Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések. VII. A sav bázis egyensúly zavarainak laboratóriumi vizsgálata

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések VII. A sav­bázis egyensúly zavarainak laboratóriumi vizsgálata VII/1.ELTE Súlyos közlekedési balesetet szenvedett beteg sav­bázis paraméterei az     első órákban  és  1 nappal később pH    7,20     7,05 pCO2  20 Hgmm  55 Hgmm aHCO3–

   8 mmol/l

 13 mmol/l

stHCO3–

 11 mmol/l

 11 mmol/l

BB BE

 28 mmol/l –18 mmol/l

 28 mmol/l –18 mmol/l

Az utóbbi időpontban disseminált intravasculáris coaguláció is fennáll. Milyen mechanizmus(ok) magyarázhatják a két időpont közötti sav­bázis paraméter különbségeket, ill. az egyező értékeket? VII/2.

Egy beteg vérnyomása 180/120 Hgmm, tüdeje felett apróhólyagú szörtyzörejek hallhatók. Napi 4 l folyadékot fogyaszt, de az utóbbi napokban a szokásos 3 l helyett csak 1,0­1,5 l vizeletet ürít. szérum kreatinin: 1024 µmol/l; BUN  36 mmol/l; pH 7,28; pCO2  30 Hgmm; aHCO3–  14 mmol/l; stHCO3–  16 mmol/l; BE –10 mmol/l. Milyen sav­bázis zavarról lehet szó? Milyen folyamat okozhatja a fenti sav­bázis egyensúly­zavart?

VII/3.ELTE Respiratorikus acidózisban hogyan változnak a következő paraméterek?                 kialakuláskor                kompenzáció után   stHCO3– ? ?   aHCO3–

?

?

  BE

?

?

2004.12.01.

1/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések VII/4.ELTE Pylorus stenosisos beteg sav­bázis státusa a következő: pH:  7,52; pCO2:  40 Hgmm; aHCO3–:  27 mmol/l; Na+:  140 mmol/l; K+:  2,8 mmol/l; – Cl :  80 mmol/l.   a) Nevezze meg pontosan a sav­bázis zavar típusát!   b) Milyen előjelű a BE?   c) Mi a valószínű oka annak, hogy a pCO2 csak 40 Hgmm?   d) Mennyi a stHCO3– koncentrációja? VII/5.ELTE Ha egy léguti betegségben szenvedő ember sav­bázis státusa a következő, mit állíthatunk biztosan a betegség keletkezésének időpontjáról, feltéve, hogy más betegsége nincs. pH:  7,35; pCO2:  67 Hgmm; BE:  6 mmol/l; aHCO3–:  38 mmo/l; stHCO3–:  28 mmol/l; BB:  54 mmol/l. A beteg Hb tartalmának 48 mmol/l­es BB felel meg. VII/6.

Ha a BE: –22 mmol/l, akkor felnőtt ember esetén hány gramm NaHCO3­ ot kellene infundálni a hiány azonnali és teljes pótlására? Testsúly: 70 kg, a NaHCO3 mólsúlya: 84.

VII/7.

Nevezze meg a sav­bázis egyensúly­zavar típusát ha a : pH:  7,6; – Cl :  60 mmol/l; pCO2:  40 Hgmm; aHCO3–:  40 mmol/l; BE: 

2004.12.01.

16 mmol/l!

2/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések VII/8.ELTE Milyen irányú változásokat kapunk a következő paraméterekben  hosszantartó hányás után és miért? szérum Na+?  szérum Cl–?  pH? A kialakult sav­bázis státusban a szervezet K+ mennyiségének változása rontja, javítja, vagy nem befolyásolja a kompenzációt? VII/9.

Értékelje az alábbi sav­bázis státust! pH:  7,3; pCO2:  20 Hgmm; BE:  –15 mmo/l. A kompenzáció 95 %­os konfidencia határai BE: –15­nél pCO2: 22–28 Hgmm.

