Korcsolyázik a falu képriportunk a 10. oldalon

A TIHANYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA

2009. január • III. évfolyam • 14. szám

Korcsolyázik a falu – képriportunk a 10. oldalon FOTÓ: DR. TÓTH VIKTOR

A tartalomból:

A háziorvosi praxisról . . . . . . 5

A tihanyi visszhangról . . .11

Együttműködési megállapodás Tihany és Balatonfüred között . . . . . . . . . . . . . . 2

A jó bornak is kell cégér . . . . 7

Tihany-Sopron focibarátság . . . . . . . . . . . .12

Jegesnap az iskolában képes tudósítás . . . . . . . . . . . . 8

Rohanó idő – félidő, adieu! . . . . . . . . . .13

2. OLDAL

TIHANYI VISSZHANG

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

Élő gyakorlat Együttműködési megállapodás Tihany és Balatonfüred között Több hónapos előkészítő munka után, január 22-én írták alá a tihanyi és a balatonfüredi önkormányzatok közötti megállapodást, amely „kiszámítható, gyakorlati hasznokat” ígér a kulturális és a turisztikai együttműködésben. A megállapodás tartalmáról és jelentőségéről Tósoki Imre polgármestert kérdeztük. – A magam és a tihanyi önkormányzat nevében mondhatom, hogy jelentős lépésnek tekintjük a megállapodás aláírását Balatonfüred önkormányzatával. Véleményem szerint példamutató dokumentumot tettünk le a két önkormányzat asztalára, olyat, amely a két település jövőbe mutató szándékait, kezdeményezéseit rögzíti. – Miért éppen Balatonfüred lett a partner? Mi jelenti a megállapodás alapját? – A megállapodás – mondhatnám – természetes alapokon nyugszik, hiszen a közös táj, a közös történelem eddig is öszszekapcsolt minket. Kulturális és a turisztikai téren eddig is voltak egyeztetett programjaink, de most ezt az alkalmi kapcsolatot váltjuk fel egy rendszeres, szabályozott együttműködéssel. A kapcsolat középpontjában a kultúra és a turizmus áll. Ez ugyanis a jövőt jelentő út - mindkét település számára. Mert itt, a Balaton mellett nem lehet más útja a boldogulásnak; nem lehet más stratégiánk, mint adottságaink, a természet, a táj és a víz és a helyi kultúra vonzerejének megbecsülése, védelme és kiaknázása. Gazdasági fejlődésünket az igényes, a környezettel összhangban és barátságban élő, igényes turizmusra kívánjuk alapozni. Hisszük, hogy ennek van értelme, ennek van jövője. – Balatonfüred az utóbbi időben látványos fejlődésnek indult. Reményeink szerint Tihany is hasonló átalakuláson mehet át. Nem tart attól, hogy a fejlesztésekkel a települések egymás elől próbálják majd „elhappolni” a vendégeket? – Szolgáltatásainkat, a turisztikai termékeket folyamatosan fejleszteni kell. A fejlesztés pedig nem valósítható meg elszórtan, szigetszerűen, hanem csak az összetartozó területek együttes felemelésével. Én ebbe beleértem a környékbeli településeket is, amelyekkel szintén a jelenleginél erőteljesebb együttműködést kell kialakítani. Tihany és Füred nem egymás vetélytársai – már csak a méretek miatt sem. De van ennél fontosabb okunk is az együttműködésre! Egymásra vagyunk utalva. Mindent, amire szükség van, a szolgáltatások teljes skáláját ugyanis senki sem tudja egyedül biztosítani. Minden helynek megvan a maga erőssége, vonzása, megvannak az előnyei, értékei, akárcsak a hiányai, gyengeségei. Ezért csak az adott helyszín, tájegység, régió együttes kínálata adja meg a helyieknek és a látogatóknak mindazt, amire szükségük van a mindennapokban vagy a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz, ismereteik bővítéséhez, a maguk szellemi gyarapításához. Az együttműködést kikényszeríti az a régi igazság is, hogy a jó bornak is kell a cégér, vagyis hogy a legjobb termék sem ér semmit, ha nem sikerül el-

Fotó: Zatkalik András

adni. A marketing pedig iszonyatosan drága tevékenység, főleg egy olyan túltelített, erős versennyel jellemezhető, ám folyamatosan bővülő piacon, mint a turizmus, és ezen belül is a kulturális turizmus. Ezért sok országban maguk a vállalkozók alakítják ki marketingszervezeteiket a turizmusban érdekelt szervezetekkel együtt, kormányzati segítséggel. Nálunk, sajnos, nincs nagy hagyománya az állami és magán, az önkormányzati és a vállalkozói szféra együttműködésének, de még a települések közötti erős és tartalmas kapcsolatok kialakításának sem. – Milyen konkrét területekre terjed ki a megállapodás? Mi most kinyilvánítottuk azt a szándékunkat, hogy közös múltunk, értékrendünk és – nem utolsó sorban – érdekeink alapján együtt kívánunk eredményeket elérni a települések fejlődését szolgáló kulturális, helyismereti és turisztikai területeken. Az együttműködés kiterjed az említett területek egészére, beleértve a programkínálat kialakítását, a kínálat ismertetését, a média- és a marketingkapcsolatok használatát és a helytörténeti kutatásokat is. A helyi kulturális értékek bemutatásában kölcsönösen segítséget nyújtunk egymásnak, közreműködünk az azokhoz kapcsolódó programokban. Erőforrásainkat így sokkal hatékonyabban tudjuk felhasználni, hiszen az anyagi támogatás, a közös finanszírozás mellett a párhuzamosságok megszüntetése, a fölösleges költségek elhagyása is más célra fordítható megtakarítást eredményez. A jelen, de még inkább a jövő szempontjából különösen fontosnak tartjuk, hogy a közös pályázati lehetőségeket is a dokumentumba foglaltuk. Az Unió kifejezetten díjazza a települések együttműködését, mert ettől - egységnyi befektetésre számítva – nagyobb hasznot vár, és komolyabb esélyt lát a tervek tényleges megvalósulására. Mivel ezt mi is így gondoljuk, ezt a megállapodást most egy szépreményű folytatás kiinduló pontjának tekintjük. Tudjuk, minden szép szándék, minden előírás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Most csak annyit mondhatok, hogy mindent megteszünk a megállapodás céljainak teljesítéséért. Tihanyért, Balatonfüredért, mindannyiunkért. KONCZ MÁRIA

