Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete

Környezet állapota A telep kertvárosias lakóterület, jobbára gondozott házakból áll. 334 db családi ház található az akcióterületen, melyek az 1970-es, 1980-as években épültek. További éületek: Közösségi Ház, a Tűzoltóság épülete, illetve egy füves sportfelület és játszótér. A közösségi épület és környezete, a helyi identitás, közösségformálás létesítménye, fenntartásuk és fejlesztésük a település közösségi és köz funkcióit erősíti. A kijelölt akcióterület által érintett zöldfelületek nagysága 6 158 m2, amely a település egésze zöldfelületének (840 000 m2) mintegy 0,73 %-át teszi ki. Ennek a parknak a területén található a füvesített sportterület, illetve a játszótér, illetve a park mentén helyezkedik el a Közösségi Ház. Közlekedési hálózat helyzete A telep teljes közút – járda és csapadékvíz elvezető rendszere teljes felújításra szorul. Az aszfalt felületű utakban jelentős süllyedések alakultak ki, a beton felületek pedig többségében feltöredeztek, repedezettek. A közlekedési hálózat jelenlegi műszaki állapota oly mértékben leromlott, hogy azt egy átfogó felújítási programban lehetne hatékonyan felújítani. Az akcióterületen tehát rossz állapotú és felületű az Arany János utca, Vásártér utca, Cigánysor utca, továbbá a Segesvári utca és Dankó Pista utca. Nem megoldott a megfelelő csapadékvíz-elvezetés az utakon, illetve rossz állapotúak az utakhoz kapcsolódó gyalogos közlekedési felületek is. A legjelentősebb forgalom az Arany János utcában jellemző, ez az út köti össze az akcióterületet a városközponttal. Erről az utcáról érhető el a legtöbb ingatlan közvetlenül és közvetetten. Az utca észak-nyugati oldalán található a közösségi és szolgáltató ház, valamint a sport- és játszótér. Ezekre tekintettel is különösen indokolt az Arany János utca felújítása. Az akcióterületen tömegközlekedés eszközét igénybe veheti a lakosság, helyközi buszmegálló található a Szentesi utca és a Béke utca kereszteződésében. A városközpontból hamar elérhető, a távolság nem méterekben, hanem inkább az életminőség különbözőségében mérhető a város többi lakóterületéhez képest. Funkcióellátottság: A településrész funkcióellátottsága igen gyenge: oktatási, szociális, közigazgatási intézmény nem található. A 6. számú óvoda a telep határán található. Meglévő funkciók a területen: 4. Közszolgáltatást nyújtó közintézmények • Barcs Város Tűzoltósága 5. Közösségi funkciót ellátó intézmények • Közösségi ház 6. • • •

Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatók Barcs és Vidéke Áfész ABC Italbolt Élelmiszer Bolt 186

• •

Tűzifa Diszkont Italbolt

Összegezve elmondható, hogy a kijelölt akcióterület társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős hátrányokkal küzd. Társadalmilag jellemző a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági aktivitás, az alacsony iskolázottság. Emellett egy romló városi környezet és a szolgáltatások, funkciók hiánya figyelhető meg. A jövőben szükséges a városrész integrálása, felzárkóztatása a város egészét jellemző állapotokhoz. Ennek érdekében különösen indokolt a közösségi létesítmények, illetve a közterületek, közösségi felületek infrastrukturális fejlesztése, illetve a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. A fejleszteni kívánt akcióterület az alacsony iskolázottság és a munkanélküliség magas szintje, indikátorok valamennyi akcióterületre értelmezhető mutatójának megfelel, az alacsony gazdasági aktivitás és az erősen leromlott környezet indikátorok akcióterületre értelmezhető mutatói közül pedig egy-egynek felel meg, ezáltal teljesíti az útmutatóban előírt akcióterületi jogosultsági feltételeket. Az akcióterület fejlesztési célkitűzései: • • •

Épített és természeti környezet fenntartása: telepszerű lakókörnyezet szociális célú városrehabilitációs programján keresztül cél a telep környezetének élhetőbbé tétele. A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása.

A célkitűzések elérésének érdekében Barcs Önkormányzata a DDOP-2009-4.1.2/A Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció keretében pályázatot szeretne benyújtani a Barcsi Roma telep rehabilitációjára (bruttó összköltség: 215 millió Ft). Az önkormányzat által benyújtandó pályázaton kívül más közszféra által finanszírozott vagy magánerős beruházás nem tervezett a területen. Az akcióterületi célok megvalósítása céljából tervezett tevékenységek és azok tartalma 1. Lakófunkciót erősítő tevékenységek: a. Önkormányzati tulajdonú, szociális bérlakások felújítása 3 db (Arany János utca 20/1, 2, 3, hrsz: 1517/16) 2. Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek: a. Cigány Közösségi Ház felújítása és bővítése, Cigány Kisebbségi Önkormányzat integrálása (itt végeznék a tevékenységüket), közösségi tér kialakítása (Arany János utca, hrsz: 1517/10) b. Sport felületek (focipálya felújítása, egyéb pályák kialakítása) (Arany János utca, hrsz: 1517/10) 3. Közterületek fejlesztése: a. Játszótér felújítása (Arany János utca, hrsz: 1517/10) 4. Önállóan nem támogatható tevékenységek: a. Út felújítások: Arany János utca adott szakaszán, illetve bel- és csapadékvíz elvezetése b. Járdafelújítások a felújítandó utcaszakaszhoz kapcsolódóan 187

5. Soft elemek: a. Képzések: informatikai alapismeretek, angol nyelv alapfokon, romológia, b. Programok: Tolerancia kupa, tolerancia program, roma nap, tömegsport, felzárkóztató program diákok részére, c. Szemléletformálás: gyermekeknek, serdülőknek, lakáskultúra, barkácsolás, sportélet, környezetvédelem, cigány kultúra d. Egészségvédelem: szűrővizsgálatok, felvilágosító előadások Cigány Közösségi Ház fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése, közösségi tér kialakítása • Alapterület bővítés a funkciók fejlesztésének érdekében: konferencia terem, oktató terem, számítógép terem, iroda) • Eszköz felújítás és bővítés (technikai felszerelések, bútorzat). A mindenki számára hozzáférhető internet szolgáltatás biztosítása • Fűtéskorszerűsítés (hatékonyabb, környezetkímélőbb) • Játszótér felújítása, füves labdarúgó pálya felújítása: a játszótér és a labdarúgó pálya főszerepet játszik a közösségi házhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységekben. A biztonságos játszási és sportolási feltételek tartalmas időtöltési alternatívaként szolgálnak és kultúrált találkozási helyszínt kínálnak a gyermekeknek és a fiataloknak. • Akadálymentesítés • Energiahatékonysági korszerűsítés Út és járda felújítások: Arany János utca adott szakaszának felújítása, a szakaszhoz kapcsolódó járdafelújítás és a belés csapadékvíz elvezetésének javítása. Az önkormányzati tulajdonú lakások (4 db) felújítása A területen található 4 db lakóépület melyek egyenként kettő-kettő lakásosak. Ezek közül egy darab teljes egészében , míg a másik kettőből csak fele része kerül felújításra. Az épületek a hatvanas évek környékén épülhettek hagyományos szerkezettel, középfőfallal. A födém előre gyártott kiselemes vasbeton szerkezet, a szaruzat fűrészelt fából készült, a főfalak kisméretű téglából épültek. A lakóépület a jelenleg érvényben lévő hőtechnikai rendelet előírásainak nem felel meg. Az épületek állapotukat tekintve nagyon „lelakottak”. A feladat az épület felújítása, az előírásoknak megfelelő hőháztartás kialakítása. Ezekhez szükséges az épület határoló falainak külső hőszigetelése, a födém padlástér felőli hőszigetelése, a homlokzati nyílászárók cseréje. Ezen kívül az alapvető berendezési tárgyak elhelyezése, a burkolatok újbóli elkészítése, a tető héjazatának tetőlécekkel együttes cseréje. Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kis léptékű (soft) elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkóztatását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok (ESZA): o o o o

Egyéni és csoportos tanácsadás álláskeresők részére EURES tanácsadás Munkerőpiaci információk nyújtása Toborzás, közvetítés 188

o Felzárkóztató programok diákok részére o Informatikai, angol nyelv, romológia képzés Informatika alapismeretek: Napjainkban elengedhetetlen a digitális írástudás. A cigány közösség igénye, hogy legalább felhasználói szinten elsajátítsák az alapvető informatikai ismereteket, a tudással olyan információkhoz juthatnak, amelyek mint az oktatás, a foglalkoztatás és a szórakozás világában engednek betekintést. Ezért első lépésként 2x20 főt szeretnénk alapismeretekhez juttatni, akik elsősorban a felnőtt lakosság köréből kerülnének kiválasztásra, ugyanis az iskoláskorú fiatalok zöme már használja a meglévő informatikai eszközöket a Cigány Közösségi Házban. E képzésünk szorosan kapcsolódik a barcsi Munkaügyi Központ motivációs és álláskeresési technikák képzéséhez is. E programelemtől azt várjuk, hogy az idősebb generáció minél nagyobb számban igényelje a digitális írástudást, amely egy olyan folyamatot indítana el, amiben rövid időn belül kimutatható, hogy az elsajátított informatikai alapismeretekre további képzések is építhetők. Angol nyelv alapfok: Analfabétizmus napjainkban: analfabéta az, aki nem tud az informatikai szupersztrádán közlekedni, és legalább egy közvetítő nyelvet nem beszél. A diákok nyelvi képzése az iskolákon keresztül megoldott, ám a felnőtt lakosság sajnos csak a fizetős nyelvi képzésekkel tudna élni. Sajnos ezt egyikük sem engedhetik meg maguknak anyagai korlátaik miatt. Azonban akik külföldi munkavállalást fontolgatnak, számukra elengedhetetlen lenne egy nyelvi képzés. Első lépésben 2x20 főt szeretnénk bevonni ebbe a programelembe, és a program előrehaladtával bővíteni vagy szűkíteni a résztvevők körét. Romológiai képzés A város különböző intézményeinek szakembereit szeretnénk bevonni ebbe a programelembe. A képzés taglalná a népcsoport történelmét, vándorlását, a kultúrájának sokszínűségét és szokásait. Szeretnénk kiemelni, hogy elengedhetetlen azoknak az embereknek a számára, akik munkájukból kifolyólag nap, mint nap ezekkel az emberekkel dolgoznak és segítenek rajtuk. Tehát fontos egyfajta empátia készség erősítése, és háttértudás a problémáik mélyebb megismeréséhez és kezeléséhez. Tolerancia Kupa A tolerancia jegyében labdarúgó kupát szeretnénk megvalósítani hagyományteremtő célzattal, amelyen részt vennének együttműködő partnereink. (rendőrség, oktatási intézmények, civil szervezetek, stb.) Szeretnénk kihasználni a sport építő hatásait, amelyek hosszú távon a közösség javát szolgálják. Ezért szeretnénk, ha vegyes csapatok vennének részt ezen a kupán, erősítve „a csapatjáték” szellemét. Ebben a programban szintén teret szeretnénk biztosítani a kultúrának, így az amatőr fellépőknek, kiállítóknak, művészeknek. Tolerancia program Helyi tolerancia-erősítő programot szeretnénk kezdeményezni, amellyel erősíteni szeretnénk a helyi kisebbségek és a többségi társadalom viszonyát, valamint téveszméket és előítéleteket szeretnénk leküzdeni, vagy csak éppen tompítani. Úgy gondoljuk, hogy a helyi média nagy szerepet kaphat e tekintetben, ugyanis mind a Híd Tv ás az Aqua rádió műsorában pozitív példákkal szeretnénk megjelenni. A város különböző pontjain, de főképp a Cigány Közösségi

