Kórházügyi helyzetkép, 2015

Kórházügyi helyzetkép, 2015 Sopron, 2015. november 24.

Velkey György, Magyar Kórházszövetség

Kórházügyi kérdések 1. Van-e elegendő forrás? - Ki vagy mi felelős a kórházi adósságért? 2. Kórházközpontú-e az ellátásunk? Sok-e a kórház? Ha igen, akkor mit lehet ezzel kezdeni?

3. Mi a kórházak szerepe? A fekvőbeteg ellátásokon túl: – Egynapos ellátások? Járóbeteg ellátások? – Egészségszervező feladatok? Népegészségügyi feladatok?

4. Milyen állapotban vannak a kórházi munkatársak? Mennyire alkalmas a rendszer változás menedzsmentre?

5. Hogyan, milyen területi rendezőelv mentén működjenek együtt a kórházak? 6. Hogyan teljesít a kórházrendszerünk? Mennyire és miért elégedetlenek a betegek? Mit lehet ezzel kezdeni?





Oktatási kiadások a GDP arányában (%)

Egészségügyi kiadások a GDP arányában (%)

Jó Állam Jelentés 2015: „a GDP-arányos egészségügyi kiadások nagysága statisztikailag igazolható módon függ össze az egészségügyi állapottal.” „Amikor az OECD legfrissebb egészségügyet bemutató jelentéseit elemezzük azt találjuk, hogy szinte valamennyi mutató (várható élet-tartam, halálozási ráta, rákos, vagy szív és érrendszeri megbetegedések) tekintetében Magyarország a legrosszabb értékeket mutató országok között van. Ezzel összefüggésben azt is érdemes összehasonlításképpen elemeznünk, hogy más fejlett országban mekkora az egészségügyre fordított kiadás mértéke. Ebben a tekintetben Európában Hollandia vezet közel 13%-kal, de Svájc és Franciaország is élen jár a 11,5% körüli eredményeikkel” „Az egészségügyi kiadások csökkenése kritikus helyzet irányába sodorja az egészségügyet. A tendencia azonnali megfordítása jelenthet csak némi esélyt arra, hogy a rendszer ne omoljon össze. A források növelésére, és a felhasználás monitoringozására lenne szükség.”

Szükséglet

Daganatos halálozás alakulása néhány európai országban, férfiak, 1990–2012

Szív- és érrendszeri okokból bekövetkezett halálozás alakulása néhány európai országban, férfiak, 1990–2012

Forrás: European Mortality Database (MDB)

Elvesztett egészséges életévek

Nemzetközi összehasonlítás és betegségcsoportok szerinti rendezés

Ráfordítás Kórházi kiadások aránya (OECD, 2012.)

Kórházak eladósodottsága október 31-én (94 kórház és 4 egyetem) Adósságrendezés (2015. május - június) ~ 60 Mrd Ft Összes lejárt adósságállomány: 45,2 Mrd Ft Lejárt adósság/éves költségvetés = 6,0% 29 kórház súlyosan eladósodott (>10%) (MKSz adatgyűjtés, Hegedűs Iván)

Adósság átlagos növekedése: 3,1 Mrd Ft/hó (2014. február – 2015. február)

Forráshiány! Négy mondat a „Jó Állam Jelentés”-ből, 2015: 1. Az egészségügyi kiadások esetében a helyzet még sokkal lehangolóbb hazánkban, mint az oktatás tekintetében. Míg az öregedő népesség arra engedne következtetni, hogy némi emelkedést tapasztalunk, addig drasztikus visszaesés észlelhető. 2. Az egészségügyi kiadások csökkenése kritikus helyzet irányába sodorja az egészségügyet. 3. A tendencia azonnali megfordítása jelenthet csak némi esélyt arra, hogy a rendszer ne omoljon össze. 4. A források növelésére, és a felhasználás monitorizálására lenne szükség. Plusz három megjegyzés: 1. Magyarországon az egészségügyre fordított pénz kevés, a kórházi kiadások aránya nem sok. 2. A rossz egészségügyi és szociális helyzet nagyobb költségigényt jelent. 3. A kórházak a feladatokhoz képest kevés ráfordítás miatt adósodnak el.

Kórházmenedzsment szerepe Az adósság 3 emlegetett oka 1. Rossz rendszerszintű hatékonyság • struktúra • betegutak 2. Rossz intézményi hatékonyság 3. Rossz menedzsmentek Kórházvezetés felelősségi sorrendje: 1. A betegeknek a lehető legeredményesebb ellátások biztosítása 2. Munkatársak biztosítása 3. Optimális erőforrás gazdálkodás 4. Rendszerszintű cselekvés

? adósság megítélés





Kórházi kiadások aránya (OECD, 2012.)

