A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok

Tájrendezés Általános tájrendezési javaslatok A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. trv.) értelmében a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében a településrendezés, illetve a fejlesztések során:  gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;  gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről;  a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;  művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges;  biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez.

A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok 1.

Új lakó- és üdülőterületek kijelölése A Berente területén a lakóterület-bővítési terület kijelölésének fő szempontjai: - Kedvező táji környezet, - Iparterülettől való távolság, - lakóterülethez való szerves kapcsolódás. Ennek kialakítása csak megfelelő, ökológiai szempontokat is előtérbe helyező zöldfelület-fejlesztéssel, környezetet kímélő (teljes közművesítettség, magas zöldfelület-borítottsági arány) módon lehetséges.

2.

Településközpont kialakítása A település új idősek otthonát tervezi kialakítani. A település új központjában elhelyezésre kerülő intézmény alapot biztosít a településközpont egészének fejlesztésére, átszervezésére. Az idősek otthonára szerveződő új központ tengelye a református templomra irányul, míg déli irányban a tengely egy új közparkban (parkerdőben) folytatódik.

3.

Zöldfelületek fejlesztése  Zöldfelületek funkcionális és esztétikai fejlesztése szükséges: − A település központjához (valamint a tervezett idősek otthonához) kapcsolódóan, nem csak esztétikus, de funkcionálisan is sokoldalú közpark kialakítása javasolt (pihenőkert, játszótér, rendezvényterület, díszkert, rekreációs terület stb.), amely a terület meglévő adottságait, és növényállományát „tiszteletben tartva” alakítandó ki. − A település és a tervezett záportározó tó között rendezett közpark kialakítása a cél, melynek szerepe: - szerves kapcsolat, illetve átmenet megteremtése a település és a táji környezet között, - rendezett pihenési lehetőség biztosítása. - A park kialakítása során kiemelten kell figyelembe venni a meglévő természeti adottságokat és a növényállományt.  Zöldfelületi jellegű intézmények fejlesztése: − Temető területének rendezése (védő zöldsáv, esztétikus környezet), − Sportpálya területe, A fentebb felsorolt zöldfelületrendezési feladatokat szakember által készített kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Az egyes közparkok kialakításán túl a településkép rendezése, az esztétikus falukép kialakítása érdekében az értékvédelem, a hagyományőrző építési szabályozás mellett különösen fontos feladat a közterületi zöld-

RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft - 3530 Miskolc, Papszer u. 20. -  46/505-435  [email protected]

1

felületek, zöldsávok rendezése. A zöldfelület-rendezést érdemes legalább koncepció szinten egységes, a falu teljes területére készülő tervek alapján készíteni. 4.

Védelmi célú erdőtelepítések A gazdasági területek környezetének a lehető legnagyobb mértékű fásítás szükséges. Bár a növényzet környezetvédelmi és tájképvédelmi szerepe jelentős, hatása ciklikusan változik. Legjelentősebb tisztító hatásukat lombos állapotban fejtik ki a kifejlett, koros (kb. 8-15. évtől /fajtól függően/) fák. Ezzel szemben az üzemi környezetterhelések fokozott terhelő hatása a téli időszakban jelentkezik, amikor a növényzet lombtalan állapotban van. Véderdő telepítés esetén ezért javasolt elegyalkotó fajként jó tűrőképességű fenyőket (pl. Pinus nigra) is alkalmazni, bár ezek túlzott alkalmazása tájidegen jellegük miatt nem kívánatos, az iparterületeken belül megengedhető. A véderdő-fásítások, illetve a rekultivációs területek erdősítése esetén az alkalmazható fafajok kiválasztása nagy körültekintést igényel. A Sajó mentén, és a hullámterében kialakítandó erdő esetében a talaj- és a vízvédelmen túl a természetvédelmi és árvízvédelmi hatásokat is vizsgálni kell. Az alkalmazásra javasolt fajok kiválasztásának szempontjai: − Termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fajok (ártéri jellegű növényzet), − Jó környezeti tűrőképesség. Javasolt fajok: − Salix alba, − Salix caprea, − Populus alba, − Populus canescens,