189

Ház területén olyan tömegrendezvényeket (festészet, plakátkészítés, kézműves foglalkozások, fotózás, videózás, stb.) szeretnénk megvalósítani, amely a toleranciát erősítik. Roma nap Eddigi roma napjainkat a város különböző pontjain valósítottuk meg, azonban az elkészült szabadidő centrumban újszerű roma napban gondolkodunk. Az eddigi gyakorlat szerint, mivel nem volt megfelelő és elegendő helyünk, többnyire a város különböző intézményeiben valósítottuk meg programjainkat. Újszerű lehet a tekintetben, hogy a kibővített közösségi ház és a rendezett területe színpaddal, ülőhelyekkel, stb, egy helyen biztosít kikapcsolódást, szórakozást. Ebben a programban szintén teret szeretnénk biztosítani a kultúrának, így az amatőr fellépőknek, kiállítóknak, művészeknek a közösség köréből és a kistérségből egyaránt. Tömegsport Kiváló szórakozást nyújtó programelem lenne ez a tevékenységünk, ugyanakkor rendkívül jó közösségépítő és egészség nevelő is. Ebben a programban valamennyi korosztályt be akarunk vonni, ezzel fel szeretnénk pezsdíteni a közösségi életet. A programhoz olyan tárgyi eszközökre lenne szükségünk, amelyeket hosszú éveken keresztül tudunk használni, és amely egyéni programokhoz is megfelelőek és igénybe vehetőek. Felzárkóztató program diákok részére Az oktatás és a tehetséggondozás legfőbb kitörési pontja a közösségnek. Ezért valamennyi oktatási intézménytől elkérjük azoknak a tanulóknak a névsorát, akik gyengébben teljesítenek és számukra szaktanárokat biztosítunk, hogy felzárkózzanak. Azok számára, akik tehetségesek, olyan plusz lehetőséget szeretnénk biztosítani, amellyel tovább tudják fokozni adott témakörben a tudásszintjüket. Ezt a tevékenységünket aktuális tanévben és nyári szünetben is szeretnénk megvalósítani. Előzetes felméréseink alapján ez kb. 100 főt érintene évente. Szemléletformálás: • Gyermek csoportnak: mindenki ismerje meg a tanulás örömét életkori szintje szerinti ismerettel. • Serdülők programja: szaktanárok, pszichológusok, lelkészek előadásai a családról, párkapcsolatokról • Lakás és környezetkultúra: ünnepekre készülés, dekoráció, kézműves foglalkozások • Sportélet: sportirányítók képzése, akik épessé válnak önállóan rendezvényeket szervezni • Barkácsolás: szakmunkásképző iskola faipari műhelyében, kertgondozás és építés a ház körül • Környezetvédelem: lakáshigiénia, környzetkultúra megteremtése Egészségvédelem: Szűrővizsgálatok: • FINDRISC kérdőív kitöltése a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának felmérésére. A 20 és 60 év közötti korcsoportban lévőkkel a kérdőív kitöltése, a kérdőív elemzése után a kockázati csoportba eső résztvevőknél éhgyomri vércukormérés. A kiszűrt betegek diabetologiai szakrendelésre irányítása. A kérdőív kitöltésére jelentkezőknél a szájüregi daganatok szűrése. • Vérnyomásmérés. 20 és 60 év közötti betegeknél vérnyomásmérés. A 140/90 feletti Hgmm feletti érték esetén háziorvoshoz irányítva további kivizsgálás céljából.

190

• •

Tüdőszűrés. 20 és 60 év közötti lakosoknál, akik az előző egy évben nem voltak tüdőszűrésen. A kiszűrt esetek szakmai protokoll szerinti továbbgondozása. Nőgyógyászati rákszűrés. A nemi életet élő nők részére akik az elmúlt egy évben nem vettek részt rákszűrésen.

Felvilágosító előadások. • Helyes életmód szerepe a betegségek megelőzésében. Különös tekintettel az élvezeti szerek fogyasztására (alkohol, dohány, drog), a higiénia szerepének fontossága. Helyes táplálkozási szokások. • Családtervezés. (Pozitív és a negatív családtervezés mindennapi problémái), fogamzásgátlási lehetőségek. • Daganatos betegségek a mindennapjainkban. Tájékoztató a daganatos betegségek megelőzésének lehetőségeiről. • A magas vérnyomás és cukorbetegség a mindennapjainkban. Barcs Város hőellátásának korszerűsítése geotermikus energia hasznosításával Barcs város közintézményeinek hőenergia ellátása jelen állapotban földgáz energiahordozóra épül. A földgáz világpiaci árának alakulása, illetve a gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetés szükségességének eredményeként Barcs Város közintézményeiben geotermikus energia felhasználásával kerülnek működtetésre a létesítmények hőfogyasztó, épületgépészeti berendezései. Gyalogos forgalmú járda kialakítása a Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Dankó utcai bekötés között A Béke utca és a Szentesi utca kereszteződésében épített körforgalom miatt a Szentesi utca déli oldalán lévő járda nem megy végig a körforgalomig, mert közel van a családi ház telekhatára és a körforgalom déli felén nem maradt gyalogos közlekedésre alkalmas terület. A körforgalom északi felén ki van alakítva a gyalogos közlekedés lehetősége. Így járda hiányában a gyalogosok az úttesten közlekednek. Az új járda kiépítésével biztonságosabb lesz a gyalogos közlekedés és a lakótelep elérhetősége is javul a Béke utca – Mező utca irányában. Parlagfűmentes Magyarországért” program 2010. májusban indított kampány 2010. szeptember 30-ig tart, melyet a Barcsi Környezetvédelmi Egyesület Barcs Város önkormányzatával közösen kíván megvalósítani. Az együttműködő önkormányzatok településein élő civilszervezeti klubok szervezésével az alábbi programokat szervezik: - Figyelemfelhívás a parlagfű hatására Iskoláknak: - A barcsi csónakkikötőben, a szabadstrandon rendezett környezetvédelmi program tartalmaz parlagfűirtáshoz kapcsolódó programot: - TOTO a 7-8. osztályokban Civil tevékenység: - Szervezetek megszólításával, aktívan tevékenykedő csoportokkal területbejárás a fertőzött helyek felderítésére, rögzítése a település térképén - Mentesítési hét kiírása: június utolsó hetében.

191

- „parlagfűmentes ház” akció meghirdetése. - Matricák elhelyezéséhez minősítő értékelés, bejárás. - 2010. évben: parlagfűmentes utcaminősítés. A városrehabilitációs projekt pénzügyi terve Költségek I. Előkészítési költségek Megvalósíthatósági tanulmány Tervezés Közbeszerzés II. Megvalósítási költségek Építési beruházás+eszköz beszerzés Projektmenedzsment költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Soft tevékenységek Nyilvánosság Összesen Igényelt támogatás

Tényleges – várható 9 250 000 4 000 000 3 750 000 1 500 000 202 203 000 173 547 000 5 000 000 2 000 000 800 000 22 903 000 1 500 000 215 000 000 182 750 000

Az akcióterület pénzügyi terve Projekt megnevezése Tervezett összköltség Igényelt támogatás Önerő DDOP-4.1.2/A pályázat keretében 215 000 000.- Ft 182 750 000.- Ft 32 250 000.- Ft megvalósítani kívánt „Barcsi Roma Telep rehabilitációja” „Parlagfűmentes 400 000.- Ft 400 000.- Ft 0.- Ft Magyarországért” program Gyalogos forgalmú járda kialakítása a Szentesi utca északi 11 172 000.- Ft 9 496 200.- Ft 1 675 800.- Ft oldalán a Béke utcai elágazás és a Dankó utcai bekötés között Barcs Város hőellátásának korszerűsítése 1 071 955 938 .- Ft 632 523 563.- Ft 439 432 375.- Ft geotermikus energia hasznosításával

192

11. Fenntarthatósági szempontok A városfejlesztési projektek megvalósításával nő a város épített környezetének értéke. A korszerűbb infrastrukturális megoldások biztosítják, hogy a megnövekedett terhelés (gépkocsi forgalom, személyi forgalom, stb.) ellenére a környezeti fenntarthatóság szempontjai a kivitelezés valamint fenntartás során is maradéktalanul érvényesülnek. A tervezett és megvalósuló beruházások minden esetben illeszkednek a város elfogadott „Településrendezési Tervében” leírt, a táj és természetvédelemmel, a művi értékek védelmével, illetve a környezetalakítás és környezetvédelemmel összefüggő elvárásokhoz. A fejlesztések megvalósítását célzó munkálatok során már a tervezés, de főleg a kivitelezés időszakában nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelmi szempontok érvényesülésének. Külön figyelmet fordít az önkormányzat a területen meglévő növényzet (egészséges fák) védelmére, a por és zajvédelem szabályainak betartására. A fejlesztés során létrehozott természeti értékek, zöldterületek a városi klíma kialakításában, tisztítóhatásában kedvezően érvényesülnek. A fejlesztések eredményeként létrejött esztétikus, magas színvonalú épített és természeti környezet hozzájárul ahhoz, hogy Barcs lakosaiban tudatosuljon a környezet iránt érzett felelősség. A fejlesztések megvalósítása során az alábbi, a környezeti fenntarthatóság célkitűzéseihez kapcsolódó fenntarthatósági elvek érvényesülnek: • • • • •

A megvalósuló fejlesztések illeszkednek Barcs város helyi környezetvédelmi programjához és stratégiájához Az épületek, és közterületek felújítása és korszerűsítése során környezetbarát, energiatakarékos megoldások kerülnek alkalmazásra A fejlesztések az akcióterületen hozzájárulnak a zöldfelületek növekedéséhez A fejlesztések a természeti és épített környezet megóvásával valósulnak meg A fejlesztések illeszkednek az akcióterület építészeti jellegéhez, a városi környezethez

