Konzervációbiológia 1. előadás Bevezetés a természetvédelmi biológiába
Miről lesz szó? • • • •
A konzervációbiológia tárgyköre és feladata A konzervációbiológia fogalma A konzervációbiológia történeti áttekintése A konzervációbiológia célobjektumai és a felhasznált segédtudományok
A kihalások kora
Szüleink eddigi élete alatt kihalt.. • A Föld élővilágának egynegyede • A szárazföldi fajok populációja 25, a tengeri állatoké 28, az édesvízieké 29 %-kal csökkent. • A tengeri fajok esetében tíz év alatt, 1995 és 2005 között zajlott le a drasztikus csökkenés, míg az óceáni madarak állománya 30 százalékkal fogyatkozott meg a kilencvenes évek közepe óta.
Előrejelzések • Élőhelyek eltűnése alapján: 27,000 faj hal ki évente (2022-re a fajok 22%-a kihalhat!) • Jelenleg veszélyeztetett fajok alapján: a fajok 14-22%-a kihal a következő 100 évben • Az emberiség energia-felhasználása alapján: 70,000 - 130,000 faj évente
A jelenkori kihalások okai • A földtörténet során először egyetlen faj a legfőbb felelős a tömeges kihalásokért • Legfontosabb okok: – – – –
Népességrobbanás, urbanizáció, globalizáció Növény- és állatfajok túlhasznosítása Élőhely-pusztítás, erőforrások kiaknázása Technológiai fejlődés, környezet-átalakítás és környezetszennyezés
A jelenkori kihalások okai • A kihalási veszélyeztetettség nagyon nagy mértékű • A veszély gyorsuló mértékben növekszik • A biodiverzitást veszélyeztető tényezők szinergikusak • Ami az élővilágnak rossz az az emberi fajnak is rossz • A hatások lokális, regionális és globális léptékeken is érvényesülnek
Norilszk – „Az orosz Mordor” • 17,000 ember halála árán épült meg • A világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb és legéletveszélyesebb nagyvárosa • Épületek 34%-a életveszélyes vagy lakhatatlan • Statikai problémák a permafrost miatt • Évi 4 millió tonna károsanyag-kibocsájtás • Világ kén-dioxid kibocsájtásának 1%-a! • Savas esők, szmog
Természetvédelmi biológia • Fő céljai: – Az emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata – Olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyekkel megakadályozható a biodiverzitás csökkenése • Multidiszciplináris tudomány: ökológia, populációbiológia, taxonómia, biogeográfia és genetika
FIZIKAI KÖRNYEZET Pl. geológia, kémia, fizika
BIOLÓGIAI ALAPTUDOMÁNYOK Pl. botanika, zoológia, ökológia
TÁRSADALMI KÖRNYEZET Pl. szociológia, közgazdaságtan, filozófia
ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK
Természetvédelmi biológia
MEGVALÓSÍTÁSI KÖRNYEZET Pl. tervezés, oktatás, jog, kommunikáció, közegészségügy
Pl. erdészet, vadgazdálkodás, halászat
Az alapkutatások fontossága • A nagypettyes hangyaboglárka esete Angliában • Populáció csökkenést hamar felismerték, rezervátumok létrehozása • Jelen volt a tápnövény és a hangyák, mégis kipusztult a lepkefaj • Utólag kiderítették, hogy a legeltetés felhagyása volt a kihalás hátterében
Maculinea arion
A természetvédelmi biológia feladatai • A fajok megőrzését szolgáló legjobb stratégiák (best practice) kidolgozása • A természetvédelmi területek tervezése • A genetikai sokféleséget megőrző tenyésztési programok kidolgozása • A természetvédelmi és lakossági igények összeegyeztetése • Az eredmények PUBLIKÁLÁSA, megismertetése a kutatókkal, természetvédelmi szakemberekkel, gazdálkodókkal és a nagyközönséggel
Nehézségek • Krízistudomány: értékvezérelt és misszióorientált • Szigorú időkorlátok, gyors döntések • Nem védhetünk mindent – prioritások felállítása • Érdekkonfliktusok – Társadalmi és gazdasági ellenérdekek – Miért fizessék az adófizetők a biodiverzitás védelem költségeit? – Érdekkonfliktusok közeli érdekszférákkal is (erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, mezőgazdaság..) – Érdekkonfliktusok a természetvédelmen belül
• Tenni vagy nem tenni? Mit lehet tenni?
