KÖRNYEZETISMERET. I-IV. évfolyam

KÖRNYEZETISMERET A helyi tanterv a kerettanterv alapján készült

I-IV. évfolyam

Beszédfogyatékos gyermekekre vonatkozó fejlesztési sajátosságok: A környezetismeret tantárgyon belül is fontos a beszédészlelés és – megértés fejlesztése olyan sokoldalú percepciós fejlesztésekkel, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Feladat az önkifejezési igényük és – képességük fejlesztése. Megismertetni a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival (könyv- és könyvtárhasználat). A szóbeli és írásbeli szövegalkotó képességük fejlesztése épüljön be a tantárgy eszköztárába. Aktív és passzív szókincsük gazdagítása a tanórák során Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK: − A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését környezetük élő és élettelen világa iránt. − Felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetőségére, azaz fejleszsze azokat a kompetenciákat, melyeknek birtokában a gyermekek képessé válnak a közvetlen lakóhelyi, majd tágabb környezet önálló megismerésére, elemi szintű értékelésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”, a természettudományos szaktantárgyak tanulására.

1

− Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas tényeket és képzeteket alakítson ki a közvetlenül, majd közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. − A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. − Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben, egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni. Hangsúlyos cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. − A tantárgy biztosítson a gyermek számára olyan tanulási lehetőséget, amely a felfedezés örömétől az irányított megfigyelésen keresztül juttatja el az ismeretekig. − Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotás mind személyes, mind közös tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. − Kiemelt cél a tanulók egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását alapozó pozitív beállítódások és helyes életszokások, magatartásformák fejlesztése, annak elősegítése, hogy a tanulók elfogadó és segítőkész magatartással viszonyuljanak a környezetükben élő beteg, sérült, fogyatékos emberek iránt. − A fejlesztés csak akkor hatékony, ha a gyermekek a természettudományos ismeretszerzés és - feldolgozás módszereire épülő tevékenységek révén, cselekvő úton tanulnak. A természettudományos ismeretszerző módszerek, melyekre a tanulási tevékenységeknek épülni kell: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, rendszerezés, következtetés, becslés, mérés, feltételezés, kísérletezés. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanítása, begyakorlása, alkalmazása segítse a tanulót a természeti környezet öszszefüggéseinek, kölcsönhatásainak megismerésében. − A tanulás-tanítás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére törekedjünk. − A tantárgy alapozza meg a gyermek tájékozódási ismereteit, erősítse a tájhoz való kötődését, irányítsa figyelmét a szülőföld szépségére. 1–2. évfolyam Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással.

A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát.

Óraterv: Évfolyam

Heti óraszám

Éves óraszám

1. évfolyam: Ek. 1. o.

1 óra

36 óra

1.o.

1 óra

36 óra

2. évfolyam

1 óra

36 óra

3. évfolyam

1 óra

36 óra

4. évfolyam

2 óra

72 óra

I. évfolyam előkészítő 1. osztály Óraszám: Heti: 1 óra

Évi: 36 óra Tematikai egység címe

Órakeret

Az iskola; Mi van a tanteremben?

8 óra

Az iskolás gyerek

8 óra

Lakóhely

4óra

Hóban, szélben, napsütésben

8 óra

Közlekedés

4 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 óra

Az éves óraszám

36 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Előzetes tudás

Órakeret 8 óra Iskolaérettség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 3

A megismerési módszerek

folyamatos alkalmazása (megfigyelés, , összehasonlítás, csoportosítás, ). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások kialakítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Megfigyelések, vizsgálódások során szerezzen ismereteket az anyagok néhány fizikai tulajdonságairól. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában?

Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használatának bevezetése. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található legfontosabb

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés,

Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mit lehet tenni tűz esetén?

tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Próbálkozzon adott szempontok szerint tárgyakat és élőlényeket szétválogatni, csoportosítani. Ismeretek: Egyszerű növényápolási A környezetünkben előforduló munkák elvégzése (, öntözés, ) anyagok érzékelhető és a hozzájuk tartozó néhány tulajdonságai. eszköz nevének megismerése, A szobanövények és a házi az eszközök használata. kedvencek gondozása. Vegyen részt a környezet- és Az időjárást jelző természetvédelmi piktogramok. tevékenységekben, környezete Az iskolában található jelek, tisztántartásában, jelzések, piktogramok. szépítésében. A házi kedvencek, a házban és A körülvevő szűkebb a ház körül élő állatok környezet tárgyai, megnevezése, egy-egy (az berendezései, azok ember számára) jellemző meghatározó minősége, tulajdonságának felismerése. anyaga, jellege, funkciói, Tanári segítséggel végezzen összefüggés maguk a tárgyak megfigyeléseket az időjárással között, a tárgyak és a kapcsolatban (időjárás mindennapi élet között. A elemeinek megfigyelése, tárgyak megismerésének, lejegyzése rajzosan). működtetésének Tájékozódás az iskola tevékenységei. épületében. Ismerje meg Mesterséges és természetes környezetét, tudja azt rajzzal, anyagokból készült tárgyak adott képekkel bemutatni. keresése, megfigyelése. Az iskola épületében és a A gyufa használata és környéken található jelek, veszélyei. jelzések értelmezése tanítói Tűzvédelem. Beszélgetés segítséggel. képek segítségével. Közvetlen érzékszervi megfigyeléseit próbálja kiválasztással, rámutatással, jelzéssel, csoportosítással kifejezni (szaglás, hallás, 5

beszédértés fejlesztése. Ének-zene: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők, .

látás, tapintás, ízlelés). Igyekezzen természetes és mesterséges anyagokat megkülönböztetni a környezet tárgyaiban. Próbáljon kapcsolatot keresni az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése tanítói segítséggel. A tűzoltók munkája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az iskolás gyerek

Élő, élettelen, növény, állat. A tanterem tárgyai. Tűzvédelem, tűzoltás.

Órakeret 8 óra

Iskolaérettség

A tematikai Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus egység nevelési- megfigyelése. . A megfigyelés, és a tapasztalatok rajzos rögzítése. Az fejlesztési céljai ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között? Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és gyerekek között?

