Kossuth Nevelési Oktatási Központ Helyi tanterv 2005 5.-8. évfolyam
Készült 2005 május 30.
Tantárgyak és heti óraszámok a helyi tantervhez 2005
Tantárgyak
évfolyam: Magyar ny.és i. Angol Matematika Művészettörténet Történelem Természetismeret Egészségtan Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Zene Dráma és tánc Rajz, vizuális k. Informatika Technika Testnevelés összesen:
5
6
5 3 4 0,5 2 2
7
8
4 3 4
4 3 4
4 3 4
2 2 0,5 0,5
2
2
1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1,5
1,5 1
1,5 1
1 0,5
1 0,5
1 1 1 3
1 1 1 3
1 2 1 3
1 1 1 3
24
23,5
27
26
1
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5–8. évfolyam Óraterv
Heti óraszám Évi óraszám
5. évfolyam 5 185
6. évfolyam 4 148
7. évfolyam 4 148
8. évfolyam 4 148
Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé – mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: a problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagra – a belépő tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatot megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7–8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A felkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás feltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés feltétele. A kellő mélységű szövegértés alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle
2
tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása az anyanyelvi nevelés kiemelkedő feladata. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolataik olyan megfogalmazására, buzdítsa őket amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja. Taneszközök A követelményeknek megfelelő, vizuálisan vonzó, a gyerekeket a tananyag elsajátításában segítő, a megfelelő fogalmakat tartalmazó tankönyv, illetve tankönyvcsalád (munkafüzet, gyakorlókönyv, feladatgyűjtemény, feladatlap). Auditív és vizuális információhordozók (hangtár, filmtár), kézikönyvek, lexikonok, helyesírási segédkönyvek, gyűjteményes kötetek. Képek, tablók, összefoglaló táblázatok. Írásvetítő, televízió, magnetofon, CD-lejátszó, videó.
3
5. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szövegértés Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának felismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének felismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. Szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező – egyben látó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). Tanulási képesség Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, illetve megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid feljegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben és a művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban.
4
Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére, valamint helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikai gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Témakörök
Óra
Tartalmak
Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben
15
Népdalok, mesék
25
Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai.
Mítoszok, regék, Biblia
5
Történetek az ókori görög és római mitológiából; Arany János: Rege a csodaszarvasról; bibliai történetek
Petőfi Sándor: János vitéz
38
Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek
10
Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben
10
A beszélt nyelv
30
Az írott nyelv
35
Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód.
A szavak jelentése és szerkezete
15
Könyv- és könyvtárhasz-
2
A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő
5
Témakörök nálat
Óra
Tartalmak és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). Memoriter
Optimum 200 sor vers a tanult művek közül, 5–10 soros prózarészlet. A továbbhaladáshoz szükséges minimum 120 sor. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, magán- és mássalhangzótörvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. Szerzők és művek Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.
6. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Szövegértés Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és a szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre
6
adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. Szövegalkotás Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelv, a diáknyelv és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. Tanulási képesség A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban). A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség), a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Témakörök
Óra
Tartalmak
Páros és kisközösségi kommunikáció
5
A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A nem nyelvi kifejezőeszközök fő formái, szerepük a kommunikációban. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.
Monda, népdal, ballada
15
Két-három magyar történeti monda; néhány népdal; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); A walesi bárdok.; a ballada műfaji jellemzői.
7
Arany János: Toldi
39
Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.
Hősök a történetmondás műfajában
10
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok vagy egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés.
Képek és formák a költészetben
10
Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból. A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.
Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei
14
A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák.
A szavak szófaji sajátosságai és szerkezete
53
A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.
Könyv- és könyvtárhasználat
2
A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. Memoriter
Optimum 200 sor vers a tanult művekből, 5–10 soros prózarészlet. A továbbhaladáshoz szükséges minimum 120 sor. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat A nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom Műnemek: líra, epika, dráma; monda, ballada; életkép, előhang, mottó, konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái. Szerzők és művek Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok vagy egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból; egy népballada; történeti mondák, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez.
8
A továbbhaladás feltételei A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályoknak az ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.
7. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Szövegértés Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. Szövegalkotás Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor. Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Tanulási képesség Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.
9
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete a tanult esetekben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól (XIX. század). Beszámoló epikus és drámai művekről: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak az ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak a felismerése, összefüggés keresése a műben megjelenő tartalmakkal. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában. MAGYAR NYELV Témakörök
Óra
Tartalmak
Magán- és közéleti kommunikáció
7
A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás.
Az egyszerű mondat
45
A szóalkotási módok
10
A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel).
Helyesírási ismeretek
10
Könyv- és könyvtárhasználat
2
Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai. Fogalmak
Mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás.
10
Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. IRODALOM Témakörök
Óra
Tartalmak
Ritmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma)
35
Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus magyar irodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai.
A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés, anekdota
14
Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar irodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői.
A regény változatai
10
Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).
Irodalom és kulturális élet a reformkorban
15
Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, a festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. Memoriter
Optimum 230 sor a tanult versekből (közte: Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty: Szózat), 10–15 soros prózarészlet. A továbbhaladáshoz szükséges minimum 150 sor. Fogalmak Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, pentameter, disztichon, versláb. Szerzők és művek Arany János: Szondi két apródja és még egy műve; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy A nagyenyedi két fűzfa, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: A gavallérok vagy Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű. A továbbhaladás feltételei Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban: felszólalás, hozzászólás. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Ismeretek a XIX. századi magyar irodalomról (korszakok, szerzők, művek) Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmá-
11
nyok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az elemző beszélgetésekben.
8. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, értelmezése és megvitatása. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően. Szövegértés A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. Szövegalkotás Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Tanulási képesség Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének felismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennük megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. A téma, az írói látásmód és álláspont megértése. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának a megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása.
12
Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. MAGYAR NYELV Témakörök
Óra
Tartalmak
A tömegkommunikáció
5
Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.
Az összetett mondat
30
Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat. Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.
A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése
20
A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök.
Helyesírási ismeretek
5
A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja.
Kitekintés a magyar nyelv életére
2
Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.
Szövegműfajok és kifejezési formájuk
10
A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei.
Könyv- és könyvtárhasználat
2
A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról. Fogalmak
Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat. Összetett mondat: tagmondat, főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet.
13
IRODALOM Témakörök
Óra
Tartalmak
Az irodalom határterületén – a népszerű irodalom műfajai
5
Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.
Az irodalom nagy témáiból
32
Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőttkor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.).
A Nyugat első nemzedékének irodalmából
23
Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól.
A dráma világa
7
Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése.
Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók
7
Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet. Memoriter
Optimum 230 sor a tanult versekből (közte: Radnóti: Nem tudhatom), 10–15 soros próza- vagy drámarészlet. A továbbhaladáshoz szükséges minimum 150 sor. Fogalmak Epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szimbólum, ecloga; epikus műfajok.. Szerzők és művek Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy verse; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban, felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése.
14
A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése..
1
ANGOL NYELV 5. évfolyam Célok és feladatok Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) − Én és a családom: személyi adatok, foglalkozások. − Emberi kapcsolatok: emberek külső jellemzése. − Természeti környezetünk: a természet megóvása, veszélyeztetett állatok.
2 − Az iskola világa: órarend, tantárgyak, az osztályban. Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás: Köszönés:
Elköszönés: Köszönet és arra reagálás: Bemutatkozás, bemutatás: Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás: Bocsánatkérés és arra reagálás: Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:
Good morning! Good afternoon! Hello! Hi! Good evening! Goodbye! Bye! Goodnight! Best wishes Thanks. Thank you very much. My name is ... / I am ... Ana, this is my mum.
Good morning! Good afternoon! Hello! Hi! Good evening! Goodbye! Bye! Goodnight! You are welcome.
How are you today?
Hello. Hello Mrs. Johnson. Pleased to meet you. / Nice to meet you. I’m fine, thank you.
I am sorry.
No problem.
Happy birthday to you! Merry Christmas! Happy New Year! Happy Easter! Have a nice weekend!
Thank you. Merry Christmas! Happy New Year! Happy Easter!
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Egyetértés, egyet értés: Tetszés, nem tetszés: Akarat, kívánság:
nem Right/wrong True/false Do you like ...? Do you like Spanish food? Would you like some fruit? What would you like? Would you like to dance?
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
Yes, I do. / No, I don’t. I like it. / I don’t like it. Yes, please. No, thanks. I’d like a ...
3 Dolgok, személyek What is this? megnevezése, leírása: Who is this?
Információ kérés, adás:
Who are they? What colour is your parrot? How do you say it in your language? What is it in English? How old are you? Where are you from? What’s your family name? What’s the name of your school? What year are you in? How many students are there in your class? Who’s your favourite......? What is your favourite ...? What kind of soup is there today? How much is the hamburger? How much does it cost? What time is it? What’s the time? Where’s the policeman? Who lives by the sea? Do you live in a house or a flat? Is your house in a city/ town/ village? Have you got a pair of trainers? What pets have you got?
This is .../ It is ... She is .../ He is .... She/he is called ... They are .. My parrot is green.
I am eleven. I’m from Spain. My family name is .. The name of my school is .. I am in year ... There are ... students. My favourite .... is ...... There is onion soup.. It is Ł 1.10. It costs .. It is ten o’clock. It’s a quarter past nine. He’s in the bedroom. Mary lives by the sea. I live in a house. Yes, I have. / No, I haven’t. I don’t know.
Tudás, nem tudás: A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:
Can I go to a party on Saturday?
Kínálás és arra reagálás:
Would you like a sandwich? Would you like a Coke?
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:
Visszakérdezés, ismétléskérés: Repeat it, please. Betűzés kérése, betűzés: How do you spell ‘Nick’? Nick? N - I - C - K. Nem értés: Sorry, I don’t understand.
Yes, you can. / No, you can’t. Yes, please. / No, thanks. No thanks. Just water, please.
4
b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség
Birtoklás kifejezése
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Present Simple
Where are you from? I’m from Spain. Do Spanish people eat octopus? Yes, they do. Present forms of have I have got a green baseball cap. Possessive adjectives
My, your, his/her/its, our your their
Genitive ‘s
Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok
Mennyiségi viszonyok
The girl’s friend The girls’ friends Whose? Here, there, in, on, under North, east, south, west Now In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday In the morning, at night It’s a quarter to eight. Children, people, men, women ...
Irányok, Prepositions, helymeghatározás The cardinal points Időpont When? When? What time? What’s the time? Irregular plurals Cardinal mumbers 1 - 100 Ordinal numbers Countable nouns
Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök
first, second ... Pizza, apple, egg, hamburger ... How many monsters are there in your picture? Cheese, water, salt, milk ... I can swim. And/or/but/because Spain and Greece are in Europe. Canada is in North America, but Brazil is in South America. A, an, the
Uncountable nouns Can ability Linking words
Articles Some + plural noun Any + plural noun Some + singular noun Any + singular noun Nominative
of
There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any pencils. There’s some milk in the fridge. There isn’t any milk in the fridge.
5 personal pronouns Demonstrative pronouns
I, he, they... This, that, these, those
6. Évfolyam Célok és feladatok Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) - én és a csaádom: otthoni teendők és kötelességek
6 - tágabb környezetünk:falu, kisváros nagyváros, ország , lakóhely bemutatása - vásárlás: mindennapi bevásárlás, ajándékok vásárlása - szabadidő, szórakozás: sport az iskolában és iskolán kívül
Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás: Köszönés:
Elköszönés: Köszönet és arra reagálás: Bemutatkozás, bemutatás: Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás: Bocsánatkérés és arra reagálás: Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:
Good morning! Good afternoon! Hello! Hi! Good evening! Goodbye! Bye! Goodnight! Best wishes Thanks. Thank you very much. My name is ... / I am ... Ana, this is my mum.
Good morning! Good afternoon! Hello! Hi! Good evening! Goodbye! Bye! Goodnight! You are welcome.
How are you today?
Hello. Hello Mrs. Johnson. Pleased to meet you. / Nice to meet you. I’m fine, thank you.
I am sorry.
No problem.
Happy birthday to you! Merry Christmas! Happy New Year! Happy Easter! Have a nice weekend!
Thank you. Merry Christmas! Happy New Year! Happy Easter!
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Egyetértés, egyet értés: Tetszés, nem tetszés: Akarat, kívánság:
nem Right/wrong True/false Do you like ...? Do you like Spanish food? Would you like some fruit?
Yes, I do. / No, I don’t. I like it. / I don’t like it. Yes, please.
7
What would you like? Would you like to dance?
No, thanks. I’d like a ...
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek What is this? megnevezése, leírása: Who is this?
Információ kérés, adás:
Tudás, nem tudás:
Who are they? What colour is your parrot? How do you say it in your language? What is it in English? How old are you? Where are you from? What’s your family name? What’s the name of your school? What year are you in? How many students are there in your class? Who’s your favourite......? What is your favourite ...? What kind of soup is there today? How much is the hamburger? How much does it cost? What time is it? What’s the time? Where’s the policeman? Who lives by the sea? Do you live in a house or a flat? Is your house in a city/ town/ village? Have you got a pair of trainers? What pets have you got?
This is .../ It is ... She is .../ He is .... She/he is called ... They are .. My parrot is green. I am eleven. I’m from Spain. My family name is .. The name of my school is .. I am in year ... There are ... students. My favourite .... is ...... There is onion soup.. It is Ł 1.10. It costs .. It is ten o’clock. It’s a quarter past nine. He’s in the bedroom. Mary lives by the sea. I live in a house. Yes, I have. / No, I haven’t.
How many English words do you I don’t know. know?
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:
Can I go to a party on Saturday?
Kínálás és arra reagálás:
Would you like a sandwich? Would you like a Coke?
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:
Visszakérdezés, ismétléskérés:
Yes, you can. / No, you can’t. Yes, please. / No, thanks. No thanks. Just water, please.
8 Repeat it, please. Betűzés kérése, betűzés: How do you spell ‘Nick’? Nick? N - I - C - K. Nem értés: Sorry, I don’t understand.
b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Present Simple
Present Continuous Jövőidejűség
Going to
Múltidejűség
Past Simple Present forms of have
Birtoklás kifejezése
Possessive adjectives
Where are you from? I’m from Spain. Do Spanish people eat octopus? Yes, they do. What are you doing now? I am watching TV. What are you going to do on Saturday? It is going to rain. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? I have got a green baseball cap. My, your, his/her/its, our your their
Genitive ‘s
Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok
Irányok, Prepositions, helymeghatározás The cardinal points How often? Gyakoriság Időpont
Mennyiségi viszonyok
When?
When? What time? What’s the time? Irregular plurals
The girl’s friend The girls’ friends Whose? Here, there, in, on, under North, east, south, west Always, often, sometimes, never, once/twice a week, hardly ever, every day Now Yesterday, last week, two years ago, In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday In the morning, at night It’s a quarter to eight. Children, people, men, women ...
9 Cardinal mumbers 1 - 100 Ordinal numbers Countable nouns
Uncountable nouns Modalitás
Can ability Must/needn’t
Logikai viszonyok
Linking words
Szövegösszetartó eszközök
Articles Some + plural noun Any + plural noun Some + singular noun Any + singular noun
first, second ... Pizza, apple, egg, hamburger ... How many monsters are there in your picture? A lot of ... Cheese, water, salt, milk ... How much chocolate do we need? A lot of ... I can swim. I must reat id. You needn’t do it now. And/or/but/because Spain and Greece are in Europe. Canada is in North America, but Brazil is in South America. A, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any pencils. There’s some milk in the fridge. There isn’t any milk in the fridge.
How many/much + countable/uncountable nouns Nominative of I, he, they... personal pronouns Object pronouns
Me, him, them...
Demonstrative pronouns
This, that, these, those
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló
10 − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; − tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; − megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.
7. évfolyam Évi óraszám: 111 Célok és feladatok Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.
11 A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) − Én és a családom: családi ünnepek. − Emberi kapcsolatok: barátság; emberek belső jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása; Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél. − Vásárlás: ajándékok ünnepekre. − Utazás: a kedvenc közlekedési eszközöd.
− Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívülTartalom
a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Megszólítás: Köszönés:
Elköszönés:
Kezdeményezés és válasz Excuse me. Pardon? I am sorry to disturb you. Yes, can I help you? How do you do? How do you do? Good morning. Good morning. Hello Mary. Hello Tom. Very well, thank you. And Hello, how are you? how about you? Hi! Hi! Goodbye. Goodbye. Bye! Bye-bye! See you later. Good night. Good night. Thanks. Bye! Take care. Thank you, I will. Thanks. I will. Give me a ring some time. Okay, bye. Have a good trip. Keep in touch!
12 My name is… Have you met Jane? May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can I/ Let me introduce you to Rosy? Érdeklődés mások How are you feeling today? hogyléte felől és arra reagálás:
Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.
Engedélykérés reagálás:
Yes, you can. / Sure,../Of course,../ Certainly,.. / Sorry, I’m… Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you.
Bemutatkozás, bemutatás:
Köszönet reagálás:
Bocsánatkérés reagálás:
és
és
és
arra Can I use the telephone? Could I use the telephone? May I use the telephone? arra Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. arra I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon Please, forgive me.
Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid.
Happy Christmas/New year/Birthday! Gratulációk, jókívánságok és azokra Many happy returns (of the day) reagálás: Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers! Cheers! Megszólítás személyes Dear John, levélben: Elbúcsúzás személyes Best wishes, levélben: Love (from), I am looking forward to hearing from you soon. Bye for now, See you soon, All the best More news later,
Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
13 Öröm, bánat:
sajnálkozás, Are you happy about that? What do you think of that? How do you feel about that?
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:
What do you think of…?
Csodálkozás: Remény:
This is a book for you. What are you looking forward to?
Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. Good for you. Congratulations. I’m sorry to hear that. What a pity Never again! Oh, no! Oh, dear! That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice It’s not good enough. That wasn’t very good. What a surprise! I am looking forward to…
Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra What do you think? How do you like it? I think it is difficult. I don’t reagálás: What’s your opinion about it? like it. I think it’s fair enough. . Valaki igazának You are right. /elismerése és el nem You are wrong. ismerése: OK Egyetértés, Do you agree? All right. egyetnemértés: I think he’s wrong/right. What’s your opinion? Tetszés, nemtetszés: Akarat, kívánság:
Do you like Italian food? What do you think of the new teacher? Would you like a cake?
Képesség:
Can you speak French?
Kötelezettség:
I must sit down.
Szükségesség:
We needn’t book a table. That restaurant is usually not full of people. Need I do the washing-up? I’m in a hurry. You can ski on the hills. There is enough snow. Will you come and meet me at the Don’t worry, I will. station? What would you like to do? I’d like to see that film
Lehetőség: Ígéret: Szándék, kívánság:
I think it’s great. He looks nice. I’d like an ice-cream No, thanks. I’m not hungry. Yes, I can. No, I can’t. I can understand French.
14 Dicséret, kritika:
It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring. I’m interested in boats.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump. First she opened the What happened? window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Yes, I did Did you see him? Excuse me, where is the supermarket, Go straight ahead… please? How far is your school? It’s a long way… It’s 20 minutes by bus. How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? How do I get to… Take the second turning on Do you know where ….. is, please? the right It’s me.. Who is that? Do you know where he lives? I have no idea. They will probably come. Do you think they will come?
Dolgok, személyek What is it? megnevezése, leírása: What’s it in English? What does that mean? What is it like? Események leírása:
Információ kérés, adás:
Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság:
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:
Tiltás, felszólítás: Javaslat reagálás::
és
Chris, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Keep off the grass. You must not smoke here. arra Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. What shall we do now?
Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.
Good idea. Let’s go…
15 Meghívás reagálás:
és
arra Would you like to come to the cinema?
Can we meet at six?
Kínálás és arra reagálás:
Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.
Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. Yes, please. No, thank you. I am sorry, I can’t.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása
Visszakérdezés, ismétléskérés
Did you say the castle? Sorry, where does she live? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.
b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség
Múltidejűség
Jövőidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Present Simple
When do you get up? I don’t drink milk. Present Continuous Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Present Continuous as What are you doing tomorrow Future evening? I’m going to a concert. Past Simple And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? Past continuous He was swimming. Who were you tennis playing with? Going to What are you going to do on Saturday?
16 Birtoklás kifejezése
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Past forms of have
I didn’t have many friends in the kindergarten.
Possessive adj.
My, your, his/her/its, our, their dog
Possessive pronouns Genitive ’s Of Whose?
Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room
Prepositions, Prepositional Adverbs
Here, there, on the left, on the right, Phrases, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above on the left of, on the right of. on top of…
picture location
at the top of, at the bottom of, on the left hand side…
Gyakoriság
How often?
Időpont
When? What time? What’s the time?
Always, often, sometimes, never, once/twice a week, three times a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight.
Időtartam
How long?+Past Simple How long were you in hospital? For two weeks.
Időbeli viszonyok
Mennyiségi viszonyok
Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns
Children, people, men, women … one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/a few/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/ a little/little money. A cup of tea, a piece of cake All, both, none, neither Each, every
17 Minőségi viszonyok
Comparative sentences (short, long adjectives) Irregular adjectives
Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough.
Modalitás
Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök
Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Must/needn’t (obligation)
I must read it. You needn’t do it now.
Have to (Past) Mustn’t Linking words
Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because
Infinitive purpose Névelők
to
You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window?
express I went to London to visit the Queen.
Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any + singular noun
A, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.
Nominative and I, he, they… accusative of personal Me, him, them… pronouns Demonstrative pronouns This, that, these, those Indefinite pronouns
Somebody, everybody …
Reflexive pronouns
myself…
anybody,nobody,
18 A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség
A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket tesz fel, − eseményeket mesél el; − megértési probléma esetén segítséget kér; − részt vesz egyszerű párbeszédben, − beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; − egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
19
8. évolyam Évi óraszám: 111
Célok és feladatok Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.
20
Témalista (ajánlás) − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális iskola. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél. − Szabadidő és szórakozás: tévé, videó, számítógép és olvasás.
Tartalom a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Excuse me. Pardon? I am sorry to disturb you. Yes, can I help you? How do you do? Köszönés: How do you do? Good morning. Good morning. Hello Mary. Hello Tom. Very well, thank you. And Hello, how are you? how about you? Hi! Hi! Goodbye. Goodbye. Elköszönés: Bye! Bye-bye! See you later. Good night. Good night. Thanks. Bye! Take care. Thank you, I will. Give me a ring some time. Thanks. Have a good trip. I will. Keep in touch! Okay, bye. Hello. Bemutatkozás, My name is… Hi! bemutatás: Have you met Jane? Pleased to meet you. May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can I/ Let me introduce you to Nice to meet you. Rosy? Fine. / OK / All right. Much Érdeklődés mások How are you feeling today? better, thanks. hogyléte felől és arra Not very well, I am afraid. reagálás: Actually, I am suffering What’s the matter? from… Yes, you can. / Sure,../ Of Engedélykérés és arra Can I use the telephone? course,… / Certainly,… / Could I use the telephone? reagálás: Sorry, I’m … May I use your telephone? Yes, go ahead. Do you mind if I open the window? Not at all. Megszólítás:
21 Köszönet reagálás:
és
Bocsánatkérés reagálás:
és
arra Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. arra I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon Please, forgive me.
Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you.
Happy Christmas/New year/Birthday! Gratulációk, jókívánságok és azokra Many happy returns (of the day) Congratulations! reagálás: Have a nice holiday. All the best. Cheers! Cheers! Megszólítás személyes Dear John, levélben: Elbúcsúzás személyes Best wishes, Love (from), levélben: I am looking forward to hearing from you soon. Bye for now, See you soon, All the best More news later,
Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, bánat:
sajnálkozás, Are you happy about that?
What do you think of that? How do you feel about that?
Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…
22 Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…
Csodálkozás: Remény:
Tom is twenty. This is a book for you. What are you looking forward to? What are you hoping for?
Is he? What a surprise! I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.
Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra What do you think? How do you like it? I think it is difficult. I don’t reagálás: What’s your opinion about it? like it. I think it’s fair enough. . Valaki igazának You are right. /elismerése és el nem You are wrong. ismerése: Egyetértés, Do you agree? OK egyetnemértés: All right. What’s your opinion? I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. How do you feel about it? Tetszés, nemtetszés: Do you like Italian food? I think it’s great. I don’t like it. You like meat, don’t you? He looks nice. What do you think of the new teacher? Would you like a cake? I’d like an ice-cream Akarat, kívánság: Can I have my bill, please? I want to pay. Can you speak French? I can understand French Képesség: Are you able to ride a horse? I am unable to ride a horse. I must sit down. Kötelezettség: We must fill it in now Must we fill in this form now? Right now. When do we have to leave? We needn’t book a table. The restaurant Szükségesség: is usually not full of people. People must sleep sometimes.. You can ski on the hills. There is enough Lehetőség: snow. It may rain. She might be late. Will you come and meet me at the Don’t worry, I will. Ígéret: station?
23 Szándék, kívánság:
What would you like to do? Would you like to have a rest?
Dicséret, kritika:
I’d like to see that film I’d rather not go out tonight I”d prefer not to go out tonight.... It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump. What happened? First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Yes, I did Did you see him? At 6 p.m. When will the guests arrive? You take two eggs and some How do you make an omelette? milk and flour. How far is your school? It’s 20 minutes by bus. How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the Take the second turning on the right station? How do I get to… Do you know where ……… is, please? It’s me.. Who is that?
Dolgok, személyek What is it? What’s it in English? megnevezése, leírása: What does that mean? What is it like? Események leírása:
Információ kérés, adás:
Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság:
Do you know where he lives? Do you think they will come? How old do you think she is?
I have no idea. They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be 25.
24
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:
Chris, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Keep off the grass. Tiltás, felszólítás: You must not smoke here. Javaslat és arra reagálás:: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. What shall we do now? I suggest going to Prague. Meghívás reagálás:
és
arra Would you like to come to the cinema?
Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás:
Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.
Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.
Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. Yes, please. No, thank you.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása
Visszakérdezés, ismétléskérés
Did you say the castle? Sorry, where does she live? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.
25 c) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Present Simple
When do you get up? I don’t drink milk.
Passive voice
The information is collected. The models are painted. Why is she crying? I’m listening. I’m leaving.
Present Continuous Present Perfect Simple Múltidejűség
Past Simple Passive voice Past continuous
Jövőidejűség
Birtoklás kifejezése
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Going to
not
Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? The information was collected... What were you doing yesterday at 9? We were playing tennis. I wasn’t sleeping from 6 to 9. What are you going to do on Saturday?
Future with Will
When will you be fourteen?
Past forms of have Have with will
I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20.
Possessive adj.
My, your, his/her/its,our, their dog
Possesive pronouns Genitive ’s Of Whose?
Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room
Prepositions, Prepositional Phrases,
Here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above, on the left of, ont he right of, on top of …
picture location at the top of/at the bottom of, on the left hand side… in the top right-hand corner of
26 Időbeli viszonyok Gyakoriság
Időpont
Időtartam Mennyiségi viszonyok
Adverbs of time with already, yet, just Present Perfect Simple How often? Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. When? What time? Now, in the morning What’s the time? Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s a quarter to eight. How long?+Past Simple How long were you in hospital? For two weeks. Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns
Children, people, men, women … one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, both, none, neither Each, every
Minőségi viszonyok
Comparative sentences (short, long adjectives) Irregular adjectives
Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough.
Modalitás Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Must/needn’t (obligation)
You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window?
Have to (Past) Musn’t
Did you have to be there? Children mustn’t smoke.
I must read it. You needn’t do it now.
27 Logikai viszonyok
Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök
Linking words
And/or/but/because
Conditional I
We’ll stay at home if it rains.
Time clauses with future meaning Infinitive to express purpose Reported speech with present reporting verb
When dad comes home, he’ll be angry with you. I’ve been to London to visit the Queen. He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it. A, an, the
Névelők Some+plural noun any+plural noun
There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes.
Some +singular noun Any + singular noun
There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.
Nominative and I, he, they… accusative of personal Me, him, them… pronouns Demonstrative pronouns This, that, these, those Indefinite pronouns
Somebody, everybody …
Reflexive pronouns
myself…
anybody,nobody,
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség
A tanuló
28 − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket tesz fel, − eseményeket mesél el; − megértési probléma esetén segítséget kér; − részt vesz egyszerű párbeszédben, − beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése
A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; − egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség
A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük.
Matematika
Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, bemutatni azok egyszerű, konkrét gyakorlati hasznosságát. Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematikaórák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak alapozására, kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a sokoldalú tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a számtan–algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton. Ebben a szakaszban, miközben a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reálisan megválasztott középfokú tanulmányok folytatásához.
1
MATEMATIKA Fejlesztési feladatok Ez a tanterv – összhangban a NAT 2003-ban megfogalmazott célokkal – kiemelt jelentőséget tulajdonít a kommunikációs, a problémamegoldó, a kritikai, a döntési, az együttműködési, a szabálykövető, lényegkiemelő, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos kulcskompetenciák kialakításának, s ugyanakkor hangsúlyt fektet – példákon, alkalmazásokon keresztül támogatja – a narratív és életvezetési kompetenciák fejlesztésére is. A tanulók érdeklődésének és tapasztalatainak figyelembevételével – sok gyakorlati alkalmazás javaslatával – támogatni kívánja az egységes alapokra építhető változatosság megjelenítését is azzal a céllal, hogy a szaktanárok szakmai törekvéseiket érvényesíthessék mind a tartalom bizonyos keretek közötti kiegészítésével, mind a feldolgozás és módszertani eljárások szabad megválasztásával. A tanterv messzemenően figyelembe veszi, hogy a tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket, az iskolán kívüli tudás figyelembevételét, a társadalmi szükségletek, elvárások megjelenítését az alkalmazásokban. Az időkorlátok messzemenő figyelembevétele adta a kereteit a kétévenként megjelenő követelmények elfogadható, reális megfogalmazásának. Fontosnak tartjuk, hogy a tanterv tananyagtartalmára építve (például alkalmazásokban, matematikatörténeti érdekességekhez, híres matematikusok élettörténetéhez, életeseményeihez kapcsolódóan vagy projektfeladatok kapcsán) a NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladatai – hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, információs és kommunikációs kultúra, a testi és lelki egészség, a tanulás, a pályaorientáció – a tanórákon megjelenjenek, szerepet kapjanak, és erősítsék a tanuló teljes személyiségének pozitív formálását, alakítsák ki az élethossziglan tartó tanulás iránti motivációt. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztésén belül a matematikai nevelés során nagy figyelmet fordítunk az egyén szocializációjára, mind az egyéni, mind a közösségi érdek érvényesítésére, a tolerancia kialakítására, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének határozott fejlesztésére, például értelmes viták, érvelések irányításával, vagy jól választott projektfeladatok kínálatával. A tantervben az önálló ismeretszerzés, valamint az egyéni tapasztalatok, vélemények, különböző értelmezések ismertetésének és megvédésének képességeit kívántuk középpontba állítani. Éppen ezért a tevékenységek és tartalmak megválasztásánál, sorrendezésénél a matematika belső építkezési szabályai megtartásának és a tevékenységi javaslatok megvalósíthatóságának a figyelembevételével igyekeztünk kitérni az információszerzés és -közlés lehetőségeire (pl. könyvtárhasználat, internet, projektfeladatok ajánlása) is. A matematikai tartalmat illetően összefoglalóan megjegyezzük, hogy az időszak első részében a számtan–algebra témakörben – folytatva az alsós jó hagyományokat – gyakorlati tevékenységekkel fejlesztjük a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk. Az alapműveletek körében célunk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítása, a számolási készség folyamatos továbbfejlesztése. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző elektronikus eszközöket, zsebszámológépet is használhatunk, miután meggyőződtünk arról, hogy ezzel az adott probléma megértését jobban támogatjuk. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk, éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az egyszerű, közérthető, frappáns alkalmazások megválasztására, mert ezzel a matematika hasznosságát mutatjuk meg. A matematika nemcsak hasznos, de szép is, sokan a „gondolkodás művészetének” tartják. Segítsünk hozzá minden tanulót, hogy a gondolkodás örömét megismerje! A mindennapok tele vannak kapcsolatokkal, összefüggésekkel, esélyek latolgatásával, döntések sorával. Ebben a sokféleségben való jó eligazodáshoz segítséget adnak azok a témakörök is, amelyek a változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztik a függvényszemléletet, megismertetik a tanulót a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. A geometria eszközeinek felhasználásával fejlődik a tanulók síkban való tájékozódása és térszemlélete. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulókat tevékenységgel juttassuk el az egyszerű geometriai
2
MATEMATIKA transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével fejleszthető a későbbiekben is a dinamikus geometriai szemlélet. A matematika tanításában – gondolva az értő-elemző olvasás, a szövegértés és szövegalkotás fejlesztésére is – a matematikai logika bizonyos elemeit (például az „és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”, majd az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor, illetve cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések) tudatosan használjuk. A négy év alatt folyamatosan nagy hangsúlyt fektessünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel, majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Például a különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megértetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. A modell és valóság kapcsolata útjának kétirányú bejárását tartsuk mindig szem előtt. Fordítsunk megfelelő figyelmet a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére is. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. Különböző feladatok segítségével mutassuk be, értessük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, illetve olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. A helyes valószínűségi és statisztikai szemlélet fokozatos kialakítását és folyamatos fejlesztését szolgálja, ha adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Ezzel azt is elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni. A matematikai ismeretszerzésben az általános iskolában nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is. Ne csak a matematikából, hanem a mindennapi gyakorlatból, a közvetlen környezetből, életkörülményekből kiindulva – hiszen így nevelhetünk, fejleszthetünk a legjobban – szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ez a módszer segítheti őket a sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásában, alkotó viták kialakításában, egymás gondolatainak megismerésében, a tolerancia kialakításában. A halmazszemlélet fejlesztése a rendszerezőképesség fejlesztését is segíti, például akkor, amikor különböző feladatokban a tanulók által végzett csoportosítás, osztályozás, sorba rendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása a matematika különböző területeiről és a mindennapokból hozott példákon is megtörténik. A tanulókat hozzá kell szoktatni, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. A gyakorlati számításoknál is elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Fontos hozzászoktatni a tanulókat, hogy a több lépésben megoldható feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. Folyamatosan fejlesztenünk kell a verbális kommunikáció mellett az igényes grafikus kommunikáció kialakítását is, megértetve a tanulókkal, hogy egyetlen okos gondolat sem ér semmit, ha azt nem tudják valamilyen módon helyesen kinyilvánítani. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, illetve a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert. A leírások szabatosságára, a lényeg kiemelésére az általános iskola utolsó éveiben már komolyan figyelnünk kell. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások és egyes tételek eszközként való felhasználását a problémák, feladatok megoldásában fontos fejlesztési területnek tekintjük. Jelentős, meghatározó szerepet tulajdonítunk a tanulók által használt eszközöknek, melyek helyes megválasztásában a pedagógusnak igen nagy a felelőssége. A taneszközök, tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk
3
MATEMATIKA diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközök interaktív használatával is aktivizáljuk a tanulókat, támogassuk a tanulásukat, fejlesszük a matematikai szemléletüket. Megjegyezzük, hogy napjainkban a tanár, így a matematikatanár szerepe is megváltozott, nem feltétlenül a tanár a „mindentudás letéteményese”, de az egész fejlesztési folyamat legfontosabb, nélkülözhetetlen eleme. Az általános iskolás korú tanuló – mint általában minden egészséges ember – vágyik az elismerésre, a pozitív érzelmeket keltő emberi megnyilvánulásra, dicséretre, elismerésre, melyet közösségben, nyilvánosság előtt kap. Együttműködő, pozitív légkörben elfogadja az empátiát nem nélkülöző kritikai észrevételeket is. A társakkal való összehasonlítás nem lehet gépies, csak számszakilag, pontokkal és százalékokkal alátámasztott elemzés. Persze ez utóbbi is szükséges, ennek is megvan a helye, de akkor hatékony, ha megvalósul az egymás tiszteletén, megbecsülésén, önzetlen támogatásán alapuló együttműködés, melynek során tévedhetünk – mi tanárok is. Ez egy szakmailag, módszertanilag, technikailag igényesen előkészített és derűs, sőt a humort is megengedő környezetben az egész személyiség fejlődését szolgálja. A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai A felső tagozatos tanterv két változat, illetve azok különböző kombinációinak használatára alkalmas. Az első változat heti óraszámai a négy év folyamán 4, 3, 3, 3. A tananyagtartalom oszlopban elsőként feltüntetett óraszámok ehhez a változathoz adják meg az egy-egy résztéma feldolgozására fordítandó javasolt óraszámot. Az átlagos tempóban, vagy lassabban haladó tanulók esetében az alapvető ismeretek elsajátítására célszerű több időt fordítani, ennek megfelelően arányaiban több órát javaslunk a számtan, algebra témakörre. Ilyen csoportokban a fejlesztés a kisebb lépésekre bontott tananyag feldolgozásával történik. A konkrét tapasztalatszerzésen van a hangsúly, az általánosítás, elvonatkoztatás később kap szerepet. A második változat a matematika iránt jobban érdeklődő csoportok számára készült, ennek a változatnak a heti óraszámai a négy év során 5, 4, 4, 4. Az elsőhöz képest nem szerepeltetünk többletismeretet, hanem úgy gondoljuk, hogy az igényesebb feldolgozást az jelenti, hogy a témakörök mélyebb tartalmi kimunkálására, összetettebb problémák szerepeltetésére van lehetőség. Több idő fordítható a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás fejlesztésére. A matematika szakköri órák mellett ezeken a többletórákon készíthetjük fel tehetséges tanítványainkat a különböző matematikaversenyekre is. Ehhez a változathoz a javasolt óraszámok úgy jelennek meg, hogy az első változat óraszámai mellett hozzáadva feltüntetjük a többletóraszámot. Ez a felépítés lehetővé teszi a tantervet alkalmazó iskola számára azt is, hogy a két változat számára megfelelő kombinációját válassza. Mód van például arra is, hogy a magasabb heti óraszámot a lemaradó, nehézségekkel küzdő csoport számára biztosítsák, ekkor a többletórák felhasználásának arányait célszerű átalakítani az itt szereplőhöz képest. Évfolyam Kerettanterv szerint Matematika Összesen
5.
A 5 5
6.
B 4 4
A 4 4
7.
B 3 3
A 4 4
8.
B 3 3
A 4 4
B 3 3
A tanulók értékelése A javasolt ellenőrzési módszerek: − feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyílt végű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…); − szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása …);
4
MATEMATIKA − − − − − −
témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor); otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása …); füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság …); csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…); projektmunka és annak dokumentálása; versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények.
A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik. Fontos, hogy a tanulók − motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére; − tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, – ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; − számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük; − hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján; − fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek Taneszközök Minimális felszerelés: Demonstrációs: − Számkártyák nagy méretben − Színesrúdkészlet nagy méretben − Mérőrúd, mérőszalag − Körző, vonalzó, szögmérő − Helyiérték-táblázat − Kétkarú mérleg, súlysorozat − Sík- és térgeometriai modellező − Űrmértékmodell, mérőedények − Logikai készlet − Testmodellek − Számegyenes − Hőmérő − Mágnesek
Tanulói: − Számkártyák − Színesrúdkészlet − Mérőrúd, mérőszalag − Körző, vonalzó, szögmérő − Sík- és térgeometriai modellező − Űrmértékmodell, mérőedények − Logikai készlet − Tükör − Számegyenes − Korongkészlet (piros-kék) − Zsebszámológép − Szívószál, hurkapálca, rajzlap − Milliméterpapír, pontrácsok − Ragasztó, ragasztószalag − Kartonpapír, olló − Dobókocka, játékpénz − Fonal, zsineg − Átlátszó papír
5
MATEMATIKA Ajánlott felszerelés: Demonstrációs: − Stopper, metronóm − Földgömb, atlasz − Óramodell − Számítógép − Internet − Videokazetták oktatófilmekkel − Oktató CD-k − „Binostat” modell a valószínűség szemléltetésére − Írásvetítő fóliák (üres) − Nyomtatható fóliák − Fóliafilc-készletek − Fóliakészlet − Szögestábla gumigyűrűkkel − Matematika CD-ROM-ok − Nincs királyi út − Matek Manó − Comenius LOGO − Matematikai faliképek
Tanulói: − Dienes-készlet − Babilon-készlet − Számítógép − Internet − Oktató CD-k − Hajlékonylemezek − Szögestábla gumigyűrűkkel
Szaktantermi felszerelések (ajánlott): − Számítógép internetcsatlakozással − Négyzethálós tábla − Szögestábla − Mágneses tábla − Írásvetítő − Vetítőernyő − Videolejátszó televízióval vagy videoprojektor − Nagy matematikusok arcképei − Matematikai faliképek − Demonstrációs eszközök − Tevékenykedtető eszközök − Matematikai szakkönyvek − Írásvetítő fóliasorozatok Matematikai faliképek (ajánlott): − Nagy matematikusok arcképei − Mértékegységek − Geometriai alapfogalmak − Halmazok − Párhuzamos szárú szögek − Merőleges szárú szögek − Négyszögek − Eltolás − Elforgatás − Forgásszögek − Tükrözés − Területszámítás, kerületszámítás − Kör
6
MATEMATIKA − − − − − − − − −
Pitagorasz tétele Hasábok Egyenes körkúp, gúla Testek felszíne, térfogata Lineáris függvény (transzformációk) Másodfokú függvény (transzformációk) Abszolútérték-függvény (transzformációk) Nevezetes szorzatok Hatványozás és négyzetgyökvonás
A tankönyvek kiválasztásának elvei A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál érdemes előnyben részesíteni az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: − a taneszköz-családokat, − a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, − feladatokban gazdag, − az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, − az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, − tanultakat rendszerező és jól strukturált, − tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített tankönyveket. Tantárgyi tantervek Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák jelzése − kiemelt fejlesztési feladatok: − énkép és önismeret − hon- és népismeret − európai azonosságtudat – egyetemes kultúra − környezeti nevelés − információs és kommunikációs kultúra − testi és lelki egészség − tanulás − felkészülés a felnőtt lét szerepeire −
kulcskompetenciák: − kommunikációs − narratív − döntési − szabálykövető − lényegkiemelő − életvezetési − együttműködési − problémamegoldó
ÉN) H) E) K) I) TE) T) F) k) n) d) szk) lk) é) egy) p)
7
MATEMATIKA − −
8
kritikai komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek
kr) i)
Matematika 5. évfolyam Témakörök
Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Témazáró dolgozatok írása, javítása Szaktanári döntésen alapuló felhasználás
óraszámok 5 óra/hét (185 óra) 4 óra/hét (148 óra) folyamatos folyamatos 75 óra 65 óra 21 óra 15 óra 42 óra 35 óra 16 óra 10 óra 8 óra 8 óra 23 óra 15 óra
A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: − elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére; − esetleg a tananyag mélyítésére; − nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására is. Gondolkodási és megismerési módszerek Tananyag
Tanulói tevékenységek
A matematika tanulási módszereinek megismerése. (KAPCSOLÓDÁS: Könyvtárhasználat, lehetőség szerint informatikai eszközök igénybevétele. Informatika)
Különböző tanulási technikák megismerése és alkalmazása: olvasott tankönyvi szöveg feldolgozása, lényeg kiemelése, kérdések megfogalmazása, a házi feladat elkészítési módjának tudatosodása.
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A gondolkodási módszerek témakör sajátos szerepet tölt be az általános iskola ötödik évfolyamán. Konkrét megjelenése a másik négy témakör feladataiban, problémáiban és azok megoldásában van, így érthető, hogy néhány általános fejlesztési feladaton túl itt nem sorolunk fel ismerteket.
T) I)
9
MATEMATIKA
Tananyag
Tanulói tevékenységek
Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden, van olyan).
Kiselőadások, jegyzetek készítése, kutatási feladatok, projektmunkák. A tananyagra, gyakorlati alkalmazásokra vonatkozó állítások megfogalmazása, igaz-hamis voltának eldöntése a nyelv logikai elemeinek egyre tudatosabb használatával. A tárgyi eszközökkel, virtuális módon megvalósítható célirányos játékok, a valószínűségi és statisztikai szemléletet fejlesztik. Kapcsolatok felismerését és lejegyzését támogató egyszerű szimbólumok megértése, felismerése, alkalmazása és olvasása.
(KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom)
Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. (KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom) Megoldások megtervezése, eredmények ellenőr- Különböző feladatok, problémák megoldásának zése. megtervezése, az eredmények ellenőrzése zsebszámológéppel, szöveg esetén a szövegbe való helyettesítéssel. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti ren- Különböző tárgyak, termések, színek, betűk, dezése, rendszerezése. alakzatok stb. adott vagy választott szempontok Néhány elem sorba rendezése. szerinti csoportosítása, sorba rendezése, a lehe(KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati is- tőségek számbavétele, egyszerű esetekben az összes lehetőség megkeresése. meretek)
10
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A gondolkodási módszerek témakörtartalmának szerves beépítése a tanítás-tanulás folyamatába a bevezetőben már ismertetett kulcskompetenciák kialakításának és fejlesztésének fontos lépcsője. A pozitív motiváció kialakulása, az egyre pontosabb kommunikáció a nyelv logikai elemeinek használatával, a grafikus kommunikáció fejlődése, a lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlődése.
k) n)
k) d) k) p)
Alakuljon ki és fejlődjön a helyes halmazszemlélet, a kombinatorikus gondolkodás.
szk) ÉN)
I
MATEMATIKA
Számtan, algebra (65 + 10) Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Tananyag
Tanulói tevékenységek
Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése. (KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom, Ember a természetben, Életvitel és gyakorlati ismeretek) Ellentett, abszolútérték (12). Alakiérték, helyiérték. Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen: - természetes számok körében osztók, többszörösök; – összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében; – szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban); – szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Műveleti sorrend (35 + 12).
Számadatok gyűjtése a valóságos világból. Számok helyes leírása, olvasása. Tájékozódás a számegyenesen. Számkártyák, játékpénz, adósságcédula használata. Törtek értelmezése és szemléltetése darabolással, kirakással, rajzolással, gyakorlati példákkal. Játékos feladatok szóban és írásban is a műveletek helyes értelmezésére, pontos elvégzésére. Egyszerű, rövid, a témához kapcsolódó versenyek tanulói csoportok, egyének között.
Számfogalom mélyítése, a számkör bővítéséhez kapcsolódó tevékenységek eredményeként legyen képes leírni a hallott számokat, kiolvasni a látott számokat, legyen képes megtalálni – legalább egy elfogadható intervallumot megjelölve – a számok helyét a számegyenesen. Az ellentett és az abszolútérték ismerete, meghatározása konkrét számok esetében Legyen képes megismerni és megkülönböztetni az alaki- és helyiértéket. Tudjon leírni műveleteket, legyen képes egyszerű esetekben elvégezni azokat. Fejlődjön a számolási készsége a kibővített számkörben. Alakuljon és fejlődjön a műveletekhez kapcsolódóan is az ellenőrzés, önellenőrzés igénye és képessége.
Konkrét példák kapcsán annak megtapasztalása, hogy a műveleti sorrendtől való eltekintés különböző eredményekre vezet, így nem teszi egyértelművé a matematikán belül való tevékenységet. Az átszámításokhoz kapcsolódóan alapműveletek gyakorlása, tapasztalatszerzés a helyiérték és alakiérték szerepéről mindkét számrendszerben. Számkártyák, helyiértéktáblák használata. Zsebszámológépek ésszerű használatával végezzen ellenőrzéseket.
Fegyelmezettség, következetesség, szabályköve- szk) tő magatartás fejlődése. i)
Tízes alapú számrendszer. Kettes alapú számrendszer (6 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Informatika) Kerekítés, becslés, ellenőrzés. (KAPCSOLÓDÁS: Ember a természetben; Életvitel és gyakorlati ismeretek)
i) k)
egy) p) T) E)
Tapasztalatszerzés a számrendszerek felépítéséről, a kombinatorikus gondolkodás fejlődése a különböző számok kirakásával.
lk)
Fejlődjön az ellenőrzési és becslési igény, készség.
szk)
11
MATEMATIKA
Tananyag
Tanulói tevékenységek
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek Egyszerű matematikai modellek megismerése és Fejlődjön a következtetési képesség, az értőmegoldása következtetéssel, lebontogatással, el- alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban. elemző olvasás, a szövegértés, önálló problélenőrzés behelyettesítéssel. mamegoldó képesség. d) p) ÉN) I) Arányos következtetések (pl. szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok (12+6). (KAPCSOLÓDÁS: Ember a természetben; Életvitel és gyakorlati ismeretek)
d) p) ÉN) I)
Összefüggések, függvények, sorozatok (15 + 6) Tananyag
Számegyenes, szám-intervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. (KAPCSOLÓDÁS: Testnevelés és sport) Helymeghatározás konkrét gyakorlati szituációkban. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer (5 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Földünk és környezetünk) Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata –abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján -, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai (6 + 2). Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével (4 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Ember a természetben; Földünk és környezetünk)
12
Tanulói tevékenységek
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése.
Tudja felismerni a megadott számok helyét a számegyenesen.
Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.
Legyen képes egy megadott pont koordinátáit leolvasni, illetve a koordináták segítségével ábrázolni a pontot a Descartes-féle koordinátarendszerben.
Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése. Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása. Több megoldás keresése.
Az összefüggés-felismerő képesség fejlődése, i) készítsük elő a helyes függvényszemlélet alapo- egy) zását. T) Legyen képes felismerni és leolvasni konkrét értékeket egyszerű oszlopdiagramról.
d) szk) I)
I
MATEMATIKA
Geometria, mérés (35 + 7) Tananyag
Tanulói tevékenységek
Egyszerű testek és azokból újabb testek készítése, a jellemzők felfedezése, megbeszélése. Megadott és/vagy választott tulajdonságok alapján mértani testek, különböző tárgyak, dolgok halmazokba való elhelyezése. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója (7 + 0). Tulajdonságok (pl. párhuzamos élek, merőleges Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. élek, szimmetriák) megfigyelése a tanteremben Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszö- lévő tárgyakon, alakzatokon, példák keresése a gek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgá- természetes és az épített környezetben. lata (4 + 2). Különböző síkidomok kivágása, vizsgálata, csoportosítása megadott szempontok szerint. Testek építése, tulajdonságaik. (KAPCSOLÓDÁS: Művészetek) Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján.
A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, esetleges megjelenése környezetünkben, előfordulása a gyakorlati életben. (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek) Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges (10 + 2). A szög fogalma, mérése, szögfajták (3 + 0). (KAPCSOLÓDÁS: Földünk és környezetünk; Művészetek)
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A térszemlélet fejlődése. Halmazszemlélet fejlődése.
Legyen képes megkülönböztetni más testektől a téglatestet, kockát, felismerni és szóban elmondani ezek néhány tulajdonságát. Értse és helyesen alkalmazza a párhuzamosság és merőlegesség fogalmát. Legyen képes felismerni a háromszöget és négyszöget, tudjon ezekről megfogalmazni egy-két igaz állítást. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzó- A távolság fogalmának értése, egyszerű esetekval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása, köben bejelölése, szerkesztése. rök, minták készítése. Művészi, népművészeti alkotások jellemzőinek Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkeszvizsgálata (pl. Escher-képek, matyóhímzés stb.). tésekkel.
Hajtogatások a merőleges és párhuzamos szemléltetésére, adott alakzatoktól egyenlő távolságra lévő pontok keresésére. Egyszerű szerkesztési feladatok. A szögmérő helyes használata.
K) i)
szk)
H) E) lk) egy)
Legyen képes a síkban két ponttól egyenlő táp) volságra lévő pontokat keresni szerkesztéssel, és a szakaszfelező merőlegest felismerni, megszerkeszteni. Értse és tudja a szög fogalmát, legyen képes fel- T) ismerni és szögmérővel megmérni a szögfajtákat..
13
MATEMATIKA Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Tananyag
Tanulói tevékenységek
Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel. Számításos feladatok. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg (11 + 3). (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek; Ember a természetben)
Lefedések, parkettázások, csempézésekhez kapcsolódó cselekvéses feladatok. Mérések a gyakorlatban, terepen, osztályban, ennek kapcsán is tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Különböző mérőeszközök használata.
Értse meg, hogy a mérés mindig összehasonlítás. i) K) A mérések kapcsán fejlődjön a számolási készsége, a becslési képessége. Ismerje a legalapvetőbb mértékegységeket. Négyzet, téglalap, kocka, téglatest esetében konkrét adatok mellett legyen képes a kerületet, területet, felszínt és a térfogatot meghatározni.
A valószínűségi és statisztikai jellegű feladatok, problémák megoldása kockadobálással, pénzdobálással, nagyszámú kísérlet esetén – lehetőség esetén – számítógép használatával. Sajtóból internetről stb. levett egyszerű grafikonok vizsgálata, észrevételek megfogalmazása. Sokféle matematikai és gyakorlati feladat kapcsán tapasztalja meg a számtani közép ismeretének hasznosságát, és konkrét esetekben számolja ki az átlagot.
A valószínűségi és statisztikai szemlélet, a megfigyelőképesség, az elemzőképesség fejlődése.
I) d) lk)
Ismerje a számtani közép fogalmát és tudja használni. A használat során fejlődjön a számolási készsége.
T) szk)
Valószínűség, statisztika (10 + 6)
Valószínűségi játékok és kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése (7 + 4). Átlagszámítás néhány adat esetén (3 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Testnevelés és sport; Informatika)
14
I
MATEMATIKA
Matematika 6. évfolyam Témakörök
Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Témazáró dolgozatok írása, javítása Szaktanári döntésen alapuló felhasználás
óraszámok 3 óra/hét (111 óra) 4 óra/hét (148 óra) folyamatos folyamatos 56 óra 66 óra 8 óra 13 óra 21 óra 30 óra 6 óra 11 óra 8 óra 8 óra 12 óra 20 óra
A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: − elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére; − esetleg a tananyag mélyítésére; − nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására is. Gondolkodási és megismerési módszerek Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák) A matematika tanulási módszereinek továbbfejleszté- Különböző tanulási technikák tudatos alkalmazása. A gondolkodási módszerek témakör sajátos szerepet A nyelv logikai elemeinek helyes használata a verbá- tölt be az általános iskola hatodik évfolyamán is. se. lis és grafikus kommunikációban. (KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom) Matematikatörténeti érdekességek. (KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom) Tananyag
Tanulói tevékenységek
15
MATEMATIKA Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható eredménye (készségek, képességek, kompetenciák) Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybeKülönböző módszerekkel gyűjtött információk értel- Konkrét megjelenése a másik négy témakör feladatavétele. mezése, rendezése, megadott szempontok szerinti ki- iban, problémáiban és azok megoldásában van, így válogatása. érthető, hogy néhány általános fejlesztési feladaton (KAPCSOLÓDÁS: Informatika) Mindennapi gyakorlati problémák, feladatok, tapasz- túl itt nem sorolunk fel ismerteket. A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. A gondolkodási módszerek témakör tartalmának Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifeje- talatok alapján matematikai modell alkotása (rajzos szemléltetés, táblázatkészítés). szerves beépítése a tanítás-tanulás folyamatába a bezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; A matematikából és a mindennapi életből vett felada- vezetőben már ismertetett kulcskompetenciák kialatok kapcsán a feltételek vizsgálata, események való- kításának és fejlesztésének ad komoly teret. A pozitív és; vagy; minden, van olyan). színűsége, biztos, bizonytalan, lehetetlen voltának el- motiváció kialakítása, a helyes kommunikáció, a Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen döntése. problémamegoldó-képesség, a kritikai gondolkodás, bemutatására. az értelmes együttműködés, a lényegkiemelés, a szaVáltozatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése. Jól megválasztott szövegek, szöveges feladatoknál bálykövető magatartás stb. mind-mind fejlődhet, ha Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. szövegértelmezés, egy-egy egyszerű matematikai ezen tartalmak átszövik a gyakorlati megvalósítást a (KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom; In- modellhez szövegalkotás. Lehetőségek rendszerezett felsorolása az esetek leírá- tanórákon. Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítáformatika) sa, fejlesztése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezé- sával, táblázatos formában való megjelenítésében, gráfok módszerének segítségével. Halmazszemlélet fejlesztése. se, rendszerezése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlődése különféle módszerekkel. Tananyag
16
Tanulói tevékenységek
Kód I) T) egy) d) lk) i) d) k) ÉN) i) T)
I
MATEMATIKA
Számtan, algebra (56 + 10) Tananyag
A racionális számok. A számok reciprokának fogalma. Műveletek racionális számkörben: – szorzás, osztás törttel, tizedes törttel; – alapműveletek negatív számokkal.
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Becslés a törtek körében is. Helyiértékek a tízes számrendszerben (23 + 2). Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése. (10 + 2).
Tanulói tevékenységek
A racionális számkör és a számegyenes pontjainak kapcsolata. Racionális számok helyének és racionális pontokhoz tartozó számoknak a megállapítása a számegyenesen. Példák különböző előjelű és abszolútértékű számok reciprokának meghatározására, ellenőrzésére. Rajzos megjelenítés, szemléltetés, helyiértéktáblázat, számegyenes használata műveletfogalom kiterjesztése során, sok feladat közös, illetve önálló megoldása. Olyan példák megismerése, amelyek mutatják a nem következetesen használt szabályok eredményekben mutatkozó különbségeit. Gyakorló számítási feladatok a matematika, más tudományok, valamint a mindennapi élet területéről. A különböző műveletek, feladatok eredményeinek megbecsülése előre, nagyságrendi viszonyok, ellenőrzés. Különböző tárgyak csoportosítása, maradékok megfigyelése. Számok tulajdonságainak vizsgálata, „egy számnak több neve van” hasznosságának felismerése konkrét példák kapcsán.
