környezethasználati engedély Ügyintéző: Máté Csilla H A T Á R O Z A T

Ügyiratszám: BO/16/259-26/2016. (20815/2015.)

Tárgy:

Négy Csibe Kft. (Miskolc) által a Tiszakarád

093/69

ingatlanon

tervezett

baromfitartási vonatkozó

hrsz.

alatti

nagylétszámú tevékenységre egységes

környezethasználati engedély Ügyintéző: Máté Csilla

HATÁROZAT

I.

A Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. (3526 Miskolc, Arany János tér 1. H ép. 5/ 2., KÜJ: 103427696) mint engedélyes részére, a Tiszakarád 093/69 hrsz-ú telephelyen (KTJ:

102660800)

tervezett

nagylétszámú

állattartási

(baromfitartás)

tevékenységre

(KTJlétesítmény: 102660811) vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély 2021. szeptember 30-ig érvényes. Engedélyezett (kiépített) kapacitás: 128 000 férőhely baromfi számára

1)

Az engedélyes és az engedélyezett tevékenység, létesítmény ismertetése az engedélyezési dokumentációban és kiegészítésében foglaltak alapján: Engedélyes adatai: Neve: Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Rövid név: Négy Csibe Kft. Székhelye: 3526 Miskolc, Arany János tér 1. H ép. 5/ 2. A telephely adatai: Cím: 3971 Tiszakarád, külterület Település statisztikai azonosító száma: 13976 Érintett ingatlan helyrajzi száma: Tiszakarád külterület 093/69 hrsz. Művelési ága: mezőgazdasági üzemi terület, major

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. Telefon: (36-46) 517-300 Fax: (36-46) 517-399

2

A létesítmény sarokponti és központi EOV koordinátái: EOV X (m)

EOV Y (m)

1. sarokpont

324 189

847 648

2. sarokpont

324 094

847 675

3. sarokpont

323 741

847 784

4. sarokpont

323 786

847 956

5. sarokpont

324 003

847 900

központi

324 912

847 860

A létesítmény szennyező forrásai és EOV koordinátái: Forrás megnevezése

EOV X (m)

EOV Y (m)

1. sz. nevelőépület

324 021

847 861

2. sz. nevelőépület

323 998

847 868

3. sz. nevelőépület

323 975

847 874

4. sz. nevelőépület

323 951

847 880

5. sz. nevelőépület

323 928

847 886

Átmeneti fedett trágyatároló

324 070

847 762

324 054

847 746

Csurgalékvíz gyűjtő akna (trágyatároló mellett)

Az engedélyezett tevékenység besorolása: 1) TEÁOR száma: 0147 (baromfitenyésztés) 2) Az Európai Bizottság 2000/479/EC határozata szerint: NOSE-P kód: 110.05 (létesítmények baromfi vagy sertéstenyésztésre) SNAP-2 kód: 1005 (trágyakezelés) NACE kód: 01.2 (mezőgazdaság, állattenyésztés) 3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet („R”) szerint:  1. számú melléklet 1. a) pontja: Intenzív állattartó telep baromfitelepnél – 85 ezer férőhelytől broilerek számára.  2. számú melléklet 11. a) pontja: Nagy

létszámú

állattartás,

intenzív

– 40 000 férőhely baromfi számára.

baromfi-

vagy

sertéstenyésztés,

több

mint

3

Alapadatok a) A tevékenység helye és területigénye: A tervezett baromfitelep Tiszakarád külterületén, a település legközelebbi lakóterületétől (Rákóczi Ferenc utca és Legelőszél utca) ~1 215 m-re északi irányban, a 093/69 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el, amely a 38113 jelű bekötőútról közelíthető meg. A baromfiteleptől D-i és K-i irányban legelő területek, ÉK-i irányban ~330 m-re gazdasági tevékenységet végző telephely található. Az ingatlanon régebben is állattartással foglalkoztak, a meglévő – jelenleg romos állapotú – épületek (5 db állattartó épület, 1 db melléképület, 1 db szolgálati lakás) elbontásra kerülnek. b) A telephelyen tervezett tevékenység és a hozzá kapcsolódó létesítmények bemutatása: Tervezett létesítmények: Építmény

Paraméterek

1. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m), hozzá 1 db takarmánysiló

25 600 db férőhely

2. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m) , hozzá 1 db takarmánysiló

25 600 db férőhely

3. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m) , hozzá 1 db takarmánysiló

25 600 db férőhely

4. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m) , hozzá 1 db takarmánysiló

25 600 db férőhely

5. sz. nevelőépület (108,00 x 13,89 m) , hozzá 1 db takarmánysiló

25 600 db férőhely

Szociális épület (fekete-fehér öltöző, étkező, iroda, vízkezelő és gépészeti egység)

1 db

Szolgálati lakás (8,40 x 18,05 m)

1 db

Mélyfúrású kút

1 db 3

Technológiai szennyvízgyűjtő műtárgy

20 m , 2 db

Szociális szennyvízgyűjtő műtárgy

20 m , 1 db

3

3

Kerékfertőtlenítő, hozzá 1 m -es gyűjtőakna 3

Átmeneti trágyatároló, hozzá 10 m -es csurgalékakna Tüzivíz tározó Hullatároló (2,30 x 3,00 m) Belső közlekedési utak Telepi víz- és szennyvízelvezető-hálózat

1 db 3

2

400 m (240 m ) 110 m 1 db

3

4

A baromfinevelés 5 db új építésű nevelő épületben fog történni, amelyek K-Ny-i fekvésűek és a telep északi részétől délfelé haladva, egymás mellett létesülnek. c) A tevékenység leírása: Tartástechnológia Az alkalmazott baromfinevelési technológia zárt rendszerű, növekvő mélyalmos, intenzív tartási rendszer. A baromfinevelés automatizált, számítógéppel vezérelt körülmények között tervezett. Az 5 db nevelőépületben egyenként 25 600 db, összesen 128 000 db broiler baromfi egyidejű 2

nevelésére kerül sor. A tervezett telepítési sűrűség 18 db/m . A baromfinevelés átlagosan 56 napos ciklusokban (nevelési idő 42 nap +14 nap takarítási/szerviz idő) zajlik, ezáltal egy éven belül 6 teljes nevelési ciklus és 7 db betelepítés valósítható meg. Itatás, takarmányozás A tervezett itatórendszer zárt technológiájú, szopókás rendszerű, gyógyszeradagolóval ellátott. A takarmányt külső takarmánykeverő üzemből szállítják, a telepen hagyományos morzsázott vagy dercés granulált tápos etetés tervezett. Minden nevelőépülethez 1 db takarmánysiló kerül kialakításra. A takarmányt a takarmányos autó közvetlenül az istállók mellé épített, adagoló szerkezettel ellátott zárt silókba fújja be, ahonnan minden istállóban telepítésre kerülő spirálos behordó berendezés szállítja az ólakban lévő garatokba. Fűtés, szellőzés A nevelőépületek fűtését földgáz üzemű hőlégbefúvók segítségével oldják meg, a nevelőépületek automata hőfok-szabályozó rendszerrel lesznek felszerelve. A megfelelő páratartalmat automatikus vezérlésű párásító rendszer fogja biztosítani. A kielégítő szellőztetéshez alagútszellőzést terveznek kialakítani, amely szintén automatikus vezérlésű. A légterenként elhelyezett számítógép folyamatosan méri a hőmérsékletet és a páratartalmat, az automatika a ventillátorok indításával, fordulatszámának szabályozásával, a légbeejtők nyitásával, zárásával, a fűtőberendezések indításával szabályozza az átáramoltatott levegő mennyiségét, ezáltal a hőmérsékletet és a páratartalmat is. Egy nevelőépületbe összesen 17 db, három különböző típusú automata vezérlésű légkeverő galvanizált axiál ventilátor kerül beépítésre, amelyeket igény szerint váltott módban kapcsolnak. Takarítás A betelepítésre kerülő állomány fogadása előtt a nevelőépületekben a megfelelő higiéniai körülményeket biztosítani kell az alábbiak szerint: Száraz takarítás: A nevelőépület minden felületét kívül-belül seprű tiszta állapotba hozzák. A száraz takarítást a telep egész területére kiterjesztik. Nedves takarítás: Az nevelőépületeket legelőször áramtalanítják, majd a felületeket nagynyomású berendezéssel, sterimobbal mossák a makacs szennyeződések eltávolítása érdekében.

5

Fertőtlenítés: Fertőtlenítéskor a már kitakarított nevelőépületeket fertőtlenítő szerrel elgázosítják, majd 24 órára lezárják. A 24 óra eltelte után az istállókat kiszellőztetik. Almozás A takarítás, fertőtlenítés folyamata után következik az almozás, melyre pelletált szalma alomanyagot terveznek használni. nevelőépületekben.

Az alomanyagot egyenletesen, 3-10 cm vastagságban terítik szét a

Az

almozást

követően

záró

fertőtlenítés

szükséges,

amihez

Virkon

S

fertőtlenítőszert juttatnak a légtérbe. Az alom elhasználódása során folyamatos ráalmozással biztosítják annak megfelelőségét. Trágya kitárolás, elhelyezés A ciklusidő végén a takarítás során a trágyát szilárd burkolatú felületre tolják ki, amelyet minden ciklusidő végén a Baromfi-Coop Kft. Nyírjákó 092/7 hrs-ú ingatlanon lévő állati melléktermék komposztálójába szállítanak. Ha a nevelőépületek takarítására szélsőséges időjárási viszonyok között kerülne sor, úgy a telepen belüli átmeneti trágyatárolásra egy vízzáróan szigetelt, fedett, 12 x 20 m nagyságú, 3

1 db 10 m -es csurgalékvízgyűjtő aknával ellátott átmeneti trágyatároló is kialakításra kerül, amelyben egy rotációban keletkező trágya helyezhető el. A nevelőépületek takarításából származó mosóvizet 3

2 db 20 m -es zárt technológiai aknában tervezik gyűjteni, amelyek az istállók előtt kerülnek kialakításra. Innen a mosóvíz szennyvíztisztító telepre kerül elszállításra. A technológiából eredően állattartási szennyvíz nem fog keletkezni. A szociális szennyvíz gyűjtésére 3

1 db 20 m -es zárt szennyvízakna kerül kialakításra. 2) Az alkalmazott technológia és az alkalmazott műszaki megoldások elérhető legjobb technikáknak (BAT) való megfelelése: A tevékenységhez kapcsolódó elérhető legjobb technika (BAT) útmutatás a következő: -

Útmutató

az

elérhető

legjobb

technika

meghatározásához

intenzív

baromfitartási

tevékenység engedélyeztetése során című elérhető legjobb technika referenciadokumentum (2010.) A baromfitelepen alkalmazni tervezett technológia mind állattenyésztési, mind a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a legkorszerűbbnek számít. Az épületek falai és beton padlózata hőszigetelt, a ventilátorok PLC vezérelt elektromotorokkal, változtatható

sebességű

hajtóművekkel

kerülnek

telepítésre.

