Konzulens: Fıiskolai tanársegéd

Szerzı: Bognár Ákos II. évfolyam Gazdálkodás és Menedzsment Szak

Konzulens: Tóth Zsuzsanna Fıiskolai tanársegéd

Az újonnan csatlakozott országok gazdasági lehetıségei, nemzetközi kitekintéssel Economic opportunities for new member states in international comparison 2004. január 1-jén 10 ország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Málta és Ciprus) lett része az Európai Uniónak, majd 2006-ban két ország (Románia és Bulgária) is elkötelezte magát a csatlakozás mellett. A tíz ország ezzel a lépéssel azt is vállalta, hogy 2010-re az euró-zóna részévé válik. Ehhez azonban minden új tagállamnak olyan stabil társadalmi és gazdasági körülményeket kell megvalósítania, melyet az egységes valuta bevezetése és a nemzetközi versenyhelyzet sem tud megingatni. Az országok között a csatlakozási céldátum mielıbbi teljesítésében érthetı módon verseny alakult ki: az utolsók között csatlakozó ország már egy támogatásaiban és mőködı tıkében kellıen „lefölözött” uniós gazdaságban fog landolni, illetve nem elhanyagolható az utolsó országot érintı presztízsveszteség sem. A rangsort az elmúlt három évben Szlovénia vezette, elıretörésének oka a térségen belüli magas fokú reálfejlettségben és folyamatosan fejlıdı makrogazdasági teljesítményében rejlik, így két évvel ezelıtt a tíz ország közül elsıként csatlakozott a GMU-hoz. A verseny vesztese 2004-ben Lettország lett, Magyarország pedig az utolsó elıtti helyezést érte el. Ekkor vált egyértelmővé, hogy hazánk számára komoly gondot jelent a deficitkritériumok teljesítése. Hazánk gazdasági állapotának tanulmányozásához érdemes vizsgálni mindezek mellett, hogy Bulgária és Románia, akik 2 évvel utánunk csatlakoztak milyen gazdasági mutatókkal rendelkeznek. Dolgozatom célja a fent leírtak figyelembevételével, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy hazánkban egyre inkább szükségessé válnak olyan gazdaságitársadalmi változások, amelyek pozitívan hatnak Magyarország jövıjére.

Szerzık: Deák Balázs Fuchs Ádám II. évfolyam Pénzügy és számvitel szak

Konzulensek: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó Fıiskolai adjunktus Dr. Halász Imre Fıiskolai tanár

Mobiltelefon – Az igazi sikertörténet Mobilephone – The real success-story A mai modern kori közgazdaságtan az információt, mint termelési tényezıt is ugyanolyan fontosnak tartja, mint a földet, a munkát, a tıkét és a vállalkozót. Bár a fontossága megkérdıjelezhetetlen, mégis méltánytalanul kevés szó esett róla eddigi tanulmányaink során. Ez volt a dolgozatunk témaválasztásának oka és alapproblémája. Az információáramlás legalapvetıbb eszköze napjainkban a mobiltelefon – a szociológiai felmérések kimutatták, hogy jelenleg a Földön minden második ember rendelkezik ilyen készülékkel –, így kézenfekvınek tőnt, hogy ezt az eszközt vesszük tüzetesebb vizsgálat alá. A dolgozatunk elkészítéséhez a hagyományos kérdıíves felmérést alkalmaztuk, melynek során három szegmenst vizsgáltunk. A kapott eredményeket különféle statisztikai módszerekkel értékeltük ki, ezen felül már korábbi szekunder kutatások elemzéseit is felhasználtuk a hipotézisünk alátámasztására. Bár két fıiskolás nem vállalkozhat arra, hogy egy olyan országos szintő felmérést készítsen, mely lényegében a mobilszolgáltatók feladata lenne, ezért a munkánk csak a mikrokörnyezetünket reprezentálja. Dolgozatunk befejezéséül összegezzük a nyert tapasztalatokat és eredményeket, és javaslatot teszünk egy optimális tarifacsomag kialakítására a fiatalabb korosztály számára. Ezen felül kísérletet teszünk az iparágban rejlı lehetıségekkel egy lehetséges jövıképet felvázolni.

Szerzı: Fölföldi Katalin III. évf. Pénzügy és számvitel szak Pénzügy szakirány

Konzulens: Lambertné Katona Mónika Fıiskolai adjunktus

A Zalaszentgróti kistérség helyzetelemzése, avagy hogyan használja ki a rendelkezésre álló lehetıségeit Analysis of the small region Zalaszentgrót, or rather: How does it exploit its available opportunities? A kistérség fogalmának, funkciójának meghatározására irányuló kísérletek, a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvések már a 90-es évek elsı felében megjelentek, napjainkban az Európai Uniós csatlakozás óta az egyes államigazgatási feladatok ellátása már nem települési, vagy megyei, hanem kistérségi szinten zajlanak. A kistérség mibenlétének, a megyéhez, a régióhoz való kapcsolatának kérdései a szakmai-tudományos kutatás elıterébe kerültek. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a jogalkotás terén történtek elırelépések, a kistérség fogalmának, a közigazgatásban elfoglalt helyének és szerepének rendezetlensége a jellemzı. A kooperációt döntıen a közös forrásszerzés, és az együttesen hatékonyabbnak bizonyuló fejlesztési tevékenység motiválta. Az egész tanulmányom a deduktív módszer alapján épül fel. A dolgozatomban be szeretném mutatni kistérségek jelentıségét, szerepét, miért van rájuk szükség, hogyan mőködnek, és hogy miért születnek napról napra újabb és újabb kistérségek. A továbbiakban részletes helyzetelemzést készítek Zalaszentgrót kistérségrıl, irodalmi áttekintést és az elektronikus adatgyőjtést felhasználva. Ezek után behatóan elemzem annak fejlesztési elképzeléseit statisztikai módszereket felhasználva, többek között megoszlási viszonyszámok, valamint minıségi és mennyiségi értékek közötti kapcsolat szorosságát jellemzı mutatószámok segítségével. Szeretném szemléltetni egy olyan csekély mérető kistérség múltját, jelenét, jövıjét, mint Zalaszentgrót, megmutatni, hogy egy hátrányos helyzető kitértség is tud dinamikusan fejlıdni, mindezt a 2007-es évtıl egészen 2013-ig fejlesztési programjain, - tervein keresztül. Végsı következtetésként megállapítom, hogy egy hátrányos helyzetőnek minısített kistérség is fejlıdhet a ,, nagyokat ’’ meghazudtoló tempóban, mert ezen kategóriai besorolás révén több kritériumnak megfelel, mely pályázatokat nagy eséllyel el is nyer.

