KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ GYAKORLATI-IRÁSBELI VIZSGADOLGOZAT

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-24/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. február 05. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és 1 fm. példányban Egy példány: lap Kapják elosztó szerint. Ez a:

sz. fm. példány

M GYAKORLATI-IRÁSBELI VIZSGADOLGOZAT Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2151-06 Ellenőrzési ismeretek alkalmazása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 1. vizsgafeladat: Ellenőrzési ismeretek alkalmazása a feladatlap alapján.

"A” változat Kidolgozási idő: Szakképesítés OKJ azonosító száma: Megnevezése: A vizsga ideje:

300 perc

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő 2015. február 05. 08.00-óra

P. H.

2015. február

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ I.

FELADATCSOPORT megoldása 1. Feladatrész

A vizsgázónak megoldásként vizsgálati programot, annak mindhárom (I. Bevezető, II. Részletes vizsgálati feladatok, III. Vizsgálatszervezési feladatok) részét ki kell dolgoznia a számviteli politika (mint szabályzat) ellenőrzésével kapcsolatban. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül az alábbiakban egy megoldási vázlatot mutatunk be annak érzékeltetésére, hogy a vizsgázónak a kidolgozás során a tananyag alapján milyen alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Vizsgálati program a FEBRUÁR Zrt.-nél (…………..cím) A számviteli politika ellenőrzéséhez I. Bevezető rész      

A vizsgálatot elrendelő neve, beosztása: (csak a vezérigazgató lehet!) A vizsgált időszak: (csak a 2014. év lehet) A vizsgálatot végzők neve, beosztása: * A vizsgálat ideje: (csak 2015. február 01. és 05. között lehet) * A megbízólevél száma: * A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy ...... A vizsgálat célja jelen esetben kizárólag a számviteli politika ellenőrzésére kell, hogy kiterjedjen.

Természetesen e részt konkrét nevekkel, adatokkal kell kidolgozni. (*)

A III. részben is szerepeltethető! II. Részletes vizsgálati feladatok

Ebben a részben kell a vizsgázónak kidolgoznia – a vizsgálat céljával összhangban – azokat a konkrét vizsgálati feladatokat, kérdéseket, amelyek alapján a vizsgálatot el kell végeznie. Lehetséges vizsgálati feladatok a számviteli polizika ellenőrzése területén (nem teljes körűen): Vizsgálandó, hogy szabályozták-e a számviteli törvény előírásaival összhangban a Társaság sajátosságainak megfelelően:  az üzleti év időtartama;  a beszámoló készítésének időpontja;  könyvviteli zárlat készítésének ideje;  a könyvvizsgáló adatai;  könyvvezetés módja, költségelszámolás választott módszere;


2

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ                            

a beszámoló formája; a beszámoló pénzneme; a mérleg formájának megválasztása; az eredménykimutatás formájának megválasztása; a számviteli alapelvek felsorolása; a kötelezően elkészítendő szabályzatok felsorolása; a termelőeszközöket a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé rendeltetésük, használatuk alapján miként sorolják be; értékhelyesbítések elszámolási rendje; az alapítás-átszervezés költségei aktiválásának rendjét; a kísérleti-kutatás, fejlesztés költségeinek aktiválását, elszámolásának rendjét; az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetésként történő elszámolásának feltételrendszerét; az értékelési módokat és eljárásokat; az eszközök minősítését; a kockázatok becslésének, számításainak rendjét; a terv szerinti amortizáció elszámolásának módját; a maradványérték megállapításának rendjét; a terven felüli amortizáció elszámolásának rendjét; a kis értékű eszközök elszámolását; az értékvesztések elszámolásának rendjét; az időbeli elhatárolások rendjét; a céltartalék-képzés szabályait; a beruházás, felújítás és a karbantartás tartalmának és elszámolási rendjének kialakítását; a visszaírások elszámolását; a számviteli elszámolás szempontjából „lényeges”-nek minősített információkat; a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mit minősít jelentősnek, lényegesnek; a bizonylatoknak a könyvekben történő rögzítésének rendjét; a kiegészítő melléklet tartalmának meghatározását; stb. III. Vizsgálatszervezési feladatok

    

Ebben a részben meg kell határoznia a vizsgázónak az ellenőrzés módszerét, amely ebben az esetben kizárólag tételes lehet. A vizsgálat megállapításait – még a jelentés leadása előtt – egyeztetni kell az érintettekkel. (Konkrétan meghatározva, hogy kikkel.) A jelentéshez csatolni kell mindazon bizonyító okmányokat, melyekkel a negatív megállapításokat alátámasztották. Szerepelnie kell a vizsgálati jelentés leadási határidejének. A fentieken kívül szerepelhetnek természetesen más vizsgálatszervezési feladatok is.  Dátum és a jóváhagyó aláírás (aki csak a vezérigazgató lehet) meglétét a vizsgálati program végén feltétlenül ellenőrizzük.

