Konjunktúrajelentés Magyarország 2006

Konjunktúrajelentés Magyarország 2006

A Konjunktúrajelentés 2006 az MKB Bank Rt. támogatásával jött létre.

© Copyright 2006 Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Projektvezetô: Dirk Wölfer, Gunnar Erth Telefon: (36) 1 345 7600 Fax: (36) 1 315 0744 E-mail: [email protected] www.duihk.hu

Konjunktúrajelentés 2006

Tartalom 1. A DUIHK konjunktúra-felmérése

5. Magyarország nemzetközi összehasonlításban

2. A felmérés legfontosabb eredményei

6. Elvárások a következô magyar kormány felé

3. Gazdasági helyzet és várakozások

Függelék:

• Gazdasági helyzet, kilátások

• Módszertani megjegyzések

• Forgalom, nyereség, költségek

• Táblázatok

• Befektetések, foglalkoztatás 4. A befektetési feltételek • Beruházási döntéseket befolyásoló tényezôk • Befektetési feltételekkel való elégedettség • Euró bevezetés

2006

Konjunktúrajelentés

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

helyzetérôl, kilátásaikról és fôleg „hangulatu-

1. A DUIHK konjunktúra-felmérése

król”: Milyennek látják Magyarország befektetéA külföldi vállalatok eddig csaknem 45 milliárd eu-

si feltételeit, melyek az erôsségek, és hol talál-

rót fektettek be Magyarországon, ennek mintegy

hatók még hiányosságok.

harmada Németországból érkezett. A külföldi vál-

A felmérés elsôsorban a vállalatok eddigi tapaszta-

lalatok ma már a magyar gazdaság szerves részét

latait tükrözi egyrészt eddigi külföldi tevékenysé-

képezik. Csupán a DUIHK (Német - Magyar Keres-

gük, másrészt az aktuális magyarországi gazdasági

kedelmi és Iparkamara) tagvállalatai nagyjából ne-

feltételek vonatkozásában. Ezért kritikus válaszok-

gyed millió embert foglalkoztatnak, és az ország

ból korántsem lehet azt a közvetlen következtetést

legjelentôsebb exportvállalkozásai közé tartoznak.

levonni, hogy konkrét tervük lenne befektetésük

A német cégek szerepvállalása a termelésben, a

más országba történô áthelyezésére. A kritikus

kereskedelemben és a szolgáltatásokban a két

megjegyzések sokkal inkább a vállalatoknak azon

ország gazdaságának szoros összefonódását is

szándékát tükrözik, hogy megnevezzék a gazdasági

eredményezi: a magyar gazdasági növekedés és

keretfeltételek gyenge pontjait, és ez által lehetôvé

az export nagyon szorosan függ össze a német

tegyék megfelelô politikai döntések megszületését

konjunktúra alakulásával. A két ország gazdasá-

a gazdaság érdekében.

gának sikerét döntôen azok a keretfeltételek ha-

A felmérés eredményei messzemenôkig igazol-

tározzák meg, melyekkel a belföldi és külföldi

ják azokat az információkat és azt a légkört,

befektetôk szembetalálják magukat.

amelyet a DUIHK érzékel a cégekkel ápolt min-

A DUIHK 1995 óta, évente elvégzett konjunktú-

dennapos kapcsolatok során. Ebbôl a szem-

ra felmérése, rendszeres hangulatjelentést ad a

pontból is kifejezetten reprezentatívnak nevez-

magyarországi német befektetôk gazdasági

hetôk az eredmények.

2

A minta összetétele

Megfelel a gazdaság szerkezetének

A felmérés résztvevôi Résztvevôk

Termelô

Kereskedô

Szolgáltató

116

34,1%

26,4%

39,5%

2005

202

37,1%

27,8%

35,0%

2006

A vizsgált befektetési tényezôk Munkaerôpiac

Vállalkozási környezet

• termelékenység

• beszállítók

• képzettség

• infrastruktúra

• motiváltság

• K+F

• munkaerôkínálat

• értékesítési piacok

• munkaerôköltségek

Gazdaságpolitika

Pénzügyi tényezôk

• jogbiztonság

• adôteher

• kiszámíthatóság

• adóigazgatás, adórendszer

• transzparencia

• fizetési fegyelem

• korrupció • közigazgatás



2006

tékû vagy növekvô fejlesztéseket tervez, ugya-

2. A felmérés legfontosabb eredményei

nez az alkalmazottak számát illetôen is érvényes. 1. Magyarország gazdasági helyzetét 2006 elején

A felmérésben mért értékek lényegében a tava-

jóval szkeptikusabban ítélik meg, mint a tavalyi

lyi év magas színvonalán maradtak. Ez azt bizo-

felmérésben. A folyó évre való kilátások tekinte-

nyítja, hogy a külföldi befektetôk továbbra is a

tében is a pesszimisták javára billent a mérleg.

gazdasági növekedés és foglalkoztatás egyik

A vállalatok fôleg az államháztartás állapota miatt

meghatározó hajtó erejét képezik.

aggódnak. Az ebbôl fakadó kockázatok jelentôs

A kereskedelem és a feldolgozóipar képviselôi a

bizonytalansághoz vezetnek a finanszírozási felté-

legtöbb kérdésben kevésbé bizakodóan nyilat-

telek és az árfolyam-alakulás tekintetében, ami a

koztak, mint a szolgáltató vállalkozások.

vállalatok gazdaságos mûködését veszélyezteti.

4. A befektetési döntéseket befolyásoló ténye-

2. A megkérdezett vállalatok átlagon felülinek

zôk közül a munkaerô kínálata és minôsége, a

értékelik saját versenyképességüket. A saját vál-

kiszámíthatóság és a stabilitás valamint az adó-

lalat helyzetét és kilátásait sokkal pozitívabbnak

zási feltételek játsszák a döntô szerepet. Az álla-

látják, mint a gazdaság egésze vagy az érintett

mi vagy uniós támogatásokhoz való hozzáférés

ágazat tekintetében. Az optimisták túlsúlya

fontosabb lett, de nem szerepel a legfontosabb

azonban kicsit visszaesett a tavalyi felméréshez

kritériumok között.

képest. Ezek a kijelentések tükrözôdnek a forga-

5. A befektetési adottságokkal való elégedettség

lom és a nyereség alakulását illetô adatokban is.

tekintetében alig történt változás az elmúlt év-

Pozitívumként azt lehet feljegyezni, hogy tovább

hez képest. Több tényezô esetében javulást érzé-

lassul a költségek emelkedése.

keltek a cégek, de akad több olyan terület is,

3. A vállalatok elsöprô többsége változatlan mér-

amelyet kritikusabban látnak, mint tavaly.

3

Gazdasági kilátások Magyar gazdaság - kilátások 2,0%

16,0

2,0% 5,3%

2001

71,0 38,2

13,6%

43,6 30,9

19,0%

2004 24,0

57,3 változatlan

2003

44,4 57,0

23,6%

2002

56,5 42,8

24,7%

javul

2000

82,0 27,0

2005

19,1

2006

romlik

Ágazat - kilátások 27,1%

47,7%

26,3% javul

25,1%

52,6 változatlan

2006

21,1%

2005

romlik

Saját vállalat - kilátások 83,7%

10,2%

44,0% jó

45,0 kielégítô

rossz

6,1% 11,0%

2006 2005

2006



Összességükben a megfelelô és az inkább pro-

még kisebb javulás is érzékelhetô. A képzetlen

blémás tényezôk nagyjából kiegyenlítik egymást.

munkaerô elérhetôsége is javult, de a szakkép-

6. A legalacsonyabb elégedettséget továbbra is

zett munkavállalók hiánya továbbra sem felel

az általános gazdaságpolitikai keretfeltételek vál-

meg az elvárásoknak.

tanak ki a cégvezetôkben. A vállalatokat fôleg a

8. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország

kiszámíthatóság és az átláthatóság hiánya, vala-

az idén is jó helyezést ért el. Kína, Szlovákia és

mint a korrupció elleni küzdelem erôtlensége

Csehország csupán valamivel jobb értékelést ka-

nyomasztja. A bürokrácia leépítésében sem ta-

pott. Ezzel lényegében a tavalyi eredmény igazo-

pasztaltak elôrehaladást az elôzô évhez képest.

lódott újra.