A

nevelőépületek

szellőztetése

automatizált. A fűtéshez használandó gázfogyasztó tüzelőberendezések a tüzeléstechnikai hatásfok és a minél tökéletesebb égés figyelembe vételével lettek kiválasztva. A világítás energiatakarékos világítási rendszer kialakításával, és a nevelési periódushoz szükséges fényerősség (lux) alkalmazásával történik. A takarítás során használt víz mennyiségének csökkentését a felületek hatékony nagynyomású berendezéssel történő használatával érik el.

6

A telephelyen az almozás pellettált szalma alommal tervezett, amelyet a rotáció végén komposztáló telepre szállíttatnak. A táp külső beszállítóktól kerül a telephelyre zárt tartályos tehergépkocsival, majd pneumatikusan kerül a silókba. Az etetés automata, felfüggesztett, állítható magasságú, kerek etetőtálakkal történik. A baromfinevelés során veszélyes hulladékként a takarításnál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek göngyölegei (műanyag csomagolási hulladék), továbbá az állatok vakcinázása során felhasznált gyógyszerek göngyölegei (veszélyes hulladékként kezelt), a fénycsövek és a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok keletkezésével kell számolni, amelyek mennyisége nem jelentős. A telephelyen monitoring kutak telepítése nem tervezett. A kibocsátás monitoring keretében nyomon követik majd a betelepített/értékesített állatlétszámot, az elhullási veszteséget, az almos trágya mennyiségét, a mosóvíz és kommunális szennyvíz mennyiségét, valamint a veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyiségét. A nyomon követik a villamos energia és földgáz felhasználást, a kitermelt víz mennyiségét, illetve a takarmány- és vízadagolást. A felszín alatti víz minőségének figyelemmel kísérése érdekében mintavételeken és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló hatásmonitoring tervezett. A tevékenység során tervezett fajlagos anyag- és energiafelhasználás összevetése a BAT útmutatóban foglaltakkal:

Tervezett/becsült 9 liter/állat/ciklus Itatási célú víz

4,5 – 11 liter/állat/ciklus

56 liter/férőhely/év 7 168 000 liter/ év összesen 3

2

3

2

0,012 m /m /rotáció Takarítás célú víz

BAT ajánlás

40 – 70 liter/férőhely/év 3

2

3

2

0,002 – 0,020 m /m /takarítás

0,084 m /m /év 3

596,4 m /év összesen 3

Tüzivíz tározó

110 m egyszeri

Villamos energia

1,5 kWh/ brojler (becsült)

0,012 – 0,120 m /m /év nem ismert 0,03 – 0,046 kWh/egyed/nap 1,36 – 1,93 kWh/brojler

3

Alomfelhasználás

1,69 m /1 000 csirke

3

3

1515 m /év összesen 3

2,3 m /1 000 csirke 3

Tisztítószerek

Kb. 0,6 – 0,8 liter/1 m mosóvíz

1 liter/1 m mosóvíz

Keletkező almos trágya

450 – 500 tonna/év

nem ismert

Állati hulla

20 000 kg/év

nem ismert

Takarmány

21,875 kg/férőhely/év

22 – 29 kg/férőhely/év

Földgáz

3

150 000 m /év

nem ismert

Fentiek alapján a Négy Csibe Kft. által a Tiszakarád 093/69 hrsz-ú ingatlanon tervezett tevékenység megfelel az ágazatra vonatkozó elérhető legjobb technikának.

7

3) A tevékenységből eredő környezetterhelés és igénybevétel jellege: Levegő: A bontás és építés szakaszában: A bontás és építés során felszabaduló légszennyező anyagok jellemzően diffúz módon terhelik a közvetlen környezetet, amelyek hatása, tartós vagy maradandó kockázata jelentéktelen, és csak a kivitelezési időszakra korlátozódik. A létesítés során kialakuló légszennyező anyag koncentrációk a telephely területén belül alakulnak ki. A maximális koncentráció a munkaterületen várható, azonban ez sem a telephelyen, sem a lakóházak távolságában egészségügyi kockázatot nem jelent, továbbá a kibocsátások a bontási és építkezési fázisban nem lesznek folyamatosak. Az üzemelés szakaszában: A baromfitelep légszennyező forrásai: D1 diffúz légszennyező forrás: baromfinevelő épületek és trágyatároló A telephelyen bejelentés-köteles pontforrások telepítése nem tervezett. A nevelőépületek megfelelő szigeteléssel, alagút ventilátor rendszerrel kerülnek kialakításra. Nevelőépületenként összesen 17 db légkeverő galvanizált axiál ventilátor kerül beépítésre. A kereszt szellőztetéshez istállónként 70 db légbeejtő, illetve további 24 db madárhálóval ellátott kemény poliuretán, szigetelt légbeejtő kerül beépítésre. A fűtést földgáz üzemű, 58 kW névleges bemenő hőteljesítményű, zárt égésterű axiál ventilátoros hőlégfúvókkal (6 db/nevelőépület) tervezik biztosítani, míg a párataralmat automatikus vezérlésű párásító rendszer biztosítja. A szociális épület fűtését 1 db max. 32 kW névleges bemenő hőteljesítményű földgáztüzelésű kazánnal fogják biztosítani. Alomanyagként pellettált szalma alom használata tervezett, amellyel alacsony fajlagos szagkibocsátás érhető el. A beszállított takarmány közvetlenül zárt silóba kerül zárt rendszerben és pneumatikusan. Az esetlegesen kiszóródott porszerű anyagok azonnal feltakarításra kerülnek. Zajterhelés: A bontás és építés szakaszában: A munkálatok legnagyobb zajjal járó része a meglévő épületek bontásából és az új nevelőépületek, kiszolgáló épületek megépítéséből, illetve az infrastruktúra kiépítéséből ered.

8

A két munkafolyamat során ugyanazon 4 db munkagép (teherautók, rakodógépek) fog üzemelni. A bontási-építési munkák várható időtartama több mint 1 hónap, kevesebb mint 1 év lesz, a 00

00

zajkibocsátás csak a nappali (6 -22 ) időszakra fog korlátozódni. A létesítéshez kapcsolódó közúti szállítás nem változtatja meg érdemben a szállítási útvonalak melletti zajtól védendő terület jelenlegi közúti közlekedésből származó zajterhelését. Az üzemelés szakaszában: A

telephelyet

északi

szarvasmarhatartás),

irányban

északnyugati

különleges irányban

mezőgazdasági mezőgazdasági

üzemi

terület

szántóterület,

(kislátszámú

nyugati

irányban

a 38113 jelű út, déli és keleti irányban legelő határolja. A tervezési terület tágabb környezetében a déli irányban Tiszakarád legközelebbi lakóépületei (Rákócz F.. u., Legelőszél u.) ~1 215 m távolságban, falusias lakóterület övezeti besorolású, északi irányban Nagyhomok település lakóépületei (Arany J. u., Iskola u.) ~1 700 m távolságban, szintén falusias beépítésű területi funkciójú területen helyezkednek el. A telephely domináns zajforrásai az alábbiak:  a nevelőépületekbe telepített ventilátorok,  az istállótechnika berendezései,  a takarmány-, alom-, illetve hulladékszállító járművek és rakodó gépek, valamint a betelepítésekor az állatokat szállító járművek. A telepen 5 db istállóban folytatnak majd baromfinevelő tevékenységet. A nevelő épületek szellőztetése épületenként 17 db légkeverő galvanizált axiál ventilátor beépítésével valósul meg. A közúti szállítás tekintetében a nevelési időszakban jellemzően naponta 3 db személygépkocsi, 1 db közepesen nehéz pótkocsis teherautó elhaladásával, míg szerviz időszakban naponta 3 db személygépkocsi és 10 db pótkocsis teherautó elhaladásával lehet számolni. A tevékenységhez kapcsolódó közúti szállítás nem változtatja meg a szállítási útvonal melletti zajtól védendő terület jelenlegi zajterhelését. Hatásterület nem jelölhető ki a szállítási útvonalak mellett. A földtani közegbe történő kibocsátás: A bontás és építés szakaszában: Az építési munkálatok során a felszín alatti vizekre, illetve a földtani közegre gyakorolt környezeti hatások a bontás, az esetleges tereprendezés, a megépülő létesítmények kialakítása, illetve a kivitelezés során alkalmazott munkagépek üzemelése esetén jelentkezhetnek. A telepítés normál körülmények és az alkalmazott gépek rendszeres karbantartása a földtani közeget nem szennyezi. Az üzemelés szakaszában: A telephely vízellátása 1 db mélyfúrású kúttal lesz biztosítva. A baromfitelepen belül a szennyvizek szikkasztása nem tervezett, kizárólag a tiszta csapadékvizek szikkadnak el. A talaj sem az almos trágyával, sem az esetlegesen trágyával szennyezett csapadékvízzel nem érintkezhet. A nevelőépületek

