Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen 2006. szeptember 28. A TÉMA KUTATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A LLL gondolat és EU dokumentumok megjelenése Memoradum, 2000. Kulcsüzenetek: • Új alapkészségek biztosítása mindenkinek • Több beruházás az emberi erőforrásokba • Innovációk a tanítás és a tanulás területén • A tanulás értékelésének javítása • A tanulási tanácsadás újragondolása • A tanulás közelítése az otthonokhoz Az EKKR és előzményei • 2002: Koppenhágai csúcs • 2003 - „European Inventory” • 2004 Luxemburg - Európai Képesítési Keretrendszer alapelvei • 2006: tervezett elfogadás (Budapesti csúcs!) Lényege • tudás, • készségek és - a tágabb értelemben vett – • személyes és szakmai kompetenciák, összetevői: • (1) az autonómia és felelősség, • (2) a tanulás, • (3) a kommunikáció és szociabilitás, illetve • (4) a szakmai kompetenciák megléte – vagy hiánya • 8 szint • = összesen 24 kategória Bolognai folyamat - Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere A Bolognai folyamat, munkaerőpiacra orientált felsőoktatási minőségbiztosítás, működéskorszerűsítés, kreditmonitoring és pályakövetés a felsőoktatásban (termék porfolió menedzsment bevezetése), a diplomák mobilitása az EUROPASS oklevélmelléklet, modularizáció a szakképzésben, A pedagógiai paradigmaváltás és a körülöttük lévő kutatások megélénkülése (Deseco, PISA PRS, magyarországi kompetencimérések,) a pedagógia andragógia világának közeledése A kompeteccia kutatások felélénkülése AGADE (A Good Adult Educator in Europe Curriculum development GRUNDTVIG projectkutatás Kritériumok: 1. önbecsülés 2. tolerancia 3. felelősségtudat 4. kommunikációs készség
1
5. 6. 7. 8. 9.
empátia rugalmasság A felnőttkori tanulás sajátosságainak ismerete és a felnőttek lélektanának megértése A felnőttképzés és a felnőttkori tanulás módszereinek ismerete értékeken alapuló (demokratikus humanisztikus) programok kialakításában való jártasság 10. Tervezési és szervezési készség 11. Jó szaktárgyi ismeretek 12. A tanulásra való motiválás képessége – a tanulási folyamat előtt, alatt és után 13. A tanulók igényeihez igazodó, az önállóan irányított tanulást középpontba állító tanulási környezetkalakítása 14. A tanulók aktiválásának készsége 15. Az önreflexió és kritikus gndolkodás készsége 16. Jártasság és értékelés és a személyes ill. a tanulói önértékelés előmozdítása terén Pedagógus andragógus szerepek az ezredfordulón (saját kutatás) Az andragógia szak bevezetése, a Ba és Ma szakok alapítási és indítási dukumnetációjának kidolgozása BA ANDRAGÓGIA SZAK Az Ba andragógusképzés célja olyan szakemberek szakmai felkészítése, akik képesek a felnőttképzés különböző szervezeti formáiban a tanítás-tanulás teljes folyamatát tervezni, szervezni és irányítani. Alkalmasak a felnőttképzés iránti szükségleteket felmérésére, a változó igényekhez igazodó tananyag-fejlesztésre, a tanulásszervezés különböző módjainak alkalmazására és magas szintű felnőttoktatás-módszertani kultúrával rendelkeznek. Képesek a képzési folyamat értékelésére, a képzés folyamat működtetésére értékálló minőségbiztosítási rendszerben. Rendelkeznek speciális kommunikációs és jogi, szociológiai, közgazdasági és szervezéstudományi tájékozottsággal, amelynek révén képesek a kultúra javait, eszközeit alkalmazva az állami, önkormányzati, vállalkozói és civil és nonprofit szféra közművelődési, közgyűjteményi, művészeti és felnőttképzési munkaterületein elemző, tervező, szervező és animátori munkakörök ellátására, ez utóbbira a felnőttképzési szervező szakirány ad mélyebb felkészítést. A munkavállalási tanácsadó szakirányban diplomát szerzők felkészültek a munkaerő-piac helyzetének folyamatos követésére, a pályakorrekció, a pályamódosítás vagy a munkavállalás általános problémakörében felmerülő személyes problémák kezelésére. Művelődésszervező szakirányon speciális tudásuk