Kovály Erzsébet
Hit, Egyház és lelki egészség
Mi az Egyház szerepe a világban?
Lelki egészség a Szentírás alapján Ószövetség: MiKhJáH – Élet SáLoM – béke, teljes kiegyensúlyozottság, egyetértés, tökéletes, sértetlen, hiánytalan, kiegyenlített, megfizetett (érte), eleget tett Újszövetség: Hügiész – egészséges (orvosi)
Egészség az Ószövetségben Bölcsességirodalom: - óvás: mértéktelenség, túlzott szenvedélyesség, alkoholfogyasztás, csüggedés, aggódás, gondok, irigység, bosszúság, gyermekek elkényeztetése. - ajánlás: a lélek fegyelmezése, istenfélelem, derű. Az Úr félelme olyan belső rendet teremt, ami kihat a testi állapotra is!
Egészség az Újszövetségben - Krisztus a gyógyító (ön-definíció) - a gyógyítás nem csupán a testre vonatkozott, hanem a lélekre is! - a lélek egészsége a testi egészség fölött áll („mit használ...”) - Pál: testi egészség nélkül is van EGÉSZ-ség - az örök üdvösség: helyreállított egészség („nincs többé fájdalom, jajkiáltás...)
Az Egyház mentálhigiénés funkciói
(nem elsődleges funkció, nincs erre való tudatos törekvés: járulékosan – de erősen(!) jelen van)
- Közösségbe integrál („szentek közössége”) - Felelőssé tesz egymás iránt - Elfogadó, együtt érző közeg (megbocsátás, esély a változásra) - Erkölcsi értékek felmutatása (szemben a devalválódással) - Életvezetési útbaigazítás
Az Egyház mentálhigiénés funkciói - Tekintély (hiteles tekintély, amely Istenre mutat) - Rítus (rendszer, ciklikusság – krízisben támpont!) - Családpótlék - Van válasza az élet-halál kérdésére (nem elméleti, hanem gyakorlati viszonyulás!) - Dinamikus állandóság
Az Egyház mentálhigiénés funkciói - Jelen van az élet fordulópontjain (lehetőség!) - Minden korosztálynak helye van - Az anyanyelvi kultúra ápolásának színhelye Akadályok lehetnek: Bizalmatlanság az új iránt, idegenkedés az önsegítés és az autonómia fogalmaitól (Beke Boróka alapján)
Mi az Egyház szerepe a világban? Isten dicsőségére jelen lenni, az Ő eszközeként cselekedni, Őt és az Ő akaratát, üzenetét képviselni, prezentálni a világnak.
Az Egyház négy arca - Péter: szervezet, hagyomány, hatalmi struktúra - Pál: megújulás, lelkiség, ébredés, reformáció - Jakab: tudomány, hitviták, vallásháborúk (kard – elválaszt, véd, küzd) - János: misztikum (Krisztussal való szeretetközösség) E négyes arculat, az „arcok” közötti dinamika adja meg az Egyház létének dinamikáját!
Az Egyház szerepe a világban
Anya(szentegyház) Isten szerelme Misztérium Krisztus teste
A hit, a spiritualitás és a vallásgyakorlás szerepe a lelki egészségben
Szemantikai problémák, határok Spiritualitás – személyes keresés, a transzcendenshez való szubjektív viszony, élmény, átélés, nyitottság Vallás – hit-elemek, rítusok, szimbólumok szervezett rendszere, amely a transzcendenshez való közelséget hivatott elősegíteni. Intézményesített formáját tekintve szociális jelenség. (Koenig)
Negatív tartomány: - felvilágosodás: a vallás emberi találmány - pszichoanalízis: a vallás kényszerneurózis, lelki betegség - materializmus: a vallásra elhalás vár, nincs létjogosultsága - orvostudomány: a vallásosság torz megélési formái betegségeket okoznak (ekkléziogén neurózis)
Hatások: Szekularizált és poszt-kommunista országok: visszaszorult a vallásos meggyőződés Emelkedett a devianciák, az antiszociális magatartásformák, a lelki zavarok és betegségek száma „Magyar lelkiállapot” (Kopp – Skrabsky): bizalomvesztés
Az ember olyan teremtmény, akinek egészségéhez alapvetően hozzátartozik a spirituális, transzcendens igény, és annak kielégítése. „A hit a végsővel való törődés állapota. Az ember, mint minden élőlény, sok dologgal törődik, olyanokkal, mint étel és hajlék. De az ember – más élőlényekkel ellentétben – spirituális gondokkal is bír – kognitív, esztétikai, szociális, politikai gondokkal... A hit, mint végső gond, a teljes személyiség aktusa. A személyes lét centrumában történik meg, és magában foglalja valamennyi elemét.” (Paul Tillich)
Kopp – Skrabsky, 2004: 1. a vallásukat gyakorlók – nemtől, kortól és iskolázottságtól függetlenül – munkaképesebbnek tartják magukat, mint azok, akik vallásukat nem gyakorolják. (a betegség miatt kiesett munkanapok száma 42 % (!)-kal kevesebb a hívők között) 2. a magukat hívőnek vallók között lényegesen kevesebb a depressziós. 3. kevésbé ellenségesek, sokkal inkább készek kooperálni, erősebb közöttük a társas támogatás. 4. ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek. 5. ritkább az önkárosító magatartásforma (dohányzás, égetett szeszes ital fogyasztása – így kevésbé érvényesülnek a krónikus betegségek kockázati tényezői.