TIHANYI VISSZHANG

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

Együttműködési megállapodás Amely létrejött Balatonfüred Város Önkormányzata és Tihany Község Önkormányzata képviselő testületei között. A két település képviselő testülete a Magyar Kultúra Napján megállapodik, hogy erre az esztendőre, valamint a jövőre vonatkozóan, abból kiindulva: - hogy Balatonfüred és Tihany polgárait összeköti az évszázadokra visszatekintő közös múlt, a közös kultúrtáj történelmi, művészeti, irodalmi, gazdasági hagyomány rendszere, - ezen belül is: a Tihanyi Apátság Balatonfüred arculatát meghatározó szellemi kisugárzása és gyakorlati településformáló tevékenysége - valamint Illyés Gyula és Németh László egykori jelenlétében és örökké tartó szellemi kisugárzásában megtestesülő értékrend, - továbbá a két települést jelenkora mindennapjaiban is összefűzi az idegenforgalom, a kulturális turizmus, a hajózás, a bor- és szőlőkultúra élő gyakorlata, - és mivel tudják, hogy közös európai jelenlét életük minden vonatkozásában az egymásra utaltságon kívül kiszámítható gyakorlati haszonnal is jár, megállapodást kötnek, amely szerint a közös értékrend mentén és a közös célok megvalósulása érdekében szorosan együttműködnek az idegenforgalom és a kultúra területén • Együttműködnek – kiemelten - a nyári kulturális és idegenforgalmi programok kialakításában, azok egyeztetésében, egyes konkrét feladatok megvalósításában • Ösztönzik a közművelődési és idegenforgalmi intézményeik együttműködését • Összehangolják a helytörténeti kutatásokat • Együttműködnek irodalmi és turisztikai kiadványok megjelentetésében • Lehetőség szerint közösen pályáznak olyan hazai és európai programokra, amelyek erre lehetőséget adnak, illetve egymást erősítve növelik a sikeresség lehetőségét • Együttesen jelennek meg bel-és külföldi idegenforgalmi vásárokon, bemutatókon • Kölcsönösen segítik egymást a közös média megjelenésben, erre felhasználják a helyi médiumok lehetőségeit éppúgy, mint kapcsolataikat az országos médiumokkal • Évente meghatározzák a következő időszak együttműködési tervét Ezek szerint 2009-ben: A kulturális turizmus évében kiemelten foglalkoznak az idegenforgalom, a kultúra, a művészetek, a gasztronómia helyi rendezvényeinek összehangolásával, a közös kínálat kialakításával • Tihany bekapcsolódik az következő balatonfüredi rendezvények megszervezésébe: Versünnep, Ünnepi Könyvhét, Balatoni Hal- és Borünnep, Gitárfesztivál, Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny, Öbölátúszás, Romantikus Reformkor, Szüreti fesztivál • Balatonfüred bekapcsolódik a következő tihanyi rendezvények megszervezésébe: Kecskeköröm Fesztivál, Levendula Fesztivál, Tihanyi Szüreti Napok, Garda-fesztivál • Együttműködnek a Balaton Ékköve II. program keretében megvalósuló új Városi Múzeumban létesítendő Illyés Gyula és Németh László kiállításban, az ahhoz szervezendő egyszeri és folyamatos programokban • A tervezés szakaszában egyeztetik, és lehetőség szerint összehangolják a képzőművészeti kiállításokat • Közös installációval és kiadványokkal jelennek meg a 2009. évi Debreceni Nemzetközi Vásár és az Utazás Kiállítás Balaton standján • Segítik egymást a Helyi Turisztikai Desztináció Management pályázat során • Megkezdik a közös felkészülést 2010-re -a „fesztiválok évére”-, amikor a Debreceni Nemzetközi Vásár díszvendége Balatonfüred és Tihany lesz • Továbbá együttműködnek minden egyedi Képviselő-testületi döntésen alapuló egyéb kezdeményezésben A felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Kötetett pedig ez a megállapodás 2009. január 22-én, azon a napon, amikor Kölcsey Ferenc 186 évvel ezelőtt pontot tett legnagyobb nemzeti imánk utolsó szava után, azaz megformálta azt az erkölcsi parancsot, amely minden idők magyarságának a hazához való lelki kötelezettségét jelenti. Balatonfüred, 2009. január 22.

Dr. Bóka István polgármester Balatonfüred Város Önkormányzata

Tósoki Imre polgármester Tihany Önkormányzata

3. OLDAL

4. OLDAL

TIHANYI VISSZHANG

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

Egy megvalósult pályázat Mint arról már beszámoltunk, a Tihany Fejlesztéséért Alapítvány 14 249 457 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. által meghirdetett „A nem kormányzati szervek bevonásának ösztönzése a környezetvédelem területén a Balaton régióban” elnevezésű pályázatán. A pályázati program neve „Tihany zöldterület és hulladékgazdálkodás fejlesztése” volt. Erről kérdeztük Tósoki Imre polgármestert. – Mekkora önrészt kellett ehhez az összeghez hozzátenni, és miért az Alapítvány vállalta el, hogy részt vesz ebben a pályázatban? – A pályázat kiírása során egyértelművé vált, hogy önkormányzatok nem indulhatnak ebben a pályázati rendszerben, sőt, olyan civil szervezetek és egyesületek sem, amelyek többségi tulajdonosa az önkormányzat. Az Alapítványt a Polgármesteri Hivatal kérte fel a pályázaton való részvételre, hogy egyáltalán esélyünk lehessen a pályázati forrásból némi támogatás elnyerésére. A megítélt támogatáshoz 1 583 273 Ft önerőt kellett biztosítani, így összességében egy 15832 730 Ft értékű projekt tud megvalósulni a településen. Az elnyert támogatást eszközbeszerzésre, valamint a belterületi csapadékhálózat egy részének korszerűsítésére és felújítására lehet felhasználni. – Milyen gépek kerültek megvásárlásra, és milyen előnyei származnak ebből a településnek? – Az eszközbeszerzés során vásárolni tudtunk egy hulladéktömörítő berendezést és hozzá két konténert, amelyek segítségével az egynegyedére lehet tömöríteni a begyűjtött hulladékmennyiséget. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon lényegesen olcsóbbá lehet tenni a hulladék elhelyezés költségeit. Beszer-