9

takarításából keletkező technológiai, valamint a kommunális szennyvizet zárt, vízzáróan szigetelt aknákban gyűjtik, és engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállíttatják. Hulladékgazdálkodás: A bontás és építés szakaszában: A bontási és tereprendezési, valamint az építési műveletek során az alábbi hulladéktípusokkal lehet számolni:

Hulladék megnevezése

Azonosító kód

beton

17 01 01

tégla

17 01 02

cserép

17 01 03

fa

17 02 01

üveg

17 02 02

fémkeverék

17 04 05

kábel föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Azbesztet tartalmazó építőanyag kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól

17 04 11 17 05 04 17 06 05* 17 09 04

A bontás és építés során az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható hulladékok keletkezése. Az üzemelés szakaszában: A baromfinevelés tevékenység gyakorlása során veszélyes és nem veszélyes hulladékok is keletkeznek. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen, elkülönítetten, megfelelő göngyölegben, zárt helységben gyűjtik. Elszállításukról arra jogosult szolgáltató gondoskodik. A tevékenység során keletkező települési szilárd hulladékok gyűjtése és szállításig történő tárolása az erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényekben fog történni. A telephelyen évente vérhatóan keletkező veszélyes hulladékok becsült mennyisége Veszélyes hulladék megnevezése Állatorvosi felügyeletből származó hulladék egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

Azonosító kód

Becsült éves mennyiség (kg)

18 01 03*

5

10

Veszélyes hulladékok megnevezése Nevelőterek üzemeltetéséből keletkező hulladék

Azonosító kód

Becsült éves mennyiség (kg)

fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

20 01 21*

15

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

15 01 10*

60

Az elhullott állati tetemek állati eredetű mellékterméknek minősülnek, melyek zárt, fedett helyen, zárható műanyag gyűjtőedényben kerülnek gyűjtésre, és a Baromfi-Coop Kft. Nyírjákó 092/7 hrsz-ú ingatlanon lévő állati melléktermék komposztálójába szállítják. Ha a nevelőépületek takarítására szélsőséges időjárás viszonyok között kerülne sor, úgy a telepen belüli átmeneti trágyatárolásra egy vízzáróan 3

szigetelt, fedett, 12 x 20 m nagyságú, 1 db 10 m -es csurgalékvízgyűjtő aknával ellátott átmeneti trágyatároló is kialakításra kerül, amelyben egy rotációban keletkező trágya helyezhető el. A telepen keletkező almos trágya és az elhullott állati tetem becsült éves mennyisége: Becsült éves mennyiség (t) állati hulla almos trágya

20 450 - 500

Élővilág: A telephely védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érint, nem képezi részét az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény által kihirdetett országos ökológiai hálózat övezetének sem. A legközelebbi országos jelentőségű védett terület és Natura 2000 terület határa a telephelytől légvonalban ~2 600 m-re található. A tevékenység hatásterülete: A tervezett baromfitelep telekhatárához mérve a legközelebbi lakóingatlan Tiszakarád településen ~1 215 m-re található. Levegőtisztaság-védelmi szempontból A tevékenység szagvédelmi hatásterülete kedvezőtlen terjedési viszonyok mellett a nevelőépületek köré húzható 141,9 m távolságon belül van. Ebben a távolságban a bűzkibocsátás mértéke egyenlő a szagküszöbbel. Zajvédelmi szempontból A zajvédelmi hatásterület a telep középpontjától sugár irányban nevelési időszakban 136 m, szerviz időszakban 169 m. A szállítmányozási tevékenység során az érintett útszakaszok mentén számottevő forgalomnövekedés és zajkibocsátás nem várható.

11

4.) Kibocsátási határértékek: A telephelyen bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem tervezett, ezért levegőtisztaság-védelmi szempontból kibocsátási határértékek megállapítására nem került sor. A baromfitelep zajvédelmi hatásterületén védendő objektum nem található, ezért zajvédelmi kibocsátási határértékek megállapítására nem kerül sor. II.

Előírások:

A) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal előírásai: a.) Környezet- és természetvédelmi hatáskörben tett előírások: Általános előírások 1. A létesítményt csak jogerős egységes környezethasználati engedély birtokában, a mindenkor aktuális környezetvédelmi jogszabályban előírtaknak megfelelően – beleértve az adatszolgáltatások teljesítését is –, valamint az elérhető legjobb technika követelményének megfelelő technológiával lehet működtetni. 2. A telephely engedélyezett (kiépített) maximális férőhely kapacitása 128 000 db baromfi. 3. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) engedélye nélkül a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „R”) 2. § (3) bek. d) pontja szerinti jelentős változásnak minősülő módosítás vagy átépítés nem valósítható meg. 4. Az alkalmazott technológiában, illetve tevékenységben bekövetkezett nem jelentős módosulás esetén a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni kell. 5. Ez az engedély a „R” szabályai szerint került kiadásra, nem érinti az engedélyes/üzemeltető egyéb, törvényben vagy más jogszabályban megfogalmazott kötelezettségeit. 6. Az engedélyesnek olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az eljárási rendben meg kell határozni, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén kinek a felelőssége és jogosultsága a további vizsgálatok és intézkedések kezdeményezése. 7. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen-, képzettségen- és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 8. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő, az ott dolgozó alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni továbbá arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, amelyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre, tekintettel a műszaki és személyi védelem követelményeire a tevékenység jellegéből adódó adminisztratív kötelezettségekre, valamint utasításokat kell adni a havária esetén szükséges teendőkre.

12

10. A képződő hulladékok vonatkozásában az azok kezelésével megbízott munkavállalókat szóban ki kell oktatni és egyidejűleg írásbeli utasítással kell ellátni a kezelés során betartandó műszaki és személyi védelem előírásaira vonatkozóan, valamint a rendkívüli esemény (havária) következtében szükséges teendőkre. 11. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély 1 példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, amelyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 12. A létesítmény működtetője köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok

meghatározásáról

szóló

93/1996.

(VII.

4.)

Korm.

rendelet

1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 14. Az esetlegesen bekövetkező szennyezések elhárítására, a tevékenység megkezdése előtt üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, melyet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni és jóváhagyás céljából meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. A kárelhárítási terv benyújtási határideje: a határozat jogerőre emelkedését követ 60 napon belül. 15. A jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv szükség szerinti karbantartását, felülvizsgálatát és módosítását a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8. és 9. §-aiban foglaltak szerint végre kell hajtani. 16. A jóváhagyott kárelhárítási terv egy példányát a gyors és hatékony intézkedések végrehajtása érdekében az üzemben dolgozók részére elérhető helyen kell tárolni, kifüggeszteni. 17. Éves üzemeltetési tervet kell készíteni a következő tartalommal: 

tervezett állattartási tevékenység volumenének részletes ismertetése, jelölve az egyes tartásciklusokat,



technológiában tervezett, az engedélyben rögzítetthez képest prognosztizálható módosítások, fejlesztések,



tervezett éves anyag- és energiafelhasználás (így különösen: takarmány, alomanyag, vízfelhasználás, villamos energia stb.)



tervezett kibocsátások [így különösen: trágyaforgalom (keletkezés, kiszállítás, készlet), szennyvíz, hulladékforgalom, -készlet (azonosító kódonként)]



tervezett beruházások, fejlesztések

18. Éves zárójelentést kell készíteni a telep működésére vonatkozóan összevetve az éves üzemeltetési tervben előirányzottakat a tárgyév tényadataival, a megvalósult fejlesztésekkel, eredményekkel. A zárójelentést hatósági ellenőrzés alkalmával a hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 19. A telep működésének megkezdését (első betelepítés napja) be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósághoz az első állatállomány betelepítését követő 15 napon belül. 20. A környezethasználónak a telephely környezetében a szagforrások összes területének középpontjától számított 300 méter sugarú kör területén védelmi övezetet kell kialakítania. Erről tájékoztatni kell az

13

önkormányzat jegyzőjét, és kezdeményezni kell a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a területrendezési terv módosítását. Fentiekről a teljesítést követő 15 napon belül írásban értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. A védőövezet önkormányzatnál történő rögzítését és hirdetményezését követő 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságot a védőövezet kialakításának módjáról tájékoztatni kell. Létesítésre vonatkozó előírások 1. Az építéshez szükséges anyagok szállítását úgy kell végezni, hogy a közutakon a szállítmány ne okozzon határérték feletti szálló porterhelést, szükség esetén gondoskodni kell a szállítmány takarásáról, illetve az építési területen lévő szállítási utak locsolásáról. 2. A szállítást végző járművek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról gondoskodni kell, a későbbi diffúz porterhelés kialakulásának csökkentése érdekében. 3. Az építési és szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel lehet végezni. 4. A keletkező hulladék anyagok nyílt téren vagy hagyományos tüzelőberendezésben történő elégetése tilos! 5. A kivitelezési munkálatok során a földtani közegbe szennyező anyag nem kerülhet. 6. A kivitelezés során a baromfinevelő épületek padozatát vízzáróan kell kialakítani. 7. A keletkező kommunális szennyvizek-, az ólak takarításából származó használt mosóvizek-, a csurgalékvizek elvezetésére létesítendő vezetékeket, illetve az átmeneti tárolásra szolgáló aknákat vízzáró kivitelben kell megvalósítani és a vízzárósági próbákat a műszaki átadás-átvételi eljárás során dokumentálni kell. 8. A földtani közeg szennyeződésének megelőzése érdekében szükséges a kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok megfelelő tárolása és gyűjtése. 9. Haváriás jellegű eseményeknél (pl. munkagépek, tehergépjárművek meghibásodása, üzemanyag szennyezés stb.) a környezetterhelés megakadályozása érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni a hibaelhárítást, szükség esetén el kell végezni a szennyező anyag feltárását, a szennyezett talaj eltávolítását és cseréjét. 10. A munkaterületről való levonulás után a beavatkozással közvetlenül és közvetetten érintett területeket helyre kell állítani. 11. A

kivitelezési

tevékenység

során

keletkezett

építési

és

bontási

hulladékokkal

végzendő

hulladékgazdálkodási tevékenységeket a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásainak megfelelően kell végezni. 12. Amennyiben a kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy – a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 13. § (3) bek. n) pontjának megfelelően – a felelős műszaki vezetőnek kell értesítenie az illetékes környezetvédelmi hatóságot arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte a fenti rendeletben előírt küszöbértéket. 13. A kivitelezés során keletkező hulladékokat a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékletei figyelembe vételével be kell sorolni és a kivitelezés során keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás,

