(korábbi név: Reálszisztéma Értékpapír-befektetési Alap)
ÉVES JELENTÉS 2011.
REÁLSZISZTÉMA – MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAP Éves jelentés a 2011-es üzleti évr l
I.
ALAPADATOK
Alap neve: PSZÁF lajstromozási szám: Bejegyzés id pontja: Alapkezel : Letétkezel : Vezet forgalmazó: Forgalmazó: Könyvvizsgáló: Könyvvizsgáló neve:
II.
Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alap 1111-07 1995. július 21. Reálszisztéma Befektetési Alapkezel Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4. MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci u. 38. Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektet Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4. SPB Befektetési Zrt. 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. VALEUR Adó- és Könyvszakért Kft. (Székhely: 1037 Budapest, Farkastorki lejt 47. MKVK bejegyzési szám: 001333) Kékesiné Andrikó Mária
A REÁLSZISZTÉMA – MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAPPORTFOLIÓJÁNAK ALAKULÁSA
Alapunk 2011-es teljesítményének összefoglalása: 2011 els félévében alapunk vegyesen teljesített. A ritkaföldfém-szektor továbbra is robosztus növekedést tudott felmutatni, a kálisó-szektorral egyetemben, viszont a nemesfém-kitermel k egyre kevésbé voltak képesek az arany és az ezüst árfolyammozgását követni. Az ezüstkitermel k számára különösen negatív esemény volt az ezüst árfolyamának 50 dolláros történelmi csúcs elérését követ összeomlása 2011 áprilisában. Az év elején ugyanakkor az ipari fémekre is nyomás nehezedett: a réz árfolyamának emelkedése megtört, az árfolyam oldalazásba kezdett, és az utóbbi tendencia a rézbányák árfolyammozgásainak esetében is megfigyelhet volt. Az arany ezzel szemben – a januárban tapasztalt, rövid ideig tartó negatív korrekciótól eltekintve – folyamatosan rekordszintekre kerülve, tartós és stabil növekedésre volt képes. Az olaj (WTI) New Yorki ára pedig, a közel-keleti arab forradalmak kibontakozása (f leg Líbia) következtében kétéves csúcsra, 110 dollár fölé került. A bányavállalatok részvényein ek árfolyama sajnos lemaradt az emelkedésben az els hat hónap során, amiben a növekv olajár és infláció hatására fellép költségoldali nyomás, valamint a szektor egyes feltörekv piaci szerepl it érint egyedi, els sorban politikai kockázatok játszhattak szerepet. 2011 els hat hónapjának eseményei között meghatározó volt a részvénypiacok és a portfolió vállalataink szempontjából a Fukushimai katasztrófa, melynek következtében komoly nyomás alá kerültek a nukleáris energiában érdekelt uránium kitermel és feltáró vállalatok részvényei. A bizonytalan és jelent sen elhúzódható kilátások miatt így uránpiaci pozícióinkat leépítettük.