Szerzı: Hajdu Anett III.évfolyam Pénzügy és Számvitel Szak

Konzulens: Tóth Zsuzsanna Fıiskolai tanársegéd

A boldogság kulcsa a fogyasztás…? Does consumption make You happy…? Dolgozatom célja, hogy rávilágítsak napjaink egyik legszámottevıbb társadalmi, gazdasági és természeti problémájára: a túlzott fogyasztás jelenségére. Az elıadásanyag legfontosabb küldetése, hogy a kedves Olvasót elindítsa a gondolkodás útján: miért összpontosul életünk a materiális jószágok felhalmozása köré. A dolgozat négy részbıl épül fel: az elsı fejezetben bemutatom, hogy a fogyasztói társadalom kialakulásában mely jelenségek és történelmi események jelentették a fontosabb mérföldköveket, illetve, hogy ezen az idıvonalon haladva hogyan jutottunk el napjaink „túlfogyasztási” trendjéhez (a kérdés nagyon aktuális, hiszen az amerikai és európai pénzügyi válság jelei lassan a reálszférában is éreztetik hatásokat). A következı két fejezetben megkísérlem definiálni a fogyasztást, mint gazdasági tényezıt: a fogyasztás jelenségét vizsgálom egyrészt a mikroökonómia hasznosságfogalmának szempontjából, illetve bemutatom a marketing és a gazdaságpszichológia többspektrumú megközelítését arra vonatkozóan, hogy az egyént mi készteti vásárlásra. A trendek, a fogyasztási jelenségek, a fenntartható fejlıdés és a gazdaságitársadalmi recesszió témakörében rendelkezésre álló irodalmak olyannyira felkeltették érdeklıdésemet, hogy egy önálló kutatás keretében megvizsgáltam a 18 év feletti korosztály fogyasztási és „pénzköltési szokásait”. A kutatás alapmódszertanát a kérdıíveztetés és utcai megfigyelések jelentették, ahol a megfigyeltek és a merítési minta a BGF PSZF Zalaegerszegi Intézet hallgatói közül kerültek ki. Az elıadás utolsó részében a kutatás végeredményét ismertetem, majd a dolgozat zárásaként kitérek arra, hogy a vizsgált korosztály fogyasztási-vásárlási szokásai hosszú távon milyen veszélyeket rejtenek magukban mind az egyén, mind a komplex társadalom szintjén.

Szerzı: Horváth Zsuzsanna III. évf. Pénzügy és számvitel szak Pénzügy szakirány

Konzulens. Lambertné Katona Mónika Fıiskolai adjunktus

Utazás a pályázati rendszerek körül – a lehetıségek optimális kihasználása Travelling aroud application systems – The optimal use of opportunities Pénz. Ez a legerısebb mozgatórugója társadalmunk aktivitásának. A gazdaság adta lehetıségek legoptimálisabb kihasználása pedig mindenki számára az elsıdleges cél. Uniós tagságunk által jelenünk és jövınk számára is új, kiaknázatlan lehetıségek tárháza nyílik, amelyek észrevételével és kihasználásával az eddig kevésbé finanszírozott szektoraink is versenyképessé válhatnak. Magyarország gazdasági részvevıit tekintve a legtöbb résztvevıvel rendelkezı és legkisebb mértékben hasznot szerzı szekció a kis- és középvállalkozói kör. Az ezen a helyzeten javítani akaró állami támogatások igénybevételéhez viszont egyre nagyobb szakértelem szükséges, új gondolkodásmód és csupán a megfelelıen elkészített pályázatok útján juthatunk tıkéhez. Tanulmányom fı témája is erre összpontosul: Feldolgozott elemzéseimmel a KKV szektor helyzetét vizsgálom az eddigi és jelenleg is futó hazai- és uniós pályázatoknál, melyek elnyerése a vállalkozások kulcsfontosságú lépése cégük finanszírozásához. Konkrét pályázati projekttel mutatnám be, milyen kritériumoknak való megfeleléssel nyerhetünk meg 100%-osan egy most kiírt uniós támogatást. Végül egy pályázati cég tapasztalatival gazdagítva, értékelem dolgozatomban az elfogadáshoz vezetı út akadályait és buktatóit.