Az adóterhek és az adóhivatal értékelésében

9. Azon vállalatok aránya, melyek újra Magyar-

azonban kisebb mértékû javulás következett be.

országot választanák befektetésük célpontjává,

7. A munkaerôpiac helyzetét illetôen elégedett-

78 százalékkal szinte változatlanul a tavalyi érté-

ség jellemzô, fôleg a munkavállalók teljesítési

ken áll. A kevésbé elégedett 22% közül a legtöb-

készsége, termelékenysége és általános képzett-

ben szívesebben fektetnének be Romániában,

sége vonatkozásában. A munkaköltségek terén

Szlovákiában vagy Kínában.

4

Fontos befektetési tényezôk

Befektetési feltételek - elégedettség Hatékony közigazgatás 0,6%

11,1%

0,0%

32,8%

5,2

36,5%

42,3%

2006

19,0%

42,3%

10,3%

2005

Politikai Stabilitás 5.9%

28,9%

10.1%

40%

29,3%

18,9% 46,5%

6,3%

2006

12,1% 2

2005

Gazdaságpolitikai kiszámíthatóság 0,0%

14,2%

1%

40,5%

22,2%

31,1%

35,4%

14,2%

33,3%

8,1%

2006 2005

Munkavállalók teljesítmény-motiváltsága 4,1%

37,9%

7,3%

41,1%

32,3%

45,8%

13,2%

3,7

12,5% 2,1

2006 2005

Munkavállalók termelékenysége 2,1%

33,7%

3,2%

24,2%

42,1% 54,7%

18,4%

3,7

16,8% 1,1

2006 2005

Munkaerôköltségek 3,7%

31,4%

2,0% 1

2

3

4

24,7% 5

40,8% 49,5%

20,4% 18,6%

3,7

2006

5,2

2005

1=nagyon elégedett, 5=elégedetlen



2006

A saját vállalattal kapcsolatban határozottan ked-

3. Gazdasági helyzet és várakozások

vezô képet mutatnak a megkérdezettek, még ha Gazdasági helyzet, kilátások:

az optimizmus valamivel kevésbé látványos is,

A cégeké jobb, mint az országé

mint az elôzô évben. A cégek 44%-a jónak ítéli sa-

A felmérés eredményei azt igazolják, hogy a meg-

ját helyzetét, és 45 százalékuk idén is további javu-

kérdezett vállalatok – a tavalyi évhez hasonlóan -

lásra számít. Csupán 11-12% elégedetlen helyzeté-

átlagon felülinek értékelik versenyképességüket,

vel ill. a kilátásokkal.

úgy az ágazathoz, mint a gazdaság egészéhez ké-

A gazdasági helyzet megítélése a különbözô ága-

pest. Ez fôleg a jelentôs befektetésekkel magya-

zatokban azonban jelentôs eltérést mutat. A gaz-

rázható, melyek segítségével az elmúlt években

daság helyzete, a forgalom és a nyereség tekinte-

modern vállalatokat hoztak létre.

tében a szolgáltató cégek a legoptimistábbak. Ez-

Az ország gazdasági helyzetét a megkérdezettek

zel szemben a kereskedôk és a termelô vállalkozá-

szkeptikusabban ítélik meg, mint egy évvel eze-

sok az egyre élesebb verseny miatt kissé visszafo-

lôtt: csupán 13 százalékuk értékeli jónak a jelenle-

gottabban nyilatkoztak.

gi helyzetet, míg 19% úgy gondolja, hogy a helyzet rossz (2005-ös felmérés: 21% és 15%). A kilátá-

Forgalom, nyereség, költségek:

sok tekintetében is a szkeptikusok javára billent át

Kedvezôen alakulnak

a mérleg (javulás: 19%, romlás: 24%).

A saját helyzet összességében pozitív megítélése

Saját ágazatukat illetôen a megkérdezettek 27%-a

fontos vállalati adatokban is megmutatkozik. A

vár javulást és 25% számít romlásra. A várakozá-

résztvevôk 61%-a tavaly növekvô árbevételt köny-

sok tehát majdnem kiegyenlítettek és csak kis mér-

velt el, 68% pedig folyó évben is további növeke-

tékben térnek el a tavalyi eredménytôl.

désre számít, csupán 9% számol visszaeséssel.

5

Gazdasági helyzet és várakozások Magyar gazdaság - helyzet

Magyar gazdaság - kilátások

13,4%

2006

19,1%

2006

20,9%

2005

24,3%

2005

67,7%

2006

57,3%

2006

64,3%

2005

56,5%

2005

18,9%

2006

23,6%

2006

14,8%

2005

19,1%

2005

Jó

Kielégítô

Rossz

Javul

Saját vállalat - helyzet

Változatlan

Romlik

Saját vállalat - kilátások

44,0%

2006

45,2%

2006

47,8%

2005

43,0%

2005

45,0%

2006

43,2%

2006

45,2%

2005

47,4%

2005

11,0%

2006

11,6%

2006

7,0%

2005

9,6%

2005

Jó

Kielégítô

Rossz

Javul

Változatlan

Romlik

2006



A nyereség vonatkozásában is hasonló a helyzet:

enyhe áremelkedéssel együtt - mérséklôen hat a

2006-ra a megkérdezettek 46%-a nagyobb nyereség-

munkaerô-költségek alakulására.

gel kalkulál, csak 15% kisebb eredményre számít.

A költségek témakörben is jelentôs szektoron-

Pozitív fejlemény a költségnövekedés további las-

kénti eltérések figyelhetôk meg: A szolgáltató

sulása. Az elôzô felméréshez képest jóval keve-

vállalkozások 2006-ra gyakrabban és erôteljeseb-

sebb cég (65%) tapasztalt költségnövekedést, mi-

ben számolnak a költségek további növekedésé-

közben 17% akár alacsonyabb összköltségrôl szá-

vel, még a bérek esetében is.

molt be (2005: 10%). Mindez az általános infláció visszaszorulásának is köszönhetô, mely 2005-ben

Befektetések, foglalkoztatás:

az utóbbi évtizedek legalacsonyabb értékére,

további bôvítést terveznek

3,6%-ra esett vissza.