2
Az els félév végén a dél-európai hitelválság újra el térbe kerülésével intenzív korrekcióba kezdtek az irányadó indexek, amit ideiglenesen ellensúlyoztak a második negyedéves gyorsjelentési szezont övez pozitív várakozások. Azonban az amerikai államadósság-plafon megemelését övez , elhúzódó politikai viták, valamint az USA adósbesorolásának lemin sítése (a Standard & Poor’s által), illetve a globális gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek (f leg Európa és Kína miatt) júliusban és augusztusban pánikszer eladási hullámot és jelent s mérték visszaesést indukáltak a részvénypiacokon. A részvények esésével párhuzamosan megindult a „menekül eszközökbe” történ átsúlyozás, aminek következtében lendületes emelkedésnek indult az arany árfolyama. A piacokra szeptemberben újabb eladási nyomás nehezedett. Két francia nagybank, a Crédit Agricole és a Société Générale lemin sítése után pedig beigazolódni látszottak az európai bankszektort övez félelmek. Ezen felül a fejlett gazdaságok növekedése kapcsán a recessziós félelmek is feler södtek. A már-már extrém mérték kockázatkerülés igazán kézzelfoghatóan a nemesfémek árfolyammozgásában mutatkozott meg, az augusztusban még 1900 dollár fölött záró arany világpiacon jegyzett ára - a befektetési alapokra nehezed er teljes visszaváltási hullám következtében - zuhanásba kezdett és az év végére az 1550 dolláros szinteket tesztelgette. Ebben a környezetben, a portfoliónkban szerepl bányavállalataink jó része jelent s árfolyamesést produkált, annak ellenére, hogy még egy ilyen „alacsonyabb” és átmeneti aranyár mellett is rekord szint profitokat termelnek. Portfolió vállalataink és szektoraink összegzése: A 2010-es évvel ellentétben, a Marco Polo Alap 2011-ben kevésbé vette ki részét a vállalati felvásárlásokból, avagy az akvizíciókból. Viszont megemlíthet , hogy az év els felében alapunk sikeresen profitált az Uralkali és a Silvinit összeolvadásából, a kálisó szektoron belül kialakuló új monopol piaci helyzetb l. Továbbá alapunk profitált az uránium szektorban történt fontos akvizícióból, miszerint a világ negyedik legnagyobb uránium lel helyét kiépít Extract Resources anyavállalatára, a Kalahari Resourcesra egy kínai nyersanyag konzorcium (China Guangdong Nuclear Power Holding Company) felvásárlási szándékot kezdeményezett. A tavasszal történ ezüst árfolyam összeomlásával fokozatosan növeltük az ezüst kitermel és kutató vállalatainkban szerzett pozíciónkat, míg az amerikai adósság plafon és a fennálló adósság besorolásának esetleges (és történelmileg egyedülálló) lerontása körüli félelmek következében jelent sen megemeltük az aranyvállalatok súlyozását a portfoliónkban. Az ezüst és arany bányászati vállatok közül leginkább a már kitermel , de még feltörekv növekedési fázisban lév vállatokat részesítettük el nyben (ún. „junior v. mid-tear producers”), mert ezen részvények hozam-rizikó páros kilátásai a legkecsegtet bbek. A ritkaföldfémek terén a lassuló világgazdasági kilátások miatt a harmadik negyedév során jelent s részvény árfolyam korrekció következett be. Alapunk ebben a szektorban jelent sen leépítette kitettségét és csak egy két stratégiailag fontos papírt tartott meg, ahol egyedi vállalati fejlemények (pl. felvásárlás, vagy nyersanyag készletnövekedés, új zónák feltárása…) következtében várunk jelent s árfolyam emelkedést. Az egyéb nyersanyagok terén az ipari fémek árfolyamának esésével alulsúlyozásra került többek között réz-, és szénkitettségünk, viszont továbbra is felülsúlyoztuk a mez gazdasági kitettségünket (pl. kálisó) a portfoliónkban, míg olaj kitettségünket is visszább vettük a 2011-es év során. Általános véleményünk befektetési területeinkr l és kilátásaink a közeljöv re nézve: Az öreged populáció, az ipar kitelepítése, továbbá a fogyó olajkészletek (peak oil) miatt – melyek visszafordíthatatlan folyamatok – a fejlett országokban a gazdasági növekedés lassulása várható hosszútávon is. Ezért a kormányok csak a hitel további növelésével képesek gazdaságukat élénkíteni (ami növekv papírpénz nyomtatást jelent). Nem meglep ezért, hogy az elmúlt 10 év alatt a kanadai dollár, a japán jen, az euró 70%-ot, míg az amerikai dollár és az angol font 80%-ot vesztett értékéb l az arannyal szemben (1 ábra).