193

12 Anti-szegregációs program 12.1 Szegregátum 2. - A roma telep integrációjának növelése Az akcióterület a város északnyugati településrészén helyezkedik el. Lakói döntő többségében roma származásúak, létszámuk eléri az 1100 főt. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. A fejlesztés célja A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A program elsősorban a közlekedési felületek, és a városi vízelvezető rendszereinek rekonstrukcióját, zöldfelületeinek felújítását, valamint a vízrendezési feladatok megoldását célozza, továbbá a társadalomba történő visszaintegrálódás elősegítése érdekében tartalmaz fejlesztéseket. A fejlesztés forrásai: DDOP, város-rehabilitációs program, szociális városrehabilitációs program, vízrendezés forrásai. A fejlesztés becsült költsége: 215 millió forint Célcsoport: elsősorban a rehabilitálandó területen élő családok, illetve a Barcs környékén élő romák, akik igénybe veszik a Közösségi ház szolgáltatásait. A projekt keretében megvalósítandó fejlesztések A helyi adottságoknak köszönhetően a roma telep jövőbeli bővülése, esetleges új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása érdekében pedig a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. A tervezett fejlesztések a „Roma telep akcióterület” című fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra. Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra javítása – integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe. Szükséges a telep útjaihoz tartozó járdák és az utak menti vízelvezető árkok felújítása, karbantartása, illetve a hiányzó szakaszok megépítése. Cigány Közösségi Ház fejlesztése, korszerűsítése, funkcióbővítése A fejlesztés célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése képzési, átképzési, elhelyezkedést segítő stb. programokkal, közösség-fejlesztéssel, a közösségi ház képzési hellyé történő átalakítása. • Alapterület bővítés a funkciók fejlesztésének érdekében: konferencia terem, oktató terem, számítógép terem, iroda)

194

• Eszköz felújítás és bővítés (technikai felszerelések, bútorzat). A mindenki számára hozzáférhető internet szolgáltatás biztosítása elengedhetetlen a tanulásban, a munkakeresésben, információszerzésben, ügyintézésben. • Fűtéskorszerűsítés (hatékonyabb, környezetkímélőbb) • Sport és szabadidős létesítmények felújítása, kialakítása: játszótér felújítása, füves labdarúgó pálya felújítása, kézilabda és kosárlabda pálya kialakítása betonos területtel. A sportpályák és a játszótér főszerepet játszanak a közösségi házhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységekben. A biztonságos játszási és sportolási feltételek tartalmas időtöltési alternatívaként szolgálnak és kultúrált találkozási helyszínt kínálnak a telepen élő gyermekeknek és a fiataloknak. • Parkolóhelyek kialakítása: a közösségi ház környezetének megóvása (útszélek, járda, vízelvezető árok), az ott tartózkodók biztonsága és a környék közlekedési feltételeinek biztosítása és a nagyobb szabású rendezvények megrendezése érdekében szükség van egy megfelelő kapacitású parkolóhely kialakítására. • Akadálymentesítés • Energiahatékonysági korszerűsítés

Ágazati fejlesztési programok Foglalkoztatás A foglalkoztatási színvonal jelentős növelése csak akkor érhető el, ha sikerül a munkaerőpiacról kiszoruló csoportokat is integrálni. A munkaerő-piaci elemzések alapján egyértelműen kimutathatók azok a csoportok, amelyek valamilyen hátránnyal rendelkeznek a munkaerőpiacon. Ilyenek a pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek, a romák, az 50 év felettiek, valamint a nők. A hátrányos helyzetű csoportok közül is kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább veszélyeztetett roma munkaképes korú lakosságra. Az ő helyzetükön a munka világába integráló komplex, készség, képzettség fejlesztő, az előítéleteket is kezelő, a foglalkoztatást támogató programok javíthatnak. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: • •

• •

A fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai által, illetve közösen szervezett WORK SHOP-okon tájékoztattuk a helyi vállalkozásokat a Regionális és Ágazati Operatív Programok keretében megvalósítható fejlesztési, illetve pályázati lehetőségekről. Ennek eredményeképpen városunkban egy vállalkozó már befogadott pályázattal rendelkezik, további vállalkozásoknak pedig a pályázatuk előkészítése van folyamatban. A várost érintő turisztikai fejlesztéseknél (magánvállalkozások által megvalósítandó) jelentős foglalkoztatási igény megjelenését prognosztizáltuk. Ezzel összefüggésben a termálközpontunkhoz szorosan kapcsolható panzió és kemping fejlesztés kivitelezése ténylegesen megkezdődött, aminek következtében várhatóan 2010-ben munkaerő felvételére kerül sor, akik a létesítmények működtetésében vesznek részt.

195

• • •

• •

Segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen. A közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával. A „Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ” gyógyszolgáltatásainak fejlesztésével, illetve a szolgáltatások körének kibővítésével 3 fő egészségügyi dolgozó foglalkoztatását tudjuk biztosítani 2010-től. Rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal. Képzési programokat szervez civil szervezetek bevonásával.

Képzés, átképzés A foglalkoztatás és munkanélküliség egyik legfontosabb ellensúlyozója lehet a magasabb képzettségi arány elérése. A célcsoportot be kell vonni a képzésekbe, majd a megszerzett képzettséggel munkát vállalni. Ennek sikerében civil szervezeteknek és a kissebségi önkormányzatnak jelentős szerepe lehet: képzési programok megírása, a képzések megszervezése, lebonyolítása, az érintettek motiválása. A közösségi ház helyszínt biztosíthat a képzésekhez. Közmunka program Barcs egyéb helyszínein megvalósuló nagymértékű város-rehabilitációs és turizmusfejlesztési projektek, illetve magánerős beruházások, építkezések, továbbá az ezeknek köszönhetően létrejövő magas színvonalú közterek fenntartása, karbantartása az alacsony képzettségű, a tartós munkanélküliséggel leginkább sújtott lakosok részére is munkalehetőséget teremthet. Közmunkaprogramokban való foglalkoztatás. Közmunkások foglalkoztatását eddig a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott és megpályázott közmunka programok tették lehetővé. A barcsi kistérség nagyfokú munkanélküliségének javítását szolgálja a Barka Alapítvány, mely foglalkoztatás bővítését segítő projekteket dolgoz ki. Számos sikeresen végrehajtott projekt után jelenleg két program van előkészítve: az egyik az „Együtt a szociális biztonságért” címet viseli, a másik egy termelőiskola létrehozására irányul a barcsi kistérségben. Mind a két program sikeres pályázat esetén a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyein kíván javítani a jövőben. Oktatási integráció Barcs város önkormányzata az oktatási integrációt a szegregációkban, illetve a város és a kistérség más részein élő hátrányos helyzetű gyerekek számára a fejezet elején már ismertetett "Települési közoktatási esélyegyenlőségi terv" és a „Közoktatási Minőségirányítási Program” megalkotása és megvalósítása révén látja biztosítottnak. Az általános iskolai képzésben már sikerült elérni, hogy a HH/HHH tanulók aránya az oktatási intézményekben közel egyenletes legyen.

196

Az óvodákban ez a probléma jelenleg még fennáll, de a körzetek megszűntetésének köszönhetően mértéke már csökkent. Az önkormányzat terveiben szerepel egy óvodamegszüntetése, ezáltal egyenletesebbé válik majd a HH/HHH gyermekek megoszlása az óvodákban is. A Közoktatási Minőségirányítási Program hatálya kiterjed a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás oktatási és az oktatáshoz kapcsolódó intézményeire. Elvárások a megyei fejlesztési terv alapján (részletek) • Elő kell segíteni a tanulók személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kiterjesztését. • A tanulók tudatába kell vésni az emberi és alapvető szabadságjogok, a szülei, saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különböző kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet. • Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget. • Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. • Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Kistérségi elvárások a Napközi Otthonos Óvodákra vetítve: •

• •

•

Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérő, fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékos gyermekekre. Érjék el, hogy a működési körzetben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére, az esélyegyenlőség teljes körű biztosítására. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történő óvodai elhelyezés.

197

• • •

• •

az általános iskolákra vetítve: Biztosítani kell, hogy a gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerű oktatásban részesüljenek. Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat. Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére, a szociális és családi háttér hátrányainak kompenzálására, ezáltal az esélyegyenlőség biztosítására. Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése.

Egészségügy Az egészségügy területén végzett fejlesztések tekintetében a végső cél annak az állapotnak a megváltoztatása, amely szerint a romák élete 10-15 évvel rövidebb a magyar átlagemberéhez képest. A barcsi kistérségben megvalósult egy roma egészségügyi prevenciós program. A projekt keretében felvilágosító, mozgósító erejű kampány indult, amellyel a különböző szűrővizsgálatokat jutatták el a roma lakossághoz, mentálhigiénés problémákat szűrtek ki, illetve az egyéb egészség-megőrzési programok keretében képzések folytak. További prevenciós programok, kötelező szűrővizsgálatok, felvilágosító kampányok lebonyolítását tervezi az akcióterületre kidolgozott fejlesztési projekt keretében.

198

A 2. számú szegregátum helyzetén javító stratégiai beavatkozások leírása Helyzetelemzés megállapítása

Cél Megfogalmazása

Intézkedés és leírása

Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra rossz állapota

Az infrastruktúra minőségének emelése a város más részein meglévő színvonalra

A telep útjaihoz tartozó járdák és az utak menti vízelvezető árkok felújítása, karbantartása, illetve a hiányzó szakaszok megépítése

Barcs Város Önkormányzata, 2013 Polgármesteri hivatal

Az infrastruktúra Az infrastruktúra 70%-a felújítva, a 20%-a felújítva hiányzó elemek 50%-a megépítve

Közösségi ház felújítása. A felújított Közösségi házban képzések, programok szervezése

Barcs Város Önkormányzata, Polgármesteri hivatal. Bevonásra kerül: Cigány Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek

Fejújított, funkciójában és épületében bővített 6 db közösségi ház. program 2 db lebonyolított képzés

Alacsony iskolai végzettségűek aránya magas

Magas munkanélküliség

Cél a szakirányú képzés, lehetőség szerint olyan formában, aminek nem előfeltétele a magasabb iskolai végzettség

Közmunka Foglalkoztatott- programok, ság növelése az városi alacsony beruházások végzettségűek kapcsán történő körében foglalkoztatás elősegítése

Az Intézkedés felelőse

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá- eredményindikátor eredményindikátor eredményindikátor nak határideje (n=1 év) (n=3 év) (n=6 év)

2010-2011 között felújítás, utána folyamatosan képzések, programok

Barcs Város Önkormányzata. Polgármesteri hivatal. Bevonásra 2013 kerül: Cigány Kisebbségi Önkormány-zat, civil

A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya nő, csökken azon háztartások aránya, ahol nincs foglalkozatott

Az infrastruktúra 100%-a felújítva, a hiányzó elemek 100%-a megépítve

képzési 10 db program

A munkatapasztalat és a megváltozott életkörülmények miatt hamarabb jutnak új munkahelyhez.

képzési

A gyermekek képzettségi szintje nő, csökken a család szegregálódása

199

Rossz egészségi állapot

szervezetek (Barka) Barcs Város Prevenciós Önkorm. , programok, Hosszabb Polgármesteri felvilágosító élettartam a kampányok, hivatal, romák körében kötelező Járó-beteg szűrővizsgálatok Központ

2013

Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 5%-al nő

Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 15%-al nő

Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 25%-al nő, javul a született gyermekek egészségi állapota

200

13. Megvalósulás eszközei 13.1 A célok megvalósulását szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A település gazdasági versenyképességének növelését, elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlődésének biztosítása, ipari park infrastruktúra fejlesztése, az üzleti szolgáltatások fejlesztése, illetve a turizmus fejlesztése útján kívánja elérni. Ennek érdekében az önkormányzat törekszik: •

• • •

a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének megteremtésére, a mikro-,kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva; az ipari termelés alól kivont, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítására, funkcióváltásának elősegítésére; a turisztikai termékkínálat bővítésére.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete a befektetés támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: • •

•

A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. A Képviselő-testület az adópolitikáján keresztül /jogszabály adta keretek között, figyelemmel az EU-s szabályozásra is/ támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek. Az Önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.