A vállalatok alapvetôen optimista helyzetérté-

A munkaerô-költségekkel kapcsolatban a legtöbb

kelése pozitívan hat befektetési kedvükre:

cég arra számít, hogy a bérek csak olyan mérték-

Majdnem 40% tervezi idén befektetéseinek és

ben emelkednek majd, mint a többi költség, azaz

alkalmazotti létszámának növelését, és csupán

éves szinten kb. 6-8%-kal. (Ez az érték egyébként

minden hatodik cég a befektetések visszafogá-

igazolja a DUIHK tavaly ôsszel készített bérezési

sát ill. a létszám csökkentését fontolja meg.

tanulmány prognózisát.) A bérköltségek alakulá-

A kereskedelem és a termelés területén viszont

sa a munkaerôpiac megváltozott feltételeibôl ve-

a gazdasági helyzet kissé kevésbé optimista

zethetô le. 2002 óta emelkedô trendet mutat

megítélése fékezi terjeszkedési lendületet is:

munkanélküliek száma és januárban elérte a

Minden harmadik kereskedelmi vállalat úgy

7,7%-os rátát, ami hét év óta a legmagasabb ér-

tervezi, hogy idén nem, vagy a tavalyihoz ki-

ték. Ez óriási szociális feszültségekkel jár, de – az

sebb mértékû befektetést hajt végre (termelés:

6

Gazdasági helyzet és várakozások

Saját vállalat - elôzô évi eredmény

Saját vállalat - Eredményalakulás

48,5%

2006

30,0%

48,6%

2005

35,5%

16,3%

2006

29,9%

20,6%

2005

36,0%

35,2%

2006

29,0%

30,8%

2005

22,4%

Nôtt

Nem változott

22,0%

Csökkent

2000

2001

2002

2003

37,0% 18,0% 20,0%

Saját vállalat - idei eredmény 46,3%

2006

12,0%

49,5%

2005

6,0%

38,4%

2006

7,5%

33,0%

2005

Elvárás az idei évre

15,3%

2006

Tényleges alakulás az elôzô évben

17,4%

2005

Nô

Nem változik

Csökken

2004

2005

2006



2006

22%, szolgáltatás: 24%), és minden negyedik termelô vállalkozás munkahelyeket akar felszámolni (kereskedelem és szolgáltatás: kb. 15%). Végeredményben azonban még mindig azok a vállalkozások vannak többségben, melyek új munkahelyek létrehozását tervezik. A megkérdezett vállalatok összességében újfent megerôsítik, hogy Magyarországon a külföldi befektetôk a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás egyik meghatározó hajtó erejét képezik. A jegybank adatai alapján az újra befektetett nyereség ma már a külföldi közvetlen befektetéseknek több mint a felét teszi ki az országban és évente mintegy két milliárd euróra rúg. Becslések szerint ennek egyharmada mögött német befektetô áll. Ez a befektetôi magatartás nem csupán a befektetôk jó gazdasági helyzetét bizonyítja, hanem azt is, hogy a külföldi cégek – egyes kérdések kritikus megítélése ellenére - hosszú távra rendezkednek be Magyarországon.

7

Gazdasági helyzet és várakozások Saját vállalat - idei létszámalakulás

Saját vállalat - elôzô évi beruházások

39,3%

2006

36,5%

2006

36,8%

2005

35,7%

2005

43,3%

2006

36,5%

2006

49,1%

2005

41,1%

2005

17,4%

2006

14,8%

2006

14,0%

2005

13,4%

2005

Nô

Nem változik

Csökken

Nôtt

43%

25%

41%

21%

50%

Csökkent

Saját vállalat - idei beruházások

Saját vállalat - idei beruházások alakulás 44%

Nem változott

13% 34% 29%

2001

37,1%

2006

2002

32,5%

2005

2003

37,1%

2006

34%

41%

25%

2004

43,9%

2005

32%

44%

24%

2005

15,8%

2006

37%

37%

26%

2006

13,2%

2005

Nô

Változatlan

Csökken/Nincs

Nô

Nem változik

Csökken

2006



mint a kiszámíthatóság és a stabilitás befolyásol-

4. A befektetési keretfeltételek

ják. Az adóterhek és az adórendszer szintén fonMegjegyzés: A befektetési feltételek értékelésénél

tos tényezôk a döntéshozatalkor, azonban nem a

német értelmezés szerint történt az osztályzás,

legfontosabbak. Az állami és EU-támogatási eszkö-

azaz: 1=jeles ill. nagyon fontos, 5=nem megfelelô

zökhöz való hozzáférésnek nagyobb jelentôséget

ill. nem fontos.

tulajdonítottak a cégek, mint a tavalyi felmérésben. Az adatok viszont a DUIHK azon tapasztala-

Az üzleti hétköznapokat és az üzleti sikert a leg-

tát is igazolják, miszerint a vállalatok leginkább sa-

nagyobb mértékben mindenek elôtt az általános

ját lehetôségeikre alapozzák tevékenységüket,

gazdaságpolitikai feltételek, az értékesítési lehe-

azaz munkatársaikra, a technológiai know-how-ra

tôségek, a helyi üzleti partnerek és természete-

valamint piaci tapasztalataikra. Adókedvezmények

sen a munkaerô-piac befolyásolják. Ezen belül a

vagy állami támogatások kedvezô pótlólagos ösz-

megkérdezettek 25 tényezôt értékeltek aszerint,

tönzést nyújtanak, de nem képezik a befektetési

hogy ezek mennyire befolyásolják a beruházási

döntések kizárólagos tényezôjét, ahogy azt a gaz-

döntéseket, és elvárásaiknak mennyire felel meg

daságpolitikai vitában sokszor állítják.

a jelenlegi helyzet.

A vállalatok kijelentései az NMIKK tapasztalatait igazolják, melyek szerint a vállalatok elsôsorban saját

Beruházási döntéseket befolyásoló tényezôk

lehetôségeikre építenek, tehát a saját munkaerôre,

A gazdasági helyszín kiválasztása szempontjából

know-how-ra és tapasztalataikra. Az adók és az álla-

fontos tényezôk megítélésekor ismételten az de-

mi támogatások ugyan szívesen vett újabb ösztön-

rült ki, hogy a vállalati döntések meghozatalát

zést adhatnak, de nem ezek jelentik a meghatározó

meghatározóan a munkaerô-piaci tényezôk, vala-

tényezôt a beruházási döntések meghozatalakor.

8

Befektetési keretfeltételek

Befektetési feltételek - Jelentôsség Fizetési morál Jogbiztonság Adóterhek Mértéke Munkaerôköltségek Munkavállalók képzettsége Adórendszer, adóigazgatás Gazdaságpolitikai kiszámíthatóság Szakképzett munkaerô Korrupció és bônözés elleni harc Infrastruktúra Politikai stabilitás Hatékony közigazgatás Munkajogszabályok rugalmassága Helyi beszállítók rendelkezésreállása Hozzáférés a támogatásokhoz Közbeszerzések átláthatósága Kutatási és fejlesztési környezet 1,0 1=nagyon fontos, 5=nem fontos

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5



Befektetési feltételekkel való elégedettség

elôtt a politikai stabilitás megítélése rosszabbodott,

Összességében a beruházási feltételekkel való

a nem meglepô és elvileg nem is ad különös okot

elégedettség a tavalyi felméréshez képest gya-

aggodalomra. Mindent együttvéve a megítélés ugya-

korlatilag nem változott: 3,10 pontos átlagérték-

nis - a rosszabbodás ellenére is - 2,9-es átlagérték

kel az elégedettség szinte pontosan megegyezik

mellett még mindig elfogadható. A vállalatok meg-

az elôzô év színvonalával (3,08), azaz a megkér-

ítélése szerint ugyanakkor a gazdaságpolitika már

dezett vállalatok általánosan „megfelelô”-re ér-

eddig is hiányos kiszámíthatósága tovább romlott.

tékelik a helyzetet.