3
Az 1. ábra világosan mutatja a legfontosabb valuták értékcsökkenésének tendenciáját az arannyal szemben. A valutakosár az amerikai dollárt, az eurót, a svájci frankot, a kínai jüant, az indiai rúpiát, az angol fontot, az ausztrál dollárt és a kanadai dollárt tartalmazza. Nagyon kicsi annak a valószín sége, hogy a belátható jöv ben, ez a tendencia megváltozik. Ez az egyik ok, hogy bízunk aranybefektetéseinkben. A világszerte növekv infláció miatt éppen ezért az is várható, hogy a mintegy 200 trillió dollárra becsült pénzügyi befektetések (részvények/kötvények) ma még csak 3%-át kitev aranybefektetések aránya növekedni fog. Mindezen folyamatok tartósan és jelent sen fogják az arany árát növelni, egyes elemzések szerint akár 10 000 dollárig is. Történelmi tapasztalat, hogy minden 1%-os aranyár növekedésre az aranybánya részvények árában is 2-3%-os növekedés jelentkezik. Ezért látszólagos ellentmondásnak t nik, hogy a 10 éve emelked aranyár ellenére, 375 aranybánya adatai alapján, az aranybányaipar eddig alig növelte a kitermelést. Fontos azonban tudni, hogy a bányaiparban (így az aranybányákban is) hosszabb id szak, az 5 éves mozgó átlag alapján ítélik meg a gazdaságosságot. Ebb l a szempontból különösen tanulságos az 1980-as évekre visszatekinteni. Az aranybánya részvények emelkedése akkor is következetesen, mintegy 9 hónapos késéssel követte az 1981-es rekord aranyár emelkedését. Mindazonáltal nemcsak behozták a lemaradást, de egy id után az aranybánya részvények ára látványosan emelkedett, esetenként akár négyszeresére, vagy ennél is nagyobb mértékben. Így a 80-as évek folyamán kiderült, hogy a bányavállalatok részvényei sokkal több profitot tudnak termelni, mint amit a piac pillanatnyi értékelése alapján azoktól várni lehetett. Ma is egy a 80-as évekhez hasonló folyamatnak vagyunk tanúi. Az 5 éves mozgó aranyár átlag azonban csak a múlt évben haladta meg az 1060 dolláros árat, ami 200 dolláros emelkedés az el z évhez képest. Az csaknem biztosra vehet , hogy 2012-ben az 5 éves mozgó átlag áttöri az 1200 dolláros határt. Ezzel viszont az eddig nem gazdaságos bányászati projektek is életképesekké válnak. A Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alap, amit 2010 elején indítottunk el, a fenti indokok alapján nem közvetlenül aranyba, hanem jó részt aranybánya vállalatokba invesztál. Az aranybányák t zsdei értékelése jelenleg még nyomott, annak ellenére, hogy az egy részvényre jutó jövedelem és az egy részvényre jutó készpénz áramlás az utóbbi kilenc év során a legmagasabb szintet érte el (forrás: Bloomberg News és a 2. ábra). Az a véleményünk, hogy az arany és az aranyrészvények árainak divergáló trendje, a fenti indokok alapján, hamarosan meg fog fordulni. Amikor a piac felismeri, hogy az aranykitermel iparág profittermel képessége rendkívül megn tt, akkor az 1980-as években tapasztaltaknak megfelel en, az aranybánya részvények jelent s részvényárfolyam emelkedése következhet majd be.
