Kontroll. Vámmentes gondoskodás. A riporter, aki meghallotta a csend hangját. Interjú Vujity Tvrttkoval

Kontroll 2012. 3. szám

www.vpdsz.hu

A Vám- és Pénzügyi dolgozók Szakszervezete lapja

TELENOR HÁZ – 21. SZÁZAD Modern munkahely skandináv módja

2–3. oldal

Az UFE koppenhágai állásfoglalása

Az Európai Pénzügyi Dolgozók Uniójának Kongresszusa záró határozattal ért véget, a záró dokumentumba magyar nyomásra két pont került be, az egyik a szakszervezeti jogok tiszteletben tartása, a másik pedig a horvát csatlakozásban érintett kollégák érdekében, mely szerint a csatlakozásban érintett munkavállalók tovább foglalkoztatására a kormányok vállaljanak garanciát.

8–9. oldal

A NAV törvény véleményezése A VPDSZ nemcsak kritikai észrevételeket fogalmazott meg, hanem törvénymódosítási javaslatokat is letett a NAV vezetése illetõleg a frakciók részére. 10–11. oldal

Novembertõl Erzsébet-utalványban kapják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a rászorulók. 14. oldal

Vámmentes gondoskodás Interjú Bodnár Bélával, a Fináncokért Alapítvány elnökével

13. oldal

A riporter, aki meghallotta a csend hangját. Interjú Vujity Tvrttkoval.

A VÁM- ÉS PÉNZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 2012/3. Megjelenik negyedévente Felelõs kiadó: Holecz Gábor, a VPFSZ elnöke e-mail: [email protected] Lapterv, tipográfia: Petromán Mónika Nyomdai munkálatok: Lagrade Kft. Készült: 4000 példányban

12. oldal

2012 / 3. szám

1

Lapunkban mindennapi munkánkat érintõ praktikus információk, jogszabályi kérdések mellett szeretnénk a NAV-on kívüli munka világát is bemutatni. Ezúttal a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének kiemelt partnere, a Telenor törökbálinti székházába, egy igazán modern és kreatív munkahelyre látogattunk.

Telenor Ház: 21. századi / modern munkahely skandináv módra A Telenor Magyarország irodaháza az itthon talán még kevéssé ismert skandináv típusú munkakultúra jegyében épült, de a jelzõ ellenére cseppet sem hûvös vagy zord. Hazánk egyik leginkább környezetbarát, 2009-ben átadott vállalati központja olyan munkahely, ahol a kollégák tegezõdnek egymással és a menedzsment is mindent megtesz azért, hogy a munkatársak nyitott, inspiráló légkörben dolgozhassanak. - A Telenor Házba lépve olyan érzés fog el bennünket, mintha Norvégiában járnánk, holott csak 20 kilométerre vagyunk Budapesttõl. A törökbálinti irodaházban egy átlagos magyarországi munkahelytõl eltérõen minden másképp mûködik. A skandináv típusú munkakultúráról Rédei Zsófiát, a Telenor belsõ szolgáltatások terület csoportvezetõjét kérdeztem. - A Telenor minden új épülete – az elsõ Fornebu-ben, majd más norvég városban/városokban, sõt más országokban is – egy új munkakultúra jegyében épült, amit mi úgy hívunk, hogy „new way of working”. A cégvezetõk többsége skandináv nyelvterületrõl érkezett, tehát magával hozta ezt a szemléletet. Segítségükkel mi is könnyebben vettük az akadályokat és hamar magunkénak éreztük az új mentalitást. A ház kialakításakor a legfontosabb szempont ennek a szellemiségnek a támogatása volt, így ezt az építészek már a tervezés során figyelembe vették. - Itt a vezérigazgatónak nincs külön irodája, sõt, a klasszikus értelemben vett titkárnõje sincs, és a munkavállalók is teljesen más rendszerben dolgoznak, mint amit hazánkban megszokhattunk. Hogyan, milyen körülmények között dolgozik egy Telenoros? - Nyitott munkaterületeken dolgozunk. Az, hogy melyik igazgatóság, melyik divízió, melyik osztály az épület melyik szárnyában, melyik emeletén, melyik nyitott munkaterületen, azaz „unitban” ül, azt több körös egyeztetések után határoztuk meg. Egy-egy unitban 40-45 íróasztal, azaz munkaállomás található, a munkatársak pedig kijelölt unitjukon belül oda ülnek, ahová szeretnének. Nálunk nincs külön irodája sem a vezérigazgatónak, sem a többi vezetõnek, õk is egy légtérben dolgoznak a többi alkalmazottal. Senkinek sincsen külön fenntartott helye, mindenki érkezési sorrendben, tetszés szerint választja ki, hogy hova szeretne leülni. A vezérigazgatónk például negyedévente más–más unitba teszi át a “székhelyét”, ezáltal megismerheti a vállalat egyes igazgatóságain dolgozókat. Nem utolsó szempont az sem, hogy bepillantást nyerhet egy-egy egység mûködésébe. Christopher Laska egyébként az értékesítési igazgatóság és a mûszaki

2

2012 / 3. szám

divízió után jelenleg a marketing igazgatóság unitjában dolgozik. Persze a megszokás nagy úr: van, aki szívesen ül mindennap ugyanarra a helyre. Mindenki számára kötelezõ szabály azonban, hogy a nap végén mindent el kell pakolni az asztalokról. Ha éppen nem dolgozunk, a laptopot, a személyes tárgyainkat, valamint a hivatalos papírjainkat is zárható szekrényekben tartjuk. Így nem hagyunk az asztalunkon bizalmas anyagokat és lehetõségét adunk a kollégáknak arra, hogy másnap bármelyik asztalhoz leülhessenek. - A modern épület funkcióit tekintve is kifejezetten munkavállaló-barát. Miért Törökbálintra esett a választás, amikor helyet kerestek a magyarországi Telenor központnak? - Régi irodaházunk már nem volt praktikus sem a kommunikáció, sem az ügyintézés szempontjából. Amikor 2005ben engedélyt kaptunk arra, hogy saját épületet alakítsunk ki, lázas keresésbe kezdtünk. A belvárosban nem találtunk akkora területet, ahol az álmainkat meg tudtuk volna valósítani és problémát jelentett a parkolás is. Törökbálint ellenben megfelelt az elképzeléseinknek, sõt, az önkormányzattal már az építkezés során nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Rengeteg dologban segítettek és támogattak bennünket. Ez a jó kapcsolat a mai napig tart. - Amikor beléptünk az épületbe, éppen zongoráztak. Hogy stílusos legyek, ha összehasonlítjuk a magyar Telenor központot más átlagos munkahelyekkel, akkor zongorázni lehet a különbséget. Vagyis úgy tûnik, itt nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a dolgozók jól érezzék magukat. - Az a hitvallásunk, hogy ha a munkatársak jól érzik magukat, akkor szívesebben jönnek be dolgozni és a munkájukban is hatékonyabbak. A vállalat “teljesítményorientált”, ez a jelenlegi piaci környezetben különösen fontos. Ehhez minden eszköz a rendelkezésünkre áll. A zongora egyébként nemrégiben került hozzánk: házszínesítõ projektünk keretében igyekszünk a Telenor Házban olyan inspiráló, innovatív és színes ötleteket megjeleníteni, amelyek lelkesítik, vagy akár meghökkentik a dolgozókat. Az épületben ezen kívül LEGO kockákkal játszósarkot alakítottunk ki, de a közösségi térben vannak csocsóasztalok és ping-pongozni is lehet. Készül a fitnesztermünk, az aerobic teremben pedig akár jógázhatnak is a munkatársak. Több oktatótermünk és egy nagy elõadótermünk van, így saját továbbképzéseinket házon belül tudjuk megtartani. Ezek mind-mind a kényelmet szolgálják. - Hogy tovább színesítsük a palettát, említette azt is, hogy a Telenornak saját társulata is van. Errõl mit kell tudni?