A befektetôk szempontjából ez egy elgondolkoz-

Több tényezô esetében óvatos javulást érzékel-

tató fejlôdés. A politikusok azon kijelentései, me-

tek a vállalatok, pl. a munkaerôpiac vagy az

lyek megkötött szerzôdéseket vagy hatályos euró-

adók terén. Ennek ellenére egyes kérdésekben

pai jogszabályokat vonnak kétségbe, megingatják

továbbra is kritikus az értékelés. Más kérdések-

a vállalkozóknak a gazdaságpolitika megbízható-

ben, pl. a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának

ságába vetett bizalmát.

vagy a közbeszerzések átláthatóságának értéke-

A megbízható és kiszámítható keretfeltételek vi-

lésénél a vállalatok egyébként is kritikus vélemé-

szont a befektetôk bizalmának egyik legfontosabb

nye tovább romlott.

feltételét jelentik. Ha ez a bizalom elvész, az nem

2006

csak a beáramló tôke szempontjából jár negatív Kiszámíthatóság: tovább csökkent

következményekkel, hanem a már ittlevô vállalko-

Továbbra is a gazdaságpolitika az a terület, ahol a

zásokat is megingatja abban a szándékukban,

vállalatok véleménye szerint a legnagyobb hiá-

hogy a jövôben is Magyarországon folytassák te-

nyosságok figyelhetôk meg.

vékenységüket. Ez hosszútávon a növekedésnek és

Az, hogy néhány héttel a parlamenti választások

a foglalkoztatottságnak is árt.

9

Befektetési keretfeltételek Befektetési feltételek - Elégedettség Helyi beszállítók rendelkezésreállása Munkavállalók képzettsége Jogbiztonság Munkaerôköltségek Politikai stabilitás Szakképzett munkaerô Infrastruktúra Kutatási és fejlesztési környezet Munkajogszabályok rugalmassága Fizetési morál Hozzáférés a támogatásokhoz Gazdaságpolitikai kiszámíthatóság Adóterhek Mértéke Adórendszer, adóigazgatás Korrupció és bônözés elleni harc Hatékony közigazgatás Közbeszerzések átláthatósága 1,5 1=nagyon elégedett, 5=elégedetlen

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

2006



Korrupció, átláthatóság, közigazgatás:

múlt évben javítani a csupán 3,6-os átlagosztályza-

Még mindig gyenge jeggyel

ton, pedig ez a téma a vállalatok szerint ugyanolyan

A gazdasági környezet legproblematikusabb te-

fontos, mint például az infrastruktúra fejlesztése. A

rülete továbbra is a korrupció valamint a közbe-

közigazgatás ugyanakkor az a terület lehetne, ahol

szerzési pályázatok esetén hiányzó átláthatóság.

alacsony pénzügyi ráfordítással hatalmas lépéseket

Utóbbi a megkérdezett vállalkozások véleménye

lehetne tenni a hatékonyság és vállalkozásbarát mû-

szerint tovább romlott, és 3,7 átlagértékkel vala-

ködés irányában. Ez pedig jelentôsen járulna hozzá

mennyi vizsgált, tényezô közül a legrosszabb

a befektetési hangulat javulásához.

eredményt érte el. A vállalatok kritikájához minden bizonnyal hozzá-

Adók:

járult az, hogy külföldi pályázók az elmúlt évben a

Enyhülés ellenére csak „kielégítô”

közbeszerzési pályázatok kevesebb, mint 3%-át

Az adórendszer a vállalatok körében továbbra is

nyerték el Magyarországon. A DUIHK tapasztalatai

nagyfokú elégedetlenséget vált ki. A tavalyi évben

szerint a vállalatok kritikája nem az ellen a tény

mégis mind az adóterhek, mind az adózással kap-

ellen irányul, hogy egyes esetekben a megbízást

csolatos adminisztráció tekintetében óvatos javulás

nem külföldi pályázónak ítélték oda. Sokkal in-

volt megfigyelhetô. Ez mindenekelôtt két tényezô-

kább aggasztó az, hogy a döntéseket gyakran

re vezethetô vissza.

nem követhetôen indokolták meg. Ez hosszútávon

Egyrészt a legutóbbi felmérés elkészítése idején,

a magyarországi közbeszerzések hatékonysága

2005. februárjában számos vállalatot érintett az

szempontjából is hátrányos.

adóhatóság általános forgalmi adó visszatartásával

A közigazgatás hatékonyságát változatlanul kritiku-

kapcsolatos önkényes eljárása, amit az akkori

san szemlélik. A kormányzatnak nem sikerült az el-

pénzügyminiszter még 2004. végén rendelt el.

10


Befektetési feltételek - elégedettség Korrupció és bûnözés elleni harc 1,5%

11,1%

0,0%

37,4%

10,1

31,1%

36,4%

37,4%

18,9%

2006

16,2%

2005

Közbeszerzések átláthatósága 0,0%

7,1%

0,0%

41,4%

8,5%

30,2%

43,6%

21,3% 39,4%

2006

8,5%

2005

Jogbiztonság 4,7%

34,2%

3,1%

32%

35,3%

20,5%

47,4%

5,3%

16,5%

1

2006 2005

Adóterhek mértéke 1,0%

14%

0%

8%

37% 34%

30% 42%

18%

2006

15%

2005

16%

2006

Adórendszer, adóigazgatás 0%

12%

0% 1

2

3

4

4% 5

40% 36%

32% 53%

7%


2005



Ezeket a rendelkezéseket néhány hónappal ké-

bérnövekedés elôzô években végbement, koráb-

sôbb – a DUIHK közbelépésére is – visszavonták.

ban már említett lassulásának köszönhetôen.

Másrészt a jelenlegi kormányzat 2005 végén olyan

A szakképzetlen munkaerô rendelkezésre állása ese-

adócsomagot határozott el, amely hosszútávon a

tében is javulás következett be (átlagosan 2,7 érték-

vállalatok számára is tehermentesítést jelent. Pozi-

re, a tavalyi 2,9-rôl), fôként a munkanélküliség ko-

tív megítélést kapott a helyi iparûzési adó (HIPA)

rábban említett tendenciái miatt. Ezzel szemben a

megszüntetésének és a társadalombiztosítási járu-

szakképzett munkaerô hozzáférhetôsége továbbra

lékterhek fokozatos csökkentésének ígérete. Sok

sem kielégítô (átlagos megítélés 3,1). Nem csak az

vállalat ugyan még szkeptikus a felôl, hogy a beje-

ország viszonylag alacsony munkanélküliségi arányt

lentett intézkedések az áprilisi parlamenti válasz-

felmutató ipari központjaiban hiányoznak a szak-

tások után is érvényben maradnak-e, de a kisebb

emberek. Azokban a régiókban is változatlanul ne-

terhek ígérete az adórendszer általános megítélé-

héz megfelelô szakképzett munkaerôhöz jutni vagy

sét mégis pozitív módon befolyásolta.

azt megtartani, ahol magas a munkanélküliség ará-

2006

nya. A megfelelô mennyiségû jól képzett munkaerô Munkaerôpiac: Megszilárdult az elônyös megítélés

hiánya rövidtávon további nyomást gyakorol a bér-

A magyarországi munkaerôpiac feltételei a vállala-

költségekre, és egyes esetekben megakadályozhatja

toktól ismét jó osztályzatokat kaptak. A teljesítô-

a sürgetôen fontos beruházások megvalósítását.

készség, termelékenység és a munkavállalók álta-

A vállalatok szemszögébôl ezért sürgetôen fon-

lános képzettsége változatlanul 2,7 és 2,9 közötti

tos, hogy a szakmai és felsôoktatási képzés javítá-

átlagértéket szerzett. A munkaerô költségeivel

sára vonatkozó, már meghozott intézkedéseket

(2,9) a külföldi munkaadók még egy kicsit elége-

minél elôbb megvalósítsák. Ehhez az oktatási

dettebbek is, mint egy évvel ezelôtt (3,0), fôként a

rendszernek a képzés minden szakaszában szoro-

11

Befektetési keretfeltételek Befektetési feltételek - elégedettség Képzettség - pályakezdôk 4,8%