Ismerje fel a napi- és hetirend rajzos jelzéseit. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Gyakorolja alapvető testi higiénés szokásait, törekedjen ápoltságra, rendezettségre. Legyenek elemi ismeretei az egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító szokásról. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek megfigyelése, néhány jellegzetes

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: időérzékelés, tájékozódás az időben viszonyfogalmak,

tulajdonság megfogalmazása. Ismeretek: Ismerje a hét napjainak a A napszakok, évszakok nevét. Ismerkedjen a váltakozása. A napok és a hónapok, az évszakok hónapok. Napirend és neveivel, és gyakorolja napszakok. azokat. Az emberi test külső képe. Az Ismerje meg legfontosabb ember főbb testrészei. testrészeit és fontosabb Legfontosabb érzékszerveink érzékszerveit. és szerepük a környezet Elemcsere tanítói segítséggel. megismerésében. A környezetben előforduló anyagok és jelenségek érzékelhető tulajdonságai. A szemüveg és a hallókészülék szerepe és használatuk. Kulcsfogalmak / fogalmak

összehasonlítások az előtte, utána, korábban, később fogalmának kialakítása

Idő , érzékszerv, testrész.



Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség. Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének A tematikai megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. Ismerkedjen az időjárás egység nevelési- alakulásával, szerezzen tapasztalatokat az időjárás természetre gyakorolt fejlesztési céljai hatásával kapcsolatosan. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző évszakokban? Hogyan védjük testünket a


Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

Az időjárás elemeinek megfigyelése, lejegyzése rajzosan. Tanári segítséggel végezzen megfigyeléseket az Ének-zene: időjárással időjárással kapcsolatban, kapcsolatos mondókák. elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása Magyar nyelv és irodalom: 7

hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök megismerése. Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepebeszélgetés. Kulcsfogalmak / fogalmak

milyen hatással van az élő környezetre. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése tanítói irányítással. Legyenek ismeretei az egészséges táplálkozásról. Ismerje meg a zöldségek és a gyümölcsök fontosságát az egészséges táplálkozásban. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése.

Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.


szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Közlekedés

Órakeret 4 óra

Iskolaérettség.

A tematikai Ismerje a gyermek a lakóhely közlekedési eszközeit, a közlekedés alapvető egység nevelési- illemszabályait, a helyes viselkedést a járműveken. Biztonságos fejlesztési céljai közlekedésre nevelés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Séta az utcán. Közlekedési eszközök megfigyelése, csoportosítása. Tömegközlekedési eszközök. Helyes viselkedés a járműveken. A közlekedés elemi


Kapcsolódási pontok

Csoportosítson közlekedési eszközöket adott szempontok szerint.

Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök készítése, rajza

Gyakorolja a helyes viselkedést a járműveken és szituációs játékokban. Igyekezzék alkalmazni a tanult közlekedési szabályokat (gyalogosok

Ének-zene: közlekedéssel kapcsolatos mondókák Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés,

közlekedése, jelzőlámpa).

szabályai. A közlekedés veszélyei. Gyermekkel történő balesetek okai, megelőzésük. Kulcsfogalmak / fogalmak

Járművek, zebra, gyalogos, jelzőlámpa


hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

A lakóhely ismerete

Órakeret 4 óra

Iskolaérettség

A tematikai Ismerkedjen meg lakóhelyével és szűkebb környezetével, és figyelje meg egység nevelési- növény- és állatvilágát. fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A tanuló lakóhelye, lakása, háza és annak környezete. Az ott élő állatok, növények megnevezése, csoportosítása. Kulcsfogalmak / fogalmak


Próbálkozzon adott szempontok szerint tárgyakat és élőlényeket szétválogatni, csoportosítani. Ismerkedjen az állatok és növények szembetűnő tulajdonságaival.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Növény, állat, lakás, ház, helyiségek

I. évfolyam 1. osztály Óraszám: Heti: 1 óra


Órakeret


8 óra

Az iskolás gyerek

8 óra

Lakóhely

4óra


8 óra 9

Közlekedés

4 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra


A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai


Órakeret 8 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló beszédállapota. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, tanszerek. A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, , összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése több csatornán keresztül. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása több csatornán keresztül. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. . Kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő

Fejlesztési követelmények Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók. foglalkozása Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használatának gyakorlása. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: viszonyítások. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

házi kedvencet otthonra? Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz esetén? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása. Életfeltételek. Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok. Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség-simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Az égés folyamata (égési feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem., a tűzoltás alapelvei, eszközei.

tárgyak, bútorok és cselekvések megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Ismerje meg környezetét, tudja azt rajzzal, adott képekkel bemutatni. Gyakorolja a viszonyfogalmak alkalmazását. Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfigyelése és megfogalmazása tanítói segítséggel. Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb anyagok néhány jellemzőbb tulajdonságát. Törekedjen megadott szempontok szerint csoportosítani azokat. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A növény részei. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának felismerése, megnevezése. Az állatok testrészei. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Tájékozódás az iskola épületében. 11

Ének-zene: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők, .

Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Tájékozódás vázlatrajz alapján. A tanteremben található tárgyak csoportosítása megadott szempontok szerint (érzékszervekkel vizsgálható tulajdonságok, anyag, méret, felhasználás). Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb anyagok néhány jellemzőbb tulajdonságát. Törekedjen megadott szempontok szerint csoportosítani azokat. Ismerkedjen az anyagok jellemző tulajdonságaival. Közvetlen érzékszervi megfigyeléseit próbálja kiválasztással, rámutatással, jelzéssel, csoportosítással kifejezni (szaglás, hallás, látás, tapintás, ízlelés). Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. A környezetben lévő tárgyak csoportosítása aszerint, hogy tűzveszélyes (gyúlékony), éghető vagy éghetetlen-e. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között.

Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése. A körültekintő munkavégzés fontosságának felismerése. A tűzoltók munkájának értékelése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség. Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás.


