JOHANNES KEPLER: AZ ÁLOM
ÉLETE, MUNKÁSSÁGA
• 1571,Weil der Stadt, német szabad birodalmi város • Szegényebb család, betegségekkel terhelt gyermekkor • Tübingeni egyetemen tanul
• Művei: csillagászati, optikai, matematikai témájúak • A három Kepler-törvény
• 1630,Regensburg
A MŰRŐL
• Utazás a Holdra • Levania bemutatása: - földrajzi - csillagászati jelenségek • Az első science-fiction műnek tartják • Eredetileg iskolai disszertáció volt, melyben Kepler, a kopernikuszi-kép mellett érvel a Föld mozgását illetően
• Poszthumusz kiadás (1634)
A MŰ FŐHŐSE
• Duracotus • Hazája Izland
• Anyja főzeteket készített,gyógyfüveket árult (csakúgy, mint Kepleré) • Tycho Brahe tanitványa (csakúgy, mint Kepler)
BEVEZETÉS
• Duracotus bemutatkozik • Elmeséli hogyan kerül Dániába, Tycho Brahe szolgálatába • Visszatérés a szülőföldre
• Megismerkedik anyja tudományával
„A DÉMON LEVANIÁRÓL…”
• Anyja jól ismeri az egyik fő szellemet a kilenc közül • 21 alakból áll elő • Segítségével villámsebesen lehet utazni • Megidézik a szellemet és megkezdődik az utazás Levaniaba
„A DÉMON LEVANIÁRÓL…” • Levania szigete az éterben található „ötvenezer német mérföldnyire” • Emberek számára veszélyes az utazás Csak azokat választják ki akik vagy: Lovaglással töltik idejüket Gyakran hajóznak az Indiákra és hozzá szoktak az ízetlen koszthoz
Fonnyadt öregasszonyok Keménykötésű spanyolok
AZ UTAZÁS • Max. 4 óra az út, még ha nagyok is a távolságok • Csak akkor indulhatnak, ha a Hold halványulni kezd a keleti oldalán és a Nap csúcsa érinti a Földet -> napfogyatkozás • Elrugaszkodnak a Földtől -> erős ütés
„épp olyan lökést kap, mintha puskaporral lőtték volna fel” • Induláskor kábító, altatószerek • Végtagok elrendezése, hogy a rázkódás eloszoljon és „a fej le ne szakadjon a törzséről” • Dermesztő hideg, nehéz légzés -> orr alá helyezett nedves szivacs • Ébredés után a végtagok leírhatatlan fáradtsága
KITÉRŐ Különböző hatások valódi űrutazáskor: • Fel- és leszálláskor fellépő túlterhelés • A súlytalanság megzavarja a test vérkeringését -> a vér igyekszik egyenlően eloszlani a teljes testben -> 1.5 literrel több vér jut a fej felé -> a régióhoz tartozó szövetek megduzzadnak, a vérnyomás megnő • Izomsorvadás, csontritkulás, fáradékonyság
LEVANIA TERMÉSZETE • A Földel megegyező állócsillagok, de eltérő csillagászati rendszer • Két féltekére oszlik:
• Subvolva: „mindig gyönyörködhet volvájában” • Prevolva: „egyszer s mindenkorra nélkülözi látványát” (Volva szerepe = a mi Holdunkéval) • Osztó: elválasztja a féltekéket (a mi égi egyenlítőnk)
LEVANIA TERMÉSZETE • A nappalok és éjszakák egyenlők (prevolvaiak nappala kicsit rövidebb,a subvolvaiaké kicsit hosszab) • 1 nappal+1 éjjel = 1 földi hónap (napkeltekor új állatövi jegy) • 19 éves ciklust használnak (a Nap 253-szor kel fel,az állócsillagok öve 254-szer) • A Nap kelése: közép-Subvolva: amikor mi a Holdat az utolsó negyedben látjuk Közép-Prevolva: első negyed
•
Nyár és tél váltakozása: 10 év alatt a nyár a csillagászati év egyik részéből az átellenesbe tevődik át (6 nyári nap, 6 téli)
•
Felszíne öt zónára osztható: 10-10 foknyi trópus és arktikus, a többi mérsékelt övezeteink valamelyike
ELSŐDLEGES MOZGÁSRÓL
• 4 égtáj (Egyenlítő és állatövi körök metszete) • A metszetek jelölik ki az állatövi kör kezdetét -> innen az állócsillagok 20 tropikus év (1 tropikus év=1 nyár+1 tél) alatt haladnak át a jegyeken -> nekünk ehhez 26 000 év kell
