Kora modern kori csillagászat
Johannes Kepler (1571-1630)
A Világ Harmóniája
Rövid életrajz: ●
Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság)
Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a hatását) ●
●
Iskola: Tübingeni egyetem (matematika, csillagászat)
●
Grazi egyetem: Matematika tanítás
Munkássága: ●
1602-ben udvari csillagásszá nevezik ki
1609-ben megjelenik az Astronomia nova melyben megfogalmazza a bolygók mozgásáról szóló első és második törvényét ●
1611-ben a Dioptrice című munkájában megadja a törés törvényét kis szögek esetén, valamint leírja Galilei és a Kepler -féle távcső elméleti működését ●
1619-ben a Világ harmóniája című művében fogalmazza meg a bolygómozgásra vonatkozó harmadik törvényét ●
Kepler törvények előzményei Tycho de Brahe termékeny munkássága 1601-ben hirtelen végeszakadt halálos ágyán ifjabb munkatársát kérte meg, hogy fejezze be az általa elkezdett munkát, és az általa összegyűjtött adatok alapján pontosítsa és dolgozza ki a bolygó mozgások elméletét. ●
Kepler híve volt a Kopernikuszi napközéppontú rendszernek és ez alapján kereste az égitestek elrendeződésének egyetemes elméletét, a titkos harmóniát. ●
Kepler törvények előzményei Tycho de Brahe termékeny munkássága 1601-ben hirtelen végeszakadt halálos ágyán ifjabb munkatársát kérte meg, hogy fejezze be az általa elkezdett munkát, és az általa összegyűjtött adatok alapján pontosítsa és dolgozza ki a bolygó mozgások elméletét. ●
Kepler híve volt a Kopernikuszi napközéppontú rendszernek és ez alapján kereste az égitestek elrendeződésének egyetemes elméletét, a titkos harmóniát. ●
A Kepleri látásmód Első művében a Mysterium Cosmographicum-ban már felvetődik a bolygórendszer felépítésének problémája. ●
A műben Kepler kiáll Kopernikusz meglátásai mellett (a ptolemaioszi rendszer magyarázat nélkül maradó belső összefüggéseire hivatkozik) ●
Utal a bolygók epicikluson való keringésére és a Föld-Nap tengely iránya közti összefüggésre valamint arra hogy a Napnak és a Holdnak nincs epiciklusa. Ptolemaiosz nem ad ezekre a kérdésekre magyarázatot amíg Kopernikusz világosan megfogalmazza érveit. ●
A Kepleri látásmód Nem adja fel a Kopernikuszi reális szférák elméletét hanem égi szférákat kapcsol hozzá és ezeknek az összefüggését „házasodását” öt geometriai elemmel hozza kapcsolatba: ●
●
1:Kocka
●
2:Tetraéder
●
3:Dodekaéder
●
4:Ikozaéder
●
5:Oktaéder
A Kepleri látásmód Vizsgálja a bolygók keringési idejét és a Nappal való távolságukkal hozza összefüggésbe ●
Ennek eredményeképp megfogalmaza hipotézisét miszerint (Kopernikusszal ellentétben aki a bolygók mozgását a föld mozgásának következményeként értelmezte) a bolygók mozgásának kiváltó oka egy olyan erő amelynek forrása a Nap. ●
Ez a hipotézis vezet majd az elméletig, miszerint feltételezhetjük, hogy ha a bolygók mozgásának erőforrása a Nap akkor Nap közelben a bolygók gyorsabban keringenek. ●
A Kepleri látásmód Nem csak a bolygómozgások megértésének titkát tűzte ki céljául hanem egy olyan harmonikus törvény megalkotását melynek segítségével egyetlen pálya adatainak ismeretében az egész bolygó rendszer leírható (lásd öt geometriai test és ezek rokonságai) ●
A Naptól való távolságot nem sikerült egyetlen világtörvényből levezetni DE a keringési idők és a Nap távolságának matematikai összefüggését megtalálta: ●
A közepes Naptávolságok köbei úgy aránylanak egymáshoz mint a keringési idők négyzetei. ●
Kepler Törvények I. Törvénye: Naprendszerünkben minden bolygó egyegy ellipszispályán mozog a Nap körül. Az ellipszisek középpontjában a Nap található. ●
II. Törvénye: A Naptól egy bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. ●
III. Törvénye: Az ellipszispályán keringő bolgyó gyorsabban halad a Naphoz közelebb, mint pályájának Naptól távolabbi részén. A naptól távolabb eső bolygók keringési ideje hosszabb mint a Naphoz közelebbieké. ●
A Világ Harmóniája ●
„ Homo Sapiens dominabitur astris” ( Arisztotelész)
A bölcs gondolkodó ember akin a csillagok uralkodnak ●
Talán ezt a mondatot úgy értelmezhetnénk, hogy összhang van a harmónia, a világmindenség és az ember sorsa, az emberi értelem között ●
●
Kepler műve leírható ezzel az idézettel.
●
Kicsit irodalmi szempontból nézve:
●
Idealista módon fogalmaz.
A Világ Harmóniája ●
Fejezetekre bontja:
●
1: Az öt hagyományos geometriai test
●
2: Ezek rokonsága, kapcsolata
●
3: Csillagászatilag szükséges spekuláció
A Világ Harmóniája Az antik asztronómia, filozófia és maga a tudomány nagyon szorosan összefüggött az esztétikával vagy a zeneelméletnek is nevezhető gondolati rendszerrel is. ●
Az ókori kelet valamint a görög kultúra is a gyermekek nevelését kettő fontos gyakorlat köré építette: ●
●
1: Testmozgás
●
2: Zene
A Világ Harmóniája Tehát a tudomány és a zene kapcsolata nagyon szoros volt. ●
Macrobius Cicero és Platón nyomán foglalta össze a „szférák zenéje” elgondolást. ●
Már az Antikvitásban is mitológiai szerepe van a szféráknak ( 9 múzsa története) ●
Nem csoda, hogy Kepler a Világ Harmóniája című művében négy alaphanggal írja le a világot: ●
●
1: Szoprán
●
2: Alt
A Világ harmóniája Nem az a hangsúlyos hogy a zenei rendszernek csillagászati azonosítása van hanem az, hogy a Kepleri világkép alapvetően akár egy zenei alapot is jelenthet. ●
Véleményem szerint a korszak nem bontható le egyszerűen Tudományos és nem tudományos ( Vallás, erkölcs, művészet, filozófia) részre hanem szoros kapcsolatban állnak egymással. Ebből a szempontból a meglátásom elég externalista. ●
A Világ Harmóniája A Világ harmóniájának harmadik könyve egy 16 fejezetből álló „zeneelméleti” tárgyalás. ●
Egyszóval a mítoszokban megjelenő régi világkép összekapcsolja a zenei rendező elvet a világ harmóniájával . ●
Paul Hindemith 1951-ben ötfelvonásos is komponált Die Harmonie der Welt címmel Kepler életművéről. ●
●
A kozmosz harmoniája így zenei motívummá is vált.
