Kozma Miklós és Kárpátalja,

Balogh A drás

рi du iste ek, sziá i tigrisek éves. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,

.

Szőlősi Nóra

Kozma Miklós és Kárpátalja, 1939-1941

K

oz a Miklós u kássága, kitartása és ig ekezete a ag ar üg , illetve Kárpátalja sorsa irá t példaértékű volt. Az első világhá orú a kato aké t har olt, s a két világhá orú között szá os i tézkedést helyezett kilátás a a kárpátaljai terület Mag arországhoz satolása érdeké e . A derék hazafi azo a a ásodik világhá orú végét e élte eg, de talá jo is volt ez íg , hisz e kellett végig éz ie, hog i daz, a iért évtizedeke át küzdött, darabjaira hullott szét. Vitéz leveldi Koz a Miklós a Horth -korszak eg ik efol ásos sze él isége volt. Az 1920-as évek e Koz a ag le dülettel szerez politikai és gazdasági efol ást eg ará t, hog eg párat e lítsü k közülük: egkapja a Mag ar Távirati Irodát, el öke a Mag ar Fil iroda Rt- ek, egszerzi a Mag ar Ne zeti Gazdasági Ba kot, e ellett Gö ös G ula, ajd Dará i Ig á kor á á ak is a elüg iisztere, st . A Távirati Iroda révé efol ása va a propaga dára, s ezáltal a politikai üg ekre is. Kozma Miklós kezde é ezésére - a újraszerveződött a Ro g os Gárda. Az „alakulat” har osait őszé a ól a él ól do ták át az akkor sehszlovák uralo alatt álló Kárpátaljára, hog diverzá s re d o tó, zavarkeltő ak iókat hajtsa ak végre. Eközbe a e zetközi szí tére … Az első világhá orú következ é ei ől fakadó letargia a két világhá orú között sem csillapodott. Az elvesztett területek e a ag ar kor á e tudott eletörőd i, íg Horth vezetésével, az első világhá orú utá revíziós politikát folytatott, melynek élja a ékediktátu felülvizsgálása, és a területek visszaszerzése volt. Ered é ei főleg a é si dö tések voltak és az azt követő terület ódosítások. A két világhá orú közötti e zetközi-politikai összefüggéseket összevetve, elo dható, hog azok itva hag ták az első világhá orú vesztesei szá ára az álla határok et ikai alapú ódosításá ak elvi lehetőségeit.1 A é si dö tés emsak hog fig ele e vette az et ikai elveket, ha e eze túl e őe Európa XX. századi törté eté ek eg ik legalaposa és az ö re delkezés sze po tjá ól legigazságosa határvo alát hozta létre. augusztusá a Hitler is ét izal as eg eszélésre i vitálta a ag ar vezetőket, s a Szlovákia elle i kato ai tá adás fejé e felajá lotta ekik a régi Felső-Mag arországot. Horth és I réd azo a e vállalta a „provo ateur” szerepét. A Führert ez a ál is i ká fel őszítette, ert éppe a kieli találkozó alatt, augusztus 23-á jele t eg az a sajtóközle é , a el hírül adta, hog a 1

SALLAI Gergely: Az első é si dö tés. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 10.