- Rengeteg olyan munkatársunk van, akik az élet más területein is tehetségesek. Jó pár évvel ezelõtt megalakult a Csillámpor Társulat, a Telenor saját színházi musical társulata zenész, színész, énekes, táncos kollégák közremûködésével. Számtalan élvezetes, jópofa produkcióval ajándékoztak meg bennünket céges eseményeken, például karácsonyi partikon, kerti ünnepségeken. Egyébként azt, hogy mennyire kreatívak és sokoldalúak a munkatársaink, jól bizonyítja az is, hogy hagyományos dolgozói kiállítás sorozatunkat novembertõl ismét megrendezzük. Amikor a beköltözéskor arra kértük a dolgozókat, hogy mutassák meg kreatív oldalukat, nagyon sokan jelentkeztek. Két évig minden hónapban más és más kolléga képeit, fotóit, festményeit, ékszereit, faesztergályos munkáit lehetett megnézni. - Ahogyan körbesétáltunk az irodaépületben, azonnal szembeötlött, hogy itt nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatosságra, ez valóban így van? - Elkötelezettek vagyunk a környezet védelme, a környezettudatosság mellett és ezt igyekszünk munkatársainknak is továbbadni. Irodaházunkat ezt szem elõtt tartva terveztük. Megújuló energiaforrásokat. használunk, így például közel 168 négyzetméternyi napkollektor biztosítja melegvíz ellátásunk több mint 60 százalékát, mesterséges tavunkat pedig a téli hónapokban a szerverszobák hõje fûti. A hulladékot már évekkel ezelõtt, a régi irodaházban is különválogattuk, az új épületben pedig minden szinten szelektív hulladékgyûjtõ szigeteket helyeztünk el. Hétféle hulladékot kezelünk külön, ezek a mûanyag, a papír, az üveg, az adathordozók, a fém, az elektromos hulladék és az elemek, akkumulátorok. Minden unitban található egy kommunális hulladékgyûjtõ, illetve külön kezeljük a megsemmisítendõ papírhulladékot. Az íróasztalok mellett nincsenek szemeteskosarak, ezzel ösztönözzük a kollégákat a szelektív hulladékgyûjtésre. – A Telenor munkatársai a munkájukhoz szükséges ismeretek mellett más típusú tudást is szerezhetnek, ezt jól bizonyítja az is, hogy az interjúkészítés perceiben éppen egy elsõsegélynyújtó tanfolyam zajlik az egyik teremben. Mennyire megszokott dolog ez Önöknél? – Egyáltalán nem szokatlanok az ilyen és hasonló képzések. Rendszeresen tartunk elsõsegély tanfolyamokat, ugyanis fontosnak tartjuk, hogy dolgozóink a baleset és a munkaegészségügy területén felkészültek legyenek. Éppen tematikus hetet tartunk, ma például a gyermek elsõsegély

nyújtásra koncentráltunk. Ezért egy gyermekmentõt is hívtunk, amit megtekinthettek a munkatársak. Tegnap a tûzoltók segítségével végeztünk mentési gyakorlatot. A cégnél a balesetekkel szemben a zéró tolerancia elve mûködik, amit betartunk és a dolgozókkal is szeretnénk betartatni. A Telenornál tett látogatatásunk alatt, az idõ észrevétlenül elszaladt, és távozásunkkor bizony felmerült bennünk az a gondolat, hogy mi lenne, ha itt dolgozhatnánk. A 150 éves múltra visszatekintõ norvég Telenor Csoport 11 ázsiai és európai országban van jelen. Magyarországi leányvállalatának jelenleg 3,5 millió elõfizetõje van.

2012 / 3. szám

3

De Lisbonne... à Copenhague... FROM LISBOA TO COPENHAGEN...

Lisszabontól Koppenhágáig…

Depuis le congrès de Lisbonne, la présidence de l’U.F.E. a mené son activité avec comme objectif de mettre en oeuvre une dynamique de partage des expériences et des analyses de ses divers syndicats-membres. Plusieurs évènements se sont organisés, notamment, lors des réunions du Présidium, mais également lors des rencontres avec nos divers interlocuteurs et aussi la presse. Ce document présente sommairement les diverses actions menées par le Président et les Vice-Présidents lors de cette période de deux ans. Since the Lisbon Congress, the Presidency of the U.F.E. has conducted its activity with the goal of implementing a dynamic sharing of experiences and analyses from its various trade-unions members. Several events got organised, in particular, during the meetings of the Presidium, but also during the meetings with our diverse interlocutors and also the press. This document presents briefly the various actions undertaken by the President and the Vice-presidents during this period of two years. A lisszaboni Kongresszust követően, az UFE Elnöke a dinamikus tapasztalatcsere bevezetésének és különböző tagszakszervezetek helyzetelemzésének céljával kezdte meg tevékenységét. Az Elnökség üléseinek vonatkozásában számos eseményt szervezetek, mely üléseken különböző partnerekkel és a sajtó képviselőivel kezdeményeztek párbeszédet. Ez a dokumentum röviden bemutatja az Elnök és az Elnökhelyettesek által az elmúlt két évben kezdeményezett változatos tevékenységet.

Plusieurs réunions du Présidium ont permis des contacts directs avec les représentants politiques et administratifs − Présidium et conférence de presse à Madrid − Présidium et conférence de presse à Budapest ▪ Rencontre avec M. KOVACS ▪ Interviews avec télévisions et journaux hongrois − Présidium de Luxembourg et rencontre avec M. FRIDEN et communiqué de presse − Visites et rencontres avec autorités Hongroises (M BALOG et directeurs des administrations impôts et douanes).

Septembre 2012

4

2012 / 3. szám

Several meetings of the Praësidium allowed with direct contacts with politicians and administrative managers − Praësidium in Madrid and press conference − Praësidium in Budapest and press conference ▪ Meeting with M. KOVACS ▪ Interviews with televisions and Hungarian newspapers Site web de l’UFE : www.finanzpersonal-europa.de/Dateien/2010/ french.htm et site web du VPFSZ : www.vpfsz.co.hu/

− Praësidium in Luxembourg and meeting with M Friden + press release − Visits and meetings with the Hungarian authorities (M BALOG and head managers of the Tax and Customs Boards).

Az Elnökség számos találkozója hozzájárult a politikusokkal és hatóságok vezetőivel történő közvetlen kapcsolatvételhez − Elnökség sajtótájékoztatója Madridban − Elnökség sajtótájékoztatója Budapesten ▪ Találkozó Kovács Lászlóval volt EU Biztossal ▪ Interjú a magyar televízióval és sajtóval − Elnökségi ülés Luxembourgban és találkozó Luc Frieden, Pénzügyminiszterrel és sajtónyilatkozat kiadása − A magyar hatóságoknál történt látogatások és találkozók (Dr. Balog Ádám úrral, adóügyekért felelős helyettes államtitkár úrral és ARNOLD MIHÁLY úrral, a NAV Vám- és Pénzügyőri Szakmai Elnökhelyettes úrral)

Les rencontres avec les autorités européennes The meetings with the European Authorities Találkozók az Európai Hatóságokkal −

Rencontre avec Lotte TAYLOR – Commission Européenne Meeting with Lotte TAYLOR _ European Commissionner Találkozó Lotte TAYLOR asszonnyal – Európai Bizottság.

−

Rencontre avec M. ZOUREK DG de TAXUD Meeting with M. ZOUREK GD of TAXUD Találkozó Heinz ZOUREK úrral, az Adózásért és Vámunióért felelős Bizottság Főigazgatójával. (Participants : G. HOLECZ, F. MULLER, S. COLIN).

− Participation au Tax Forum en 2011 et 2012 avec retombées (presse RTBF) puis interventions enregistrées de Serge COLIN au Tax Forum. Participation in Tax Forum in 2011 and 2012 with fallout (press RTBF) then speaches recorded by Serge in Tax Forum. Részvétel az Adófórumon 2011-ben és 2012-ben (RTBF sajtó), valamint Serge Colin beszédeket mondott az Adófórumon. Info 5/5/2011 - Website UFE. − Mais aussi la contribution de l’UFE sur le livre vert TVA... But also contribution of the UFE to the Green Book of VAT. Az UFE szintén részt vett az ÁFA-val kapcsolatos Zöld Könyv megalkotásában. (Participants : F. GORIS, I. THILL, S. COLIN, A. VAN DE SAND, C. FLOTTES). 2

2012 / 3. szám

5

Les expressions de l’U.F.E. et les soutiens aux syndicats membres The expressions of the U.F.E. and the supports to the tradeunion - members Az UFE tevékenysége és a tagszakszervezetek támogatása

−

Visite aux camarades du PCS et Manifestation du 26 mars 2011 à Londres Visit to the companions of the PCS and demonstration of March 26th, 2011 in London A PCS szakszervezetnél történt látogatás és demonstráció 2011. március 26-án Londonban.