4
2. ábra.: A világ szektorvezet aranybánya kitermel k egy részvényre jutó nyereség (avagy EPS, itt Total Earnings) alakulása 2008 óta tisztán mutatja, hogy mennyire javult az aranybánya szektor fundamentális tényez inek alakulása. Az itt feltüntetett 8 bánya óriás összesített egy részvényre jutó éves nyeresége 2011ben a 2008 év nyereségéhez képest több mint háromszorosa lett. Ezzel egy id ben, a részvényárak jelenlegi szintjei közel (vagy pár esetben még alatta is) vannak a 2008-ban elért szintekhez. Ez a divergencia a valós értékek és piaci értékelés között hosszú távon nem fenntartható. Likviditás és t kegy jtés: Az Alap likviditását az év folyamán az értékpapírok és bankbetétek folyamatosan biztosították. Hitelállománnyal az Alap nem rendelkezik. A havi portfolió jelentéseinkkel Befektet inknek folyamatos tájékoztatást nyújtottunk az év során. A 2011-es év során folyamatos t kebeáramlás volt jellemz a Reálszisztéma – Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alapnál, ennek megfelel en az el z évhez viszonyított t keállomány (727 MFt) az év végére 990 MFt-ra n tt (ez az összesített nettó eszközértéke az „A” és a „B” sorozatnak).
2012-es évre vonatkozó terveink: A Marco Polo alapunknál legfontosabb rövid távú tervünk az alap t keméretének folyamatos növelése. 2012-re szeretnénk elérni a 1.200-1.500 M Ft nettó eszközértéket. Ehhez folyamatos intenzív sales- és marketing tevékenységet folytatunk, ami a következ lábakon áll: A küls ügynöki hálózatunk b vítése (mind közrem köd k, mind a függ ügynökök és más pénzügyi közvetít k számának növelése) A forgalmazó körünk b vítése (pl. a bróker cégek és a privát bankár csoportok megkeresésével) Továbbá tervezzük új intézményi ügyfelek megnyerését is a következ körökb l: Önkéntes nyugdíj pénztárak Biztosító vállalatok Befektetési alapok alapjai Alapítványok és egyéb szerveztek
5
.III.
A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK ÉS A HOZAM ALAKULÁSA
Befektetési jegyek forgalma
A sorozat
B sorozat
2010. december 31-én forgalomban lév befektetési jegyek
211 744 071
211 706 295
Tárgyid szakban eladott befektetési jegyek
165 166 882
213 093 582
Tárgyid szakban visszaváltott befektetési jegyek 2011. december 31-én forgalomban lév befektetési jegyek 2011. december 31-i nettó eszközérték
17 406 933
14 508 165
359 504 020 592 112 355
410 291 712 397 909 874
1,647026
0,969822
2011. december 31-i egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték
Az alap elmúlt ötévi m ködése során 3,32%1 éves nettó hozamot ért el. Ezen belül a 2011-es év nettó hozama -23,73 %. A referencia index (RMAX) évesített hozama azonos id szakban (2011 év) 5,18 %. Az Alap referencia indexe 2011. december 23-tól az RMAX Index lett.
Dátum
"A" SOROZAT Nettó eszközérték
Elmúlt 5 év adatai "B" SOROZAT*
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
Nettó eszközérték
Egy jegyre jutó nettó eszközérték
"A"+"B" sorozat Összesített nettó eszközérték
2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31
142 443 621 113 208 650 59 734 638 457 278 768
1,487940 1,594773 1,661169 2,159582
269 606 087
1,273491
142 443 621 113 208 650 59 734 638 726 884 855
2011.12.31
592 112 355
1,647026
397 909 874
0,969822
990 022 229
* a "B" sorozat indulásának dátuma 2011. május 17-e. AZ "A" ÉS „B” SOROZAT EGY JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE ÉS A REFERENCIAINDEX ALAKULÁSA
Az Alap Referencia Indexe 2011. december 23-tól az RMAX Index. (korábban RMAX+2%) 1
Az Alap múltbeli hozama nem jelent garanciát a jöv beli teljesítményre, hozamra.