A város rendelkezésére álló honlapokon folyamatosan hirdetni, népszerűsíteni kell a beépítésre váró földterületeket, a helyi ipari területeket. A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülése érdekében a város célja, hogy összeállítsa az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük. Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - a város tovább szeretné fejleszteni a kereskedelmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülése az élénk horvát bevásárlóturizmusnak volt köszönhető. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezett. A horvát bevásárlóturizmus csökkenésével ez a tendencia is csökkenést mutat. A kereskedelmi kínálat átstrukturálódott. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. A város központjában is további bevásárlóközpont épült.

201

Az önkormányzat adópolitikájának legfontosabb elve, hogy a képviselő-testület csak olyan adórendeleteket fogadjon el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, valamint a vállalkozások működését, fejlesztési elképzeléseit nem gátolja, nem „kényszeríti” a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számának csökkentésére. 1998. márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket jelent, továbbá számtalan kedvező pályázati lehetőséget. Városmarketing tevékenység Az utóbbi évek erőteljes fejlesztési munkáinak hatásaként mára elengedhetetlenné vált, hogy Barcson stratégiai szerepet kapjon a városmarketing. A megvalósuló fejlesztések, a kialakuló új funkciók, a magas színvonalú épített és természeti környezet megóvása és fenntartása új szemlélet kíván mindenkitől. Barcson sajnos nincs komoly hagyománya a városhoz kapcsolódó marketing tevékenységnek, de ezt a hiányosságot a város vezetése felismerte és megkezdődtek az ezzel kapcsolatos fejlesztések. A város vezetésének tervei között szerepel Barcs középtávú városmarketing stratégiájának, valamint marketing akciótervének kidolgozása. E téren az eddigi legjelentősebb eredmény a város honlapjának elkészítése és folyamatos karbantartása, frissítése, bővítése. A www.barcs.hu oldal 2005 óta üzemel. Látogatóinak száma elérte a több százezret. A honlap szinte minden fontos és hasznos közérdekű, turisztikai, kulturális, vagy ügyintézéssel kapcsolatos információt tartalmaz az ott élők és az érdeklődők számára egyaránt. 2009-ben elkészült és elfogadásra került Barcs Város Egységes Arculati Stratégiája, melynek célja, hogy a város összképét meghatározó elemek fejlesztése egységes értékrend mentén történjen. A stratégia alapján az egységes arculat kialakításának rendező elvei: • Átláthatóság, rendezett állapot elérésének igénye, • Könnyű fenntarthatóság, üzemeltetés biztosítása, • Megfelelő minőségi színvonal kiválasztása, • Településre jellemző, az adottságokat kiemelő karakter, egyediség megfogalmazása és megjelenítése; A stratégia megfogalmazza a város célkitűzéseit, majd fejlesztési javaslatokat tesz a város egészére és a kilenc városrészre külön-külön is. Célként fogalmazza meg: • Az értéket felismerő, azokat kiaknázó, élhető, működőképes, fenntartható kisvárosi lét környezeti feltételeinek minőségi biztosítása, • Minden utca, járda, közterület burkolata, zöldfelülete rendezett, könnyen karbantartható legyen, • A hiányzó utcai és belterület-széli, valamint lehatároló, irányt adó fasorok telepítése, • A Dráva és a város kapcsolatának erősítése, • A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása • A többszintű turizmus feltételeinek biztosítása;

202

Konkrét javaslatokat fogalmaz meg az egyes városrészek egységes arculatának eléréséhez, továbbá a településképet meghatározó elemek (közművek, közlekedési útvonalak, utcabútorok, köztéri alkotások, játszóterek, zöldfelületek) fejlesztésére vonatkozóan. A város életében meghatározó szerepet tölt be, az immár 20 éve évente megrendezésre kerülő Barcs Nemzetközi Vásár, amely nagy lehetőséget biztosít a város promóciójára, adottságainak, lehetőségeinek bemutatására. A város turisztikai szerepe az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, ezért lehetőségeink szerint minden évben részt veszünk a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett országos turisztikai szakkiállításokon. Folyamatosan frissítjük a város arculatát, gazdasági helyzetét is szemléltető térképeinket, bemutatkozó promóciós anyagainkat. Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy ezek az információka nemzetközi piacra is eljussanak. Városmarketing képzés a közintézmények dolgozói részére A szakszerű és stratégiailag megalapozott városmarketing tevékenység kiépítése érdekében első lépésként a polgármesteri hivatal dolgozói városfejlesztési, városmarketing képzésben részesülnek. A képzés a DDOP-2007-4.1.1/A „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” című pályázati konstrukció keretében megvalósítani kívánt Barcs Nyugati Városrész akcióterületre benyújtott pályázat ESZA típusú tevékenysége részeként valósul meg. A városban megvalósuló infrastrukturális fejlesztések meghatározóak a város arculatának kialakítása, vonzerejének meghatározása szempontjából. Azonban, hogy ezt a vonzerőt egy település miként tudja hasznosítani, nagymértékben függ a megvalósított városmarketing tevékenységtől is. A képzés, a városfejlesztéssel foglalkozó köztisztviselők, közalkalmazottak számára segít a helyes városmarketing megvalósításában. A képzés célja, hogy a résztvevők a régiós település marketing fogalmát, tartalmi elemeit, elemzési módszereit elsajátítsák, a térség és települések SWOT analízisét összeállítsák és az erre a speciális területre vonatkozó eladási technikát megismerjék. A nonprofit marketing sajátos területét képezi a települések és térségek adottságainak terjesztése, megismertetése, illetve mindazok a menedzsment eljárások, amik egy-egy területi, települési projektet, vagy program megvalósítást szolgálják. A projekt közvetlen célcsoportja a polgármesteri hivatal dolgozói, valamint a közintézmények vezetői, dolgozói, akik tevékenységük során foglalkoznak városfejlesztéssel. A közvetett célcsoport a város lakossága, akik élvezhetik a sikeres városmarketing megvalósításából származó előnyöket. A program tervezett időtartama: 2010. március 01 – 2010. december 31. Tervezett összköltség: 4 687 500.- Ft, mely 90% támogatást és 10% önkormányzati saját erőt tartalmaz. A képzés óraszáma: 88 óra, ebből elmélet 50 óra, gyakorlat 38 óra (melyből motiváció- és csoportdinamika erősítő tréning és eladási technikák 16 óra vagy 24 óra)

203

A tananyag tartalma (tematika) I. Téma A régió- és településmarketing koncepciója − A térség- és településmarketing fogalma, tartalma, célcsoportjai − A területfejlesztés és a marketing kapcsolata − Az új regionális politika megjelenése − Innováció-orientált regionális politika − Kompetenciamarketing − A régió- és településmarketing szemlélete − A régió- és településmarketing stratégiai tervezési folyamata II. Téma Környezet- és szituációelemzés − A szükséges információk körének meghatározása − Információgyűjtés és –feldolgozás módszerei − Az információelemzés struktúrája és módszerei − A versenytársak elemzése − Az összefoglaló elemzés III. Téma Célrendszer a régió- és településmarketingben − A küldetés- és célrendszer Stratégiai dimenziók, stratégiai típusok a régió- és településmarketingben − Parciális marketingstratégiák − Integrált marketingstratégiák IV. Téma A régió és település kínálatának alakítása I. − Gazdaságfejlesztési stratégia, mint a kínálati mix alapja − A kulturális, tudományos teljesítmény fejlesztése − Környezeti értékek védelme, fejlesztése − Köz- és hatósági szolgáltatások fejlesztése − Az Internet szerepe a kínálatfejlesztésben V. Téma Kommunikációs stratégia − A kommunikációs stratégia szerepe a régió, település fejlesztésében − A kommunikációs stratégia tartalma − A kommunikációs stratégia módszerei és eszközei − Települések és régiók internetes kommunikációja − Tréning (2 * 8 óra vagy 3 * 8 óra: motiváció- és csoportdinamika erősítő tréning és eladási technikák) VI. Téma Interregionális együttműködések marketingsajátosságai − Interregionális együttműködések Európában és hazánkban − Határon átnyúló regionális együttműködés Magyarországon 204

− Vállalkozási övezetek mint országon belüli interregionális együttműködések? − Interregionális együttműködés és a gazdaságfejlesztési, vállalkozáserősítési programok egybekapcsolása VII. Téma A régió- és településmarketing stratégia megvalósítása és ellenőrzése − A régió- és településmarketing szervezeti kérdései − A Marketing Információs Rendszer felépítése − A régió- és településmarketing ellenőrzési rendszere VIII. Téma Régió- és településmarketing a gyakorlatban I. − Esettanulmány: egy-egy település/régió marketing intézkedéseinek tanulmányozása IX. Téma Kistérségi összefogáson alapuló térségfejlesztés − Térségfejlesztő közösségi szervezetek − a fenntartható közösségek értelmezése és jellemzői, a kistérség, és a kistérségi közösségek értelmezése, a település és területfejlesztési célú helyi és kistérségi szervezetek típusai, jellemzői, cselekvési lehetőségei, a kistérségi fejlesztések információs háttere. X. Téma Kistérségi területpolitikák és térségfejlesztési stratégiák − a helyi és kistérségi fejlesztési koncepciók szerkezete és tartalma, készítésük − alapelvei, folyamata és módszerei, a helyzetelemzés szempontjai és módszerei. − SWOT analízis, a jövőkép formálása, célkitűzés, a fejlesztési alternatívák megtalálásának és mérlegelésének módszerei, a helyi és kistérségi fejlesztések szokásos alapstratégiái. − akcióterv készítése, finanszírozás, monitoring, a térségfejlesztés kistérségi intézményei. − SWOT analízis elkészítése Barcs és környékére vonatkoztatva a résztvevők aktív közreműködésével − Akcióterv felvázolása a különböző részterületekről érkező résztvevők javaslatai, tapasztalatai felhasználásával XI. Téma Kistérségi fejlesztési programok megvalósítása − Néhány sikeres kistérség fejlesztési project elemzése − Kistérség fejlesztési projectek tapasztalatai, minták turisztikai, mezőgazdasági, ipari vállalkozásfejlesztési, marketing, infrastruktúra-fejlesztési, informatikai, szociális, képzési és közösségfejlesztési projectekre. Környezettudatosság fokozása Az épített és természeti értékek környezetének megóvása egy település alapvető igénye és érdeke. A fejlesztések megvalósulásával egy lényegesen magasabb színvonalú, értékesebb