Site web de l’UFE : www.pcs.org.uk Voir rubrique : robinhoodtax.org

−

Deux courriers officiels à M. BARROSO Two official letters to M. BARROSO Két hivatalos levél José Manuel BARROSO úr, az Európai Bizottság elnöke részére ▪ Droits et libertés des syndicats Rights and liberties on trade-unions Szakszervezetek jogai és szabadsága ▪ Problèmes et revendications des agents des finances en Europe Problems and demands of the staff of the finance administrations in Europe Az európai pénzügyi hatóságok dolgozóinak problémái és követelései

Lettre ouverte à M. BARROSO

Paris le 22 décembre 2011

Monsieur le Président, En ma qualité de Président de l’Union des Personnels des Finances en Europe (regroupant plus de 350 000 membres à travers 20 pays de l’Europe), je me dois de vous «interpeller» sur les graves risques de dégradation des droits fondamentaux attachés à l’exercice du droit syndical et de mise à mal de la liberté d’expression des militants syndicaux. Aujourd’hui, l’Europe est bouleversée par les crises financière, économique et sociale qui frappent tous les peuples et, en particulier, les salariés de tous les Etats membres. Dans ce contexte les organisations syndicales, membres de l’UFE, se trouvent confrontées à de nombreuses attaques de leurs droits fondamentaux de liberté d’expression et d’exercice de leurs pratiques syndicales. De tout temps, les syndicats professionnels, leurs militants et leurs adhérents ont été des rouages essentiels de la démocratie, de sa réelle concrétisation au quotidien et de son développement dans un monde de progrès, de liberté et de paix. Garants des intérêts individuels et collectifs des salariés, fonctionnaires des administrations fiscales et douanières, les syndicats membres de l’UFE sont fortement attachés à la préservation des droits sociaux et syndicaux conquis de longue date. Les «pères fondateurs» de l’Europe traduisaient une première et forte aspiration, celle de la paix durable entre les peuples, condition sine qua non du progrès social pour tous les hommes et femmes d’Europe et du Monde. «Les véritables hommes de progrès sont ceux qui ont un profond respect du passé» déclarait le philosophe E. RENAN. Récemment, divers projets annoncés par certains gouvernements de plusieurs états membres de l’Union Européenne visent à réduire, voire à détruire le droit de grève (droit constitutionnel), ainsi que les autres moyens d’expression des salariés des administrations financières. L’UFE condamne de telles dérives antidémocratiques dans une période cruciale pour l’avenir de l’Europe, une Europe de liberté et de paix sociale. Aujourd’hui, je forme le voeu à l’aube de l’année 2012, que vous mesuriez, Monsieur le Président, l’importance et l’urgence qu’il y a à répondre à notre inquiétude grandissante. Permettez-moi, Monsieur le Président, de souligner l’absolue nécessité pour l’Union Européenne de rappeler, par votre voix et votre expression, l’attachement sans réserve de tous les Etats membres à tous les droits et garanties institutionnelles qui assurent la réalité d’une Europe toujours plus libre, plus juste et plus solidaire. Je me tiens à votre disposition pour tout échange que vous jugerez utiles pour traiter de ces graves sujets.

Lettre de l’UFE à M. BARROSO

Paris le 14 février 2012

Monsieur le Président, En ma qualité de Président de l’U.F.E., j’ai l’honneur d’attirer votre attention sur la situation des agents des administrations fiscale et douanière en Europe. En effet, lors de notre congrès de Lisbonne en septembre 2011, les 40 syndicats membres de l’U.F.E. ont débattu notamment des conditions de travail, des rémunérations et de l’état des effectifs dans nos administrations. Il en ressort un constat unanimement partagé sur la dégradation de la situation personnelle et professionnelle des agents. En premier lieu, il s’agit d’une dégradation généralisée qui affecte les services fiscaux et douaniers et qui pèse considérablement sur l’exécution de leurs missions. Vous connaissez l’importance du rôle des personnels de ces administrations en terme de contrôle économiques, budgétaires, financiers, fiscal et douanier à l’intérieur de chaque état membre, mais aussi leur rôle au service de l’Union Européenne et de son budget. En second lieu, dans le cadre de leurs missions, les agents des Finances voient leur image dégradée, alors qu’ils doivent être considérés comme socialement utiles et économiquement «rentables». De ce fait, l’incohérence des politiques de gestion administrative de leurs effectifs, de leur formation, de leurs promotions, menées par la plupart des Etats membres semble frappée du sceau du non-sens. L’utilité de la « force publique » réglementant les lois du marché, assurant le respect des règles, n’a de sens qu’au regard de l’importance des moyens mis en œuvre pour la faire respecter. Quelles que soient les lois, et nous sommes partisans à ce sujet d’une évolution, le bon sens commande avant tout la mise en application de toutes les mesures qui permettent aux agents du «service public» de jouer leur rôle. Le dernier rapport rendu par Monsieur KOVACS en 2009 mettait en avant l’obligation faite aux Etats membres de l’Union Européenne de mettre en œuvre les moyens en personnels des administrations fiscale et douanière pour lutter efficacement contre la fraude au niveau européen. Qu’en est-il aujourd’hui des positions ou des réponses des gouvernements ? Qu’en est-il des stratégies mises en œuvre ? Nous serions heureux d’en débattre en notre qualité de fonctionnaire des finances. Le niveau de la fraude fiscale et douanière en Europe est devenu insupportable au moment où des crises sociales atteignent leur paroxysme par défaut d’équilibre des budgets fiscaux et sociaux. L’U.F.E. et ses syndicats membres ne peuvent, à tout le moins, que pointer le manque de logique qui préside aux suppressions massives d’emplois dans les administrations chargées du contrôle des règles économiques, budgétaires et fiscales. L’U.F.E. se propose de rencontrer prochainement les parlementaires européens afin de les interpeller sur leurs responsabilités quant à la gestion des administrations fiscale et douanière à travers l’Europe. Nous souhaitons également, et de la même façon, vous entretenir de la situation catastrophique des services de nos administrations, qui met à mal les conditions de travail mais aussi l’exécution des missions de nos collègues en Europe. Je me tiens à votre disposition pour vous exposer précisément nos revendications.

3

6

2012 / 3. szám

Les expressions de l’U.F.E vers la presse et les medias The expressions of the U.F.E towards the press and the media Az UFE nyilatkozatai a sajtó és a média feléen −

Conférence de presse à Paris le 13 avril 2012 (avec collègues anglais, luxembourgeois et grecs). Peter Lockhart, Fernand Muller, Serge Colin, H. Nikolakopoulos.

Press conference in Paris on April 13th, 2012 (with English colleagues, Luxembourg and Greek). Peter Lockhart, Fernand Muller, Serge Colin, H. Nikolakopoulos.

Sajtókonferencia Párizsban 2012. április 13-án (angol, luxemburgi és görög kollégákkal). Peter Lockhart, Fernand Muller, Serge Colin, H. Nikolakopoulos.

−

Publications d’informations sur le site WEB de l’UFE Publications of information on the Web site of the UFE Az UFE internetes oldalán Hírlevelek publikálása.

«Unir - Agir !» «To join forces and to take action !» «Verbinden - Reagiren !»

Info n° 4 - 2012 Website UFE. Info n° 7 - 2011 Website UFE.

Et puis les contacts avec les syndicats And then the contacts with the trade- unions members... Ezen felül a tagszakszervezetekkel történő kapcsolattartás... −

Visites aux collègues Irlandais Portugais et Danois + congrès DSTG Visits to the Portuguese and Danish Irish colleagues + congress DSTG A portugál, a dán és az ír kollégáknál történt látogatások + DSTG kongresszus

−

Contacts et proposition d’intégration de l’A.P.I.T. à l’UFE Contacts and proposal of membership to the UFE of the A.P.I.T Kapcsolatfelvétel az A.P.I.T-tal és tagfelvételével kapcsolatos javaslat

Avec tous nos remerciements à l’équipe du secrétariat de l’UFE à Berlin, réunis autour du secrétaire général, Rafaël ZENDER. With many thanks to the team of secretary of UFE in Berlin, around the general secretary, Rafaël ZENDER. Nagyon sok köszönet Rafaël ZENDER UFE főtitkárnak és a titkárságának Berlinben.

2012 / 3. szám

7

Az Európai Pénzügyi Dolgozók Uniójának (UFE) koppenhágai állásfoglalása

Az Európai Pénzügyi Dolgozók Uniójának Bizottsági Kongresszusára 2012. szeptember 17. és 20. között került sor Koppenhágában. Az Adó- és Vámhatóság dolgozóinak érdekeit képviselõ szervezet közel 400.000 egyéni szakszervezeti tagot tömörít 40 európai szakszervezeten keresztül, 20 országból. Az UFE kongresszusa külön foglalkozott a magyarországi helyzettel, a magyarországi szakszervezeti jogok kérdéskörével, és meghallgatta a magyarországi kollégákat a szolgálati nyugdíj elvétele tárgyában is. A résztvevõ szakszervezetek támogatásukról biztosították Magyarországot, illetve Spanyolországot, az ott dolgozó munkavállalókat és az érdekeik képviseletét ellátó szakszervezeteket. Az UFE kongresszusa külön szekcióülésekben foglakozott a vámterületen dolgozók, illetve az adóterületen dolgozók problémáikkal. A külön szekcióüléseken meghozott határozat tervezetek elfogadásra kerültek, majd az utolsó napon megtartandó kongresszus elé kerültek beterjesztésre. A kongresszus kisebb módosításokkal az Adó-és a Vámbizottság állásfoglalás tervezeteit jóváhagyta. Döntött továbbá a kongresszus a költségvetés és a zárszámadás elfogadásáról, valamint döntött a következõ két év múlva megrendezendõ kongresszus helyszínérõl. A következõ kongresszust a takarékosság és gazdaságosság jegyében Brüsszelben fogják megtartani. A magyar szekció külön lobbit indított annak érdekében, hogy a Vám- és Adóügyi Bizottság állásfoglalásával megjelenjenek a szakszervezeti jogok, azok tiszteletben tartására szólítsák fel az UNIÓ tagországait, és a nyomásgyakorlás további eszközeként az UFE forduljon Baroso bizottsági elnökhöz annak érdekében, hogy tegyen lépéseket az érdekképviseleti jogok helyreállítására. A másik fontos szempont az a csatlakozásban érintett országok vámhatóságainak dolgozóival kapcsolatos, itt bizottsági állásfoglalásukban felszólították a tagországokat, hogy vállaljanak garanciát a vámhivatalnokok tovább foglalkoztatására azokban az esetekben, ahol a vámhatárok a csatlakozást követõen megszûnnek.