Szerzı: Kámán Krisztián IV. évfolyam Közgazdász szak

Konzulens. Lambertné Katona Mónika Fıiskolai adjunktus

Az intézményi befektetık nagytételes ügyleteinek hatása a Magyar tıke és pénzpiacra The effect of large-scole investments of institutions on the Hungarian capital and money market Napjainkra - mint több multinacionális cég - a pénzügyi vállalkozások is hatalmasra nıttek. Mára már nemcsak az adott régióban, országban nyújtanak pénzügyi megoldásokat a vállaltok és magánszemélyek részére, hanem határon túl is. Nemzetközi szolgáltatásaikkal világszintővé nıtték ki magukat. Ezek a társaságok a méretük növekedésével egyre több és összetettebb pénzügyi megoldásokat, technikákat alkalmaznak a pozíciólyuk megtartása érdekében. Az intézményi befektetık pénzügyi erejüket tekintve egyre jobban befolyásolni tudják az érdekeltségibe tartozó cégeket. Azonban ez ilyen ügyletek nemcsak pozitív, hanem spekulatív jellegő és negatív tıkeáramlások is lehetnek. Azt vizsgálom a kutatásomban, hogy egy-egy nagyobb volumenő tranzakciónak milyen hatása van az adott cégre, a tızsdére és a társadalomra kivetítve, és hogy ezekre, a döntésekre az adott ország és vállalkozás hogyan reagál.

Szerzı: Kovács Hajnalka III. évfolyam Pénzügy szak


Az önkormányzatok külsı finanszírozási lehetısége adósságspirál-e? Are local authorities’ external financing opportunities debt spirals? A helyi önkormányzatokról szóló törvény meghatározza az önkormányzatok által kötelezıen ellátandó feladatokat, a szükséges szakmai feltételeket, követelményeket. Az Országgyőlés pedig dönt ezen, törvény által elıírt feladatok ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékérıl és módjáról. Az önkormányzat csak olyan kötelezettséget vállal, mely költségvetésébıl, átvett pénzeszközökbıl, pályázati pénzeszközbıl, vagy törvényesen felvehetı hitelbıl finanszírozható. A csökkenı állami normatívák és növekvı feladatellátás rendszerében az önkormányzatok hitelállománya 2006-os évhez képest azonban meghétszerezıdött. Mindez témája az önkormányzatok körében napjainkban végrehajtandó reformprogramnak is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy miért kell az önkormányzatoknak a bevételeiken és a támogatásokon kívül más finanszírozási lehetıségekhez is folyamodniuk, illetve milyen lehetıségeik vannak a külsı forrásból történı finanszírozásra. A témát deduktív módszerrel dolgozom fel, miszerint átfogóan kitekintek az önkormányzatok jogaira, feladataira, bevételi és kiadási szerkezetére, majd szőkítem vizsgálódásomat és haladok a témát érintı részletesség felé. Kezdve mindezt azzal, hogy milyen módon történik a gazdálkodás pénzügyi szabályozása, milyen eszközökkel próbálnak ésszerőbben gazdálkodni, hatékonyabb, költségtakarékosabb megoldásokat keresni, az egyre növekvı számú és szigorodó normák keretein belül. A kötvényt tanulmányozom kiemelten, mint külsı finanszírozási lehetıséget, összevetve a hitellel. Kidomborítom a köztük lévı különbségeket, illetve a kötvény elınyeit, hátrányait, rejtett kockázatait. Egyéni munkatáblát és függvényszerkesztési módszert alkalmazok számításaim során. Befejezésként rámutatok arra, hogy a kibocsátott kötvénybıl származó forrást beruházásra és fejlesztésre fordítva, a beruházásból származó pénzáramok közvetett módon kitermelik a kamatokat, majd a türelmi idı letelte után fizetendı törlesztı részt. Ma Magyarországon sajnos azonban az a jellemzı, hogy a külsı forrásokat, a mőködés finanszírozására használja fel a legtöbb önkormányzat, ezúton adósságspirált generálva. Így az eredeti forráshiányos helyzet újra és újra elıáll, ezen önkormányzatok költségvetésében.

Szerzık: Kovács Natália Matics Attila IV. évf. Pénzintézeti szakirány

Konzulens. Balázsné Lendvai Marietta Fıiskolai tanársegéd

Marketing vízió: Hogyan legyen tökéletesen felelıs egy bank? Marketing Vision: How should a bank be perfectly responsible? Egy lehetséges jövıképet mutatunk be a pályamunkánkban, amely iránytőként szolgálhat valamennyi pénzügyi szolgáltató számára az egyre bonyolódó világunkban. Mind a hazai mind a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelı pénzügyi ismeretek hiánya veszélyt jelent a pénzügyi közvetítırendszer egészére. Elemzések és statisztikák egész sora azt mutatja, hogy a lakosság nagy része túlzottan eladósodott, s a háztartások többsége úgy vesz igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, hogy nem rendelkezik megfelelı háttérismerettel, így gyakran túlzott kockázatot vállalnak fel, s nem mérlegelik kellı alapossággal a lehetséges negatív következményeket. A globális pénzügyi válság és a hozzá párosuló bizalmi válság következtében fokozódik, és egyre sürgetıbbé válik az igény a társadalom részérıl, hogy az „ügyfelek kezét fogva” közös összefogással segítsünk a „gyógyulásban”. A terápia fontos része a társadalmilag felelıs szemlélet beépülése a mindennapokba. A piaci tendenciák, problémák feltárásán keresztül, illetve az elızı évi kutatásunk eredményeire alapozva kísérletet teszünk egy tökéletesen felelısen gondolkodó bank modelljének megalkotására, amelyben bemutatjuk, hogy a CSR eszköztárát felhasználva, hogyan fejlıdhetnek a pénzintézetek és maradhatnak versenyképesek a fogyasztók igényeinek és „biztonságának” elıtérbe helyezésével. Reméljük, hogy a demonstrált víziónk, akár valósággá is válhat.