205

települési környezet jön létre. Ennek megóvása, fenntartása csak akkor biztosítható, ha a lakosság tudatában van ennek fontosságával és felelősségével. A szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtésével és a környezettudatos szemléletmód elterjesztése által megvalósulhat az épített és a természetes környezet védelme, annak hosszú távú fenntarthatósága. Az új szemléletmód elsajátítására leginkább a gyermekek és a fiatalok fogékonyak, rajtuk keresztül lehet az idősebb generációkat is megszólítani, elgondolkodtatni és változtatásra bírni. Környezettudatos szemléletmód terjesztése program Ugyancsak a Nyugati Városrész Akcióterületre vonatkozó DDOP-2007-4.1.1/A „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” című pályázati konstrukció keretében megvalósítani kívánt projekt ESZA típusú tevékenysége a „Környezettudatos szemléletmód terjesztése program.” Ennek érdekében a város minden oktatási intézményében előadássorozat valósul meg, továbbá a témához kapcsolódó szórólapok, bemutatók, hulladékgyűjtési akciók segítik az előadássorozat céljának elérését. A projekt a város minden oktatási és nevelési intézményeiben megvalósul: Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények (valamennyi tagintézményében), Szivárvány Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Dráva Völgye Középiskola, Barcsi Ipari Kereskedelmi és Szakképző Iskola. A projekt közvetlen célcsoportja az akcióterületen, valamint a város területén található nevelési-oktatási intézmények tanulói, óvodásai. Tekintettel arra, hogy Barcs a kistérség oktatási központja, a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények városon kívüli tagintézményeinek tanulói is a célcsoportba tartoznak. Emellett a célcsoportot képezik az intézményi dolgozók is. Közvetett célcsoport az akcióterület és a város lakossága. A program tervezett időtartama: 2010. március 01 – 2010. június 30. Tervezett összköltség: 4 375 000 .-Ft, mely 90% támogatást és 10% önkormányzati saját erőt tartalmaz. A program tematikája: 1. Környezetvédelem, fenntartható fejlődés a mindennapi életben (alapfogalmak, magyarázat, világ és népesség változás és hatása, várható jövő) 2. Fenntartható fejlődés a városfejlesztésben, az oktatásban és egyéb szakpolitikákban 3. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés a településeken (hulladékszegény életmód, zöldhulladék, szelektív hulladékgyűjtés, szennyvízkezelés, szennyvízhasznosítás) 4. Víztisztaság-védelem (felszíni vizek védelme, vízkezelés, milyen vizet iszunk a mindennapokban, spórolás) 5. Levegőtisztaság-védelem (alapfogalmak, veszélyes anyagok, jelenlegi helyzet, várható helyzet) 6. Megújuló energiaforrások és energiatakarékosság (megújuló energiák elemzése, energiatakarékosság a fűtésben, villamosenergia-hasznosításban, stb.) 7. Természetvédelem (természeti értékek, nemzeti parkok, települési környezeti értékek és védelmi, lakossági tevékenységek).

206

14. Az IVS megvalósulásával kapcsolatos szervezeti elvárások Barcs Város Önkormányzata 17 tagú testület, valamint a polgármester által gyakorolja az önkormányzati jogokat. A képviselő-testület döntéseinek végrehajtására, valamint a közigazgatási ügyek intézésének céljából Polgármesteri Hivatal működik, amelynek főbb szervezeti egységei: Önkormányzati és Intézmény Felügyeleti Iroda, Igazgatási Iroda, Közgazdasági Iroda valamint Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda. A képviselő-testület jogszabályi kötelezés miatt és munkája szakmai megalapozása érdekében az alábbiak állandó bizottságokat hozta létre: • • • • • •

Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság Művelődési, Idegenforgalmi Bizottság Oktatási, Informatikai, Sport Bizottság Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság

Két településrészi önkormányzat kapcsolódik a településhez, a Drávaszentesi és a Somogytarnócai Településrészi Önkormányzatok. A településen cigány, német és horvát kisebbségi önkormányzat tevékenykedik. Részvételük a fejlesztések tervezésében és megvalósításában elengedhetetlen. A településfejlesztésért két szervezet felelős: a Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság, mint a Képviselő-testület szakmai előkészítő szervezete, valamint ennek adminisztratív, hivatali szerve, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, mely az irodavezető irányításával az alábbi feladatokat látja el: - Közreműködik a beruházások, felújítások irányításában - - Ellátja az önkormányzati utak fenntartásával és javításával kapcsolatos feladatokat - - Ellátja az önkormányzat vagyonával és a vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatokat - - Közreműködik a kommunális, a település köztisztaságának biztosításával összefüggő feladatok ellátásában - - Biztosítja a közterületek és ingatlanok rendjét - - Közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő temetők fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában - - Biztosítja a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatok ellátását - - Ellátja a közterület felbontásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat - - Ár- és belvíz elleni védekezéssel, vízkár-elhárítással kapcsolatos tevékenységeket végez - - Közreműködik a településrendezéssel összefüggő feladatok ellátásában - - Gondoskodik a közbeszerzések (építési beruházások) lebonyolításáról - - Ellátja a játszóterek felügyeletével kapcsolatos feladatokat - - Biztosítja a város környezetvédelemmel összefüggő feladatainak ellátását - - Biztosítja a város természetvédelemmel összefüggő feladatainak ellátását - - Fakivágási engedélyeket ad ki

207

-

- Biztosítja a tűz- és balesetvédelmi feladatok ellátását - Közreműködik a város állategészségüggyel kapcsolatos feladatainak ellátásában - Részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési koncepciók, programok és tervek előkészítésében, - Irányítja a városrendezési tervek elkészítését, felülvizsgálatát, módosítását - Közreműködik a közlekedésfejlesztési koncepciók kidolgozásában - Részt vesz az építészeti program, koncepció megvalósíthatóság feltételeinek tisztázásában - Gondoskodik a költségvetésben jóváhagyott beruházások, felújítások terveztetéséről és a szükséges tervpályázati eljárások lefolytatásáról - Gondoskodik a területfejlesztési koncepciók kialakításáról, a településfejlesztési építészeti szempontok érvényesítéséről - Nyomon követi a pályázati források elérhetőségét (pályázatfigyelés), gondoskodik az elfogadott pályázati lehetőségek kidolgozásáról, benyújtásáról, az elnyert pályázatok végrehajtásáról, nyilvántartásáról - Kapcsolatot tart a területfejlesztés különböző szintű intézményeivel - Kapcsolatot tart a részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú intézmények, gazdasági társaságok vezetőivel a területfejlesztés területére kiterjedően

Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkatársainak száma hat fő. A munkatársak legfontosabb feladatai: Irodavezető: • az irodán folyó munkák koordinálása, ellenőrzése, • ingatlangazdálkodással és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok, • építészeti ügyek, • a rendezési tervvel, településfejlesztési koncepcióval kapcsolatos egyeztetések, • fejlesztések koordinálása. Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási ügyintéző: engedélyezési eljárások, közigazgatási eljárások lebonyolítása. Közmű és energetikai ügyintéző: engedélyezési eljárások, közigazgatási eljárások lebonyoltása. Közlekedési ügyintéző: hatósági ügyintézés, engedélyeztetések, szakmai egyeztetések lefolytatása, pályázatok előkészítésében és megvalósításában részvétel. Településfejlesztési ügyintéző: fejlesztések kidolgozása, pályázatok előkészítésében és megvalósításában részvétel. Pályázati referens: pályázatok előkészítésében és megvalósításában meghatározó szerep, részvétel a településfejlesztési feladatok ellátásában. A Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkája rendkívül széles spektrumot ölel fel. A meglévő önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodástól kezdve a fejlesztési programok, koncepciók kidolgozásán át, a pályázati lehetőségek figyelése, kidolgozása, végrehajtása és nyilvántartása mind ide tartozik. Feladatainak ellátása érdekében megfelelő szakember gárda dolgozik az Irodán, ugyanakkor konkrét, szűkebb szakmai kérdésekben szorosan együttműködik a többi irodával, illetve egyéb, részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú intézmények, gazdasági társaságok vezetőivel.

208

Az Irodán kívül a főépítész is fontos feladatokat lát el annak érdekében, hogy a városban zajló fejlesztések illeszkedjenek a szabályozási dokumentumokhoz, a meghatározott és elfogadott célokkal és szabályokkal összhangban valósuljanak meg. Az Iroda által szakmailag meghatározott fejlesztési elképzelésekről a városfejlesztésben érintett bizottságok egyeztetnek, majd a képviselő-testület fogadhatja el a tervet. A stratégiai döntéseket minden esetben a Képviselő-testület hozza meg. Az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása, megvalósítása és monitoringja a többi fejlesztési dokumentumhoz, fejlesztési programhoz és projekthez hasonlóan ugyanezen módon történik .

209

15. Településközi koordináció mechanizmusai A város mindennapi élete, a városban elérhető szolgáltatások és a fejlesztések kizárólag térségi beágyazódásban vizsgálhatók. Funkcióit, szolgáltatásait tekintve Barcs a kistérség központja, fontos határátkelőhely, közigazgatási, oktatási és egészségügyi központ. Gazdasági téren is központi szerepet tölt be a város: Barcson Ipari Park létesült, valamint megszerezte a Vállalkozási Övezet státuszt. Ez utóbbi által képviselt kedvezményrendszer jó alapot ad a működő tőke bevonására és ezáltal a térségre jellemző foglalkoztatási feszültségek enyhítésére. A település fejlesztési programjai illeszkednek a kistérségi, megyei, regionális és országos szintű koncepciókhoz.

