Kovács Kornélia Popper Klára Princz Róbertné KÉZIKÖNYV A FÜGGÕ ÉS FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTÕI HATÓSÁGI VIZSGÁHOZ

Kovács Kornélia • Popper Klára Princz Róbertné

KÉZIKÖNYV A FÜGGÕ ÉS FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTÕI HATÓSÁGI VIZSGÁHOZ

Tartalom 1. Gazdaságpolitika, pénzügypolitika, az államháztartás rendszerei 1.1. A gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai . . . . . . . . . . . . . 1.2. A pénzügypolitika fogalma, jellemzõi és eszközrendszere . . . . . 1.3. Az állam feladatai, funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. A pénzügyek irányítását és végrehajtását végzõ szervezetek és fõbb feladataik. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A pénzügyi piacok szereplõi tevékenységük és szolgáltatásaik . 2.1. A pénz fogalma és funkciói. A pénz kialakulása. A pénzteremtés módozatai. Pénzkereslet és pénzkínálat, a pénzügyi piac. A pénz idõértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.1. A pénz fogalma és funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.2. A pénz kialakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.3. A pénzteremtés módozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.4. Pénzkereslet és pénzkínálat, a pénzügyi piac . . . . . . . . 2.1.5. A pénz idõértéke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.5.1. A mai pénz jövõbeli értéke . . . . . . . . . . . . . . . 2.1.5.2. A jövõben kapott pénz mai értéke . . . . . . . . . . . 2.2. A bankok kialakulása, feladataik, a bankrendszer. A mai magyar bankrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.1. A bankok kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.2. A bank fogalma és feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.3. A bankrendszer fogalma, fajtái . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.4. A mai magyar bankrendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. A bankok által végezhetõ bankmûveletek . . . . . . . . . . . . . 2.3.1. Passzív bankmûveletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.2. Aktív bankügyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.3. Fizetési forgalom lebonyolítása . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.4. Egyéb bankszolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3.5. Bankközi Zsíró Rendszer – BZSR . . . . . . . . . . . . . 2.4. A befektetések motivációi, értékpapírok, pénzügyi piacok, tõzsde és a tõzsdén kívüli piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.1. A befektetések motivációi. Az értékpapír fogalma . . . . .

. . . .

11 11 12 13

. 14

. . 15

. . . . . . . .

. . . . . . . .

15 15 16 17 18 19 19 21

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

22 22 22 23 24 28 28 29 33 33 33

. . 34 . . 34

5

Kézikönyv a függõ és független biztosításközvetítõi hatósági vizsgához

2.4.2. Az értékpapírok fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.3. A befektetési politika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.4. Pénzügyi piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.5. A tõzsde fogalma, jellemzõi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. A pénztári szolgáltatások csoportosítása és fõ szolgáltatásai . . . . . 2.6. A biztosítási piac mûködését érintõ hatóságok és egyéb szervezetek . 2.6.1. A Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) . . . . . . 2.6.2. Fogyasztóvédelem és az esetleges jogsérelem orvoslásai. . . . 2.6.3. A biztosítási titok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6.4. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelõzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály . . . . . . . . . . 2.6.5. Gazdasági Versenyhivatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenõrzõ feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

49 50 51

3. A biztosítási piac szereplõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1. A biztosítók szervezeti formái és értékesítési csatornái . . . . . . . 3.1.1. Közvetlen értékesítési csatornák . . . . . . . . . . . . . . . 3.1.2. Közvetett értékesítési csatornák . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. A biztosításközvetítõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.1. Függõ biztosításközvetítõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2.2. Független biztosításközvetítõ . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. A biztosításközvetítõi regiszter, szakképesítési követelmények . . . 3.3.1. Függõ biztosításközvetítõk számára elõírt szakképesítés . . . 3.3.2. Független biztosításközvetítõk számára elõírt szakképesítés . 3.4. Biztosításközvetítõk általános tájékoztatási kötelezettsége . . . . . 3.5. Szakmai szövetségek tevékenysége, célja, feladatköre . . . . . . . 3.5.1 Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) . . . . . . . . . . 3.5.2. Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) és Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. 75

4. Biztosításszakmai alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Veszély, bizonytalanság, kockázat . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Kár, kártérítés, kárkiegyenlítés, kárenyhítés, kármegelõzés . . . 4.3. Kockázatkezelési módszerek, kockázatviselés, öngondoskodás.

. . . .

6

. . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . .

36 39 40 41 44 46 46 46 48

61 61 62 63 63 65 67 69 70 71 72 73 74

77 77 79 81

Tartalom

4.4. Kár-, kockázatkezelõ rendszerek történeti áttekintése . . . . . . . . . 84 4.5. A veszélyközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 4.6. A biztosítás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 4.7. A biztosíthatóság feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.8. A biztosítók kockázatkezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 4.9. Biztosítási ág, ágazat, termék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 4.10. A biztosítás tárgya szerinti csoportosítás . . . . . . . . . . . . . . . 94 4.10.1. Személybiztosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 4.10.2. Vagyonbiztosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 4.11. Biztosítások csoportosítása egyéb szempontok alapján . . . . . . . 99 4.12. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 4.12.1. A biztosítási díj elemei, funkciói . . . . . . . . . . . . . . . 101 4.12.2. Díj-ekvivalencia, díjdifferenciálás . . . . . . . . . . . . . . 104 4.12.3. A díjoszthatatlanság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 4.12.4. Díjfizetési gyakoriság, díjfizetési mód . . . . . . . . . . . . 108 4.13. Respiro, reaktiválás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 4.14. Ügyviteli folyamatok a biztosításban: ajánlattételtõl a kötvényig . 112 4.14.1. A szerzõdés létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 4.14.2. A biztosításközvetítõ szerepe és feladatai . . . . . . . . . . 112 4.14.3. Az átvett díj kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.14.4. A biztosító feladatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.15. Szakkezelés – a szerzõdés fenntartása, gondozása . . . . . . . . . 114 4.16. Kárrendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 4.17. Biztosítástechnikai tartalékok fogalma, szerepe és fajtái . . . . . . 119 5. Biztosítási szerzõdésjog . . . . . . . . . . 5.1. Általános szabályok. . . . . . . . . . . . 5.1.1 A biztosítási szerzõdés fogalma . . 5.1.2. A biztosítási szerzõdések alapelvei 5.1.2.1. Önkéntesség . . . . . . . . . . 5.1.2.2. Egyenjogúság . . . . . . . . . 5.1.2.3. Egyoldalú kógencia . . . . . . 5.1.2.4. Írásbeliség . . . . . . . . . . . 5.1.3 A biztosítási szerzõdés szereplõi . . 5.1.3.1. A biztosító . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

123 123 123 127 127 129 130 131 133 133

7


5.1.3.2. A szerzõdõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.3.3. A biztosított . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.3.4. A kedvezményezett, engedményes . . . . . . . . . . 5.1.3.5. A károsult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.4. A biztosítási szerzõdés megkötése . . . . . . . . . . . . . 5.1.4.1. A szerzõdés megkötésének folyamata . . . . . . . . . 5.1.4.2. A szerzõdés létrejötte, hatálybalépése, és a kockázatviselés kezdete . . . . . . . . . . . . . . 5.1.4.3. Technikai kezdet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.5. A biztosítási szerzõdés módosítása . . . . . . . . . . . . 5.1.5.1. A módosítás a szerzõdés megkötésének folyamatában 5.1.5.2. Módosítás a szerzõdés fennállása alatt . . . . . . . . 5.1.5.3. Értékkövetés, vagy indexálás . . . . . . . . . . . . . 5.1.5.4. Szerzõdésmódosítás egyéb esetei . . . . . . . . . . . 5.1.6.A biztosítási szerzõdés megszûnése . . . . . . . . . . . . 5.1.6.1. A kockázatviselés megszûnése . . . . . . . . . . . . 5.1.6.2. A felek megállapodása, közös megegyezés . . . . . . 5.1.6.3. Rendes felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.6.4. Tartam lejárta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.6.5. A biztosítási esemény bekövetkezése . . . . . . . . . 5.1.6.6. A biztosítási érdek megszûnése (érdekmúlás) . . . . . 5.1.6.7. Lehetetlenülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.6.8. Díj nem fizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.6.9. Rendkívüli felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.1.6.10. Egyéb megszûnési okok . . . . . . . . . . . . . . . 5.2. Az egyes biztosítási típusokra vonatkozó polgári jogi szabályok 5.2.1. Vagyonbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.1. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.2 A biztosítási összeg. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.3. A túlbiztosítás tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.4. Alulbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.5. Szerzõdõ és biztosított . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.6. A biztosító . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.1.7. Biztosító törvényi engedményesi joga és visszakövetelési joga . . . . . . . . . . . . . . . .

8

. . . . . .

. . . . . .