− − − −

Populus tremula Quercus robur, Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica Acer campestre

A hulladéklerakó környezetében talajvédelmi, vízvédelmi és tájképvédelmi célból szükséges az erdősítés elvégzése. Hosszútávon a rekultivált zagytározók területén a terület utóhasznosításaként erdőtelepítést javasolt végezni. A lakó és iparterületek közti erdősítések megvalósítása településvédelem, egészségvédelem és tájképvédelem szempontjából is fontos. A fenti erdősítéseket környezetvédelmi, ökológiai, természetvédelmi stb. szempontok együttes figyelembevételével kell megvalósítani, melyekhez az alábbi ajánlásokat is figyelembe kell venni. Az ipari tevékenységből származó légszennyező gázok és a növényzet kapcsolata a) Kén-dioxid (SO2): A levegő ipari eredetű szennyeződésének a leggyakoribb és legelterjedtebb vegyülete. Jellemzően erőművekből és vegyi üzemekből jut a levegőbe. Kísérletek során összeállították a fák kén-dioxid tűrési rangsorát krónikus károsítás és kísérleti gázosítás esetén egyaránt. Ennek megállapításai szerint igen érzékeny fajok közé tartoznak: − Picea abies (lucfenyő), − Pinus sylvestris (erdei fenyő), − Picea omorika (szerb lucfenyő), − Larix decidua (vörösfenyő).

Picea abies

Picea omorika

Pinus sylvestris

Larix decidua


2

E fajok telepítését mindenképp kerülni kell a véderdők kialakítása során. Ellenálló, illetve viszonylag tűrőképes, így SO2 tekintetében telepíthető fafajok az alábbiak: − Pinus nigra (fekete fenyő), − Popolus termula (rezgő nyár), − Betula pendula (közönséges nyír), − Acer fajok (juhar fajok), − Fagus sylvatica (bükk), − Quercus fajok (tölgy fajok), − Ulmus scabra (szil), − Platanus x hispanica (platán) − Robinia pseudoacacia („hamisakác”), Ellenálló, illetve viszonylag tűrőképes, így SO2 tekintetében telepíthető cserjefajok az alábbiak: − Colutea arborescens (pukkanó dudafürt), − Sambucus nigra (bodza), − Ribes sanguineum („díszribizli”), − Ilex aquifolium (közönséges magyal), − Crataegus monogyna (egybibés galagonya), − Euonymus europaeus (közönséges kecskerágó), − Rosa canina (gyepűrózsa), − Ligustrum vulgare (fagyal) − Rosa rugosa (japán rózsa) b) Klór és hidrogén-klorid (Cl, HCl) A szennyező forrásból klórként távozik, de azonnali hidrogén-kloridot képez. Legtöbbször a kén-dioxiddal együtt fordul elő. Erősen szerves-anyag roncsoló hatású. Szennyezésre igen érzékeny, nem telepíthető fajok: − Carpinus betulus (gyertyán), − Alnus glutinosa (enyves éger), − Picea abies (lucfenyő) Telepíthető fajok az alábbiak: Közepesen érzékeny fajok: − Quercus robur (kocsányos tölgy), − Quercus rubra (vörös tölgy), − Fagus sylvatica (bükk) − Acer palatanoides (korai juhar) − Larix decidua (vörösfenyő) − Pinus sylvestris (erdei fenyő)