8

2012 / 3. szám

Az Adó- és a Vámbizottságok állásfoglalásait az alábbiak szerint olvashatjátok. Az eseményen a többi között elhangzott, hogy az UFE aggodalommal veszi tudomásul, hogy az elmúlt években szinte az összes európai ország tudatosan csökkenti a vámhatóságnál az alkalmazottak létszámát. Mindeközben Európa szerte jelentõsen növekszik a csempészet és az illegális kereskedelem, amely kiterjed a veszélyes kábítószer-, a fegyver-, és az embercsempészetre. Drámai a növekedés a cigaretta és dohány csempészetben. Írországban, az Egyesült Királyságban súlyos problémát jelent az ásványolaj csempészet és a márkás termékek hamisítása. A légi és tengeri szállításban megnövekedett a terroristafenyegetés és rekord méreteket öltött a be nem szedett ÁFA és jövedéki adó mértéke az elmúlt években. Az UFE úgy véli, hogy közvetlen összefüggés van az illegális kereskedelem növekedése, az állami bevételek beszedésének visszaesése és a folyamatos létszámleépítések között. Az UFE ezért a vámhatóságoknál sürgõs fejlesztésre és valamennyi európai országban a vámhatósági dolgozók létszámának növelésére szólít fel. Az UFE szembeszáll a „megszorítási” tervezettel és a közszféra létszámleépítési programjával, melyet számos európai országban elfogadtak és Európa szerte arra szólítja fel a kormányokat, hogy inkább megfelelõ létszámot és erõforrásokat biztosítson. Az UFE szerint az a követendõ, ami Svédországban van, ahol a kormány a vámhatóság részére állandó költségvetést biztosít anélkül, hogy az elmúlt hat évben leépítésre lett volna szükség. Az UFE továbbá felszólítja az adott országokat, az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy ismerjék el a vámosok által végzett felbecsülhetetlen értékû munkát. Az UFE szerint aggasztó, hogy számos tagországban elterjedt az a trend, hogy a közszolgáltatást kiszervezzék a magánszféra cégeibe, amelyek elégtelen és alulfinanszírozott szolgáltatást nyújtanak, miközben így kibújnak a nyilvános felelõsség alól. Az UFE úgy véli, hogy ez a jelenség elfogadhatatlan, mert hatással van az adott kormányba vetett köz-

bizalomra, valamint veszélyezteti az európai állampolgárok biztonságát és egyéni jogaikat. Az UFE aggodalmát fejezi ki a szakszervezetek alapvetõ jogait érintõ egyre gyakoribb támadások miatt. Ezek a támadások a szakszervezeti képviselõk munkaidõ kedvezményének megvonásától, mely idõ alatt a szakszervezet ügyeit intéznék, a jogi keret hátrányos változásáig terjed. Ez korlátozza a szakszervezeteket a feladatuk ellátásában és a tagokkal való kapcsolattartásban. A magyar kollégák esetében ez a tendencia ellehetetleníti a szakszervezet mûködését. A Vámügyi Bizottság koppenhágai Kongresszusának küldöttei az alábbi állásfoglalást hagyták jóvá, hogy tovább folytassák tagszervezeteink közös érdekeinek képviseletét az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, és a tagszervezeteink adott országaiban. A fentiekre hivatkozva az UFE tehát arra szólít fel, hogy: – Az európai vámhatóságok tekintetében azonnali és sürgõs fejlesztés szükséges, hogy a biztosítsák a dolgozók létszámának növelését; – A vámhivatalnokok és a határokon dolgozó személyzet igazságos és megfelelõ fizetségben részesüljenek, mely a hivatalnokok elkötelezettségét és a professzionalizmusát tükrözi és olyan értékû, melyet egy civilizált társadalomban egy hatékony és eredményes vámhatóság részére nyújtanak;

– Valamennyi vámhivatalnok részére az egészségük és biztonságuk védelme tekintetében egyaránt munkahelyi védelmet kell biztosítani, és a hivatalnokok részére a munkájához megfelelõ munkakörülményekrõl és támogatásról kell gondoskodni; – Valamennyi vámhivatalnok részére megfelelõ és konzekvens képzési színvonalat kell biztosítani; – Amennyiben egy új ország csatlakozik az Európai Unióhoz, melyekben ez a vámhatár ellenõrzésének megszûnéséhez vezet, garanciákat kell biztosítani a vámhivatalnokok folyamatos foglalkoztatására; – A közszolgáltatásokat közhivatalnokokon keresztül kell üzemeltetni a köz javára és nem pedig a magánszféra nyereségének termelésére; – Konzekvens és megfelelõ ellenõrzési szabványokat kell alkalmazni a határokon átnyúló áruforgalom és szolgáltatások ellenõrzése tekintetében, és megfelelõ szankciókkal kell súlytani azon tagállamokat, ahol ezt a következetes megközelítést nem fogadják el; – Valamennyi európai országnak tiszteletben kell tartania a szakszervezeteknek a dolgozók szervezésével kapcsolatos alapvetõ jogait és ezen a dolgozók érdekeinek képviseletét az akadályoztatástól és szankciótól való félelem nélkül.

2012 / 3. szám

9

NAV Törvény véleményezése Rendben, korrekt módon lezajlott a NAV Törvény véleményezése, talán az elsõ olyan Törvény módosítás volt, amit rendben és idõben megkapott a szakszervezet, véleményét ki tudta fejteni javaslatait és kidolgozta azzal kapcsolatos javaslatait is, hogy melyek azok az illetmény megõrzését szolgáló lépések, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a pénzügyõrök, kormánytisztviselõk illetménye a jövõben sem csökkenhessen. Reméljük, hogy az újabb Törvény módosítások során már a VPDSZ javaslatira figyelemmel lesznek és megkezdõdhet a NAV-on belül, illetõleg a Minisztériumon belül az az egyeztetési folyamat, melynek során a vitás kérdésekben kompromisszumok születhetnek, szolgálva ezzel a munkavállalók érdekeit. A szakszervezet véleményezésével elsõsorban a pénzügyõrök anyagi, szociális problémáira összpontosított, az integrációt szolgáló további javaslatok tekintetében az idõ rövidsége miatt nem fogalmazott meg véleményt. Fontos megjegyezni, hogy Európában az Adóhivatalok és a Vámhivatalok integrációját egyetlen esetben sem követte illetmény csökkenés, és reméljük, hogy ezzel kapcsolatban kishazánkban sem lesz másképp, bármennyire is az ázsiai példák felé kacsintgatunk. A Törvény tervezetrõl általában elmondható, hogy a panasz jogintézményének indokolatlan szûkítése várhatóan megnöveli a munkaügyi bíróságra kerülõ jogviták számát, így célszerû lenne a panasz eredeti jogintézményének helyreállítása. A tervezet 6. §-ával, mely módosítja a NAV Tv. 17.§-át, nem értünk egyet, hiszen a Törvény tervezet kizárja a munkáltatói kártérítés felelõssége tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat, és az azon alapuló intézkedés ellen a panasz jogorvoslati intézményét, így a szakszervezet az alábbi javaslatot fogalmazta meg.