136 142 143 143 144 144

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

148 151 151 151 152 153 153 154 154 155 156 157 158 158 159 160 161 162 162 162 162 163 164 165 165 166

. . 168

Tartalom

5.2.2. Felelõsségbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2.1. A felelõsségbiztosítás fogalma . . . . . . . . . . . . . 5.2.2.2. A felelõsségbiztosítás alanyai . . . . . . . . . . . . . . 5.2.2.3. Gépjármû üzembentartójának kötelezõ felelõsségbiztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3. Életbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.3.1. Az életbiztosítás és a hozzá kapcsolódó fogalmak . . . 5.2.3.2. Tájékoztatási kötelezettség az életbiztosítás esetén . . . 5.2.3.3. A szerzõdõ jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . 5.2.3.4. A biztosított jogai és kötelezettségei. . . . . . . . . . . 5.2.3.5. A biztosító szolgáltatása életbiztosítási szerzõdés esetén 5.2.3.6. Hitelfedezeti életbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4. Balesetbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.1. A balesetbiztosítás egy olyan vegyes biztosítási terület, amely több szempontból is keveri a vagyon és az életbiztosítás szabályait . . . . . . . . . . . . . . 5.2.4.2. Speciális szabályok alkalmazása. . . . . . . . . . . . . 5.2.4.3. Vagyonbiztosítási szabályok alkalmazása . . . . . . . .

. 169 . 169 . 170 . . . . . . . . .

170 177 177 181 183 184 184 186 187

. 187 . 189 . 190

6. Független biztosításközvetítõi alapismeretek . . . . . . . . . . . . 6.1. A független biztosításközvetítõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. Független biztosításközvetítõ alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3. A független biztosításközvetítõ felelõssége és a felelõsségbiztosítási szerzõdés minimális tartalmi követelményei . . . . . . . . . . . . . 6.4. A független biztosításközvetítõ jogszerû mûködése . . . . . . . . . 6.4.1. Ügyfélszámlák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4.2. Nyilvántartások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4.3. Jelentési kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.4.4. A tevékenységi engedély Felügyelet által történõ visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5. Adatkezelés, adatok kiadhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.1. Biztosítási titok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.5.2. Üzleti titok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.6. Az alkuszi, többes ügynöki tevékenység tartalma . . . . . . . . . . 6.6.1. Az alkusz és az alkusz tevékenységi köre . . . . . . . . . . .

193 193 194 197 198 198 199 199 200 201 201 203 204 205

9


6.6.2. Az alkuszi tevékenységre vonatkozó jogszabályok . . . . 6.6.3. Az alkusz, mint szaktanácsadó. . . . . . . . . . . . . . . 6.6.4. Alkuszi tevékenység a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . 6.7. A többes ügynök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.7.1. A többes ügynök tevékenységi köre . . . . . . . . . . . . 6.7.2. A többes ügynöki tevékenységre vonatkozó jogszabályok

. . . . . .

. . . . . .

205 207 207 210 210 210

Melléklet – Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213

10


A biztosító kockázatvállalásának jellege szerint megkülönböztetünk: • all risks, azaz összkockázatú biztosításokat, az ilyen biztosítás nem definiálja a biztosító által vállalt kockázatok körét, a biztosítási esemény bármilyen okból bekövetkezhet, csak azokat az eseményeket sorolja fel, amelyeket kizár a kockázatviselés körébõl (pl. kockázati életbiztosítás, üvegkár); • definitív, azaz veszélynemenkénti szerzõdések pontosan definiálják azokat a kockázatokat, amelyekre a biztosító fedezetet nyújt (pl. baleseti halálra szóló balesetbiztosítás); • amennyiben egy biztosítási szerzõdésben több definiált kockázatot vállal a biztosító, azokat tételesen felsorolja, ezeket taxative, magyarul összevont kockázatú biztosításnak nevezzük (pl. lakásbiztosítás).