Kevésbé érzékeny fajok: − Robinia pseudoacacia (fehér akác), − Popolus termula (rezgő nyár), − Picea pungens (ezüstfenyő) − Pinus nigra (fekete fenyő)

c) Nitrogén-oxidok (nitrózus gázok: NO, NO2, N2O3, stb.) A nitrogén-oxidok az emberi szervezetre veszélyesebbek, mint a növényzetre. Csak a kibocsátó hely (Borsodchem) közvetlen környékét és a nagyobb forgalmú utak (26. sz. főút) mentét veszélyezteti. Az egyéb szennyezőanyagoknak ellenálló fajok telepíthetők e tekintetben. d) Ammónia (NH3) A kibocsátó hely közvetlen közelében okoz károkat. Az ammóniával szemben igen érzékeny, a tervezési területe telepítésre alkalmatlan (kerülendő) fajok: − Tilia cordata (kislevelű hárs), − Tilia tomentosa (ezüst hárs), − Alnus gluinosa (enyves éger), − Carpinus betulus (gyertyán), − Pinus strobus (sima fenyő) Viszonylag ellenálló, telepítésre alkalmas fajok: − Quercus rubra (vörös tölgy), − Quercus robur (kocsányos tölgy), − Robinia pseudoacacia (fehér akác), − Acer ginnala (tűzvörös juhar), − Acer campestre (mezei juhar), − Acer negundo (zöld juhar), − Acer platanoides (hegyi juhar), − Ligustrum vulgare (fagyal),

− − − − − − −

Crataegus monogyna (galagonya), Euonymus europaeus (közönséges kecskerágó), Forsythia x intermedia (aranyág) Lycium barbarum (ördögcérna) Philadelphus coronarius (jezsámen) Pyracatha coccinea (tűztövis) Pinus nigra (fekete fenyő)


3

e) Porszennyezés A porszennyeződés különféle hatásai az abrázió (dörzsölés), az üledékképzés (bevonatképzés), direkt vegyi hatás (vegyileg aktív porok maró hatása), indirekt vegyi hatás (élettani károsodások). A porszennyezés hatását módosítják a meteorológiai tényezők, mint a légnedvesség (eső, harmat, köd), a légmozgás (erőssége, gyakorisága, iránya), hőmérséklet, napfénytartam. Ezen kívül, a domborzati viszonyok szintén módosító hatásúak. Sík vidéken a durva szemcsék közvetlenül az emittens (kibocsátóforrás) környékét károsítják a legjobban, a finom por már több kilométer távolságra eljut, a lebegő por és gázrészecskék pedig igen messze elsodródnak. Hegy-, illetve dombvidéken az uralkodó szél irányában a hegy lábánál települt emittens esetében a szennyezett levegő felemelkedik, és a porhullás a domb túlsó oldalán (ahol a leszálló légmozgások az uralkodóak) kezdődik meg, és mind a durva, mind a finom por legnagyobb része itt károsít. A levegő pormentesítése céljából az áramló levegő sebességét le kell fékezni, így a részecskék nagy része kihullik. A finom por kiszűrésére csak a növényzet képes (építmények erre nem alkalmasak). A növénytelepítés csak akkor hatásos, ha a porfogó sáv többszintes, zárt telepítésű (fák + cserjék), mert így a talajtól, a lombkorona tetejéig sűrű térháló alakulhat ki, és a porszűrő képesség kiváló lesz. A kialakított növényfalat 10-20 m-enként ajánlott megtörni 5-10 m mély beugrókkal, így a levegő turbulens mozgása fokozható és a porlerakódás még tökéletesebben megvalósul. A hőerőművek által okozott ártalmak és az alakalmazható növényfajok Légszennyező anyagok: - Szilárd részecskék: ülepedő, illetve lebegő porok (korom, pernye, stb.) - Folyadékok: víz, illetve gőz formájában kerülnek a levegőbe, - Aeroszolok: az előbbi két halmazállapot egymással alkotott kolloidjai, - Gázok: CO2, CO, OH, SO2, NO2. A szennyezés formái: - Kémény-emisszió, - Hűtőtorony-emisszió (gőz formájában akár 6-7 km távolságra is eljuthat), - Pernyehányó, salakdombok, üzemi porszennyezés (környező területen károsít, nem jut el messzire), - Vízszennyezés (a technológia során a pernyét és salakot hidromechanikai úton a zagytavakba szállítják. Ezek erősen szennyezettek P-, N- B- vegyületekkel, magas szulfidtartalommal, - Hőszennyezés: a hűtővíz és a szűrőberendezések vize meleg, csekély oxigéntartalommal, az öntisztulóképesség erősen lecsökken. a) Az üzem területének parkosítása A zöldfelület kialakítása a legszennyezettebb területen is indokolt, a defláció elleni védelem és a munkahelyi körülmények javítása érdekében. Az üzemi zöldfelület fontos része a gyep, mivel a belső terület túlnyomó részén más nem is lehet a talajban lévő vezetékek, illetve a tűzvédelmi sávok miatt. Kertépítésre többnyire csak a szociális, kulturális helyiségek közelében van lehetőség. Itt a szennyezésnek legellenállóbb faés cserjefajok jöhetnek számításba: Gleditsia triachantos (lepényfa), Sophora japonica (japánakác), Elaeanus angustifolia (ezüstfa), Ligustum vulgare (fagyal), Lycium barbarum (ördögcérna), Sambucus nigra (bodza), Ptelea trifoliata, Koelreuteria paniculata (csörgőfa), Populus x canadensis (szürke nyár), Robinia pseudoacacia (fehér akác), Ginkgo biloba (páfrányfenyő), Forsythia x intermedia (aranyág), Deutzia scabra (gyöngyvirágcserje), Rosa rugosa, Pinus nigra (fekete fenyő), Taxus baccata (tiszafa), Picea pungens ’Glauca’ (ezüstfenyő), stb. b) Véderdő, illetve véderdősáv létesítése Kialakítása nagy jelentőségű, mert meg kell hogy védje az utakat, a lakóterületeket, illetve a mezőgazdasági területeket az erőmű káros hatásaitól. A kialakítás szempontjából nagyon nagy jelentősége van az uralkodó szél, illetve a füst irányában álló szegélyállománynak. Ezt a részt éri a legmagasabb koncentrációjú emiszszió, ezért füsttűrő növényekből kell kialakítani. A szegélynek a talajtól felfelé jól kell záródnia, funkcióját lehetőleg télen is töltse be.