E részt konkrét adatokkal, dátumokkal stb. kell elkészíteni, csak akkor fogadható el.


3


ÉRTÉKELÉS A megoldás abban az esetben fogadható el, és értékelhető legfeljebb tíz ponttal, ha a vizsgálati program I. „Bevezető” és III. „Vizsgálatszervezési feladatok” részeket teljes körűen, és a II. „Részletes vizsgálati feladatok”-ból legalább nyolc elfogadható (vizsgálati feladatot) kérdést tettek fel. A feladatra akkor kapható maximális pont, ha a vizsgálati program I. és III. részeket hibátlanul elkészítették és legalább tizenkettő megfelelő kérdést tettek fel az alaki követelmények betartása mellett. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a témakörhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható! 2. Feladatrész A feladat megoldásaként az előző feladatban kidolgozott vizsgálati program alapján elvégzett ellenőrzés megállapításait kell vizsgálati jelentésbe foglalni a bevezető rész nélkül. A Vizsgálati jelentés II. Részletes megállapításokat és a III. Összefoglaló következtetések, javaslatok részből a javaslatokat kell elkészítenie a vizsgázónak. A részletes megállapítások részben a pozitív megállapítások mellett negatív (hibát feltáró) megállapításokat is szerepeltetni kell és egy jelentős hibát is. Lehetséges hibaként állapítható meg a számviteli politika ellenőrzése területén (nem teljes körűen):  

  

 



Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. Az üzleti év mérleg-fordulónapja és a letétbe helyezés időpontja között úgy kell meghatározni a beszámoló készítésének időpontját, hogy a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehessen végezni. A beszámoló készítésének időpontja az üzleti év mérlegfordulónapját követő hónap 15. napja, esetünkben az üzleti évet követő év január 15. napja – ami túl rövid határidő. A fenti határidőhöz kapcsolódóan naponta zárlati ütemtervet kell készíteni, mely az egyes tételek értékelésével kapcsolatos munkákat, azok határidejét és a végrehajtásért felelős megjelölését tartalmazza – ami nem indokolt. A számviteli politika nem tartalmazza a könyvvizsgáló adatait. A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A költségelszámolás választott módszere: A költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyvelik. Termelő vállalt esetében indokolt lenne a forgalmi költségelszámolás is. A beszámoló formáját a számviteli törvény az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől, továbbá egyéb feltételektől függően határozza meg. Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó. A számviteli politika nem rendelkezik arról, hogy üzleti jelentést is kell készítenie. A beszámoló pénznemeként milliárd forint van meghatározva– az információk szerint ez túlzottan nagy. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

4

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 



   







   

A mérleget a számviteli törvény 1. sz. melléklet „A” változata szerint készítik el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonják össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat elhagyják, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel – ami hiba. Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet „A” változata szerint készítik el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az eredménykimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat elhagyják, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel – ami hiba. A számviteli alapelvek felsorolása és pontos meghatározása a számviteli politikában nem szerepel. A számviteli politikában nincsenek feltüntetve az elkészítendő szabályzatok. A számviteli politikában nincs egyértelműen szabályozva, hogy a termelőeszközöket a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé rendeltetésük, használatuk alapján sorolják-e be. Amennyiben a tevékenységet tartósan szolgáló tárgyi eszköz, tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. Kimaradtak a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek. A felmerült költségeket alapítás-átszervezés aktivált értékeként a tárgyi eszközök között mutatják ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. Hiba, hogy nem a tárgyi eszközök, hanem az immateriális javak között kell kimutatni. A felmerült költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az tárgyi eszközök között mutatják ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. Hiba, hogy nem a tárgyi eszközök, hanem az immateriális javak között kell kimutatni. Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 ezrelékét, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 ezreléke meghaladja az 500.000 forintot, akkor az 500.000 forint. Indokolatlanul alacsony összegben határozták meg a 2 százalék helyett a 2 ezreléket és ellentmond a számviteli törvénynek az 500.000 forintos értékhatár is. A hasznos élettartamot egységesen kettő évben határozták meg. Ez ellentmond a számviteli törvény előírásinak. Maradványértéket minden eszköz esetében alkalmazni kell. Ez ellentmond a számviteli törvény előírásinak. Az alkalmazott leírási módszerként minden eszköz esetében teljesítményarányos leírást választott – annak ellenére, hogy például a számítógépek esetében ez nehézkes lenne. Kisértékű tárgyi eszközök esetében az egy összegű leírást 10 millió forintban állapították meg. Ez indokolatlanul magas összeg.


