A vtmc vez'-erö venoronlkuma

vENoroNlKUMA A vtmc vEz'-erÖ Az egyetlen mikro nizält venotonikum - gyors felszfvÖdäs - nagyobbklinikaihat6konYsäg

Komplexv@delemaz elsö tünetektöl a sülyos szöv6dm6nYekig Arany6rbetegs6gben 2-G tabletta naPonta

Kronikusv6näsel6gtelens6gben 2 tablettanaPonta

G.-t*

F

o

*E-Tsenwen Fax:1-238-7966 VäciÜt 1-3.Telefon:1-238-7799, ServierHungäriaKft.,1062Budapest,

NAPOK PECSI ANGIOLOGIAI

Elnöki köszöntö

DR.ACSÄovcvöncv" A MAET ELNOI(E

KedvesKolldgandk ös Kollögtik! hogy a koräbbi rendezTisztelettelk6rem valamennyiüket, vdnyeinkenmegszokott6rdekl6d6ssel 6s lelkesed6ssel vegyenek r6szta Magyar Angiol6giai 6s Ersebdszeti Tdrsasäg2005. kerü16kongoktdber 12-14. között P6csettmegrendez6sre resszusän.A k6t 6vvel ezel1tti szegeditalälkoz6nknyitotta rneg a sorät a Magyar Cardiovascularis IntervencidsRadiol6giai Tärsasdggalközösenrendezetttudomänyoskonferencidinknak.A szakmaieszmecser6n tül a kdt tudomdnyostärsasäg kollegiälisanis közelebbkerült egymdshoz.Fontosez abetegek gyögyuläsa6s mindkdt szakmafejl6d6seszempontjäb61. m6g nem sikerült a Sajnos,az alapkutatäsokszakembereivel közös rendezvdnyekszind6n megval6sulö együttmüköd6s megteremt6se, ami termdszetesen nem aztjelenti, hogy a kutat6k 6s a klinikusok szämosterületennem dolgoznakegyütt. Nagy mültri, törtdnelmivärosunkP6cs,megfeleldhelyszint ad,s a dr. BattyäniIstvdn6s dr. Kolldr Lajos professzot\ezette programotbiztositahhoz,hogy Szervez6Bizottsägszinvonalas a rendezv6nysikereslegyen.Rem6lem,az id6jdris is kedvezni fog nekünk,6s a tervezetttärsasägiprogramokrakellemeskörülm6nyekközöttkerülhetsor. Köszönömmindazonmunkahelyivezetdknek,akik segiter tek, lrogy az 6,rgy6gydszat irdnt 6rdekl6d6f iatalok szämdra rnindenk6ppen lehetdv6tegy6k a rendezv6nyünkön val6 r6szv6telt.Utdnpdtläshiänybanszenvedünk, ezörtpr6b6ljdkmeg e sok küzdelemmeljärö, de ugyanakkorszdp eredmdnyeket is adötudomiinydgfel6 terelnia felnövekvdgenerdciö6rdekldd6s6t. A fenti gondolatokjegy6benkivänok mindenkedvesr6sztvev6nek- bele6rtvelelkes szakdolgozdinkat is - hasznostandcskozäst 6s kellemesl6gkörüiddtöltest. V6gül h6l6sköszönetemet fejezemki a MagyarAngiol6giai 6s Erseb6szeti Tärsasdgvezet6s6g6nek 6s tagsägänak az elmült n6gy 6vbenv€gzettmunkäjä6rt6s tdmogatäsä6rt elnöki periödusomlejärtaalkalmdbdl. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

illedfronic

WASffiEJLAffi sr*rflmsteru[mreln intenvencl$ mvms*u{äris l(ir']SlL"{nic megu$däsof(at Tes[resn,rhntt

Exponent+ Interceptor carotisrendszer

TalentTAA 6s AAA sztentgraftol(

Racer kobalt-kr6mvesesztent

AuroraSE nitinolsztent perif6riäs

BridgeAssurant b a l l o n t ä g i t ä saüc 6 l csrp66rsztent

Kft. When Life Dcpendson Medical Tcchnology MedtronicHungäriaKereskedelmi B u d a p e sltl 2 3 A l k o t ä su t c a 5 0 .T e l :0 6 - l - 8 8 9 0 6 0 0F a x :0 6 - l - 8 8 9 0 6 9 9 www.medtronic.hu

PECSI ANGIOLÖGA NAPOK

A Szerv ez6 Bizottsäg k öszönt6je

DR. BATTYANI ISTVAN. DR. T(OLLAR TAJOS

A Hnryr szERvnzfBrzorrsÄc rÄnsnlltönnt

sasäg6s a Magyar Cardiovascularis6s Intervenci6sRadioTiszteh Kollögäk! Elmrilt k6t esztendd,s a Magyar Angioldgiai 6s Erseb6- l6giai Tdrsasägközös kongresszusän. szeti Tärsasiig,valamint a Cardiovascularis6s Intervenci6s szervez6si Radiol6giai Tärsas6g2. Közös Kon gresszusänak A Szervezf Bizottsrig tagjai: jogät Pdcs kapta meg. a MAET r6sz6r6'l: Amikor 1364-benNagy Lajos kiräly V. Orbän pdpilhoz dr. Kollär Lajos (elnök), küldte a P6csi Egyetem alapit6leveldthelybenhagyäsra,a dr. Kasza Gäbor, värost e szavakkalajrinlotta apdpa figyelm6be: ,,P6csa tudr. Menyhei Gäbor, domänyok terjeszt6s6rekülönösenalkalmas". dr. RozsosIstvän, Az elmrilt lvszdzadokbizonyitottäk,hogy e megeldlegeGydr Edina, zett bizalomnak a väros szellemi ereje eleget tudott tenni. KeresztesGäbor. 1885-benEur6pa-hir( seb6szetiosztälyt alapitott 6s vezeA MACIRT rösz6rdl: tett. Az egyre több szakterületetfelöleld seb6szetrijkori tördr. Battyäni Istvän (elnök), t6nete v ärosu nkban 1924-t6. szämitand6,amikor megkezdte dr. Harmat Zoltän, munkäjdt a Dischka Gy6z6 utcäbana Seb6szetiKlinika Badr. Horväth Läszl6. kay Lajos vezetds6vel.Az az6ta eltelt iddszak alatt a väros dr. RostäsTamäs. szämoskiemelkedd seb6sz6s radiol6gus szakembertadott dr. Szalai Gdbor, hazänknak6s Eur6pi{nak.El6g legyen csak- a teljessdgig6HajdrindU dvardczVeronika. nye n6lkül - Neuber, Schmidt, Kudäsz, P6ka, Karlinger, Kiss, Benkfl Kuhn professzoroknevdt emlfteni. A Tudomdnyos Bizottstig tagjai: A väros azonban nemcsakegyeteme,hanem törtdnelmi, a MAEf rösz6r6l: kulturälis 6rt6kei miatt is ismert. Gondoljunk csak a ,,F6t6dr. Nemes Attila (elnök), ren" l6vd Dzsdmira,a Püspöki Palotära,a minaretekhangudr. HüftI Kälmän, latära. A Mecsek d6li lejtdin igazi mediterrän harm6niät dr. Kollär Lajos, amely a 6rezhetünk,karnyrijtäsnyiraa Villdnyi borvid6kt6'1, dr. Mätyäs Lajos, tudomänymüvel6i szämdrais kivä16kikapcsol6däsraad ledr. Menyhei Gäbor, het6s6get. dr. Meskd Eva. Angiolögiai Napokat tiz 6vvel ezel6tt, 1995-benrendezdr. PdcsväradyZsolt. tünk P6csett.Ekkor szervezfdött üjjd a p6csi 6rseb6szeta A MACIRT rdszördl: Seb6szetiTansz6k keret6ben.igy ma kettds jubileumot is dr. Hüttl Kälmän (elnök), ünneplünk. dr. SzatmäriFerenc. Sok szeretettelüdvözöljük a Koll6gäkat a.2005.okt6beri dr. Somogyi Rita. P6csiAngioldgiai Napokon,azaza Magyar Erseb6szetiTärErbetegs6gek, 2005/suppl./2.

PROGRAM

P6csi Angiol6giai Napok Program 2005.okt6ber 13.

2005.oktdber 12. 08.00-16.00Regiszträci6.(PalatinusHotel, aula.)

08.00-17.00Üjonnan 6rkez6
09.00-11.15II. Magyar L6zer-DopplerSzimpdzium

Carotis müt6t versus PTA 11.15-11.30Kävdszünet prevenciö _ az 6rszri,kület

08.30-08.45Referätum(dr' Mogdn Istvcin) 08.45-09.00A carotis szükületek stenttel tört6n6 kezel6se

6safolyamatotbefolyäsol6gyögyszerek(referätum'dr'HüttlKdlmän) 09.00-09.10Az a. carotisinterna stenteldsefilteres embdlia(ül6selnökök: prof. dr. Koltär Lajos, prof. dr. Paragh György)

v6dd hasznälatdval(dr. NemesBaldzs äs munkatdrsai) 09.10-09.20Stentingcarotid arteries(dr. Aytekin Besint)

11.35-11.50Eldadäs

09.20-09.30Carotis stent alkalmazdsaaZalaegerszegiK6rhäz minds6gbiztosftdsirendszereszerint (dr. Nagy Gyöngyi

11.50-12.05Eldadäs

6s munkatärsai)

12.05-12.20Eldadäs

09.30-09.40Arteria carotis plakkjainak biok6miai vizsgdla-

12.20-12.35El6adäs

ta (dr' olvasztd Sdndor ös munkatdrsai) 09.40-09.50Carotis endarterectomia:altatäsvagy locoregi-

L2,35-14.00 Eb6d. (Fakultative välaszthatd a rcgiszträci6

onal anaesthesia?(dr. Menyhei Gdbor ös ntunkatdrsai) m6dok összehasonli09.50-10.00Különbö26 6rz6stelenft6si

11.30-11.35Bevezet6s(prof. dr. Kolldr Lajos)

sorän.)

täsa a carotis endarterectomiamütdt6nöl (dr. Keresztfulvi 12.40-14.00MAET vezet6s6gi ü16s

Andräs ös munkatdrsai)

12,40-14.00MACIRT vezetds6giül6s

in10.00-L0.10Carotisrestenosismft6ti 6s endovascularis tervenci6skezel6se(dr. Tamds Ldszlö Jcinosös truLnkatärsat)

14.00-14.50NovarrisHungäriaSzimp6zium

L0.10-10.20A carotis interna stenosisokellätäsi taktikäja kdrhäzunkban (dr. Nagy Istvän 6s munkatcirsai)

14.50-15.10Kävdszünet 10.20-10.40Käv6szünet.Szakmai kiällftds megtekint6se' 15.10-16.00ServierHungdriaSzimp6zium II. szekci6 Gdlaest,ennek keretöben:

Endovascularis szöv6dm6nyek ellätäsa

György SoltdszLajos-em16k- 10.40-10.55Endovascularisseb6szet(referätum,dr' Nentes 17.00-1g.30prof. dr. Acscicly el6adäsa,clr. Batlagi Farkas Bugär M6szäros Käroly-em- Attila) 10.55-11.10A vascularisintervencidsradiol6gialeggyakoa p6csi NemzetiSzinhäzban l6kel6addsa ribb szövddm6nyei(referätum,dr' Nagy Endre) 18.30-19.00Szüner(pezsg6,frissitdft, apr6 falatok) 19.00-20.30ünnep6lyes megnyitd 6s koncert a P6csiNemzeti Szinh1zban 20.30-t6l ÄltOfogadäsa Hotel PalatinusBart6k Term6ben 4

11.10-11.20 Femoralis älaneurysma megszüntet6seultrahangvez6reltthrombin befecskendezlsövel(dr. Morvay Zita ös munkatdrsai) Erbetegs6gek,2005/suPPl'/2'

PROGRAM 11.20-11.30Iatrogdn vese A-V shuntök intervenci6sradiol6giai elfätäsa(dr. RostcisTamds 6s munkatdrsai) 11.30-11.40Subintimalis angioplasticävalkapcsolatoskezdeti tapasztalataink (dr. Bdnsäghi Zoltitn ös munkatärsai) 11.40-11.50Stentgraft implantäcids sikertelens6geset6nhagyomänyosreszekci6 (konverzi6) 6s/vagy hibrid endovaszkulärisbefejez6s(clr. Kasza Gdbor 6s munkatörsai) A rupturält abdominalisaorta aneurysma(RA1,1.50-12.00

15.20-15.40Kävdszünet.Szakmai kiällitäs megtekint6se. IV. szekci6 prevencid, alapkutatäsok, rizik6faktorok Vascularis 15.40-15.55Referätum(dr. PdcsvdradiZsoLt) 15.55-16.10E-tracking.Ü1 meresimödszeraz erekelasztikussägänakvizsgälatära(referätum, dr. Schön, Frank) 16.10-16.20 Az arteria brachialis fl ow- m edidlt vasodi I atäci-

AA) kezel6si elveirdl (dr. Papp LdszLöös ntunkatdrsai) 12.00-L2.10Aortabifurcatio stenosisokkissing stentel6s6t 6jänak 6s az augmentäci6sindex összehasonlitdvizsgälata (dr. Dör H. ös munkatdrsai) követden elvlgzett rekonstrukcids6mft6teink (dr. D arabos 16.20-16.30Immuno-inflammatorikus eltdrdsek perif6riäs Gdbor ös numkatdrsai) 12.10-12.20 Hibrid iliofemoralis rekonstrukci6 müt6ti obliterativ drbetegs6gben(dr. Szonldk Edit ös nuLnkatcirsai) technika6s kezdeti eredm6nyek(dr. Sintd Gdbor ös munkatdrsai) 12.20-12.30 Percutan transluminalis angioplasticäk sorän bekövetkezettiatrog6n s6rül6sek6s azok ellätäsa(dr. Ga' lcunbosBarnabds ös numkatcirsai)

16.30-16.40Endothel- 6s thrombocyta-aktiväci6összefügg6sbencsökkentflow-mediä1tvasodilatäci6valprimer antifoszfolpid szindrdmäban(dr. Solt4szPdl ds ntunkatärsai) 16.40-16.50A v6gtagkering6ssajätossdgaigyermekkorban 6s vältozäsadrdysplasiäkn6l(dr. Mattassi, Raul ös nurnkatdrsa)

12.30-13.30 Eb6d. (Fakultative välaszthat6a regiszträcid sorän.) III. szekciö M6lyv6näs thrombosis, thrombolysis aktu13.30-13.45A v6niis thromboembdliacsökkent6sdnek alitäsa(referdtum,dr. Landi Anna)

vältozäsokdiab6teszläb szindFibrinogdnszint 16.50-17.00 r6mäs betegeknll (dr. Sinay LdszLöös numkatdrsai) 17.00-17.10Jelzi-e a hsCRP az atherothrombosist6s annak srilyossägätperif6riäs obliteratfv ver66rbetegekben?(dr. Jassd Istvdn ös munkatdrsai) 17.10-17.20A mikrovaszkulärisreaktivitds 6s az 6rfali me-

13.45-14.00 Referätum (clr. Lammer Jolmnnes) 14.00-14.10 Intervencidk a v. cava inferiorban mäjtrasz-

revs69 non-invaziv v izsgllata különbözd kardiovaszkuläris rizik6 ällapotokban (dr. Egresits Jdzsef ös ntunkatdrsai) 17.20 -17.30 A szemikarbazid-szenzit(v ami n oxid iiz enzim

plantäcid utdn (dr. Doros Attila 6s munkatdrsai) 14.10-14.20Recidiv varixok vizss.älatamultislice CT-vel

aktivitäsänakellentmonddsosviselked6sehaemodializält hypert6niäsbetegekben(dr. NemcsikJeinosös veseel6gtelen

(dr. Szatmdri Ferenc)

munkatdrsai)

14.20-14.30A dialysis fistuläk komplex ellätäsa(dr. Bdnsdglü Zoltdn ös munkatcirsai) 14.30-14.40Tromboembdliäsmegbeteged6seketiol6giäj6nak retrospektfvvizsgdlataa F6värosi SzentImre K6rhäzI. sz. Belgy6gyäszatiOsztäly 6n kezelt betegeken( d r. Bo rven -

18.30-23.00Villänyi borest. (Borbemutatö, bork6stol6 6s zen6svacsoraa villänyi Polgär Pinc6szetBortrezor Pinc6j6ben. Utazäsautdbusszal.)

dög J. Sebestyönös munkatdrsai)

2005.okt6ber 14.

14.40-1.4.50 A v6näs thromboemböliäküj halälozäsiadatai Magyarorszägon (dr. Sdndor Tantäs) 14.50-15.00 A kr6nikus antikoaguläns teräpia r6gi-üj gy6gyszere,a warfarin - kezdeti tapasztalatainka warfarin alkalmazäsäval(dr. Kristöf Vera ös munkatdrsai)

08.30-09.00MAET Közgyrilds/ MACIRT Közgyü16s V. szekci6

15.00-15.10Vesetumor miatt v lgzett radikrilis nephrectomia 6s vena cava inferior thrombectomia(dr. Nagy Zoltdn

PAD 6s GI intervenci6s radiol6gia

6s nunkattirsai) 15.10-15.20A jobb vena iliaca communis hasznälataHD kr6nikusvenacavasuperiorszindrdma6s k6t. kezel6sekhez oldali vena femoralis elzdt1ddseset6ben(dr. Kosztyu Ldszlö

09.00-09.15 PAD gy6gyszeres kezeldse (referiitum, dr. Battydni Isnän) 09.15-09.30Treatment of descendingthoracic aortic aneurysms with endovascularstent-graft (referätum,dr. Josip

6s munkatcirsai)

Maikovic)

6rbetegs6gek,2005/suppl./2.

PROGRAM 09.30-09.40Endovasculartherapy of renal artery stenosiswich stenosisshould be treated?(dr. Vinko Vidjak ös mun-

5./ Cryostripping6s hagyomänyosstripping összehasonlitdtükr6ben(dr. GyevnrirZsuzsannaös munsa az 61etmin6s6g

katdrsai) 09.40-09.50 Akut vdrz6s ellätäsa intervenci6s radiolögiai m6dszerekkel (dr. Nagy Endre) 09.50-10.00Krdnikus iliaca occlusidk recanalisatidja:eredm6nyek, szövddmdnyek,korai utänkövet6s42betegnöl (dr.

katdrsai) 6.1Tervezettvagy szöv6dm6nymiatt vlgzett 6rrekonstrukci6k ältalänosseb6szetibeavatkozäsokkapcsän(dr. Regdli Läszlö ös munkatdrsai) esetünkke7./ Nagy kiterjed6süals6v6gtag-lymphoedemäs (dr. Füzi Ärzel6sekonzervativ 6s sebdszetimddszerekkel

Ldzär Isndn 6s rnunkatärsai) 10.00-10.10Gastrointestinalisv6rz6sek(dr. RostäsTantds) päd ös munkatdrsa) 10.10-10.20Arteria mesentericastentel6se- esetbemutatäs 8./ A hasi aorta malignus fibrosus histiocytomäja okozta (dr. Kinily Istvdn) härmas szövddm6ny (dr. Töth Csaba ös munkatdrsai) 10.20-1L.00Käv6szünet.Szakmaikiällitäsmegtekint6se. VI. szekciö Amputäcid, rehabilitäci6 / Femoro-poplitealis müt6tek

9./ Perif6riäsembolizäci6/mikroembolizäci6diagnosztikäja 6s a komplex belgyögyäszatikezel6seredmdnyei(dr. Pencz Zoltdn ös munkatdrsai) L0./ Erythema nodosum k6p6benjelentkez6 filariäzis esete (dr. Kristöf Vera äs munkatdrsai)

1L./ Risk factor monitoring during peripherial arterial obst11.00-11.15Ver66rseb6szeta femoro-poplitealis 6rszakaructive diseaserehabilitation(dr. Albert Istvdn ös nunkatcirszon (referätum,dr. Jdmbor Gyula) sai) 11.15-11.30Referdtum(dr. Till Attila) l2.l Oxidatfu stresszt jellemzf param6terek alakuldsa obli11.30-11.40Femoro-disztälisbypassmüt6teketkövetd korai terativ ver1lrbetegekben (dr. Jassö Istvdn ös nnmkatdrsai) reocclusiök6s reoperdci6k6rt6kel6se(dr. GyurkovicsEndre Acut szervi, szöveti ischaemiätkövetd fatälis kimenetü 13./ 6s ntunkatdrsai) 11.40-11.50Pedalis6s plantarisbypassokeredm6nyess6g6- reperfiiziös szindrdmäk (dr. Nagy Andrtis ös munkatcirsai) (dr. Nyiredi Göza äs rttunkatcirsa) nek összehasonlftäsa 11.50-12.00Homograft hasznälataart6riäsals6 v6gtagi rekonstrukci6hoz(dr. Vallus Gäbor äs munkatdrsai) 12.00-12.10Major amputäcidkrdl- a rehabilitäci6hiänyossägai 6s lehetds6gei(dr. Gergely Mihdly ös munkatdrsai) 12.10-12.20Mindk6t als6 vdgtag amputält betegekproteti(dr. z6l5sa,avagy a csonkoläs nem jelent ,,v6gä11apot"-ot SzilassyGöza ös munkatdrsa) 12.20-13.00 Eb6d. (Fakultative välaszthatd a regisztrflcil sorän.) I. Poszterbemutatö (Nädor terem, m6lyföldszint, 10.00-11.00) A poszterek sz6beli bemutatdsa: 2 perc + 2 perc diszkusszi6. 1./ Rekonstrukci6s6rmrit6tk6s6i szöv6dmdnyeinekellätäsa egy betegen- mit bir ki egy 6rbeteg?(dr. Darabos Gdbor 6s ntunkattirsai) 2./ Vascularis intervencid az 6rseb6szetigyakorlatban(dr. Mikola Jdzsef ös munkatdrsai) jä16 nyaki metszettsebz6ssikeresellä3./ Nagydrs6rül6ssel tdsa int6zmdnyünkben(dr. NömethJ1zsefös nunkatdrsai) 4.1 Graft infekci6 kezel6sein situ alkalmazott ezüstimpregnäft prot6zissel- kezdeti tapasztalatok(dr. CsorddsJözsef ös nwnkatcirsai) 6

14./ A SonoVuez ultrahang kontrasztanyagelsd magyarorszägialkalmazäsasorän szerzetttapasztalataink(d r. H a r mat Zoltön ös munkatdrsai) 15./ Dinamikus grädiensecho-m6r6skontrasztanyagalkalmazilsdvalaz endometrium tumorok myometriälis invdzi6jänak megit6l6s6re(dr. Nagy Gyöngyi ös ntunkatdrsai) II. Poszterbemutat6 (Bartdk terem, I. emelet, 13.00-14.30) A poszterek sz6beli bemutat6sa: 2 perc + 2 perc diszkusszid. l.l U t6kezel6s,reokkhjzi6, prevenci6 percutdntransluminalis angioplasztikautän (dr. Horvätlt Ldszlö ös munkatdrsai) 2./ Sentinel nyirokcsomd vizsgdlataem16 tumorokban (dr. Szalai Gdbor 6s munkatdrsai) 3./ Carotis stentel6snyaki behatoläsbdlkering6smegfordft6sos agyv6delemben- biztos technika nehezitett hagyomänyos behatoläsokesetdn(dr. Pintör Ldsal6) 4./ A szolubilisthrombomodulin6s TNF-alfa genotipusszerepe szignifikäns carotis stenosisban6s restenosisban(dr. Dösa Edit ös munkatdrsai) 5./ Ndhäny 6rv a carotis eversio mellett (dr. Tarr Miklös ös munkatdrsai) 6.1 CT angiographiaszerepea carotis stenosispreoperat(v vizsgälatäban(dr. Simö Gdbor ös munkatcirsai)

2005/suppl./2. Erbetegsdgek,

PROGRAM 7.1Extracranialiscarotisinternajelent6s m6retf, val6di aneurysmzijdnaksikeresoperdci6ja- esetismertet6s (dr. Gellört Gdbor ös nuutkatdrsa)

16./Percutantransluminalis renalisangioplastica (PTRA) 6s stentbeültetdsretrospektfvvizsgälata- mikor 6,rdemes? (clr. Kolossvdry Endre ös munkattirsai)

8./ A Diabetic Foot Syndromäsbetegekhemorheol6giai 17.l Deep venousthrombosisin the iliofemoralveins- risk nyomonkövet6se(dr. RozsosIstvdrt ös numkatdrsai) factors at young age(dr. SafranköAndrds ös nunkatdrsai) 9./ In vitro inzulin hatäsal-es 6s 2-estfpusri,perifdriäs6r1.8./Acut vena cava superiorsyndromamegoldäsaa v. I,eszövddmdnyekkelkomplikält diab6teszesbetegek thrommoralis fel6 tört6nd drenäzzsal(dr. Birö Gäbor) bocyta funkci6jirra 6s szabadgyöktermeldsdre(clr. Kürtlry 19./ A m6lyv6nästrombdzis megeldzdsdnek6s hatdkonysiiMäria ös numkatdrsai) giinak vizsgälatasebdszetiosztälyrölelbocsätottbetegeken 10./ Az oxidatfv stresszszerepeaz als6v6gtagirevaszkula(dr. Nagy Istvdn ös ntunkatdrsa) rizicils szisztdmäban(dr. Aratö Endre ös ntunkatärsai) 20.1Perzisztdl6art6ria lienälis aneurysma- esetismertetds 11./ Az a. iliaca externa(AIE) antegradeverzi6sendarteri(dr. Möszdros Ldszlö ös ntunkatdrsa) ectomiiija (EEA) - cgy üj müt6ti eljdräs (clr. Cs. Nagy Gd21./ Az dletminds6g(Qualiry of Lif'e) felm6rdsea betegsdgbor ös ntunkatärsai) specifikusVascuQolk6rd6fvhasznälatiival aorto-iliacalis6s l2.l A reimplantiilt mesentericainferior aneurysmi,'rja 6s k6infraingunialis rekonstrukci6n ätesett betegpopuldci6ban siii rupturäja (dr. KctliszkyPöter ös ntunkatdrsai) 13./ Femoro-poplitealisrdgi6banvdgzett intervenci6sbe- (eldzetestanulmäny - Pilot Study) (clr. Litauszky Krisztina ös munkatdrsai) avatkozirs ok teriilet6n szerzelttapasztal ataink (d r. D arobos 22./ Hemiparetikus,als6 vdgtag amputält betegeink rnozGtibor ös nnn ktttdrsai) 14./ Radioldgiai intervenci6az 6rseb6,szeti mrit6'ben(dr. Si- gässzervirehabilitäci6ja(dr. SzilassyGöza ös nutnkattirsa) nü Gäbor ös nttmkatdrsai) 23./ Ndgydgyiiszatilaparoscoposm(it6t ritka szöv6drn6nye: 15./ Autol6g alkari A-V shunt,a könyökshuntalternativäja arteria iliaca externa termikus sdrül6se(dr. SzifusIstvdn ös (dr. SzeberinZoltcirtös nrunkatiirsai) munkatdrsai)

APharmatextilKftkompresszrös kar-dsläbharisnyäin6lkülözhetetlenek a vönäs-6snyirokrendszeri betegsögek kialakuläsänak megelöz6söben, a kialakult betegs6gek kezel6s6ben ösa rehabilitäciöban. gyakorolnak Hasznälatuk soränmegfelelö nyomäst a kötöszövetekre 6sa vönafalakra, ezältal fokozödik a vönäsvisszafolyäs, csökkenaz ödöma,segitmegörizni a mozgäsköpess6get ös csökkenti a betegsöggel fellöpö fäjdalmat. A ll. kompressziös ELASTOMED, a lll.kompressziös ELASTOBAR 6sa lV.kompressziös ELASTOLIM läbharisnyäk az6nendszeri betegs6gek kezel6sönek ösa rehabilitäciönak azeszközei: jelenti. . AzELASTOMED märkandv a hagyomänyos minös6get r AzELASTOMED STRETGH term6kekvökonyak, ättetszöek. . Az ELASTOMED pamuttartalmuknak KOMFORT ös az ELASTOBAR KOMFORT harisnyäk köszönhetöen magasabb komfort6zetet biztositanak. . Az ELASTOMED S 6s EI-ASTOBAR S karharisnyäk, valamintaz ELASTOLIM läbharisnyäk sikkötösselk6szülnek. Eterm6kek ärätazOEP85%.kaltämogatja. Az l. kompressziös ELASTOFIT, ELASTOFIT STRETCH 6s ELASTOFIT SPORTeg6szsögvddö harisnyäk viselese a läbelnehezül6se 6sdagadäsa esetön, sokmozgäst igönylö munkäkhoz, sport6s szabadidös tev6kenys6gekhez, valamint kismamäknak aterhessög 5-6.hönapjätölajänlott. Azl, kompressziös ELASTOB0L emböliamegelözö harisnya hasznälata müt6ti beavatkozäs elött,alatt 6sutänajänlatos, azELASTOBOL FLYtördharisnya hasznälatäval a hosszü idötartamü utazäsok alatt könnyen kifejlödö m6lyv6näs trombözis kockäzata csökkenthetö. Spotlsdrül6sek megelöz6s6re illetve kezelös6re kör-6ssikkötött boka-, t6rd-,csuklö6skönyökszoritök kaphatdk ELASTOMED esELASTOBAR S märkan6ven. Toväbbi Informäciöval szivesen ällunkrendelkez6söre: Pharmatextil Kft

fZ)

n

7

,

, oT

W f nürmütexn I 11l."R"1ffi:J#^'i.1;il#'.j1i;T',1;,Hil1l3j1il

Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

SZIMPOZIUM LEZER-DOPPLER

II. Magyar Lilzer-Doppler Szirnp 6ziann (2005. okt6her L2.) 9.00-10.00 Ül6selnökök:prof. dr. Koller Äkos, dr. Csiki Zoltfln

10.15-11.15 Üt6selnökök:prof. dr. Bari Ferenc, dr. Farkas Katalin

5. A,k6z mikrocirkuläcidjänak komplex vizsgäl6mddszerei.El6ad6: dr. Csiki Zoltän (DEOKlinika). ad6k: dr. Dux Märia, dr. JancsöGäbor (Szegedi EC, IIII. sz. Belgyögydszati

1. Meningeälis afferensek szerepe a dura mater v6rdramläsänak szabillyozilsäban. El6-

Tudomänyegyetem, Ältalänos Orvostudomänyi Kar, Elettani Intdzet). 2. Eletkort6l függd mikrocirkuläciös v6ltoz6' sok jellemz6se normäl populäcidban 6s Alzhei-

6. Primer Raynaud-szindr6mäs betegek mikvizsgälata l6zer-Doppler rocirkuläciöjänak k6palkotässal.El6ad6: dr. G. Kiss Orsolya (DEOEC, III. sz. Belgy6gyäszatiKlinika).

mer-k6ros betegekben.El6ad6k: dr. Bari Ferenc, L K6zkering6s funkcionälis 6s morfol6giai dr. Domoki Ferenc, dr. Töth-Sz(ki Yal€,ria, dr. vizsgälata capillarmicroscopiäs 6s l6zer' Kälmän Jänos(SzegediTudomänyegyetem,Älta- Doppler k6palkotässal- poliszisztdmäsautoimlänos Orvostudomänyi Kar, Elettani Intlzet ös mun betegeinkn6l. El6ad6: dr. Szab6Nöra (DEPszichiätriai Klinika).

OEC, IIL sz. Belgy1gydszatiKlinika).

3. Lz agyk6rgi mikrocirkuläcid COz reakti' vitäsänak összehasonlit6 vizsgälata: l6zer'

8. Clopidogrel kezel6s hatäsa a vaszkulSris diszfunkci6ra Fontaine II. städiumü obliterativ El6addk: dr. FarkasKatalint, dr. 6rbetegs6gben.

