Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail:
[email protected] 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 „Környezetismeret-környezetvédelem” országos csapatverseny döntő 2016. május 13. 3. évfolyam – II. forduló 1. Írjátok az állatok nevét a vonalra! A) Otthonául napos, száraz réteket, mezőket választ. Rágó szájszervvel rendelkezik, amely nemcsak táplálkozásra, hanem ásásra is megfelel. Bár vannak szárnyai, repülni mégsem képes. Hátsó lábai különösen erősek, ugráskor ezekre támaszkodva rugaszkodik el a talajról. A hím mellső szárnyai segítségével ciripel. Elsősorban növényi részeket fogyaszt, de nem veti meg a kisebb rovarokat sem. ……………………………….. B) Álló- vagy lassú folyású vizek, vízpartok lakója. Leginkább a sík vidékeket kedveli. Nagyszerű a hallása és a látása. Az eledelt erős karmai és szarukávái segítségével szaggatja darabokra. Ragadozó állat, étlapján giliszták, csigák szerepelnek. Azáltal, hogy a dögöket is elfogyasztja, különösen nagy hasznot hajt az adott életközösség számára, hiszen megakadályozza a fertőzések elterjedését. A nőstény maga által készített gödörbe helyezi tojásait, s rábízza azokat a napfény melegére ………………………………….. C) A lassú folyású vizeket, a lassú áramlású állóvizeket kedveli. Hazánkban potykának is nevezik. Mindenevő állat, kedveli a vízinövények részeit, a szúnyoglárvákat, szívesen fogyaszt bizonyos rákfajtákat. ……………………………….. D) Hazánk állandó fészkelő madárfaja. Füves területeken, gazos földeken, homokos részeken egyaránt találkozhatunk vele, de szemétdomb vagy trágyarakás közelében is előfordul. Fejtetőjén jól látható tollbóbita van. Igen gyorsan fut. Apró gyommagvakkal, rovarokkal táplálkozik. Fészke sokszor csupán egy talajmélyedés, melyet finom növényi szálakkal burkol be. …………………………
1
E) Nagyméretű rovar. Elsősorban vizes területeken figyelhetjük meg. Magányosan él. Ügyes ragadozó, étlapján repülő rovarok szerepelnek. A kifejlett rovar már csak mindössze 4 hétig él. ……………………….. F) Ez az emlősállat réten, mezőn, szántóföldön fordul elő. Táplálékkeresés közben hosszú füleit hátralapítja. Erős, hosszú hátsó lábainak köszönhetően remekül ugrik, illetve akár 60 km/h sebességre is képes felgyorsulni. Menekülés közben cikkcakkban fut, hirtelen kanyarokat tesz, megzavarva ezzel üldözőjét. Nem készít magának üreget, hanem alkalmi búvóhelyen, általában gödörben húzza meg magát. Legtöbbször szürkületkor indul táplálékszerző útjára. Legszívesebben fűféléket, burgonyát, répát, gabonamagvakat, gyökereket, bogyókat, gombákat fogyaszt. …………………………… G) Szinte bárhol felbukkanhat ez a rovar: lombos erdőkben, vízpartokon, emberlakta területeken. Csak a nőstény táplálkozik vérrel (gerinces állatok vagy ember vérével). A szúrást követően nyálat juttat a csípés helyére. A hím virágok nektárjával táplálkozik. A lárvák álló vagy lassú folyású vízben fejlődnek. A bábok képesek mozogni, de nem táplálkoznak; a víz felszínén élnek, veszély esetén a vízbe menekülnek. Igen szapora állat. …………………………… H) Napjait vízben úszkálva, valamint vízparton tölti. A gácsér nagyobb termetű, mint a tojó. Vonuló madár. Ősszel csapatokba verődnek, s megkezdik útjukat dél felé. Februárban vagy márciusban érkeznek vissza hazánkba, de az állomány egy része folytatja útját észak felé. Lapos csőrével szűrögeti a vizet, s a benne talált táplálékot – pl. növényi részeket, rákokat, puhatestűeket – elfogyasztja. Fészkét a földre, a vízpartra építi. …………………………… I)
A család tagjai: anya (királynő), herék és dolgozók. Az anya feladata a pete lerakása és a család összetartása. A nektárt a mirigyváladékával és párologtatással mézzé érleli. A 3 pár ízelt láb utolsó párján kosárka található. Ebbe gyömöszöli bele a virágport, melyet szőrös testéről a kefécskével összesepert. Két pár vékony, hártyás repülőszárnya van. A potroh gyűrűi közt választja ki a viaszt, amelyet a lép építésére használ fel. A potroh végén található a fullánk, amelyhez méregmirigy kapcsolódik. ………………………
J) Ez az énekesmadár kedveli a fás parkokat, ligeteket, gyümölcsösöket, ártéri erdőket. Költöző madár. A felnőtt hím flótázva énekel, olykor pedig élesen kiált. A tojó hangja kevésbé dallamos, mint a hímé. Elsősorban hernyókat, lepkéket és rovarokat fogyaszt, de szívesen csemegézik bogyós gyümölcsöket is. …………………………… 2