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A racionális számok megértése, felismerése. i) Számok reciprokának megértése, felismerése, d) önálló alkalmazása egyszerű feladatokban. A műveletfogalom mélyítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. i) Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalma- p) zása a megoldásokban, zsebszámológép haszná- egy) latakor. Következetesség és egyértelműség figyelembevételének eredményessége, a szabálykövetés fejlődése szk) p) I) A becslési készség fejlődése. A 10-es számrendszer felépítésének ismerete és helyes használata. A tanult oszthatósági szabályok ismerete. A bizonyítási igény felkeltése. Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása.
d) szk) p) p) szk)
17
MATEMATIKA
Tananyag
Egyenes és fordított arányosság. A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel. (13 + 4). (KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom; Életvitel és gyakorlati ismeretek; Ember a természetben) Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása (10 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom; Életvitel és gyakorlati ismeretek; Ember a természetben)
Tanulói tevékenységek
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Egyenes és fordított arányosság keresése és felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban.
A következtetési képesség fejlődése.
Fokozatos ismerkedés az egyenletek világával, az algebra előkészítése egyszerű feladatokon keresztül. A matematika és más tudományok, valamint a gyakorlati életből vett szöveggel és képekkel, valamint egyéb módon megadott feladatok megoldása, ellenőrzése, egyszerű matematikai modellekhez problémák keresése.
Tapasztalatgyűjtés és tájékozottság az elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldásában. Szövegértés, szövegalkotás, feltételek szétválogatása, megoldási eljárásokban való tájékozottság. Ellenőrzési igény fejlődése.
T) I) p) i) p) lk)
Összefüggések, függvények, sorozatok (8 + 5) Tananyag
Tanulói tevékenységek
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása (8 + 5). (KAPCSOLÓDÁS: Testnevelés és sport, Ember a természetben, Ember és társadalom)
A matematikából, más tudományokból és a mindennapok gyakorlatából vett változó mennyiségek, a köztük levő kapcsolatok felismerése egyszerű esetekben, azok megfogalmazása, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Példák konkrét sorozatokra.
Egyszerű, konkrét feladatok kapcsán az összep) függések felismerése, érthető kommunikálása szóban és írásban is. Törekedés a helyes megoldások megtalálására. A függvényszemlélet fejlődése. lk) Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének szk) fejlődése.
18
I
MATEMATIKA
Geometria, mérés (21 + 9) Tananyag
Alakzatok síkban, térben. Példák egyszerű transzformációkra. (KAPCSOLÓDÁS: Művészetek; Ember a természetben) A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok (10 + 3). Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, a körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Sokszögek kerülete (7 + 3). Testek építése. Téglatestek hálója, felszíne, térfogata (4 + 3). (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek; Művészetek)
Tanulói tevékenységek
Különböző sík- és térbeli alakzatok előállítása kivágással, építéssel, illetve készletből való kiemeléssel, tulajdonságok vizsgálata. A szimmetria keresése és felismerése a természetben, művészetben. Pont, egyenes, egyszerű és a tengelyhez különbözőképpen viszonyuló síkbeli alakzatok tengelyes tükörképének előállítása szerkesztéssel.
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Sík- és térszemlélet fejlődése Transzformációs szemlélet fejlődése.
Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Körző, vonalzó és szögmérő helyes és célszerű használata. A felsorolt alakzatok gyakorlati előfordulásának A gyakorlati példák a fogalmak mélyebb megérmegkeresése, tulajdonságaik vizsgálata. téséhez vezetnek, segítik az egyszerűbb szerSzerkesztések, megoldási tervek készítése a táb- kesztések értő és precíz kivitelezését. lán megjelenített tanári minta alapján, majd önállóan. Ezt követően a szerkesztések számítógépes, videós virtuális megjelenítésének megismerése. A gyakorlatban, pl. az osztályteremben, otthon is Sokszögek kerületének kiszámítása végzett mérések, számítások, mérési adatokkal a bővült számkörre vonatkozóan is. Konkrét tárgyakkal, alakzatokkal, esetleg virtuá- A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák kerelis lehetőségeket is felhasználva, különböző sésével. építmények, testek készítése, felszínük, térfogatuk becslése. Felszín és térfogat kiszámítása elsősorban téglatestek esetén – ha szükséges – Téglatestek felszínének és térfogatának meghazsebszámológép használatával. tározása konkrét adatok alapján.
k) n) i) d) i) K) szk) p) k) p) d) i) p) p) d) k) i)
19
MATEMATIKA Valószínűség, statisztika (6 + 5) Tananyag
Tanulói tevékenységek
Napi sajtóban, különböző kiadványokban, feladatgyűjteményekben található, valamint a tanu(KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati is- lók által kitalált és megfogalmazott konkrét problémák, feladatok megoldása, valószínűségi meretek) kísérletek végrehajtása. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiag- Közvetlen környezetünkből gyűjtött adatok ram. rendszerezése, adott szempontok szerinti osztáAdatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (pél- lyozása. dául a leggyakoribb adat, szélső adatok) (2 + 2). Valószínűségi játékok és kísérletek (2 + 2).
Átlagszámítás néhány adat esetén (2 + 1). (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek)
Rajzos, kirakós feladatok, oszlopdiagrammal szemléltetett gyakorlati példák megoldása. Átlag és néhány adat (számok) ismeretében következtetés az egyetlen hiányzó adatra.
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlődése. I) K) H) p) Rendszerszemlélet fejlődése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlődése. Adatok felismerése és leolvasása egyszerű kördiagramról. Az átlag lényegének megértése. Adatok ismeretében azok átlagának kiszámítása, két szám átlagának és az egyik számnak az ismeretében következtetés a másik számra. Számolási készség fejlődése.
szk) k)
p) k) d) p)
A továbbhaladás feltételei Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása. Adatok közötti matematikai kapcsolatok felismerése és lejegyzése. A feladat megoldásához szükséges és felesleges adatok szétválasztása. Egyszerűbb állítások igaz voltának eldöntése. A kisebb, nem nagyobb, nagyobb, nem kisebb kifejezések helyes használata. Adatok elhelyezése egyszerűbb halmazdiagramba. A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Tört, tizedes tört, negatív szám, százalék fogalma. Ellentett, abszolútérték meghatározása konkrét számok esetén. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. 20
I
MATEMATIKA 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglalap (négyzet) területének kiszámítása konkrét esetekben. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei, átváltásuk. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Mérési eredmények, adatok táblázatba rendezése. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
21
MATEMATIKA Matematika 7. évfolyam Témakörök
Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Témazáró dolgozatok írása, javítása Szaktanári döntésen alapuló felhasználás
óraszámok 3 óra/hét (111 óra) 4 óra/hét (148 óra) 5 óra + folyamatos 8 óra + folyamatos 36 óra 46 óra 12 óra 16 óra 32 óra 40 óra 6 óra 10 óra 8 óra 8 óra 12 óra 20 óra
A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: − elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére; − esetleg a tananyag mélyítésére; − nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására is. Gondolkodási és megismerési módszerek (5 + 3 + folyamatos) Tananyag
Tanulói tevékenységek
Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. (KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom) Könyvtár és elektronikus eszközök (pl. Internet) felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására. (KAPCSOLÓDÁS: Informatika) Az „és”, „vagy”, „ha … akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. (KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom)
Projektmunka, kiselőadás, kutatómunka stb. keretében motiváló feladatok elvégzése, beszámolás szóban, írásban.
22
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs és kooperatív készségek fejlődése.
A nyelv logikai elemeinek tudatos szerepeltetése A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb a feladatok megoldása során, a tananyaghoz használata. kapcsolódó állításokban, szövegekben, ezek értelmezése és alkalmazása a válaszadásban. Igazolások, cáfolatok felismerése, alkalmazás konkrét feladatok kapcsán
k) egy) p) I) H) E) k)
I
MATEMATIKA
Tananyag
Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet (3 + 0). (KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom; Ember a természetben) Szöveges feladatok megoldása.
Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorba rendezés, kiválasztás néhány elem esetén (2 + 3). (KAPCSOLÓDÁS: Ember a természetben; Életvitel és gyakorlati ismeretek)
Tanulói tevékenységek
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Számhalmazok, geometriai alakzatok, árucikkek, A halmazszemlélet fejlődése. élőlények, szófajok stb. tulajdonságainak vizsgálata, adott/választott szempontú csoportosítása.
szk) T)
Sokszínű, a mindennapi életből vett problémák szöveges leírásának megértése, elemzése, a matematikai modell megkeresése, megoldás, a megoldások ellenőrzése – szükség esetén – a szövegbe helyettesítéssel is. Szöveghez modell, modellhez szöveg keresése egyszerű esetekben. A megoldásoknál kapjon szerepet ezen az évfolyamon is a következtés, a logikus gondolkodás. Különböző tárgyak, elemek, számok, betűk, lehetőségek sorrendezése, néhány elem kiválasztása. Különböző események kimeneteli lehetőségeinek számbavétele.
k)
Szövegelemzés, szövegalkotás és a matematika nyelvére való fordításban való jártasság fejlesztése.
p) i) p) A kombinatorikus gondolkodás fejlődése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában.
szk) p) kr) i)
Számtan, algebra (36+10) Tananyag
Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés). A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákon. Normálalak (10 + 1). (KAPCSOLÓDÁS: Kémia, Fizika)
Tanulói tevékenységek
Műveletek gyakorlása változatos feladatokon keresztül a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata.
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A számfogalom és a műveletfogalom fejlődése, a tanultak helyes alkalmazása. Egyszerűbb esetekben az alapműveletekből öszszeálló műveletsor hibátlan kiszámítása. Helyiértékek megfigyelése különböző alapú (pl. A hatványozás fogalmának értése, alkalmazása 10-es, 2-es) számrendszerekben. A hatvány, hat- konkrét esetekben. ványozás fogalmát elmélyítő feladatok megoldá- A bizonyítási igény fejlődése. sa, az azonosságok igazolása konkrét esetekben A normálalak fogalmának értése és alkalmazása számításokkal, különböző nagyságú számok fel- nem negatív számok esetében. írása normálalakban.
p) I) i) p) d) lk)
23
MATEMATIKA Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Tananyag
Tanulói tevékenységek
Arány, aránypár, arányos osztás. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok (8 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Művészetek; Kémia, Fizika; Életvitel és gyakorlati ismeretek)
A mindennapi életből vett egyszerűbb és összetettebb feladatok megoldása a tanult ismeretek birtokában. A tanult ismeretek megoldásban való felhasználását feltételező szöveges feladatok alkotása. Különböző megoldási módok keresése (pl. következtetés, egyszerű algoritmusok alkalmazása).
Szövegértés, szövegalkotás fejlődése.
Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése.
Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletátalakítások elvégzése. Lineáris egyenletek megoldása a tanuló által választott módszerrel.
Prímszám, prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal) (6 + 3). Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesítési értékük (6 + 1). (KAPCSOLÓDÁS: Kémia, Fizika) Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel.
Következtetési képesség fejlődése.
Arány, aránypár, arányos osztás fogalmának felismerése, értése, jártasság egyszerű százalék- és kamatszámítási feladatok megoldásában. A témához kapcsolódó matematikatörténeti érA legfontosabb számelméleti fogalmak jelenté- H) dekességek felkutatása, megismertetése a társak- sének, a tanult oszthatósági szabályoknak az értő E) kal. A tanult ismeretek alkalmazása matematikai ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. egy) és gyakorlati feladatokban. p)
A mérlegelvvel kapcsolatos tapasztalatgyűjtés változatos matematikai és gyakorlati feladatok megoldásával. A mindennapi életből vett, a matematikából és Szöveges feladatok megoldása (6 + 3). Szövegértelmezés, problémamegoldás fejlődése. más tudományokból vett szöveges feladatok, Az ellenőrzési igény további fejlődése. (KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom; Életvitel és gyakorlati ismeretek; Ember problémák megértése, elemzése, a feltételek esetleges változtatása, megoldások keresése, a természetben; Testnevelés és sport) eredmények ellenőrzése szövegbe való helyettesítéssel is. Modell megkeresése a szöveg alapján, modellhez szöveg keresése.
24
k) d) lk)
k) p) p) d) k) d) lk) p) i)
I
MATEMATIKA
Összefüggések, függvények, sorozatok (12 + 4) Tananyag
Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben (3 + 1). (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek) Lineáris függvények. (KAPCSOLÓDÁS: Fizika) Példák nem lineáris függvényekre (pl. 1/x függvény) (6 + 1). Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat) (3 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek; Ember és társadalom)
Tanulói tevékenységek
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Táblázatok, grafikonok készítése konkrét, válto- Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szózatos hozzárendelések esetén. ban, írásban, grafikonok olvasása és készítése Tájékozódás a síkon a derékszögű koordinátaegyszerű esetekben. rendszerben játékos feladatok és érdekes összefüggések, gyakorlati feladatok megoldása során.
k) d) p)
A mindennapok gyakorlatából vett feladatok kapcsán összefüggések észrevétele, lineáris öszszefüggések felismerése, ábrázolása.
A lineáris függvény fogalmának értése, felismerése konkrét feladatok kapcsán. A függvényszemlélet fejlődése.
k) d) p)
Számokból, sík- és térbeli alakzatokból, mértékegységekből álló sorozatok készítése, vizsgálata, szabályok megfogalmazása. k) egy) i) Annak tudatosítása, hogy néhány elemével adott sorozathoz több szabály is megfogalmazható.
Számolási készség fejlődése a racionális számkörben. A számtani sorozat képzési szabályának értő ismerete, felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.
k) egy) i) lk) T)
Geometria (32 + 8) Tananyag
Tanulói tevékenységek
Mértékegységek átváltása a racionális számkörben.
Adott konkrét átváltások gyakorlati jellegű feladatokban az életből és más tantárgyakból. A mértékváltások táblázatos rendszerezése, öszszefoglalása. A tanultakra vonatkozó állítások megfogalmazása és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál.
(KAPCSOLÓDÁS: Fizika, Kémia) Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe (10 + 2). Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek).
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Mértékegységek ismerete, jártasság a mértékegységváltások helyes elvégzésében.
Tudja a háromszögek és négyszögek, valamint a kör kerületét kiszámítani konkrét esetekben. A háromszögek és a tanult négyszögek, valamint a kör területének meghatározása képlet használatával vagy átdarabolással. A tanult szögpárok megkeresése, megnevezése A transzformációs szemlélet fejlődése. és bejelölése különböző ábrákon (pl. sokszögek- A szögpárok ismerete. ben).
szk) p) kr) k) d) lk) i) T) k) p)
25
MATEMATIKA
Tananyag
Tanulói tevékenységek
Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Szabályos sokszögek.
Középpontosan szimmetrikus alakzatok keresése a természetben, művészeti alkotásokban, a közvetlen környezetben. Középpontosan szimmetrikus alakzatok rajzolása, hajtogatása, kivágása és később szerkesztése. A tanult síkidomok, sokszögek csoportosítása a (KAPCSOLÓDÁS: Művészetek; Életvitel és középpontos szimmetria szempontjából. gyakorlati ismeretek) Nevezetes szögek szerkesztése. Szögfelezés és szögmásolás segítségével Háromszög szerkesztése alapesetekben. különböző nagyságú szögek szerkesztése. Az egybevágóság szemléletes fogalma, a három- Háromszögek szerkesztése közvetlen vagy közszög egybevágósági esetei. vetett adatok alapján. Szerkesztési eljárások gyakorlása. A háromszög belső és külső szögeinek összege. A háromszögek és négyszögek hiányzó szögeiA négyszögek belső szögeinek összege (16 + 3). nek kiszámolása különböző adatok birtokában, ábrák, rajzok segítségével. A témához kapcsolódó számításos és szöveges feladatok megoldása. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, for- Elképzelt és valóságos testek tulajdonságainak gáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfo- felismerése, megfogalmazása, különböző hálók készítése. Felszín és térfogat számítása. gata (6 + 3). (KAPCSOLÓDÁS: Fizika; Művészetek)
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A transzformációs szemlélet fejlődése. A középpontos szimmetria felismerése a környezetben. Egyszerű geometriai alakzatok középpontos tükörképének megszerkesztésére vonatkozó képesség.
E) K) ek) egy) p)
Különböző szögek szerkesztése. Háromszögek szerkesztése megfelelő adatokból. A háromszögek egybevágósági feltételeinek ismerete.
p) d) lk)
A bizonyítási igény további fejlődése. A háromszögek külső és belső szögeire, a négyszögek belső szögeinek összegére vonatkozó összefüggések ismerete.
p) lk) i)
Térszemlélet fejlődése. Különböző alapú egyenes hasábok és a forgáshenger felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.
p) d) szk) lk) I)
Valószínűség, statisztika (6 + 4) Tananyag
Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében. (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek)
26
Tanulói tevékenységek
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Zsebszámológépekkel és számítógéppel végzett kísérletek tapasztalatainak összegyűjtése, rendszerezett lejegyzése. Grafikonok készítése az adatok alapján. Projektfeladatok.
A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlődé- i) se. egy) p) T)
I
MATEMATIKA
Tananyag
Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai (3 + 2). Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése (3 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom; Testnevelés és sport)
Tanulói tevékenységek
Adott szempontok alapján a jó (a szempontoknak megfelelő) események számának meghatározása, összehasonlítása az összes lehetséges esemény számával. A napi gyakorlati élethez kapcsolódó adatok (időjárás, bolti árak változó adatai, iskola tanulói létszámának alakulása az elmúlt években stb.) rendszerezett gyűjtése, ezek alapján értelmes grafikonok készítése. Tendenciák leolvasása, várható események megfogalmazása.
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmának ér- lk) tése. k) A statisztikai szemlélet fejlődése. p) Legyen képes a tanuló egyszerű esetekben stad) tisztikai adatokat gyűjteni, elemezni, értelmezni. szk) kr)
27
MATEMATIKA Matematika 8. évfolyam Témakörök
Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Év végi összefoglaló ismétlés Témazáró dolgozatok írása, javítása Szaktanári döntésen alapuló felhasználás
óraszámok 3 óra/hét (111 óra) 4 óra/hét (148 óra) 4 óra + folyamatos 7 óra + folyamatos 33 óra 42 óra 12 óra 19 óra 22 óra 30 óra 8 óra 12 óra 12 óra 18 óra 8 óra 8 óra 12 óra 20 óra
A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: − elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére; − a tanév végi rendszerező összefoglalásra; − esetleg a tananyag mélyítésére; − nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására is. Gondolkodási és megismerési módszerek (4 + 3 + folyamatos) Tananyag
Gondolatok szóbeli és írásbeli kifejezése. (KAPCSOLÓDÁS: Magyar nyelv és irodalom) A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.
28
Tanulói tevékenységek
Kiselőadások tartása, házi dolgozatok készítése, interjúk készítése (matematikatörténeti érdekességekről, a matematika hasznosságáról, tanárokról, diáktársakról, versenyzőkről stb.). Projektmunka, az eredmények dokumentálása. Egyszerű, a matematikából és a gyakorlati életből vett feladatok megoldása, állítások igazságának vagy hamis voltának igazolása különböző módszerekkel (pl. átdarabolásokkal, közelítésekkel, ellenpéldákkal, logikus gondolatmenetekkel).
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Az igényes kommunikáció kialakulása és fejlődése. Értelmes kérdés- és vitakultúra kialakulása és fejlődése. Esztétikus megjelenítés írásban. A bizonyítási igény fejlődése. Tolerancia, kritikai szemlélet, problémamegoldás fejlődése.
k) egy) i) I) k) lk)
I
MATEMATIKA
Tananyag
Tanulói tevékenységek
Híres magyar matematikusok (0 + 3).
Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használatával kutatómunka, kiselőadások készítése megadott vagy választott matematikai korszak(KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom) ról, témáról stb. ismeretében. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv A matematikából, a gyakorlati életből, internetkészítése, a feladat megoldása és szöveg alapján ről, különböző feladatgyűjteményekből választörténő ellenőrzése. tott problémák megértése után azok önálló megoldása. Egy-egy kijelölt vagy választott matematikai témához kérdések megfogalmazása, feladatok készítése. Elemek halmazokba rendezése, halmazok eleme- A tanult ismeretek között összefüggések kereséinek felsorolása konkrét példák kapcsán. se, megfogalmazása, majd azok értő alkalmazása A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét egyszerűbb feladatok megoldásában. feladatokban. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása A tanultakhoz kapcsolódó változatos feladatok változatos módszerekkel (fadiagram, útdiagram, megoldása, kiselőadások, kutatómunka, házi táblázatok készítése) (4 + 0). dolgozatok, projektfeladatok (pl. szerencsejátékok a médiában, esélyek a nyerésre).
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
Hon- és népismereti tájékozottság, műveltség gyarapodása. Néhány jeles matematikus életének, munkásságának ismerete. Fejlődés a szövegelemzés, értelmezés, valamint a matematika nyelvére való fordítás terén. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlődése. Igényes grafikus és verbális kommunikáció kialakulása.
I) T) E) egy) I) p) i)
Rendszerszemlélet fejlődése.
p) kr) i) szk) Kombinatorikus és kritikai gondolkodás fejlődé- egy) se. I) Tájékozottság a „nyereményjátékok” világában. T) é)
Számtan, algebra (33 + 9)
Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra. A négyzetgyök fogalma (11 + 2). A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése. (KAPCSOLÓDÁS: Fizika, Kémia; Életvitel és gyakorlati ismeretek)
Különböző tizedes törtek tulajdonságainak vizsgálata. Periódusok keresése. A π matematikai érdekessége. Négyzetgyök kiszámítása zsebszámológéppel, táblázatokkal. Halmazábrák készítése.
A számfogalom mélyülése. A racionális szám és a négyzetgyök fogalmának ismerete.
i) p)
A rendszerezőképesség fejlődése.
Számítások egyszerűsítése, például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása a megoldások során. i) kr) p)
Műveletfogalom mélyítése. Számolási és a becslési készség fejlődése. A zsebszámológép tudatos használatának kialakulása.
d) szk) i) kr) p)
29
MATEMATIKA Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Egyszerű algebrai egész kifejezések szorzása. A helyettesítési érték kiszámítása (10 + 3). (KAPCSOLÓDÁS: Fizika, Kémia) Elsőfokú, elsőfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz.
Betűszimbólumok szerepeltetése a problémák lejegyzésében. A szimbólumok célszerű átalakítása a megoldások egyszerűsítése érdekében. Az algebrai kifejezések célszerű átalakítása a tanultak alapján, a gyors és pontos számítások elvégzése érdekében. A matematikából és a mindennapokból vett feladatok megoldása, megadott feltételek mellett.
Szöveges feladatok megoldása (12 + 4). (KAPCSOLÓDÁS: Fizika, Kémia)
Változatos szöveges feladatok megoldása. Projektfeladatok.
A szimbólumok szerepének megértése, célszerű használata. Egyszerű algebrai kifejezések átalakításának felismerése, elvégzése, helyettesítési értékének kiszámítása. Az elsőfokú egyenletek megoldása mérlegelvvel. Az ellenőrzés igényének fejlődése. Algoritmusos gondolkodás fejlődése. Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Igényes kommunikáció kialakulása. Kooperációs képesség fejlesztése.
k) kr) p) I) T)
k) d) p) I) k) egy) lk) d)
Összefüggések, függvények, sorozatok (12 + 7) Tananyag
Tanulói tevékenységek
Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. x a x2; x a x . Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben (6 + 2).
Változó mennyiségek közötti kapcsolatok keresése, a kapcsolat megfogalmazása szóban és írásban. A különböző kapcsolatok közül a függvények kiválasztása, ábrázolásuk koordináta-rendszerben. Ponthalmazok a derékszögű koordináta-rendszerben, jellemzőjük leolvasása egyszerűbb esetekben. Grafikus megoldási módszerek alkalmazása különböző matematikai és gyakorlati feladatokban (lehetőség szerint számítógépen is). Különböző sorozatok jellemzőinek megkeresése, adott feltételek mellett sorozat elemeinek meghatározása egyszerűbb esetekben.
Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása (3 + 3). Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat) (3 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Fizika, Kémia; Ember és társadalom)
30
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A függvényszemlélet fejlődése. Táblázat, grafikon készítése konkrét függvények esetén.
p) k) i)
Egyismeretlenes egyenlet grafikus megoldása. Konkrét elemekkel adott, egyszerű sorozatok jellemzőinek felismerése, megfelelő adatok birtokában sorozat újabb elemeinek meghatározása. A számtani és mértani sorozat fogalmának ismerete.
szk) d) p) k)
I
MATEMATIKA
Geometria (22 + 8) Tananyag
Tanulói tevékenységek
A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel (4 + 1).
A rendszerező ismétlés után a tanult testek, illetve az azokból építhető egyszerűbb testek jellemzőinek meghatározása, felszínének, térfogatának kiszámítása konkrét adatok esetén. A forgáskúp, gúla, gömb jellemzőinek megismerése, hálók készítése, a felszín és térfogat meghatározási módszereinek megismerése egyszerű esetekben. Zsebszámológép használata. Egyszerű alakzatok eltolt képének megszerkesztése. Adott vektorok összegének, különbségének megszerkesztése. A tanultak alkalmazása más tantárgyak megoldása során. Hasonló alakzatok keresése a környezetben. Olyan jelenségek (pl. fényképezés, vetítés), felfedezés, ahol éppen ennek a transzformációnak van szerepe. Feladatok megoldása a nagyítás és kicsinyítés tulajdonságainak megismerése után. Arányok értelmezése (pl. térképen). Pitagorasz korának, életének és munkásságának felkutatása a könyvtárban, interneten, rövid házi dolgozat és/vagy kiselőadás készítése erről.
(KAPCSOLÓDÁS: Művészetek; Életvitel és gyakorlati ismeretek)
Eltolás a síkban. Vektor mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége. (KAPCSOLÓDÁS: Fizika) Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. Szerkesztési feladatok (10 + 3). (KAPCSOLÓDÁS: Fizika; Földünk és környezetünk) Pitagorasz tétele. (KAPCSOLÓDÁS: Ember és társadalom) Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről (8 + 4). (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismeretek)
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlődése. A tanult testek legfontosabb jellemzőinek, a felszín és térfogat meghatározási módjának ismerete. A zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására.
k) lk) p) i)
A transzformációs szemlélet további fejlődése. Értse az eltolás fogalmát, ismerje tulajdonságait. A vektor fogalmának ismerete, alkalmazási lehetőségeinek felismerése és végrehajtása. A transzformációs szemlélet fejlődése. A nagyítás és kicsinyítés fogalmának megértése. A nagyításhoz, kicsinyítéshez kapcsolódó egyszerű szerkesztési feladatok elvégezése.
k) d) p) i) I) T) k) p) d)
Erősödjön a tanulóban a tudat, hogy a matemati- E) ka az emberiség kultúrájának része. I) Fejlődjön a bizonyítási igény. T) k) egy) A tanult összefüggések alkalmazása a matemati- A kommunikációs képesség, a számolási készi) kához és más tudományterületekhez, valamint a ség, a becslési készség és az ellenőrzési igény K) mindennapi gyakorlati élethez kapcsolódó felfejlődése. d) adatok megoldásában. Saját képlettár értő használata. p) A geometriában tanult képletek összegyűjtése, kr) képlettár készítése saját használatra.
31
MATEMATIKA Valószínűség, statisztika (8 + 4) Tananyag
Tanulói tevékenységek
Különböző élethelyzetek eseményeit vizsgálva az adott feltételeknek eleget tevő összes lehetőség meghatározása és ezen belül az adott szempontok szerinti összes jó lehetőség kiválasztása. A kombinatorikus valószínűség szemléletes fogalmának megértése. Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és ér- A napi sajtóból, Internetről, tapasztalatból kütelmezése, ábrázolásuk. lönböző grafikonok keresése, egymás grafikonGrafikonok készítése, elemzése (4 + 2). jainak elemzése (pl. ragasszák fel – kivágás után – egy lapra). (KAPCSOLÓDÁS: Fizika; Életvitel és gyaAdatok gyűjtése különböző témákhoz kapcsolókorlati ismeretek) dóan, ezekből grafikonok készítése.
Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma (4 + 2). (KAPCSOLÓDÁS: Életvitel és gyakorlati ismertek)
Kialakítandó ismeretek és a fejlesztés várható Kód eredménye (készségek, képességek, kompetenciák)
A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlődé- T) se. p)
A medián és módusz ismerete, az adatsokaságban való eligazodás képességének fejlődése.
A továbbhaladás feltétele Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. Egyszerű állítások igazságának eldöntése, tagadás. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. A zsebszámológép használata egyszerű gyakorlati számításokban. Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékeinek kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Lineáris függvények (x → ax + b) függvény és ábrázolása (értéktáblázattal) konkrét racionális együtthatók esetén. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységekkel. Kör kerületének, területének meghatározása konkrét adatok esetén. Háromszögek, négyszögek területének kiszámítása. 32
p) kr) i) k) T)
I
MATEMATIKA Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése, felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalma. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.
33
HELYI TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA
KNOK 2005
MŰVÉSZETTÖRTÉNET 5. évfolyam
Összeállította: Fischer Katalin
HELYI TANTERV KNOK 2005
MŰVÉSZETTÖRTÉNET 5. ÉVFOLYAM
MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANTÁRGYI TANTERV Célok és feladatok A tanórákon lehetőséget kínálunk a tanulóknak arra, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömét. Átfogó szakmai célunk a tanulók látáskultúrájának megalapozása. A tantárgy feladata a vizuális megismerés, a befogadó- és az alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást. A művészettörténeti ismereteket konkrét feladatokkal kell kapcsolnunk a társművészetekhez. A történelem, a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyakkal együtt haladva, közösen kell felébreszteni a gyermekekben az egyetemes kultúra iránti érdeklődést. Hazánk jelentősebb alkotásain keresztül reálisabb képet alakít ki szűkebb és tágabb környezetének viszonyáról. Az egyetemes, a nemzeti és a népi kultúra megismerésével egyre bővül, és színesedik a világról alkotott képe. Mindezek ismeretében egy környezetére igényes, annak értékeiért felelősséget érző magatartás kialakítása a célunk. Fejlesztési követelmények Oktató-nevelő munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a tanulók különböző szinten képesek elsajátítani az új ismereteket. Ennek okai leginkább az egyéni fejlettségük különbségeiben és az adottságaik közti eltérésekben rejtőznek. Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, hiszen a különböző korosztályoktól más-más színvonalú teljesítményt lehet és kell elvárnunk. A tanítási órákon mindezek tudatában kell fejlesztenünk a gyermekek képességeit. Vizuális, művészeti ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemzések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket képesek egyéniségüknek megfelelően megfogalmazni. Felszerelés, szemléltetés A tananyaghoz szorosan kapcsolódó tankönyv (Mozaik kiadó tankönyve, tartós könyvtári példányok), dia képek, filmek. A művészeti alkotások megismerésén túl a technikák, történelmi háttér ismerete is fontos. Alkotások másolása (pl.: agyagozás: agyagedények; római kor: mozaik készítése). Törekedni kell az egyéni megismerés, felfedezés megtanítására is. Ha lehetőség van, akkor művészeti CD-k, internet használata. Könyvtári órák beiktatása, könyvtárhasználat, könyvtár ismeret. Múzeumlátogatás (Pl.: Szépművészeti Múzeum).
2
HELYI TANTERV KNOK 2005
MŰVÉSZETTÖRTÉNET 5. ÉVFOLYAM
5. évfolyam Időkeret: 16 óra/év (0,5 óra/hét) Művészettörténet, műalkotás-elemzés Témakörök Az őskor művészete
Az ókori kultúrák
Az ókori görög művészet
Az ókori római művészet A magyar népviseletek
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) A legkorábbi monumentális kőépítmények: Stonehenge, Avebury. A termékenységszobrok: Willendorfi Vénusz. A vadászmágia és a barlangfestmények: Altamira, Lascaux. A legegyszerűbb használati eszközök: pattintott kőeszközök, agyagedények. Az egyiptomi sír- és templomépítészet: masztaba, Gizai piramisok, Karnaki templom. Az egyiptomi szobrászat: Rahotep és Nofret, Írnok, Nofertiti portréi. Az egyiptomi festészet: Halastó, Mocsári vadászat. Mezopotámia építészete: Úr-Zikkurat, Babilon-Istár-kapu. Mezopotámia szobrászata, iparművészete: Asszír kapuőrzők, Bikafejes hárfa-Ur. A görög templomépítészet és az oszloprendek: Athén-Akropolisz. A görög szobrászat: Polükleitosz: Lándzsavivő, Pheidiasz: Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Laokoon-csoport, Szamothrakéi Niké. A görög vázafestészet: geometrikus, fekete alakos, vörös alakos vázák. A római építészet: Róma-Pantheon, Colosseum, vízvezetékek. A római szobrászat: Brutus portréja, Marcus Aurelius lovasszobra. A római falfestészet: Pompei-Misztérium villa freskói. Népművészeti tájegységeink legjellemzőbb ruhadarabjai.
Követelmények: Ismerje fel a tanult művészeti alkotásokat. Tudjon önállóan megnevezni példákat az egyes kultúrák alkotásaiból. Önálló műalkotás-elemzés (kor, méret, szerkezet, anyagok, kompozíció, összhatás). Képzőművészeti ágak (pl. szobrászat, grafika), építészet, iparművészet, műfajok (Pl.: dombormű) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (pl. akvarell, mintázás). Az őskori művészet. Egyiptom, Mezopotámia művészete. Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. A múzeumok rendeltetése, szerepe, a Szépművészeti Múzeum
3
TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON ÉS NÉPISMERET 5-8. évfolyam Célok és feladatok A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változásváltoztatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 1012 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberitársadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni.
A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. 5. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése. Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében.
A tanári elbeszélés megjegyzése. Képi és szöveges információk együttes kezelése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezőképességek Történelmi személyiségek jellemzése. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben Történelmi események időrendbe állítása. Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. Témakörök Élet az őskorban
Tartalmak Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban.
Varázslat és művészet. Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat) Évszám: nagyon régen, régen Az ókori Kelet világa
A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása, Mítoszok és mondák az ókori keletről. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz Évszám: kb. 5000 éve
Ószövetségi történetek
A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon Helynév: Jeruzsálem
Az ókori görögök életéből
Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Évszám: kb. 2500 éve
Az ókori Róma évszázadai
Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma - vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Évszám: kb. 1500 éve
A kereszténység születése
Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök
Név: Jézus, Mária, József Helynév: Betlehem Évszám: 476 A magyar történelem kezdetei
A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-medencéig. A honfoglalás.
Hagyomány ismeret
Mélységelvű témák Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Név: Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence Évszám: 895 Házak, háztípusok Élet a házban Munkamegosztás Ünnepek, ünnepkörök A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlődése Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén Hajó és kereskedelem a főníciaiaktól a rómaiakig. Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban.
A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.
6. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése egy adott témáról. Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése. A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. Vázlat készítése tanári segítséggel. A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. Tájékozódás időben
A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Történelmi események időrendbe állítása. Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Tájékozódás térben A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. Tartalmak
Témakörök Képek a középkori Európa életéből
Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. A középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság Évszám: 800
Magyarország az Árpádok idején
Letelepedés - kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király udvarában. László és Könyves Kálmán. A tatárjárás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám:1000, 1241-1242, 1301
Virágzó középkor Magyarországon
Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Mohács. Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541
Az újkor kezdetén
Felfedezők és hódítók. Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. Ablak Európára - I. Péter. Az Európán kívüli világ. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén.
Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár Évszám: 1492, 1517 Magyarország az újkor kezdetén
Török világ Magyarországon. A várháborúk hősei. Életképek a királyi Magyarországról. Erdély aranykora. Történetek a függetlenségi küzdelmekről. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.
Hagyományismeret Mélységelvű témák Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul Évszám: 1552, 1686, 1703-1711 A paraszti munka A faluközösség Az ember életfordulói A tanév során az alábbi témák közül egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon Bárók, nemesek, jobbágyok Magyarországon a XIV-XVIII. századig. Az Európán kívüli világ a kora újkorban Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Mátyás király asztalánál - az étkezés történetéből. Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig.
A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon
különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.
7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Információk gyűjtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. Kifejezőképességek Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. Vázlat készítése csoportmunkában. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése. Tájékozódás időben Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése.
Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. Kronologikus táblázatok önálló készítése. Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. Tartalmak
Témakörök A polgári átalakulás kora
Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815
Képek a XVIII. századi Magyarországról
Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József Évszám: 1740-1780
A polgárosodás kezdetei Magyarországon
Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon. 1848. március 15-e. Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc csatáiból. Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad Évszám: 1830-1848, 1848. március 15., 1849. október 6.
Nemzetállamok kora
Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. Fogalom:
polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Helynév: Németország, Olaszország Évszám: 1861-1865, 1871 A dualizmus kora
Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Roma társadalom - roma életformák Világváros születik: Budapest. A hagyományos falusi társadalom élete (a lakóhely néprajzi tájegységének feldolgozása: gazdálkodás, település, életmód, népszokások) A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest Évszám: 1867, 1867-1916
Az első világháború
A háború okai, céljai és jellege. Forradalom, Oroszországban. Győztesek és vesztesek.
Mélységelvű témák Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet Név: Lenin Évszám: 1914-1918, 1917 A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód A soknemzetiségű Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, Kultúrája A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén. Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. - XX. század elejéig Város és falu az új és a legújabb korban
A továbbhaladás feltételei
Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.
8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Önálló vázlat készítése. Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. Információk szerzése napi és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból. Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezőképességek Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése. Tájékozódás időben Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól.
Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. Tartalmak
Témakörök A világ a 20-as és 30-as években
Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé. Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt Helynév: Szovjetunió Évszám: 1929-1933, 1938
Magyarország a két világháború között
Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920
A második világháború
Európai háborúból világháború. A totális háború. Magyarország a második világháborúban. Magyarország 1944-ben. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös Név: Churchill, Teleki Pál Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam Évszám: 1939, 1941, 1944. Március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2.
A globalizálódó világ
A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák - a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás
Magyarország története napjainkig
Magyarország a keleti blokkban - a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon - a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása.
A magyarországi romák A határon túli magyarok. A népi kultúra hagyományai a határon túl (pl. Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék). A rendszerváltozás. Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszám: 1945, 1948, 1956. október 23., 1989-1990. Állampolgári ismeretek:
Az állam és polgára. A nyilvánosság. A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok - társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai.
Mélységelvű témák Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Nők és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. Történetek és visszaemlékezések a lakóhely XX. századi történelméből. Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Családom története a XX. században. Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód.
A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek.
- Alkalmazás ismert vagy új szituációban. - Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás. - A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: - Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Témazáró dolgozatok. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli). - Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
NAT 2003
TERMÉSZETISMER ET 5-6. évfolyam
B változat Készítette:
Jámbor Gyuláné Vízvári Albertné
A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:
MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2004
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
TARTALOM ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK ............................................................................................................................ Értékelési elvek az 5-6. évfolyamon ........................................................................................................................................... Értékelés leggyakoribb formái .................................................................................................................................................. Célok, feladatok ...................................................................................................................................................................................... Fejlesztési feladatok .............................................................................................................................................................................
3 4 4 4 5
5. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................................................................ 6 Javasolt óraterv .................................................................................................................................................................................. 6 Környezetünk élővilága ..................................................................................................................................................................... 7 I. Téma: Ősz a kertben ................................................................................................................................................................... 7 II. Téma: Tájékozódás a környezetünkben és a térképen ......................................................................................... 7 III. Téma: Az időjárás, az éghajlat. A talaj. ...................................................................................................................... 8 IV. Téma: Hazánk: Magyarország ......................................................................................................................................... 8 V. Téma: Állatok a házban és a ház körül ......................................................................................................................... 9 VI. Téma: Tavasz a kertben ....................................................................................................................................................... 10 Követelmények a tanév végén ........................................................................................................................................................ 11 6. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................................................................ Javasolt óraterv .................................................................................................................................................................................. Hazai tájak életközösségei ................................................................................................................................................................ I. Téma: Élet az erdőben .............................................................................................................................................................. II. Téma: A vizekben és a vizek partján .............................................................................................................................. III. Téma: Füves területek élővilága ..................................................................................................................................... IV. Téma: Tájékozódás a Földön ............................................................................................................................................ V. Téma: A változó földfelszín ................................................................................................................................................ Követelmények a tanév végén ........................................................................................................................................................ Kimeneti követelmények a 6. év végén ....................................................................................................................................
www.mozaik.info.hu
12 12 12 12 13 14 15 16 16 17
2
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A természetismeret, a környezetismeret 1-4. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épülve alapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak, a biológia, a fizika, a kémia, valamint a Földünk és környezetünk műveltségi területéhez tartozó földrajz tanítását. Így mintegy hídként teremt kapcsolatot az elsősorban tapasztalati úton szerzett elemi és a magasabb absztrakciós szintű ismeretek között. A tantárgy tudástartalmának elsajátítása, összefüggéseinek feltárása során megalapozódik a tanulók természettudományos szemlélete, formálódik világképe, mely szükséges a természeti és társadalmi környezetben való eligazoláshoz, boldoguláshoz. A tantárgyi ismeretek elrendezése, feldolgozási módja biztosítja a tanulói készségek, képességek, kompetenciák optimális fejlesztését. Ezért a természetismeret tanítása során prioritást kap a testi és lelki egészség, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés és a kommunikációs kultúra feladatainak megvalósítása. Központi feladattá válik a megismerési képességek, a gondolkodás fejlesztése, a személyes értékek tudatosítása és a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése. A fenti feladatok megvalósítására válogatódott ki a tananyag, melynek bővülését az életkori sajátosságok határozzák meg. A különböző tudományterületek kapcsolódását, egymásra épülését összehangolásuk biztosítja, mely fokozatosan halad a 7. évfolyamon bekövetkező különválás felé. Ezen elvek szerint követik egymást a témakörök és rendeződnek a tanítási egységek. Így a megismerés mindig az egyszerűtől halad a bonyolult, a közelitől a távoli, az egyesből az általános felé. Közvetlen környezetünk élővilágánál azt is figyelembe vettük, hogy tanítása a vegetációs időszakhoz illeszkedjen (ősz, tavasz), mert csak így biztosítható az ismeretszerzés folyamatában az 5. évfolyamon még oly fontos közvetlen tapasztalatszerzés. A két témakör közé ékelődnek a térképészeti, időjárási, talajtani ismeretek és Magyarország. A 6. évfolyamon erre épülnek a hazai tájak életközösségei, melyeket a Földön való tájékozódás és a változó földfelszín tananyaga követ. A testi és lelki egészség kibontakoztatásában legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Ezt a tantárgy azzal segíti, hogy megláttatja a környezet és az életvitel szerepét az egészségmegőrzésben. Megismerteti a tanulókkal a zöldség és a gyümölcsfélék vegyszermentes termesztésének jelentőségét, a növényi és állati eredetű anyagok táplálkozásban betöltött szerepét. Felhívja a figyelmet felhasználásuk, vásárlásuk veszélyeire. Kialakítja az ezzel kapcsolatos helyes fogyasztói, vásárlói magatartást, szokásrendszert. A természetismeret, mint tantárgy része és segítője a környezeti nevelésnek, hiszen a közvetlen környezet és hazai tájak élővilága rendkívül szorosan kapcsolódik a 10-12 éves tanulók értelem- és érzelemvilágához. Így könnyen felismertethető annak szépsége, megláttatható változatossága, és veszélyeztetettsége. Tudatosítható az ember felelőssége és kialakítható a tanulók környezettudatos magatartása. Mindezek mellett a tantárgy cél- és feladatrendszere olyan iskolai programok szervezését jelöli meg feladatként, melyek biztosítják a közvetlen környezet és hazánk természeti értékeinek védelmében és gyarapításában való aktív részvételt. Népünk eredményeinek, nemzeti kultúránk értékeinek megismeréséhez, a magyarságtudat fejlesztéséhez a hazai tájak és az épített környezet, valamint híres természettudósaink munkásságának és elért eredményeinek bemutatásával járul hozzá a tantárgy. A természetismeret tanítása során feldolgozásra kerülő biológiai, földrajzi, fizikai és kémiai jellegű ismeretek tartalma, elrendezése, feldolgozási módjai széleskörűen biztosítják a természettudományos megismerési képességek sokoldalú kibontakoztatását. Kiemelt módon fejlesztik a megfigyelő, elemző, összehasonlító képességeket, melyek a kommunikációs kultúra szerves részei. Mindezek mellett fontos a tanulók kritikai és kreatív olvasási képességének tudatos fejlesztése, mely jelentősen segíti a médiumokban való eligazodást és azok szelektív használatát. A feladatok megvalósításához, a harmonikus személyiségfejlesztéshez, a reális és pozitív énkép kialakulásához elengedhetetlen a tanulói teljesítmények sokoldalú és rendszeres értékelése. Csak így tud
www.mozaik.info.hu
3
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
a tanuló hasznos, értékes tagjává válni a közösségnek, mert ez tájékoztatja elért eredményeiről és jelzi számára az új feladatokat.
Értékelési elvek az 5-6. évfolyamon Értékelés leggyakoribb formái – – – –
Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése. Szóbeli feleltetés. Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, témazáró javítása, értékelése. Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, „kutatások” megbeszélése, minősítése.
Értékelési szempontok – Milyen szinten sajátította el a tanuló a különböző tudományterületek szaknyelvét? – Milyen mértékű önállósággal használja a megismerési algoritmusokat? – Képes-e a megismert tények, jelenségek, folyamatok elemzésére, az oksági összefüggések felismerésére, példákkal történő illusztrálására? – Tudja-e megszervezett ismereteit csoportosítani, rendszerezni? – Milyen szinten képes ismereteinek alkalmazására, mindennapokban való hasznosítására? – Elsajátított-e megfelelő szintű önállóságot a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében és az eszközök balesetmentes használatában? – Miként tud önállóan ismereteket szerezni, és társaival együttműködve dolgozni? – Igényli-e tanára segítségét az információhordozók kiválasztásában és használatában? – Rendelkezik-e az értő és kritikai olvasás megfelelő szintjével? – Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet, az egészségvédelem és a permanens önművelődés igénye?
Célok, feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek felelevenítése, rendszerezése. A tanulói kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, a természettudományos ismeretek fontosságának, hasznosítási lehetőségeinek bemutatása. A tanulók korábbi és iskolán kívül szerzett tudásának, tapasztalatainak beépítése az új ismeretek rendszerébe. A természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi környezetének jellemzőivel. Megláttatni, és elemi szinten értelmeztetni a környezetben megfigyelhető és tapasztalható természeti jelenségek, folyamatok térbeli és időbeli változásait és a köztük lévő oksági összefüggéseket. Megértetni, hogy a változások csak kölcsönhatások közben jönnek létre. Tudatosítani, hogy az anyagok, a testek, az élőlények tulajdonságait, változásait és a környezetben játszódó folyamatokat mennyiségekkel is lehet jellemezni. Olyan tanulói szemlélet, környezeti gondolkodás formálása, melyet a természet részeinek és egészének megőrzése iránti felelősség, szeretet és cselekvőkészség jellemez. Megismertetni és gyakoroltatni az egészséges és a környezettel harmonikus életviteli szokásokat. Biztosítani a tanulók aktív részvételét a tanítás-tanulás folyamatában, hogy: – megismerjék, elsajátítsák az ismeretszerzés, a tanulás elemi módszereit és technikáit, – kialakuljon bennük a megfigyelések, kísérletek, megismerési módok iránti érdeklődés és a megvalósításhoz szükséges türelem, pontosság, kitartás képessége, – gyakorolják az önálló egyéni és a társakkal együttműködő csoportos tanulás formáit, – megteremtődjön számukra az örömteli ismeretszerzés és a pozitív tanulási élmény. Mindezek segítségével formálódik természettudományos szemléletük, világképük, fejlődnek gondolkodási képességeik, gyarapodnak pozitív személyiségjegyeik.
www.mozaik.info.hu
4
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
Fejlesztési feladatok Felkelteni a tanulók érdeklődését élő és élettelen környezetük iránt. Fejleszteni az ismeretszerzéshez és feldolgozáshoz, szükséges képességeiket. Elsajátíttatni megszerzett tudásuk mindennapi életben való hasznosítását. Mindehhez szükséges, hogy a tanuló: – legyen képes a tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok spontán és irányított megfigyelésére, – ismerje fel és tudja kiválasztani a vizsgálódásokhoz, megfigyelésekhez szükséges anyagokat, eszközöket, szerezzen gyakorlatot takarékos és balesetmentes használatukban, tartsa be a vizsgálódás sorrendjét és idejét, – szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben és mértékegységeik használatában, – tudja értelmezni tapasztalatait, legyen képes e tapasztalatokból tanári segítséggel következtetéseket levonni, sajátítsa el – növekvő önállósággal – megfigyeléseinek, vizsgálódási eredményeinek szakszerű elmondását, írásos rögzítését, és rajzos ábrázolását, – tudjon eligazodni a világtájak és a térkép segítségével környezetében, sajátítsa el a térképolvasás elemi műveleteit, tudjon egyszerű térképvázlatot készíteni, és Magyarország térképén tájékozódni, – szerezzen gyakorlatot a tárgyak, élőlények, jelenségek kölcsönhatások minőségi és mennyiségi jellemzőinek összehasonlításában, rendszerezésében, – vegye észre az élő és élettelen világ legjellemzőbb összefüggéseit, keresse azok okait és értse okokozati kapcsolatait, – tudjon ismereteket szerezni szöveges és képi információhordozókból, sajátítsa el az egyszerű enciklopédiák, lexikonok használatát, – használja az ismeretek szerzése és reprodukálása során a megismerési algoritmusokat, – legyen képes ismereteit, jártasságait, képességeit hasznosítani mindennapi életében, – igényelje az esztétikus és egészséges környezetet, értékelje szépségeit, – ismerje fel mikrokörnyezetében a környezetszennyezés veszélyforrásait, törekedjen káros hatásuk kialakulásának megelőzésére és a veszély elhárítására. Tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége, környezetének jövőbeni alakulásáért, – készüljön fel a természet megóvására, vegyen részt egészségi és környezetvédő programok megvalósításában. Rendelkezzen a tanuló megfelelő mennyiségű és mélységű ismerettel az élő és élettelen világ anyagainak tulajdonságairól, mennyiségi arányairól. Ismerje az élő és élettelen anyag szerveződését, valamint az anyag szerkezetének, felépítésének és működésének összefüggéseit. Ehhez szükséges, hogy a tanuló: – tapasztalati úton ismerje meg a környezetében előforduló legfontosabb szerves és szervetlen anyagok jellemző tulajdonságait, legyen képes a növényi és állati eredetű anyagok elkülönítésére, – tudja, milyen a megismert termesztett növények, tenyésztett állatok termékeinek tápanyagtartalma és ezek ismeretében törekedjen az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítására, – ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat, különbségeket, szerveződési szintjeik hierarchiáját, – vegye észre, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége és szerkezete elválaszthatatlan a működéstől, – tudjon egyszerű vizsgálatokat végezni a környezetében előforduló anyagok és kölcsönhatásaik megismerésében, – ismerje a leggyakoribb környezetszennyezést okozó anyagokat, károsító hatásaikat, és törekedjen ezen szennyező anyagok felhalmozódásának megelőzésére, az esetleges károk csökkentésére. Az idő és a természeti jelenségek megismerése során legyen a tanulónak áttekintő képe a Föld és a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Tudja, hogy a földi világban minden állandó mozgásban, változásban van. A tájékozódáshoz az szükséges, hogy a tanuló: – tudja és értse, hogy a természeti jelenségek, folyamatok időben játszódnak, – ismerje fel környezetének változásaiban, kölcsönhatásaiban az idő szerepét, – szerezzen gyakorlatot az idő becslésében, mérésében, – legyen képes az élővilágban játszódó életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslésére, – tudja, hogy a természetben vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok, – értse, hogy az idő múlásával nemcsak természeti, de társadalmi környezete is megváltozik.
www.mozaik.info.hu
5
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
A tér és a természeti jelenségek ismeretében a tanuló rendelkezzen megfelelő térbeli tájékozottsággal az őt körülvevő világban. Tudja, hogy a természet élettelen dolgait, élőlényeit meghatározott környezet, tér veszi körül, így jelenségeik, folyamatait itt játszódnak. A térbeli tájékozódáshoz az szükséges, hogy a tanuló: – ismerje környezetének határait, felszíni viszonyait, időjárását, vizeit, élőlényeit, emberi létesítményeit, – rendelkezzen – három dimenzióban – a reális becslés, viszonyítás képességével, – lássa a természetes és mesterséges tér hasonlóságait, különbségeit, – tudja, hogy az élőlények elválaszthatatlanok az őket körülvevő tértől, mert azzal szoros kölcsönhatásban élnek, – ismerje a környezetében élő növények és állatok elterjedését, a megismert kultúrnövények fő termőterületét és a hazai életközösségek földrajzi helyét, – ismerje a világtájakat, tudja ezeket a valóságban és a térképen azonosítani, – tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környezetében, ismerje hazánk helyzetét Európában és a Földön, – alkosson képet hazánk nagytájairól, a kialakulásukban résztvevő folyamatok vizsgálatával, természeti adottságaik és társadalmi-gazdasági jellemzőik közötti elemi összefüggések megértésével. Legyen a tanuló tájékozott, és rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében. Lássa ezek 20. században bekövetkezett óriási fejlődését és meghatározó szerepét a Föld, valamint a földi élet jövőjében. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló: – ismerje a természettudományos megismerésben a közvetlen tapasztalatszerzés szerepét, jelentőségét, és tudja, hogy ismereteit, folyóiratok, könyvek, rádió, televízió és az internet segítségével bővítheti, – tudja, hogy a médiában téves nézetekkel is találkozhat, ezért megfelelő kritikával fogadja azokat, – ismerje fel a természettudományok óriási szerepét az emberiség jelenkori problémáinak megoldásában és életkörülményeinek jobbításában, – lássa és értékelje a természettudományok elért eredményeiben a kutatók, tudósok szorgalmát, heroikus munkáját, – ismerje hazánk természettudósait, legyen büszke eredményeikre, nemzetközi elismertségükre, törekedjen munkásságuk széleskörű ismertetésére és hírnevűk öregbítésére.
5. ÉVFOLYAM Időkeret:
évi óraszám: 74 heti óraszám: 2
Javasolt óraterv Témák Év eleji ismétlés I. Ősz a kertben II. Tájékozódás a környezetünkben és a térképen III. Az időjárás, az éghajlat és a talaj IV. Hazánk Magyarország V. Állatok a házban és a ház körül VI. Tavasz a kertben Év végi ismétlés
www.mozaik.info.hu
Új tananyag feldolgozása
Gyakorlás, helyi Összefoglalás, felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás
Összóraszám
7
2
2 2
2 11
5
1
1
7
4
2
2
8
15
2
2
19
7
3
2
12
8
1
2 4
11 4
6
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
Környezetünk élővilága I. Téma: Ősz a kertben Cél: – Feleleveníteni, rendszerezni és alkalmaztatni a fás és lágyszárú növény testfelépítésének és működésének a Környezetismeret 1–4. évfolyamán elsajátított ismereteit. – Megismertetni az egészséges táplálkozás szempontjából legjelentősebb gyümölcs és zöldségféléket. – Megértetni a környezet és a szervezet oksági összefüggéseit. – Felismertetni a gyümölcs és a zöldségfélék leggyakoribb kártevőit, kártételét és elsajátíttatni az ellenük való védekezés elemi ismereteit. – Megismertetni az egészséges gyümölcs és zöldségfogyasztás szabályait. – Tudatosítani az ember nemesítő, kiválogató munkájának jelentőségét, megismertetni a magyar kutatók munkásságát, eredményeit. – Megláttatni a hasznos madarak szerepét, és tudatosítani a velük szembeni felelősségteljes magatartás fontosságát. – Elsajátíttatni és gyakoroltatni a növények jellemzésének algoritmusát. Tartalom Legismertebb gyümölcsfáink: a szilvafa, almafa és a szőlő habitusa, jellegzetes szervei. Szőlőfajták.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Felismertetni a gyümölcsfákat lényeges megkülönböztető jegyeik alapján. Összehasonlítással feltárni a gyümölcsfák és szőlő hasonlóságait és különbségeit. Megismertetni híres gyümölcsnemesítőink nevét, munkásságát.
Legfontosabb zöldségfélék: paradicsom, paprika, uborka, fejeskáposzta, sárgarépa, petrezselyem jellegzetes szervei, egyedfejlődése. Gyümölcsfélék, zöldségfélék származása, termesztése, felhasználása.
Feltárni a zöldség- és gyümölcsfélék származása-igényetermőhelye-termesztése, valamint szerveinek felépítéseműködése és élettartama közti oksági összefüggéseket. Tudatosítani a megismert növények tápértéke és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepe közti kapcsolatot. Elsajátíttatni az egészséges zöldség és gyümölcsfogyasztás szokásait.
A gyümölcsös- és zöldségeskert kárte- Megismertetni a kártevők életmódja-kártétele, valamint a gomvői: a peronoszpóra, monília, alma-, bakártétel és az időjárás közötti összefüggéseket. szilvamoly és a káposztalepke kártétele Tudatosítani a vegyszermentes védekezés fontosságát. és az ellene való védekezés formái. Madárvédelmi, madártelepítési alapismeretek.
Elsajátíttatni a madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóit. Madárkalács készítése.
Növényi eredetű anyagok vizsgálata.
Felismertetni a vizsgálódáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, elsajátíttatni balesetmentes használatukat. Gyakoroltatni a vizsgálódás menetét. Megismertetni a vizsgálódások leírásának, ábrázolásának és tapasztalataik rögzítésének formáját, módját.
II. Téma: Tájékozódás a környezetünkben és a térképen Cél: – Kiterjeszteni a tanulók tájékozódásra vonatkozó ismereteit, továbbfejleszteni az ezekkel kapcsolatos készségeit. – Megláttatni a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti összefüggést. – Felismertetni a térképi ábrázolás korlátait. – Megismertetni a térkép jelrendszerét és használatában megfelelő begyakorlottságot szereztetni a tanulókkal. – Megalapozni a szemléleti térképolvasást. – Fejleszteni az ismeretszerzési, feldolgozási képességeket a térképi ismeretek használatával. www.mozaik.info.hu
7
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
A térkép. Világtájak a valóságban és a térképen. A domborzat és a vizek térképi ábrázolása. A megyetérkép. A tájékozódás gyakorlása Magyarország térképén.