Doppler v6räramläsm6r6s 6s a pia mater arte' rioläk intravitälis mikroszkdpiäja üjszülött malacban. El6adök: dr. Domoki Ferenc, dr. Zimmerman Aliz, dr. Bari Ferenc (Szegedi Tudomänyegyetem,Ältalänos OrvostudomänyiKar, ElettaniInt6zet). 4. Patkflnyban a tumor nekr6zis faktor-cr nitrog6n-monoxid

felszabaduläsän keresztül

növeli az agyk1rgi v6räraml5st. El6ad6k: dr. FarkasEszter,dr. Antal P6ter,dr. Tdth-Szrfti Va-

Borvend6gJ. Sebestydnl,d.. KolossväryEndrel, dr. NemcsikJänosl,dr. Päl Andräs2,dr. Kiss Istvän1 lszent Imre K6rhä2, L sz. Belgylgyilszati Rt.'). Osztäly',Sanofi-Aventis 9. A l6zer-Doppler vizsgälatok standardizä' ci6jänak jelent6s6ge diabetes mellitusban. Alapkutatäs vagy klinikai gyakorlat? El6ad6,' dr. KolossväryEndre (SzentImre Kdrhä2,I. sz. B elgy6gyilszati Osztäly).

16ria,dr. Bari Ferenc (SzegediTudomänyegye10. NIRS (Inspectra) gyakorlati alkalmazäsa tem, Ältalänos OrvostudomänyiKar, Anat6miai 6rsebdszetimegbeteged6sekn6l.El6ad6: dr. Verzdr Zs1fia (BaranyaMegyei K6rhdz, Pöcs). Intlzet 6s Elettani Int6zet). 8

Erbetegsdgek,2005/suppl./2.

SERVIER SZIMPÖZIUM

A ServierHung6rta Kft. Szimplzruma 2005.oktdber12.,L5.10-16.00 P6cs,PalatinusHotel,Bartökterem Program: L5.L0-15.30:A venolymphatikuskering6szavarpatollgiäja 6s a Detralex hatäsmechanizmusänak kapcsolata. El6ad6 dr. Kristöf Vera, SemmelweisEgyetem,Er- 6s SzivseblszetiKlinika, Budapest. 15.30-15.50:Mi legyena kr6nikusv6näsel6gtelensdg diagnosztikaiprotokollja? (Vitainditö.) El6ad6: dr. PöcsvdradyZsolt, PestMegyei Fl6r FerencK6rhdz, Kistarcsa

15.5016.00Diszkusszi6.

J4 -.

^-/-^--

-SER

VIER

ServierHungäriaKft".,1062Budapest,Väci fit I-3. Telefon: (l) 238-7'799. Fax: 0) 238-7966.

Erbete gs6gek, 2005/ suppl./ 2.

SZIMPÖZIUM NOVARTIS

A Novartis Hung6triaKft. Szimplztuma 2005.oktdberI2., 14.00-14.50 P6cs,PalatinusHotel, Bartök terem

Ül6setnökök: prof. dr. Hajnal Ferenc, prof. dr. NemesAttila

Program: Gianni Belcaro MD, PhD (Chieti lJniversity, San Valentino, Olaszorsz6g): A flavonoidok hat6konysäga a krönikus v6näs el6gtelens69 kezelösdben

VARTT Novartis Hungäria Kft., ConsumerHealth - OTC nzlqt6'g 7Il4 Budapest,Bart6k Bdla it 43-47. Telefon:457-6656. www.novartis.hu E-mail: [email protected]

10

2005/suppl./2. 6rbetegs6gek,

EMLEKELÖADÄSOK

Hogyan toväbb 6rseb 6szet? (a Solt6sz Lajos Eml6kel6ad6s összefoglaldja)

DR. ACSÄNY GYöRGY Azok a nagy tekint6lyrl koll6gäk, akik koräbbanabbana hogy Solt6szLajos Eml6k r6szesülhettek, megtiszteltet6sben el6adäs megtartäsära itllte 6ket m6lt6nak a Tärsasägvezetds6ge,mär sok aspektusb6l6s az 6rgy6gyäszatvalamennyi terü1et6tfelö1e16összefoglal6ban6rt6kelt6ka szakmaifejldddst a kezdetektdleldadäsukiddpontjäig. Magam nem egy speciälisterület feldolgozäsätkivänom Önök el6 tärni, hanem a tudomäny fejl6d6s6tfigyelemmel kis6rve, a megvältozott tärsadalmi 6s gazdasägihelyzetben elgondolkodniaz &sebdszetjelen ismeretekenalapuldjöv6jdn. Teszem ezt ügy is, mint a Tärsasägleköszöndelnöke, mint az Er- 6s SzivsebdszetiKlinika igazgatfja, vagy mint az üjonnan kinevezettorszägos6rseb6szszakfelügyeldf6or-

- az epidemiol6giaifelm6r6sorszägosszintrlimegszervez6se, - alkalmazkodäsilehet6s6geka folyamatosanvältozd finanszirozäsifelt6telekhez, - a diagnosztikai6s müt6ti tev6kenys6grohamosanfejl6dd technikai eszközeinekaz orsz6geg6szterületdtracionälisan lefedd telepitdse, - az intervencids beavatkozäsok6s a mritdtek värhatd aftnyvilltozdsai, - az alapkutatäsokeredm6nyeinekalkalmazäsaa klinikai gyakorlatban, - a betegekutänkövetdse,gondozäsa,rehabilitäci6ja.

vos. Az al6bb felsoroland6 probldmäk taglaläsävalkivänom mondanival6matkilejteni: - az oktatäsbanvärhatd vältozäsokaz Eur6pai Uniöhoz val6 csatlakozäskapcsän, - az orszäg lakossägänak6rseb6szetiellätäsätbiztositd

Mindezen k6rd6sekrea helyesvälaszcsak szakmai6s tärsadalmi konszenzussaladhatö meg, mert a jelenlegi gazda-

központok ätszervez6se,

fejlöd6s6t eredmlnyez6 megoldäst.

sdgi helyzetbenmaraddktalanmegoldäsuknaknincs fedezete. Az eldadäst gondolat6breszt6nekszänom ahhoz, hogy közösentaläljuk meg a betegeinkgydgyuläsätds szakmänk

Harrninc

6ve

az 6rhetegek rehabilitäci6j änak szolgälatilhan (a Bug6r

l{I6sz6ros l(äroly

Eml6lceldadäs összefoglaldja)

DR. BALLAGI FARI(AS Az el6ad6 megeml6kezik Bugär M6szäros Käro1yr6l ( 1900-19 89), a belgydgyäszatiangioldgia hazai tttör 6jdr6. Ismerteti az angiollgiai rehabilitäcil hazai viszonyait, majd bemutatjaa kapuväri Lumniczer SändorKdrhäz Angio16giai Rehabi1itäcids Osztälyän 1975 -2004 között kezelt 23 ezet 460 perif6riäs 6rbetegndlkomplex rehabilitdci6sküräval el6rt eredm6nyeket.

szüks6gszerintseg6deszközökbiztositäsätfoglalta magäba. A kedvezd funkcionälis eredmdnyek,a claudicati6s index javuläsa 6s a kimaközel 8}Vo-os,a Doppler index TOVo-os a komplex krira eredm6nyessdgdt gaslö betegeldgedettsdg tämasztottäkalä. A több 6vtizedestapasztalatok6s az objektiv eredmdnyek alapjrin az angiollgiailag kivizsgält 6s konzervativ vagy in-

vaziv kezellsen, mütdten mär ätesett betegek egylnre szaEzen lrbetegek häromhetes,egydnre szabott komplex rehabilitäcids programbanvettek r6szt, amely a gydgyszeres bott komplex rehabilitäci6jaaz idült perif6riäsdrbetegekelkezel6smellett hemodihici6t, dietoteräpiät,mozgästerdpi{t, liltdsänak,gondozäsänakfontos 6s egyre inkäbb n6lkülözheCOz gdzfürd6kezellst, fizrkoteräpiät, pszichoterdpiit 6s tetlenebbrdsze. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

11

LALOK ELÖADÄS-ÖSSZEFOG

I. szekci6 Carotis rnfität versus PTA A carotis stenttel

tört6n6

szffl<ületek kezel6se

(referiturn)

DR. HÜTTL TÄI-iT,TÄN SE Er- ös Szivseb4szetiKlinika, Buclapest Bevezetös:az endovascularisstent behelyez6segyrejobban fejlddd technika, ami a carotisok eset6benalternativät nyüjt a hagyomdnyosendarteriectomiamellett. A koräbban sporadikusanvlgzett beavatkozdsokkalszembenegyre nagyobb betegszitmot vizsg6;lötanulmänyoki gazoljäk, carotis szrikületekstentel6sekedvezl sikerrätäval6s a seb6szimegjär' oldäshozhasonl6alacsonystroke-6s haldlrätäval A rad iolö g icLiinterv enciö el6nyei : - nem kell seb6szifeltäräs, - perif6riäs idegsdrüldsveszllyötd mentes- (ugyanakkor 2}Vo-banis eldfordulhatmttdt utdn?), - ältalänos anasztlzia nem szüks6ges:a beteggel lehet kommunikälni a beavatkozdsalatt; nagy rizik6jri betegekn6l kis megterhel6sselis elv6gezhet6, - sebdszifeltärässalnehezeneldrhetd elvdltozäsokis e m6dszerrelkönnyen kezelhetök, - a v6räramlästcsak rövid iddre kell megszakitani(ellenoldali occlusio), - egy ü16sben lokalizdcidjüelvältozdsis több kü1önbö26 kezelhet6, - aklrhdzi tartdzkodäsrövidebb. A radiolög i cti i ntervenciö htitrdnyai: - cerebralisemb6liaveszdlye;embdluselfogdeszközham6g nem bizonyitott, täsossäga - nincsenekmegbizhat6hosszütävrieredm6nyeka stroke megeldzds6r6l, - a z i n d i k ä c i dn e m e g y s d g e s , - carotisstentel6srehaszndlteszközökkifejleszt6salatt ällnak,a technikanem egys6ges. Tecltnika: a technika r6szletesismertet6semeghaladnäa referätum kereteit. A stent technoldgiajelentdsenfejl6dött' A ballonnal f'elhelyezhetöPalmaz-stentekhamar kiszorultak, 6s az öntägul6ac6l stentterjedtel. Jelenlega Nitinolstentek tdrhddftäs.it6ljük. A kü1önbö26stentek nemcsak anyagukban,de szerkezetükben,formrijukban is jelentdsen elt6rnek.Ma mär a stenteketlaesio-specifikusankell kivälasztani.Term6szetesenezen az üton m6g sok tisztdzandl k6rd6säll el6ttünk. Technikai k6rd6sekbennem egys6gesa szakemberekrilldsponda:kell-e e16tägitanistent beültetds el6tt? Kell-e utdna tägitani a stentet,vagy abbanbizni, hogy 12

1. äbra. Bal carotis comm. ered6si szükület6nek direct stentel6se. A./ Angiogramon megf igyelhet6 a jelentds fokü ered6si szükület. B./ Stent beültet6s utän j6 morfoldgiai eredm6nY Iäthat6. majd kitägul? Azonbanjelenleg a fd a stentrugalmassägät61 k6rd6s:szüks6ges-ev6d6eszközhasznälata,vagy sem' EmböI iavödd eszközök: carotis szrikületekstentel6seközben kialakult neurol6giai szöv6dm6nyekleggyakoribb oka agyemb6lia,ami tägitott plakkböl ered. Az emb6lia megel6z6sea dilatäci6 6s a stent felhelyezdseközben kiemelt szerepetjiitszikaz intervenci6 fejldddsesorän.A plakk stab1liz6l6sävalmär a stent beü1tet6sel6tt is csökkenti az emb6lia vesz6lydt.Boritott stent alkalmazäsatovdbbiakbana stenttägftrisakorfe116p6embdlia kockäzatätis csökkentheti. Agyemb6liaeszközösv6delm6recarotis intervencidsordn elsdnekTheron 1990-benalkalmazottocclusidsballont. Az6ta - jelent6s technikai fejl6d6s eredm6nyekdnt- a v6d6csökkent,flexibilisebb6vältak,megieeszközökvastagsäga l e n t e ka f i l t e r e s z k ö z ö k . A v6d6eszközökhärom csoportbasorolhat6k: - filterek, - distalisocclusi6sballon, - proximalisocclusi6sballon. A filterjellegüek el6nye, hogy az äramldsa beavatkozäs alattbiztositott,igya hypoperfüzi6vesz6lyekisebb,6s a beavatkozäskontrolläläsaangiographiävalmegoldhat6megl6v6 äramläsmellett. Hätrdnyuk azeszközvastagsäga,nehezebbätjuttatniezeket kanyargöslefoly6sri drszakaszokon6s nagy szükületeErbetegs6gek,2005/suppl./2.

FOGLALOK ELÖADAS-ÖSSZE

2la. äbra.Filteremb6liav6d6eszkö2. Stent beültet6stkövetden a filterbentörmel6kläthat6.

2lb. äbra. A filterböl eltävolitott kb. 2 mm ätm6r6iü plakk darab. ken, kisebb r6szecsk6k(ältaläban100 pm alatt) ätjuthatnak a filteren. A distalis occlusids ballon el6nyei: v6kony 6tm€r6j6, könnyen 6tvezethet6összetett,kanyarg6s lefolyäsri 6rben l6vd szükületenis, atraumatikusanvezethet1fel. Hdtränya: a beavatkozäsalatt megszüntetjüka v6räramot,angiogram nem k6szithetda folyamat ellen6rz6s6re.A beavatkozäsv6geztlvel a ballon alatt16v6törmeldketle kell szivni. A proximalis ballon katdter el6nye, hogy a szrikületen nem kell ltvezetni. A beavatkozäsalatt a carotisexternät6s communist ballonnal z6rjuk,6s a carotisinternäbanmegfordul az 6ram16ts. A beavatkozässorän lesodrddotttörmeldket szivässalel lehet tävolftani.Az eszközhätränya,hogy jelenleg 10F vastagsägri,6s nehezebbbevezetnia carotis communisba,mint a hagyomänyosvezet6kat6tert. Szem6lyespreferenciäkmellett a vdd1eszköztipusät az elvtrltozdsszerintkell kivälasztani.Az agyivdrelliltdssrilyos kärosodäsamellett (ellenoldali carotis interna occlusio,vertebralisartdriäkocclusi6ja)filter eszközhasznälatajavasolt.

3/a.6s 3lb. äbra.Aszimmetrikus,nagy fokü szükületa carotis bifurcatidban. A carotis internäbana szükülettöl cranialisanläthat6az emb6liav6d6eszkö2.

Filiformis, kanyarulatos lrszakaszt 6rintd szükületekn6l occlusids ballon hasznälatajavasolt. A v6ddeszközökel3lc. äbra. Stent beültet6s utän a kontroll dnyeinek t6nyeken alapul6 bizonyitäsam6g värat magdra. angiographia j6 morfol6giai eredm6nyt mutat. Hasznälatät indirektjelek tämogatjdk: - csökkentia TCD detektälhat6emb6lusok szämäta be- tünetmentesembolizäci6 igen gyakori (<90%) (9), - emb6lusok leggyakrabbana stent tägitäsakor,a stent avatkozäsalatt, - tanulmänyokkedvez6,2Vo alatti stroke rätärdl szdmolbehelyezdsekordetektälhat6k;ebben a l6pdsbena v6d6esznak be hasznfllatdvalkapcsolatosan, közök megakad6lyozhatjdk az emb61i6t, - DW-MRI vizsgälatokcarotis intervencidutän az esetek - v6d6eszközhasznälatakorgyakran talälunk emb6lusta talältak tünetmenteslaesi6t, akfu 30%o-6ban häl6ban, Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

13

LALÖK ELÖADÄS-ÖSSZEFOG - a tünetmentesemb6lusok klinikai jelent6s6geismeretlen, de biztosra vehetjük: mindl kevesebb,annäljobb' Az en'rböluselfugö eszközhdtrdnyai: az emb6lia megelöz6sevitathatatlanc6l, azonbana jelenleg hasznältv6d6eszközöknek vannakkedvez6tlenhatäsaikis. A szükületenvastagabb,kev6ss6flexibilis vezet1 drötot kell ätjuttatni,mintvälasztottvezetf drdtot hasznälndnk.A v6ha tetsz6legesen d1eszköznem nyrijt teljes v6delmet. Az eszközhelyben tartäsanem könnyü- 6tfal s6rül6st,spazmustokozhat.A költs6geketjelentdsen emeli. Az eszközök toväbbi fejlesztds6vel az eredm6nyektoväbbi javuläsa värhatö' Carotis intervenci6 sorän kis szämi szövddm6nymiatt a vdd6eszközökhasznälatätcsak egy nagy szdmri,randomizält tanulmäny tudnä igazoln| Hatärozott bizonyit6kok hir4nyäban is, az irodalmi adatok azt mutatjäk, hogy v6d6eszköz hasznälatävala neurolögiai esem6nyek 1,8-2,'77o-ban fordulnak el6. Koräbban, v6ddeszközn6lkül ez az atdny 5,3-5,5Vovolt. Az 6rseb6szetiklinika anyagäbanis a strokerdta 5Vo-r6l l,3%o-racsökkent. Randomizälttanulmäny kidnyäbanis elfogadottnakkell tekinteni, hogy a v6d6eszköz hasznälata,ha kis mdrt6kbenis, de csökkenti a beavatkozäs

A mfftöti kockizat nagy: - egyidejümäsbetegs6gekesetdn(leggyakrabbanischaeesetdn), miäs szivbetegsdg - egyidejri ellenoldali occlusio, - endarteriectomiaut6n kialakult restenosisesetdn. A carotis intervencidt egyre gyakrabbana bifurkdcidban l6vd atheroscleroticuselvältozäskezel6s6realternatfv teräpiänak tekintik a sebdszimegoldäsmellett. A carotis intervenciö ellenjavallatai: - az aortaiv, a carotisinterna kanyarg6slefutäsamegakadälyozhatja abeavatkozäselv6gz6sdt,vagy a nehezebbmanipuläci6 miatt a szövddm6nyvesz6lyemegn6, - aorto-iliacalisobstructioeset6nneh6z a megközelit6s, - thrombusrauta16telöddsi hiäny mutatkozik, - az aorta(vkifejezettmeszesed6se eset6naz embolizäci6 vesz6lyenagyobb, - igen kifejezett körkörös meszesed6sesetdna beavatkokisebb az esdlye, zäs sikerese1v6gz6s6nek - az a. carotis interna elzdrlddsaeset6nsem javasolt.

Eredmönyek: Technikai sikeress6g:a carotis szrikületekältaläbanrövid szakaszüak,igy a beavatkozästechnikai sikeress6ge95stroke kockäzatät. Carotis intenenciö indikaciöi: a betegekkivälasztäsänäl 98Vo.A sikertelens6getleggyakrabbanaz aorta(v ds carotis alapvetden a müt6ti megoldäs indikäci6jät vettük alapul' rendszerkanyarg6slefutäsa okozza.Ilyen esetekbenavezeNagy tanulmänyok szerint, seb6szi korrekcidval a stroke td dr6ttal vagy a vezet1 kat6terrel tört6nd nem megfeleld vagy nem biztonsägos hozz6fdr6s a leggyakoribb oka a morbiditäs csökkenthetd.Az 1990-esdvekbenNorth Ametechnikaisikertelensdgnek. rican Symptomatic Carotid Endarterectomy Trial (NAS(ECST) Szövddntönyek:dönt6 kdrd6s a szövddm6nyek szäma a kimuCET) 6s az EuropeanCarotid Surgery Trial jetatta, hogy tünetesbetegekn6l,ha a szükület> 50Vo(ätm6- beavatkozässorän.A beavatkozässtroke- 6s hal6lrätäja tanürö1, 6s a beavatkozäskombinält stroke- 6s haläkätdja<6Vo, lentdsenjavult az elmrilt 6vek sorän.A közlem6nyek säga szerint 1994-ben5-1% körül volt, amit 2000 utän leakkor a mfitöti korrekci6 kedvez6.A Asymptomatic Carotid csökkent2%o-ta. A CARESS vizsgillat - amely 450 betegen vlgzett tandomizdlt összehasonlft6elemz6s- szerint a CEA 6s az angioplasztikaeredm6nyeinem különböztek:mindk6t esetben akkor indokolt a müt6ti megoldäs. zEo volt a 30 napon belüli stroke 6s ahal6loz6si aräny, m(g A carotis szükületekintervenci6smegoldäsaelfnyt6lvez az lrsebdszetimegoldässalszemben,ha az embolizdci6ve- a 30 napon belüli összeshalälozds,nem halälos stroke 6s -ban, angioplasztika sz6lyekicsi, vagy a mütdti kockdzatnagy, vagy ha a szri'kü- myocardialis infarktusok CEA utän 3Vo fordultak el6. utän csak Z%o-ban let seb6szilegnehezenel6rhetdhelyen van' Sapphire tanulmäny carotis randomizält prospekt(v, A Az embolizäciöveszölyekicsi nent atheroscleroticuserekockäzatribetegekn6la mfinagy endarteriectomiamütdt6re cletil sz(iktileteknöl, mint : - endateriectomiautdn kialakult restenosis, t6t 6s a stenteldseredm6ny6thasonlitottaössze.A stent be- irradiäcid utän kialakult szükület, ültetdstmechanikusembdliav6delemmelvdgezt6k.330be- fibromuscularisdysplasia, teg került a randomizält csoportba,emellett 406 betegn6l stent beültet6störtdnt am6t6t elutasftdsamiatt. (Stent beül- gyulladäsoseredetüszükület, tet6s visszautasitäsa7 esetbentört6nt.) A nagy kockäzatri - spontändisszekcid. csoportbana stent beültet6sn6la halälozäs6,9Vo,a strokeg nehezenel6rhet6 szffkület: Seböszile 7,3Vovolt r6ta5,7Vovolt, a müt6ti csoportban12,6%o,1lletve - az a. carotis communis proximalis szrikülete, különbszignifikäns nem ami statisztikailag - carotis bifurkäciötdl magasancranialisanelhelyezkedd az ardnyszdm, a stentelt volt stloke s6g. Szignifikänsankevesebb major szükület, - koräbbi nyaki mrit6t, 6g6s,besugärzäsmiatt a seb6szi csoportban:2,5Vovetsus7 ,9Vo,valamint a minor strokeel6forduläsais statisztikailagkisebb volt:}Vo versus 3,37o. feltdräsnehezebb.

AtherosclerosisStudy (ACAS) 6s az ACST tanulmänybizonyftotta,hogy tünetmentesesetben,ha a szükület(ätm6rfl > 7\Vo, 6s a b eavatkozdskombi nält stroke- 6s hal6k ätdja<3 Vo,

14

2005/suppl./2. Erbetegs6gek,

FOGLALÖK ELÖADÄS-OSSZE A müt6t szempondäbdl nem nagy rizik6jri betegeket elemz1 CAVATAS tanulmäny hasonlöeredm6nytadott. A härom 6vig tartö nyomonkövet6ssorän a stroke megel6z6sben sem mutatkozottkülönbsdg. K6sdi eredm6nyek:hosszritävrieredmdnyekmegit6l6s6kezelt betegekn6la stroke n6l elsdsorbana stent beültet6sse1 gyakorisägät kell elemezni,m6sr6szta reeldforduläsänak stenosisokeldforduläsait.Több centrumbanv6gzett tanulmäny szerinta restenosisgyakorisäga1,99Vo6s 3,46% volt 6, illetve 12 h6nappal a beavatkoziistkövet6en; az ideggy6gyäszati törtdn6sek a stent behelyez6s6t követden l,42Vo-banfordultak el6 a 6-12 h6naposutänkövet6siperi6dusban.A kombindltminor 6s major stroke-ok6s a halälesetek együttes eldforduläsa 5,6Vo volt a szimptdmäs, 3,38Vo-os az aszimptdmäsbetegeketfigyelembev6ve. Összefog lal ds.'n agy 6rdekl6d6sövezi a carotis stentel6st. A viszonylagj6 eredmdnyek,amelyeketaz eljärässalegyes centrumokban el6rtek, remdnykelt6'k. A klinikai tanulmänyok szerintkülönöseneldnyösa carotisangioplasztika 6s stenteldsazon betegek szämdta,akik magas stroke kockftzaltal rendelkeznek,fontos kfs6r6 betegsdgükvan, elleamikor a senoldali occlusioeset6n,vagy olyan esetekben, b6szimegoldäskülönösenneh6z,mint kordbbi nyaki idegs6rü16s, magasancranialisvagy intratorakälisszükületekndl, kordbbi müt6t utiini restenosis,fibromuszkul6ris diszpläzia, A carotis stentel6silyen irradiäci6 indukälta szrl'kületekn6l. esetekbentalän egy kevdsbdinvazfu megolddstnyüjt az endarteriectomia helyett. Az endarteriectomia6s a carotis stentel6sszerepdtmegällapftanikivän6 toväbbi kutat6 munkäk eldmozdftrisac6l, 6s ezt tämogatniakell minden e tdren dol9oz6 eg6szs6gügyiszakembernek,aki a betegellätäsfejleszt6s6bendrdekelt.Ki6rt6kel6salatt äll a CREST 6s a CAVATAS II. tanulmäny. Rem6lhet6,hogy ezek megjelendse utdn a carotis intervenci6elfogadottsi{gatoväbb n6. Irodalom: l. AL-Mubarak, N., Colombo, A., Gaines, P. A. et al.: Multicenterevaluationof carotidarterystentingwith a filter protectionsystem.J. Am. Coll. Cardiol.,2002.,39:841-846. 2. Angelini, A. R., Barbera, M. D., Sacca,S. et al.: Cerebral pretoction during carotid artery stenting. Collection and hystiopathologicanalisysof emboliseddebris.Stroke, 2002., 33:456-461. 3. Brooks, W. M., Jones, M. r., Coleman, T. C., Breathitt, 1..' Carotid angioplastyand stentingversuscarotid endarterectomy:randomizedtrial in a communityhospital.J. Am. C o l l .C a r d i o l .2. 0 0 1 . .3 8 :1 5 8 9 - 1 5 9 5 . 4. CAVATAS Investigators.Endovascularversussurgical treatmentin patientswith carotid stenosisin the Carotid and Vertebral Artery Transluminal Angioplasty Study: a randomized t r i a l .L a n c e t .2 0 0 1 . .3 5 8 : 1 7 2 9 - 1 7 3 7 . 5. EuropeanCarotid SurgeryTrialists CollaborativeGroup. MRC EuropeanCarotid SurgeryTrial: interim results fbr symptomaticpatientswith servere(70-90%)or mild (029Vo)stenosis.Lancet, 1991., 331:1235- 1243. Erbetegs6gek,200S/suppl./2.

6. Executive Committee for the Asymptomatic Carotid AtherosclerosisStudy. Endarterectomy for asymptomatic carotid artery stenosis.JAMA, 1995 ., 213 : 1421- | 428. 7. Henry, M., Henry, L, Klonaris, C. et al.: Benefits of cerebralprotection during carotid stenting with the PercuSurge GuardWire system: midterm results. J. Endovasc. Ther.,2002.,9:l-13. 8. Jaeger,H. J., Mathias, K. D., Hauth, E. et al.: Cerebral ischemia detectedwith diffusion wighted MR imaging after stent implantationin the carotid artery. A. J. Neuroradiol., 2002., 23:200-201. 9. Jordan, W. J. V., Doblan, D. D., Plyusclteva,N. P. et al.; Microemboli detectedby transcranialDoppler monitoring in patientsduring carotid angioplastyversuscarotid endarterectomy. Cardiovasc.Surg., 1999.,1 :33-38. 10. Kastrup, A., Groscltel, K., Krapf, H., Bregnt, Br., Dichgans,J., Schulz,J. B.: Early outcome with and without cerebralprotection devices a systematicrewiev of the literature.Stroke,2003.,34:813-819. 11. Macdonald, 5., Venables,G. 5., Cleveleand,T. J., Gaines,P. A.: Protectedcarotid stenting,safety and efficacy of the MedNova NeuroShield filter. J. Endosvasc.Ther., 2002., 9:111-185. 12. Muller, M., Reiche, W., Langenscheidt,P. et al.: Ischemia after carotid endarterectomycomparison between transcranial Doppler sonography and diffusion-weighted MR imaging.A. J. Neuroradiol.,2000.,21:4'l-54. 13. Naylor, A. R., Boila, A., Abbox, R. J. et al..' Randomized study of carotid angioplastyand stentingversuscaroa stoppedtrial. J. Vasc. Surg., 1998: tid endarterectomy: 28:326-334. 14. North American Symptomatic Carotid Endarterectomy Trial Collabolators.Beneficial effect of carotid endarterectomy in symptomatic patients with high grade carotid stenosis.New Eng. J. Med., 1991.,325:445-453. 15. SzentgyörgyvölgyiR., Vörös 8., Pöcsik A., Makai A., Barzö P., Sztriha L., Szikra P., Palkö 4..' Stroke-prevencid: az afieüa carotis interna stenosisänakendovaszkulärisellätäsäval szerzetttapasztalataink.Magyar Radiol6gia, 2003., 17(1):6-t4. 16. Thdron, J., Courtheoux,P., Alachkar, F., Bouvarcl, G., Maiza, G..' New triple coaxial cathetersystem for carotid angioplastywith cerebralprotection.A. J. Neuroradiol., 1 9 9 0 . ,I I : 8 6 9 - 8 7 4 . 17. Van Heesewijk,H. P., Vos, J.4., Louyverse,E. S. et a/..' New brain lesions at MR imaging after carotid angioplastyand stentplacement.Radiology,2002.,224:361-365. 18. Wholey,M. H., Wholey,M., Mathias, K., Roubin, G. 5., Dietrich, E. 8., Henry, M. et a/.: Global experiencein cervical carotid artery stentplacement.CatheterCardiovasc. Interv.,2000.,50:160-167.

15

LALÖK ELÖADÄS_ÖSSZEFOG

Az arteria filteres

carotis

ernb6liav6

interna

stentel6se

d'6 }rrnrsznitJat6val

DR. NEMES BALÄZS, DR. DÖSA EDIT, DR. SIMONFFY ÄRPÄD, DR. HÜTTL KÄLMÄN SE ÄOK, Er- ös Szfvseb4szetiKlinika, Budapest Cölkitffzös:felm6rni az emb6liav6ddhasznälatamellett vdgzettcarotis interna (ACI) stenteldstechnikai sikeress66s biztonsägät. g6t, hat6konysägät Eszközök:2003.j anuär l-jet61 2004' december3 I-ig 262 beteg(97 n6, 165 förfr) 267 ACI szrikületdnekangioplasztikäjät v6geztükstent beültet6ssel.A betegekätlag6letkora66 6v volt (41-91). Emb6liav6d6 filtett 264 esetben(98,8Vo) haszndltunk.Indikdcid: tünetes>-'7j%oszükület,illetve tünetmentes2 80Voszükület. Comorbiditas:hypertonia (183 beteg), diabetes mellitus (49), ischaemiässzivbetegsdg transfemo(125).K6t esetkiv6tel6velminden beavatkozäst ralisan v6geztünk. Eredmön),ek: a technikai sikeress6g91,\Vo (2611267) volt. Öt beteg (l ,87Vo) szenvedettel stroke-ot, közülük egyet elveszitettünka posztoperatividdszakban-Transient ischaemiäsattackot(TIA) 23 esetben(8'6Eo)dszleltünk.Sebdsziellätästig6ny16szöv6dmdny9 esetben(3,3Vo)volt: 6 punkcids nyfläs v6rz6s, I femoralis älaneurysma,melyet thrombin injekci6val kezeltünk, 1 femoralis elzärödris6s I carotis elzärldits.A filter eltävolitäsätkövetden43 esetben az eszközben' 06,f%) taldltunkmakroszköposr6szecsk6t Összefogtalds:az a. carotis interna filteres v6delemben vlgzett stenteldsesikeres 6s hat6kony beavatkozäs,a postoperativ stroke rdta legaläbbolyan j6, mint a müt6ti megoljelentdendovascularis kezedäs6.A minimälismegterhel6st 16sa nagyobbmütdti kockäzatotjelent1betegekeset6benaz elsök6ntvälasztandömegoldäs.