4.12. A biztosítási díj A biztosítási díj a kockázatvállalás ára, azaz a pénz, amit a szerzõdõ fizet a biztosítónak azért, hogy a biztosítási szerzõdés fennállása alatt viselje a biztosított kockázatokat, és az esemény bekövetkezésekor viselje az anyagi terheket. A biztosítási díj nem összekeverendõ a biztosítási összeggel, amelyet a biztosító fizet ki a biztosítottnak, illetve kedvezményezettnek a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Itt szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet, amely szerint a biztosítási díj a biztosítási összeg ára. Ugyanis ha ez így lenne, akkor egy olyan biztosítás esetében, amely biztosítási esemény nélkül szûnik meg, az ügyfél jogosan követelhetné vissza az addig befizetett díjait, mondván, nem kapott érte semmit, pedig kapott, mégpedig a biztonságot. A biztosító egész idõ alatt készenlétben állt arra, hogy szolgáltasson. Ha bekövetkezett volna az esemény, akkor a biztosító térített volna. Az az ügyfél egyéni szerencséje, hogy éppen vele az adott idõszakban nem történt esemény. Ezt a folyamatot leginkább a tûzoltók munkájához lehet hasonlítani. A tûzoltók, amikor szolgálatban vannak, készen állnak arra, hogy tûz esetén azonnal menjenek oltani. De a tényleges oltásra csak akkor kerül sor, ha valóban tûz van. Ám a tûzoltók a fizetésüket attól függetlenül kapják meg, hogy az adott hónapban volt-e riasztásuk vagy sem, hiszen a kötelezettségüknek, a készenlétben állásnak, mindkét esetben eleget tettek. A biztosítónak is a fõ kötelezettsége a készenlétben állás, és az ügyfél ennek

100

4. Biztosításszakmai alapfogalmak

az árát fizeti meg a biztosítási díjban. Amennyiben bekövetkezik a biztosítási esemény, az kiváltja a biztosító másik kötelezettségét, a szolgáltatási kötelezettséget, azaz azt, hogy a szerzõdésben meghatározott határidõn belül teljesíti a szerzõdésben meghatározott – általában pénzbeli – szolgáltatást.

4.12.1. A biztosítási díj elemei, funkciói Ahhoz, hogy a biztosító mindenkor teljesíteni tudjon, megfelelõ mennyiségû tartalékkal kell hogy rendelkezzen. Ezt a tartalékot a veszélyközösség tagjai (biztosítottak) által befizetett díjakból képzi, és annak, azoknak fogja kifizetni, akik a károkat ténylegesen elszenvedik. Alapvetõ kérdés, hogy mennyi pénzt kell összegyûjteni ahhoz, hogy a károk megtérülhessenek. Az összegyûjtendõ összeg elsõ közelítésben annyi lesz, amennyi az adott közösségben, az adott idõszak alatt várható károk összes értéke. Az alábbi példában feltételezzünk egy ezerfõs veszélyközösséget. A közösség statisztikája azt mutatja, hogy évente átlagosan két esemény következik be, egyenként 600 000 Ft kárértékben, azaz évente 1 200 000 Ft-ot kell kifizetni, amely összeget ezer fõ gyûjt össze, így az egy fõre jutó éves biztosítás díj: 1 200 000 : 1000 = 1200 Ft Az így számított díj a nettó kockázati díj. A nettó kockázati díj tehát a kárstatisztika alapján számított tiszta kockázati díj.

101


Veszélyközösség mûködése

díj9

díj8

díj7

díj10

díj6 díj5

díj10

díj4 díj3

Veszélyközösség

díj2

díjn

1000 tag 2 esemény/év 600 000 Ft/esemény

díj1

díjtartalék

Bö 600 000 Ft

Bö 600 000 Ft

8. ábra

Ez így logikusan hangzik, de mi történik abban az esetben, ha a tényleges károk meghaladják az átlagos értéket (biztosítástechnikai kockázat)? Annak érdekében, hogy a szolgáltatás teljesítése ebben az esetben is zökkenõmentes legyen, a gyakorlatban az így számított összegnél többet kell fizetni. Ez a többlet a várható káringadozások hullámzását hidalja át. Ez a biztonsági pótlék. A nettó kockázati díj és a biztonsági pótlék, együttesen a kockázati díjrész, fedezik a veszélyközösségben bekövetkezõ károkat. Nyilván a beszedett díjaknak nemcsak a károkat kell fedezniük, de a biztosítás adóját, a biztosító mûködési költségeit is finanszíroznia kell, és mivel a biztosító egy profitorientált vállalkozás, nyereséget is kell, hogy tartalmazzon. Azt az elvet, amely megfogalmazza, hogy a biztosítási díjnak fedeznie kell a biztosító kárait és költségeit, a minimális díj elvének nevezzük. Funkciói alapján a fizetendõ, bruttó díjat az alábbi díjrészekre lehet osztani: • kockázati díjrész (a szolgáltatások fedezete), • vállalkozói díjrész (a biztosító költségeinek és nyereségének a fedezete), ami tovább bontható:

102


– nyereségpótlék: a kalkulált nyereség, – költségpótlék: § szerzési költségek – a költségek (pl. jutalékok, kockázatelbírálási költségek), § folyamatos költségek – b költségek (pl. irodafenntartás, telefonszámla, postaköltségek), § kárrendezési költségek – g költségek (pl. fedezetvizsgálat költsége), – biztosítási adópótlék: áfa-jellegû, értéke jelenleg Æ. Az életbiztosítási díj összetétele kismértékben eltér a nem-életbiztosítási díjától. Az eltérés oka az, hogy az életbiztosítási események káringadozása lényegesen kisebb, mint a nem-életbiztosítási események hullámzása, illetve az, hogy az életbiztosítások jellemzõen tartalmaznak egy megtakarítási díjrészt is, a lejárati szolgáltatások fedezetére. Életbiztosítási díj részei: Tiszta kockázati díj – nettó kockázati díj (halandósági tábla alapján) + Takarékdíj (lejárati szolgáltatások fedezetére) = Összes bruttó kockázati díj – nettó életbiztosítási díj Költségpótlék Nyereségpótlék + Biztonsági adópótlék = Vállalkozói díj

Nettó életbiztosítási díj + Vállalkozói díj = Bruttó életbiztosítási díj

Nem-életbiztosítási díj részei: Tiszta kockázati díj – nettó kockázati díj (kárstatisztikák alapján) + Biztonsági pótlék (káringadozások és biztosítástechnikai pótlék fedezete) = Összes bruttó nem-életbiztosítási kockázati díj – nettó nem-életbiztosítási díj 103


Költségpótlék Nyereségpótlék + Biztonsági adópótlék = Vállalkozói díj Nettó nem-életbiztosítási díj + Vállalkozói díj = Bruttó nem-életbiztosítási díj

4.12.2. Díj-ekvivalencia, díjdifferenciálás A biztosítási díj kapcsán meg kell említenünk a díj-ekvivalencia (díj-egyenértékûség) elvét. A biztosítási díj begyûjtése, és a biztosítási összeg kifizetése idõben eltér egymástól. Tudjuk, hogy a pénznek idõbeli értéke is van: „100 Ft ma nem annyit ér, mint holnap” (részletesen lásd. I. fejezetet). Ezt az idõbeli eltérést a biztosítási díj kalkulációjakor figyelembe kell venni, azaz a díjakat úgy kell meghatározni, hogy a mindenkori bevételek jelenértéke meg kell hogy egyezzen a mindenkori kifizetések jelenértékével. Így értelmezzük a díj-ekvivalencia elvét a veszélyközösség szintjén. Ezt az elvet nemcsak a közösség, hanem az egyén, a biztosított szintjén is értelmeznünk, alkalmaznunk kell. A biztosított szintjén a díj-ekvivalencia elve a kockázat mértékének megfelelõ díjfizetést jelenti. Ugyanabban a veszélyközösségben ugyanannak a veszélynek a tagok különbözõ mértékben vannak kitéve, vagyis az esemény bekövetkezésének a valószínûsége, a biztosítási kockázat eltérõ. (Pl. „A” ügyfél jogosítványa 1 éves, és csak ritkán és keveset vezet, „B” ügyfél jogosítvány 20 éves és azóta balesetmentes. Az elõbbi esetében nagyobb a közlekedési baleset bekövetkeztének esélye.) A díj-ekvivalencia elve azt jelenti, hogy a magasabb kockázatú ügyfél több díjat, az alacsonyabb kockázatú kevesebbet fizet ugyanarra a biztosítási szolgáltatásra. Természetesen, ha valaki magasabb biztosítási szolgáltatást akar vásárolni, úgy arányosan magasabb díjat fizet. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja. A biztosítási díj-ekvivalencia elv érvényesítésének módja a díjdifferenciálás, vagyis a különféle engedmények, pótdíjak alkalmazása. Az ügyfél által fizetendõ díjat a díjszabás (tarifakönyv) tartalmazza. A díjszabásban meghatározott biztosítási díj egységnyi biztosítási összegre szól, és azokra a biztosítot-