K) Kétéltű, amely a magas vidékek erdőit kedveli. Bőrében mérgező váladékot termelő mirigyek találhatók. Elsősorban éjjel bújik elő menedéket nyújtó üregéből, s táplálékkeresésre indul. Rovarokat, csigákat és férgeket eszik. Többnyire márciusban vagy áprilisban párzik. …………………………… L) Ragadozó madár. Kedveli a lombos erdőket, valamint azokat a nyílt területeket, mezőket, réteket, ahol alkalma van vadászni. Rövid kampós végű csőre igen erős. Kedvenc zsákmányállata az ürge, ám amikor az ürge téli álmát alussza, mezei pocokra vagy galambra vadászik. Amikor beköszönt a tavasz, a vonuló madarak közül válogat; kedveli pl. a seregélyt. Nem fél elvenni a héja vagy a vércse megszerzett zsákmányát sem. …………………………… 12
2. Írjátok az élőlények nevét a vonalra! A. Mezőkön, réteken, kertekben megtalálható gyomnövény. Kedvelt csemege. Lágy szárú növény, magassága 10-50 cm. Szürkészöld vagy zöld színű levelei kerekdedek, szélük csipkés. Júliustól szeptemberig hozza rózsaszín virágait, melyeket többnyire a méhek poroznak be. A magvak, a friss hajtások és a levelek is fogyaszthatók. A népi gyógyászat szerint a növény leveléből készített tea csillapíthatja a köhögést, a torokfájást, gyomorbántalmak esetén is hatékony lehet. …………………………………. B. Réteken, mezőkön, legelőkön vagy erdők szélein bukkanhatunk rá elsősorban nyáron és kora ősszel. Ha az idős élőlényt megnyomjuk, a benne lévő spórapor pöfögve távozik belőle. Termőteste nem különül el kalapra és tönkre, hanem kissé olyan, mint egy – földön heverő – kipukkadt labda. …………………………………… C. Tópart vagy lassú folyású vizek mellett található évelő növény. Üreges szára akár 4 m magasra is megnőhet. A virágok úgynevezett bugában nőnek. Nagyban hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. Fészkelőhelyet vagy építőanyagot nyújt több madár, pl. a nádirigó, kanalasgém, nagykócsag számára. Régebben általában ezt használtak a szegény emberek házuk befedésére. …………………………………..
D. Erdőben vagy fás területen fordul elő, a világ minden táján megtalálható. Mészben szegény talajon, fák tövében telepszik meg. Viszonylag nagyméretű faj, akár a 15 cm 3
magasságot is elérheti. Levélszerű képződményei hosszúkásak, tűszerűek. A 4-8 cm hosszú nyélen fejlődik ki a spóratartó tok. Süvege rozsdabarna színű. ………………………………….. E. Lombos erdőben, erdőszélen, füves területeken egyaránt előfordul. Akár a 40 cm-es magasságot is elérheti. Tönkje a föld felé bunkószerűen vastagszik, bocskort nem visel. A tönkön lévő gallér le-föl mozgatható. A rojtos szélű kalap a tönkből egy enyhe mozdulattal kifordítható. Ehető, de mivel a tönk igencsak rostos, többnyire csak a fehér lemezű kalapot fogyasztjuk, de megdarálva a hosszú tönk is felhasználható. …………………………………… F. Évelő, rovarbeporzású vízinövény. A víz színén úszó kerekded levelei 15-30 cm szélesek. Június és szeptember között virágzik. A fehér színű virágok csak napsütésben nyílnak ki. A virágok mindössze 3-5 napig nyílnak; az elhervadást követően a víz alá buknak, s helyükön új virágok nyílnak. Azokat a tavakat, holtágakat, lassú folyású vizeket kedveli, amelyeknek talaja iszapos, és karvastagságú gyöktörzsével fel tudja venni a szükséges tápanyagokat. ………………………………….. G. Elsősorban lombos erdőkben találhatjuk meg, ám fenyőerdőkben is előfordul. Élő és elpusztult fákon is előfordul, beépített faanyagon is megjelenik. Termőtestük általában rendkívül kemény. Ezek az élőlények igen nagy károkat okozhatnak. Némelyik olyannyira szívós, hogy a fa kipusztulása után még tíz évig életképes maradhat. …………………………………… H. Ez az egynyári gyomnövény gabonatáblákban, azok szélein, utak mentén fordul elő. Lágyszárú növény, magassága 30-80 cm; levelei szőrösek és osztottak. Virága négyszirmú, élénkvörös színű, általában sötét színű foltok tarkítják. A friss hajtás mérgező! Mivel gyomnövény, mezőgazdasági szempontból káros. Létezik azonban nemesített fajtája is, amelyet magról szaporítanak. …………………………………… I. Gyakori gyomnövény, leginkább füves, gazos területeken láthatjuk, de remekül alkalmazkodik szinte mindenféle élőhelyhez. Ezt az évelő növényt nevezik még pongyolapitypangnak, férfihűségnek, asszonyhűségnek, pimpimpárénak, lámpavirágnak, zsibavirágnak és kákicsnak is. ………………………………….. J. Fokozottan védett növény. Leginkább a réteket, mezőket és hegyvidékeket kedveli, többnyire egymagában él. Közepes termetű, felfelé növő növény, magassága 10-30 cm. Ibolyakék vagy lilásvörös színű virágai áprilisban vagy májusban nyílnak. Mérgező faj. …………………………………. 4
K. Leginkább réteken és mezőkön élő gyepnövény. Leggyakrabban három levélkéje van ennek az alacsony növénynek. Fehér színű virágai kerek fejecskét alkotnak. Ez a kicsiny növény képes akár 6 évig is élni. Szívesen fogyasztják a legelő állatok, (pl. szarvasmarha, juh), illetve egyes fajtáit takarmánynövényként termesztik, mivel zölden és szárítva is egyaránt táplálhatók vele haszonállatok. ………………………………….. 11