Arteria carotis Plakkjainak biok6rniai vizsgälata DR. OLVASZTÖ SÄNUORI, DR. GALAJDA ZOLTAN',

KzuSZTlryA" DR.LITAUSZKY DR. KOSZTYU LASZLO" DR. TÖTH CSABAI, DR. PAPP TASZI'Ö1, DR. SZENTMIKLÖSI JÖZSEF,, DR. JENEY VIKTÖRIA4, DR. NAGY EMöKE4, DR. BALLA GYÖRGY5, DR. BALLA I6ZSBP4 DebreceniEgYetemOEC, E r seböszet i Tanszökt, iziv seböszet i Centr um2, Gyögyszer tan i I ntözet3, N ephro Iög i a i Tanszöka, N eonatolögiai Tanszök'

vascularisrevascularisatiosorän nyert arteria catoris interndb6l szdrmazl mintäk felhasznäläsävalvizsgältuk az 6rfalban zajl6 oxidäci6 m6rt6kdt,a vas-akkumuläcidt,valamint az E-vitamin depl6ci6t.A vas mennyisdgea l6zi6kat tartalmaz6 6rbenmegemelkedik;fibr6zus plakkot tartalmaz66rmintäkban a kontroll 6r vastartalmdnak 3,14-szerese,a komplikält l6zi6t tartalmazl 6rben pedig a kontroll 7'37szerese.A fibrdzus plakk lipidtartalmaa kontroll 6r lipidtartalmänakközel k6tszerese(3,l4Vo vs. l,7Vo),a komplikdlt l6zi6t tartalmaz6 6r lipidtartalmapedig a kontroll 2'5-szere' se. A fibrdzus plakkot tartalmaz6 6r lipidextraktumänak konjugdlt di6n tartalma a kontroll 3,4-szerese,a komplikdlt l6zi6ban pedig 7,78-szorosa.A lipidhidroperoxidok koncenträcidjaa fibrdzus plakk lipidextraktumäbana kontroll 75-szöröse(0,2415nmol/mg szövet),a komplikält l6ziöban pedig a kontroll l40-szerese(0,4652 nmol/mg szövet).A konjugält di6n 6s a lipidhidroperoxid szintekkelpiirhuzamosan a TBARS koncenträci6ja is megemelkedik fibr6zus plakk 6s komplex plakk lipidextraktumaiban(0,005I ' illetve 0,028 nmol/mg szövet szembena kontroll 0,02I nmol/mg szövetTBARS koncenträci6jäval).Eredm6nyeinkszerintaz arteria carotis internäbankial akul6 heterog6n morfoldgiäjri plakkok megielen6sevas-akkumul6ci6val, E-vitamin depl6ciöval 6s fokozott oxidäcids folyamatokkaljellemezhetd'

Carotis

endarterectornia:

altatäs vagy locoregional

anaesthesia?

DR. MENYHEI GÄBOR, DR. GYEVNÄR ZSUZS,qNNR, DR. KERESZTFALVI ANDRÄS, DR. KOLLÄR LAJOS Baranya Megyei Körhdz, PTE SeböszetiTanszök ös Központi Anaesthesio Iög iai ös Intenziv Betegellötö Osztdll', Pöcs Cölkitlizds: carotis endarterectomiasorän az intraoperativ monitorozäs egyik legbiztosabb m6dszere a locoregional vdgzett C6lunk a locoregionalanaesthesidban anaesthesia. mrit6teink eredm6nyeinek 6rt6kel6se 6s összehasonlitäsa volt az altatäsbanvlgzett beavatkozäsokeredmdnyeivel. Mödszer: 164 carotis endarterectomiaperioperat(vadatait, szöv6dm6nyeitelemeztükretrospektivmddon. 87 local anaesthesiäbanvdgzett müt6t eredm6nyeit hasonlftottuk összeaz ugyanezeniddszakalatt altatäsbanvlgzettl7 m6' tetevel.A k6t betegcsoportkor, nem, rizik6faktorok 6s a tünetes vagy tünetmentes megoszläs tekintet6ben hasonlö

volt. Eredntänyek:a perioperativszakbanbetegetnem vesztetA hem-vas medidlta LDL oxidäci6 az lrelmeszesed6s csoportban3 betegn6l(3'4Vo)' egyik k6roki t6nyez6je.Jelen tanulmdnyunkbana cerebro- tünk el. Major stroke a local

t6

Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

FOGLALOK ELÖADÄS-ÖSSZE az ^ltatäsb^nvegzett mfft6tek utän is 3 esetben(3,9Vo)forrnätfti Carotis restenosis dult el6. A különbs6g nem szignifikäns.Jelentdsenalacsointervenci6s kezel6se 6s endovascularis nyabb volt a cardiovascularisszövddm6nyekaränya,valamint a klrhdzi äpoläsi id6 a locoregionalcsoportban.SzigDR. TAMÄS t Aszt Ö rÄNosr, nifikänsankevesebbposztoperatfvv6rzdsfordult e16viszont DR. CZIGÄNY TAMÄS" az altatott betegekn6l. Egy6b param6terektekintet6bennem DR. GALAMBOS BARNABÄS', talältunk szignifikänskülönbs69et. DR. POHÄRNOK LÄSZLÖ2, OR. BARTEK PgTgR2 iäban v lgzett caK övetk eztet ösek.'I ocoregional anaesthes Petz Aladdr Megyei Oktatö Körhdz, Gy6r rotis endarterectomiasorän biztonsägosintraoperatfvmoniErs ebäszetiOsztälyL, Ractiolögiai Osztdly2 toriz616sv6gezhet6,6s pontosanmegit6lhetd a shunt szüks6gess6ge. Eredm6nyeinkalapjäna locoregionalanaesthesia A recurrensstenosisa carotis endarteriectomianem ritka több szempontb6l eldnyösebbnek ttinik az altatäsn61,azon(8-l5%o)kdsdi szövddm6nye,amely ritkän okoz neurolögiai ban ennek v6gleges bizonyitäsdraprospektiv, randomizält tüneteket. A carotis restenosisleglobb kezel6s6t illetden tanulmäny szüks6ges. m6g nem alakult ki konszenzus.Szdmosszerz1az endovascularis (PTA + stent, CAS) intervenci6t javasolja a redo rn6dok 6 6rz6stelenit6si I(ülönböz mft6t (CEA) magasabbintraoperativszövddm6nyrät6jamia carotis összehasonlftisa att. Ugyanakkor több centrum kivälö eredmdnyeketközöl carotisredo mütdtetkövetden.A vizsgdlt 10 6ves peri6dusrnfit6t6n6l end arte re ctornia ban 30 beteg esett ät redo m(t6ten (21 eset) vagy endovascularis intervencidn(9 beteg) tünetesvagy 95Vofeletti resDR. KERESZTFALVI ANDRÄS, tenosis miatt. Ezen id6szak alatt 1450 primer carotis reDR. GHOSH SUBHAMAY, konstrukci6 tört6nt. A betegekduplex UH 6s klinikai utänDR. VERZÄR ZSÖFIA követdsesorän regiszträltuk a neurolögiai esemdnyeket6s Baranya Megyei Körhdz, KAIBO, Pdcs az 50Vofeletti restenosist.A müt6ti vagy endovasculariske(CTE) ätesettbeteg zeldsindikäci6ja függött a plakkmorfol6gi6t6l 6s a resteno100 carotis thrombendarteriectomiän sis jelleg6t61.A 21 redo müt6tet követden egy TIA 6s egy adataitretrospektfvm6don vizsgältuk.A kivälasztäskritdristrokealakult ki. CAS-I követ6enhärom TIA, egy punkciös uma a müt6ti 6rz6stelenft6svolt oly mddon, hogy 25 f6s v6rz6s jelentkezett, restenosis k6t esetben. Beteget nem csoportokat tudjunk kialakitani különbö26 drzdstelenitdsi vesztettünkel egyik metddus sordn sem. A protektfv eszm6dszerekbdl.I . propofollal v 4,gzettTIVÄ-ban, 2. isofluran közzel vegzettCAS jö alternativdjaa restenosissebdszike+ NzO narkdzisban,3. isofluran nark6zisban,4. a. cervicalis zel6s6nek.A redo müt6t nagy mritdttechnikaifelk6szülts6II-IV. gyök 6s plexus cervicalis superficialisregionalis 6rget ig6nyel, de biztonsäggal6s j6 eredmdnnyelvdgezhet5. zdstelenft6sben(RA) vlgzett mrit6tek. Mritdt alatt EKG, Az ism6teltrestenosis,k6sdi szöv6dm6nyektekintet6bentopulz-oximdter, invaziv vdrnyomäs monitorizäläst v6gezväbbi vizsgälatokszüks6gesek. tünk. beälläsakori, Osszehasonlitottuka kezdeti, 6rz6stelenft6s A carotis interna stenosisok legmagasabb v6rnyomälegalacsonyabb 6s a am6t6t alatt a ellitäsi taktikäja k6rhizunkban sokat 6s pulzusokat,betegenk6nta vdrnyomäs-6s a pulzusingadozäsm6rt6k6t, a legalacsonyabbart6riäs közdpnyoDR.NAGYISTVÄN,DR.NÄDASIGEZA, mdst 6s a v6rnyomäselt6r6sek rendez6s6readott csökkent6 DR. KIRÄLY ISTVÄN, DR. RIBA MÄRIA 6s emeld gy6gyszerszüks6gess6g6t. Vas Megyei Markusovszky Körhtiz. Megdllapithattuk,hogy nark6zisokbevezetdsekifejezer ös Erseböszet,Radiolögia, l. sz. Belgyögydszat, Ältal,inos tebb vdrnyomäs-es6steredmdnyezettaz RA-hoz k6pest.Az Szombathely 1. 6s a 4. csoportbanstabilabbkering6siparam6tereket6szleltünk. Az altatäsoscsoportokbangyakrabbankellett v6rA primer carotis interna stenosis ellätäsänakm6dja a nyomäsemeld'szert adni, mint az RA-näl, mig vdrnyomäscsökkent6sreazonosgyakorisäggalvolt szüks69valamennyi PTA 6s a stentekmegjelen6sdvelvältozäsonment ät. K6rhäzunkbanis szüks6gesnekldtszott egy egys6ges,a neurobetegcsoportban. Eredmdnyeinkalätdmasztjäk,hogy az RA a beteggelfenntarthatdkontaktusr6v6n biztonsägosneuro- l6gus, az angioldgusbelgylgydsz, az invaz(v radiol6gus 6s az 1rsebdsz6ltal közösen elfogadott protokoll kialakitäsa. l6giai monitoriz6l6stteszlehet6v6,a stabilabbkeringds6s a Az elmrilt öt 6vben osztälyunkon259 CEA-| vdgeztünk,az veszdly6nekm6rs6kl6ser6v6n a CTE vdrnyomäscsökkends müt6ti kockäzatänak szempondäb6l kedvezdbb a nark6zi- ut6bbi k6t 6vben csökkend szämban.Ebben az idfszakban emelkeddesetszämmalindult el a carotis interna stenosisok soknä1. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

l7

FOGLALOK ELÖADÄS_ÖSSZE intervenci6skezel6se.2002. jriniusa 6ta 30 esetbentört6nt stent implantäcid. A mft6tek posztoperativstroke gyakorisdga1,9Vo,mortalitdsa0,'7Vavo7t.A 30 stent beültetdsutän 2 (1 minor 6s I major) stroke-ot 6szleltünk,halälozäsnem is kedvezSposztoperavolt. Az irodalmi összehasonlitäsban morbiditäsigazolni lätszik m6dszetfv / posztintervencids megoldäsa Az ACI stenosisokelsddleges rünk helyess6g6t. müt6ti. A kivizsgälässorän,az angiogrdfidtkövetdenközösen v6lem6nyezzika kezel6smddjät. Amennyiben amät6t relative alacsonykockdzatmellett v6gezheI6,a beteg6letkilätäsaij6k, primer az oszläsfölött közvetlenülelhelyezkedd stenosis,illetve kifek6lyeseddmeszesplakk 6szlelhet6,az ellenoldali ACI occluddlt, mrit6tet javasolunk. Ha a beteg magasrizik6jri, a stenosismagasanhelyezkedikel, hosszritävri 6letkilätäsaikedvezdtlenek,akdr cardiovascularisvagy favorizäla PTA 6s stentbeültet6st onkol6giaiszempontbdl, juk. A restenosisok stentimplantäelsddlegesen kezel6s6re is vdgeztünk,amelyetismerci6 jön sz6ba.Költs6gelemz6st tetünk.

II. szekci6 Endovacularis szövddrn6nyek ellätäsa Endovascularis seb6szet (referiturn) DR.NEMESATTILA

szi korrekcidja,ellenoldali graftszär(hasi, bifurcati6s prot6zis) pozicionäläsineh6zs6g6s a konveruil. Artlria feltäräs 6s beültet6sutäni rekonstrukcid:subinguinalisa. f'emoralis feltäräs6s direkt sutura(85%), extraperitonealisa. iliaca feltäräs(m6ret!)(l}Eo), intima s6rül6sellätäsa(suturafoltplastica, interpositio (70V0),feltiiräs visszahüzäsakorelakad6 kat6tertok miatt (l%o), art6ria perfordcid, dissectio elliitäsa (lVo). Szöv1dmdny sebdszielhdritäsastent-graft implantdciö utän lehet korai: vdrz6s,perifdridsocclusio,gyulladäs, sebgy6gyuläsizavar, primer äteresztds;lehet kösdi: primer 6s secunderätereszt6s,graft occlusio,graft megnyriläs6s elmozdul6s,az anastomosisokalatt 6s felett kialakult aneurysmäk ellätäsa. Stent-graft beültetös kctpcsdnvögzett örseböszeti eljdrd' saink: stent-graftbeü1tet6sel6tt 6s közvetlenül utäna:extraperitonealisfeltdrds(4,),a. carotis communis-carotiscornmunis crossover(2), a. iliaca externainterpositio(2), a. femoralis foltplastica(2), a. femoralisinterpositio(l), a. f-emoralis direkt sutura(62); stent-graftbeültet6salatt: a. iliaca externa- a. femoraliscommuniscrossover(3). Stent-graft beü1tet6sszövddm6nyemiatt v6gzett 6rseb6szetieljärdsaink: konverzid(rupturaltthoracalisaneurysma)(l), primer feltäräs,hasi aneurysma, endoleakelldtäs(extraperitonealis (l), thoracotomiak6sdi (v6rköp6s)(1), stentcoveredstent) graft thrombosis(thrombectomia)( l). A hazai stent-graft implantäci6 összehasonlitdadatai (1998. december1. - 2004. december31.): hagyomänyos resectidsm6t6t a mellkasi 6s hasi aneurysmamiatt: 1528; stent-graftimplantäci6fenti lokalizäci6ban6s iddszakban: 12 szerz1 l99l-2003 kö163.Nemzetköziösszehasonlitäs zötti id6szakravonatkozdadataiszerint: 2283 hagyomiinyos 6s 3843 stent-graftmrit6t. Halälozäsimutat6k az aneurysma kezel6s6ben:

SE Szfu- ös ErseböszetiKlinika, Budapest Az aofia aneurysmaresecti6javagy a stent-graftbeülteaz aläbbi szempontok t6s közötti vdlasztäsvonatkozdsäban alapjändöntünk. A stent-graft beültetösmellett sz6l az, ha az aneurysma m6rete 6s alakja alkalmas a graft beültet6sre,6s a resecti6nak nagy lenne a kockäzata. A resectio nrcllett szö|, ha ennek a mftdtnek kicsi akockäzata,ha a stentbeültetdsanat6miai, illetve patholdgiaiadottsägokmiatt nem lehets6ges, toväbbäa beü1tet6sfinanciälisannem fedezhetd. z teenddistent-graft beültet6skor: art1riaf elt6Az drseb6s räs 6s a beültet6sutäni rekonstrukci6,szöv6dm6nyelhäritäs, ezen k(vül kiegös2ft6mft6t a beü1tet6se16tt,alatt 6s utän. Stent-graftbeültet6sel6tt esetlegszüks6gessdvä166rseb6transpositio,carotico-caszetieljäräsok:carotico-subclavia roticus interpositio,aorta ascendensbicaroticusbypass,a. Stent-graftbeüliliaca (f'emoralis)thrombendarteriectomia. vä16drseb6szetieljäräsok:ilio(femotet6,salatt szüks6gess6 seb6ro)-femoraliscrossoverbypass,rögzit6siel6gtelensdg 18

Hagyomänyos 2283

Szövödm6ny 10

Qol^

Halälo- Hagyozäs mä- korai N V O S 7,3%

EVAR

EVAR 3843

lczö

1 5 , 6 9 % 3,4%

toJ

Szöv6dm6nV 2

Halälozäs - korai 11,04./" elektiv 3,25%

=22,5"/" =4,2%

Konklüziök: a stent-graftimplantäci6 indikäci6jäban,kicsak az intervencionävitel6ben,szövddm6nyelhärftrisdban munkäja k6pzelhetd együttes lis radiol6gus6s az 6rsebdsz järtassdga is követelmdny.Az el. Az 6rseb6szradiol6giai esetleges6rseb6szetibeavatkozäsokf-elölelika teljes m6t6tr repertoärt. A konvertäläskiv6tel6vel a kieg€,szitSseb6szibeavatkomindig elmarada resecti6sm6t6tvärzäsoksülyossdgamdg teräpia eredmdnyeijobAz interdisciplinaris terh6t61. hatd bak, mint a resecti6sm6tdt6. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

FOGLALOK ELÖADÄS-ÖSSZE

Fernoralis

dlaneurysrna

rnegszüntet6se

ult r ahan g v ez6r elt thr ornbin befecskend.ez6s6vel DR. MORVAY ZITA, DR. UNGI IMRE, DR. RUZSA ZOLTÄN szTE ÄoK Radiolögiai Ktinika NEK SzegedKft Köpalkotö Centrum, ös SZTE ÄOK IL sz. BelgyögyciszatiKlinika Kardiolö giai Központ, Szeged Cdlkitffzös:katdterez6sszövddm6nyekdnt- nem megfelel6 kompresszi6,rugalmatlanerek 6s szövetek,a nyom6köt6s elcsriszäsa miatt - älaneurysmaalakulhatki. Az älaneurysma f'ennälläsadletvesz6lyesv6rz6slehet6s6g6trejti magäban,ez6rt megszüntetdse minden esetbenszüks6ges.El6addsunkbanegy viszonylagrij, gyors, egyszer(i,kevdsbdinv aziv m6 dszerrel szerzett sajät tapasztalatainkr6l szämolunk be, melynek sorän az iilaneurysmazsdkban gydgyszerrel id6zünk el6 thrombusk6pz6d6st. Anyag ös ntödszer:intdzetünkben2004 jriniusa 6s 2005 mäjusa között 14 beteget6szleltünkkatdterezdsszövddm6nyek6nt kialakult f'emoralisälaneurysmäval.1l betegettalältunk alkalmasnakultrahangvez6reltthrombinnal tört6n6 elzäräsra.A beavatkozästThrombin, Topical (Bovine) befecskendez6s6vel vdgeztük. zsävdkony trivel pungälvaaz 4tlanewysma Ereclntön)'ek: 200-600 NE thrombin bejuttakot, 200 NE-nyi frakcidkban täsautän 6szleltükaz iilaneurysmazsäk kitel6'd6sdt,a kering6s megszün6s6t.A folyamatot vdgig ultrahanggalmonitorizältuk. A täpldl6 artdriakering6sevalamennyi esetbenintakt maradt. Egy betegbenaz älaneurysmamellett arteriovenosusfistula is fennällt.Ez utdbbi szövddmdnyk6s6'bb müt6ti megoldästi g6nyelt. Következtetds.' az älaneurysmdkthrombin befecskendez6gyors, hat6kony,a betegetalig s6vel tört6nd megszüntet6se megterhel6eljdräs.A szüksdges6vintdzkeddseketbetartva, megfelel6 indikäci6 6s anatdmiaiviszonyok eset6najiinlhatö m6dszer a femoralis älaneurysmäkmegszüntet6s6re. Iatrogen intervenci6s

vese a-v shuntölc radiol6giai

ellätäsa

DR. ROSTÄS TAMÄS, DR. HARMAT ZOLTÄN, DR. BATTYÄNT ISTVÄN, DR. SZEKELY JÖZSEFI PTE ÄoK Radiol1giai Klinika PTE ÄOK Urolösiai Klinika', Pöcs Bevezetös:a percutanmintav6tel,kdeltävolftäsutän a ves6ben a-v shuntkialakuläsaismertszöv6dmdny.A diagn6zis felällitäsaszfnesultrahanggal,CT-vel, angiogräfiävallehets6ges.Utdbbi mödszerteräpiäslehetdsdgetis nyüjt. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

Beteganyag6s mödszer:a szerzSk10 beteg eset6fismertetik. 8 betegndlvesebiopszia,1 betegndlpercutank6eltävolitäs, I betegn6lveserezekcid utän kialakult makroszkdpos haematuriatört6nt. 7 betegn6laz UH-vizsgälat a-v shuntöt mutatott.Valamennyi betegn6langiogräfia zajlott le. Eredmönyek: az angiogrdfia 9 esetben jelzett kontrasztanyag kil6p6st vagy a-v shuntöt.Ezekbenaz esetekbenembolizdcil tört6nt. A köros eret 8 esetbenspirällal, 1 esetben PVA szemcs6kkelsikerült elzdrni. I betegn6lreembolizdci6 volt szüks6ges.A beavatkozästkövetd napon 7 esetbenätmeneti vesefunkci6romläs, 5 esetbenderdktäji fäjdalom, 3 esetbenldz jelentkezett. Következtetös:a vesebiopsziäk,percutank6eltävolftäsok vascularisszöv6dm6nyeinekelhäritdsdbana kat6teresteräpia biztonsiigos,megbizhat6m6dszer. Stentgraft irnplantici6s - hagyornänyos

sikertelens6g reszekci6

6slvagy endovaseularis

eset6n (konverzi6) befejez6s

DR. KASZA GÄBOR, DR. ROZSOS ISTVÄN, DR. ARATÖ ENDRE, DR. KOLLÄR LAJOS PTE OEC Ättal,inos OrvostLrdomtinyiKar, SeböszetiTanszök,Pöcs A hasi aorta aneurysmareszekcidnapjainkbanis megterhel6, magastizik6val jdr6 beavatkozäs.Parodi 1990-benv6gezteaz els6 transluminalisaneurysmareszekci6t.Az els6 megoldäsok az egyoldali aorto-iliacalisendograftot6s az iliofemoralis crossovertechnikät preferältäk, majd megjelentek az elsd bifurkrici6s,moduläris stentgraftok.Napjainkban megfelel6 szemllyi 6s technikai felt6telek birtokäbana beavatkozäsbiztonsdgosanv 6gezhet6.Mi nt mi nden sebdszi a stentgraftimplantrici6nakis vannak korai beavatkozäsnak, Jelenel6adäsunkban az implantäci6 6s kdsdiszövddmdnyei. soränfel16p6'probldmäkat,szövddm6nyeket6s ezek lehets6ges megoldäsaittekinüük ät. A konverzi6 6s stentgrafteltävolitäs, a hagyomänyosreszekcid lslvagy rekonstrukciö,a stentgraft implantält 16sz6nekmegtartäsa 6s valamilyen kombinält befelez1rekonstrukciölehets6ges. A rupturilt

abdorninalis

aorta

aneurysma

(RAAA)

kezel6si elveir6'l: szüks 6 ge s e s zerml6letv ält o zis az endovaseularis

6räban?

DR. PAPPTASZ16, DR. LITAUSZKY KRISZTINA, DR. BODNÄRF., DR. OLVASZTÖSÄNDOR, DR. KOSZTYULASZLO,DR. TÖTH CSABA DEOECErseböszeti Tanszik,Debrecen mortaaortaaneurysma Az operlltrupturältabdominalis litdsa50Vokörül (fölött) van a viläg szämosorszägäban.

t9

ELÖADÄS-ÖSSZEFOGLALÖK (2003. 6vi Orszägos Erseb6szetiStatisztika: 52Vo,tansz6künk elmrilt 20 6ves anyagdban:56Vo.)Ezek az 6rt6kek többnyire minimälis preoperatfvszelekci6valvagy szelekci6 n6lkül operält betegekn6l6rhetökel. Az elsd szerzf mds int6zetbenoperält, betegszelekci6valel6rt mortalitäsimutat6ja20Va alatti. Több pr6bälkozästörtdnt az RAAA predictiv mortalitäsänaka felmdr6sdre(GlasgowAneurysm Score, Hardmann Index, RAAA-POSSUM), jö effektussal'Ennek ellen6re a jelenlegi magyarorszdgigyakorlatbanszeml6letvlltozds ndlkül nehezen keresztülvihetda nyugat-eur6pai gyakorlatbanelfogadottpasszivstrat6giaazokbanaz esetekben, amikor az RAAA müt6ti megoldäsaa tril6l6sreälis rem6nye n6lkül tört6nik. A szerz6'ksajät,debreceni6s nyugateur6pai tapasztalataikelemz6s6velajänläsokattesznek az RAAA akt(v sebdszi-intenzfvosztälyos kezel6s6tilletden, egyrittal hangsilyozzäk annak szüks6gess6gEt,hogy az otszägbantöbb, az RAAA endovascularismegoldäsärak6pes centrum felällitäsaszüks6ges,mert az RAAA konvenciondis csak lis seb6szikezel6s6nekmortalitäsabetegszelekci6val korlätozottm6rt6kbencsökkenthetd. Aortabifurc

atio stenosisolc

kissing stentel6s6t követ6en elv6:gzett rekonstrukci6s 6rrnfit6teink DR.DARABOSGÄBOR, DR. MOGÄN ISTVÄN, DR. SIMÖ GÄBOR Szent Intre Körltdz, Ersebäszet,Budapest Bevezetös:az aortabifurcatiostenosisokkezel6s6benlehetds6gnyilik a nagy hasi feltärässalvlgzett 6rmüt6tekkivältäsäraa kissing technikävalvlgzett egyidejü,mindkdt iliaca szdjadlk stentel6s6nekelvdgz6s6vel. Beteganyag: az elmrilt 20 hönapban4 betegünkndlv6geztünk aortabifurcatio stentel6st.Egy esetben nyugalmi fäjdalom, perif6ririsembolisatio,3 esetbenalacsonydysbasia volt az indikdciö. Mödszer: 3 esetben percutan, egyszelre vdgeztük el kissing technikäval- a mindkdt iliaca szäjaddkot6rintd stenosis stent implantäcidjr{t,mig a negyedik betegünkn6lk6t ldpdsbenfemoralis feltiiräsb6lvdgeztünkmütdtet. Eredmönyeinkregy esetbenkorai reocclusiomiatt aortobifemoralis bypasskdszit6s6rek6nyszerültünk.A mäsik härom esetbenk6sdi reocclusi6t 6szleltünk (egy izben mindk6t, kdt izben egy szäjad6kotdrintd reocclusio).Egy esetben reintervenci6skis6rlet törtdnt - eredmdnytelenüI.K6sdi reocclusio esetdnk6t izben vlgeztünk aorto-biiliacalisTEA-t, egy esetbena csek6ly panaszokmiatt beavatkoz6snem tört6nt. Következtetös: az aortabifurcatiostenosisok kissing stenteldse- b6r az irodalombanjö eredm6nyeketis taldlni nem vältotta be a hozzd f6zött remlnyeket. Amennyiben a 20

beteg dllapotaerre lehetds6getad, els6sorbanrekonstrukciös 6rmüt6t v 6gz6sejavasolt.

Hibrid iliofernoralis rekonstrukci6 - lrrrtit4ti technika 6s kezdeti eredm6nyek DR.SIMÖCÄEON, DR. MOGÄN ISTVÄN, DR. DARABOS GÄBOR Szenthnre Körhdz, Erseböszet,Budapest Cölkitffz4s:az iliofemoralis Vollmar desobliteratiohätränya a levälasztottintima-mediahengervakon tört6n6 proximalis levdgäsa(residualisstenosis),illetve az esetlegesiliaca communis stenosis ezen a m6don nem hozzäfdrhet1. Mindezek gyakrankorai reocclusi6hozvezetnek.A mfit6ttel kombinält intervenci6 sorän lehetds6gvan a szem ellendrz6semellett vlgzettproximalis levägäsra,a residualisstenosis, illetve a distalis lebeg6 intimasz6l stentteltört6nd fixäl6s6ra. Mödszer: a fenti kombinält müt6tet 16 esetbenv6geztük el. A mrit6ti indikäci6 l0 esetbenclaudicatio,6 esetbenminor necrosisvolt. l1 alkalommal az tliaca externasubtotalis stenosisa,5 alkalommal teljes occlusi6ja miatt tört6nt a beavatkozäs.A femoralis arteriotomiätdirekt, vagy v6nafolttal zdrtuk.A proximalis intimasz6lresidualisstenosisätminden esetbenstent implantäci6valtrigftottuk. Eredmönyek:a müt6ti id6 95 (70-125) perc. Transzfijzi6t ig6nyl6 v6rveszt6snem tört6nt. Korai reocclusio nem fordult el6. 8 h6napos ätlagos utänkövet6smellett restenosis nem alakult k. Egy alkalommal distalis kiterjeszt6stv€geztünk mäsodik ül6sben. Következtetös;a korai eredmdnyek alapjän a Vollmar desobliteratiointervencidskiterjesztdser6v6n,,minimal invaziv" m6don a teljes iliofemoralis rekonstrukci6 biztonsäggalelv6gezhet6.A proximalis intima stentteltört6nd fixäläsa,illetve az esetlegesresidualis iliaca stenosisintervenci6jakiküszöbölia hagyomänyosm6dszerhätränyait.