27%

6,3%

39,5%

20%

22,2%

48,4%

6,5%

2006

4,2

2005

5,3

2006

21,1%

Munkavállalók képzettsége 7,4%

41,8%

9,2%

32,3%

33%

13,2%

42,3%

15,5%

2005

Munkajogi szabályok rugalmassága 2,5%

21,1%

3,2%

39,5%

13,5%

25,3%

44,8%

11,6%

33,3%

5,2

2006 2005

Betanított munkások rendelkezésre állása 9,2%

31,7%

2,3%

46,3%

32,2%

9,1% 3,7

46%

17,2%

2,3

2006 2005

Szakképzett munkaerô rendelkezésre állása 2,7%

23,3%

5,1% 1

2

3

4

15,5% 5

42,3% 43,3%

24,3% 32%

7,4%

2006

4,1

2005


2006



san együtt kell mûködnie a gazdasággal – a kép-

Euró – Csak 2011-re várják

zés tartalmi részének összeállításától kezdve a

Az euró bevezetését a vállalatok nagy többsége

képzési keretek számszerû szabályozásán át a

szorgalmazza. Az euró-szkeptikusok aránya azon-

képzés gyakorlati megvalósításáig.

ban az elôzô évhez képest megemelkedett (3%ról 10%-ra), elsôsorban a gyártó vállalatok köré-

Üzleti partnerek és értékesítési piacok

ben. Közülük sokan a forint számukra kedvezôt-

Magyarországon a német befektetôk számára

len Euró-átváltási árfolyamától tartanak. (A forint

mind a beszállítói, mind a bel- és külföldi értékesí-

legutóbbi, márciusi gyengülésének hatása az ér-

tési lehetôségek jelentôsége emelkedett. A beszál-

tékelést még nem befolyásolta).

lítók esetében is a megkérdezettek többsége alap-

Az Euró gyors bevezetése mellett fôként a válla-

vetôen elégedett azok számával és a minôségével.

latokat érintô, az árfolyam-ingadozásokból eredô

A belföldi keresletet is pozitív értékelést kapott,

pénzügyi kockázatok szólnak. Az államháztartás

míg a régió más országaiba történô export lehe-

fenyegetô helyzete miatt a vállalatok viszont

tôségeit lényegesen rosszabbnak ítélték. Ez elsô-

egyre inkább kételkednek abban, hogy betartha-

sorban annak a bizonytalanságnak tulajdonítha-

tó-e a kormány konvergencia programja. Az elô-

tó, amely a szomszédos piacok (Románia, Horvá-

zô év felmérésében a vállalatok 83%-ának az volt

tország) uniós csatalakozásának idôpontjáról ala-

a véleménye, hogy az Euró-t 2010-ig bevezetik –

kult ki. Ennek ellenére ezeknek a piacoknak az el-

ebben az évben ezt csak 48 % gondolta így. A

következô években tovább nôhet a jelentôsége.

vállaltok átlagosan (médián) most 2011-re teszik

Az országban a fizetési morál a résztvevôk megíté-

az Euró bevezetésének idôpontját – egy évvel ké-

lése szerint változatlanul rossz, a körbetartozás je-

sôbbre, mint a korábbi felmérésben.

lentôsen megnehezíti a likviditás tervezését.

12


Befektetési feltételek - elégedettség Fizetési morál 3,2%

23,3%

2,1%

21,9%

31,7%

28,6%

13,2%

2006

37,5%

25%

13,5%

2005

Helyi beszállítók minôsége 3,7%

36,9%

3,2%

35,1%

45,5% 41,5%

11,8% 2,1 17%

3,2

2006 2005

Helyi beszállítók rendelkezésre állása 7,4%

41,2%

4,3%

40,1%

41,9%

40,9%

10,2% 1,1

2006

9,7% 3,2

2005

Hozzáférés a térség harmadik piacaihoz 1,1%

22%

6,9% 1

2

3

4

53,2% 24,4%

17,9% 53,5%

5

5,8

2006

10,5% 4,7

2005


Kívánatos az Euró bevezetése Magyarországon? 83,7%

10,2% 89,6%

Igen

Nem

Nem tudom

6,1%

2006

2,6 7,8%

2005


5. Nemzetközi összehasonlítás


2006

Ebbôl elsôsorban az következik, hogy a felmérés eredményeibôl semmiképp nem lehet közvetlen

Megjegyzés: A befektetési célországok értéke-

következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy mi-

lésénél német értelmezés szerint történt az osz-

ként alakulnak a jövôben a Magyarországra törté-

tályzás, azaz: 1=jeles, 6=rossz.

nô vagy innen külföldre irányuló befektetések.

Az idei felmérésben is a Magyarországot alter-

Öt vállalatból négy ismét ide jönne

natív régióbeli befektetési célországokkal ha-

A felmérés örvendetes – még ha nem is megle-

sonlították össze a résztvevôk.

pô – eredménye az idén: azoknak a vállalatok-

Az eredmények értékelésekor viszont két ténye-

nak a száma, amelyek ma ismét Magyarorszá-

zôt kell figyelembe venni:

got választanák befektetésük színhelyéül,

• A megkérdezettek többsége külföldi – elsô-

78,3%-kal szinte pontosan megegyezik az egy

sorban német – tulajdonú vállalat. A megkér-

évvel korábbi értékkel, és az elmúlt években fo-

dezettek számára ezért a meghatározó kiin-

lyamatosan 80% körül mozog.

duló- vagy összehasonlítási alap Németország

Ennél a kérdésnél is figyelemre méltó differen-

ill. az az ország, ahol a mindenkori anyaválla-

ciálódás figyelhetô meg az egyes ágazatok sze-

lat mûködik.

rint: míg a szolgáltató szektorban mûködô vál-

• A megkérdezettek olyan vállalatok, amelyek

lalatok 81%-a ismét Magyarországra jönne, ad-

már elkezdték a külföldi terjeszkedést. A

dig a gyártó vállalatok esetében ez az arány

múltban pozitív döntést hoztak Magyarország

csak 72%. Ez az adat is tükrözi az ágazatok

javára, és mára a legszorosabban integrálód-

fent említett eltérô megítélését a gazdaság

tak a magyar gazdaságba.

helyzetérôl és a kilátásairól.

13

Nemzetközi összehasonlítás Befektetési célpontok minôsítése Kína

2,4

Szlovákia

2,4

Csehország

2,4

Magyarország

2,5

Szlovénia

2,6

Észtország

2,8

Lengyelország

2,8

Lettország

2,9

Litvánia

2,9

Horvátország

2,9

Románia

3,0

Németország

3,2

Bulgária

3,4

Oroszország

3,6

Ukrajna

3,8

Szerbia-Montenegro

4,1

1=nagyon vonzó, 6=nem vonzó

2006



Kína a kedvenc – minimális elônnyel

EU tagja lesz, nagy belsô piaccal rendelkezik, és

A különbözô befektetési célok megítélésekor

belátható idôn belül Magyarországhoz képest

Magyarország az idei évben is jó eredményt ért

meg alacsonyabb munkaerôköltségekkel lehet

el. Az idén az összehasonlításban résztvevô 16

számítani. Annak érdekében, hogy ezt az érde-

ország között Magyarország 2,5 átlagértékkel a

kes piacot idôben biztosítsák maguknak, a vál-

negyedik helyre került – közvetlenül Kína, Szlo-

lalatok átmenetileg a kevésbe kényelmes befek-

vákia és Csehország mögött. Az elsô három he-

tetési környezetet is hajlandók elfogadni.

lyezett között nagyon kis különbség volt, így

Szlovákia és Csehország vonzósága ugyanakkor

alapvetôen az elôzô év eredménye nyert meg-

azt igazolja, hogy olyan tényezôk, mint az adó-

erôsödést: akkor Szlovákia, Kína, Csehország és

rendszer vagy az adminisztráció csökkentése,

Lengyelország álltak alig valamivel Magyaror-

döntô jelentôséggel bír az általános befektetési

szág elôtt.

hangulat szempontjából.

