Környezetelemzés II. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV). A telepítési döntéseket övező konfliktusok.
2016/2017. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi adjunktus (
[email protected]) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
https://www.youtube.com/watch?v=K 1UT_r2OiEI
A környezeti értékelés előzményei
Mindig részét képezte a fejlesztési cselekvéseknek Mai formája az Egyesült Államokból indult el – II. világháborút követő intenzív iparosítás, intenzív mezőgazdasági termelés kiterjedése a kemikáliák és hulladékok volumenének nagymértékű megnövekedése, az okozott mérgezések komoly, visszafordíthatatlan környezeti károk atmoszférában, a talajban, a folyóvizekben és az óceánokban)
• Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) – Az 1980-as évek végén: Hollandiában, – Az 1990-es évektől: Új-Zélandon, Kanadában, Nagy-Britanniában, az USAban, – majd fokozatosan a többi nyugat-európai országban is elkezdték alkalmazni
Minden emberi tevékenységnek van környezeti hatása. Akár építünk, akár rombolunk, minden tevékenységünkkel megváltoztatjuk környezetünket. Puszta fizikai létünk is „anyag és energia”, folyamatos kölcsönhatásban a környezettel.
Szereplők
Tervező – Felelős a fejlesztésért – Fejlesztési ügynökség, magánvállalat
A kompetencia letéteményese – A tervek, programok, politikák végrehajtásáért, a döntések meghozataláért felelős – Kormány, kormányzati szerv
Környezetvédelmi hatóságok – Konzultál, információkat biztosít a környezeti vizsgálat lefolytatásához
Érintett közönség – A társadalmi vita során fejti ki véleményét
A tervezés fontossága „A Titanic hajó tervező mérnöke, Thomas Andrews megbízója kívánságainak eleget téve a növekedés határait meghaladó, már irányíthatatlan hajót tervezett és építtetett. A modellezést és léptékhatást nem ismerte, nem vette figyelembe, hogy a hajó legnagyobb felületű része, az oldala a legkiszolgáltatottabb sérüléskor. Figyelmét teljesen elkerülte a természetes közeg, a tenger és a jéghegyek. Elfeledkezett az utasokról is, nem volt katasztrófa elhárítási stratégiája sem, mert akkor észre kellett volna vennie, hogy az utaslétszámhoz képest kevés a mentőcsónak. Nem törődött a hajó sebességével sem, mindenben a megbízónak kívánt megfelelni, s így annak cinkosa lett.
A tervezés fontossága A próbaúton ideje nagy részét a hajó belső működését figyelve a kabinjában tornyosuló tervek korrigálásával töltötte. A hajó fenntarthatatlanságát csak a végzetes ütközés után ismerte fel, s szinte percnyi pontossággal jelezte előre az elsüllyedés idejét. Mentőmellényéről lemondva egy utast mentett meg. A hajót a háttérből egy hozzá nem értő, becsvágyó, kényelmes, élvezetkereső, a sebességtől és pénztől elvakult ügyvezető igazgató irányította, aki a figyelmeztetéseket eltüntette az információkat pedig meghamisította. A hajó kapitányától kezdve mindenkit „ugráltatott”, s még a mentési munkákat is akadályozta hozzá nem értő utasításaival. A következtetéseket nem vonta le, és férfi létére egy gyermek helyét elfoglalva mentőcsónakba szállt.” (Moser Miklós)
Integráltság
Egyeditől (KHV) az általános felé (SKV) mozdulunk el beépül, integrálódik a tervezési folyamatba – Nem elég az, ha együtt készül a terv és a környezeti vizsgálat, hanem együttműködve kell, hogy készüljön
Környezeti Hatásvizsgálat (KHV, angolul: EIA) • előrejelzési módszer – valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslésére és értékelésére szolgál befolyásolja a tevékenységre vonatkozó döntést – adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra a terv elfogadása vagy el nem fogadása a tét
• projektek vagy beruházások környezetre gyakorolt hatásait vizsgálja – már elhatározott beruházást vizsgál; visszamenőlegesen nem tehet már fel szakpolitikai kérdéseket (kell-e egyáltalán?)