Percutan

translurninalis

sorän bekövetkezett

angioplasticik

iatrog6n

s6rül6sek

6s azok ellätäsa DR. GALAMBOSBARNABÄS, DR. TAMÄS LASZLÖ, DR. CZIGÄNY TAMÄS, DR. FÜRTÖSANDRÄS PetzAladdr MegyeiOktatöKörhdz, ErseböszetiOsztdly,G1,6r (PTA) angioplasticäk transluminalis A percutanv6,gzett is szaa iatrogdnszövddm6nyek emelked6s6vel szämänak az elmriltöt 6v soräntaporodnak.A szerz1kbeszämolnak 2005/suppt./2. Erbetegs6gek,

LALOK ELÖADÄS-ÖSSZEFOG pasztaltiatrog6nszövddm6nyekrdl,illetve 2004-ben,a gy6' ri PAMOK-ban 3 beteg kezeldsekapcsänbekövetkezett6rs6rül6st6s azok ellätäsätelemzik. Az els6 betegndlbal arteria brachialisfel61v|gzett jobb arteriailiaca communisPTA 6s stent implantäci6 tört6nt. Az arteria brachialis punkci6s nyiläsän kialakult feszü16haematomamiatt kellett mütdtet v6geznünk;az 6rfolytonossägotsuturäval ällitottuk helyre' A mäsodik esetbenjobb arteria renalis szegmentälis,praeocclusiv stenosisamiatt v6geztünkPTA-I 6s stentimplantäciöt. Közvetlenül a beavatkozäsutän kialakult v6rzdses shock, hasi fäjdalom miatt vlgzett mütdt sorän 6szleltük a vese arteria ered6s6n6l- stent ältal okozott - perforati6t; aorto-renalisinterpositi6t v6geztünk.A harmadik betegndl bal arteria iliaca communisontört6nt azonosoldali femoralis behatoläsb6lPTA 6s stent implantäciö. Fokozddd hasi fäjdalom, retroperitoneälishaematoma,n6häny 6ra mrilva kialakul6 v6rz6sesshock oka az intervenci6 sorän felldpett arteria iliaca externahäts6fali szakadäsvolt; aorto-femoralis rekonstrukci6t v6geztünk.Minden esetbena v6gtag kering6senormalizäl6dott,betegetel nem vesztettünk.A szöv6dm6ny 6s az ellätäsközötti ätlagosiddtartam38 perc volt. K6t esetbenkialakultv6rz6sesshockellätäsiideie 32 percet tett ki.

orszägotis) eziränyrihalälozäsiadatai a magyar popul6ciö6nak csupänfele, harmada,vagy m6g annäl is alacsonyabb. Szakmai, etikai 6s gazdasägossägimegfontoläsok egyaränt amellett szölnak, hogy a prevenciöt kell el6t6rbe helyezni 6s erdsiteni. Annäl is inkäbb, mivel a m6lyv6näs thrombosis- mely a fatrilis 6s nem fatälis pulmonälisemb6lia kiindul6ponda - aszimptomatikusformäban van jelen

igen szämottevd aränyban; különbözd felm6r6sek az aränyt 5:l - 10:l-re teaszimptomatikus-szimptomatikus szik. A prevenci6 alkalmazäsänakalapja a v6näs thromboemb6lia rizik6inak ismerete6s a betegek rizik6 srilyossägi csoportbavalö besoroläsa.A megel6z6sm6dja a thromboemb6liäs veszllyeztetettsdgm6rt6k6tdl függ. Különbözd diszciplinäk - ältalänosseb6szet,ortopddia, traumatol6gia, szül6szetonkolögia,intenziv teräpi6srdszleg,idegseb6szet, belgyögydszat- megfo galmazn6gy6gy 6szat,6gdsseb6szet, tdk az adott szakmai kockäzati t6nyez6ket,6s ezek alapjän a kockäzatisrilyossägis meghatärozhat6.E tekintetbena fd probl6ma a helyenk6nt nem teljes pontossäggalv6giggondolt kompetenciaszintekmegielöl6se; ugyanis egy adott kdrkdp eset6na beteg a k6rfolyamat sorän több különbözd területendolgoz6 orvos kompetenciäjäbatartozhat,räaddsul eltör6iz1k6 stdtusszal.Tehät kiv6tel ndlkül az összesklinikumban dolgozd orvosnak ismernie kell a v6näs thromboemb6lia prevenci6jdravonatkoz6, j6l körülirt feladatokat. Kiemelked6 szerepevan a kockäzati tdnyez1k összegyrijt6akin6l a betegr6lsz6l6 összesinforsdbena csalddorvosnak, III. szekcro folyamatos6rt6kel6s6vela thromvan, 6s azok mäci6 együtt a . , 2 rl TE I boemb6l i äs v eszlly eztetetts6g meghatäro zhat6. Ivlelyvenas f,roln nozrs ) Nemzetközi6s hazai szakmaieldiräsok seg(tik a klinikua megfeleld,evidenciäkonnyugv6 prevenci6alkalmasokat thrornbolysis zäsdban.A közepes6s nagy rizik6jri betegekeset6naz als6 v6gtagokrafelhelyezettrugalmaspdlyän kfvül vagy kis d6zisri nem frakcionält heparin napi k6t, vagy valamely frakA v6nis thromboernb6lia cionält heparinnapi egy alkalommal törtdnd adäsakötelez6. c söldrent6s 6nek aktualitis a A hazänkbanis rendelkezdsreä116LMWH kdszitmdnyek (refer6tum) hatäsossiiguk,biztonsägossäguk,egyszerü alkalmazhatdsäguk folytän - figyelembe vdve azt is, hogy a beteg otthonäban is könnyen adminiszträlhat6- egyre inkäbb a gy6gyszeDR. LANDI ANNA res prevencid vdlasztottk6szftm6nyei.Int6zetekbengondot Szent Istvdn Körhä2, IV. Belgyögydszati Osztdly, jelenthet azokdra, azonbannem, vagy nem megfeleldenalBudapest kalmazott prevencidmellett kialakult thromboemböliäsbetegs6ggydgyitdsänakaz 6ra többszörösea megel6z6srefela megbeteged6sek szdrmaz1 A vdnästhromboembdliäbdl jelenAspirin nem alkalmas a v6nästhromboemb6hasznä1t6nak. morbiditäsi 6s mortalitäsi statisztikäbanm6g mindig prevenci6jära. jelentds lia tds helyet foglalnak el a k6rk6p rizikl t6nyez6inek A m6lyv6nästhrombosisorvosi intufci6n,csak a klinikai felt6rk6pez6se,sz6les körti prevenci6 bevezet6se,a diagjeleken alapul6 diagnosztizildst nem el6gsdges.A kdrisme nosztikaitdrhdz kib6vü16se6s a teräpiäslehetdsdgekj avulival6szinüs6g6nekfelällitäsa az anamnesztikusadatok 6s a a tört6ntek erdfeszit6sek sa ellen6re. Vilägszerte komoly j6 mortalitäscsökkent6se6rdek6ben, eredm6nnyel.Magyar- klinikaijelek segits6g6veltört6nik. A dign6zist kizärni vagy halälo- megerdsiteniobjektiv vizsgä16eljärdssalkell. Az utöbbi kdt orszägona v6nästhromboemb6liäsmegbeteged6sek zdsa 197O-1990között dupläjira emelkedett, az ezredfordu- 6vtizedbena könnyen kivitelezhetd,ismdtelhetö,a proximal6ra a hetvenes6vek szintj6t 6rte el. Ezzel szembenszämos lis v6näk terület6n98Vo-osnegatfv predektiv 6rt6kä kompeur6pai orszäg (bele6rtvea szomsz6dosAusztriät 6s Cseh- resszidsultrahang vizsgälat 6s a 98Vo-osszenzitivitäsrj6s Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

2l

FOGLALOK ELÖADÄS-ÖSSZE ugyanolyannegatfvpredektfv 6ttdkä D-dimer tesztklpezt a körism6z6s6s differenciäldiagnosztikaalapjät.A m6lyv6näs thrombosis pontos 6s legkoräbbanfelällitott diagndzisa6s utänaaz id6'benelkezdettadekvätkezel6sebiztositjaa progn6zis javuläsät, azaz a min6l gyorsabb6s nagyobbm6rt6kti rekanalizdci6t,a fatälis 6s nem fatälis pulmonälis emb6lia elkerül6s6t, a thrombosis rekurrencia csökken6s6t 6s a postthromboticussyndroma kialakuläsänakm6rs6k16d6s6t. Nem kev6sb6fontos a gondos körism6z6saz6rt is, mert a elkerülhesz6bajöhet6mäs k6rk6pekkelval6 összet6veszt6s keaz antikoaguläns t6, 6s fgy ezzelmeglvhatjuk a beteget valamint a rendzel6s szämoslehets6gesszövddm6ny6tö1, szeresv6rv6telt6l 6s 6letm6di megszoritdsoktdl. A m6lyvdnästhrombosiskezelösöbenättör6stjelentett az

ban fordul el6 a v. cava inferior thrombosisa,szrikülete.Altaläbanrövid idd alatt okoz klinikai tüneteket,a legielentdsebb a vesemüköd6sizavar. Beteg ös mödszer:az 1995 öta az SE Transzplantäciös6s Seb6szetiKlinikän vlgzett els6 250 LX adatait elemeztük' 3 beteg 4 mäjültetdsekapcsänvolt szüks6gpercutan intervencid v6gz6s6re.Egy anastomosisszrikületetnagy m6retf nagy m6PTA-kat6terreltägitottunk,egy beteg szükü1et6be retri, ballonnalbehelyezhet6stentethelyeztünk.A betegk6került, amely utän ismdt v. cava insö'bbretranszplantäci6ra ferior szrikületalakult ki, ezt öntägul6 f6mstent behelyezds6vel kezeltük.A harmadik betegn6la beültet6ssorän a donor 6s recipiensv. cava inferior közötti 4 cm-es hiänyt m.

immobilitäs megszüntet6se.Nagy l6tszämü beteganyagot vizsgälatoktett6k egy6rtelmüv6,hogy kellden antife1ö1e16 koagulält betegekesetdbena mobilizäläs nem növeli sem a pulmonälis embdlia, sem a rekunälö thrombotikus esem6nyek szämät,ugyanakkorjelentdsenjavitja a betegek61er min6s6g6t,6s m6rs6kli az ellät{s költs6geit. A m6lyv6nds thrombosis gy6gyszereskezel6s6benaz tgazännagy vältozdst az LMWH-k alkalmazäsahozta. Több nemzetközitanulmäny metaanaliziseszerint e k6rk6pben a kis molekula 6s biztonsägosak, sülyriheparinoklegaläbbolyan hatäsosak mint a nem frakcionält, hagyomänyosheparinok' Ez egybenazt is jelenti, hogy a betegekezzeTa betegs6ggel otthonukbanis kezelhetdk,azonbanaz otthoni kezel6snek szigoni - a betegällapotät6s a megfeleldinfrastruktrirdt van, 6s a kdrhäzonkiis magäbafoglal6 - felt6telrendszere vüli kezeldscsak akkor vällalhat6, ha biztonsdggalkövetni tudjuk a betegsorsät,kontrolläljuk param6tereit6s a gydgyszer biztos adminiszträldsdt.A kell6 antikoagulänskezel6s l6nyegesponda az azonnalmegkezdett6s kell6 d6zisbanalkalmazott heparin kezel6smellett az, hogy a kumarinra törtdnd ätä1lässzabdlyaitbetartsuk; akezd6 d6zis kumarin ne legyen magas,valamint a heparintaddig adjuk a kumarinnal együtt, amfg a prothrombin teräpiässzintü (INR: 2-3) nem lesz egymäs utdn k6t alkalommal. Ez az 6tkatol6 kezel6si peri6dustöbbnyire4-5 napotvesz ig6nybe. A m6lyv6näs thrombosis bizonyos formäinak teräpiäs tdrhdztrbatartozik a fibrinolysis, amelyr6l egy mäsik referä-

rectus fasciäb61k6pzett grafttal p6to1tuk,amely k6t h6nap alatt beszrikült. A szrikületbeöntägulö fdmstentet helyez-

tum fog szdlni.

Cölkitäzös:rij vizsgälati metodika ismertet6sea felületes v6näk lek6pezdsdre. Mödszer:könyökv6nänkeresztültörtdnd intrav6näskont-

Intervenci6k

a v. cavA inferiorhan

mäjtraszplantäci6 utin VIOLA, DR.DOROSATTILA,DR.WESZELITS DR. GÖRÖG DENES, DR. FEHERVÄRI IMRE, DR. NEMES BALÄZS, DR. KÖBORILASZL6, DR. FAZAKAS JÄNOS, DR. THER CÄSON, DR. NEMETH ANDREA, DR. HARTMANN ERIKA SE, Transzplantdciös ös SebdszetiKlinika, Budapest Bevezet4s: a mäjel6gtelens6gbevdlt kezel6se a mäjtranszplantäci6. A posztoperatfvszövddmdnyekközötl 2Vo22

tünk. Eredmönyek:elsd betegünknyomäsgradiensenormalizdl6dott, vesefunkciöjajavult. A mrisodik betegn6l mindk6t stent behelyez6sesikeres volt, azonban a retranszplantäci6 utän k6t h6nappal a beteg exitält, müködd stent mellett. Harmadik betegünkj6l van, a stentbenazonbanUH-val kimutathat6kering6snincs, az alsd testf6l vdnäsv6re a kialakult collateralishäl6zatonvezetddik a szfv fel6. a ritka szöv6dm6nytipusmüt6ti megoldäÖsszefoglalä^s: percutan tdgitäs lslvagy stentbehelyez6sis jd sa mellett a eredmdnnyelalkalmazhat6. Recidiv

varixok

vizsgälata multislice

CT-vel

DR. SZATMÄru TERBNC, DR. BEERY IVÄN Csolnoky Ferenc Kdrhciz, Radiolögiai Oszttily, Veszpröm

rasztanyagadäsävalvizsgältuk mindk6t alsd v6gtag felületes v6näsrendszer6tazokn|l a betegekn6l,akik recidfv varicositasmiatt ism6teltmtLet el6tt ällnak. Eredmöny: gyors, semi-invazfv vizsg1lat, 6rt6kel6se azonbaniddig6nyes,az elengedhetetlenrekonstrukci6kmiatt. Mintegy 20 beteg vizsgälatäval szerzett tapasztalatainkr6lszämolunkbe. a m6dszeralkalmasa visszerek6s a velük Következtetös.' a. kapcsolatbanä116v6nästörzsek 6brdzol6sdr ü,rbetegs6gek,200S/suppl./2.

LALÖK ELÖADÄS-ÖSSZEFOG Trornboernb6li6s rne gbeteged6sek etiol6gi6j änak retrospektiv vizsgälata a F6virosi Szent Irnre l(6rhäz I. sz. Belgy6gyäszati (JsztiüYin kezelt beteeekben DR. BORVENDEG J. SEBESTYEN, DR. EGRESITS JÖZSEF, DR. FARKAS KATALIN, DR. KISS ISTVÄN Szent Intre Körhdz, I. sz. Belgyögydszat,Budapest halälozäsi : a tromboembdliäsmegbeteged6sek Bevezetös 6s szötrombdzis magas. V6nds kiugr6an hazdnkban aränya szerzett öröklött 6s v6dm6nyei kialakuläsähozvezet6 f6 okok megoszläsänakjobb ismerete segithet e kedvez6tlen aränyjavitäsäban. Mödszer: 119, klrhdzunkban 2003. januär 01' 6s 2005. mdjus 15. között v6näs tromb6zissalöslvagy tüddemb6liäval kezelt betegdokumentdciljdt dolgoztuk fel. Figyelembe vettük a betegek6letkordt,nem6t, az aktudlis tromboemb6liäs k6rk6pet,a v6näs trombdzisanatömiailokalizäci6jät, koräbbi 6s csalädi eldforduläsät,a tromboembdliaöröklött 6s szerzettokait, valamint a tünetek kezdet6t6 a diagn6zis felällitäsdigeltelt iddt. Erednün)'ek: a f6rfi-n6 megoszläs81/92, az ätlag6letkor 64 t 11 6v volt. Öröklött tromboffliritl5 esetbentalältunk. Koräbbi trombotikus esem6ny37 esetbenzajlott.3l betegn6l ismert vagy n6vumk6ntdiagnosztizllt daganatosmegbetegeddsvolt a fd kivält6 hätt6rfolyamat.Immobilitds 32 bejätszhatott teg, oralisanticoncipiens10 betegtrombdzisäban szerepet.A tünetek kezdet6t6l a diagn6zisig eltelt ätlagos idd 8 nap (maximum 50 nap) volt. a tünetek megielen6se6s a tromboemb6Összefoglalds.' liäs k6rkdp felismer6seközött gyakran igen hosszriid6 telik el. Fontosnaktartjuk a hajlamosft6ällapotok,illetve a tünetek j elentdsdgdnekhangsülyozdsdt.Az anticoagulälästartaaz 6ltal6nosvez6relvekellendreminmänak meghatärozdsa ig6nyel.Ehhez fontos min6l elbfrriläst den betegn6lkülön több lehetsdgeskivältd ok felderit6se.

A v6n6s trornboernb6lidk rij halälozisi adatai Magyarorszigon DR. SÄNDOR TAMÄS SentmelweisEgyeteru,II. sz. SeböszetiKlinika, Budapest a WHO 6s a KözpontiStatisztikaiHivaVizsgälatunkban adatok tal legutols6adataitdolgoztuk fel. Az eg6szs6gügyi bekülddse,tisztftdsa,feldolgozäsalassrifolyamat' A legutolErbetegs6gek,2005/suppl./2.

sd adatok 2002-b61'szdrmaznak. A VTE mortalitäsa Magyarorszägon1998 6s 2002között 100.000lakosraszämitva 10,7 6s 10,15között mozgott,gyakorlatilagnem vältozott. Ebben az öt 6vben dvente 1040-1140beteg halt meg hazänkban tüddembdliäban.Az epidemiol6giai adatok alapjän niilunk a v6näs megbetegeddsekokozta mortalitäs härom periddusät lehet megkülönböztetni: 1. feltfind növekedds (1970-1990),2. fokozatoscsökken6s(1991-1998),3' stagn6läs(1999-2002).A kering6sirendszerakut haldlozäsiaränyait vizsgälva nälunk a VTE 2002-ben a harmadik helyen ä11,csak a stroke (181,8/100.000)6s az akut myocardialis infarktus (106,2i100.000)el6zi meg. Nemzetközi összehasonlitsbana VTE okozta halälozäsnemcsakNyugat-Eur6is l6nyegesenkedvepäban,de közvetlenszomsz6dainkn6l

zfrb. A kr6nikus antikoaguläns teräpia r6gi-ij

gy6gyszere, a warfarin.

I(ezdeti tapasztalataink a warfarin alkahnazisival DR. KRISTÖF VERA, DR. LACZKÖ ÄCNBS, DR. WINDISCH MÄRIA, DR. PENCZ ZOLTÄN" DR. SZAKÄLY ESZTERI, NR. VRRGA ERZSEBETI, DR. SÄSDI ANTAL', DR. ACSÄDY GYÖRGY Klinikct, SentntelweisEgyetem,Er- ös Szivseböszeti P öt erfy Sdndor utcai K ör hdz,Erzsöb et Kö r ltiza, II. sz. BeLgyögyäszat',Budapest A krdnikus antikoaguliinskezelds indikäcidja egyre b6vü1.A Syncumartöbb 6vtizedesegyeduralmakillezte azokat a helyzeteket,amikor indokolt volt az antikoaguläläs,elm6leti ellenjavallatanem volt, de megvalösitäsasikertelennek bizonyult, akär a päciens rossz complience-a,akär egy6bfarmakokinetikaitdnyez6kmiatt. A mindennapi gyakorlat szämdra az el1nyös tämogatäs, a beteg szämära könnyen megfizethetdär tette a szüks6gesenszdleskörben alkalmazhat6vda mlr 6vekkel ezel1tt törzskönyvezettwarfarint. Azokat a betegeinketällitottuk warfarinra, akikndl a koräbbi Syncumarkezel6sselnem tudtuk el6rni a hat6kony teräpiässzintet, akiknek dletmin6s6g6tnagyban rontottäk a di6täs megköt6sek,vagy együttmüköddsik6szsdgüknem voltj6, de nem klpezte a kezeldsellenjavallatät,illetve akik hajhulldsmiatt kifejezettenk6rt6k ezt legaläbbritmenetiid6re. Azt tapasztaltuk,hogy a teräpiässzint stabil megtartäsa az eddig,,beäll(thatatlan"betegeknagy többsdg6ndlprobl6mamentesenmegold6dott.A di6täs könnyit6s mellett a betegek, különösen a diab6teszes6s a fogy6kriräzö betegek 6letminds6gejavult. A gyakorlatbannem okoztak probl6mät Oszbeavatkozäsok' a fogäszati,illetve egydb kisseb6szeti kezelds antikoaguläns az oralis e tapasztalatainkat, szegezv jelentdsenegyszerfbbdvält a warfarin piacra kerül6s6vel. )a

ELÖADÄS-ÖSSZEFoG LALÖK Vesetumor radikflis 6s vena

cava

rniatt

v€gzett

nephrectornia inferior

thrornbectornia

DR. NAGY ZOLTÄN, DR. GYURKOVICS ENDRE, DR. SZENDRöI ETTILEI SemntelweisEgyetem ÄOX, t, sz. SeböszetiKlinika, Urolögiai Klinika', Budapest

no shunt)tört6nt,a shunt-ök id1vel elzdr1dtak.Ezt követ6en a HD kezeldsekTesio katdterekeniit törtdntek,a kanü161äsi helyek mko subclavia,mko jugularis interna 6s mko vena femoralisok voltak. Amikor a kat6terbentrombdzis alakult ki, rigy tromb6zisis törtdnt. A rendszerestromb6zisok id6vel vena cava superior szindr6mähoz,illetve mko vena femoralis teljes occlusiljdhoz vezettek.M6rlegelve a lehet6s6geket,a nyitva l6v6 jobb vena iliaca communis operativ kanüläl6samellett döntöttünk, amit 2004. äprilisäbanelv6geztünk. Az6ta a rendszeresHD kezel6sek a vena iliaca communisbavezetettTesio kat6terenät tört6nnek.Tromb6zis nem volt. Többszörösv6nästromb6zis utän, limitält v6n6s hozzdf€rhetds6g esetdna vena iliaca communis kanük{läsa 6letk6pesalternativdtj elent haemodialysis c6ljdb61.

1998 6s 2005 között az SE ÄOK Urol6giai Klinikän l1 vesetumorosbetegetoperältak,akikndl az alapbetegs6gvena renalis6s vena cava inferior tumoros thrombosisdvalszövddött. A 7 nö.6s 4 f6rfi beteg ätlag6letkora63,6 6v volt. A praeoperativ tü neteket, az alkalmazott müt6ti megoldäsokat, a tumorok stddium beosztdsät6s a posztoperativkezel6sta szerz6k rdszletes tdbl1zatokban ismertetik. 8 jobb oldali, 3 IY. szekci6 bal oldali elvältozäsnäla tumorlokalizäcilt 3 esetbena fels6, 6 esetbena közdpsd6s2 esetbena vesea1s6harmadäban Vascularis prevenci6, talältäk.Minden betegn6lnephrectomia6s vena cava inferior thrombectomiatört6nt. A toväbbiakbanszerepldsziimok alaplrutatäs ok, Äziköfakto rok ätlageredmdnyek.A tumormdret 100 mm, a cava thrombus hossza58 mm, a szövettanilelet 9 esetbenvesesejtesräk volt. A m(itdti td6 4 6ra 3 perc, a cavakirekeszt6s14 perc, A v6gtagkering6s sajätoss6gai az äpoläsiid6 14,5nap volt. 1300 ml vdrvesztes6get m6rtek, gyerrnekkorban amit 4,3 E vvt. koncenträtumadäsävalp6toltak. Intraopera6s v ältozäsa 6rdysplasiäknäl tiv szövddm6nyk6nt2 kisebb cava v6rz6s, I ureter sdrü16s, 1 mäjsdrüldskerül ismertet6sre.2betegettüd6'emb6liamiatt a m(t5asztalon veszitettekel. 5 betegjelenleg is 61,4 id6DR.MATTASSI. RAULI. közben elhunyt beteg tül6l6si ideje 26,5 hönap volt. Urol6DR.TASNÄDIGIEZAZ gus 6s 6rseb6szegyüttes tev6kenysdgejelent6s mdrt6kben Garbagnate Hospital, Mildnö, Olaszorszdgl, javitja ennek a nagy kockdzatü betegcsoportnaka sikeres Heim Pdl Körhdz, Budapest" m(tdti kezel6s6t6s tril6l6si eredm6nyeit.A szerzdk eddigi tapasztalataikalapjän ezen betegcsoportmegfeleldenfelk6Bevezetds:a v6gtagkeringdsa szület6stö1a felndttkorig jelentds viiltozäsonmegy ät. Kutattuk a csecsemd-6s gyerszült 6s felszereltcentrumokbanvlszett müt6ti kezel6s6tindokoltnak tartjäk. mekkor vdgtagkering6sdnekfiziol1giäjdt 6s annak hatäsäta v6gtagfejl6d6s6re. A jobb venfl iliaca cornmunis hasznälata Mödszer:vizsgältuk a gyermek kora szerint a vdndsnyom6sviszonyokat, az Oz tensio 6s a vdrgäzokjellemzdit, a HD kezel6sekhez kr6nikus vena cava v6näs vdr LDH aktivitdsänak vältozäsait. Ugyanezeket a superior szindr6ma 6s k6toldali vena vizsg6latokata v6gtagok v6niis arterio-venosusmalformäfernoralis elzirfid,äs eset6ben ci6inäl is elvdgeztük. Eredmönyek:csecsemdftorban a v6gtag perfiizi6ja emelDR. KOSZTYULÄSZLÖ, DR. RÄCZ TIBOR, kedett,a v6niisnyomäsmagas,a'laqsonyaz 02 comsumptio, DR. BALLA TÖZSBT'I, DR. OLVASZTÖSÄNDOR, magas a v6näs v6r Oz tensi6ja, magas az LDH aktivitds. DR. LITAUSZKY KRISZTINA,DR. TÖTH CSABA, Läbraälldssalmindez közeledik a feln6ttkori 6rt6kekhez. DR. PAPPTASZT6 V6nds malformäci6näl a total v6räramläs csökken, az Oz DEOECI. sz.Sebdszeti Klinika, Ersebösze,ti Tanszdk, comsumptionövekszik,az LDH aktivitäs csökken a szöveDEOEC Nephrol6giai Tanszö k' tekben,stagnäcidshypoxia 6s a v6gtag hypotrophiäjaa jellemz6. Arterio-venosusmalform 6ci6n6l a total vdräramläs Az 1975-ben születettbeteg19846ta urdmiäs,19956ta nd a v6gtagban,az 02 consumptiocsökken,magasa v6näs rdszesülrdszesülHD kezel6sekben. Az6ta 6 különbözd v6r Oz tensiöja,magas az LDH aktivitäs, anoxiäs hypoxia (klasszikus, shuntmritdt illetvePTFEfelhaszn6läsäval Cimi- 6s a v6gtag hypertrophidja a jellemz1.

24

Erbetegs6gek, 2005/suppl./2.

ELÖADÄS-ÖSSZE FoGLALÖK Következtet4s;a v6gtagkering6sa szület6st6'la felndttkorig jelent6s fiziol6giai vältozäsonmegy ät, amelynekkövetkezm6nyeaz egyre fokozödd szöveti hypoxia. Az dysplasi6k ezt a folyamatot felgyorsitjäk.

Szignifikäns különbs6g mutatkozott beteg 6s kontroll csoport között: hsCRP (p=0,0000), feh6rv6rsejtszäm (p=0,0022), fibrinogen (p:0,000), plaszmaviszkozitäs,homocisztein(p:0,0000),HDL-koleszterin(p=0,039),triglicerin (p=0,028),ApoAl (p=0,048). A betegcsoportonbelül a dohänyosokfeh6rv6rsejtszäma, Fibrinogenszint vältozäsok 90/s 6s 2401snyiräsi rätän6l m6rt vdrviszkozitäsa, plazmadiab6tesz läb szindr6rnäs betegekn6l viszkozitäsa,össz-6s LDl-koleszterin szintje, folsav-6rt6ke volt szämottev6eneltdr6. A kontroll csoportbana dohänyDR. SINAY TASZT6, DR. KASZA GÄBOR, zäs szignifikdnselt6r6stavizsgäIt param6terekbennem hoDR. ROZSOS ISTVÄN, DR. KOLLÄR LAJOS, zott l6tre. DR. LITTER ILONA A diabeteszes betegekHDl-koleszterin 6s ApoAl szintje PTE OEC ÄOX, SeböszetiTanszök jelentdsenalacsonyabb,triglicerid drt6ke jelentdsen magasabb volt. A PTE ÄOf - Baranyai Megyei K6rhäz Ersebdszeti A Doppler-indexekszerinti sülyossägifelosztdstkövet6Osztälyän3 h6naposid6intervallumbankezelt 50 diab6tesz en az adatokbanl6nyegeskü1önbs6gnem mutatkozott. ldb szindr6mäs beteg k6rtört6net6t ätvizsgllva tanulA betegcsoportbana hsCRP a gyulladäsosfolyamatokat mänyoztuk a fibrinogen, mint akut f6zis feh6rje szintj6nek jelz6 p aramdterekkel(feh6rv6rsejtszäm, fi brinogen, pl azmavdltozisilt a definitfv gangrdnäval,illetve gangr6nävalnem viszkozitiis)volt szignifikänsankorreläci6bahozhat6. rendelkezdcsoportban.Betegfelvdtelkorvizsgältuk a fibriA hsCRP a perifdrids verderek atherothrombosisäval nogen- 6s v6rcukorszinteket.34 betegn6lkülönbö26mdrt6- összefügg6stmutatott, de a megbeteged6ssrilyossägäval kri gangr6navolt 6szlelhet6,mig 16 betegn6la perifdriäskekapcsolatnem volt kimutathat6. ringdsi zavarhoz nem tärsult gangr6na. Megällapitottuk, hogy a kialakult gangrdnäscsoportbanaz iltlagos fibrinoA rnikrovaszkuliris reaktivitäs genszint6,94 g/1,m(g az ätlagosvdrcukorszint8,48 mmol/l 6:saz 6rfali merevs6g non-invazfv volt. A gangrdniivalnem rendelkezdcsoportbanezek az 6rt6kek 5,78 g/1, illetve 6,66 mmol/l voltak. Megällapfthat6, vizsgilata különbö26 kardiovaszkuläris hogy a fibrinogen, mint akut fäzis feh6rje szintj6nekvältorizik6 illapotokban zdsa j61 korreläl a trofikus zavar 6s gyulladäsosfolyamat progressziöjäval.A trofikus elvältozdssalnem rendelkez6 DR. EGRESITS JÖZSEF, DR. JEKKEL CSABA, diabdteszesperifdriäs6rbetegekn6la fibrinogenszint6s rheDR. BORVENDEG J. SEBESTYEN. olögiai vältozäsok folyamatos monitorizäläsasorän 6szlelt DR. KOLOSSVÄRY ENDRE, emelkeddsfigyelmeztetdjel lehet a progresszidra,az esetleDR. FINTA ERVIN, ges gangr6nakialakuläsiira. DR. KISS ISTVÄN, DR. FARKAS KATALIN SzentImre Körhdz, L sz. Belgyögytiszati Osztdly, Jelzi-e a hsCRP az atherothrombosist Budapest

6s annak srilyossigät

A mikrokering6s, azon belül az endothel diszfunkci6 vizsgälatänak,valamint az lrfali merevs6g kimutatäsdnak fontos szerepevan a kardiovaszkulärisbetegs6gekprogn6DR. JASSÖ ISTVÄN, zisa szempontj6b6l.Vizsgälatunk c6lja az volt, hogy non-inDR. LANDI ANNA, DR. DINYA ELEKI vaziv mddszereksegitsdgdvelhatirozzuk meg a mikrovaszSzent Istvdn Körhdz, IV. Belgyögydszati Osztdly, kuläris reaktivitäs 6s az 6rfa1i merevs6g haemodinamikai Budapest, vältozäsait különbö26 kardiovaszkuldris rizikö ällapotokEG I S Gyögyszer gyd r, Orv ostudomdnyi F 6osztäLy' ban. A bdr mikrokering6sdnekvizsgälatät laser Doppler m6dszerrel v6geztük lokälis melegitds hatäsära (LM) 6s C6lunk az volt, hogy megvizsgdljukarteriosclerosisoblipostocclusivreaktiv hyperaemiät(PORH) küvetden.Az 6rteransosbetegek hsCRP szintjdt, 6s annak összefügg6seit fali merevs6g meghatärozdsdhozaz arteiogrdrf kdszül6ket egy6b r tziklf aktorokkal,valamint a betegs6gsrilyossägäval. hasznältuk,amely oszcillometriäsriton k6pes megm6rni a pulzushullämterjeddsisebess6gdt (PWV) 6s az augmentiici250 szem6ly: 168 perif6ri6s obliteratfv ver66rbeteg (är (13), kelagdletkor: 66,1 6v) 6s 82 kontroll szem6ly (ätlag6letkor: 6s indexet(Aix). Vizsgälatainkateg6szsdgeseken zelt hypertoniäs(HT, 13), drbetegs6gben szenveddhyperto46,2 öv) - akikn6l manifesztarteriosclerosisra utal6 klinikai jel nem volt - adataitdolgoztuk fel. niäs (HT+art.,22), valamint 2-es tfpusri diabeteszeshyper-

perif6ri6s obliterativ ver6ibetegekben?

Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

).<

FOGLALOK ELÖADAS_ÖSSZE toniäs (HT+D}./, 25) betegekenv6geztük.Az Aix, a PWV 6s a PORH-ot követ6 välasz tekintet6benszignifikäns kü(-62,11%;'1,01 mls; lönbsdgvolt kimutathat6az eglszsdges 393,77Vo)csoport, valamint a HT (-34,25Vo;l,9l m/s; 6s HT+DM HT+art. (0,34Vo;9,16m/s; 182,86Vo) 292,71Vo), (0,81Vo;9,21mls; 192,84Vo) csoportokközött.Az Aix 6s a PORH között szignifikäns korrelici6t ta16ltunk (r=0,54). Ezen elt6r6sekjelzik az endotheldiszfunkcidmegl6t6t,illetve srilyossägät.Klinikai szempontbdlaz alkalmazottnon-invaziv mddszerek alkalmasaka vaszkulärisdiszfunkci6 kimutatäsära.