révén képesek kistelepülések, településrészek, intézmények, szervezetek és közösségek művelődési folyamatait tervezni, szervezni, koordinálni és továbbfejleszteni. A személyügyi szervező szakirányon végzők alkalmasak a szervezetek humán erőforrás gazdálkodásának fejlesztő, koordináló és irányító feladatainak szakszerű ellátására, valamint elsősorban személyes kapcsolatteremtésre épülő tanácsadási folyamat megtervezésére és fenntartására a munkavállalói problémákkal küzdők szakmai szocializációjának elősegítésére. Az andragógus felsőfokú alap (bachelor)fokozatot azok a hallgatók kaphatják, akik: a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy: - az andragógia területéhez és a választott szakirányhoz kapcsolódó ismeretrendszert elsajátították, átfogó képpel rendelkeznek a személyiség fejlődésének törvényszerűségeiről, különös tekintettel a felnőttkorra. Ismerik az oktatási
2
-
rendszer alapvető összefüggéseit, a felnőttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit. Képese tudásuk optimalizálására, hierarchizálására és adaptációjára; az andragógia összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására is képesek, ezeket egy adott munkakör betöltésekor használni tudják; ismerik az andragógiára vonatkozó ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat; ismereteiket felhasználva képesek az andragógiával kapcsolatos problémákat több szempontból megközelíteni, a megoldások adekvátságát értékelni; ismerik saját tudásuk határait, és azt, hogy a határok hogyan befolyásolják elemzéseiket és magyarázataikat; ismereteik alapján a számukra felajánlott mesterképzésbe léphetnek;
b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak: - andragógus, illetve a szakiránynak megfelelően felnőttképzési szervező, művelődésszervező, munkavállalási tanácsadó, személyügyi szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére; - képesek a gazdasági-társadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága legáltalánosabb összefüggéseinek differenciált és rendszerszemléletű értelmezésére, megfelelő technikák birtokában információk összegyűjtésére és kritikus elemzésére; - képesek az emberi viselkedés differenciált észlelésére, értelmezésére, ennek birtokában a jövőbeli folyamatok bizonyos fokú előrejelzésére és befolyásolására; - képesek a felnőtt ember megújulási, fejlődési törekvéseit – figyelembe véve a személyes életutat és az elért életminőséget – optimalizálni és megvalósításukat támogatni; - képesek a felnőttképzés különböző területein a képzési irányok és célok meghatározására, felnőttképzési programok összeállítására; - idegen nyelven és az informatika eszközeivel hatékonyan tudnak kommunikálni, információkat, elemzéseket mások számára prezentálni; - alkalmazni tudják a szakterülethez kapcsolódó probléma megoldási technikákat; - képesek a gondolkodás önreflektív elemzésére és korrekciójára (következtetés, rendszerezés, konvertálás), rendszerben és folyamatban gondolkodni; - képesek tudásuk önálló vagy szervezett formában történő bővítésére, készségeik fejlesztésére, új kompetenciák elsajátítására munkakörük eredményes betöltéséhez; - képesek saját tanulási folyamataikat különböző tanulási források felhasználásával önirányított módon megszervezni; c.) a szakmai attitűdök és a magatartás terén rendelkeznek: - -empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitássa; - képesek alkalmazkodni másokhoz és együttműködni másokkal; - képesek befolyásolni és mozgósítani embereket és csoportokat valamely cél érdekében; - emberi kapcsolataikban humánus és etikus viszonyulással; - a minőség iránti elkötelezettséggel; - reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal. A differenciált – a szakirányokhoz kapcsolódó – szakmai tananyag elsajátítása során kialakuló speciális kompetenciákkal rendelkeznek. Az elméleti és a gyakorlati képzés aránya 60-40% körül mozog.