Előzetes tudás

Az iskolás gyerek

Órakeret 8 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló beszédállapota. Napirend, hetirend rajzos jelzése. Napszakok, évszakok felismerése, a hét napjainak a neve. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszervek.

Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus A tematikai megfigyelése, felismerése.. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok egység nevelésirajzos rögzítése írásban tanítói segítséggel. Az ember megismerése és fejlesztési céljai egészsége szempontjából a saját test megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok.

Fejlesztési követelmények Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése tanítói segítséggel rajzban, majd később írásban. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. Legyenek elemi ismeretei az egészséges táplálkozásról és néhány egészségkárosító szokásról. Törekedjen az egészségmegőrzés alapvető szabályainak alkalmazására, a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Osztálytárs, és felnőtt testméreteinek mérése, az 13

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrendkezelése.

Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. A szemüveg és a hallókészülék szerepe, használata és tisztán tartása. Védelmük fontossága és módjai.

Kulcsfogalmak / fogalmak

Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.


adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása. Ismerje a napszakok, évszakok változását. Sorolja fel a hét napjait helyes sorrendben. Ismerje a hónapok és évszakok neveit, gyakorolja azokat. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és a légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása. Ismerje főbb testrészeit, érzékszerveit. Elemcsere, szükség esetén tanítói segítséggel.


Órakeret 8 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló beszédállapota. Az időjárás rajzos elemeinek ismerete. Elemi ismeretek az egészséges táplálkozásról.

A tematikai Az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az egység nevelési- ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő fejlesztési céljai helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. Ismerkedjen az időjárás alakulásával, szerezzen tapasztalatokat az időjárás természetre gyakorolt hatásával kapcsolatosan. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is. Megfigyelések, vizsgálódások, gyakorlati

megtapasztalások során szerezzen ismereteket az időjárás és a víz halmazállapotának változásáról. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző évszakokban? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A Celsius-skála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. A növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodásának megfigyelése. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A folyadékfogyasztás szerepebeszélgetés.


Fejlesztési követelmények Időjárási napló készítése. Tanári segítséggel végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre. A víz halmazállapot változásainak megfigyelése egyszerű gyakorlati megtapasztalás során. Tanári segítséggel végezzen megfigyeléseket az időjárással kapcsolatban, elemi szinten tapasztalja meg, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élő környezetre (időjárás elemeinek megfigyelése, lejegyzése rajzosan) Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. Legyenek ismeretei az egészséges táplálkozásról. Ismerje meg a zöldségek és a gyümölcsök fontosságát az egészséges táplálkozásban. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése alapján tanítói segítséggel.

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás. Ének-zene: időjárással kapcsolatos mondókák. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.

15


Előzetes tudás

Közlekedés

Órakeret 4 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló beszédállapota. Közlekedési eszközök ismerete, a közlekedés alapvető illemszabályai, helyes viselkedés a járműveken, a tanult közlekedési szabályok.

A tematikai Ismerje a gyermek a lakóhely közlekedési eszközeit, a gyalogos közlekedés egység nevelési- szabályait, az esetleges vészhelyzeteket, a helyes viselkedést. Biztonságos fejlesztési céljai közlekedésre nevelés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Tanulmányi séta (járművek, gyalogosok, jelzések megfigyelése) A helyes közlekedés segítői (járda, úttest, közlekedési táblák, lámpák) A gyalogos közlekedés szabályai (átkelés az úttesten)

Fejlesztési követelmények Csoportosítson közlekedési eszközöket adott szempontok szerint. Gyakorolja a helyes viselkedést a járműveken és szituációs játékokban. Igyekezzék alkalmazni a tanult közlekedési szabályokat (gyalogosok közlekedése, jelzőlámpa) Próbálja felismerni és kerülni a veszélyt jelentő helyzeteket.

Közlekedési eszközök, jellegzetességeik és csoportosításuk.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök és táblák készítése, rajza

Ének-zene: közlekedéssel kapcsolatos mondókák Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése.

Vészhelyzetek a közlekedésben.


Úttest, járda, közlekedési szabály, személyszállító, teherszállító, közlekedési jelzőtábla


A lakóhely ismerete

Órakeret 4 óra

Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A tanuló beszédállapota.

Felkészíteni a gyermeket lakóhelyének és környékének ismeretére, A tematikai felfedeztetni a lakóhely természeti szépségeit, értékeit, jellegzetességeit. egység nevelésifejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Ismerkedjen Debrecen nevezetességeivel, hagyományaival és a városi Iskolánk környezete, életformával. gondozása. A környék nevezetes épületei, Ismerje meg az iskola közvetlen környezetét. nevezetességei, Ismerje lakóhelyét és címét. hagyományok.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, hangfejlesztés, beszédértés fejlesztése. Rajz és vizuális kultúra: rajzos élmény a tanuló lakóhelyéről.

Lakóhelyünk: a település neve, a tanuló címe, településfajták. Kulcsfogalmak / fogalmak

Debrecen nevezetességei

Az emberi test,, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. A fejlesztés várt Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok eredményei az 1. értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. évfolyam Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló végén anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapot-változások felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása tanítói segítséggel és ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye.

II. évfolyam Óraszám: 17

Heti: 1 óra

Évi: 36 óra

Tematikai egység címe

Órakeret

Tájékozódás az iskolában és környékén

8 óra

Anyagok körülöttünk

8 óra

Mi kerül az asztalra?

8 óra

Élőlények közösségei

8 óra


4 óra 36 óra

Az éves óraszám

Tematikai egység/ Fejlesztési Tájékozódás az iskolában és cél környékén Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 8 óra Természetes hosszmértékek és léptékek. A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. Léptékek felismerése,

becslés és mérés alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület?

Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlat az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa Ismeretek: összehasonlítása. Becslés és Hosszmértékek (m, dm, cm). mérés alkalmazása. Az iskola A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a településen belül elhelyezése. és annak térképén. A környék A földfelszín formakincsének földfelszíni formakincseinek elemei (hegy, völgy, domb, megnevezése. síkság, folyó, patak). Felszínformák és felszíni vizek felismerése, modellezése. Hogyan jutunk el az iskolába? Az energiatakarékosság A helyi közlekedés. lehetséges megvalósítási Alaprajz, vázlatrajz. módjainak keresése az iskolán belül. Hogyan működik az épület? Alaprajz készítése a lakásról, Fűtőberendezések, világítás, szobáról. Az iskola és a szellőztetés, étkező-, raktár- és háztartás összehasonlítása kiszolgálóhelyiségek szerepe (léptékkülönbség felismerése). az iskolában. Előnyök és hátrányok A fűtés lehetséges módjai. mérlegelése annak mentén, Energiaforrások a érdemes-e az iskolába háztartásban. gépkocsival jönni. A készülékek energiatakarékos Az állagmegőrzés, takarítás, üzemeltetésének módjai. karbantartás és a felelős A közlekedés és az használat jelentőségének energiatakarékosság. felismerése. Kapcsolat felismerése a használat Hogyan óvjuk az iskola intenzitása, a kopás, épületét és berendezési állagromlás és a karbantartási tárgyait? feladatok szükségessége, Az épületek karbantartásával, gyakorisága között. állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon. 19

Kapcsolódási pontok Matematika: halmazok, részegész viszony, becslés. Vizuális kultúra: tájképek. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.


Anyagok körülöttünk

Órakeret 8 óra

Anyagok megismert tulajdonságai.

Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások A tematikai értelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működés egység nevelésikapcsolatában a víz, mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatok fejlesztési céljai feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők?

Ismeretek: Halmazállapotok: a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm).



Különböző köznapi anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata tapintással, vizuálisan, szaglással, kézzel történő erőkifejtéssel stb.) A tapasztalatok megfogalmazása szóban.

Magyar nyelv és irodalom: a víz, mint versek, mesék témája; hasonlatok, metaforák, szólásmondások a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban.

A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc – az üveget karcolja, kalcit – az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható, gipsz – körömmel karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért praktikusabb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről, illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, 21

Vizuális kultúra: a víz megjelenése különböző műalkotásokban.

Hogyan változik a víz halmazállapota hűtés és melegítés hatására? A víz halmazállapotváltozásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával. Mi a különbség az oldódás és az olvadás között? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban.

valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg- és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése.

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, fogalmak oldódás.


Mi kerül az asztalra?

Órakeret 8 óra

Napszakok, táplálkozás.

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok A tematikai figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. egység nevelési- Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy fejlesztési céljai számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés?

A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása Ismeretek: energiatartalmuk (magas, Az éhség mint a szervezet alacsony), illetve jelzése: energiára, tápanyagra tápanyagtartalmuk alapján. van szükségünk. Példákon keresztül a helyes A leggyakoribb élelmiszerek és helytelen étrend, az energiatartalma (alacsony, egészséges és egészségtelen magas), a tápanyagok fajtái ételek, italok felismerése, (fehérje, zsír, szénhidrát). csoportosítása. A táplálkozás, Táplálékpiramis. az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása Milyen élelmiszerekből közötti kapcsolat felismerése. érdemes csak mértékkel Az étkezéssel kapcsolatos fogyasztani? szokások gyűjtése, elemzése. Az ideális testsúly Az étkezéssel kapcsolatos jelentősége: elhízás, szokások (például nyugodt alultápláltság veszélyei, példa környezet, hiánybetegségre: a skorbut. folyadékfogyasztás, levesek) Szent-Györgyi Albert úttörő biológiai hátterének szerepe a C-vitamin felismerése. előállításában. A helyes étkezési szokások Mit kell tenned, hogy fogaid megismerése, betartása, egészségesek legyenek? gyakorlása. Az étkezések típusai, a helyes A gyorsétkezés előnyeinek és táplálkozás, a terített asztal, hátrányainak összegyűjtése, az evőeszközök használata, a mérlegelése. 23

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: csendéletek gyümölcsökkel, ételekkel. Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatok dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés, az alapos rágás és az étkezés utáni fogmosás szerepe. Melyek a nyugodt étkezés körülményei? Az emésztéshez nyugalomra van szüksége a szervezetnek. A víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. Mit kezdhetünk a maradék étellel? A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei. Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra? Kulcsfogalmak / fogalmak

Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása aszerint, hogy mennyire romlandóak. Javaslat készítése: mit vigyünk magunkkal hosszabb utazásra, rövidebb kirándulásra télen, nyáron stb. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése.

Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály.


Élőlények közösségei

Órakeret 8 óra

Növény, állat.

A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az A tematikai életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egység nevelési- egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes fejlesztési céljai életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Fejlesztési követelmények Egy, az iskola környezetében található jellegzetes

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek egyes állatfajokkal

Élhetne-e róka a kertben? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként?

életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának Ismeretek: leírása, a változások Életközösség: mesterséges és követése, bemutatása és természetes életközösség. megbeszélése. Életfeltételek, egyes állat- és Mesterséges és természetes növényfajok igényei. Élőhely. életközösség összehasonlítása Veszélyeztetett fajok. (sokféleség, változatosság – Táplálkozási kölcsönhatások: mintázatok – alapján). Az ragadozás, növényevés. életközösségek Összefüggés az élőlények összetettségének felismerése. energiaszükséglete és Annak magyarázata, miért életmódja között. bonyolult feladat az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az élővilág sokféleségének tisztelete. Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport és életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése, Kulcsfogalmak / fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végén

kapcsolatban. Ének-zene: az állatok farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan. Vizuális kultúra: állatok és növények, életközösségek ábrázolása.

Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat.

Az emberi test, nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. 25

Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása tanítói segítséggel és ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye.

3–4. évfolyam Ebben a képzési szakaszban – az életkori sajátosságokhoz illeszkedve – tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik. A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre. Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen. Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése. Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként. A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására. Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikaiművészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk. A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a 27

környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában. A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő. A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják. A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása

III. évfolyam Óraszám: Heti: 1 óra


Órakeret

Mennyi időnk van?