A tájékozódással kapcsolatos ismeretek rendszerezése. A valóság és a térkép összevetése. Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről. Eligazodás a domborzati-vízrajzi, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken. A térkép jelkulcsának használata. A térképolvasás lépéseinek alkalmaztatása a szemléleti térképolvasás szintjén.
III. Téma: Az időjárás, az éghajlat. A talaj. Cél: – – – – –
Kibővíteni, rendszerezni a tanulók időjárással kapcsolatos megfigyeléseit. Felismertetni az időjárási jelenségekben megjelenő törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat. Megismertetni az időjárás elemeinek szerepét az időjárás alakulásában. Ráébreszteni a tanulókat az időjárás változékonyságára és az éghajlat viszonylagos állandóságára. Bemutatni hazánk éghajlatának jellemzőit. Jártasságot kialakítani az éghajlattal kapcsolatos információk feldolgozásában. (Tematikus térképek, diagramok.) – A talaj jelentőségének felismertetése. – A talajvédelem fontosságának megérttetése. Tartalom
A levegő hőmérséklete és mérése. A szél és a csapadék. Időjárási térképek vizsgálata. Az időjárás és az éghajlat. Hazánk éghajlata. A talaj és vizsgálata.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Megfigyelésekkel, észlelésekkel nyomon követni az időjárás elemeinek térbeli és időbeli változásait, kölcsönhatásait. Kísérletekkel alátámasztani a természetben tapasztalható jelenségeket, folyamatokat. A halmazállapot változásokról tanultak összekapcsolása az időjárási jelenségekkel. Számításokkal alátámasztani a hőmérséklet napi-, évi ingadozását, a középhőmérséklet alakulását. Tematikus térképek, diagramok elemzésével összegyűjteni hazánk éghajlatának jellemzőit. A talaj összetevőinek vizsgálata. A talaj és a növénytermesztés összefüggéseinek felismertetése. A talaj védelmének indoklása. Rendszeres megfigyelések, mérések, vizsgálódások végeztetése önállóan és csoportmunkában, tanári segítséggel.
IV. Téma: Hazánk: Magyarország Cél: – – – – – –
A tájékozódás kiterjesztése a magyarországi nagytájakra. A kialakulásukban résztvevő folyamatok megérttetése. Összefüggések megláttatása a kialakulásuk folyamatai és mai felszínük között. Képet adni az egyes tájak felszínéről, éghajlati jellemzőiről, vizeiről, legfontosabb környezeti értékeiről. Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli elhelyezése. A földrajzi környezetre kifejtett egyéni, társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismerése – a megoldási módok keresése. – A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismertetésével a hazánkhoz való kötődés alakítása, a nemzettudat fejlesztése. – Magyarország nemzetközi hírnevének megismertetése, tudatosítása. Tartalom Hazánk a Kárpát-medencében.
www.mozaik.info.hu
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Hazánk elhelyezése Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
8
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
1. Az Alföld: Nagykunság. Hortobágy. Kiskunság. Mezőgazdaság és élelmiszeripar hazánk legnagyobb táján. Települések az Alföldön. 2. A Kisalföld. 3. Az Alpokalja. 4. A Dunántúli-dombság. 5. A Dunántúli-középhegység. Élet a hegységekben. A Balaton. 6. Az Északi-khg. Élet az Északi-khg.-ben és a medencékben. Az adott tájaknál a Hortobágyi-, Kiskunsági-, a Fertő-Hanság-, Balatonfelvidéki-, Őrségi-, Aggteleki- Nemzeti Park. (A többi a 6. évfolyamos természetismeret tantervben: az erdő, a vizes élőhelyek, a mező életközösségeinél) Budapest.
A felszínfejlődés fő folyamatainak megértése a magyarországi tájak példáin. Kép kialakítása a nagytájakról, a földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezésével és feldolgozásával egyéni és csoportmunkában – a lényeg kiemelésével, a hasonlóságok és különbségek észrevételével, – ábrák, képek adatsorok diagramok elemzésével, összehasonlításokkal, – tények, szöveges információk ábrázolásával, – következtetések megfogalmazásával. Az életmódban, szokásokban bekövetkezett változások érzékeltetése példák segítségével. A magyarországi nagytájak összehasonlítása. Hasonló és eltérő földrajzi jellemzőik megkerestetése. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatainak, összefüggéseinek felismertetése példákon keresztül. Annak beláttatása, hogy a környezet megóvásáért mi is felelősek vagyunk. A személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek vizsgálata konkrét példákon. Az alapvető szakkifejezések használata. A topográfiai fogalmak leolvasása a térképről, elhelyezése a munkatérképen. Gyűjtemények, tablók közös összeállítása közvetlen irányítással: a magyarországi tájakról, településekről, nemzeti parkokról, a fővárosról.
V. Téma: Állatok a házban és a ház körül Cél: – Felismertetni az ember tudatos és tervszerű munkáját a háziasítás évezredes folyamatában. – Bővíteni a tanulók tudását legfontosabb haszonállataink, a házban és a ház körül élő állatok szervezetének, életmódjának és hasznosításának ismeretében. – Továbbfejleszteni természettudományos gondolkodásukat az oksági összefüggések felismertetésével, tudatosításával és magyarázatával. – Megismertetni az egészséges és emberséges állattartás tudni és tennivalóit. – Formálni szemléletüket, értékrendjüket a tudomány szerepének és képviselőinek megítélésében. – Továbbfejleszteni önállóságukat az ismeretszerzésben, megfigyelések, kísérletek végzésében, és gyakoroltatni az állatok szervezetével kapcsolatos megismerési algoritmusokat. Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Háziasítás története.
Feltárni a házasítás életmódbeli változásainak következményeit és a fajtabővülés jelentőségét.
Legkedvesebb és legjelentősebb háziállataink: kutya, házimacska, házisertés, szarvasmarha, ló, házityúk, házikacsa testfelépítése, életmódja és hasznosítása.
Felismertetni a háziállatokat küllemi sajátosságaik és jellegzetes szerveik segítségével. Háziállatok szervezetével kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, feljegyzések készítése. Megértetni a szervek felépítése és működése, valamint az életmód és a szervezet oksági kapcsolatait.
A háziállatok testanyagainak és termékeinek szerepe az ember táplálkozásában.
Megismertetni a tanulókkal az állati eredetű tápanyagok táplálkozásban betöltött szerepét és fogyasztásuk egészségvédelmi szabályait. Tudatosítani a helyes fogyasztói magatartás fon-
www.mozaik.info.hu
9
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003 Tartalom
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat Fejlesztési feladatok, tevékenységek
tosságát, gyakoroltatni formáit. A háziállatok tenyésztése.
Elsajátíttatni az állattartás alapismereteit, kialakítani az emberséges bánásmód igényét és gyakorlatát.
A házban és a ház körül élő állatok: házi Feltárni a házban és a ház körül élő állatok élőhelye-életmódja veréb, füstifecske, házi egér, vándorpat- és szervezete közti összefüggéseket. kány élőhelye, külleme, testfelépítése, életmódja, kapcsolata az emberrel. Állatcsoportok: gerincesek, madarak, emlősök, ragadozók, patások, rágcsálók közös jellemzői. Állati eredetű anyagok vizsgálata.
Fejleszteni a tanulók rendszerező képességét az állatcsoportok közös tulajdonságainak összegyűjtésével, lényeges jegyeik kiemelésével. Továbbfejleszteni a tanulói önállóságot a vizsgálódások végzésében, tapasztalatainak rögzítésében.
Pasteur, Hőgyes Endre, Koch Róbert munkássága.
Bemutatni a tudomány eredményeit, kiemelkedő tudósok munkásságát. Anyaggyűjtés, kiselőadás készítése tanári segítséggel.
VI. Téma: Tavasz a kertben Cél: – Felkelteni a tanulók érdeklődését a tavaszi kert életében bekövetkező változások és okaik iránt. – Megláttatni a tavaszi kertben az élővilág szépségét, sokszínűségét és kapcsolatrendszerét. – Bővíteni a tanulók növényszervezettani és táplálkozásbiológiai ismereteit. – Megismertetni a kert állatainak szervezetét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. – Ráébreszteni a tanulókat a „hasznos” és „káros” élőlény egyoldalú (emberi szempontú) megítélésének helytelenségére. – Felismertetni a termesztés során felhasznált vegyszerek veszélyét, a biokultúra meghonosításának fontosságát. Úgy formálni a tanulók szemléletét, hogy a biokultúra elkötelezett híveivé váljanak. – Megfelelő szintű jártasság kialakítása a természettudományos megismerési módszerek használatában. Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Élet a tavaszi kertben.
Megláttatni az éghajlat, a talaj és a növények életfolyamatainak összefüggéseit.
A tavaszi kert dísznövényének: tulipán és haszonnövényeinek: vöröshagyma, burgonya, veteményborsó és bab testfelépítése élete és hasznosítása.
Felismertetni a növényeket lényeges megkülönböztető jegyeik alapján. Alkalmaztatni a tanulók meglévő növényanatómiai és élettani ismereteit. Tudatosítani a növények tápanyagtartalma felhasználása és az egészséges táplálkozás közti kapcsolatokat.
A kert gyakori állatai: a földigiliszta, a Feltárni az élőhely, az életmód és a szervezet, valamint az májusi cserebogár, burgonyabogár test- egyedfejlődés és a kártétel közti oksági összefüggéseket. felépítése, életmódja, kártétele és az el- Algoritmus használata az állatok jellemzése során. lene való védekezés. Gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, bo- A megismert állatok rendszerezése. garak közös jellemzői. A biokultúra célja, lényege.
www.mozaik.info.hu
A vegyszermentes termesztés fontosságának tudatosítása.
10
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
Követelmények a tanév végén Az 5. évfolyam végén a tanuló: – legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére, – tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni, – legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására, – használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit – ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot, – a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein, – ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket, – fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás, – tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között, – ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit, – ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen, – ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását, – tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire, – legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket, – ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait, – tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, – ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában, – ismerje fel és tudja jellemezni a megismert állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát, – ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit, – rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával, – sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit, – törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására, – ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat, – értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet. A földrajzi jellegű alapismeretek feldolgozásához használt topográfiai fogalmak felsorolása a földrajz 5. évfolyama számára készült tantervben található meg.
www.mozaik.info.hu
11
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
6. ÉVFOLYAM Időkeret:
Évi óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra
Javasolt óraterv Új tananyag feldolgozása
Gyakorlás, kísérletezés, helyi igény
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás
Összóraszám
Év eleji ismétlés
–
–
1
1
I. Élet az erdőben
12
1
2
15
II. Vizekben, vizek partján
8
1
2
11
III. Füves területek élővilága
6
–
2
8
IV. Tájékozódás Földön
10
3
3
16
V. A változó földfelszín
12
3
2
17
Év végi összefoglalás
–
–
6
6
Témák
Hazai tájak életközösségei I. Téma: Élet az erdőben Cél: – Megláttatni a hazai erdők szépségét, sokszínűségét. Felkelteni a tanulók érdeklődését az erdei életközösség élőlényei, évszakokhoz kötődő változásai iránt. – Fejleszteni a tanulók ökológiai szemléletét az erdő élőlényeinek és az életközösségben betöltött szerepük megismertetésével. – Tudatosítani és megértetni az élőlény és a környezet, az életmód és a szervezet, a testfelépítés és a működés oksági összefüggéseit. – Megismertetni a hazai erdők gazdasági értékét, veszélyeztetettségét. – Érdeklődést kelteni hegyvidéki erdeink nemzeti parkjai iránt. – Elsajátíttatni olyan magatartást, viselkedésmintát, mely az erdei életközösség védelmét szolgálja. – Fejleszteni a tanulók felelősségtudatát és tenni akarását az erdő kincseinek megőrzése, gyarapítása érdekében. – Lehetővé tenni aktív részvételüket erdővédelmi munkálatokban. Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Hazai erdőségeink földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői. Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek: kocsánytalan tölgy, erdei fenyő, gyepürózsa, kökény, erdei pajzsika, seprűmoha, hóvirág faji jellemzői, igénye, testfelépítése és hasznosítása. Az erdő gombáinak: erdőszéli csiperke, gyilkos galóca testi felépítése, életmódja
Tudatosítani a földrajzi helyzet, a környezeti tényezők, valamint a növények igénye és előfordulása közti oksági összefüggéseket. Felismertetni és a növényi algoritmus segítségével jellemeztetni az erdőszintek növényeit. Megláttatni a növények, növénytársulások hasonlóságait, különbségeit, életközösségben betöltött szerepét.
www.mozaik.info.hu
Felismertetni az ehető és mérgező gombapárok hasonlóságainak veszélyét.
12
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003 Tartalom A gombafogyasztás szabályai.
Gombák, mohák, harasztok, nyitvatermők, kétszikűek, zárvatermők. Az erdő állatainak: szarvasbogár, gyapjas lepke, koronás keresztes pók, közönséges kullancs, éti csiga, erdei egér, széncinege, nagy tarkaharkály, erdei fülesbagoly, róka, vaddisznó, gímszarvas faji jellemzői, testfelépítése, életmódja, élettere és szerepe az erdő életközösségében.
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tudatosítani a gombák szerepét az életközösségben és a mindennapi életben. Megismertetni a gombafogyasztás szabályait, és beláttatni megtartásának fontosságát. A megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriákba. Küllemi sajátosságaik alapján felismertetni és jellemeztetni a megismert állatokat. Feltárni a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket. Tudatosítani az erdő élőlényeinek sokirányú kapcsolatrendszerét és szerepét az életközösségben. Erdei táplálékláncok összeállítása.
Puhatestűek, ízeltlábúak, rovarok, boga- A megismert állatok rendszerezése. rak, lepkék, pókszabásúak, gerincesek, madarak, emlősök. Az erdő szerepe, gazdasági jelentősége, Megláttatni az erdő hasznát, a bioszférában betöltött szerepét, veszélyeztetettsége. bemutatni veszélyeztetettségét. Hegyvidéki erdők nemzeti parkjai: Bükki NP, Duna-Ipoly NP.
Tudatosítani a nemzeti parkok szerepét, bemutatni értékeit. Kíváncsiságot ébreszteni megismerésükre, felkeresésükre. Elsajátíttatni a kulturált erdőjárás szabályait.
Az erdő élőlényeinek vizsgálata.
Gyakoroltatni a vizsgálódásokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát, a vizsgálódás menetének és időrendjének betartását.
II. Téma: A vizekben és a vizek partján Célok: – Felkelteni a tanulók érdeklődését a vizek és vízpartok sajátos életfeltételei és élőlényei irányt. – Megláttatni a környezeti tényezők, az élőlények igénye és területi elrendeződésük összefüggéseit, valamint a vízi és a vízparti élőlények sokszínű kapcsolatrendszerét, elválaszthatatlanságát. – Megérttetni az élőlények szervezetének és életmódjának hasonlóságaiban a környezethez való alkalmazkodás ökológiai magyarázatát. – Felismertetni a folyók és állóvizek szerepét a bioszférában. – Bemutatni a vízszennyezés forrásait és veszélyét, felismertetni a lokális vízszennyezés globális következményeit. – Megismertetni a hazai vízi világ megőrzésére hivatott nemzeti parkok nevét, földrajzi helyét és természeti értékeit. Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Vizek, vízpartok életfeltételei.
Összehasonlítással megláttatni a víz és a vízpart életfeltételeinek hasonlóságait és különbségeit.
Baktériumok, növényi, állati jellegű egysejtűek teste és élete. Vízben élő növények, állatok: fonalas zöldmoszat, hínáros békaszőlő, orvosi
Felismertetni és jellemeztetni a megismert növény- és állatfajokat. A növényi és állati szervek felépítése és működése közti öszszefüggések megérttetése, bizonyítása.
www.mozaik.info.hu
13
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003 Tartalom
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat Fejlesztési feladatok, tevékenységek
pióca, kecskerák, tavi kagyló, ponty, lesőharcsa külleme, testfelépítése, életmódja, táplálkozási kapcsolatai.
A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása.
A vízparti növénytársulások legjellemzőbb növényeinek fehér fűz, nád, fekete nyár és a vízpartok legjelentősebb állatainak: kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, vidra, gyötrő szúnyog, szitakötők külleme, testfelépítése, életmódja.
Példákkal bizonyítani a vizek és vízpartok élőlényeinek sokrétű kapcsolatait. Szakkifejezések helyes használata. Érdekességek gyűjtése, kiselőadások készítése a megismert állatok életéről.
Moszatok, egyszikűek, zárvatermők, A víz és a vízpart megismert élőlényeinek csoportosítása, gyűrűs férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, rendszerezése. rovarok, rákok, gerincesek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök közös tulajdonságai. A vízszennyezés forrásai, következményei. A vizek öntisztulása, védelme.
Megláttatni az édesvizek jelentőségét, és egyre növekvő veszélyeztetettségét. Megértetni, hogy a vizek öntisztulási folyamatai végesek.
Tavak, folyók területén kialakított nem- Kialakítani a nemzeti parkok meglátogatása iránti igényt. zeti parkok: Fertő-Hanság NP., DunaDráva NP. természeti értékei. Híres természettudósaink: Kitaibel Pál és Hermann Ottó.
Kiselőadás készítése természettudósain életéről és munkásságáról.
A vízi világ élőlényeinek vizsgálata
A fegyelmezett vizsgálódás és balesetmentes eszközhasználat gyakoroltatása.
III. Téma: Füves területek élővilága Célok: – Megláttatni a korábban megismert életközösségek élőhelyei, életfeltételei és élőlényei közötti hasonlóságokat, különbségeket. Tudatosítani a különbségek okát. – Megérttetni a kedvezőtlen környezet és az élőlények életmódja, alkalmazkodása közti összefüggéseket. – Megismertetni az életközösség tipikus élőlényeit, táplálkozási kapcsolatait. – Megláttatni a füves területek életközösségeinek szerepét, felismertetni élőhelyük szűkülésének és pusztulásának okait. – Feltárni a természetes és mesterséges életközösség hasonlóságait és különbségeit. – Megismertetni a legfontosabb szántóföldi növények igényét, testfelépítését, termesztését és hasznosítását. – Vágyat ébreszteni a füves puszták nemzeti parkjainak felkeresésére. Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Füves területek, környezeti tényezői, életfeltételei.
Értelmeztetni a környezeti tényezők, az életfeltételek és az élőlények életmódja közti összefüggéseket.
A füves puszták jellegzetes növényeinek: angolperje, nádperje, pongyolapitypang, mezei zsálya és a parlagfű előfordulása, igénye, faji jellemzői.
A megismerési algoritmusok használata a növények jellemzésénél.
www.mozaik.info.hu
14
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
A mezőgazdasági kultúrnövények: búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa habitusa, jellegzetes szervei, termesztése, hasznosítása. Egyszikűek, zárvatermők közös jellemzői. Az életközösség állatainak: olaszsáska, zöld lombszöcske, zöld varangy, fürge gyík, mezei nyúl, fácán, fehér gólya külleme, szervezete, életmódja, egyedfejlődése.
Képek, újságcikkek gyűjtése a kultúrnövények gazdasági értékeiről, termesztéséről és feldolgozásáról. A megismert növények rendszerezése. Tudatosítani a kedvezőtlen életfeltételek és az élőlények alkalmazkodásának fontosságát és jelentőségét a faj fennmaradásában. A mező állatainak felismertetése, algoritmusok használata az állatok jellemzésénél.
Ízeltlábúak, rovarok, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök közös tulajdonságai.
A mezei állatok besorolása a megismert rendszertani kategóriákba.
Az életközösség veszélyeztetettsége, gondozása, védelme.
Feltárni a füves élőhelyek területi szűkülésének veszélyét.
A Kőrös-Maros NP. és a Hortobágyi NP. természeti értékei.
Kedvet ébreszteni egy nemzeti park meglátogatására.
IV. Téma: Tájékozódás a Földön Célok: – A tájékozódásról tanultak kiterjesztése a földgömbi ismeretek elsajátíttatásával. – A tájékozódáshoz szükséges szempontok – irány és távolság – megerősítése a fölrajzi fokhálózat megismertetésével, használtatásával. – A térbeli elvonatkoztatás képességének továbbfejlesztése árnyaltabb és biztonságosabb képzetek kialakításával. – A természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességek alapozása a természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megismertetésével. – A kulcskompetenciákkal kapcsolatos képességek alapozása. – Az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásainak gyakoroltatása a tankönyvi és egyéb információhordozók felhasználásával. – A tanulás iránti motiváció felkeltése, fenntartása örömteli tanulási élményekkel. – A környezettudatos magatartás alapozása. Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Mi van a Föld felszínén?
Bővíteni a tájékozódással kapcsolatos ismereteket a földrajzi fokhálózat megismertetésével. A szélességi körök. Hazánk földrajzi helyzetének meghatározása. A helymeghatáA hosszúsági körök. rozás lépéseinek begyakoroltatása. A földrajzi fokhálózat. Megismertetni a tanulókat a Föld gömb alakjával és a gömb alak miatt kialakuló éghajlati övezetességgel. Kontinensünk Európa, hazánk helye Eu- A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás közötti összefügrópában. gések megláttatása. A Föld Nap körüli keringésének és a tengelyferdeség szerepéA nappalok és éjszakák váltakozása. nek felismertetése az évszakok kialakulásában. Az égitestek (Nap, Föld) helyzetének modellezése a különböző Éghajlati övezetek. napszakokban és évszakokban. A Nap napi és évi látszólagos mozgásának megfigyeltetése az Az éghajlatot alakító, módosító tényezők. égbolton. Az éghajlati övezetek jellemzése. Az éghajlatot kialakító tényezők hatásának megfigyeltetése diagramokon és Európa éghajlata. tematikus térképeken. www.mozaik.info.hu
15
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
V. Téma: A változó földfelszín Célok: – – – – – – – – – –
Kibővíteni, rendszerezni a tanulók felszínformákra vonatkozó ismereteit. Felismertetni a földfelszín változásait okozó fizikai, kémiai jelenségeket. Megérttetni a változások törvényszerűségeit a külső erők felszínformálása kapcsán. Megismertetni a felszínformák kialakulásának folyamatát, a talaj keletkezését. A környezetben lejátszódó folyamatok időbeliségének felismertetése. Észrevetetni az emberi tevékenység felszínformáló hatását. Alakítani a tanulók felelős magatartását a táj, a környezet megóvása érdekében. Felkelteni érdeklődésüket a földrajzi-környezeti adottságok iránt. Az információhordozók használatában való begyakorlottság alakítása egyéni és csoportmunkák során. Az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatának gyakoroltatása. Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
A hegységek keletkezése, – gyűrthegységek, – röghegységek, – vulkáni hegyek. A síkságok (alföldek) kialakulása. A földfelszín kőzetei. A kőzetek vizsgálata. A talaj keletkezése. Talajfajták. Folyóvizek, állóvizek. Felszín alatti vizek. A víz körforgása. A belső és a külső erők.
Oksági kapcsolatok felismertetése a fizikai, kémiai változások és a földrajzi jelenségek között. A földfelszínnel és kialakulásával kapcsolatos konkrét fogalmak kialakítása, kísérletekkel, megfigyelésekkel, elemzésekkel, általánosításokkal. A fogalmak közötti kapcsolatok észrevétetése. Csoportosítások, rendszerezések végzése – tanári segítséggel. A földfelszín kialakulásában résztvevő folyamatok értelmezése, leírása – egyidejűségük, egymásutániságuk érzékeltetése. Rajzos ábrázolásuk. A szakkifejezések pontos használata. Tájékozottság alakítása az információhordozók önálló használatában: homokasztali munkákban, kép-, ábraelemzésekben, egyszerű kőzet és talajvizsgálatokban, tematikus térképek leolvasásában. Az együttműködés készségeinek alakítása az ismeretszerzésben, az ismeretek feldolgozásában, alkalmazásában.
A földrajzi jellegű alapismeretek feldolgozásához használt topográfiai fogalmak felsorolása a földrajz 6. évfolyama számára készült tantervben található meg.
Követelmények az évfolyam végén A 6. évfolyam végén a tanuló: – legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, öszszegzésére és a mért adatok értékelésére, – tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni, – használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet, – legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani, – ismerje fel, értse, és tudja példákkal bizonyítani az élő és élettelen világ oksági összefüggéseit, – tudjon tájékozódni a Földön: a kontinensek, óceánok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával, valamint a földrajzi fokhálózat segítségével, – helyezze el Magyarországot Európában és a mérsékelt éghajlati övezetben, – ismerje a Föld gömb alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti oksági összefüggést, – tudja megmagyarázni a Föld tengelykörüli forgásával a nappalok és éjszakák váltakozását, – ismerje fel a Nap-Föld viszonyának modellezése segítségével a Föld Nap körüli keringése (tengelyferdesége) és az évszakok kialakulása közötti összefüggést,
www.mozaik.info.hu
16
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
– tudjon példákat mondani a földfelszín kialakulásában, a talaj keletkezésében résztvevő folyamatokra, ismerje fel egymásutániságukat vagy egyidejűségüket, – ismerje a felszín, az éghajlat és a folyók jellemzői közötti összefüggéseket, – ismertesse a víz körforgásának, a külső vizek munkájának folyamatait, – válasszon ki jellemzői alapján néhány könnyen felismerhető kőzetet, – ismerje a hazai életközösségek területi elhelyezkedését, az élőhelyek környezeti tényezőit, életfeltételeit, – ismerje fel, nevezze meg, és a megismerési algoritmusok segítségével tudja jellemezni hazánk életközösségeinek élőlényeit, – ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, az életközösségben betöltött szerepét, – értse és tudja példákkal bizonyítani az élőlények igénye és előfordulása; környezete, szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggéseket, – legyen képes az életközösségek élőlényeit a megismert rendszertani kategóriákba besorolni, – tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani, – tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége, – ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét és legjellemzőbb természeti kincseit, – lássa a természet védelmének fontosságát, – rendelkezzen környezettudatos szemlélettel és magatartással, – ismerje és becsülje hazánk tudósainak életét, munkásságát.
Kimeneti követelmények a 6. évfolyam végén A 6. évfolyam végén a tanuló: – tudja, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől és egymással is szoros kapcsolatban élnek, – ismerje közvetlen környezete és a hazai tájak életközösségeinek földrajzi helyzetét, életfeltételeit és legjellemzőbb élőlényeit, – legyen képes küllemi sajátosságaik alapján az élőlények felismerésére, megnevezésére és jellemzésére, – ismerje az élőlények életközösségben betöltött szerepét és táplálkozási kapcsolatait, – tudjon egyszerű táplálkozási láncokat összeállítani, – vegye észre, és tudja példákkal illusztrálni az életközösségekben megismert ok-okozati összefüggéseket, – sajátítsa el az élőlények rendszerezéséhez szükséges ismereteket, és tudja a megismert élőlényeket megfelelő kategóriákba sorolni, – ismerje hazánk természeti értékeit, lássa az élőhelyek és élőlények veszélyeztetettségét, érezzen irántuk felelősséget, – rendelkezzen a környezettudatos magatartás elemeivel, – tudjon tanári segítséggel méréseket, vizsgálódásokat végezni, tapasztalatait a megadott szempontok alapján összegezni, – mondjon példákat a megismert kölcsönhatásokra, folyamatokra: a felszínformálódásra, a felszín – vizek jellemzői; az éghajlat – (vizek) – természetes növénytakaró – talaj közötti összefüggésekre, – legyen jártas a földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezésében, feldolgozásában: a lényeg kiemelésében, hasonlóságok és különbségek észrevételében; adatok, adatsorok, diagramok, ábrák elemzésében, tények, információk ábrázolásában, – tájékozódjon elemi szinten, a térképen – Magyarország térképén; a földgömbön – a földrajzi fokhálózat segítségével, – használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, – ismerje Magyarország nagytájainak leglényegesebb jellemzőit, tudjon példákat mondani a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági-környezeti értékeire, – sorolja fel és mutassa meg a földgömbön a kontinenseket, óceánokat, – tudjon szemléletes képet adni az éghajlati övezetekről, – legyen jártas a megfigyelések, kísérletek eszközeinek kiválasztásában, balesetmentes használatában a leírt munkafolyamat fegyelmezett és pontos végzésében, – tudja használni az élőhelyek és az élőlények megismerési algoritmusait, – rendelkezzen megfelelő jártassággal az önálló ismeretszerzés módszerének használatában. Ebben a változatban a „fizikai és kémiai alapismeretek” a fizika keretei között kerül feldolgozásra.
www.mozaik.info.hu
17
MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003
www.mozaik.info.hu
Természetismeret 5-6. évfolyam • B változat
18
TANTÁRGYI
MODULTANTERV A KERETTANTERV ALAPJÁN KÉSZÜLŐ HELYI TANTERVEKHEZ
EGÉSZSÉGTAN
6.
évfolyam
Készítette: JÁMBOR GYULÁNÉ DR. KISS FERENC
MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2001
Tartalomjegyzék Bevezetés .............................................................................................................
3
Modultanterv .....................................................................................................
4
Célok, feladatok ..............................................................................................
4
Fejlesztési követelmények ..............................................................................
5
6. évfolyam .........................................................................................................
8
Belépő tevékenységformák .............................................................................
8
A témakörök tartalma .....................................................................................
9
1
BEVEZETÉS Ez a tanterv a Mozaik Kiadó Természetről tizenéveseknek című sorozat tankönyvcsaládjának részét képező Egészségtan modul 6. és 8. évfolyamának tankönyveihez készült. Tartalmában, logikai felépítésében és szerkezeti tagolódásában illeszkedik az egészségtan modul kerettantervéhez. Teljességgel lefedi az abban meghatározott célokat, feladatokat, fejlesztési követelményeket és a tananyag témaköreinek tartalmát. Évfolyamonként jelöli a belépő tevékenységformákat és a 8. évfolyam végén a továbbhaladás feltételeit. A továbbiakban bemutatásra kerülő – részleteiben is kimunkált – tantervvel a Mozaik Kiadó segítséget szeretne nyújtani az iskoláknak és a kollégáknak – a kerettantervi célok, feladatok, fejlesztési követelmények egyértelmű értelmezéséhez, – a belépő tevékenységformák során végzett tanulói képességek tudatos fejlesztéséhez, – a témakörök tartalmának konkretizálásához, – a továbbhaladás feltételeinek pontosításához, – a sikeres tankönyvválasztáshoz, – a tankönyvcsalád eredményes használatához, valamint – az iskolák helyi tantervének készítéséhez, módosításához. A tantervvel szerves egységet alkotó tankönyv és munkafüzet használható az ország valamennyi – 8. osztályos általános iskola 6. és 8. évfolyamán – a 6, 8 és a 12 osztályos gimnázium megfelelő évfolyamaiban. A modul tanításához legkedvezőbb a biológia – bármely más szakos tanár.
2
MODULTANTERV Célok, feladatok Az általános iskolai egészségtan modul tanításának célja, hogy a környezetismeret tantárgy keretében elsajátított ismeretekre, szokásokra, képességekre építve, azt továbbfejlesztve olyan egészségszemléletet, képességrendszert és személyiségjegyeket alakítson ki, mely során a tanulókban – kialakul önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet, – tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot okokozati összefüggései, – kialakul testi és lelki egészségük harmóniája, – világossá válik, hogy életminőségük jobbítását csak jövőjük tervezésével és életútjuk tudatos építésével valósíthatják meg, – tudatosul az egészség és környezetvédő magatartás szokásrendszerének fontossága és jelentősége, – kialakulnak azok a megküzdési stratégiák, melyekkel megelőzhetik vagy újrateremthetik életük egyensúlyát, – egyértelművé válik, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez, – kialakul az életkoruknak megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja, – alapvető igénnyé válik a szellemi tevékenységhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása Mindezek megvalósításához az egészségtan modult tanító tanárnak az a feladata, hogy tanítványai a megismerés során – lássák az emberi test felépítésének és működésének főbb jellemzőit, – vegyék észre testük kamaszkori változásait, – keressék e változások okát és értsék következményeit, – hasznosítsák megszerzett ismereteiket, elsajátított egészségvédő szokásaikat a kamaszkori változások kellemetlenségeinek csökkentésére, – ismerjék fel az egészségüket veszélyeztető környezeti hatásokat, – törekedjenek e hatások kiküszöbölésére, – lássák az egészségvédelemben a betegségek megelőzésének fontosságát, – tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, és problémájuk mely orvosi szakterülethez tartozik, 3
– ismerjék a szenvedélybetegségek kialakulását előidéző anyagok szervezetre gyakorolt káros hatásait, – utasítsák el a káros élvezeti szerek és a drogok használatát, – ismerjék fel a környezetszennyezésből és a technikai fejlődésből származó veszélyhelyzeteket, törekedjenek elkerülésükre, – vállalják nemiségüket és a hozzá tartozó társadalmi szerepet, magatartást, – sajátítsák el az egészséges életvitel (személyi higiéné, táplálkozás, mozgás) tudniés tennivalóit, – gyakorolják a mindennapokban ezek szokásrendszerét, – legyenek képesek helytelen életviteli szokásaik felcserélésére, elhagyására, – lássák és értékeljék az egészséges test és a környezet szépségét, – ismerjék az egészséges környezet jellemzőit, – értsék a környezet, életmód, a viselkedés és az egészségi állapot összefüggéseit, – váljanak képessé helyes választással, egyéni tettekkel életvitelük jobbítására, – ismerjék meg önmagukat, főbb lelki tulajdonságaikat, – törekedjenek a lelki harmóniájuk létrehozására és fenntartására saját maguk, családjuk és környezetük körében, – tudják jól szervezni munka- és pihenőidejüket, – ismerjék meg, és saját életvitelükben gyakorolják az „aktív pihenés” formáit, – váljon számukra az ismeretszerzés örömforrássá, – alakítsák ki az önellenőrzést a megszerzett tudás és a kulturált viselkedés területén, – aktívan vegyenek részt egészség- és környezetvédő programok összeállításában, megvalósításában, – tudják, hogy egészségük – éppúgy, mint tudásuk és becsületük – örök emberi érték, és törekedjenek védelmére, – legyenek tudatában annak, hogy a földi élet jövője tőlük is függ, – tudásukkal és magatartásukkal szolgálják fennmaradását.
Fejlesztési követelmények A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést szervezetének állapota, társas kapcsolatai és környezete iránt. Legyen érzékeny változásaira, problémáira. Tudjon ismereteket, tapasztalatokat, jó tanácsokat, szokásokat összegyűjteni, elsajátítani és a mindennapi életben hasznosítani. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló – legyen képes szervezetében, környezetében és személyközi kapcsolataiban a jelenségek, változások tudatos megfigyelésére, 4
– tudja tapasztalatait értelmezni, magyarázni, belőle következtetéseket levonni, – értse szellemi fejlettségének megfelelő szintű egészségügyi, környezetvédelmi kiadványok, folyóiratok, filmek és a média adásainak információit, – legyen képes az újonnan megszerzett ismereteit, tapasztalatait a meglévők rendszerébe beépíteni, – tudja ezen ismereteinél, tapasztalatainál a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni, – lássa hasonlóságaikat, különbségeiket, – ismerje fel és tudja magyarázni ok-okozati összefüggéseiket, – vegye észre az egészséges test és a tiszta, rendezett környezet szépségét, és becsülje meg értékeit, – ismerje az egészségét és környezetét veszélyeztető tényezőket, – használja fel ismereteit, tapasztalatait a veszély időbeni felismerése és elhárítása érdekében, – tekintse egészségét, természetes és mesterséges környezetének védelmét, valamint társas kapcsolatai harmóniájának megteremtését és megőrzését elsőrendű feladatának, – vállalja fel ennek felelősségét, és aktívan vegyen részt megvalósításában, – ismerje a különböző tevékenységi formákat (játék–tanulás–munka) és kapcsolataikat, – tartsa be a szellemi tevékenység főbb szabályait (mentálhigiéné), – szerezzen megfelelő szintű jártasságot az információszerzés egyes tevékenységeiben (gyűjtés, könyvtárhasználat, jegyzetelés, kiselőadás, tablók készítése, jegyzőkönyv összeállítása, munka-, csoporttevékenységek, kirándulás tervezete, szervezése stb.). Sajátítson el megfelelő mennyiségű és mélységű ismeretet az élő és élettelen anyag tulajdonságairól, szerkezetének és működésének összefüggéseiről. Ennek érdekében – ismerje szervezete, környezete legfontosabb anyagait és azok legjellemzőbb tulajdonságait, – tudja a leggyakoribb élelmiszerek és a belőlük készült ételek tápanyagtartalmát, – lássa ezek szerepét az egészséges táplálkozásban, – törekedjen étrendjét az egészséges táplálkozásnak megfelelően alakítani, – legyen megfelelő szintű ismerete az emberi szervezetet károsító (nikotin, alkohol, drog) anyagok szervezetre gyakorolt hatásáról, – utasítsa el használatukat, kipróbálásukat, – ismerje fel a környezetet szennyező anyagokat és a veszélyforrásokat, – törekedjen a szennyező anyagok, veszélyes hulladékok felhalmozódásának megelőzésére, az esetlegesen kialakuló károk csökkentésére.
5
A környezetben és szervezetében való eligazodás, tájékozódás érdekében szükséges tudni, hogy a természet élő és élettelen dolgai, jelenségei, kölcsönhatásai időben és meghatározott térben zajlanak. Így fontos, hogy a tanuló – szerezzen gyakorlatot az idő és a tér mennyiségi mutatóinak becslésében, viszonyításában és mértékegységeinek biztonságos használatában, – tudja, hogy szervezetében, környezetében és az emberek egymás közti kapcsolataiban minden állandó mozgásban, változásban van, – értse az életfolyamatok egymásutániságát, és azok életszakaszokhoz kötött változásainak visszafordíthatatlanságát, – ismerje – megközelítő értékkel – az emberi élet főbb szakaszainak időtartamát és jellemzőit, – tudatosuljon benne, hogy az ember is, mint minden élőlény elválaszthatatlan környezetétől, így annak változásai döntő mértékben befolyásolják szervezetének egészségi állapotát, – rendelkezzen megfelelő szintű testtopográfiai ismerettel, s ezt tudja hasznosítani, – legyen képes testének külső és belső tereiben a rész és egész viszonyának elkülönítésére, – tartsa példás rendben a saját hatáskörébe tartozó tereprészeket (iskolapad, íróasztal, táska, szoba, virágsarok, udvar, kiskert, utcarész), – tudja bemutatni (rajzban, maketten, terepasztalon stb.) egészséges környezetével kapcsolatos egyéni elképzeléseit, Lássa az orvostudományhoz és az egészségvédelemhez, környezetvédelemhez kapcsolódó tudományok XX. században bekövetkezett óriási fejlődését és meghatározó szerepét az emberiség és a Föld jövőjében. Ennek érdekében a tanuló – lássa a közvetlen tapasztalatszerzés szerepét és jelentőségét a megismerésben, – tudja megszerzett tapasztalatait, információhordozókból szerzett ismereteit hasznosítani, – legyen képes az információkat (reklámokat) kritikával fogadni, – ismerje fel és utasítsa el a téves ismereteket, – érdeklődjön a tudományok fejlődése, eredményei iránt, – ismerje az egészségvédelemben és a gyógyításban elért kiemelkedő felfedéseket, eredményeket, – értékrendjében kapjon méltó helyet a tudás, a tudomány és képviselőinek tisztelete.
6
6. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 18 óra (1 féléven át 1 óra/hét)
Belépő tevékenységformák Az ismeretek bővítését szolgáló információhordozók megismerése, irányított használatuk gyakorlása. Megismerési módok (gyűjtés, beszélgetés, szerep- és szituációs játék, kiselőadás, tevékenységi program, vita) tervezése, végrehajtása, értékelése. A környezet – életmód – szervezet, a szervezet felépítése – működése – egészségi állapot, valamint a kamaszkori változások ok-okozati összefüggéseinek felismerése, magyarázata, példákkal történő bizonyítása. A személyi higiéné anyagainak, eszközeinek felismerése, helyes használatuk gyakorlása. Közérzetben, személyközi kapcsolatokban betöltött szerepének tudatosulása. A hazai étkezési és mozgáskultúra hiányosságainak, problémáinak felismerése. Az egyén és a család étrendjével, étkezési szokásaival, mozgáskultúrájával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése, hasznos tanácsok elemzése, indoklása. Egyéni és családi mozgásterv készítése. Napirend összeállítása, betartása. Egészséges heti étrend tervezése, megvitatása. Helyes étkezési szokások elsajátítása, gyakorlása. A nemiség (fiú–leányszerep) vállalása, a hozzá tartozó magatartás, viselkedésmód elsajátítása. A szervezetre káros anyagok és a kipróbálásukhoz vezető társadalmi helyzetek felismerése, elhárítása, használatuk visszautasításának gyakorlása. Téves vagy hamis nézetek, információk felismerése, elutasítása. Az ember társas kapcsolataiban felmerülő problémahelyzetek reprodukálása, megvitatása, értékelése. A kiegyensúlyozott lelkiállapot, jó közérzet, rendezett családi háttér és a megfelelő társas kapcsolat fontosságának felismerése, kialakítása. Az egészségvédelem és a környezetvédelem szempontjából helyes és helytelen szokások, viselkedési formák elkülönítése. Alkalmazkodás az élő és élettelen környezet változásaihoz.
7
Társas kapcsolatok alakítása, közvetlen környezet formálása, átalakítása, nevelői hatások elfogadása: interiorizáció. A termelés veszélyforrásainak, szennyező anyagainak felismerése. Aktív részvétel a közvetlen környezet védelmét és az egészséget szolgáló tevékenységekben.
A témakörök tartalma A mozgás és a személyes higiéné A testkép jellemzői és változásai az emberi élet szakaszaiban. A külső megjelenésünket döntő mértékben meghatározó bőr funkciói, kamaszkori változásai. A bőr mint külső határ szerepe az emberi kapcsolatokban. Mit kell tenni a serdülőkor kezdeti szakaszában a bőr egészségének megóvásáért? Bőrápolás és személyes higiéné. A helyes öltözködés tudnivalói. A mozgásszervek és a testkép összefüggései. A mozgás szervrendszer jellemzői, terhelhetősége a kamaszkorban. Kamaszkori tennivalók a mozgásszervek egészséges fejlődéséért. A mozgás mennyiségének, intenzitásának tervezése. Napirend.
A táplálkozás A táplálkozás mint alapvető életszükséglet. A táplálék anyagai. A felvett táplálék átalakulása, tápanyagainak szerepe a test felépítésében és működésében. Az egészséges étrend jellemzői. A tápcsatorna kamaszkori változásai, egészséges fejlődését segítő szokások.
Az emberi szexualitás A nemi szervek testbeni helye, szerepe, kamaszkori változásai. Hogyan lesz a kisfiúból nagyfiú és a kislányból nagylány? A nemi szervek működése és a személyi higiéné. A serdülés lelki, viselkedésbeni változásai (érdeklődés, fokozódó önállósodás, tiszteletcsökkenés, kritizáló gondolkodás, hangulathullámzás). A második „dackorszak” és jellemzői. 8
Testi-lelki kapcsolatok a serdülőkor kezdetén. Pszichoszomatikus egység, konfliktushelyzetek és megoldásaik.
Veszélyes anyagok Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogok egészségkárosító anyagainak hatása a szervezetre. Kipróbálásuk, veszélyhelyzetük felismerése, elkerülése, a csábítás visszautasítása. A szenvedély fogalma és szerepe életünkben. A szenvedély fajtái. A hasznos szenvedélyek (gyűjtés, olvasás, sport, hobby, természetjárás). Szenvedélybetegségek kialakulása, közös jellemzői. Segítségnyújtás lehetőségei, formái.
A biztonság megőrzése Az ember egészségét veszélyeztető tényezők: környezet (mesterséges, természetes) szociális helyzet, személyes hatások. A „kockázatos” és „veszélyes” viselkedés módjai, következményei. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolatai. Veszélyes foglalkozások. Az érzékszervek szerepe a veszélyhelyzetek felismerésében, a balesetek megelőzésében. Érzékszervek védelme. Az érzékszervek működését segítő eszköz (pl. szemüveg) szerepe, helyes használata.
Családi élet és kapcsolatok Kapcsolati hálók és szerepük az egyén testi és lelki fejlődésében. A család szerepe és főbb funkciói (biológiai, szociális, pszichológiai, gazdasági). A gyermek helye a családban. Szülő (nagyszülő) – gyermek, testvér viszony. A barátság mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. Az önismeret jelentősége, szerepe az önnevelésben.
A környezet Az egészséges környezet (lakás, iskola, település) jellemzői. A termelés és a technológiai fejlődés káros következményei. A szennyezett környezeti tényező (levegő, víz, talaj) hatása a fejlődő szervezetre. Az emberiség felelőssége a természet és a környezet védelméért. A mikrokörnyezet védelmének formái és lehetősége 9
TANTERV
A KERETTANTERV ALAPJÁN KÉSZÜLŐ HELYI TANTERVEKHEZ
FIZIKAI ALAPISMERETEK
6
évfolyam
Készítette: DR. HALÁSZ TIBOR
MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2001
JAVASOLT HELYI TANTERV A fizikai alapismeretek tanításának célja – Keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti, és ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elő és alapozza meg a természettudományos tantárgyak tanítását. – Vezesse be a tanulókat az anyagok legfeltűnőbb tulajdonságainak, az ezeket jellemző mennyiségeknek, a természeti környezet kvalitatív jellemzőinek és változásainak, kölcsönhatásainak ismeretkörébe. – Fejlessze megfigyelő-, emlékező-, elképzelő-, rendszerező-, gondolkodóképességüket. – Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával tegye képessé a tanulókat csoportos munkára, önálló ismeretszerzésre, kísérletek irányított, balesetmentes elvégzésére. – Segítse megalapozni a környezetbarát szemléletet, járuljon hozzá a környezetvédelmi tevékenység tudatosításához. – Alapozza meg a tájékozódást a térben, az időben és a különféle anyagok között, valamint elemi szinten mutassa meg a természettudományok összetartozását, és azok csak közösen megoldható feladatait.
Szükséges feltételek – Természetismeret szakos tanító, főiskolát vagy egyetemet végzett fizika szakos tanár. – Nyomtatott taneszközök, pl.: a Mozaik Kiadó Fizika 12 éveseknek vagy Természetismeret 6 Fizikai és kémiai ismeretek című könyve. – Tanulókísérleti eszközök: mechanikai, hőtani, elektromosságtani és optikai egységcsomagok. – Tanári demonstrációs eszközök a fizikaszertárból. – Vizuális és audiovizuális információhordozók, a lejátszásukhoz szükséges eszközök.
Előzmények A környezetismeretben, az 5. osztályos természetismeretben és a matematikában tanultak.
I. Kölcsönhatás, változás Ajánlás Ebben a fejezetben minden ismeretszerzési folyamat három kiemelkedően fontos célt szolgál: – A kölcsönhatás fogalmának beépítését a gyerekek gondolkodásába. Tudatosan tudják, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. – Annak felismerése, hogy az anyagnak két fajtája van (részecske szerkezetű és a mezők), és ennek magyarázó elvként való alkalmazása néhány egyszerű esetben. – Annak tudatosítása, hogy a mennyiségek a testek, anyagok valamint folyamatok tulajdonságait jellemzik, és mérhetők.
Cél és feladatok: – Néhány egyszerű, közismert változással járó folyamat megfigyelése és vizsgálata. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a közvetlen környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. – Az eddig csak felismerési szinten levő mérések fogalmát (hosszúság, hőmérséklet, idő) a megvalósítás jártasságának szintjére emelni. – Felismertetni, hogy az anyagnak két fajtája van, a részecske szerkezetű és a mezők. – Az 5. tanévi szintnél megalapozottabb és magyarázó elvként használhatóbb képet kialakítani az anyag különböző halmazállapotának részecskeszerkezetéről. A modell szó használata. – Erősíteni a megfigyelő és kísérletező képességet, a logikus gondolkodást a tanulói tevékenységgel és az ok-okozati kapcsolatok keresésével. – Felhívni a figyelmet arra, hogy a megismerés alapja a megfigyelés és a kísérlet. Megmutatni a mérés jelentőségét a tulajdonságok jellemzésében.
Követelmények A tanulók:
– ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű, közismert jelenségnél; – tudják, hogy mi a jellemző a termikus, a mechanikai, a mágneses, az elektromos, a gravitációs kölcsönhatásra; – legyenek tisztában azzal, hogy változás csak a közvetlen környezet hatására jöhet létre; – tudják, hogy az anyagnak két fajtája van, a részecske szerkezetű és a mezők; – tudják, hogy az anyagoknak testeknek, folyamatoknak sokféle tulajdonsága van, és ezek mennyiségekkel is jellemezhetők; – tudjanak a részecske modell alapján különféle halmazállapotokat leírni; – legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, azokból következtetéseket levonni, ezeket megfogalmazni, és róluk feljegyzéseket készíteni; – jártasság szinten tudjanak hosszúságot, hőmérséklete és időt mérni.
Tartalom – A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata és a tapasztaltak megfogalmazása. – A mechanikai kölcsönhatás vizsgálata a köznapi tapasztalatok alapján. A kölcsönhatás fogalmának általánosítása. – A mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata. A mágneses alapjelenségek és a mágneses mező fogalma. Az iránytű működésének értelmezése. – Az elektromos kölcsönhatás kísérleti vizsgálata. Az elektromos alapjelenségek és az elektromos mező fogalma. – A gravitációs kölcsönhatás alapjelenségeinek megfigyelése és a gravitációs mező. A kölcsönhatásról tanultak összefoglalása. – A korpuszkuláris anyag belső szerkezete és a halmazállapotok értelmezése a részecskeszerkezet alapján. – A testek néhány mérhető tulajdonsága és az ezeket jellemző mennyiségek mérése.
II. Az erő, a tömeg és a sűrűség Ajánlás Az erő fogalmánál most nem törekedhetünk a megszokott mélységre, csak az erőhatás és az erő kvalitatív megfogalmazása, valamint az erő mértékegységének sztatikus értelmezése lehet a cél. A tehetetlenség és a tömeg fogalmát is csak egyszerű tapasztalatokra, kísérletekre építve értelmezhetjük. A tömeg mértékegységét pedig a praktikus okokra hivatkozva közöljük.
A sűrűség fogalom kialakítását használjuk fel a térfogat és a tömegmérés gyakorlására, és a kvalitatív fogalom bevezetésének megmutatására.
Célok és feladatok: – A mozgásállapot-változás okának felismertetése egyszerű jelenségeknél és az erőhatás fogalmának bevezetése, tudatosítása. A megfigyelőképesség fejlesztése. – A hatás és a következmény összekapcsolása, a logikai készség erősítése. – Az erőhatás és a tehetetlenség mint tulajdonság értelmezése és összekapcsolása az erővel illetve a tömeggel, mint az azokat jellemző mennyiségekkel. – Az erő és a tömeg mérésének bemutatása. – A sűrűség fogalom közelítő pontosságú értelmezése az anyagok részecskeszerkezete alapján. – Meghatározni a közegben történő felemelkedés, elsüllyedés, úszás és lebegés feltételét a sűrűséggel. Az absztrakciós képesség erősítése.
Követelmények A tanulók tudják: – A testek mozgásállapota csak a velük érintkező környezetük által kifejtett erőhatás következtében változhat meg. A vizsgált egyszerű jelenségeknél ismerjék fel a kölcsönható partnereket. – Az erőhatások különböző nagyságúak lehetnek. Az erőhatás mennyiségi jellemzője az erő, aminek a jele F, a mértékegysége newton (N). – A súly a test által az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre kifejtett erőhatás jellemzője. – Az erőt legegyszerűbben rugós erőmérővel mérik. – miben nyilvánul meg a testek tehetetlensége, illetve hogy két test tehetetlensége mikor kisebb, mikor nagyobb. – mi a tömeg, mi annak a jele, mértékegysége. Tudjanak jártassági szinten egyenlő karú mérleggel tömeget mérni. – megkülönböztetni a tömeget és a súlyt. – hogyan lehet térfogatot mérni különféle esetekben. – értelmezni a sűrűség fogalmát, felismerni és megfogalmazni a közegben történő felemelkedés, elmerülés, úszás, lebegés feltételét a sűrűség alapján.
Tartalom – Erőhatás, erő. A súly fogalma. – Az erő mértékegysége és mérése rugós erőmérővel. – A tehetetlenség és a tömeg fogalma. A tömeg mértékegysége. A tömeg mérése egyenlő karú mérleggel.
– Az anyagok sűrűségi viszonyainak (kisebb, nagyobb egyenlő) felismerése úszás, elmerülés és lebegés közben.
III. Energia, munka, hőjelenségek Ajánlás Mivel az energia elemi szinten, induktív módon nem definiálható, csak a változások megfigyelésére alapozott részigazságokkal írjuk körül. Célszerű kiemelt figyelmet fordítani a fizika és a természeti jelenségek megértésének kapcsolatára; a környezetvédelem értelmi és érzelmi megalapozására; a fizika, kémia, biológia, földrajz tanításának egymásra utaltságára. Mindehhez csak a munka mennyiségi jellemzésére van szükség – ahhoz is csak azért, hogy eljuthassunk az energia mértékegységéhez –, tehát a hőjelenségek esetén elegendő a kvalitatív szintű megismerés és megértés.
Célok és feladatok – Mélyíteni a kölcsönhatás fogalmát, az alapvető jelenségek ismételt, egyre mélyülő elemzésével. – A megfigyelő, kísérletező, összehasonlító, ítéletalkotó, általánosító képesség erősítése a sokféle jelenség és változás közös jellemzőinek megmutatásával. – Előkészíteni a természettudományok tanítását az egyik legfontosabb és legáltalánosabb mennyiség, az energia elemi szintű értelmezésével. – Az energia mértékegységének megismerése érdekében bevezetni a munka mint energiaváltozás fogalmát, legegyszerűbb esetre értelmezni a kiszámításának módját. – Megfigyelni és kvalitatív módon értelmezni a különféle termikus kölcsönhatásokat, valamint „nő, csökken” szinten felismertetni a közben létrejött energiaváltozásokat. – Néhány egyszerű kölcsönhatásnál értelmezni, hogy az energiára megmaradási törvény érvényes. – Előkészíteni a kapcsolatot a kémiával, pl. a gyors és lassú égés fogalmának bevezetésével. – Felhívni a figyelmet az égés okozta környezeti károkra, azok csökkentésének lehetőségére és szükségességére. Erősíteni a felelősség érzetét a tanulókban önmaguk, embertársaik és a természet iránt.
Követelmények A tanulók:
– legyenek jártasak az egyszerű kölcsönhatások megfigyelésében, elemzésében és a lényeg felismerésében; – tudják a kisebb, nagyobb, egyenlő felismerésének szintjén jellemezni a legismertebb munkavégzések és termikus kölcsönhatások közben létrejött energiaváltozásokat; – ismerjék, és egyszerű gyakorlati példákon mutassák meg, hogy mit fejez ki az energia megmaradásának törvénye; – legyenek képesek felismerni a munkavégzési folyamatokat, és a legegyszerűbb esetben (W = F × s) tudják kiszámítani a munkát. – tudják, hogy mind a gyors, mind a lassú égés kémiai folyamat, és ezeket a legegyszerűbb esetekben ismerjék is fel. – magyarázó elvként tudják alkalmazni az anyag részecskeszerkezetét a halmazállapotok leírásánál, a halmazállapot-változások, a hőtágulás és a hőterjedés értelmezésénél. – ismerjék a vizsgált változások gyakorlati jelentőségét, előnyös és káros következményét, mindezeket belátva törekedjenek környezetük védelmére.
Tartalom – – – – – – – –
Az energia fogalma, fajtái és megmaradási törvénye. A munka fogalma, mértékegysége és kiszámítási módja (W = F⋅s). Az égés. A hőtágulás. A hőterjedés. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Az oldódás.
IV. Tanév végi összefoglalás
TANTÁRGYI
TANTERV
A KERETTANTERV ALAPJÁN KÉSZÜLŐ HELYI TANTERVEKHEZ
FIZIKA
7-8
évfolyam
Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. DR. HALÁSZ TIBOR DR. KÖVESDI KATALIN DR. MISKOLCZI JÓZSEFNÉ MOLNÁR GYÖRGYNÉ DR. SÓS KATALIN
Tartalomjegyzék Javasolt helyi tanterv .........................................................................................
3
Az alapfokú fizikaoktatás célja .......................................................................
3
Fejlesztési követelmények ..............................................................................
3
Feltételek ........................................................................................................
5
7. osztály .............................................................................................................
6
I. Az anyag és néhány tulajdonsága ................................................................
6
II. A testek mozgása ........................................................................................
7
III. A dinamika alapjai ....................................................................................
8
IV. Energia, munka ......................................................................................... 10 V. A nyomás ................................................................................................... 11 VI. Hőtan ........................................................................................................ 12 8. osztály ............................................................................................................. 14 I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség .................................. 14 II. Elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai ........... 16 III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram ............................................. 18 IV. Fénytan ..................................................................................................... 19
JAVASOLT HELYI TANTERV Az alapfokú fizikaoktatás célja – Keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elő és alapozza meg a többi természettudomány tanítását is. – Vezesse be a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. A mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerű fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez. – Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg őket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. – Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával tegye képessé őket a csoport-munkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. – Fejlessze megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. – Nevelje őket problémalátó és problémamegoldó emberekké. – Alapozza meg környezetbarát szemléletüket, járuljon hozzá környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A művelődési anyag feldolgozása során alakítsa ki a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt.
Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási- és alkalmazási- képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni.
A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SIn kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző szakkönyveket, lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.