3
MA ANDRAGÓGIA SZAK A képzés célja olyan master szintű oklevéllel rendelkező andragógusok kiképzése, akik a BA-tanulmányaik során elsajátított társadalomtudományi és szakmai alapokra építve felkészültek: - az európai közösséghez, a fejlett országokhoz való felzárkózás támogatására az egész életen át tartó tanulás és a tudásalapú társadalom eszközeivel; - a potenciális munkavállalók tanulásához és foglalkoztatásához szükséges készségek, képességek és képzettség megszerzésének irányítására; - a felnőttoktatás és képzés feltételeinek differenciált fejlesztésére; - a leghátrányosabb helyzetű rétegek és csoportok és társadalmi beilleszkedésének támogatására; - az eredményesebb oktatási, képzési intézmény-, eszköz- és módszer-fejlesztésére, valamint a tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés támogatására, a képzések minőségfejlesztésére; - a felnőttkori tanulás területén kutató, fejlesztő és képző (képzők képzője) feladatok ellátására, felkészültek a doktori képzésbe való bekapcsolódásra. A képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy • értik és értelmezni tudják az egész életen át tartó tanulás szerepét a társadalom és az egyén életében, világosan látják a felnőttképzés gazdasági, politikai és etikai vonatkozásait; • a felnőttképzés elméletét és módszertanát magas szinten elsajátították, ismerik a felnőttek tanulásával kapcsolatos elméleteket; • ismerik a felnőttképzés speciális célcsoportjait és a velük való foglalkozás különleges eljárásait • a felnőttképzés területén szerzett tapasztalataikat rendszerezni tudják, képesek új információk gyűjtésére, a felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására; • ismerik és alkalmazni tudják az andragógia kutatásmódszertanát, önálló tudományos munkák létrehozására képesek; • a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosításában a felnőttképzések területén megfelelő kreativitással és önállósággal rendelkeznek, képesek az andragógia mélyebb összefüggésének megértéséhez szükséges információk forrásainak felkutatására, a társtudományok eredményeinek értelmezésére és felhasználására; • a fogalmi gondolkodást magas szinten elsajátították, aminek birtokában képesek az andragógia területén az aktuális kutatások és tudományos munkák kritikus elemzésére, a módszertanok adekvátságának a megállapítására, szükség esetén alternatív megoldások felvetésére; • nemzetközi áttekintéssel rendelkeznek különböző felnőttképzési rendszerekről, ismerik az Európai Unió felnőttképzéssel kapcsolatos dokumentumait és stratégiáját ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak arra, hogy
4
•
•
• •
• •
rendszerszerűen és kreatívan foglalkozzanak az andragógia új és összetett problémáival (például a tudás alapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsolata, a munkaerőpiac és a képzés egymásra hatása), a felnőttképzés terén képesek társadalmi, politikai, gazdasági döntéseket előkészíteni, következtetéseiket és javaslataikat szakmai és nem szakmai közönségnek be tudják mutatni; eredeti ötletekkel és önálló tevékenységgel járulnak hozzá a felnőttképzéssel kapcsolatos speciális problémák megoldásához, így a pályaorientáció, a tanácsadás hatékony működtetéséhez, a különböző célcsoportok számára differenciált képzési formák megteremtéséhez; felnőttképzéseket és képző intézményeket menedzseljenek; szakmailag magas szinten tudjanak a felnőttképzésben adekvát célokat megfogalmazni, a célok elérését szolgáló andragógiai folyamatokat tervezni és ezek végrehajtását kivitelezni, felügyelni, kihasználva a távoktatás és az elektronikus oktatás lehetőségeit; teljesítményértékelési és minőségbiztosítási rendszereket működtessenek; önműveléssel és folyamatos önfejlesztéssel ismereteiket magasabb szintre emeljék, elmélyítsék, új képességeket alakítsanak ki;
a szakmai attitűdök és a magatartás terén rendelkeznek • az andragógus feladatainak ellátásához szükséges tulajdonságokkal, így a felnőttek differenciált fejlesztésének elősegítéséhez szükséges alkalmazkodóképességgel, előítélet-mentességgel, empátiával, toleranciával, rugalmassággal, objektivitással; • adekvát képességekkel új feladatok megoldásának kezdeményezésére, és személyes felelősségvállalással a feladatok végrehajtásában; • a csoportvezetés, moderálás, animálás, mentorálás képességeivel; • a felnőttképzés sajátosságaiból adódó összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben a döntéshozás képességével; • saját tevékenységük kritikus értékelésének, egyéni értékrendszerük kialakításának és megőrzésének képességével.
