„Környezetismeret-környezetvédelem” – állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái mindössze 15 kg-ot nyomnak, más fajtái a 150 kg-ot is elérhetik. A hím (kos) nagy csavarodó szarvakat visel, a nőstény szarva jóval kisebb. Léteznek szarvval nem rendelkező fajták is. Testét többnyire vastag szőrzet, gyapjú fedi. Növényevő, kérődző állat. Leginkább legelészni szeret. A nőstény (anyajuh) 150-160 nap vemhesség után hozza világra 1-2, ritkábban három bárányát. Húsáért, tejéért és gyapjáért tenyésztik. Verőköltő bodobács A poloskák közé tartozó rovar. Hazánkban igen gyakori, kora tavasztól késő őszig találkozhatunk vele. Gyakran csapatostól sütkéreznek házfalakon, fák tövében, kőrakásokon. Ha beköszönt a tél, a talajba, vagy a vastag avarba húzódnak. A verőköltő bodobács testhossza kb. 1 cm. Hasi rész, feje és lábai fekete színűek. Repülni nem tud. Nem csíp, és más poloskafajokhoz képest kevésbé kellemetlen szagú. A népnyelv fülbemászónak is nevezi ezt az ízeltlábú állatot, ám a fülünkbe nem mászik. Különféle korhadó növényi részek, földre hullott gyümölcsök és más, főleg elpusztult rovarok nedveit szívogatja. Petéit a talajba helyezi. A petékből kikelő lárvák nem bábozódnak be, hanem tovább növekedve többször is vedlenek, míg végső, kifejlett állapotukat el nem érik. Májusi cserebogár A kifejlett példányok általában májusban bújnak elő a földből. Leginkább lombos erdőkben, réteken, mezőkön találkozhatunk velük. Nagyméretű bogár, az imágó hossza 20-30 mm. Rendkívül érdekes a pajorok mozgása a talajban. Rágóikkal összekaparják a földet, majd bukfenceznek egyet, s a laza földcsomót testük mögé gyömöszölik. Ezt ismételve haladnak előre. A pajorok 3 vagy 4 évet töltenek a talajban, különböző talajmélységekben. A tél beállta előtt 80 cm mélységre is lehúzódnak a hideg elől. Tavasszal pedig újra feljönnek a felszín közelébe, ahol táplálékuk, a növények gyökerei találhatók. Az imágók faleveleket rágnak, ám előfordul, hogy friss hajtásokat is megrágnak. A májusi cserebogár komolykárokat okoz a mezőgazdaság és az erdőgazdaság számára.
Német darázs Az egyik leggyakoribb darázsfaj, hazánkban is széles körben elterjedt. Testhossza 12-20 mm. Összetett szemekkel, fejlet rágó szájszervekkel rendelkezik. Ha nyugalomban van, hártyás szárnyait testéhez szorítja. Fullánkja mérget tartalmaz, ami főleg azok számára jelent komoly veszélyt, akik allergiásak rá. Fullánkját többször is tudja használni. Elsősorban fák nedveivel, mézharmattal, nektárral táplálkozik, de a lárvákat rovarokkal táplálja. Hatalmas létszámú családban, államban élnek. Az államot a királynő, a hímek és a dolgozók alkotják. A királynő megbénított és a darázsfészekbe szállított rovarra helyezi petéit. Közönséges daru Hazánkban nem vagy csak nagyon ritkán fészkel. Vendégként érkezik hozzánk márciusban vagy áprilisban. Kedveli a Hortobágyot. Leginkább a réteket, mezőket, vizes területeket kedveli. Hosszú távú vonuló. Mindenevő. Állati és növényi eledel egyaránt szerepel az étlapján. Kedveli a rovarokat, halakat, madárfiókákat, szívesen fogyasztja a magvakat és egyéb növényi részeket. A párzási időszakban a kakas táncot jár, így udvarol a nősténynek. A párzást követően zavartalan mocsarakon, pusztákon épít fészket a pár. A kicsinyek leendő otthonát növényi részekből építik, majd a tojó lerakja 2 db tojását, melyen a szülők felváltva ülnek egy hónapig. A vonulás megkezdéséig együtt gondozzák