A vállalatok azon 22%-a, amely mai szemmel valószínûleg más döntést hozna a befektetési helyszín kiválasztásakor, alternatív befektetési helyszínként fôként Romániát említette, ezt követte Szlovákia és Kína. Románia elôkelô helyezése ebben a kérdésben talán egy kicsit meglepô, hiszen a cégek csak közepesre értékelték az ottani befektetési környezetet. Ennek az oka nagy valószínûséggel a román piac hosszú távú lehetôségeiben kereshetô: néhány éven belül az

14

Nemzetközi összehasonlítás

Befektetôk közérzete: Visszajönnének Magyarországra?* 0,1%

20,4%

79,5%

2000

2,0%

17,0%

81,0%

2001

2,0%

16,0%

82,0%

2002

1,0%

15,0%

84,0%

2003

1,0%

17,0%

82,0%

2004

21,4%

78,6%

2005

21,7%

78,3%

2006

27,8%

72,2%

T 2006

21,7%

78,3%

K 2006

19,4%

80,6%

SZ 2006

A 2006-os eredmények részletezése:

Nem

Igen, de más formában

Igen

T = termelô vállalatok, K = kereskedelmi vállalatok, Sz = szolgáltató vállalatok * 2004-ig a következô válasz is lehetséges volt: „Igen, de alaposan megváltoztatnám a beruházást.”


6. Elvárások a következô magyar kormány felé


2006

mégis jobban veszélyeztetik a vállalatokat, mint egy határozott gazdaságpolitika az állam pénzügyeinek hosszú távú stabilizálása érdekében.

A gazdaságpolitika csak akkor lehet tartósan

Ehhez a szociális biztosítórendszerek strukturá-

eredményes, ha nem csak gyors gazdasági sike-

lis reformja is szükséges. Ezeket a rendszereket

rek számára teremt lehetôségeket, hanem bi-

csak ilyen módon lehet hosszú távon finanszí-

zalmat nyújt a vállalatoknak a felôl, hogy

rozni, és csak így járulhatnak hozzá a gazdaság

hosszútávon is gazdaságbarát keretfeltételekre

terheinek jövôbeli csökkentéséhez.

számíthatnak.

A második leggyakrabban említett kívánság a

A felmérésben résztvevôk által a következô ma-

kormány felé egy hatékonyabb államigazgatás

gyar kormány számára megfogalmazott felada-

és a bürokrácia leépítése volt – minden harma-

tok alátámasztották a korábban az egyes kér-

dik cég szerint ez az egyik legsürgôsebb fela-

désekre megfogalmazott értékeléseket.

dat.

Ugyanakkor meglepô a gazdaság egészének

A követelések közül vezetô helyeken szerepelt

stabilitása miatti erôs aggodalom: a megkérde-

továbbá a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság,

zet vállalat több, mint 40%-a az államháztartás

az infrastruktúra fejlesztése valamint a korrup-

konszolidációjára figyelmezteti a kormányt. A

ció és a fekete gazdaság elleni küzdelem, az

gazdaság pontosan tudatában van annak, hogy

adórendszer egyszerûsítése valamint az adók és

egy ilyen konszolidáció a vállalatok számára is

járulékok csökkentése is.

népszerûtlen megszorításokat vonhat maga után. A fékezhetetlen eladósodás kockázatai

15

Elvárások A legsürgôsebb feladatok az új kormány számára Részesedés a leadott válaszokból A költségvetési deficit és az államadósság csökkentése

42%

Kevesebb bürokráciát, hatékonyabb államigazgatást

35%

Az egészségügyi és nyugdíjrendszer reformja

31%

Kiszámítható, megbízható gazdaságpolitikát

25%

Az infrastruktúra fejlesztése

25%

A korrupció és a feketegazdaság visszaszorítása

20%

Egyszerûbb és átláthatóbb adórendszert

19%

A szakképzés javítása, fejlesztése

17%

Adók és járulékok csökkentése

15%

Beruházások jobb támogatása

14%

Az euró bevezetése, árfolyamstabilitás

14%

A jogbiztonság erôsítése

10%

KKV-k hatékonyabb támogatása

9%

2006



Függelék

Módszertani megjegyzések

1. Felmérés

• A részvevô cégekben az alkalmazottak száma

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

jellemzôen 50 és 100 fô között volt, tehát

(NMIKK) 1995 óta minden évben készít konjunktú-

túlnyomórészt kis és középvállalkozásokról

ra felmérést. Ez a felmérés írásbeli megkérdezésen

van szó, melyek részaránya a befektetôk

alapul. A kérdôíveket a válaszadók anonimitása

összességét tekintve is a legmagasabb.

mellett értékeljük. 2005-tôl kezdve a kérdéseket átdolgoztuk. Néhány

4. Átlagértékek használata

kérdés esetében így nincsenek teljes idôsorok.

A nominális adatok összesítésekor (pl. forgalom- vagy költségnövekedési mutatók esetében,

2. A felmérés ideje: 2006. február.

6-7, 11-15, 20. kérdés) reprezentatív középértékként a médiánt használtuk.

3. Résztvevôk

A minôségbeli értékelésre vonatkozó kérdéseknél

A felmérésben Magyarországon összesen 205

(16-17. kérdés) az összesítéskor a számtani átla-

vállalat vett részt, ezek közül 202 bekerült az

got alkalmaztuk. Az alkalmazott értékelési skála

értékelésbe.

a német nyelvterületen használatos értelmezés-

A résztvevôk között összesen kb. 25 olyan cég

nek felel meg, azaz 1=jeles, 5 ill. 6=elégtelen.

volt, amelynek nincs német „háttere” (francia és 16

osztrák cégek). Az szövegben a „ német “ vagy

5. Adatok súlyozása

„ külföldi “ befektetôk ill. „német “ vagy „kül-

A válaszok súlyozásától (pl. a vállalat nagyságá-

földi tulajdonú vállalatok” fogalmakat vala-

nak megfelelôen) következetesen eltekintet-

mennyi megkérdezett vállalatra kell értelmezni.

tünk. Így a résztvevô vállalatok összetételét vet-

Az idei évben elsô alkalommal végeztük el a

tük figyelembe, mely túlnyomórészt kis- és kö-

felmérést teljesen megegyezô tartalommal a ré-

zépvállalatokból áll.

gió 10 országában, további két ország esetében összehasonlítható adatok állnak rendelkezésün-

6. Adatok összehasonlíthatósága

kre 2005. végérôl. Az összehasonlító elemzés

Az elôzô évi adatokkal való közvetlen összeha-

eredményeit májusban hozzuk nyilvánosságra.

sonlítás során figyelembe kell venni azt, hogy a

Az idén 202 cég vett részt a felmérésben. Kö-

felmérés résztvevôi köre évrôl évre részben más

zöttük kb. 25 olyan cég is volt, amelynek nincs

vállalatokból tevôdik össze. A nominális értékek

német „háttere”, elsôsorban francia, osztrák

(pl. forgalom- vagy költségnövekedési mutatók)

vagy magyar tulajdonú cégek. A megkérdezet-

esetében ezért az összehasonlítás részben csak

tek összetétele idén is messzemenôen fedi a

korlátozottan lehetséges. Az elôzô évek ered-

magyarországi német befektetôk szerkezetét:

ményeivel való összehasonlítás viszont azt mutatja, hogy érdemi statisztikai ellentmondásos-

• A résztevôk valamivel több, mint egy-egy har-

ság ezekben az esetekben sem figyelhetô meg.

mada nevezte meg a termelést ill. a szolgálta-

A 100%-os összegig hiányzó értékek a semleges

tást, mint tevékenységi kört, szûk 30 százalé-

jellegû válaszokból (pl. „változatlan” vagy „ki-

kuk kereskedelemmel foglalkozik. Ezeket az

elégítô”) adódnak.

arányokat az utóbbi évek felméréseiben is aránylag állandó mértékben tapasztaltuk.