A szernikarbazid-sz enzirn

aktivit6sdnak

viselked6se

enzitiv

arnin

V. szekci6 PAD 6s GI intervenci6s radiol6eia Treatrnent

thoracic

with

oxidiz

endovascular

stent-graft

(Referate)

veseel6stelen

DR. JOSIP MASKOVIC Clinical Hospital Split, Departntent of Radio lo gy, Split, Horvätorszdg

hypertoniis betegekben DR. NEMCSIK JÄNOS, DR. EGRESITS JÖZSEF, DR. FODOR ERZSEBET" DR. TOTH LUCA, DR. FARKAS KATALIN, DR. SZÖK6EV1r2, DR. MAGYAR KÄLMÄN2, NR. i
aortic

aneurysrns

ellentrnonddsos

haernodializilt

of descending

Purpose: to presentour results with endovascularstentgraft aortic repair (EVAR) in a treatmentof descendentthoracic aortic aneurysms. Aneurysmsof descendingthoracic aorta is a life-threatening condition, with high morbidity and mortality ratesdespite improvementsin the surgical treatmentand postopera-

A szemikarbazid-szenzitiv amin oxidäz enzim (SSAO) a szervezetbenprimdr aminok lebontäsätvdgzi, e folyamat sorän szämos toxikus metabolit k6pz6drk. Az SSAO az kialakuläsäbanaz endotheliumkärositiisaritatherosclerosis jdn jätszhatszerepet.Emelkedettaktivitdsättalältäkel6rehaladott atherosclerosisszal tiirsul6 k6rällapotokban(2-estipusri diab6tesz,ISZB). A szint6nprogresszfvatheroscleroticus folyamatokkaljellemezhet6haemodializältveseeldgtelenekn6l hasonlökdppenemelkedett SSAO aktivitäst feltlteleztünk. Munkänk sorän haemodializältveseeldgtelenhyperto(n=12)m6rtük eg6szs6ges kontroll csoportnidsbetegekben tal (n=12) összehasonlftva az SSAO aktivitästközvetlenül haemodializiskezel6sel6tt, valamint kezeldsutän. A värakozässalellent6tbenszignifikänsanalacsonyabbSSAO aktivitäst talältunk a betegcsoportbanaz eg6szs6ges kontrollok(49,35 + 8,5 pmol/mg, 82,91 + 3,2 kal összehasonlftva pmol/mg, p < 0,01). Az enzim aktivitäsa dializis kezelds utäntoväbbcsökkent(28,56X2,1 pmollmg,p < 0,001).Encsak nek a jelens6gneka hätter6benä116mechanizmusokrdl lehet benne egy ismeretlen vannak. Szerepe feltdtelezdseink kofaktor dialfzis sorän tört6nd kiürü16s6nek,valamely ur6vagy a miäs ällapottal összefüggdtoxin felszaporodäsänak dialfzis sordn hasznältbiol6giai membränokozta oxidat(v stresszsoränfelszaporod6,az SSAO aktivitästgät16gyulladäsosmediätorok (p6lddul TNF-alfa) akut felszaporodrisänak. A jelens6g tisztäzdsdratoväbbi vizsgälatok szüks6gesek. 26

trve care. EVAR has beenrecently introducedto treat thoracic aortrc aneurysms. Materials/methods:eighteenpatients(mean age 63,6 years) with descendingthoracic aorta aneurysm underwent EVAR. Sevenpatientshad a dissectionaneurysm,six had false aneurysmfollowing a trauma,four had aneurysmdue to atherosclerosis,and one had saccularaneurysmdue to syphilis. Results: the clinical succesof EVAR was evaluated by spiral computedtomography angiographyand clinical examination. The study period rangedbetweensix months and five years(average:18,3months).In all the patientsaneurysmwas successfullyexcludedand there were no sings of endoleaks or other complications. One patientwith Stanford-Bdissectiondied 17 days following stent-grafting.One patient with post-traumaticaneurysm and multiorgan failure died three days fbllowing stent-grafting. Conclusion:in patients with well-defined indications, EVAR is an alternativeto aggressiveopen surgeryrepair for aneurysmsofdescendingthoracicaorta,althoughfurtherinvestisationsare neededfor final conclusions. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

LALÖK ELÖADÄS-ÖSSZEFOG

Endovascular stenosis

- which

therapy

of renal

stenosis

should

artery be treated

VIDJAK, VINKO, HEBRANG, ANDRIJA, BRKLJACIC, B.' Clinical Institute of Diagnostic and Interventional Radiology, M erkur Univ ersity Hospital, Clinical Institute of Diagnostic and Interventional Radiology, D ubrava UniversityHospital', Zdgrdb, Horvdtorszdg In medical literature there have been many studiesof treatmentrenal artery stenosis.Angioplasty and stent have been for a long time a method of choice. The aims of our investigationwere to establishimmediately and long term results of percutaneusmethods in treatment of renal artery stenosis. Successof angioplastyand stentinghave been analysed in 197 patientsimmediately after the procedures.We analysedplace of procedurein the renal artery,immediatelingclinical successand complication. Long term results have beenanalysedin 93 patientsevaluation of clicinal success,results of CD and percentageof restenosrs. Suntnmry:angioplastyand stentingare importantmethod in the treatmentof renal artery stenosis.They are followed with high degreesof immediatelingsuccessand good long term success.Even if thesemethodsare used for a long time, many questionsare still open.

Akut v6:rz6s ellitäsa intervenei6s radiol6giai m6dszerekkel DR. NAGY ENDRE SZTE ÄoK, Radiotögiai Ktinika, NEK SzegedKdpalkotö Centrunt Bevezetds:az erek traumäs vagy egy6b s6rül6sekövetkezt6benl6trejövd v6rz6seksokszorigen srllyos ällapothoz vezethetnek,ami a müt6ti ellätriskockäzatätjelentdsennöveli. A minimälisan invaziv intervenci6smddszerekkelkisebb kockäzattalstabilizrilhatjuka beteg ällapotdt,vagy definitfv ellätdstbiztosithatunk. Cöl: az akut v6rz6sekben alkalmazhat6 intervenci6s mddszerekismertet6sesajät tapasztalatainkalapjän, figyelembe v6ve a nemzetközi ajänläsokat. Anyag ös mödszer: az SZTE AOK Radiol6giai Klinikäjän az elmült 15 6vben 31 kü1önbö26srilyossägri 6s okri (medencetrauma 3, medenceitumor 8, pancreatitisokozta älaneurysma8, gastrointestinalisv6rz6s2, vese traumäsAV fistula 2, vesetumor2, vesebiopsia4, postoperativ2) arErb etegs6gek, 2005| suppl.l 2.

tdriäsv6rz6stszüntettünkmeg intervenciösradiol6gai m6dembolizä16spirält, spongosszerekkel.A beavatkozäsokhoz alhoholt 6s fedett stentethasznältunk tan reszel6ket,96%o-os 6rterü1ett6l,szervtdl 6s a v6rz6smdrt6k6t61függden. Eredmönyek: a kezdeti technikai sikeress6g l)}Vo-os volt. A vdrz6s minden esetbenközvetlenül a beavatkozäs utän megszünt. K6t beteg srilyos shockos ällapot, illetve polytraumatisatio miatt az &elzdrdst követ6 24 lrdban exitält. A többi esetbenamft6t elkerülhetd volt, vagy a szüks6gesbeavatkozästhaemodynamikailagstabil ällapotbanlehetett elv6gezni. Következtetös;akut art6ri6sv6rz6sekeset6nintervenci6s radiol6giai m6dszerek alkalmazäsävala nagy kockäzatri müt6tekelkerülhet6k,a v 6rz6sbiztonsägosanmegszüntetheto.

I(r6nikus

iliaca

occlusi6k

eredrn6nyek, korai

recanalisati6j

a:

sz övddrn6nyek,

utdnkövetGs

42

beteen6l

DR. LAZAR ISTVAN, DR. KOSTYATTASZT,6, DR. BARTA SZABOLCS B.-A.-2. Megyei Kdrhdz, RöntgenIntözet, DSA, Miskolc a r6gi iliaca elzär6däsokpercutanrecanalisaC6Lkitfizös: ti6ja technikailag,indikäcidit tekintve 6s a värhat6 szövddm6nyek miatt is kihiväst jelent6 beavatkozäs.K6t 6v alatt vlgzett beavatkozäsainkeredm6nyeinekbemutatäsävaljäkonszenzushoz. rulunk hozzdegy interdisciplinaris Anyag ös mddszer:2003 januärja 6ta 45 betegnll (42-73 6v) kis6reltükmeg egy elzär6dottiliaca segmentumrecanalisati6jdt. A beavatkozäs42 esetben technikailag sikeres volt. Közülük 40 beteglegaläbb3 hete claudicalt (DT < 100 m). K6t beavatkozästegy6b drterületi angioplasztikasorän, hozzäfdrlsiokokb6l v6geztünk.30iliaca externdtds l2 iliacacommunistrecanalisaltunkazonos6s ellenoldali behatoläsokb61.Mindössze 8 esetbenvdgeztünkpredilatati6t,a többi esetbenprim6r stent behelyez6stört6nt. Az utänkövet 6 s ii d d l l , 6 h 6 n a p . Eredntdnyek:35 betegn6l nem 6szleltünk komplikäciöt (83,3Vo).Egy el1tdgitottiliaca externa rupturält, ezt ballonos tamponäddal6s fedett stent beültet6sselkezeltük. 2 betegn6l volt szüksdgseb6szithrombectomiäradistalis emboliz6ci6 miatt. 4 minor komplikäcid fordult el6. A teljes komplikäci6s rdta 16,6Vo.A recanalisalt iliaca szakaszt tudtuk nyitva tartani endovaszkulärism6dsze92,9%o-ban rekkel. Az utänkövet6salatt egy azonosoldali ilio-f'emoralis bypassravolt szüks69. K övetkeztet 6sek : v 6logatott betegeken, tapasztalt k6zben 6s a szöv6dm6nyekelhäritäsärafelk6szültena krönikus ilibiztonsägos. aca occlusi6krecanalisatiöja ,,F,

FOGLALOK ELÖADÄS-ÖSSZE

VI. szekci6 Arnput6ci6, reh ahilitäcid I femoro-poplitealis

mrit6tek

m6lyi felt6telek megl6te is (tapasztalt 6rseb6szlegaläbb szinten). asszisztensi Talän valamennyi drsebdsz szdmära a leggyakrabban v lgzett müt6ti tipus a femo ro -p op Iit eaLis byp ass. egy indikält femoMinek az eldönt6sevälik szüksdgessd ro-poplitealisbypass müt6t sorän? A k6rd6s term6szetesen csak azon esetekbenk6rd6s, amikor välasztäsi lehetds6g

van: - hovä helyezzüka proximalis anasztom6zist?, - hol jelöljük ki a disztälis anasztomdzishely6t?' - milyen tipusri, anyagügraftot haszn6ljunk?, - hol vezessüka transPlantatumot? nn. rÄMsoR GYULA A proximalis anasztomdzishelye leggyakrabbanaz a. fePest Megyei Flör Ferenc Körhdz, Kistarcsa moralis communis.Sz6bajöhet az a. femoralis superficialis elzdr6d6sfeletti szakasza,nagy ritkdn k6nyszerülünkaz elAz lrsebdszeti osztälyokrdl begy(jtött adatok alapjän lenkezl oldali a. femoralis communison kik6pezni az ad6 miatt 51'002 reMagyarorszägonobliteratfv ver66rbetegs6g Proximalis anasztom6zishelyk6nt j6l definiälhatö helyet. konstruktfv 6rm6t6ttört6nt az 1999-2004közötti öt 6vespeesetekbenajänlhatdaz a. profundafemoris is, termdszetesen ri6dusban. Ebbdir az a1s6 vdgtagi verderek rdszesed6se csak akkor, ha a szäjaddkanem szük, fala eg6szs6ges6s 38.250,az összesmtit1tT5Vo-a. proximal fel61megfeleld a profundäbavalö beäramläs. Erseb6szetiszempontb6legyesver66r szakaszoknagyjeA distalis anasztomözisnakk6t tfpusos helye van: az a. lentdsdggelbirnak. A rekonstruktfvmritdti szämoktükr6ben I. 6s III. szakasza,azaz v6gz6dhet az äthidaldsa poplitea a legfrekventältabbterület a femoro-popliteälis6rszakasz' t6rd felett 6s a t6rdfzü1etalatt. Az angiographiaalapjän az 18.320mrit6tet v6geztünkebben a lokalizäcidban'ez 35Vael6tt megtervezjelent az összmüt6tiszämbdl,a 14 j6l meg- esetektrilnyom6 többs6g6benmär am(it6t os r6szeseddst a distalis anasztom6zist6rd feletti vagy alatti helydt' különböztethet6 lrszakaszonvlgzett mütdt több mint egy- hetjük de nem szabadmeglepddni,ha az lrszakaszokfeltärdsautän harmadätvlgezzik ebben a rdgi6ban. csal6däs6r bennünket, azaz betegebb a feltärt 6rszakasz, a feNincs m6g egy olyan verd6rszakasza szervezetben alapjän vdrtuk. Ilyen esetbentermoro-poplitealis6rszakaszonkfvüI, ahol annyi fajta müt6ti mint azt az angiographia kell a müt6ti terven. megoldäsközött välogathatunk,ahol nagyon sokatjelent az m6szetesenmddosftani kfvänt kdrd6s:milyen tipusü megvälaszolni A következ6 mrit6ti kreativitiisa, operatdr tapasztalata, mdrt6ktartäsa, graftot hasznäljunkäthidaläsc61jära?Csak elvben sok a vätechnikäjänak kifinomultsäga. amelyekkel az id6k soTdrgyaläsrakerülnek azoka lehetds6gek,amelyekszöba- lasztdsilehet6s6gazon graftok közt, Gyakorlatilag az augyrilt össze' jöhetnek bizonyos elhelyezked6süelzärödäsok6s szüküle- rän megfelel6 tapasztalat (Dacron, PTFE) 6rprot6zisekkötol6g vena 6s a müanyag tek megoldäsäraaz aläbbiesetekben: - ct.femoralis coruntunisocclusiöja, zött välasztunk.Melyiket välasszuk? Abban j6formän mindenki egyet6rt,hogy ha a transplan- az ct. profunda femoris szffkülete/elzdröddsa(profunda 6t kell hidalnia atlrdizületet is, akkor a v' saphena tatumnak plastica), Abban nem egysdgesekaz älläspontok' verhetetlen. magna - szi[küIet/ eLairödds a H unter- csatorndban, distalis anasztomdzisesetdn kik6pezhet6 - az a. femoralis superficialis hosszü szakaszra terjedd hogy a t6rd felett a v. saphenamagnänak egyen6rtdküalternativäja-ea müelz.ärödäsa. felsorakoztatnia müanyag Ez ut6bbi a leggyakoribbangiographiäslelet, amellyel az anyag6rprothesis.Lehet drveket felhaszndläsamellett is. Mü6rseb6sztalälkozik. Nagyon gyakran nem egyedüli elvälto- 6s az autol6g anyagelsddleges egyen6rt6kri)mellett lehet (PTFE Dacron vagy graft anyag zäs, tärsulhathozz6lliaca szükület vagy elzdt6däs,a distaaläbbiakkal. az 6rvelni lisabb 6rszakaszokobliteratfvbetegs6geis' A kombinäci6t6l - Az obliterat(v ver66rbetegs6gritkän alakul ki az 6rfügg6en alakithatjuk ki a taktikät' egyetlen szakaszän.Az alsd v6gtagi 6rbeAz 1960-as6vekben,az 6tseb6szetmagyarorszägitört6- rendszercsupän gyakori kfs6rd a coronariäk betegs6ge6s vinet6nekelej6n ezen az ltszakaszonis a thromhendarteriec- tegs6gmellett szont.A coronariabetegs6gegyik megoldäsi lehetdsdgeaz tomia (TEA) volt a favorizält m6dszer. saphenävalvlgzett bypass.örizzükmeg a saphena Elsdsorbana Vollmar-f6le f6l i g zärt thrombendarteriecto- autolög magnät afia az esetre,hätha szüks6glesz m6g rä a szfvsemiät v6geztük. Sok buktat6ja van ennek a m6dszernek'A hosszri szakaszraterjedd elzär6däsokäthidalässaltört6n6 b6szeten. -Ha az 6rbetegs6gdistalis iränyban progrediäl - ezt namegoldäsänakegyszerüsdge6s hatdkonysiigamiatt csak na-, a femoro-poplitealisbeavatkozäsregyon kiv6teles esetbenajänlhat6,ahol megkfväntatika sze- gyon gyakranlätjuk

Ver6r6rseb6:szet a femoro-politeälis 6r szal
28

2005/suPPl./2. Erbetegs6gek,

LALÖK ELÖADÄS-ÖSSZEFOG operäci6jak6nt a mütdtet valdszinrileg a l6bsz6r art6ri6kra kell kiterjeszteni. 5rizzük meg a saphenamagnät erre az esetre,hiszen ebben a r6gi6banez n6lkülözhetetlen. - Egy j6I elvdgzett 6rrekonstrukci6sem garancia arra, hogy 6letfogytiglankiszolgälja a beteget.Ylgezzük el a femoro-poplitealisbypassmüt6tetels6'k6ntmüanyaggal,majd a reocclusioutän a reoperdcilt az els6 mrit6tn6lmegkim6lt saphenamagnäval. igy a kdt rekonstrukci6 ätjärhatdsägi ideje összead6dik. - A fenti härom 6rv mindegyik6t viszonylag könnyen tudjuk magunk6vä tenni, ha arra is gondolunk, hogy a müanyag6rrel vlgzett mritdt l6nyegesenegyszerribb,gyorsabb. Mindezeket az drveket megkonlr1zzäkaz irodalmi ada-

Fernoro-disztälis korai

rnätäteket

bypass

reocclusi6k

követ6

6s reoperäci6k

6rt6kel6se DR. GYURKOVICS ENDRE, DR, KALISZKY PETER, DR. NAGY ZOLTÄN, DR. REGÄLILASZL1, DR. NAGY ANDRÄS, DR. MORVAY KRISZTINA SE ÄOK. L sz. Seb4szetiKtinika

Erseb6szetimunkacsoportunk1996-2004között 646 femoro-disztäli s byp asst v 6gzett. A di sztälis anasztom1zis 229 betegndl(35,4Vo)a cruralis artdriäkvalamelyik6re,4TJ esetben (64,6Vo)az artlria popliteära került. Az äthidaläs588 tok. esetben(9lVo) atdrdizület alä iränyult 6s csak 58 alkalomRandomizält 6s retrospektiv összehasonlitdvizsgälatok mal (9Vo)helyeztükel az anasztomdzista poplitea proximamindegyike a saphenamagnävalvdgzettmüt6tekjobb eredharmadära.A mritdtek sorän (amennyibena rekonstruklis m6ny6t mutatja a mrianyag6r felhaszndldsdvalszemben,a ci6 a tdrdizületetäthidalta) törekedtünk az autol6g transzvizsgälatok trilnyomd többs6g6benez a különbs6gszignifiplantätum(v. saphenamagna,karv6na)teljes vagy rdszleges käns. Az autol6g vena elsdbbsdgemegnyilvänul a kumulaalkalmazdsdra(az összes eset 90,2Vo-a). A posztoperatfv t(v ätjärhatdsdgi,a vögtag meg6rz6siadatokbanugyanügy, szakban 87 esetben(13,5%) 6szleltünk reocclusidt. Ha az a mint a reocclusio utäni v6gtag dllapot rosszabbodäsdban, a toväbbi rekonstrukci6ältalänos6s heelzdr6ddstkövetden nem szüks6gesreintervenciökszämäban6s sürgdss6gdben, voltak, a betegetreoperältuk (48 eset, adottak felt6telei lyi Keutolsd sorban az esetlegesfert6z6sekuralhatdsägäban. 33 betegn6l(5,1Vo)kdnyszerültünk 7,4Vo).A k6sdbbiekben v6s kiv6telt6l eltekintve nem javasoljäk a saphenamagna major amputdci6ra,S esetbenmriköd6 graft mellett. A 646 distalisabb rekonstrukcidkhoz vagy coronaria bypasshoz mritdtet követden 30 napon belül 12 beteg (7,9%) exitalt. tört6nd meg1rzdsdt a tdrdizület felett kik6pezhetd distalis Vizsgältuk a reocclusidklehets6gesokait, elemezvea beülanasztom6ziseset6nelsddlegesmegoldäsk6ntis a saphena tetett graft tipusokat6s az elfolydsi pälyät. A korai reocclumagnätajdnljäk. A PTFE vagy Dacron drprothesistcsak absio gyakoribb volt a cruralis bypassokutän, valamint azokat ban az esetbenjavasoljäk, ha megfeleld hosszrisägri,ätm6a mrit6teketkövet6en, amikor nem autoldg transzplantätu6j6, fal mindsdgü saphenamagna nem ä11rendelkezdsre. mot hasznältunk.Reoperäcid sorän, ha az elfolyäsi pälya Az autoldg v6na maradhatin situ, vagy 6gydb6l kiemelk6ts6gesvolt, intraoperativ angiogrdfiät vlgeztünk, s ha a ve, oldaligait lekötve beültethetdmegforditva,de megfordfkifutäst megfelel6nek itdltük, a rekonstrukcidt disztälisan tds n6lkül is. Termdszetesenadott esetben valvulotomia kiterjesztettük.Amennyiben sikerült felismerni 6s konigälni szüks6ges.Mfianyag graftot hasznälva,ha a graft a t6rdizü- a reocclusiookät, a vdgtag kering6sdta legtöbb esetbensiletet äthidalja, a gyfnis Dacron vagy PTFE tipust hasznäl- került tart6sanrendezni. juk. A fe moro -p op I i t eal i s rekonst ukciök i ndikdci ös köre napPedalis 6s plantaris bypassok j ainkra kikristälyosodott.Valamennyiünk szflmdra evidens, hogy az elzärldäs t6nye nem egyenl1a müt6ti indikäcidval. eredrn6nyess6g6nek összehasonlitisa Abszolrit indikält a mütdt av1gtag kritikus ischaemidsällapotäban,relatfve indikält akkor, ha a claudicatidstävolsäg DR.NYIREDYGEZA,DR.BARANYAIÄRPÄD 200 m körül vagy ez alatt van. Budai MÄV Körhdz, ErseböszetiOsztäly, Budapest Relativ indikdcid eset6nmdg toväbbi finomitds is indokolt: akkor v6gezzük,ha a distalis anasztomözistlehet6s6Bevezetös:a boka alä vitt äthidaläsosmüt6teketkizdrllag günk van a t6rd felett kikdpezni. v6gtagmentdsrealkalmazzuk. A fogad6 6r vagy az ADP, A femoro-poplitealis ver66r rekonstrukcidk trilnyomd vagy a plantaris(AP) oszläs.A k6t megoldäs eredm6nyess6geelt6r egymästdlaz irodalom szerint. többs6g6tv6gtag megtart6 mrit6tk6nt,a vlgtag kritikus isMödszer:osztälyunkonaz elmrilt 12 6vben 121 ilyen mfchaemiiisällapotäbanv 6gezzik. 102 betegn6l.Ebb6l 89 esetbenaz ADP,32 korai tetetvl1eztünk körüli sikeresek: 95% Ezek a mütdtek viszonylag volt a fogad6 6r. A betegekn6ljelent6sebb jö az AP esetben eredm6nyt,60-70Vokörüli öt 6ves mütdti eredm6nyttudunk el6rni, ha a jd eredmdnykrit6riumakdnta v6gtagmegtarthat6sägät hatdrozzuk meg. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

különbs6geta nemek megoszldsänältalältunk. Mig ADP bypassoknälafdrfi-n6 ardny63/37Vo,addig AP bypassoknäl

29

LALOK ELÖADÄS-ÖSSZEFOG 90ll0%ovolt. Az 6letkort, illetve a rizik6faktorokattekintve azonbanszignifikäns különbs6gnem volt a k6t csoportközött. Hosszabbbypassokinkäbb a pedalisok között fordultak el6 (supragen.ADP 45V0,AP 28Vovolt). Mindkdt csoportban a legtöbbször vsm graftot alkalmaztunk (69 6s Tl%o).Többnyire elektfv müt6t tört6nt (90 6s 94Vo). Eredmdny:a perioperat(vhalälozäsa kdt csoportbanazonos volt (3,4, illetve 3Vo).Korai elzdrldds ADP-n6l 1,8Voban fordult el6, mig AP-näl l1Vo-banl Korai amputdci6tekintet6benazonbana k6t csoportközött nem volt ekkora különbs6g(5,6 6s 3,l7o). Az utänkövet6sätlagosan72h6nap volt. ADP bypassokközül 31 beteg,AP bypassokközül 10 az ut6bbinäl azel6z6n6111%, betegexitalt.A v6gtagmentds l6Vo volt, rnig az összesnyitvamaraddsiaräny pedalisnäl

Következtetösük:bdr rendkivül kö1ts6ges,als6 v6gtagi xenograftimplantdcidkatkövetden,szeptikusvdrz6seset6n, ha mäs allograft szerz6s6remär nincs lehetdsdg,a v6gtag z v 6 gzettrekonstrukci6kbanrendkfvül j 6 eredmegtartäsäho Indokolt esetbenezenmütdtek szdmit' m6nnyel hasznä1hat6.

63,7Vovolt, szembena plantaris 36,47o-ka1l az irodalommal egyez1enaz ADP bypasÖsszefoglald.r.' sok nyitva maradäsamesszemeghaladtaaz AP bypassok eredm6ny6t,azonban v6gtagment6sremindkettd kiväldan

Evente orszägunkbantöbb szäzcruralis 6s femoralis amputäciötört6nik. A szigorü szakmaielvek figyelembe vdtele mellett jelenleg - mivel semmilyen, a beteg pszich6sfelk6szitdslt segft6 szervezet nincs - csak az operat1r empätiäja segfti a beteg drasztikustestsdmavältozäsdnakelfogadäsät 6s az abbaval6 beletördd6st.Az amputäci6tkövet6 rehabilitäcid gyakranhidnyosvagy teljesenelmarad.A protdzisekkel kapcsolatosszakmai 6s adminisztrativk6rd6sekis napi gondot 6s vesz6lytjelentenek.

alkalmazhat6.

art6ri6s

Hornograft

hasznälata

als6 v6gtagi

rekonstrukci6khoz

viirhato. nak emelked6se

Major amputäci6kr6l - a rehabiliticii hiinyossigai 6s lehet6s6gei DR. GERGELY MIHÄLY, DR. HALMOS FERENC, DR. BEHEK SÄNDOR, DR. SZABOLCSI TIVADAR Kaposi Mör Megyei Körhdz, Kaposvdr

Mindk6t als6 v6gtag amputilt

DR. VALLUS GÄBOR, DR. DLUSTUS BELA, DR. TÖTH GYULA, DR. TÖTH LAJOS, DR. BARTA LASZL' MH Központi Honv4dkörhtiz, Ättaldnos ös ErseböszetiOsztdly, Budapest

betegeink pr otetizäl6sa, avagy a csonkoläs nern jelent ,rv6gällapotot"

Homograft implantäci6 alsd vdgtagi art6riäsrekonstrukcidkban rendkivül kis sz6mbantörtdnik. A szerz6
DR. SZILASSY GEZA, DR. BARABÄS TTIERTANN Jösa A. Megyei Körhdz, Nyftegyhtiza A szerz1kbemutatjäka mindkdt alsd v6gtag amputältbetegeik protetiz6läsasor6nnyert tapasztalataikat,elemezvea kudarcokat is. Bizonyitva, hogy a seb6sz6s a beteg ältal ,,vdgällapotnak"gondolt esetekb6'lis lehetsdges,,kiläbaläs".

P6lyäzat Foly6iratunk, az Erbetegs|gekpllydzatot fr ki Ph. D. hallgatök leglobb publikäci6ja cimen. A, p 6ly6zat felt6telei : - igazolls arröI, hogy az els6 szerz1valamelyik ,,Doktori Iskola" hallgatdja, - a cikk tlmavälasztäsilban 6s dokumentäci6ibanmegfelel a szerzfu
30

2005/suppl./2. Erbetegs6gek,

i{rni:lilJJt

VsnnE Lielslil #.trt

**:J*

I

{f-

r

(TVfr} il'lleltIJg zuJ"ll*JrIJ*JJJ"Is,f

J

'd

'7"t F: . i IFI' Jr Jf. !F.FlrJF :

r-

Y{1n J\\

;JJ

I

@500

C05BX 0I DOxluM500 mg kapszulo HA: Colcium dobesilote JA: Microongiopolhi6k, kÜlÖnösenretinopothio diobetico At5ö v6gtogi k16nikusv6n6s el69lelens6g AdjuvönskÖnt lrombophlebitis superficiolis, postlhrombotikus szindromo, orterio venosus eredelÜ microcirculotios zovorok, qronyeres ponoszok MAx-l50G20O MG/NAP) EJ:GY lJl6n RE:Grav LoclfTK (özaEN, eset6n {F:5OO-IO0MG/NAp MH: Goslroinlestinolis ponoszok, hönyinger, hosmen6s, bdrkiütös, löz Fizetendö fogyoizl6l 6r (TBtÖmogolössol): Doxium 5OOmg kopszulo 30x - 742.- (TBtÖmogot6sösszege; 579 -) Doxium 5OOmg kopszulo 60x - I 157.- (TBtdmogoiÖs öss?ege: I I 58 J Közgyögy\störo rend elh etö! A ferm6k v6nykötel$! KälÜk olvosso el o r6szlelec olkolmo'.äsl elöftötll

OM

K6pviselel: Medison Hungory Kfl. 1026Budopesl, Posqr6liüt 6llo. lel: 2OD6022. Fo\: 2OO4974, E-mail:

MEDISAN'rr*r'rr

POSZTEREK

r. Poszterbemutat6 Rekonstrukci6s 6,run(it6t lc6s6i szövfidtn4nyeinek ellät6sa egy betegen -

arteriosclerosiskezel6s6ben.A Szent György K6rhiiz Erseb6szeti Oszt1lydn2002 novembere6s 2005 mäjusa között 130 betegndlvdgeztünkhybrid müt6tet. 109 esetbena beäramlästnövel6 angioplasticätv6geztünka rekonstrukt(v6rm6t6ttelegyiddben.20 betegn6la kiäramläsi pälya dilatäci6ja az 6rmft6ttel együtt törtdnt. Egy alkalommal AMS thrombectomiät követ6en AMS dilatäcidt is v6geztünk. Anyagunkban lrtelmezzük a korai dtjärhatdsrfgi eredm6ny eket, 6s ismertedüksikerteleneseteinketis.

rnit bir ki egy 6rbeteg? Nagy6rs6rül6ssel j6r6 nyaki rnetszett DR.DARABOSGÄBOR, DR MOGÄNISTVÄN,DR.SIMÖGÄBOR

sebz6:ssikeres ell6t6sa int6zm6nvünkben

Szent Intre Körhdz, Erseböszet,Budapest

DR. NEMETH JÖZSEF, DR. TAMÄS TASzT6 JÄNOS, DR. TÖMBÖL FERENC, DR. DÖBRÖNTE ROBERT Petz Aladdr Megyei Oktatö Körhciz Erseböszeti, Baleseti Seböszeti,Központi Intenziv Osztdlya, Gydr

Esetbemutatäsunkegy jelenleg 86 6ves beteg sorsätköveti nyomon, akin6l 1983-banaorto-bifemoralisbypasstk6szftettek,majd jobb graftszärelzär6ddsmiatt 1996-bancrossover bypass tört6nt. Kälvfuifja 2004 tavaszdn kezdddött, amikor is GI v6rz6smiatt került belgy6gyäszatiosztdlyra,6s härom heteskivizsgälästkövetdenakut 6rseb6szetimritdtre: aorto-enteralisfistula 6s infrarenalisaneurysmaegyidejüjelenl6te miatt. Felt6telezvea szeptikuskörnyezetet,ezüsttel impregnält graft beültet6setört6nt,majd korai postop.szakban ldpnecrosismiatt splenectomiära,majd subphrenicus abscessus(teny6szt6sMRSA) miatt percutan drainage-ra k6nyszerültünk.Hosszaskezel6sutdn a beteggy6gyultantävozott. Kontroll sorän bal lägy6ki (bal graftszdr6s a crossover bypassanastomosisdban l6v6') pu1z6l6haematomät6szleltünk, de mivel ez nem növekedett,müt6tet nem indikältunk. F6l 6vvel k6sdbba koräbbanmär occludältjobb grafr szär suppurati6jamiatt graft explantatidtv6geztünk.Bakteriol6giai eredmdny: MRSA. ÜiuUU fet 6v elteltdvel crossover elzär6däs,jobb alsö vdgtagikritikus ischaemiamiatt ismdtelt opus: grafto-prof. interpos.- bal oldalon - apuJzä16 haematomakiirtäsdval,illetve grafto-prof.crossoverbypass (bal-jobb) szint6n ezüsttel impregnält dacron prothesisbeTeny6szt6snegatfv.A betegjelenlegtünet-6s helyez6s6vel. panaszmentes.Anamn6zisdhezm6g hozzätartozik:91 :j.o. tüddresectiocc. miatt, 97: minor stroke. Mi jön mdg? Mit bfr ki egy 6rbeteg? Vascularis az 6rseb6szeti

interventio gyakorlatban

DR. MIKOLA JÖZSEF, DR. TURCSÄNY Ezurc, DR. KERESZTURY GÄBOR Szent György Körhtiz, Ersebiszeti Oszttily, Szökesfehöntdr Az i ntraoperativtransluminalis angioplastica alkalmazfsäval lehetdvd vält hybrid müt6tek v6gz6sea multifocalis 32

2'7 6vesf6rfi beteg otthonäbanüvegajtöbaesett,s ennek következt6bena nyak oldalän az ällcsricstdla gerincoszlopig terjeddmetszettsebzdstszenvedett.A carotis communis kb. l/2 rdszben,a venajugularis interna teljes terjedelm6ben ätvdgdsrakerült, a többi nyaki k6plettel együtt. A szerzSk ismertetik az ellltds mik6ntj6t 6s a gy6gyult ällapotot. Hangsülyozziik az összehangoltteammunka jelent6sdg6t, amely a beteg 6let6nekmegment6sdtercdm1nyezte.