531

Szőlősi Nóra: Koz a Miklós és Kárpátalja,

-1941

Mag arország és a kisa ta t között eleje óta zajló tárg alások ered é eké t feltételes egállapodást írtak alá. A parafált eg ez é értel é e a kisanta t elis erte Mag arország feg verkezési eg e jogúságát, Mag arország pedig seré e le o dott az erőszak alkal azásáról. Az eg ez é véglegesítése a mag ar kise ségek hel zetét re dező és jogait gara táló kétoldalú egállapodástól függött. Bár e e se ekkor, se a késő iek e e sikerült eg ezségre jut i, és íg a ledi eg ez é sohase lépett élet e, a hír o aké t ro a t, s Hitler valósággal to olt a dühtől. De e ek a tárg alássorozat ak sokkal ag o jelentősége volt, i t go dolták, hisz a ag ar diplo á ia valósággal felro a totta a kisantantot.2 N ilvá való volt, hog az óta zajló I. világhá orú és a Mo ar hia területé dúló e zetiségi kérdés teljese összefo ódott. Közel két évtizeddel a seh államalakulás utá elejé ár eg re i ká ilvá való volt, hog a sehszlovák álla hatalo a egoldatla szlovák és ruté e zetiségi kérdés iatt egrendült. Ez utá került sor a ü he i eg ez é re, a i dö tött Csehszlovákia sorsáról. A ü he i ko fere ia szi te eg edül a é et kérdésre ko e trált, és sokkal i ká Né etország eg ékítését, i t a versailles-i kudar eis erését és eg új európai re dezés kezdetét élozta. Mivel a le g el és a ag ar fél e tudott egeg ez i, íg a ag hatal akra ízta a dö tést. E ek következté e került sor az első é si dö tésre . ove er -á . A é si dö tést követő éhá hó ap elteltével a Kárpáti рíradó í ű újság a 1939. február -é egjele t eg ikk, a el ek í e: „A agyar revízió ügye pályadíjat yert A gliá a .” LONDON – A Daily Express azt a pál adíjas körkérdést i tézte olvasóihoz, hog ki hog a olda á eg a revízió kérdését? A pál ázat kérdése ez volt: „рa a határ ódosítás diktátora volna, iké t rajzol á eg új ól Európa térképét?” A eérkezett válasz közül a pe gő ek egfelelő első díjat eg eto i főiskolás erte eg, aki a következőket válaszolta: 1.) Teljesítsék azokat a követeléseket, a el eket Mag arország szo szédjai elle e el, ert a há orú utá ezzel az országgal sze e á tak el a legkeg etle e ül. 2.) Da zig és Me el térje vissza Né etországhoz, de Da zig aradjo eg tová ra is sza ad kikötő ek a le g el és a litvá áruk szá ára. 3.) Is erjék el Görögország követelését a Dodeka oszi sziget soportra.3 1939. már ius 23-á ár arról ikkez ek az újságok, hog Litvá ia átadta Németország ak a Me el-vidéket. A i viszo t a ag ar politikát illeti: Gróf Teleki Pál i iszterel ök . február . április . összeeg eztethetetle dolgokat szeretett vol a elér i: a) szélsőségektől e tes elpolitikát; b) a revízió fol tatását és; c) a Né etországtól való távolságtartást. A re dszer úg tartotta, akkor szolgálja a e zet érdekét, ha e e ged a törté el i Mag arország visszaállításá ak, de Teleki és a köré soportosuló erők i di ká ezt szorgal azták. A két világhá orú közötti ag ar külpolitika alap2 3

PRITZ Pál: Az o jektivitás Mítosza? Mag ar Törté el i Társulat, Budapest, Kárpáti Híradó, . ár . . XVI. évf. szá , .

532

.

.

Balogh A drás


.