A felmérés résztvevôi

Foglalkoztatottak száma 2006

Év

Összesen

Résztvevôk

Részesedés

ca. 45 000

Médián

száma

Termelô

Kereskedô

Szolgáltató

2005

116

34,1%

26,4%

39,5%

Számtani átlag

273

2006

202

37,1%

27,8%

35,0%

Számtani átlag a Top 10 nélkül

123

Magyar gazdaság - helyzet Jó Összesen

65

Magyar gazdaság - kilátások

Kielégítô

Rossz

Szaldó

Javul Változatlan Rosszabb

2005

20,9%

64,3%

14,8%

6,1

Összesen

Összesen

2006

13,4%

67,7%

18,9%

-5,5

Termelô

2006

12,4%

68,5%

19,1%

Kereskedô

2006

14,1%

59,4%

26,6%

Szolgáltató

2006

14,6%

69,5%

15,9%

Szaldó

2005

24,3%

56,5%

19,1%

5,2

Összesen

2006

19,1%

57,3%

23,6%

-4,5

-6,7

Termelô

2006

17,4%

65,1%

17,4%

0,0

-12,5

Kereskedô

2006

23,4%

46,9%

29,7%

-6,3

-1,2

Szolgáltató

2006

22,2%

54,3%

23,5%

-1,2

Saját vállalat - kilátások

Saját vállalat - helyzet

Javul Változatlan Rosszabb Összesen

2006

Szaldó

Kielégítô

Rossz

Szaldó

2005

Jó 47,8%

45,2%

7,0%

40,9

Összesen

2006

44,0%

45,0%

11,0%

33,0

Termelô

2006

41,4%

42,5%

16,1%

25,3

Kereskedô

2006

48,5%

39,4%

12,1%

36,4

Szolgáltató

2006

43,9%

50,0%

6,1%

37,8

2005

43,0%

47,4%

9,6%

33,3

Összesen

Összesen

2006

45,2%

43,2%

11,6%

33,7

Termelô

2006

50,0%

34,9%

15,1%

34,9

Kereskedô

2006

40,9%

42,4%

16,7%

24,2

Szolgáltató

2006

42,7%

48,8%

8,5%

34,1

17

Saját ágazat - kilátások

Saját vállalat - idei létszámalakulás

Javul Változatlan Rosszabb Összesen

Szaldó

Nô

2005

26,3%

52,6%

21,1%

5,3

Összesen

Összesen

2006

27,1%

47,7%

25,1%

2,0

Termelô

2006

29,5%

44,3%

26,1%

3,4

Kereskedô

2006

32,3%

40,0%

27,7%

4,6

Szolgáltató

2006

26,3%

52,5%

21,3%

5,0

Változatlan Csökken

Szaldó

2005

36,8%

49,1%

14,0%

22,8

Összesen

2006

39,3%

43,3%

17,4%

21,9

Termelô

2006

37,5%

37,5%

25,0%

12,5

Kereskedô

2006

38,5%

47,7%

13,8%

24,6

Szolgáltató

2006

39,8%

44,6%

15,7%

24,1

Saját vállalat - elôzô évi árbevétel Nôtt

Változatlan

Csökkent

Változás %-ban

Szaldó

2005

65,2%

19,6%

15,2%

13,0%

50,0

Összesen

2006

60,7%

15,8%

23,5%

6,5%

37,2

Termelô

2006

58,0%

16,0%

26,0%

6,0%

32,6

Kereskedô

2006

58,0%

17,0%

26,0%

7,5%

31,8

Szolgáltató

2006

62,0%

19,0%

19,0%

9,0%

43,0

Összesen

2006



Saját vállalat - idei árbevétel Nô

Változatlan

Csökken

Változás %-ban

Szaldó

Összesen

2005

61,5%

26,6%

11,9%

10,0%

49,5

Összesen

2006

68,6%

22,7%

8,8%

10,0%

59,8

Termelô

2006

65,0%

24,0%

10,0%

10,0%

54,7

Kereskedô

2006

65,0%

23,0%

12,0%

10,0%

52,3

Szolgáltató

2006

67,0%

26,0%

8,0%

10,0%

59,0

Nem hajtottunk végre beruházást

Szaldó

Saját vállalat - elôzô évi beruházások Nôtt

Változatlan

Csökkent

Összesen

2005

35,7%

41,1%

13,4%

9,8%

22,3

Összesen

2006

36,5%

36,5%

14,8%

12,3%

21,7

Termelô

2006

38,0%

36,0%

17,0%

9,1%

20,5

Kereskedô

2006

28,0%

35,0%

17,0%

20,3%

10,1

Szolgáltató

2006

38,0%

40,0%

14,0%

8,6%

24,7

Saját vállalat - idei beruházások Változatlan

Csökken

Nem tervezünk beruházást

Szaldó

2005

Nô 32,5%

43,9%

13,2%

10,5%

19,3

Összesen

2006

37,1%

37,1%

15,8%

9,9%

21,3

Termelô

2006

40,0%

38,0%

17,0%

4,6%

23,0

Kereskedô

2006

34,0%

31,0%

18,0%

16,4%

16,4

Szolgáltató

2006

36,0%

40,0%

14,0%

9,6%

21,7

Összesen

18

Saját vállalat - elôzô évi költségek Nôtt

Változatlan

Csökkent

Változás %-ban

Szaldó

2005

72,3%

17,9%

9,8%

10,0%

62,5

Összesen

2006

65,1%

17,4%

17,4%

7,8%

47,7

Termelô

2006

66,0%

19,0%

15,0%

6,0%

51,2

Kereskedô

2006

65,0%

17,0%

18,0%

8,0%

47,0

Szolgáltató

2006

69,0%

10,0%

21,0%

10,0%

48,7

Összesen

Saját vállalat - idei költségek Változatlan

Csökken

Változás %-ban

Szaldó

2005

Nô 71,2%

19,8%

9,0%

8,0%

62,2

Összesen

2006

65,8%

29,1%

5,1%

8,2%

60,7

Termelô

2006

59,0%

36,0%

5,0%

6,5%

54,1

Kereskedô

2006

60,0%

37,0%

3,0%

8,0%

56,9

Szolgáltató

2006

71,0%

23,0%

6,0%

10,0%

65,0

Összesen



2006

Saját vállalat - idei bérköltségek az összköltségekhez viszonyítva Gyorsabban

Hasonló ütemben

Lassabban

Változás %-ban

Szaldó

Összesen

2005

22,7%

51,8%

25,5%

7,0%

-2,7

Összesen

2006

29,9%

40,1%

29,9%

6,0%

0,0

Termelô

2006

24,0%

40,0%

36,0%

5,0%

-11,6

Kereskedô

2006

19,0%

47,0%

34,0%

6,0%

-15,6

Szolgáltató

2006

37,0%

40,0%

23,0%

6,5%

13,6

Saját vállalat - elôzô évi eredmény Nôtt

Változatlan

Csökkent

Változás %-ban

Szaldó

Összesen

2005

48,6%

20,6%

30,8%

20,0%

17,8

Összesen

2006

48,5%

16,3%

35,2%

6,0%

13,3

Termelô

2006

45,0%

18,0%

37,0%

5,6%

8,0

Kereskedô

2006

43,0%

18,0%

38,0%

5,0%

4,6

Szolgáltató

2006

51,0%

19,0%

30,0%

8,0%

20,3

Saját vállalat - idei eredmény Változatlan

Csökken

