdőterületek növelése, a fa csomagolótárgyak élettartamának fokozása, a fa recycling stb. a fenti célt is szolgálják (lásd: fagazdaság és a fenntartható fejlődés témáját)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: SAVASODÁS

• Közvetett módon nagy rendszerekben kifejtett károsító hatás: savasodás • A légkörbe jutott SO2; NOx; NH3 légszennyező anyagok a semleges csapadék pH értékét a savas tartományba viszik • Következmény: savas eső – vegetáció károsodása – műszaki és esztétikai károk

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM SAVASODÁS

• A savas eső keletkezés kémiai mechanizmusa – SO2 emissziónál 2 SO2 + O2 → 2 SO3 SO3 + H2O → H2SO4 – NO2 emissziónál 2 NO2 + H2O → HNO2 + HNO3 N2O4 + H2O → HNO2 + HNO3


Savasodás barnaszén erőmű

hatása: vegetáció károsodás erdő pusztulás


Savasodás hatása: műszaki károk pl. szobor pusztulás

1950

2000


LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS

• Közvetett módon nagy rendszerekben kifejtett károsító hatás: ózon réteg károsodás • A légkörbe jutott CFC (freonok), halonok, széntetraklorid, N2O légszennyező anyagok a sztratoszféra ózonrétegében (ózon pajzs) az ózon koncentrációját csökkentik • Következmény: az „ózon pajzs” elvékonyodik („kilukad”) és károsan megnő a földfelszínre érő UV sugárzás

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS • Az atmoszférikus ózon eloszlása és hatása

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ÓZON RÉTEG KÁROSODÁS

Légszennyezés és az ózonréteg


• Az ózon réteg károsodás kémiai mechanizmusa klór ion esetében


A klór kikerülési mechanizmusa lassú, ezért hosszú ideig képes a sztratoszférában maradni


Ózonlyuk a déli pólus felett 2001 október (Minél kékebb annál kisebb az ózon koncentráció)

LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROSÍTÓ HATÁSA: FOTOKÉMIAI SZMOG

• Közvetett módon nagy rendszerekben kifejtett károsító hatás: fotokémiai (ózon) szmog • A légkörbe jutott VOC; CxHy; NOx légszennyező anyagok fotokémiai reakciók következtében a talaj közeli légrétegben az ózon koncentrációját megnövelik • Következmény: toxikus hatás, egészségkárosodás (VOC=Volatile Organic Compounds, illékony szerves komponensek)


• Fotokémiai (ózon) szmog mechanizmusa


Ózonkoncentráció alakulása városi környezetben

KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV)

VÉGE A III. RÉSZNEK

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

Recommend Documents