a kicsiket, majd ősszel útra kelnek mindannyian. Házi egér Ez a rágcsáló mezők, erdős területek, emberlakta települések és házak, pincék, magtárak lakója. Szőrzetének színe lehet sárgásbarna vagy szürkésfekete. Leginkább szürkületkor merészkedik elő búvóhelyéről, de „macskamentes” környezetben világos nappal is sokat mozog. Fű- és gabonamagvakkal, valamint rovarokkal táplálkozik, ám ha beszabadul egy éléskamrába, metszőfogai segítségével. szinte bármilyen élelmiszert megrágcsál. A párzási időszak nem kötődik évszakhoz, az év bármely szakában szaporodhat. Házi galamb Szárnyaival 5-8 csapást végez egy másodperc alatt. Magevő állat, leginkább az olajos magvakat és a hüvelyes szemterméseket kedveli. A kifejlett példányok általában megkeresik maguknak a szükséges táplálékot. Tenyésztik, tehát értelemszerűen az ember közelében „kap szállást” a galambcsapat, padláson, dúcban vagy külön házban. A nőstény tavasz elején kotlik, a tojásokat a hímmel felváltva költi ki. A párzás és a tojásrakás a nyár folyamán többször megismétlődik. Többnyire 6-10 tojás várható egy évben. Bizonyos fajtáit díszmadárként tartják, másokat a húsáért
tenyésztik, s vannak, amelyeket sportcélokra (röptetés) tartanak. Gyapjaslepke Mezőgazdasági kártevő rovar. A nőstény nagyméretű szárnyai ellenére röpképtelen. A hím tud repülni. A fás szárú növények lombját rágja, meggátolva ezzel a növény megfelelő fejlődését. Többnyire nyár elején kezdődik meg a rajzása, s ha a nyár meleg és száraz, könnyen elszaporodik. A nőstény fák törzsére, ágaira, vagy leveleire teszi a petecsomóit. A petéket gyapjas szőrök védik. A következő év tavaszán fejlődnek ki a szőrös lárvák, amelyek később bebábozódnak. A nyár második felében kelnek ki az imágók (ez a rovarok fejlődésének utolsó fázisa). Házi kacsa Baromfiféle. Kedveli a halastavakat, de remek alkalmazkodóképességének köszönhetően száraz területeken is jól tartható, nevelhető. Tollazata dús. A faroktőnél zsírmirigy található, ennek váladékával rendszeresen átkeni magát, így válik vízhatlanná a tollazata. Csőre lapos, belül szaruredők találhatók, melyekkel képes kiszűrni a vízből a szükséges táplálékot, illetve annak aprítását is lehetővé teszi. Úszóhártyás lábainak köszönhetően kiválóan úszik, szárazföldön imbolyogva totyog. Különféle magvakkal, növényi részekkel, vízinövényekkel, csigákkal, rovarokkal táplálkozik. A kacsacsalád egész évben bővül. A tojó akár 300 tojást is lerak egy év alatt. A kiskacsák kb. 1 hónap eltelte után kelnek ki, s a fiatal nőstények már 6 hónapos korukban tojni kezdenek. Tolláért, húsáért, májáért, zsírjáért és tojásáért tenyésztik. Házi tyúk Húsáért, belső szerveiért, tojásáért és tolláért tenyésztett baromfi. A kakas általában díszesebb tollazatú, nagyobb termetű és erősebb, mint a tojó. Úgynevezett kapirgáló lábakkal rendelkezik. Csőre igen erős, lefelé hajló. A kakas általában legyezőszerűfarktollat visel. A nőstény jellegzetes kotyogó hangot ad, a kakas kukorékol. Kedveli a gabonamagvakat, gilisztát, rovart, csigát. Mivel a tenyésztésnek általában az a célja, hogy minél előbb felhízlalják az állatot, rendszerint fehérjedús takarmánnyal etetik. A kakas a párzási időszakban „táncot” jár a nőstény előtt, pöffeszkedik, ha kell, megvív a többi hímmel. A nőstény 10-15 tojást rak, melyekből 3 hét alatt kelnek ki a pelyhes kiscsibék. Ha a lerakott tojást naponta elveszik, egy tojó akár 300 tojást is tojhat évente.