• 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
Hatásmátrix • KHV – Az egyes intézkedések hatásait vizsgálja az egyes védendő elemekre – Projekteket vizsgál (közvetlen és közvetett kumulatív hatások)
Környezeti elemek terhelhetőségi limitjei Tevékenységek környezetre kifejtett hatásaik
Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV, angolul: SEA) • nem egy-egy konkrét beruházásra vonatkoznak a döntés nem lehet a tervek el nem fogadása, csak a tervek megvalósítási módjának („hogyanjának”) befolyásolása programok, területi tervek környezeti teljesítményét értékeli • igen szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság eszméjéhez – sokkal jobban igényli a társadalmi és gazdasági hatások együttes figyelembe vételét, mint a KHV
• a tervezés során kell készíteni • kérdés: a területen eltűrhető-e vagy sem valamilyen terhelésnövekedés, és ha eltűrhető, a változás becsült nagyságrendje milyen következményekkel járhat
Következmény-mátrix • SKV – A célokat a fenntarthatósági értékrendhez viszonyítja – Lényege: ne csak az egyes projektek kivitelezésekor, a KHV elvégzésekor szembesüljenek a döntéshozók a káros környezeti hatások és határértékátlépések mentén az embert körülvevő környezet negatív változásával – A tervezési fázisban vizsgálja a környezetre gyakorolt hatásokat; együtt készül a tervekkel, programokkal Környezetpolitikai célok (fenntarthatósági célok) A stratégia cél- és prioritásrendszere Célok, prioritások, feladatok
KHV
SKV
Mire vonatkozik? Projektek Célja? A környezeti terheléseket és a hatásaikat veti össze a környezeti határértékekkel Eljárás? Előírt, rögzített lépések Ki készíti? Környezeti szakemberek Mire vonatkozik? ‘policies, plans, programs’ (=stratégiák, közpolitikák, tervek, programok) Célja? A stratégiában megjelenő célokat veti össze a fenntarthatósági célkitűzésekkel Eljárás? Nem rögzített (talán nem is szabványosítható) Ki készíti? Adott terület, ágazat szakértői
SKV • A lakosság elégedettsége lehet az egyik alapvető fenntarthatósági indikátor, még akkor is, ha tudjuk hogy a lakossági értékválasztások gyakran hibásak – A többség akarata csak akkor lehet iránymutató, ha betartanak egy olyan szabályrendszert, amelyek nem képezhetik vita tárgyát, akkor sem, ha ezek betartása az egyén, vagy a közösség érdekével pillanatnyilag ellentétben van
A hazai SKV-szabályozás • a természeti környezet erőforrásainak használata (fel)értékelése • a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” – részletesen tartalmazza, hogy mely tervekben és programokban kötelező végrehajtani a stratégiai környezeti vizsgálatokat
• sem a magyar jogszabály, sem pedig az uniós irányelv nem szabályozza le azt, hogy pontosan milyen mértékű fejlesztésekhez szükséges SKV-t végezni • minden olyan terv vagy program, amely – a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül
A hazai SKV-szabályozás • Komplex, stratégiai jellegű dokumentumok – Közlekedési fejlesztéseknél • nem az útberuházásokra, hanem elsősorban a komplex stratégiára kívánják helyezni a hangsúlyt
– Terv vagy program alatt projektek sorozatát célszerű érteni • tervnek nevezhető egy hulladékgazdálkodási vagy vízhasználati terv is
– A tervvel együtt, annak elfogadása előtt készül
Az SKV lépései I. 1. Helyzetértékelés – Valós és széleskörű igényre kívánunk választ adni? Ismerünk-e hasonló programot, tudunk-e mások sikereiből vagy hibáiból tanulni?
2. Értékrend meghatározása! – KHV: egy eldöntött beruházás, fejlesztés konkrét hatásait próbálja előrevetíteni, arra keresi a választ, hogyan lehet a legkisebb környezetterheléssel megvalósítani a beruházást – SKV: miért van szükség az adott beruházásra. – A csatornahálózat és vezetékes gáz kiépítése, az útépítés csak jó lehet? minden ma létező probléma egy korábbi jóakaratú fejlesztés eredménye – A sok csövezéssel, földmunkával nagyobb környezeti károkat okozunk, mint a pottyantós budikkal? Lehet, hogy a lakosok visszasírják majd a szilárd burkolat nélküli, de csendes és forgalom-mentes utcákat? Tudják majd fizetni a bevezetett gázt?
Az SKV lépései II. 3. Valamit valamiért – Felszámolandó problémák és megóvandó értékek listája megéri-e nekünk az adott beruházás, ha az más – sokszor pénzben kis e fejezhető – értékek vesztésével jár? Feláldozzuk-e csendet és jó levegőt a betonutakért? Akarunk-e cementművet a falu határába az új munkahelyek reményében?