MA KULTURÁLIS MEDIÁTOR KOMPETENCIÁK o A képzés során ismereteiket illetően bizonyították, hogy az andragógiai inter- és multidiszciplináris tudás rendszerébe ágyazottan o értik és értelmezni tudják a modern társadalmak szerkezetére, folyamataira és ezzel összefüggésben a kultúra jelenségeire vonatkozó, fejlődéstörténeti alapú, általános szervezeti, funkcionális ismereteket, törvényeket; a művelődés- és kultúraelmélet alapjait, o ismerik és alkalmazni tudják az állami-önkormányzati művelődési intézmények, vállalkozások és nonprofit szervezetek strukturális-működési rendjét és a szervezetek kulturális, jogi, közgazdasági értelmezését, vezetését; a lokális, kistérségi, regionális kultúrákat, a téri-társadalmi rendszereket és fejlesztésének módszertanát (közösségfejlesztés); a public- private partnership hálózatok és adatbázisok építésének feladatait és módszertanát; a kisebbségi kultúrák sajátosságait és a szervezeti moderációját; 5
o a művészet ágazatainak történeti és szinkron folyamatait, sajátosságait ismerve rendelkeznek a művészeti szervezet gazdasági, jogi, esztétikai, intézményvezetési ismereteivel; o speciális képességeik alkalmassá teszik őket emberi kapcsolatok, értékek, konfliktusok lényegi megismerésére, kezelésére, mikroközösségek vezetésére; o a saját hipotézisen alapuló kutatás módszertanát és céltudatos eljárásokat ismerik, s azokat használni képesek, alkalmasak önálló kutatások eredményének tudományos igényű írásos és szóbeli prezentálására; o ismerik a projekt strukturális lehetőségeit és korlátait, a projektmenedzsment feladatait, vezetési technikáit; o ismerik a magyar és az európai kultúra folyamatainak és jelenségeinek lényeges tartalmait, értékeit, képes azokat modellszerűen összehasonlítani, értékelni; Az ismereteiket alkalmazását illetően alkalmasak o tudományos, koncepcionális és stratégiai látásmódjuk, kutatói, valamint szervezetfejlesztési és vezetési felkészültségük révén alkalmasak a művelődési innovációkra, kulturális intézmények, hazai és nemzetközi hálózatok, kutatócsoportok és projektek tervezésére, vezetésére, menedzselésére, a kulturális gazdaság fejlesztésére. o a kultúra és a művelődésügy területén stratégiák kidolgozására, politikai, gazdasági döntések előkészítésére, prezentálására, o a makro- mezo- és mikro társadalom piaci-kulturális folyamatok követésére, értékelésére, szabályozására; o a különféle téri rendszerek társadalmak szakszerű szervezetépítésére, fejlesztésére o a nonprofit szervezetek szervezetalakítási, fejlesztési, vezetési és jogi ismereteiben az alkalmazott tudás fokán állnak; o a fundraising, az adománygyűjtés és elosztás technikájának következetesen érvényesítésére; o a konvencionális és nem konvencionális civil társadalmi akciók moderációjában hibátlanok; o tárgyalási technikák és a meggyőzés eszközeinek alkalmazásában eredményesek; o kisebbségi érdekartikuláció, érdekérvényesítés és érdekvédelem, az esélyegyenlőség