2. Kórházközpontú-e az ellátásunk? Sok-e a kórház? (OECD, 2012.)

A kórházi esetek száma és a kórházi ápolási idő hossza hazánkban és néhány környező országban

2. Kórházközpontú-e az ellátásunk? Sok-e a kórház? Mit lehet ezzel kezdeni? Diagnózis: 1. Az OECD államokhoz képest sok a kórház, de a szomszédos, hasonló egészségügyi kultúrájú országokhoz képest nem. 2. A kórházakban kezelt betegek száma nem sok a környező referencia országokhoz viszonyítva. 3. A kórházi tartózkodás hossza az utóbbi évtizedben nőtt és kissé meghaladja a referencia országokét. Terápia: 1. Az egészségben eltöltött életévek alacsony száma alapján ebben a kérdésben kevés a mozgástér. 2. A rosszabb szociális helyzet a mozgásteret tovább szűkíti. 3. A társadalom és helyi politika nem partner a további jelentős változásban. 4. A szociális rendszerrel való jobb együttműködésben vannak tartalékok.





3. Mi a kórházak szerepe a fekvőbeteg ellátásokon túl? Egynapos ellátások? Járóbeteg ellátások? Egészségszervező feladatok? Egészségügyi tudásközpont Népegészségügyi feladatok? 1. Egynapos és járóbeteg ellátások – komplex teamek, jó betegbiztonság Szervezési és infrastruktúrális kérdések kiemelt kezelése

2. Népegészségügyi feladatok – egészségműveltség fejlesztése

58 egészségfejlesztési iroda (EFI) 3. Egészségszervező funkciók telepítése – integráló tényező

Állásfoglalás a járóbeteg- és az egynapos ellátásokról (2014.) Magyar Kórházszövetség és Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Fő üzenetek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Forrásbővítés szükségessége Járóbeteg ellátás preferálása Finanszírozási eszközök alkalmazása Betegút és szakmai koordináció Menedzsment technikák szerepe Emberi erőforrás koordináció Egynapos ellátások - betegbiztonság

Magánfinanszírozott Hátrányok szolgáltatások megszüntetése a kórházakban •Forráskivonás a közellátásból

Előnyök •Betegek esetleges félreértése, félretájékoztatása megszűnik •Belső működésben a két rendszer határterületi problémái megszűnnek Előnyök realizálása belső szabályozással, ellenőrzésekkel lehetséges.

•Intézmények saját bevétele csökken – közfinanszírozott ellátás forráshiánya nő •Munkatársak bevételkiesése miatt megtartásuk nehezebbé válik •Magán- és közintézmények közti határterületi problémák felerősödnek (szövődmények kezelése, drága beavatkozások elvégzése) • Ellátások „kimazsolázása” •Nagy munkaerő igényű, ráfizetéses betegek ellátási zavara •Paraszolvencia rögzülése •Helyi problémák általánosítása: társadalmi megbecsülés romlása Veszélyek elhárítása sokba kerül, erős rendszerszabályozást és ellenőrzést igényel.





Ápolói helyzetkép Mellékállás vállalása A szakemberek, több műszakosok esetében közel 55%-ának, egy műszakosok esetében több, mint 61%-ának van másodállása.

80,00%

1 műszakos munkarend

74,20%

90,00%

71,20%

A kereset-kiegészítő tevékenység hány százalékát teszi ki a fizetésének? több műszakos munkarend

70,00%

(Halmosné Mészáros Magdolna–Kovács Erzsébet: Az ápolók élet- és munkakörülményei napjainkban)

60,00%

10,00% 0,00% a fizetésem 10–25% -át

a fizetésem 26–50% -át


0%

3,80%

20,00%

3,80%

30,00%

7,60%

21,20%

40,00%

18,20%

50,00%


Alvás, fáradtság egy műszakos munkarend több műszakos munkarend

30,10%

40,00%

39,40%

50,00%

49,00%

60,00%

57,50%

70,00%

20,00%

12,40%

11,50%

30,00%

10,00%

0,00% rendszeresen fáradt

gyakran fáradt

általában kipihent


Egészségi állapottal kapcsolatos kérdések Alapbetegsége a megkérdezettek több mint 45%-ának van. Alapbetegség megnevezése 1 műszakos munkarend 54,30% mozgásszervi

idegrendszeri

27,00%

27,00%

0%

0,00%

2,40%

10,00%

3,00%

2,40%

20,00%

18,20%

30,00%

24,40%

40,00%

29,30%

50,00%


36,60%

60,00%

több műszakos munkarend

21,20%

70,00%

pszichiátriai eredetű

érrendszeri problémák

szív eredetű problémák

egyéb

• Egy 2006-os Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet által készített felmérésből kitűnt, hogy a betegágy mellett dolgozó ápolók 37%-a szenvedett krónikus betegségben. • Gyógyszert 37%-uk szed rendszeresen. • Szűrővizsgálatokra a megkérdezettek 85%-a rendszeresen jár.