14

ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásaira. 14. A kivitelezési tevékenységből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő gyűjtőhelyet kell biztosítani, megfelelő műszaki védelemmel ki kell zárni a környezetszennyezést. A veszélyes hulladékok számára azok kémiai hatásainak, valamint a gyűjtés, ill. a szállítás mechanikai hatásainak ellenálló göngyölegeket, gyűjtőedényeket kell rendszeresíteni. 15. A tevékenységből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára biztosítani kell a hulladékfajták szerinti elkülönített gyűjtést. 16. A

kivitelezés

során

keletkezett

veszélyes

hulladékokkal

végzendő

hulladékgazdálkodási

tevékenységekről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 2.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A kivitelezés során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni kell mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adják. 17. A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. 18. Tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni! 19. A kivitelezési tevékenység során keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. Üzemelés idejére: Levegőtisztaság-védelmi szempontból 1. A létesítmény működtetéséhez kapcsolódó minden tevékenység végzésekor úgy kell eljárni, hogy a bűzhatás ne irritálja a környezetben élő lakosokat, a dokumentációban bemutatott hatásterületet ne haladja meg. 2. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a technológia minden eleme alkalmas legyen arra, hogy a lakosságot

megalapozott

panaszbejelentést

okozó

bűz

ne

érje.

Megalapozott

lakossági

panaszbejelentés esetén a telephelyen folytatott tevékenység az engedélytől eltérő tevékenységnek minősül. 3. Az állatállomány almozását – a benyújtott dokumentációnak megfelelően – pelletált szalma alommal kell elvégezni. 4. A telephelyen keletkező almos trágya ártalommentes felhasználásáról gondoskodni kell. Azt a benyújtott dokumentációban foglaltaknak megfelelően – szükség esetén – a kialakításra kerülő átmeneti trágya tárolóban kell elhelyezni. 5. A bűzhatás csökkentése érdekében a baromfitartás során minél gondosabb vízgazdálkodással, a technológiai fegyelem betartásával a trágya szárazanyag tartalmának maximalizálására kell törekedni.

15

Földtani közeg védelme szempontjából 1.

Az állattartást, illetve az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb járulékos tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok során a környezeti elemek, különös tekintettel a földtani közeg, talaj elszennyeződése kizárható legyen.

2.

A trágya és kommunális szennyvíz, csurgalékvíz, valamint a keletkező hulladékok telephelyen belüli tárolása,

szállítása

csak

megfelelő

műszaki

védelemmel

rendelkező

létesítményekben,

műtárgyakban, illetve gépekkel lehetséges. 3.

A kommunális szennyvizet, az ólak takarítása során keletkező trágyával szennyezett használt mosóvizet, valamint a trágyáról elfolyó csurgalékvizet az erre a célra kialakított, vízzáró aknákba kell vezetni.

4.

A keletkező trágyát nitrátérzékeny mezőgazdasági területre kihelyezni tilos!

5.

Az állattartó telepen keletkező trágya rotációnkénti elszállításáról környezetszennyezést kizáró módon kell gondoskodni.

6.

A keletkező trágyát elsődlegesen – az engedélyezési dokumentációban bemutatott módon – felhasználásra, feldolgozásra (komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként) kell átadni arra engedéllyel rendelkező szervezet részére.

7.

Rendkívüli esetben (pl. a komposztáló, fermentálási vagy biogázüzem nem fogadja a keletkező trágyát vagy nem nitrát érzékeny területre a trágya kihelyezése nem megoldható) a keletkező trágyát az állattartó telepen létesített átmeneti trágyatárolóban kell elhelyezni.

8.

A csirkenevelő épületek kitrágyázását, tisztítását úgy kell végezni, hogy trágya burkolatlan felületre, illetve csurgalékvíz a földtani közegbe ne kerüljön. Az ólak mosatása során keletkező használt mosóvizet az erre a célra létesített vízzáró aknákba kell vezetni.

9.

A keletkező trágya átmeneti tárolására szolgáló műtárgyakat úgy kell üzemeltetni, hogy a trágyatárolóból valamint a földalatti csurgalékvíz gyűjtő aknából csurgalékvíz burkolatlan felületre, illetve a földtani közegbe ne kerüljön.

10. Gondoskodni kell a felszín alatti, zárt aknákban külön gyűjtött kommunális szennyvizek, valamint a használt

mosóvizek

rendszeres

elszállításáról

érvényes

hatósági

engedéllyel

rendelkező

szennyvíztisztító telepre. 11. A kommunális szennyvíztároló- és a csurgalékvíz tároló akna csak a szabad kapacitásig tölthető fel, annak túlfolyása nem engedhető meg. 12. Az üzem működése során kiemelt figyelmet kell fordítani a földtani közeg szennyezésének megelőzésére. Ennek érdekében az üzemi kárelhárítási tervben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A jó műszaki állapot fenntartása és a földtani közeg védelmének érdekében a szennyvízelvezető- és a trágya kezelő rendszer, a térburkolatok, illetve az állattartó csarnokok padozatának állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, valamint szükség esetén el kell végezni azok javítását. 13. A tevékenységet csak megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel lehet végezni. Az üzemelő rakodógépek, gépjárművek olajcsöpögésének megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással azt minimális mértékűre kell szorítani.

16

Hulladékgazdálkodási szempontból 1.

Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, továbbá a veszélyes hulladékot a települési hulladék közé juttatni.

2.

A tárgyi létesítményben képződő – a nem közvetlenül a nem emberi fogyasztásra szánt – állati melléktermékeket – mint pl. az elhullott állatok tetemei és csirketrágya – kezelő vagy azokat eredményező tevékenységéhez kapcsoltan képződő hulladék státuszú anyagokat, azaz különösen: állati gyógyszerek göngyölegei, takarmány kiegészítők göngyölegei, világító testek (égő, fénycső), a gépek és járművek karbantartási hulladékai, kevert települési szilárd hulladék a hulladékok jegyzékéről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékletei figyelembe vételével be kell sorolni és a végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint gondoskodni kell. Továbbá figyelembe kell venni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok, így kiemelten a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 2.) Kormányrendelet, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásait.

3.

Ha a keletkező csirketrágyát vagy egyéb hulladékot hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, abban az esetben a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltak szerint kell eljárni és vizsgálni szükséges a kezelő átvételi jogosultságát.

4.

A hulladékok átadása esetén meg kell győződni az átvevő átvételre vonatkozó jogosultságáról.

5.

A szelektív hulladékgyűjtés fontosságára nagy hangsúlyt kell fektetni.

6.

A tevékenység során esetlegesen keletkező építési és bontási hulladék kezelését tervezését, és elszámolását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni.

Mérésre, nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírások 1. A használatbavételt követő első évben, majd azt követően kétévente a nyári hónapokban olfaktometriás szag emisszió mérést kell végeztetni. A mérési jegyzőkönyvet az adott év szeptember 30-ig meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. 2. A telephelyen által kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan (ammónia, metán) LAL alapbejelentést kell teljesíteni. Határidő: üzembe helyezést követő 30 napon belül. 3. A

levegőtisztaság-védelmi

alapbejelentésben

bekövetkező

változásokat

a

változás

bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 4. Az

adatszolgáltatásra

köteles

D1

diffúz

légszennyező

forrásra

vonatkozóan

az

éves

levegőtisztaság-védelmi jelentést (Légszennyezés Mértéke) évente, a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell teljesíteni. 5. Nyilvántartást kell vezetni a rotációnként az állattartó telepen keletkező trágya, az elszállított trágya, valamint az átvevő által átvett trágya mennyiségéről. Az átvett trágya mennyiségét igazoló dokumentumokat meg kell őrizni. 6. A keletkező trágyával kapcsolatos adatszolgáltatás során be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes

17

szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet arra vonatkozó rendelkezéseit. 7. A tárgyi létesítmény üzemeltetése során képződő hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló mindenkor hatályos jogszabályok – jelenleg a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet - előírásai szerint kell végezni. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek – a tevékenysége során keletkezett hulladékok kapcsán – évente, a tárgyévet követő év március 1. napjáig kell eleget tennie. 8. Az E-PRTR köteles tevékenységet végző létesítményeknek az Európai Szennyezőanyagkibocsátási és –szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló 166/2006/EK Európai Parlament és Tanácsi

rendelet

alapján

működésükkel kapcsolatban

évente

-

tárgyévet

követő

év

március 31-ig - (E)PRTR-A adatlapot kell benyújtaniuk, mely adatlap a http://web.okir.hu/ internetes oldalról tölthető le.

A tevékenység kapcsán felmerülő üzemzavarra, haváriára vonatkozó előírások 1. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező szennyezéseket a környezetvédelmi hatóság által elfogadott, mindig hatályos üzemi kárelhárítási terv alapján azonnal fel kell számolni, a környezetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett. Az elhárításhoz szükséges anyagokat és eszközöket a helyszínen kell tárolni. 2. A bekövetkezett haváriáról, illetve környezetvédelmi szempontból rendkívüli eseményről a veszélyeztetett környezeti elemekről, a szennyezés mértékéről, valamint a megtett intézkedésekről szóban késedelem nélkül, írásban 12 órán belül (faxon: 46/517-399, és/vagy e-mailben: [email protected]) kell tájékoztatni a környezetvédelmi hatóságot az üzemzavar jellegének, időtartamának, elhárítási módjának stb. feltüntetésével. 3. Szennyezés esetén, a területen belüli védekezés megkezdése mellett a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet (KárR.) 2. § (6) pontjának értelmében a környezethasználónak a környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosodás helyéről, jellegéről és mértékéről, amennyiben a szennyezés a) felszíni vizeket vagy felszín alatti vizeket és földtani közeget érinti – a területi vízügyi hatóságot és a területi vízügyi igazgatóságot, b) a KárR. 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elemet érinti – a környezetvédelmi hatóságot és a Nemzeti Park Igazgatóságot haladéktalanul köteles tájékoztatni. A tevékenység szüneteltetésére vonatkozó előírások: 1. A tevékenység szüneteltetésének szándékát, annak tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 2. A szüneteltetés alatt a tevékenység végzéséhez szükséges karbantartási és a fejlesztési munkálatokat el kell végezni. 3. A tevékenység újraindulásának szándékát az újraindulás napját 15 nappal megelőzően a környezetvédelmi hatóság felé jelenteni szükséges.