3. Fejtsétek meg a rejtvényt! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Megfejtés: ………………………………………………………………….
24
1. Május és szeptember között hozza halványkék vagy ibolyaszínű (ritkábban fehér) harangszerű virágait. 2. Szárnypárja vékony, átlátszó, repülés közben zümmögő hangot hallat. 3. A hím hangos brekegéssel és torokzacskójának felfújásával igyekszik felkelteni a nőstény figyelmét. 4. Amerikai mogyorónak is nevezik. 5. Fogyasztása halálos mérgezéssel járhat. Könnyen összetéveszthető az erdőszéli csiperkével.
5
6. Vízimadár. Hazánkban február és október között vehetjük szemügyre, bár előfordul, hogy néhány példány nálunk tölti a telet. 7. Jellegzetes kámforos illatáról felismerhető gyom- és fűszernövény. 8. Fürge, gyorsmozgású madár, Európában többnyire emberlakta településen fészkel, csapatban vagy magányosan. 9. Nevezik gilicének, kosztának, gagónak is. 10. Legfeljebb 12 mm-es apró úszónövény, elsősorban állóvizek hínárosaiban vehető szemügyre. 11. Kétéltű. Bőrének színe lehet sárgás, feketésbarna vagy vörhenyes. 12. Más néven kamilla. 13. Különböző növényi részeket összetapaszt sárral, s eresz alá építi fészkét. 14. Parányi szemterméseit vattaszerű szőrpihék veszik körül. 15. Tövises levelei miatt elkerülik az állatok. 16. Dögevő, leginkább a nyílt, füves területeket kedveli. 17. Legjellegzetesebb része a csavarodott csigaház. 18. A bükkfa………………… az egyik legnagyobb méretű faja, kalapjából régen sapkát készítettek. 19. Gyűrűsféreg. 20. Nemesített fajtáját pótkávé készítésére használják. 21. Mérgező növény. A fényesen csillogó 5 db virágtakaró levelek valójában a növény csészelevelei. 22. A világ minden táján erdőben vagy fás területen előforduló növény. Mészben szegény talajon, fák tövében telepszik meg. 23. Szelídíthető madár. Kiáltása: „csjek-csjek”. 4. Milyen halmazállapot-változásra ismertek rá? Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyékony anyag szilárddá válik. ……………………………. Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a szilárd anyagból folyadék lesz. …………………………….
Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyékony anyag légneművé válik. ……………………………. Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék belsejében gőzbuborékok keletkeznek. ……………………………. Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a légnemű anyag folyékonnyá válik. ……………………………. 5 6
5. Melyik állításhoz melyik csapadékforma illik? Írjátok a számokat a megfelelő keretbe! 1. eső
2. hó
3. zúzmara
4. harmat
5. köd
Néha szemerkél, máskor zuhog. Változatos formájú pelyhekben hullik. A felszín felett lebeg. Vízcsepp csapódik ki az éjszaka lehűlt felületre. Téli napokon alakulhat ki ágakon, vezetékeken.
5
6. Egészítsétek ki a mondatokat a megfelelő növényi rész nevével! A …………………………… előállítja a növény testét felépítő anyagokat. A …………………………… rögzíti a növényt a talajban, felszívja a vizet, valamint a benne oldott sókat. A …………………………… a benne lévő mag(ok)ból új növényt fejleszt. A ………………………….. tartja a föld feletti részeket és tápanyagokat szállít. A ………………………….. létrehozza a termést.
Elérhető pontszám: 62 pont Elért pontszám: ……………….
7
5