Feltételek Szükséges feltételek: – főiskolát vagy egyetemet végzett fizika szakos tanár; – nyomtatott taneszközök: a kerettantervhez készült tankönyvek. – tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hőtani-, elektromosságtani- és optikai tanuló-kísérleti egységcsomag; – tanári demonstrációs eszközök: a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök, különös fontossággal: hőforrás (gázégő vagy borszeszégő) négyütemű motor keresztmetszeti modellje optikai pad tartozékokkal elektrovaria tartozékokkal hálózati tápegység szétszedhető iskolai transzformátor karosmérleg mérőtömegekkel rugós erőmérő demonstrációs hőmérő egyenáramú- és váltóáramú demonstrációs mérőműszer mágnesrúd-készlet
Ajánlott segédanyagok: – nyomtatott taneszköz: a tankönyvhöz készült munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok; – feladatgyűjtemények: Bonifertné – Miskolcziné – Molnárné: Fizikai feladatok gyűjteménye 12-16 éveseknek. Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné – Miskolcziné – Molnárné: Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné – Halász – Kövesdi – Miskolcziné – Molnárné: Fizikai kísérletek és feladatok. Mozaik Kiadó 2000. – nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok (pl. A fizika tanítása); – nyomtatott grafikai taneszközök: fali táblázatok a fizikai mennyiségek jeléről, mérték-egységeiről, a különböző anyagállandókról; – vizuális és audiovizuális információhordozók és eszközök: diaképek, fóliák, írásvetítő, diavetítő, TV, videomagnó, számítógép, CD-k, vetítővászon, modellek.
Előzmények: Matematika, környezetismeret, természetismeret, technika majd később a biológia, kémia tantárgy keretében megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek.
7. OSZTÁLY I. Az anyag és néhány tulajdonsága Ajánlás: Ebben a fejezetben minden ismeretszerzési folyamat három kiemelkedően fontos célt szolgál: – A kölcsönhatás fogalmának és jellemzőinek beépítését a gyerekek gondolkodásába. – Annak tudatosítását, hogy az anyagnak két fajtája van (mező, korpuszkula). – Annak felismerését, hogy a testek és folyamatok tulajdonságai jellemezhetőek mennyiségekkel is.
Cél: – Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására kölcsönhatás közben jöhet létre. – Az eddig jártasság szinten végzett méréseket (hosszúság, hőmérséklet, idő) készség szintre emelni. – Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van, a részecskeszerkezetű és a mező. – Az 5. tanévinél megalapozottabb, szemléletes képet kialakítani a részecskeszerkezetű anyagokról különféle halmazállapotában. Modellek használata a megismerésben. – Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel.
Követelmény: A tanulók: – ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; – tudják, hogy mi a jellemző a termikus-, a mechanikai-, a mágneses-, az elektromos-, a gravitációs kölcsönhatásokra; – legyenek tisztában azzal, hogy változás csak környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre;
– tudják, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezetű és a mező; – értsék meg, hogy a testeknek, anyagoknak van közös tulajdonságuk (pl. kiterjedés, hőmérséklet), amelyekben különbözhetnek egymástól. Az ilyen tulajdonságokat mennyiségekkel is lehet jellemezni; – tudják a részecskemodell alapján a különböző halmazállapotokat jellemezni; – legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, következtetéseket levonni, azokat megfogalmazni és feljegyzéseket végezni; – készség szinten tudjanak hosszúságot, hőmérsékletet és időt mérni.
Tartalom: – – – – –
Az anyag és a test fogalma. Az anyag belső szerkezete. A testek néhány mérhető tulajdonsága és jellemző mennyiségeik. A testek állapotváltozásai. A környezet védelme. A mechanikai-, termikus-, mágneses-, elektromos- és gravitációs kölcsönhatások.
II. A testek mozgása Cél: – Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá tenni a transzlációs mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Megmutatni a kapcsolatot és a különbséget a jelenség és annak mennyiségi jellemzése között. Erősíteni a grafikonok elemzését és alkalmazását. – Megalapozni és alkalmazni a „viszonylagos” fogalmát, és ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervezését. – Bemutatni és kísérletekkel vizsgálni a haladó mozgásokat. – Fejleszteni a kapcsolatok felismerését (pl. s és t között), a következtetések önállóságát, az absztrakciós képességet. – Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl. szabadesés).
Követelmény: A tanulók: – ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; – értsék és tudják alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a „viszonylagos” fogalmát;
– kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; – legyenek képesek felismeréseikről, méréseikről, tudásukról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni; – tudjanak különbséget tenni a vizsgált jelenség szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatások között (pl. a szabadesésnél), értsék az elhanyagolt hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat; – tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban.
Tartalom: – – – –
A mozgás viszonylagossága. Pálya, út, elmozdulás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. A sebesség, az út és az idő kiszámítása. Az egyenletes mozgás grafikonjai. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. – A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése. A nehézségi gyorsulás fogalma.
III. A dinamika alapjai Cél: – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások ismeretének kísérleti vizsgálata. – Mechanikai kölcsönhatások mélyítése és mennyiségi jellemzése; az ok-okozati kapcsolatok felismertetése és viszonylagosságuk tudatosítása (pl. a hatásellenhatás elnevezésnél); az összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő képessége; az ítéletalkotás erősítése. – A mozgás és a mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. – Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. – Megmutatni, hogy az egyensúly a mozgásállapot egy kivételes esete, a statika a dinamika speciális része. – Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében (pl. a sűrűség fogalmának és kiszámításának a tömeg és térfogatmérésre alapozott bevezetése révén); az önállóságot a következtetésekben, valamint az absztrakciós képességet (pl. a rugó által kifejtett erőhatás és az erőhatást jellemző erő értelmezésével).
Követelmény: A tanulók: – tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között; – egyszerű esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat és a bennük megnyilvánuló két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti; – tudják dinamikailag értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, valamint bevezetni azok mértékegységeit statikai módon; – tudjanak e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani; – értsék, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni; – tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között; – ismerjék a különféle erőhatásokat, azok legegyszerűbb következményeit, és értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik mozgásállapot-változást hoz létre; – ismerjék Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát.
Tartalom: – – – – – – – – –
A tehetetlenség fogalma. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer. A tömeg fogalma és mérése. A sűrűség fogalma és kiszámítása. Az erőhatás fizikai értelmezése. Az erő fogalma és ábrázolása vektorokkal. Az erő mérése. Rugóerő. Erőfajták: gravitációs erő, a súly, a súrlódás és közegellenállás. Az erő-ellenerő, Newton III. törvénye. Az egy testet érő erőhatások együttes eredménye. Az egyensúly fogalma. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata és kiszámítása.
IV. Energia, munka Cél: – Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát, illetve szerepét az állapot- és állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. – A munka, mint energiaváltozás fizikai fogalmának értelmezése, kialakítása és kiszámítása a legegyszerűbb esetben. – Egyszerű példákon keresztül megmutatni az energia megmaradását, kiemelni a „megmaradó” mennyiségek jelentőségét és kapcsolatát a kölcsönhatással (pl. az egyszerű gépeknél);
– Felhívni a figyelmet az energiatakarékosság környezetvédő szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát és lehetőségeit. – Erősíteni a felelősséget a tanulókban önmaguk, embertársaik és a természet iránt. – Tudatosítani a teljesítmény és hatásfok alapvető szerepét az energiatakarékosságban. – Az erőhatás forgás- és mozgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. – Az egyensúly fogalmának bővítése az egyszerű gépeknél.
Követelmény: A tanulók: – tudják a testek állapotát és állapotváltozását az energiával, ill. energiaváltozással jellemezni; – ismerjék az energia, munka, teljesítmény, hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalmát, jelét, kiszámítási módját; – tudják kiszámolni a W = F × s, M = F × k összefüggés alapján bármelyik két mennyiség ismeretében a harmadikat; – szerezzenek jártasságot az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában; – tudják megfogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni; – tudják megfogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata; – legyenek tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelentőségével; – ismerjék fel a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket; – ismerjék Joule és Watt munkásságát.
Tartalom: – – – – – – – – – –
Az energia fogalma. A munka fogalma és kiszámítása. Az emelési munka. A mechanikai energia fajtái. Az energia megmaradásának tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. A teljesítmény fogalma és kiszámítása. Energiatakarékosság és a környezetvédelem. A hatásfok és kiszámolása. Az emelő típusú egyszerű gépek. A lejtő típusú egyszerű gépek.
– Egyszerű gépek a gyakorlatban.
V. A nyomás Cél: – Az eddig megismert erőfogalom bővítése (nyomóerő, felhajtóerő). – Az ok és okozati kapcsolatok vizsgálata a nyomás fogalmának kialakításában. – A folyadékokkal és a gázokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok magyarázata anyagszerkezeti ismeretekkel. – Arkhimédész törvényének kísérletekre történő megalapozása és logikai úton történő magyarázata a felhajtóerő nagyságának különböző módon történő kiszámítására. – A rendszerben történő gondolkodás erősítése. – A testet érő erőhatásokról tanultak mélyítésével és annak tudatosításával, hogy a test helyzetét a folyadékban a testet érő erőhatások együttesen határozzák meg. Úszás, merülés, lebegés; a folyadék és a test sűrűségviszonyának elemzése. – Kapcsolatok a biológiában és a földrajzban tanultakkal, és a környezetvédelemmel. – Ismerjék fel a fizikai törvények érvényességi hatását a közlekedőedények és a hajszálcsövek összehasonlítása alapján.
Követelmény: A tanulók: – ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait; – tudják Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait; – tudják a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket; – kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni; – tudják, hogy a levegőnek is van súlya, és ebből származik a légnyomás; – ismerjék a légnyomás értékeit és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük; – tudják értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján; – ismerjék a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását;
– ismerjék fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait.
Tartalom: – A nyomás fogalma és kiszámítása. – A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. – Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. – A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. – A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. – A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. – A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. – Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei.
VI. Hőtan Cél: – A hőjelenségek kísérleti vizsgálata, értelmezése. – Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre, alkalmazása az állapot és az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. A belső energia fogalmának bevezetése. – A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése. – Kiemelni a megmaradó mennyiségek fontosságát a kölcsönhatások során. – Felhívni a figyelmet arra, hogy egy test állapota egyszerre több szempontból is megváltozhat, ill. többfajta kölcsönhatásban vehet részt egyszerre a test. A rendszerszemlélet erősítése. – Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (égés, savas eső). – A tudatos és aktív környezetvédelem iránti igény erősítése. Felhívni a figyelmet a környezetvédelmi lehetőségekre, pl. az energiatakarékosság kapcsán. – Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (szél keletkezése, halmazállapot-változások). Kapcsolat a földrajzban, biológiában, kémiában tanultakkal.
Követelmény: A tanulók: – tudják értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát;
– tudják, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a termikus kölcsönhatás és a munkavégzés; – a munka és a hő kiszámításában legyenek jártasak, ismerjék az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket (pl. olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő, égéshő, fajhő); – tudják alkalmazni az energiamegmaradás törvényét a hőtani feladatoknál; – ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket; – ismerjék a hőerőgépek működésének alapelvét.
Tartalom: – A hőtágulás jelensége szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú testeknél. – A hőtágulás gyakorlati jelentősége. – A hőterjedés fajtái (hővezetés, hősugárzás, hőterjedés). – A belső energia fogalma és növelése súrlódási munkával és termikus kölcsönhatás közben. – A fajhő, a hőmennyiség és az égéshő fogalma és meghatározása. – Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, párolgáshő, forráshő. – A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. Az energiamegmaradás. – Hőerőgépek.
8. OSZTÁLY I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség Cél: – Szemléletes kép kialakítása a tanulókban az atomok „szerkezetéről”, az elektromos tulajdonságú részecskék létezéséről, kapcsolatteremtés a kémiában tanultakkal. – Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező anyag és ezért kölcsönhatásra képes; az elektromos vonzás és taszítás értelmezése. – Az absztrakciós képesség fejlesztése azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre – a látható körülmények alapján – magyarázatot adni és szabályszerűséget megállapítani. – A szükséges és elégséges feltételek tudatosításai; pl. tartós elektromos áram létesítésénél. – Bővíteni a kölcsönhatás fogalmát annak felismertetésével, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre. – A logikus gondolkodás, az összehasonlítás és az ítéletalkotó képesség fejlesztése; pl. a részecskék rendezett és rendezetlen mozgásának értelmezésével, vagy az elektromos mező munkájának összehasonlítása különböző körülmények között. – Az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok jellemzőinek mennyiségi meghatározása; pl. az elektromos állapot – elektromos töltés, az elektromos áram – áramerősség, az elektromos mező munkája – a feszültség. – Jártasság kialakítása elektromos kísérletek elvégzésében, mérésekben, fizikai témájú grafikonok elemzésében; függő és független változók, ok és okozati összefüggések pl. Q, I között, ha Dt = áll. – A történeti vonatkozások megismerésével a kísérletezés, a kutatás fontosságának hangsúlyozása (Galvani, Volta, Ampére munkássága).
Követelmény: A tanulók:
– ismerjék az atom „szerkezetét”, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány; – tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektromos mező van; – legyenek képesek elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket; – értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; – ismerjék az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét; – tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között; – tudjanak kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket és áramerősséget mérni; – kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes; – tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget; – rendelkezzenek megfelelő jártassággal a feszültségmérésben; – tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében; – ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák; – ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat.
Tartalom: – A testek részecskéinek szerkezete: elektron, proton, neutron, ion. – Elektrosztatikai alapjelenségek. A testek elektromos állapota: vonzás, taszítás, elektrontöbblet, elektronhiány. Elektromos töltés. Vezetők, szigetelők. – Az elektromos áram. Az áramerősség. – Az elektromos áramkör és részei. Egyszerű áramkörök összeállítása. Az áramerősség mérése. – Az elektromos mező munkája. A feszültség és mérése.
II. Elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai Cél: – Megértetni a tanulókkal, hogy a fémes vezető helyhez kötött „részecskéi” akadályozzák a szabad elektronokat egyirányú mozgásukban. – Felismertetni, hogy egy szóval vagy kifejezéssel (elektromos ellenállás) több fogalmat is megnevezhetünk. – Erősíteni a logikus gondolkodást, a jártasságot a kapcsolatok felismerésében, a kísérletezésben, a mérésekben, Ohm törvényének (I~U) kísérleteken alapuló vizsgálata által. – Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának tudatosítása Ohm munkásságának bemutatásával. – A kombinatív képesség fejlesztése a fogyasztók kapcsolásának megvalósítása és elemzése által. – Az önálló gondolkodás erősítése. – Tudatosítani az ok-okozati kapcsolatok láncolatát és ezek érvényesülését az észlelt jelenségekben. – A kísérletező, megfigyelő, kapcsolatokat felismerő, rendszerben gondolkozó képesség fejlesztése az elektromos áram hatásainak felismerése, kísérleti vizsgálata és elemzése által. – Az elektromos áram hatásain alapuló közismert gyakorlati alkalmazások fizikai értelmezése. – A balesetvédelmi és –megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. – A környezetvédelem és az energiatakarékosság jelentőségének megértetése.
Követelmény: A tanulók: – a részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a fogyasztók elektromos ellenállását; – értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban; – tudjanak különbséget tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között; – ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét; – legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása;
– tudjanak ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát; – legyenek jártasak az áramerősség és feszültség mérésében különféle egyszerű áramkörök esetén; – ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét; – ismerjék és tudják alkalmazni a baleset-megelőzési szabályokat; – tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a „villanyóra”, milyen mennyiség mértékegysége a kWh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében; – tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal.
Tartalom: – – – – – – –
Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok. Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Baleset-megelőzés. Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló eszközök. – Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása.
III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram Cél: – Az anyag fogalmának bővítése a mágneses és az elektromos mező kölcsönhatásának vizsgálatával. – Az energiamegmaradás értelmezésének bővítése az elektromágneses indukció kapcsán. – Annak szemléltetése, hogy a megismerés egy folyamat, ami közelítés a valóság felé. – Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának bemutatása Faraday, valamint Bláthy, Déri, Zipernovszky munkássága alapján. – A magyar fizikusok és mérnökök munkásságának ismertetése.
– A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyénre és a társadalomra. – Az elektromos áramforrások összehasonlítása környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból.
Követelmény: A tanulók: – ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit; – tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek; – sorolják fel az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni; – tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot; – nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudják a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; – sorolják fel az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait; – ismerjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezetékrendszerben; – tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, és tudjanak egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből; – ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben; – ismerjék és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat; – ismerjék a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Bródy) munkásságát.
Tartalom: – – – – – –
Az elektromágneses indukció. Az indukált feszültség és áram. A váltakozó áram létrehozása, jellemzői és hatásai. A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. Az energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. Környezetvédelem.
IV. Fénytan Cél: – Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, mely kölcsönhatásra képes. – Alkalmazni kész tudás biztosítása a fény terjedési törvényeiről, különböző közegekkel való kölcsönhatásairól, terjedési irányának változásairól, optikai eszközök működéséről. – A látás fizikájának értelmezése és a testek színeinek magyarázata. Felhívni a figyelmet a szem védelmére.
Követelmény: A tanulók: – ismerjék a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire; – egyszerű kísérletek alapján tudják értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben; – ismerjék a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában; – ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését; – tudják, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát; – legyenek tájékozottak a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten.
Tartalom: – Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenesvonalú terjedése, a fény sebessége, árnyék jelenség. – A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. – Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. – A fénytörés kísérleti vizsgálata. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. – Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. – A lencsék gyakorlati alkalmazása. – Optikai eszközök működése. A látás fizikája. – A fehér fény színekre bontása. Testek színe.
TANTÁRGYI
TANTERV
A KERETTANTERV ALAPJÁN KÉSZÜLŐ HELYI TANTERVEKHEZ
KÉMIA
7-8. évfolyam Készítette: DR. SIPOSNÉ DR. KEDVES ÉVA
1
7. ÉVFOLYAM Kémiai alapismeretek
A kémiai alapismeretek oktatásának célja A tanulók – felhasználva elemi ismereteiket – ismerjék meg a különféle anyagok alapvető tulajdonságait, a kémiai alapfogalmakat a környezetükben előforduló néhány természetes és ipari termék vizsgálata alapján. A kémiaórák anyaga és szemlélete élményszerűsége révén keltse fel a tanulók érdeklődését, érdekes és látványos kísérletekkel mutassa be a tartalom alkalmazhatóságát, értékét, azt, hogy a kémia mindenütt jelen van életünkben, mindennapi tevékenységünk szerves része. Ismereteik alapján a tanulók ésszerűen tudjanak viselkedni természeti és tárgyi környezetükben.
Belépő tevékenységi formák A tanulók – ismerjék meg a kémia hatékony elsajátítását segítő módszereket, – lássák be, hogy az anyagok tulajdonságai különféle nézőpontok szerint vizsgálhatók, – ismerjék fel a vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságait, – tudják megfigyeléseiket önállóan elmondani, írásban, rajzban rögzíteni, – ismerjék fel megfigyeléseik során az azonosságokat és a különbözőségeket, – tudják balesetmentesen használni az egyszerűbb laboratóriumi eszközöket, anyagokat, – ismerjék meg az égés jelentőségét, veszélyét – tudják csoportosítani az anyagokat, ismerjék és alkalmazzák az összetett anyagok szétválasztási módjait, – legyenek képesek megkülönböztetni a kémiai változásokat más anyagi változásoktól, – legyenek képesek tudásuk alkalmazására nemcsak a tanítási órán, hanem a mindennapi életben is, – vegyék észre, és elemi szinten figyeljék meg a természeti jelenségeket és folyamatokat, – legyenek képesek az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazására, – végezzenek számítási feladatokat az oldatokkal, az anyagok tömegével és a részecskeszámmal kapcsolatosan. 2
Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5.
Bevezetés Az anyagok tulajdonságai és változásai Néhány anyag és változás vizsgálata Bepillantás a részecskék világába Környezetünk néhány fontos anyaga
Értékelés: Folyamatosan szóban, esetenként írásban, témazáró dolgozatokkal.
1. Bevezetés Célok: A kémia tárgya iránti érdeklődés felkeltése, a tantárgy céljainak, feladatainak megjelölése. A tankönyv bemutatása. Az iskolai könyvtár meglátogatásával néhány folyóiratra, könyvre irányítani a figyelmet. A kémiai ismeretek jelentőségének bemutatása a megelőző történelmi korszakokból egy-egy választott példa alapján, majd napjainkban betöltött szerepének, jelentőségének ismertetése.
Feladatok: A tanulók – értsék a tantárgy célkitűzéseit, – értsék a kémia tantárgy helyét a természet jelenségeivel foglalkozó tantárgyak között, – tudják, hogy a kísérletezés a kémia fontos vizsgálódási módszere, – ismerjék meg a kísérletezés elővigyázatossági rendszabályait, – ismerjék a kémia jelentőségét a múltban és mindennapjainkban, – ismerjék a tankönyv felépítését, jelrendszerét, tudják a tankönyvet hatékonyan használni.
Előzmény, kapcsolódás: A természetismereti alapfogalmak. 3
Tartalom: A kémia tárgya, jelentősége. Így tanuld a kémiát! A kísérletezés célja. A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai. Laboratóriumi edények és eszközök. A tömegmérés. A térfogatmérés. A sűrűségmérés.
Értékelés: Szóban frontális kérdések formájában. Írásban.
2. Az anyagok tulajdonságai és változásai Célok: Környezetünk néhány fontos anyagának érzékszerveinkkel, méréssel, kölcsönhatásokkal megállapítható tulajdonságainak bemutatása. Néhány konkrét fizikai és kémiai változás és ezek összefüggéseinek vizsgálata.
Feladatok: A tanulók – értsék, hogy a halmazállapot hőmérséklet- és anyagi minőség függő tulajdonság, – értsék, hogy a rendezetlen mozgás minden anyag belső tulajdonsága, – legyenek képesek a rendelkezésükre bocsátott anyagok tulajdonságainak megállapítására az anyagok érzékelhető tulajdonságai, és az (op., fp., sűrűség stb.) adatokat tartalmazó táblázatok használatával, – legyenek képesek az anyagok tanult kémiai tulajdonságainak megállapítására tanári demonstrációk, illetve tanulói kísérletek alapján, – szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében.
Előzmény, kapcsolódás: Természetismereti háttérismeretek. Fizika: halmazállapotok, energia, energiatípusok, mozgások. 4
Tartalom: Az anyagok és tulajdonságaik. Szerves és szervetlen anyagok. Fizikai és kémiai változások, ezek összefüggései. Fizikai és kémiai tulajdonságok. Rendezetlen mozgás mint az anyag belső tulajdonsága. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok környezetünkben. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások.
Értékelés: Szóban: frontális és egyéni feleltetéssel, az anyagismeret hangsúlyozásával (kihelyezett anyagok felismertetésével), a kísérletek elemzésével, esetenként tanulókísérletek végzésével, tanulói kiselőadás tartásával.
3. Néhány anyag és változás vizsgálata Célok: Mindennapi életünk két nélkülözhetetlen anyagának: a levegőnek és a víznek a vizsgálata. Az egyik legfontosabb kémiai változás, az égés és feltételeinek ismertetése. A különféle energiaforrások és azok környezeti hatásainak, az energiatakarékosság fontosságának és lehetőségeinek bemutatása. A tanulók ismerjék meg a tüzelőanyagokat, a gazdaságos tüzelés alapelveit, a tüzeléssel kapcsolatos veszélyeket. Táplálékaink ismertetése abból a szempontból, hogy azok szervezetünk energiaforrásai és építőanyagai. Az oldatokkal kapcsolatos tapasztalati ismeretek megfogalmazása, a tapasztalatok értelmezése, a szerzett ismeretek alkalmazása. A háztartásban használt savas és lúgos kémhatású anyagok és azok helyes kezelési módjainak megismertetése. A megfigyelőkészség fejlesztése a tárgyalt anyagok és változások vizsgálata során. Az anyagismeret bővítése a mindennapi életben előforduló anyagok és azok sajátosságainak megfigyeltetésével. A szövegelemzési képesség fejlesztése, ismeretterjesztő olvasmányok, kísérleti leírások, számítási feladatok megfogalmazásainak értelmezése útján. A tanulók legyenek képesek arra, hogy az eddigi kémiai tanulmányaik alapján vizsgált anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba sorolják, és legyen elképzelésük arra vonatkozóan, hogy a környezetükben előforduló, de eddig még nem tárgyalt anyagok mely csoportokba sorolhatók. Ismerjék a keverékek szétválasztási eljárásait. 5
Feladatok: A tanulók – tanulják meg a levegő összetevőinek nevét, azok néhány tulajdonságát és százalékos arányát, – lássák be, hogy ez az arány kismértékben változhat, és az arányeltolódás súlyos következményekkel járhat, – ismerjék meg a levegőszennyezés fő forrásait és anyagait, – lássák be, hogy égéskor az égő anyag oxigénnel reagál, az égéstermék oxid, – tudjanak példákat mondani gyors és lassú égésre, ismerjék az égésfajták hasonló és eltérő sajátosságait, – tanulják meg, hogy a tűzoltás kémiai lényege a gyors égés bármely feltételének megszüntetése, – értsék az energiaforrások csoportosításának lényegét, – ismerjék meg az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakarékosság szükségességét, – értsék, hogy az ásványi szenek keverékek, – értsék, hogy a kőolaj szénből és hidrogénből álló anyagok keveréke, – értsék a kőolaj-feldolgozás lényegét, – ismerjék meg a cseppfolyós halmazállapotú fűtőanyag nevét, motorhajtó anyagok nevét, tűzveszélyességüket, élettani hatásaikat, – ismerjék a gázhalmazállapotú tüzelőanyagokat, a különféle gázzal működő berendezések használatának szabályait, tűzveszélyességüket, a fűtőgáz és az égéstermékek élettani hatásait, – lássák az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, – tudják, hogy a csapvíz mindig tartalmaz ásványi sókat, a desztillált víz tiszta anyag, – tudják, hogy a víz az elektromos áram hatására hidrogénre és oxigénre bomlik, lássák be, hogy a víz összetett anyag, – a hidrogén égése segítségével értsék meg az egyesülés fogalmát, – váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, ismerjék meg a vizek szennyeződésének fő forrásait, – törekedjenek mikrokörnyezetükben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, illetve csökkentésére, – tudják értelmezni az oldószer, oldott anyag, oldat kifejezéseket, – legyenek képesek telítetlen és telített oldatok készítésére, – tudják, hogy a köznapi életben gyakran használt anyagok közül mely anyag melyik oldószerben oldódik, – tudják az oldatok alkotórészeit lepárlással, desztillálással, kristályosítással szétválasztani, – tudják, hogy az oldatok savas, lúgos és semleges kémhatásúak lehetnek, 6
– ismerjék néhány természetes indikátor (tea, céklalé, vöröskáposztalé) és néhány laboratóriumban használt indikátor (fenolftalein, lakmusz, univerzál indikátor) színváltozását, – ismerjék és tudják használni az univerzál-indikátort oldatok pH-értékének megállapítására, – tudják a háztartási anyagokon szereplő pH adatokból a kémhatást megállapítani, – legyenek képesek a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezésére, – tudjanak az oldatok hígításával, töményítésével kapcsolatos számítási feladatokat megoldani, – tudjanak adott összetételű oldatot készíteni (mérleg, areométer, hőmérő, mérőhenger használata), – szerezzenek jártasságot az egyszerűbb kísérletek elvégzésében, – ismerjék néhány keverék szétválasztási módszereit, – tudják szétválasztani az oldódó anyagokat ülepítéssel, szűréssel, – ismerjék a folyadékelegyek szétválasztási módszerét, – lássák és értsék az elválasztások alkalmazhatóságának feltételeit, – értsék a példákkal kapcsolatban a fizikai, kémiai változások különbségét, – tudják vizsgálataik, megfigyeléseik, vizsgálódásaik, kísérleteik során szerzett ismereteiket pontosan megfogalmazni, írásban és rajzban rögzíteni, – tudják feladataikat megfigyelések, mérések, kísérletek adataiból áttekinthetően felépíteni és megoldani.
Előzmény, kapcsolódás: Természetismeret: A témakör földrajzi vonatkozásai; az égés. Matematika: Százalékszámítás, egyenes arányosság.
Tartalom: Az anyagok változásai. A levegő összetételének jelentősége. A levegőszennyezés forrásai és anyagai. Az égés. A lassú és gyors égés. A tűzoltás kémiai lényege. Energiahordozók. A nem megújuló energiaforrások. Ásványi szenek. A földgáz és a kőolaj. A megújuló energiaforrások. Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai. Az eddig megismert kémiai alapismeretek áttekintése. A víz. 7
A víz a környezetünkben. A hidrogén. Az oldatok. Az oldatok töménysége. Vizes oldatok kémhatása. Az anyagok csoportosítása. A keverékek szétválasztása. A kémiai alapismeretek összefoglalása. A megismert környezetvédelmi fogalmak áttekintése (üvegházhatás, szmog, savas esők, ózonréteg, az élővíz öntisztulása, szerves szennyező anyagok, eutrofizáció, mérgező anyagok, a természetben le nem bomló hulladékok, hőszennyezés).
Értékelés: Szóban: frontális/egyéni feleltetéssel, az anyagismeret hangsúlyozásával (kihelyezett anyagok felismertetésével), a kísérletek elemzésével, esetenként végrehajtásával, összehasonlításával, tanulói kiselőadás formájában.
4. Bepillantás a részecskék világába Célok: A tanulók tudják, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért lehet azonos az atom és az elem kémiai jellemzője, a vegyjel. Ismerjék meg a periódusos rendszer első húsz atomjának vegyjelét, a vegyjel jelentéseit. Ismerjék az anyagmennyiség mértékegységét. A tanulók szerezzenek alapvető ismereteket az atomok felépítéséről, elektronszerkezetük kiépüléséről, periodikusan változó tulajdonságaikról. Alapismereteiket a későbbi tanulmányok során tudják alkalmazni. A tanulók legyenek képesek molekulákat és ionokat tartalmazó vegyületek képletének megállapítására.
Feladatok: A tanulók – számára váljék meggyőződéssé, hogy az anyagok láthatatlan apró részecskékből épülnek fel, amelyek alapegységei az atomok, – ismerjék az atomokat felépítő elemi részecskéket, valamint tömegüket és elhelyezkedésüket az atomban, az izotópok gyakorlati jelentőségét, 8
– ismerjék a periodikus tulajdonságokat, – értsék, hogy elektromosan miért semlegesek az atomok, miért rendelkeznek töltéssel az ionok, – a periódusos táblázat segítségével tudják jelölni az atomokat egyszerű jelöléssel, – tudják, hogy minden anyagi test atomok valamilyen halmaza, – tudják a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, – tudják a vegyjel jelentését, – tudják, hogy az anyagmennyiség mértékegysége: a mol, (mint darabszám bármiféle részecskére vonatkoztatható), – ismerjék az elsőrendű kötéseket.
Előzmény, kapcsolódás: Kémia: Az anyagok tulajdonságai és a kémiai változás. Fizika: Elektromosságtani alapfogalmak.
Tartalom: Az anyag atomos szerkezete, az atomok mérete. Az atom és az elem jele: a vegyjel. Az anyagmennyiség. Egyszerű számítások az anyagmennyiséggel. Az atomok felépítése. Az elemi részecskék. Az izotópok és gyakorlati jelentőségük. A radioaktivitás. Az atomenergia. Az anyagszerkezeti ismeretek fejlődése. Az elektronszerkezet jelölése. Az atomtörzs és a vegyértékelektronok. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer. Elemek és vegyületek. A képlet. Atomok, molekulák, a vegyérték. A kovalens kötés. A kémiai egyenlet. A tömegmegmaradás törvénye. Az ionok és az ionkötés. Kristályrácsok.
9
Értékelés: Szóban és írásban (fogalmak, elvek). Írásban hangsúlyt kap a jelrendszer al-
kalmazása.
5. Környezetünk néhány fontos anyaga Célok: A tanulók mindennapjaik során számos nagyipari termékkel találkoznak, ilyen pl. a papír, az üveg és a különféle kerámiai anyagok sora. A fejezet célja ezeknek az anyagoknak és előállításuknak, felhasználhatóságuknak bemutatása.
Feladatok: A tanulók – ismerjék meg a papír fontosabb tulajdonságait, a papírgyártás lényegét, – ismerjék meg a különféle üvegfajták tulajdonságait, a tulajdonságok és szerkezetük kapcsolatát, – ismerjék a kerámiai ipar főbb alapanyagait, terméktípusait, – előállításuk lényegét.
Előzmény, kapcsolódás: Földrajz: agyagféleségek, a kaolin előfordulása hazánkban.
Tartalom: A papír története, tulajdonságai. Az üveg. Különleges üvegek. A kerámiai anyagok előállítása. A kerámiai anyagok csoportosítása. A porcelán. Építőanyagok és építési kötőanyagok. Vegyszerek a háztartásban. Néhány jó tanács a folttisztításhoz. 10
Értékelés: Szóban: az ismeretek önálló kifejtésével, kiselőadások formájában. Írásban: kisdolgozat, képgyűjtemény készítése formájában.
Év végi ismétlés
A továbbhaladás feltételei: A tanulók – tudják felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket, – alkalmazzák a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közötti összefüggést, – tudják megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudják felírni kémiai jelüket, – használják a molekulamodelleket, – ismerjék fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján, – tudják, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerjék helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.
11
8. ÉVFOLYAM Szervetlen kémia Célok: A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bővítsék ismereteiket a környezetükben előforduló, a mindennapi tevékenységben felhasznált, életünket meghatározó és befolyásoló anyagok körében, sajátítsák el azok fontosabb tulajdonságait, az alapvető természeti törvényeket, az anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Az elsajátított művelődési tartalom alakítson ki átfogó természetbarát szemléletet, felelősségteljes és hasznos tudást az élő környezet megóvására.
Belépő tevékenységi formák A tanulók – az atom felépítésének ismerete alapján olvassanak le a periódusos rendszerből adatokat, állapítsanak meg tendenciákat, – csoportosítsák a periódusos rendszerből kiolvasott adatok alapján az elemeket adott szempontok szerint, – következtessenek az egyes elem-, illetve vegyületcsoportok tipikus képviselőjének tulajdonságaiból a csoport tulajdonságaira, – legyenek jártasak a kémiai elemek és szervetlen vegyületek körében a kémiai jelrendszer használatában, – a tanultak alapján jelöljék a fontosabb kémiai reakciókat egyenletekkel, valamint legyenek jártasak az egyszerűbb sztöchiometriai számítások végzésében, – ismerjék fel és értelmezzék a mindennapi életben gyakrabban előforduló kémiai változásokat, – legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról, – legyenek képesek tudásuk alkalmazására a mindennapi életben, ismerjék a kémiai anyagok környezeti hatásait, a természet és a környezet védelmének lehetőségeit.
Előzmények, kapcsolódás: Kémia: Az anyagszerkezeti alapok biztos tudása. Földrajz: Fontos ásványok és kőzetek ismerete.
12
Tartalom: Témák:
1. A nemfémes elemek és vegyületeik 2. A fémes elemek és vegyületeik
Értékelés: Folyamatosan szóban, esetenként írásban, témazáró dolgozattal.
1. A nemfémes elemek és vegyületeik Célok: Az eddigi ismeretek alkalmazása az egyes főcsoportbeli elemek és fontosabb vegyületeik leírásakor. Az anyagok jellemzése és csoportosítása a periódusos rendszer alapján. Az anyagok és jelenségek szemléltetésével anyagismeret nyújtása, a szintetizáló készség fejlesztése, a differenciált látásmód alakítása. A környezetvédelmi problémák felvetésével és tárgyalásával a környezetért felelős magatartás formálása, a helyes szemlélet megalapozása.
Feladatok: A tanulók – ismerjék az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben, – legyenek képesek értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait, – ismerjék az egyes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait, – legyen áttekintésük a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban, – ismerjék fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti összefüggéseket, – tudják a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból, – ismerjék a mérgező anyagok jelét, – tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, – kísérjék figyelemmel, és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat, – gyűjtsenek információkat lakóhelyük levegő- és vízminőségével kapcso13
latosan, – érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására, – tudják a háztartási vegyszerek takarékos és szakszerű felhasználásának módjait, – értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait, – lássák a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit, – legyenek képesek a különféle ismerethordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák) felhasználására az ismeretszerzésben, – ismerjék a hazai vegyipar fontosabb termékeit.
Előzmény, kapcsolódás: Kémia: A korábban szerzett ismeretek alkalmazása: az elektronszerkezet, a periódusos rendszer. Természetföldrajzi alapok: Cseppkőképződés, mészkő-, dolomitképződés, a márvány kialakulása. Biológia: A nátrium-klorid élettani jelentősége, környezetvédelmi problémája (utak sózása; szikesek). A víz, a levegő, a talaj mint környezeti tényezők, életterek: a kén-dioxid, a kénessav, a szén-monoxid és a szén-dioxid élettani hatása, savas esők.
Tartalom: Az elemek rövid, általános jellemzése. Az anyagok jellemzésének szempontjai: – fizikai tulajdonságok, – kémiai tulajdonságok, – élettani hatások, – előfordulás (esetenként előállítás), – gyakorlati alkalmazások, – környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok. A nemesgázok. A hidrogén. A periódusos rendszer VII. főcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik. A klór. A hidrogén-klorid. A nátrium-klorid. Az ionos kötés. A periódusos rendszer VI. főcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik. Az oxigén. Az ózon. A víz. A hidrogén-peroxid. A kén. A kén-dioxid, a kén-trioxid, a kénsav és gyártása. A kénsav sói. A periódusos rendszer V. főcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik. 14
A nitrogén. Az ammónia, a nitrogén-dioxid, a salétromsav, az ammóniumnitrát, az ammónium-klorid, a nitrogén körforgása. A foszfor. Irinyi János. A foszforsav. Műtrágyák. A periódusos rendszer IV. főcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik. A szén. A gyémánt, a grafit, a fullerének. A 14-es szénizotóp. A szén-monoxid, a szén-dioxid, a szénsav és a karbonátok. A szóda. A sóhidrolízis. A nemfémes elemek és vegyületeik összefoglalása. Technológiai alapismeretek: – katalizátorok, – sósavgyártás, kénsavgyártás, ammóniaszintézis, salétromsav-gyártás.
Értékelés: Szóban:
– óra eleji kérdésekkel, – kísérleti eredmények elemző értékelésével; – az anyagok és kémiai változások ismerete alapján, az összehasonlítást, a szakkifejezések megfelelő alkalmazását is értékelve. Írásban:
– a jelrendszer alkalmaztatásával, – példamegoldásokkal, – az összefüggések ismeretének és a szintézis mértékének ellenőrzésével.
2. A fémes elemek és vegyületeik Célok: Ismerjék meg a fémek és néhány vegyületük fontos tulajdonságait. Az általános ismeretek alkalmazása a fontosabb fémek és vegyületek bemutatásakor. A periódusos rendszer használatának elmélyítése. A mindennapi életben előforduló anyagok és jelenségek, alkalmazások kémiai hátterének bemutatása. Az önálló gondolkodás fejlesztése. A fémek és néhány vegyületük élettani hatásának bemutatása különös tekintettel a környezetszennyező anyagokra. A környezetvédelmi szempontból kiemelt vegyületek, folyamatok tárgyalása. Az elméletben megismert és a mindennapok gyakorlatában tapasztalt korróziós jelenségek kapcsolatának megteremtése. A korrózióvédelem módszereinek, eljárásainak megismertetése. A kísérleteket értékelő, az általános ismereteket alkalmazni tudó szakszerű 15
megfogalmazások, érvelések fejlesztése.
Feladatok: A tanulók – ismerjék meg a fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállításukat és gyakorlati jelentőségüket, – értsék meg a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait, – legyenek képesek általános ismereteiket alkalmazni egyes fémek tárgyalásakor, – tudjanak példákat mondani az eltérő tulajdonságú fémekre; indoklással, – ismerjék a környezetükben előforduló alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek gyakorlati jelentőségét, a vizek lágyításának módjait, – legyenek átfogó ismereteik a p-mező fémeiről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az ólomról, – értsék az s- és a d- mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségeit, – ismerjék a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti hatásait, – lássák a vas- és acélgyártás gazdaságossági kérdéseit, – ismerjék a réz- és a cink-csoport elemeit, – ismerjék a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással kapcsolatos környezeti problémákat, – ismerjék az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét, – legyenek képesek értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak átalakulásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés), – ismerjék az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat, – tudjanak feladatokat megoldani a témakörben.
Előzmény, kapcsolódás: Kémia
– – – –
kovalens kötés, ionos kötés, másodrendű kötés, redoxireakciók, sav-bázis reakciók, sók hidrolízise,
Fizika
– elektromos alapjelenségek, – mágnesezhetőség, Földrajz
– a bauxit képződése, előfordulása hazánkban, néhány jelentős külföldi előfordulás, – az alumínium gyártása szempontjából kiemelt jelentőségű államok, hazai 16
helységek, – a vasércek előfordulása, – jelentősebb vas- és acélgyártó államok, Biológia
– néhány elem és vegyület élettani hatása, – a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a vas szerepe az élő szervezetben, Történelmi háttér
– a vas-, a réz- és bronzkorszak, – a vasérc feldolgozásának története.
Tartalom: A fémek szerepe az ember életében. A fémek általános jellemzése. A fémek kémiai tulajdonságai (reakciókészség, redoxireakciók, a fémek redukálása). Az ötvözetek. A fémek korróziója, aktív, passzív korrózióvédelem. A fémek csoportosítása a periódusos rendszer alapján. Az s-mező fémei és fontosabb vegyületeik. Az alkálifémek. Az alkálifémek fontosabb vegyületei. Nátriumot tartalmazó sók oldatainak kémhatása. A nátrium-karbonát, a nátrium-hidroxid. Néhány, a mindennapokban előforduló vegyület kiemelése, gyakorlati jelentőségük megadása: konyhasó, hypo, marónátron, szóda, szódabikarbóna, Glaubersó, fixírsó, Chielei-salétrom, trisó, kálisó, hamuzsír, kálisalétrom. Alkáliföldfémek. Az alkáliföldfémek fontosabb vegyületei. A mindennapi életben előforduló vegyületek, folyamatok: mészkő, mészégetés, ,, mészoltás, habarcskészítés, a habarcs megkötése, gipsz, ,,égetett gipsz, a gipsz megkötése, égetett magnézia, klórmész, foszforit, kalcium-karbid, keserű-só, magnezit, dolomit. A természetes vizek keménysége, a vízlágyítás. A p-mező fémei és fontosabb vegyületeik. Az alumínium és gyártása. Az amfotéria megfigyeltetése. A kémiai technológiai alapelvek ismertetése. A fontosabb alumínium-, ón- és ólomvegyületek. A vascsoport, a rézcsoport és a cinkcsoport elemei. A vas- és acélgyártás. A kémiai technológiai alapismeretek szélesítése. A fényképezés alapismeretei.
17
Értékelés: Szóban
– óra eleji frontális kérdésekkel, – az anyagismereti és a tanári bemutató és a tanulókísérletek alapján, – önálló gondolatok kifejtésével, Írásban
– átfogóbb anyagrészekből összehasonlítás útján, – példamegoldásokkal, – a mindennapok kémiáját magyarázó egyenletek és mennyiségi összefüggések révén, – az előállítások és a felhasználási területek minőségi és mennyiségi leírásával. Egyénileg elkészített kiselőadások értékelésével.
Év végi ismétlés A továbbhaladás feltételei: A tanulók – ismerjék fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben, – nevezzék meg és írják fel kémiai jelekkel a tanult elemeket és vegyületeket, ismerjék környezeti, élettani hatásukat, – használják a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására, – értelmezzék a kémiai reakciók lényegét az elvégzett kísérletek alapján, – legyenek képesek csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat, – leírás alapján mutassák be a tanulókísérleteket, – tulajdonságaik alapján azonosítsák a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat, – tudják felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.
18
BIOLÓGIA TANTERV ÁLTALÁNOS ISKOLA
7., 8. ÉVF. Célok, feladatok 1. Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a természetismeretben elsajátítottakra építve, azt továbbfejlesztve olyan természetszemléletet, képességrendszert és személyiségjegyeket alakítson ki a tanulókban, mely során képessé válnak a természeti és társadalmi környezetben való eligazodásra, testi és lelki harmóniájuk megteremtésére. Ehhez az szükséges, hogy a tanulók lássák az anyagi világ egységét, sokszínűségét és változékonyságát. Értsék összefüggéseit, törvényeit. Természeti környezetüket dinamikusan változó ökológiai rendszerként ismerjék meg. Szeressék ezt a környezetet, becsüljék és őrizzék meg értékeit. Tudatosuljon bennük testi és lelki egészségük megteremtésének fontossága. Legyenek érzékenyek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük a környezetük és egészségük védelmének igénye. Sajátítsák el a kulturált egészség- és környezetvédő magatartás szokásrendszerét. Szerezzenek megfelelő szintű jártasságot az önálló ismeretszerzés közvetlen és közvetett tanulási módszereinek gyakorlásában. Mindezek megvalósulásához a biológiát tanító tanárnak az a feladata, hogy a természetismeret tantárgyban elsajátított tudáselemeket, készségeket és képességeket felelevenítse, alkalmaztassa és továbbfejlessze, hogy tanítványai: – értsék a földi élővilág övezetes elrendeződésének okát, biotikus és abiotikus tényezőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait, – tudják az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb táplálkozási láncait alkotó élőlényeinek nevét, környezettel szembeni igényét, küllemét és életmódját, – értsék és bizonyítsák példákkal az életközösségek legjellemzőbb ok–okozati összefüggéseit, kölcsönhatásait, – lássák az élőlények helyét és szerepét az életközösségekben, – legyenek képesek a hazai és távoli tájakon megismert élőlények rendszerezésére,
1
– ismerjék az életközösségek életfeltételeit, szerveződését, anyagforgalmát, szennyeződésük leggyakoribb veszélyforrásait és azok következményeit, – tudják, hogyan szerveződik testük, miként működnek szervrendszereik, – vállalják kellő felelősségtudattal nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást, – ismerjék fel szervezetük kamaszkori változásait, veszélyeztetettségét és a betegségek megelőzésének fontosságát, – tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, és hogy a betegség gyógyítása milyen szakrendeléshez tartozik, – vállalják fel ismereteik birtokában az elsősegélynyújtás gyakorlását, – sajátítsák el és hasznosítsák a mindennapokban a környezetvédelem és az egészséges életvitel tudni- és tennivalóit, – értékeljék a természet, az egészséges test és lélek harmóniájának szépségét, törekedjenek megteremtésére és megőrzésére, – ismerjék a szenvedélybetegségek kialakulását előidéző anyagok káros hatását, és utasítsák el használatukat, – sajátítsák el – életkoruknak megfelelő szinten – az önálló ismeretszerzés megismerési módszereit, – legyenek képesek az új ismeretek megszerzése és feladatainak megoldása során társaikkal együttműködve dolgozni, – tudják információforrásként használni a könyvtárakat, múzeumokat, növényés állatkerteket, kiállításokat, nemzeti parkokat és a médiát, – lássák és értsék, hogy a tudásuk éppúgy örök emberi érték, mint az egészségségük vagy a becsületük, s törekedjenek ezek gazdagítására, védelmére.
Fejlesztési követelmények A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést környezete élő- és élettelen világa iránt. Legyen érzékeny problémáira. Tanuljon meg tapasztalatokat, állandóan bővíthető tudományos ismereteket szerezni közvetlen és közvetett módon. Legyen képes megszerzett tudását és az ismeretszerzés folyamatában fejlődő készségeit, képességeit a mindennapi életben hasznosítani. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Ehhez az szükséges, hogy – legyen képes a természetben játszódó jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások tudatos megfigyelésére, – tudjon vizsgálatokat, kísérleteket leírás alapján önállóan végezni, tervezni, – rendelkezzen megfelelő gyakorlattal az anyagok, eszközök ismeretében és balesetmentes használatában, – szerezzen gyakorlatot SI és a mindennapi életben használt mértékegységek, valamint azok tört részének és többszörösének használatában,
2
– ismerje fel a megfigyelések, vizsgálódások feladataiban rejlő problémát, tudja a feladatokat részekre bontani, társaival megosztva elvégezni, – tartsa be a vizsgálódás menetének sorrendjét és időarányait, – legyen képes tapasztalatait értelmezni, magyarázni, belőle következtetéseket levonni, – tudjon róluk írásos, rajzos feljegyzéseket készíteni, és a helyes szakkifejezések használatával szóban beszámolni, – legyen képes a szöveges és a képi információhordozók (lexikonok, határozókönyvek, táblázatgyűjtemények) önálló használatára, – értse a – szellemi fejlettségének megfelelő szintű – természettudományos könyvek, folyóiratok, filmek és a média adásainak információit, – tudjon grafikonokat, diagramokat elemezni, ezekből következtetéseket levonni, – legyen képes a természetről szerzett ismereteinél a lényeges és lényegtelen elkülönítésére, a mennyiségi és minőségi jellemzők összehasonlítására, csoportosítására, – vegye észre az élő- és élettelen világ legjellemzőbb ok–okozati összefüggéseit, tudja magyarázni és példákkal illusztrálni, – legyen képes ismereteinek megszerzésénél és reprodukálásánál használni a megismerési algoritmusokat, – vegye észre az egészséges test felépítésének, működésének csodáit, – ismerje a környezetét és egészségét károsító tényezőket, használja fel ismereteit a veszély időbeni felismerésére és elhárítására, – tekintse egészségének, természetes és mesterséges környezetének védelmét az emberiség közös céljának és feladatának, – vállalja fel ennek felelősségét, és vegyen részt aktívan a megvalósításban. Sajátítson el megfelelő mennyiségű és mélységű ismereteket az élő és élettelen anyag tulajdonságairól, szerkezetének és működésének összefüggéseiről. Ennek érdekében – ismerje meg a legfontosabb szerves és szervetlen anyagok jellemző tulajdonságait, – tudja az élelmiszerek, ételek tápanyag-tartalmát, és táplálkozását e szerint alakítsa, – értse, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége, aránya és szerkezete elválaszthatatlan a működéstől, – ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat és különbségeket, – értse az emberi szervezet építő és lebontó anyagcsere-folyamatainak elválaszthatatlanságát, – legyenek biztos ismeretei a szervezetet károsító (nikotin, alkohol és a drog), valamint a környezetet szennyező anyagok mérgező hatásáról,
3
– törekedjen elutasításukra, felhalmozódásuk megelőzésére és az esetlegesen kialakuló károk csökkentésére. A környezetben való tájékozódás érdekében szükséges tudnia, hogy a természet élő- és élettelen dolgai, jelenségei, kölcsönhatásai időben és meghatározott térben zajlanak. Így fontos, hogy: – szerezzen gyakorlatot az idő és tér mennyiségi mutatóinak becslésében, mérésében, viszonyításában és mértékegységeinek biztonságos használatában, – tudja, hogy a természetben minden állandó változásban, mozgásban van, – ismerj fel, hogy környezetének változásai kölcsönhatások közben jönnek létre, – tudja, hogy a természeti jelenségek, folyamatok, kölcsönhatások időben és térben játszódnak, – értse az életfolyamatok időbeliségét és visszafordíthatatlanságát, – ismerje az egyedfejlődés szakaszait és időtartamát, – tudatosuljon benne, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől, mert azzal állandó anyagcserét folytatnak, – rendelkezzen megfelelő szintű testtopográfiai ismerettel az élőlények és saját szervezetének felépítésénél, – lássa a test külső és belső tereiben a rész és egész viszonyát, – ismerje a főbb biomok, életközösségek földrajzi helyét. Lássa a természettudományok XX. században bekövetkezett fejlődését és meghatározó szerepét a Föld és a földi élet jövőjében. Ennek érdekében: – ismerje a közvetlen tapasztalatszerzés módszereit, szerepét és jelentőségét a természettudományos megismerésben, – tudja, hogy ezen tapasztalatait információhordozók által bővítheti, fejlesztheti, – fogadja kritikával az információkat, mert téves nézetekkel is találkozhat, – értékrendjében kapjon megfelelő helyet a tudomány és a tudás tisztelete, – ismerje hazánk kiemelkedő eredményeket elért tudósait, kutatóit, orvosait, – legyen büszke eredményeikre, nemzetközi elismertségükre, – törekedjen munkásságuk széleskörű ismertetésére és hírnevük öregbítésére.
A tanítás feltételei Személyi feltételek: Főiskolai vagy egyetemi végzettségű biológia szakos tanár Tárgyi feltételek: Természetből behozott növények, növényi részek Szertári készlet: herbáriumok, szárított növényi részek, vázkészítmények: csontvázak, koponyák, végtagvázak, fogtípusok Szaru és mészvázak: preparált rovarok, kitömött állatok Folyadékos készítmények Modellek: emberi torzó, szervek Diaképek, videó filmek 4
Transzparens-sorozat: Az általános iskolai Biológia 6., 8. osztályához OOK. Veszprém 1986. Faliképek: Az ember teste és működése (Comenius Kiadó, Pomáz, 2001.)
7. évfolyam A) Javasolt óraterv Témák száma:
neve:
Óraszámok felhasználása Tananyag Helyi felhasználás új ismétlés, (kiegészítő anyag, gyaismeret gyakorlás korlás, ellenőrzés)
Összóraszám 55
1.
Év eleji ismétlés
–
1
1
02
2.
A földi élővilág általános jellemzése
3
1
–
04
3.
A tengerek és tengerpartok élővilága
6
1
2
09
4.
A forró övezet élővilága
9
1
2
12
5.
A mérsékelt övezet és a hegyvidékek élővilága
9
–
1
10
6.
A hideg övezet élővilága
2
1
1
4
7.
Az élőlények rendszerezése
9
2
1
12
8.
Év végi ismétlés
–
–
2
02
B) Belépő tevékenységformák Megadott szempontsor, kísérletmenet szerinti megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek önálló végzése, feljegyzések készítése. Megfigyelési szempontsor, egyszerű kísérletek tervezése. Mérések, viszonyítások gyakorlása, SI és az SI-n kívüli mértékegységek használata. Élőhelyek, élőlények felismerése, megnevezése. Növény és állatfajok algoritmusos jellemzése, összehasonlítása, csoportosítása. Táplálkozási láncok összeállítása. A földrajzi környezet, az életfeltételek és az élőlények előfordulása, termesztése és tenyésztése közti kapcsolatok felismerése. A szervezet–életmód ok–okozati összefüggéseinek magyarázata, bizonyítása, példák felsorolása. 5
A megismert élőlények rendszerezése, besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. Egyedi és általános fogalmak tartalmának és terjedelmének értelmezése, használata. Gondolkodási műveletek gyakorlása a fogalomalkotások során. Az információhordozók irányított és önálló használata. Önálló tanulási módszerek (kiselőadás, természetvédelmi programok összeállítása) elsajátítása, gyakorlása. Múzeumok, könyvtárak, védett természeti értékek, kiállítások, növényi és állatkertek, valamint a természetben tett kirándulások tapasztalatainak információforrásként való használata. Az iskola és a lakóhely környezeti problémáinak felismerése, környezetvédelmi akcióterv készítése.
C) Témakörök tartalma Tájak és állatközösségek
1. TÉMA: A FÖLDI ÉLŐVILÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Az élőlény és a környezet. A környezet élő- és élettelen tényezői, életfeltételek. Élőhely, életközösség. Kölcsönhatások az életközösségben. Az életközösségek szerveződése, táplálkozási láncai, táplálkozási szintek, anyagforgalom. Az életközösségek veszélyeztetettsége, pusztulásuk okai, védelmük fontossága. Az ember szerepe az életközösségek megóvásában.
2. TÉMA: TENGEREK ÉS TENGERPARTOK ÉLŐVILÁGA A tenger, mint élőhely. Életfeltételek változása a tenger régióiban. A tenger és a tengerpart élővilágának kapcsolata. Tengerpartok állatai: kárókatona, heringsirály, borjúfóka. Élet a partközelben: zöld- és barnamoszatok, mosdószivacs, közönséges polip. Sekély tengerek színpompás világa: korallok, virágállatok, kagylók – Kiegészítő anyag. Nyílt vizek birodalmában. Planktonok és planktonevők: füles medúza, hering. Nyílt vizek óriásai: kékbálna, heringcápa. A tengerek és óceánok öntisztulása. A szennyeződés forrásai és következményei. A megelőzés lehetőségei és fontossága. A tengerek, óceánok szerepe a bioszférában.
3. TÉMA: FORRÓ ÖVEZET ÉLŐVILÁGA 6
A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltételei, szintjei, jellegzetes növényei: fán lakó növények, liánok, trópusi fák (mahagóni, kaucsukfa), tipikus állatai: kolibrik, jaguár, bőgőmajom. Papagájok, lajhár, közönséges madárpók – Kiegészítő anyag. A trópusi lombhullató erdők helye, környezeti tényezői, szintjei, tipikus állatai: csimpánz, nílusi krokodil. Ültetvények növényei: kakaófa, kávécserje, citromfa, narancsfa, banán, bors. Fűtenger a trópusokon. A szavanna földrajzi helye, életfeltételei, tipikus növényei: majomkenyérfa, akáciák. Állatsereglet a szavannán: csíkos gnú, zebra, oroszlán. Az elszigetelt világ: eukaliptuszok, koala, kenguruk, kacsacsőrű emlős. A sivatagok övezetes előfordulása, életfeltételei. A szomjúság hazájában: kaktuszok, sivatagi ugróegér, sivatagi róka. Az elsivatagosodás jelensége és veszélyei. A sivatagok termesztett növényei, tenyésztett állatai: datolyapálma, dromedár, kecske. A forró övezeti biomok a bioszférában. Védelmük fontossága.
4. TÉMA: A MÉRSÉKELT ÖVEZET ÉLŐVILÁGA A mediterrán erdők földrajzi helye, életfeltételei, szintjei, jellegzetes növényei: mandulafenyő, cédrusok, paratölgy és néhány fűszernövény (kakukkfű, rozmaring, levendula). Állatai közül legjellegzetesebbek a kaméleonok. Bükkösök elterjedési területe, szintjei. A bükkös jellemzői Állatai: amerikai szövőlepke, sárgarigó, karvaly és a borz. Az erdő, amely körülöleli a Földet. Az élőlények alkalmazkodása a tajga környezeti tényezőihez. Jellegzetes élőlényei: fenyők, nyírfák, áfonyák, mókus, siketfajd, hiúz. A végeláthatatlan préri földrajzi helye, növényvilága. Állatai: prérikutya, villásszarvú antilop, prérifarkas. Szántóföldi növények: búza, kukorica, napraforgó, lucerna. Tenyésztett állatok: ló és a juh. Hegyvidéki erdőségek függőleges övezetessége a mérsékelt övben. Párnanövények, mohák, zuzmók, havasi gyopár. Állatai: szirti sas, zerge. A mérsékeltövi biomok szerepe a bioszférában, védelmük fontossága.