18

A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások 1.

A tevékenység felhagyásának szándékát a felhagyás előtt 60 nappal, be kell jelenteni; a felhagyásra

vonatkozó

terveket,

a

munkálatok

ütemezésére

vonatkozó

dokumentációt

jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. 2.

A telephely bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a működés következtében a környezetet ért hatásokat, amely alapján a környezetvédelmi hatóság megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket.

3.

A telephelyen esetlegesen felhalmozódott almos trágya ártalommentes elhelyezéséről úgy kell gondoskodni, hogy az elhelyező terület/területek környezetében élő lakosokat bűzhatás ne érje.

4.

A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységből a földtani közegben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.

5.

A felhagyott tevékenység után az igénybe vett üzemi területen környezetszennyezés nem maradhat.

6.

A tevékenység felhagyásáig a keletkezett hulladékok további kezeléséről gondoskodni kell, az ingatlanon hulladék nem maradhat.

7.

A felhagyást követő, az üzemelésből visszamaradt és az esetleges bontás során keletkező hulladékokat a mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok szerint kell kezelni. A kivitelezőnek biztosítania kell a keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok előírás szerinti – azaz környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező szervezetnél történő – ártalommentes elhelyezését.

8.

A felhagyás befejező időpontjáig gondoskodni kell a telephelyen lévő hulladékok további kezelésre történő teljes körű átadásáról.

9.

A

bontási

munkák

során

keletkező

hulladékok

–

melyek

lehetséges

körét

a

72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete határozza meg – gyűjtéséről, kezeléséről a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet és egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint gondoskodni kell. 10. A veszélyes hulladékok gyűjtését, szállításra, illetve további kezelésre történő átadását a veszélyes

hulladékkal

kapcsolatos

egyes

tevékenységek

részletes

szabályairól

szóló

225/2015. (VIII. 2.) Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni. 11. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni! 12. A hulladékok átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. 13. A bontás során keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. 14. Amennyiben a bontási munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő

szervezet

átvételi

igazolását

(szállítólevél,

környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.

„SZ”

kísérőjegy,

számla,

stb.)

a

19

b.) Közegészségügyi hatáskörben: 1. A baromfitelep továbbüzemelése során a felszín alatti vizek jó állapotát, a földtani közeget nem veszélyeztetheti, környezetszennyezést nem okozhat. 2. A telephelyen folytatott állattartás, valamint az ahhoz kapcsolódó trágyatárolás és kezelés a felszín alatti vizeket nem veszélyeztetheti. 3. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell biztosítani az állattartó telep bűzkibocsátásának csökkentését. 4. A keletkező hígtrágya tárolását, az elszállítás gyakoriságát úgy kell megoldani, hogy ne okozzon bűzszennyezést. 5. A tevékenység során keletkező települési és veszélyes hulladékokat környezetkárosítást kizáró módon kell gyűjteni, elszállíttatásukról gondoskodni szükséges. 6. A rovarok és rágcsálók elszaporodását évente legalább kétszeri irtással és a telep működésére vonatkozó higiénés, valamint fertőtlenítési előírások betartásával kell megakadályozni. 7. A tevékenység során felhasznált vegyi anyagokra, készítményekre vonatkozóan gondoskodni kell a kémiai biztonsági előírások betartásáról. Örökségvédelmi hatáskörben:

c)

1. Amennyiben a tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 7. § 20. pontja szerinti nagyberuházásnak minősül: 

a teljes beruházási területre vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni.



Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.



Nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetők.

B)

A

Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Katasztrófavédelmi

Igazgatóság

Igazgató-helyettesi

Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (Miskolc) 35500/2716-2/2016. ált. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai: 1. A telephelyen tervezett vízi létesítmények megvalósításához a vízügyi hatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben rögzített tervdokumentáció csatolásával. 2. A telephely vízi létesítményeit a hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján kell üzemeltetni, az engedélynek a telephely vízilétesítményeinek naprakész, aktuális állapotát kell rögzíteniük. 3. Az állattartási tevékenységet, illetve az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb járulékos tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy azok során a felszíni és felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. 4. A szennyezések elkerülése érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a kialakított műtárgyak, így a telephelyen keletkező kommunális szennyvíz, a takarításból származó technológiai szennyvíz,

20

trágyatároló csurgalékvíz elvezetésére és tárolására szolgáló létesítmények műszaki állapotát (vízzáróság, szivárgásmentesség), és az észlelt hiányosságokat, állagromlásokat meg kell szüntetni. 5. A baromfitelep üzemeltetése során víztakarékos műszaki megoldásokat kell alkalmazni. 6. A felhasznált víz mennyiségét a fúrt kútból történő vízkivétel esetén vízmennyiség mérővel kell mérni és üzemnaplóban nyilvántartani. 7. A telephelyen keletkező kommunális és technológiai szennyvíz rendszeres elszállításáról és engedélyezett leürítő helyen (szennyvíztisztító telepen vagy kapcsolódó csatornahálózaton) történő elhelyezéséről gondoskodni kell. A szállításra csak engedéllyel rendelkező, nyilvántartásba vett vállalkozás vehető igénybe. A szállításokat igazoló dokumentumokat meg kell őrizni. 8. A működés során a szennyvíz, csurgalékvíz tároló aknák csak a szabad kapacitásig tölthetők fel, azok túlfolyása nem engedhető meg. 9. A telephelyen képződött trágya, trágyalé gyűjtésénél, tárolásánál termőföldre történő kijuttatásánál be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges

cselekvési

program

részletes

szabályairól,

valamint

az

adatszolgáltatás

és

nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 4-9. §-aiban foglalt, az alkalmazott tartástechológiára vonatkozóan meghatározott Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait. 10. Biztosítani kell a területre hulló csapadékvizek rendezett szennyezés és ártalommentes elvezetését. A területről a csapadékvíz által szennyező anyag nem mosódhat ki. III.

Jelen engedélybe a D1 diffúz légszennyező forrás levegőtisztaság védelmi engedélyét belefoglaltam, azt megadottnak tekintem. Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi határideje 2021. szeptember 30.

IV. a)

A környezetvédelmi hatóság a környezethasználót környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi, ha megállapítja az alábbiakat: 

a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani;



az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását;



a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli;



ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.

A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. b)

Jelen egységes környezethasználati engedély nem jogosít építésre, és az egyéb engedélyek beszerzési kötelezettsége alól nem mentesít.

c)

Amennyiben a jelen engedély rendelkező részének I/1. és I/2. fejezetében rögzített adatokban, technológiában vagy ezeket érintően változás, valamint tulajdonosváltozás következik be, illetve új információk

merülnek

Borsod-Abaúj-Zemplén

fel,

úgy

Megyei

az

engedélyes

Kormányhivatal

köteles

azt

Környezetvédelmi

15 és

napon

belül

az

Természetvédelmi

21

Főosztályának bejelenteni, amelynek alapján a környezetvédelmi hatóság dönt a szükséges további intézkedésekről. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság

d)

határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel, intézkedési terv készítésére, vagy a „R” 20/A. § (8) bek. a) pontja esetén (a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani) környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B. § (1) és (3) bek. alapján, aki az egységes környezethasználati

e)

engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a jogszabályban meghatározott mértékben éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. A felügyeleti díj mértéke a törvény 96/B. § (4) bekezdése szerint 100 000,- Ft, azaz százezer forint. V.

A

határozat

alapjául

szolgáló

összevont

környezeti

hatástanulmányt

és

egységes

környezethasználati engedélyezési dokumentációt, annak kiegészítéseit, valamint a tárgyi telepre vonatkozó alapállapot jelentést a MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci Mihály út 1.) készítette 2015., 2016. február 3., 2016. június 5., valamint 2016. keltezéssel. VI. Az eljárás 862 500,- Ft igazgatási szolgáltatási díj-köteles, mely a Négy Csibe Kft.-t terheli és nyilvántartásom alapján általa 2015. december 14-én befizetésre került. VII. A határozat ellen – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) címzett, de a Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Kormányhivatal

Környezetvédelmi

és

Természetvédelmi

Főosztályára 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 431 250,- Ft, az engedélybe foglalt levegőtisztaság-védelmi

engedély

vonatkozásában

50

000,-

Ft

melynek

összegét

a

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Magyar Államkincstárnál vezetett 10027006-00335656-00000000 számú számlájára kell befizetni. VIII. Fellebbezés hiányában jelen határozatom a kézhezvételtől számított 16. napon – külön értesítés nélkül – jogerőre emelkedik.