104


takra vonatkozik, akiknek a kockázata megegyezik a veszélyközösség átlagos kockázati szintjével. Amennyiben adott ügyfél kockázata ettõl eltér, úgy az eltérés arányában változik (emelkedik, vagy csökken) a biztosítási díja is. Attól függõen, hogy mikor történik a díj differenciálása, megkülönböztetünk elsõdleges, és másodlagos díjdifferenciálást. Az elsõdleges díjdifferenciálás a szerzõdés létrejöttekor, illetve évfordulókor a következõ évre vonatkozik (elõremutató). Az elsõdlegesen differenciált díj kiszámítása, azaz az ügyfél által a következõ biztosítási idõszakban: fizetendõ díj = alapdíj + pótdíj – engedmény. A gyakorlatban a tényleges számítás nem összeadást és kivonást jelent, hanem az alapdíj szorzását egynél nagyobb, vagy egynél kisebb számmal. Milyen paraméterek alapján határozza meg a biztosító a pótdíjakat, engedményeket? • kockázat szerint: engedményt alkalmaznak a kockázati kör szûkítése estén, pótdíjat a magasabb kockázatot elõidézõ körülmény esetén. Mi minden tartozik ide? – szerzõdõ jellege (magánszemély vagy cég), – biztosított életkora, – biztosított neme, – területi besorolás (biztosított lakóhelye, a kockázatviselés helyszíne: Budapest, nagyváros, kisváros, falu…). Fentieket mindannyian megtapasztaljuk például a gépjármû biztosítások kapcsán. – Ugyanarra az autóra egy cég többet fizet, mint egy magánszemély, hiszen a saját autójára általában mindenki jobban vigyáz, mit a céges autóra. – A statisztikák alapján a fiatalok (35 év alattiak) több balesetet okoznak, mint az idõsebbek, így õk magasabb díjat fizetnek. – A nõk kevesebb kárt okoznak az utakon, mint a férfiak, így a nõk díja alacsonyabb. – Budapesten, a nagyvárosokban nagyobb a közlekedési balesetek, autólopások száma, mint a kis lélekszámú településeken, a biztosítási díjak ezt tükrözik. Ugyanezt a differenciálást természetesen a személybiztosításokban is tetten érhetjük, ott további megkülönböztetõ tényezõ még a biztosított tevékenysége (foglalkozása, hobbija is).

105


• Üzletpolitika szerint: a biztosítók megcélozzák azokat a rétegeket, amelyeket szeretnének az ügyfeleik között tudni, számukra az alábbi engedményekkel tehetik kedvezõbbé ajánlatukat: – Díjfizetési gyakoriság szerinti kedvezmény: minél nagyobb idõszakra fizeti meg elõre a szerzõdõ a díjat, az annál kevesebb. Éves díj < 12 x havi díj. – Díjfizetési mód szerinti kedvezmény: elektronikus úton fizetett díj alacsonyabb, mint a csekken fizetett díj. – Volumen kedvezmény: minél nagyobb a biztosítási összeg, annál kedvezõbb a díjtétel (100 autóból álló flottára autónként a casco díja kevesebb, mint egy autó casco díja). – Partner engedmény: ugyanannál a biztosítónál több szerzõdéssel rendelkezõ ügyfél engedményt kap. – Együttmûködési engedmény: az egyszerre több szerzõdést kötõ ügyfél engedménye. – Üzletpolitikai kedvezmény: A biztosító számára különlegesen fontos ügyfél megszerzését célzó kedvezmény – Tartamengedmény: a felmondási jogáról maximum 3 évre lemondó ügyfél kedvezménye. – Egyéb engedmények: az itt felsoroltakon kívül a biztosító egyéb szempontjai alapján adható engedmények (pl. sokgyerekesek, köztisztviselõk, mozgáskorlátozottak stb.) A másodlagos díjdifferenciálás a biztosítási szerzõdés évfordulóján az eltelt idõszak kártörténete alapján (visszautaló) történõ díjmódosítás, amelynek eredményeként a fizetendõ díjat az egyedi káralakulástól függõen módosítják a következõ idõszakra. A kármentes biztosítottakat bónusszal jutalmazzák, a károkozókat malusszal sújtják (pl. GFB). A bónuszt a biztosító kétfélképpen is „eljuttathatja” ügyfeleinek. Az egyik lehetõsége az, hogy a következõ évben, a fizetendõ díjban érvényesíti a bónuszt, azaz csökkenti a díjat, a másik lehetõsége az, hogy a kármentesség után járó összeget visszafizeti az ügyfélnek.