5. TÉMA: HIDEGÖVEZET ÉLŐVILÁGA A tundra előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényei: rénszarvaszuzmó, törpecserjék, rénszarvas. Az örök hó és jég világa. Élet az északi és déli sarkok környékén: jegesmedve, császárpingvin.
6. TÉMA: AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE 7
A rendszerezés szerepe és helye a biológia tudományában. A rendszerezés alapelvei. Mesterséges és természetes rendszerek. Rendszertani kategóriák. A rendszertannal foglalkozó kutatók híres hazai és külföldi képviselői. Sejtmagnélküli és sejtmagvas egysejtűek: baktériumok, növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségkárosító hatásuk és ökológiai jelentőségük. A gombák jelentősége, testfelépítése, életmódja. Zuzmók törzse. A növényvilág általános jellemzői. Növénytörzsek: zöldmoszatok, barnamoszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők. Egy- és kétszikűek osztálya. Az állatok általános jellemzői. Gerinctelenek törzsei: szivacsok, csalánozók, puhatestűek (kagylók, csigák, fejlábúak osztálya). A gyűrűsférgek valamint a legnépesebb állattörzs, az ízeltlábúak és ennek osztályai: rákok, rovarok, pókszabásúak. A gerincesek törzse és osztályai: halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök.
D) Előzmény, kapcsolódás Természetismeret 5. évfolyam: Az időjárás és az éghajlat elemei. A változó földfelszín Természetismeret 6. évfolyam: Éghajlat, éghajlati övezetek. Hazánk tájai, életközösségei Földünk és környezetünk 7. évfolyam: Európán kívüli kontinensek tipikus tájai Kémia 7.: Változások Fizika 7.: A nyomás. Hőtan
E) Továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam végén a tanuló – legyen képes – leírás alapján – megfigyelések, kísérletek önálló végzésére, a szerzett tapasztalatok értelmezésére, összegzésére, írásos, rajzos rögzítésére, – tudja a vizsgálódások menetét és eredményét a helyes szaknyelv használatával ismertetni, – tudja az információhordozók ismereteit hasznosítani tudásának bővítéséhez, kiselőadások összeállításához, – legyen képes a fogalomalkotás során végzett gondolkodási műveletek önálló használatára, – ismerje az éghajlati övezetek életközösségeinek földrajzi helyét, élő- és élettelen környezeti tényezőit, kölcsönhatásait, 8
– legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az életközösség tipikus – egymással táplálkozási kapcsolatban lévő – fajait, – ismerje az élőlények életközösségbeni helyét, és szerepét, – tudjon táplálkozási láncokat összeállítani a megismert fajokból, – értse és tudja példákkal bizonyítani a környezet–életmód szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti ok–okozati összefüggéseket, – sajátítson el megfelelő szintű ökológiai szemléletet, – legyen képes a megismert élőlények rendszerezésére, – tudja önállóan használni a megismerési algoritmusokat más élőlények jellemzéséhez, – ismerje az életközösségek bioszférában betöltött szerepét, veszélyeztetettségét és védelmük fontosságát, – figyelje környezetét, vegye észre változásait, állapotának romlását és tegyen meg mindent ennek megakadályozására, – váljon a természet és a környezet aktív védelmezőjévé.
Értékelés szempontjai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Milyen szinten sajátította el a tanuló szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat? Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat? Felismeri-e az élőlényeket, azok hasonlóságait, különbségeit? Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket? Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére? Tudja-e ismereteit alkalmazni? Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket, végrehajtani és a tapasztalataiból következtetéseket levonni? 8. Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?
8. évfolyam A) Javasolt óraterv Témák száma:
neve:
Óraszámok felhasználása Tananyag Helyi felhasználás új ismétlés, (kiegészítő anyag, gyaismeret gyakorlás korlás, ellenőrzés)
Összóraszám 55
1.
Az emberi test felépítése
05
–
1
06
2.
A bőr és a mozgás
05
1
2
08
9
3.
A szervezet anyagforgalma
12
1
2
15
4.
Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés
11
1
3
15
5.
Szaporodás és egyedfejlődés
07
1
1
09
6.
Év végi ismétlés
–
–
2
02
B) Belépő tevékenységformák Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek önálló végzése. Egyszerű megfigyelési szempontsor készítése, kísérlet tervezése, beállítása, végrehajtása. Önálló információgyűjtés (könyvekből, folyóiratokból és az elektromos médiából) és feldolgozás (vázlat, jegyzőkönyv készítés, kiselőadás összeállítása). Az emberi test szerveződési szintjeinek, életfolyamatainak megfigyelése, jellemzése, összehasonlítása. A biológia szakszókincs használatának gyakorlása. A fogalmak tartalmának és terjedelmének helyes értelmezése, használata. A rész és egész viszonyának elkülönítése, összefüggések felismerése, helyes értelmezése, példákkal történő illusztrálása. A környezet, az életmód és a szervezet egészségi állapota, valamint a szervek, szervrendszerek felépítése és működése közötti ok–okozati összefüggések felismerése, magyarázata, bizonyítása. Az élvezeti szerek, drogok káros hatásának felismerése, használatuk elutasítása. Egészségmegőrző szokások, elsősegély-nyújtási tennivalók gyakorlása. A szervrendszerek felépítésében és működésében bekövetkező változások felismerése, az időbeni orvoshoz fordulás szükségességének belátása. Az elváltozások, betegségtünetek ismerete. Az orvosi utasítások betartása.
C) Témakörök tartalma 1. TÉMA: AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Az egységes egész: az emberi test anyagai, méretei, szimmetriája és szerveződési szintjei. Testünk építőköve: a sejtek alakja, mérete, alkotóinak helye, felépítése és a sejt életfolyamataiban betöltött szerepe. Külső és belső felszíneken. A hámszövetek közös jellemzői, fajtái. Speciális hámok. A hámok védelme. Kötő- és támasztószövetek közös jellemzői, típusai, testbeni helyük, felépítésük és működésük. Az izomszövetek közös jellemzői. A sima, a harántcsíkolt és a szívizom felépítésének és működésének különbségei. 10
Sejtek, szövetek mikroszkópi vizsgálata – kiegészítő anyag.
2. TÉMA: A BŐR ÉS A MOZGÁSSZERVRENDSZER A bőr helyzete, mérete, rétegeinek és alkotóinak felépítése, működése. A bőr kamaszkori változásai. A bőr- és a szépségápolás. A mozgásszervrendszer szervei. A csontok kapcsolódása. A testtájak csontjainak neve, helye és szerepe a vázrendszerben. A csont és a vázizom anyagai, szerkezeti felépítése, működése. A mozgásszervrendszer kamaszkori változásai, betegségeinek, elváltozásainak megelőzése. A bőr, az ízületek és a csontok vizsgálata – kiegészítő anyag.
3. TÉMA: A SZERVEZET ANYAGFORGALMA Táplálék, tápanyag. Építő, fűtő és járulékos tápanyagaink. Élelmiszereink, ételeink tápanyagtartalma és az egészséges táplálkozás. A táplálkozással összefüggő számítások – kiegészítő anyag. Szájnyílástól a belekig. A tápcsatorna szerveinek felépítése, működése. A belek alagútjain. A szervrendszer szerveinek felépítése és működése közti összefüggések. Emésztőmirigyek – emésztőnedvek – emésztési folyamatok. Felszívódás. A légutak és a gázcsere. A légúti szervek felépítése és működése. A gázcsere lényege. Ki- és belégzés folyamata. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak. Nikotin-stop! Légzőszervi betegségek megelőzése. A vér, mint szövet. A vér színe, mennyisége, alkotóinak szerepe az anyagszállításban és a szervezet védelmében. A szív és az erek. A vérkeringés és a nyirokkeringés. A kis- és nagyvérkör. Nyirokszervek. Vigyázz a szívedre! Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Kockázati tényezők. A kiválasztásban résztvevő szervrendszerek. Vízháztartás egyensúlya. A vizeletkiválasztó szervrendszer felépítése és működése. Az anyag- és energiaforgalom. Az építő és lebontó anyagcsere elválaszthatatlansága, arányainak eltolódása és következményei. Az anyagforgalommal kapcsolatos vizsgálódások – kiegészítő anyag.
4. TÉMA: AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ÉRZÉKELÉS Az idegsejtek jellemzői, típusai, nyugalmi és ingerületi állapota. Az ingerület átadása, vezetése. Az életfolyamatok idegi szabályozása. Az idegszövet, az idegek, dúcok, receptorok, érzékszervek. Érzékelés. A szem és a látás. A szem helyzete, alakja, védőkészülékei. A szem, a látóideg és a látóközpont szerepe a látás folyamatában. Hallás és egyensúlyozása. A fül részei és az alkotók szerepe az érzékelésben. A nyelv, az orr és a bőr, mint érzékszervek. Vizsgálódás az érzékszervekkel – kiegészítő anyag. 11
Az idegrendszer felépítése, működése. Központi-, környéki idegrendszer felépítésének és működésének hasonlóságai, különbségei. A vegetatív idegrendszer. A szervek kettős beidegzése. A szimpatikus és paraszimpatikus hatás következményei. Velünk született és „tanult” reflexek. Pavlov munkássága. Az emberi idegrendszer működésének sajátosságai. Az agyműködés rejtelmei – kiegészítő anyag. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása. Szenvedélybetegségek. A hormonrendszer felépítése és működése. A hormonrendszer és az idegrendszer összehangolt, szabályozó működése.
5. TÉMA: A SZAPORODÁS ÉS EGYEDFEJLŐDÉS A férfi és a nő ivarszerveinek felépítése és működése. Másodlagos nemi bélyegek. Az ember nemi élete. Fogamzás, terhesség kialakulása, szülés. Fogamzásgátlás. Az ember szexualitása. Az ivarszervek higiénéje és a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az egyedfejlődés főbb szakaszai, jellemzői és egészségügyi problémái.
D) Előzmény, kapcsolódás Egészségtan modul 6. évfolyam: Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A külső megjelenés összetevői, jelentősége és hatása. Az alkohol, a nikotin és a drogok károsító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A kamasz testi- és lelki változásai. A nemi érés. Kémia 7.: Változások Kémia 8.: Szervetlen anyagok a természetben. Környezeti kémia Fizika 7.: A nyomás Fizika 8.: Fénytani ismeretek
E) A továbbhaladás feltételei A 8. évfolyam végén a tanuló – ismerje az emberi test szerveződését, szervrendszereinek felépítését és működését, – lássa az egyes szervek, szervrendszerek felépítésében és működésében a rész–egész viszonyát, kapcsolatrendszerét és hierarchiáját, – értse az életfolyamatok visszafordíthatatlanságát, az egyes szerveződési szintek szerkezete és működése, valamint a környezet–életmód–szervezet egészségi állapota közötti oksági összefüggéseket, – ismerje az építő és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában, 12
– – – – – – – – – – – –
tudja használni az élelmiszerek, ételek tápanyagainak energiatáblázatát, vállalja nemiségét és a hozzá tartozó felelősségteljes magatartást, tudja, hogy a biológiai és a társadalmi érettség nem azonos, legyen képes az érzékszervi csalódások felismerésére, kiküszöbölésére, ismerje a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását, tudjon a csábításnak ellenállni, tudja, hogy az egészség érték, s törekedjen megőrzésére, legyen képes a helytelen, egészségére káros szokásain változtatni, ismerje az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedési jellemzőit, tudja, hogy az egyedfejlődés szintje nagyon különböző, az átlagtól való eltérés legtöbbször nem betegség, tanúsítson kellő toleranciát az átlagtól eltérő ütemben fejlődő társaival és a fogyatékos emberekkel szemben, tudja, mikor kell orvoshoz fordulni és a betegség milyen szakrendeléshez tartozik, sajátítsa el a bőrápolás, a személy higiéné és az elsősegély-nyújtás legfontosabb ismereteit és gyakorlatát.
Az értékelés szempontjai 1. Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet és a testtopográfiai ismereteket? 2. Ismeri-e az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos tényeket, fogalmakat? 3. Felismeri-e az emberi szervezet felépítésében és működésében a hasonlóságokat, különbségeket? 4. Érti és tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket? 5. Tudja-e a szervezetének felépítésével, működésével kapcsolatos ismereteit egyéni életében és társas kapcsolataiban alkalmazni? 6. Képes-e az egészséges életvitel szokásainak elsajátítására és gyakorlására? 7. Tudja-e mikor kell orvoshoz fordulni, és hogyan kell az orvosnál viselkedni? 8. Képes-e rossz szokásainak elhagyására és a szervezetére károsan ható élvezeti szerek, drogok elutasítására? 9. Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé környezetének és egészségének védelme? 10. Milyen szinten sajátította el a közvetlen és közvetett megismerés módszereinek gyakorlatát?
13
FÖLDÜNK–KÖRNYEZETÜNK
Földrajz 7-8. évfolyam Célok és feladatok A Nemzeti alaptanterv Földünk–környezetünk műveltségi területében megfogalmazott tartalmi és fejlesztési követelmények szerint a műveltségi terület és az ezt megjelenítő földrajz tantárgy alapvető feladata, hogy megismertesse a tanulókat szűkebb és tágabb környezetünk természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel, folyamataival. Felismertesse a folyamatok között megfigyelhető alapvető öszszefüggéseket, kölcsönhatásokat. A földrajz tanulása során alakul ki a tanulókban a mindennapi élet szempontjából döntő fontosságú térbeli és időbeli tájékozódási képesség. A Földünk–környezetünk műveltségi terület a napjainkban lejátszódó társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatát állítja a középpontba. A komplex, természeti és társadalmigazdasági jelenségeket, folyamatokat egyaránt bemutató tananyag feldolgozásának célja a tanulók szemléletének formálása, a földrajzi gondolkodás képességének megalapozása. Az általános iskolai földrajzoktatás során a pusztán tényközlő tananyagátadás helyett a hangsúlyt a természeti, társadalmigazdasági és a környezeti folyamatok vizsgálatára, az összefüggések és az általános törvényszerűségek megláttatására kell helyezni. A földrajztanítás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét, megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák, az emberre veszélyes folyamatok felismerésének, mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetőségeit. A tantárgy tartalmának elsajátítása során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövőjét meghatározó kihívások döntően földrajzi problémákból indulnak ki. A Nemzeti alaptanterv lehetővé teszi, hogy az önálló tantárgyi keretben történő földrajzoktatás, a Földünk–környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzések, a fejlesztési feladatoknak megfelelő tartalmak és képességek elsajátítása már az 5. évfolyamon megkezdődjön. Az első két évfolyam földrajztanításának feladata azonban továbbra is alapvetően a későbbi tantárgyi oktatás megalapozása. Ezért az 5. és a 6. osztályban az elsajátítandó ismeretek elsősorban a közvetlen földrajzi környezetben megfigyelhető jelenségekkel és folyamatokkal kapcsolatosak. A legfontosabb feladat, hogy a tanulók megismerkedjenek a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás alapvető eszközeivel és módszereivel. Az alapozás legfontosabb célja, hogy a tanulók elsajátítsák a megfigyelés, az információszerzés- és feldolgozás alapvető módjait, a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, majd ezek fokozatos elmélyítésével képesek legyenek egyre sokoldalúbb alkalmazásukra a földrajzi tanulmányaik során. Az 5–6. évfolyamon a földrajzoktatás a közvetlen környezetből jellemzőiből kiindulva, a földrajzi tér fokozatos tágításával megismerteti a tanulókat Földünk legfontosabb jelenségeivel és azok következményeivel. A hangsúlyt azonban mindvégig a megfigyelésre, a közvetlen tapasztalatszerzésre és az alapvető összefüggések felismerésére helyezi. A 7–8. évfolyam feladata, hogy megismertesse a tanulókat az egyes kontinensek és országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. A tananyag feldolgozása során a távoli tájak földrajzi jellemzőinek megismerése után jutunk el Európa, a Kárpát-medence és végül hazánk bemutatásához. Vizsgálódás középpontjában a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Földünk népeinek, országainak megismerése nagymértékben hozzájárul a különböző kultúrák iránti érdeklődés kialakításához, a másság megértéséhez és elfogadásához. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól valamint európai integrációjáról. A Földünk–környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és
1
lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók környezetért felelős magatartása. Fontos, hogy a műveltségi terület, és így a tantárgyi oktatás tartalmi és képességfejlesztési szempontból történő megalapozása már az alsó tagozaton – az Ember a természetben műveltségi területben megfogalmazottak alapján – megkezdődik. A felső tagozaton azonban a Földünk–környezetünk műveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési feladatai már nemcsak az Ember a természetben, hanem az Ember és társadalom műveltségi terület bizonyos elemeihez is szervesen kapcsolódnak. Ezek a kapcsolatok is hangsúlyozzák a földrajz integrált jellegét, valamint a természeti és társadalmigazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött szerepét. A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam Földrajz Összesen
7.
A 2 2
8.
B 1,5 1,5
A 2 2
B 1,5 1,5
A tanulók értékelése A tanulói teljesítmények értékelése három egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből tevődik össze: a földrajzi-környezeti az ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a földrajzi kompetenciákban való jártasság. A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából az alapvető ismeretelemek elsajátítása mellett döntő fontosságú, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, kiemelten a földrajzi térben való tájékozódás képességét, a földrajzi tartalmú információszerzés és az információk feldolgozásának, értelmezésének képességét. A tanulói teljesítmény értékelésére sokféle lehetőség és mód kínálkozik: − Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenőrzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában. − A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével. − Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanórai tevékenység; szerepvállalás a csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve egyszerű jegyzőkönyv készítése; gyűjtőmunka és az összegyűjtött információk különböző formában történő feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.). − Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése. − Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A tanterv alkalmazásához elegendő az alapfokú oktatásra vonatkozó törvényi feltételek teljesítése. A tanterv minél sikeresebb alkalmazásához emellett javasoljuk a környezetei neveléshez kapcsolódó szakmai továbbképzésen való részvételt. Ugyancsak a tantervben megfogalmazottak teljesítését segíti, ha az intézmény szakmai közössége kidolgozza a terepi munka, valamint a lakóhelyen, illetve környékén található intézmény vagy üzem látogatásának módját és lehetséges beépítését a helyi programba.
2
A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak: − Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek. − A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. − Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. − A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. − Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illve a ismeretek alkalmazását igénylő, a földrajzi kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat. Megjegyzés A tantárgyi programban a kapcsolódást a műveltségterületben megfogalmazott célkitűzésekhez, követelményekhez az alábbi számok jelölik: Általános fejlesztési feladatok: 1 Ismeretszerzés, tanulás: 2 Tájékozottság a földrajzi térben: 3 Tájékozottság az időben: 4 Tájékozottság a környezet anyagaiban: 5 Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban: 6 Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben: 7 Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben: 8
3
FÖLDÜNK–KÖRNYEZETÜNK
Földrajz 7–8. évfolyam Célok és feladatok Fejlődjön a tanulók földrajzi térben való tájékozódási képessége. Legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Szerezzenek jártasságok az információszerzés- és feldolgozás különféle módszereinek alkalmazásában. Alakuljon ki bennük az igény az önálló, a szűkebb és tágabb földrajzi környezet alaposabb megismerését segítő földrajzi tartalmú információszerzésre. Legyenek képesek a megszerzett ismeretek és információk alkalmazására a mindennapi élet társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében. A tanulók alkalmazzák a természeti, a környezeti és a társadalmi-gazdasági megfigyelések módszereit és eszközeit. Legyenek képesek földrajzi tartalmú adatokat értelmezni, és azokból következtetéseket levonni, véleményeiket, észrevételeiket szabatosan megfogalmazni. Legyenek helyes képzeteik a földrajzi környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, termelés) méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. A tanulókat ismerjék meg az egyes kontinensek és a főbb országok általános természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit. Ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak és országok regionális jellemzőit, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket. Vegyék észre a természeti és a társadalmi adottságok szerepét a gazdasági fejlődés sajátosságaiban. Értsék meg, hogy az egyes adottságok szerepe, jelentősége az idők során változhat. A tananyag elsajátítása, Földünk népeinek, országainak megismerése járuljon hozzá a különböző kultúrák iránti tisztelet és érdeklődés kialakításához, a társadalmi-gazdasági fejlődés eltérő lehetőségeinek és módjainak megértéséhez, elfogadásához. Hazánk földrajzi jellemzőinek megismerése segítse elő, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, valamint európai integrációjáról. A tantárgy tanulása során a tanulók összefüggéseikben ismerjék meg a környezetkárosító folyamatokat, ezek forrásait, megelőzésük és megszüntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. Lássák be az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében. Tartalmak 7. évfolyam
Fejlesztés
Témakör, résztémák
Órák A B
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
4
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, i.
Témakör, résztémák 1. Kalandozás távoli tájakon Afrika 1.1. Fekvése, határai, természeti adottságok
Órák A B 4 3
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Kulcskompetenciák: K, n, lk, é k, i. Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
1.2. Népessége, társadalmi képe
3
3
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
A kontinens helye a földgömbön. A szerkezeti felépítés jellemzői. A természetföldrajzi övezetesség jellemzői a kontinensen. Vízrajzi sajátosságok. Természeti erőforrások. Tipikus tájak: sivatagok, oázisok, esőerdő. A természeti környezet állapota.
Helymeghatározási feladatok a térképen. Tematikus térképek elemzése, adatok leolvasása, összevetése, alapvető összefüggések felismerése és megfogalmazása. Éghajlati diagramok elemzése, összevetése, az adatok alapján az éghajlat jellemzőinek megfogalmazása. Tájleírás készítése tipikus tájakról önállóan gyűjtött képek alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Kiselőadás a kontinens megismeréséről, a magyar geográfusok szerepéről. Afrika tájait bemutató tájleírásrészletek gyűjtése, megbeszélése. Információk gyűjtése, irányított kiselőadás a védett természeti értékekről és a környezetet veszélyeztető folyamatokról. Tematikus térképek elemzése, adatok leolvasása, összevetése, alapvető összefüggések felismerése és megfogalmazása. A kontinensen élő főbb népcsoportok jellemzése. Népességföldrajzi adatok ábrázolása grafikonon, az adatok elemzése. Jellegzetes településtípusok, építkezési szokások és építőanyagok bemutatása. Információk gyűjtése, beszámoló, kiselőadás összeállítása a sajátos kulturális szokásokról, ételekről, táplálkozási szokásokról. Információk gyűjtése a kontinens környezetei problémáiról, a kiváltó okokról és a megoldás lehetőségeiről.
Ember a természetben Ember és társadalom Magyar nyelv és irodalom Informatika
Alapvető összefüggések: Földrajzi helyzet és a természetföldrajzi övezetesség jellemzői. Fehér-Afrika, Fekete-Afrika. Kulturális és vallási eltérések. Népességnövekedés. Éhségövezet. Alapvető összefüggések: A népességnövekedés és a társadalmi problémák.
1, 2, 3, 4, 6, 8.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek 1, 2, 3, 6, 8.
5
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, i.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 1.3. A gazdasági élet jellemzői
Órák A B 3 2
A tartalom kulcselemei A mezőgazdálkodás jellemző típusai, terményei. Az ásványkincsek kitermelése, a bányászat szerepe. A gazdaság legfontosabb ágai. A gazdasági fejlettség területi különbségei. Trópusi-, Észak- és Dél-Afrika gazdaságának sajátos vonásai. A fejlődés lehetőségei és nehézségei.
Tevékenységek
Tematikus térképek elemzése, az információk összevetése. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. Adatsorok alapján az egyes térségek és néhány kiválasztott ország gazdasági jellemzőinek öszszevetése. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták készítése a hazánkban is kapható Afrikából származó termékek alapján. A származási hely azonosítása a kontinens térképén. Afrikai életképeket bemutató felvételek, filmAlapvető összefüggések: részletek, leírások elemzése és ismertetése. A szerkezetei felépítés és az Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismerásványkincsek előfordulása. tetése. A mezőgazdálkodás jellemzői és a természeti adottságok kapcsolata.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Életvitel és gyakorlati ismeretek 1, 2, 3, 6, 8.
6
Témakör, résztémák Kulcskom2. Kalandozás petenciák: távoli tájakon K, n, lk, i. AusztráliaÓceánia Kiemelt fej- 2.1. Amiről a lesztési felada- térkép mesél, tok: természeti E, K, I, T adottságok Fejlesztés
Órák A B 3 3
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Elhelyezkedése a földgömbön Szerkezetei felépítés, vízrajzi, éghajlati jellemzők. Természeti erőforrások. Óceánia felosztása, szigettípusok.
Helymeghatározási feladatok a térképen. Tematikus térképek elemzése, adatok leolvasása, összevetése, alapvető összefüggések felismerése és megfogalmazása. Éghajlati diagramok elemzése, összevetése, az adatok alapján az éghajlat jellemzőinek megfogalmazása. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Kiselőadás a kontinens felfedezéséről és benépesítéséről. Ausztrália és Óceánia tipikus tájait bemutató tájleírásrészletek gyűjtése, megbeszélése. Információk gyűjtése, irányított kiselőadás a védett természeti értékekről és a környezetet veszélyeztető folyamatokról Tematikus térképek elemzése, az információk értelmezése. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése a világgazdaságban betöltött szerep bemutatására. Terméklisták készítése a hazánkban is kapható a térségből származó termékek alapján. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom
Alapvető összefüggések: Földrajzi helyzet és a természetföldrajzi övezetesség jellemzői. A szerkezetei felépítés és az ásványkincsek előfordulása. Kulcskom2.2. Társadalmipetenciák: gazdasági jelK, n, lk, é, k, i. lemzők.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
2
2
Benépesülés. A mezőgazdálkodás jellemzői, fő terményei. Természeti erőforrások, ásványkincsek. A gazdaság legfontosabb ágai. Idegenforgalom. Alapvető összefüggések: A mezőgazdálkodás jellemzői és a természeti adottságok kapcsolata. A természeti adottságok és az idegenforgalom jelentősége.
1, 2, 3, 4, 6, 8.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Művészetek 1, 2, 3, 6, 8.
7
Témakör, résztémák Kulcskom3. Kalandozás petenciák: távoli tájakon – K, n, lk, i. Amerika, sarkKiemelt fej- vidékek lesztési felada- 3.1. Fekvése, tok: tagolódása, terE, K, I, T mészeti adottságok Fejlesztés
Órák A B 6 5
A tartalom kulcselemei A kontinensek helye a földgömbön. Arktisz, Antarktisz. A szerkezeti felépítés jellemzői. Vízrajzi sajátosságok. A vízszintes és a függőleges természetföldrajzi övezetesség jellemzői a kontinensen. Természeti erőforrások. A természeti környezet állapota.
Tevékenységek
Helymeghatározási feladatok a térképen. Tematikus térképek elemzése, adatok leolvasása, összevetése, alapvető összefüggések felismerése és megfogalmazása. Éghajlati diagramok elemzése, összevetése, az adatok alapján az éghajlat jellemzőinek megfogalmazása. A függőleges övezetességet bemutató árba elemzése. Észak-, Közép- és Dél-Amerika természetföldrajzi jellemzőinek összevetése megadott szempontok alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Kiselőadás a kontinens felfedezéséről. Alapvető összefüggések: Földrajzi helyzet és a termé- Tájleírás készítése egy tipikus tájakról önállóan szetföldrajzi övezetesség jel- gyűjtött képek alapján. A kontinens tipikus tájait bemutató tájleírásrészlemzői. A vízszintes és a függőleges letek gyűjtése, megbeszélése. Kiselőadás a sarkvidékek felfedezéséről, az Antövezetesség kapcsolata. arktisz nemzetközi jelentőségéről. Információk gyűjtése, irányított kiselőadás a védett természeti értékekről és a környezetet veszélyeztető folyamatokról
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom 1, 2, 3, 4, 6, 8.
8
Témakör, résztémák Kulcskom3.2. Latin-Amepetenciák: rika társadalmiK, n, lk, é, k, i. gazdasági jellemzői Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T Fejlesztés
Órák A B 4 3
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Latin-Amerika, AngolAmerika. Gyarmatosítás, népcsoportok keveredése. A népesség térbeli eloszlása, a városok népességének növekedése. A mezőgazdaság jellemzői. Iparosodó térségek, központok. Brazília, Mexikó.
Népsűrűségi térkép elemzése. Népességföldrajzi adatok ábrázolása grafikonon, az adatok elemzése. A nagyvárosi élet jellemzőinek bemutatása képek, leírások alapján. A gazdasággal kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése a világgazdaságban betöltött szerep bemutatására. Adatsorok alapján az egyes térségek és néhány kiválasztott ország gazdasági jellemzőinek öszszevetése. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták készítése a hazánkban is kapható Latin-Amerikából származó termékek alapján. A származási hely azonosítása a kontinens térképén. Információk gyűjtése a kontinens környezetei problémáiról, a kiváltó okokról és a megoldás lehetőségeiről. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Kiselőadás a Latin-Amerika meghódításáról, benépesedéséről. Információk gyűjtése, beszámoló, kiselőadás összeállítása a sajátos kulturális szokásokról, ételekről, táplálkozási szokásokról. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek
Alapvető összefüggések: A szerkezetei felépítés és az ásványkincsek előfordulása. A mezőgazdálkodás jellemzői és a természeti adottságok kapcsolata.
1, 2, 3, 6, 8.
9
Témakör, résztémák Kulcskom3.3. Amerikai petenciák: Egyesült ÁllaK, n, lk, é, k, i. mok Fejlesztés
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Órák A B 6 5
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Benépesülés, bevándorlás. Természeti erőforrások. Övezetes mezőgazdaság, farmgazdálkodás. Gazdasági körzet, technológiai park. Kutatás-fejlesztés igényes ágazatok. Gazdasági és politikai nagyhatalom.
Népsűrűségi térkép elemzése. Tematikus térképek elemzése. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, a világgazdasági vezető szerep igazolására. A gazdasági körzetek összehasonlítása. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Élet a farmon – a farmgazdálkodás jellemzőinek bemutatása. Terméklisták készítése a hazánkban kapható USA-ból származó termékek alapján. Információk gyűjtése a környezeti problémákról, a kiváltó okokról és a megoldás lehetőségeiről. A nagyvárosi élet jellemzőinek bemutatása képek, leírások alapján. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek
Alapvető összefüggések: A szerkezetei felépítés és az ásványkincsek előfordulása. A mezőgazdálkodás jellemzői és a természeti adottságok kapcsolata. A társadalmi-gazdasági fejlettség és a világgazdasági vezető szerep kapcsolata.
1, 2, 3, 6, 8.
10
Témakör, résztémák Kulcskom4. Kalandozás petenciák: távoli tájakon K, n, lk, i. Ázsia 4.1. Fekvése, Kiemelt fej- tagolódása, terlesztési felada- mészeti adotttok: ságok E, K, I, T Fejlesztés
Órák A B 5 4
A tartalom kulcselemei A kontinens helye a földgömbön. A szerkezeti felépítés jellemzői. Vízrajzi sajátosságok. A vízszintes és a függőleges természetföldrajzi övezetesség jellemzői a kontinensen. Tipikus tájak: tajga, szubtrópusi és trópusi monszun éghajlatú területek. Természeti erőforrások. A természeti környezet állapota.
Tevékenységek
Helymeghatározási feladatok a térképen. Magassági és mélységi adatok leolvasása, összevetése más kontinensek adataival. Tematikus térképek elemzése, adatok leolvasása, összevetése, alapvető összefüggések felismerése és megfogalmazása. Éghajlati diagramok elemzése, összevetése, az adatok alapján az éghajlat jellemzőinek megfogalmazása. Az egyes kontinensrészek természeti adottságainak összehasonlítása. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Adatok gyűjtése a kontinens természetföldrajzi jellemzőiről. Tájleírás készítése egy tipikus tájakról önállóan gyűjtött képek alapján. Alapvető összefüggések: Földrajzi helyzet és a termé- A kontinens tipikus tájait bemutató tájleírásrészletek gyűjtése, megbeszélése. szetföldrajzi övezetesség. A kontinensen belüli helyzet Információk gyűjtése, irányított kiselőadás a védett természeti értékekről és a környezetet és az éghajlati jellemzők. veszélyeztető folyamatokról
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom 1, 2, 3, 4, 6, 8.
11
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, k, i. Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 4.2. Népek, országok
Órák A B 3 2
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Kulturális, vallási és etnikai sokszínűség. A fejlődés eltérő lehetőségei és útjai.
Népsűrűségi térkép elemzése. Népességföldrajzi adatok ábrázolása grafikonon, az adatok elemzése. A népesség vallások szerinti megoszlását bemutató térképek elemzése. A gazdasággal kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése a világgazdaságban betöltött szerep bemutatására. Információk, adatok gyűjtése és összehasonlítása az elérő gazdasági fejlődés és fejlettség személtetésére. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Kiselőadás a vallás és a mindennapi élet kapcsolatáról, a legnagyobb vallások sajátosságairól. Információk gyűjtése, beszámoló, kiselőadás összeállítása a sajátos kulturális szokásokról, ételekről, táplálkozási szokásokról. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek
Alapvető összefüggések: Természeti adottságok és a népsűrűség. A vallás és a fogyasztási szokások, életmód kapcsolata. Gazdasági fejlettség és a világgazdasági szerep.
1, 2, 3, 6, 8.
12
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, k, i.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 4.3. Országóriások
Órák A B 4 3
A tartalom kulcselemei Kína és India hasonló és eltérő természeti erőforrásai, a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátosságai és jellemzői. Jelentőségük, szerepük a világban.
Tevékenységek
A természeti adottságok összehasonlítása, térképek, adatok alapján. Tematikus térképek összehasonlító elemzése. Népességföldrajzi adatok összevetése és elemzése. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése a világgazdaságban betöltött szerep bemutatására. Alapvető összefüggések: A történelmi múlt és gazda- A mezőgazdasági adottságok összevetése tematikus térképek segítségével. A mezőgazdasági sági fejlődés sajátosságai. Természeti erőforrások és a termeléssel kapcsolatos adatok gyűjtése és elemgazdasági fejlődés jellemzői. zése. Információk, adatok gyűjtése és grafikonok készítése a gazdasági fejlődés sajátosságainak személtetésére. A fő gazdasági körzetek jellemzése térkép segítségével. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták összeállítása a Kínából és Indiából származó hazánkban kapható termékekből. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Kiselőadás a hindu vallás és a mindennapi élet kapcsolatáról. Információk gyűjtése, beszámoló, kiselőadás összeállítása a sajátos kulturális szokásokról, ételekről, táplálkozási szokásokról. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek 1, 2, 3, 6, 8.
13
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, k, i.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 4.4. Japán
Órák A B 2 1
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Sajátos természetföldrajzi adottságok. Sokoldalú fejlett ipar, technológiai park. Világgazdasági vezető szerep.
A természetföldrajzi adottságok bemutatása különféle tematikus térképek segítségével. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése a világgazdaságban betöltött szerep bemutatására. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták összeállítása a Japánból származó hazánkban kapható termékekből. Példák gyűjtése a hazánkban is megtelepedett japán vállalatokról. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Információk gyűjtése, beszámoló, kiselőadás összeállítása a sajátos kulturális szokásokról, ételekről, táplálkozási szokásokról. Kiselőadás a környezetszennyezés következményeiről és a megoldási lehetőségekről.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek
Alapvető összefüggések: A geológiai adottságok a vulkánosság és a földrengésveszély kapcsolata. A természeti, a társadalmigazdasági adottságok és a sajátos fejlődés. A fejlődés és a világgazdasági vezető szerep.
1, 2, 3, 6, 8.
14
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, i.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 4.5. Kelet- és Dél-kelet-Ázsia
Órák A B 2 1
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
A természetföldrajzi adottságok bemutatása különféle tematikus térképek segítségével. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése a világgazdaságban betöltött szerep bemutatására. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Alapvető összefüggések: Japán szerepe a térség gaz- Terméklisták összeállítása a térség országaidasági fejlődésében ból származó hazánkban kapható termékekből. A származási helyek azonosítása térkép segítségével. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Újonnan iparosodott országok. Eltérő adottságok és fejlődési utak. Világgazdasági szerep.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom 1, 2, 3, 6, 8.
15
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, k, i.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 4.6. DélnyugatÁzsia
Órák A B 2 2
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Közel-Kelet. Kulturális és vallási különbségek. Mediterrán- és folyó menti öntözéses gazdálkodás. Földgáz- és kőolajbányászat. Világgazdasági jelentőség.
A természetföldrajzi adottságok bemutatása különféle tematikus térképek segítségével. A kőolaj- és földgázkitermelés szerepének, világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok, szemelvények alapján. Jellegzetes mezőgazdasági termények gyűjtése. A mezőgazdálkodás nehézségeinek és környezeti hatásának bemutatása képek, szemelvények segítségével. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Kiselőadás a vallás és a mindennapi élet kapcsolatáról. Információk gyűjtése, beszámoló, kiselőadás összeállítása a sajátos kulturális szokásokról, ételekről, táplálkozási szokásokról. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek
Alapvető összefüggések: A természeti és a társadalmi adottságok és a fejlődés sajátosságai. A kőolaj- és földgázkészlet nagysága és a világgazdasági szerep. A történelmi emlékek és az idegenforgalom jelentősége.
1, 2, 3, 6, 8.
16
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, i.
Témakör, résztémák 5. Tágabb lakóhelyünk: Európa
5.1. Fekvése, tagolódása, terKiemelt fej- mészeti adottlesztési felada- ságok tok: E, K, I, T
Órák A B 4 3
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
A kontinens helye a földgömbön, a felosztás szempontjai. A szerkezeti felépítés jellemzői. Vízrajzi sajátosságok. A természetföldrajzi övezetesség jellemzői a kontinensen. Természeti erőforrások. A természeti környezet állapota.
Helymeghatározási feladatok a térképen. Magassági és mélységi adatok leolvasása, összevetése más kontinensek adataival. Tematikus térképek elemzése, adatok leolvasása, összevetése, alapvető összefüggések felismerése és megfogalmazása. Éghajlati diagramok elemzése, összevetése, az adatok alapján az éghajlat jellemzőinek megfogalmazása. Az egyes kontinensrészek természeti adottságainak összehasonlítása. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Tájleírás készítése egy tipikus tájakról önállóan gyűjtött képek alapján. A kontinens tipikus tájait bemutató tájleírásrészletek gyűjtése, megbeszélése. Információk gyűjtése, irányított kiselőadás a védett természeti értékekről és a környezetet veszélyeztető folyamatokról
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom
Alapvető összefüggések: Földrajzi helyzet és a természetföldrajzi övezetesség. A kontinensen belüli helyzet és a természetföldrajzi jellemzők. Szerkezetei felépítés és az ásványkincsek.
1, 2, 3, 4, 6, 8.
17
Témakör, résztémák Kulcskom5.2. Népesség, petenciák: gazdasági fejK, n, lk, é, k, i. lettség Fejlesztés
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Órák A B 3 2
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
A népesség területi eloszlása. Eltérő történelmi múlt, fejlettségi különbségek. Gazdasági tömörülések.
Népsűrűségi térkép elemzése. Népességföldrajzi adatok ábrázolása grafikonon, az adatok elemzése. A népesség nyelvek, nemzetiségek szerinti megoszlását bemutató térképek elemzése. A gazdasági fejlettséggel kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. Információk adatok gyűjtése és összehasonlítása az elérő gazdasági fejlődés és fejlettség személtetésére. Példák gyűjtése különböző gazdasági tömörülésekre, együttműködésekre. Információk gyűjtése az elérő gazdasági fejlődés okairól, történelmi hátteréről. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek
Alapvető összefüggések: A népsűrűség és a természeti adottságok, illetve a gazdasági fejlettség kapcsolta. Történelmi múlt és a társadalmi-gazdasági fejlődés, fejlettség.
1, 2, 3, 6, 8.
18
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, egy, p, i.
Témakör, résztémák 5.3. Az Európai Unió
Órák A B 2 1
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, I, T
Kulcskom5.4 petenciák: Európa K, n, lk, é, k, i. Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Észak-
3
2
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Az Európai Unió kialakulása, működése, bővítése. A legfontosabb intézmények feladatai. Az Unió szerepe a világgazdaságban.
Az EU bővülésének követése térkép segítségével. Időszalag készítése az EU bővítéséről, az integráció fejlődése szempontjából fontos eseményekről, döntésekről. Az EU működésének bemutatása vázlatrajz, modell vagy szituációs játék segítségével. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Alapvető összefüggések: Az adottságok és az együtt- Kiselőadás hazánk és az EU kapcsolatának működés kialakulásának alakulásáról, a csatlakozás lépéseiről. szükségessége. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismerAz együttműködés fokoza- tetése az integráció működésével kapcsolattos kiszélesedése. ban.
Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom
Természeti és társadalmigazdasági jellemzők. A különböző erőforrások országonként eltérő szerepe a gazdaság fejlődésében.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Életvitel és gyakorlati ismeretek
Természeti adottságok összevetése tematikus térképek alapján. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták összeállítása az észak-európai orAlapvető összefüggések: A társadalmi-gazdasági fej- szágokból származó hazánkban kapható termélődés sajátos vonásai és az kekből. Példák gyűjtése a hazánkban is megtelepedett észak-európai vállalatokól. eltérő adottságok. Tipikus tájak bemutatása képek, leírások alapján. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások elemzése és ismertetése. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése
1, 2, 3, 8.
1, 2, 3, 6, 8.
19
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, k, i. Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 5.5. NyugatEurópa
Órák A B 4 3
A tartalom kulcselemei Természeti és társadalmi jellemzők, gazdaságtörténeti szerep. Egyesült Királyság és Franciaország gazdaságának jellemző vonásai.
Tevékenységek
Természeti adottságok összevetése tematikus térképek alapján. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták összeállítása a térség országaira jellemző hazánkban kapható termékekből. Példák Alapvető összefüggések: A természeti adottságok és a gyűjtése a hazánkban is megtelepedett nyugateurópai vállalatokról. fejlődés sajátosságai. A gyarmatbirodalom és a Tipikus tájak bemutatása képek, leírások alapján. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, gazdasági fejlődés. A természeti adottságok és a leírások megbeszélése. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertemezőgazdálkodás. tése.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek 1, 2, 3, 6, 8.
20
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, k, p, i.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 5.6. Dél-Európa
Órák A B 4 3
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Tipikus táj: mediterrán tengerpart. A Pireneusi-, az Appennini- és a Balkánfélsziget természeti adottságai, legfontosabb országainak (Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Görögország) társadalmi-gazdasági jellemzői.
Természeti adottságok összevetése tematikus térképek alapján. Nyomtatott és elektronikus információ-hordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. Információgyűjtés keleti területek fejlődését befolyásoló társadalmi problémákról és azok következményeiről. A nemzetiségek területi elhelyezkedését bemutató térképek elemzése. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták összeállítása a térség országaira jellemző hazánkban kapható termékekből. Példák gyűjtése a hazánkban is megtelepedett déleurópai vállalatokra. Tipikus tájak bemutatása képek, leírások alapján. Életképeket bemutató felvételek, filmrészletek, leírások megbeszélése. Kielőadás a mediterrán tájak építkezési jellegzetességeiről, a táplálkozási szokások sajátosságairól. Prospektusok, szóróanyagok alapján idegenforgalmi program összeállítása. A térségre jellemző környezeti problémák bemutatása példák alapján. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek
Alapvető összefüggések: A természeti adottságok és a fejlődés sajátosságai. A természeti adottságok és a mezőgazdálkodás. A természeti és a kulturális adottságok és az idegenforgalom jelentősége.
1, 2, 3, 6, 8.
21
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, k, p, i.
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Témakör, résztémák 5.7. KeletEurópa
Órák A B 5 4
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Természeti és társadalmigazdasági jellemzők. Ukrajna, Oroszország természeti erőforrásai, társadalmigazdasági jellemzői. Oroszország világgazdasági szerepe.
Természeti adottságok bemutatása tematikus térképek alapján. Nyomtatott és elektronikus információ-hordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. Oroszország világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok segítségével. Információgyűjtés a Kelet-Európa fejlődését befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatokról, sajátosságokról és azok következményeiről. A nemzetiségek területi elhelyezkedését bemutató térképek elemzése. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Terméklisták összeállítása a térség országaira jellemző hazánkban kapható termékekből. Példák gyűjtése a hazánkban is megtelepedett orosz vállalatokra. Hazánk és Oroszország gazdasági kapcsolatának bemutatása adatok alapján. A térségre jellemző környezeti problémák bemutatása példák alapján. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom
Alapvető összefüggések: A természeti adottságok és a fejlődés sajátosságai. Erőforrásokban való gazdagság és a világgazdasági jelentőség. A természeti adottságok és a mezőgazdasági öveztek kialakulása. A társadalmi fejlődés és a gazdasági fejlettség.
1, 2, 3, 6, 8.
22
8. évfolyam
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, i.
Témakör, rész- Órák témák A B 1. Közép- 6 3 Európa 1.1. Természeti képe
Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
Kulcskom1.2. A társadal- 3 petenciák: mi-gazdasági K, n, lk, p, k, i. fejlődés sajátosságai Kiemelt fejlesztési feladatok: E, K, I, T
2
A tartalom kulcselemei
Tevékenységek
Kapcsolódás
Helyzete a kontinensen, a további felosztás szempontjai. A szerkezeti felépítés jellemzői. A rögvidékek jellemző természeti képe és természeti erőforrásai. Az Alpok és a Kárpátok jellemző természeti képe és természeti erőforrásai. A természeti környezet állapota.
Természeti adottságok bemutatása tematikus térképek alapján. Éghajlati diagramok elemzése, összehasonlítsa. A középhegységi és a magashegységi tájak öszszehasonlítása filmrészletek, képek alapján. Az Alpok és a Kárpátok függőleges övezetességének összevetése képek, ábrák alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása. A térségre jellemző környezeti problémák bemutatása példák alapján.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
A népsűrűség, a nemzetiségek, a nyelvcsaládok területi elhelyezkedését bemutató térképek elemzése. Nyomtatott és elektronikus információ-hordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. Alapvető összefüggések: Információgyűjtés és kiselőadás a közép-európai Eltérő fejlődési utak – elté- országok fejlődését befolyásoló társadalmirő fejlettség. gazdasági folyamatokról, sajátosságokról és azok következményeiről. Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése.
Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
Alapvető összefüggések: A földrajzi helyzet, a szerkezet és az adottságok. A természeti adottságok és a gazdasági fejlődés. Nyelvi és kulturális tagolódás. Eltérő fejlődési utak – eltérő fejlettség. A társadalmi-gazdasági átalakulás sajátos vonásai.
1, 2, 3, 6, 8.
1, 2, 3, 6, 8.
23
Témakör, rész- Órák témák A B Kulcskom1.3. Közép-Eu- 14 10 petenciák: rópa országai. K, n, lk, é, k, i. Gazdasági élet a Kiemelt fej- rögvidékek, a lesztési felada- magashegysétok: gek a síkságok E, K, I, T tájain. Fejlesztés
A tartalom kulcselemei Németország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Lengyelország és Csehország természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az Alpok országai: Ausztria, Szlovénia. A Kárpátok vonulatai között: Szlovákia, Románia.
Tevékenységek
Az egyes országok természeti és társadalmigazdasági adottságainak összehasonlítása. Nyomtatott és elektronikus információhordozók alapján jellemző gazdasági adatok gyűjtése, rangsorok készítése. A regionális gazdasági együttműködés jelentőségének bemutatása adatok alapján. Kiselőadás, tablókészítés a természeti és a kulturális értékekről. Turistaprogram összeállítása különböző forrásokból gyűjtött információk felhasználásával. Alapvető összefüggések: Kiselőadás a sajátos hagyományok, táplálkozási A természeti adottságok és a szokások bemutatására. gazdasági fejlődés sajátos- Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismerságai. tetése.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Művészetek 1, 2, 3, 6, 8.
24
Témakör, rész- Órák témák A B Kulcskom2. Hazánk, 10 8 petenciák: Magyarország K, n, lk, p, i. 2.1. Földrajzi helyzetünk Európában és a KárpátKiemelt fej- medencében. lesztési felada- Természeti körtok: nyezetünk jelH, E, K, I, T lemzői. Fejlesztés
A tartalom kulcselemei Tényleges és viszonylagos földrajzi helyzet. Helyünk Európában és a Kárpátmedencében. A földrajzi fekvés és a medencehelyzet következményei. A földtörténet legfontosabb emlékei. Éghajlati, vízrajzi jellemzők. Természeti erőforrások. Természeti környezetünk állapota.
Tevékenységek
Helymeghatározási, tájékozódási és mérési feladatok Európa térképén. A Kárpát-medence résztájainak azonosítása térképen, térképvázlaton. A szomszédos országok azonosítása térképen, kontúrtérképen. Különféle adatok leolvasása és összehasonlítása a Kárpát-medencét ábrázoló tematikus térképekről (pl. éghajlat, népesség) A medencefekvés következményeinek bemutatása tematikus térképek alapján. Földtörténeti időszalag készítése a földtörténeti események bemutatására. Tematikus térképek (pl. éghajlati, vízrajzi, szerAlapvető összefüggések: A medencehelyzet követ- kezeti, talaj stb.) elemzése. Éghajlati diagramok elemzése, összehasonlítása. kezményei. A földrajzi helyzet, a szer- Időjárási, vízrajzi adatok gyűjtése internetes forrásokból. Az adatok ábrázolása grafikonon. Az kezet és az adottságok. A természeti adottságok és a észlelési helyek azonosítása a térképen. Időjárási térképek elemzése, következtetések legazdasági fejlődés. vonása az adatok alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása. Adatgyűjtés a természeti erőforrásaink jelentőségével kapcsolatban. Tablókészítés a természeti értékekről önállóan gyűjtött anyagok felhasználásával. Kiselőadás védett természeti értékeinkről, nemzeti parkjainkról. Információgyűjtés és azok feldolgozása a környezet állapotáról, a szennyező forrásokról és a károsodás mérséklésének lehetőségeiről.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.
25
Témakör, rész- Órák témák A B Kulcskom2.3. Társadalmi- 7 5 petenciák: gazdasági sajáK, n, lk, é, k, i. tosságaink Fejlesztés
Kiemelt fejlesztési feladatok: H, E, K, I, T
A tartalom kulcselemei Népességés településföldrajzi jellemzők. Gazdasági fejlődésünk sajátosságai. A nemzetgazdaság jellemzői. Helyünk és kapcsolataink szűkebb és tágabb környezetünkben, Európában és a világban.
Tevékenységek
Népsűrűségi, néprajzi, a nemzetiségek területi elhelyezkedését bemutató térképek elemzése. Népesedési adatok gyűjtése, elemzése és ábrázolása. Településhálózat, közlekedési hálózat jellemzése tematikus térképek alapján. Jellemző településtípusok bemutatása leírások, képek, településtérképek alapján. Információgyűjtés a társadalmi-gazdasági rendszerváltás okairól, a bekövetkezett változásokról és azok hatásáról. Alapvető összefüggések: A társadalmi fejlődés sajá- A nemzetgazdaság jellemzésére alkalmas adtok tosságai és a gazdasági fej- gyűjtése, ábrázolása. A gazdasági adatok összevetése más országok adataival. lettség. A kivitel és a behozatal áruszerkezetének összehasonlítása.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom 1, 2, 3, 6, 7, 8.
26
Fejlesztés Kulcskompetenciák: K, n, lk, é, egy, p, k, i. Kiemelt fejlesztési feladatok: H, K, I, TE, T, P
Témakör, rész- Órák témák A B 3.3. Barangolás 33 25 a hazai tájakon
A tartalom kulcselemei Alföld, Kisalföld, Nyugatmagyarországi peremvidék (Alpokalja), Dunántúliközéphegység, Északiközéphegység. A nagytájak földrajzi helyzete, természeti adottságai, erőforrásai. A társadalmigazdasági élet sajátosságai, jellegzetességei. Tipikus tájak, termékek, szokások, hagyományok. A környezet állapota, védett természeti és kulturális értékek.
Tevékenységek
Helymeghatározási, tájékozódási és mérése feladatok hazánk térképén. A nagytájak azonosítása térképen, térképvázlaton, kontúrtérképen. Adatok, jellemzők leolvasása különféle tematikus térképekről. Gyűjtőmunka az életkori sajátosságoknak megfelelő nyomtatott és elektronikus információhordozókból az egyes nagytájakhoz, jelentős településeikhez kapcsolódóan, tanári irányítással. Tabló, beszámoló készítése a gyűjtött anyagok felhasználásával. Egy-egy kiválasztott táj bemutatása rajzban, fényképen. Egy-egy kiválasztott táj néprajzi, kulturális jellemzőinek bemutatása. Tájleírások, versek gyűjtése az egyes tájakhoz, városokhoz kapcsolódóan. Jellemzők leolvasása várostérképekről. Alapvető összefüggések: A természeti adottságok és a Kirándulási terv készítése. társadalmi-gazdasági jellem- Program összeállítása külföldi barát számára. Bemutató, terméklista összeállítása az egyes tázők kapcsolata. jakra jellemző termékekből. Puzzle játék hazánk, illetve egy nagytáj térképének felhasználásával. Térképi- és betűjátékok, rejtvények hazánk városaival, tájaival kapcsolatban. Egy-egy nemzeti park, vagy világörökség bemutatása rajzban, képeken, rövid beszámolóban. Egy-egy kiválasztott táj környezeti állapotának jellemzése, a veszélyforrások és a károsító hatások mérséklésének lehetőségei. Hazánk öröm- és bánattérképének elkészítése
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7.
27
Témakör, rész- Órák témák A B Kulcskom3.4. A régiók és 3 3 petenciák: a lakóhely földK, n, lk, é, egy, rajza p, k, i. Fejlesztés
Kiemelt fejlesztési feladatok: H, K, I, TE, T, P
A tartalom kulcselemei Viszonylagos és tényleges helyzet. Természeti és társadalmi-gazdasági adottságok, sajátosságok. Jellegzetes tevékenységek, termények és termékek. Szokások, hagyományok. A környezet állapota, védett természeti és kulturális értékek.
Tevékenységek
A régiókat és a megyéket ábrázoló térképek összevetése. Puzzle verseny: a régiók térképeinek összeállítása. Adatgyűjtés a régiók természeti erőforrásainak, társadalmi-gazdasági jellemzőinek összehasonlítására. Az adatok ábrázolása, rangsorok készítése. Adat és információgyűjtés a lakóhely természeti adottságairól, jellemző gazdasági tevékenységeiről. Képeskönyv összeállítása saját készítésű foAlapvető összefüggések: A természeti adottságok és a tókból és rajzokból a lakóhelyről és közvetlen társadalmi-gazdasági jellem- környezetéről. zők kapcsolata. A lakóhely és környékére jellemző sajátos népszokások, hagyományok bemutatása. Terméklista összeállítása a lakóhelyen és környékén előállított termékekből. Beszélgetés: Miért szeretek itt élni? címmel. Vita vagy házi dolgozat: Ha én lennék a polgármester címmel. A lakóhely öröm és bánat térképének elkészítése Tanulmányi séta a lakóhely fontos intézményébe, üzemébe. Beszélgetés meghívott gazdasági szakemberrel a régió és a lakóhely társadalmi-gazdasági jellemzőiről.
Kapcsolódás Ember a természetben Ember és társadalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7.
A továbbhaladás feltételei A tanulók tudjanak biztonsággal tájékozódni a térképen. Legyenek képesek információk leolvasására különböző térképekről és tudják azokat felhasználni az egyes kontinensek, illetve a tipikus tájak és országok bejutatás során. Tudjanak tájékozódni a földgömbön. Legyenek képesek tanári irányítással tájéko-
28
zódni és válogatni a különféle földrajzi-környezeti tartalmú információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben, valamint a megszerzett információk értelmezésére és feldolgozására. Tudjanak földrajzi tartalmú adatokat értelmezni, és azokból következtetéseket levonni. Legyenek tisztában az adatok nagyságrendbeli különbségeivel. Ismerjék fel és nevezzék meg térképen, illetve kontúrtérképen a tájékozódás szempontjából szükséges topográfiai fogalmakat. Legyenek képesek az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és a társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzésére, a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggések felismerésére tanári irányítás alapján. Tudják bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat megadott szempontok alapján. Tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján különböző térképi információk felhasználásával. Legyenek képesek a jelentősebb hazai tájak földrajzi sajátosságainak, természeti, környezetei és társadalmi-gazdasági jellemzőinek bemutatása Ismerjék fel a földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások következményeit, értsék meg az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében.