Graft all
infectio

kezel6se

in situ

ezüst irnpregnält

- kezdeti

prot6zissel

tapasztalatok

DR. CSORDÄS IÖZSBP, DR. HARANG PETER, DR. LUTÄR ANDRÄS Zalai Megyei Kdrhdz, Ä ltaldnos 6s Ers eb 6szeti Osztdly, Zalaeg er szeg A rekonstruktivdrmütdteksoriin mindig szämolnikell az infectio lehet6sdg6vel,függetlenül az alkalmazottmüt6ti tfpust6l, a felhasznältprotdzis anyagät61. A rekonstruktiv6rmüt6tek utän az infectio eldforduläsi gyakorisäga2-5Vo.A kialakult infectio mindig srilyoskdrk6p, mert ezenbetegcsoportban nagyon magas a mortalitäsi aräny, az abdominalis infectidk sorän ez el6rheti a 7}Vo-ot. A vdgtag amputäcid ardnyaprot6zisinfectio esetdnközel 80Vo.Az infectio kezel6sdre alkalmazott koräbbi lehetds6gek (extraanatomicus bypass,autolög graft alkalmazäsa,homoldg graft, lavage, antibiotikummal impregnält graft) mellett üj alternat(vaaz ezüsttel impregnält protdzis felhaszndläsa.El6adäsunkban az in situ alkalmazottezüst impregnält protdzis implantäci6jdval szerzett biztatl tapasztalatainkr6 I szämolunk be.

Erbetegs6gek, 2005/suppl./2.

POSZTEREK scoposUH) alapjän is felmerült az 6rresectioszüks6gess6ge. Ältaläban a malignomäknak a környezetükben l6v6 erekre (a. mesentericasuperior, a. hepatica6s 6gai, v. portae, v. cava inferior) val6 terjed6seinoperabilitästjelenthet. DR.GYEVNÄRZSUZSRNNR, Eldaddsunkbanvizsgältuk, hogy a pancreasfej-6s KlatkinDR. MENYHEI GÄBOR tumorok mütdtei, kiterjesztett6rresectiökkaltärsitva, emePTE OEC SeböszetiTanszök, bärmely art6lik-e a betegektril6l6si idej6t. Az 6rs6rü16sek Baranya MegYei Kdrhdz, Pöcs seb6szetibeältaldnos riän, illetve vdnän eldfordulhatnak avatkozäsokkapcsän.El6adäsunkbanazokkal az esetekkel Cälkitfizös:a visszdrmrit6tegyik fontos c6lja a betegek foglalkozunk,ahol 6rrekonstrukci6ravolt szüks6gaz 6r fon' 6letmin6sdgdnekjavitäsa. Klinikai vizsgälatunk cdlja k6t tos ellätäsiterületemiatt (vena portae,arteriahepaticapropkülönbözd stripping technika eredmdnyeinekösszehasonli- ria 6s vena cava inferior s6rül6se).Az ereket,ha lehetett,ditäsa volt, elsdsorbana betegek dletmin6s6g6nekvdltozäsa rektben varrtuk meg, illetve amennyibengraftra volt szükszempontjdbö1. s6g, minden esetbena vena saphenamagnät hasznältuk. Mddszer: intdzetünkbenprospektiv klinikai tanulmänyt inditottunk. Több mint 100, primer varicositasmiatt müt6Nogy kiterjed6sfi ten dtesettbetegetvontunk be a tanulmänyba.Vena saphena als6v6gtag-lyrnphoedernis esetünk miatt a betegekegyik csoportjänälhamagna el6gte1ens6g gyomänyos strippinget,mäsik csoportjdnälcryostrippinget kezel6se konzervatfv 6s seb6szeti vdgeztünk.Mütdt el6tt, valamint I 6s 3 h6nappal a mritdt rn6dszerekkel utänbetegeinkenfizikälis 6s DopplerUH vizsgälatotvdgeztünk, valamint az dletmin6s69v1ltozdsinakkövet6s6rea beDR. FÜZI ÄNPÄI, DR. RIPP KLÄRA tegek k6rd6ivet töltöttek ki. PTE-OEC ÄOK, Erednün),ek: mindk6t csoport 6letminds6geszignifikdnBaranya Megyei K6rhdz, SeböszetiOsztäly, Päcs san javult a 3 h6nap utin vlgzett kontrollvizsgälatkor'A cryostripping 6s a hagyomänyos stripping eredmdnyeit A szerz6kegy esetbemutatäsonkeresztül ismertetik az összehasonlitvaaz egyedüli jelentds különbsdg az volt, jdr6, nagy kimegielent,mozgäskorldtozottan intdzetükben hogy a vena saphenamagnastrippinghely6n suffusidkki6s konzervatfv beteg terjeddsüalsd vdgtagi lymphoedemds sebb aränybanfbrdultak el6 cryostrippingenätesettbetegemüt6ti kezelds6t. A beteg anamn6zis6benvaricectoma, inkn6l. visszat6rderysipelas,ulcus cruris következm6nyek6ntfokoKövetkeztetös:primer varicositasmiatt v6gzett vena saalakult ki. A teräpia els6 javul, zatosanprogrediiild elephantiasis phenamagna strippingutän a betegekdletmindsdge kezeldsc6ljät, l6pdsekonzervativ alkalmazott szakaszäban A kdt betegcsoporttarfüggetlenül a stripping technikäjä161' mind szubjekkezel6s eredm6nydt it, hatäsdtismertetik. A hosszrltävünyomont6s eredm6nyeinekösszehasonlitdsdra tiv, mind objektiv adatokkal (PRA-index alapjän) is alät6követ6sszüksdges. maszdäk. A m6sodik szakaszbana kiüritett b6rfüggel6k subcutisresecti6jät v 6 geztök,lymphovenosusshunt köszit6T erv ezett vagy szöv 6drn6nY s6vel. Az elvlgzett beavatkozäsokeredm6nyek6nta beteg v lgtagduzzanatacsökkent,6letminds6gejavult. iltalänos rniatt v 4gzett 6rrekonstrukci6k

Cryostripping 6s hagyorninyos stripping összehasonlitisa az 6letmin6s6g tükr6ben

seb6szeti

beavatkozisok

lcapcsin

DR. REGÄLILASZL1, DR. LUKOVICH PETER, DR. KALISZKY PETER, DR. MORVAY KRISZTINA, DR. KUPCSULIK PETER SE ÄOK, I. sz. SeböszetiKlinika, Budapest Az elmült öt 6vbenklinikänkontöbb olyan nem-6rseb6szeti müt6t tört6nt, amelynek sorän r6szben tervezetten, r6szbens6rül6skapcsdn6rresecti6ra,majd azt követd 6rrekonstrukci6ravolt szüks6g. Tervezett6rresectiötaz onkol6giai radikalitäs fokozäsdra,malignomäk (pancreasfej,npl, Klatskin-tumor-)miatt v6geztünk.Preoperative,mär a diag6s endonosztikaivizsgälatok(CT, Doppler, laparoscopos 6,rbetegs6gek,2005/suppl./2.

A hasi histiocytornija

aorta

rnalignus

okozta

hirrnas

fibrosus szöv6drn6ny

DR. TÖTH CSABA, DR. BARTHA IVÄN, DR. DINYA TAMÄS, DR. OLVASZTÖ SÄNDOR DEOEC, I. sz. SeböszetiKLinika,Debrecen A nagy erek malignus megbetegeddseita ritka betegs6gek csopordäbantartjuk szämon.A lägyr6sztumorok között a malignusfibrosushistiocytoma(MFH) szitmita leggyakoribbnak. Eldadäsunkbanegy rendkfvül ritkän 6szlelhetd,a hasi aorta bifurkäcidjäban kialakult MFH okozta härmas szövddmdnytszeretn6nkbemutatni.A seb6szikezeldsered-

33

POSZTEREK m6nyes volt, amelyet kemoteräpiakövetett. Sajnos,a multiplex tüdd metastasisok6s a gyorsankialakuld lokälrecidiva rövid tril6l6sttett csak lehet6v6.Az esetkapcsänättekintjük a nagy erek malignus betegs6geit,a primer betegsdg6s az ilttetekkezel6s6neklehet6s6geit.Kit6rünk az aneurysma ruptura gyakorisägära6s a vena cava inferior együttes6rintetts6g6nekkövetkezm6nyeire.

Perif6riäsernbolizfici6/rnikroernbolizici6 diagnosztikäja 6s a komplex

Erytherna nodosurn k6p6ben jelentkez 6 filariäzis esete DR. KRISTÖF'ERA, DR. PENCZ ZOLTÄN, DR. VARGA ERZSEBET, DR. KöVÄRI ILONAI, DR. SÄSDI ANTAL, DR. SZAKÄLY ESZTER SE Er- ös SzivsebdszetiKlinika, Buclctpest, Pdterfy Sdndor utcai Körhciz Erzsdbet Körhdza, I I. B elgyögydszat, B udapest, Kdb dnyai Eg ö szsög üg1i Szolgdlat'

Az 1933-banszületettf6rfi beteg erythemanodosumjelg{ l6bsz6ron megi elend b6relv ältozäsok, i ntermi tt ^lö 1äle eredm6nyei zas periödusokmiatt kerestefel ambulanciänkat.R6szletes kivizsgäläsävalegy6rtelmükivält6 okot nem tudtunk igazolDR. PENCZ ZOLTÄN, ni. A gyanrit kelt6 mellkas röntgen 6s CT elvdltozäsokbdl, DR. SZAKÄLY ESZTER, illetve mäs indirekt jelekbö1 következtetve immunolögus, DR. KRISTÖF VERA, pulmonol6gus v6lem6nye alapjän Boeck sarcoidosisdiagDR, LACZKÖ ÄCNES, n6zist dllitottunk fel, 6s tartös steroid kezeldstkezdtünk.A DR. WEINBERGER SVE, NN. VARGA ERZSEBET pdciens napok alatt llztalannd vält, 6s n6häny h6t alatt az P öterfy Kö rhdz, C-B elgyögydszat, B udapest, erythemäkis szinte teljeseneltrintek, n6hdny barnäsanpigSE Er- ös SzivseböszetiKlinikct, Budapest mentält,2-3 cm-esbdrterületeml6keztetetta koräbbangyermekteny6rnyi gyulladt bdrelvflltozdsokra.Több sikertelen (müt6t, követ6en kiPTA) A spontän,vagy beavatkozdst jelent pr6bälkozdsutän a harmadik 6vben sikerült le6pfteni a stediagnosztialakult vdgtagi mikroembolizdci6 gy akran utän a beteg väratlanuljeroidot. Tartds panaszmentess6g kus ds terdpidskihfväst. A gyakran srilyos panaszokatokoz6 elvältozdsokkezelö- lentkezett,6s alkoholbantartdsitva hozta magäval azt a fose fontos, mert hiänyäbana koräbbanelv6gzettrekonstruk- nälszer6,önäll6an mozg6 idegentestet,amit a kar bdre al6l ci6 pozitiv hatäsais jelent6sencsökkenhet.Perif6riäsmiktiivolftott el. Parazitol6gusokkaltörtdnt többszöri konzflium roembolizäci6 diagnözisävalosztälyunkra utalt betegek utän azonositottiika k6rokoz6t, ami dilofilaria repensvolt. diagnosztikus6s kezel6si eredm6nyeitdolgoztuk fel. Kiz6Kiemelendd az a t6ny, hogy päciensünk Magyarorszägon r6lag non-invaziv, a makro- 6s mikrocirkuläci6t is r6szlete- kfvül csak Ausztriäbanjdrt,häziillattal nem volt kontaktussen vizsgdld m6dszereket(CW-Doppler, duplex ultrahang, ban. Rdszletesinfektol6giai kivizsgälässem mutatott toväbl6zer Doppler, tcpOz, kapillär-mikroszkdpia)alkalmaztunk. bi fert6zöttsdget,szem6szeti stdtusza ismdtelten negativ A vizsgälatba12beteg adataitvontuk be. volt. Esetünkis pllddzza,hogy az erythemanodosummiatt Az esetek fel6ben a tünetek fell6ptdt megel6z6ennem gyakranangiolögiaivizsgälatrairänyftott betegekn6la szoktört6nt seb6szetivagy radiolögiai intervenci6.Ezen esetek- vänyos k6rokok mellett szokatlaninfekci6kra is f6ny derülben az embdlia-forräst csak Sj7o-ban sikerült verifikälni. het. Differenciäldiagnosztikaiszempontb6la primer 6s szekunder vasculitisekjönnek els6sorbanszöba,amelyek komoly Risk factor rnonitoring during peripherial meglepet6seketk6pesekokozni. arterial obstructive disease rehabilitation Kombi ndlt belgy6gy iszati kezelds(PGE-1, haemodilutio, fizioteräpia)hatäsäta mikrocirkuläci6sm6dszerekkelmoniDR.ALBERTISTVÄN,DR.BODÖTASZT6, toroztuk. Eseteink k6tharmadäbanjelentds j avuliist 6szlelDR.ALBERTANDRÄS tünk mind a szubjektfvtünetek,mind a mikrokering6stekinHospital, M edical Department, County tet6ben.A teriipia refrakter esetekbenminor amputäci6kra Sf. Gheorge, Romdnia került sor. A perif6riäsmikroembolizdci1kszämänaknöveb elgy 6 gy ilszati

ke zel6s

kedds6relehet szämitani az iltlaglletkor 6s az invaziv vaszkuläris beavatkozdsokszämänakemelked6semiatt. A kezel6s efsdsorbanbelgyögyäszati,ezlrt fontos lenne miel6tb meghatäroznia korszerü diagnosztikus6s teräpiäsl6p6seket. 34

Cardiovascularrehabilitation is an important step to improve prognosis of peripherial arterial obstructive disease. The global risk stratificationis monitoried by long term follow up program. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

POSZTEREK Method: 10 years 228 patients with peripherial arterial obstructivediseasewere followed, 118 had severhyperchelesterolemia,59 had moderatehigh blood pressure,80 had diabetesmellitus type 2, smokers were l9J. All thesepatients were medically treated and attenteda home-basedrehabilitation program. Results:in the group the total mortality was 15,8%, the myocardial infarction morbidity 18,6%o,but primary risk factors were reduced with 59Vo:the blood pressurecontrol was JJVo,the smoke cessation92Voand the metabolicdisorders as hypercholesterolemiaand diabeteswas very intensivly controlledin l00%o.Revascularisationwas made at74 (32,4Vo)patients,amputationat4l (l\Vo) patients. Conclusions:complex medical and nonpharmacological treatment of peripherial obstructive arterial disease with aggressiverisk factor managementis effective and reduce the needof amputation. Oxidatfv jellemzf

stresszt

paramat6rek

alakulisa obliterativ verd6rbetegekben DR. JASSÖ ISTVÄN, DR. BLÄZOVICS ANNAI, DR. HAGYMÄSI TRISZNNEI, DR. DINYA ELEK', DR. LANDI ANNA Szent Istvdn Kdrhdz, IV. Belgyögydszati Osztdly, Budapest, Klinika', II. Belgyögyäszati SE ÄOK, ^ EG I S Gyögyszer gydr, Orv ost udomdnyi F 6oszttily" az oxidativ Az atherosclerosispathomechanizmusäban stressz szerepe bizonyitott, azonban nem el6gg6 ismert a szetvezetoxidativ stresszteliminä16k6pess6ge6s az aztbefolyäsold t6nyez6k. Anyagunkban 250 szem6ly: 168 perif6riäsobliteratfvver66rbeteg6s 82 kontroll szemdly- akikn6l klinikailag arteriosclerosisrautal6 jel nem volt 6szlelhet6- adataitdolgoztuk fel. Megvizsgältuk az obliterat(vverddrbetegekoxidatfv stätuszät6s a reaktiv folyamatokat jellemzf ndhdny param6tert: összefügg6stkerestünk az ismert rizik6faktorok (dohdnyzds,diabetesmellitus, hypertonia)6s a gyulladäsosfolyamatot jellemzf hsCRP, illetve a szabadSH-csoport,H6s a total scavengerkapadonor aktivitäs, redukäl6k6pess6g

Acut

szervi,

szöveti

fatilis reperfusi6s

ischaerniit

követ6

kimenetelfi szindr6mäk

DR. NAGY ANDRÄS, DR. REGÄLILASZL', DR. NAGY ZOLTÄN, DR. NAGY ENDRE SE ÄOK, I. sz. SeböszetiKlinika, Budapest Klinikänkon 2000 6s 2005 között n6gy esetben6szleltünk sülyosszervi,szövetiischaemiätkövet6, fatälis kimenetellel järö reperfusidsszindrömät.Härom betegn6l6rseb6szetibeavatkozästkövet6en(k6t aorto-bifemoralisbypass,egy acut mesenterialis thrombosis revascularisati6ja),egy esetben extrdm gyomor dystensiookozta aorta compressioseb6szi megoldäsautän alakult ki a kezelhetetlentünetegyüttes.Az ältalänostünetekközött a kering6smässalnem magyaräzhat6 depletiöja6s a koräbban ischaemiästerület postoperatfv kifogästalankering6sevolt kiemelhetd.A fenti esetekr6szletes elemz6s6nkeresztülkfvänjuk bemutatni, hogy a gondos posztoperatfuvezetls ellen6re is kialakulhat väratlan, 6letet vesz6lyeztetf szöv6dm6ny.

A sonoVu eZ altr ahang kontrasztanyag els6 rnagyarorszägi

alhalmazäsa

sorin

szer zetl tap asztalataink DR. HARMAT ZOLTÄN, DR. BATTYÄU TSTVÄN, DR. ROSTÄS TAMÄS, DR. KISS BORBÄLA PTE-OEC ÄOr, nadiotögiai Klinika, Pöcs

A mäsodik generäciös ultrahang kontrasztanyagokaz utdbbi dvekbenterjedtek el vilägszerte,azonbanMagyarorszdgonm6g alig alkalmazzdk 6ket. A SonoVueZ-t mi hasznältuk els6kdnt.Szämosnemzetközi irodalmi utaläst ismerünk arra vonatkozöan,hogy az ultrahangkontrasztanyagok intrav6näsbolusban tört6nd beadäsdvalaz ultrahang diagnosztika hatdkonysägajelentdsen növelhetd. Igaz ez a parenchymässzervek 6s a vascularis struktriräk eset6benis. Vizsgälatainksoräna SonoVueZ intraarteriälisbeadäsätkövet6en hatäroztuk meg a primer vagy secunder malignus mäjdaganatok6letk6pess6gdtszelektfv chemoembolisatidt követden.Ezen tülmendeneddig mäsutt m6g nem alkalmacitäs 6rt6kei közöu. portographidvalzott rij m6dszerrel- ultrahangkontrasztos jelSzignifikdns eltdrdseketkaptunk az oxidativ stresszt vizsgältuk a mäj szerkezet6ta göcos mäjbetegs6gekk6pallemzd paramdterek(szabadSH-csoport,H-donor aktivitäs, kot6 diagnosztikdja szenzitivitäsänakfokozäsa 6rdek6ben. valamint a total scavengerkapacitäsvoredukäl6k6pessdg), Mddszerünketalkalmasnaktalältuk a szelektivchemoembonatkozäsäbana rizikdfaktorok szerint bontott betegcsopor- lisatio eredm6nydnekmegft6l6s6re.Ü; teh"tdsegettalältunk tok 6s a kontroll csoport között. Toväbbi vizsgälatoksegft- a g6cos mäjbetegs6gekpontosabb kimutatäsära,amely a a szerve- megl6v6 ultrahangosm6dszerekn6lhat6konyabbk6palkotd hetnekaz oxidatfv stresszpathomechanizmusänak, eljäräs. zetre gyakorolt kiiros hatäsänakpontosabbmegdrt6s6ben.

2005/suppt./2. 6rbetegs6gek,

35

POSZTEREK Dinarnikus gridiens e cho-rn6r€ s kontrasztanyag alkaknazäsival az endornetriurn turnorok rnyornetriälis

il. Poszterbemutatd

inv äzi6j inak rne gft 616s6r e DR. NAGY GYONGYI,. DR. HETENYI FERENC" DR. KOVÄCS LAJOSI, DR. SOMOGYI RITA, DR. MILICS MARGIT ZaLa Megyei Körhtiz, Raclio Iög icLiös I zot6pdiag noszti kai Osztäly, Szäl öszet i- N 6gyögydszati Osztdly', Zalaeg erszeg C,!l: a modern k6palkot6 eljäräsok segits6g6velma mär informäcidt kaphatunk az 6p 6s k6ros szövetekkering6sdinamikäjärdl,amelyet a teräpiästerv felällftäsänäla klinikusok a napi gyakorlatbanhasznosithatnak.Eldaddsunkc6lja a kontrasztanyagbeadäsätkövet6, gyors grädiensechoszekvenciäinakism6tldsdvelv6gzett,dinamikus MR vizsgälat jelent6s6g6nekbemutatäsaaz endometriumtumorok städium meghatärozäsäban. Betegek ös ntödszer: szövettanilagigazolt endometrium carcinomäsbetegekn6l:spin echi Tl-, T2 srilyozottszekmerdlegessfkban venciäk mellett a corpus hossztengely6re natfv, majd kontrasztanyagbeadäsätkövetden härom alkalommal ism6telt grädiensechom6r6sekk6szültek 100 szekundomonbelül (lT MagnetonImpact, 1,5T AVANTO). A dinamikusvizsgälateredm6nyeita hagyomänyosspin echo szekvenciiikleleteivel összehasonlftottuk. Ereclntönyek:az endometrium tumor kisebb m6rt6kü kontraszthalmozlditstmutatvaj6l elkülönül az 6p myometrium szövett61a korai 80-100 szekundumközötti id6'bena kontrasztanyagbeadästkövetden.Ez azIB 6s IC städiumelkülönitds6ndlprognosztikai6rt6k6 a müt6tet v6gzd orvos szdmitra. (IB stddium esetln 4Vo, IC-n6l 40Vo es6ly van a nyirokcsom6k 6rintetts6g6re.)Eldrehaladottstädiumokban (T3, T4) a kismedenceiszervekkezdeti drintetts6geis pontosabbanmegit6lhet6.34 szövettanilagigazolt endometrium 6giai-klinikaikorrel6ci6carcinomdsbetegradiol6giai-patol jät vizsgältuk neg. Az MR vizsgälatpontossäga82Vo.Szenzitivitdsunka22 operältbetegn6lTIB stddiumravonatkoztatva75Vo,T1C städiumnäl87Vovolt. A diagnosztikus nehlzsdget legtöbbszöra myomagöbökmiatt deformält,atropl.rids uterus, nagy kiterjeddsü polipoid, izointenz tumor okozta. Következtetös.' a kering6sdinamikama mär szekundumos, szubszekundumosMR gyors grädiensechoszekvencidinak alkalmaziisävala napi gyakorlatbanfelhasznälhatd.A fenti vizsgälatnakprognosztikaijelentds6gevan az endometrium tumorok kiterjed6s6nekmegit6l6s6ben,amely a terdpidsterv felällitäsänälhasznosithat6. 36

Evaluation of sentinel in patients

with

lyrnph breast

node turnor

DR. SZALAI GÄBOR, DR. KÄLMÄN ENDRE, DR. TIZEDES GYORGY, DR. PAVLOVICS CÄBOR, DR. SCHMIDT ERZSEBET, DR. TÖTH MÖNIKA University of Pöcs, Department of Radiology, Pöcs The axillary lymph node (LN) dissectionis increasingly replacedby sentinelLN biopsy. Aim: the study is designedto determine the accuracyof a multi-step preoprativestagingprocedure. Methods: in breast cancer patients clinical examination and axillary US were performed prior to the breastfine needle aspirationbiopsy (FNAB). If suspiciousLN was detected, then US-guidedFNAB was performed primarily. If the result of the LN FNAB was negative,then the patient was electedinto the isotopesentineldetectionprogram.The isotope was injected around the tumor one day before the operation and the sentinelLN was evaluatedby gamma detector. RepeatedUS and US-guided FNAB were performed. The results of the FNAB and the operative sampleswere compared. Results:147 breastcancer patientswere evaluated.34 patients LN metastaseswere found primarily. The remaining 113 patientsformed the isotopesentinelgroup.From them 8 casesFNAB were positive. The total number of metastasesdetectedby FNAB prior to the operation was 42. The entire positiveLN containingmetastaseswere bigger than 5 mm. Therewas no false positiveresult. 105 patients after the cytological evawere consideredas metastasis-free luation. In 8 casesmicrometastasewere detectedafter postoperativehistologicalexamination.Thus in 8 casespreoperativecytologicalexaminationshowedfalsenegativeresults. Conclusions:the multi-stepUS-guided,,hotspot" lymph node FNAB is recommendedas an effective preoperative intervention,to reduce the rate of intraoperativebiopsy of the sentinellymph nodesand the subsequently appliedaxillary reoperations.

Erbetegs6gek, 2005/suppl./2.

POSZTEREK

Carotis

sztentel6s

nyalci

kering6srnegfordftäsos lriztos

technika

agyv6delernben

nehezitett

behatoläsok

behatoläsb6l -

F6hdtrlnya, hogy - bär minimälis, de - seb6szetibeavatkoz6stig6nyel. A perkutän6relzär6eszközökfejl6d6s6vela m6dszerbiztosanperkutänis kivitelezhet1lesz.

hagyornänyos

eset6n

A szolubilis 6s a TNF-alfa

DR. PINTER LASZL1 Abteilungftir Allgentein- und Gefässcltirurgie, Augusta Krankenhaus,Düsseldof, Nöntetorszltg Az art-enacarotisinternaszimpt6mäs6s nem szimpt6mäs szrikületeinekkezel6s6benegyre szdlesebbkörben alkalmavlgzett tdgl zott eljärässäv6lt az arteria sztentvddelemben täsa. Különbö26 multicentrikus,randomizälttanulmänyok 6s teräpiäsregiszterekadataiszerint ez a minimälis invaziv eljäräs legaläbbis egyendrt6küneklätszik a hagyomänyos magas seb6szieljdrässal(endarteriectomia)összehasonlitva, rizik6jri betegekesetdben. A lägy6khajlati behatoläsaz esetektöbbs6g6benminden különösebb neh6zs6gn6lkül kivitelezhet6, azonban bizonyos esetekbeneldrementlägy6ki müt6tek, aortoiliacalis6rrekonstrukci6k vagy 6rszrikületes,esetleg aneurysmaticus elvältozäsoknem teszik lehet6v6,vagy az aortaiv kedvezStlen elvältozäsai(proximalisered6s,közösered6seajobb 6s bal carotis communisnak,ivaneurysmastb.) erdsenmegnehezftik ezt a behatoläsim6dot. Ilyen esetekrekitrin6 megolis az 11n.nyaki behatoläs. däsnakbizonyultgyakorlatunkban kb. 2 cm haränt metsz6stejtünk Helyi 6rz6stelenit6sben kulcscsontiereaz azonosoldali m. sternocleidomastoideus r6sz6t hossziränyban k6t tapadäsi az izom felett, majd d6se jugularis interkett6välasztjuk.igy eldttünk fekszik a vena na, majd valamivel m6lyebb preparäcidvalaz arteriacarotis utdnmindkdt6rbeegyheparinizäläs communis.Sziszt6mäs egy 8 Fr sheat-etvezetünkbe, amelyeketrövidre zärunk.Az arteria carotis communis proximälis szakaszättourniquetvel rekesztjükki az 6rbenimanipuläci6kalatt.A sztentelds 6s tägitäs technikäja a toväbbiakbanmegegyezika lägydki behatoldsb6lv lgzett m6dszerrel. 2002 janudrl^ 6ta 47 esetbenalkalmaztuk az eljdräst,24 betegn6l.Egy esetbenszimpt6mäs,23 esetbenaszimpt6mäs esetbenseb6szibeavatkozästig6,nyl6ut6v6rzds,egy esetben TIA ldpett fel a posztoperativid6szakban,halälesetünknem volt. Tapasztalataink szerint az eljdräs biztonsäggalkivitelezhetö, gyorsan elsajdtithatd(m6g 6rseb6szekszämärais). A mddszer eldnyeit a következd'kbenlätjuk: fert6zdsveemboliszdly csökkent6sea lägy6ki szriräsn61kü1öz6s6vel; zitcils vesz|ly csökkent6seaz aortaivbenval6 manipuläci6k agyv6delemmdr az kiiktatdsrival;a keringdsmegfordftdsos elsd szükületbenval6 manipuläci6 alatt is hatäsos;16gy6ki viszonyok között behatolästkizdrö anatdmiai-patol6giäs mindig kivitelezhet6. Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

szigrrifikins

thrombornodulin genotipus carotis

szerepe

stenosisban

6s restenosisban DR. DÖSA EDIT, DR. SZABÖ ATTILA, DR. SELMECILASZLÖ, DR. FÜST GYÖRGY" DR. ENTZ TASZI-6 SE Er- 6s SzivseböszetiKlinika, Ktüatö Labor', I II. B elgyögydszati Klinika, Budapest Bevezetös: az ischaemiäs agyi tört6n6sek hätter6ben gyakran 611az a. carotisinterna szigniftkänsstenosisa.Az atherosclerosisgyulladäsos faktorai közül a szolubilis thrombomodulinnak (sTM) 6s a TNF-alfa genotfpusdnak együttes szerepecarotis stenosisban6s restenosisbannem rsmert. Anyagok ös mödszerek;vizsgälatunk alapjät 64 elektiv everzi6s carotis endarteriectomiänätesett beteg k6pezte (2003-2004).A kontroll csoportot64 eglszsdgesv6radd alkotta. Az atherosclerosisklasszikus rizik6faktorainak regiszträläsamellett meghatäroztuka kontrollok, valamint a carotisstenosisosokplazmasTM szinddt am(it6t e16tt,iller ve ätlagosan14 hönappala müt6t utän. Mindk6t csoportban vizsgältuk a TNF-alfa promoter polymorphismusait. Eredmönyek:L Negativ korreläcidt 6szleltünk a preoperativ duplex scan 6rtdkek 6s a plazma sTM koncentrdcidk között (R=0,418, P=0,0006). 2. A 308 A TNF-alfa genotipusri betegek preoperativ sTM plazma szintje szignifikänsan alacsonyabb volt (P=0,0415),mint azok6,akik normäl genotipussalrendelkeztek. 3. A m(t6tet követden m6rt sTM 6rt6kek szignifikänsan magasabbak voltak a preoperatfv 6rt6kekhez k6pest (p<0,0001). (2 50Vo)6s a 49 nem restenosisos 4. A 15 restenosisos betegneksem a preoperativ,sem a l4 hönaposposztoperaszigtiv sTM koncenträciöinem különböztekstatisztikailag nifikilnsan (P=0,943,P=0,614). Megbeszölös:az sTM szintek 6s a preoperatfv duplex scan6rt6kekközött megfigyelt negativ korreläciö, valamint plaque-okseb6szieltävolitdsätkövetdaz atheroscleroticus en dszlelt szignifikäns sTM koncentrdci6emelked6sfelveti a TM jelenl6t6t,kötötts6gdta carotisplaque-okban.Az sTM atherosclerosisbanbetöltött szerepe 6s ennek kapcsdn a TNF-alfa genotfpussalval6 kapcsolatatoväbbi vizs96latokat i96nyel.