4.12.3. A díjoszthatatlanság elve A biztosító a biztosítási díjait egyéves ciklusokban kalkulálja. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a veszélyközösség szintjén egy éves kárstatisztikai vagy halandósági adatokkal számítja ki az éves díjat. Ahhoz, hogy az adott évben be-

106


következõ összes kárt ki tudja fizetni, az adott évre kalkulált összes díjnak be kell folyni. Ezen az egyszerû logikai összefüggésen alapszik a díjoszthatatlanság elve, amely szerint az egységnyi biztosítási idõszakra (általában 1 év) megállapított díj egy és oszthatatlan, tehát befizetése a szerzõdõnek kötelezõ. A biztosító szempontjából megfogalmazva: a biztosítót a teljes biztosítási évre megilleti a díj. A biztosítási díjat a biztosítási idõszak (általában 1 év) elsõ napján elõre egy összegben kell a szerzõdõnek megfizetni. Amennyiben ez megtörténik, akkor a biztosítási esemény bekövetkezésekor a szolgáltatás teljesítése zökkenõ- és vitamentes. Azonban gyakran elõfordul, hogy a biztosító részletfizetést biztosít ügyfelei számára, azaz nem kell a teljes évi díjat egyszerre kifizetni, a szerzõdõ azt megteheti féléves, negyedéves vagy havi részletekben is. Ilyenkor sajnos elõfordulhat vita. Mivel az évközben bekövetkezõ biztosítási eseménnyel a biztosítási szerzõdés meg is szûnik (pl. totálkárosra törött gépkocsi casco szerzõdése, vagy életbiztosítási szerzõdés biztosítottjának halála stb.), az ügyfél úgy gondolja, hogy további fizetési kötelezettsége nincs. Pedig az év hátralévõ részére vonatkozó biztosítási díja a veszélyközösség kasszájából hiányzik, ezt a díjat köteles megfizetni. A gyakorlatban ez általában úgy történik, hogy a még be nem fizetett díjat a biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja. Évközi esemény – hiányzó díj hiányzó díj évforduló

totálkár

évforduló

Biztosítási év

9. ábra

(Nem tartozik ebbe a körbe az érdekmúlással megszûnõ szerzõdés. Érdekmúlásról akkor beszélünk, ha biztosítási szerzõdés esemény nélkül szûnik meg év közben, mégpedig azért mert a biztosítottnak megszûnik a vagyontárgyhoz

107


fûzõdõ biztosítási érdeke [pl. eladja a gépkocsit]. Ebben az esetben a biztosított a veszélyközösségbõl kilép, a biztosító rá a továbbiakban kockázatot nem visel, így további díjfizetési kötelezettsége sincs. Érdekmúlással annak a hónapnak utolsó napján szûnik meg a biztosítási szerzõdés, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett.)

4.12.4. Díjfizetési gyakoriság, díjfizetési mód Mint az elõzõekben említettük a biztosító nem feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a szerzõdõ a biztosítási díját egy évre elõre megfizesse, lehetõséget biztosíthat annak részletekben történõ megfizetésére. Az egy évnél rövidebb idõszakra vonatkozó díjat díjrészletnek nevezzük. Attól függõen, hogy a részletek milyen gyakran esedékesek, megkülönbözetünk havidíjas, negyed éves, féléves vagy éves gyakoriságú szerzõdéseket. Ezeknek a szerzõdéseknek közös jellemzõje, hogy a biztosítási tartam alatt a szerzõdõ bizonyos idõközönként (díjfizetési gyakoriság szerint), folyamatosan fizet. Ezek a folytatólagos vagy folyamatos díjas szerzõdések. Folyamatos díjú szerzõdések esetében az elsõ díjat, amely a szerzõdés létrejöttekor – általában az ajánlat aláírásakor – esedékes, foglalódíjnak, vagy – jogilag is helyesen – elsõ díjnak, díjelõlegnek nevezzük. A díjelõleg tehát a szerzõdõ által az ajánlat aláírásakor megfizetett, az elsõ biztosítási idõszakra vonatkozó díj. A díjelõleg befizetése elõfeltétele a biztosító kockázatvállalási kötelezettségének. Ezt a díjat a biztosító a szerzõdés létrejöttéig költség- és kamatmentes letétként kezeli. Amennyiben az ajánlatot elfogadja, és a szerzõdés létrejön, úgy a díjat beszámítja, amennyiben az ajánlatot elutasítja, úgy ezt a díjat az elutasítással egy idõben visszautalja. Létrejött biztosítási szerzõdésben minden további folyamatos díjat késõbbi díjnak vagy folytatólagos díjnak nevezünk.