6
REÁLSZISZTÉMA – MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAP EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA 2011-ben
AZ ALAP SAJÁT T KÉJÉNEK ÉS AZ EGY JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK A VÁLTOZÁSA HAVI BONTÁSBAN "A" SOROZAT Dátum 2010.12.31
Saját t ke
Befektetési jegyek száma
"B" SOROZAT* egy jegyre jutó nettó eszközérték
Saját t ke
Befektetési jegyek száma
egy jegyre jutó nettó eszközérték
2011.01.31
457 278 768 499 395 248
211 744 071 241 278 109
2,159582 2,069791
269 606 087 258 614 712
211 706 295 211 706 295
1,273491 1,221573
2011.02.28
559 991 579
256 454 054
2,183594
273 276 908
211 706 295
1,290830
2011.03.31
568 593 414
274 619 216
2,070479
515 571 211
424 799 877
1,213680
2011.04.30
596 495 578
295 398 254
2,019293
502 979 653
424 799 877
1,184039
2011.05.31 2011.06.30
582 819 562 557 335 361
303 186 911 312 249 917
1,922311 1,784902
478 787 091 444 615 891
424 799 877 424 799 877
1,127089 1,046648
2011.07.31 2011.08.31 2011.09.30 2011.10.31
627 071 301 621 141 888 556 512 531 645 722 411
332 772 300 340 851 169 343 430 118 356 070 074
1,884386 1,822326 1,620453 1,813470
469 827 162 454 139 636 403 855 148 437 952 496
424 799 877 424 799 874 424 799 877 410 291 712
1,105996 1,069067 0,950695 1,067417
2011.11.30
648 918 403
355 715 726
1,824261
440 674 751
410 291 712
1,074052
2011.12.31
592 112 355
359 504 020
1,647026
397 909 874
410 291 712
0,969822
AZ ALAP ÖSSZESÍTETT NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA 2011-ben
7
IV.
2011. DECEMBER 31-I NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK ÖSSZETÉTELE Árfolyamérték
Megnevezés
(E Ft-ban)
Befektetett eszközök A140212C03 Befektetett eszközök összesen: Állampapírok D120111 D120502 D120627 D120822 D121017 A121024C07 Külföldi t zsdei részvények Befektetési jegyek Osztalék követelések Értékpapírok összesen: Származtatott pozíciók értékelése: Határid s ügyletek (Árura kötött FUTURES) Határid s ügyletek (Devizára kötött FUTURES) Határid s ügyletek (FORWARD) Származtatott ügyletek összesen: Pénzeszközök: Kamatozó betétszámlák Pénzeszközök összesen: Egyéb követelések Követelés a forgalmazóval szemben Követelés MKB-val szemben
4 917 4 917
0,48% 0,48%
4 490 15 600 3 855 6 664 9 412 9 960 933 394 0 904 984 279
0,44% 1,53% 0,38% 0,65% 0,92% 0,98% 91,40% 0,00% 0,09% 96,38%
2 480 -5 263 -22 888 -25 671
0,24% -0,52% -2,24% -2,51%
53 042 53 042
5,19% 5,19%
23 16
0,00% 0,00%
4 598 4 637
0,45% 0,45%
32
0,00%
32 1 021 236
0,00% 100,00%
30 936
3,03%
278
0,03%
Határid s ügyletek elszámolásából adódó követelés Egyéb követelések összesen: Aktív elhatárolások Bankszámlakamat Aktív elhatárolások összesen: Eszközök mindösszesen: Költségek, kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek: Passzív elhatárolások: Költségek, kötelezettségek összesen: Nettó eszközérték:
V.
Összes eszközhöz viszonyított arány %
31 214
3,06%
990 022
96,94%
BEVÉTELEK, RÁFORDÍTÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA 2011-ben Adatok (E Ft-ban)
Bevételek Pénzügyi m veletek bevételei Egyéb bevételek
170 414 1 582
Bevételek összesen:
99,1% 0,9%
171 996
Ráfordítások Pénzügyi m veletek ráfordításai
200 142
Ráfordítások összesen:
200 142
8
100,0%
Költségek Letétkezelési díj Alapkezelési díj Forgalmazási díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Ügyleti és transzfer díjak Bank költség Egyéb Költségek összesen:
VI.