MÁSODLAGOS MOZGÁSRÓL • 6 bolygó, bolygónként 3 új szabálytalanság • Napi, 8 és fél éves és 19 éves periódusú • Délidőben a Nap Prev. nagyobb, Subv. kisebb,mint amikor felkél • A Nap a különböző állócsillagok között eltér néhány percnyit az ekliptikától (19 éves periódus)
• A Nap állócsillagokhoz képesti mozgása nem egyenletes -> néha hosszabb nappalok, rövidebb éjszakák
A PREVOLVAI FÉLTEKE • Szélsőségek hazája • Egy éjszaka 15-16 földi óra -> mély sötétség, nem kap fényt a Volvától-> jég és fagy, erős szelek • Egy nappal kevesebb, mint 14 óra
• Ezalatt a Nap egészen nagy és lassan halad az állócsillagokhoz képest • Nincs szél-> hatalmas forróság • Egy nap során: „ hol az afrikai forróság 15szöröse, hol a quirinaninál is elviselhetetlenebb hideg van ugyanazon a helyen” • A Marsot kétszer akkorának látják, mint mi
A SUBVOLVAI FÉLTEKE • A Vénuszt kétszer akkorának látják, mint mi • Volva állandóan jelen-> a délkörön 4szer akkorának látják, mint mi a Holdat
• Vannak pólusaik: megfelelnek azon csillagoknak,amelyek nekünk az ekliptika pólusait jelzik -> 19 éves periódusú köröket írnak le • Hosszúságmegadás: a mozdulatlan Volva szerint • Szélességmegadás: a Volva vagy a pólusok szerint
A SUBVOLVAI FÉLTEKE • Volva-növekedés és fogyatkozás megfigyelhető (mint a Holdunknál) • Nagysága miatt még új-Volva (újhold) korában sem tűnik el • A középvonal mentén lakók számára új-Volva a dél jele • Az Egyenlítő és az Osztó metszésénél lakók számára : • Reggel -> új-Volva
• Este-> tele-Volva • Dél és éjfél->a negyedek
IDŐ ÉS MÉRÉSE • A Volva eltérő fázisai szerint különböztetik meg az órákat • Minél közelebb van a Nap és a Volva, annál közelebb van a dél • Éjszaka: a Volva forgása lehetővé teszi az órák mérést -> a foltjainak helye folyamatosan változik keletről nyugatra -> egy teljes fordulat egy óra (ez valamivel hosszabb, mint nálunk egy nap+éjszaka)
A VOLVA •
Felsőbb része két részre bontható: egyik része sötét és foltos a másik világosabb egy fényes övezettel
•
Az északi részen lévő folt: „olyan,
mint egy emberi fej előrésze, amelyet vállnál levágtak és most előrehajlik, hogy megcsókoljon egy leánykát, akin hosszú ruha van és hátra nyújtja kezét, hogy előcsaljon egy rohanó macskát ”
•
A másik felén a fényes övezet harangformájú
•
A foltok elhelyezkedése-> évszakok
FOGYATKOZÁSOK • Náluk Volva-fogyatkozás, nálunk napfogyatkozás • Náluk napfogyatkozás, nálunk holdfogyatkozás -> a Volva okozza, az átmérője 4szer nagyobb a Napénál, amely igen gyakran megy át a Volva mögött -> több földi órán át eltart és mind a Nap, mind a Volva fénye kihuny -> nagy esemény a subvolvaiak számára, mert alapjáraton az éjszakáik nem sokkal sötétebbek, mint a nappalaik, ilyenkor viszont nagy a sötétség
LEVANIA •
Kerülete 1400 germán mérföld (negyede a Földének)
•
Magas hegyek, mély, széles völgyek
•
Lyukacsos-> üregek és barlangok mindenhol -> oltalom a lakosság számára
•
Minden élőlény „szörnyűségesen nagy” -> rövid életűek
•
A prevolvaiak csapatostul vándorolnak
•
Legtöbbjük búvár-> lassan lélegeznek-> sokat időznek víz alatt -> ott megmarad a hideg nappal is
•
Ami a felszínen van megfő a napon és eledellé válik
•
Subvolvai félteke -> mi falvaink, városaink
•
Prevolvai félteke-> mezők, erdők, sivatagok
•
Kígyószerű természet az uralkodó -> delente napoznak
•
Felhasznált források:
•
http://kutrov.web.elte.hu/courses/kopern/08_kepler.pdf
•
https://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Kepler
•
http://www.urvilag.hu/hazai_kutatohelyek_es_uripar/20080925_a_sulytalansag_hatasa_az_elo_szervezetre_1
•
https://en.wikipedia.org/wiki/Somnium_(novel)
Köszönöm a figyelmet!