108


Folyamatos díjfizetés

lejárat 10. ábra

Egyes esetekben arra is van lehetõség, hogy a szerzõdõ a teljes biztosítási tartamra elõre, egy összegben megfizesse a biztosítási díjat. Ilyenkor a szerzõdõ egyetlen egyszer, a szerzõdés létrejöttekor fizet. Az ilyen biztosításokat egyszeri díjas biztosításoknak nevezzük. Jellemzõen egy évnél rövidebb tartamú biztosítások között fordul elõ, pl. utasbiztosítás, de megtalálható a megtakarítás jellegû életbiztosítások körében is. Egyszeri díjfizetés

lejárat 11. ábra

A biztosító és a szerzõdõ írásbeli megállapodása alapján arra is van lehetõség, hogy a szerzõdõ az esedékes díját vagy annak egy részét nem az esedékesség idõpontjában fizeti meg, hanem a díjfizetést egy késõbbi idõpontra halasztják. Ez a díjhalasztás. Az így megfizetett díj a halasztott díj. Díjhalasztás esetén a halasztás idõtartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. A díjakat nemcsak fizetési ütemezésük, gyakoriságuk szerint különbözetjük meg, hanem az alapján is, hogy a szerzõdõ a díjat milyen úton-módon fizeti meg a biztosítónak. Az alábbiakban a díjfizetési módokkal ismerkedünk meg. • Csoportos beszedési megbízás (CSOB): a szerzõdõ felhatalmazza számlavezetõ bankját arra, hogy a csoportos beszedési megbízáson feltüntetett intézmény (esetünkben a biztosító) a számlájáról a biztosítási díjat leemelhesse. A biztosítók körében a legkedveltebb fizetési mód. Olcsó, egyszerû és biztonságos. A biztosító nem fogja elfelejteni az esedékesség

109


•

•

•

•

idõpontjában a díjat lehívni. (Nem összekeverendõ az inkasszóval, amely esetben a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül emelnek le pénzt a számláról – pl. köztartozások behajtsa esetében.) Banki átutalás: a szerzõdõ megbízza a számlavezetõ bankját azzal, hogy az esedékességi idõpontban a biztosító számlájára utalja el a biztosítási díjat (eseti megbízás). Amennyiben a megbízás nem egy alkalomra szól, hanem rendszeres idõközönként ismétlõdik, akkor állandó megbízásról beszélünk. A CSOB-bal szemben, ebben az esetben a tranzakciót az ügyfél indítja. Megvan annak a kockázata, hogy az ügyfél elfelejti. Ezt leszámítva a CSOB-hoz hasonlóan egyszerû, gyors, olcsó. Postautalvány (csekk): hagyományos és – sajnos – széles körben elterjedt fizetési mód. Az ügyfél számára idõigényes, hiszen el kell mennie a postára, ahol sorba kell állnia. A biztosító számára költséges, hiszen a csekket nyomdai úton elõ kell állítani, levélben az ügyfélhez el kell juttatni, illetve a pénzkezeléssel járó költségeket meg kell fizetnie. Bankkártya: interneten kötött biztosítási szerzõdések esetében fordul elõ. Az ügyfél PIN kódjának megadásával az átutaláshoz hasonló módon rendezi biztosítási díját. Jelen pillanatban még nem elterjedt fizetési mód. Készpénz: a szerzõdõ a biztosítási díját a biztosító pénztárába, vagy díjnyugta ellenében a biztosításközvetítõnek fizeti meg. Általában az ajánlat aláírásakor esedékes elsõ díjak átvétele történik így, illetve a szerzõdõ díjelmaradása esetén az úgynevezett intervenció alkalmával jellemzõ. Az intervenció a biztosító hivatalos lépése, intézkedése, amely az elmaradt díjak beszedését, a szerzõdés fenntartását szolgálja.

4.13. Respiro, reaktiválás Mint azt láthatjuk a biztosítási díj mindig egy meghatározott idõpontban esedékes, ami közel sem jelenti azt, hogy a szerzõdõ valóban ezen a napon tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, ez nem is várható el. Egyikünk sem rohan azonnal a postára, amikor megérkezik egy-egy csekk, általában összevárjuk azokat, és egyszerre adjuk fel. A biztosító részérõl nem lenne sem helyes, sem gazdaságos, ha a kockázatviselést azonnal megszüntetné, amennyiben az ügyfele késlekedik a díjjal. Szükséges – és mondhatni természetes –, hogy a biztosító megfelelõ határidõt biztosít ügyfelei számára a díj kiegyenlítésére,

110

Kovács Kornélia Popper Klára Princz Róbertné KÉZIKÖNYV A FÜGGÕ ÉS FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTÕI HATÓSÁGI VIZSGÁHOZ

Recommend Documents