Hétpettyes katicabogár A legkülönbözőbb élőhelyeken megtalálható. Számára az a legfőbb, hogy környezetében táplálékot jelentő levéltetveket találjon. Rendkívül hasznos bogár, mert nagyszámú levél- és pajzstetvet elfogyaszt, amelyek károsítanák a növényeket. A nőstény tavasszal rakja le petéit, többnyire a levelekre. Leghamarabb 10 nap múlva kelnek ki a mozgékony lárvák, majd bábként folytatják életüket. A kifejlett katicabogarak az áttelelést követő szaporodás után elpusztulnak. Házi kecske Páros ujjú patás. Hazánkban úgy is nevezték: a szegény ember tehene. A hím kecske neve bak, a fiatal hímé gida, a nőstény kecske neve anya, a még nem ivarérett nőstény kecske pedig a gödölye. Fején egy pár tülkös szarvat visel, amely hátrafelé hajlik. Növényevő. Különösen kedveli a káposztaféléket, szívesen fogyaszt répaféléket, alacsonyan lévő faleveleket is. A bakkecskék csatákat vívnak a nőstényért általában szeptemberben és novemberben, olykor májusban is. Az anyakecske leggyakrabban 1-2 utódot ellik, ritkán akár ötöt is. Bizonyos fajtáit húsáért és tejéért tenyésztik, másokat csak a tejért, némely fajtát pedig szőréért. Házi kutya Húsevő ragadozó, de a megfelelő emésztéshez bizonyos növényi táplálékra is szüksége van. A nőstény kutya (szuka) évente többször tüzel, ilyenkor készen áll a párzásra. A vemhesség 61-63 napig tart, majd világra jönnek a kutyakölykök, melyeknek száma igen változó, akár 10-nél több kölyök is születhet. Burgonyabogár Más néven kolorádóbogár. Előszeretettel rágja a burgonya és más burgonyafélék (pl. paradicsom) levelét, s ezzel megakadályozza a növény fejlődését. A nőstény bogár a növények levelein rakja le petéit, összesen kb. 2500 darabot. A lárva pirosas színű, később sárgává válik. A teljes kifejlődést követően beássa magát a talajba és bebábozódik. A kikelés után rögtön rágni kezdi a burgonyafélék leveleit. A termesztők permetezéssel és összeszedéssel irtják, de természetes ellenségei is vannak: ragadozó rovarok, rovarevő madarak.
Házi légy Ez a kétszárnyú rovar minden élőhelyen megtalálható, az ember lakta környezetet is kedveli. Egy pár repülő szárnyat visel, második pár szárnya billérré alakult, melynek segítségével zümmögő hangot hallat, valamint manőverezni tud repülés közben. Többnyire cikkcakkban repül. Szeme összetett szem: apró szemecskékből áll, melynek segítségével mozaikképet lát. Alaklátása gyenge, ám érzékelni tudja a legkisebb mozgásokat is. Tapogatópárnás nyaló-szívó szájszervvel rendelkezik. Csápjai igen rövidek. Három pár lábán tapadókorongok vannak. Rászáll az ember által fogyasztandó élelmiszerre, leginkább a húsra, húskészítményekre, gyümölcsre. Ezek nedvéből szívogat. Az egyik legfőbb tápforrása az állati ürülék. Rendkívül szapora rovar. Egyetlen pártól akár félmillió utód is származhat egy hónap alatt. A megtermékenyített nőstény lerakja petéit, s egy nap alatt kikelnek a lárvák, (a lárvát nyűnek vagy csontkukacnak is nevezzük), majd bebázódnak. Az imágó legfeljebb 10 nap alatt kifejlődik, s kibújik a bábból. A nőstény akár 3 napos korában képes petéket rakni. Házi lúd Baromfi. Tollazata általában fehér, de létezik szürke vagy tarka változata is. Úszóhártyás lábainak és csónakszerű testének köszönhetően jól alkalmazkodik a vízi életmódhoz. A töméssel hizlalt lába általában mást már nem fogyaszt. A