VII/10.ELTE Kezeletlen diabéteszes betegnél milyen irányú eltérésre számít a normál értékekhez képest az alábbi paraméterekben? pH?,  pCO2?,  BE?,  aHCO3–?,  stHCO3–?

VIII. Só­ és vízforgalom zavarainak laboratóriumi vizsgálata VIII/1.

Ha a normál szérum Na+ koncentráció 140 mmol/l és a szérum fehérje koncentráció 70 g/l, akkor mennyi lesz a "normál" szérum Na+ koncentráció 120 g/l­es fehérje koncentráció esetén, ha elhanyagoljuk a víz és a fehérje fajsúly különbségét?

VIII/2.ELTE Hasi műtét után kialakult akut szeptikus veseelégtelenségben a beteg 200 ml (katéteres) vizeletet (Na+: 50 mmol/l) ürít. A hasi drainen keresztül 500 ml folyadékot veszít (Na+: 100 mmol/l), míg a gyomorszondán keresztül 24 óra alatt 3 liter (Na+: 70 mmol/l) folyadék távozott. A beteg hőmérséklete 39oC. Mennyi folyadékot és mennyi Na+­ ot kell pótolni a következő 24 órában?

2004.12.01.

3/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések VIII/3.ELTE Elhúzódó kezeletlen hyperglykaemiás kómában hogyan változnak az alábbi laboratóriumi értékek? Szervezet össz K+­tartalma; szervezet össz Na+­tartalma; szervezet össz H2O­tartalma. Követi­e a szérum K+­szint a szervezet össz K+ tartalmának változását? VIII/4.

Krónikus hypernatraemiás (154 mmol/l) betegnek hány liter folyadékot kellene infundálnunk ahhoz, hogy a szérum Na+ 140 mmol/l­re  csökkenjen, ha a beteg 75 kg­os?

VIII/5.

Dekompenzált szívbeteg szérum Na+ szintje 126 mmol/l. Kb. hány liter  vizet kell kiürítenie, hogy a szérum Na+ a normális 140 mmol/l­re  emelkedjék? A beteg 70 kg­os.

VIII/6.ELTE Erős izzadás okozta akut hypernatraemiás hypovolaemiában hogyan  változnak az alábbi laboratóriumi értékek? szérum fehérje ?, Ht ?, Hb ? Különbözik­e egymástól a három érték változásának mértéke? VIII/7.

A beteg szérum K+ szintje már egy hete 2,9 mmol/l. A vizelet K+ koncentrációja > 20 mmol/l.  Ezek az adatok milyen eredetű hypokalaemiára utalnak?

2004.12.01.

4/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések IX. A vesebetegségek laborató riumi vizsgálata IX/1.ELTE

Egy lázas torokgyulladás után néhány héttel a beteg ödémás lett.  Vérnyomása megemelkedett. Vizelet lelete: mennyiség: 450 ml/nap; fehérje: +++ (3 g/nap); üledék: látóterenként 50­100 vvs, elvétve fvs, vvt cilinderek; kreatinin clearance: 30 ml/perc. Valószínű diagnózis?

IX/2.ELTE Kifejezetten ödémás felnőtt beteg labor leletei a következők: szérum összfehérje: 40 g/l; szérum össz koleszterin: 10 mmol/l; vvt süllyedés: 28 mm/óra; vérnyomás: 125/80 Hgmm; vizelet lelet: mennyiség: 1800 ml/nap,                     fehérje: ++++ (12 g/nap),                     üledék: 1­2 fvs, elvétve vvt, néhány hyalin cilinder. Mire gondol a leletek alapján? IX/3.ELTE Lázas beteg deréktáji fájdalomra panaszkodik. Vizsgálati eredményei: Vizelet lelet: fehérje: ++, genny: +++,           üledék: sok fvs, néhény vvt, hámsejtek, fvs cilinderek, sok                   baktérium; Ck: 100 ml/perc. Valószínű diagnózis? IX/4.