29
APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD
MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE 5– 8. évfolyam
GYŐR, 2004
Alapelvek, célok a NAT szerint Az ének-zene tanítás célja a zenei élmény nyújtása, a közös éneklés öröme, a dalok, zeneművek megismerése által a zene megértésére, a zene szeretetére való nevelés, az értékes zenével való intenzív kapcsolat kialakítása. A zenei nevelés célja a muzsikáló közösség- és a zeneszerető, zeneértő közönségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását, a kritikai képesség kialakítását. Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik a magyartól a nemzetköziig. Az ének-zene tanítás faladata a magyar népzene, a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó- és reprodukáló képesség fejlesztése. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene, így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárul a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni a zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori korszakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A különböző zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a művek zeneértő befogadását. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangverseny-látogatás) való bekapcsolódást. Éves óraterv Évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti óraszám 1 1 1 1
Évi óraszám 37 37 37 37
FEJLESZTÉSI FELADATOK A zenei alkotóképesség Interpretáció Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására – mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására, továbbfejlesztésére – irányul. Fontos feladat az ol-
dottabb metrikájú parlando, a szabadabb rubato és a feszes giusto lüktetéssel történő éneklés képességének kialakítása. Fejleszteni kell az ismeretszerzési, előadói képességet a magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak megismerésével, éneklésével. Fejleszteni kell dalok és a szöveg kapcsolatára épülő előadói képességet, a népdaléneklés mozgással történő összekapcsolásával (a néptánc alapelemeivel). A dalok zeneileg igényes megszólaltatása nyújtson élményt a tanulóknak. A többszólamúság készségének fejlesztése céljából könnyű gyermekkari művek csoportos éneklése emlékezetből, a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva a kifejező eszközöket. Improvizáció A zenei alkotás fejleszti a zenei fantáziát, feltételezi a tanulói személyiség nyitottságát, kreativitását. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. A szabad- és ritmusrögtönzések segítése, a formaalkotó képesség fejlesztése. A variációs készség fejlesztése dramatizálható zenei anyagok motorikus, táncos megjelenítésének segítségével. Megismerő- és befogadóképességek Zenehallgatás A személyiség belső harmóniájának kialakításához nagyban hozzájárul az értelmi és érzelmi erőket mozgósító zenehallgatás. A zeneértő és -érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, illetve megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök – tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – átélési és értelmezési képességének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség fejlesztése. A más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetése, bemutatása (pl. társművészetek), az önálló ismeretszerző képesség fejlesztése (felkészülés kiselőadásra könyvtárhasználattal, internet segítségével). Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja az emlékezet, a zenei képzelet, a gondolati tevékenység, a dinamikai és formaérzék fejlesztése, a viszonyítás, összehasonlítás lehetőségének felismerése, a zenei formák felismertetése, az analízis, a szintézis, a fogalomalkotás, az absztrakció képességének fejlesztése. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. A zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával. A zenei műveleti képességek alapja a hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismeretének, a belső hallás képességének fejlesztése segíti elő. 5. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak Interpretáció Újabb magyar dalok (régi és új stílusú) és más népek dalai. A magyar népdalstílus rétegződése. Régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz. Új stílus: visszatérő sorszerkezet, kupolás dallamvonal.
Tanulói tevékenység Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban.
Az ünnepkörök új dalai. Régi magyar dallamok a középkorból. Középkori gregorián dallamok. Reneszánsz és barokk zenei szemel- vények témái. Többszólamú szemelvények: quodlibetek (kánonok, biciniumok). Szózat (Himnusz). Improvizáció 5
Dallammodellek: kvintváltó népdalok (A A 5
Jeles napok dalainak éneklése, ünnepekhez csoportosítása (karácsony, újév, regölés, farsang, húsvét, pünkösd). A 1848–49es forradalom és szabadságharc dalai. Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően. Gregorián dallamok éneklése. Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése. Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés). 5
5
AAvés A B A B). Zenehallgatás Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene). Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a barokk; stílusjegyeik. Reneszánsz és barokk zenei szemelvények: énekes (világi): madrigál, kantáta; énekes (egyházi): motetta, korál, oratórium; hangszeres: szvit, concerto, versenymű; zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga; solo - tutti. Együttesek: barokk zenekar. Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, trombita.
Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral). Éneklés a népdalfeldolgozásokban felhangzó dalok közül. Gregorián dallamok. Gregorián dallamok felismerése. Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, a stílusjegyek megfigyelése.
A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak megnevezése.
Témakörök, tartalmak Zeneszerzők: Lassus, Palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel. Zeneszer zők életútja, munkássága, rövid kortör ténet (középkor, reneszánsz, barokk). Zenei hallás és kottaismeret Ritmikai fogalmak, ismeretek: az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus. Dallami ismeretek: a felső ré és mi hangok. Quodlibet. Hangnevek: ábécés hangnevek G-kulcsban. Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8. Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: dúr-moll tonalitás. Előadási jelek: tempo és dinamikai jelek a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva.
Tanulói tevékenység Zeneszerzők élettörténetéről önálló ismeretszerzés, egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások keresése.
Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása.
Új dallami elemek olvasása-írása. Az ábécés hangok jelölése G-kulcsban (C’–C”). A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése. Hétfokú dallamok gyűjtése eddig megismert dalokból. Dinamikai és tempójelek felismerése, alkalmazása dallaméneklés során.
ELLENŐRZÉSRE, ÉRTÉKELÉSRE, MÉRÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi követelmények” teljesítésében hol tart a tanuló, ill. előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek. ATOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Interpretáció További 15 – az éneklés tartalmánál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből. A Szózat éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.
Improvizáció Variációk szerkesztése 2–4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdősorok alapján). Zenehallgatás Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. Reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése.
Zenei hallás és kottaismeret Az ábécés hangok megnevezése és leírása G-kulcsban (C’–C”). KONCENTRÁCIÓ – Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra, tánc és dráma, hon- és népismeret – ezen belül a folklór); – Magyar nyelv és irodalom 6. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak Interpretáció Újabb magyar népdalok és népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai. Ünnepek dalai. Más népek dalai (újabb európai országból). Történeti énekek (válogatva): históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok. Klasszikus műdalok. Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények). Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból) és népdalfeldolgozások. Improvizáció Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok (ritmikai, dallami, formai elemeik), kérdés-felelet elvű dallamok. Témakörök, tartalmak Zenehallgatás Népzenei és népzenei ihletésű művek (a szülőföld és más földrész népzenéjéből). Szemelvények a 16–18. század magyar történelmi zenéjéből. Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus. Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. Műfajai: énekes: dal, opera, oratórium, mise, gyászmise; hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád, divertimento. Zenei formák, szerkezetek: triós forma, menüett, szonáta, rondó. A bécsi klasszicizmus alkotásai – klasszikus dalok.
Tanulói tevékenység A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok éneklése. A nemzeti és etnikai kisebbségek dalai közül. Válogatás, a tartalomhoz kapcsolódó kifejező éneklés gyakorlása. Ünnepi alkalmak, népszokások dalainak éneklése, szerepjátszás a dalok felhasználásával. Történeti énekek előadása. Az új hangközök és módosított hangok tanult dallamokban történő tiszta intonálása. Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből. Klasszikus kánonok csoportos éneklése.
Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban. Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás. Tanulói tevékenység Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése. A dúr-moll színezet különbségének megfigyelése. Kapcsolódások keresése a társművészetekkel. Históriás énekek éneklése. A lant hangszínének felismerése. A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése. A zenei korszakhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák és szerkezetek felismerésének gyakorlása. Önálló véleményalkotás a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával. Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése. A dúr-moll színezet különbségének megfigyelése.
Zenei hallás és kottaismeret Ritmika: felütés, csonka ütem; triola. Új dallami elemek: ábécés hangok a kis- és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok. Hangközök: k2, n2, k3, n3. Hangsorok: dúr és moll. Tonalitás: dúr-moll hangnemek 1#-től 1 big. Forma: periódus. Előadásmód: a tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan.
Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokból, dallamokból. Tájékozódás 1#-es és 1b-s hangnemekben. Módosított hangok ábécés megnevezése. A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe. A periódus felismerése a tanult dallamokban. Az éneklés során a zenei előadásmódra vonatkozó kifejezések felismerése és alkalmazása.
ELLENŐRZÉSRE, ÉRTÉKELÉSRE, MÉRÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi követelmények” teljesítésében hol tart a tanuló, illetve előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI
Interpretáció
Az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott további 10 szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből.
Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütem terjedelemben). Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása.
Zenei olvasás-írás ismeret Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-től1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján. KONCENTRÁCIÓ – Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra, tánc és dráma, hon- és népismeret – ezen belül a folklór); – Magyar nyelv és irodalom.
7. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak Interpretáció Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból). A nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb népdalai. Az ünnepkörök újabb dalai, más földrészek dalai. A verbunkos. Romantikus dalok és zeneművek könnyebben énekelhető témái, részletei. Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból). Improvizáció Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok, kupolás és visszatérő sorszerkezetű 5
5v
dallamok: A A A 5
Tanulói tevékenység
Oldottabb és kötött lüktetésű népdalok éneklése. Más földrészek dalainak éneklése. Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kötődő fogalmak ismétlése, gyakorlása. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok éneklése. A verbunkos zene jellegzetességeinek megfigyelése (ritmus, sorzárlat, tempó). Romantikus dalok és zeneművek könnyebben elénekelhető témáinak megszólaltatása énekelve, esetleg hangszeren. Többszólamú kórusművek, éneklése, bemutatása.
Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral (kupolás visszatérő dallamok). Ritmusvariációk rögtönzése 6/8-os ütemformákban. Dallamalkotás adott témára: nyitás, zárás. Periódus rögtönzése.
Av; A A B A; A A B A; A B B A. (ritmikai, dallami, formai elemeik); az énekes és a zenehallgatási anyag tartalmai; kérdés és felelet elvű dallamok.
A 19. sz. magyar zenéje. Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Műfajok: rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, romantikus dal.
Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Népies műdalok jellegzetességei (megfigyelési szempontok szerint). Többször meghallgatott romantikus zeneművek felismerése témáik alapján. Hangfajták, hangszerek, újonnan megismert zenei műfajok felismerése, megnevezése hangzás alapján. A nemzeti opera keletkezéséről, jellegzetességeiről kiselőadás összeállítása. Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismerése, feldolgozása önállóan vagy tanári segítséggel. Összefüggések keresése a zenei korok és a történelmi események között.
Témakörök, tartalmak
Tanulói tevékenység
Zenehallgatás Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórusművekből). Ünnepek zenéje.
A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák). A 19. sz. európai zeneművészetének alkotásai. Zeneszerzők: Schubert, Schumann, Chopin, Brahms, Dvorˇak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner.
A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból. A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése). Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus előadásmódban.
Zenei hallás és kottaismeret Az énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak.
Előadási és dinamikai jelek értelmezése. A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről. 2#-es 2b-s hangnemekben való tájékozódás.
ELLENŐRZÉSRE, ÉRTÉKELÉSRE, MÉRÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi követelmények” teljesítésében hol tart a tanuló, illetve előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Interpretáció Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott további 13 szemelvény megszólaltatása emlékezetből, köztük: verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban; népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenehallgatás A magyar nemzeti romantika (az évfolyamon megismert) zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A 19. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Zenei hallás és kottaismeret Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #-től 2b-ig. KONCENTRÁCIÓ – Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra); – Magyar nyelv és irodalom. 8. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak Improvizáció Dallammodellek: a tanult zenei anyag tartalmai. Interpretáció Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva).
Tanulói tevékenység
A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés.
Más földrészek újabb dalai. Egyházi énekek. Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei. A századforduló és a 20. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Többszólamú szemelvények.
Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás). Az osztály által összeállított énekes műsor előadása. A zenei könyvtár használata: a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies-népies szavak jelentésének önálló megismerése.
Zenehallgatás Ismétlés anyaga: a magyar és európai zeneművészet századai, Bartók Béla, Bárdos Lajos, Weiner Leó és más kortárs zeneszerzők. A zenei műfajok. A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet. Szerzők: Gershwin, Debussy, Ravel, Honegger, Prokofjev, Britten, Sztravinskij, Pendereczki. Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus. A dzsessz és a könnyűzene műfajai: A dzsessz és jellegzetes műfajai. A zene szórakoztató funkciói: táncok
Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével). Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján. A 20. század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján. A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez).
Témakörök, tartalmak
Tanulói tevékenység
a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig). A mai könnyűzene. Beatles, Presley, Webber. Zenei hallás és kottaismeret Atonalitás, poliritmia. A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga.
A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz.
Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése). Atonalitás, poliritmia követése kottából. Minden eddigi feladattípus gyakorlása (összegzés).
ELLENŐRZÉSRE, ÉRTÉKELÉSRE, MÉRÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLATOK Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Az ének-zene tantárgy ellenőrzési, értékelési és mérési rendszerét az Apáczai Kiadó éves tananyaghoz kapcsolódó tanári Kézikönyve foglalja össze. Jellemzően féléves időszakot ajánl, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató – előrejelző funkciójú mérése is ajánlott. Pl.: szolmizációs készség, zeneelmélet, zenetörténet stb. A komplex értékelési rendszer funkciója, hogy a továbbhaladás feltételéül megszabott “kvázi követelmények” teljesítésében hol tart a tanuló, illetve előző évfolyamról hozott, továbbá informális forrásokból szerzett képességei milyen mértékben fejlődtek, erősödtek.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Interpretáció Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. A dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával. Zenehallgatás Többször hallott zeneművek elhelyezése a megfelelő zenetörténeti korszakokban. Zenei hallás és kottaismeret A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A nyolc év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása. KONCENTRÁCIÓ – Valamennyi művészeti ág leképződéseként megjelenő tantárgy (rajz és vizuális kultúra); – Magyar nyelv és irodalom; – Mozgókép és médiaismeret. JAVASOLT KÖZÖS ZENEI ANYAG (VÁLOGATVA) 5–8. évfolyam Népdalok A citrusfa levelestül, A csitári hegyek alatt, A jó lovas katonának, AVidrócki híres nyája, Ablakomba, ablakomba, Által mennék, Csillagok, csillagok, Erdő, erdő de magas, Erdő, erdő, erdő, marosszéki, Érik a szőlő, Felülről fúj, Hull a szilva, Két tyúkom tavali, Madárka, madárka, Megyen már a hajnalcsillag, Nagyváradi kikötőben, Ősszel érik babám, Sárgul már a, Sej, Nagyabonyban, Szépen úszik a. Énekes szemelvények a magyar zenetörténetből Erkel–Kölcsey: Himnusz, Egressy–Vörösmarty: Szózat, Tinódi: Egri históriának summája, Csínom Palkó, Tyukodi nóta, Ellopták szívemet (Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből) Kossuth Lajos azt üzente, Esik eső karikára, Most szép lenni katonának, Kecskemét is kiállítja, Szerdahelyi: Magasan repül a daru.
Énekes műzenei szemelvények Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál) Bach: Üdv rád és házad népére (Parasztkantáta) Haydn: Erdő mélyén (kánon) Mozart: Jöjj, drága május (dal) Mozart: Csengettyű ária (a Varázsfuvola c. operából) Beethoven: Marmotte (dal) Schubert: A pisztráng (dal) Kodály: Háry (daljáték) – részletek Bárdos: Rétre hívó (kánon) Erkel: Keserű bordal (Bánk bán c. operából) Erkel: Meghalt a cselszövő (Hunyadi László c. operából)
Zenehallgatási anyag Vivaldi: A négy évszak – É-dúr hegedűverseny (A tavasz) – f-moll hegedűverseny (A tél) Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra) Händel: Halleluja (kórus a Messiás c. oratóriumból) Händel: Győzelmi dal (a Judás Makkabeus c. oratóriumból) Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Mozart: Egy kis éji zene Mozart: Varázsfuvola Beethoven: D-dúr hegedűverseny Schubert: A pisztráng (dal) Schubert: A-dúr zongoraötös – IV. tétel Schumann: “Álmodozás” (a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból) Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) Chopin: Grande Valse brillante Liszt: XV. magyar rapszódia Verdi: Rabszolgák kórusa (a Nabucco c. operából) Verdi: Radames románca (az Aida c. opera I. felvonásából) Verdi: Bevonulási induló (az Aida c. opera II. felvonásából) Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvorˇák: e-moll (Újvilág) szimfónia Erkel: Keserű bordal (a Bánk bán c. opera I. felvonásából) Erkel: Bánk áriája (a Bánk bán c. operából) Erkel: Meghalt a cselszövő – zárókórus a Hunyadi László c. opera I. felvonásából) Erkel: Palotás (a Hunyadi László c. operából) Debussy: Children’s corner Bartók–Kodály: Magyar népdalok (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály: Mátrai képek Kodály: Székelyfonó Kodály: Háry (daljáték) Kodály: Kállai kettős Kodály: Fölszállott a páva Kodály: Esti dal Bartók: Magyar képek Bartók: Gyermekeknek (I/18, II/31.) Bartók: Divertimento Sravinsky: Petruska Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala (a Porgy és Bess c. operából) Gershwin: A szegény ember gazdagságáról (a Porgy és Bess c. operából) Szörényi – Bródy: István, a király – szabadon választott részletek.
TÁNC és DRÁMA MODUL HELYI TANTERVE (A Nemzeti Tankönyvkiadó „Művészetek” tantervének átdolgozása.) Célok és feladatok A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra és alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit. A művészetek műveltségi részterületei az ének-zene, a dráma és tánc, a vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret. Mindezek – mai művészetfelfogásunk szerint – önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Több műveltségi részterületnek is célja – a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett – a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A művészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a művészetek más műveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban. Közös fejlesztési feladatok A művészetek műveltségi részterületeinek (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) mindegyike hagyományosan tevékenység-központú és mint ilyen kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett ismereteik integrálásához. Különböző mértékben, de mindegyik osztozik a következő célok, fejlesztések megvalósításában: – Az érzékelés érzékenységének fokozása – Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség fejlesztése – A kooperációs képesség fejlesztése – A személyiség fejlődésének segítése – Az alkotóképesség fejlesztése
– Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása – A művészeti élmények feldolgozásának segítése – Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez A felsoroltak mellett mindegyik részterületnek vannak semmi mással nem helyettesíthető, sajátos feladatai is. A közös fejlesztési feladatok szakaszolása nem lehetséges. Azok mindegyike mindvégig jelen van, mindig az adott korosztálynak, tanulócsoportnak megfelelő szinten és tevékenységi formákban valósul meg. Ezért a szakaszolás az adott részterület tevékenységeiből és ismeretanyagából olvasható le. A fejlesztési feladatok Dráma és tánc 1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása 2. Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával) 3. Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek 4. Megismerő-, befogadóképességek (színházi előadások megtekintése és véleményezése) A tanulók értékelése Alapelvek - Az értékelés személyre szóló legyen. - Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. - Folyamatos legyen. - Legyen összhangban az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal. - Legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás). Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérő” értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelés célja Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérő célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők: – a személyiségfejlődés elősegítése, – ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés, – a tudás minősítése, – informálás, informálódás az elért eredményekről, – lemaradás feltárása és orvoslása, – tehetség felismerése és fejlesztése, – pálya- és iskolaválasztás elősegítése, – a pedagógiai tevékenység fejlesztése. Az értékelés fő típusai Az értékelés célja határozza meg, hogy az értékelésnek milyen típusát kell választani. A formatív értékelés (formáló, segítő) a művészeti nevelésben az értékelés leggyakoribb típusa. Ide tartozik az órai gyakorlati munkát rendszeresen kísérő tanári biztatás, dicséret, kritikai megjegyzés. A szummatív értékelés a tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Azt mutatja meg, hogy az elérendő céloknak, elvárásoknak milyen mértékben felel meg a tanuló teljesítménye. Céljától függően lehet szintfelmérő, diagnosztizáló vagy záróvizsga típusú értékelés. A felmérő olyan szummatív értékelés, amely a tanuló tudásának jelenlegi szintjére kíváncsi. Ennek ismeretére a tanárnak a továbbhaladás tervezéséhez feltétlenül szüksége van. (Például az ötödik osztály elején, vagy akkor, ha új tanárként kerül egy osztályba.) A diagnosztizáló értékelés viszont arra is kíváncsi, hogy a felmérés során mutatkozó bizonyos problémák milyen okokra vezethetők vissza. Erre a korrekciók elvégzéséhez, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség.
Kritériumra irányuló az értékelés az iskolai záróvizsgákon (például az érettségin). Ez végeredményben pontosan meghatározott kritériumok alapján történő szummatív értékelés. A különböző versenyeken, pályázatokon és a művészeti iskolák felvételi vizsgáin azonban gyakoribb a normára irányuló értékelés, amikor az adott helyen, adott időben legjobbnak ítélt jelentkezőket válogatják ki. Míg a záróvizsgán nincsen korlátozva, hogy a legmagasabb szintet hányan érhetik el, a felvételi vizsgán a felvehetők száma határozza meg, hogy hányan érhetik el a „legjobb eredményt”. Az értékelés módjai Szóbeli értékelés A művészeti nevelés egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár, a gyakorlati (műtermi, műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelésnek is. Az osztályzás Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések (vizsgák), amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek. Az értékelés alapja Az értékelés céljától és típusától függ, hogy milyen „evidenciák” alapján értékelünk. Legtöbbször az értékelési típusok nem önmagukban, tisztán jelennek meg, hanem összetetten. A művészetek esetében az értékelés sajátos, ahol az osztályzási normarendszert nem lehet automatikusan használni az eltérő egyéni képességek és készségek miatt. Az érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek Képesítési feltételek Az 5–8. évfolyamokat olyan általános és középiskolai szakos tanárok taníthatják, akik rendelkeznek az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzéssel. Tárgyi feltételek Egy tanteremben egy tanár 10–30-as létszámú csoportokkal dolgozhat. Tanulói A tanulók egyéni felszerelését, valamint az adott évfolyam pontosan meghatározott anyag- és eszközszükségletét a tanítási programot készítő tanár állítja össze. Nevelői A művészeti tantárgyak esetében elengedhetetlenül szükséges a jól felszerelt speciális szaktanterem megléte. Szükséges eszközök, felszerelési anyagok: – megfelelő méretű, mozgatható bútorzattal rendelkező szakterem, 15-20 fős csoportlétszám, – különböző típusú bábok (ujjbáb, síkbáb, kesztyűs, marionett, bot stb.), bábparaván vagy színpad, szakkönyvek, meséskönyvek. – jelmezek, maszkok, díszletek, reflektorok, – audiovizuális eszközök, hangkazetták, videokazetták, CD-k. A tankönyvek kiválasztásának elvei A művészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a képességfejlesztésen alapuló művészeti nevelés nehezen képezhető le tankönyvi formában.
A tankönyv segítse az egységes alapokra épülő differenciálást, amennyiben lehetővé teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlődési ütemükkel összhangban tanulhassanak. A tankönyv elsősorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplő ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba továbbfejleszthető, pedagógiai céljai más feladatokon keresztül is megvalósíthatóak. A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bővelkedjenek. A személyiségfejlesztés és a legkülönbözőbb képességek fejlesztése más-más ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplex művészeti program keretében valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása folyik. A művészeti nevelés pedig különösen igényli az állandó tanári jelenlétet, mert csak akkor lehet hiteles, ha a tanár maga is kreatív.
Tantárgyi tanterv Célok és feladatok Célok: – Erősödjék biztonságuk a térhasználat, a mozgás, a verbális és nem verbális kommunikáció terén – Életkorukhoz mérten ismerjék a dráma és a színház formanyelvét, a színházi hatás elemeit, érdeklődjenek a különböző színházi műfajok iránt, alakuljon ki bennük a színházlátogatás igénye – Tekintsenek értékként hagyományainkra, kultúránkra, tisztelettel és kíváncsisággal közeledjenek más kultúrák felé – Leljék örömüket a fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunkában, erősödjék tartós, intenzív figyelmük, legyenek képesek munkamegosztásra, értsék és értékeljék társaik munkáját – Fejlődjön ön- és emberismeretük, tudják képviselni saját álláspontjukat, de legyenek elfogadóak más álláspontok iránt, erősödjön toleranciájuk, kompromisszumkészségük és empatikus képességük – Legyenek képesek önálló döntések meghozatalára, ismerjék és vállalják a következményeket – Ismerjék fel a különböző élethelyzeteket és törekedjenek arra, hogy sikeresen eligazodjanak bennük – Fejlődjék önismeretük és önuralmuk. Találják meg, alakítsák ki, fogadják el és vállalják saját személyiségüket erényeikkel és hibáikkal együtt – Alakuljon ki bennük a művészettel élés igénye: legyenek aktív, értő befogadók és alkotó személyiségek. – A derű, a játékosság és a munkában megtalált öröm váljon életük természetes részévé Fejlesztési követelmények: – Részvétel a különféle drámajátékos gyakorlatokban – A különféle beszédműfajok ismerete: a verbális és metakommunikációs, valamint zenei elemeket rendeljék alá célnak és tartalomnak, közlésmódjuk legyen hiteles – Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben, a konkrét és az absztrahált mozgás elkülönítése – Részvétel különféle bábok készítésében és/vagy bábos játékban – Magyar tájegységek és más népek hagyományainak, kultúrájának tisztelete, megismerésének igénye – Nyilvánosság előtti szereplés 5–6. évfolyam Azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A memória- és koncentrációfejlesztő játékok például minden szakaszban fontos elemei a képzésnek!) A témákhoz a megadott időkeretek nem határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása olyan komplex gyakorlati tevékenységek kapcsán valósul meg, amelyek egyidejűleg több különböző képesség
fejlesztésére, különböző ismeretek átadására alkalmasak. A tanulói csoportok pedig nem tekinthetők homogén tömegnek – csak a szaktanár tudja megállapítani, hogy az adott tanulói közösségnek hány órára lesz szüksége a téma feldolgozásához. Az egyes témakörökön belüli gyakorlatok céljaik szerint természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A témakörök nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján, folyamatosan, ismétlődően, egymással összekapcsolva kerülnek feldolgozásra, szükség szerint eltérő metodikával – esetenként alárendelve a szaktanár által választott tartalomnak! Feldolgozásra javasolt tartalmak összehangolva: – az ének-zenével és a vizuális kultúrával – hangszerek – jelek-jelképek – a hangok világa, hang és kép együtt – én és mások – a magyar nyelv- és irodalommal: – igazság és igazságosság – saját álláspont - mások véleménye – a humor – különböző kultúrák – mondák A szaktanár döntése alapján más tartalom is választható. Tartalmak - A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása. - Önkép kialakítása. Önismeret fejlesztése. - Koncentrációs és lazító gyakorlatok. - Megfigyelések adott szempontok alapján, azonosságok és különbözőségek tudatosítása. - Páros bizalomgyakorlatok. - Egyszerűbb interakciós játékok. - Negyed, fél- és egész fordulatok. - Pózok. Karakterek (mozgásos gyakorlatok). - Személyhez/szereplőhöz kötött járások, mozgások. A mozgás stílusa. Mozgáskultúra a mindennapi életben. - Az élőszó zenei kifejezőeszközei: artikuláció, hangszín, hanglejtés, szünet, beszédtempó, hangterjedelem, hangfajták, hangerő, hangmagasság. - A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok. - Nem verbális kommunikációs játékok. A metakommunikáció játékai és ezek összehangolása. - Szoborjátékok. Testbeszéd. - Ritmusgyakorlatok. - Testhangszerek, saját készítésű hangszerek. - TEGYÉL ÚGY,MINTHA…! (fantázia- és konstrukciós játékok) - Játékok szerepben. Szerepcserék. Magatartás és viselkedés különböző helyzetekben. - Változatok egyes mozgás- és viselkedésformákra. Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása. ÁLLÍTSUK ÖSSZE EGYÜTT! (kooperációs gyakorlatok, csoportmunka) - Állóképsorozatok jelentéssel. Fázisképek időbeli folyamatok ábrázolására. Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával.
-
Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával. HASZNÁLD! VISELD! (a kreativitás gyakorlatai, tárgy- és eszközhasználat) Sűrítés, szimmetria, aszimmetria párhuzam, ellentét, fokozások. Mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása. HOGYAN? (Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása.) MIÉRT ÉRZEM EZT? (a hatás elemzése) A célnak és a szándéknak megfelelő forma megtalálása, lényegkiemelés technikái bármilyen formában. Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében. Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján. Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán. Jeles napok szokásai.
A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén
– Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében – Egy tánc alaplépéseinek ismerete – Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben A 6. évfolyam végén
– Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében – Egy tánc alaplépéseinek ismerete – Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben – A rögtönzés szabályainak ismerete – Különféle dramatikus formák kipróbálása
Budapest, 2005. május
HELYI TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA
KNOK 2005
VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam
Összeállította: Fischer Katalin
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
RAJZ TANTÁRGYI TANTERV Célok és feladatok A rajz tantárgy legfontosabb célja a tanulók látáskultúrájának fejlesztése. Ki kell alakítani a gyermekben egy tudatos szemléletmódot. Ennek segítségével képessé kell válnia az őt körülvevő világ vizuális információáradatának feldolgozására. A kiskamasz rendkívül fogékony a látható világ jelenségeire. Ezt kell kihasználnunk a feladatok életszerű, könnyen érthető megválasztásával. Ez az egyik legfontosabb tantárgyi motiváció. Fontos eszköz abban, hogy a gyermek szívesen és lelkesen vegyen részt óráinkon. Ébren kell tartanunk az érdeklődését a világ sokszínűsége, értékei iránt. Képessé kell tenni a gyermeket a természet szépségének felismerésére, visszatükrözésére. A saját képességeivel párhuzamosan az alapvető vizuális jelekkel, eszközökkel és technikákkal is meg kell ismertetnünk a gyermeket. Így képessé válik az önálló megismerésre, befogadásra és alkotómunkára. A tanuló kreativitását elősegítik az egyéni élményeken alapuló feladatok. Ilyenek például a családi események, iskolai rendezvények, sportesemények rajzi megfogalmazásai. Törekedni kell arra, hogy a gyermek saját ötleteit megvalósíthassa a tanórákon. Az átlagosnál tehetségesebb tanulóknak differenciált feladatokkal kell biztosítanunk az előrehaladásukat. Ezek a feladatok összetettebb, nehezebb megoldási módokat kínálnak az arra képes alkotóknak. A művészettörténeti ismereteket konkrét feladatokkal kell kapcsolnunk a társművészetekhez. A történelem, a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyakkal együtt haladva, közösen kell felébreszteni a gyermekekben az egyetemes kultúra iránti érdeklődést. Hazánk jelentősebb alkotásain keresztül reálisabb képet alakít ki szűkebb és tágabb környezetének viszonyáról. Az egyetemes, a nemzeti és a népi kultúra megismerésével egyre bővül, és színesedik a világról alkotott képe. Mindezek ismeretében egy környezetére igényes, annak értékeiért felelősséget érző magatartás kialakítása a célunk.
Fejlesztési követelmények Oktató-nevelő munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a tanulók különböző szinten képesek elsajátítani az új ismereteket. Ennek okai leginkább az egyéni fejlettségük különbségeiben és az adottságaik közti eltérésekben rejtőznek. Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, hiszen a különböző korosztályoktól más-más színvonalú teljesítményt lehet és kell elvárnunk. A tanítási órákon mindezek tudatában kell fejlesztenünk a gyermekek képességeit. A befogadás és megismerés képessége alapvető fontosságú, hiszen ez a korosztály rendkívül fogékony a vizuális ingerekre. A modern technika elterjedésével a mai tizenévesekre amúgy is hatalmas információhalmaz zúdul. A gyermek figyelmét tudatosan irányítanunk kell a konkrét feladatokkal. Pontosan megfogalmazott, egyértelmű gyakorlatokkal jól alakíthatók, fejleszthetők a képességek. Ilyen feladatok például a közvetlen természet megfigyelések, a beállítások utáni tanulmányrajzok. A művészettörténeti tanulmányokhoz kapcsolódó feladatok a vizuális memóriát és az önálló ítéletalkotást segítik elő. Az egyes korszakok, stílusok alkotásainak elemzésével tovább bővül a gyermek szókincse, kifejezőkészsége. Jellemzően egyre bátrabban és reálisabban képes értékelni egyes esztétikai produktumokat. Ezt elősegítendő, az alkotó jellegű órák végén mindig hagyjunk időt a közös értékelésre. A gyermekek az elkészült munkák szóbeli, közösség előtti értékelését általában szívesen végzik. Gyűjtőmunkákkal is sokat tehetünk a tanulók szélesebb látókörének kialakításáért. Az alkotóképességek fejlesztésénél kihasználhatjuk a korosztály fogékonyságát, érdeklődését az új technikák és tevékenységformák iránt. A színek, a formák, a részletek aprólékos megfigyelése mellett a korosztályra jellemző egyfajta globális szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a szerteágazó, bonyolultabb formákat gyakran tömöríti nagyvonalúan. Jól kihasználhatjuk ezt a redukciós feladatoknál. A látható világ tükrözése mellett fontosak az elsősorban a fantáziát igénybe vevő feladatok. Ezekben a gyermek rengeteg kötöttségtől mentesül, szabadabban alkothat. A reproduktív és a produktív jellegű munkáknak megfelelő részarányban kell jelen lenni pedagógiai programunkban. A tantárgy jellegéből adódóan az egyes tevékenységi formák az egész iskolaszakaszt átívelik, a fő különbség a megoldásban, a műveleti szintek fejlettségében mutatkozik. Célszerű bizonyos kulcsfeladatokat egy-egy tanév, sőt az egész négyéves periódus folyamán bizonyos változtatásokkal néha megismételtetni.
2
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
5. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Fejezetek
Az egyes fejezetek óraszáma
I. Vizuális problémafelvetés
10
II. Természetszemlélet
15
III. Alkotómunka, kifejezés
12
Megjegyzés: A művészettörténet oktatása a kevés óraszám miatt külön órakeretben, 0,5 óra/hét történik.
Belépő tevékenységformák – – – – – –
Közvetlen megfigyelések természeti formák beállítása alapján. Térbeli és színbeli megfigyelések, a látvány értelmezése, vizuális jelekké alakítása. Az ábrázolási konvenciók alapjainak megismerése. Ritmusgyakorlatok és felületképzés grafikai elemekkel. Forma és funkció összefüggésének felismerése az ember alkotta tárgyakon. Lényegkiemelés, kompozíciós alapelvek megértése, elsajátítása.
1. Vizuális problémafelvetés Témakörök
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek)
A legegyszerűbb vizuális jelek.
A pont, a vonal és a folt kifejezési lehetőségei. Egyszerű vonalas kompozíciók készítése. (vizuális megismerő képesség) A kompozíciók fajtái. Statikus és dinamikus kompozíciók készítése a megismert vizuális jelekből. A kompozíciós hangsúlyozás eszközei. (észlelési-érzékelési fogékonyság, egyensúlyérzék) A megjelenítés, átírás, redukció alapjai. A vázolás, egyszerűsítés összefüggései. (alkotóképességek) A formák fajtái, jellemzői. A formakarakter, részforma, befoglaló forma alapfogalmak megismerése, tudatos alkalmazása. (befogadóképesség, formaérzék)
Követelmények: – – – – –
Ismerje a legalapvetőbb vizuális jeleket. Ismerje és tudja alkalmazni őket a különböző anyagok, formák ábrázolásakor. Ismerje meg a síkszerű ábrázolás alaptörvényeit, jellemzőit. Tudjon vetületi ábrát készíteni hasábszerű (geometrikus) formákról. Tudatos kompozíciók készítése mesterséges formákból.
3
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
2. Természetszemlélet Témakörök A természeti forma. Sík és tér. A tónusok.
A színek.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Szimmetria és aszimmetria a természeti formákon. Tanulmányrajzok készítése termésekről, gyümölcsökről. (megfigyelőképesség, alkotóképességek) A síkszerűség és térmélység összefüggése a természeti formákon. Természeti formák hosszmetszeti és keresztmetszeti rajzai. (megfigyelőképesség, vizuális memória) Természeti forma és a környezet viszonyának kifejezése tónusokkal. A fény-árnyékhatások, irányfény, szórt fény ábrázolása grafikai eszközökkel. (alkotóképességek) Alapvető színrendszerek megismerése. Egyszerűbb színkeverési feladatok. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék)
Követelmények: – – – – – – –
Egyszerű természeti formák vonalas és tónusos ábrázolása (monokróm). Egyszínű tónusos tanulmányok ceruzával, akvarellel és temperával. Ismerje a súrolófény és a szórt fény közti különbséget. Tudjon egyszerű kompozíciókat létrehozni természeti formákból. Tudjon kifejezni a grafika eszközeivel különböző faktúrákat. Forma és funkció kapcsolata, értelmező-magyarázórajzok készítése. A 12-es színkör színeinek megfestése, ismerete.
3. Alkotómunka, kifejezés Témakörök Absztrakció és redukció. Az illusztrációk. Ritmus és egyensúly. Alkalmazott grafika.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) A látható jelenségektől való elvonatkoztatás, a tárgyak és jelenségek leegyszerűsítése lényegkiemeléssel. (formaérzék, ritmusérzék, vizuális fantázia) A megértett szöveg (pl. irodalmi alkotás) vizuális jelekkel történő megjelenítése. Lényegkiemelés, rangsorolás, ítéletalkotás. (vizuális memória, képzelet) Ismétlődés, szabályosság, ritmus és dinamika a síkszerű ábrázolásban. (ritmusérzék, arányérzék, szimmetriaérzék) Betűtípusok szerkesztése. (eszközhasználat, precizitás)
Követelmények: – – – – – – –
A látott világ jelenségeinek grafikai elemekké alakítása. A természeti formák redukciója a legegyszerűbb, geometrikus alapformákra. Egy megtörtént esemény, vagy történet elbeszélése a festészet és a grafika eszközeivel. Sordíszek, vonalritmusok készítése alapvető vizuális jelek felhasználásával. Sablonkészítés. Lenyomatkészítés legegyszerűbb technikái (Pl.: papírnyomat). Szerkesztőeszközök (körző, vonalzók) szakszerű használata.
4
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
Tudásszint az 5. évfolyam végén A tanuló képes megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat, műfajokat. Ismeri az alapvető vizuális jeleket. Önállóan képes grafikus eszközökkel vonalas kompozíciók létrehozására. Képes saját élményeinek, gondolatainak, érzéseinek megfogalmazására a megismert képzőművészeti technikák segítségével. Egyszerűbb tárgyakat képes emlékezetből is megjeleníteni, lerajzolni. Meg tudja szerkeszteni a legegyszerűbb geometrikus formák vetületi ábráit. Képes kiválasztani az adott témának, feladatnak legmegfelelőbb vizuális eszközöket.
6. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Fejezetek
Az egyes fejezetek óraszáma
I. Vizuális problémafelvetés
8
II. Természetszemlélet
14
III. Alkotómunka, kifejezés
7
IV. Művészettörténet, műalkotás-elemzés
8
Belépő tevékenységformák – – – – – – – – – –
A kompozíciós készség magasabb szintű megnyilvánulása. A természeti megfigyelések célirányosabb értelmezése. Önállóság, egyénibb megoldásokra törekvés az élmények képi megfogalmazásában. Színérzékeléshez, színtani alapismertekhez kapcsolódó gyakorlatok. Vetületi ábrázolás megértése, alkalmazása. Nézőpont tudatos változtatása az alkotómunkában. Síkbeli és térbeli formaelemzések, ritmusgyakorlatok. Konkrét használati tárgy megtervezése, modellezése. Vizuális információk önálló gyűjtése, rendezése. Műalkotások összehasonlító elemzése adott szempontok segítségével.
1. Vizuális problémafelvetés Témakörök A térépítés, téráthidalások összefüggései. A nézőpont szerepe. A színek térhatása.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) A külső megjelenés és a belső szerkezet. A téráthidalások, donga- és keresztboltozatok. (befogadóképesség, formaérzék) A térmélység, tér és forma kapcsolata. A vetületi ábrázolás. (vizuális memória, térlátás) A színperspektíva alapvető szabályszerűségei. A hideg-meleg színek érzelmi hatásai. (alkotóképességek)
Követelmények: – – – – –
Ismerje a dongaboltozatot, a keresztboltozatot és a csúcsíves keresztboltozatot. Tudjon gyurmából (papírból) makettet készíteni a tanult boltozatokról. Egyszerű mértani testek (hasáb, henger, gúla, kúp) ábrázolása a megismert ábrázolási rendszerekben. Képes legyen egyszerű rekonstrukciós feladatok megoldására. Ismerje, és tudatosan alkalmazza kompozícióiban a színek hangulati hatásait.
5
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
2. Természetszemlélet Témakörök Összetett természeti formák.
A tárgyalakítás.
Színérzékelés, színlátás.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) A természeti és a mesterséges formák kapcsolata. Kompozíciók összetett formákból. Formaredukciók, konstruálás a redukált formákból. (forma- és arányérzék) A komponálás, tömegalakítás problematikája. A festészeti és a szobrászati alkotás nyelvezete. Forma és funkció, a célszerűség. Használati tárgyak tervezése. (kreativitás, manipuláció) A színek megjelenése a belső és a külső térben. Telített és derített színek előállítása. (érzékelési-észlelési fogékonyság, színérzék).
Követelmények: – Legyen képes összetett természeti formákat átírni geometrikus testekké. – Plasztikai feladatok: egyszerűbb tömegvázlatok szabályos formákból. Tudjon természeti formákból komponált beállításokat: monokróm festéssel reprodukálni, megfesteni alapszínekkel. – Működési rajzok készítése egyszerű használati tárgyakról. – Célszerű tárgyak tervezése saját mindennapos használatra. – Egyszerűbb színharmóniák ismerete, létrehozása. – A másodlagos színek kikeverése temperával, vízfestékkel.
3. Alkotómunka, kifejezés Témakörök Egyén és társadalom. Állatok világa.
Technikák. Alkalmazott grafika.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Az egyéni élmények megjelenítése a grafika és a festészet eszközeivel. (vizuális memória) Valóságos és elképzelt élőlények. Háziállatok és vadon élő állatok testfelépítése, élőhelye, jellemző tulajdonságai. (megfigyelőképesség, fantázia, kreativitás) Üvegablakok, mozaikképek létrehozása montázs technikával. Tépett, vágott, gyűrt, hajtogatott papírkonstrukciók. (forma- és arányérzék, manipulációs képesség) A betűk formai tulajdonságai. Iniciálé és monogram tervezése. Meghívók- a szövegfolt és képi elem viszonya. (forma- és arányérzék, kompozíciós készség)
Követelmények: – – – – – –
Képes legyen egy történetet néhány jellemző mozzanattal elmondani grafikus eszközzel. Elképzelt és valóságos élőlények jellemzése a szobrászat eszközeivel (pl. vízköpő-figura). Színes alakzatok, síkidomok ritmusos kompozíciói különböző technikákkal. Montázs technika tudatos alkalmazása a figurális ábrázolásban. Tudjon iniciálét vagy díszes monogramot tervezni és kivitelezni színes eszközzel. Egyszerűbb alkalmi meghívó készítése (A/5 méretben) a grafika eszközeivel.
6
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
4. Művészettörténet, műalkotás-elemzés Témakörök Az ókeresztény művészet
Honfoglalás-kori művészetünk. A románkor művészete.
A gótika. A reneszánsz művészet.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Az ókeresztény bazilika jellemzői: San Apollinare in Classe. Az ókeresztény díszítőszobrászat remekei: Jó Pásztor-szobrok, szarkofágok. A katakomba- és mozaikfestészet: Róma – Sta Prudenzianatemplom; Ravenna – Galla Placidia-mauzóleuma; Ravenna – Theodora-mozaik). A magyar ötvösművészet kincsei: Nagyszentmiklósi aranykincs; a galgóci és tiszabezdédi tarsolylemezek. A román kori templomépítészet: jáki templom, bélapátfalvi apátsági templom, pisai dóm épületegyüttese. A szobrászat és freskófestészet emlékei: Pécs-Sámsondombormű, Barcelona-Apostolok csoportja, Bayeux-i kárpit. A magyar koronázási ékszerek.. A gótikus katedrálisok: Chartres, Amiens, Párizs, Köln. A gótika szobrászata: Budavári palota szobrai; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Szent László-herma A Lőcsei-oltár. A trecento festészete: Szent Ferenc freskósorozat. A quattrocento: Santa Maria del Fiore templom, Pitti-palota; Donatello: Gattamelata, Mantegna: Pieta; Botticelli: Vénusz születése). A cinquecento: Michelangelo: Dávid, Sixtus-kápolna freskói; Leonardo: Az utolsó vacsora, Szent Anna harmadmagával, Mona Lisa; Raffaello: Athéni iskola. A németalföldi reneszánsz: Jan van Eyck: Arnolfini házaspár; Dürer: Az apokalipszis lovasai, Önarckép. A magyarországi reneszánsz: Bakócz-kápolna; M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása.
Tudásszint a 6. évfolyam végén A tanuló az alapvető vizuális jelrendszert saját, egyéni formanyelvének kialakítására használja. Élményeit, gondolatait, érzéseit képes a látható jelenségek átírásával, leegyszerűsítésével megjeleníteni. Az alkotómunkák során egyre tudatosabban választja ki a megfelelő eszközöket, technikákat. Képes összetettebb természeti formákat látványszerűen ábrázolni, átírni képi elemekké. Képes magyarázórajzot készíteni egyszerűbb eszközökről, tárgyakról. Tisztában van a forma és funkció összefüggéseivel egy adott használati tárgy megtervezésekor. Alapszintű alkalmazott grafikai ismereteivel képes egyszerűbb betűkompozíciók létrehozására. Ismeri a középkori tanult művészeti korszakok, stílusok legjellemzőbb tulajdonságait. Tud koronként több alkotást felismerni és megnevezni. Képes a tanult művészettörténeti példákat elemezni. Összehasonlító elemzéseket végez előre megadott szempontok alapján.
7
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
7. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Fejezetek
Az egyes fejezetek óraszáma
I. Vizuális problémafelvetés
10
II. Természetszemlélet
10
III. Alkotómunka, kifejezés
9
IV. Művészettörténet, műalkotás-elemzés
8
Belépő tevékenységformák – – – – – – – – –
Művészi kifejezés, élmények vizualizálása a saját jelrendszer tudatos alkalmazásával. Analízis és szintézis a természeti és a mesterséges objektumok megismerésekor. Asszociációk és kötetlenebb megfogalmazás módok megismerése kifejezésben. Színrendszerezés. Rekonstrukciós feladatok megoldása. Axonometrikus ábrázolás ismerete és alkalmazása. Egy- és két iránypontos perspektív képek megszerkesztése. A tanult művészeti alkotások ismerete, összehasonlító elemzése adott szempontok alapján. Művészeti vonatkozású információk gyűjtése környezetünkből.
1. Vizuális problémafelvetés Témakörök Az ember térlátása.
A színszimbolika.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) A látszati távlattan. Az ember szín- és térérzékelése, a látás fiziológiája. Axonometrikus ábrázolás, egy és a két iránypontos perspektíva. A rövidülés, torzulások. (térlátás) A színek mindennapi jelentése. A vizuális kommunikáció fogalma. A piktogramok. A színek, mint a vizuális kommunikáció eszközei. (érzékelési-észlelési fogékonyság)
Követelmények: – – – – – – – –
Legyen tisztában az emberi látás alapvető mechanizmusaival. Ismerje az egy és a két iránypontos perspektíva elemeit. Tudjon egyszerűbb mértani alakzatokat perspektívában ábrázolni. Ismerje a rálátás, alálátás alapfogalmakat. Ismerje a vizuális kommunikáció fogalmát, főbb lehetőségeit. Egyszerűbb piktogramok tervezése grafikus eszközökkel (formaredukció). Ismerje a színek általános (mindennapi) jelentéstartalmát. Tudjon megnevezni vizuális kommunikációval kapcsolatos eszközöket.
8
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
2. Természetszemlélet Témakörök Az emberi test.
Térmélység, téri helyzetek. Színárnyalatok.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Az emberi test főbb arányai. Egyszerűbb mozdulatok, mozgássorok ábrázolása. A test redukciója mértani elemekre. (megfigyelőképesség, forma-és arányérzék) Testcsoport téri helyzete, viszonylatai. A nézőpont és az irányfény szerepe az ábrázolásban. (érzékelési-észlelési fogékonyság) A másodlagos és a harmadlagos színek világa. Színes csendéletek. Az ecsetkezelés. (megfigyelőképesség, érzékenység)
Követelmények: – – – – –
Ismerje az emberi test főbb arányait, jellemző befoglaló formáit. Tudjon vázolni egyszerűbb mozdulatokat. Tudjon leegyszerűsíteni mértani alakzatokra, síkidomokra. Fázisrajzok készítése redukált formák ismétlésével. Tudjon irányfénnyel megvilágított testcsoportot látványszerűen, plasztikusan érzékeltetni grafikai eszközökkel. – Ismerje, és tudatosan alkalmazza kompozícióin a többféle nézőpont szerepét. – Ismerje a másodlagos és harmadlagos színek fogalmát, keveréssel elő tudja állítani.
3. Alkotómunka, kifejezés Témakörök Forma és funkció Az ipari formatervezés Az emberi arc
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Az építészet teherhordó elemeinek modellezése. A népi építészet formavilága. (manipulációs képesség, kreativitás, konstrukciós érzék) Működési rajzok egyszerű használati eszközökről. (kreativitás, problémamegoldó képesség) Az emberi fej és arc ábrázolása, arányrendszerük; karakterek. Jellemző formák redukálása. (megfigyelőképesség, absztrakció, kompozíciós készség)
Követelmények: – – – – – – –
Épületrészek makettjeinek elkészítése. Ismerje a népi építészet hagyományos formavilágát, főbb jellegzetességeit. Ismerje a népi kézművesség legjellemzőbb alkotásait. Önálló formaátírás, absztrahálás, redukció, formaanalízis. Praktikum és esztétikum felismerése a használati eszközökön. Ismerje az emberi fej nagy arányait, a portrérajzolás szabályait. Képes legyen karikatúrák rajzolására a jellemző formák eltúlozásával.
9
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
4. Művészettörténet, műalkotás-elemzés Témakörök A barokk.
A klasszicizmus.
A romantika. A realizmus. Nemzeti művészetünk a 19. században.
Múzeumok. Művészeti gyűjtemények.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) A barokk építészet sajátosságai: Il Gesú-templom, Szent Péterbazilika;Fertőd-Esterházy-kastély. A barokk szobrászat: Bernini: Dávid; Donner: Szent Márton és a koldus. A barokk festészet: Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarcképek; Rubens: Levétel a keresztről; Velazquez: Bréda átadása, Az udvarhölgyek; Mányoki: II. Rákóczi Ferenc portréja. Építészet: Chalgrin: Arc de Triomphe, Pollack Magyar Nemzeti Múzeum; Hild J.: Esztergomi Érseki Székesegyház. Szobrászat: Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke; Ferenczy I: Pásztorlányka. Festészet: David: Horatiusok esküje; Barabás M.: Liszt Ferenc portréja. A szobrászat és a festészet legjellemzőbb példái: F. Rude: Marseillaise; Goya: 1808. május harmadika; Delacroix: Szabadság vezeti a népet. A festészet legjellemzőbb példái: Millet: Kalászszedők; Corot: Emlékezés; Courbet: A műterem; Daumier: A mosónő; Rjepin: Hajóvontatók. Steindl I.: Országház; Feszl F.: Vigadó, Ybl M.: Operaház; Izsó M.: Táncoló paraszt; Fadrusz J.: Mátyás király-emlékmű; Zala Gy.: Millenniumi emlékmű; Székely B.: Egri nők; Munkácsy M.: Ásító inas; Rőzsehordó; Paál L.: Nyárfák; Szinyei Merse Pál: Majális. Tájékozódás lakóhelyünk és hazánk legfontosabb képzőművészeti kiállítóhelyeiről, kiállítás látogatás, könyvtár és más médiumok használata az önálló alkotómunkában. Saját kiállítás rendezése.
Tudásszint a 7. évfolyam végén A tanuló ismeri az emberi test alapvető nagy arányait, jellemző formáit. Képes a birtokában lévő vizuális jelrendszerrel megfogalmazni az emberi arc sajátosságait. A karakteres vonásokat formaredukcióval hangsúlyozza, szemlélteti. Bővülő technikai eszköztára révén adott feladatot komplex módon képes megoldani. A vegyes technikák alkalmazásával tovább fejlődik, finomodik kézügyessége. Differenciálódik manipulációs képessége, mellyel újfajta minőségek megismerésére válik képessé. Az összetettebb formák plasztikai modellezésével, a szabásrajzok elkészítésével továbbfejlődik a gyermek tér és formaérzéke. Az önálló tervezési és kivitelezési munkák hatására fokozatosan alakul ki az esztétikai ítélet képessége. Fejlettebb ritmus- és arányérzéke segítségével könnyebben elkülönít lényeges és kevésbé fontos információkat egymástól. Képessé válik egyszerűbb rekonstrukciós feladatok megoldására a tanult ábrázolási rendszerekben (vetületi és axonometrikus). Újabb és bonyolultabb színrendszereket ismer meg. Segítségükkel még több színárnyalatot képes előállítani, érzékletesebbé válik festői nyelvezete is. A változatos felületkezelést elősegíti az ecsetkezelés tudatos megválasztása. Hazánk jelentős múzeumainak megismerésével nyitottabbá, sokoldalúbbá válik a gyermek. Ismeri Magyarország legfontosabb építészeti és képzőművészeti kincseit.
10
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
8. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Fejezetek
Az egyes fejezetek óraszáma
I. Vizuális problémafelvetés
5
II. Természetszemlélet
12
III. Alkotómunka, kifejezés
12
IV. Művészettörténet, műalkotás-elemzés
8
Belépő tevékenységformák – – – – – – – –
Önálló síkbeli és térbeli kompozíciók létrehozása. Saját vizuális jelrendszer kiteljesedése, tudatos alkalmazása a kifejezésben. Bonyolultabb jelenségek térbeli és színbeli vizsgálata, átírása. Tudományos közlésmódok, médiumok képi nyelvezetének megértése. Külső és belső tér összefüggése az építészetben. Ember és környezetének kapcsolatrendszere. Környezettudatos magatartás kialakítása. A tanult korok művészeti alkotásainak ismerete és elemzése.
1. Vizuális problémafelvetés Témakörök A külső tér. A színkontrasztok.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Összetett térformák elemzése. Két iránypontos perspektíva. Rekonstrukciók. (térlátás) A színkontrasztok fajtái: színezet-, hő-, komplementer-, szimultán-, mennyiségi-, minőségi-, sötét-világos kontrasztok. (érzékelési-észlelési fogékonyság)
Követelmények: – Utcarészlet, házsor látványszerű rajzai a nézőpontunknak megfelelően. – Grafikai és fotóművészeti alkotások elemzése a látványrendezés szempontjából. – Ismerje a színkontrasztok fajtáit, és tudjon rájuk egy-egy példát mondani.
2. Természetszemlélet Témakörök Életmód és élettér összefüggései. Ábrakészítés, modellezés. A mozgás és az idő.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Az épület és a környezet kapcsolata. Építészet és környezetvédelem kapcsolata. Környezetünk építészeti értékei. (érzékelési-észlelési fogékonyság, vizuális memória) Kicsinyítés, nagyítás az arányok figyelembevételével. Térbeli modellezések, tömegviszonylatok. (manipulációs képesség, tér-és formaérzék) A mozgás ábrázolása. Pillanatfelvételek értelmezése. Számítógépes virtuális tér. (megfigyelőképesség, vizuális intelligencia, kreativitás)
11
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
Követelmények: – – – – –
Épületek térképzésének formai elemzése adott szempontok alapján. Dokumentáció összeállítása közvetlen környezetünk művészeti értékeiről (gyűjtőmunka). Környezetünk objektumainak arányos kicsinyítése, nagyítása. Egyszerűbb mozgások, mozdulatsor képi ábrázolása alapvető grafikai elemekkel. Számítógépes térábrázolás és az érzékszerveinkkel tapasztalt távlat közti különbségek.
3. Alkotómunka, kifejezés Témakörök Emberábrázolások. Technikák. Az érzéki csalódás.
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek) Az önportré. Önportré rajzolása tükörből. (megfigyelőképesség, színérzékenység, önismeret) Eseménysor, történet feldolgozása képi nyelven. (redukció, asszociációs képesség, komponálás) Az illúziókeltés képzőművészeti eszközei. Optikai trükkhatások tudatos alkalmazása. (érzékelési-észlelési fogékonyság, vizuális intelligencia)
Követelmények: – – – – –
Önportré látványszerű, monokróm rajza. Tudatos kompozíciók létrehozása fotomontázs és kollázs technikával. Egy történetből képregény összeállítása fotók felhasználásával. Ismerje az érzéki csalódás fogalmát, és az op-art alapvető eszköztárát. Egyszerűbb optikai hatások alkalmazása vonalas eszközökkel.
4. Művészettörténet, műalkotás-elemzés Témakörök
Tartalom (fejlesztendő képességek, készségek)
Az impresszionizmus.
Manet: Az erkély; Monet: A roueni székesegyház; Degas: A tánc csillaga; Renoir: Moulin de la Galette; A. Rodin: Gondolkodó. A posztimpresszionisták. Cézanne: A Saint Victoire hegy, Csendélet; Van Gogh: Napraforgók, Auvers-i templom, Önportré; Gauguin: Tahiti nők, T. Lautrec plakátjai. A szecesszió. Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ö.: Iparművészeti Múzeum; Klimt: A csók, Mucha plakátok. A modern építészet. Wright: Vízesésház; Gropius: a Bauhaus épülete Dessauban, Le Corbusier: Ronchampi kápolna, Marseille-lakóegység, Utzon: Sidney – Operaház. A modern szobrászat. Boccioni: Folytonossági formák a térben; Tatlin: A 3. internacionálé emlékműterve; Duchamp: Palackszárító; H. Moore: Fekvő alak. A modern festészet. Picasso: Guernica, Vasaló nő, Braque: Gitáros csendélet; Mondrian: Kompozíció, Chagall: Én és a falum; Dali: Égő zsiráf, Warhol: Elvis; Vasarely: Alakzat, Zebrák. A 20. század magyarországi művészete. Ferenczy K.: Márciusi est, Hollósy: Rákóczi induló; RipplRónay: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett; Csontváry: Magányos cédrus, Szőnyi I.: Zebegény, Este; Egry J.: Visszhang, Barcsay: Dombos táj; Kondor B.: Darázskirály; Medgyessy F.: Anyaság, Pátzay: Kenyérszegő; Schaár E.: Az utca, Makovecz : Paks-Szentlélek templom.