zésre kerültek továbbá szelektív hulladékgyűjtő konténerek, amelyek kihelyezése folyamatban van, valamint hagyományos, 1 m3-es hulladéktároló konténereket is vásárolt az alapítvány az önkormányzat számára. A zöldfelület gazdálkodás célterület keretéből 1 db önjáró fűnyíró traktort, valamint 2 db motoros fűkaszát tudott még beszerezni az önkormányzat. – Beadásra került még két pályázat, amelyekről már szintén írtunk a Tihanyi Visszhangban, ezek eredménye mikorra várható? – Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében került kiírásra a falumegújítás célterület keretében a játszóterek felújításának és szabványosításának lehetősége. Ezen a pályázaton szintén a Tihany Fejlesztéséért Alapítvánnyal közösen indult az önkormányzat, mivel alapítványok esetében 100%os támogatás igényelhető, míg önkormányzatok esetében csak 80% a támogatási intenzitás. Pályázat nyertesség esetén megújításra kerülhet a visszhangdombi játszótér, a Belső-tó partján, a gémeskút mellett évekkel ezelőtt elbontott játszótér pedig újra kialakítható lesz, továbbá a Szőlő utca elején egy új játszótér kialakítását tervezzük. Sajnos a pályázat kiírását követően derült ki, hogy az óvoda, valamint az általános iskola területén elhelyezkedő játékokat ebből a pályázati keretből nem tudjuk lecserélni. A másik pályázat a IV. Károly Kálvária Alapítvánnyal partnerségben került benyújtásra a vidéki örökség megőrzése célterületen. Pályázat nyertesség esetén lehetővé válik, hogy a IV. Károly Kálvária – az Alapítvány által elkészített tervek alapján – újjáépülhessen. Mindkét pályázatot 2009. január 10-ig kellett benyújtani a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltségéhez, elbírálásuk várhatóan a nyári időszakra tehető. R.É.E.

TIHANYI VISSZHANG

HÁZUNK TÁJA

A háziorvosi praxisról Tihany idilli csendjét és a tihanyiak kedélyét mostanában egy szokatlan ügy borzolja. A közbeszéd hónapok óta a háziorvosi praxis és a népszavazás körül forog. Ez utóbbira, mármint népszavazásra már nem kerülhet sor, a kérdést valahogy mégis el kell dönteni: maradhat, vagy mennie kell a község háziorvosának? Legyen az első szó az ügyet felvállaló önkormányzati képviselőé, Kovács Péteré, aki nem akart ezzel a témában az újságban megjelenni, de kérésemre összefoglalta a történetet. – Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy személyesen nincs semmi bajom dr. Karády Sándorral, hiszen nem ő a háziorvosom, így a tevékenységét sem tudom megítélni. Talán háromszor találkoztam vele a szociális bizottság ülésén. Annak, hogy most itt tartunk, az az oka, hogy számos panaszt hallottam vele kapcsolatban. Amikor bekerültem a képviselő-testületbe, már „hivatalból” is köteles voltam ezekkel foglalkozni.” – Milyen lépéseket tett a helyzet orvoslására? – 2007 őszén a költségvetés tárgyalása során egy bizottsági ülésen fogalmaztunk meg kritikát a jelenlévő dr. Karády Sándor háziorvos tevékenységével szemben. Arra kértem, hogy pró-

A praxis személyhez kötött, nem pedig ellátási területhez. Ezt követően elmentem Pécselyre, ahol a jegyzőtől kértem tájékoztatást, hogy milyen indokok alapján bontották fel háziorvosukkal a szerződést. Ő elmondta, hogy a polgármesterhez több panasz érkezett a helyi lakosoktól, és a képviselők véleményét kikérve felmondtak az orvosnak. 2008. november elején egy helyi lakos megkeresett, hogy valamit próbáljak tenni, mert a helyzet elkeserítő. Én arra biztattam, hogy gyűjtsön aláírásokat, nézzük meg, mennyien vannak az elégedetlenkedők. Rövid idő alatt 270 aláírás gyűlt össze, de jelezte, hogy sok családtag nem volt otthon, és kérték, hogy menjen vissza. Erről tájékoztattam a képviselő-testületet. A polgármester azt mondta, hogy ez igen jelentős szám, de mégsem elég meggyőző az összlakossághoz képest, és az üggyel foglalkozni kell. Megígérte, hogy a lakosok véleményének megismerése érdekében közvélemény-kutatást indítanak, és azt követően lesz döntés. Ez a felmérés elmaradt, és én úgy döntöttem, hogy ha a testület nem tud dönteni, akkor döntsenek a tihanyi polgárok. Kezdeményeztem a helyi népszavazást. Ezt a Veszprémi Bíróság elutasította. – Mi a következő lépés a bíróság döntése után?

Részletek dr. Korzenszky Richárd (OSB) a polgármesternek írt, november 24-i leveléből: „Egy olyan fontos ügyben, mint egy község betegeinek mindennapos ellátása, felelős döntést kell hozni. A döntéshozóknak meg kell fontolniuk, vajon a döntést egy csoport hangulata, vagy tények alapján hozzák meg. Tények lehetnek pl. orvosi műhiba, megbízhatatlanság stb., aminek kivizsgálására megvannak a hivatalos fórumok. Bízom benne, hogy a döntéshozók tényeket mérlegelnek, nem pedig egyes emberek hangulatát. Bizonyára megfontolták az aláírást gyűjtők és az aláírók, hogy Magyarországon több száz háziorvosi állás betöltetlen. (…) Egy elmérgesedő közhangulatban, amelyből a barátságtalan megnyilvánulások sem hiányoznak, nehezen elképzelhető, hogy volna orvos, aki szívesen jönne Tihanyba háziorvosi praxist folytatni. Nem szólhatok bele egy község belső életébe. Csupán annak szeretnék hangot adni, hogy ha bármilyen oknál fogva lehetetlenné válik egy községben az orvos működése, ha új orvos nem lép azonnal a helyére, csak a betegek látják az ügy kárát. Amíg Karády doktor Tihanyban van, természetesnek tartom, hogy ő a háziorvosom.”

báljon megváltozni, mert ha ennyi rossz vélemény érkezik hozzánk, kezdeményezni fogom az eltávolítását. Úgy tűnt, hogy végiggondolta az ott elhangzottakat, és ezt követően viselkedésében is változás állt be. De ez csak rövid ideig tartott, azóta is folyamatosan panaszkodnak az emberek. Én biztattam a hozzám fordulókat, hogy írják le véleményüket, és a jegyzőnek adják be, de senki sem merte nyilvánosan vállalni a nevét. Úgy döntöttem, hogy utánajárok az ügynek. Kikértem az önkormányzattól a dr. Karády Sándorral kötött szerződést, és elmentem dr. Pintér Andrea asszonyhoz, az ÁNTSZ (a háziorvosok felügyeleti szerve) jogászához. Ő arról tájékoztatott, hogy semmi akadálya sincs a háziorvossal kötött – esetünkben határozatlan idejű – szerződés felbontásának. A Polgári Törvénykönyv szerint kell eljárni, ez képviselő-testületi hatáskör.