Milyen eredetű haematúriát valószínűsítenek az alábbi adatok?  A beteg vizeletének üledékében látóterenként 3­5 vvt, elvétve 1­1 fvs látszik. A vörösvértestek nem töredezettek. A proteinuria minimális és a vizelet fehérje ELFO nem mutat szelektivitást. Ck: 120 ml/perc.

2004.12.01.

5/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések IX/5.ELTE Korábban egészséges veséjű beteg nagyobb dózisú gentamicint kapott. Ezt követően hirtelen, 3 nap alatt 3 kg­ot "hízott". Katéteres vizelete kevés (< 200 ml/nap).  Egyéb laboratóriumi leletei: szérum kreatinin: 440 µmol/l; urea nitrogén: 28,5 mmol/l; szérum K+: 6,2 mmol/l.  Mivel magyarázza a fenti adatokat? IX/6.

Diabéteszes ketoacidózisban szenvedő beteg éhgyomri vércukor értéke 15 mmol/l. A kreatinin clearance 20 ml/perc. A tubuláris funkció  megítélésére elvégzett vizsgálatok negatív eredményt adtak. Vizeletében ismételt vizsgálattal sem találtak cukrot. Mi lehet ennek a magyarázata?

IX/7.ELTE Ha a beteg labor lelete a következő, akkor mi a valószínű diagnózis? Vizelet: szín: szalmasárga genny: +++ átlátszóság: zavaros vér: + mennyiség: 400 ml jelenlegi, cukor: neg                     1600 ml/nap aceton: neg  fajsúly: 1022 Ubg: norm. fehérje: halvány op. (50 mg/nap) epefesték: neg üledék: látóterenként 20­30 laphámsejt (), 30­40 fvs, 3­4 vvt; Egyéb adatok: a beteg hőmérséklete: 37,2oC; fvs: 12 G/l; vvt: 4,5 T/l; vvt süllyedés: 2 mm/ó; kreatinin clearance: 120 ml/min; vizelet tenyésztés: bact. coli poz.

2004.12.01.

6/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések X. Az endokrin működés laboratóriumi vizsgálata X/1.ELTE

FT4 és FT3: alacsony; TSH szint: alacsony; pajzsmirigy jódfelvétele: 2 ó: 4 %, 6 ó: 7 %, 24 ó: 12 % (csökkent jódfelvétel). Milyen vizsgálatot végezne, hogy eldöntse, milyen eredetű zavarról van szó?

X/2.

40 éves nőbeteg diffúzan megnagyobbodott pajzsmiriggyel. Kifejezett exophtalmusz és pretibiális ödéma látható. Pajzsmirigy jódfelvétel: 2 ó: 40 %, 6 ó: 80 % (); FT4 és FT3 magas. T3 szuppresszió után a fenti adatokban nincs lényeges változás.

 

A beteg TRAb pozitív. Valószínű diagnózis?

X/3.  

Az iskolaorvos egy 13 éves kislánynál diffúzan megnagyobbodott pajzsmirigyet talál. Egyéb fizikális eltérése, ill. panasza nincs. FT4: enyhén csökkent; FT3: emelkedett; A pajzsmirigy jódfelvétele: fokozott. Anorganikus jód adása után az FT4 szint normalizálódik. Mi lehet a zavar lényege?

X/4.ELTE   X/5.  

TSH szint alacsony. Pajzsmirigy jódfelvéte csökkent. Milyen vizsgálatot vagy vizsgálatokat végezne, hogy eldöntse, milyen eredetű zavarról van szó? 1 éve Cushing­kór miatt operált beteg. Lassult mozgás, bradycardia, hypotensio. TSH szint alacsony. Pajzsmirigy jódfelvétel: 2 ó: 10 %, 6 ó: 19%, 24 ó: 20 % (). TSH terhelés után a pajzsmirigy jódfelvétele: 2 ó: 15 %, 6 ó: 25 %, 24 ó: 32 % (normális). Valószínű diagnózis?

2004.12.01.

7/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/6.

62 éves nőbeteg gyakori szívdobogás érzés és rendszertelenül jelentkező  hasmenés miatt fordult orvoshoz. Pulzusa 120/perc. FT4: enyhén csökkent; FT3: erősen fokozott; pajzsmirigy jódfelvétel: normális. Milyen betegségre gondol?

X/7.

Egy 11 hónapos csecsemő hasa előredomborodik, mozgása korához képest elmaradott.  A pajzsmirigy jódfelvétele és jódleadása erősen fokozott. Szérum FT4 és FT3 csökkent. A szérum MIT és DIT emelkedett, kiválasztásuk a vizelettel fokozott. Milyen jellegű zavarról lehet szó?

X/8.ELTE

35 éves nőbeteg szülés után nem tud szoptatni, menstruációja nem indul meg. Kedvetlen, étvágytalan. Arca duzzadt, bőre száraz, haja hullik. EKG­n low voltage. FT4 és FT3 csökkent. Pajzsmirigy jódfelvétel csökkent.  Szérum TSH alacsony, TRH­ra nem reagál.  Szérum koleszterin szint: 8,6 mmol/l. Primer, szekunder vagy tercier zavarról van szó?

X/9.ELTE

2­3 hete fennálló hőemelkedés és hasmenés miatt jelentkezik egy beteg  az orvosánál. Pajzsmirigye duzzadt és fájdalmas. széklet tenyésztés: normális. vércukor: 6,6 mmol/l; szérum koleszterin: 3,6 mmol/l; RR: 160/85 Hgmm; pulzus: 120/perc; FT4: emelkedett; Valószínű diagnózis?

2004.12.01.

8/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/10.

Sápadt, sárgás bőrű, töredezett hajú beteg krónikus obstipációról  panaszkodik. Kivizsgálása során hypochrom anaemiát, bradycardiát és 7,5 mmol/l koleszterin szintet találtak nála. TSH szintje emelkedett. Primer, szekunder vagy tercier zavarról van szó?

X/11.    

40 éves nőbeteg tapintható göbbel a bal pajzsmirigy lebenyben. Exopthalmusza nincs. FT4: erősen emelkedett;  EKG: pitvarfibrilláció. Milyen képet láthatunk valószínűleg a szcintigrafiás felvételen? Változik­e a kép TSH illetve T3 adására?

X/12.

35 éves nőbeteg diffúzan megnagyobbodott fájdalmatlan pajzsmiriggyel. FT4: alacsony; jódfelvétel: csökkent.   anti­hTPO és TAb szint: növekedett.  EKG: low voltage. Valószínű diagnózis?

X/13.

Szérum Na+ emelkedett, K+ csökkent. Aldoszteron ürítés: a normális érték kétszerese. Plazma renin aktivitása: csökkent. Hypertensio. Milyen betegségre gondol?

X/14.

Szérum Na+ emelkedett, K+ csökkent. Aldoszteron ürítés: a normális érték háromszorosa. Plazma renin aktivitása: fokozott. Hypertensio. Milyen betegségre gondol?

X/15.

Plazma kortizol szint csökkent. Vizelet 17­ketoszteroid és aldoszteron ürítés szintén csökkent.  Plazma ACTH szint magas. Milyen betegségre gondol?

2004.12.01.

9/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések X/16.ELTE Plazma kortizol éjjel: 140 nmol/l (), reggel: 170 nmol/l ().  Vizelet 17­ketoszteroid ürítés: csökkent.  Plazma ACTH szint: alacsony. Metopiron adás után a fenti adatok gyakorlatilag változatlanok. Milyen betegségre gondol? X/17.

40 éves nőbeteg. Testsúly: 47 kg, magasság: 160 cm. Szérum Na+: 132 mmol/l, K+: 8 mmol/l. 17­ketoszteroid ürítés: csökkent. Plazma ACTH szint igen magas. A beteg hypoglykaemiára hajlamos. Milyen betegségre gondol?