37

POSZTEREK

N6hiny

6rv

a carotis

eversio

rnellett

DR. TARR MIKLÖS, DR. BALLA GÄBOR, DR. SARKADILASZLO Baj csy-Zsi Linszk)' K ö r hdz, Er seb öszet i Röszteg, Budapest

Következtet4s;a CT angiographiaa nagy talälati biztonsdg,az drdemi non-invazivitäsalapjän alkalmas6s elsdk6nt välasztandö eljäräs a carotis stenosis diagnosztikäjäban. Megfeleld technikävalaz intracranialis6rpälyais vizsgälhat6 ezen m6dszerrel.

jelentds carotis interna Extracranialis januär 1-j6t61 A szerz1k beszämolnakaz ältaluk 2000. 6nak aneurysmij rn6:r etä, val6di 2004. december31-ig terjeddid6szakbanvlgzett 195 caro(esetisrnertet6s) sikeres oper6ci6ja tis rekonstrukciö eredm6nyeirdl.A vlgzett rnüt6t minden esetbeneversidsendarteriectomiavolt, shunt n6lkü1.Härom DR. GELLERT GÄBOR, DR. MARIK GYÖRGY betegetvesztettekel, a haläl oka acut cardialistört6n6svolt, SzentLdzdr Megyei Kdrttdz, Erseböszeti Oszttily, valamint öt betegn6lalakult ki posztoperativneurol6giai Salgötarjdn szövddm6ny,2 major,3 minor stroke. Bemutatjäk n6hdny beteg eltävolftott intima henger6t,bizonyitva a müt6t eredA szerz&-beszämolnakaz id6s n6betegen,acut sebdszeti V6lemdnyük szerint a j6 mrit6ti technikäval rndnyess6g6t. kapcsolatosk6rhdzi kezel6s sorän diagnosztizält, müt6ttel jätszik a carotis stenosis v|gzett eversioma is elsd szerepet interna 6 cm-t meghaladddtm6r6j(i,val6di anebal carotis kezel6sdben. urysmäjdnaksikeresmütdti megoldiisdrdl.Erintik az art6ri6ts aneurysmäke ritka lokalizäct6jdnaknemzetközi irodalmät szerepe a carotis CT angiographia 6s a lehetsdgesmrit6ti megoldäsokat.Röviden ismertetik az stenosis preopera tiv vizsgälatiban eset el6zm6nyeit,a diagnosztikail6p6seket,majd bemutatjäk a fot6kkal dokumentält müt6tet, 6s beszämolnak az DR. SIMÖ GÄBOR, A következtet6s,hogy megfeleld utänkövet6seredm6ny6r61. DR. MOGÄN ISTVÄN, el6'k6szit6s6s diagnosztikabirtokäban,gyakorlott team keDR. MOLNÄR PFTBRI, DR. ERENYIEVN2, z6ben, megbizhatl intenzfv osztälyos hätt6rrel mdg id6s DR. DARABOS GÄBOR korban is indokolt 6s lehets6gesvolt az elviiltozäs mft6ti Szentltnr,e Körhdz, Erseböszet, megoldäsa,a nagym6retüaneurysmavaldszinff szövddm6Radiolögia', Pcttholögia', B udapest nyeinek megel6z6s6tszem el6tt tartva. : a carotis stenosispreoperativdiagnosztikäjäCöIkitäzös vdlasztand6eszközban a CT angiographiav61t az e1s6'k6nt mritdti indkäcid alapjdt, A zö ahagyomänyosDSA helyett. a stenosisfbkänak megällapitäsätazonbanszdmostdnyez6 befolyäsolja: az eszköz felbontäsa,a vizsgä16gyakorlata, szubjektfv megit616se,a morphol6gia. A vizsgälat cdlja meghatämultisliceCT angiographiatalälatibiztonsägänak szövettani intimahenger rozäsa a mütdt sorän eltdvolftott feldolgozäsaalapjän. Mödszer: 30 müt6tre került sor carotis stenosiseset6ben. Ezeknll a szerzfk összehasonlitottäka preoperatfvCT angiographia6s a szövettaneredm6nydta residudlislumen vonatkozäsdban.A CT angiographiam6r6se a rekonstrukci6 sorän a szükület terület6nszoftverestechnikävalm6rt kontalapjäntört6nik.A mrit6t sorasztanyagdenzitäs-csökkends rän (eversids endarteriectomia)eltävolftott intima-m6diahengerszövettanifeldolgozäsautän, a legnagyobbszükület magassägäbdlszärmazl metszet digitälis fotlzdsa 6s area mdr6sealapjänhatirozzuk meg a val6di stenosism6rt6k6t. Eredntöny:26 esetbena k6t mdr6s egybehangzö(eltdr6s kisebb l}Vo-ndl),3 esetbena CT angiographiaalulbecsülte a stenosist(elt6r6snagyobbl}Vo-nä\),egy esetbennagyobb szrikületet mutatott. 38

A diabetic foot szindr6rnis betegek hernorheol6giai nyomonkövet6se ISTVÄN,DR.SINAYT1.SZT6, DR.ROZSOS DR.KASZAGÄBOR,DR.LITTERILONA, DR. KÜRTHY MÄRIA, DR. WEISDORN R., DR. RöTH ERZSEBET, DR. KOLLÄR LAJOS PTE-OEC ÄOX - Baranl,a Megyei Kdrhdz, SeböszetiTanszök,Kisörletes SeböszetiIntözet, Pdcs Bevezetös:a DM vilägszertenövekv6 betegszämamellett a kutatäsoka következmdnyeskering6sizavarok vizsg4tlatänak iränyäba fordulnak. A macro- 6s microangiopathia elemz6sekora struktrira kärosodäsakiemelt szerepetkap, emellett azonban a v6r minds6g6nekjelent6s6ge hätt6rbe szorul. Betegekös mddszerek'nyomonkövet6sesvizsgälatotindftottunk NIDDM - diabetesfoot szindr6mäsbetegekcsoportjänäl annak elemz6s6re,hogy mik6nt vältoznak a vdrapo tvälto zdsokat kis6rve. p aram6terekaz id6tengelyen az ä11 zeti ambulanciäjän ki2004 mdrciusäbanintlzetünk 6rseb6s välasztottunk15 egymäsutän - v6gtagi panaszokkaljelentErbetegs6gek,2005/suppl./2.

POSZTEREK kez6 - beteget,akik közül 13 vällalta az öt 6vre tervezett vizsgälatot.A betegekätlag6letkora10,1 6v (53-80 6v), 8 nd 6s 5 f6rfi, ätlagosanll,6 (6-24) 6ve cukorbetegek.A betegekndl a k6rtört6net6s az ältalilnosfizikai stätuszmellett a pulzusok 6s a neuropathiarögzit6seis megtört6nik.A laboratöriumi protokollbdl kiemelendda betegekv6rcukorszintje, HgAIC vizsg6laf-a, serum fibrinogen, a teljes v6rviszkozitds, pTazmaviszkozitäs,Tct aggregatio 6s a v6rlipidek szintjei. A fizikai vizsgälatokat3 havonta, a laborvizsgälatokat 6ventevdgezzük. Eredntönyek:az e1s6eredm6nyekjelentds elvältozäsokat a HbAIC k6ros tartomänymutattak: a betegek 80%o-6nak ban, magas eldfordulässaljelenik meg a fibrinogen szint, a viszkozitäsidrt6kek.A lipid 6rtdkeka betegekfel6n6l k6rosak.

In vitro inzulin hatisa I-es 6s 2-es tipusri, perif6riäs 6r s zöv 6 drn6nyekkel komplikdlt diab6teszes betegek thrornbo cyta funkci6j 6ra 6s szabadgyök terrnel6s6re

indukält aggregdci1t.A 2DB betegek vdr6ben a PMA-val indukält egys6gnyifeh6rv6rsejtrejutd maximälis szuperoxid produkcid m6rt6kealacsonyabbvolt, mint az IDB betegekn61,akikn6l az inzulin nagyobb m6rt6kben csökkentettea szuperoxidprodukci6t. Következtetösek:az inzulinhiänyos 6s inzulinrezisztens diab6teszeseseteka sokf6le tärsbetegs6gellen6reis elkülönithet6kvoltak az elvlgzetl, els6sorbanszabadgyökprodukci6t jelz6 vizsgälatainkalapjän.

Az oxidativ

stressz

szerepe

az als6v6gtagi revaszlrul

arizici6s

szindr6rnäban

DR. ARATÖ ENDRE, DR. KÜRTHY MÄRIA', DR. JANCSO CÄSORI, DR. KASZA GÄBOR, DR. SINAY TASZT6, DR. ROZSOS ISTVÄN, DR. KOLLÄR LAJOS., DR. ROTH ERZSEBET' PTE-OEC ÄTK SeböszrtiTanszök SeböszetiOktatö ös Kutatö In.tözet', Pöcs

Beyezetös: a v6re116täsdt6lmegfbsztott hardntcsftolt kezdetbenaz iszk6mia hatärozzameg, majd izom tri1616s6t a a repefüzi6 sordnmeglepdm6don tovdbbkärosodhatnak m6g 6letbenmaradt sejtek,el6dll az igynevezett oxig6n paDR. FERENCZ ANDREA, DR. FEHER ISTVÄN, radoxon,amelybena szabadgyökökszerepevitathatatlan. DR. RöTH ERZSEBET, DR. KOLLÄR LAJOSI Mödszer: prospektiv,randomizält vizsgälatunkba13 kriPTE ÄOK SeböszetiOktatö ös Kutatö Intäzet, tikus v6gtagiszkdmiamiatt operält beteget vontunk be. A PTE ÄoK ScbdszetiTansz(kt vdrmintavdtela mfit€t el6tt, majd a reperfüzi6t követ6en 2, illetve 24 6ra mülva, valamint I h6t utän tört6nt. A feh6rBevezetös:az inzulinnak a thrombocyta funkcidra 6s az v6rsejtekszabadgyöktermel6s6tluminometriäs mddszerrel 6rt6nusra is hatäsa van, amely a cukor 6s zsfranyagcser6t vizsgältuk. Az antioxidäns enzimek közül a szuperoxid szabälyozl hatästdleltdrden,az eNOS enzim aktivitäsänak dizmutdz (SOD) 6s a redukält glutathion (GSH) koncenträfokoziisänkeresztül val6sul meg. A vizsgälatc6lja: 1-es6s ci6jät m6rtük. A lipidperoxidäci6m6rt6k6ta malondialde2-es tipusri diab6teszes(1DB 6s 2DB) 6rbetegekvdrdben6s hid (MDA) mennyis6g6veljellemeztük. Az adh6zi6smolevdrlemezkedüs plazmdjiban a thrombocyta funkci6 6s a kuläk expressziijät fl owcitometriäs m6dszerrel hatäroztuk szabadgyöktermel6sm6r6se. meg. Betegek: 12 lDB 6s l l 2DB perif6riäs6rbeteg,makro- 6s Eredmönyek:a szuperoxidanion mennyis6gemegduplämikroangiopätiässzövddm6nyekkel. a vizsgält peri6dusban.A GSH koncenträci6a reperzldott Mödszerek: teljes vdrben 6s v6rlemezkedüsplazmäban alatt szignifikdnsancsökkent,mfg a SOD aktivitils24 fizi6 vizsgältuk a thrombocytafunkci6t, induktorkdnt5 6s 10 IM ADP-t, 2 mg/ml kollagdnt 6s 10 IM adrenalinthasznältunk. 6ra mrilva mutatotthasonlöszignifikänsvältozäst.Az MDA 6rt6kek a megfigyel6si iddszakbana fiziolögiäs tartomänyA szuperoxid produkci6t PMA-val indukältuk, 6s luminoban maradtak.A granulocitäkCDl la 6s CD18 expresszi6ja aggregom6terrelmdrtük. A m6r6seket40, 80 6s 160 IU/ml reperfizi1 sorän szignifikänsancsökkent,majd egy a korai gyors hatäsriinzulin jelenl6t6benmegism6teltük.A SOD aktivitäsät, a GSH 6s az MDA mennyis6g6t fotometriäs h6t mrilva meghaladtaa mütdt el6tti 6rt6ket. 6s müt6teM egbeszöIös: vi zsgälatainka revaszkularizdct m6dszerekkelhatäroztukmeg. fela sejtek antioxidäns-prooxidäns egyensüly ket követden Erednün)'ek: ADP-vel indukält aggregdci6bannem volt mutattäk. Kivänatos lenne az antioxidäns stdtusz boruläsät különbs6ga k6t csoportközött. Exogdn inzulin f&6nt az lDB csoportbancsökkentettea teljes v6rbenmdrt, kollag6n preoperativm6r6se,szüksdgeset6nteräpiästämogatäsa.

DR.KÜRTHYMÄRIA, DR.ARATÖENDRE" DR.JANCSÖGÄBOR,DR.LANTOSJÄNOS,

6rbetegs6gek,2005/suppt./2.

39

POSZTEREK val kapcsolatostapasztalatokellentmondäsosak.Ismertetett esetünkbenn6gy 6vve1koräbbaninfrarenalisaorta aneurysma miatt v6gzetf"müt6t utdn a reimplantält arteria mesenterica inferior rupturält aneurysmäjätdszleltük.Hasonl6 k6s6i szöv6dm6nytarteria mesentericainferior visszaültet6stköDR. CS. NAGY CÄEON, DR. JORDAN, ANJA, vetden,az eddig megjelent közlem6nyekbennem talältunk. DR. WUNSCH, MATTHIAS, A graftba ültetett, kitägult 6s rupturdlt mesentericainferior DR. MELLES, JOACHIM talpat resecaltuk,a mesentericainferiort lekötöttük, a grafSt.BernharclKrankenhaus,Hildesheint,Nömetorszäg ton l6v6 nyfläst direkt hosszanti varrattal z6ttuk. A beteg gydgyult. Klinikänkon az elmrjlt hat szövddm6nymentesen Bevezetös:a Connolly ältal több mint harminc esztendeje 6v sorän vö,gzett254 aortobifemoralisrekonstrukciö közül leirt retrogradEEA der AIE, a j6 korai 6s k6s6i eredm6nyek 15 esetben(5,9Vo)v6geztünkarteriamesenterica inferior reellendre nem terjedt el. Az ältalunk bevezetett antegrad implantäci6t.Ezen belül a megoszldsa következdvolt: az technikaszdmoseldnyt kfnäI. elzär6däsmiatt operält betegekn6l 146/2 (1,4Vo),az aneIndikticiö, nlätäti eljdrd,r 2001-benbevezetettmüt6ti elurysmamiatt v6gzettmüt6tekn6l108/13(l2,0Eo)gyakorijärdsunkateddig 18 esetbenaz AIE TASC C-tipusti l6zi6i- sdggal ültettük vissza a mesentericainferiort. Kdt esetben n6l vlgzelt sikertelenretrograd (thromb-)endarteriektdmiäk alakultki bdlelhaläs, egyikükn6lsem v6geztünkreimplantäsan feltärjuk az iliaca-bi- ci6t, mindk6t betegetelvesztettük.Tapasztalatainkalapjän u tän alkalmaztuk. Retroperitoneäli furkäci6t 6s az AIE-I ferddn ätmetsszük.Az 6r lfgylkszalag az arteriamesentericainferior reimplantäcidjaprotektiv haalatt tört6n6 ätvezetdseutin vlgezzük el az EEA-I. Az a. fet6sri lehet, ugyanakkor a beavatkozdsa müt6t idej6t megrnoralis communis mär megl6v6 hosszantiarterit6midjdn nyrijtja 6s k6s6i szöv6dm6nyekforräsa is lehet, ez6rt alkalkeresztülkövetkezik az AIE inverzi6ja.Ezutitn gondosanelmazdslt minden esetbengondosanm6rlegelni kell. tävolitjuk az dr belfelszfn6nvisszamaradtmediarostokat.Az eret ism6t ,,szin6refbrditva" visszahüzzuka retroperitoneär6gi6ban v 6:gzett Femoro-poplitealis lis tdrbe,s vdgül reanastomisäljuk. beavatkozisok terület6n intervenci6s Erednünyek: egyetlen korai postop. komplikäci6nk egy szerzett tapasztalataink retroperitoneiilishaemat6ma volt. Egy beteget elveszftettünk a postop. 38. napon egy kontralaterälisfemoralis reDR. DARABOS GÄBOR, konstrukci6szeptikusszöv6dm6nyekapcsän.Az els6 l1 DR. MOGÄN ISTVÄN, DR. SIMÖ GÄBOR esetetiitlagosanegy 6v utiin MR-angiographiävalkontrollä1SzentIntre Körluiz, Erseböszct,Budapest tuk. Elzär'6ddst,szrikületet a rekonstruält 6rszakaszokon nem dszleltünk,az a. iliaca internaminden esetbennyitott Bevezetös:az intervencidsbeavatkozäsokfejl6d6s6vela maradt.A hosszabbtävri utänvizsgälatokmdg nem zärultak azonbanszint6n femoro-poplitealisr6gi6 területdnis lehetdsdgünkvan a hale, ezek eddigi eredmdnyeitazeldadäsban gyomänyos6rseb6szetibeavatkozäsokkivältrisära. bemutaduk. Beteganyag:azelmült hrisz hdnapban3l esetbenvdgezMegbeszölös:bdtorft6 eredm6nyeinkettekintve, autolög müt6ti eljäräsunk az iliacalis lrszakasz arterioszklerotikus tünk intervenci6sbeavatkozästa femoro-poplitealisr6gi6ban.Minden esetbenpreoperatfvDSA k6szü1t. 5 esetbenpel6zi6inakkezel6sispektrumätgazdagfthatja. rifdriäs embolizäci6,a többiben alacsonydysbasiavolt a mür6ri indikäci6. rnesenterica inferior A reirnplantilt Mödszer: femoralis feltäräsbdlvdgeztük beavatkozäsain6s k6s6i ruptürija anerrrysrnäja rekonstkat, amelyneke16nye,hogy a proximälisszakaszon rukcids 6rmritdtetis v6gezhettünk.Ezen esetekaränya60%. DR. KALISZKY PETER, DR. GYURKOVICS ENDRE, 3 esetbenv6geztünkkoräbbi6rmft6l anastomosisänak terüDR. JÄMBoR GYULAI, DR. NAGY ANDRÄS, let6n l6vd szrikületmiatt stentimplantäci6t,illetve 2 esetben DR. MOLNÄR B. bypass6s distalis stent implantäci6tört6nt egy ül6sben.3 Klinika, Buclapest, SE ÄOK I. sz. Seböszeti esetbenv6geztünkin-stent restenosisrniatt ismdtelt stent Pest Meg;,ai Flör Ferenc Körhdz, Seböszet,Kistarcsa' implantrici6t. Eredntönyeink:2 esetbenk6nyszerültünk technikai ok Az aortoiliacalisver66r rekonstrukcidkegyik legsrilyo- miatt konverzi6ra(6Vo).Korai reocclusio:2 eset- egyikben acut reoperäci6rak6nyszerültünk.Kdsdi reocclusi6karänya: insabbszöv6dm6nyea bdlelhaläs.Az arteriamesenterica felior visszaültet6semegel1zhetia posztoperat(vvastagb6l 8/31 (25Vo),amelyekmiatt 3 esetbenv6geztünkreinterveni schaemi a ki alakulirsät. Az eljfuäs gyakorlati hat6konysägä- ci6t - 2 esetbensikerrel. 3 esetbenbvoass k6szit6sevrilt

Az a. iliaca externa (ÄIE) antegrad everzi6s endarteriekt6rniäj a (EEA) - egy irj mät6ti eljiris

40

Erbetegs6gek,2005/suppl./2.

POSZTEREK fisztula elk6szit6sevälasztandömri6r beültet6sehelyett. A standardcsukl6triji 6s könyöktäji m(t6tek között szerepet jdtszhat az alkari fisztula k6szft6se. Mödszer:intdzetünkben1018 arterio-venosus(A-V) fisztulät k6szitetrünk 1991-2005 közöft. Ezek közötr 723 auto169alkari A-V shunt szerepelt,e müt6tek adataitelemeztük. Az adatokatfolyamatosangyfijtöttük, az eredmdnyeketreta dialfzis centrospektiv m6don szereztükbe a betegekt6'1, Radiol6giai intervenci6 rumokt6l 6s a körlapokb6l. A mrltdteketk6t seb6szv6,gezre az 6r seb6tszeti rnät6hen egy intdzetben. Eredmdnyek:indikäci6: a I23 alkari fisztula közül I I DR. SIMÖ GÄBOR, esetbenkorai occlusio, 22 esetbeneldgtelenül haszndlhatd DR. MOGÄN ISTVÄN, DR. DARABOS GÄBOR fisztula, 5 esetbenaneurysma,I esetbensteal szindr6ma6s SzentImre Körhdz, Budapest 84 esetbenk6sdi shunt occlusio miatt kdszitettünk alkari shunt-öt.A betegekätlagos6letkora 55,4 6v volt, 68 f6rfit az intraoperatfvDSA k6szül6kr6v6n lehetdv6 CöLkit(izös: 6s 55 ndt operältunk.A betegek24,4Vo-6nak(30 beteg)volt vä16endovascularism6dszerekjelent6senkisz6lesitikaz 6rcenträlisv6näskanülje am6t6t idej6n, 3l,lVo-uk volt diabeseb6szetibeavatkozäsoklehet6s6geit.Az oszt1lyunkonk6t teses(39 beteg).Az ätlagosnyomonkövet6siid6 38 hönap 6ve alkalmazott technikaeredmdnyeitmutatjuk be. volt. Az egy- 6s k6t6ves kumulativ nyitvamaradäsiaräny Anyag ös nzödszer:2003. 04.01-jdt61 2005. 04. 31-ig 0,90, illetve 0,84Vovolt. l5 betegrdszesültvesetranszplan1610 m(itdtet vdgeztünk, amelybdl artdriäs rekonstrukcid täci6ban,15 halt meg,7 betegrdl nem sikerült adatokatsze832, alsdv6gtagirekonstruktivmüt6t 4'75 volt.111 esetben reznünk. alkalmaztunkmrit6ttel kombinä1tendovascularisintervenciKövetkeztet 6s.' i nt6zetünkbenmindi g is hangsülyoztuk az 6t (ballon dilatäci6t),86 esetbenegyidejüstentimplantäciautol6gfisztuläk szerep6t.Nyitvamaradiisiaränyukjobb, az megoszliisa: aorta1, biiliacalis 6val.Az 6rintett6rszakaszok infekci6 kevesebb,a müvesekezel6sutäni vdrzdsesszövddkissing5, iliacalis68, fem. spf.29, poplitea6, truncus2.35 m6ny kevesebb a mü6r grafttal szemben. Eredmdnyeink esetbena feltärt femoralis 6rp6lya lokälis dezobliteräci6ja, alapjänfolytatjuk az alkari reanastomosisokk6szit6s6t,nyir 32 esetben foltplasztikäja törtdnt. 43 esetben egyidejü vamaradäsiariinyuk j6, a standardkönyöktäji fisztulät k6bypass, l6 esetbenretregradiliaca dezobliteräci6(Vollmar) s6'bbfehet elvlgeznt. is tört6nt.Percutanm6don 8 iliaca,5 femoralis,6 carotisinrutin prevenci6sszintervenci6tvdgeztünk.A posztoperatfv Percutan translurninalis renalis tü heparin/LMWH kezel6senkivül 4 naponkeresztülpentoangioplastica (PTRA) 6s stent beültet6s sansulfatinf tizi6t alkalmaztunk. Erednünyek: korai (14 napon belüli) occlusio 2 esetben retrospektiv vizsgälata - rnikor 6rclernes? fordult e16. Utdv6rz6s miatt 5 alkalommal reoperäci6ra k6nyszerültünk.Distalis embolizäci6,vdgtagveszt6snem DR. KOLOSSVÄRY ENDRE, DR. KOLLÄR ATTILA, tört6nt. l7 esetbensikertelenintervenciösk(s6rletmiatt müDR. FARKAS KATALIN, DR. KISS ISTVÄN t6ti konverzi6tört6nt. SzentImre Körhä2, I. Belgyö71,äszatös Radiolögia, K övetkeztetös.' eredmdnyeinkalapjdn az art6ri6srekonstBudapest invazivenrukci6valegy üldsbenalkalmazott,korlätozottan dovascularisintervenci6iavasoltaz arra alkalmasesetekKimutatott arteriarenalis szfkület eset6naz intervencids ben. kezel6s(angioplastica/stent) biztosfthatjaa revaszkulariziiciszüks6gess6, 2 esetben,tekintettel a vlgtag kompenzält ällapotära,mfft6tetnem vdgeztünk. Következtetös.'a kds6i eredm6nyek elmaradnak a rekonstrukci6s6rmüt6tek eredm6nyeit6l, bdr a kisebb mrit6ti megterhelds6s a beavatkozäsism6tl6s6neklehet6s6gemiatt - välogatott esetekben- ez rlszesithetdeldnyben.

hypertonia, 6t, amelynekismertindikäci6ia renovaszkuläris iszk6mi6s nefropätia,valamint a teripiarezisztensbalszivalternativija a könyökshunt f6l-el6gtelens6g. Retrospektivvizsgälatunkbanarra kerestük a välaszt, hogy a k6rhäzunk intervencids központjäban DR. SZEBERINZOLTÄN, 1999-2005 között elv6gzett arteria renalis angioplastica (stent)milyen m6rt6kbenbizonyulthatdkonynak.A körhäzi DR. BiRÖ GÄBOR,DR. ACSÄDYGYÖRGY Ktinika, Buclapest összegeztük a beSE Er- ös Szfuseböszeti 6s ambulänsdokumentäci6ättekint6sdvel lehetdsdg6t felvetd diagnosztikus eljäräsokat, a avatkozäs nö- kfs6rd betegsdgeket,az intervenc'l
Autol6g

alkari A-Y shunt,

Erbetegs6gek, 2005/suppt./2.

4l

POSZTEREK v6tel n6lkül atheroscleroticus eredetribetegs6gben. Az intervencids kezeldst tg6,nyl6 arteria renalis szrikület m6rt6ke 68,6 + l0% volt. A beavatkozäs indikäcidjät62Vo-bank6pezte magasvdrnyomäs,24%o-bana roml6 vesefunkcid 6s l47o-bana k6t kdrällapot együttese.A beavatkozdstkövet6en a veselunkci6t tükrözd GFR 6rtdk 3jVo-ban romlott, 2JVo-banjavult 6s 43vo-banstagnält.A v6rnyomäskontroll az esetek 187o-6banmutatott kis m6rtdkfijavuläst. A beavatkozdst egy alkalommal kis6rte kifejezett vesefunkcid romläs,egy alkalommal tört6nt haläleset.Osszefoglaläsunkban a beavatkozäshat6konysdgdnak kornplex k6rd6seitelemezzük az eddigiekbenpublikält, randomizält,kontrollält tanulmänyok(DRASTIC, EMMA, SNRASCG) ismertet6s6vel.

Acut venA carra superior szinclr6rna megoldisa a v. fernoralis fel6, tört6nfi drenizzstrl DR. BIRO GABOR SE Er- 6s Szivsebdszeti Kliniko. Buclapest

A vena cava superiorszindr6maältaldbanmalignusbetegsdgekheztärsul6anjelenik meg. Benignus okok ritkän vezetneke körk6phez.Ezek fibr6zis, v6nakanüläläsmelletti iatrog6ntromb6zis,igen ritkän s6rü16s.26 6ves,balesetben sdrült ndbetegetmutatunk be, akinek nyaki 6s koponya s6rül6sevolt. Az intenziv osztälyoskezel6skapcsiintöbbszöri centräliskanüläldsokutän alakult ki a v6näk trombdzisa.A contusiocerebrimiatti srilyosneuroldgiaistätuszäta be6keDeep venous thrornbosis in the l6d6sveszdlyeis fenyegette.CT angiogräfiaaj. v. jugularis iliofernoral veins - risk factors i n t . , a j . v . s u b c l . 6 sa b . v . b r a c h i o k e f a l i koac c l u s i 6 j äitg a at young age zoltav. cavasup.tromb6zissal. Az agyböl a drenäzsta b. v. jugularisint. a b. v. axillarisfel6 biztosftottael6gtelenü1. 56DR. SAFRANKÖ ANDRÄS, rüldsei miatt lysist nem tartottunk kivitelezhetdnek.Müt6ti DR. BERTALAN A., kezel6sesorän a bal VSM-et teljes hosszäbankiprepardlva DR. FORGÄCS S. a hasfal 6s mellkas b6re alatt a bal v6na axillarishoz vezetDR. VERZÄR ZSÖFIA tük, 6s ott anastomisaltuk. A v6na axillarisbanl6vd emelkeBaranya Megyei Körluiz., dett nyomäs,illetve a test anti-Trendelenburg helyzetben KAIBO. Pöcs tartdsamegfeleldgradienstbiztositott.Mäsnapdszleltükaz oedemavisszahrjzddiisät, kdt nap mrilva a pdciensvisszaPatientssuffering from extensivedeep venous thrombo- nyerte sajät arc6t. Az idegrendszeritünetek 6s a koponya sis involving the iliac vein require thrombolysisand close CT jelentds regresszi6tmutattak. Heparin adäsamellett 3 h6naputiin elzär6dott,de a kialakult kollateralish616zatpaobservetionon tl.reIntensive Care Unit (ICU). According to biztositott.Ez a megoldäsaz als6v6gtagi Hungarian data the number of thesepatientsare increasing naszmentess6get includingyoungerones as well. With a retrospectivestudy 6rseb6szetigyakorlattal bir6 intlzmlnyekben is elv6gezhewe tried to determinewhat are the major risk factorsfor the- t6, kis müt6ti terhel6stkinälö lehet6s6gacut vena superior se youngpatientsin orderto find betterpreventivemeasures szindrömaesetdn. fiom getting DVT. In 2003,53 patientswere admittedto the A m6lyv 6näs trornb6z is rnegel6z6s6nek ICU of the BaranyaCounty Hospital,including7 females below the age of 30 years,who sufferedfiom extensivedeE S hat6konysäginak vizsgilata seb6szeti ep venousthrombosis. oszt6lyr6l elbocsitott betegeken Laboratoryinvestigations, duplex ultrasoundand genetic testing was perfbrmed in all cases,followed by systemic DR. NAGY ISTVÄN, DR. KASZÄS ANETT thrombolysiswith good results.Out of the 7 young patients: VasMegyeiMarkusovszky Körlü2, 7 were f'emale,7 were obese,6 were smoker,all 7 took oral Ä ttaltinos ös Erseböszeti Osztd Ly,Szon$ athelv contraceptives,5 had heterozygousLeiden mutation and 2 had strong family history for DVT. It seemsthat the combiA m6lyv6näs trombözis kezel6s6nekleghat6konyabb nationeff'ectof multiple risk factors- even at young age m6dszerea megfeleldenelvögzettprofilaxis. Vizsgältuk, can lead to severeabnormalitiesin the clotting systemcau- hogy seb6szetiosztälyr6lelbocsätott6s otthoni äpoläsban sing major complications.It is suggestedthat thesefactors toväbbkezeltbetegekndlmilyen volt a profilaxiskivitelez6are identified for both primary and secondarypreventionfor se 6s hat6konysäga. Van-e lehetdsdga hiänyossägokmegthe patientsaffected and their harmful potential is minimiszüntet6s6re? Mütdten ätesett50 betegetvizsgdltunk k6rddzed. ives m6dszerrel.A betegeketkockäzati csoportokbasorolKeyr,y61'4t'deep venous thrombosis,young age, preven- tuk, 6s ennek alapjän vizsgältuk a klrhdzi profilaxis indotion, risk factors. koltsägät.Az 50 betegb6186Vo(43 beteg) magas kockdzari 42

Erbetegs6gek, 2005/suppl./2.