10

2012 / 3. szám

Javasoljuk, hogy a továbbiakban is a fegyelmi és kártérítési ügyekben hozott elsõ fokú határozat ellen a belsõ jogorvoslati lehetõség továbbra is biztosítva legyen, úgy, hogy a határozat ellen az eljárás alá vont 15 napon belül panaszt nyújthasson be. A panaszt az a személy bírálja el, aki az érintett munkáltatói jogkör gyakorlója felett a munkáltatói jogkört gyakorolja. Az elbíráló személy a fegyelmi határozatot helybenhagyja, enyhébb fegyelmi büntetést szab ki, vagy a fegyelmi büntetés mértékét csökkenti, vagy súlyos eljárási szabálysértés esetén, ha az nem orvosolható, a fegyelmi eljárást megszünteti. Ezen másodfokú határozat ellen nyújthatna be keresetet az érintett. Ezzel az esetleges eljárási hibák a szervezeten belül orvosolhatóak lennének, nem beszélve arról, hogy a bírósági perek számát is lényegesen csökkenteni lehetne. Kifogásolható, hogy a tervezet 7. §-a, mely a NAV Törvény 17/A. § (1) bekezdését módosítja, nem tartalmaz átmeneti rendelkezést. A tervezet 8. §-a, mely a NAV Törvény 17/C. § (1) bekezdését módosítja, annak tartalmával nem értünk egyet. Egyrészt nem tartjuk indokoltnak, másrészt diszkriminatív az a szabályozás, mely szerint a szerv vezetõjének hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a munkakör ellátására alkalmatlanná vált dolgozó részére más szervnél legyen felajánlható munkakör. Ráadásul objektív kategóriába tartozik az, hogy valaki a szolgálat ellátására egészségi, pszichikai, fizikai ok alapján válik alkalmatlanná, illetõleg beosztása átszervezés során szûnik meg. Ráadásul indokolatlanul hátrányos megkülönböztetés a (3). bekezdésben foglaltak is, hiszen a hatályos Hszt. 47/A. §-a alapján attól, hogy a hivatásos állományú tag a részére felajánlott nem hivatásos munkakört elfogadja és betölti, az nem jelenti azt, hogy a hivatásos jogviszonya megszûnik. A tervezet 10. §-a, mely a NAV Törvény 17/G. §-a helyébe lépne, szintén indokolatlan szûkítését jelenti a panasz jogintézményének, szintén a bíróságon folyó jogviták számát emeli, és a

munkáltató önmagát is megfosztja attól a lehetõségtõl, hogy a saját hatáskörben hozott határozatot, minõsítést, teljesítményértékelést, a panasz alapján megváltoztathassa, módosíthassa, amennyiben a panasz megalapozottnak bizonyul. Zárójelben jegyzem meg, hogy a minõsítés és teljesítmény értékelés megállapításaival szemben indított perek korábbi tapasztalata az, hogy a munkáltató ezek jelentõs részét a bíróságon elveszti. További megjegyzés, hogy a fizetési felszólítás, amennyiben nincs mögötte végrehajtható határozat, és ez a NAV gyakorlatában elõfordul, önmagában nem minõsül végrehajtható döntésnek, így a fizetési felszólítás elleni bírósági pernek gyakorlatilag nincs is helye. Jogtechnikai megjegyzésünk, hogy a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítását célszerû lenne két külön fejezetben szerepeltetni, azaz az ezzel kapcsolatos szabályozást erre vonatkozóan külön kellene megalkotni. Álláspontunk szerint a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja, mely szerint nem kell az érintett beleegyezése, a más munkakörbe való helyezéskor méltánytalan, hiszen a kinevezés egyik lényeges eleme, hogy az adott személy milyen munkakörben, milyen díjazás mellett, mely szolgálati helyen, milyen munkabeosztásban teljesíti szolgálatát, ami egyoldalúan nem módosítható. Szeretném felhívni a Tisztelt Törvényalkotó figyelmét, hogy ugyanezen § G. pontja indokolatlan, általános szabályt tartalmaz, ami ellentétes az e paragrafusban található taxatíve felsorolással. A tervezet 18/C. §-a, mely a kiküldetésre vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, módosításra szorul a napidíj tekintetében. A módosítási javaslatunk az (5). bekezdés tekintetében a következõ: „A napidíj mértéke az illetmény alap egy munkanapra esõ összegének legalább 50%-a.” A napidíj jelenlegi mértéke 38.650/21 illetve ennek a 25%-a 460 Ft, ami meglehetõsen alacsony a jelenlegi élel-

miszer árakat tekintve, a pénzügyõrök illetve kormánytisztviselõk pedig gyakran teljes munkanapokat töltenek kiküldetésben. Javasoljuk továbbá, hogy a munkáltató szervezeti egységének közigazgatási területén kívüli munkavégzés esetén legyen folyósítható a napidíj. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás pénzügyõrök és kormánytisztviselõk esetében nagy mértékben szûkíti a napidíj folyósításra való jogosultságot. Az átirányításra vonatkozó fejezetben gyakorlatilag megszüntetik a munkáltató azon kötelességét, hogy azon kormánytisztviselõk illetve pénzügyõrök esetében, akik a helyettesítést eredeti munkakörük mellett látják el, díjazásban részesüljenek. 18/D. § (2) bekezdésében foglaltakkal nem értünk egyet. E szabályozásból ugyanis az következne, hogy amennyiben az érintett a saját eredeti munkakörét is ellátja nem illeti meg helyettesítési díj. Az (5) bekezdés a) pontjában történõ kizárás indokolatlan. A (4) bekezdéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a helyettesítési díj mértékénél nem a helyettesítõ kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ illetményének a 10-50%-áig, hanem a helyettesített kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ illetményének a 10-50%-ig terjedõ helyettesítési díjat javaslunk meghatározni, természetesen amennyiben a helyettesített munkavállaló illetménye nem alacsonyabb a helyettesítõ munkavállaló illetményével, hiszen a közalkalmazottak esetében is ez az analóg szabályozás érvényesül, mely szerint, ha nagyobb felelõsséggel járó, nagyobb díjazással járó munkakört tölt be ideiglenesen a kolléga, úgy az annak megfelelõ díjazás mértékével kell számolnia a helyettesítési díjnak is. Az (5) bekezdés a) pontja gyakorlatilag a helyettesítési díj kifizetését ellehetetleníti, hiszen a munkaköri leírásban való rögzítéssel gyakorlatilag a kifizetést ellehetetlenítik. A tervezet 16. §-a, amely a NAV Törvény 26/B. § (4) bekezdésének kiegészítését javasolja, az alábbi szövegkörnyezettel javasoljuk beemelni: „(4) bekezdés, a gépjármûvezetõi

pótlékra az jogosult, aki a NAV üzemeltetésében lévõ gépjármûvet rendszeresen, legalább havonta 4 alkalommal vezeti, a pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.” A tervezet 15. §-át javasoljuk törölni, egyrészt a személyi bérek elvételét vetíti elõre, másrészt annak visszamenõleges hatálya is aggályos. A NAV Törvény 15. § (6) bekezdésében foglalt készenléti pótlék mértékét az illetmény alap 1%-ában javasoljuk meghatározni. A tervezet 32/G. § (3) bekezdés b) pontja jogszerûtlen, a részvétel, illetve az utazás ugyanis egyértelmûen szolgálati érdekbõl történik, így mindezeket nem lehet jogszerûen kivonni a túlmunka díjazására vonatkozó szabályozásból. Továbbá nem tartjuk a vezetõk vonatkozásában a túlszolgálatért szabadidõre, illetve díjazásra való jogosultság kizárását sem, tekintettel arra, hogy a NAV Elnöke által kiadott szabályzat munkaidõn kívüli feladatokat is meghatároz a vezetõk részére, melyet a bevételek teljesítése érdekében végre kell hajtani.

A szabadság kiadása és megváltása A tervezet 32/N. § (5) bekezdését javasoljuk törölni, hiszen a (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény e pont alkalmazásával bármikor felülírható. A 32/O. § (4) bekezdésében a tárgyévet követõ hónap végéig helyett „január 31-ig” kiegészítést javasoljuk.

Illetmény nélküli szabadság A többi jogállási törvénnyel ellentétben a 32/V. § (3) bekezdés b) pontja NAV Elnökének mérlegelési jogkörébe helyezi magánerõbõl, saját lakás építése esetén az addig mérlegelési jogkörön kívül levõ illetmény nélküli szabadság engedélyezését, tekintettel a jelenlegi kereseti viszonyokra, továbbra is javasoljuk a saját lakás építése címén, kérelme alapján kötelezõen biztosított illetmény nélküli szabadság további biztosítását.