alacsony munkabér

fizikai megterhelés

érzelmi megterhelés

a sokoldalú elvárás

a munkafeltételek

a munkahelyi légkör

kiégés, fásultság

a mindenkinek való megfelelés


a felborult bioritmus

Rangsorolja a munkavégzése során Önt veszélyeztető tényezőket

pszichés megterhelés

Hogyan ítéli meg munkahelyén a kollektívát, munkahelyi környezetét?

munkahelyi kollektíva

egészségi mutatók

30%

21,15%

24,55%

40%

32,70%

50%

16,70%

60%

45,75%

50,55%

munkakörnyezet

munkatársi támogatás

0%

1

4,60%

3,35%

0,35%

10%

0,45%

20%

nagyon rossznak

2

1 műszakos munkarend

3

4

több műszakos munkarend

5

nagyon jónak

Az orvosi életpálya ideája Az ORVOS:

A szükséges eszközrendszer:

Keményen tanul 11-14 évet, míg felelős szakember lesz Dolgozik hetente kb. 60 órát a közellátásban (8-10 óra napi munka, heti 1 hétköznapi és havi 1 hétvégi ügyelet) Naponta 1-2 órában önképzést végez Nevel legalább 3 gyermeket Kultúrával, sporttal, pihenéssel,közösségi élményekkel tartja magát karban Társadalmilag aktív, értelmiségi életet él

Társadalmi tisztelet • politikai támogatás • arányos média Szakmai előmeneteli rend Elegendő fizetés (beárazandó tételek): • napi szükségletek • tisztességes lakhatás • hatékony és biztonságos közlekedés (autó) • szakmai fejlődés – utazás, szakirodalom, infokommunikáció • nyugodt kikapcsolódás (sport, kultúra, nyaralás, társaság) • magas szintű gyermeknevelés feltételei

Egérutak az orvosi idea megvalósítására (Valahogy mégiscsak boldogulni kell) • • • • • •

• • •

Klinikai vizsgálatok Külföldiek oktatása Tudományos grantok Szakértői munkák Kórházon belüli vagy kívüli magánellátás Egészségügyi vállalkozói tevékenység Ágazaton kívüli tevékenységek Részleges vagy teljes külföldi munkavállalás Paraszolvencia

Rendszerszervezési megítélés: • Értékteremtő egérutak erősítése • Értékbiztosító egérutak fenntartása • Deformáló egérút (paraszolvencia) kiváltása

Fő veszély: Emberi erőforrás kérdés

1. Erőforráshiány – eredményesség romlása 2. Kiégés - „Reform abszorpciós képesség” hiánya 3. Paraszolvencia rögzülése – szabályozási és etikai zavarok 4. Menedzsmenthibák felerősítő hatásai (TÁMOP 6.2.5.B) - határtartás - érzelmi intelligencia - kommunikáció, közösségépítés





Súlyponti, térségi, megyei vagy regionális rendszer? Regionális rendszer

Súlyponti rendszer

Megyei rendszer Térségi rendszer

Nemzetközi alapelvek 1. 1-1,5 millió ember egy szervezési egységben 2. Progresszív ellátórendszer 3. Megközelíthetőség, ellátási hagyományok figyelembevétele 4. Centralizáció – decentralizáció

A budapesti térségi rendszer gyakorlata

Egy kórház területi ellátási kötelezettsége egy két progresszivitási szinten ellátott szakmában

Csecsemő- és gyermekintenzív terápia, Bethesda Gyermekkórház, Bp.

Egy ország – háromféle betegútrendszer

1. Budapest és környéke - kb. 3,5 millió ember • • •

• •

Egymáshoz közel levő kórházak Jó közlekedési útvonalak Nem paralell intézményi hierarchia és szakmai progresszivitás (sok országos központ, heterogén specialitások) Többnyire elavult, leromlott infrastruktúra Kisebb, szakosodott gyógyító teamek

Kompromisszumokkal összerakott felvételi és ügyeleti rend: • helyi, térségi és országos kompetenciákkal, • költségérzékeny megoldásokkal, • kis mozgástérrel

2.-3. Vidéki Magyarország - kb. 6,5 millió ember • • • • • •

Egymástól távoli kórházak Változó közlekedési feltételek Párhuzamos intézményi hierarchia és szakmai progresszivitás Többnyire korszerű, modern infrastruktúra Általános ellátásokra kialakított gyógyító teamek Egyetemi (2.) vagy megyei (3.) központok

Folyamatos felvételi és ügyeleti rend: • adott progresszivitásnak megfelelő ellátásokkal, • kis mozgástérrel

Esélyegyenlőtlenség

A felső- és alapfokú végzettségű férfiak születéskor várható élettartamában mutatkozó különbségek Európa néhány országában, 2007-ben és 2012-ben Forrás: Demográfiai portré, 2015., Eurostat.