Kistérségi együttműködés Barcs és környéke önkormányzatai 2004 júniusában önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást hoztak létre a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésről szóló 1997. évi CXXXV. Törvény rendelkezései szerint. A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás a 244/2003.(XII.18.) számú Kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül jött létre. A társuláshoz a kistérség valamennyi települési önkormányzata csatlakozott. A Társulásban résztvevő települési önkormányzatok a közszolgáltatások ellátását, valamint a területfejlesztési feladatok közös ellátását, szervezését vállalták. A társuláshoz tartozó 26 település: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa,Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. A társulás határozatlan időre jött létre a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. A barcsi kistérség települései 2005-ben elkészítették a Barcsi Kistérség Fejlesztési Stratégiáját, amelyben felvázolták azokat a fejlesztési irányvonalakat, amelyek a településeket együttesen érintik. Így az egész kistérséget érintette a Határátkelőhely megvalósítása, a 6-os, 68-as főközlekedési utak fejlesztései. Közös cél egy logisztikai központ kialakítása, a Nemzeti park szolgáltatásainak fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése kistérségi szinten, megújuló energiaforrások hasznosítása, irányított turistaforgalom bevezetése, fürdőszolgáltatások minőségi fejlesztése, szálláshelyfejlesztés, Drávai viziturizmus fejlesztése. A közös célok elérése érdekében a települések polgármesterei folyamatosan egyeztetnek, és keresik a közös pályázati lehetőségeket.

210

A 2004 júniusában aláírt Társulási megállapodásban vállalt feladatok a következők: a) területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása a hatályos törvényre tekintettel, b) alapfokú közoktatási intézmények közös fenntartása, c) alapfokú közoktatási feladatok közös ellátása, d) pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a gyógytestnevelés. e) egészségügyi alapellátás együttes szervezése, f) szociális és gyerekjóléti alapellátás együttes szervezése g) sport, egészséges életmód feltételeinek megteremtése. Legfontosabb térségi szintű feladatellátások: • Dráva-völgye Középiskola Megyei fenntartású, országos beiskolázású intézmény. Az ingatlan, amiben az intézmény működik a város tulajdonában van. • Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A környező települések közötti együttműködés kiemelkedő példája a 2007-ben létrehozott Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények. Az intézmény 8 település: Barcs, Bélavár, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok, Vízvár községek intézményfenntartó társulása. A társulás a DDOP „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című pályázati konstrukció keretében tervezi az intézmény egységeit képező iskolák infrastruktúrális fejlesztését. A projekt hosszú távon hozzájárul a város oktatási színvonalának emeléséhez, a térségre jellemző hátrányos helyzet csökkentéséhez. A társult önkormányzatok a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikro-térségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. A fenntartói jogosítványokat a megállapodásban foglaltak szerint Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja. • Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Ez a városi fenntartású központ foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén, feladatellátása régiós szintű. • Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását végzi. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelés, 252 szakorvosi és 15 nem szakorvosi órában, 2 gondozási szakmában (tüdő- és pszichiátriai gondozás) 4 gondozó 56 szakorvosi, és 15 nem szakorvosi órában látja el feladatát. •

Központi Ügyeleti Szolgálat biztosítja a terület sürgősségi ellátását.

•

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata érzékelve a lakosság mentális terheit, nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt.

211

Legfontosabb kistérségi, térségi fejlesztések: • Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program A Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program Ütemezés: 2009-2011. • Barcsi kistérség ivóvízminőség-javítási program A kistérség 10 települése érintett benne. Két fordulós pályázat: I. forduló: pályázati előkészítés, tervezés, amelynek fejlesztési költsége: 24 800 e Ft, tervezett befejezése: 2009.; II. forduló: ivóvíz-javítási beruházások, amelynek beruházási költsége: 494 747 e Ft, tervezett befejezése: 2010. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP 1.3.0. • Drávamenti Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület Három kistérség (Sellye, Csurgó és Barcs) összefogásával olyan, a térségi szereplőket összekapcsoló hálózat alakul ki, amely alulról építkezve, az önkormányzat, a turisztikában érdekelt vállalkozások, valamint a lakosság, a civil szervezetek önkéntességén alapuló egységként működik, és amely a marketingen, az információszolgáltatáson túl a turisztikai infrastuktúra-fejlesztés, a termékfejlesztés és ezen térség összes turisztikával kapcsolatos szakmai és menedzsment feladatait ellátja. • Regionális szennyvízhálózat, szennyvíztisztítómű kialakítása 18 település összefogásával szennyvíztisztító telep került kialakításra, valamint 15-16 000 háztartást érintően a szennyvíz-hálózat került kiépítése.

212

16. Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. Forgalomképtelen törzsvagyon, valamint korlátozottan forgalomképes törzsvagyon mindaz a vagyon, melyet jogszabály vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít. Forgalomképes vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az Önkormányzat vagyonát - az önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítését – Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) tartja nyilván. Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon-kataszterben kerülnek nyilvántartásra. A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről a Polgármesteri Hivatalon belül a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda gondoskodik. Minden évben a költségvetés végrehajtása során, annak részeként beszámoló készül a ingatlangazdálkodási ügyletekről és célkitűzésekről.

16.1 Fejlesztésekkel kapcsolatos ingatlangazdálkodás Az alábbi táblázatok akcióterületenként foglalják össze a városban tervezett fejlesztésekkel érintett ingatlanokat. A táblázatok tartalmazzák az ingatlanok tulajdonviszonyait is, melyből kiderül, hogy a fejlesztések túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonú ingatlanon fog megtörténni, ugyanakkor két akcióterületen magánerős beruházások is megvalósulásra tervezettek.

213

Barcs Városközpont rehabilitációja Barcs Város Önkormányzata Barcs Városközpont rehabilitációja címmel pályázatot kíván benyújtani az Új Magyarország Fejlesztési Terv DDOP-2009-4.1.1 B Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben c. konstrukcióban. Az akcióterületen a projekt keretében fejlesztendő ingatlanok: Fejlesztendő ingatlan Tervezési terület: Hősök tere Hősök tere Hősök tere Hősök tere déli rész Barcs Járó-beteg ellátó Központ területe Bajcsy-Zs. u. 74. Kálmán I. utca Barcs Járó-beteg ellátó Központ területe Bajcsy-Zs. u. 72. Kálmán I. utca északi rész Kálmán I. utca Kálmán I. utca déli rész Szabadidő Központ keleti rész Szabadidő Központ keleti rész Szabadidő Központ északi rész Szabadidő Központ északi rész

Ingatlan hrsz-a

Ingatlan címe

Ingatlan funkciója

2651 Hősök tere 2652 Hősök tere

Közpark Templom és park

2653 Hősök tere 2649 Hősök tere déli rész 64/1 Bajcsy-Zs. u. 74.

Közpark Közpark, út Járda, Út, Parkolók és Kazánház Parkoló Járóbeteg Szakellátó Központ Út

68/2 Kálmán I. utca 57/1 (57) Bajcsy-Zs. u. 72. 95 Kálmán I. utca északi rész 96 Kálmán I. utca 85 Kálmán I. utca déli rész 86 Szabadidő Központ keleti rész 87 Szabadidő Központ keleti rész 88 Szabadidő Központ északi rész 133 Szabadidő Központ északi rész

Tulajdonviszonyok Önkormányzati Római Katolikus Egyházközösség Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati

Út Út Közpark

Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati

Árok

Önkormányzati

Közpark

Önkormányzati

Árok

Önkormányzati

214

Szabadidő Központ Szabadidő Központ Szabadidő Központ északi rész Dózsa Gy.u. északi rész Dózsa Gy.u. északi rész Szabadidő Központ déli rész Bajcsy-Zs. u. 72.-74. Mokka Kávézó és Étterem

134/29 Szabadidő Központ 134/28 Szabadidő Központ 134/31 Szabadidő Központ északi rész 274 Dózsa Gy.u. északi rész 275 Dózsa Gy.u. északi rész 278 Szabadidő Központ déli rész 889 Bajcsy-Zs. u. 72.-74. 68/1 (68/1, Nagyhíd u. 2-6. 69/1, 70)

Közpark Sport létesítmény Közpark

Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati

Közpark Árok Közpark

Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati

Járda Telek, Kávézó-Étterem

Önkormányzati Magántulajdon

Az akcióterületen a 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan Közszféra fejlesztései: Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Arany János Általános Iskola Kistérségi Járó-beteg ellátó Központ Volt bírósági épület Sétálóutca Magánerős kezdeményezések: Mokka Kávézó és Étterem

Ingatlan hrsz-a

Ingatlan címe

1819/26 Tavasz utca 3. 2647 Hősök tere 6. 89/1 Nagyhíd utca 660 Széchenyi utca 19. 1819/33-38 Barcs Sétatér 68/1 Nagyhíd u. 2-6.

Ingatlan funkciója

Tulajdonviszonyok

Középiskola

Önkormányzati

Általános Iskola Orvosi szakellátó központ, egynapos sebészet

Önkormányzati Önkormányzati

Közterület-út

Önkormányzati Önkormányzati

Telek, Kávézó-Étterem

Magántulajdon

215

Nyugati városrész akcióterület Az akcióterületen megvalósuló funkcióbővítő városfejlesztési projekt keretében fejlesztendő ingatlanok: Fejlesztendő ingatlan Tervezési terület: Latinka Sándor utca (Ifjúság u. és Barátság utca közötti szakasza) Latinka Sándor utca zöldterülete (Ifjúság u. és Barátság utca közötti szakasza) Ifjúság u. (Latinka u. és Csokonai u. közötti szakasza) Ifjúság u. Barátság utca Csokonai utca (Ifjúság u. és Barátság utca közötti szakasz) Hársfa utca (Gagarin u. és Latinca Sándor utca közötti szakasz) Városi Könyvtár Dráva Völgye Középiskola

Ingatlan hrsz-a

Ingatlan címe

Ingatlan funkciója

Tulajdonviszonyok

1137

Latinka Sándor utca

Közút

Önkormányzat

914

Latinka Sándor utca

Közpark (zöldterület)

Önkormányzat

1198

Ifjúság u.

Közút

Önkormányzat

934 1234 1134

Ifjúság u. 1. Barátság utca Csokonai u.

Közterület Közterület Közút

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

913

Hársfa utca

Közút

Önkormányzat

933 1199

Ifjúság u. 18. Latinka u. 13.

Középület, Könyvtár Középiskola

Önkormányzat Önkormányzat

216

Az akcióterületen a 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan Közszféra fejlesztései: Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ Rekreációs Termálközpont Közművelődés Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Magánerős kezdeményezések: Szálláshelyfejlesztés: Hotel Lagúna Dráva Wellnessközpont 3 csillagos panzió Barcsi Camping

Ingatlan hrsz-a

Ingatlan címe

Ingatlan funkciója

Tulajdonviszonyok

953/1

Május 1. utca 2.