4. Fontossági sorrend és célrendszer – Ha eldöntöttük, hogy mit és miért akarunk, meghatározhatjuk a konkrét célokat legyen mérhető, ellenőrizhető és számon kérhető (indikátorok)
Az SKV lépései III. 5. A végrehajtás lépései – Erőforrások meghatározása (anyagi, emberi, technikai, időkeretek, menetrendet, végleges megvalósítási alternatívák)
6. Hatások és következmények – Mikor tekintjük késznek a projekt egyes elemeit, mikor leszünk elégedettek? – Minőségi elvárások: 15 gyerek elmélyült oktatása nagyobb hatást érhet el, mint ezer szórólap kiszórása
Prevenciós skálán való eltolódás Beruházások (KHV) Ágazatpolitikák, tervek, programok (SKV)
Gyártástervezés Termék
Hulladék
SKV • Elősegíti az embert körülvevő gazdasági-természeti környezet javítását • Környezettudatosabbá teszi – a területi tervezést, – a terület- és településfejlesztést és – a döntéshozatalt
• Tervezés érdekkonfliktus • Környezeti szempont integrálása további érdekharc – SKV: nem konfrontál, hanem együtt készül a szakpolitikával, menet közben juttatja érvényre a környezeti érveket
• Legfontosabb cél – jobb legyen a térségben élni a tervek megvalósulása után
Minden fejlesztés végső célja a területen élők számára elérni, hogy jobb legyen ott élni, mint eddig! • A helyi emberek érdekei, a helyi kezdeményezések, az alulról építkező tervezés prioritást kell, hogy kapjon. szubszidiaritás. A helyi közösséget nem bevonni kell a fejlesztésbe, hanem engedni kell fejleszteni • Építeni kell a lakosság helyi kötődésére, öntudatára – nem jó, ha pl. Győrben bezárja egy vállalat valamely üzemét és elvárja, hogy a dolgozók költözzenek át Nyíregyházára, ahol a másik üzem működik
• Érték a közösségi tudat, összetartás megléte • Erősíteni kell az emberekben a „régiótudatot”
Közlekedésfejlesztési projektek • Célok – a közútfejlesztés közvetlen negatív környezeti hatásainak csökkentése – a beruházás hosszú távon pozitívan értékelhető hatásai – a kivitelezés módszertani részében olyan elemek alkalmazása, amelyek a környezet szempontjából előremutató hatásúak
Közlekedésfejlesztési projektek • A legkönnyebben tolerálhatóktól a legkevésbé indokolhatókig 1. Zsáktelepülések és kistelepülések elérhetőségi útjainak minőségjavítása 2. Alsóbbrendű térségi összekötő utak minőségjavítása 3. Települési elkerülő utak kialakítása meglévő úthálózati elemek felhasználásával 4. Főközlekedési és gyorsforgalmi utak minőségjavítása 5. Települési elkerülő utak új nyomvonal telepítésével 6. Új nyomvonalú utak kiépítése
Közlekedésfejlesztési projektek • Legnagyobb probléma a forgalom növekedését generálják az adott tájegységen légszennyezettség, zajterhelés, hulladék, beépítettség, stb. környezetterhelés növekedése • Vizsgálatok alapján a közutak forgalmi keresztmetszetének növelése (kapacitásbővítés) – az adott útszakaszra vonatkozó közlekedési viszonyok javulását idézték elő, – a forgalom intenzitása és a közlekedők létszáma is emelkedett
• környezeti terhelés növekedését eredményezi – hibás az a megközelítés, hogy az útminőség javítása önmagában környezetvédelmi célzatú
Pozitív hatások • A közlekedő járművek csökkenő szervizigénye • Az adott útszakasz felújításával egy esetleges addig használt nagyobb kerülő útszakasz rövidíthető le (földterület lekötése, a természeti környezet zavarása, az anyagfelhasználás és a generált forgalom szennyező hatásai!) • Népességmegtartó szerep (vidéki életforma fenntartása és a helyi termelési rendszerek életben tartása) • Útmenti zajvédő erdősávok, fasorok és sövények (zaj, hó, légszennyezettség)
Éghajlatváltozás és épített környezet • Szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése – a hőhullámok, a korai és kései fagyok, a jelentős szélviharok, az özönvízszerű esőzések, zivatarok árvíz és belvíz, aszály • Víz okozta épületkárok, a kedvezőtlenül változó szél- és csapadékviszonyok • Épületszerkezetek megváltozott hóteher, szélteher és jégeső • Tetőszerkezetek és a homlokzati felületek rögzítő elemei vihar okozta károsodás • Épületbiztonság, az épület üzemeltetés és az épületeken belül tartózkodó emberek komfortérzete