természetes szaporodási ciklus az év első két hónapjában megkezdődik. Egy alkalommal általában 5-6 tojást rak, melyekből közel egy hónap eltelte után kelnek ki a kislibák. Húsáért, májáért, tollazatáért tenyésztik. A hasznosítás szerint megkülönböztetünk húsludakat, pecsenyeludakat, toll-ludakat stb. Ló Páratlan ujjú patás, fejlett izomzatú állat. Nagyon sok tenyésztett fajtája létezik, ezért testméretük, formájuk, színük igen változatos. Ménesnek nevezzük a nagyobb lócsoportot, melyekben alá-fölérendeltségi viszony van a tagok között. Az 1-4 éves nem herélt hím ló neve csikó, a 4 évesnél idősebb hímet csődörnek vagy ménnek nevezzük. A legfeljebb 4 éves nőstény ló a kancacsikó, a 4 évesnél idősebb a kanca. Kizárólag növényi táplálékot fogyaszt. Szeret fűféléket legelészni, szénát és szalmát rágcsálni. A tenyésztett lovak legfontosabb tápláléka az abrak, amely tartalmazhat pl. rozst, húslisztet vagy zabot. A nőstény vemhessége 320-355 napig, tehát közel egy évig tart. Általában egyetlen utódot ellik.
Házi macska A házi macskának napjainkra nagyon sok fajtája alakult ki, ismerünk szőr nélküli, hosszú szőrű és rövid szőrű fajtákat. A test nagyságában, a mancs formájában és a farok felépítésében is lehetnek különbségek. A faroknak igen jelentős szerepe van a test kormányzásában, egyensúlyozásában. Hallása és látása kiváló. Még az egerek egymás közötti halk kommunikációját is képes meghallani. Térlátása és színlátása egyaránt jól fejlett. Behúzható karmai segítik a megkapaszkodásban, zsákmányszerzésben, harcban. Remekül fut, kiválóan ugrik. Mindig talpra esik. Ezt úgy éri el, hogy esés közben testével megcsavarodik, s a megfelelő irányba (a talaj felé) fordul. Ezt önigazító reflexnek nevezzük. A házi koszton vagy macskatápon élő házi kedvenc is vadászik néha, pl. egerekre, kisebb madarakra, esetleg patkányokra. Zsákmányát hosszasan figyeli, a földre lapul, majd megtámadja áldozatát. Mivel ragadozó, a húsféléket, húskészítményeket kedveli leginkább, de kis mennyiségben növényi táplálékra is szüksége van. Tavasszal és ősszel van szaporodási időszaka. Ilyenkor a kandúr és a nőstény is hallatja jellegzetes hangját. A nőstény bő két hónapig vemhes, majd világra hozza 3-5 kölykét. Házi sertés Párosujjú patás, elsősorban húsáért tenyésztett haszonállat. A kölyök sertést malacnak, a hímet kannak, a nőstényt kocának nevezzük. Szaglása kiváló. Állandóan növő metszőfogakkal rendelkezik, az alsó és felső szemfogai agyarrá nőhetnek, zápfogai gumósak. Mindenevő. Szinte bármilyen zöldséget, gyümölcsöt, ételmaradékot megeszik, de mivel általában az a cél, hogy minél előbb elérje a vágósúlyt, eledelét fehérjedús táppal keverik. Búgásnak nevezzük a disznók ivarzását. Egy alomból 6-12 malac születik. Nemcsak a húsért, hanem a disznóbőrért is tenyésztik, amelyet pl. a bőripar hasznosít, szőrét pedig ecsetkészítésre használják. Házi nyúl Haszonállatként és házi kedvencként egyaránt tartják. A baknyúl (vagyis a hím) valamivel nagyobb termetű a nősténynél. Négy metszőfoga van, fogait rendszeresen koptatja, nehogy túlnőjenek. Többnyire ugrálva halad előre. Kizárólag növényi eledellel táplálkozik. Kedvenc csemegéje a sárgarépa, kedveli a káposztaféléket, a gyenge füveket, a búzát, az árpát és a szénát. Az anyanyúl kb. 1 hónap vemhesség után 7-10 kölyköt (nyúlfit) hoz a világra.