2 686 9 080 9 198
8,9% 30,0% 30,4%
252 280 6 627 277 1 833 30 233
0,8% 0,9% 21,9% 0,9% 6,1%
BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK ÖSSZETÉTELE Eszközök (E Ft-ban)
2010.12.31
2011.12.31
Diszkont kincstárjegy
113 457
40 021
Magyar Államkötvény
4 944
14 877
588 133
934 298
63 731
0
Külföldi névre szóló törzsrészvény és osztalék Egyéb befektetési jegy és kollektív befektetési értékpapír Árura kötött FUTURES pozíciók változása Devizára kötött FUTURES pozíciók változása Devizára kötött FORWARD pozíciók változása
0
2 480
59
-5 263
1 209
-22 888
2011. december 31-i részvényportfolió geográfiai kitettsége:
9
RÉSZVÉNYEK ÉS BEFEKTETÉSI JEGYEK ÖSSZETÉTELE A BEFEKTETÉSI POLITIKÁBAN MEGHATÁROZOTT KATEGÓRIÁK SZERINT 2011.12.31. Arány %
Nettó eszközértékhez viszonyítva
76,10% 3,66% 5,55%
Infláció Kifogyóban lév nyersanyagok Energiahiány, energiabiztonság Fejl d piacok tartós növekedése Kimerül ritkaföldfém készletek
5,13% 3,82%
Összesen:
VII.
94,26%
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK - HATÁRID S NYITOTT POZÍCIÓK
A Marco Polo Alap befektetési politikája a nemzetközi t kepiacok egy viszonylag sz k szegmensére (a nyersanyag alapú részvények és a nyersanyagokra kötött határid s kontraktusok) vonatkozik, amely szegmensek meghatározó vállalatainak a piaci ára - véleményünk szerint - a közeljöv ben emelkedni fog. Ezért az alapvet en nettó hosszú (avagy long) befektetési filozófiát követi Alapunk, vagyis árfolyam emelkedésre és nem árfolyamesésre spekulálunk. Persze ez az emelkedés nem lesz töretlen, és elég valószín nek tartjuk, hogy egyes er s felfutások után részvényeink bizonyos mérték korrekciót (árfolyamesést) fognak elszenvedni. Alapunk Ilyen helyzetben használhat nettó short származtatott ügyleteket, mint például a határid s (t zsdére bejegyzett) árupiaci indexek eladása (avagy commodity futures pozíciók felvétele), amelyekkel mérsékelni tudjuk hosszú (’long’) pozícióink esését. A portfolió pozíciók összességét tekintve viszont, az Alapban nem szándékozunk nettó rövid (avagy short) pozícióba kerülni. A 2011-es évben is tudatosan limitált határid s (származtatott) ügyletekb l ered Alapnak. A származtatott ügyleteinket 2011-ben két szegmens dominálta: -
kitettsége volt az
T zsdei határid s nyersanyag alapú (futures) kontraktusok: az Alap 2011 folyamán folyamatosan fenntartott egy kb. 5 és 20% között mozgó nettó LONG kitettséget COMEX Gold (100 oz.), azaz a New York-i árut zsdei aranypiaci ügyletekre, amelyek 3 hónap és egy év hosszúságban futottak. Ezeket többnyire 2 és 5 darab 100 unciás kontraktusok jöv beni vételére történ szerz déssel tudjuk megvalósítani. Célunk ezekkel a kontraktusokkal, hogy profitáljunk a véleményünk szerinti hosszú távú emelked aranyár trendb l, míg minimalizáljuk a kereskedési költségét egy ilyen árut zsdei határid s kitettségnek. Ezekb l az ügyletekb l származó teljes kötelezettség vállalás összege 2012. december 31-én: 125 M Ft. Fontos megemlíteni azonban, hogy ezek csak elméleti kötelezettségvállalások, mert ezek a származékos pozíciók nem kerülnek leszállításra (non delivery), hanem csak pénzügyi elszámolás történik a pozíciók zárásakor, tehát a kontraktus bekerülési és záráskori árfolyam különbözete kerül elszámolásra. 2012. december 31-én az Alapnak 4 darab nyitott COMEX Gold kontraktusa volt. 10