INDOKOLÁS A Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. (3526 Miskolc, Arany János tér 1. H. ép. 5/ 2.) megbízásából eljáró MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci Mihály út 41.) 20815-1/2016. számú, 2015. november 27-én érkeztetett kérelmében a Tiszakarád 093/69 hrsz-ú telephelyen tervezett baromfitartó telepre vonatkozóan összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes

22

környezethasználati engedélyezési eljárást kezdeményezett. Kérelemhez mellékelte az általa készített engedélykérelmi dokumentációt két nyomtatott példányban és egy példány elektronikus adathordozón. A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „R”) 1. számú melléklet 1. a) pontjába (Intenzív állattartó telep 85 ezer férőhelytől broilerek számára) és a 2. számú melléklet 11. a) pontjába (Nagy létszámú állattartás intenzív baromfitenyésztés 40 000 férőhely baromfi számára) tartozik. Ennek következtében a tervezett létesítmény a „R” 1. § (3) bekezdés b.) pontja szerint környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedély köteles. A „R” 1. § (4) bekezdése szerint, ha a tevékenység az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó kérelmére a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevontan folytatja le. A

kérelmet

a

közigazgatási

hatósági

eljárás

és

szolgáltatás

általános

szabályairól

szóló

2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. § (2) és (3) bekezdése figyelembevételével megvizsgáltam és megállapítottam, hogy hiányos, ezért 2015. december 7-én 20815-2/2015. számon fizetési és formai hiánypótlásra hívtam fel a kérelmezőt. Az eljárás 2016-ban BO/16/259/2016. számon folytatódott. A kérelmező 2016. január 6-án érkezett BO/16/259-1/2016. számon iktatott iratában a formai hiánypótlás I.2. b-f. pontjainak teljesítésére vonatkozó határidő 2016. február 10-ig történő meghosszabbítását kérte, amelyet 2016. január 13-án kiadmányozott végzésben jóváhagytam és a formai hiánypótlás teljesítésének határidejét 2016. február 10-ig meghosszabbítottam. A kérelmező 2016. február 8-án BO/16/259-3/2016. számon iktatott beadványával teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. A kérelmező a kérelem benyújtásakor hatályos 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: DíjR.) 3.

számú

melléklet

7.

pontja

és

2.

számú

melléklet

1.

pontja

figyelembevételével

a

DíjR. 2. § (3) bek. alapján megállapított 862 500,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat 2015. december 14-én befizette. A dokumentációban foglaltak alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal az alábbiakat állapította meg: Környezet- és természetvédelmi hatáskörben: A dokumentáció készítői rendelkeznek a megfelelő szakértői jogosultsággal, a kérelem tartalmazza az erre vonatkozó igazolásokat. A meghatalmazott megfelelő módon igazolta jogosultságát az eljárásban az engedélyes helyett eljárva. A dokumentáció áttekintését követően megállapítottam, hogy az érdemi döntésem meghozatalához nem tartalmaz elegendő információt, ezért BO/16/259-8/2016. számú, 2016. április 8-án kiadmányozott

23

végzésemben felhívást adtam ki a tényállás tisztázása céljából a Ket. 37. § (5) bekezdése alapján eljárva. A kérelmező 2016. május 16-án iktatott iratában a hiánypótlásban foglaltak teljesítési határidejének 2016. június 12-ig történő meghosszabbítását kérte, amelyet 2016. május 19-én BO/16/259-23/2016. számú végzésemben hagytam jóvá. A MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. 2016. június 13-án nyújtotta be a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. A benyújtott dokumentáció a kiegészítésével együtt kielégíti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) 75. §-ban előírt tartalmi követelményeket és összhangban van az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit megállapító, a „R” 6. számú és „R” 8. számú mellékletében, valamint az elérhető legjobb technikák meghatározásának szempontjait tartalmazó, a „R” 9. számú mellékletben foglaltakkal, és az egyéb szakági jogszabályokkal. Levegőtisztaság-védelmi szempontból A

tervezési

terület

alapterheltsége

alacsony,

mivel

a

vizsgált

terület

környékén

a

térség

légszennyezettségét ipari üzemek nem befolyásolják. A térségben a mezőgazdasági vállalkozások az elterjedtek. A területen, mivel nincs ipari létesítmény, a közlekedésből származó kibocsátás csak a helyi lakosság közlekedéséből származik, ami nem számottevő. A térség légszennyezettségét fűtési időszakban a háztartásokból származó kibocsátások befolyásolják. A beruházás nem jelent levegővédelmi szempontból károkozást, az építendő baromfitelepre beérkező tápból származó por nem kerül a környezetbe, mivel a táp a szállítókocsiból zárt rendszeren jut a tároló silókba, majd onnan az etetőrendszerbe. A pellettált szalma alom használata minimálisra csökkenti az NH3 kibocsátást. A szívóventillátorok az állattartó tér elhasznált levegőjét mezőgazdasági területre fújják. A telephelyen átmeneti trágyatároló létesül. A dokumentáció szerint normál működés mellett, kedvezőtlen terjedési viszonyok között a baromfitelep működése nem okoz zavaró bűzhatást, vagyis a bűz hatásterülete (141,9 méter) nem éri el a lakott területeket. A településhez legközelebb eső nevelőépülettől a legközelebbi lakóingatlan több mint 1 200 méter távolságra délkeleti irányban található. A telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem tervezett, ezért levegőtisztaság-védelmi szempontból kibocsátási határértékek megállapítására nem került sor. Az épületek és a trágyatárolók (EPRTR

jelentés

köteles

diffúz

források)

ammónia,

metán

légszennyezőanyagokra

vonatkozó

LAL- bejelentési kötelezettséget a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) bek. alapján írtam elő. A védelmi övezet kialakításának szükségességét a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) és (4) pontjaiban foglaltak alapján írtam elő. Felhívom a figyelmet, hogy a védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. A levegővédelmi követelményeket a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) pontjaiban foglaltak alapján állapítottam meg.

24

Tájékoztatom az engedélyest, hogy amennyiben a bűz hatásterülete a lakott területeket is eléri – vagyis a beadványban számított hatásterületet meghaladja – a végzett tevékenység az elérhető legjobb technikákra vonatkozó követelményektől eltérőnek minősül. Levegőtisztaság-védelmi szempontú előírásaimat a 1995. évi LIII. törvény 22. §, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján tettem. Zajvédelmi szempontból A telephely zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmények nincsenek. A legközelebbi lakóépületek ~1 215 m-re találhatók. A nevelési időszak zajvédelmi hatásterülete 136 méter, illetve szerviz időszakban 169 méter a telep középpontjától sugár irányban. A baromfitelep üzemeltetéséhez szükséges

szállítmányozási

tevékenység

során

az

érintett

útszakaszok

mentén

számottevő

forgalomnövekedés és zajkibocsátás nem várható. Zajvédelmi szempontból előírást nem tettem, mivel a telephely zajvédelmi hatásterületén védendő épületek nincsenek. A földtani közeg védelme szempontjából A nevelési ciklust követően a nevelő épületekben keletkezett almos trágyát gépi és kézi erővel felszedik és a tervek szerint a Baromfi-Coop Kft. Nyírjákó 092/7 hrsz. alatti állati melléktermék komposztálójába szállítják 2 500 m

el. 3

A

benyújtott

befogadói

nyilatkozat

alapján

Baromfi-Coop

vállalja

Kft.

évi

mennyiségig a trágya átvételét. A nyilatkozat alapján a fermentorok éves kapacitása

3

25 000 m . A Nyírjákó 092/7 hrsz. alatti állati melléktermék komposztáló üzem működését a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Kormányhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági

és

Földművelésügyi

Főosztály SZ-I-001/00580-16/2016. és SZ-I-001/01003-8/2015. számú engedélyekkel engedélyezte. A dokumentáció szerint a tevékenység során 400 – 500 tonna/év mennyiségű almos trágya keletkezésével

számoltak.

Ezt

a

mennyiséget

a

0,45

t/m

3

váltószám

alkalmazása

3

mellett

3

1 000 – 1 100 m -nek feleltetik meg. Egy rotációban 75 – 80 tonna trágya (~170 m ) keletkezik várhatóan. 3

A keletkező trágya átmeneti tárolására létesítenek 1 db fedett, 400 m -es (12,00 x 20,00 m) 3

trágyatárolót, melyhez kapcsolódik 1 db 10 m -es csurgalékvíz gyűjtő akna. Egy rotáció 6 hetes nevelési és 2 hetes szerviz időszakból áll. Egy éven belül 6 teljes nevelési ciklus és 7 db betelepítés valószínűsíthető. A

technológiai

gépek,

berendezések

műszaki

állapotának

felülvizsgálatát

és

a

szükséges

karbantartásokat szakszervizben végzik. 3

Az ólak takarításából származó mosóvizet az istállók előtt kialakított 2 db 20 m -es zárt technológiai 3

aknában gyűjtik. A szociális szennyvíz gyűjtése szintén 1 db 20 m -es zárt szennyvízaknában történik. Az aknákból a mosóvizet, valamint a kommunális szennyvizet szennyvíztisztító telepre szállítják. Az ingatlan területére hulló csapadékvizek szennyező anyaggal nem kerülnek kapcsolatba. A burkolt felületekről elfolyó csapadékvizek az ingatlan burkolattal nem rendelkező részein elszikkad.

25

A telephelyen parkoló nem kerül kialakításra. A veszélyes hulladékokat erre a célra kijelölt munkahelyi gyűjtőhelyen zárt edényzetben fogják tárolni, az állati eredetű melléktermékek gyűjtése hullatároló épületben speciális gyűjtőedényben történik. A dokumentációban szereplő műszaki kialakítások, valamint az előírások betartása mellett a létesítés, illetve a tervezett tevékenység következtében földtani közeg-védelmi szempontból jelentős környezeti hatások nem vélelmezhetők. A földtani közeg- védelme szempontjából tett előírásaimat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet, illetve a 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet alapján tettem. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Tiszakarád 093/69 hrsz-ú ingatlanon a korábbi állattartásból megmaradt romos épületek lebontásra kerülnek. A bontás, a megelőző tereprendezési műveletek, illetve az új telep építése során hulladékként beton, tégla, cserép, fa, üveg, fémkeverék, kábel, föld és kövek, kevert építési és bontási hulladékok, valamint veszélyes hulladéknak minősülő azbesztet tartalmazó építőanyag keletkezik. Az üzemelésből adódóan kommunális szilárd hulladék, illetve veszélyes hulladék keletkezik, amelyek gyűjtése megoldott és megfelelő engedélyekkel rendelkező kezelőknek kerülnek átadásra. A termelés során az elhullott állati tetemeket zárt, fedett helyen a hullatároló épületben gyűjtőedényzetben fogják gyűjteni. A benyújtott dokumentáció, valamint a rendelkező részben tett előírások betartása mellett végzett tevékenység hulladékgazdálkodási érdekeket nem sért. Hulladékgazdálkodási

szempontú

előírásaimat

a

2012.