„A mély hit, az igazán átélt vallásosság hatalmas erőt, tartalékot biztosít egyednek, közösségnek, nemcsak a mindennapok és a végső válaszok elviselésében, hanem jótékonyan hat a lelki, de még a testi egészségre is.” (Zonda – Paksi)
A vallásosság/spiritualitás egészségre ható tényezői
1.Hiedelemrendszer, kognitív keret „A meg nem értett szenvedést nehéz elviselni, viszont gyakran csodálkozva látjuk, hogy mi mindent kibír egy ember, ha a miért?-et és a mi végré?-t érti.”C. G. Jung (Logoterápia – V.E.Frankl)
2. Spirituális vezetés A spirituális vezetés elsődleges célja az Istennel való kapcsolat bensőségesebbé válásán kívül a személyes fejlődést, és a személyes sors értelmének megtalálását is segíti. Vezérlő csillag az élethez + gyakorlati vezetés.
3. Egészségviselkedés és életstílus evés és ivás mértékletessége, a monogám szexualitás, harmonikus interperszonális kapcsolatok
4. Szociális támogatás (kapni és adni) valahová tartozás érzése, érzelmi támogatás, segítségnyújtás, szociális aktivitás és önkéntes tevékenység: ALTRUIZMUS – Egészségvédő faktor!
5. Vallásos coping-technikák alkalmazása (aktív és passzív, pozitív és negatív)
6. Vallási/spirituális gyakorlatok (imádkozás, éneklés, istentisztelet) Imádkozás: egyszerre introverzió és extraverzió, fizikai helyzet, testtartás jelentése, lelki tisztálkodás, „szellőztetés” Az imádkozás hatásai: erősíti a lelki küzdőképességet, pozitív egészségmegőrző hatása van, feszültségoldó mechanizmus. A szavak útján válik múlttá a fájdalom. Feldolgozó feszültségoldás. Immunrendszer-erősítő, örömhormon-termelő hatású. (Bagdy Emőke) „meleg csend” - „hideg tumultus” (Weil)
Éneklés:
„Isten egyik legszebb és legcsodásabb adománya a muzsika, melynek a Sátán dühös ellensége, mert a muzsika sok rossz gondolatot és kísértést elűz, azért az ördög őt nem állhatja” (Luther)
Bibliai alapok Saul és Dávid Zsoltárok: képi nyelv és belső dinamika („a gondolat hatalma a test felett” Bagdy) Gyülekezeti ének: Isten-dicsőítés, közösségi élmény, lelkigondozó jelleggel bír (kazuáliák)
Az emberi hang Sono – Persona Hangadó szerv: átjáró külső és belső világ között, testi és lelki valóság között Helyzetjelentés + közösségteremtés A többszólamúság hozadéka Musica Humana „Magunkhoz édesgetni a világot...” (Szabolcsi)
Az éneklés egy bármikor rendelkezésünkre álló öngyógyító potenciál. Statisztikai adatok szerint a rendszeresen éneklő emberek mind lelkileg, mind testileg egészségesebbek és terhelhetőbbek, könnyebben viselik és gyorsabban feldolgozzák a lelki traumákat, a stresszt, elégedettebbek, kiegyensúlyozottabbak, bizakodóbbak, erősebb az önbizalmuk, felelősség-érzetük és segítőkészségük nagyobb, mint nem éneklő embertársaik esetében.
„…Szűnek es sok bánatja van. Ha a szű meg tudná mondani – de nem tudja megmondani - … mi bánatja van a szűnek, s osztán az ember még énekel. Hogy mér? A bánatot lökje arrébb! Taszítsa arrébb…” (Berecz András)
Istentisztelet:
az istentisztelet(i élmény) kapcsolatot teremt immanens és transzcendens között. rendszert ad az életnek, strukturálja az időt, kiszámíthatóvá teszi a jövőt. közösségi élményt ad (csoporttöbblet – Moreno) jelen van a spirituális vezető az istentisztelet rítusokat és szimbólumokat kínál fel az emberlét, az Istennel és egymással való kapcsolat teljesebb megéléséhez.
A rítusok és szimbólumok funkciói: Tehermentesít (nonverbális szimbólumok, liturgiaelemek) un. artikulációs funkciót tölt be segítséget nyújt „túláradó érzelmek” levezetéséhez megerősít (közvetítő, létmagyarázó szerepe van)
Mivel a vallás/spiritualitás komplex, több dimenzió mentén leírható jelenség, egy elem nem képes magyarázni a hatásait. A hiedelmek, a viselkedés és a környezeti tényezők együttes interakciója az, amely befolyással bír az egészségi állapotra. (Mentálhigiéné és pszichoszomatika)
„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál.” Rm 8,28 „A jézusi szeretetből fakadó hit sohasem neurotizál, hanem gyógyít, véd, egészségre vezet.” (Gyökössy)
Nincs nagyobb elhívás a földön, minthogy gyógyíts és ördögöt űzz! Örülj ennek az elhívásnak! Ne nyomasszon ennek a terhe! Ne nyomasszon az sem, hogy vannak, akik nem akarnak meggyógyulni. Örvendezz az elhívásnak! Annak ellenére, hogy démonok munkálkodnak benned is, és az egyházadban is, lásd meg azt, ami véglegesen meggyógyulhat, Annak az ereje által akiben Isten ereje mutatkozott meg a démonok és betegségek felett, és Akiben megismerhetjük a világban a gyógyító erőt, Aki fenntartja ezt a világot, és felemeli azt Istenhez. (Paul Tillich levelezése Rogers-szel)