kialakításának folyamatait képesek felépíteni; A szakmai attitűdök, szociális és személyes kompetenciák terén rendelkeznek o a kulturális mediációhoz, a közösségek, szervezetek, téri társadalmi rendszerek differenciált fejlesztéséhez szükséges személyes és szociális kompetenciákkal (empátia, szolidaritás, tolerancia, konfliktustűrés és kezelés képessége, érdekartikuláció, motiváció, kooperáció; valamint önismeret, önfejlesztés, szakmai énkép, értékhierarchia; az új feladatok megoldására inspiráló kezdeményező készség, személyes felelősségvállalás) o a kulturális mediáció sajátosságaiból adódó összetett és előre ki nem számítható helyzetekben a változás- és a válság kezelés, a döntéshozás képességével. o a tudásforrás feltárási, az ismeretek önreflektív elemzési képességével, a korrekció és adaptáció, a rendszerképzés, az optimalizáció, a konvertálás, a következtetés, az integráció és a hipotézisalkotás képességével; o a tudás tudományos igényű írásos és szóbeli, ITC kommunikációjával magyar és egy idegen nyelven; 6
o o o o
permanens innováció képességével (kreativitás, originalitás, flexibilitás, fluency); kommunikációs képességgel más kultúrák közösségeivel; határozottsággal és rugalmassággal a vezetői döntésekben; pozitív beállítódás és küzdeni tudás. érzelmi intelligenciával;
melléklet A UNESCO - Hamburgi felnőttoktatási világkonferencia „CONFINTEA”: „Felnőttoktatás és a 21. század kihívásai”; - Oktatás – rejtett kincs (A Jacques Delors vezette nemzetközi bizottság jelentése) B. OECD: - 1992: OECD-ILO-Világbank vizsgálat az informális tanulásról - 1994-1998: IALS-vizsgálat (a felnőttek olvasási készségeiről) - 1999-2001: 10 országra kiterjedő vizsgálat (a felnőttek tanulásának jellemzőiről) • CONFINTEA programja: – Meg kell teremteni az élethosszig tartó tanulás kultúráját; – Biztosítani kell a tanulásban is a nemek egyenlőségét; – Meg kell felelni a jövő kihívásainak: a környezet- és egészségvédelem elvárásainak, a demográfiai folyamatoknak, a munka világában bekövetkezett változásoknak; – Segítséget adni speciális csoportoknak: idősek; börtönlakók. • Oktatás – rejtett kincs: Az oktatás négy pillére: • Megtanulni megismerni; • Megtanulni dolgozni (szakképzés, szolgáltatási szektor fejlesztése); • Megtanulni együtt élni másokkal; • Megtanulni élni. • Az egész életen át tartó oktatás új dimenziói: – Oktatás és közösségek • 2002. EU Luxemburgi csúcsértekezlete: az informális tudás is a részévé válik. • 1957: Római Szerződés (munkaerő szabad mozgása) • ’70-es évek: törekvések a képesítések harmonizációjára • 1987: Single European Act • 1992: Szociális párbeszéd: transparency • szubszidiaritás • Új intézmények létrehozása, új javaslatok: – CEDEFOP (1975) – Európai Szociális Alap (1988)- szakképzés! – Torinoi Szakképzési Alapítvány (1990) – Luxemburgi foglalkoztatási csúcs (1997) irányelvei – Európai készség-akkreditációs rendszer (1998) – EUROPASS (1998) – ECVET (2002)
7