Szerzık: Kovács Natália Matics Attila IV. évfolyam Pénzintézeti szak

Konzulens: Balázsné Lendvai Marietta Fıiskolai tanársegéd

A TÁRSADALMI FELELİSSÉGVÁLLALÁS A PÉNZÜGYI SZEKTORBAN A fejlettebb vállalti kultúrákban a társadalmi felelısségvállalás (azaz CSR), a gazdaságfilozófia részét képezi. Megmutatja, hogy hogyan legyen egy vállalat szociálisan érzékeny és gazdaságos egyben. Ez a pénzügyi szektorban még egy érdekes színezettel is párosul. A 21. századra már divatszóvá váló fogalom technikai alkalmazását elemeztük munkánk során a hazai bankszférában személyes tapasztalatainkra, kérdıíves vélemény- és igényfelmérésre támaszkodva. Kutatásunk során fokozatosan körvonalazódott elıttünk, hogy a bankok és ügyfelek látszólag „közös érdekei”, valójában mennyire eltérıek (pl.: korrekt és teljes tájékoztatás terén) és, hogy Magyarországon még „gyerekcipıben” jár a társadalmi felelısségvállalás. A multinacionális vállalatok már ismerik a koncepciót, és hasznát, de alkalmazása sajnos nehézségekbe ütközik. Elemzésünk során arra próbálunk választ kapni, hogy csak marketing fogásként alkalmazzák a pénzügyi intézmények a CSR-t, vagy valóban tisztában vannak azzal, hogy a szerepvállalásuknak már olyan formái is léteznek, amelyek összhangba hozhatók az üzleti érdekekkel, és nemcsak a közép illetve hosszú távú újabb haszonszerzésre lehet felhasználni.

Szerzı Könye Georgina Közgazdász szak Végzett: 2008

Konzulensek: Lambertné Katona Mónika Fıiskolai adjunktus Balázsné Lendvai Marietta Fıiskolai tanársegéd

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KÜLSİ FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EU-S TÁMOGATÁSOKRA Dolgozatom témája a kis- és középvállalkozások külsı finanszírozási lehetıségei. Véleményem szerint azért érdemes ezzel a témával foglalkozni, mert a KKV szektor igen nagy szerepet tölt be a magyar gazdaságban, hiszen a GDP termeléshez való hozzájárulásuk és az általuk foglalkoztatottak létszáma igen magas, így úgy gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezek a vállalkozások a jövıben fejlıdni tudjanak. A KKV-k különbözı finanszírozási lehetıségei mellett különös figyelmet szentelek két kérdıíves kutatásom elemzésére is, amelyek közül az egyik arra irányul, hogy a Zala megyében mőködı vállalkozások mennyire ismerik a számukra rendelkezésre álló forrásbevonási lehetıségeket és mennyire élnek ezekkel. Tanulmányomban a finanszírozási módok között ismertetem az Európai Uniós pályázati lehetıségeket is, mert véleményem szerint a 2007-2013 közötti idıszak sok lehetıséget tartogat a kis- és középvállalkozások számára ezen a téren. Fontosnak tartottam vizsgálni azt is, hogy a bankok milyen szerepet töltenek be az Eu-s pályázatok finanszírozásában. A zalaegerszegi bankok által kitöltött kérdıívek segítségével elemzem ezen hitelintézetek finanszírozási tevékenységét. Dolgozatom befejezéséül összegzem kutatásom és kérdıíves elemzésem tapasztalatait és javaslatot teszek arra, hogy milyen módon lehetne elısegíteni a KKV ügyfélkör fejlıdését, valamint arra, hogy a bankok hogyan tudnának hozzájárulni ahhoz, hogy a pályázati lehetıségeket jobban ki tudják használni a vállalkozások.

Szerzık: Könye Georgina Simon Alexandra Közgazdász szak Végeztek: 2008

Konzulensek: Balázsné Lendvai Marietta Fıiskolai tanársegéd Lambertné Katona Mónika Fıiskolai adjunktus

AZ ÜZLETI BANKOK ÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI ÜGYFÉLKÖR PÉNZÜGYI KULTÚRÁJA Dolgozatunk témájául a kis- és középvállalkozások pénzügyi kultúrájának elemzését választottunk. Véleményünk szerint napjainkban ez egy igen fontos és aktuális téma, mert nemcsak a magánszemélyek, hanem a vállalkozások is sok esetben kevés pénzügyi ismerettel rendelkeznek. Ezen ismeretek hiánya nemcsak a cégek, hanem a kereskedelmi bankok felelıssége is. Azért választottuk ezt a témát, mert szeretnénk felhívni erre a problémára a figyelmet. Úgy gondoljuk, hogy a mai a világban fontos az, hogy a KKV-k megfelelı pénzügyi kultúrával rendelkezzenek, mert csak így tudnak talpon maradni. Tanulmányunk elkészítéséhez két saját kutatást végeztünk. Mind banki, mind pedig a KKV-k oldaláról felmértünk a jelenlegi helyzetet Zala megyében. A bankok körében próbavásárlást (mistery shopping-ot) végeztünk, mellyel az volt a célunk, hogy összehasonlítsuk az egyes bankok személyes tájékoztatási tevékenységét, míg a kis- és középvállalkozások körében kérdıív segítségével azt vizsgáltuk, hogy mennyire jártasak a vállalkozások a pénzügyek területén és mennyire elégedettek az üzleti bankok tájékoztatásaival. Dolgozatunk során elemeztük azt is, hogy milyenek az egyes bankok honlapjai, mennyire lehet rajtuk eligazodni és mennyire érthetıek a kis- és középvállalkozások számára közölt információk. Tanulmányunk zárásaként arra teszünk javaslatot, hogy a KKV-k elvárásainak, igényeinek megfelelıen milyen irányú fejlesztésre lenne szükség a bankoknál annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások pénzügyi kultúrájának fejlıdését elısegítsék.