Fegyelmi felelõsség A tervezet 34/G. §-ában a feddés fegyelmi büntetése kikerült a mi álláspon-

tunk szerint negatívnak tekinthetõ a fegyelmi eljárások tekintetében, ráadásul álláspontunk szerint a (3) bekezdés sorrendisége, azaz a kiszabható fegyelmi büntetések e) és f) pontja helycserére szorul, tekintettel arra, hogy a személyi illetmény megvonása pénzügyõrre nézve jóval súlyosabb következményekkel jár, mint az alacsonyabb rendfokozatban való visszavetés. Az (5) bekezdésben a vezetõk tekintetében alkalmazandó kettõs büntetés álláspontunk szerint indokolatlan. A szintén fegyelmi eljárásra vonatkozó 31/I. § 2) bekezdés f) pontjában a meghatározott 5 év joghátránynak nincs értelme, hiszen a j) pontban kiszabott büntetés esetében a már nem hivatásos állományú tagra vonatkoztatjuk a joghátrányt, és gyakorlatilag a visszavételre sincs lehetõség. A kártérítési felelõsség mértéke (34/F. § (4) bekezdés) a tervezet szerint a károkozó 4 havi illetménye. Ez jelentõs (több mint 8-szoros) növekedés a Hszt. 151. § (1) bekezdésben meghatározott jelenlegi (1 havi alapilletmény 50%-a) kártérítési mértékhez képest. A pénzügyõrök szolgálati feladatuk végrehajtása során a feladatok specialitása, az igénybe vett technikai és fegyverzeti eszközök jellege, az azonnali döntéshozatal szükségessége, a rendszeres gépjármûvezetés, az átlagostól jelentõsen eltérõ munkarend (éjszakai munkavégzés, napi 12 órás munkaidõ) miatt folyamatosan ki vannak téve a gondatlan károkozás veszélyének. Ennek eredményeként 2-3 apró, gondatlanságból eredõ hiba elegendõ lehet ahhoz, hogy majdnem egy évi illetményének megfelelõ kártérítést kelljen fizetnie. Elõzõek miatt javasolom a pénzügyõrök esetében kártérítés mértékénél a Hszt 151. § (1) bekezdésének alkalmazását, tekintettel arra, hogy a bérek emelkedése sem valósult meg az elmúlt idõszakban nyolcszoros mértékben. A tervezet 6. § (4) bekezdés lehetõséget nyújtana arra, hogy a kártérítési és a fegyelmi felelõsséget egy eljárásban lehessen elbírálni. Álláspontom szerint a két eljárás összemosása indokolatlan (például az egyik eljárásra vonatkozó jogorvoslat miatt a másik eljárásban hozott érdemi döntés sem tudna jogerõre emelkedni). 2012 / 3. szám

11

A riporter, aki meghallotta a csend hangját Vujity Tvrtko a TV2 riportere, a Napló mûsorvezetõja, aki szénbányász szeretett volna lenni, akinek elsõ tévés munkáját az újságíróknak járó legrangosabb elismeréssel, a Pulitzer-díjjal jutalmazták, aki nem a celebeket díjazza, hanem a hétköznapi hõsöket és akihez több mint egy évtizedes barátság fûz, szóval õ adott a Kontrollnak interjút abból az apropóból, hogy megjelent legújabb könyve. – Nemrég jelent meg legújabb könyved Pokoli történetek- A királynõ beszéde címmel. A nyolc fejezetbõl álló könyved egyik meghatározó, pokolian érdekes története egy angyali teremtésrõl, a siket szépségkirálynõrõl, Weisz Fanniról szól, akit sokszor megaláztak, kicsúfoltak, mert nem hall.Róla azt írod, hogy megmutatta neked a csend hangját. – Éppen most dedikáltam neked megköszönve tíz éves, kitartó barátságodat a szóban forgó könyvet. Nos én úgy gondolom, hogy aki ezt a könyvet elolvassa sokkal erõsebb lesz. Azért lesz sokkal erõsebb, mert látja, ahogyan említetted, hogy egy viszontagságos életben, nagy hátrányokkal született kislány, akit megtagadott az apja, akit kigúnyolt a környezete, mert fogyatékossággal élõ, ma Magyarországon több száz, vagy ezer emeber elõtt tart elõadást és hiába csak húsz éves, azt mondom, hogy az egyik példaképem, mert valami példátlan nagyon erõset tud létrehozni, ez az elsõ fejezet. Az utolsó fejezet pedig Nick Vujicicé, a kéz és láb nélkül született ausztrál fiatalemberé, akinek van egy pár bõrcipõje csak azért, hogy ha csoda történne, akkor aznap õ ne fázzon meg. Az elõzõ két történet keretbe foglalja azt az összesen nyolc fejezetet, amelyekkel beutazzuk a világot Haititõl, meg a sárpogácsától, meg Bosznia-Hercegovinától Amerikán át, Magyarországig. – Voltam néhány évvel ezelõtt egy elõadásodon ahol azt mondtad, hogy azok a problémák, amelyekkel itt Európában gyakran küzdenek az emberek, azok gyakran luxusproblémák azokhoz képest, amelyekkel te más szegényebb kontinenseken találkoztál. Mit tudnál errõl elmondani? – Aki egyszer elmegy Haitira és megkóstolja a szörnyû sárpogácsát, ami cukornádból, sóból, fertõzött vízbõl és sárból készült, az azt hiszem, hogy utána minden egyes kidobott kenyérdarabot visszaszedne a kukából és megenné, mert valóban az, ami nekünk probléma, hogy lassú az internet, hogy kátyusak az utak, hogy valaki elénk vágott és nem indexelt, hogy hülye a szomszéd,vagy mogorva a fõnök, ezek inkább úgy mondanám, hogy nem luxusproblémák, hanem úgy fejezném ki magamat, hogy a világ más tájain irigyelnék a mi problémáinkat. Aki a legújabb könyvemet elolvassa, az megszûnik pesszimistának lenni, nem azt fogja nézni, hogy félig üres a pohár, hanem azt, hogy félig tele van és ami benne van és megissza, attól nem hal meg. – Többször is kihangsúlyoztad azt a pályafutásod során, hogy politikusokkal, politikával nem foglalkozol a riportjaidban ezt tartod-e a továbbra is és felröppent az a hír nemrégiben, hogy abbahagyod a televíziózást, valóban így van?

12

2012 / 3. szám

– Mert haza költözöm Pécsre és lesz ott nekem elég sok dolgom. Figyelj, nem akarok csalódást okozni, most is csak másodsorban vagyok tévériporter, elsõsorban egy háromgyerekes apa vagyok és férj vagyok. Viszont azt is látom, hogy milyen erõt adnak ezek a történetek más embereknek. Tehát, ha most azt mondom, hogy Gyõrben tegnapelõtt nem fértek be a közönségtalálkozóra, Sepsiszentgyörgyön pedig dupla telt házas elõadáson ezer ember elõtt mindenki látni és hallani akarja Fannit, ez nagy felelõsséggel is jár és én azt gondolom, hogy amíg erõt tudok adni más embereknek, addig ezt nekem nem csak hogy lehetõségem, de kötelességem is megtenni. (Az interjú közben is folyamatosan csörög a TV2 riporterének a telefonja, nem csoda, hiszen a Napló címû mûsor néhány óra múlva kezdõdik és még akad tennivaló.) – Tvrtko, eléggé mozgalmas életet élsz, ezt jól mutatja az is, hogy most is szinte percenként csörög a telefonod, mennyi idõ jut a családodra? – Nagyon sok idõ jut. Az, hogy én most novemberben viszonylag keveset vagyok itthon, de az év másik tizenegy hónapjában háromszor, vagy négyszer utazom el külföldre, én úgy gondolom, hogy egy jól menõ kõmûves ennél sokkal több idõt tölt távol a családjától, azzal a különbséggel, hogy én nem Nyíregyházáról Mátészalkára megyek, hanem Budapestrõl mondjuk Haitire. Ezek annyira, gyakorlatilag órára pontosan megszervezett utak, hogy nincs felesleges luk bennük. Azon kívûl pedig több országba, amelyek nem veszélyesek, ilyen például a nyugat-afrikai Gambia, viszem a magammal a családomat. – A Hétköznapi hõsök díj egyik alapítója vagy, ezzel most mi a helyzet? – Idén annyiban átalakult, hogy a könyveim bevételébõl egy gyerekkönyvtárat fogok ajándékozni a pécsi gyerekklinikának, ahol az orvosok mindig, mindent megtettek a kisgyerekekért, csak éppen gyerkkönyv és gyurma, meg ilyesmi volt kevés, ezért én most egyrészt több százezer forint értékben fogok még idén karácsonykor egy komplett gyerekkönyvtárat átadni azoknak az embereknek, akik nincsenek mindennap a bulvár lapok címlapján, de valami nagyszerû dolgot csinálnak, segítik, gyógyítják, megmentik a gyerekeinket. - Tvrtko, nem is tartalak fel tovább, ugyanis meg kell mentened egy helyzetet, mert az egyik riporteretek megbetegedett és a kollégáddal közösen kell összerakni az anyagát, hogy a Napló nézõi ma se maradjanak le egy érdekes történetrõl. – Arról, hogy a Napló mindennap új kihívásokkal jár és annyival nagyobb felelõsség, hogy ha kocsival mész és a lámpánál rossz irányba kanyarodsz, akkor a következõnél megfordulhatsz és annyi. Itt viszont a Napló 15 éve a legnézettebb mûsor és bír annyi felelõsséggel, hogy ha ott valami nem stimmelne, akkor azt utána nagyon sokáig hurcolnánk magunk után, tehát minden vasárnap csúcstámadás, minden vasárnap a létezõ legjobb Naplót kell látniuk a nézõknek, ma is a legjobb Naplót fogják látni. – Köszönöm a beszélgetést!