12
HELYI TANTERV KNOK 2005
Vizuális kultúra 5-8. évfolyam
Tudásszint a 8. évfolyam végén A tanuló jártas a formai, színbeli tanulmányok készítésében. A látványszerű és az absztrakt ábrázolást önállóan képes megoldani. Ismeri a vizuális kommunikáció legfontosabb eszközeit. Képes önállóan kiválasztani a megfelelő technikát, eszközt adott feladat megoldásához. Térbeli és színbeli analizáló jellegű munkákra is képes a természeti formák vizsgálatakor. A szerkesztőeszközökkel képessé vált a pontos munkavégzésre. Képes geometrikus testek képeinek megszerkesztésére az elsajátított ábrázolási rendszerekben (vetületi ábrázolás, axonometria, perspektíva). A látszati távlattan szabályait tudatosan alkalmazza a térmélység ábrázolásában. A képzőművészeti alkotás munkafolyamatában képessé vált az elvont gondolkodásra. Esztétikai élményeit tudatosan képes feldolgozni, megérteni, értékelni, rangsorolni. Felismeri és óvja lakóhelye művészeti értékeit, környezettudatos magatartásra törekszik. Ismeri az egyetemes és a magyar építészet, szobrászat és festészet legjelentősebb alkotásait. Képes elemezni a tanult műveket adott szempontok alapján. Általános iskolai tanulmányainak végén a gyermek rendelkezik az esztétikai intelligencia és ítélet képességével.
Az értékelésről Az elvégzett munka, a tanuló által nyújtott teljesítmény nagyon összetett eredmény. A tanulók teljesítménye több körülménytől függ: az óra milyenségétől, az adott tanítási anyagtól, a tanár magyarázatától stb. Két gyermek teljesítménye ugyanazon az órán is óriási különbségeket mutathat egymáshoz viszonyítva. Emellett gyakran tapasztaljuk, hogy ugyanaz a gyermek is nagy teljesítménybeli ingadozásokat produkál, látszólag megegyező feltételek és feladatok esetén is. Ráadásul a legtöbb gyermek más-más szintű vizuális intelligenciával bír. Ami az egyik tanulótól szép teljesítmény, az lehet, hogy egy tehetségesebbtől kevés lenne ugyanazon feladatnál. Ezért úgy célszerű mérnünk, hogy önmagához képest és társaihoz is viszonyítsuk a tanuló munkáját. Önmagához képest vessük össze korábbi munkáival a mostani teljesítményét. Egymáshoz képest bevált módszer az óra végi közös szóbeli értékelés (pl.: „Melyik képen sikerült a látott tárgyakat legjobban megrajzolni?”; Megkérhetjük őket, állítsák „erősorrendbe” a táblán lévő munkákat.). A művészettörténeti részeket ötletes feladatokkal célszerű közelebb hozni a tanulókhoz. Emellett félévkor vagy év vége előtt nyugodtan eszközölhetünk egy-egy írásbeli számonkérést (témazáró dolgozatot). A dolgozat a tantárgyunk jellegéből adódóan inkább változatos feladatokból, mintsem unalmas kérdésekből álljon (Kösd össze az alkotókat a művekkel! Rajzold be a hiányzó tagoló elemeket a vázlatrajzba! Melyik stílus jegyeit ismered fel az oszlopfőn? stb.). Egyébként is célszerű szorgalmi és gyűjtőmunkákkal is motiválni a gyermekeket. A „pluszmunkák” külön értékelésével több lehetőséget kapnak azok a tanulók, akik szerényebb manuális képességeket örököltek. Mivel a teljesítmény rendkívül összetett produktum, nagyon körültekintően kell eljárnunk az értékelésekor. Pedagógiai szempontból szerencsésebb a bíztató jellegű, ösztönző értékelés. A gyakran megismétlődő túlságosan kritikus, elmarasztaló jellegű értékelés egy életre elveheti a gyermek kedvét a munkától. Inkább a pozitívumokat kell észrevennünk, hangsúlyoznunk a kiskamaszok alkotásaiban.
13
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
INFORMATIKA TANTERV 2005/2006. 5-8. évfolyam Budapest, 2005. május 14. Készítette:
Rácz Anita matematika-informatika tanár
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
1
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
TARTALOM BEVEZETŐ .............................................................................................................................................. 3 A TANTERV ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI ............................................................................ Tárgyi feltételek ................................................................................................................................ Szertár és szaktanári alapfelszereltsége ............................................................................................. A tanterv főbb alapelvei......................................................................................................................
3 3 5 5
AZ INFORMATIKA TANTERVE ........................................................................................................... Feladatok ............................................................................................................................................ A tanterv szelleméhez igazodó lényeges módszertani elvek:............................................................. INFORMATIKA 5-8.................................................................................................................................. Célok .......................................................................................................................................................... Feladatok .................................................................................................................................................... Követelmények........................................................................................................................................... Értékelés .....................................................................................................................................................
5 6 6 7 7 7 7 7
FELSŐ TAGOZAT ................................................................................................................................... 8 5. évfolyam............................................................................................................................................. 8 Jellemzők............................................................................................................................................ 8 Cél ...................................................................................................................................................... 8 Követelmény ...................................................................................................................................... 8 Speciális feladatok.............................................................................................................................. 8 Javasolt tantervi témakörök................................................................................................................ 8 Értékelés ............................................................................................................................................. 9 6. évfolyam ............................................................................................................................................ 10 Jellemzők............................................................................................................................................ 10 Cél ...................................................................................................................................................... 10 Követelmény ...................................................................................................................................... 10 Speciális feladatok.............................................................................................................................. 10 Javasolt tantervi témakörök................................................................................................................ 10 Értékelés ............................................................................................................................................. 11 Függőség............................................................................................................................................. 11 A továbbhaladás feltételei................................................................................................................... 11 7. évfolyam ............................................................................................................................................ 12 Jellemzők............................................................................................................................................ 12 Cél ...................................................................................................................................................... 12 Követelmény ...................................................................................................................................... 12 Javasolt tantervi témakörök................................................................................................................ 13 A továbbhaladás feltételei................................................................................................................... 14 8. évfolyam ............................................................................................................................................ 15 Jellemzők............................................................................................................................................ 15 Cél ...................................................................................................................................................... 15 Követelmény ...................................................................................................................................... 15 Speciális feladatok.............................................................................................................................. 15 Javasolt tantervi témakörök................................................................................................................ 16 A továbbhaladás feltételei................................................................................................................... 16 Értékelési javaslatok .......................................................................................................................... 16
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
2
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam BEVEZETŐ
Óraszámok Évfolyam Óraszám
5.
6.
7.
8.
1
1
2
1
Az informatika tantárgy igyekszik tartalmilag korszerű, a technikai fejlődéssel lépést tartó, szinte naponta változó ismereteket nyújtani, azokat a mindennapi életben alkalmazható formában oktatni. A tananyag logikai elrendezése ennek megfelelően a használati szinttől a belső működés megértése felé, a passzív befogadótól az aktív irányítóig viszi a diákokat. A fő cél az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. A céljaink eléréséhez különösen fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek az informatika tanulása során, különben az élet más területein nem fogják alkalmazni a megszerzett kompetenciáikat, szinte áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Tárgyi feltételek Az informatika tantárgy mindkét részterületét lehet és bizonyos esetekben célszerűbb jellegük miatt két eltérő típusú teremben oktatni. Az elméleti részek tanítására megfelel egy hagyományos terem egyetlen számítógéppel és projektorral, míg a gyakorlati ismereteket diákonkénti egy gépes számítógépes szaktanteremben illetve az iskolai vagy más könyvtárban javasolt tartani. Az informatikai kultúra elterjedésével megváltozik az iskola szerepe. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a termekben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. Biztosítani kell a többi műveltségterület, tantárgy számára a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. A számítástechnika szaktantermet infrastrukturális elemein – számítógépasztalok, osztott elektromos hálózat, megfelelő világítás, fehértábla, légkondicionálás, ami már önmagában is jelentős anyagi terhet jelent – túl a következő felszereléseknek javasolt lennie: – számítógép, annyi, hogy lehetőleg a tanórán egy gépre maximum két diák jusson; – helyi hálózat, külső hálózati kapcsolattal; – szkenner, digitális fényképezőgép – projektor – hálózati nyomtató. A számítógépes munkahelyre vonatkozó szabályok, ergonómiai előírások betartása különösen javasolt az általános iskolai körülmények között, mivel a nagy életkori különbség miatt testfelépítésben, méretben igen eltérő tanulók kénytelenek használni ugyanazon eszközöket. A magas színvonalú munka feltétele multimédia alkalmazások futtatására is alkalmas a multimédia számítógépek beszerzése. Ezekben a hangkártya – hozzá fejhallgató mikrofonnal –, a DVD-meghajtó már alapfelszereltség, a megjelenítés minősége és sebessége az alkalmazások igényéhez mért. A szakteremben szkenner illetve egy színes nyomtató is a minőségi oktatás feltételeként szabható.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
3
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
Amennyiben más tanórákon és a szaktantermen kívül is szeretnénk a számítógépet hatékonyan alkalmazni, úgy hordozható számítógép és projektor is szükséges. A számítógépparknak alkalmasnak kell lennie a grafikus felületű, magyar nyelvű operációs rendszer futtatására. Az oktatáshoz használt legszerényebb teljesítményű gépnek is futtatnia kell a Windows 95-öt. A 3. évfolyamtól időszakonként ajánlott, az 5. évfolyamtól folyamatosan szükséges a színvonalas oktatási munkához a biztonságosan működő, stabil, nagysebességű külső kapcsolattal rendelkező iskolai hálózat megléte. Az alkalmazások közül 8. évfolyamig a kellékeken túl – böngésző, notesz, számológép, naptár, óra, rajzprogram – ajánlott egy magyar nyelvű irodai programcsomag: ilyen például a Works program mindegyik platformon. Ajánlott egy tagoltabb irodai csomag: ilyen például az Office valamelyik magyar nyelvű változata. Emellett egy adatbázis-kezelő is ajánlott. Az algoritmizálás oktatásához több nyelv és fejlesztői környezet is ajánlott. Az egyik a magyar nyelvű Comenius LOGO, amelyet 8. évfolyamig ajánlott alkalmazni. Az algoritmikus nyelvek oktatásához később valamelyik BASIC vagy egy Pascal programfejlesztői környezet is használható. Egyéb alkalmazások és segédprogramok között vírusirtók, tömörítők, levelezési és hálózati böngésző programok mindenféleképpen szerepeljenek. Érjük el, hogy ezek jogtisztán kerüljenek beszerzésre, illetve úgy használjuk ezeket, ahogy azt a felhasználói szerződés előírja. A Sulinet Digitális Tudásbázis anyagai ingyenes oktatási segédanyagokat, programokat nyújtanak, Ezek választékát kövessük nyomon. Az iskolai oktatási informatikus, illetve a Sulinet oktatási rovata ebben segítségünkre lehet. A Sulinet indította tanártovábbképzési rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a nem informatika szakos tanárok is konstruktív módon tudják használni a számítógépet tanóráikon. Külön problémakört jelentenek a játékprogramok. Az alkalmazások közül – a diák számára – ez a legvonzóbb alkalmazási terület. Persze ezeket alaposan megszűrve ajánlott telepíteni, főleg magyar nyelvű, készséget fejlesztő, jogtiszta programokat tegyünk mindenki számára hozzáférhetővé. A diákok számára csak ideiglenes használatra korlátozzuk a saját játékprogramok iskolai gépre történő telepítését.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
4
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
Szertár és szaktanári alapfelszereltsége A tanári munkát – és később az önálló diákmunkát – segítendő a következő könyvtípusokat ajánlott beszerezni és hozzáférhetővé tenni az informatika szaktanteremben. – – – –
számítógép részeit bemutató képeskönyvek, hardver dokumentációk; Windows, Linux felhasználói kézikönyvek; programfejlesztési, alkalmazási kézikönyvek, szakkönyvek, feladatgyűjtemények; angol-magyar számítástechnikai szakszótár.
Az informatika oktatása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – számos demonstrációs eszköz meglétét igényli. A már nem használható számítógép-alkatrészek; számolóeszközök: kövek, számolótáblák, szorobán, zsebszámológépek; faliképek: számítógép egységek felépítéséről, alapparancsokról; modellek; tervezőtábla; logikai áramköri alapelemek és kapcsolások vagy előre gyártott formában, vagy saját magunk, diákjaink által elkészített formában is előállhatnak. A szaktantermek falára célszerű néhány rendszerező, áttekintést nyújtó ábrát, táblázatot elhelyezni. Ilyen lehet például a programkészítés, a szövegszerkesztés lépései, egy programozási nyelv kulcsszavait, utasításait rendszerezve bemutató táblázat. Érdekesség lehet a helyi hálózat felépítése, a számítást segítő eszközök vagy éppen a könyvtárak fejlődését bemutató tablók, meghatározó szerepű személyek képei, életrajzai. A tantárgyközi integrációt nagyban segíti, ha történelmi, tudományos és technikatörténeti eseményeket, személyeket közösen bemutató tablókat is elhelyezünk a terem falán. A tanterv főbb alapelvei – – –
–
–
A tanterv az 5–6. ÉS 8. osztályokra vonatkozóan heti 1 óra tervezésével készült, mely az optimális programot tartalmazza. A tanterv a 7. osztályokra vonatkozóan heti 2 óra tervezésével készült. A tanterv javaslatot tesz (az iskolai tapasztalatok alapján) az informatikaórák maximális tanulói létszámára 12 fő. Ez nagy létszámú osztályok esetén csoportbontást jelent. Ezt a számítógépes rendszer használatából eredő balesetveszély és a feltételrendszer indokolja. A tanterv messzemenően figyelembe veszi az előírt/ajánlott fejlesztési feladatokat, így: o az informatikai eszközök használatát; o informatikai–alkalmazói ismeretek (írásos formátumok, adatbázisok, adattáblák) használatát, o infotechnológia (problémamegoldás, algoritmizálás, adatmodellezés, folyamatmodellezés, paramétermódosítás) alkalmazását; o infokommunikáció (hagyományos és új technológiák) használatát; o médiainformatika alkalmazását; o az információs társadalom problémáinak megértését; A tanulás-tevékenység eredményeként minden tanuló képes legyen az informatikai környezetben jól eligazodni, és bekapcsolódni az egész világba kiterjedő informatikai társadalomba.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
5
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
Feladatok Nemzeti és európai értékek közvetítése. Az interdiszciplinitás elvének megvalósítása. A tanulás, a játék és a munka harmonikus kapcsolatának biztosítása. A nemzeti kultúra értékeinek ismerete (feltalálók stb.) a hagyományok megismerése és folytatása. Az egyetemes emberi civilizáció értékeinek megismerése és megbecsülése. A kommunikációs és informatikai kultúra elemeinek elsajátítása. Az eredményes tanulás módszereinek hatékony alkalmazása. Az egészséges életmód igényének kialakítása. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. A foglalkozások megismerése, pályaorientáció kifejlesztése. A tanterv szelleméhez igazodó lényeges módszertani elvek: – a problémacentrikus oktatás; – jogi- és etikai szemléletű tanulás; – az informatikatörténet felhasználása; – a rendszerszemléletű tevékenység; – algoritmus szemléletű tanulás; – a tervszemléletű tanítás-tanulás; – önművelődési képesség alkalmazása; – az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
6
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
INFORMATIKA 5–8. Célok Keltse fel a tanulók érdeklődését az informatika iránt. Alakuljon ki a tanulókban egy olyan informatikai szemlélet, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző tantárgyakban és a mindennapi életben is használják tudásukat. Olyan képességek, készségek, beállítódások kialakítása, melyek segítik az informatikai környezetben való eligazodást. Az informatikai ismeretek folyamatos megújítására törekedjenek. A könyvtárakat biztosan, tudatosan használják. Feladatok Információszerzési, tárolási és átadási technikák alkalmazása. Az információkezelés jogi és etikai szabályainak elsajátítása. A könyvtárhasználat révén képes legyen információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és értékelésére. Az újfajta kommunikációs lehetőség elsajátítása. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Saját és társai munkájának értékelése. Követelmények A számítógépes munka során balesetmentesen, az ergonómiai szempontok figyelembevételével dolgozzon. A berendezéseket a használati utasításoknak megfelelően alkalmazza. Sajátítsa el a számítógépes rendszer felhasználói szintű kezelését. Képes legyen az információt felismerni, megjeleníteni és kezelni. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, kézikönyvek és a multimédia használatához. Értse a technikai kommunikáció lényegét. Tudja alkalmazni az operációs rendszereket és a segédprogramok szolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot létesíteni hálózat segítségével. Ismerje az alapvető dokumentumformákat és képes legyen használni. Tudjon keresni nyilvántartásokban. Legyen képes a problémamegoldásokhoz a legcélszerűbb módszereket és eszközöket kiválasztani. Igazodjon el a könyvtárakban. Használja az iskolai és közkönyvtárakat. Értékelés Az ismeretek, a tevékenységek és a munkafolyamatok eredményeinek folyamatos és záró értékelése. Az értékelés és ellenőrzés mindenkor előre megadott szempontok alapján történik.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
7
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
5. ÉVFOLYAM Jellemzők Időkeret: 37 hét: 1óra/hét Cél A számítógép alapvető kiépítésének megismerése, a felhasználás alaplehetőségeinek megtanulása, alkalmazása alkotó munka keretében. Követelmény Értse, hogy ugyanaz az ismeret különféle jelekkel leírható. Ismerje és tartsa be a számítógép balesetmentes használati szabályait; a számítógépet az ergonómiai elvárások szerint használja. Ismerje a számítógép-kezelés algoritmusát és ezt tudatosan alkalmazza; felhasználói szinten kezelje a perifériákat. Tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, valamely módszerrel könyvtárakat létrehozni, törölni különböző háttértárakon. Ismerje az algoritmizálás fontosságát, értelmezni tudjon egyszerű algoritmusokat (pl. Logo segítségével). Ismerje meg valamely szövegszerkesztő és egy egyszerű rajzoló program alkalmazási lehetőségeit, képes legyen a felvetett probléma, feladat esztétikus külalakú megvalósítására. Igazodjon el az iskolai könyvtár állományában, tudja igénybe venni a szolgáltatásokat. Speciális feladatok Az informatikai eszközök balesetmentes használata. Kezelési utasítások megismerése és figyelembe vétele. Tiszta környezet kialakítása. Javasolt óratervek és témakörök 5. évfolyam Témák Év eleji ismétlés Informatikai alapok Operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Szövegszerkesztés Képek Év végi ismétlés
Gyakorlás, helyi felhasználás
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás
Összóraszám
2
1
1 1
1 4
2
2
1
5
2 3 1
6 8
2 2 1 2
10 13 2 2
Új tananyag feldolgozása
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
8
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
Témakör
Informatikai alapok
Tartalom Ismerje az információ fogalomkörét. Értelmezni tudja az ismeretek különböző jelrendszerekkel való leírását. A számítógép-történet főbb állomásainak megismerése . A számítógép lemezmeghajtó).
Operációs rendszer használata
Algoritmusok és adatok
Szövegszerkesztés
Képek
és
perifériái
(billentyűzet,
egér,
monitor,
Képes legyen a háttértárak és a könyvtárak közötti mozgásra, a könyvtárszerkezet átalakítására. Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. Algoritmusok szöveges, megfogalmazása, értelmezése. Comenius Logo. Számológép használata Tudja saját munkáit meghatározott helyen tárolni. Tudja a dokumentumok készítésére szolgáló programokat használni, egyszerű dokumentumokat tervezni és elkészíteni. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Bekezdések formázása. Képek beillesztése. Mentés és nyomtatás. Weboldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép.
Értékelés Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. Az elkészített dokumentumok előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
9
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
6. ÉVFOLYAM Jellemzők Időkeret: 37 hét: 1 óra/hét. Cél A tanulók informatikai érdeklődésének elmélyítése. A számítógép alapvető kiépítésének megismerése, a felhasználás alaplehetőségeinek megtanulása, alkalmazása alkotó munka keretében. A hagyományos és az új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatás megismerése. Követelmény Az adott informatikai környezetet tudatosan használja. Ismerje és tartsa be a számítógép balesetmentes használati szabályait. A számítógépet az ergonómiai elvárások szerint használja. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás elsajátítása. Ismerje a számítógép kezelés algoritmusát és ezt tudatosan alkalmazza. Felhasználói szinten kezelje a perifériákat. Tudjon a mappa és könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, valamely módszerrel könyvtárakat létrehozni, törölni különböző háttértárakon. Ismerje az algoritmizálás fontosságát, értelmezni tudjon egyszerű algoritmusokat (Logo segítségével). Ismerje meg valamely szövegszerkesztő és egy egyszerű rajzoló program alkalmazási lehetőségeit, képes legyen a felvetett probléma, feladat esztétikus külalakú megvalósítására. Igazodjon el az iskolai könyvtár állományában, tudja igénybe venni a szolgáltatásokat. Speciális feladatok Az informatikai eszközök balesetmentes használata. Kezelési utasítások megismerése és figyelembe vétele. Tiszta környezet kialakítása. 6. évfolyam Témák Év eleji ismétlés Informatikai alapok Operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Informatikai mértékegységek Szövegszerkesztés Év végi ismétlés
Gyakorlás, helyi felhasználás
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás
Összóraszám
1
1
1 1
1 3
1
2
1
4
4 2
6 2
2 1
12 5
3
5
2 2
10 2
Új tananyag feldolgozása
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
10
INFORMATIKA TANTERV Témakör Informatikai alapok
Operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Informatikai mértékegységek
Szövegszerkesztés
5-8. évfolyam Tartalom
Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. A használt hardver alapjainak elsajátítása, a működtetés szabályinak tudatos alkalmazása.
balesetmentes
Könyvtárszerkezet használata. Állomány keresése, másolása. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. Comenius Logo. Információ alapegysége. Mértékegység átváltás. Binomiális (kettes) számrendszer. Tudja a dokumentumok készítésére szolgáló programokat használni, egyszerű dokumentumokat tervezni és elkészíteni. Menürendszer és gyorsbillentyűk használata. Karakter és bekezdés formázás. Képek beillesztése, tabulátorok, hasábok, felsorolás, szegély és mintázat, élőfej, élőláb.
Értékelés Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. Az elkészített dokumentumok előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. A végzett tevékenység értékelő megbeszélése. Rendszerezés, elemzés szóbeli értékelése. Függőség Nagyértékű berendezések, eszközök megbecsülése. Jogtiszta programok használatának szabályai. A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam végén szükséges továbbhaladási feltételrendszert megállapítani. Amennyiben a tanuló az itt felsorolt követelmények bármelyikét nem tudja teljesíteni, úgy informatikából nem léphet tovább. A tudásszint mérését a gyakorlati alkalmazás tudásának mérésére alapozzuk. – A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. – Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. – Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken. – Legyen képes egyszerű hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő LOGO algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. – Legyen képes ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. – Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. – El tudjon igazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. – Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
11
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
7. ÉVFOLYAM Jellemzők Időkeret: 37 hét: 2 óra/hét Cél A tanuláshoz, munkához, egyéni élet alakításához szükséges információgyűjtés, feldolgozás és alkalmazás képességének kialakítása. Az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás jogi és etikai szabályainak megismerése és betartása. Az informatikai ismeretek megújítási igényének erősítése, a számítógépes hálózatokban való kommunikációs ismeret és készség elsajátítása. Tudatos és biztos könyvtárhasználói magatartás kialakítása. Követelmény Képes legyen a számítógép perifériáit kezelni, a könyvtárszerkezetben tudjon tájékozódni, új szerkezetet képes legyen kialakítani. Ismerje és használja a rendelkezésre álló operációs rendszert (DOS, Windows stb.) és a legfontosabb segédprogramokat. Ismerje az internet lehetőségeit, használja levelek forgalmazására és információszerzésre. Ismerje a könyvtárak jellegzetességeit, típusait, képes legyen a legnagyobb könyvtárakat internet segítségével felkeresni, azokról információt gyűjteni. Tudjon szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat használni. Ismerje a bemutató készítést. Témák
Új tananyag feldolgozása
Gyakorlás, helyi felhasználás
Év eleji ismétlés
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás
Összóraszám
1
1
Az operációs rendszer használata
2
4
1
7
Bemutató készítés
2
2
1
5
Dokumentumkészítés a számítógéppel
3
7
1
11
Számrendszerek
2
3
1
6
Táblázatkészítés
3
8
2
13
Kommunikáció a hálózaton
3
6
2
11
Képek
2
3
1
6
Algoritmusok
4
9
2
15
3
3
Év végi ismétlés
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
12
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
Témakör
Tartalom Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás nélkül. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Az operációs rendszer Víruskereső indítása és üzenetei. Vírusterjedés megakadályozása. használata Tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok. Prezentáció megtervezése és önálló kivitelezése. Bemutató készítés Animációk, áttűnések, színek használata. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. A szövegegységek. Dokumentumkészítés Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. számítógéppel Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Számrendszerek jelentősége, használata. Átváltás a számrendszerek Számrendszerek között. Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok megtervezése, formázása, szerkesztése. Táblázatkészítés Függvények használata. Diagramok készítése. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Kommunikáció a Saját e-mail cím. hálózaton Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Tematikus és kulcsszavas keresők webhely-kereséshez. Csevegő program bemutatása. Grafika. Vektor grafika és raszter grafika . Egy egyszerű képszerkesztő program megismerése. Képek Saját képek formázása. Szövegek árnyékolása. Legyen képes egyszerű algoritmusokat készíteni. Tudjon egyszerű programokat futtatni, módosítani vagy készíteni. Algoritmus Ismerje meg a HTML nyelv jelentőségét. Tudjon egyszerű weboldalt tervezni és készíteni. Futtatni.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
13
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
A továbbhaladás feltételei – A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. – Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. – Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, illetve az operációs rendszer alapvető szolgáltatásait. – Tudjon használni egy levelező programot. – Tudja kezelni a webböngészőt. – Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. – Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (hagyományos és CD-s szótár, lexikon, enciklopédia). – Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is. – Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
14
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
8. ÉVFOLYAM Jellemzők Időkeret: 37 hét: 1óra/hét. Cél Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Az információszerzés, feldolgozás és felhasználás jogi és etikai szabályainak megismerése és betartása. Az információs társadalomba való bekapcsolódás igényének kialakítása. A könyvtárhasználat olyan szinten való használata, hogy alapot nyújtson az önműveléshez és a tanuláshoz. Algoritmus leírás értelmezése és használata. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Algoritmusok kódolása egyszerű programozási nyelven. Követelmény Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét; tájékozott legyen az informatika történetében. Ismerje fel az algoritmikus szerkezeteket, tudjon egyszerű algoritmusokat alkotni. Képes legyen adatokat rendezni, feldolgozni. Tudjon önállóan egyszerű (tantárgyi) dokumentumokat készíteni. Tudjon szak- és tárgyi katalógust használni. Ismerje a magyar tudósok szerepét a számítógépek fejlesztésében. Használja és ismerje a korosztálynak szóló informatikai folyóiratokat. Tudjon utasítássorozatot, feltételes elágazást és ciklusokat értelmezni. Ismerje az algoritmus kódolt formájú leírásának logikáját. Speciális feladatok Közkönyvtárak látogatása. Internetes hozzáférés biztosítása.
Témák
Új tananyag feldolgozása
Gyakorlás, helyi felhasználás
Év eleji ismétlés
Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás
Összóraszám
1
1
Algoritmusok és adatok
4
6
2
12
Dokumentumkészítés számítógéppel
3
4
2
9
Az adatkezelés alapjai
3
4
2
9
Könyvtárhasználat
2
1
1
4
2
2
Év végi ismétlés
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
15
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
Témakör
Tartalom Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára „érthető” egyszerű programozási nyelven. Algoritmusok és A lépésenkénti finomítás elve. adatok Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. Tabulátorok használata, táblázat készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját Dokumentumkészítés dokumentumban. számítógéppel Prezentációkészítés alapjai. Szerzői jog, felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Az adatkezelés alapjai Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Alapdiagramok készítése táblázatból. Keresés meglévő adatbázisban. Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus. Könyvtár A szellemi munka technikája használat A továbbhaladás feltételei – Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). – Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. – Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. – Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. – Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. – Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. – Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. – Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. – Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. – Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával. Értékelési javaslatok Direkt számonkérés javasolt, emellett jelenjen meg a csoportos munka értékelése is. A szakszókincs használatát és a tevékenységek megnevezését már kérjük számon, ne csak a végrehajtásukat. – Tevékenységek szóbeli részelemekre bontása – Összetett tevékenységek megértése – Egyszerűbb algoritmusok mondatszerű és rajzos leírása – Algoritmusok megvalósítása mondatszerű leírás alapján – Egyszerű rendezési algoritmusok ismerete, bemutatása eszközökkel – Szöveg- és ábraelemekből felépülő dokumentum önálló elkészítése. – Adatelemek és táblázatelemek ismerete – Adatok rendszerezett formában való megjelentetése – Alkalmazói ismeretek integrált használata csoportos formában (projektmunka)
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
16
INFORMATIKA TANTERV
5-8. évfolyam
– Katalógusok önálló használata, keresés összetettebb szempontok szerint is. – Idézés, forrásfelhasználás szabályainak ismerete – Tantárgyi prezentáció készítése
KOSSUTH NEVELÉSI – OKTATÁSI KÖZPONT Budapest
17
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Célok és feladatok
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület olyan ismereteket nyújt, olyan képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben a tájékozódásban és az aktív alkotótevékenységben egyaránt. Az alkotás örömének átélése során elégedettséget érezzenek a munkában, végső soron kialakul a pozitív alkotó magatartás. Ennek érdekében egyre több lehetőséget biztosítunk a gyermekek önálló képzeletére, illetve annak aktivitását célzó technikai feladatok megoldására is. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai műveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését, és a mindennapokban praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magába. A technikai műveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelő technikai szemléletmód formálását jelenti. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Az oktatásában a manualitás központi helyet foglal el. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek és ifjúkor a legalkalmasabb, később már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életvitel ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás és a szolgáltatások területei. Ide sorolhatók a helyes közlekedés és ennek szabályainak ismerete is. A tantárgy feladatai az 5–8. évfolyamokon
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalma alapvető kulturális értékek hordozója. A technikai műveltség – ezen belül a technika tantárgy tananyaga – az általános műveltség más tudományának alá nem rendelhető integráns része. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket és beállítódásokat alakít, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak annak torzító hatásaitól. Aki a technikát használni akarja, vagy felhasználását irányítani, annak technikailag műveltnek, a technikai-társadalmi problémákban és a lehetőségekben jártasnak kell lennie. Egy technikailag műveletlen ember sokszor képtelen a technikát jól, célszerűen használni, sőt a környezetére veszélyes is lehet. Technikailag műveltnek lenni annyit jelent, mint érteni a technikát (fejlődését, használatát, jelentőségét) olyan mértékben, mely az egyént képessé teszi hatékony ténykedésre. Ezért a technikaoktatásnak a technikáról és annak az egyénre, a környezetre, a táradalomra és a civilizációs folyamatra való hatásait kell bemutatnia. A technikai környezettel való együttélésre, annak ésszerű fejlesztésére, környezettudatos alakítására, a célszerű emberi alkotásra minden életkorban nevelni kell. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztésére, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be.
753
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
A műveltségterület körébe tartoznak még a háztartástani és a közlekedési ismeretek; a kertgazdálkodás alapjai, valamint a pályaorientáció területei is. Az életvitel és háztartástan tanításának igen nagy felelőssége van az önellátásra és a családi életre való felkészítésben. Ugyanakkor ösztönzést adhat a tanulóknak az egészséges életmód és korszerű táplálkozás ismereteinek elsajátítására, a káros szenvedélyek elkerülésére is. A háztartástan tanításánál célunk a takarékos gazdálkodási szemlélet kialakítása. Fontos feladata az iskolának a tanulók felkészítése a közlekedésben való önálló részvételre, a közlekedés szabályainak alkalmazására, a helyes magatartási formák elsajátítására, a veszélyhelyzetek elkerülésére. A helyi igényeknek megfelelően építhetik be az iskolák az alapvető kertgazdálkodási ismereteket. A pályaorientáció segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Az iskolának lehetőséget kell adnia, hogy a tanulók képességeiket megismerhessék, kipróbálhassák és ezáltal, és fejleszthessék pályaismeretüket és önismeretüket. A nat által meghatározott fejlesztési feladatokra a tantervben a megfelelő fejezet sorszámával hivatkozunk. (Például: 3.1 Problémafelismerés) A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam
5.
Életvitel és gyak. ismeretek Összesen
A 1 1
6.
B 1 1
A 1 1
7.
B 1 1
8.
A 1 1
B 1 1
A 1 1
B 1 1
Az óraszámok megoszlása az egyes témakörök között Évfolyamok Témakörök
1. Ember és környezete 2. Kommunikáció 3. Anyagok és átalakításuk 4. Épített tér és környezet 5. Gép mint technikai rendszer 6. Kötműrendszerek létrehozása és működtetése 7. Irányítástechnika 8. Közlekedési ismeretek 9. Háztartástan, életvitel 10. Kertgazdálkodás alapjai 11. Pályaorientáció
Összesen:
5. 2 2 9 8
6. 2 4 6 6 4
4 8 4
4 7 4
37
37
7. 2 4 5
8. 3 4
6
4 10 4 2 37
3 6 4 10 4 3 37
A tanulók értékelése
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület ismeretanyaga elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek ötvözete, ezért a tantervben szereplő témák elsajátításához az elméleti tanulás mellett gyakorlati tevékenység is szükséges. A technikai nevelést elsősorban nem az jellemzi, hogy a tanulók minél több lexikális tudás gyarapítására törekedjenek, hanem, hogy minél sokrétűbben alkalmazható, általános érvényű technikai tudás birtokosai legyenek. Ezért az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tanítása során nem a felesleges adathalmazok megtanítása a célunk, sokkal inkább a tájékozódni képes tanulók nevelése. Fontos, hogy csak olyan követelményt támasszunk a tanulókkal szemben, amely életkori sajátosságukkal, tudásukkal összhangban van, és amelyben a fokozatosság elve, az ösztönző nevelő
754
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
hatás érvényesül. Fontos, hogy az értékelés, kedvező pedagógiai feltételek között történjen, kiegyensúlyozott tanítási - tanulási folyamat részeként. Tegyük világossá tanulóink előtt, hogy milyen elvárásaink vannak munkájukkal kapcsolatban. A helyes értékelés első feltétele az, hogy minél több megbízható, visszajelző információ birtokában mondunk ítéletet. Maga az értékelés osztályzatban kifejezve mindig pozitív, segítő szándékú legyen. A tényszerű értékelés mellől nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb, szöveges minősítő értékelés sem. Az értékeléssel fel kell keltenünk az érdeklődést, segítenünk kell a tanulót önmaga megismerésében, a helyes pályaválasztásban, életvitelének alakításában. Szempontok − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Az elméleti feladatok megoldása; Pontos mérés mm-pontossággal; A méretmegadás helyes alkalmazása; Egyszerű műszaki rajzok, vetületi rajzok olvasása, rajzolása, Az anyagok és eszközök, szerszámok helyes alkalmazása, használata; Az épített környezet modellezése; A gép mint technikai rendszer ismerete; Az energiagazdálkodás és környezetvédelem összefüggéseinek ismeretei; Logikai áramkörök modellezése; Korszerű információs rendszerek ismerete; Önműködő rendszerek, folyamatok elemzése, A közúti, a légi, a vízi és a vasúti közlekedés rendszerének ismerete; A közlekedési szabályok biztonságos értelmezése; Tudja a következetes testápolás szabályait; Az egészséges táplálkozás szabályainak ismerete; A háztartási gépek biztonságos használata; Háztartási napló vezetése és a takarékossági lehetőségek ismerete; A növényápolás és növényvédelmi módszerek ismerete; Rendelkezzen önismerettel és pályaismerettel.
A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek
Feltételek
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület ismeretanyaga elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek ötvözete. A balesetvédelmi szempontok miatt a tantárgy tanításánál csoportbontás javasolt.
Tárgyi feltételek A technika és az életvitel, háztartástan tanításához jól felszerelt szaktanterem és tankonyha kialakítása javasolt. − Mérő- és szerkesztőeszközök; − Az anyagok és átalakításukhoz szükséges alapanyagok (fa, műanyag, fonal, textília, fém) és eszközök, szerszámok; − Makettek, működő modellek; − Az építés feldolgozásához szükséges anyagok, eszközök és szerszámok;
755
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK − − − − − − −
Szerelőkészletek (gépszerelő készlet, elektrotechnikai és elektronikai készletek); Számítógép, robot; Elektroakusztikus átalakítók; A közlekedési eszközök modelljei, terepasztal, kerékpár, tanpálya; A háztartástan tanításához szükséges konyhatechnikai eszközök, háztartástechnikai eszközök; A kertgazdálkodás eszközei; Szemléltető- és oktatástechnikai eszközök.
A tankönyvek kiválasztásának elvei
Alapvető követelmények Oktatásszervezés − Taníthatóság − Tanulhatóság − Tantervi felelősség (A tankönyv feleljen meg a Nemzeti Alaptanterv Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület 5–8. osztályos követelményeinek). − Újszerűség, eredetiség (A tankönyv tartalmában, felépítésében, rendszerezésében újszerű, eredeti legyen). − Műfaji kritérium (A tantárgy gyakorlati jellegét helyezze előtérbe). Szakmai követelmények − − − − −
Gyermeklélektani szempontok (A könyv ismeretanyaga feleljen meg a 10–14 éves korosztály átlagos fejlettségi szintjének). Motiválás (Változatos lehetőséget biztosítson a tanulók érdeklődésének feleltetésére). Didaktikai, szakdidaktikai kimunkáltság (Az új ismeretek feldolgozása során támaszkodik az előző években megszerzett ismeretekre). Nyelvi és vizuális kommunikációs követelmények (A tankönyv szövege érthető, a képanyaga szemléletes és egyértelmű legyen). Nyelvhelyesség, helyesírás
Nevelési szempontok − −
A tananyagban rejlő nevelési lehetőségek kihasználása Életszerűség (A tantárgy adta széles lehetőségeket használja ki).
5–8. évfolyam életkori sajátosságainak figyelembevétele − − −
756
A tankönyvek mint tanulói segédeszközök járuljanak hozzá a tanulók komplex személyiségformálásához. Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységben történő tanítására. A tankönyvben található feladatok, illusztrációk, ábrák önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek, segítsék elő az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését, gyakorlati alkalmazását, önellenőrzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat.
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK − − − − −
A megismerő-, a cselekvő- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével alapozzák meg a tanulók „technikai műveltségét”. A gyakorlati tevékenységek közben tudatosan fejlesszük a tanulók kézügyességét, kreativitását, problémamegoldó képességét. A technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutassa be. A közlekedési feladatok készítsék fel a tanulókat a biztonságos közlekedésre, a kulturált közlekedési magatartásformák elsajátítására, a veszélyhelyzetek felismerésére. Az Életvitel, háztartástan feladatai adjanak ösztönzést a tanulóknak egészségük tudatos megóvására, az önellátásra és a takarékos gazdálkodási szemlélet kialakítására.
Tantárgyi tantervek
5–6. évfolyam Célok és feladatok A környezet bemutatása, a természeti, társadalmi és technikai környezet történelmi elemzése. A környezet alapfogalmainak, az ember legfontosabb szükségleteinek megismerése. Az ember környezetátalakító tevékenységének vizsgálata a szükségletek kielégítése érdekében. A kommunikáció és az információ életünkben betöltött szerepének felismerése. Egyszerű informatikai eszközök tudatos használatára törekvés kialakítása. A műszaki kommunikáció fontosságának megismerése. A műszaki rajzi alapok elsajátítása, a térszemlélet fejlesztése. Egyszerű testekről tudjon vetületi képeket készíteni. Ismerje a méretmegadás elemeit és tudja értelmezni azokat. Az anyagok érzékelhető tulajdonságainak és az anyagvizsgálatoknak elemi módszereinek ismerete. Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. A szerszámok szakszerű használatának ismerete. A természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményeinek ismerete. Az otthon, a lakóház, a falu, a város mint közvetlen környezet elemzése, modellezése. Technikai problémák felismerése és megfogalmazása utasítást közvetítő áramkörök segítségével. A közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerése. Tennivalók közlekedési baleset esetén. A tömegközlekedés szabályainak ismerete. A tömegközlekedés szabályainak ismerete. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. Legyen jártas a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedésben, a legbiztonságosabb közlekedési útvonal kiválasztásában. Következetes és rendszeres testápolás ismerete. Ismerje a lakás részeinek funkcióit, szerkezeti felépítését. A tápanyagok és az egészséges táplálkozás kapcsolata, étrendkészítés, ételkészítési eljárások megismerése. Ismerje a természetes és mesterséges szálasanyagok közti különbséget. Ismerjék a tudatos fogyasztói magatartást, és a célszerű gazdálkodást. Ismerje a zöld növények szerepét, a haszonkertek és a díszkertek közötti különbségeket. Témakörök 5. évfolyam
Témakörök
Javasolt óraszámok
Kapcsolódások
757
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
1. Ember és környezete
2 óra
Természetismeret Történelem
2. Kommunikáció
2 óra
Számítástechnika Rajz
3. Anyagok és átalakításuk
9 óra
Természetismeret Matematika Rajz
4. Épített tér és környezet
8 óra
Történelem Természetismeret Rajz
5. Közlekedési ismeretek
4 óra
Környezetismeret Testnevelés és sport Anyanyelv és irodalom
6. Életvitel, háztartástan
8 óra
Környezetismeret Biológia Matematika Anyanyelv és irodalom Rajz
7. Kertgazdálkodás alapjai
4 óra
Biológia Környezetismeret
Összesen:
37 óra
Tartalmak Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak és 1. Ember és környezete Természetes mesterséges környezet összehasonlítása. Természetes Az ember és a környezet természet kapcsolatáról beszélgetés. Az ember és az állatok eszközhasználatának összehasonlítása. Az ember védekezése a környezet hatásai Technikai környezet Mesterséges környezet ellen. Az ember környezet(H) (K) átalakító tevékenysége. Példák felsorolása a technikai környezetre. 1., 2., 3.1, 3.4, 4.
2.
758
Kommunikáció Kommunikáció
Képességek, kompetenciák A természetes környezet és a technika kapcsolatának felfedezése konkrét esetekben. Képes legyen a közvetlen mesterséges környezet vizsgálatára, jellemzőinek megismerésére. A társadalmi és a természeti környezet összefüggéseinek megismerése. Felkészít a mesterséges környezetben való tájékozódásra. (k) (n) (p)
A tartalom fogalomrendszere természetes környezet alkalmazkodás a környezethez; eszközhasználat; mesterséges környezet; technikai környezet; társadalmi környezet
kommunikáció és Hírközlés és távközlés Tudja a hír, a jel és az adat,
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
3.
Témakörök, konkrét tartalmak technika Műszaki kommunikáció Kommunikációs és információs rendszerek A kommunikáció eszközei és módjai (E) (I) Anyagok és átalakításuk Természeti és feldolgozott (átalakított) anyagok
Anyagvizsgálatok
Az anyagok feldolgozása, alakítása
Épített tér környezet
összehasonlítása: különbözőségek és azonosságok Piktogramok tervezése, készítése (rajzlapon vagy számítógéppel). 1., 2., 3.1, 3.2, 3.4, 4. Az anyagok csoportosítása. Anyagok a természetben, mindennapos környezetünkben. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek megismerése. Az előnyök és hátrányok mérlegelése. Az anyagok érzékelhető tulajdonságainak megállapítása. Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása. Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. Közlekedési eszközök megismerése, történeti áttekintése, működésük modellezése. Közlekedési eszközök modellezése 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4.
Képességek, kompetenciák információ fogalmakat megkülönböztetni és használni. Az elképzelés rögzítése, közlése szóban, írásban, látszati rajzban. (k) (n) (szk) (p) (kr) (i) Egyszerű alapanyagok alakítása, kéziszerszámok kezelése. A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék. Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggésének felismerése. Lényeges jegyek felismerése modellalkotás kapcsán.
Elemi tájékozottság a közlekedési eszközök működésében. A gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma-, anyag-, szerkezet- és eljárásismeret. Algoritmikus gondolkodás kialakítása. Önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. (d) (szk) (lk) (em) (p) (kr) tervek, A probléma és Egyszerű vázlatrajzok készítése, lényegének
Közlekedési eszközök modellezése A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye (K) (T) (P) (E)
4.
Tevékenységek
A tartalom fogalomrendszere hír, információ, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció
természeti anyagok, feldolgozott (átalakított) anyagok anyagvizsgálatok; fizikai vizsgálatok; anyagok tulajdonságai; alakítóelőkészítő, szerelőműveletek; algoritmus; forma; funkció
közlekedési eszközök, technikai rendszer, energia, jármű, hajó, gőzgép, repülő
környezetkímélő tervezés;
759
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak Tervezés, építés adott terv megvalósítása rajz alapján. Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez. Mérés milliméterpontossággal, a mérési eredmények feljegyzése. A műszaki rajz Műszaki ábrázolás jelképei, rajzjelei alapján műszaki rajz készítése. Épített tér és Természetes és emberi környezet modellezése alkotással létrehozott Környezetkímélő terek, formák és építés térképző elemek (H) (E) (K) (T) esztétikai és ergonómiai követelményeinek bemutatása. Az otthon, a lakóház, a falu, a város mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, modellezése. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4.
5.
760
A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése. A közlekedés célja A közlekedési részeinek A közlekedés rendszer bemutatása. története, a kezdetek A közlekedés és a szállítás eszközeinek A közlekedés tanulmányozása. A gyalogos rendszere közlekedés általános
Közlekedési ismeretek
Képességek, kompetenciák megfogalmazása szóban és vázlatrajzban. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak megfelelő megoldási terv kiválasztása, a terv elkészítése. A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. Az elképzelés rögzítése rajzban.
A tartalom fogalomrendszere vázlatrajz; esztétikus környezet; harmónia
Egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. Technikai összefüggések megértése ábrákról. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak megfelelő megoldás kiválasztása és elkészítése. Eredményes műveleti sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban. Lényeges jegyek felismerése modellalkotás kapcsán. (szk) (lk) (p) (kr) A közlekedésben való biztonságos és felelősségteljes részvétel. A gyalogosközlekedés szabályainak alkalmazása a gyakorlatban. A városi és vidéki közlekedés sajátosságainak ismerete.
természetes és emberi alkotással létrehozott formák, terek, térképző elemek;
mérés milliméterpontossággal,
műszaki rajz, műszaki rajz, jelképei, rajzjelei
lakás, lakóház, falu, városrész jellemzői; építési módok változásai; műveleti algoritmus; szerszámhasználati alapfogalmak
a közlekedés célja; a közlekedés története; közlekedési magatartás; gyalogos-közlekedés; közlekedési szabályok; szállítás eszközei;
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Gyalogosközlekedés
Tömegközlekedés
Kerékpáros közlekedés (K) (I) (TE) (T)
6.
Életvitel, háztartástan
A család egészsége A háztartás feladatai
Egészséges táplálkozás
Tevékenységek
Képességek, A tartalom kompetenciák fogalomrendszere ismereteinek Az utazással szemléltetése. kapcsolatos helyes A városi és vidéki magatartásformák gyalogosközlekedés elsajátítása. különbségének A tömegközlekedés elemzése. szabályainak A tömegközlekedés gyakorlati tömegközlekedés; utazási szabályainak alkalmazása. a tömegközlekedés összegyűjtése. szabályai; környezetA tömegközlekedés szennyezés levegőszennyező hatásairól tájékoztatás. A környezetszennyezés elkerülésének lehetőségeinek feltárása. Élő forgalmi helyzetek megfigyeltetése, azok elemzése. A kerékpáros Szabályismeret, a kerékpározás szabályalkalmazás a forgalmi szabályai; közlekedés biztonságos a kerékpár története, a szabályainak közlekedéshez. kerékpározás gyakorlása Helyes technikája (tanpályán). magatartásformák Kerékpáros közlekedési szituációk kerékpározáskor. (k) (d) (szk) (em) (kr) megoldása. Jellemző kerékpáros forgalmi helyzetek elemzése. 1., 2., 3.1, 3.4, 4. Beszélgetés Személyi higiéné a család személyi a család egészségéről, iránti igény felkeltése. higiénéje; emberi a család szükségletei; a családi Egyszerű szükségletek a család kívánságai; a célkitűzésekről. A háztartási munka felismerése háztartás feladatai; Célszerű gazdálkodás szervezésének elemzése. a munkával és idővel. egészséges Nyitottság a korszerű táplálkozás; Egészséges táplálkozás iránt. táplálkozási szokások bemutatása. A táplálkozás jelentőségéről szemléltetés. élelmiszerek; Az élelmiszerek korszerű, alkotó részeinek környezetkímélő megbeszélése. konyhai tevékenység, Korszerű, környezetkímélő konyhai
761
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
tevékenységek gyakorlása. Szelektív hulladékgyűjtés bemutatása. Ruházkodás Az öltözködés története, meghatározóiról beszélgetés. textilipar A textilanyagok A egyszerű vizsgálati nyersanyagainak elemzése. módszerei A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszereinek alkalmazása. Textilanyagok csoportosítása (növényi, állati eredetű és mesterséges A szálas anyagok szálas anyagok). feldolgozása Nemezelés, szövés, hímzés készítése. Gazdálkodás (H) (E) (K) (I) (TE) Az anyagi lehetőségek (ÉN) felmérése. Az árak ismerete és összehasonlítása. A zsebpénz beosztása. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4.
7.
Kertgazdálkodás alapjai
Talajművelés Növények a lakásban
762
Képességek, kompetenciák
Tudja alkalmazni a textilanyagok vizsgálati egyszerű módszereit.
A tartalom fogalomrendszere szelektív hulladékgyűjtés.
textil anyagvizsgálatok: érzékszervi tapasztalás, nedvszívó képesség; növényi, állati és mesterséges szálas anyagok; nemezelés, szövés, hímzés
A tárgyak használata, célszerűsége, a környezet szépségének igénye.
A gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggések felismerése. Tudjon példákat mondani a pazarló, rongáló életmód és a családi gazdálkodás közötti összefüggésre. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás. (k) (n) (szk) (é) (em) (p) A természet jelenségeinek megfigyelése és Talajművelés, a talaj figyelembevétele a vizsgálata. növények gondozásában. A környezeti igény és A növények a növények gondozása, ápolása elhelyezésének összefüggései.
gazdálkodás családi gazdálkodás, árak, piac, kereskedelmi, szolgáltatói környezet, zsebpénz
növények gondozása, ápolása; talajművelés; kötött, középkötött, laza talaj; talajlazítás, ásás, tömörítés, gyomirtás; talajszennyezés; szobanövények portalanítása; szellőztetés, öntözés, átültetés; szakszerű gondozás; a növények egyenletes fejlődése;
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak Zöldségnövények a A zöldségtermesztés konyhakertben története. (K) (TE) (F) A zöldségnövények jellemzői és környezeti igényei. A növények fejlődése. 1., 2., 3.1, 3.3, 3.4, 4.
Képességek, kompetenciák A környezetvédelmi lehetőségek felismerése. Tájékozottság a növények szerepéről. (szk) (é) (egy) (p) (kr)
A tartalom fogalomrendszere zöldségnövények, jellemzőik; környezeti igény, soros, szórt, fészekbe vetés; csírázás, a hőigény és a vetésidő összefüggése; a növények fejlődése
6. évfolyam
Témakörök
1. Az ember és környezete
Javasolt óraszámok 2 óra
2. Kommunikáció
4 óra
3. Anyagok és átalakításuk
6 óra
4. Épített tér és környezet
6 óra
5. Gép mint technikai rendszer
4 óra
6. Közlekedési ismeretek
4 óra
7. Életvitel, háztartástan
7 óra
8. Kertgazdálkodás alapjai
4 óra
Összesen:
Kapcsolódások
Természetismeret Földünk és környezetünk Fizika Számítástechnika Anyanyelv és irodalom Matematika Rajz Biológia Fizika Természetismeret Társadalomismeret Matematika Rajz Matematika Fizika Testnevelés és sport Történelem Anyanyelv és irodalom Biológia Anyanyelv és irodalom Biológia Történelem Földünk és környezetünk Rajz Matematika Biológia Környezetismeret
37 óra
Tartalmak Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak 1. Az ember és környezete természeti Természetes és A a mesterséges környezet folyamatok, természet törvényeinek megfigyelése. Az ember védekezése
Képességek, kompetenciák
A tartalom fogalomrendszere
Az emberi hatások, lehetőségek és szerep felismerése a közvetlen környezet kialakításában. A mesterséges
természeti folyamatok; a természet törvényei; az ember védekezése; technikai környezet,
763
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Az energia (H) (K) (F)
Tevékenységek
a környezet kellemetlen hatásai ellen. A technikai környezet körültekintő, gondos felhasználásának megbeszélése. A természetes és mesterséges rendszerek működéséhez energiára van szükség (példák felsorolása). 1., 2., 3.1, 3.4, 4.
2.
3.
764
Képességek, kompetenciák környezettel kapcsolatos helyes viselkedés. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése. Az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása. (k) (n) (lk) (p) (kr)
A tartalom fogalomrendszere természetes rendszerek, mesterséges rendszerek, energia
Kommunikáció jelrendszer, Az információ Az információ Legyen tájékozott az információ, átadásának története információátadás információ átadásának átadásának folyamatában. története: történetének kürtjel, rovásírás, megismerése, A jelek világa. beszéd, fényjel, gyakorlati Jelrendszer és működtetésük. könyv, információ. telefon, távíró, Logikus, algoritmikus telex, gondolkodás rádió, televízió, használata. telefax, mobiltelefon, A számítógép fő számítógép, A technikai fénymásolók, A számítógép egységeinek megismerése, a újdonságok fejlesztésének internethálózat. számítógép üzembe befogadása. története. a számítógép fő A tanulás szerepe a egységei; helyezése Kommunikáció folyamatos számítógéppel a számítógép-fejleszfejlődésben. tés története: Műszaki Műszaki Egyszerű műszaki kommunikáció, kommunikáció axonometrikus és kommunikációs (E) (I) (T) (F) vetületi rajzok eljárások axonometrikus rajz, készítése és olvasása. alkalmazásának vetületi rajz (1., 2., 3.1, 3.2, 3.4, 4. gyakorlása. Konkrét pályaterületek, ahol dominálnak a térbeli tájékozódás követelményei és térszemlélet fejlettsége. (k) (szk) (lk) (p) (kr) (i) Anyagok és Újabb tapasztalatok A technika és a fa tulajdonságai: átalakításuk Az anyagok szerzése az anyagok környezet hajlíthatóság, tulajdonságai tulajdonságairól. kapcsolatának szilárdság,
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
4.
Tevékenységek
Az anyagok fizikai vizsgálata, a faanyagok vizsgálata. Az anyagok Anyagkiválasztás feldolgozása tulajdonság és funkció összefüggéseinek alapján az előnyök és hátrányok A fa megmunkálása mérlegelése. A fa szerkezetének vizsgálata. A fa hibáinak, A műanyagok betegségeinek bemutatása. megmunkálása Gazdaságos, (E) (K) (T) (P) környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása, modellezés. Szerkezeti kötések bemutatása, készítése. A műanyagok Mi a műanyag? A műanyagok gyártása. A műanyagok csoportosítása, vizsgálata. Műanyagok feldolgozása. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4. Épített tér és Makett és modell szerepe és különbségei környezet a valóság megismerésében. Emberi hajlékok fejlődésének szemléltetése.
Tervezés, építés
Műszaki ábrázolás
Képességek, kompetenciák felfedezése konkrét esetekben. A környezetszennyezés megelőzésének ismerete, környezetkímélő technológiák alkalmazása. A tárgyak mint eszközök funkcióinak felismerése a környezet-alakításban. A műveleti algoritmus szakszerű követése a tervezései és a kivitelezési folyamatban. Individuális különbségek az anyagok kezelésében, anyagérzékenység. Problémafelismerés. (d) (szk) (lk) (p)
A tartalom fogalomrendszere forgácsolhatóság, keménység anyagkiválasztás, tulajdonság és funkció összefüggése, a fa szerkezete, felépítése. fahibák, a fa betegségei, fapótlók, szerkezeti kötések műanyagok műanyagok gyártása: nyomóeljárás, sajtolóeljárás, fröccsöntés, extrudálás, fóliagyártás; hőre lágyuló, keményedő hőre anyagok
A földrajzi és éghajlati viszonyok és az építkezés összefüggéseinek felismerése. Technikai összefüggések meglátása az ábrából.
makett, modell; emberi fejlődése
A mérési pontosság jelentősége a technikában. Mérés mm-pontossággal. Egyszerű műszaki rajz Rajzok értelmezése. készítése a műveleti algoritmus betartásával. Alakfelismerés, A házépítés menete. Tervezés és vázlatrajz készítése. A méretmegadás helyes alkalmazása.
hajlékok
tervezés, vázlatrajz, méretmegadás, műszaki ábrázolás, rajzok értelmezése;
házépítés menete, lakás funkciói, 765
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
5.
6.
7.
766
Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak Építés Házmakett és lakás (ÉN) (H) (E) (K) (T) modellezése. A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsolatai A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4. Gép mint technikai Utasítást közvetítő rendszer áramkörök. Logikai áramkörök (I) (T) (F) értelmezése és építése (ÉS; VAGY; és VEGYES kapcsolás). 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4. Közlekedési Szárazföldi ismeretek közlekedés története, a közlekedési eszközök fejlődésének tanulmányozása. Gyalogosés A kerékpár működése, kerékpáros közlekedés állapota és karbantartása. Balesetet megelőző magatartás gyakoroltatása és elsajátítása. Biztonságos Kerékpáros közlekedés vezetéstechnikai (ÉN) (E) (K) (I) (TE) gyakorlatok tanpályán. (T) Segítségnyújtás közlekedési baleset esetén. 1., 2., 3.1, 3.4, 4. Életvitel, Személyi higiéné a háztartástan A család egészsége kamaszkorban, következetes és rendszeres testápolás fontosságának elemzése. A kornak megfelelő Egészséges energiát és tápanyagot táplálkozás tartalmazó táplálékok elemzése. Egészséges tápanyagarányok, étrend bemutatása.
Képességek, kompetenciák arányok mérlegelése.