vető elle t o dása az volt, hog úg törekedtek a Sze t Istvá -i határok visszaállítására, hog köztudott volt, hog a ag ar álla rá va szorulva a ékere dszerrel elégedetle ag hatal ak tá ogatására. A területi revízió úg valósult eg, hog Hitler tervei e ez éppe eleillet és ő a eleg ezését adta hozzá, e pedig azért, ert Mag arország kedvére szeretett vol a te i vagy, ert akár eg per ig is eg e jogú part er ek tartotta vol a. Hitler igazi szövetségesé ek i dig is a roá álla vezetőjét tekintette. szepte eré e a sehszlovák kérdés ár há orúval fe eget. A é etek által felajá lott provokatőr szerepet Mag arország azo a e volt hajla dó felvállalni. „Eli dított viszo t egy félkato ai szervezkedést, a i arra utat, hogy spo tá helyi tü tetéské t e utató ak iók segítségével szeretett vol a ehatol i a térség e. Mo djuk így a Wehr a ht oldalvizé , de tőle függetle ül igyekezett yereséghez jutni, mi tegy elkülö ítve egy ástól a szlovák-ruszi és a seh kérdést. Az egész korá i agyar területet vagy a ak agy részét úgy szerette vol a tehát visszaszerez i, hogy a é eteket for álisa e kellje tá ogat ia. Szá ítottak a szlovákiai agyar lakosság eg ozdulására. Kárpátaljá pedig a ki o takoz i látszó auto ó ista ruszi ozgalomra.”4 Vissza a kárpátaljai ese é yekhez… E e az időszak a a kárpátaljai területe átre deződés zajlik, ug a is . októ er -é ki evezik Bród A drást a terület i iszterel ökévé. De e sokkal késő , . októ er -á , S rov kor á fő seh fogadta a kárpátaljai i isztereket, időköz e pedig Bród A drás i iszterel ök szállodai szo ájá a házkutatást tartottak és tö ezer pe gő készpé zt találtak. ill. ag ar doku e tu okat, hog a e i e segít a ag ar ak ió a , pé z és pozí ió üti a arkát – de ez sak ürüg volt . Az igazi ok viszo t az volt, hog Bród ag o erőse a épszavazás ellett foglalt állást. A i iszterel ököt ha isa hazaárulással vádolták meg, és azo al örtö e is zárták. Ezzel az ürügg el ig ekeztek kivo i őt a api politiká ól. Ezt követőe Volosi kerül a hel ére. Az átalakítással a kárpátaljai kor á g akorlatilag teljese ukrá jellegűvé vált. Volosi Ágosto ég októ er -á délutá óra per kor U gvárról telefo o keresztül letette a hivatali esküt Ja S rov tá or ok, sehszlovák i iszterel ök ek.5 Volosi lett a ruszi irá zat vezetője. A elüg i iszteri posztot Pr hala tá or ok kapta eg, Volosi heves tiltakozása elle ére. U gvárra az értesítés, hog Bród utódja Volosi lett, sak háro appal késő , októ er -é érkezett eg. Kozma i tézkedései a i álisa érzékelhető, hog a ag ar üg et szolgálja, á arra is ig ekszik fig el i, hog e ek elle ére e kötelezze el agát Mag arország a é etek oldalá , a területekhez viszo t tíz körö el ragaszkodik. Szá os vitája va e ől kifol ólag I réd vel, aki hol eg etért vele, hol e . „… őszé Koz a Miklós 4 ORMOS Mária: Eg ag ar édiavezér: Koz a Miklós. Pokoljárás a édiá a és a politiká a 1941 . II. kötet. PolgART Kö vkiadó, Budapest, . -552. 5 На и и то Закa паття. Том II. –1945. АКЦІЙНА КОЛ ІЯ І . . І. АНЧАК. Уж ород, . ида ницт о „Закарпаття” . -283.