Hatások, következmények és az alkalmazkodás lehetőségei • Maximális széllökések növekedése – az épületek külső határoló szerkezeteit érinti (homlokzat és a tetőn lévő szerkezetek)
• Nyílászárók, árnyékolók, tetőfedő elemek és a vízszigetelő lemezek, villámvédelmi berendezések, kémények, antennák károsodása • Az épület és a tető magassága és formája, illetve környezetének beépítettsége a két legjelentősebb tényező a szélteher tekintetében
SZÉLSŐSÉGES VÍZJÁRÁS HATÁSA AZ ÉPÜLETEKRE • Özönvízszerű esőzéssel járó viharok – káros hatásukat növeli a térség domborzata, a környék növényzettel való borítottsága, a vízelvezető rendszerek állapota és áteresztőképessége, a települések szerkezete, elhelyezkedése – fokozódik az árvízveszély, belvízveszély, földcsuszamlások
• Vízelvezetés szerepe – esővízgyűjtő csatornahálózat és az épület körül (vízelvezető csatorna, lefolyó) egyaránt
Felkészülés a vízhiányos időszakokra • Hosszú, száraz, aszályos időszakokra számíthatunk a jövőben – a parkok, kertek, zöldtetők és zöld homlokzatok fokozott öntözésének szükségessége – az esővíztározók (ciszternák) építése – a zöld növényzettel telepített tetők esetében a növények fajtájának és az öntözés szükségességének, illetve módjának a megtervezése komoly feladat
Hatás az utakra • Hirtelen lezúduló csapadék – – – –
alámoshatja a közúti és vasúti töltéseket, partfalakat, földcsuszamláshoz vezethet, a tartósabb aszály süppedést okozhat autópályákat szegélyező növénytakarók és élőhelyek biológiai sokféleségére kedvezőtlenül hathat
Hatás az utakra • Hőség – – – –
Nyári hónapokban: fokozódó aszfaltkárosodások Burkolat nyomvályúsodása Vasúti sínek deformálódása Az aszfaltrepedésekbe szivárgó nedvesség kátyúsodást okoz
• Hevesebb, erősebb széllökések – nem kímélik a közlekedésbiztonsági berendezéseket, közlekedési lámpákat, KRESZ-táblákat
Hatás az utakra • A városi úthálózat állapota és a közösségi közlekedés – fenntartási költségek növekedése – városi csatornarendszereket, folyó menti közlekedési útvonalakat, hídpilléreket jelentősen megterhelhetik a gyarapodó és súlyosbodó áradások
• Városi hősziget – az aszfaltozott utak, a városok ritkás növényzete, az egyre gyarapodó nagy üvegfelületű épületek és ezek hűtését szolgáló légkondicionálók használata erősítik az éghajlatváltozás okozta hőmérsékletemelkedést – a városi levegőminőség romlása
Fenntarthatósági értékrend I.
Fenntarthatósági értékrend II.
Fenntarthatósági értékrend III.
Fenntarthatósági értékrend IV.
Közösségi részvétel a területi tervezésben
A nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben • 97. § (1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban. • (3) A részvétel joga gyakorolható a) személyesen vagy képviselő útján, b) társadalmi szervezetek révén, c) települési önkormányzatok útján.
A környezetvédelmi társadalmi szervezetek jogai • 98. § (1) A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. • (2) A szervezet joga továbbá, hogy – a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában; – c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit; – d) véleményezze a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.
Közösségi részvétel a területi tervezésben • Érintettek (Stakeholders) – azon személyek, illetve csoportok, akik/amelyek életminősége, életkörülményei, lehetőségei a terv következtében érzékelhetően megváltoznak (lehet egy döntéshozó is, pl. egy helyi önkormányzati képviselő)
• NIMBY szindróma („not in my backyard”) – olyan speciális, rendszerint fejlesztésekhez kapcsolódó viselkedésformát értünk rajta, amikor mindenki elviekben szükségesnek tartja az adott beruházást, de senki sem szeretné a megvalósítást a saját környezetében (pl. szemétégető, hulladéklerakó stb.)