4

A véderdő kialakítására alkalmas fafajokra : − Acer campestre (elegyfa) − Acer negundo (elegyfa) − Betula pendula (elegyfa) − Celtis occidentalis (elegyfa) − Elaeagnus angustifolia (szegélyfa) − Fraxinus angustifolia (főfaj) − Fraxinus excelsior (főfaj) − Fraxinus ornus (elegyfa) − Fraxinus pennsylvanica (elegyfa) − Gleditsia triacanthos (elegyfa) − Koelreuteria paniculata (szegélyfa)

− − − − − − − − − −

Populus alba Populus nigra Populus simonii Populus x canadensis Punus cerasifera Quercus cerris Quercus robur Robinia pseudoacacia Salix alba Sophora japonica

A véderdő-szegély kialakítására alkalmas cserjefajokra: − Berberis vulgaris − Caragana arborescens − Cornus alba − Cornus sanguinea − Cotoneaster multiflorus − Crataegus monogyna − Ligustrum vulgare − Lonicera korolkowii

− − − − − − −

Lonicera tatarica Rhamnus catarticus Rosa canina Rosa rugosa Salix caprea Sambucus nigra Spiraea x vanhouttei

(főfaj) (főfaj) (főfaj) (előfásítás) (főfaj) (főfaj) (főfaj) (főfaj) (főfaj) (elegyfa)

A véderdő-szegély kialakítására alkalmas lomblevelű örökzöld cserjefajokra: − Berberis julianae − Mahonia aquifolium − Viburnum rhytidophyllum A véderdő kialakítására alkalmas fenyőfélékre: − Pinus nigra − Pinus sylvestris c) Zagytározó fásítása A zagy égéstermékek, kőzeteke darabjainak, illetve porának vizes szuszpenziója, amelyben különféle vegyi anyagok is találhatóak. A zagyot zagytározókban ülepítik és szikkasztják. A szikkasztás ideje 4-5 év. Nagyon fontos a zagy felületének száradás utáni megkötése. A száraz vagy szerkezet nélküli, tömör váztalaj, alacsony humusz-, magas foszfor- és káliumtartalommal, az erózió és defláció könnyen elhordhatja. A zagy felületének megkötésére különféle módszereket alkalmaznak. − Füvesítés: tőzeges-lápföldes talajjavítás után pionír növényekkel illetve szárazságtűrő füvekkel való betelepítés. − Fásítás, illetve erdősítés: felületi vagy sávos talajjavítással, ültetőgödör talajcseréjével. Zagytározó fásításra alkalmazható fajok: − Betula pendula − Elaeagnus angustifolia, − Gleditsia triacanthos − Robinia pseudoacacia, − Salix alba, − Salix caprea,