– Ezt követően még jelentős számú aláírás gyűlt össze a háziorvos ellen. Jó döntést csak az érintettek véleményének figyelembe vételével lehet hozni. Dr. Karády Sándor is gyűjtötte az aláírásokat, először a rendelő asztalánál, majd miután ezt jeleztem az ÁNTSZ-nek, „csak” a váróteremben. Most a képviselő-testületen a sor, hogy eldöntse: kik vannak többen, a háziorvos ellenzői vagy pártolói. Hosszas vita után a gazdasági bizottság – a polgármester javaslatára – úgy döntött, hogy január 31-ig lehet gyűjteni az aláírásokat, majd egy három tagú bizottság, amelynek tagjai: Szabó Istvánné, a választási bizottság tagja, Lohn Ágnes aljegyző és Balázs István, a helyi választási bizottság elnöke ellenőrzi ezeket. A választásra jogosultak névjegyzéke alapján megszámolják az aláírásokat, és jelentést tesznek a testületnek.

5. OLDAL

6. OLDAL

HÁZUNK TÁJA

– Aki nem elégedett fordulhat máshova. Sokan most is más orvoshoz járnak. – Tihanyban figyelembe kell venni, hogy nincs szabad orvosválasztás. Elvileg van, de akiknek nincs autója, vagy gyermekét nem tudja vagy nem akarja megkérni, hogy vigye el Füredre vagy Aszófőre egy receptért, és várja ki az egy-két órát, annak – ha elégedett, ha nem – Tihanyban kell a kártyáját leadnia. Ha a háziorvos, kedvesen, barátságosan, jó szándékkal, segíteni akarással fogadná a betegeket, éreznék, hogy ő van a betegekért, és nem fordítva, vagy ha baj van, kimenne hozzájuk, és mint egy „lelkipásztor törődne nyájával”, néhány kedves, megnyugtató szót mondana, már önmagában felérne egy pirula bevételével. Idáig tart a történet egyik szála. Az ügy jogi vonatkozásairól a decemberi közmeghallgatáson Németh Tünde jegyző is beszámolt. A polgármester akkor azt mondta: az ügyben döntsön a tihanyiak többsége, ő tiszteletben fogja tartani kívánságukat. De mit szól mindehhez a leginkább érintett? Dr. Karády Sándortól azt kérdeztük, hogyan kezdődött az ügy; mit gondol, mi az oka az ellenségeskedésnek? – Tíz éve vagyok itt háziorvos. Előtte a füredi szívkórházban belgyógyász-kardiológusként dolgoztam. ’97 végén értesültem, hogy Tihany, Aszófő és Örvényes közösen meghirdeti a praxist. Először a korábbi háziorvossal, Detreházi doktorral beszéltem. Ő azt tanácsolta, hogy adjam be a pályázatot, ő is támogatni fog. Harminchat jelentkező közül választottak ki; gondolom, megalapozottan, szakmai eredményeimnek kö-

TIHANYI VISSZHANG

– Hivatalos panaszt soha, senki, sehol nem tett ellenem. Sem szakmai, sem orvosi hibát nem vétettem. Vádként elhangzott, hogy „az orvos nem megy ki hívásra”. Ezzel szemben mindig kimentem, ha itt voltam. Egyébként hétvégén nem a háziorvos, hanem az ügyelet köteles ellátni a sürgős eseteket. Tíz év alatt két hét szabadságot vettem ki. Miért nem értékelik ezt? Azt hozták fel ellenem, hogy egy ember meghalt, mire a segítség megérkezett. Én nyolc perc alatt értem oda, a mentő egy perccel korábban. Sajnos, már nem lehetett segíteni a betegen. Az előírás különben ötven perc, ennyi idő alatt kell a beteghez érkeznie az orvosnak. Ez az eset volt a kiváltó ok, orvos-ellenes kampány indult. Az is probléma lehet, hogy az itteniek elvárásokkal keresik fel az orvost, és megmondják, hogy milyen vizsgálatokat, milyen gyógyszert kérnek. Az egészségügy mai rendszerében azonban minden vizsgálat szükségességét szakmailag indokolni kell, naplózni és a költségével számolni kell. – Mit gondol, mi lenne a jó megoldás? Hogyan állhatna helyre a bizalom? – Hát, ez nehéz kérdés. Az ezerháromszáz kártyából ezer van nálam. Ez azért jelent valamit... Ez a dolog már tíz éve elkezdődött. Öt-hatszáz kártyával kezdtem, mert már az első nap sem örültek sokan annak, hogy idejöttem. Én nem a népszerűséget keresem, hanem érdemi orvosi munkát végzek. Az önálló orvosi munkát azonban nem becsülik érdeme szerint. Mélyen érint, hogy szakmai munkámat is meg akarják kérdőjelezni, olyanok, akik nem ismerhetik, mert nem is az én betegeim. Szakmai okokból nem hagyom abba a munkát, de nekem is végig kell gondolnom a történteket.