Vámmentes gondoskodás Interjú Bodnár Bélával a Fináncokért Alapítvány elnökével Szeretnék bemutatkozni: Bodnár Bélának hívnak. Jelenleg a Fináncokért Alapítvány Kuratóriumának elnöke vagyok. Ezt megelõzõen a Vám- és Pénzügyõrség hivatásos tagja voltam 25 éven keresztül. 2007. december 31én mentem szolgálati nyugdíjba az Egri Regionális Jövedéki Központ parancsnokaként. Szolgálati éveimben aktív tagja voltam a Pénzügyõr Szakszervezet vezetõségének is. Mit kell tudni a Fináncokért Alapítványról, mikor alakult és milyen fõ céljai vannak? Elsõdleges célunk a Vám- és Pénzügyõrség Független Szakszervezetének hivatásos, közalkalmazotti és egyéb munkaszerzõdéses jogviszonyban álló tagjai, nyugdíjasai kulturális tevékenységének elõsegítése, a szakszervezeti és testületi hagyomány ápolása. Az alapítvány nagy hangsúlyt fektet a tömegsportra, az egészséges életmódra való nevelésre. Ezen kívûl a tagok munkajogi képzése, a pénzügyõrségi dolgozók, szakszervezeti tagok munkajogi képzése, a munkajogi védelemmel kapcsolatos támogatás is szerepel a céljaink között. Segítséget nyújtunk a létszámcsökkentés, átszervezés miatt elbocsájtott pénzügyõrségi dolgozók munkaerõpiacon való elhelyezkedéséhez úgy, hogy támogatjuk a képzésüket. Segítõ kezet nyújtunk a nyugállományú tagoknak, illetve a nehéz helyzetbe jutott pénzügyõr családoknak. Az Alapítvány létrejöttének ötlete már nagyon régen megfogalmazódott a szakszervezet részérõl, de éveken keresztül nem sikerült létrehozni adminisztratív, illetve más okok miatt. 2008-ban kért fel a szakszervezet Elnöke, hogy vállaljam el az Alapítvány kuratóriumának elnöki beosztását. Mivel addig is aktív tagja voltam a szakszervezetnek és 2008-tól a szolgálati nyugdíjazásom után sem akartam elszakadni a Testülettõl és a szakszervezettõl, ezért elvállalttam ezt a munkát. Résztvettem az Alapítvány bejegyzésének elõkészítésében, amely 2009-ben történt meg a Heves Megyei Cégbíróságon. Én és a kuratórium tagjai társadalmi munkában végezzük ezt a tevékenysé-

get. Meg kellett tanulnunk, hogy milyen szabályok vonatkoznak az Alapítvány mûködtetésére, mûködésére, milyen gazdasági és jogi szabályozás alá esik. Apróbb óvatos lépésekkel akartunk haladni. 2010-ben a szociális segélyezéssel, mint fõ tevékenységgel kezdte meg tényleges mûködését a Fináncokért Alapítvány. 2010-ben az adózási szabályok változása miatt hirtelen megkaptuk az iskolásoknak a támogatási rendszerét – mert mi adómentesen tudtuk ezt a feladatot ellátni –, amelyet addig a szakszervezet csinált. Nagy számú segélyezési esetünk volt, mintegy 1200. Továbbá voltak más szociális segélyeink, temetési, születési, illetve magával az élettel kapcsolatos problémák miatt kérnek segélyeket. Idõközben változtak az adószabályok, az iskoláztatási támogatást visszavette a szakszervezet. Nekünk maradt a szociális segélyezés, illetve egy új funkciót vezettünk be, ez pedig az alapítványi pályázati rendszer. Ez mit jelent pontosan, pályázni kell a támogatási formákra? Kitaláltuk, hogy az uniós pályázatokhoz hasonlóan alapítványunk a szervezeten belüli alapszervezeteket, csoportokat próbáljuk inspirálni arra, hogy közösen, közösségi célokért induljanak el a pályázatainkon, ahol támogatjuk a kiadásaik felét. Általában esetenként százezer forint a maximum összeg, de ha országos rendezvényrõl van szó, akkor háromszázezer forint a plafon. A kuratórium tagjai szerint azért is hasznos ez a pályázati rendszer, mert ebben az esetben 25, 30 esetleg 40 ember hasznos és kellemes idõtöltését támogatjuk. Konkrétan itt milyen programokat támogat az alapítvány? Futball bajnokság megszervezése, buszos kirándulások, bálok, különbözõ sport rendezvények, vagy akár egy gyalogtúra, esetleg egy disznótor, … ,amiket most divatosan csapatépítõ tréningeknek is neveznek. Legutóbb úszóbérlet vásárlást támogattunk. Egyszóval minden, a közösségek erõnlétét, egészségét, kulturális kikapcsolódását elõsegítõ hasznos programokat támogatunk.

Mi a helyzet az egyéni támogatások rendszerével, ezeket kik és hogyan vehetik igénybe? Az egyéni támogatásokkal kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy létrehoztunk bizonyos szabályokat az anyagi keretünknek, lehetõségeinknek megfelelõen. Ezek a támogatások nem nagy összegûek alapvetõen. Egy-egy személynek a szociális segélye -, ha nem súlyos beteg, akkor - általában 10 és 20 ezer forint közötti összeg. Sajnos azokon a kérelmezõkön sem tudunk szûkös anyagi kereteink miatt nagyobb összegekkel segíteni, akiknek hirtelen összeomlik az élete, mert például több száz ezer forinttal tartozik egy-egy szolgáltatónak. Ezeknek a kérelmezõknek, ha 20 ezer forintos segélyt adunk sajnos olyan, mint csepp a tengerben. Az elbírálásnál alapítványunk legfontosabb célja, hogy közösségeket támogassunk, elõsegítsük az összekovácsolódásukat, ezért az elaprózott segélyezések helyett dinamikusabban támogatjuk a közösségeket. Több értelmét látjuk annak, hogy százezer forintot odaadjuk negyven embernek utazási költségre, busz költségre, vagy például múzeumi belépõkre, színházjegyre, ahol feltehetõen jól érzik magukat. Az egyének segélyezésére,ha nem történik nagy tragédia, általában csak kis összegek jutnak. Sajnos egyre több bedõlt hiteles esetünk van, egy 20-30 ezer forintos segél�lyel egy százezer forintos havi törlesztést nem tudunk helyrehozni, mert nem vagyunk egy kifizetõhely, egy Magyar Államkincstár. Ha valaki elveszítette a munkahelyét, vagy csökkent a jövedelme, sajnos ebben az esetben folyamatosan nem tudunk gondoskodni ezekrõl az emberekrõl, csak egyszeri segítségnyújtást tudunk biztosítani. Mennyiben jelent segítséget az alapítványnak az 1 %-os felajánlás? Elõször is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a személyi jövedelemadójuk egy százalékát a Fináncokért Alapítványnak adta. Megjelentettük a Pénzügyõrben, szakszervezeti újságokban az 1 % felajánlásáról szóló felhívásunkat, miszerint ettõl 2012 / 3. szám

13

az évtõl jogosultakká váltunk az személyi jövedelemadó egy százalékára. Minden elõzetes várakozásunkat felülmúlva 640 ezer forintról kaptunk értesítést az illetékes NAV-tól. Reméljük.,hogy ezt pénzt is hamarosan megkapjuk. Ezzel a pénzzel a többek között az a tervünk, hogy aktivizáljuk magunkat az Uniós pályázati rendszerekben. Szerettünk volna idén is pályázni, volt is rá lehetõségünk. Az egyik pályázat esetében egészségtervet kellett készíteni, fel kellett mérni, hogy országos hálózatban milyen események, programok lehetnének. Sajnos mire ezzel a pályázattal elkészültünk a pályázatot a meghirdetett határidõ elõtt két hónappal lezárták. Így nem tudtuk benyújtani, pedig sok munkát öltünk bele. Ebbõl az esetbõl tanulva szeretnénk fürgébbek lenni a jövõben. Ennek gyakorlati megvalósítása céljából az egyik tagunkat elküldtük egy pályázati elõkészítõ tanfolyamra, hogy legyen közöttünk egy szakember, aki naprakész a pályázati lehetõségekbõl és figyeli a pályázati kiírásokat. A pályázatokból származó bevételek azért is fontosak, mert a szakszervezetnek már nincsenek meg azok a lehetõségei, hogy bõvítsék a támogatásunkat. A mi bevételeink is szûkültek a szakszervezetéhez hasonlóan, ezért szeretnénk új források után nézni, ebben jelenthet megoldást a pályázati lehetõségek maximális kihasználása. Az egyik bevételi forrásunk az 1 %-os felajánlások, a másik bevételi forrás lehet a nyertes pályázatoknak köszönhetõ támogatás és az esetleges