533


-1941

i de képpe elő akarja ozdíta i az ö álló agyar fellépést, azzal együtt vagy a ak elle ére, hogy az egész Csehszlovákia elle i ak ió felelősségét viszo t eghagyta a é etek szá ára”6 Kozma kifejtette I réd ek, hog Kárpátalja élkül Mag arország gazdaságilag is ki le e szolgáltatva Né etország ak, a i eg okkal tö arra, hog e területet i de képp egszerezze.7 Kevese tudják, hog a ag arlakta területek egszerzésére ár októ eré e is voltak kísérletek, á I réd ezt, az ak ió egkezdése előtt leállította. „Még apokig tartott a huzavo a, I rédy hol ige t o dott, hol e et. Magá a az övezet e helyi har okra került sor, egy fős rigád elérte a régi határt is, de végül októ er 29-é a i iszterel ök i de ak iót lefújt. Ekkor ár tud i lehetett, hogy é et-olasz közvetítéssel Magyarország hozzájut egy határmenti sávhoz. Való a , november 2-á a é et és olasz külügy i iszter eghozta Bé s e a dö tést, a i azo a a agyar szélsőjo oldali körök ől távolról se váltott ki elégedettséget. Elle kezőleg. Koz a szeri t a szélsőjo oldal egyszerűe „őrjö gött” a iatt, hogy Magyarország e kapta eg Pozso yt és Kárpátalját.”8 Kozma teljesen biztos volt e e, hog ez a kor á hi ája. Ezt eg ik levelé e eg is írja ö sé ek: „A i a Ruté föld ügyét illeti, az e e a for á a eg ukott, és pedig a kor á y hi ájá ól.”9 Ezt követőe Koz a Miklós a kárpátaljai huzavo a iatt g akorlatilag „szakított” I réd vel. Telekit tá ogatja indenben. Tud i illik, Koz a Miklós egész pál afutása idejé re geteg jeg zetet, szá os aplót vezetett. A vissza satolt Kárpátalja10 í ű aplójá a szi te apra po tosa leír i de t ár iusa és áprilisa között. A ikor ár kirajzolód i látszott, hogy Mag arország rövid idő elül egszerzi a kárpátaljai területet, . ár ius -á ezt írja aplófeljeg zésé e: „A yáro i dazok a a politikai ese é yek e , elyek a ü he i egállapodás a sú sosodtak ki, s elyek a szudéta é et területeket Né etország ak jutatták s a Felvidék egy részét Magyarországhoz visszahozták, kezdettől fogva sak rész egoldást látta . Tudta – ert рitler sze élyese o dta meg nekem -, hogy Csehország el fog tű i Európa térképéről. Az őszi köz e ső egoldást azért választotta, hogy kikerülje a világhá orút, de hogy a eg aradt és ég életképtele e Csehszlovákia fe állása e lesz hosszú, az előrelátható volt.”11 A ag ar kor á a é si dö tés utá diplo á iai ak iókat i dított Kárpátalja egészé ek a eke elezésére. . ár ius -é a prágai kor á határozata alapjá Szlovákiá a a hadsereg vette át a hatal at és leváltotta a Tiso-kor á t. Teleki ég eze a apo ejele tette, hog ha a é et hadsereg evo ul Csehszlovákiá a, illetve ha kikiáltják Szlovákia függetle ségét, a ag ar hadsereg elfoglalja Kárpátalját ég akkor is, ha a é etek e e e eg ez ek ele. Erről értesítették Ró át és Varsót is. A iről talá kevese hallottak: a Mag arország és Szlovákia közt lezajlott „kis 6

ORMOS (2000): 554. Uo. 561. 8 Uo. 563-564. 9 K. , . do oz volt . so ó Levél Koz a G örg ek, d. . 10 dr. Bre zovi s László által kiadott apló: dr. BRENZOVICS László (szerk.): Koz a Miklós: A vissza satolt Kárpátalja. Napló. Clio, KMKS), U gvár, . 11 A vissza satolt Kárpátalja, 2009, 26-27. 7

534

Balogh A drás


.