7 óra

Megtart, ha megtartod

7 óra

Az a szép, akinek a szeme kék?

5 óra

Merre megy a hajó?

6 óra

Egészség és betegség

7 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra

Órakeret Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mennyi időnk van?

7 óra

Előzetes tudás

Idő, napszakok, évszakok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének meglátása a távcső példáján.

29

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük most? Az idő mérése, az időmérés alkalmi és szabványegységei.

Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. Emberi életszakaszok. Születés és halál.

Miért épp 24 órából áll egy nap? A Föld mozgásai.

Hányszor láthatod a teliholdat egy hónapban? Föld, Nap, Hold, holdfázisok képének megismerése.

Fejlesztési követelmények Időmérő eszköz készítése, kalibrálása. Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása (pontosság, használhatóság, esztétikum szerint).


Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, metaforák, szólásmondások (az idővel kapcsolatban).

Az idő múlása jeleinek felismerése, szóbeli leírása az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban. A születéssel, Vizuális kultúra: az idő képi gyermekvárással, az ábrázolása, az égitestek képi elmúlással kapcsolatos ábrázolása. gyermeki elképzelések megbeszélése. Ének-zene: ütem, ritmus, metronóm. A Föld mozgásáról (forgás, Nap körüli keringés) elképzelés kialakítása modell alapján. Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal, illetve éjszaka. Az időzónák megsejtése. Matematika: folyamat Kapcsolat keresése a naptár mozzanatainak időbeli elemei és a Föld mozgásai elrendezése; időrend kezelése. között. Képek keresése, közös bemutató készítése: az égitestek szépségének meglátása. Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban, a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt

eltérések adódhatnak. Miért van szükségünk távcsőre? A távcső, mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze.

A távcső működésének vizsgálata. Annak megértése konkrét példák alapján, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében.

Kulcsfogalmak/ Időmérés, égitest, naptár. fogalmak

Órakeret 7 óra


Megtart, ha megtartod?

Előzetes tudás

Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet

A tematikai egység nevelési- A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. fejlesztési céljai A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat, mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismertetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony.) Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival.

Kalendárium készítése, jeles napok és természeti történések, népdalok, népköltések és versek, szépirodalmi részletek megjelenítésével. 31


Ének-zene: népdalok, mondókák Vizuális kultúra: népművészet.

A lakóhely hagyományai. Példák keresése arra, hogyan Mire jók a hagyományok? látták el az ártéri Lehet-e tanulni egy gazdálkodásból élők iskolázatlan embertől? táplálékigényüket (növények, A gazdálkodó ember tenyésztett állatok, halászat, természeti és épített vadászat), hogyan készítették környezetének kölcsönhatása és tartósították ételeiket, az ártéri fokgazdálkodás milyen használati tárgyakat és példáján. milyen nyersanyagokból Haszonállatok: mézelő méh, készítettek, hogyan ügyeltek szürkemarha, mangalica, arra, hogy a megújuló racka. Haszonnövények: természet hosszú távon is alma, meggy, szőlő. biztosítsa igényeiket. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya. Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta. Egy-két anyag feldolgozásának kipróbálása Mely építőanyagokat (pl. agyag, fűzfavessző, használták régebben, és gyógynövényszárítás). melyeket napjainkban? Mi a Annak megértése, hogy a magyarázat a különbségekre? helyi sajátosságokra, A hagyományos házak problémákra a hagyományos anyagai (nád, sás, fűz, agyag, tudás kínálja a vályog), a települések mérete. legmegfelelőbb megoldásokat. Miért fontos a természetvédelem? A folyószabályozás hatása és a vizek védelme.

A körültekintő emberi beavatkozás jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása. Az iskolához legközelebb eső nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerése, értékmentő munkájának megértése. A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése.

Erkölcstan: a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: többjelentésű szavak (a fok szó jelentései). Matematika: rész-egész kapcsolat.

Technika, életvitel és gyakorlat: a ház részei, építőanyagok, anyagok felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása.

Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, Kulcsfogalmak/ tapasztalati tudás, egyensúly. fogalmak

Órakeret


Az a szép, akinek a szeme kék?

Előzetes tudás

Testrészek, emberi tulajdonságok

5 óra

A tematikai egység nevelési- Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, fejlesztési céljai a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákon keresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mitől látunk valakit szépnek? Csak a szupermodellek lehetnek szépek? Emberábrázolás a művészetben. Szépségideálok.

Mi a magyarázata a

Fejlesztési követelmények Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat előnyösen egészségünkre, egyes szokások pedig kifejezetten egészségkárosítóak (tűsarkú cipők, fűző stb.).

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra.

Magyar nyelv és irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban.

Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok Ének-zene: gunyoros 33

családtagok közötti hasonlóságoknak? Külső és belső tulajdonságok. Szerzett és öröklött tulajdonságok.

megfigyelése. népdalok, amelyek egy-egy Példák alapján az öröklött testi tulajdonságot tulajdonság megértése, karikíroznak. tulajdonságok csoportosítása. Technika, életvitel és A helyes és rendszeres gyakorlat: a testápolás testápolási szokások módjai, egészséges életmód. Melyek az ápoltság ismérvei? megismerése, gyakorlása. Az ápolt külső szebbé tesz: a Annak felismerése, hogy a testápolás módjai divat nem mindig az (tisztálkodás, haj, körmök, egészséges testápolási bőr, fogak ápolása). szokásokat közvetíti, gyakran A divat és a testápolás felesleges vagy káros kapcsolata. szokásokat is erőltethet. Személyes tapasztat szerzése Miben szorulhatnak az érzékszervi és a segítségre a mozgásszervi fogyatékkal mozgáskorlátozott emberek? élők életéről. Fogyatékkal Fogyatékkal élők, élők elfogadása, segítése. megváltozott munkaképesség. Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés. Kulcsfogalmak

Órakeret 6 óra Tematikai egység

Merre megy a hajó?