Gyógyfürdő

Önkormányzat

893

Bajcsy Zs. U. 9

Művelődési ház

Önkormányzat

724/3, 724/2

Mátyás Király utca

Magántulajdon

884/2

Május 1. utca- Ifjúság utca Deák Ferenc utca

Különleges területSportterület Településközponti Vegyes Terület Különleges TerületKemping

975

Magántulajdon Magántulajdon

217

Roma telep akcióterület, Északi városrész A szociális városfejlesztési projekt keretében fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan

Ingatlan hrsza

Ingatlan címe

Ingatlan funkciója

Tulajdonviszonyok

Tervezési terület: Közösségi Ház, pihenőtér, játszótér, sporttér

1517/10

7570 Barcs, Vásártér u. 2.

Önkormányzati

Arany János utca

1517/5

Önkormányzati

Arany János utca

1494

7570 Barcs, Arany János utca 7570 Barcs, Arany János utca 7570 Barcs Vásártér utca 7570 Barcs Vásártér utca 7570 Barcs, Arany János u. 20. A Földszint Ajtó 1. 7570 Barcs, Arany János u. 20. A Földszint Ajtó 2. 7570 Barcs, Arany János u. 20. B Földszint Ajtó 2. 7570 Barcs, Arany János u. 20. C Földszint Ajtó 1.

Közpark Közösségi épület és park Közút Közterület

Önkormányzati

Közterület Közterület Lakás Társasház Lakás Társasház Lakás Társasház Lakás Társasház

Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati

Arany János utca Vásártér utca bekötése Arany János utca Vásártér utca bekötése Lakóépület

1518 1510 1517/16/A/1

Lakóépület

1517/16/A/2

Lakóépület

1517/16/B/2

Lakóépület

1517/16/C/1

Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati

Az akcióterületen a 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő ingatlanok Fejlesztendő ingatlan Közszféra fejlesztései: Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Dankó utcai bekötés között „Parlagfűmentes Magyarországért” program

Ingatlan hrsz-a

Ingatlan címe

1452/16;1450/5;1452/5 7570 Barcs Szentesi utca 1517/10

7570 Barcs, Vásártér u. 2.

Ingatlan funkciója

Tulajdonviszonyok

Közterület

Önkormányzati

Közpark

Önkormányzati

Magánerős kezdeményezések: 218

Geotermikus energiaellátás megteremtése Barcs Város Közintézményeiben

1452/16 7570 Barcs Vásártér utca

Közterület

Önkormányzati

219

Ingatlan fejlesztések a Leghátrányosabb Kistérségekhez kapcsolódó program keretében Barcs Városközpont rehabilitáció (DDOP 4.1.1 B) – Megvalósulás: Városközpont akcióterületen Fejlesztésben érintett ingatlanok: - Hősök tere és környéke rehabilitációja, - Szabadidő központ és környéke rehabilitációja felújítása, - Bajcsy-Zs. u. 72-78. közötti terület rehabilitációja. Magánerős ingatlan fejlesztés az akcióterületen: Mokka Kávézó és Étterem, Barcs, Nagyhíd u. 2-6. Az ingatlanok részletes felsorolását a Nyugati Városrészhez fejlesztéséhez kapcsolódó táblázat tartalmazza jelen fejezet elején. Barcsi Városi Könyvtár szolgáltatás-fejlesztése (TÁMOP 3.7.7/09/1) – Megvalósulás: Városközpont akcióterületen A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés a Barcsi Kistérségben címmel pályázat keretében. Hrsz: 933 Cím: Barcs, Ifjúság u. 18. Funkciója: középület, könyvtár A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény infrastrukturális fejlesztése (TIOP-1.2.5/09/1) – Megvalósulás: déli városrészben. A fejlesztés célja a közoktatási intézmények számára egységes alapinformatikai és egyéb infrastruktúra biztosítása, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. A Dél-dunántúli Regionális Operatív Programok Gazdaságfejlesztési támogatott projektek keretében érintett ingatlanfejlesztések:

részéből

A Lelle Fém Kft. működési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett című projekt célja a Lelle Fém Kft. működési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett, amelyben meglévő épület átalakítást, gyártási tevékenységhez illeszkedő korszerűsítést hajtanának végre a foglalkoztatottság növelésével és a szükséges eszközök beszerzésével. A projektgazda a Lelle - Fém Gép és Acélszerkezetgyártó Kft. A projekt konstrukciója DDOP-1.1.1/F. A projekt összköltsége 281,89 M Ft, igényelt támogatása 145,95 M Ft. A pályázat benyújtásra került 2009. 09. 21-én. Megvalsulás: déli városrészben. Új csarnok, új lehetőségek a Dráva parton című projektben új, daruzott csarnok építését tervezi a vállalkozó. A projektgazda az Avermann-Horváth Kft. A projekt várható konstrukciója DDOP1.1.1/F. A projekt várható összköltsége 280,56 M Ft, igényelt támogatása 140,00 M Ft. A pályázat tervezett benyújtása 2009. december. Megvalósulás: városközpont akcióterületen.

220

16.2 Önkormányzat bérlakás gazdálkodása Az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv., és a törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotott rendeletek alapján végzi e tevékenységét, mely a lakások bérbeadásával, értékesítésével, valamint a lakbérrel és helyi támogatással kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. Önkormányzati bérlakások száma összesen 220 db, melyből 96 db a városközpontban, 4 db az északi városrészben, 39 db déliben, 45 db a nyugatiban és 36 db a keleti városrészben található. A bérlakást igénylők száma folyamatosan emelkedett, melyet a 2004-ben átadott 88 lakás bérlete csak csökkenteni tudott, de a létszám azóta is folyamatosan évi 60-70 fő között mozog. Az éves kötelező felülvizsgálatok alkalmával évente mintegy 20-25 fő törlésére került sor, mivel nem nyújtották be az előírt igazolásokat, de ennek ellenére nem csökken jelentősen a lakásra várók száma. A 2004-ben a 88 darab önkormányzati bérlakás kedvező környezetben és magas műszaki színvonalon épült meg. A lakások és az épületek állapota, állaga folyamatosan és nagymértékben romlik az ott lakók gondatlansága, rongálásai következtében. Fennáll a veszélye, hogy az épületegyüttes szegregációs területté alakul az elkövetkező évek során. A bérbeadás alakulása: szociális 2005. 2006. 2007. 2008.

17 10 8 10

szakember

hosszabbítás

csere

3 1 3

11 9 12 5

2 3 2

A lakástörvényből és a rendeletből adódóan továbbra is lehetséges a bérlakások megvásárlására a bentlakó bérlők részére. A 2005-2008. december 31. közötti időszakban összesen 19 család élt ezzel a lehetőséggel, melynek bevétele 71.524.000.-Ft volt. A bérlakások mellett az önkormányzat helyi támogatás keretében segíti az első lakáshoz jutókat építés, vásárlás és lakásbővítés keretében, valamint a rendelkezésére álló építési telkekből ingyenesen juttatott telket az építeni szándékozóknak. A helyi támogatás keretében nyújtható támogatások 100.000.- 300.000.-Ft összegig nyújthatók, illetve térítés nélküli telek adása esetén 400.000.-Ft, telek megléte esetén építéskor 600.000.-Ft. A lakásbővítéshez nyújtható támogatás mértéke 50.000 - 150.000.-Ft. Az önkormányzat a bérlakásban élők részére lakbértámogatást is nyújt, melyet: 2005-ben 18 fő

2006-ban 22 fő

2007-ben 17 fő

2008-ban 19 fő részére biztosított.

221

Jelentős azon családok száma is, akik lakásfenntartási támogatásban részesülnek, melyet az önkormányzat 1994 óta nyújt. Itt a támogatás összege a közüzemi szolgáltatók felé kerül átutalásra, csökkentve a havi kiadások összegét. A lakásfenntartási támogatás alakulása: 2005. 2006. 2007. 2008.

családok száma 260 296 328 330

támogatásra fordított összeg 14.023.000.-Ft 18.523.100.-Ft 15.436.200.-Ft 20.634.600.-Ft

A lakásfenntartási kérelmek 2004 óta tartó nagymértékű növekedése a bevezetett normatív lakásfenntartási támogatásnak köszönhető, mely a szociális törvény módosításával került alkalmazásra a helyi rendeletünkben is, és azóta a támogatott családok száma általában 330340 között mozog. A normatív támogatás mellett az önkormányzat továbbra is biztosítja a méltányossági alapon történő megállapítást, melynek összege 2.500 - 8.000.-Ft-ig terjedhet.

222

17. Partnerség A városban jelen lévő gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek, az önkormányzat, valamint az állam által megvalósítani kívánt, a várost érintő jövőbeli fejlesztések teljességgel szolgálják a város hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit. 2007. áprilisában elkészült Barcs város 2007-2013 évek közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztési koncepciója, melynek kialakításában részt vett a lakosság, a vállalkozók, valamint a civil szervezetek. A településfejlesztési koncepció a folyamatosan aktualizálásra kerül.

lakossági,

vállalkozói igényeknek megfelelően

Általánosságban elmondható, hogy a városrehabilitációs célú fejlesztési elképzelések, már 2007 évben folyamatosan kommunikálásra kerültek a nyilvánosság felé, a helyi televízió által is közvetített testületi üléseken, ahol az Önkormányzat SZMSZ-ében foglaltaknak megfelelően, számos civil, és érdekképviseleti szervezet hozzászólási joggal képviseltette magát. A lakosság a helyi televízióban és helyi sajtóban megjelent cikkek mellett, tájékoztatva lett az ún. városközi egyeztetéseken is, ahol felszólalhattak, elmondhatták igényeiket, a település fejlesztésére vonatkozóan. A városrehabilitációs koncepció ennek megfelelően formálódott. A koncepció kialakítására hatott az akcióterületen lévő közintézmények vezetőivel készült interjúk, valamint a Városi Könyvtárra készített lakossági igényfelmérés is. A városfejlesztési elképzelések megvalósulásához több szintű partneri együttműködés szükséges. Szükséges az önkormányzaton belüli összehangolt, egységes szándék és cselekvés. A képviselőtestület munkáját segítő bizottságok és a polgármesteri hivatal érintett osztályai és az önkormányzati tulajdonú gazdálkodási szervek együttműködése napi szakmai kapcsolatot jelent. A kapcsolattartás formája a különféle tárgyalások és bizottsági ülések. A stratégiáról, valamint a stratégiában foglalt fejlesztési elképzelésekről folyamatos tájékoztatást nyújt az önkormányzat a település honlapján, nyomtatott és elektronikus sajtó útján. A fejlesztések társadalmi részvételt és a gazdasági erő bevonását is igénylik. A fejlesztések támogatásában és azok megvalósításában kulcsszerepet játszik a civil társadalom is. A funkcióbővítő fejlesztések a város szolgáltatásközpontúságát és a szolgáltatások színvonalának minőségét emelik. Fontos, hogy a civil társadalom célja, szándéka összetalálkozzon az önkormányzat és a gazdasági szféra fejlesztési elképzeléseivel. Városkörzeti találkozók Az IVS előkészítése során támaszkodtunk szakmai és civil szervezetek együttműködésére. Városkörzeti találkozók, intézményi egyeztetések és egyéb programok keretében, számos lakossági fórumot és egyéb egyeztetést tartottunk, annak érdekében, hogy a lakosság, a városban élők, az intézményekben dolgozók, vállalkozók, stb. megismerhessék a stratégia tartalmát és véleményt formálhassanak. Barcs város teljes területe hat városkörzetre van felosztva, a választókörzeteknek megfelelően: Somogytarnóca, Drávaszentes és további négy a városon belül. A városkörzeti találkozók minden év novemberében megrendezésre kerülnek, melyek keretében az önkormányzat (képviseli a polgármester) tájékoztatja a megjelenteket (lakosság, civilek, vállalkozók) az adott területen lezajlott-, folyamatban lévő vagy tervezett beruházásokról, 223

fejlesztésekről, problémákról. A megjelentek hozzászólhatnak, véleményt mondhatnak, kérdéseket tehetnek fel. A 2009. novemberében megtartott városkörzeti találkozókon ismertetésre kerültek az IVS-ben szereplő fejlesztési célok és projektek, illetve projekt tervek. A stratégia elkészítésénél nagy segítséget jelentett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által delegált antiszegregációs szakértő munkája, aki az előterjesztés előtt elfogadta az IVS-t. Végül a stratégiát véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság, mely javasolta elfogadásra a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület elfogadta a Barcs Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A városfejlesztési stratégia megvalósításában résztvevő csoportok: • • • •