Szerzı: Mándó Milán II. évf. Pénzügy és számviteli szak


A deviza tızsde technikai és fundamentalista elemzése A foreign exchange stock exchange's fundamental and technical analysis A 21. század elıtt egy magánszemély még nem tudott volna olyan könnyen bekapcsolódni a tızsdék világába, mint napjainkban. A kistıke képes megjelenni a devizapiacon, illetve profitot termelni a tızsdei ügyletekbıl. Az internet segítségével könnyen be lehet kapcsolódni a kereskedésbe. Egy átlagos embernek, kívülrıl látva egy izgalmas, kockázatos és sokszor érthetetlen „játéknak” tőnik. A tréderek elemzések útján döntik el, hogy melyik devizapárral kereskednek, merre jósolják az árfolyam változás irányát. A technikai elemzés a leggyakrabban használt elemzési mód. A kereskedık un. gyertya alakzatokat, különbözı formációkat, vonalakat, indikátorokat használnak az elemzés során. Ezeket megtanulva egy magánszemély is könnyedén el tudja dönteni, mi az ı számára a helyes döntés, illetve a piac várható reakcióit láthatja elıre. A másik elterjedt elemzési mód a fundamentális elemzések. A gazdasági hírek, adatok alapján kereskedünk a devizapiacon. A kutatásomban azt szeretném bemutatni, hogy egy magánszemély a fundamentális és technikai elemzés segítségével könnyedén helyt tud állni a piacon. El tudja dönteni melyik devizapárral kereskedjen, és kis tıkével is profitot termel. A dolgozatom fı célja egy olyan tanulmány megírása, melybıl egy tızsdéhez nem értı személy is megérti az elemzések lényegét, fontos szabályait.

Szerzı: Márkus Mónika III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment szak Vállalkozásszervezı szakirány

Konzulens: Kovácsné Antal Anita Fıiskolai tanársegéd

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEINEK VIZSGÁLATA Napjainkban több szempontból is jelentıs szerepet töltenek be a gazdaság életében a kis- és középvállalkozások. Azért választottam ezt a témát, mert a gazdasági élet fı mozgatói ezen szektor vállalkozásai, de finanszírozási helyzetüket tekintve kevés lehetıségük van a fejlıdésre, növekedésre. Dolgozatommal szeretném bemutatni a kkv szektor helyzetét, az egyes finanszírozási lehetıségeiket mind a magyarországi és mind az európai unió piacán. Egy konkrét kisvállalkozás pénzügyi vezetıjével készített interjú alapján empírikus vizsgálattal szeretnék rámutatni a kis- és középvállalkozások mőködése, növekedése és fejlıdése során igénybe vett finanszírozási források elınyös és hátrányos mivoltára, valamint az egyes eszközökkel kapcsolatos hiányosságokra, amelyek csökkentik azok igénybevételét a kkv-k részérıl.

Szerzı: Matics Attila IV. évfolyam Pénzintézeti szakirány


Pénzügyi tanácsadás. De hogyan? Financial Counselling. But how? Az utóbbi években a különbözı pénzügyi szolgáltatások – így egyes biztosítási és megtakarítási termékek, valamint a különbözı kártyák és hitelek – értékesítésében megnövekedett a közvetítı ügynökök, „befektetési brókerek” szerepe. Ez a folyamat a pénzügyi piaci verseny természetes velejárója, megjelenése külföldi fejlettebb piacokon már korábban is tapasztalható volt, bár az országok közötti gazdasági és pénzügyi kultúrabeli különbségek jelentısnek bizonyulnak. A bankok számára az ügynökök, hitelközvetítık alkalmazásának elınye, hogy rajtuk keresztül a piac olyan ügyfeleit érhetik el ezáltal akik nem jutnának el a bankfiókig. Ez különösen fontos lehet olyan kisebb pénzintézetek számára, melyek nem rendelkeznek országos lefedettségő fiókhálózattal, és csak ilyen módon tudják elérni a potenciális ügyfeleket. Hátránya a bankok számára, hogy egyrészt az így szerzett ügyfelek drágábbak (az üzletkötıi jutalék miatt), másrészt az ügynökök tudását, felkészültségét a bankok nem tudják úgy kontrolálni, mint a saját alkalmazottaira, így növekszik az ügyfelek félretájékoztatásának, és a „félreértékesítésnek” (misselling) a veszélye. Emellett az ügynökök rávehetik klienseiket, hogy egy idı után kedvezıbb ajánlatot keressenek, így tehát az általuk behozott ügyfelek nem csak drágábbak, hanem kevésbé lojálisak is. Dolgozatomban a bankok és a pénzügyi tanácsadó cégek kapcsolatát helyezem górcsı alá. Szekunder információforrásokra alapozva mutatom be a hazai közvetítıi piacon érzékelhetı fıbb tendenciákat, majd erre építve elemzem a kérdıíves felmérésem eredményeit. A primer kutatásom legfıbb célja, hogy feltárja a Zala megyében mőködı pénzügyi szolgáltatók frontvonalában tevékenykedı alkalmazottak közvetítıkrıl alkotott benyomásait, észrevételeit és véleményeit. A pályamunkában keresem a választ, hogy miért és hogyan éri meg az együttmőködés a tanácsadókkal, s vajon mi a helyes út a jövıre nézve.