5

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ   





  

A terv szerinti értékcsökkenési leírást a beszerzéstől (és nem az üzembe helyezéstől) számolják. Az értékcsökkenési leírást addig folytatják, amíg az az eszköz a Társaság tulajdonában van akár húsz évig is – és nem a hasznos élettartam idejéig. A terven felüli értékcsökkenések, értékvesztések visszaírását még akkor is folytatni kell, ha az adott eszköz piaci értéke nagyságrendekkel meghaladják a könyv szerinti értéket. A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valuta szabadpiaci árfolyamán kell átszámítani. Ez ellentmond a számviteli törvényben leírtaknak. A céltartalék képzése során a mérlegkészítés időpontjában fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell, venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Ez ellentmond a számviteli törvény előírásainak, mert nem a mérlegkészítés időpontjában, hanem a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségekre vonatkozik. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait félévente (a számviteli törvény szerint késedelem nélkül), készpénzforgalom esetén félévente (a számviteli törvény szerint a pénzmozgással egyidejűleg), illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell. Könyvviteli zárlatot naponta kell végezni. Ez indokolatlanul megnöveli az adminisztráció idejét és felesleges is. A kiegészítő melléklet kettő részből áll: mérleghez kapcsolódó kiegészítések és eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések. Kimaradtak az általános és tájékoztató kiegészítések. stb.

Jelentős hiba lehet például: 

  

Az üzleti év mérleg-fordulónapja és a letétbe helyezés időpontja között úgy kell meghatározni a beszámoló készítésének időpontját, hogy a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehessen végezni. A beszámoló készítésének időpontja az üzleti év mérlegfordulónapját követő hónap 15. napja, esetünkben az üzleti évet követő év január 15. napja – ami túl rövid határidő. A számviteli politikában nincsenek feltüntetve az elkészítendő szabályzatok. A terven felüli értékcsökkenések, értékvesztések visszaírását még akkor is folytatni kell, ha az adott eszköz piaci értéke nagyságrendekkel meghaladják a könyv szerinti értéket. stb.

A hibákat konkrétan, az okok ismertetésével, a következtetéseket adatokkal, tényekkel kell megkövetelni, csak az így kidolgozott megoldás fogadható el. Meg kell követelni a jelentős hiba meglétét és azt, hogy a javaslatok minden feltárt hiba kijavítására kiterjedjenek. Ugyancsak meg kell követelni a záradékok meglétét. A megismerési záradékban az illetékes vezetővel kell megismertetni a jelentést. Felelősséget csak kárt okozó, vagy jogszabálysértő


6

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ mulasztás esetén kell felvetni. A felelőségi záradék estében követeljük meg a jelentés felelősséget tartalmazó pontjára való hivatkozást. ÉRTÉKELÉS A dolgozat elfogadhatóságának feltétele és tíz - tizenöt pont akkor kapható, ha a pozitív megállapítások mellett legalább nyolc konkrétan megfogalmazott hibát, hiányosságot számszerűsítve, jól megállapítottak. A maximális pont abban az esetben kapható, ha a vizsgálati programban meghatározott vizsgálati feladatok alapján elvégezték a vizsgálatot és a pozitív megállapítások mellett legalább tizenegy, közöttük egy jelentős hiányosságot, hibát állapítottak meg, a jelentős hibáért a felelősséget felvetették és a javaslatokat is jól megtették, továbbá a (megismerési és felelősségi) záradékokat is jól kidolgozták. Vigyázzanak a programfegyelem betartására. Amennyiben a konkrét megállapításokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban dolgozták ki, akkor nem a témakörhöz kapcsolódó megállapításokra pont nem adható! Amennyiben a jelentést nem fogalmazásszerűen írja meg – úgy a feladatrészre pont nem adható! 3. Feladatrész: Az Intézkedési tervben a vizsgálati jelentés „Javaslatok” részében megfogalmazott hiányosságok kiküszöbölését kell alapul venni. Az Intézkedési tervet csak a vezérigazgató adhatja ki. Az Intézkedési tervben mindenképpen szerepelnie kell, hogy mit (a hibát), hogyan, kinek, mikorra kell végrehajtani, kijavítani. Az Intézkedési tervnek tartalmaznia kell:     

Az „Intézkedési terv” címszót és azt, hogy mely vizsgálat megállapításával kapcsolatos. A feltárt hibát konkrétan. A hiba kijavításának kiadásra kerülő konkrét intézkedést. A végrehajtásért felelős személy nevét, beosztását. A kijavítás határidejét.

Az Intézkedési tervben annyi intézkedést kell szerepeltetni, ahány javaslat szerepel a jelentésben. Kiadási időpontja kizárólag 2015. február 06. lehet. ÉRTÉKELÉS Minimum hat intézkedés szakszerű kidolgozására öt pont adható. Az Intézkedési tervre akkor adható maximális pont, ha minden, a jelentésben felvett hibára tartalmaz intézkedést mindenben korrekt kidolgozással. Nem teljes körű vagy hibás kidolgozás esetén arányos pontlevonás jár. Felhasznált irodalom az I. FELADATCSOPORTHOZ:   

dr. Birher Ilona – Bodonyi Miklós – dr. Sztanó Imre. – Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése D. rész 2.1. SALDO 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona – dr. Sztanó Imre – Vladár Ferencné dr. – Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz A. rész VIII. fejezet Perfekt 081/2001. szakkönyv Blumné Bán Erika – Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana SALDO 2010. szakkönyv KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

7


II.