Előzetes tudás

Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.

A tematikai egység nevelési- Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesesség fejlesztési céljai szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése közös vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan talál vissza tavasszal a fecske az ősszel elhagyott fészkére? Tájékozódás csillagképek alapján. A Göncölszekér legendája.

Hogyan tájékozódtak a hajósok régen és most? Tájékozódás iránytűvel: a Föld mágneses tere, a mágneses vonzás, taszítás.

Van-e hang a Holdon? Miért színes a szivárvány? Példák hang- és fényjelenségekre. Keverékek és oldatok.

Miért fagy be nehezen a tenger? Miért úszik a jégtömb a vízen? Megfordítható (fagyásolvadás, oldódáskristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés).

Fejlesztési követelmények Példák keresése az állatok tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott csillagképről, a csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése.

Kapcsolódási pontok .Magyar nyelv és irodalom: a hajózás, mint téma, a csillagképekhez kötődő mítoszok, mondák, legendák.

Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Számok, nagy számok, mértékegységek.

Vizsgálatok a mágnességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, a kölcsönösség felismerése). Az iránytű működésének értelmezése. Ének-zene: a hangszerek Annak megértése, miért hangja, hangmagasság; a jelentett az iránytű feltalálása hajózáshoz kötődő mondókák hatalmas segítséget a hajósoknak.

Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő vonalzó stb.) vizsgálatán keresztül annak megtapasztalása, hogy a Vizuális kultúra: képek vízről, hangot a levegő rezgésén tengerről, hajókról keresztül érzékeljük. Fénytörés és -szóródás vizsgálatán keresztül annak felismerése, hogy a fehér fény különböző színek keveréke. Példák gyűjtése környezetünkből keverékekre és oldatokra. A sós víz fagyásának vizsgálatán keresztül annak meglátása, miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz.

35

Miért lehet szomjan halni a tengeren? Sós víz, édesvíz. Az édesvízkészlet mennyisége a Földön a sós vízhez képest. Körfolyamat: a víz körforgalma a természetben.

A vízkörforgalom egyes lépésein keresztül a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. A víztakarékosság, az édesvízkészlet védelme fontosságának felismerése.

Kulcsfogalmak/ Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgás fogalmak

Órakeret 7 óra Tematikai egység

Egészség és betegség

Előzetes tudás

Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.

AAz ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek A tematikai egység nevelési- felismerésének képessége és a kezdeményezőkészség fejlesztési célja fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. AA felelősségtudat erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért betegszünk meg? Hogyan kerülhetjük el a betegségeket? Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres



Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. Testnevelés és sport: a Példák gyűjtése az aktív és rendszeres testmozgás szerepe, passzív pihenésre, az stresszoldás. időjáráshoz alkalmazkodó öltözködésre, az egészséges és

testmozgás, lelki egészség). Milyen jelei lehetnek annak, hogy betegek vagyunk? A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei. A testhőmérséklet, láz mérése. A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód. Mitől függ a gyógyulás? A gyógyítás. A körzeti orvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár.

Miért van szükség védőoltásokra? A védőoltások szerepe.

a kevésbé egészséges élelmiszerekre.

Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén.

A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül. A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása. A lázmérők használata.

Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, szólásmondások, közmondások, mesék (az egészséggel és betegséggel kapcsolatban).

A gyógyítók munkájának elismerése, tisztelete. Az egyes egészségügyi intézmények használatának megismerése. A megelőzés szerepének felismerése.

A mentők munkájának Mi a teendő baleset esetén? értékelése, tisztelete. Teendők, Baleset: megelőzés, segítségkérés módjainak segélykérés, a mentők megismerése baleset esetén. értesítése. A mentők munkája. Kulcsfogalmak/ Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték. fogalmak A tanuló értelmi képességének, beszédállapotának megfelelő mértékben A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén:

- ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; - az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; - tanári segítséggel képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; - tanári iránymutatással képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; törekszik a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; - tanári segítséggel értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; törekszik az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek 37

kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; - segítséggel képes egy természetes életközösséget bemutatni; képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

4. évfolyam A tanulásban akadályozott tanulók felkészítése a fogyatékosságuk figyelembevételével a kerettanterv minimum követelményrendszerét szem előtt tartva előkészíteni és megalapozni a természettudományos alapismeretek elsajátítását.  környezetismeret tantárgyon belül is cél a nyelvi elmaradás csökkentése mind a A beszédmegértés mind az aktív nyelvhasználat tartalmi és fonetikai szempontból.

Óraszám: Heti: 2 óra


Tájékozódás a tágabb térben

Órakeret 14 óra

Miért érdemes takarékoskodni?

12 óra

Önismeret és viselkedés

14 óra

Vágtat, mint a paripa

12 óra

Kertben, mezőn

14 óra


6 óra

Az éves óraszám

72 óra


Előzetes tudás

Tájékozódás a tágabb térben Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete.

A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a részegész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, A tematikai egység alakítása. Nevelési - fejlesztési A lakókörnyezettel és céljai hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése.

39

Órakeret 14 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Mi a különbség a sík-, A felszíni formák a domb- és a hegyvidék megfigyelése között? terepasztalon, maketten A földfelszín vagy saját készítésű formakincsének elemei modellen (például (hegység, dombság, homokasztalon) és alföld, óceán, tenger, összevetése térképpel, tó, folyam, folyó, földgömbbel. A patak). település és közvetlen

Vizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink, környezete felszíni illetve az egyes tájegységekhez köthető formakincseinek jelképek. összekötése a modellezett formákkal.