Árura (arany) kötött FUTURES pozíciók összesített adatai 2011. december 31-én Instrumentum
-
db szám
nettó eszközértékben nyilvántartott eredmény
piaci ár
GCG2 (Comex Gold 100 Oz.) / 2012.02.27
100
38 164 114
1 958 383
GCJ2 (Comex Gold 100 Oz.) / 2012.04.26
100
38 227 445
2 036 329
GCM2 (Comex Gold 100 Oz.) / 2012.06.27
100
38 281 033
-991 371
GCZ2 (Comex Gold 100 Oz.) / 2012.12.27
100
38 439 360
-523 697
összesen:
400
153 111 952
2 479 644
T zsdei (futures) vagy t zsdén kívüli (forwards) fedezeti célú deviza határid s (származtatott) ügyletek: az Alap nemzetközi részvénykitettségéb l ered deviza kockázatot fedezeti célú t zsdei vagy t zsdén kívüli deviza határid s szerz désekkel kívánja csökkenteni. Az Alap 2011 folyamán folyamatosan fenntartott egy kb. 10 és 60% között mozgó nettó SHORT kitettséget az USD/HUF, CAD/HUF, AUD/HUF, GBP/HUF deviza piaci ügyletekre, amelyek 6 hónap és egy év hosszúságban futottak. Ezeknél a deviza határid s ügyleteknél a devizát adjuk el és Forintot vásárolunk, mivel egy esetleges A Forint er södéséb l (ami a részvényoldalunkon veszteségként realizálódik) szeretnénk a deviza oldalon profitálni (vagyis a részvény oldali veszteségeket csökkenteni). Ezeket az ügyleteket kizárólag fedezeti célból kötöttük, mivel az Alap részvénykitettségéb l származik egy organikus Forint kockázat, amit az folyamatosan minimalizálni törekszünk. A minimum deviza határid s kontraktusok mérete kb. 50.000 dollár vagy eurónak megfelel mennyiség az adott deviza párban. Ezekb l az ügyletekb l származó teljes kötelezettség vállalás összege 2011. december 31.-én: 91 M Ft. Hasonlóan a nyersanyag alapú határid s futures ügyletekhez, itt is csak elméleti kötelezettségvállalásról van szó, mivel a pozíciók zárásakor csak a kontraktus bekerülési és záráskori árfolyam különbözete kerül pénzügyileg elszámolásra. 2012. december 31-én az Alapnak 2 db USD/HUF, 2 db AUD/HUF, 5 db CAD/HUF és 2 db GBP/HUF nyitott származtatott határid s pozíciója volt.
Devizára kötött t zsdei FUTURES pozíciók összesített adatai 2011. december 31-én DEVIZANEM USD összesen:
db szám 100 000 100 000
piaci ár
nettó eszközértékben nyilvántartott eredmény
24 807 500 24 807 500
-5 262 500 -5 262 500
Devizára kötött t zsdén kívüli FORWARD pozíciók összesített adatai 2011. december 31-én
DEVIZANEM
A határid s ügylet szerz dés szerinti kötésértéke DEVIZA
AUD CAD GBP Összesen:
140 000 325 000 80 000
FORINT
A határid s ügylet diszkontált piaci értéke devizás értéke forint értéke forintban
nettó eszközértékben nyilvántartott eredmény
29 740 900 65 893 750 25 795 600
29 045 074 64 453 205 25 090 729
34 152 461 77 295 959 30 028 424
-5 107 387 -12 842 754 -4 937 695
121 430 250
118 589 008
141 476 844
-22 887 836
A határid s ügyleteken tárgyévben realizált eredmény: 271.750 Ft. 11