Dr. Éger István, a Magyar Orvoskamara elnöke: „Konkrétan nem ismerem sem az ügyet, sem annak szereplőit. Így csak általánosságban mondhatom, hogy – szerencsére - nem túl gyakori a tihanyi eset. Ha gond van, amennyiben kamarai tagról van szó, az orvoskamara jár el, ám döntése nem kényszerítő erejű. A kamarán kívül tevékenykedők esetében a bejelentések a megyei etikai kamara elé kerülhetnek. Hatósági jogkörben az ÁNTSZ-ek hoznak kötelező döntéseket, de csak tényszerűen megalapozott, szakmai hibák esetében. Háziorvosként azt tudom mondani, hogy az orvos kiszolgáltatott helyzetben van, gyakran helyi vagy politikai erőtérbe kerül, amelyben nem szakmai szempontok szerint ítélik meg a munkáját. Ki van szolgáltatva a képviselőtestületnek, a különféle erőviszonyoknak. Szomorú, hogy a Magyar Orvoskamara korábbi jogosítványait a politika elvette, és ezért nem tudjuk gyakorolni – éppen a lakosság érdekében – korábbi köztestületi feladatainkat, és nem tudunk érdemben eljárni az etikai-szakmai ügyekben. Pedig az orvos és a beteg közötti bizalomnak ez fontos garanciája lenne.

szönhetően. Később szembesültem azzal, hogy nem három település betegei kerülnek hozzám, hanem csak a tihanyiak fele, hiszen Karcsi bácsi magánpraxist folytatott, Aszófő és Örvényes pedig egy másik körzethez csatlakozott. Az alacsony kártyaszám miatt az önkormányzat kompenzációt biztosított számomra, így tudtam foglalkoztatni a két asszisztenst. Tavaly Detreházi doktor nyugdíjba ment, akkor kezdődtek a problémák. Akik nála voltak, azok nem jöttek át hozzám, talán azért, mert azt gondolták, hogy szerepem van az eltávolításában. – Más vélemény szerint a gondokat az Ön emberi hozzáállása okozza.

Régi tapasztalat, hogy személyes ügyekben nehéz igazságot tenni. Már ha egyáltalán, létezik egyetlen igazság. Annyi azonban bizonyos, hogy a gyógyítás nélkülözhetetlen kelléke a bizalom. A bizalom azonban törékeny, sebezhető – okkal, ok nélkül is. Most a tihanyiakon a sor, hogy szavazatukkal állást foglaljanak. Előre látható, hogy olyan döntést nem lehet hozni, amellyel – bármennyire is szeretnénk – mindenki elégedett lesz. Az önkormányzatnak azonban szem előtt kell tartania, hogy a legelső érdek az orvosi ellátás zavartalanságának biztosítása a jövőben is. Hogy Tihany ne maradjon háziorvos nélkül. KONCZ MÁRIA

TIHANYI VISSZHANG

HÁZUNK TÁJA

7. OLDAL

A jó bornak is kell cégér… Öt év munkája van abban a nem mindennapi eredményben, amit egy 2008. december 31-én kelt FVM rendelet tartalmaz: mostantól kezdve szigorúan ellenőrzött minőségi feltételeknek kell megfelelni annak a bornak, mely a „Tihanyi védett eredetű bor” nevet viselhesse. Salánki Sándorral erről beszélgettünk. – Öt évvel ezelőtt a Hegyközséggel elkezdtünk úgynevezett védett eredetű területeket kijelölni a Tihanyi félszigeten, ahol olyan minőségű szőlők teremnek, amelyek önállóan meg tudnak jelenni a forgalomban. Helyrajzi szám szerint meg van határozva, hogy melyek azok a területek a félszigeten, ahol az előírt minőségben, meghatározott művelési módú, termésmennyiségű, cukorfokkal rendelkező, az előírt időben leszüretelt szőlőkből készült bor viselheti a Tihanyi védett eredetű bor nevet. Valamikor ez így működött Magyarországon, de gyakorlatilag az átmeneti időszakban, 1945-től a kilencvenes évekig ennek nem volt jelentősége, nem a minőségen volt a hangsúly. Tihany, mint termőhely kilóg a sorból, mivel a Balaton-felvidéken legnagyobb részt a fehér szőlőnek vannak hagyományai, míg Tihanyban az Apátsági levéltárban található írásos emlékek alapján már hétszáz éve is vörösbort termeltek. Ezt a fajta borkultúrát szerettük volna feleleveníteni, és olyan minőségben, hogy csakis eredeti tihanyi borok kaphassák meg ezt a címet. – Megfogalmazható-e, hogy ez konkrétan milyen előnyökkel jár? – Ez egy lehetőség. A tihanyi gazdák összefogva, mindenki véleményét meghallgatva egy szigorúbb borkészítési technológiát, szőlőtermelési technológiát írtunk magunknak elő magunknak, hogy jobb legyen a bor minősége. Ez a rendelet a tihanyi bort védi, lényegében egy „piacosabb” terméket hozunk létre. Úgy érezzük, hogy a fogyasztó bizalmát tudjuk növelni a termék iránt, gyakorlatilag marketingre is lehet használni. Lényegesen jobb árfekvésben lehet a védett borokat eladni, főleg a franciáknál vannak ennek nagy hagyományai, de már az egész világon ez a tendencia. Ez a védettség az Európai Uniós csatlakozással vált számunkra is elérhetővé, hiszen a magyar bortörvény ilyen lehetőséget nem ad. – Hány borosgazda felel meg a már említett szigorú előírásoknak? – Jelenleg 76 hektár szőlőterület felel meg az előírásoknak. Az a bor, amely ezen területeken kívül készül, a tihanyi nevet nem viselheti. – Sokat említettük a szigorú előírásokat. Mik ezek, és ki ellenőrzi ezeknek a betartását? – Már áprilisban be kell jelenteni, hogy ki szeretne eredetvédett bort előállítani ezeken a területeken. Ezt követően a hegyközség egész évben figyeli a szőlő művelési módját, a terhelést, trágyázást, egyéb munkákat, külön be kell jelenteni a szüret időpontját, a szüret kezdetén mintavétel történik, a borkészítés technológiája is jóval szigorúbb, ennek ellenőrzésére is megvannak a bizottságok. A kész bort egy hegyközségen belüli minősítő bizottság értékeli, és ők engedélyezik a Tihanyi Védett Eredetű bor elnevezés használatát.