A tartalom fogalomrendszere a lakás belső terei, a részek kapcsolatai A lakáskultúrában energiatakarékos használt technika lakások előnyeinek és szépségeinek felismerése. (szk) (lk) (p) (kr)
Technikai problémák felismerése és megfogalmazása. (k) (n) (szk) (lk) (p) (kr) (i)
A közlekedés jelzéseinek helyes értelmezése. A szabályok betartásának szükségessége. Felelősség a közlekedésben. Veszélyhelyzetek felismerése és elkerülése. Kötelező segítségnyújtás. (szk) (em) (p) (kr) (i)
A tisztaság az egészséges élet alapfeltétele. Tudja önmagát és környezetét tisztán tartani. Alkalmazzák a helyes táplálkozás szabályait.
utasítást közvetítő áramkörök; logikai áramkörök; igazságtáblázat
szárazföldi közlekedés története, közlekedési eszközök fejlődése, kerékpár működése, karbantartása, balesetmegelőzés, biztonságos közlekedés; segítségnyújtás
személyi higiénia a kamaszkorban; testápolás,
tápanyagok, táplálékok, tápanyagarányok, ételkészítési eljárások, ételek tárolása,
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
Rendszeres étkezés megbeszélése. Konyhatechnikai eljárások készítése, ételek tárolása. Terítés, tálalás. Ruházkodás A ruhaneműk A ruhaneműk célszerű egyszerű ápolása, használata, gondozása gondozása, rendben tartása. Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások. Lakás, lakókörnyezet A lakás és az iskola mint mesterséges emberi környezet szemléltetése. Lakás és iskolahigiéné (jól szellőztethető, világos, száraz lakás). A lakás funkciói és szerkezete, térszükséglet bemutatása. A lakás különböző helyiségeinek funkciói. A lakás ápolása, karbantartása. Saját szoba önálló tervezése. Munkaszervezés A háztartási A háztartási munkák munkafolyamat fajtái megfigyelése, Háztartási elemzése. munkamegosztás A munka beosztása, munkaterv készítése. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. Gazdálkodás A család (H) (E) (K) (TE) (T) gazdálkodásának (ÉN) belső összefüggéseinek elemzése. A bevétel és kiadás tervezési módjai. Állandó, alkalmi és változó kiadások
Képességek, kompetenciák
A tartalom fogalomrendszere terítés, tálalás konyhatechnikai műveletek
A ruházat gondozásának alapvető tevékenységei, szokásai. Ruházatuk feleljen meg az öltözködés egészségügyi, higiéniai követelményeinek. Legyen képes a lakást otthonossá tenni, szobáját saját egyéniségének megfelelően kialakítani. Legyen igényük közvetlen környezetük tisztán tartására, gondozására.
ruhaneműk gondozása
ápolása,
lakás és iskola higiéné, a lakás funkciói és szerkezete, térszükséglet, lakásápolás és karbantartás
a háztartási munkák; Felelősség rendszeres napi munkamegosztás, feladatok ellátásában. hulladékok szelektív gyűjtése
A pénz szerepe a háztartásgazdálkodásban. (n) (d) (szk) (é) (em) (p) (kr)
gazdálkodás; bevétel, kiadás, állandó, alkalmi változó kiadások
és
767
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
Képességek, kompetenciák
A tartalom fogalomrendszere
tervezése. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4., 8.
Kertgazdálkodás alapjai Szobanövények gondozása, ápolása
Zöldségfélék szaporítása, növényvédelem (K) (TE) (P)
Otthont és iskolát növények díszítő ápolása. A szobanövények, mint a lakáskultúra elemeinek szemléltetése. Szobanövények szaporítása. Palántanevelés, ápolási munkák, szaporítás. Vegyszer nélküli növényvédelem bemutatása. 1., 2., 3.1, 3.3, 3.4, 4.
Tudjon tájékozódni a szobanövények környezeti gondozása, feltételekről. szobanövények szaporítása
zöldségfélék szaporítása, vegyszer nélküli A környezetvédelmi növényvédelem, lehetőségek palántanevelés, felismerése. (szk) (é) (em) (p)
A továbbhaladás feltételei A természet törvényeinek és a természeti folyamatoknak, az energia felhasználási lehetőségeinek ismerete. A kommunikáció és az információ életünkben betöltött szerepének felismerése. Tudjon egyszerű axonometrikus és vetületi rajzokat olvasni és készíteni. Ismerje a méretmegadás elemeit és tudja értelmezni azokat. Ismerje az anyagok érzékelhető tulajdonságait és az anyagvizsgálatok elemi módszereit. A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Tudja az otthont, a lakóházat, a falut, a várost mint közvetlen környezetet elemezni, modellezni. Tudjon utasítást közvetítő áramköröket építeni, és igazságtáblázatot elkészíteni. Ismerje a közúti közlekedés és tömegközlekedés szabályait és veszélyforrásaikat. Alkalmazza az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákat. Ismerje a következetes és rendszeres testápolást, és alkalmazza az egészséges tápanyagokat az egyszerű ételek készítésében. Tudja a hulladékokat szelektíven gyűjteni és tárolni. Ismerje a tudatos fogyasztói magatartást és a célszerű gazdálkodást. 7–8. évfolyam Célok és feladatok A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének, illetve előállítási módjainak, továbbá felhasználásuk területeinek, folyamatainak, és azok összefüggéseinek ismertetése. A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, géprendszerek, rugalmas gyártórendszerek, hálózatok) és folyamatok (információszerzés és információfeldolgozás, gyártási technológiák) elemzése.
768
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
A technikai rendszer irányításának (vezérlésnek, szabályozásnak) a lényege. Számítógéppel vezérelt rendszerek. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és találmányok sorának bemutatása, különös tekintettel a magyarokra. A közlekedési ismeretek tanításánál megismert szabályok a fiatalokban készséggé váljon, a veszélyhelyzetet tudja önállóan, gyorsan felismerni és biztonságosan elhárítani. Tudja a gyakorlatban a készségszinten alkalmazni a kerékpáros közlekedés szabályait. Alkalmazza az udvarias, előzékeny magatartást a közlekedésben is. Tudja, hogy mit tettek a magyarok a közlekedés fejlesztésében. Ismerje a környezetkárosító hatásait, a helytelen életvitelből adódó ártalmakat. Ismerje a dohányzás, az alkohol káros hatásait és a kábítószer-fogyasztás veszélyeit. Tudja a helyes táplálkozási módszereket. A hibás táplálkozási szokásokat és divatokat tudja elutasítani. Tudja a konyhatechnikai eljárásokat alkalmazni. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, biztonságos és energiatakarékos működtetése. Ismerje a takarékosság főbb lehetőségeit. Tudja a piaci árakat elemezni, az árakat és a minőséget összehasonlítani, és ésszerűen dönteni. Tudja a fogyasztói érdekvédelem lehetőségeit a gyakorlatban érvényesíteni. Tudja ápolni, gondozni a lakókörnyezetében élő növényeket. Ismerje a biológiai, mechanikus és kémiai növényvédelmet. Ismerje a pályákkal, munkával kapcsolatos fogalmakat, terminológiákat. Legyen tisztában önmaga képességeivel, felkészültségével. Témakörök 7. évfolyam
Témakörök
1. Az ember és környezete
Javasolt óraszámok 2
2. Kommunikáció
4
3. Anyagok és átalakításuk
5
4. Gép mint technikai rendszer
6
5. Közlekedési ismeretek
4
6. Életvitel, háztartástan
10
7. Kertgazdálkodás alapjai
4
8. Pályaorientáció
2 Összesen:
Kapcsolódások
Természetismeret Történelem Földünk és környezetünk Számítástechnika Matematika Anyanyelv és irodalom Rajz Földünk és környezetünk Kémia Történelem Matematika Fizika Testnevelés és sport Fizika Anyanyelv és irodalom Biológia Természetismeret Társadalomismeret Kémia Matematika Anyanyelv és irodalom Természetismeret Biológia Anyanyelv és irodalom Társadalomismeret
37 óra
769
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Tartalmak Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak 1. Az ember és környezete Az energia előállítása Energiafelhasználás a és felhasználása különböző korokban. Ásványi és megújuló energiahordozók csoportosítása.
Energiatermelő technológiák (H) (K) (P)
2.
Erőművek működésének összehasonlítása 1., 2., 3.1, 3.4, 4.
Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A jel és kód fogalmának alkalmazása. Rádió adás-vétel, telefonhasználat. Műszaki rajzi rajz szabványok készítése. A szabályok szerepe. Egyszerűbb metszeti ábrázolás készítése.
Kommunikáció Információs rendszer Műszaki kommunikáció
A műszaki készítésének algoritmusa
A számítógép használata. A számítógép mint 1., 2., 3.1, 3.2, 3.4, 4. információtovábbító és átalakító rendszer (E) (I) (T) (P) 3.
770
és Megújuló és nem megújuló készletek tanulmányozása Tapasztalatok, ismeretek, az anyagok Anyagtudomány és felhasználásáról, átalakításáról, technológiai állapotmegóvásáról. átalakítás, Tulajdonság, funkció, állapotmegóvás helyettesítés, cserélhetőség Az anyagok szempontjainak tulajdonságai megállapítása. Fizikai, kémiai, mechanikai szempontú
Anyagok átalakításuk Anyagforrások (készletek)
Képességek, kompetenciák
Ismerjék az energiafelhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának előnyeit és korlátait. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások ismerete. (k) (n) (lk) (p) (kr) A technikai eredmények szakszerű, gondos használata, szépségének örömteli átérzése.
Rajzolvasás. Kommunikációs készség a terv gondolatának megértéséhez, illetve megjelenítéséhez szóban, vizuálisan. Ismerjenek számítógéppel segített folyamatokat. (k) (szk) (lk) (p) (kr) (i) A mesterséges környezet rendszerezése, jellemzőinek megismerése, vizsgálata, elemzése. Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepe a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődésben. A környezetalakítás, az állapotváltoztatás törvényszerűségei. A technikai környezet
A tartalom fogalomrendszere
energia energia előállítása, energiafelhasználás, ásványi energiahordozók, megújuló energiahordozók, erőművek, energiatermelő technológiák
egyszerű jel, kód
érzékelők,
műszaki rajzi szabványok, metszeti teljes ábrázolás: metszet, félnézet, félmetszet, kitöréses metszet. számítógép, helyi hálózatok, modem, telefonvonalak korlátai anyagforrások, megújuló, nem megújuló, nem megújuló készletek. anyagtudomány, technológiai átalakítás, állapotmegóvás, tulajdonság, funkció, helyettesítés, cserélhetőség szempontjai. fizikai, kémiai, technológiai szempontú
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét Tevékenységek Képességek, A tartalom tartalmak kompetenciák fogalomrendszere megfigyelése alapján a csoportosítás. Tulajdonság és csoportosítás. anyagok funkciók felhasználás Az anyagok funkciók probléma szerinti csoportosítása. szerinti csoportosítása. meghatározása.
Anyagforrások, fémek előfordulása
a
A fémek előállítása (technológia) Anyagvizsgálatok
Tervezés, modellezés Tervezés Mérés Műszaki ábrázolás (K) (I) (T) (P)
4.
A gép mint technikai rendszer Az ember és a gép, a gépek környezetünkben
Géprendszerek részeik
és
Gépegységek modellezése, közlőművek A kerékpár összetett gép
mint
A fémek története. A fémek technológiai tulajdonságai és alkalmazásaik. Ötvözet, ötvözés. Az acélgyártás és alumíniumgyártás technológiai vázlatának összevetése. Anyagvizsgálatok pl. szakító-, nyíró-, hajlítóés fárasztóvizsgálatok. Tervvázlat készítése Mérés mm, illetve 0,1 mm-pontossággal A műveleti algoritmus szakszerű követése. A terv alapján modell elkészítése. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4. A gépek szerepe az ember életében. Néhány gép vizsgálata, feljegyzések készítése. A gépek és géprendszerek fejlődésének tanulmányozása. A gépek működésének bemutatása. A géprendszer blokksémájának elkészítése. A mechanikai transzformátorok, - egyszerű mechanizmusok, - gépelemek modellezése. A kerékpár története. A kerékpár szerkezete. A karbantartás alapjainak bemutatása.
Az emberiség történetében az alapvető technikai problémák és a találmányok kapcsolatának megértése, ismerete.
fémek, a fémek technológiai tulajdonságai, ötvözet, ötvözés, acélgyártás, alumíniumgyártás, anyagvizsgálatok: szakító-, hajlító-, nyíróés fárasztóvizsgálatok
A problémahelyzet mérés mm; 0,1 mm pontossággal, megfogalmazása szóban, írásban, rajzban és modellben. (d) (szk) (lk) (p) (kr) (i)
Az alkotó-, elemző-, értékelő munkában az ajánlott lehetőségek alkalmazása. Az ismeret és a szabályok szerepének megismerése a munkatevékenységben. Technikai probléma megfogalmazása. A terv funkcionális és formai megfelelése. Az algoritmus bemutatása. Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése.
technikai rendszer a gép a környezet gépei, a géprendszer részrendszerei, a gépek működése, erőgép, közlőmű, munkagép, közlőművek, mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok, gépelemek. a kerékpár szerkezete, karbantartása; erőgépek: a dugattyús gőzgép, a belső égésű motor, a villamos motor és a generátor.
771
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak Erőgépek A dugattyús gőzgép szerkezete és (K) (I) (TE) (T) (P) működésének tanulmányozása. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4.
5.
6.
772
Képességek, kompetenciák Tapasztalatok gyűjtése és rendszerezése a közlekedés jellemző jelentős gépeiről, magyar és külföldi feltalálókról. (szk) (lk) (p) (kr) (i) közlekedési A közlekedési A Közlekedési szabályok helyes eszközök ismeretek megítélése. környezetkímélő Közlekedéstörténet A felelősség iránya, A közúti, légi, vízi és használata. vasúti közlekedés A közúti közlekedés tartalma, jelentősége és szabálytudat. rendszere szabályainak elemzése. A kerékpáros Ismerje fel a Kerékpáros közlekedés kerékpáron szabályainak közlekedés közlekedőre leselkedő (ÉN) (K) (I) (TE) (T) kiterjesztése. Gyakorlatok a veszélyeket. kerékpározás A közlekedési jelzések szabályainak biztonságos alkalmazására értelmezése. A kerékpár szerkezete, (k) (d) (szk) (é) (em) karbantartásának (kr) bemutatása. 1., 2., 3.1, 3.4, 4. Személyi higiéné a Következetes Háztartástan, pubertáskorban, testápolás, tudatos életvitel A család egészsége egészségrontó hatások higiénés magatartás. A test tisztán tartása, a elemzése. személyi higiénia Tiszta öltözet és a Ruházatuk feleljen környezeti tisztaság meg az öltözködés alkalmazása. egészségügyi, Egészséges A mai táplálkozási higiéniai és esztétikai táplálkozás és szokások eredetének követelményeinek. konyhatechnikai megbeszélése. Helyes étkezési eljárások szokásokat alakítson Étrend összeállítása, a ki. Az egészséges tápanyagtartalom Ismerje az ételkészítés táplálkozás szabályai kiszámításával. alapelemeit. ebédet szerinti ételsor Ebéd tervezése ár- és Tudjon időkalkulációval. tervezni és készíteni. tervezése Ebéd készítése. Lakás, lakókörnyezet A lakás különböző Ismerje a lakást alkotó helyiségek funkcióit, A lakás szerepe, helyiségeinek célszerű kialakítása kialakítása. kialakítási Közművesítés módjait. tervezése. Legyen képes A lakás berendezése egyszerű lakótér A szemét és hulladék berendezésére, a lakás gyűjtése, otthonossá tételére. Alkalmazza a tárolása,
A tartalom fogalomrendszere technikatörténet, feltalálók, találmányok
a közlekedés rendszere, a közúti közlekedés szabályai;
a kerékpáros közlekedés szabályai, a kerékpáros közlekedést befolyásoló körülmények (láthatóság, elvakítás), a kerékpáros magatartás (védekező, előrelátó, vezetés); kerékpár szerkezete, karbantartása tisztaság, ápoltság, a bőr ápolása, helyesen és helytelenül levágott köröm, a haj gondozása, fogápolás; az öltözködés szabályai; környezethigiéné a lakásban és az iskolában; tápanyagaink (teljes értékű, nem teljes értékű); komplettálás, konyhatechnikai eljárások: előkészítő, elkészítő, kiegészítő műveletek a lakás szerepe, kialakítása, tájolása, a lakás helyiségei, a lakás berendezése, ergonómia;
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
7.
8.
Tevékenységek
Képességek, A tartalom kompetenciák fogalomrendszere ártalmatlanítása. szelektív hulladéktárolást. A piaci kínálat kritikus megítélése, minősítése. Ruházkodás Textíliák alapanyaga Tudják ruhájukat textíliák, és felhasználása. gondozni, javítani. textíliák Textíliák csoportosítása, csoportosítása. tisztítási, mosási eljárások, gépi mosás Háztartási munkák Tisztítási és mosási A háztartási munkák teljesítőképesség eljárások alkalmazása. megszervezésének alakulása a nap Gépi mosás célszerű módjai. folyamán; gyakorlása. munka Felelősség a a Munkafolyamatok rendszeres napi ésszerűsítésének megfigyelése, feladatok ellátásában. lehetőségei, elemzése, Tájékozottság az ergonómia; időmérés. elemi szolgáltatások vendéglátás tervezése, szervezése Napi, heti, havi munka használatában. tervezése. Vendéglátás tervezése, szervezése. A háztartási háztartási jövedelmek Gazdálkodás Költségvetés megtakarítási készítése. összetétele, eredete. lehetőségeinek Háztartási jövedelmek a háztartások és kiadások A piaci árak elemzése, kihasználása. kiadásai, Piaci árak elemzése, az árak és a minőség Tudja a piaci árakat piaci árak elemzése, fogyasztási elemezni, az árakat és fogyasztói összehasonlítása. érdekvédelem minőséget érdekvédelem, 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, a összehasonlítani, (H) (E) (K) (TE) (T) 3.4, 4. a család valamint ésszerűen pénzgazdálkodása (ÉN) dönteni. (k) (n) (d) (szk) (é) (em) (p) (kr) (i) Kertgazdálkodás alapjai A tanuló ismerje a a talajok kialakulása, Talajvizsgálatok A talaj és művelése talajok kialakulását, talajfajták, végzése. fajtáit. hőmérséklet, Ismerje fel a vízgazdálkodás, természetes tápanyag- tápanyagfajták, talajerő utánpótlás előnyeit. (utánpótlás), talajművelés; Növények vetése, A Növényszaporítás, környezetbarát növényszaporítás, ápolása, gondozása növénytermesztés agrotechnika növénytermesztés, 1., 2., 3.1, 3.3, 3.4, 4. jelentőségének, növényápolás növényápolás (K) (TE) (F) alternatíváinak felismerése. (szk) (é) (em) (kr) Pályaorientáció Az eredményes Olyan foglalkozások A tanuló ismerje önismeret, tudatos
773
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét Tevékenységek tartalmak munkavégzés pszichés gyűjtése, amelyeknél összetevői egyes képességek megléte elsődleges. Egyes képességek rangsorolása aszerint, hogy miben tartja magát a legjobbnak. Pályaválasztási alapfogalmak összegyűjtése. 1., 2., 3.1, 3.4, 4. Pályaismeret (I) (T) (ÉN) (F)
Képességek, A tartalom kompetenciák fogalomrendszere reálisan saját képességfejlesztés, képességeit, érdeklődés megvitatása hiányosságait. Tudatosan törekedjen képességeinek fejlesztésére. pályaismeret
Összefüggések keresése az érdeklődési területek és a pályaelképzelések között. (k) (n) (d) (lk) (é) (em) (p) (kr) (i)
8. évfolyam
Témakörök
1. Az ember és környezete
2. Közműrendszerek létrehozása és működtetése
3 óra
3. Kommunikációs rendszerek
4 óra
4. Irányítástechnika
6 óra
5. Közlekedési ismeretek
4 óra
6. Életvitel, háztartástan
10 óra
7. Kertgazdálkodás alapjai
4 óra
8. Pályaorientáció
3 óra Összesen:
774
Javasolt óraszámok 3 óra
37 óra
Kapcsolódások
Természetismeret Történelem Földünk és környezetünk Fizika Fizika Földünk és környezetünk Történelem Számítástechnika Anyanyelv és irodalom Matematika Rajz Számítástechnika Fizika Testnevelés és sport Anyanyelv és irodalom Fizika Környezetvédelem Biológia Természetismeret Kémia Matematika Anyanyelv és irodalom Természetismeret Biológia Anyanyelv és irodalom Társadalomismeret
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Tartalmak Témakörök, konkrét tartalmak 1. Ember és környezete Energiaellátó rendszerek Villamosenergiarendszerek
2.
Tevékenységek
A villamos energia rendszerének szemléltetése. Az elektromos áram útjának bemutatása az a erőműtől A lakás elektromos fogyasztóig. hálózata Villamos berendezések a lakásban. (K) (TE) (T) A fogyasztók és névleges teljesítményük. A fogyasztás kiszámítása a fogyasztók névleges teljesítményének ismeretében. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. Baleset-megelőzés, érintésvédelem. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. A villanyvilágítás története. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4. Különböző korok Közműrendszerek létrehozása és vízvezetékrendszerein ek bemutatása. működtetése Vízvezetékrendszerek A csapos kutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. Közlekedőedények elvén alapuló modellek építése. A csatornahálózatok szemléltetése, jelentőségének bemutatása. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata, jelentőségük bemutatása. Nagyüzemi
Képességek, kompetenciák Ismerje fel az energiagazdálkodás és a környezetvédelem összefüggéseit. Legyen áttekintése a lakás elektromos hálózatáról. A munkaműveletek, technológiák, valamint a mesterséges környezet változásai, kapcsolatának felismerése, vizsgálata. A problémák megoldásához szükséges beállítódás és az érdeklődés szerepének belátása. Ismerje a villamos áram élettani hatását, veszélyeit, biztonságtechnikai rendszerét. (k) (n) (d) (szk) (lk) (é) (em) (p) (kr) (i)
A tartalom fogalomrendszere elektromos energia; az elektromos áram termelése, az áram szállítása, a lakás elektromos hálózata, a fogyasztórendszer; a háztartás energiaellátása, energiacsökkenési lehetőségek, az elektromos áram, veszélyei, az áram élettani hatása: hőhatás, mágneses hatás, vegyi hatás
Az érdeklődésen alapuló információk és az egyéni tapasztalatok összekapcsolása. A szükségletek és lehetőségek közötti különbségek. A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása. Tájékozódás a technika világában. Technikai problémák felismerése és megfogalmazása. A környezetbarát technika jelentősége. Problémafelismerés, az emberi problémák
a víz útja, vízvezetékrendszerek kiépítése, vízellátás, korszerű csatornázás, a víz előállításának útja, víznyelés, víztisztítás, szállítás, fogyasztás, a lakás vízellátó rendszere.
fűtési rendszerek, a fűtés története, egyedi
775
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
szennyvíztisztítás. A fűtés története Egyedi, központi és távfűtés elemzése. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. A lakás fűtése. 1., 2., 3.1, 3.4, 4., Az információs Kommunikációs rendszerek működése. rendszerek Korszerű információs Adatbázis; világméretű rendszerek információs hálózatok bemutatása. Fűtési rendszerek (K) (TE) (T)
3.
Elektroakusztikus átalakítók működése
4.
Az ember mint információhordozó Műszaki ábrázolás (ÉN) (T) (E) (K) (I) (TE) (F) Irányítástechnika Önműködő rendszerek A vezérlés és a szabályozás
Számítógéppel vezérelt rendszerek (E) (K) (I) (T) (F)
776
Mikrofon, Hangszórók működtetése A korszerű érzékelők és elektroakusztikus átalakítók alkalmazása. A hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezlejátszó, CDlejátszó) használata.
Jelképes ábrázolás. Metszeti ábrázolás készítése. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.4, 4. Önműködő rendszerek és berendezések bemutatása. A vezérlési folyamat elemzése. Vezérlés és szabályozás modellezése. Jelfogós vezérlő és vezérelt rendszerek vizsgálata. Számítógépes irányítás: robotika, CNC, rugalmas gyártórendszerek. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3,
Képességek, kompetenciák és a technikai lehetőségek feltárása. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. Gazdasági szemlélet; takarékosság, hatékonyság elemzése. (k) (n) (d) (szk) (lk) (é) (em) (p) (kr) (i) A technikai probléma megfogalmazása A kulturáltan használt technika előnyeinek és szépségeinek felismerése. Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló kezelése. Tudjanak tájékozódni a technikai környezetben, összevetve az emberi igényekkel és lehetőségekkel. A gondolat közérthető megfogalmazása szóban, írásban, látszati és műszaki ábrában. (k) (n) (szk) (lk) (é) (em) (p) (kr) (i)
A tartalom fogalomrendszere fűtés, az épületek központi fűtése; energiatakarékosság
Ismerjék fel a technika szükségességét, értékét, jelentőségét, hasznát és veszélyeit. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. Ismerjék fel számítógép és a robotok jelentőségét a tanulásban és a mindennapi életünkben. Elemzőképesség
irányítástechnika; vezérlés, szabályozás, az irányítás folyamata: érzékelés, ítéletalkotás, rendelkezés, beavatkozás, nyitott hatáslánc, zárt hatáslánc, a vezérlés folyamata, kézi vezérlés, kormányzás, vezénylés, önműködő vezérlés, követő vezérlés, programvezérlés,
információs rendszerek, adatbázis, elektroakusztikus átalakítók, mikrofon, hangszórók, érzékelők, hanghordozók,
jelképes ábrázolás, metszeti ábrázolás
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
3.4, 4.
5.
6.
Közlekedési ismeretek A gyalogosok, a A közlekedési kerékpárosok, a segédmotorospartnerkapcsolat kerékpárosok és a személygépkocsivezetők közlekedési veszélyeinek A gépjárművek megbeszélése. A gépkocsi és a osztályozása motorkerékpár működésének tanulmányozása. Környezetkímélő közlekedési eszközök. Tennivalók közlekedési baleset esetén.
A városi és a vidéki A közvetlen közlekedés (ÉN) (K) (I) (TE) (T) lakókörnyezet közlekedési szerkezetének tanulmányozása. Milyen lesz a jövő hazai közlekedése? Utazás repülővel. 1., 2., 3.1, 3.4, 4. Háztartástan, életvitel A felnőtté érés A család egészsége folyamatának és a jó A jó családi környezet társas kapcsolatoknak Az egészségmegőrzés a megbeszélése. kultúrája Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők. A káros szenvedélyek veszélyeinek elemzése. Egészséges Táplálkozási szokások táplálkozás ismertetése. Élelmiszerek tartósítása (befőzés, konzerválás, hús füstölése, aszalás és a fagyasztás) technológiájának
Képességek, A tartalom kompetenciák fogalomrendszere fejlesztése. kézi és önműködő (k) (n) (d) (szk) (lk) szabályozás; (é) (em) (p) (kr) (i) számítógépes irányítás, robotika, CNC A motorizáció közlekedési előnyeinek, partnerkapcsolat, a hátrányainak és gyalogosok főbb veszélyeinek jellemzői, a felismerése, kerékpáros azonosítása. közlekedés főbb Legyenek tisztában a jellemzői, közlekedés pozitív segédmotoros-kerékmagatartásformáival. párosok, A közlekedési személygépkocsi helyzetek helyes vezetők, megítélése. országos A közlekedés káros hívószámok: környezeti hatásai mentők: 104, (levegőszennyezés, tűzoltók: 105, zajártalom). rendőrség: 107 A közlekedésben való biztonságos és városi közlekedési felelősségteljes eszközök; részvétel. közlekedési A városi és vidéki vidéki eszközök; közlekedés a jövő közlekedési különbségének felismerése. eszközei: utazás (k) (d) (szk) (k) (em) repülőgépen (p) (kr) (i)
A család szerepe az érzelmi biztonság nyújtásában.
Az egészséget fenyegető veszélyek ismerete.
A rendeltetésnek, a készítési eljárásnak, a választott anyagnak megfelelő megoldás.
a családi hagyományok, családtörténet, családtagok, kötelékek a családban az egészséget befolyásoló tényezők, a testi és a lelki egészség összefüggése, életmód, a külső környezet, társadalmi káros környezet; szenvedélyek: dohányzás, alkohol, kábítószerfogyasztás veszélyei; táplálkozási
777
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
összehasonlítása. Az anyagcsere és a táplálkozás. Étkezési kultúra, étrend, heti étrend tervezése. Konyhatechnikai eljárások, tartósítás. Az élelmiszerek tárolása.
Lakás, lakókörnyezet Energiamegtakarítási lehetőségek a Energiafelhasználás arányai a háztartásban. háztartásban A házak hőszigetelése, helyiségfűtés minimalizálásának lehetőségei. A melegvíz előállítása, a háztartási készülékek működtetése. A világítás; helytelen energiafelhasználási szokások elemzése. Példák gyűjtése az ésszerű energiafelhasználásról. Szemétés Gyűjtőmunka a hulladékgyűjtés, hulladék tárolása és mennyiségének csökkentéséről. ártalmatlanítása A háztartás gépesítése A háztartási munka változásai Ruházkodás Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő ruházkodás
A háztartás gépeinek üzemeltetése, csoportosítása. Alkalmi, az egyéniséghez illő öltözék összeállítása. Varrási gyakorlat
Munkaszervezés A háztartási munka Munkamegosztás a hatékonysága családban régen és ma. A munka elosztásának 778
Képességek, kompetenciák
Az eljárás célszerűsége és gazdaságossága. Egyszerű alapanyagok alakítása, a háztartási gépek kezelése.
Az emberi szükségletek és igények, szerkezetek ismeretében a lehetséges megoldás keresése. Tudatos fogyasztás. Az ismeret és a szabályok szerepének megismerése a biztonság érdekében. Alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás. A háztartási gépek szakszerű kezelése.
A tartalom fogalomrendszere szokások, élelmiszerek tartósítása, a tartósítás tízparancsolata; anyagcsere és tápanyagok, savképző és lúgos hatású ételek; étkezési kultúra, étrend; konyhatechnikai eljárások, élelmiszerek tárolása
energiamegtakarítás; hőszigetelés, meleg víz előállítása, háztartási készülékek, világítás, energiafelhasználás,
szemétés hulladékgyűjtés, Ismerje a háztartások tárolása, környezetét szennyező ártalmatlanítása; hatásokat, és tudja alkalmazni a a háztartás környezetvédő gépesítése, háztartási szemétkezelési gépek eljárásokat. A piaci kínálat a ruházkodást kritikus megítélése, befolyásoló tényezők, minősítése. a mindennapi öltözködés alapjai, A reklám szerepe. reklám, marketing, kereskedelem a mosás története az ókortól napjainkig, ergonómia, Alkalmazza a hatékonyság háztartási munkák megszervezésének célszerű módjait.
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
Képességek, kompetenciák
A tartalom fogalomrendszere
aránya a családban, a helyes megoldás kiválasztása. „zöldszabályok” A munkafolyamatok A betartása. elemzése. Környezetbarát munkavégzés Gazdálkodás A család jövedelemkezelése Háztartási napló vezetése
Fogyasztói kultúra (ÉN) (H) (E) (K) (TE) (T)
7.
Kertgazdálkodás alapjai Zöldségeskert gondozása Növényvédelem a házikertben Kert tervezése és építése, a kertek típusai (ÉN) (K) (TE) (F)
8.
Pályaorientáció Önismeret
Pályaismeret
Munkaerőpiac (ÉN) (I) (T) (F)
Családi gazdálkodási modellek készítése. A nem rendszeres kiadások tervezése, kiadások csoportosítása. Takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban. Példák az agresszív reklám típusára. 1., 2., 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 4. Telepítési terv készítése megadott szempontok alapján. A növényvédelem tanulmányozása. Utca, városkép alakítása fásítással. 1., 2., 3.1, 3.3., 3.4, 4.
A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. A bevétel-kiadás tervezési módja. Konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása. A tervezés szerepe a döntésekben. (k) (n) (d) (szk) (lk) (é) (em) (p) (kr) (i)
Önjellemzés megadott szempontok szerint. Közösségi feladatok vállalása. Pályák, szakmák, foglalkozások megnevezése. Önismeret összekapcsolása a pályaismerettel. Álláskeresés, álláslehetőségek, álláskeresési technikák
Legyen tisztában önmaga képességeivel, felkészültségével.
gazdálkodás, jövedelem kezelése, háztartási napló, takarékossági lehetőségek, fogyasztói érdekvédelem kiadások, nem rendszeres kiadások, reklám típusai
Alkalmazzák a növények szerepe; környezetbarát biotermelés, módszereket növényvédelem (biotermelés). Ismerjék a növényvédelmi módszereket. Tudják ápolni, gondozni a lakókörnyezetükben élő növényeket. (d) (szk) (é) (em) (p) önismeret, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, Ismerje a pályákkal tanulás, kapcsolatos döntési képesség, fogalmakat, érdeklődés, terminológiákat. pályaismeret,
Legyen kitekintése a munkaerőpiac gazdaság munkaerőpiacára. (k) (n) (d) (lk) (é) 779
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Témakörök, konkrét tartalmak
Tevékenységek
megbeszélése. 1., 2., 3.1, 3.4, 4.
Képességek, kompetenciák (em) (p) (kr) (i)
A tartalom fogalomrendszere
A továbbhaladás feltételei A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A technikai rendszerek irányításának (vezérlés, szabályozás) működésének ismerete; tudjon áramköröket készíteni. Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték és fűtési rendszerek) működését. Ismerje fel a számítógép és a robotok jelentőségét a termelésben és a mindennapi életben. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani. Tudja a háztartási gépeket szakszerűen használni. Tudjon háztartási naplót vezetni és családi gazdálkodási modellt készíteni. Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaismerettel.
780
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8 ÉVFOLYAM A tanterv, a NAT Testnevelés és sport műveltségterület 5-8. évfolyamok követelményeit fedi le. A tantárgy óraszáma: Évfolyam Testnevelés és sport
5 Heti 3
Évi 111
6 Heti 3
Évi 111
7 Heti 3
Évi 111
8 Heti 3
Évi 111
Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társait teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5-8. évfolyamon, hogy - szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik - támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapelveit (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondícionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás- és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása, a higiénia szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére, értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése, a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése, mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Kiemelt közös követelmények Hon- és népismeret - Ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. - Ismerjék a kiemelkedő magyar sportolók tevékenységét. Környezeti nevelés • A környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. • Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Kommunikációs kultúra - Összetevője a szimbolikus jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességek. Testi és lelki egészség • Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésben. • Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fejlesztési követelmények
Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskézségük, reakció- térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam • Alaki képzés (egy és többes oszlop, egy- és többsoros vonal kialakítása, haladás az alaki szabályoknak megfelelően egy- és többsoros alakzatban, különböző téralakzatok kialakítása, fordulatok helyben és mozgásban együttes osztályfoglalkoztatások tartásához). • Hosszabb alapgimnasztika-sorok egyszerűbb alapformákból. • Általános testtartást javító, gerinc-csípőizületi mozgékonyságot, talpboltozatot fejlesztő gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítés minden formája. • Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. • Aerob jellegű kitartó futás. • Rajtolási versenyek különböző jelekre, szituációkra. • Szökdelések, ugrások (magas, távol, folyamatos munkavégzésben). • Mászási-függeszkedési kísérletek rúdra-kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek. • Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztését, a végrehajtás gyorsaságát célozva. • Mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés. • Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. • A tanult sportági technikai-taktikai elemek játék-, versenyszerű helyzetbe állítása. • Szertorna, összefüggő gyakorlatok. • Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve ( a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével). • Sportági alaptaktikák (egyszerű mechanikus szinten). • Esések, gurulások, vetődések minden formája sportágelőkészítő, egészségmegőrző jelleggel. • Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk, kisebb küzdő jellegű versengések), esztétikai sportok alapjai (lányok). • Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, technikája. • Nép-, modern tánc technikai elemek, rövidebb koreográfiák, etűdök. • Tanult úszástechnikák fejlesztése, folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén. • Testkultúra-történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőrzötten.
7-8. évfolyam • Az 1-6. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. • Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. • Általános testtartást javítási (gerinc - csípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő), valamint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája. • Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal. • Mászás, függeszkedési kísérletek (lányok), függeszkedés (fiúk). • Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. • Aerob jellegű futások a sebesség növelésével. • Aerob jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, versengések. • Rövid távú vágtafutások, gyorsfutások versenyszerűen is. • Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. • Minden sportág (a helyi lehetőségektől függően) a hozzátartozó technikai és taktikai repertoárral, versenyszabályoknak megfelelő keretek kialakításával történő gyakorlása. • Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, nemnek megfelelő stílus erősítésével. • A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon. Értékelés A tanulók teljesítményét a tanév elején, végén, és az egyes témák végén célszerű mérni. Az értékelés alapját elsősorban az önmagához viszonyított fejlődés kell, hogy jelentse. A fejlődés lehet magatartásbeli, ismeretbeli és végső sorban a személyiség egészére vonatkozó. Az alacsonyabb évfolyamokon inkább az ismeret és a technikai végrehajtás domináljon, a magasabb évfolyamokon jelenjen meg az alkalmazás is. Az értékelés összetevői: - Ismeret (szerek, eszközök nevei, szakkifejezések megértése, egyszerű szervezési formák megvalósítása), - technikai végrehajtás, - taktikai megoldások, - a teljesítmény és annak változása, - szervezés (sportöltözet, versenybíráskodás vállalása, társak segítése).
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás és prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás Szabadidős sporttevékenységek Önvédelmi sportok, küzdőjátékok Úszás (amennyiben lehetőség van rá) Szabadon felhasználható órakeret ÖSSZESEN: A szabadon felhasználható órakeret 31 óra, amelyet úszásoktatásra, vagy a sporttevékenységek gyakorlására fordíthatnak.
Óra 2 10 16 16 24 6 6 31 111 óra sportjátékok és a szabadidős
Magasabb évfolyamra lépés feltételei Rendgyakorlatok Ismerjék az alapvető vezényszavakat, szakkifejezéseket. Lássák be a szervezettség és a fegyelmezettség előnyeit. Előkészítés, alapozás és prevenció Ismerjék a gimnasztikai alapformákat. Tudjanak bemutatni kötetlen formában 5-6 gimnasztikai gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások Ismerjék az atlétikában használatos alapvető szakkifejezéseket. Legyenek képesek futni 3-4 percig (leány - fiú). Érjenek el helyből távolugrásban 120 cm-t, Kislabdahajításban 14-15 m-t (leány - fiú). Torna jellegű feladatmegoldások Ismerjék a tornában használatos alapvető szakkifejezéseket. Tegyen egy-két fogásnyi kísérletet mászásban. Testnevelési és sportjátékok Sajátítsák el a következő alaptechnikai elemeket: labdavezetés haladással, labdaátvétel - átadás, a labda célba juttatása, támadó - védőszerepek felismerése. Szabadidős sport tevékenységek Rendszeresen végezzenek sport jellegű mozgásos tevékenységet a szabadban. Önvédelmi sportok, küzdő játékok Értsék a küzdősportok lényegét. Ismerjék az önvédelmi módokat. Úszás Tudjanak 10-15 métert a választott úszásnemben leúszni.
Témakör: RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Alakzatkialakítás: oszlop és vonal – vonalból oszlop, oszlopból vonal-alakítás. - Menet zárt rendben. - Alakzatváltozások (fejlődések, szakadozások, nyitódás, zárkózás). - Testfordulatok ütemtartással. TEVÉKENYSÉGEK A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késedelem nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Témakör ELŐKÉSZÍTÉS, ALAPOZÁS ÉS PREVENCIÓ Óraszám : 10 óra ALTÉMÁK - Gimnasztika (önállóan szabadon végezhető, vagy játékos és határozott formájú szabad-, kéziszer-, társas-, és szergyakorlatok). - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. - Játékos előkészítő feladatmegoldások. - Légzőgyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Témakör: ATLÉTIKAI JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 16 óra ALTÉMÁK Speciálisan előkészítő (cél-, és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében (futó-, ugró-, dobóiskola). Futások - Rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetekből megkötés nélkül, állórajt). - Vágtafutások, - Iramfutások, - Tartós futások, - Futás feladatokkal. Szökdelések, ugrások - Távolugrás (lépőtechnika) ugrósávból. - Magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával. - Szökdelések egy-, váltott-, és páros lábon. Dobások - Hajítások, lökések, vetések egy és két kézzel, helyből és nekifutásból, - Célbadobások. Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Gyorsfutások versenyszerűen - Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. - Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) elugrás, légmunka, talajra érkezés - ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. - A hajítás jellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása.
Témakör TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 16 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok Függéshelyzetek és függésgyakorlatok - Mellső támaszhelyzet magas padon, gerendán és/vagy KT-n (kiegészítő tornakészlet). - Támlázás oldalirányba. - Gurulóátfordulások (előre és hátra különböző kiinduló helyzetből). - Kézenátfordulás oldalt. - Támaszok talajgyakorlati testhelyzetekben (tarkóállás, fejállás, kézállás). - Egyszerű támaszugrások (függőleges repülés, “huszár” ugrás, zsugorkanyarlati átugrás). - Kötél - és rúdmászás. - Gyűrűn (esetleg két kötélen) lendületek előre – hátra. - Bordásfalon lendületek oldalra. - A felsorolt függőszereken nyújtott és hajlítottkarú függésben térd- és sarokemelések. Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok - talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán járás előre, hátra, oldalt. - mászás kéz- és lábtámaszban, mászás fekvőfüggésben, kúszás hason, háton. Aerobic (csak leányoknak) Alapjárás. Karemelések és lendítések. lábemelések és lendítések. Érintő járás. TEVÉKENYSÉGEK A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása, a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszba érkezés zökkenőmentes összekapcsolása. Témakör: TESTNEVELÉS ÉS SPORTJÁTÉKOK (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) Óraszám: 24 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. - A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal, átadások, átvételek helyben, majd tovahaladással). - Gól- és pontszerzés egyszerű megoldásai (fektetett dobás, kapura lövés belsővel, belső csüddel). - Játék egyszerű szabályokkal. - Labdás testnevelési játékok. TEVÉKENYSÉGEK - Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Témakör: SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK Szabadtéri sportok: - A téli sportformák megvalósítható módjai és téli játékok (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták). - Kerékpározás. - Helyváltoztató eszközök használata (görkorcsolya, gördeszka).
TEVÉKENYSÉGEK A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.
Témakör ÖNVÉDELMI SPORTOK, KŰZDŐJÁTÉKOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Húzások, tolások párokban (húzd át a határon, told át a határon, kéz-, lábvívás) és csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) játékosan. - Mögékerülési és kiemelési kísérletek - Gurulóesés előre, hátra. TEVÉKENYSÉGEK Sportszerű test -test elleni küzdelem Témakör: ÚSZÁS(amennyiben lehetőség van rá) ALTÉMÁK - Játék a vízben - A választott úszásnem technikájának tökéletesítése. - Teljesítménynövelés TEVÉKENYSÉGEK A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 6. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés és prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelés és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda Szabadidős sporttevékenységek Önvédelmi sportok, küzdőjátékok Úszás (amennyiben lehetőség van rá) Szabadon felhasználható órakeret ÖSSZESEN: A szabadon felhasználható órakeret 49 óra, amelyet úszásoktatásra, vagy a sporttevékenységek gyakorlására fordítható.
óra 2 10 16 16 24 6 6 49 111 óra sportjátékok és a szabadidős
Magasabb évfolyamra lépés feltételei Rendgyakorlatok - Értsék a rendgyakorlatok végzésének jelentőségét. - Tudják követni a vezényszavakat. Előkészítés és prevenció - Ismerjék a gimnasztika legalapvetőbb szakkifejezéseit és vezényszavait. - Tudjanak kötetlen formában bemutatni 8-10 gimnasztikai gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások - Ismerjék az indítás mozgáselemeit. - Legyenek képesek futni 4-5 percig (leány - fiú). - Érjenek el helyből távolugrásban 130 cm-t. - Kislabdahajításban 16-18 m-t (leány - fiú). Torna jellegű feladatmegoldások: - Ismerjék támasz-, és függéshelyzetekben a tanult gyakorlatelemek helyes technikai végrehajtását. - Vállalják el a támaszugrást tanári segítségadás mellett. Testnevelési és sportjátékok - Jártasságszinten sajátítsák el a következő elemeket: - labdavezetés, - labdaátvétel – átadás, - a labda célba juttatása, - védőmozgás, - aktívan vegyenek részt a tanult sportjátékban. Szabadidős sport tevékenységek - Rendszeresen végezzenek sport jellegű mozgásos tevékenységet a szabadban. Önvédelmi sportok, küzdőjátékok - Szerezzenek alapvető ismereteket a küzdősportokról, - Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Úszás - Tudjanak 15-20 métert a választott úszásnemben leúszni. Témakör RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Az 5. évfolyamon jelzett alakzatalakítás és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása. - Tér- és térköz érzékelése alakzatban. -Menet megindítása, megállítása ütemtartással. TEVÉKENYSÉGEK
A testgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, közlekedés zárt alakzatban. A gyakorlási rend betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása. Témakör ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - Egyénileg vagy együttesen végzett szabad-, vagy szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-, társas- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly). - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. - Egyszerű relaxációs eljárások. - Játékos előkészítő feladatmegoldások. TEVÉKENYSÉGEK Gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni- és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete. Témakör ATLÉTIKAI JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 16 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok a feldolgozandó anyag hatékonyabb elsajátítása érdekében. (futó-, ugró- és dobó iskolák). - Futások : - Állórajt. Guggoló-, térdelőrajt. Fokozó futás. - Tartós futás, növekvő időtartamig. - Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre egyes feladatok végzése). - Szökdelések, ugrások: - Távolugrás elugró vonalból, - Magasugrás (átlépő technika), - Szökdelések egy, váltott és páros lábon. - Dobások: - Hajítások, lökések, vetések (1-2 kg-os medicinlabdával), egy- és két kézzel helyből nekifutásból. - Kislabdahajítás távolba és célba. - Játékos versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Gyors megindulások és futások jelre. - Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. - Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével. - Kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. Témakör TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 16 óra ALTÉMÁK Speciális előkészítő és célgyakorlatok. Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok - Támlázás oldalirányba magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. - Guruló átfordulás előre, hátra- és sorozatban is. - Kézenátfordulás oldalt. - Kézállási kísérletek. Támaszugrások - Felguggolás, terpeszleugrás. - Felguggolás, gurulóátfordulás előre. - Támaszugrások első és második ívének növelése.
Függéshelyzetek és függésgyakorlatok - Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban. - Fellendülés zsugorlefüggésbe, emelés zsugorlefüggésbe. Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok - Járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra térdelő és négykézláb támaszban, kúszás hason- és hanyattfekvésben. Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) Aerobic (csak lányoknak) Alapjárás, karemelések és lendítések. Lábemelések és lendítések. Érintő járás. TEVÉKENYSÉGEK A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése. Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel. Témakör TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) Óraszám: 24 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő, labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. - Az alapvető technikai és taktikai elemek (labdavezetés, továbbítás, átvétel, lekezelés, alapérintés, gól- és pontszerzés) elsajátítása és alkalmazása játékhelyzetekben. - Egy-egy ellen támadási és védekezési megoldás. - Játék egyszerűsített szabályokkal. TEVÉKENYSÉGEK - Labdakezelés mozgás közben. -Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. - Röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához, az alkar érintésével történő továbbítás és az alsó egyenes nyitás ismerete. Témakör SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉG Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK Szabadtéri sportok: - A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok (szánkózás, síelés, korcsolyázás, hócsata, stb.) - Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). - Kerékpározás. Helyváltoztatási eszközök alkalmazása (görkorcsolya, gördeszka, stb.). TEVÉKENYSÉGEK A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. Témakör ÖNVÉDELMI SPORTOK, KŰZDŐJÁTÉKOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - A dzsúdó elemi guruló- és esésgyakorlatai (guruló esés előre, hátra, csúsztatott esés oldalra, zuhanó esés előre és hátra). - Az aikidó anyagából szabadulások kézlefogásból. - Húzások és tolások párokban és csoportokban. TEVÉKENYSÉGEK Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. Témakör ÚSZÁS (amennyiben lehetőség van rá)
ALTÉMÁK - Játékok és gimnasztika a vízben. - A választott úszásnem technikájának csiszolása. - A teljesítmény növelése. TEVÉKENYSÉGEK Az előző évfolyamon tanultakra építve. a körülményekhez igazodóan egy meghatározott távolság úszása egy vagy két úszásnemben.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 7. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés, prevenció Atlétika jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda Természetben űzhető sportok Önvédelmi, küzdősportok, játékok Úszás (amennyiben lehetőség van rá) Szabadon felhasználható órakeret Összesen:
Óra 2 10 14 14 28 6 6 31 111 óra
A szabadon felhasználható órakeretből 31 óra úszásoktatásra, vagy a sportjátékok és a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására fordítható. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: Rendgyakorlatok - Egységesen és gyorsan hajtsák végre a rendgyakorlatokat. Előkészítés, prevenció - Ismerjék a különböző gimnasztikai alapformák jelentőségét, a hatás növelésének néhány módozatát. - Mutassanak be önállóan összeállított 6-10 bemelegítő gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások - Futástechnikájuk mutasson eltérést vágta- és tartós futás esetén. - Fejlődjön ugró- és dobóteljesítményük az előző évfolyamokhoz képest. Torna jellegű feladatmegoldások - Tudjanak bemutatni egy-egy elemet talajon és szereken. Testnevelési és sportjátékok - Tudjanak együtt játszani a többiekkel. - Vállaljanak egyszerű szervezési feladatokat (csapatalakítás, játékvezetés stb.). Természetben űzhető sportok - Rendszeresen végezzenek sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban, és váljék igényükké a természetben végzett fizikai munka. Önvédelmi, küzdősportok, játékok - Tudják, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei, sajátítsanak el néhány önvédelmi fogást. Úszás - Tudjanak 20 - 25 métert a választott úszásnemben leúszni. Témakör RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások (sorakozó, fejlődések, foglalkoztatási formák módosítása utasításra). - Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadások ellenvonulásban) járásban és futásban. TEVÉKENYSÉGEK A rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában.
Témakör ELŐKÉSZÍTÉS ÉS PREVENCIÓ Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés, stb.). - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elválasztásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. - Játékos előkészítő gyakorlatok. TEVÉKENYSÉGEK A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a tartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete. Témakör ATLÉTIKAI JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 14 óra ALTÉMÁK - Futásokat, ugrásokat és dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. - Futások - A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. Fokozófutás. Vágtafutás. - Tartós futás iramnehezítésekkel. - Szökdelések, ugrások - Szökdelő iskola - Távolugrás helyből, távol- és magasugrás nekifutással (átlépő technikával) - Dobások - Kislabdahajítás távolba és célba - Lökések tömött labdával helyből egy- és két kézzel. - Játékok, versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű, gyors (vágta) futás, valamint 10 - 12 percig kitartó futás növekvő intenzitással. - Ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete. - A hajító és lökő mozdulat csiszolása. Témakör TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 14 óra ALTÉMÁK - A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. - Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok - Talajtorna. Guruló-átfordulás előre és hátra (sorozatban is) és repülő guruló átfordulás. Fejenállás. Kézállási kísérletek. Kézenátfordulás oldalt. - Támlázás gerendán, emelt padon oldalirányba. - Összefüggő, 3-4 elemből álló talajgyakorlatok. - Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (“kígyóvedlés”, “hármas fonás”, “ ördög szekér” stb.) - Támaszugrások - Terpeszátugrás harántterpeszben előrehajló társon át (bakugrás). - Guggolóátugrás 4 részes (keresztbe állított) szekrényen segítségadással. - Függéshelyzetek, függésgyakorlatok - Gyűrűn, két kötélen lendület előre, hátra, lebegő függés, hátsó függés, homorított leugrás hátra lendületből. - Gerenda (pad merevítő gerendája) - Helyváltoztatások előre, hátra, oldalra. Fordulatok. - Homorított leugrás
- Ritmikus gimnasztika, aerobic (csak leányoknak) - A sportgimnasztikában tanult elemek. TEVÉKENYSÉGEK - Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismertetése és azok alkalmazása. - Függőszeren 2-3 elem összekapcsolása - Támaszugrások nagyobb kiterjedésben Témakör TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) Óraszám: 28 óra ALTÉMÁK - Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. - A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. - Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban. - A sportjátékok és a motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő testnevelési játékok. TEVÉKENYSÉGEK - Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. - A tanult technikai elemek passzív, majd aktív védővel szembeni végrehajtása. - Röplabdában a labda továbbítása alkar-, illetve karérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére.
Témakör TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. - A lehetőségektől függően szánkózás, korcsolyázás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu stb. - Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). TEVÉKENYSÉGEK A szabadon végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. Témakör ÖNVÉDELMI KŰZDŐSPORTOK, JÁTÉKOK Óraszám: 6 óra - A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás). ALTÉMÁK - Dzsúdó: gurulások, esések, zuhanások. Csípődobás. - Aikidó: szabadulás fogásból, lefogásból. - Játékok húzással, tolással (húzd, told át a határon, told ki a körből, kötélhúzás). TEVÉKENYSÉGEK Sportszerű test - test elleni küzdelem. Témakör ÚSZÁS ALTÉMÁK - A választott úszásnem gyakorlása, fokozódó edzésadagok teljesítése. Tevékenységek Az előző évfolyamokon tanultakra építve: teljesítményképes úszástechnika kialakítása egy-vagy két úszásnemben.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 8. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör óra Rendgyakorlatok 2 Prevenció, relaxáció 10 Atlétikai jellegű feladatmegoldások 14 Torna jellegű feladatmegoldások 14 Testnevelési és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, 28 labdarúgás, röplabda, asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, floorball Szabadidős sporttevékenység 6 Önvédelem, küzdősportok 6 Úszás Szabadon felhasználható órakeret 31 Összesen: 111 A szabadon felhasználható órakeret 31 óra, amely felhasználható úszásoktatásra, vagy a sportjátékok és a szabadidős sporttevékenységek gyakorlására. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Rendgyakorlatok - Tudják követni az utasításokat. Prevenció, relaxáció - Tudjanak önállóan 8-10 gyakorlattal bemelegíteni. - Tudják a légzésüket szabályozni nyugalomban és terhelés közben. Atlétikai jellegű feladatmegoldások - Ismerjék az atlétikában használatos alapvető szakkifejezéseket. - Javuljon a teljesítményük az előző évfolyamhoz képest: - tartós futásban, - távolugrásban és, - kislabdahajításban. Torna jellegű feladatmegoldások - Tudjanak bemutatni egy-egy elemet (szükség szerint segítségadás mellett) Testnevelési és sportjátékok - Aktívan vegyenek részt a tanult sportjátékokban. Szabadidős sport tevékenységek - Rendszeresen folytassanak szabadtéri sporttevékenységeket. Önvédelem, küzdősportok - Ismerjenek néhány önvédelmi fogást. Úszás • Tudjanak biztonságosan egy úszásnemben úszni.
Témakör RENDGYAKORLATOK Óraszám: 2 óra ALTÉMÁK - Ellenvonulások, mint a 7. évfolyamon futással végrehajtva. - Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése (Csapatok alakítása. Játékrend, váltások önálló megszervezése). - A testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre. TEVÉKENYSÉGEK - Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. - Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása.
Témakör PREVENCIÓ, RELAXÁCIÓ Óraszám: 10 óra ALTÉMÁK - 2-4-8-16 ütemű, 2-3 alapformát tartalmazó szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. - Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. - Játékos előkészítő feladatmegoldások TEVÉKENYSÉGEK A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. Témakör ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 14 óra ALTÉMÁK - A tanítandó anyag elsajátítását speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. - Futások - Eredményes rajtvégrehajtás feladathelyzetben. - Fokozó futás, vágtafutás. Váltófutás. - Futás nehezítésekkel (terep, akadály). - Tartós futás a táv növelésével. - Szökdelések, ugrások. - Szökdelő iskolák. Helyből ugrások. Sorozatugrások. - Távol- és magasugrás az atlétikai versenyeken alkalmazott fejlettebb technikával. - Dobások: - Kislabdahajítás távolba. - Súlylökés helyből és becsúszással tömött labdával. - Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. - Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. TEVÉKENYSÉGEK - Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. - Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. - A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Témakör TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK Óraszám: 14 óra ALTÉMÁK - A tanítandó anyagot speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok, mint a 7. évfolyamon. - Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatok - Talajtorna. Gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél-, és egész fordulattal. - Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgyon át (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. - Fejállás. Kézállás. Kézenátfordulás oldalra. - Támlázás két emelt, párhuzamos ponton előre, hátra. - Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből. Támaszugrások - Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában. Terpesz- és guggoló átugrás keretszben álló 3-4 részes szekrényen. - Függéshelyzetek és függésgyakorlatok
- Mászás, vándormászás kötélen. Függeszkedési kísérletek. - Gyűrűn, két kötélen lendület előre - hátra, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó függés, lendület hátra és homorított leugrás. - 3-4 elemből álló összefüggő gyakorlat. - Gerenda Helyváltoztatások, mint a 7. évfolyamon, valamint ereszkedés guggolótámaszba és felállás. Mellső mérlegállás. - Ritmikus gimnasztika (csak lányoknak) A sportgimnasztikában tanult elemek és kombinációk. TEVÉKENYSÉGEK Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, valamint támaszugrások végrehajtása, biztonságos talajra érkezéssel. Témakör TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK Óraszám: 28 óra ALTÉMÁK - Speciális előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, játékok. - A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. - Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanév irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása. TEVÉKENYSÉGEK Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Témakör SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - Felkészülés sí-, természetjáró-, vízi-, kerékpáros táborozásra. - Az iskola lehetőségei szerint korcsolyázás, szánkózás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu, stb. - Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok. TEVÉKENYSÉGEK A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. Témakör ÖNVÉDELEM, KŰZDŐSPORTOK Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK - A birkózás egyszerű elemei (grundbirkózás). - Dzsúdó: gurulások, esések, zuhanások, csípődobás, fejen átdobás. - Aikidó: mint a 7. évfolyamon, valamint fojtófogás hárítása. TEVÉKENYSÉGEK Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Témakör ÚSZÁS ALTÉMÁK Az úszás távolságának növelése a választott két úszásnemben. Tevékenységek Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása.