FELADATCSOPORT megoldása

A vizsgálati program II. részletes vizsgálati feladatok részét kell a vizsgázónak összeállítania. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül a következőkben bemutatunk egy megoldást nem teljes körűen: Lehetséges vizsgálati feladatok az üzleti jelentés összeállításának ellenőrzése területén (nem teljes körűen): Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon. Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia. Az előzőek szerinti elemzésnek tartalmaznia kell - a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben - minden olyan pénzügyi és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából. Az üzleti jelentésben ki kell térni: a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra; b) a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében); c) a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; d) a telephelyek bemutatására; e) a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára. Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni: a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét; b) a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat; c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát; d) a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását. Az üzleti jelentésben kell bemutatni: a) a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési vagy forgatási célú minősítését, a valós értéken történő értékelés esetén az értékelés szempontjából történő besorolását, a származékos ügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre,


8

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ b) a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát, c) az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot (számszerűsítve is). Az üzleti jelentésnek, ahol szükséges, hivatkoznia kell és további magyarázatokat kell adnia az éves beszámolóban szereplő adatokra. Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és azt a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

ÉRTÉKELÉS Minimális követelmény legalább hat szakszerűen megfogalmazott kérdés (vizsgálati feladat) szerepeltetése, ez esetben legfeljebb tíz pont adható. Legalább tíz vizsgálati feladat szerepeltetése esetén adható a maximális pont. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a megadott témakörhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható!

Felhasznált irodalom a II. FELADATHOZ:  

III.

dr. Birher Ilona – Bodonyi Miklós – dr. Sztanó Imre. – Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése D. rész 3.6. Saldó 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona – dr. Sztanó Imre – Vladár Ferencné dr. – Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz. A. rész VIII. fejezet. Perfekt 081/2001. szakkönyv FELADATCSOPORT megoldása

Nyilvántartások vagy dokumentumok felülvizsgálata: Az okmányok és nyilvántartások megvizsgálását jelenti. Különböző szintű szabályozók írják elő a bizonylatok, dokumentációk kötelező alaki és tartalmi követelményeit, ezek megléte, gyakorlati alkalmazásának helyessége képezi a felülvizsgálat tárgyát. Ide tartoznak a különböző okmányok és nyilvántartások megtekintése, alaki követelményeinek szemrevételezése, tartalmának megismerése. Újrakalkulálás: Kifejezetten számszaki szempontból történő felülvizsgálat, amely valamilyen kimutatásban, bizonylaton, nyilvántartásban szereplő számítások helyességének megismétléséből, vagy pedig olyan számítások elvégzéséből áll, amelyek a korábbi számítások helyességét igazolják. Az átszámítás elvégzéséhez ismernünk kell a vizsgált összeg és az annak alapját képező tényezők közötti összefüggést. Egyeztetés: A különböző okmányok, nyilvántartások adatainak egybevetését, összehasonlítását jelenti. Egyeztetést jelent az is, amikor a számlán szereplő értékelési egységárakat összevetjük a kapcsolódó vállalkozási szerződésekben rögzített egységárak nagyságával, hiszen a számla alaki, tartalmi kellékei megléte és számítási helyessége ellenére eltérés lehet az alkalmazott egységárakban, ami csak ily módon derül ki.


9


Visszaigazolás (megerősítés): A számviteli nyilvántartásokban rögzített adatok, információk megerősítését kérő levélre adott válasz, jellemzően az ellenőrzött szervezettől független, külső személyektől, partnerektől. Ide tartoznak például a meghatározott fordulónapon a vevőkövetelések, szállítókkal szembeni tartozások egyenlegének megerősítése a partnerek által. A megerősítés vonatkozhat a külső fél birtokában lévő eszköz igazolására is. Amennyiben a saját és a partnerünk azonos eseményekre vonatkozó nyilvántartása nem egyezik, kérhető harmadik fél megerősítése is.

ÉRTÉKELÉS A feladatra témakörönként három – három pont akkor adható, ha az mindenben pontos kidolgozást tartalmaz. A hibákért pontlevonás jár.

Felhasznált irodalom a III. FELADATCSOPORTHOZ: 

Blumné Bán Erika – Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana C. rész 1.3.2. SALDO 2010. szakkönyv


10

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ GYAKORLATI-IRÁSBELI VIZSGADOLGOZAT

Recommend Documents