POSZTEREK csoportba tartozott, ennek ellen6re csak 52Vo rdszesült profilaxisban. A körhäzb6l val6 tävozäskormindösszea pdciensek 28%o-ättdjdkoztattäk a kezelds szüks6gess6g6r61 6s lättäk el utasitdssal.A kockäzat felm6r6si lap pontszämai alapjänbesoroltuka profilaxist nem kapott betegeket,6s javaslatot tettünk a kezeldorvosnaka gyögyszereskezel6s folytatäsära.A betegek58%o-änaklett volna szüks6getoväbbi kezel6sre. 4)Vo-ukndl elkezdt6k a szüks6geskezel6st, l8Vo-ukajavaslatellen6resemrdszesültkezel6sben. A vizsgälati iddszakbana betegek85%o-äban (42beteg) nem alakult ki TE, szöv6dm6ny.6Vo-näl(3 beteg) felületes thrombophlebitistdszleltünk,47o-näl(2 beteg)alakulr ki klinikailag manifesztälddottmdlyvdnästrombdzis. Pulmonälisemb61iät5Vo(3 beteg) kapott. Megällapithatd,hogy a tromboembdliäs konszenzusnyilatkozat hatärozott älläsfoglaläsai ellendrea TE profilaxisban hiänyossägoktapasztalhatdk.A m6dszer kiterjeszt6s6ttervezzik. P erzisztä16

art6ria

lienälis

aneurysrrra

(esetisrnertet6s) DR. MESZÄROS LÄSZLÖ, on. TARR MIKLÖS B aj csy-Zsi I inszky K örh dz, E rseb öszet i Röszleg, Budapest A zsigeri art6riäsrendszerenaneurysmaeldforduläsaaz artdrialienälisona leggyakoribb.Ersebdszeti, valaminrangio-radioldgiailehet6s6gekbemutatäsautän egy 80 6vesn6betegk6rtört6net6tismertedüka hasi CT 6s angiogräfiäslelet kis6ret6ben,nyitva hagyvaa k6rd6sta kdrk6p legoptimälisabbkezeldsim6dszerenek kivälasztäsära. Ön melyiketalkalmaznä?

Az 6letmin6s6g (Quality of Life) fehn6r6se a betegs6gspecifikus VascuQol

k6rd6iv hasznilatäval

aorto-iliac alis 6s infrainguinalis rekonstrukci6kon

itesett

betegpopuläci6ban (elfizetes tanulrniny - Pilot Study) DR.LITAUSZKYKRISZTINA, DR.OLVASZTÖ SÄNDOR, DR.KOSZTYU TÄSZT6, DR.TÖTHCSABA,DR.BODNÄRFRUZSINA, DR.PAPPI-ASZrÖ

esetdna vdgtag funkcionälis ällapotanem javul. A funkcionälis eredm6ny6s a beteg 6letmindsdgdnekfelm6rdsdrevezettlk be a Quality of Life k6rd6(veket. A szerzlk bemutatjdk az els6, kritikus v6gtagischaemiävalkezelt betegekn6l betegs6gspecifikusVascuQol k6rddfv hasznälati{valszerzett eredmdnyeiket,k6t betegs6gcsoportban: aorto-iliacalis 6s infrainguinalis(femoro-poplitealis6s femoro-cruralis)rekonstrukci6kutän. A szerzfk v6lem6nyeaz,hogy ak6rd6fu a betegek szämdraj6l 6rthet6',6s megfeleld kitölr6se az egy6bk6ntkooperä16betegek szitmäranagyobb nehdzs6get nemjelent. Azigy nyert informdci6 komoly segits6getnyüjt az anat6miai-6lettani 6rtelemben,,sikeres"bypasseffektusänak finomabb felm6r6s6re,ennek tudomänyosfeldolgozäsdra, 6s - amennyibenhasznälataa häziorvos koll6gäkkal elfogadtathatdlesz - szämukrasegitsdgetnyrijthat a haemodinamikailagroml6, elzSrldäs el6tt ä116bypasskiszür6s6ben.

Herniparetikus, als6 v6gtag arnputilt betegeinlc rnozgässzervi rehabilitäci6j a DR.SZILASSY GEZA,DR.BARABÄSITtEzuANN Jdsa A. Megyei Körltdz, Nyiregyluiza Az 6rbetegs6gmint rendszerbetegsdg talajän kialakult srjlyos többszervikärosodäskombinält fogyatdkossägotokoz szämosesetben.Ezek a betegekteljesenrem6nytelen,6letvesztett ällapotban6rzik magukat, igazi rokkantnak. Ilyen srilyoshelyzetekkomoly kihfvästjelenteneka rehabilitäci6s szakemberekszdmära.A szerz6kaz elmrilt öt 6vben eldfordult betegeik közül ragadnak ki ndhiiny tanulsägosesetet, elemezve mozgässzervirehabilitäci6jukat. Fontos tapasztalatkdntemlitendd a rehabilitäci6steam összehangolt,c6liränyos, probldmaorientältmüköd6se;a beteg 6s a csalädtagok szakmai vezet6se;a beteg fizikai ällapotänakfolyamatos 6szlel6se.A betegekn6l- önmagukatis meglep6 - 6letminds6gjavulis volt el6rhet6. Ndgy6gyäszati

laparoscopos

rnät6t

ritlra szöv6drn6nye: arteria iliaca externa terrnikus s6rül6se DR. SZÜCS ISTVÄN, DR. MARTIS GÄBOR, DR. BULYOVSZKY ISTVÄN, DR. MISZTI GYÖRGY, DR. SZENDRdI TIBOR, DR. HAJDU ZOLTÄN Kenözy Gyula M egy ei Kö rltdz-Rendeldintözet, Ältatdno s Seböszeti Osztdly, D ebrecen

Jobb oldali ovarum cysta miatt laparoscoposriton jobb oldali adnexectomiatört6nt, amelynek sorän 6szlelt diffuse v6tz6sekmiatt kiterjedt cauterisat6rakdnyszerültek.A müA ,,bypassddärhatdsäg"6s a ,,v6gtagment6s" önmagäban t6tetkövetdena betegnekjobbals6 v6gtagidysbasiäspananem minden esetbenjelent funkcionälis6rtelembenvett siszaijelentkeztek.Mütdt utän egy hdttel került osztälyunkra kert. Nem elhanyagolhatl szämfiesetbena mriköd6 bypass angiographiätkövetden,rekonstrukci6cdljäb61. DEOEC ErseböszetiTanszök,Debrecen

E rbete gs6gek, 2005| suppl.l2.

43

NAPOK PECSI ANGIOLÖGIAI

6vrnutat6

. .,.2 3 , 2 5 , 2 6 ,4 l . . . . . . .D. .r.. K i s sI s t v ä n. . . . . . . 8 D r . F a r k a sE s z t e r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 D r . A c s ä d yG y ö r g y. . . . . . . . . . 11,1 , 2 3 ,4 l E n d r e . . . . . . . . 88,, 2 5 , 4 l D r . K o f o s s v ä r y 4 l s a t a l i n. . . . . 8 , 2 3 , 2 5 , 2 6 , .......34 D r . F a r k a K Dr. Albert Andrirs . 2r 2. K o l l 6 rA t t i 1 a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 1 D r . A l b e r tI s t v d n. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r..3F4a z a k aJsä n o s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D . . . . Kollär 39 D r . A n t a lP 6 t e r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . .D. .r...F. .e h 6 Irs t v ä n. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Dr. L a j o s . . . . . . . . . . .3 ,1 6 ,1 9 , 2 5 ,3 8 , 3 9 ,3 9 . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 I m r e . . . . . . . . . D r . F e l r 6 r v ä r i 3 9 1 9 , 3 9 , . . . . . . . . . . . . . . . . E n d r e Dr. Arat6 D r . F e r e n cA z n d r e a. . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .9. . . . . .D r . K o s t y ä Ll ä s 2 1 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 7 D r . B a l l aG d b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r . 3F8i n t aE r v i n . . . . . . . .......... . . . . . . . . . . . . . . . . .D2r5. K o s z t y uL d s z l ö. . . . . . . . 1 61,9 ,2 4 ,4 3 . 2r6. K o v ä c sL a j o s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 . . . . . . . . 1 6 D r . F o d o rE r z s d b e.t. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D D r . B a l l aG y ö r g y D . 4ö2b o r iL f t s 2 1 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 4 6 , D r . F o r g ä cSs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .r... K D r . B a l l aJ 6 z s e.f. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. 1 . 2r 0. K 6 v ä r yI l o n a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 . r . F ü r t ö sA n d r ä s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D i a r k a s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .I.I. . . . . . D Dr. BallagF 3 , 3 4 ,3 4 . . . . . . . . . 3 7 D r . K r i s t 6 fV e r a . . . . . . . . . . . . . .2. 9 D r . B a r a b dM s a r i a n n. . . . . . . . . . . . . . . . .4. 330 , D r . F ü s tG y ö r g y . K u p c s u l i kP 6 t e r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 3 . 3r 3 . . . D r . F ü z iÄ r p 6 i l. . . . . . ........ . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D D r . B a r a n y aÄi r p d d . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. 9 D r . K ü r r h yM 6 r i a . . . . . . . . . . . . . . . . .3398,,3 9 ....8, 8, 8 Dr. Bari Ferenc I 6 Z o l t ä n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D r . G a l a j d a 3 0 D r . B a r t aL i r s z l ö. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D r . L a c z k öÄ g n e s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2334, 2 0 D r . B a r t aS z a b o l c s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. .7. . . . . .D r . G a l a m b oBs a r n a b ä.s. . . . . . . . . . . . . 1 7 , 51 , 3, 5 t ä b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .8. . . . . .D. r . L a n d iA n n a . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. 2 D r . B a r t e kP 6 t e r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r . 1G1e l l 6 r G . .r. . G e r g e l yM i h d l y. . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .0. . . . . .D r . L a n t o sJ d n o s. . . . . . . . ........ . . . . . . . . . . . . . . . . 3 9 D r . B a r t h aI v ä n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .3. . . . .D D r . G l r o s lS r u b h a m a.y. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1D7r . L i z d r I s t v ä n. . . . . . ........ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 7 D r . B a t t y d nIis t v i r n. . . . . . . ........ .3. , 1 9 ,3 5 Litauszky ....8 . K i s sO r s o l y a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. 22 D r . B e 6 r yI v ä n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r...G . . . . 1 61, 9 , 2 4 ,4 3 K r i s ztina D 6 n e s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 D r . G ö r ö g . . . . . . . 3 0 D r . B e h e kS ä n d o r I l o n a . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. .5. .,3. .8. . . D r . L i t t e r I 0 D r . B e l c a r oG, i a n n .i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . P d t e r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. 3 ....... D r . L u k o v i c h 3 3 . . . . . . . . . . . . . . 1 6 , Z s u z s a n n a n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. 2. . . . D r . G y e v n d r D r . B e r t a l aÄ . . . . . . . . .32 D r . L u t d r A n d r ä s 4 0 s n d r e. . . . . . . . . . 2 4 , 2 9 , D r . B i r d G d b o r. . . . . . ........ . . . . . . . . . . . .4. .24 1 , D r . G y u r k o v i cE . .5. . . . . . . D r . B l ä z o v i cAs n n a . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 3 9 , D r . H a g y m ä sKi r i s 2 t i n a. . . . . . . . . . . . . .3. .5. . . . D r . M a g y a rK d l r n ä n. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 D r . B o d n ä rF r u 2 s i n a. . . . . . . . . . . . . . . . . .4. 1 .......38 ..r. MarikGyörgy D r . B o d dL i s z l 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r . 3H4a jd u Z o \ t ä n. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.3. . . . . . D . r . M a r t i sG d b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 D r . H a l m o sF e r e n c. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.0. . . . . . D D r . B o r v e n d 6Jg. S e b e s t y 6.n. 8 , 2 3 , 2 5 r .2M a 5 k o v i cJ, o s i p . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 ..3 D r . B r k f j a c i cB, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. .7. . . D r . H a r a n gP 6 t e r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D D r. MattassR i, aul .............................24 I 9 , 3 5 H a r m a Z t o \ t i n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D r . D r . B u l y o v s z k Iys t v d n. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 D r . M e l l e s , J o a c l r i m. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 . . . . . . . . . . . . . . 2 2 Dr. HartmanE n rika ........ i ä b o r. . . . . . . . . . . . . . .1. .6. .,3. 3 11 20 D r . H e b r a n gA, n d r i aj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2D1r . M e n y h e G Dr. CzigdnyTämäs D r . H e t 6 n yFi e r e n c. . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .6. . . . . .D r . M 6 s z ä r oLs i s z l l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 D r . M i k o l aJ ö z s e.f. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2 .12, 16 Kälmän . . . .Hüttl . D r . C s i k iZ o l t d n. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . .Dr. ........36 D r . M i l i c sM a r g i t D r . C s .N a g y G i r b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.0. . . . . . .......43 D r . M i s z t i G y ö r g y 3 9 3 9 , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 , D r . J a n c s ö G ä b o r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2 D r . C s o r d dJsd z s e f I s t v ä n . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,,3 2 D r . M o g ä n 3 5 I s t v ä n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 5 , Dr. Jassd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .................4 D r . M o l n ä r B . 48 0, D r . J d m b oG r y u l a. . . . . . . ........ . . . . . . . . . 2 Dr. Darabos D r . J e k k eCl s a b a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r..2M5o l n ä rP 6 t e r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 8 G ä b o r. . . . . . , . . . . . . 2 02,0 ,3 2 , 3 8 ,4 0 ,4 l . ,29,33 . r . M o r v a yK r i s z t i n a. . . . . . . . .1. 9 5 r, . J e n e yV i k t ö r i a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. 6. . . . . .D D r . D i n y aE l e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. 5. . . . 2D

. .r. .3J3o r d a nA, n j a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 D r . D i n y aT a m ä s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D D r . N a g yA n d r d s. . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 94 ,03 5 , D r . D l u s t uB s 6la ...............................30 .........16 4 0 D r . N a g yE m d k e K a l i s z k y P d t e r . . . . . . . . . . . . . . . . 2 9 , 3 3 , D r . 8 F e r e n c . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 , Dr.Domoki E n d r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .5. 2 7 , D r . N a g y 3 8 , 3 9 K a s z a . . . . . . . . . . . . 1 9 , 2 5 , D r . G ä b o r D r . D o r o sA t t i l a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 .......36 N a g y G y ö n g y i D r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2 D r . K a s z d A s n e t t .16,37 D r . D 6 s aE d i t . . . . . . I s t v i r n . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. .7. .,4 2 D r . N a g y D2r . K ä l m d nE n d r e. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 D r . D ö b r ö n t eR d b e r t. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2. 294, 3, 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r.. N a g yZ o l t i n . . r. . .K. .ä l m ä nJ ä n o s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 D r . D u x M i i r i a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . D l7 D r . N d d a sCi € z a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 Andräs..............16, Dr. Keresztfalvi . 86, D r . K e r e s z t u rGy ä b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3D2r . N e m c s i kJ d n o s. . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 . 3 , 2 5 ,2 6 D r . E g r e s i t Js ö z s e f. . . . . . .. . . . 2 . . r . N e m e sA t t i I a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .I .8. . . . . . . . . i r ä l yI s t v ä n. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .I.7. . . . . . D . .r... K 31 D r . E n t zL ä s z l 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D . .6. .,2 . .2 . . . . . . . . 3 5 D r . N e m e sB a l d z s. . . . . . . . . . . . . . . . 1 i u o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r...K3i8s sB o r b d l a D r . E r 6 n yE 44

2005/suppl./2. Erbetegs6gek,

NEVMUTATO i 6 2 a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 4 . .2. . . . .D . .r.. S ä n d oTr a m ä s. . . . . . ........ . . . . . . . . . . . . . . . 2 3D r . T a s n ä dG Dr. NdmethAndrea ' . . , . , , . . . . . . . . . 2 D r . T l r e r G ä b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 3 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 3 , 3 Z D r . S 6 s d A i n t a l Dr. NdmethJdzsef D r . S c h m i dE t r z s 6 b e.t. . . . . . . . . . . . . . . .3. .6. . . . . D r . T i z e d e sG y ö r g y. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 . 3 1 T6th D r . S e l m e cLi d s 2 1 .6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. 29 Dr. Nyiredy Gdza 1 6 ,1 9 , 2 4 , 3 3 ,4 3 s a b a. . . . . . . . . . . 16 D r . S i m o n f f yÄ r p f d . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .C D r . T 6 t hG y u l a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 0 Dr. Sim6 Dr. Olvaszt6 D r . T d t hL a j o s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .0. . . . . . . . . . G ä b o r. . . . . . ........ . . . 2 0 , 2 0 , 3 2 , 3480, ,4 1 . 1 6 , 1 9 , 2 4 , 3 3 ,4 3 Sändor D r . T d t hL u c a . . . . . . . .......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 25, 38, 39 Dr. SinayLäszlö .................. .........36 D. 3r .6T 6 t h M ö n i k a R i t a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 D r . S o m o g y i 1 9 , 2 4 , 1 6 , L ä s z l 6 . . . . . . . . . . . . . Dr.Papp V a l 6 r i a . . . . . . . . . . . . . 8. .,. 8. . D r . T ö t h S z ü k i D r . P a v l o v i cG s ä b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 T ö m b ö l F e r e n c . . . . . . . . . . . . . . ..............32 3 0 D r . D r . S z a b o l c s T i i v a d a r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..............8 D r . P ä lA n d r d s E r i k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..........32 D r . T u r c s ä n y D r . S z a b 6A t t i l a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7 D r . P e n c zZ o l t | n . . . . . . . . . . . . .2. .3. ., .3 4 , 3 4 ........... D r . P 6 c s v ä r a d2ys o 1 t. . . . . . . . . . . . . . . . . . .9. . . . . .D. r . S z a b 6N ö r a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 . 2 3 , D r . U n g iI m r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .I.9. . . . . . . . . . . D r . P i n t 6 rL d s z l l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .7. . . . . .D. r . S z a k ä l yE s z t e r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. 4 i ä b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 D r . P o l r f r n o kL ä s z l , 6. . . . . . . . . . . . . . . . . .7. .1. . . . . D r . S z a l aG 2 r2. V a l l u sG ä b o r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .0. . . . . . . D r . S z a t m ä rFi e r e n c. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D 23,34, 34 Dr. VargaErzs6bet 4 | . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D r . S z e b e r i Z n o l t d n D r . R ä c zT i b o r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 4 D r . Y e r z ä r Z s 6 f i a . . . . . . . . . . . . . . . . .1. .78,4 ,2 A t t i l a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 4 Dr. Szendr6i . .,.3 3 , 3 5 D r . R e g d l iL i s z l l . . . . . . . . . . . . .2. 9 V i d j a k , V i n k o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........27 . .3. . . D r . D r . R i b aM ä r i a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r...S1z1e n d r dTi i b o r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 . .6. . . . D r . R i p pK l ä r a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .D. .r...S3 z3e n t m i k l dJsdi z s e f. . . . . . . . . . . . . . 1 . 1r9. W e i n b e r g "Er u a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 D r . S z 6 k e l Jy ö z s e f. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . D ..19,35 Dr. RostäsTamds D r . S z i l a s sG y E z a. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. .3. 3 0 ,D r . W e i s d o r nR, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .8. . . . . . . D r . R o z s o sI s t v ä n. . . . . . . . 1 . .9. ,2 5 , 3 8 ,3 9 D6r . W e s z e l i tV s i o l a . . . . . . . ........ . . . . . . . . . . . . 2 2 D r . S z ö k dE u a . . . . . . . . . ............ . . . . . . . . . . . . . . 2 .38, 39 Dr. Rdth Erzs6bet . . . . . .D. .r.. S z r i c sI s t v ä n. . . . . . . ........ . . . . . . . . . . .4. .3. . . . D r . W i n d i s c hM { r i a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 3 D r . R u z s a2 o \ t i n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. 9 , a t t h i a s. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 D r . W u n s c l rM . . . . . . Dr. TamäsLäszl6Jänos.......17, 20, 32 Dr. SafrankA 6 n d r d s. . . . . . . . . . . . . . . . . .4. 2 Dr. Zimmerman A l i z . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . . . . ....38,43 D r . S a r k a dLi 1 s 2 1 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .8. . . . . .Dr. Tarr Miklös

Peripheriäsart6riäsocclusi6sbetegs6gben, Fontaineszerintilll-as6s lV-eskategdriäban, ha lumentägitdteräpianem lehets6ges,vagy nem volt eredm6nyes:

Alprostapint@ ampulla(5x20pg/ml). PGErhatdanyag tartalmü alprostadil, hogy 2004. öszölöl Tudatjuktiszteltpartnereinkkel, gyögyszerünk körhäziära 5x1 ampulläscsomagoläsban 18.522.-Ft. Rabat akcionkat toväbbrais meghosszabbitottuk. Aklrhäzak minden k6t doboz megväsäroltAlprostapintinjekciöutän egy doboz gyögyszertingyenesmintaformäjäban, ajänd6kbakapnak, melyetk6pviselöinkjuttatnakel Önökhö2. K6rjük,hogy feliräselött olvassael a teljesalkalmazäsielöfräst, illetveesetlegesk6rd6seeset6nc6günketmegkeresnisziveskedj6k. Wipharma Kft. O 1147 Budapest,Miskolci utca 50. O E-mail: [email protected] Fax=221-83-81.Tel.: 06-20-927-9727.

2005/suppt./2. Erbetegs6gek,

45

KOZLEMENYEK

I(ongresszusok - rende zvänyek Website: www.venenklinik-frankIt{ormdciö: dr. Bihari Imre, tel.: (06Technika 6s t'rjitdsok6s [email protected] furt.de E-mail:profvarady t\ 3345-468. ben 3. kongresszusa.2005.oktöber 132006. Erseb6szet id6s korban. EVC 20. ßerlini ErsebdszetiSzimp6zium. I 5., Pdrizs,Franciaorsz6g. Itforntticiö: olivier goeau brissonie- 2005.november8-12.,Berlin,N6metor- 2006. mäjus ll-13., Amszterdam,Hollandia. [email protected] hop paris.lr,chirvasc@over- sz6g. I nfurmtici ö: www.evc-meeting.com proflrepp @ aol.com I nfo rmdc i ö : come.fi NemzetköziAngioldgiai Uni6 (IUA) gefasschirurgie.ost-west.de Honlap: Erseb6szeti6s endovascularistanfo22. 2005. Vilägkongresszusa.2006. jünius 24Thoracalis Sympathectomia. lyam. 2005. oktdber l3-15., Milän6, 28.,Lisszabon, Portugälia. november15.,London,Anglia. Olaszorszäg. Infurmdciö: www.almproup.rt ac.uk I nformöciö: www.rcseng. Informdciö: segretariachirugiavasco12006/iua Eur6pai PhlebectomiaTdrsasdg33. [email protected] Eur6pai V6nds F6rum (EVF) 7. talälkoz6ja. 2005. november19., LiszAmerikai-Magyar Orvosi Tärsas6g 2006.jünius 30. - jülius Kongresszusa. szabon,Portugdlia. 37. 6venk6nti Kongresszusa.2005.okEgyesült Kirälysäg. 2., London, hfo mtdci ö: [email protected] Florida,USA. r6t:er23-28.,Saratosa, (VS) Orvostudomäny Tört6net6nek 40. EvenErseb6szeti Tdrsasäg I tfo rnttici ö: www.hmaa.org. k6nti Talälkoz6ja. 2005.november23- Nemzetközi Kongresszusa.2006. auVascularis dementia 4. Nemzetközi 25., BournemoutheInternationaleCent- gusztus26-30.,Budapest. Kongresszusa. 2005. oktöber 20-25., I nformdciö: www.ishm2006.hu. re, Anglia. Porto,Portugälia. Informäci6: office@vascularsociety. 8. Nemzetközi Phlebol6giai KongI nforntticiö: www.kenes.com/vascuresszus. 2006. november, Bologna, org.uk lar, vascular @kenes.com Olaszorszdg. Magyar Hypertonia TärsasägXIII. NemzetköziAngiol6giai Uni6 (IUA) I nformticiö: www.valet.it. 30. - deKongresszusa.2005.november 16. Eur6pai Kongresszusa.2005. okt6- cember3. NemzetköziAngiol6giai Uni6 (IUA) ber 25-21., Glasgow,Sk6cia. 17. Eur6pai Kongresszusa.2007. ipriI nformticiö: www.motesz.hu transatlanInformdciö: e-mail: Magyar Dermatol6giai Tärsasdg lis 26-29.,Nicosia,Ciprus. hamptonme- Nagygyül6se. 2005. december 8-10., eoliver@ [email protected], Infornuiciö: www.eurochaptercypdical.corn rus.com Budapest,NET. Honlap:www.iuangiology.org Nemzetközi Phlebol6giai Egyesület I tfo rmdciö: www.motesz.hu Magyar Sebkezeld Tdrsasäg 8. 20. NemzetköziFrankfurti Phlebo- ruIP) f 6. Vilägkongresszusa.2007. jtiKongresszusa. 2005. okt6ber 27-28., ldgiai 6s Miniseb6szeti Workshop. lius 18-20.,Kyoto,Japdn. wwwjs-phlebology. Informdciö: 2006.märcius18-19.,Frankfurt,N6metGrandhotelHungaria,Budapest. org/english orszäg. I nfurnuiciö: [email protected] NemzetköziAngiol6giai Uni6 (IUA) Informdciö: prof. dr. Värady Zolttrtn, Szklerotizäl6k Klubja. 2005. november4., 15-18öra között.Grandhotel Zeil 123., Frankfurt am Main, 60313, 23. Kongresszusa.2008., Görögorszäg. (Iddpontotmdg hatdroztakmeg.) Deutschland. Hungaria,Budapest.

oF vAscuLARDISEASES o HUNGARIAN JoURNAL EneerecsEcEK A Magyar Angioldgiai 6s Erseb6szetiTärsasägtudomänyos foty6irata Scientific Journal of the HungarianSociety for Angiology and Vascular Surgery F ö S Z E R K E S Z T öD : R . B I H A R II M R EO I S S N1 2 1 8 . 3 6 - 3 6 dr. AcsädyGyörgy,dr. DzsinichCsaba,dr. HorväthLäszlö, Szerkesztdbizottsäg: dr. HüttlKälmän,dr. JämborGyula,dr. KädärAnna,dr. NemesAttila,dr. PappSändor dr. DaröczyJudit Art6riäk:dr. SzabölmreO Vdnäk:dr. Het6nyiAndräsO Nyirokutak: Rovatvezetök: dr. KäliAndräs dr. KollärLajosO Belgyögyäszat: Alaptudomänyok: dr. MonosEmilO Haemorrheolögia: dr. VärkonyiViktöria Radiolögia:dr. MolnärFerencO BörgyögyäszaI'. dr. TasnädiG6za 6rbetegs6gek: dr. SzegedyNorbertO Gyermekkori Neurolögia: dr. MätyäsLajos dr. MesköEva O Közlem6nyek: Szervezds,toväbbk6pzds: Kiadja az ANGIoLÖclAl Kft. Felelös kiad6 az ANGIoLöGlAl Kft. ügyvezetö igazgal'ja. Szerkesztds6gcfme: 1081 Budapest, N6pszfnhäzu. 42-44.Tel./fax:3345-468. Tervezdszerkesztd:dr. S6bor Jozsef O Nyomdai munkäk: Black Print Kft.

Erbetegs6gek, 2005/suppl./2.

Allevyri,,,,,,.^"-, loh

r toch (4in

x (in

)

?

, ä s o d l a g o s agny ö g y u l ös e b e km i n t a d i a b 6 t e A n e h e z e ng y ö g y i t h a t öm szakera s z e sl ä b ,a z u l c u sc r u r i s , d e c u b i t u sa, z 6 g 6 s is e r ü l 6 s e k e z e l e s e nedves sebkezelö feladat. Az ALLEVYN ig6nylö telmet, sok idöt, türelmet term6kcsalädolyan hidroaktiv 6s hidrocelluläriskötszereketegyesit, k ennyis6gr es s e b v ä l a d e m m e l y e km i n d e ns e b f o r m ä r ae,l h e l y e z k e d 6 s 6 päratlan szakembelehetös6get nyÜjtva a välasztäsi re alkalmazhatdak Az ALLEVYN kivälasztäsäban. kötszer megfelelö rek r6sz6rea betegnek m i n d o r v o s a i k ,ä p o l d i k m i n d a b e t e g e k , e g y e d ü l ä l l öt e c h n o l ö g i ä j a jär, gyögyuläst gyors segit zavartalan mivel 6s r6sz6reszämoselönnyel g y ö g y i t hatön e h e z e n m e l y e k t r a d i c i o n ä l i s a n e s e t d b e n , e 1 6a z o n s e b e k nakbizonyulnak. n e d v e ss e b k e z e l ö a k l k a l m a z ä s ä vaa lk e z e l e siid ö l e r ö v i d ü 1 , Az ALLEVYN mivel a sebfedö több napon ät is a seben ritkäbbak, a köttäscserdk 6 l e t m i n ö s 6 g 6 n e kj a v u l ä s ä t e r e d m 6 n y e z i e z a b e t e g m a r a d h a t ,6 s Az ALLEVYN term6kek mindegyikevizhatköltsdgek mellett. csökkenö jöl korlätozza a mozgäst6s a köt6scseidomul, nem lan,a sebfelülethez illetvefix OEPtämo85o/o-os, Az ALLEVYN term6kek re fäjdalommentes. g a t ä s b a nr 6 s z e s ü l n e k . Amennyibena term6kekrölbövebb informäciötszeretne,kdrjükfordulj o n h o z z ä n kb i z a l o m m a l .

BDFooo. Beiersdorl

{ 1 2 6 B u d a p e s t ,T a r t s a y V i l m o s u . 3 . Telefon: 06114573976, Fax: 06112140015

Azerekfolyamdre

@eä

MARFA?IN

%

""41

l|lrlllltillr

. A walarin megel6z6sere athromboemböliäk elsdsorban lesere alkalmazhato.'2 6sreoccl üziöelkerü

G

. NaWrandomizält alapjän vizsgälatok esajänläsok

n teräpiäban.' välasztäs azantikoaguläns iränynutatö o N N

,.,.iüi''lH

tilter WireEZ* -....'..

Monö NexStent"

Veäöijütodforte Az egyetlen v6nyköteles term6szeteserede ü flavonoid

vissz6rbe

s6g kezelösere. C

i - ' , t . ; : ' , ' : lt '

C

i . r .i , 1 : , r i,r ,

C

i.,,1-:

irli

-"illF*F4@#@

. KIADHATOSAG: gyögyszerkesz'tmenyek (V) nap0nta ll/1csop0d csooori 0rvosl 0rvOsl rendelvenvre rendelvenyre kiadhalö 0vöavszerkeszitmenvek . naD0nta ..ELLENJAVALLAT0K: (ld4 6 lsmert tül6rzekenyseg atermdk bärmely összetevöjdre A lerhesseg elsötrimesztere

. A FORGALOI\4BA-H0ZATALI . Alkalmazäsi Hungärla Health. Budapesl ENGEDELY SZAMAT 0GY|-T sziinra Klt Consumer 5299/0.I elökäs 0GYl-eng 1562415512003