szponzori támogatás is plusz bevételt jelentene. Egyik szponzorunk lehetne a munkáltató is, illetve annak valamilyen szervezete, ebben egyenlõre még nem tettünk konkrét lépéseket. Az alapítvány tervez-e olyan karitatív jellegû akciókat, amelyeknek köszönhetõen a figyelem középpontjába kerülhetne a szervezet? Az az igazság, hogy mi ehhez egyenlõre még kicsik vagyunk, addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér, vagyis ameddig a költségeket tudjuk fedezni, ezért ennek most nem látom realitását. Az alapítványnak a struktúrája hogyan épül fel? A személyzeti összetételrõl annyit, hogy hárman vagyunk a kuratóriumban, ketten nem tagjai a testületnek, én pedig már járadékos vagyok -, eddig nyugdíjas voltam -, a kolléganõ leszerelt, egy polgári cégnél dolgozik és a harmadik kollégánk, aki továbbra is a szervezeten belül tevékenykedik. Gyakran az is problémát jelent, hogy összeüljünk, ugyanis a kollégákat már kikérõvel sem engedik el munkaidõben. Lelkesedésbõl dolgozunk az alapítványban, tisztelet díjunk nincs. Támogatunk sok mindent, elsõsorban pénzzel. Úgy gondoljuk, hogy aki,meg akar valósítani valami általunk támogatott eseményt , annak hozzájárulunk az anyagi terheihez. Ez a legegyszerûbb és legkézzelfoghatóbb részünkrõl, mert a vállveregetés nem elég, mindenki azt várná, hogy valamibõl haladjunk, vagyis

valami indulási alap kell, mi ezt próbáljuk biztosítani. Lehet, hogy az alapítványunk még szervezetileg és technikailag is sokkal „gyengébb”, mint ahogyan azt szeretnénk . Azonban a kezdetekhez képest már elmondhatjuk, hogy van irodánk, szervezetünk van, logót terveztünk, tehát van egy fejlõdési utunk, ahogy tudunk, haladunk. A jövõben a pályázatokban látok lehetõséget inkább, ugyanis ha például elnyernénk egy tízmillió forintos támogatást, akkor tudnánk minden szervezeti egységnek két-három, vagy akár négy uszoda- vagy kondibérletet venni. Reális célunk lenne, hogy ha betudnánk segíteni a fegyveres szerveknél kötelezõ sport, kondíció megõrzésére biztosított technika beszerzésében. Felvetõdött az oktatás és a továbbképzés kérdése és lehetõsége, ez is együttmûködés és tõke kérdése, hogy hogyan tudjuk megszervezni. A szervezési nehézségek az országos széttagoltságból és a jelentõs távolságokból adódnak elsõsorban. Mivel nincs országos hálózatunk a legegyszerübb megoldásokat keressük. Egy országos rendezvény megszervezése milliókba kerül. A mostani 4-5 millió forintos éves keretünkbõl egy ilyen rendezvény minden tartalékunkatkimerítené, ezért ennek támogatása után nagy gondban lennénk a megcsappant anyagi forrásaink miatt. Emiatt az a célunk, hogy inkább apró lépésekkel haladjunk elõre. Köszönöm szépen a beszélgetést.

Novembertõl Erzsébet-utalványban kapják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a rászorulók Természetbeni támogatásként Erzsébet-utalványban kapja több mint 600 ezer gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 2012 novemberétõl. A természetbeni juttatás célzottan csak készétel, tanszer és ruházat vásárlására használható, a támogatottak így azt kizárólag gyermekükre fordíthatják. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylési feltételei nem változtak, a kérelmeket továbbra is a szülõ lakcíme szerinti polgármesteri hivatalnál kell benyújtani, azokról a jegyzõ dönt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény évente két alkalommal adható, melyet korábban pénzben kaptak a rászorulók. Az 5 800 Ft-os támogatást az arra jogosult családok - mintegy 600 000 gyermek - idén novemberben elõször már teljes egészében Erzsébet-utalványban kapják. A támogatás igénylési feltételei nem változtak, a kérelmeket továbbra is a szülõ lakcíme szerinti polgármesteri hivatalnál kell benyújtani, azokról a jegyzõ dönt. Az utalványok igénylésérõl és a jogosultakhoz juttatásáról szintén a települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.

14

2012 / 3. szám

Az utalványok igénylésével kapcsolatos technikai teendõkrõl a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) valamennyi települési önkormányzatnak részletes tájékoztató anyagot küldött a múlt hónapban. A tájékoztató anyagok elérhetõk a www.erzsebetutalvany.hu oldalon. www.kormany.hu

A leginkább rászorulók álmai valósulhatnak meg

Öt, az ország leghátrányosabb helyzetû kistérségeiben lévõ iskolában idén, az Erzsébet-utalvány brikett segítségével jelentõs mértékben kerül kevesebbe majd a fûtés. Az így megspórolt költségek összegének már mindenhol megvan a helye. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évente körülbelül 70 tonnányi Erzsébet-utalványt semmisít meg. Az ország 47 leghátrányosabb helyzetû kistérségében mûködõ oktatási intézményeknek szóló pályázatot szeptemberben írta ki a forgalmazó. A szeptemberben meghirdetett Erzsébet-utalvány brikettpályázattal olyan tanintézmények jutottak támogatáshoz, ahol igen magas a hátrányos helyzetû és a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek aránya. Már a meghirdetés másnapján számos pályázati adatlap érkezett, a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyébõl. A fûtõanyagot végül öten nyerték el a beérkezés sorrendjében: a Békés megyei Zsadányi Református Általános Iskola, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található vajdácskai Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, az ózdi Csépányi Általános Iskola, a vilmányi II. Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, valamint a Szabolcs-SzatmárBereg megyei pusztadobosi Általános Iskola és Óvoda.

Fábián Ildikó intézményvezetõ úgy látja, óriási lehetõség volt, hogy jelentkezhettek, és nagyon örülnek a fûtõanyagnak. – Picit nagyobb lesz a mozgásterünk – fogalmazott az igazgatónõ. Terveik szerint a fennmaradó összeget a napi oktatást segítõ taneszközök, könyvek vásárlására, vagy kirándulásra fordítják. Álmuk egy zeneterem kialakítása, amelynek megvalósításához így közelebb kerülhettek. Az Erzsébet-utalvány forgalmazója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. a szállítás költségeit vállalva, térítésmentesen juttatja el az Erzsébet-utalvány briketteket minden nyertes oktatási intézménybe. Így a pusztadobosi Általános Iskola és Óvoda 10, a vajdácskai Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 25, a Zsadányi Református Általános Iskola 12, az ózdi Csépányi Általános Iskola 15, a vilmányi II. Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 8 tonna papírhulladékból préselt tüzelõanyagot vesz át idén télen.

Lesz helye a megspórolt pénznek Az Erzsébet-utalvány brikettel megspórolt összeget várhatóan tanterem-felújításra és taneszközök beszerzésére fordítjuk – mondta Kovácsné Letanóczki Anna, a Csépányi Általános Iskola vezetõje, amikor az ózdi intézmény október végén elsõként átvette az elnyert támogatás elsõ részletét, az öttonnányi briketthengert. – Tudatosan kerestük, miként tudjuk csökkenteni fûtési költségeinket – tette hozzá az igazgatónõ –, így találtunk rá az Erzsébet-utalvány honlapján a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. kiírására. A Zsadányi Református Iskola is az interneten keresztül értesült a pályázatról. Eszenyiné

Az ózdi Csépányi Általános iskolába megérkezett az Erzsébet-utalvány brikett 2012 / 3. szám

15

Egyedi Vodafone ajánlat a VPDSZ Vám és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete részére

Beszélgessen felhőtlenül! A otta tagok egymás között korlátlanul, 0 Ft-ért beszélhetnek! Ismer ennél jobb ajánlatot?

Fizessen annyit, amennyit beszél!

SMS a csomagban!

A hívások számlázása 1 másodperces egységekben történik.

A otta tarifa havi díja magában foglal 40 db normál díjas belföldi hálózaton belüli SMS-t.

A Flotta tarifa további előnye, hogy a céges telefont használó kollégákat is 0 Ft-ért hívhatja.

Bízza ránk az ügyintézést! Hívja ügyfélszolgálatunkat a 1270-es számon! Vagy ismerje meg a SURF tarifákat a otta aloldalon, kattintson IDE! Az Ön otta kódja az online vásárláshoz: 1a0ae A Csoporton belüli hívások a Vám és Pénzügyőrség Független Szakszervezete összes előzetése közötti ingyenes beszélgetést biztosítja (Cég+Flotta). A készülékvásárlás nélkül 12 hónapos, míg készülékvásárlás esetén 24 hónapos határozott idejű szerződéssel érvényes. A fenti információk nem minősülnek ajánlatnak és kizárólag tájékoztató jellegűek, további részletekért forduljon Vodafone otta kapcsolattartójához.