– Nem ró ez jóval több feladatot a borosgazdákra? Mennyire vannak erre felkészülve? – A szabályzat elkészítésekor figyelembe vettük a gazdák érdekeit, tehát tudnak róla. December 31-én írta alá a miniszter a törvényt, és 2009. január 24-én, a Vince- napi borünnepen, a balatonfüredi Anna Grand Hotelben kerül kihírdetésre a törvény, ott ünnepeljük a Tihanyi bort. A hagyományos Vince napin belül tehát a tihanyi boroknak lesz a premierje. – Azt már említettük, hogy öt év kellett ahhoz, hogy ez a rendelet aláírásra kerüljön. Ezek után adódik a kérdés, hogy az érintett vezetők, mennyire érzik magukénak a magyar bor ügyét? – Amikor csak beszélünk róla, minden érintett számára nagyon fontos a magyar bor támogatása. Viszont ahogy a mondás tartja: „Isten malmai lassan őrölnek”… Nagyon sok akadályon kellett keresztülverekednünk magunkat, amíg elfogadták ezt a szabályzatot,a bürokrácia tette nehézzé ezt a folyamatot. Ilyen szabályzat az országban nem sok van az országban: a villányi borok eredetvédettek és az Egri Bikavér. Most azonban többen meglátták már az ebben rejlő lehetőségeket és több helyen elgondolkodtak a folyamat elindításán. – Mindenki ismeri a mondást: „A jó bornak nem kell cégér”. Igaz ez a mai viszonyok között? Mekkora energiát, anyagi forrást kell ma a marketingre fordítani? – Alapvetően sohasem értettem egyet ezzel a mondással. Valamikor lehet, hogy igaz volt, de én akkor még nem éltem… Az elmúlt időszakban megtapasztalhattuk, hogy ha nem beszélünk a borokról, nem veszünk részt versenyeken, kiállításokon, akkor „lelépnek” bennünket azok, akik erre időt, energiát és pénzt fordítanak. Az árverseny szoros és nagyon kevés az a pénz, amit marketingre költhetünk. Mi olyan 5 % körüli összeget költünk a reklámra. De most van egy úgynevezett közösségi agrármarketing keret. Minden liter bor után 8 forintot fizetünk a közös kaszába, ebből négy forintot elvisznek az ellenőrzések, a másik felét reklámra lehet költeni, ezekre az összegekre pályázni kell. – Van kézzel fogható fejlődés a borturizmusban? Sikerült-e ezzel valamennyire meghosszabbítani a szezont? – Maga a borturizmus a nyári időszakban jól működik, mert van vendég. Az ősszel megrendezett szüreti és boros rendezvényekkel pedig sikerült egy kicsit meghosszabbítani az idegenforgalmi szezont. Ezt az idelátogatók kezdik megszokni. És ha valaki lejön télen a Balaton partra korcsolyázni, akkor is nyitva talál minket. Ebben tehát van lehetőség. Elindult egyfajta minőségi bor iránti kereslet, ami az elmúlt negyven év inkább mennyiségre törekvő tendenciáival szemben kifejezetten nagy lépésnek tekinthető. Ezért is alkottuk meg ezt a szabályzatot: számunkra nagyon fontos a minőség. Régen is nagyon jó híre volt a tihanyi boroknak, ami az utóbbi időkben megfakult, de úgy 4-5 éve ismét kezd „magához térni”, és reményeink szerint ismét régi fényében fog ragyogni. R.É.E.

8. OLDAL

TIHANYI VISSZHANG

HÁZUNK TÁJA

Jegesnap az iskolában Évek óta készültünk arra, hogy ismét levihessük a gyerekeket a Belső-tó jegére korcsolyázni. Megkaptuk a szükséges engedélyeket, vigyáztak ránk a vízimentők és a polgárőrség, gyönyörűen sütött a nap - egyszóval minden együtt állt ahhoz, hogy egy felejthetetlen délelőttöt szerezzünk a diákoknak. A képek is erről tanúskodnak. N.J.K.

Lázas készülődés a parton

Ki szeretne versenyezni?

TIHANYI VISSZHANG

HÁZUNK TÁJA

Kezdeti nehézségek

Vigyázz! Kész! Rajt!

Senki sem maradhat ki a vidámságból. Andrist elkísérte édesapja is

Hölgykoszorú

9. OLDAL

10. OLDAL

TIHANYI VISSZHANG

HÁZUNK TÁJA

Csúszós családi délután Csúszós családi délutánt szervezett a Németh László Művelődési Ház 2009. január 10-én a Belső-tó partján. Csihonyné Császár Anikó vezetésével mókás feladatok várták a csúszkálni vágyó gyerkőcöket, akik jól átfagyva, de boldogan vettek rész a játékban.

TIHANYI VISSZHANG

HÁZUNK TÁJA

11. OLDAL

A tihanyi visszhangról a Tihanyi Visszhangban Ismerőseim közül sokan, de főleg azok, akik megtudják, hogy a tihanyi Visszhang Óvodában dolgozom kajánkodva szokták feltenni a kérdést: Létezik-e, él-e a „visszhang”? Erre én egyértelmű választ adok, hogy természetesen igen, de nem mindegy, hogy mikor és mit kiabálunk. Nagyon sokszor előfordul, hogy nyáron, mikor óriási tömeg hömpölyög a sétányon, a fák lombosak, ovisaink az udvaron önfeledten (hangosan) játszanak, esetleg még a szél is fúj – többen csalódottan hagyják el a dombot: „Nem is létezik a visszhang!” Ilyen körülmények között valóban nem, de szélmentes, csendes időben, főképp lombhullástól lombfakadásig egészen biztosan viszonthallhatja mindenki az általa elkiáltott néhány szótagú szót. Óvodásainkkal rendszeres ellenőrzést, tesztelést tartunk ez ügyben. Legutóbb a kiscsoportosokkal, tenyerünkből tölcsért

formálva kiáltottuk: Balaton! S a hatalmas, kéttornyú apátsági templom fala visszasuttogta a hangunkat. Aztán egy nagyobb létszámú külföldi csoport érkezett, s mi izgalommal figyeltük őket, füleltünk: vajon nekik is sikerül-e? Mindannyiunk nagy örömére a visszhang válaszolt, hűségesen ismételte szavaikat – ők ugyanis 5-6 próbát tettek. Én sajnálom, hogy semmiféle tájékoztató tábla nem ad útbaigazítást az idelátogatóknak arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen hosszúságú szavakat érdemes kiáltani, hogy visszaverődjenek. Azt gondolom, hogy Magyarország leghíresebb visszhangja, melyet több jeles költőnk is megénekelt, ezt megérdemelné és sok kételyt eloszlathatnánk vele. VÉGHNÉ SOMOGYI ZSUZSANNA a Visszhang Óvodából

Felhívás A tihanyi iskola új épületét 30 évvel ezelőtt vehették birtokukba az akkori tanulók. A falu apraja-nagyja sokat dolgozott azért, hogy a tihanyi és környékbeli falvakból bejáró gyerekek méltó környezetben tanulhassanak. Szeretnénk megidézni az elmúlt 30 évet – egy napban, 2009 tavaszán. Kérjük, hogy juttassák el az iskolába március 16-ig tárgyi emlékeiket pl. fényképek, füzetek, úttörő-dokumentumok, rajzok, gyakorlati foglalkozáson készült munkák stb. Tervezünk retro-divatbemutatót is (felnőtt és gyerek), ha elegendő ruhanemű gyűlik össze. Novellapályázatot is hirdetünk. Témája: iskolai élmények; beadási határideje: március 23. Minden tanulónk segítségére számítunk és előre is köszönjük együttműködésüket! A tihanyi Illyés Gyula Általános és Zeneiskola diákönkormányzata A pontos időpontot és a nap programját a következő számban illetve a kábel tv-n keresztül közöljük.