X/18.ELTE 50 éves nőbeteg. Testsúly: 90 kg, magasság: 163 cm. RR: 160/90 Hgmm, szérum Na+: 160 mmol/l, K+: 3 mmol/l. 17­OH kortikoszteroid ürítés: erősen emelkedett. Vérglükóz: 7,7 mmol/l. Milyen betegségre gondol? X/19.

Egy 45 éves férfibeteg gyengeségről, fáradékonyságról és libidó csökkenésről panaszkodik. Az utóbbi időben lefogyott. A plazma ACTH és TSH szintje alacsony. Milyen betegségre gondol és milyen vizsgálatokat végeztetne el?

X/20.

RR: 175/95 Hgmm; éhgyomri vércukor szint: 7,8 mmol/l; oGTT: diabetoid terhelési görbe. Plazma kortizol szint reggel: 780 nmol/l (); plazma kortizol szint este: 730 nmol/l (); 2 mg/nap dexamethasonra nem csökken a szteroid ürítés, 8 mg/nap dexamethason hatására csökken. Mi a valószínű diagnózis? A feltehető kórkép melyik formájáról van szó?

X/21.

Holdvilág arc, centrális elhízás. Plazma kortizol szint magas, nincs napszaki ritmus. Szuppresszió még nagy adag dexamethasonnal sem érhető el. Plazma ACTH szint alacsony. Milyen betegségre gondol?

2004.12.01.

10/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések X/22.

Hypertensió, osteoporosis. Plazma kortizol szint reggel: 870 nmol/l;  plazma kortizol szint este: 810 nmol/l. A fokozott plazma kortizolszint még nagy adag dexamethason adása után sem csökken. Plazma ACTH szint: magas. Mi a valószínű diagnózis? A feltehető kórkép melyik formájáról van szó?

X/23.

Lesoványodott beteg. Izomgyengeség. Szérum Na+: csökkent, K+: emelkedett. Hypotensio. Plazma ACTH szint: emelkedett. 17­ ketoszteroid ürítés: igen alacsony. Milyen betegségre gondol?

X/24.

Lesoványodott férfibeteg. A herék atrophiásak.  Plazma kortizol szint: 56 nmol/l. Szérum Na+: 141 mmol/l; K+: 3,9 mmol/l. Össz T4: alacsony. 17­ketoszteroid ürítés: alacsony, metopironra változás nincs. Milyen betegségre gondol?

X/25.

42 éves nőbeteg. Plazma kortizolszint alacsony, nincs napszaki ritmus.  17­ketoszteroid ürítés: csökkent. Aldoszteron ürítés: normális. Plazma ACTH szint: alacsony, CRF, ill. metopiron adása után sem változik. Milyen betegségre gondol?

X/26.

38 éves nőbeteg. Plazma kortizol szint reggel: 950 nmol/l ().  Plazma kortizol szint este: 1000 nmol/l (). ACTH adás után: 1100 nmol/l ().  17­ketoszteroid ürítés: emelkedett, ACTH adás után tovább emelkedik. Plazma nyugalmi ACTH szint: alacsony. Milyen betegségre gondol?

X/27.

47 éves nőbeteg. Plazma kortizol szint reggel: 760 nmol/l (); plazma kortizol szint este: 720 nmol/l (), ACTH adása után: 1900 nmol/l. Plazma nyugalmi ACTH szint magas.  Milyen betegségre gondol?

2004.12.01.

11/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

X/28.

42 éves férfi. Plazma prolaktin (PL) és kortizol szint: csökkent. 17­KS ürítés: alacsony. TRH terhelésre a plazma PL szint nem nő. HCG terhelésre a 17­KS ürítés fokozódik. Feltételezhető diagnózis?

X/29.

36 éves nő. Szérum FSH és LH normális, PL alacsony. TRH terhelésre a plazma TSH szint emelkedik, de a PL nem változik. Feltételezhető diagnózis?

X/30.

19 éves fiú. Plazma tesztoszteron szint alacsony, FSH és LH szint magas. 17­KS ürítés csökkent. HCG stimuláció után sem a plazma tesztoszteron szint, sem pedig a 17­KS ürítés nem nő. Feltételezhető diagnózis?

X/31.

29 éves nő. Plazma FSH és LH szint alacsony. PL magas. Ösztrogén ürítés csökkent. A betegnél 3 egymást követő napon LH­RH terhelést végeztek. Ebből az első kettő negatív volt, a harmadik alkalommal azonban a plazma LH és FSH szint a szokásos növekedést mutatta. Feltételezhető diagnózis?

X/32.

24 éves férfi. Plazma tesztoszteron jelentősen emelkedett, FSH és LH alig mérhető. Az androgén hormonok ürítése fokozott. Fizikális vizsgálat során a jobb herét megnagyobbodottnak találták. Feltételezhető diagnózis?

X/33.ELTE 36 éves férfi. Plazma tesztoszteron, LH és FSH szint alacsony.  17­KS ürítés csökkent. HCG terhelésre a plazma tesztoszteron szint és a 17­KS ürítés fokozódik, a plazma LH és FSH szintje viszont többször  megismételt LH­RH terhelés után sem nő. Feltételezhető diagnózis?

2004.12.01.

12/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések X/34.

37 éves nőnek a harmadik szülése után a tejelválasztása nem indul meg. A beteg rohamosan fogy és amenorrhoea alakult ki nála. A hypophysis  elülső lebeny hormonok szintje a plazmában nem mérhető. TRH terhelésre sem a TSH, sem a PL nem emelkedik a plazmában. Feltételezhető diagnózis?

X/35.

44 éves férfi. Galactorrhoea. A plazma PL szint igen magas, LH és FSH  szint csökkent. Plazma tesztoszteron és vizelet 17­KS alcsony. TRH vagy chlorpromazin terhelésre a PL szint csak minimális mértékben növekszik. Feltételezhető diagnózis?

X/36.ELTE 36 éves beteg. 7 napja fennálló erős szomjuságról panaszkodik. Naponta kb. 5­6 l vizet iszik, különösen jéghideg vizet kíván.  Vizelet mennyisége: 6 l/24 ó, fajsúlya: 1004. Sóterhelés után az összegyűjtött vizelet mennyisége 4 l, egyik frakció fajsúlya sem haladja meg az 1005­t. Milyen betegségre gondol, és milyen vizsgálatot végezne el a pontos   diagnózis felállításához? X/37.

50 éves nőbeteg gyakori nagy mennyiségű vizelésről panaszkodik. Napi folyadékfogyasztása 6­8 l.  Szérum Na+: 138 mmol/l. Napi vizeletmennyisége: 8 l, fajsúlya: 1004.  Sóterhelés hatására a vizelet mennyisége csökken, a fajsúlya nő. Milyen betegségre gondol?

X/38.

Virilizáció. Plazma kortizol szint: alacsony. ACTH: magas.  17­ketoszteroid ürítés: emelkedett. 17­OH kortikoszteroid ürítés: csökkent. Glükokortikoid terápia után a klinikai tünetek javultak és a 17­ketoszteroid ürítés csökkent. Milyen betegségre gondol?

X/39.ELTE Virilizáció, hypertensio. Plazma kortizol szint: alacsony. Plazma DOC és ACTH: magas. 17­ketoszteroid ürítés: magas. Feltételezhető kórkép? 2004.12.01.

13/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések

XI. A kalcium­ és foszfátforgalom laboratóriumi vizsgálata XI/1.

Csontfájdalmakról panaszkodó beteg: szérum össz kalcium értéke: 2,8 mmol/l; szérum foszfát értéke: 0,4 mmol/l; TRP %: alacsony; ALP: enyhén emelkedett. Feltehetően milyen típusú osteopathiaban szenved a beteg?   Milyen laboratóriumi vizsgálatokkal tudná diagnózisát megerősíteni?

XI/2.ELTE

Kétoldali ovariectomia után menopauzában lévő 40 éves nőbeteg deréktáji fájdalomról panaszkodik. A háti és ágyéki csigolyáin calcipeniás osteopathia mutatható ki. ODM vizsgálati eredménye pozitív. szérum kalcium értéke: 2,4 mmol/l; szérum foszfor: 1,1 mmol/l; vizelet kalcium: 200 mg/nap érték alatt, fiziológiás; szérum alkalikus foszfatáz: normális. Feltételezhetően milyen típusú calcipeniás osteopathiában szenved a beteg? Milyen laboratóriumi vizsgálatokat végeztetne még diagnózisa megerősítésére?

XI/3.

Fiatal nőbeteg csontjainak diffúz nyomásérzékenységéről panaszkodik. A beteg bordáiról készült rtg felvételen szalagszerű dekalcifikációs zónák látszódnak. Laboreredményei: szérum kalcium értéke: normális; szérum foszfát szintje: 0,4 mmol/l,   ALP: 410 U/l.  Feltehetően milyen típusú calcipeniás osteopathiában szenved a beteg?  Milyen laboratóriumi vizsgálatokkal tudná diagnózisát megerősíteni?

2004.12.01.

14/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések XI/4.

Kétoldali recidiváló kalcium­oxalát vesekőbetegségben szenvedő beteg  szérum kalcium és foszfát értéke normális. Átlagos vegyes étrend mellett hypercalciuriás. Hypercalciuriájának szekunder eredete kizárható. A beteg fokozott kálciumürítése 200 mg/nap kalcium bevitele mellett is fennmarad. Feltehetőleg milyen típusú hypercalciuriáról van szó?

XI/5.

31 éves férfi betegnek 24 órával ezelőtt erős, a jobb oldali lágyékába sugárzó fájdalma volt. Nyolc órával később kisméretű követ ürített a vizeletével. Jelenleg urológiai osztályon fekszik. Vizelet üledékében számos nem specifikált alakú kristály, továbbá vörösvértest van. Vizelet pH­ja 6­os. Hasi ultrahang vizsgálattal a bal vesemedence területén echodenz képlet látszik. A részletes anamnézis alapján bizonyosra tehető, hogy a beteg veseköves panaszai régi keletűek. A betegnél elvégzett ismételt vizsgálatokkal az alábbi laboreredmények születtek: szérum kreatinin: 71 µmol/l; szérum Na+: 141 mmol/l; szérum K+: 4,3 mmol/l; szérum Cl–: 106 mmol/l; HCO3–: 23 mmol/l; szérum kalcium: 2,64 mmol/l;  szérum foszfát: 0,8 mmol/l (); Ck: 127 ml/perc; kalcium ürítés: 332 mg/24 óra (); húgysav ürítés: 820 mg/ óra (). Kérdések:  1. Ismertesse differenciál diagnosztikai gondolatmenetét a beteg vesekövességének kialakulásával kapcsolatban!  2. Milyen kiegészítő vizsgálatokat végeztetne diagnózisának megerősítésére?

2004.12.01.

15/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések XII. Az ízületi folyadék laboratóriumi vizsgálata XII/1.

Egy középkorú férfibeteg lábfájdalomról panaszkodik. Jobb lábán az öregujj alapizülete duzzadt, felette bőrpír látható. Az izületi folyadék szalmasárga, áttetsző, sejtszáma magas (63 G/l), a PMNL aránya emelkedett (60 %). Polarizácós mikroszkóppal tű alakú, negatívan kettősen törő kristály mutatható ki benne.  A szérum húgysav emelkedett (570 mmol/l), az ürített húgysav mennyisége  alacsony (1,5 mmol/24 óra). Mi a valószinű kórisme?

XII/2.

Egy fiatal nőbeteg térdizületi duzzanat, fájdalom, gyengeség és láz miatt kerül kivizsgálásra. Jobb térdizületében szabad folyadék tapintható, az izület feletti bőr meleg, piros. A punkció során nyert izületi folyadék zavaros, piszkosszürke, a mucin próba pozitív. A sejtszáma magas (150 G/l), a PMNL aránya emelkedett (80 %). Milyen vizsgálatokat végezne még el a kórisme felállításához?

XII/3.

2 éves kisfiú térdizülete fájdalmas, duzzadt. Kórelőzményében komoly sérülés nem szerepel. A bal térdizületében szabad folyadék tapintható, az izület csapolása során véres folyadék ürül. Az elvégzett röntgen és ultrahang vizsgálattal sem csont, sem porcsérülés nem mutatható ki, szerkezeti elváltozás nem látható.  A beteg vérképe, vérzési ideje normális; alvadási ideje és az aPTI megnyúlt. Milyen kórképre gondol?

2004.12.01.

16/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések XIII. Kérdések az „Anaemia vizsgálata” c. gyakorlat anyagábó l XIII/1.ELTE Középkorú nőbeteg nagyfokú fáradékonyságról, gyakori szívdobogásérzésről panaszkodik. Anamnézisében három szülés és menorrhagia szerepel. Fizikális vizsgálatakor sápadt bőrszín, enyhe tachycardia tapasztalható. Laboratóriumi eredményei a következők: RBC:  3,6 T/l MCV:  75 fl RDW:  emelkedett szérum Fe:  10 mmol/l TVK:  80 mmol/l szérum ferritin:  5 mg/l () transzferrin szaturáció: 15% () Milyen kórképre gondol? Milyen eltérés várható az MCH­ban, az MCHC­ben és az abszolút retikulocytaszámban? Milyen jellegzetes eltérések várhatók a beteg perifériás kenetében? XIII/2.

2004.12.01.

60 éves férfibeteg évek óta krónikus hasnyálmirigy­gyulladásban szenved. Gyenge, sápadt, fáradékony.  Laborleletei a következők: RBC:  4,0 T/l szérum Fe:  11,5 mmol/l TVK:  40 mmol/l szérum ferritin  260 mg/l () MCV:  85 fl MCHC:  32 g/dl Perifériás kenetében a vörösvértest alakokon számottevő eltérés nem látható. Mivel magyarázható a laborkép?

17/18

VII­XIII

Kórélettan laboratóriumi vizsgakérdések XIII/3.

40 éves férfibeteg anamnézisében 5 éve Crohn­betegség miatti ileumresectio szerepelt. Kivizsgálásakor a következőket találták: RBC:  3,9 T/l szérum Fe:  36 mmol/l MCV:  110 fl MCHC:  36 g/l LDH:  250 U/l szérum bilirubin: 20 mmol/l Perifériás kenetében nagyfokú aniso­ és poikilocytosis, hypersegmentált granulocyták láthatók. Milyen másodlagos betegségre gondol? Milyen vizsgálatokkal erősítené meg a diagnózist?

XIII/4.

A vizsgált férfibeteg perifériás kenetében poikilocytosis, tüskeszerű nyúlványokkal rendelkező vörösvértestek láthatók.  Leletei a következők: RBC:  3,5 T/l szérum kreatinin: 200 mmol/l szérum karbamid: 15 mmol/l szérum Fe: 20 mmol/l szérum eritropoetin: csökkent Mivel magyarázza az eltéréseket?

XIII/5.ELTE Krónikus alkoholfogyasztó beteg perifériás kenetében céltáblasejteket és stomatocytákat láthatunk. Egyéb leletei a következők: szérum Fe:  12 mmol/l Htk:  0,35 l/l MCV:  80 fl RBC:  3,8 T/l ASAT:  80 U/l ALAT:  60 U/l szérum albumin:  30 g/l Mi lehet a fenti eltérések magyarázata?

2004.12.01.

18/18

VII­XIII