há orú”. Az U g völg é e , U gvár és az Uzsoki-hágó között húzódó vasútvo al iztosítása érdeké e : . ár ius -á haj al a egi dult a ag ar tá adás, el ek élja a frisse visszafoglalt Kárpátalja a úg se hivatalos határáak ugata ra tolása volt. A har ok éhá apig tartottak és főké t a levegőben zajlottak. Szlovákia elsősor a az iglói repülőtér légi eg ségeivel védekezett, a ag ar légierő elle sapáské t azo a rövidese le o ázta az iglói áziso lévő gépek zö ét. A „kis há orú ak” Né etország köz elépése vetett véget ug anis e volt érdekük, hog esetleg idő előtt kiro a jo a világhá orú , a feleket kétoldalú tárg alásokra utasították. A „kis há orú” Mag arország érsékelt az eredeti tervek él kise g őzel ét hozta: egtarthatta a Szlovákiától elfoglalt, k . k széles és k hosszú területsávot, a it Kárpátaljához csatolt. Kárpátalja kato ai egszállása és a „kis há orú”, a revízió úja sikerét jelentette; Mag arország k 2-rel és lakossal g arapodott. Mivel Kárpátalja főké t ag arok lakta dél ugati része ár az első é si dö tés értel ében Mag arországhoz került, ezért az . ár iusi „szerze é yek” lakosságá ak supá k . -17%-a volt ag ar a a elvű. A viszo lag g ére – és főleg rusziok által – lakott g ö örű terület visszaszerzése azo a íg is jele tős lélekta i 12 hatással írt. Elég, ha a evezetes Vere kei-hágóra go dolunk, melyen egykor Árpád hadai keltek át, és ost is ét a ag ar álla határává vált. E ellett fo tos té volt, hog Mag arország ak, régi arátjával, Le g elországgal is újra közös határa lett. E ek igazi jele tősége akkor utatkozott eg, iutá Né etország leroha ta Le g elországot Teleki, a lengyel- ag ar arátságra hivatkozva, e volt hajla dó a le g elek elle vo uló é et sapatok átkelését e gedél ez i, az ország területé keresztül és Mag arország eg itotta a határt a le g el e ekültek tö egei előtt, hog azok elpusztított hazájukat hátrahag va letelepedhesse ek Mag arországo , vag tová utazza ak ugatra. A Mag arországhoz került, jele tős szá ú ruszi épesség pedig kiváló lehetőséget kí ált Teleki Pál ak arra, hog korá a hirdetett, a e zetiségek felé egértést és tolera iát ta úsító e zetiségpolitikai elveit a g akorlat a is egvalósíthassa. Bár ő i de t egtett ez irá a , eze törekvései saj os a há orús állapotok izto sági szempo tjai és a szélsőjo oldal elle állása iatt eghiúsultak. Már ius -é Koz a a következőket írja aplójá a: „Csapatai k hol ap elérik Turjare etét. Ez az é külö ügye . De elérik hol apra a le gyel határt is, a i törté el i ügy.”13 Kárpátalja elfoglalása utá kor á zót evez ek ki a terület élére. Elsőké t Peré i )sig o d töltötte e ezt a feladatkört. Á augusztusá a eg fo tos telefo hívás arról tájékoztatta, hog a i iszterel ök lát i akarja. Koz a ekkor ég nem sejtette, hogy a ki evezéséről lesz szó, viszo t, a ikor a találkozó kiderült, örö el elvállalta. „…Koz a e tiltakozott, ha e sak feltételeket tá asztott. Vállalkozását Kárpátaljai kötődése, kor á yzótisztelete és kato ás e gedel eskedő hajla a ellett vélhetőe otiválta az is, hogy e e az idő e vállalatai vezetésé e Ld. őve e : JANEK Istvá : A szlovák – magyar kapcsolatok 1939 – 1944. Eze elül: A szlovák agyar „kis há orú” törté ete és ese é yei ár iusá a . Doktori értekezés. Pé s, BTK, . 13 A vissza satolt Kárpátalja, 2009, 26-27. 12

–

535


-1941

szelle i örö e ár e volt. Kárpátalját új feladat ak és feltöltődési lehetőségnek vélhette.”14 Íg tehát Peré i )sig o dot a kor á zói szék e eg erőse kezű sze él váltotta. Koz a érzel ileg is erőse kötődött Kárpátaljához. A ki evezésekor közli Telekivel, hog sak úg vállalja el a feladatot, ha egtarthatja üzleteit és gazdasági érdekeltségét, illetve fizetés élkül kor á ozhat a területe . Koz a a a az eset e vállalja a feladatot, ha e ő a i isztériu ok hel i e po e se, ha e „az ügy érdeké e azok dolgoz ak olya értele e , ahogy é azt kívá o .”15 Koz a aplója szeri t, Horth az alá i útravalóval o sátja el: „Te ost i t kor á yzói iztos égy oda, és sak késő leszel helytartó, de az első per től fogva érezd agad alkirály ak.”16 A kárpátaljai kor á zó egg őződése az volt, hog Kárpátalja szláv lakossága eg külö álló épet alkot, s a ag ar politika lé ege Kárpátaljá ezt az ö állóságot kifejleszteni, magasabb szintre emelni. Koz a ter észetese tisztá a va azzal, hogy a ruté ek szár azásilag ukrá ok kisoroszok , de úg véli, hog a ag ar álla köteléké e eltöltött tö száz év ol a változásokat okozott a ruszi ok kultúrájá a , e talitásá a , hog azok egfelelő kii dulópo tot jele te ek ahhoz, hog eli dulja ak a saját épiségük kifejlesztésé ek útjá . Koz a Miklós ak ug a akkor szilárd egg őződése, hog a ruté ek ek érdeke, hog Mag arország köteléké e aradjo , hisze a álá ál jóval ag o lélekszá ú, hozzá elvileg közel álló keleti szláv épek ige ha ar aguk a olvaszta ák.17 Koz a Miklóst augusztus a evezték ki, de ár következő év áprilisá a orzasztó hírrel kellett sze esül ie. Teleki eghalt, po tosa a ö g ilkos lett. Ter észetese aplójá a erről is ír a következő ódo : „… Visszae lékezve az el últ apok ese é yeire, el tudo képzel i, hogy Teleki iért látta ezárul i életlehetőségét. Olya politikai helyzet e került, hogy i ká a halált választotta. Teg ap este a Távirati Iroda a következő hírt olvasta e eke telefo a: »Berlini eavatott hely véle é ye szeri t déli szo szédu kkal a fegyveres eli tézés supá sodával vol a elkerülhető. Az időpo t i s essze. Berli i egítélés szeri t az ese é yek fordulata jó a ól a sze po t ól, hogy délkelete tiszta helyzet tere tődik és ost ár eli téződ ek olya kérdések, a elyek izo ytala ideig függő e aradtak vol a. Így e sak Né etország, ha e Bulgária, Magyarország és Ro á ia is jogos követeléseihez jut. Alkalo lesz arra is, hogy Né etország igazi arátai, i t Magyarország és Bulgária úja fegyver arátsággal pe sételik eg kapcsolataikat a Birodalo al.«”18 Koz a i dvégig Teleki politikai ézeteit osztotta. Úg érezte, e lehet áské t si ál i, i t ahog a i iszterel ök és sapata si álta. Ebben a politikai helyzetben e túl sok op ió állt a re delkezésükre. Naplójeg zetei ől olvashatjuk, hog e 14