évi

CLXXXV.

törvény,

a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, a 309/2014. (XII. 1.) Korm. rendelet, illetve a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján tettem. Természetvédelmi szempontból: A tervezési terület védett vagy védelemre tervezett természeti területet, illetve Natura 2000 hálózatba tartozó területet nem érint, azon természeti és/vagy táji érték, egyedi tájérték jelenlétéről nincs tudomásunk, ezáltal az ott folytatott tevékenység ismert természeti értéket nem károsít vagy veszélyeztet, a tájképben módosulást nem eredményez. A benyújtott dokumentáció és annak szakági munkarészei, valamint a környezetvédelmi hatóság hiánypótlási felhívására benyújtott dokumentumok (műszaki leírás, műszaki rajzi mellékletek, látványterv, stb.),

továbbá

a

rendelkezésre

álló

egyéb

információk

alapján

a

tevékenységnek

táj-

és

természetvédelmi szempontból várhatóan a jövőben sem lesz jelentős környezeti hatása. A tevékenység országos jelentőségű védett területet, illetve védett, vagy fokozottan védett élőhelyet nem érint, ezért természetvédelmi szempontból előírást nem tettem.

26

Fentieken túlmenően a tevékenységet vizsgáltam az elérhető legjobb technikák (BAT) vonatkozásában is. A telephelyen tervezett tevékenység kapcsán alkalmazni kívánt műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó BAT által támasztott követelményeknek. Közegészségügyi hatáskörben: A Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Tiszakarád település külterületén, a 093/69 hrsz-ú területen intenzív baromfinevelő tevékenységet kíván folytatni 5 db istállóban. Az istállók tervezett kapacitása egyenként 25 600 db broiler baromfi, azaz összesen 128 000 broiler/rotáció. Az alkalmazott technológia zárt rendszerű, növekvő mélyalmos, intenzív tartási rendszer. A szakosított baromfinevelés automatizált, számítógéppel vezérelt technikai körülmények között történik. A trágyát a telepen kialakított fedett, szigetelt, csurgalékgyűjtő aknával rendelkező átmeneti trágyatárolóba tárolják be, amely elegendő kapacitással rendelkezik egy rotációban keletkező trágya tárolására. Az ivóvízellátás palackos vízzel történik, a telephely vízellátását 1 db mélyfúrású kút biztosítja. A tervezési területtől délkeletre található a Tiszakarád távlati vízbázis. Sem a hidrogeológiai „A”, sem pedig a „B” védőterület elhelyezkedését nem érinti a tervezési terület. Levegővédelmi szempontból az építkezés során a maximális koncentráció a munkaterületen várható. A telephelyen engedélyköteles légszennyező pontforrást nem fognak üzemeltetni. A tervezett baromfitelep bűzhatása nem éri el a környező lakott területeket, melyek több mint 1 000 méter távolságra találhatóak. A kijelölendő védelmi övezetben nem található lakóépület, üdülőépület,

oktatási,

nevelési,

egészségügyi,

szociális

és

igazgatási

épület.

Zajvédelmi szempontból a dokumentáció megállapítja, hogy az építkezésből és üzemelésből kibocsátott zaj a legközelebbi lakóépületnél (1 215 méter távolságban), nem lesz észlelhető. A telephely zajvédelmi hatásterületén nincs zajtól védendő ingatlan. A

dokumentáció

áttanulmányozása

után

megállapítottam,

hogy

a

dokumentációban

leírt

környezetvédelmi intézkedések, műszaki megoldások biztosítják, hogy a létesítés és működés során a káros környezeti, környezet-egészségügyi hatások a rendelkező rész II.A.b) pontjában tett előírások és a vonatkozó jogszabályok betartásával csökkenthetők legyenek, ezért a tervezett tevékenység káros hatásai elfogadható szinten tarthatók. Talajvédelmi hatáskörben: A benyújtott

dokumentációk

talajvédelmi szempontból elfogadhatók, a tervezett baromfitelep

működtetése a környező termőföldek minőségét nem veszélyezteti. Örökségvédelmi hatáskörben: Amennyiben a tervezett beruházás teljes bekerülési költsége meghaladja a bruttó 500 millió forintos értékhatárt, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 20. pont a) alpontja értelmében nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 23/C. § értelmében nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni, a teljes beruházási területre vonatkozóan: Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 3. pontja alapján: valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a

27

lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak

meghatározásához

hozzájáruló,

az

ismert

adatok

és

források

feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A Kötv. 23/C. § -a, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet 6. § d) pontja szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban Központ, 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1.) készíti el, oly módon, hogy a teljesítésbe más feltárásra jogosult intézményt és akkreditált intézményt bevonhat. A Kötv. 23/C. § (5) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni. A Kötv. 23/D. § (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv. A Kötv. 23/D. § (2) bekezdése szerint a feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv

készítésének

időpontjában

irányadó

szabályok

szerint,

valamint

a

23/E. § (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. A Központ a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait. A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (Kr.) 22. § (6) bekezdése alapján a feltárási projekttervet tartalmazó teljes

előzetes

régészeti dokumentációt a földmunkával járó

tevékenység

engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik. A Kötv. 23/E. § (5) bekezdése értelmében nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek. A régészeti megfigyelés az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek szakszerű dokumentálását biztosítja. A benyújtott dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás terv szerinti kivitelezése – a rendelkező rész II.A.c) pontjában tett előírások betartása esetén – a kulturális örökségvédelem érdekeit nem sérti. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal előírásait a határozat II. A) pontjában szerepeltettem.

28

A

formai

szempontból

teljes

dokumentáció

alapján

a

71/2015.

(III.

30.)

Korm.

rendelet

28. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontjában meghatározott szakkérdés vonatkozásában 2016. március 5-én BO/16/259-4/2016. számon megkértem az ügyben érintett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat szakhatósági állásfoglalását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata (Miskolc) 35500/2716-2/2016. ált. számon a Négy Csibe Kft. által a Tiszakarád 093/69 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitartó telepen tervezett nagy létszámú állattartási tevékenységre vonatkozóan szakhatósági hozzájárulását előírásokkal megadta. Szakhatósági állásfoglalásában indokolásul az alábbiakat adta elő: „A benyújtott tervdokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. (3526 Miskolc, Arany János tér H. ép. 5/2.) a Tiszakarád, 093/69 hrsz. alatti ingatlanon brojler baromfi tartást szolgáló beruházást kíván megvalósítani. A telephely korábban is állattartási célra szolgált, melynek megmaradt – romos állapotú – épületeit a beruházás megkezdése előtt lebontják. 2

A fejlesztés keretében összesen öt darab, K-Ny-i tájolású, egyenként 1 420 m hasznos alapterületű, 25 600 db férőhely kapacitású istállót terveznek kialakítani, összesen 128 000 db/turnusos kapacitással, 2

18 db/m betelepítési sűrűséggel. Pénzügyi, gazdasági szempontok függvényében a későbbiekben további 5 db hasonló műszaki kialakítással rendelkező nevelőépület kerülne kialakítása a telepen, és a jelenlegi termelési kapacitást megdupláznák. A baromfinevelés átlagosan 56 napos ciklusokban (nevelési idő 42 nap + 14 nap takarítási/szerviz idő) zajlik, a ciklusok száma 6 db/év, 7 betelepítés mellett. Vízellátás: A telephely vízellátásához szükséges vízmennyiséget egy mélyfúrású kút megvalósításával tervezik biztosítani.

A szociális

ivóvízellátást palackos

vízzel fogják

biztosítani.

A kútból kivett víz

vas- mangántalanító berendezésben lesz kezelve. Szennyvízkezelés: A telepen található szennyvízelvezető rendszer két részre osztott: 1. Szociális épület szennyvize: 3

A szociális épület szennyvizét önálló, 20 m -es szennyvízgyűjtőben gyűjtik. A szociális vízfelhasználás várhatóan kb. 480 l/nap mennyiségre tehető. A gyűjtőből igény szerint, szerződés alapján szállítják el azt szennyvíztisztító telepre. 2. Állattartó épületek technológiai szennyvize: Technológiai szennyvíz az állattartó épületek kialmozását követő ún. nedves takarításakor képződik, mely kizárólag víz és trágya keveréke. Az épületek takarítását magasnyomású mosóberendezéssel (sterimobbal) végzik, ami alacsony vízfelhasználással párosul. 3

A technológiai szennyvíz gyűjtésére 2 db, az istállók elé telepített, egyenként 20 m térfogatú,

29

vízzáróan szigetelt gyűjtőakna kerül kiépítésre. A takarításból származó technológiai szennyvizet szintén szennyvíztisztító telepen tervezik elhelyezni. Trágyatárolás: A ciklusidő végén a trágyát eltávolítják (kitárolás) a nevelőépületekből az azok előtti szilárd burkolatú térre, majd szállító járművekre rakják és a telepről szántóföldi hasznosítási céllal a mezőgazdasági termelők elszállítják. A trágya elszállítását minden esetben az átvevők végzik, akiket írásban felhívnak a "Helyes mezőgazdasági gyakorlat" előírásainak betartására. A telephelyen belüli trágyaszállítás aszfaltozott úton történik. Amennyiben az ólak takarítására a trágya kijuttatás tilalmi időszakában kerülne sor, úgy a telepen belüli 3