Eltérő nézőpontok
Leggyakoribb kulcsszavak a TREE folyóiratban
A biodiverzitás értéke • • • •
Etikai Esztétikai Tudományos, oktatási Gazdasági -> ökoszisztéma szolgáltatások Definíció: mindazok a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznok, amelyeket a természetes és az ember által módosított ökoszisztémák biztosítanak a társadalom részére (Millenium Ecosystem Assessment)
Az ökoszisztéma szolgáltatások • ellátó (provisioning) szolgáltatások – alapanyagok biztosítása (pl. élelmiszerek, nyersanyagok) • szabályozó (regulating) szolgáltatások – emberi tevékenység tartós fennmaradásához (pl. klímaszabályozás, beporzás) • támogató (supporting) szolgáltatások – emberi tevékenység folytatását támogatják (pl. talajképződés, tápanyag körforgás) • kulturális (cultural) szolgáltatások (pl. oktatás, rekreáció, művészeti inspiráció)
A biodiverzitás pénzben kifejezett értéke • A Föld ökoszisztéma szolgáltatásainak összértéke: – 3 billió USD/év (Pimentel et al. 2007) – 32 billió USD/év (Costanza et al. 1997)
A természetvédelmi biológia gyökerei • Vallási és filozófiai nézetek (buddhizmus, taoizmus, hinduizmus) • A természeti katasztrófákat Isten akaratával szembeni ellenszegülésnek veszik • Észak-Amerikai indiánok vadászati beavatása • A borneói Pennan törzs tagjai elnevezik a fákat és az állatokat
Európai gyökerek • Isten a világot az emberért teremtette -> nyugati filozófia fő elve: a természet az ember jólétét szolgáló közeggé alakítható • A források korlátlan felhasználása, természetrombolás (rómaiaktól kezdve) • Gyarmatosítások -> kimeríthetetlennek tűnő készletek
Európai gyökerek • 1769: a francia hatóságok elrendelik, hogy Mauritius szigetén a birtokoknak legalább 25%-a erdősítve legyen • Degradált területeken erdőtelepítés • XIX. században már szabályozzák az indigó és a cukorgyárak szennyezőanyag-kibocsájtását • 1850-es évektől már erdőrezervátumokban gondolkodtak Indiában • Felismerés: a természetvédelem gazdasági előnyökkel is járhat
Aggodalom a kihalások miatt..
Bos primigenius Raphus cucullatus
Angliai kihalások – Első európai természetvédelmi mozgalmak Természetvédelmi mozgalmak • National Trust (1865) • Royal Society for the Protection of Birds (1899)
Pandion haliaetus
Pinguinus impennis Haliaetus albicilla
Első nemzeti parkok létrehozása
1872- Yellowstone NP (USA)
1778- Bogdkhan Uul NP (Mongólia)
Első nemzeti parkok létrehozása
Európában első: 1909- Svédország; 9 parkból álló nemzeti park-csoport
Magyarországon első: 1973- Hortobágyi NP
A hazai természetvédelem fejlődése • 1879. évi erdőtörvény: az első törvény, amely a természet védelmét is szolgálta • 1935. második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel • 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével az Országos Természetvédelmi Tanács • 1939: a debreceni Nagyerdő természetvédelmi területté nyilvánítása
A természetvédelmi biológia mint tudomány • Michael Soulé 1978-ban megszervezi az első Nemzetközi Konzervációbiológiai Konferenciát • 1985-ben megalakul a Society for Conservation Biology • A biodiverzitás megőrzése politikai prioritássá vált
A természetvédelmi biológia mint tudomány Tudományos folyóiratok és tudományos ismeretterjesztés
A természetvédelmi biológia Magyarországon • Társaságok, szervezetek: MTA Biológiai Osztály, Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete • Konferenciák: Ökológus kongresszusok, Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciák, természetvédelmi szemináriumok • Folyóiratok: Természetvédelmi Közlemények, Tájökológiai Lapok
Mit vizsgáljunk? • Melyek azok a globális problémák, amelyeknek a kulcspontja nálunk van? • Melyek azok az ökológiai jelenségek, amelyek vizsgálatához Magyarország kiemelkedően jó modellterület lehetne? • Melyek azok a kérdéskörök, amelyek elsősorban országos jelentőséggel bírnak, de a vizsgálatuk eddig valamiért mégsem indult el? • Melyek azok az ökológiai "dogmák", amelyek revíziója időszerűnek látszik korszerű módszertannal?
Összefoglalás – Alapelvek a természetvédelmi biológiában • Minden tevékenységünket az evolúciós gondolat jegyében kell végeznünk • Az ökológiai rendszerek természetéből adódik az állandó változás • Az emberi faj része és része lesz az ökológiai rendszereknek
Összefoglalás – Axiómák a természetvédelmi biológiában • • • • •
Az élőlények sokfélesége jó (biofília) A populációk, fajok idő előtti kipusztulása rossz Az ökológiai komplexitás jó Az adaptív evolúció jó A biológiai sokféleségnek immanens értéke van
Ajánlott irodalom • Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 293-389. • Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press.