Hány szomszédos Ének-zene: Magyarországhoz, illetve az egyes A fő világtájak ország határolja nagy tájegységekhez vagy a lakóhelyhez megnevezése, hazánkat? elhelyezése a térképen. köthető népdalok, mondókák. Magyarország Az égtájak azonosítása helyzete: államhatárok, a közvetlen Matematika: Tájékozódás a síkban. felszínformák, vizek, környezetben. Távolságok, nagyságrendek becslése, főváros, települések, Magyarország megnevezése, mérése útvonalak, szomszédos domborzati térképén az országaink. alapvető térképjelek Hol találjuk Magyarországot a Földbolygón és lakóhelyünket Magyarországon? Magyarország elhelyezése: Földbolygó, Európa kontinens, KözépEurópa, Kárpátmedence.

megnevezése, a szomszédos országok Magyar nyelv és irodalom: Magyarország értékeinek, illetve a lakóhelyhez köthető felsorolása. értékek megjelenítése a szépirodalomban. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök. Tájékozódás a földgömbön és a térképen.

Miben a különbözik a nagyváros és a falu egymástól? A lakóhely elhelyezése

A települések az infrastruktúra infrastruktúra rendszerében. Konkrét rendszere: nagyváros, példák besorolása. város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet. A nagy tájegységek felismerése Magyarország Melyik tájegységen térképén. Irányok, helyezkedik el távolságok leolvasása. településed? Egy tájegységgel Magyarország nagy kapcsolatban tájegységei. kutatómunka elvégzése: képek, történetek keresése. Térképmásolás. Saját település megtalálása Magyarország térképén. Melyek lakóhelyed Néhány jellegzetes nevezetességei? magyar nevezetesség Lakóhelyünk, megismerése képeken, lakókörnyezetünk és multimédián keresztül. hazánk néhány főbb Közös bemutató természeti és kulturális készítése a lakóhely nevezetessége. A kulturális és természeti lakóhely történetének értékeiről. A természeti néhány fontosabb és mesterséges eseménye és természeti fogalompár környezete. alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában. Hogyan tervezhetünk meg egy utazást? Utazás tervezése a Közlekedési eszközök. lakóhely és valamely Tömegközlekedés. nevezetes helység A vízi, szárazföldi és között, térkép légi közlekedési segítségével: uticél eszközök. megtalálása, közbenső állomások felsorolása, látnivalók felsorolása, a távolság és időtartam becslése. A tömegközlekedési 41

rendszer jelentőségének, környezeti hatásainak elemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés.


Órakeret Miért érdemes takarékoskodni?

12 óra

Előzetes tudás

Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai. A tematikai egység Az anyag, energia, Nevelési - fejlesztési információ céljai szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések, ha készenléti üzemmódban vannak? Mi a különbség a Megfigyelések, hagyományos és az energiatakarékos izzók vizsgálatok a hő terjedésével között? kapcsolatosan. A hőátadás. Energiatakarékosság a A háztartási gépek, eszközök és készülékekhétköznapokban – Matematika: halmazok. információk, energiatakarékossága. tapasztalatok gyűjtése. Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt Vizuális kultúra: műveletek különféle A megújuló és nem veszteséggel is jár. papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), megújuló papírmasé. Milyen előnyökkel jár energiaforrások megkülönböztetése a víz, a szél és a konkrét példák alapján. napenergia Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási hasznosítása? folyamatok. Különböző papírfajták A megújuló és nem vizsgálata megadott megújuló szempontok alapján. energiaforrások. Erkölcstan: az egyéni felelősség kérdése. Példák gyűjtése a papír felhasználására. A Mire jó a papír? Készíthetünk-e otthon gyűjtött példák alapján az egy hét alatt is papírt? felhasznált papír A papír szerepe mennyiségének mindennapi mérése. életünkben. Ismerkedés a papír történetével, merített Miért fontos a papír készítése. A papírgyűjtés? A papírgyártás: az ipari papírgyártás és papírkészítés példáján gyártás vázlata (a a házi és ipari előállítás termék előállítása: nyersanyag, termék, különbségeinek késztermék, hulladék; a megfigyelése. papírgyártás vízigényes A szelektív gyűjtés és a tudatos fogyasztói folyamat). 43

Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból.

magatartás szerepének felismerése az újrahasznosítás kapcsán, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján.

Az egyes Mi az oka annak, hogy csomagolóanyagok a különféle dolgokhoz összehasonlítása (pl.: élelmiszerek, különböző szempontok háztartási készülékek, szerint (esztétikus, tüzelőanyagok, stb.) gazdaságos, más-más környezetkímélő, csomagolóanyagokat energiatakarékos, használnak? újrahasznosítható, A papír, mint eldobó, pazarló). csomagolóanyag. Múzeumlátogatás után Egyéb a szerzett csomagolóanyagok. tapasztalatokról Példák a papír, beszámoló szóbeli műanyag, fém vagy írásbeli, vagy újrahasznosítására. rajzos formában előre megadott vagy választott szempont alapján. Kulcsfogalmak/ fogalmak Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság.


Órakeret Önismeret és viselkedés

A helyes viselkedés módjai különböző körülmények között. A tematikai egység Az önismeret és az Nevelési - fejlesztési önreflexió céljai fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán

14 óra

keresztül. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap”? Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között? Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása.



Magyar nyelv és irodalom: szólások, A kutya magatartásán közmondások, metaforák (az ember és az állatok viselkedésével kapcsolatban). keresztül példák vizsgálata az állati Vizuális kultúra: arckifejezések, testbeszéd kommunikációra. megjelenítése művészeti alkotásokon. Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és emberi kommunikáció között. Ének-zene: emberi konfliktusok megjelenése dalokban, mondókákban.

Matematika: hasonlóságok és különbségek. Hogyan „olvashatunk” Filmrészletek, fotók segítségével az emberi mások jelzéseiből? kommunikáció Az emberi Erkölcstan:emberi kapcsolatok, közösség, a kommunikáció: beszéd,elemeinek vizsgálata, a helyes magatartás. mimika és a testtartás testbeszéd. szerepének elemzése Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, egy-egy példán. Szerepjáték során a testtartás szerepe. megállapítások kipróbálása, 45

ellenőrzése. Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, Emberi veszekedéseket? magatartásformák Magatartásformák, megfigyelése szabályok, viselkedési különböző normák különböző helyzetekben. élethelyzetekben. Helyzetgyakorlatok Példák a helytelen és elemzése. Példák helyes viselkedésre. csoportosítása (helyes Együttélés a családban. és helytelen viselkedés), érvek és Hogyan őrizhetjük meg indokok keresése. barátságainkat? Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése. Kulcsfogalmak/ Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés. fogalmak


Órakeret Vágtat, mint a paripa Testrészek.