Szerzı: Mudra Ágnes II. évfolyam Gazdálkodás Menedzsment Szak

Konzulens: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó Fıiskolai adjunktus

Sínen vagyunk?! Are we on the rails?! Dolgozatomban kitérek a szállítmányozás kialakulására, illetve fontosságára, az Unió bıvítésének mellékhatásaira. Feldolgozom a magyarországi közúti-vasúti közlekedés infrastrukturális helyzetét, a gazdasági társadalmi életben betöltött szerepét és fejlıdésének irányát. Hazánk úthálózatának jelenlegi állapota korlátozza a gazdasági fejlıdést. A lemaradás alatt elsısorban az utak állapotát minıségét, a gyorsforgalmi úthálózat sőrőségét érthetjük. A vasút esetében kicsi a sínek teherbírása, kevés a vagonok száma. A MÁV Cargo privatizálása megtörtént. A költségvetési források eloszlása során kiemelten kell figyelembe venni a tranzitútvonalat, elsısorban az Európai Unió által elınyben részesített Transzeurópai Hálózatok hazánkat érintı szakaszainak kiépítését, logisztikai központok fejlesztését. Kitérek a RoLa és a konténeres szállításra, annak elınyeire és hátrányaira. Keresem a megoldást a környezetvédelmi kérdésekre.

Szerzı: Nagy Edit V. évf Közgazdász szak


A MAG Zrt. a vállalkozói kultúra fejlesztéséért MAG plc. for the improvement of enterprise culture A Magyar Gazdaságfejlesztı Központ Zrt. egy alig több mint két éves múltra visszatekintı szervezet. Az intézmény létrejöttének elsıdleges célja az volt, hogy a gazdaságfejlesztési programok támogatásközvetítési feladatait végrehajtsa, összevonva egy intézménybe, a támogatásközvetítésben korábban közremőködı szervezeteket. Az integráció számos változást, átalakulást eredményez egy vállalkozás életében, a témaválasztásomat legfıképp ezen tényezık, tendenciák feltárása motíválta. Dolgozatomban megvizsgálom, hogy mennyire valósultak meg a kitőzött célok, mennyire lett hatékonyabb, átláthatóbb illetve ügyfélközpontúbb a támogatásközvetítés ezen szervezete. Az egyablakos rendszernek köszönhetıen tényleg átláthatóbbak-e a folyamatok, gyorsabb lett-e az ügymenet? A vizsgálódást kiterjesztem az Eu-s források végsı felhasználóinak irányába is, s írásbeli megkérdezés módszerével a kis- és középvállalkozások benyomásait véleményét is segítségül hívom. Felmérem a MAG ismertségét a Veszprém-megyei kkv-k körében. Választ keresek a kkv-k pályázási szokásaira, a pályázatokhoz kapcsolódó folyamatok fontosságára a kkv-k szemszögébıl. Dolgozatom zárásaként összegzem a kutatás tapasztalatait. Javaslatokat teszek, hogyan lehetne még jobban, még hatékonyabban, még eredményesebben kapcsolatot kiépíteni a kkv-k és a MAG irodák között, mely mindkét fél számára csak elınyt jelenthet a további pozitív fejlıdéshez.

Szerzı: Pénzes András II évfolyam Pénzügy-számvitel szak, pénzügy szakirány


Versenyelıny, mint örök hajtóerı Competitive edge, an eternal driving force A jelen versenyhelyzetben nem elég a jó termék, szolgáltatás értékesítése. A vevı olyan terméket, szolgáltatást vár el, amely többet, jobbat nyújt számára. Az igényeit maximálisan kiszolgáló, gyakran kapcsolt termék, szolgáltatás eladása is szükséges ezen cél elérése érdekében. Dolgozatomban egy internet kávézó múltját, jelenét és jövıjét elemzem, értékelem az eddigi munkájukat és lehetıségeket, alternatívákat kívánok nyújtani a további sikeres tevékenységükhöz. Ezen elemzımunkám vezérfonala a versenyelınyök keresése a mőködés során. Választ keresek arra, hogy melyek azok az elemek, melyek rövid illetve hosszú távon megkülönböztették a vállalkozást versenytársaitól? Hogyan tudott a cég alkalmazkodni a változó igényekhez? Van-e olyan folyamat, szervezeti különbség, mely eredményessé tette a munkát? A kérdések megválaszolásához és a következtetések levonásához segítségül hívom többirányú kutatásom eredményeit is. A dolgozat célkitőzése, hogy a vezetés jövıbeni döntéseit segítse, s egy új stratégia követésére hívja fel a figyelmet.

Szerzı: Ponnert Attila Gazdálkodás és menedzsment szak III. évfolyam

Konzulens: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó Fıiskolai adjunktus

Kis Görögország Fejér megye szívében A little Greece in the heart of county Fejér Van egy ország, abban az országban van egy megye, s abban a megyében van egy település. Úgy hívják: Beloiannisz. Ez hazánk egyik települése. Neve sokak számára semmitmondó vagy ismeretlen lehet, sıt nagyrészük el sem hiszi, hogy létezik ilyen Magyarországon. Pedig igaz! Ezt a községet a második világháború után alapították görög menekültek részére, s ekkor rengeteg hellén család telepedett le itt, Fejér megye szívében. Ezek a görögök hozták magukkal a kultúrájukat, a magyar értelmiségiek pedig segítettek nekik beilleszkedni hazánkba. Azóta többen visszaköltözhettek, ám voltak, akik inkább itt maradtak. İk a hírvivıi az akkori itt élıknek. Kutatásomban azt szeretném bemutatni, hogy az itt élı görögök ma mit gondolnak hazánkról, és a környezı települések lakói hogyan vélekednek Beloiannisz polgárairól. Számomra nemcsak a történelme és a neve miatt tetszik ez a különleges falu, hanem az itt élık hagyományápolása, vendégszeretete, valamint a település csodálatos ortodox temploma miatt is. Az egykori görög menekültek és leszármazottaik az összes görög ünnepet megünneplik, melyet a környékbeliek is nagy érdeklıdéssel látogatnak. A településre rengeteg turista érkezik külföldrıl azért, hogy megtekintse a község jellegzetes görög stílusú építményeit. Dolgozatomban bemutatom a görög-magyar viszonyt, a testvértelepülést, a turizmus szerepét, fontosságát, a hagyományırzés módját és a görögök társadalmi beilleszkedését. Az elmúlt évtizedek alatt már nem csak kétnemzetiségő településrıl beszélhetünk Beloiannisz vonatkozásában, hanem több kisebbségi közösségbıl álló községrıl. Számomra csodálatos az a mai világban ritka kohéziós erı, ami itt tapasztalható. Beloianniszban a sok nemzetiség harmóniában él egymással. Dolgozatom primér kutatásra épül. Kérdıíves megkérdezéssel, mélyinterjúkkal igyekeztem alaposan feltérképezni e település lakosainak életét. Elemzésemen keresztül szeretném egy külsı személy számára szemléltetni a kis Görögországot Fejér megye szívében.