Lakosság – fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén Helyi civil szervezetek - fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, saját maguk is projekt-generálók lehetnek Gazdasági szervezetek – fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, saját maguk is projekt-generálók lehetnek Cigány Kisebbségi Önkormányzat – bizottsági üléseken részvétel, fórumokon, városkörzeti találkozókon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, maga is projektgeneráló (pl. Roma telep akcióterületen).

Állami beruházások A települések fejlődésének alapfeltételét képezik az infrastruktúrafejlesztések, elsődlegesen az utak, kerékpárutak, gyalogos útvonalak felújítása, fejlesztései. A jövőben a városban várható állami beruházások között szerepel a 6-os és 68-as főközlekedési utak 11,5 tonnásra történő megerősítése. Együttműködés a vállalkozói szférával Az önkormányzat által végrehajtott városrehabilitáció, infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatás bővítés pozitív hatással van a vállalkozások működésére. Növelhetik azok versenyképességét, a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti keresletet. Ugyanakkor a városrehabilitációs projektekben elengedhetetlen a magántőke részvétele. Barcson hagyományosan jó az együttműködés a két érintett fél között, amit számos sikeres és folyamatban lévő projekt is bizonyít. Barcs városban az elmúlt években is megvalósultak magánerős fejlesztési kezdeményezések, amelyek az akcióterületi tervben foglalt fejlesztési irányok megvalósulását szolgálták, amennyiben hozzájárultak a város gazdasági helyzetének megerősödéséhez, a turizmus fejlesztéséhez, városi területek rehabilitációjához az épített és természeti értékek fejlesztése útján. A 2007-2013 közötti időszakban további, magánberuházók által megvalósítani kívánt fejlesztések várhatóak, amelyek főként a város turisztikai vonzerejének, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése útján járulnak hozzá a város arculatának kialakításához, a városi területek rehabilitációjához, a település fejlődéséhez.

224

2010-ben, a Nyugati városrészben tervezik a Hotel Laguna Dráva építésének megkezdését. A 4 csillagos, 240 férőhelyes szállodai kapacitással bíró gyógyszálló, amely a termálvízbázisra épül olyan élményelemekkel, amelyek a jelenleg szokványos wellness szolgáltatásokon felül magas színvonalú, új élményszolgáltatásokat (műtenger) nyújt. Egy gazdálkodó szervezet által kerül megvalósításra, amelyhez már rendelkezésre áll a jogerős építési engedély, és a vállalkozás pályázati forrás igénybevételét tervezi. A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Központ szomszédságában magánvállalkozás megvalósításában kerül megépítésre egy 70 férőhelyes, 3 csillagos panzió, amely szolárium, infraszauna, sókamra, biliárd terem, bowling pálya, zárt parkoló szolgáltatásokat nyújt a térségbe érkező turisták részére. Szintén egy gazdálkodó szervezet kívánja megvalósítani a Barcsi Camping kialakítását. A kemping a strand és a termálfürdő melletti 1 ha-os területre készül. 14 db 4 ágyas apartman házban 56 fő, 18 db lakókocsiban 54 fő, sátorban 50 fő részére ad szálláslehetőséget. A bejárattal szemben 50 fő befogadóképességű közösségi tér kap majd helyet. A kemping területén 2 db vizesblokk, 1 db játszótér és 2 db pihenő park fog készülni. Barcs és térsége 1998. márciusában elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely kedvező feltételekkel várja a befektetőket (központi adókedvezmények, kedvező pályázati lehetőségek).

225

18. Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoring AZ IVS monitoringja két fő elemből áll. Egyrészt szükséges az IVS, mint egységes fejlesztési dokumentum időszakonkénti felülvizsgálata. A mai, gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezetben, illetve a folyamatosan megvalósuló fejlesztések okozta hatások feldolgozása, értékelése és beépítése céljából a helyzetértékelés rész is korrekciót igényelhet, illetve ennek folyományaként a felvázolt fejlesztési stratégiai és fejlesztési eszközök is változhatnak az évek során. Jelen IVS-t legkésőbb 2013-ban célszerű áttekinteni, szem előtt tartva a következő EU-s tervezési időszak uniós és hazai fejlesztési konstrukcióit, gazdaságpolitikai eszközeit. A másik feladatkör az IVS-ben meghatározott célok érdekében megvalósuló fejlesztések, projektek monitoringja. A támogatásból megvalósuló beruházások, projektek megvalósítása során, majd az utánkövetési időszakban mindig kötelező a pályázatban, illetve a tervekben szereplő indikátorok nyomon követése, pénzügyi- és szakmai-információ szolgáltatás a közreműködő vagy az ellenőrző szervezet részére. Magánerős fejlesztéseknél az üzleti terv és legtöbbször a profit elérése is szükségessé teszi a projekt megvalósulásának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Ilyen fejlesztések esetében a város vezetésének kisebb mozgástere van a beruházás részletes elemzésében, ugyanakkor felelőssége van a fejlesztés városi szintű hatásaival kapcsolatban, ezért szükséges azokat elemeznie és értékelni. Az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos monitoring feladata sem kizárólag az önkormányzat hatásköre; a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások bevonása felerősíti az ellenőrzés rendszerét. Barcs városban a településfejlesztéssel kapcsolatos programok és projektek megvalósításáért és monitoringjáért az alábbi szervezetek felelősek: a Képviselő-testület, a Városfejlesztési Környezetvédelmi Bizottság, valamint annak adminisztratív, hivatali szerve, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda. A Polgármesteri Hivatal Városfejlesztő és Üzemeltető Irodája évente helyzetelemzést végez, feltárja az aktuális állapotot és az esetleges problémákat, ezekről jelentést készít, melyben megoldási javaslatot is tesz, majd a Bizottsági megtárgyalás után aktualizálja az IVS-t, és javasolja a Képviselő-testületnek annak elfogadását. Az IVS érvényességéről való gondoskodás, a környezeti feltételek, társadalmi folyamatok változásainak nyomon követése a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörét képezi. A Bizottsági előterjesztés alapján a Képviselő-testület elfogadja és nyilvánosságra hozza az aktualizált IVS-t. Az aktuálisan zajló fejlesztés következtében bekövetkező társadalmi és gazdasági folyamatok, a környezet változásairól leginkább a gazdálkodó és civil szervezetek, valamint a lakosság képes visszaigazolást nyújtani. Az ő igényeik változása határozza meg a fejlesztési célok érvényességét, fenntarthatóságát. Ezért különösen fontos a civil szereplők bevonása az IVSben meghatározott fejlesztések megvalósításának ellenőrzési folyamatába, illetve a monitoringhoz szükséges helyzetelemzést végző Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkájába. A civil szereplők képviselőik útján részt vettek korábban is az önkormányzati

226

életben, így rálátásuk, és hozzászólási joguk van a településfejlesztési koncepció, a városfejlesztési program kialakításakor és módosításakor.

227

Kommunikációs kapcsolat a város lakossága és a városi döntéshozatal között: • •

•

Vállalkozói szféra: vállalkozó fórum keretében, önkormányzattal való személyes konzultáció formájában, képviselő-testületi üléseken Civil szféra: valamennyi képviselő testületi ülésre, tanácskozási joggal meghívást kapnak: – Az „Együtt a városért” Egyesület – A Barcsi Polgári Kör Egyesület – A Somogytarnócáért Egyesület – A Barcsi Környezetvédelmi Egyesület – A Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesülete – A Dráva menti Polgári Egyesület. Lakosság: lakossági fórum keretében, képviselő-testületi üléseken, közmeghallgatáson, polgármesteri ügyfélfogadási időben, városkörzeti találkozók.

A nyomon követés lépései és eszközei: 1. Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: • Helyzetfeltárás: évente, a fejlesztések kapcsán összegyűjtött fizikai-, pénzügyi-, időbeli adatok alapján a fejlesztések megvalósulásáról, vagy azok elmaradásáról. • Jelentéstétel a Városfejlesztési Bizottság felé. A jelentésben feltárja az elmaradás okait, valamint az akadályok megszüntetése érdekében szükséges lépéseket. 2. Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda: • Teljesíti a beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket (elszámolások, statisztikai jelentések) • Folyamatosan gondoskodik a szükséges üzemgazdasági elemzések, értékelések elkészítéséről 2. Városfejlesztési Bizottság: • A Bizottság az alábbi mutatók szerint kíséri figyelemmel az egyes fejlesztések megvalósulását, és annak hatékonyságát: – Rehabilitált településrész nagysága – Új városi funkciók, elérhető szolgáltatások száma – A fejlesztés által létrehozott új munkahelyek száma – Lakossági elégedettség. • A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházás: – A társadalmi-gazdasági folyamatainak alakulását – A környezeti feltételek változását – A beavatkozások érvényességét • aktualizált IVS képviselő-testület elé terjesztése 3. Képviselő-testület: • aktualizált IVS elfogadása és nyilvánosságának biztosítása 4. A lakosság, a civil és a vállalkozói szféra: Az IVS-el kapcsolatos változásokról információt kaphatnak a helyi újságokból, televízióból és Barcs város honlapján, ahol a friss információkon kívül a teljes dokumentum is elérhető. Véleményüket, javaslataikat, fejlesztési elképzeléseiket és igényeiket fórumokon, képviselőtestületi üléseken, közmeghallgatáson, polgármesteri ügyfélfogadási időben fejthetik ki.

228