− − − − −

Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare, Lycium barbarum, Prunus spinosa Populus alba

d) A salakdombok fásítása Talán a legrosszabb minőségű „talaj” a salak, amely azonban nagy mennyiségben halmozódott fel az erőmű környékén (Sajón túli területeken). Az ilyen terület vízgazdálkodási szempontból rendkívül kedvezőtlen, nincs víztartó képessége, és nincs talajélet. A növénytelepítés ezért csak úgy lehetséges, ha megfelelően vastag termőföldréteg terítés előzi meg (ennek nagy része bemosódik a salakba). Ezután füvesíthető a terület. Fatelepítés csak az ültetőgödrök talajcseréjével lehetséges. Az alkalmazható fajok a zagytározó fásításnál felsoroltakkal azonosak.


5

5.

Mezőgazdasági tájfásítás  A nagyüzemi művelésű szántóterületeken, illetve összefüggő gyepterületeken tájfásítási terv alapján meg kell valósítani a mezővédő-erősáv rendszert, amely: − javítja a mezőgazdasági területek termőképességét. − csökkenti a szelek erejét, ezáltal a deflációt, és a szelek szárító hatását. − javítja a terület vízellátását, növeli a páratartalmat. − a szélvédettség miatt javítja a termőhelyi viszonyokat, a terméshozamot. − megváltoztatja a terület struktúráját. − növeli a fajgazdagságot, természeti értékekben gazdagabb mezőgazdasági terület kialakulását teszi lehetővé. − zöld folyosóként is szolgálhat, mivel a szántóföldeken keresztül egymástól távolabbi természetközeli területeket (pl. erdők, bokrosok, ligetes területek) köt össze. − a gyepek vízellátásában is sokat segíthet. Vizsgálatok alapján a szélvédett gyepek akár 20-30%-kal nagyobb terméshozamot is adhatnak.

6.

Környezeti állapotfenntartása, javítása Berente területén szigorú szabályozásokkal kell biztosítani, hogy a környezeti elemek állapota ne romolhasson tovább. Nem szabad engedélyezni a lakóterületek közvetlen környezetében újabb környezetterhelő tevékenység végzését, el kell végezni a javasolt fásításokat, műszaki-technológia fejlesztéseket (hulladéklerakó szigetelése, iparterületen szűrőberendezések fejlesztése stb.).

7.

Értékek védelme A táj- és a településkép értékes elemeinek védelme nélkül a község fejlesztése elképzelhetetlen. Az egyedi tájértékek és a hagyományos népi építészet emlékeinek felmérése után, ezek védelmére és fejlesztésére vonatkozó koncepció/terv elkészítése a következő feladat.

Natura 2000 SCI (különleges természetmegőrzési terület

Jelölő faj: Muscardinus avellanarius (mogyorós pele)

8.

Illegális hulladéklerakatok felszámolása, köztisztaság biztosítása A település szegélyén található illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni. Az érintett területeken hulladékgyűjtő konténer kihelyezésével és rendszeres ürítésével kell biztosítani a köztisztaságot. Az Önkormányzat feladata a település közterületeinek tisztán-tartásáról és gyommentesítéséről (különös tekintettel a parlagfűre) való gondoskodás is.

9.

Használaton kívüli, illetve elhanyagolt épületek elbontása, rehabilitációja Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, újrahasznosításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj/terület jellegéhez igazodó rendezéséről.


6

A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok

Recommend Documents