Szerzı: Schmidt Anita IV. évf. Pénzügy szak


Vajon vannak-e kihasználatlan piaci rések a kis- és középvállalati szektornak kínált banki szolgáltatási palettán? Whether are idle market gaps on the banking service palette offered for the small and medium-sized enterprises? Napjainkban bármilyen kis- és középvállalattal kapcsolatos téma rendkívüli aktualitással bír, hisz ez a szektor több szempontból is meglehetıs súllyal rendelkezik a gazdaságban. Köztudott, hogy az alkalmazottak megközelítıleg kétharmadát foglalkoztatják, továbbá a GDP valamivel több, mint felét is ık állítják elı. Ezért is tartom fontosnak, hogy beszéljünk róluk, kutassunk utánuk. Tanulmányom középpontjában a Raiffeisen Bank kisés középvállalkozásoknak kínált szolgáltatási palettáját és ezen ügyfelekhez kötıdı kapcsolatrendszerét állítom. Kutatásaim is ezen területekre koncentrálnak, amelyben elsı lépésként összemérem a Raiffeisen Bank kkv-szegmensnek nyújtott szolgáltatásait a piac három meghatározó szereplıjével- így a Budapest Bankkal, a CIB Bankkal és a K&H Bankkal. Vizsgálódásom második pillére egy kérdıíves felmérés, amely célja a Raiffeisen Bank és a kkv-ügyfélkör kapcsolatának mélyebb megismerése, elemzése. Választ keresek arra, hogy milyen az ügyfelek tájékozottsága, pénzügyekhez való viszonya, bankjukkal való elégedettsége illetve melyek a bankjukkal szemben támasztott fıbb elvárások. Banki oldalról górcsı alá kerül a tájékoztatás minısége, illetve a banki alkalmazottak leterheltségének kérdése. Javaslatot teszek a lehetséges kitörési pontokra és meghatározom a még kihasználatlan, de ígéretes piaci réseket, amelyek fontos építıelemei lehetnek a jövı kihívásainak.

Szerzı: Tóth Gabriella III. évfolyam Pénzügy és számvitel szak

Konzulens: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó Fıiskolai adjuntus

A jövı: passzív házban Élni aktívan… In future’s passive house actively… Az oly sokat emlegetett üvegházhatás minden valószínőség szerint a jövıben gyorsuló ütemben érezteti hatását, mint ahogy azt a napjainkban tapasztalható, igencsak szeszélyes idıjáráson észlelni lehet. A jelen eredmények szerint folyamatos melegedésre kell számítani, majd nagy lehőlésre, ami drasztikusan megnöveli az energia és a tüzelıanyag felhasználást. Pedig a Föld energia készlete a jelenlegi növekvı fogyasztással számolva elemzık szerint csak néhány évtizedre elegendı. Ugyanakkor a hazánkban még kevésbé ismert, azonban a fejlett országokban egyre népszerőbb passzív házak építésével hozzájárulhatunk a folyamat lelassításához, visszafordításához. Emellett a passzív házaknak a számos pozitív hatásuk is van az emberi egészségre. De mit is nevezünk passzív háznak? A környezetbarát passzív ház majdnem energiamentes ház, melyet passzív napenergia főt. A megfelelı beltéri hımérsékletet még télen is képes elıállítani, amikor köztudottan kevesebb a napsütéses órák száma. Az energiatudatos passzív ház csak minimális széndioxidot bocsát ki, így lakója számára jelentıs mértékben, akár 90%-kal is csökkentheti a főtés költségeit. Miért érdemes passzív házban élni? A válasz egyszerő: a legolcsóbb energia a fel nem használt energia! Ugyanakkor felmerülhet bennünk a kérdés, miszerint mennyibe kerül üzemeltetni egy ilyen lakást, az építkezés folyamán milyen többletköltségek jelentkeznek, mennyivel drágább megépíteni egy ilyen épületet, mint egy hagyományosat? Elérhetı-e egyáltalán ez a lehetıség egy átlagos keresettel rendelkezı háztartás számára? A fenti kérdések megválaszolásának céljából írtam a dolgozatomat, és bemutatom a passzív házak gazdaságra, illetve a környezetre gyakorolt hatását, összehasonlítva egy átlagos családi házzal. Célom az energiatudatos építészet elınyeinek megismertetése, hiszen a jövı a jelenben kezdıdik…

Szerzı: Varga Melinda I. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment szak

Konzulens: Balázsné Lendvai Marietta Fıiskolai tanársegéd Lambertné Katona Mónika Fıiskolai adjunktus