ORMOS (2000): 719. Koz a Miklós aplója, . aug. 29. MOL K429 Kozma iratok, 29. so ó. 16 Koz a Miklós aplója, . aug. 30. MOL K429 Kozma iratok, 29. so ó 17 dr. Bre zovi s László idézi: Koz a Miklós: Az ukrá kérdés Kárpátaljá K . MOL Koz a iratok, 31. cs., 581-589. Doktori Értekezés, ELTE BTK Kézirattára, . 18 A vissza satolt Kárpátalja, 2009, 240. 15

536

Balogh A drás


.

látta ár ő se a kiutat az aktuális politikai hel zet ől: „De e er -é írtuk alá az örök arátsági szerződést Jugoszláviával, és a ide fordult a helyzet. Teleki tudta, hitte, hogy ás politikát, i t a it eddig a agyar kor á yok si áltak, se ő, se ás e si álhat, ert ez az egyetle helyes és lehetséges politika, viszo t e tudott hi i a végső é et győzele e , illetve ha a a hitt, akkor egyszersmind Magyarország ö állóságá ak és sza adságá ak végét látta. Mi dkét ki e etelt 19 katasztrofális ak hitte.” A zűrzavaros ese é ek közepette: „… Kiderült, hogy Teleki kedde este i iszterta á s utá , tö ek előtt a következő kijele tést tette: »Fogu k talál i egy platfor ot, a ely ek alapjá az ősi agyar e sület ország-világ előtt tisztá fog álla i. A helyzet súlyos odik, egyve yol órá elül i de ki i de t tud i fog.« … Állítólag háro levelet hagyott hátra, egyet a feleségé ek, egyet a Kor á yzó ak és egyet a kor á y ak Keresztes Fis herhez í ezve.”20 Koz a Miklóst Teleki halála ag o egrázta, e sak u kakap solat, ha e aráti szálak is összefűzték őket. Érzéseit megfogal azta és papírra vetette, a el íg hangzik: „Alig lehet fel érni a veszteség súlyát. Telekihez huszo két év zavartala arátsága fűzött. Nehéz is ást o da o , i t, hogy a ai ap volt élete egyik legneheze és legszo orú apja.”21 Néhá hó appal késő Koz a Miklós egészségi állapotát a rengeteg munka, a kudar érzet, a agá egre dítette, s . de e er -é szívroha a elhu t. Halála hatal as veszteséget jelentett, mind emberileg, mind politikailag.

19

Uo. Uo. 242. 21 Uo. 243. 20

537


538

-1941

Kozma Miklós és Kárpátalja,

Recommend Documents