átmeneti tárolás céljából kialakításra kerül 1 db vízzáróan szigetelt, fedett, 1 db 10 m -es 2

csurgalékvízgyűjtő aknával rendelkező, 226,51 m hasznos alapterületű, három oldalról 2 m magas vb. 3

támfallal határolt, ~ 400 m -es átmeneti trágyatároló. 3

A tevékenység végzése során évente kb. 1 000-1 100 m trágya keletkezésével számolnak, mely egy 3

rotációban kb. 170 m -t jelent. Monitoring rendszer: A tervezett állattartó telep kiépített talajvíz monitoring rendszerrel nem rendelkezik, azonban a területen lemélyített három fúrásból vett vízminták 2015. november 6-i mintavételének laboratóriumi vizsgálatának eredményei szerint a területen a foszfát és a szulfát koncentrációja haladta meg kisebb mértékben a 6í2009. (VI. 2.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti "B" szennyezettségi határértékeket. A tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel. Előírásaimat a tevékenység által a felszíni és felszín alatti vizekben a létesítési és üzemeltetési szakaszban okozott minél kisebb szennyező anyag kibocsátás érdekében tettem. A telephely sérülékeny vízbázis védőterületet, hidrogeológiai védőidomot nem érint. A legközelebbi vízbázis a Tiszakarádi távlati ivóvízbázis 50 éves elérési idejű (hidrogeológiai "B") védőzónájának felszíni vetületi határa mintegy 2 100 m-re DK-i irányban található. A terület a VITUKI 1:100 000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térképe alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából 2., azaz érzékeny besorolású. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló mód. 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet alapján az érintett ingatlan nitrátérzékeny területen található (blokkazonosító: F59K2-T-15). A telephely nem található nagyvízi mederben. A legközelebbi felszíni vízfolyás (Sülyhomoki - csatorna) telephelytől mért távolsága 100 m feletti (~ 300 m). Hatáskörünkbe tartozó szakkérdések tekintetében előírásaink betartása mellett a szakhatósági hozzájárulás kiadható. Előírásaimat 

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,



a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról rendelkező 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,

30



a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 2l.) Korm. rendelet;



a felszíni vizek minőségének védelméről szóló 220/201]4. (VII. 21.) Korm. rendelet;



a

vizek

mezőgazdasági

eredetű

nitrátszennyezéssel

szembeni

védelméről

szóló

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet; 

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet alapján.



a környezetkárosodás

megelőzésének

és

elhárításának rendjéről

szóló

90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján tettem.” Előírásait határozatom rendelkező részének II. B.) pontja tartalmazza. Az eljárásban megkerestem BO/16/259-5/2016. számon a beruházás telepítési helye szerinti Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy a „R” 1. § (6b) bekezdése alapján, a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 26. § (1) bekezdés c.) pontja (3) és (5) bekezdések figyelembevételével belföldi jogsegély keretében nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a tervezett tevékenység a helyi környezet-

és

természetvédelemmel

kapcsolatos

önkormányzati

szabályozásával,

valamint

a

településrendezési eszközökkel összhangban van-e. A Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (3971 Tiszakarád, Engels F. u. 13.) 13-4/2016. számon megküldött iratában az alábbi nyilatkozatot tette: „A tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel nem ellentétes. A beruházással, fejlesztéssel kapcsolatos kérésünk, hogy a telepen keletkező szennyvizet zárt rendszerben és tárolóban kezeljék, hogy ezzel is a szaghatásokat a minimális szintre csökkentsék.” A nyilvánosság

bevonása érdekében

az összevont környezeti

hatásvizsgálati és

egységes

környezethasználati engedélyezési eljárás megindításáról a „R” 24. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel a „R” 8. (1) bek. alapján közleményt tettem közzé a környezetvédelmi hatóság ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségében, a honlapján, valamint a www.magyarorszag.hu – hirdetmények internetes oldalon. A közlemény közzétételével egyidejűleg a „R” 24. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel a „R” 8. § (2) bek. alapján a közleményt, a kérelmet és a dokumentációt BO/16/259-6/2016. számon megküldtem a beruházás telepítési helye szerinti Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének közzététel céljából. A Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2016. augusztus 16-án iktatott 13-6/2016. számú iratában értesített, hogy a megküldött közlemény 2016. március 10-én kifüggesztésre került a Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján. A megküldött kérelembe és mellékleteibe való betekintés lehetőségét a Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatalban biztosította. A közlemény kifüggesztésének ideje alatt illetve a mai napig a tevékenységgel kapcsolatban észrevétel nem érkezett sem a Jegyzőhöz, sem a környezetvédelmi hatósághoz.

31

Fentieken túlmenően a „R” 24. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel a „R” 9. § (1) bekezdése alapján Tiszakarád településen a Művelődési Házában (3971 Tiszakarád, Rákóczi Ferenc utca 1.) 00

2016. április 20-án (szerda) 14

órai kezdettel tartandó közmeghallgatást tűztem ki. Erre vonatkozóan

BO/16/259-6/2016. – BO/16/259-12/2016. számokon iktatott szabályszerű értesítést küldtem az érintetteknek. A közmeghallgatásra a kérelmező, az érintett szakhatóság, valamint közzététel útján az érintett önkormányzat

lakosai

kerültek

meghívásra.

Az

Alapvető

Jogok

Biztosát

BO/16/259-12/2016. számon értesítettem a közmeghallgatásról. A szabályszerűen meghirdetett közmeghallgatáson a lakosság képviseletében 16-an jelentek meg. A közmeghallgatásról videofelvétel készült, és a közmeghallgatásra vonatkozó jegyzőkönyv a jelenléti ívvel BO/16/259-19/2016. számon került iktatásra, melynek közzétételéről BO/16/259-20/2016. számú iratomban értesítettem az érintetteket. A közmeghallgatáson a nyilvánosság részéről számos kérdés hangzott el a tervezett beruházással kapcsolatban, melyeket a beruházó képviselője megválaszolt. A közmeghallgatáson a beruházást ellenző észrevételek nem voltak. Fentiekben részletezettek alapján a szakhatósági állásfoglalás figyelembevételével a Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. részére a Tiszakarád 093/69 hrsz.-ú ingatlanon tervezett nagylétszámú állattartási tevékenység (baromfitartás) végzéséhez az egységes környezethasználati engedélyt megadtam. Az engedély érvényességi idejét a „R” 20/A. § (2) bekezdés e) pontja figyelembevételével állapítottam meg. A „R” 20/A. § (6) bek. szerint az engedély időbeli hatályának lejártakor, ha a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, az 1995. évi LIII. törvény környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit (73-76. §) kell alkalmazni a „R”-ben foglaltakra is figyelemmel. Figyelemmel az engedély ötéves érvényességi idejére, az engedély – a „R” 20/A. § (4) bekezdésében nevesített – környezetvédelmi felülvizsgálatára irányuló kérelem benyújtási határidejéről külön nem rendelkeztem. A „R” 20. § (3) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni és a 20/A. § (3) bekezdése értelmében az engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani. Jelen engedélybe külön szakági engedélyt is belefoglaltam, tekintettel arra, hogy a telepen a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, levegőtisztaság-védelmi szempontból engedélyköteles tevékenységet

kívánnak

végezni.

Az

egységes

környezethasználati

engedélybe

foglalt

levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi idejét a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rend. 25. § (5) bek. alapján állapítottam meg.

32

A „R” nevesíti az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetésekről szóló határozatának (BAT-következtetés) kihirdetése után szükséges teendőket. Tekintettel arra, hogy a nagylétszámú állattartási tevékenységre vonatkozó BAT következtetés még nem jelent meg, így jelen határozatomban nem rendelkeztem az egységes környezethasználati engedély BAT-következtetéseknek való megfeleltetése céljából lefolytatandó felülvizsgálati eljárás határidejéről. Felhívom a figyelmet arra, hogy a környezethasználónak a http://ippc.kormany.hu/bat-kovetkeztetesek honlapon nyomon kell követnie, hogy mikor jelenik meg a nagylétszámú állattartási tevékenységre vonatkozó BAT-következtetés. A BAT-következtetés kihirdetése után legkésőbb 4 évvel a jelen engedélyben foglalt követelményeket felül kell vizsgálni a „R” 20/A. § (4) bekezdése alapján. Ezen kötelezettség akkor is fennáll, ha a környezetvédelmi hatóság külön határozatban erre nem kötelezi erre a környezethasználót. A határozat és a határozatról szóló hirdetmény Jegyző részére történő megküldéséről a „R” 21. § (8) bekezdése alapján rendelkeztem. A

határozatot

a

környezet

védelmének

általános

szabályairól

szóló

1995.

LIII.

törvény

66. § (1) bek. b) pontja, a 70. §-a és a 71. § (1) bek. c) pontja, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályairól szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (“R”) 20/A. § (2) bekezdés e) pontja és egyéb rendelkezései alapján, a „R” 11. számú melléklet figyelembevételével, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bek., és 13. § (2) bek., valamint a 2. sz. mellékletben biztosított jogkörömben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. § (1) bek. és a 72. § (1) bek. szerint eljárva hoztam meg. Az eljárás a Ket. 153. § 2. pontja szerinti eljárási költségét (az igazgatási szolgáltatási díj összegét) a kérelem benyújtásakor hatályos 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (DíjR.) 3. számú melléklet 7. pontja és a 4. számú melléklet 1. pontja alapján a rendelet 2. § (3) bek. figyelembevételével állapítottam meg, viseléséről a DíjR. 2. § (1) bek. alapján rendelkeztem. A jogorvoslati eljárásról a Ket. 98. § (1) bek. alapján, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a DíjR. 3. számú melléklet 7. pontja és a 4. számú melléklet 1. pontja alapján a rendelet 2. § (3) bek. figyelembevételével a DíjR. 2. § (5) bek. alapján adtam tájékoztatást. Miskolc, 2016. augusztus 25. Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából:

Bese Barnabás főosztályvezető

33

Kapják: 1.

Négy Csibe Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. (3526 Miskolc, Arany J. tér 1. H ép. 5/2.) + TV

2.

MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci M. út 41.) + TV

3.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (3525 Miskolc, Dózsa György út 15.)

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (e-mail: [email protected])

5.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály (e-mail: [email protected])

6.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal ([email protected])

7.

Tiszakarádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét (3971 Tiszakarád, Engels F. u. 13.) + tájékoztató + TV

8-9. Iratokhoz