Esélyegyenlőtlenség az alapellátásban

Négy évnél fiatalabb gyermekek és házi gyermekorvosok területi megosztása Magyarországon 59,6

45,6 65,9 56,6

53,8 53,9

50,9

45,8

43,6 36,6

45,4

42,9

41,3

42,5

45,6

42,9

46,5

47,6 42,8 39,4

44,7 41,2

37,4

37,8

42,3 41,9

42,1

33,3 39,7

58,2

39,4

49,4

46,6

49,3

43,3

42,2

44,4

42,8

46,3

46,3

39,5

45,1

44,1

41,8 46,9

48,1 46,6

53,8

42,3

33,2

41,8 43,2

42,9

47,3

41

45,9 45,5

48,9

40,3

45,6 49,3

43,3

45,3

46,5

40,7

37,1 44,4 48,1

45,9

38,3

45,9

48,3

49,9

50

42,6

40,5

45,1

49,9

44,4

46,5

29

49,4 38

50,3

46,4

46,8

47,7 32,4

56,6 52,1

53,1

38,7

47,5 48,5

47,4

48,3

46,3

45,9

45,9

36,1

44,7

65

51,6

54,5

54,9

42,4

42,6

39,4

51,7

53

50,5 47

45,4

51,5

52

52,5

58,2

45,7

34,3

47,6

43,4

57,8 52,8

49,1

51,4

42,5 45,9

44,7

44

61,1

46,5

41,5

48,7

52,8

41

44,3 43,6

63,6 53,1

41,5 38,9

46,3

58,7

44,4

55,9

51,9 49,4

45,2

47,4

47,9 40,5

49,3

56,2

38,7 56,2

37,8

45,8

48,6

46,3

36,8

55,8

55,7

56,7 46,2

62,8

43,6

46,9

57,7

5. Kórházi munkamegosztás és betegútrendszer fejlesztési irányai 1. A térségi rendszer igazodik leginkább a nemzetközi elvekhez, a közlekedési viszonyokhoz és hazai progresszív ellátási gyakorlathoz. 2. A főváros környéki és a vidéki egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása eltérő módon oldható meg. 3. Az esélyegyenlőtlenség leküzdése a betegútrendszer, a kórházi struktúra fejlesztése, valamint az ellátási szintek közötti együttműködés kulcskérdése.





Születéskor várható átlagos élettartam (év)

6. Hogyan teljesít az egészségügyünk? Mennyire és miért elégedetlenek a betegek? Mit lehet ezzel kezdeni?

Egészségben eltöltött évek száma (év)

Forrás: Jó Állam Jelentés 2015

5. Hogyan teljesít az egészségügyünk? (4 kijelentés, 1 következtetés) Jó állam Jelentés: 1. „Az egészségügyi kiadások csökkenése kritikus állapotba sodorja az egészségügyet.” 2. „Magyarországon gyorsan nőtt az egészségben eltöltött évek száma. E kedvező változásban jelentős szerepet játszott az egészségügyi ellátó rendszer működése is.” Eurostat: 3. Az esélyegyenlőség gyenge, de 2007-2012 között javult OECD: 4. 2007-13 között nőtt az egészségüggyel kapcsolatos elégedettség Az elsődleges baj az alulfinanszírozottsággal, és nem a hatékonysággal van.

5. Hogyan teljesít a kórházrendszerünk? Mennyire és miért elégedetlenek a betegek? Mit lehet ezzel kezdeni?

Szolgáltatási színvonal javítása!

Ördögi kör egészségügyi ellátórendszeri zavarok

társadalmi megbecsüléshiány Legfeltűnőbb tünetek:

Legfontosabb teendők:

1. Kevés, kiégett munkatárs - időzavarok 2. Kórházi adósság 3. Romló szolgáltatási színvonal 4. (Romló eredményesség)

1. 2. 3. 4.

Emberi erőforrás program Forrásbevonás Szolgáltatási színvonal professzionális javítása (Hatékonyságjavítás – struktúra korrekció, fenntartói és intézményi gazdálkodás)

Újratervezés: Az egészségügyi ellátás ideája

A társadalom felelőssége: • •

•

•

Méltányos (szolidáris, hozzáférhető) Hatékony (erőforrásokkal jól gazdálkodó) Jó minőségű, kiszámítható szolgáltatási színvonalú Eredményes (szakmailag helytálló)

Szükséges erőforrások: • • • •

egészségügyi ellátás biztosítása.

•

Társadalmi konszenzus Szabályzás, ellátási rend Infrastruktúra (épület, műszer, informatika, amortizáció pótlás, stb.) Elegendő működési finanszírozás Emberi erőforrás (képzett, megbecsült, motivált)

Kórházügyi helyzetkép, 2015

Recommend Documents