A tematikai egység A mozgásjelenségek Nevelési - fejlesztési tanulmányozása céljai során az állandóság és változás és kapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésb en, a mozgásszervrendsz

12 óra

er működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Hogyan változik a Mozgásjelenségek vasúti kocsik mozgása, vizsgálata játékos ha egy mozgó kocsi kísérleteken keresztül: egy állónak ütközik? kérdések A mozgásfajták megfogalmazása a megkülönböztetése mozgások jellemzőivel (egyenletes és gyorsuló kapcsolatban. A mozgás, ütközés). jelenségek

Kiből lesz jó rövidtávfutó? És jó hosszútávfutó? A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, ügyesség.

megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából, a változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya).

Vizuális kultúra: a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, testmozgás.

Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás, az edzés, a bemelegítés; világcsúcsok, nemzeti Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordok különböző sportágakban, lovassportok. rekordokra. A rendszeres testmozgás Ének-zene: népdalok, mondókák a ló és ember jelentőségének kapcsolatáról, a ritmus és a mozgás kapcsolata felismerése. Hogyan fejleszthetjük Esettanulmányok, (táncok). mozgásunkat? példák feldolgozása Az edzés és a Magyar nyelv és irodalom: a mozgás leírására arról, hogy a bemelegítés. A rendszeres testmozgás szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a 47

testalkatnak, testi hogyan fejleszti az mozgás kifejezésére; a mozgás, illetve a ló adottságoknak akaraterőt, mozgásának megjelenítése irodalmi megfelelő állóképességet, alkotásokban, mondókákban. mozgásformák. A tánc, ügyességet. mint mozgás. A mozgás, mint aktív pihenési forma. A bemelegítés A mozgásszegény fontosságának, az életmód veszélyei. edzésmunka során a fokozatosság elvének belátása. Lehetőségek Miért vágtat sebesen a keresése a lakóhelyen a paripa? rendszeres testmozgás A ló leírása: gyakorlására. testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez. A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta. A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló: példák keresése a ló és az ember kapcsolatára. A ló mozgásának megfigyelése és a különböző mozgásformáinak összehasonlítása. Kulcsfogalmak/ Mozgásszerv, mozgásforma. fogalmak


Órakeret Kertben, mezőn Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.

14 óra

A tematikai egység A felépítés és működés Nevelési - fejlesztési kapcsolatában az céljai élőlények csoportosítása. A haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



A Nap, mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra.

Látogatás a piacon, a Vizuális kultúra: mesterséges életközösségek tanyán vagy a kertben. (kert, mező) képi megjelenítése; zöldség- és gyümölcscsendéletek. Életközösség megfigyelése. Az élővilág szerveződési Mit érdemes venni a szintjeinek felismerése. piacon? A megfigyelt élőhely Gombák, növények, élőlényeinek állatok. csoportosítása (gomba, Zöldségek, növény, állat, zöldség, gyümölcsök. gyümölcs). Az idényzöldségek, Honnan származik, és idénygyümölcsök mire utal a növény felismerése, elnevezés? csoportosítása aszerint, A növény részei hogy mely ehető (gyökér, szár, levél, növényi részt virág, termés). Ének-zene: a kenyérsütéssel, illetve az egyes fogyasztjuk. Példák A mag. Ehető növényi keresése magra, élőlényekkel kapcsolatos dalok, mondókák részek. termésre. Naptár készítése az idényzöldségekről és idénygyümölcsökről.

Mitől növekszik a növény? Életszakaszok,

Növény fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények csoportosítása aszerint, mely életszakaszban 49

csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.

voltak.

Példaállatok csoportosítása a tanult csoportok szerint Mi a jelent a kifejezés: (háziállat, haszonállat, haszonállat, háziállat, vadon élő állat, illetve Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási kedvtelésből tartott ízeltlábúak, halak, folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék. állat? madarak, emlősök). Háziállatok (kutya, Néhány jellegzetes Magyar nyelv és irodalom: a kenyérrel macska), haszonállatok állatnyom kapcsolatos hasonlatok, (tyúk, kacsa), hazai tanulmányozása, szólás-mondások, mesék, mondák, vadon élő állatok lerajzolása. műalkotások. (rókalepke, májusi Életnyomok gyűjtése a cserebogár, kárász, terepi látogatás során. csuka, seregély, Állatnyomok feketerigó, mezei megismerése. pocok, őz, róka). Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő. Lebomlás vizsgálata. A Mely anyagokat lehet komposztálás komposztálni? szerepének felismerése. Lebomlás, Szerves hulladékok komposztálás, csoportosítása a rothadás. komposztálhatóság szerint. Hogyan kerül a kenyér az asztalra? Kenyérsütés: búza, liszt Példák gyűjtése és kenyér példáján a kenyérfajtákra, nyersanyag, termék, összehasonlításuk késztermék fogalma, a különböző szempontok rostálás, a szitálás, az szerint. A kenyérsütés őrlés, a kelesztés és a példáján a természet dagasztás folyamata, az tiszteletének üzletekben kapható felismerése a kenyerek és az hagyományos életmód adalékok szerepe, egyszerű kenyérsütés házilag, cselekvéseiben. kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos

hagyományok. Kulcsfogalmak/ Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés. fogalmak

A tanuló értelmi képességeinek, beszédállapotának megfelelő mértékben A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén:

1. ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az

egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; 2. az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; 3. törekszik a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; 4. képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; 5. törekszik a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; 6. tanári segítséggel értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; 7. törekszik az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; 8. törekszik egy természetes életközösséget bemutatni; 9. törekszik egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást; 10. törekszik Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét; 11. törekszik az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

51

KÖRNYEZETISMERET. I-IV. évfolyam

Recommend Documents