Környezeti konfliktusok kezelése
Környezeti konfliktusok Magyarországon • Egyik legfontosabb oka – a résztvevők eltérően ítélik meg a beruházásokkal kapcsolatos környezeti és egyéb kockázatokat
• A rendszerváltozás utáni Magyarországon egymást érték és érik a környezeti konfliktusok – – – – –
nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások dorogi hulladékégetővel szembeni ellenérzések cementipari létesítmények autópálya-beruházások paksi atomerőmű, atomhulladékok elhelyezése
Telepítési döntéseket övező konfliktusok • Pszichológiai megközelítés – a konfliktusok azért alakulnak ki, mert a helyi érintettek kockázatészlelése nagymértékben eltér a beruházó szemléletétől – a beruházók szakértők cégük tevékenységét illetően, tisztában vannak az alkalmazott technológiákkal, azok környezeti hatásával – a helyi érintettek a vállalat tevékenységét illetően laikusok, nem ismerik részletesen a vállalat működését és azt a technológiát, amellyel a kérdéses üzem dolgozik – a szakértők és a laikusok kockázatészlelése alapjaiban tér el egymástól • az előbbi a kockázatokat technikai mérőszámnak tekinti • utóbbi csoport a kockázatokat más dimenziók (például azok ismertsége vagy félelmetessége alapján) értékeli
• a konfliktust a kockázat eltérő percepciója okozza • Mindkét fél kockázatpercepciója érvényes lehet, egyik sem előrébb való a másiknál
Telepítési döntéseket övező konfliktusok • Közgazdasági megközelítés – a telepítések negatív hatásait vagy kockázatait a beruházók különböző kompenzációs csomagok kialakításával ellentételezhetik ezzel a telepítők elismerik, hogy a beruházásnak ténylegesen lehetnek káros következményei, és ezek a negatív következmények ellentételezhetők – a konfliktusok azért alakulnak ki, mert a beruházók nem gondolkodtak el azon, hogy a hátrányosan érintett csoportokat milyen módon kompenzálják – sokszor azt feltételezik, hogy a telepítéssel járó előnyök (növekvő foglalkoztatás és adóbevételek) önmagukban megfelelő ellentételezést jelentenek, és nem hajlandóak mérlegelni másfajta kompenzációk alkalmazását – a túlzott mértékű kompenzációt az érintettek megvesztegetésnek ítélhetik (amely még gyengíteni is fogja az együttműködési hajlandóságot)
Telepítési döntéseket övező konfliktusok • Morálfilozófiai megközelítés – a telepítési döntésekre jellemző igazságtalanságokban látja a konfliktusok fő forrását – legtöbbször nem kérik ki a közvetlen érintettek véleményét, és nem is vonják be a feleket a döntések kialakításába, ami érthető elégedetlenséget válthat ki belőlük, akik úgy érzik, a fejük felett döntöttek – gyakran nemcsak a telepítés folyamata méltánytalan, hanem éppen azoknak kell elviselniük a legnagyobb terheket és kockázatokat, akiket egyébként is számos negatív hatás súlyt (gyakran azért telepítenek bizonyos térségekbe környezeti szempontból kockázatos létesítményeket, mert úgy gondolják, a hátrányos helyzetű lakosok még a várható káros hatások dacára is üdvözölni fogják az új fejlesztéseket, mondván, azok új munkahelyeket teremtenek, és nagyobb adóbevételeket generálnak – a beruházók gyakran nem veszik figyelembe, hogy ezáltal az egyébként is hátrányos helyzetű régió még kedvezőtlenebb adottságokkal fog bírni, a jobb anyagi helyzetben levő lakosok elköltöznek, és a helyzet regionális szinten tovább romlik.
Telepítési döntéseket övező konfliktusok • Szociológiai megközelítés – a telepítési döntések kudarcainak fő okát a társadalmi intézményrendszerekben, a kulturális különbségekben, a politikai folyamatok kedvezőtlen alakulásában látja – különböző társadalmak eltérően vélekednek különböző kockázati tényezőkről ezek a kockázatok az emberek számára ugyanis nemcsak valószínűségeket és káros határértékeket jelentenek, hanem társas konstrukciókat is (pl. az atomenergetikai létesítmények elfogadottsága Magyarországon a legnagyobb az Európai Unión belül, míg a vele szomszédos Ausztriában a legalacsonyabb)
Telepítési döntéseket övező konfliktusok • Kommunikációs megközelítés – a telepítési döntéseket övező kommunikációs problémákra hívja fel a figyelmet – gyakorlatias módon igyekeznek feltárni, hogy milyen kockázatkommunikációs megoldásokkal lehet sikeres telepítési döntéseket hozni – elsősorban a hatékony kockázatkommunikáció hiánya vezet a telepítési döntések kudarcaihoz • a beruházók elsősorban szakértői véleményekre építő kommunikációs kampányokra építenek, a helyi közösségeket legjobb esetben is csak tájékoztatják arról, hogy mit készülnek tenni
– az iparnak a lehető legnagyobb mértékű törődést és igyekezetet kell mutatnia a kockázati tényezők kezelésekor ahhoz, hogy a bizalmat és hitelességet kialakítsa
Köszönöm a figyelmet!