Vándorpatkány Ez a rágcsáló különösen kedveli az emberlakta területeket. Szívesen beköltözik szennyvízcsatornákba, mezőgazdasági épületekbe és szemétlerakó helyekre. Barna vagy norvég patkánynak is nevezik. Szőrzete jól védi a nedvességtől és a hidegtől. Mellső lábaival képes megfogni a táplálékot. Hallása és szaglása igen jól fejlett. Kiválóan úszik. A vándorpatkányok több nemzedék egyedei által alkotott nagycsaládokban élnek, amelyet egy rangidős példány ural. A nagycsalád tagjai között szigorú aláfölérendeltségi viszony van. Mindig a rangidős patkány foglalja el a táplálékforráshoz legközelebb eső területet. Leginkább éjszaka indul táplálékkereső útjára. Mindenevő. Szívesen fogyaszt magvakat, többek közt gabonát; emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket; s ha alkalma adódik rá, képes akár baromfikat is elejteni. A nőstény általában egy föld alatti üreget bélel ki különféle anyagokkal. Egy évben akár ötször is képes utódokat elleni, egy alkalommal akár 11-et. Számos – emberre is veszélyes – betegséget terjeszt, pl. iszaplázat, vérzéses lázat, s harapás útján tetanuszt. Pulyka Nagy termetű baromfi. Feje csupasz, a csőr tövében bőrlebeny látható, amely a hímek esetében különösen feltűnő. A mellkason lévő úgynevezett tollecset a kakasnál a földig is leérhet. A hím példány vastag sarkantyúkat visel. Lefelé ívelő, erős, vaskos csőre segítségével könnyen felszedegeti a talajon lévő magvakat és a kemény növényi részeket. Amikor eljön a dürgés ideje, a kakas legyezőszerűen szétterjeszti farktollait, így igyekszik elnyerni a tojó tetszését. Földre épített fészkébe fajtától függően évente 30-80 tojást rak a tojó. Elsősorban húsáért és tolláért tartják. Szarvasmarha Nagy testű, kérődző, patás állat. Húsáért és tejéért tenyésztik. Homlokát tülkös szarv fedi, amely a homlokcsont nyúlványa. A szarvon a bőr vastagon elszarusodott, ezt a képződményt nevezzük tülöknek. Az állat az ujjhegyén jár. Zápfogai redős felületűek, jellegzetes növényevő fogak. A tehén évente egy alkalommal ellik, általában egy, ritkán két borjat hoz a világra. Bőréből ipari és ruházati cikkeket, tülkéből dísztárgyakat, faggyújából szappant és kenőanyagokat készítenek, csontjából enyvet nyernek ki, trágyája pedig szinte nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára.
Közönséges vakond Régies nevén vakondok. A föld alatt éli életét. Amikor a talajfelszín közelében turkál, fölkupacolja a földet, így jön létre a vakondtúrás. Szinte mindenféle élőhelyet kedvel, kivéve a köves területeket. Sötét járataiban nincs szüksége látásra, kiváló tapintása segíti a tájékozódásban. Ásás közben hátsó mancsaival a járat falának támaszkodik, s közben a mellső lábain található erős karmok segítségével ás. Hosszúkás orra jelentős szerepet játszik a zsákmány felkutatásában. Ragadozó. Elsősorban gilisztákkal, rovarlárvákkal és csigákkal táplálkozik. Portyázásai során az útjába kerülő falatokat elfogyasztja. A nőstény 1 hónapnyi vemhesség után hozza világra 2-7 kölykét. Mivel járataival megbolygatja a talaj élővilágát, mezőgazdasági szempontból kártékonynak tekinthető.