Diákmunka vállalási lehetıségek – fókuszban a zalaegerszegi piac Opportunities for student work – The market in Zalaegerszeg in focus A Diákmunka vállalási lehetıségek – fókuszban a zalaegerszegi piac címő dolgozatom segítségével egy részletesebb bemutatást kívánok adni a munkaerıpiac e kevésbé ismert szegmensérıl. A téma kiválasztásában fontos szerepet játszott az, hogy jómagam is vállalok diákmunkát. Szomorúan tapasztaltam, hogy viszonylag kevés információ, illetve kutatási eredmény áll rendelkezésünkre e témában. A diákmunka igen „gyerekcipıben” jár, a munkaerı-piaci szereplık igen sajátos módon viszonyulnak a fiatalok munkavállalásához. Dolgozatom legfıbb célkitőzése, hogy a diákmunka témakörét feldolgozzam a legfontosabb tudnivalók áttekintése révén, – törvényi elıírások, rendeletek – bemutassam a diákszövetkezetek tevékenységét – elsısorban zalaegerszegi vonatkozásban - , valamint kutatásokat végezzek a munkaerıpiac ezen szegmensének szereplıi körében. Ezek két síkon mozognak: egyrészt kérdıívekkel a potenciális diák munkavállalók attitődjeit, döntési alternatíváit vizsgálom, valamint a diákszövetségekrıl kialakult véleményüket igyekszem feltárni. Másrészrıl pedig a zalaegerszegi diákszövetségek vezetıivel készített interjúkból a szövetségeknek a mőködését, céljait, és elvárásait mutatom be a SWOT-analízis segítségül hívásával. A két fél – diák munkavállalók és a diákszövetségek vezetıi – véleményét összehasonlítom, és ezek alapján a hiányosságokat, illetve a fejlesztési javaslatokat tárom fel. A dolgozatomban kitérek arra is, hogy milyen személyes tapasztalataim, benyomásaim vannak a diákmunkát alkalmazó cégekrıl, illetve az általam végzett munkákról.

Szerzı: Vas Tamara III. évfolyam Pénzügy és Számvitel Szak Pénzügy Szakirány

Konzulens. Kárászné Dr. Rácz Lídia Fıiskolai docens

A Zala Volán Közlekedési Zrt üzemanyag- értékesítése Fuel sales at Zala Volán Public Transport plc. Dolgozatom témáját az újra és újra nagy vihart kavaró olajiparból merítettem. A vizsgálataim során rámutatnék arra, hogy az üzemanyag-értékesítés mennyire vesz részt egy közlekedési vállalat mindennapjaiban, illetve hogy hogyan alakult, és alakul ennek az ágnak a részaránya a cég bevételében. Munkám során ki fogok térni az értékesítés volumenének változására, valamint az árbevétel alakulására is. Megvizsgálom, hogy milyen tényezık hogyan hatnak az iparág fejlıdésére, és hogy milyen technikákat használnak a töltıállomások a fogyasztás mérésére, illetve dokumentálására. Az olajár-változások és az egyre növekvı igények miatt ez a téma egy örök visszatérı elem a gazdaság életében, de nagyon remélem, hogy ezzel a dolgozattal sikerül egy érdekes és hasznos részletet úgy kidolgoznom, hogy mindenkihez egy kicsit közelebb kerüljön a téma, és ne csak a folyton növekvı gázolajárak jussanak az eszünkbe.

Szerzık: Gyurik Ágnes Zentai Orsolya Ágnes III. évfolyam Vállalkozásszervezı szak

Konzulens: Doba Szilvia Fıiskolai tanársegéd

Fornetti: Morzsája sem marad…? Fornetti: Not even a piece of it left? Dolgozatunk témájának azért választottuk a franchise-t, mert ez a speciális vállalkozási forma egyre szélesebb körben terjed el mind Magyarországon, mind a nagyvilágban. Napjainkban az ország kereskedelmi forgalom értékének 5-6 %-át teszik ki a franchise vállalkozások. Ez az érték Európa más országaiban eléri a 15-20 %-ot, az Egyesült Államokban pedig a 40 %-ot. A múlt évben 20 %-kal nıtt az új hálózatok száma hazánkban, valamint egyre nagyobb igényt mutatnak Magyarország iránt a külföldi franchise rendszerek. Ezekbıl az adatokból is látszik, hogy milyen lehetıségek állnak még ezen vállalkozási forma elıtt. A dolgozat elsı felében magát a franchise rendszert mutatjuk be, mőködésének lényegét, a szerzıdéskötés feltételeit, a rendszer elınyit és hátrányait mind az átadók, mind az átvevık szemszögébıl. A második részében a Fornetti Kft. bemutatására kerül sor, mivel a Fornetti Kft. az ország legnagyobb és legdinamikusabban fejlıdı franchise rendszerben mőködı látványpéksége, ami Kecskemétrıl indult, s mára csak hazánkban több mint 3000 értékesítıvel büszkélkedhet. Jelentıs mértékben terjeszkedik a keleti országok Horvátország, Románia, Szerbia, stb. - felé, de a nyugati - német, svéd és osztrák piacokon is megtalálható. Vizsgálódásaink során interjút készítettünk a Fornetti Pannon Kft. kereskedelmi és marketing igazgatójával, valamint több értékesítıvel, hogy megtudjuk, milyennek látják ık a cég helyzetét, milyen elınyökkel és hátrányokkal jár egyrészt a Fornettinek a franchise rendszerben való mőködés, másrészt az értékesítıknek a velük való szerzıdéskötés. A Kft. piaci helyzetének meghatározásához felhasználtuk a már elıbb említett interjúkat, kikértük egy versenytárs véleményét, valamint kérdıíveket töltettünk ki, melyekben a fogyasztók fogyasztási szokásait, véleményét vizsgáltuk az egész Fornettirıl, a termékekrıl, valamint az értékesítıkrıl. A kérdıív készítésénél arra voltunk kíváncsiak, hogy a kiértékelése után mennyire lesz reális az, amit a cég vezetısége a Kft.-rıl mondott.

Konzulens: Fıiskolai tanársegéd

Recommend Documents