Változás %-ban

Szaldó

2005

Nô 49,5%

33,0%

17,4%

12,0%

32,1

Összesen

2006

46,3%

38,4%

15,3%

7,5%

31,1

Termelô

2006

43,0%

42,0%

14,0%

10,0%

28,9

Kereskedô

2006

41,0%

40,0%

19,0%

4,5%

22,2

Szolgáltató

2006

47,0%

35,0%

18,0%

4,8%

28,6

Összesen

19

2006



Befektetési feltételek - Jelentôsség Átlag 2006

20

Átlag 2005

Változás

Munkavállalók termelékenysége

1,50

1,60

-0,10

Munkavállalók teljesítmény-motiváltsága

1,51

1,58

-0,07

Fizetési morál

1,51

1,55

-0,04

Jogbiztonság

1,53

1,42

0,11

Adóterhek mértéke

1,58

1,46

0,12

Munkaerôköltségek

1,58

1,73

-0,15

Munkavállalók képzettsége

1,59

1,60

-0,01

Adórendszer, adóigazgatás

1,62

1,54

0,08

Gazdaságpolitikai kiszámíthatóság

1,65

1,57

0,08

Belsô piac (belföldi kereslet)

1,69

1,88

-0,18

Szakképzett munkaerô rendelkezésre állása

1,72

1,69

0,02

Korrupció és bûnözés elleni harc

1,76

1,86

-0,10

Infrastruktúra

1,84

1,77

0,07

Politikai stabilitás

1,86

1,88

-0,02

Hatékony közigazgatás

1,87

1,72

0,15

Helyi beszállítók minôsége

1,90

2,04

-0,14

Munkajogi szabályok rugalmassága

1,95

2,12

-0,17

EU-tagság

2,04

2,35

-0,31

Képzettség - pályakezdôk

2,13

2,29

-0,16

Helyi beszállítók rendelkezésre állása

2,21

2,32

-0,11

Hozzáférés állami és EU-támogatásokhoz

2,39

2,54

-0,15

Közbeszerzések átláthatósága

2,44

2,44

0,01

Hozzáférés a térség harmadik piacaihoz

2,61

2,74

-0,13

Kutatási és fejlesztési környezet

2,78

2,88

-0,11

Betanított munkások rendelkezésre állása

3,04

2,99

0,05

Átlag

1,93

1,98

0,06

Maximum

3,04

2,99

-0,05

Minimum

1,50

1,42

-0,08



2006

Befektetési feltételek - Elégedettség Átlag 2006

Átlag 2005

Változás

Helyi beszállítók rendelkezésre állása

2,56

2,66

0,09

Betanított munkások rendelkezésre állása

2,66

2,85

0,19

Munkavállalók képzettsége

2,67

2,64

-0,03

Helyi beszállítók minôsége

2,72

2,82

0,10

EU-tagság

2,72

Munkavállalók teljesítmény-motiváltsága

2,74

2,70

-0,04

Belsô piac (belföldi kereslet)

2,81

2,77

-0,04

Jogbiztonság

2,87

2,80

-0,07

Munkavállalók termelékenysége

2,88

2,88

0,01

Munkaerôköltségek

2,89

3,88

0,11

Politikai stabilitás

2,91

2,67

-0,24

Képzettség - pályakezdôk

2,98

2,97

-0,02

Hozzáférés a térség harmadik piacaihoz

3,05

2,81

-0,24

Szakképzett munkaerô rendelkezésre állása

3,11

3,14

0,04

Infrastruktúra

3,11

3,03

-0,07

Kutatási és fejlesztési környezet

3,15

3,07

-0,08

Munkajogi szabályok rugalmassága

3,22

3,24

0,02

Fizetési morál

3,25

3,26

0,01

Hozzáférés állami és EU-támogatásokhoz

3,39

3,43

0,04

Gazdaságpolitikai kiszámíthatóság

3,45

3,25

-0,20

Adóterhek mértéke

3,52

3,65

0,13

Adórendszer, adóigazgatás

3,52

3,63

0,10

Korrupció és bûnözés elleni harc

3,55

3,60

0,05

Hatékony közigazgatás

3,62

3,58

-0,05

Közbeszerzések átláthatósága

3,66

3,48

-0,18

Átlag

1,93

3,08

-0,02

Maximum

3,04

3,65

-0,01

Minimum

1,50

2,64

0,08

21

2006



Befektetési célországok minôsítése Átlag

Termelô

Kereskedô

Szolgáltató

Kína

2,38

2,48

2,57

2,29

Szlovákia

2,40

2,49

2,54

2,38

Csehország

2,42

2,57

2,35

2,40

Magyarország

2,50

2,68

2,51

2,47

Szlovénia

2,57

2,70

2,42

2,53

Észtország

2,78

2,91

2,74

2,68

Lengyelország

2,82

2,92

2,81

2,85

Lettország

2,85

3,03

2,68

2,79

Litvánia

2,89

3,04

2,78

2,82

Horvátország

2,92

3,16

2,77

2,78

Románia

2,97

2,86

3,07

3,05

Németország

3,24

3,70

3,13

2,85

Bulgária

3,43

3,45

3,31

3,52

Oroszország

3,65

3,82

3,44

3,22

Ukrajna

3,77

3,58

4,04

3,81

Szerbia-Montenegro

4,11

4,08

4,15

4,17

Ma ismét Magyarországot választaná befektetési helyszínként?

Ha nem, mely országot választaná? Részesedés

Igen

Nem

Igen, de...*

Románia

28

2000

79,5

0,1

20,4

Szlovákia

20

2001

81,0

2,0

17,0

Kína

15

2002

82,0

2,0

16,0

Bulgária

10

2003

84,0

1,0

15,0

Csehország

10

2004

82,0

1,0

17,0

Lengyelország

5

2005

78,6

21,4

Németország

5

Összesen

2006

78,3

21,7

Észtország

3

Termelô

2006

72,2

27,8

Ukrajna

3

Kereskedô

2006

78,3

21,7

Oroszország

3

Szolgáltató

2006

80,6

19,4

Szerbia-Montenegro

0

22

* 2004-ig a következô válasz is lehetséges volt: „Igen, de alaposan megváltoztatnám a beruházást.”

Mikor fogják bevezetni az Eurót Magyarországon?

Kívánatos az Euro bevezetése Magyarországon? Igen

Median

2005

2010

Median

2006

2011

Összesen

Elôbb mint

2010

6,8%

2010

41,0%

Nem

Nincs vélemény

2005

89,6%

2,6%

7,8%

Összesen

2006

83,7%

10,2%

6,1%

Termelô

2006

79,3%

14,9%

5,7%

2011

7,5%

Kereskedô

2006

86,4%

7,6%

6,1%

2012

32,3%

Szolgáltató

2006

91,0%

2,6%

6,4%

2013

6,2%

2014

3,1%

2015

2,5%

2016

0,6%

Konjunktúrajelentés Magyarország 2006

Recommend Documents