12. OLDAL

TIHANYI VISSZHANG

HÁZUNK TÁJA

Tihany-Sopron focibarátság Megszereztük a győzelmet 10 évvel ezelőtt, amikor először találkozott egymással a két „csapat”, talán magunk sem gondoltuk, hogy milyen hosszú baráti viszonyt alakítunk ki a soproni „ifjakkal”. Mindezt idézőjelben írom, hiszen ha összehasonlítjuk a két gárda átlagéletkorát, bizony közel 10 évvel előttünk járnak korban és tapasztalatban. Míg nálunk 40-45 év körüli az átlagéletkor, náluk mindenki 50 felett van, de bizony akad, aki a 60. (!) életévét is betöltötte. Pető Imre akkori munkája kapcsán találkozott Horváth Lászlóval Sopronban, aki egy ottani szakközépiskola élelmezésvezetője volt, és két férfiember miről tud egymással elbeszélgetni? – hát persze, hogy a fociról! Kiderült, hogy náluk is van egy baráti társaság, amely rendszeresen összejár focizni. Mi szintén heti két alkalommal Füreden, Csopakon kergettük a labdát.

Egyértelmű volt az ötlet, meg kell mérkőznünk egymással. Mondom, mindez 10 évvel ezelőtt, a csopaki általános iskola tornatermében kezdődött, és bizony kérdezgettük is egymás között, hogy mit akarnak tőlünk ezek a nyugdíjasok. Aztán a mutatott teljesítmény már elárulta, hogy még ennyi idősen is lehet fiatalokat megszégyenítően küzdeni, és ugyan megszereztük a győzelmet, de biztosak lehettünk abban, hogy majd hazai környezetben ők sem adják „olcsón” a bőrüket. Ez így is történt, és ugyan mi a „labdára fogtuk” a soproni vereséget, de ezzel a két mérkőzéssel elindult az a mérkőzéssorozat, melynek részeként kétszer 45 percig „ádáz” ellenségek vagyunk, utána viszont hosszúra nyúló beszélgetéseken elemezzük ki a mérkőzéseken történteket. Ők mindig tavasszal jönnek, mi pedig ősszel viszonozzuk a látogatásukat. Természetesen tétje is van az összecsapásoknak, hiszen aki három egymást követő mérkőzésen győzedelmeskedik, az megtarthatja a „vándor” kupát. Nekünk ez egyszer már sikerült tavaly tavasszal hazai környezetben ismét ott álltunk a kapuban, hogy ismét megszerezhessük a II. vándor

kupát. Soproni barátaink azonban másképp gondolták, és bizony hazavitték a serleget. Nem véletlen ezek után, hogy ősszel az indulás előtt az alábbi SMS-t kaptuk a „nagyfőnökünktől”, Böhétől: „ Harcosok! Tavasszal meggyaláztak bennünket hazai felségterületen a soproni nyugdíjasklub veteránjai! Holnap helyreállíthatjuk megtépázott becsületünket. A csatára holnap reggel 6:30-kor indulunk az Aranyház út Aranyháromszögként elhíresült pontjáról. Aki tud, jöjjön oda, a többieket a kincstári csapatszállító harcijárművel mozgósítjuk. Győzelem vagy Szibéria! Más választás nincs.” Ezek után nem is lehetett más választásunk, mint hogy minden tudásunkat és erőnket beleadva jóvátegyük a hazai fiaskót. Az út csendesen telt, leszámítva a borgátai pihenőt, ahol velős pirítóssal tankolva készültünk a küzdelemre. Mindenkin látszott az elszántság és Horváth Béla gólja meg is adta a kezdő lökésta jó folytatáshoz. Ezután ismét a „Falugondnokság” jeleskedett, mert Torma Kálmán talált a hálóba, sőt Béla duplázott, és már 3:0 a javunkra. A szünetig aztán felváltva estek a találatok és 5:3-mal indítottuk a második félidőt. Ez a játékrész is nekünk kezdődött jobban, erről a „Bittman család” gondoskodott, hiszen Szilárd kettő, míg Jani egy (!) találattal iratkozott fel a góllövők listájára. Már mindenki elkönyvelte a magabiztos győzelmet, mert 10 perccel a vége előtt 9:5-re vezettünk. Ekkor feltámadt a „soproni nyugdíjasklub”, mi is sokat hibáztunk, és 2 perccel a vége előtt már 9:9 volt az eredményjelzőn. Ekkor azonban jött falunk első embere, és néhány másodperccel a vége előtt beállította a végeredményt. A mérkőzés után könnyű ebéd következett, majd egy családi borpincészetben visszakaptuk a jól megérdemelt trófeát. A hazafelé vezető útról egy dolgot nem felejthettünk el, mégpedig azt, hogy Jani hogyan szerezte a gólját, mert Soprontól Tihanyig csak erről mesélt… BÖLCS ATTILA

TIHANYI VISSZHANG

OLVASÓ OLDALA

13. OLDAL

Rohanó idő – félidő, adieu! Tihany képviselő testülete munkáját, annak eredményességét, a négyéves működési ciklus végén ítélik meg majd a választópolgárok. Félidő elteltével azonban megkísérelnék egy szubjektív értékelést: eddigi tapasztalataim szerint a jelenlegi testület képes összhangban – esetleges eltérő vélemények esetén is – együttműködni, ezáltal is Tihany polgármesterének és hivatalának munkáját támogatva. A Tihany közösségéért folyó munka eredményessége érdekében nélkülözhetetlen azonban a lakosság aktivitása, segítsége. Ezen a téren sajnos mindeddig lényeges hiányosságokat kell tapasztalnom. Még mindig nagy súlya van – és ezáltal lényegesen akadályozza a testület a közösség érdekében történő munkáját – az egyéni érdekek hajhászásának, nem akarván felismerni, hogy csakis a közösség összérdekének (a jövő generációk élhető egzisztenciája) figyelembe vételével fejlődhet településünk. Tihany újonnan választott vezetése ezidáig is ennek érdekében és figyelembe vételével kívánta végezni munkáját. Kidolgozta és kidolgozza azokat az eddig elhanyagolt, de elengedhetetlen szabályokat és rendeleteket, amelyek megalkotása és abszolút betartása nélkül Tihany jövőjét elfelejthetjük. És sajnos ebben a pillanatban ezzel a törekvéssel szemben pökhendien fellép az Egyéni Érdek jól ismert érvelésével: „hiszen ez eddig is mindig így működött.” Az Egyéni Érdek megvétózni kísérli, hogy Tihany területéről eltűnjenek a primitíven összeeszkábált tákolmányok („megfellebbezem, majd meglátják Azok!”)… ezzel is hosszú, értékes hónapok, évek telhetnek el teljesen feleslegesen. Az Egyéni Érdek megvétózni kísérli, hogy Tihany vezetése a meglévő, nem éppen esztétikusnak nevezhető, rendszertelen reklámtáblák, feliratok helyett egyhangú, ízléses, a műemléki környezet igényeinek eleget tevő táblarendszert alakítson ki („magánterületemen azt teszek, amit akarok”)… ezzel is hosszú, értékes hónapok telhetnek el. Itt kérem, és úgy gondolom, hogy képviselőtársaim nevében is kérhetem Tihany lakosságát, hogy támogassa a testület munkáját. Ha felismerik, hogy sok esetben egyéni érdekek a közösség életbevágó, jogos és elengedhetetlen érdekeit sértik, legye-

nek belátással. Nem kellene ebben az esetben szankciókat hozni, nem kellene büntetni. Ellenkező esetben, hogy ez elkerülhetetlen – úgy vélem –, jóérzésű, Tihany jövőjét figyelembe vevő embernek nem kell bizonygatni. Ennek fel- és elismerése alapvető feltétele annak, hogy a Tihanyi félsziget a lakóinak túlnyomó többsége által kívánt helyes, későbbi nemzedékei jövőjét biztosító irányba fejlődjön. Ennek érdekében megkísérlek néhány – messze nem minden – észrevételt: Például: Tihany egyik turisták által legkedveltebb útja, az avar sáncok alatt húzódó ösvény, az egyetlen, amelyik a falu irányából a barátlakásokhoz vezet járhatatlan – vagy nemsokára az lesz – mert a sikeres vállalkozónak a sok ezer négyzetméteres birodalmához nélkülözhetetlen az a néhány négyzetméter terület, amelyen ez a sok évtizedes, országosan is fontos út átvezet. Például: Vendéglátói Egyesület hiányában – amelyik európai mintára, ténylegesen működik és képes egy etikai kódex Tihanyra szabott megalkotásával a testület munkáját segíteni – kezd Tihanyban a „nepp” kultúrája érvényesülni vendéglátói, de a „kulturális” szférában is. Például: közérdekű állásfoglalást követel Tihany képviselőtestülete részéről a település háziorvosi ellátásának aktuális problémája. Mindig is elleneztem egy „népszavazás” kezdeményezését ebben az ügyben, ugyanis Tihany testülete döntött a település háziorvosának felvételében, így további alkalmazásáról is annak kell döntenie – természetesen az ebben érintett lakosság véleményének figyelembevételével. Saját véleményem: éppen egy házorvosnál fontos, hogy kellő szakmai képzettsége mellett emberi magatartása is elfogadható legyen. Az akut betegek számára a háziorvos emberi hozzáállása, kellő tapintatossága legalább annyira fontos lehet, mint esetleg – elnézést kérek – a gyóntatószék diszkréciója. Tihany jövője érdekében remélem, hogy lakossága felismeri a szükséges teendőket és segíti testülete és polgármesteri hivatala munkáját. Ugyanúgy remélem, hogy Tihany polgármestere és képviselőtestülete haladéktalanul és a rendeleteket, jogszabályokat figyelembe véve határozottan megteszi a szükséges lépéseket. FILOTÁS TIVADAR

Kedves olvasóink! A Tihanyi Visszhang továbbra is szeretettel és nagy érdeklődéssel várja az olvasói leveleket. Amennyiben észrevételük, kérdésük, témajavaslatuk van, esetleg olyan problémával, megoldatlan helyzettel találkoznak, amelyről úgy gondolják, hogy helyet kívánna havonta megjelenő újságunkban, jelezzék számunkra a [email protected] e-mail címen, vagy az 538-022-es üzenetrögzítős telefonszámon. A szerkesztőbizottság dönti majd el, hogy mely levelek kerüljenek be az újságba. A megjelenő levelek olvasóink véleményét tükrözik, azokért a szerkesztőbizottság felelősséget nem vállal. Köszönettel: A Szerkesztőbizottság tagjai

14. OLDAL

TIHANYI VISSZHANG

KÖZÉRDEK

farsangi lakodalom tihanyban közhírré tétetik, hogy 2009. február 14. napján férjhez adatik tihany legszebb virágszála! az esküvo´´i menet 15.00 órakor indul az akasztó-dombról, majd a szépséges leányzó kikérése után a visszhang-dombi sátorban eszem-iszom, zene és mulatság várja a tihanyi lakodalmas népet. a násznép éhségét finom pincepörkölttel csillapíthatja, szomját jófajta tihanyi borokkal olthatja, majd táncolhat mindenki, míg a lába bírja!! mindehez a zenét dalosfery biztosítja! de hogy a mulatság minél nagyobb legyen, kéretik a násznép maskarát is vegyen! szeretettl várja tihany lakosságát az ifjú pár!

Impresszum TIHANYI VISSZHANG Megjelenik havonta Alapító: Tihany Község Önkormányzata • Felelõs kiadó: Tihany Fejlesztéséért Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Bölcs Attila, Dr. Koncz Mária, Dr. Nagyné Járvás Katalin, Rózsa Éva Eszter Felelõs szerkesztõ: Rózsa Éva Eszter • Tördelés: Nagy Balázs • Lapterv: Báti Gabriella, Veszeli lajos Nyilvántartási szám: 163/0823/1/2007 Készült: Tradeorg Nyomda Kft., 8184 Fûzfõgyártelep Tel: 88-450-450, e-mail: [email protected] • Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán